A Bizottság közleménye a Tanácsnak az Egyesült Királyság által a Man-szigeti hatóságok számáraa juhhúsra, marhahúsra és borjúhúsra vonatkozó különleges behozatali engedélyek rendszerealkalmazásának engedélyezéséről szóló tanácsi határozat alkalmazásáról /* COM/2005/0712 végleges */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 9.1.2006 COM(2005) 712 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK az Egyesült Királyság által a Man-szigeti hatóságok számáraa juhhúsra, marhahúsra és borjúhúsra vonatkozó különleges behozatali engedélyek rendszerealkalmazásának engedélyezéséről szóló tanácsi határozat alkalmazásáról Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyság által a Man-szigeti hatóságok számára a juhhúsra, marhahúsra és borjúhúsra vonatkozó különleges behozatali engedélyek rendszere alkalmazásának engedélyezéséről szóló 82/530/EGK határozat alkalmazási idejének meghosszabbításáról (előterjesztő: a Bizottság) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK az Egyesült Királyság által a Man-szigeti hatóságok számáraa juhhúsra, marhahúsra és borjúhúsra vonatkozó különleges behozatali engedélyek rendszerealkalmazásának engedélyezéséről szóló tanácsi határozat alkalmazásáról Bevezetés Ez a jelentés a 82/530/EGK tanácsi határozat[1] 2. cikkének hatálya alatt készült. Ez a határozat felhatalmazza az Egyesült Királyságot, hogy Man-szigeti Kormány által különleges behozatali engedélyek rendszerét engedélyezze a juh-, marha- és borjúhús ágazat termékeire vonatkozóan. Ez a rendszer oly módon alkalmazandó, hogy biztosítsa az egyenlő elbánást bármely forrásból származó termék és valamennyi húsimportőr és -exportőr számára, miközben amennyire lehetséges, megőrzi a kereskedelem hagyományos formáit és tekintettel van az állagegészségügyre vonatkozó közösségi szabályozásra. alapvető jogi keret Az Ír-tengeren elhelyezkedő Man-sziget nem az Egyesült Királyság része, hanem a Brit Korona belső autonómiával rendelkező része. A Man-sziget nem tagja az Európai Uniónak, hanem különleges kapcsolatban áll azzal, amelyet a Csatlakozási Szerződés 3. jegyzőkönyve[2] tartalmaz. E különleges kapcsolat részeként a Man-sziget elismeri az áruk szabad áramlását, de nem járul hozzá a közösségi alapokhoz és nem is részesülhet azokból. A sziget pénzügyileg független és a mezőgazdasági támogatási intézkedéseket a Man-szigeti kormány a helyi adókból finanszírozza. A 3. jegyzőkönyv hatálya alatt a Tanács elfogadta a mezőgazdasági termékek Csatorna-szigeteken és a Man-szigeten történő kereskedelmére alkalmazandó közösségi szabályozásról szóló, 1973. március 12-i 706/73/EGK rendeletet[3]. A 706/73/EGK rendelet 3. jegyzőkönyve 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanács a 82/530/EGK határozatban megállapította, hogy a sziget termelésének és mezőgazdasági rendszerének védelme érdekében különleges behozatali rendszer alkalmazását kell engedélyezni a Man-szigeti kormány számára a harmadik országokból és a Közösség tagállamaiból származó juh-, marha- és borjúhús tekintetében. A fent említett határozatban foglalt, a Man-szigeti behozatalra vonatkozó eltérés ideiglenes alapon többször meghosszabbításra került 1982-ben történt hatályba lépése óta. A legutóbbi meghosszabbítást a 2000/665/EK tanácsi határozat[4] tartalmazza. A Man-sziget kormánya az eltérés további meghosszabbításáért folyamodott. mezőgazdasági piaci helyzet és szervezés A Man-sziget népességének mintegy 2 %-a mezőgazdaságban dolgozik. A sziget teljes területének hozzávetőlegesen 80 %-a tartozik mezőgazdasági művelés alá. A talaj nem különösebben jó minőségű. Az éghajlat enyhe, de párás, jóllehet jelentős eltérések észlelhetők, az északi síkság jobbára szárazabb. A mezőgazdaság általában széles alapon nyugvó vegyes gazdálkodás, de a kereslet nyomására adott válaszul, nagyobb mértékű specializáció alakult ki az évek során. A mezőgazdasági művelés gyakorlata a nem intenzívre hajlik. A gazdálkodásnak három fő típusa van a Man-szigeten: „állattenyésztés” (szarvasmarha és juh), tejgazdálkodás és gabonatermesztés. A Man-szigeti kormánynak kinyilvánított célja, hogy ugyanolyan szintű támogatást nyújt a Man-szigeti gazdálkodók számára, mint amilyet az EU-ban élő gazdálkodók élveznek a KAP révén. A támogatási intézkedések nem szükségszerűen ugyanolyanok, mint amelyeket az Egyesült Királyságban alkalmaznak, de a juttatások hasonló színvonalát kívánják biztosítani a termelőknek. A támogatásokat teljes egészében a Man-szigeti kormány finanszírozza. A Man-szigeti kormány jelenleg egy sor támogatási rendszert alakított ki és vezetett be (ld.: a 2. mellékletben). A különleges behozatali eltérés legutóbbi meghosszabbítása óta eltelt öt év során a sziget állattenyésztési ágazata nem ment át jelentős változáson. A juhok és szarvasmarhák száma változatlan maradt hasonló tendenciát idézve elő a hústermelés tekintetében. Az önellátási arányok rendkívül magasak: megközelítik a 200 %-ot a szarvasmarha és a 400 %-ot a juh esetében. 2003-2004 folyamán az élőhús-kivitel mindkét ágazatban megduplázódott, bár a mennyiség még mindig szerény. A termelői ár 10 %-kal nőtt a juh és 10.5 %-kal a szarvasmarha esetében az előző három év azonos időszakainak átlagát összevetve (ld.: 1. melléklet). A gazdálkodók hivatalosan engedélyezett forgalmazó társaságoknak értékesítik termékeiket. Az állattenyésztési rendszer keretében létrehozott szervezet, a Man-szigeti Állatállomány Forgalmazó Társaság (FMA) és a termelők szerződéses kapcsolatban állnak ezzel a szervezettel, amelynek át kell vennie valamennyi, a szerződött termelők által felkínált állatot. A FMA bérli a sziget húsüzemét, amelynek a kormány a tulajdonosa. A Man-szigeti kormány mezőgazdasági törvénye úgy rendelkezik, hogy a gazdaságokból származó vágásra szánt állatokat kizárólag a helyi vágóhíd számára lehet értékesíteni. Következésképpen a Man-szigeti húsellátást kizárólagosan a vágóhíd biztosítja. Úgy tűnik, hogy további feldolgozó üzemek létesítése korlátozott és nem ösztönzött. A Man-szigeti kormány a behozatalra vonatkozó eltérés meghosszabbítását igényli, elsősorban azon az alapon, hogy elegendő idő álljon rendelkezésére a vágóhíd hatékonyságának javítására. A konkrét adatok azt sugallják, hogy a vöröshús ágazat feldolgozó létesítményei az eltérés „védelme” alá kerültek, és viszonylag kevésbé versenyképesek a kevésbé védett ágazatokkal való összevetésben.A kiskereskedelmi ágazat jelenleg öt szupermarketet foglal magában, amelyből négy az Egyesült Királyságban bejegyzett, egy pedig Man-szigeti érdekeltségű láncolat fiókja. Mindez a szupermarketek bizonyos mértékű túlzott kapacitásához és a közöttük lévő versengéshez vezet. Jelenleg már csak 14 önálló kiskereskedelmi hentesüzlet létezik az eltérés megújítására vonatkozó legutóbbi kérelem idején meglévő 20-ból. A behozatali eltérés Man-szigeti kormány általi végrehajtása a következő: 1. A juhhús behozatala nem engedélyezett. 2. A szarvasmarha- és borjúhús behozatali kvótája a szigeten a becsült belső fogyasztás 20 %-a A Man-szigeti hatóságok által megállapított kiviteli szabályok korlátozzák az élő állatok kivitelét. Ezek az akadályok magukban foglalják a gazdálkodók közvetlen támogatásának felszámolását vagy csökkentését, a magas állatorvosi és igazgatási díjakat, valamint megfizethetetlen tengeri szállítási költségeket (mindössze egyetlen működő komp van). a jelenlegi intézkedések értékelése Azokban az ágazatokban, ahol a termelés a belső fogyasztási szükségletek kétszeresétől (marha- és borjúhús) a négyszeresére (juhhús) rúg, érthető a behozatal korlátozása iránti igény. Mindazonáltal az elrendelt behozatali korlátozások miatt a kiskereskedelmi ellátás elégtelenségét és a fogyasztói választék hiányát jelezte néhány piaci szereplő, elsősorban a hentesüzletek és a kiskereskedők. Az a tény, hogy a fogyasztói árak viszonylag magasak, miközben másrészről a termelői árak viszonylag alacsonyak, a feldolgozó/elosztó ágazat elégtelenségét látszik jelezni, ami vélhetően a verseny hiányának tudható be. A juh- marha- és borjúhús ágazat magas szintű önellátása a szigeten azt mutatja, hogy a szigeten fenntartották a gazdálkodói tevékenységet. Mindazonáltal a behozatali eltérés rendszere ideiglenes és számos negatív eleme van, amint az az előzményekből kiderült. Az áruk mozgásának a Man-sziget és az egységes piac többi része között elsősorban az üzleti lehetőségek és a fogyasztók megelégedettségének javát kellene szolgálnia; amelyeket azonban jelentősen csökkenthetnek a jelenlegi gyakorlati kereskedelmi korlátozások. A jelenlegi uniós és nemzetközi politikák továbbá egy sokkal inkább piacorientált mezőgazdaság irányába mutatnak, nemcsak a fogyasztói szükségletek hatékonyabb kielégítésének érdekében, hanem azért is, hogy szabad választást tegyenek lehetővé a gazdálkodók számára. A jelenlegi rendszer azzal a kockázattal jár, hogy nem hoz létre további piaci lehetőségeket a Man-szigeti gazdálkodók számára (kivitel az EU irányába) és a helyi gazdálkodók a rendszer foglyai. A verseny hiánya akadályozhatja az érintett ágazatok szükséges szerkezetátalakítását. Másfelől, a jelenlegi rendszer lehetővé tett a Man-szigeti gazdálkodók számára, hogy fenntarthassák a juh-, marha- és borjúhús termelését és, hogy hozzájárulhassanak a sziget gazdaságához. Következtetések A mezőgazdaság általában és különösen az állattenyésztés nagyon fontos a Man-sziget életképessége és mezőgazdasági területeinek megőrzése tekintetében. A Man-sziget hosszútávú fenntarthatóságának biztosítása érdekében alkalmazkodni kell ahhoz a fejlődéshez, amely az EU mezőgazdasági ágazatában következett be. A legutóbbi reformok nagyon fontos jellemzője a piaci orientáció. A Man-szigeten a juh-, marha- és borjúhúst érintő jelenlegi behozatali korlátozások a feldolgozó és szállítási ágazatban jelentkező monopoltörekvésekkel párosulva elégtelenségekhez vezetnek, amelyek viszonylag magas fogyasztói és alacsony termelői árakban mutatkoznak meg. Mindez ellentétben áll az uniós fejlődéssel és azzal a kockázattal jár, hogy hosszabb távon nem fenntartható. A jelentésben szereplő különböző elemek alapos megfontolását követően, a Bizottság álláspontja, hogy a különleges rendszert nem kell határozatlan időre meghosszabbítani. Az ágazat szereplőinek erőfeszítéseket kell hozniuk a versenyképesség középtávú javítása érdekében. Ennek megfelelően a Bizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi különleges ideiglenes behozatali rendszert utoljára hosszabbítsák meg, 2010. december 31-ig, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a juhhús és szarvasmarha ágazat megfelelő szerkezetátalakítását. Elvárható, hogy az eltérés meghosszabbítása segít abban, hogy igyekezzenek versenyképesebbé tenni a Man-szigeti vöröshús ágazatot, hogy a jövőben az eltérés további meghosszabbításának szükségessége nélkül életképes maradhasson az EU egységes piaci versenyében. Ebben az összefüggésben a Bizottság szeretnék felkérni a Man-szigeti kormányt, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket az ágazat szerkezetátalakítási folyamatának támogatása érdekében. I.MELLÉKLET JUHHÚS ÉS SZARVASMARHA MÉRLEG – MAN SZIGET (2005 áprilisi becslések) JUH | egység | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | juhok száma júniusban | '000 db | 176 | 169 | 171 | 169 | 171 | Brutto belföldi termelés | tonna | 1 417 | 1 401 | 1 291 | 1 419 | 1 362 | „Élőhús” behozatal | tonna | 9 | 9 | 9 | 13 | 14 | „Élőhús” kivitel | tonna | 119 | 114 | 103 | 267 | 234 | Vágások | tonna | 1 308 | 1 297 | 1 197 | 1 165 | 1 141 | „hús” behozatal | tonna | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | „hús” kivitel | tonna | 962 | 982 | 846 | 832 | 798 | Fogyasztás | tonna | 347 | 316 | 353 | 334 | 344 | Egy főre jutó fogyasztás | kg | 4,6 | 4,2 | 4,6 | 4,4 | 4,5 | Önellátási arány | % | 409 | 443 | 366 | 425 | 396 | Ár – kilogrammonként cwe | EUR | 283 | 286 | 281 | 334 | 317 | MARHAHÚS | egység | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | szarvasmarhák száma júniusban | '000 db | 14 | 14 | 15 | 15 | 16 | Brutto belföldi termelés | tonna | 1 630 | 1 676 | 1 726 | 1 767 | 1 989 | „Élőhús” behozatal | tonna | 59 | 78 | 85 | 114 | 124 | „Élőhús” kivitel | tonna | 86 | 90 | 90 | 180 | 252 | Vágások | tonna | 1 604 | 1 664 | 1 721 | 1 701 | 1 861 | „hús” behozatal | tonna | 165 | 204 | 222 | 238 | 196 | „hús” kivitel | tonna | 792 | 830 | 828 | 1 074 | 995 | Fogyasztás | tonna | 977 | 1 038 | 1 115 | 865 | 1 062 | Egy főre jutó fogyasztás | kg | 12,9 | 13,7 | 14,7 | 11,4 | 14,0 | Önellátási arány | % | 167 | 161 | 155 | 204 | 187 | Ár – kilogrammonként cwe | EUR | 221 | 225 | 226 | 241 | 254 | Források: DAFF, Fatstock Marketing Association, Annual Census | cwe – vágotttest-egyenérték az élőhúsbehozatal 45 kg/fő vágott súlyban került átszámításra az euro átszámítások a 70p/€-ban megállapított átváltási arány felhasználásával kerültek kiszámításra. | II. MELLÉKLET ÖSSZEFOGLALÓ TÁMOGATÁSI KIVONATOK – MAN-SZIGET Juh prémiumrendszer Támogatást fizet a húsüzem (vágóhíd) által levágott támogatásra jogosult állatok után. A támogatás összege a vágott test osztályozási minősége szerint változó, annak érdekében, hogy a kínálat jobban alkalmazkodjon a piac szükségleteihez. A támogatás minden támogatható állat után egy állandó összegből és egy változó prémiumból áll, amely hetente kerül kiszámításra az Egyesült Királyság piaci átlagárának százalékaként. Hegyi juh rendszer Támogatás meghatározott számú tenyészanyajuhok természetes körülmények között, jóváhagyott hegyvidéken való tartására. A támogatás célja, hogy növelje a legelők befolyását az értékes hangás fennsíki környezet fenntartásában, a legeltetett állatállomány sűrűségének óvatos ellenőrzése mellett, amelynek 2 angol holdon (0,8 ha) 1 anyajuh alatt kell maradnia. Szarvasmarha tehén prémium rendszer Ez a támogatási rendszer tenyésztésre alkalmas borjút nevelő tehenek után nyújt támogatást. A támogatás célja, hogy ösztönözze a szarvasmarha termelésre szánt tenyészborjúk tenyésztését és kizárja a tejgazdasági célokra való nevelést. Kiegészítő támogatás fizethető a sovány legelőkön nevelt tehenek után. Szarvasmarha létszámalapú támogatás A húsüzemben levágott támogathatónak ítélt szarvasmarhák után nyújt támogatást. A támogatás összege a vágott test osztályozási minősége és az idény szerint változó, annak érdekében, hogy a kínálat jobban alkalmazkodjon a piac szükségleteihez. INDOKLÁS A Bizottság jelentése a Tanácsnak a 82/530/EGK tanácsi határozat 2. cikkének hatálya alatt és a Man-szigeti kormánynak a különleges behozatali eltérés meghosszabbítására vonatkozó kérését követően. A jelentés célja, hogy felmérje a Man-szigeten a marha-, borjú- és juhhús ágazatra vonatkozó behozatali eltérés hatását és ennek megfelelően javaslatot tegyen a további szabályozásra. A jelentés áttekintést nyújt a jogszabályi háttérről és a mezőgazdasági piac szervezéséről, valamint értékeli a helyzetet. Egyfelől, a behozatali eltérés időszaka alatt fenntartották a juh- és szarvasmarha-tenyésztési tevékenységet, ami a sziget gazdaságának egyik fontos ágazata maradt. Másfelől azonban megkérdőjelezhető az ágazat hatékonysága és piaci orientáltsága, mivel a húsipar monopoltörekvései viszonylag magas fogyasztói és alacsony termelői árakhoz vezettek. Félő, hogy mindez a KAP fejleményei ellenében halad és hosszabb távon nem lesz fenntartható. Ezért az a Bizottság álláspontja, hogy a különleges rendszert nem kell határozatlan időre meghosszabbítani. Ennek megfelelően a Bizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi különleges ideiglenes behozatali rendszert utoljára hosszabbítsák meg, 2010. december 31-ig, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a juhhús és szarvasmarha ágazat megfelelő szerkezetátalakítását. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyság által a Man-szigeti hatóságok számára a juhhúsra, marhahúsra és borjúhúsra vonatkozó különleges behozatali engedélyek rendszere alkalmazásának engedélyezéséről szóló 82/530/EGK határozat alkalmazási idejének meghosszabbításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, Tekintettel az 1972. évi Csatlakozási okmány 3. jegyzőkönyvére, és különösen annak 1. cikkére és 5. cikkének második albekezdésére, Tekintettel a Bizottság javaslatára, mivel: 1. A Csatlakozási Okmány 3. jegyzőkönyve 1. cikke (2) bekezdésének, valamint a mezőgazdasági termékek Csatorna-szigeteken és a Man-szigeten történő kereskedelmére alkalmazandó közösségi szabályozásról szóló 706/73/EGK tanácsi rendeletnek[5] megfelelően a közös piaci szervezés tárgyát képező mezőgazdasági termékek harmadik országokkal való kereskedelmét érintő közösségi szabályok vonatkoznak a Man-szigetre. 2. Az állattenyésztés hagyományos tevékenység a Man-szigeten és központi szerepet játszik a sziget mezőgazdaságában. 3. A közös piac szervezésének a Man-szigetre vonatkozó alkalmazásának megfelelő egyes harmadik országokkal való kereskedelmi megállapodások összefüggésében, amelyekre a Közösség és a sziget kapcsolatát szabályozó rendelkezések vonatkoznak, helyénvaló megengedni a sziget hatóságainak egyes intézkedések alkalmazását, saját termelésük védelme és mezőgazdasági támogatási rendszerük működése érdekében. 4. A 82/530/EGK tanácsi határozat[6] tehát felhatalmazza az Egyesült Királyságot, hogy engedélyezze a Man-szigeti kormánynak a harmadik országokból és a Közösség tagállamaiból származó juh-, szarvasmarha- és borjúhúsra vonatkozó különleges behozatali engedélyek rendszerének alkalmazását a szarvasmarha- és borjúhús közös piaci szervezéséről szóló 1254/1999/EK rendeletben[7], valamint a juhhús és kecskehús közös piaci szervezéséről szóló 2529/2001/EK rendeletben[8] foglalt, a harmadik országokkal való kereskedelmet érintő rendelkezések sérelme nélkül. Ezt a felhatalmazást a 2005. december 31-ig tartó időszak végéig engedélyezték. 5. A rendszer alkalmazása idején fenntartották a juh- és szarvasmarha-ágazat tevékenységét a Man-szigeten. A Bizottság azonban jelentette a Tanácsnak, hogy az ágazat szerkezeti problémái akadályozhatják az állattenyésztés hosszútávú fenntarthatóságát a szigeten. Következésképpen a jelenlegi rendszer utoljára meghosszabbításra kerül, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a juh- és marhahús ipar szerkezetátalakítását a Man-szigeten. 6. A rendszer 2005. december 31. utáni folyamatos alkalmazhatósága érdekében e határozat alkalmazási idejét 2006. január 1-jében kell megállapítani. 7. A 82/530 határozatot tehát ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A 82/530/EGK határozat 2. cikke helyébe a következő szöveg lép: „Ezt a határozatot 2010 december 31-ig kell alkalmazni." 2. cikk Ezt a határozatot 2006. január 1-től kell alkalmazni. 3. cikk E határozat címzettje Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Kelt Brüsszelben, A Tanács részéről az elnök PÉNZÜGYI KIMUTATÁS | 1. | KÖLTSÉGVETÉSI MEGNEVEZÉS: 05 02 14 cikk: juhhús és kecskehús 10. fejezet - Mezőgazdasági feladatok | ELŐIRÁNYZATOK: pm. (EKT2006) 763,5 millió EUR | 2. | CÍM: Javaslat tanácsi határozatra az Egyesült Királyság által a Man-szigeti hatóságok számára a juhhúsra, marhahúsra és borjúhúsra vonatkozó különleges behozatali engedélyek rendszere alkalmazásának engedélyezéséről szóló 82/530/EGK határozat alkalmazási idejének meghosszabbításáról | 3. | JOGALAP: Az 1972. évi Csatlakozási Okmány 3. jegyzőkönyve és különösen annak 1. cikke és az 5. cikk második albekezdése A Tanács 706/73/EGK rendelete (1973. március 12) a mezőgazdasági termékek Csatorna-szigeteken és a Man-szigeten történő kereskedelmére alkalmazandó közösségi szabályozásról | 4. | CÉLKITŰZÉSEK: A határozat javasolja Egyesült Királyságnak az Egyesült Királyságból vagy harmadik országokból a Man-szigetre importált juh-, szarvasmarha- és borjúhúsra vonatkozó behozatali engedélyek különleges rendszerének engedélyezésére vonatkozó felhatalmazásának (változtatás nélküli) meghosszabbítását. A felhatalmazás alkalmazását 2010 december 31-ig javasolják. | 5. | PÉNZÜGYI HATÁSOK | 12 HÓNAPOS IDŐSZAK (millió EUR) | FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉSI ÉV 2005 (millió EUR) | KÖVETKEZŐ KÖLTSÉGVETÉSI ÉV 2006 (millió EUR) | 5.0 | KIADÁSOK – AZ EK KÖLTSÉGVETÉSÉT TERHELŐ (VISSZATÉRÍTÉSEK / TÁMOGATÁSOK) – NEMZETI HATÓSÁGOK – EGYÉB | – | – | – | 5.1 | BEVÉTELEK – AZ EK SAJÁT FORRÁSAI (LEFÖLÖZÉSEK / VÁMOK) – NEMZETI | – | – | – | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 5.0.1 | BECSÜLT KIADÁS | – | – | – | – | 5.1.1 | TERVEZETT BEVÉTELEK | – | – | – | – | 5.2 | SZÁMÍTÁSI MÓDSZER: | 6.0 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS VONATKOZÓ FEJEZETÉBEN SZEREPLŐ ELŐIRÁNYZATOKBÓL? | n.a. | 6.1 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS EGYIK FEJEZETÉBŐL A MÁSIKBA TÖRTÉNŐ ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL? | n.a. | 6.2 | SZÜKSÉG LESZ-E PÓTKÖLTSÉGVETÉSRE? | IGEN NEM | 6.3 | BE KELL MAJD ÁLLÍTANI RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERETET A JÖVŐBENI KÖLTSÉGVETÉSEKBE? | IGEN NEM | ÉSZREVÉTELEK: Az intézkedésnek nincs semmilyen pénzügyi hatása sem a költségvetési kiadásokra sem a költségvetési bevételekre. | [1] Az (HL L 234., 1982.8.9., 7. o.) Az Egyesült Királyság által a Man-szigeti hatóságok számára a juhhúsra, marhahúsra és borjúhúsra vonatkozó különleges behozatali engedélyek rendszere alkalmazásának engedélyezéséről szóló, 1982. július 19-i 82/530/EGK tanácsi határozat (HL L 234., 1982.8.9., 7 o.). [2] HL L 73., 1972.3.27., 1. o. [3] HL L 68., 1973.3.15., 1. o. A legutóbb a 1174/86/EGK rendelettel (HL L 167., 1986.4.24., 1. o.) módosított rendelet. [4] A tanács 2000. október 23-i 2000/665/EK határozata (HL L 278., 2000.10.31., 25. o.) az Egyesült Királyság által a Man-szigeti hatóságok számára a juhhúsra, marhahúsra és borjúhúsra vonatkozó különleges behozatali engedélyek rendszere alkalmazásának engedélyezéséről [5] HL L 68., 1973.3.15., 1. o. A legutóbb a 1174/86/EGK rendelettel (HL L 167., 1986.4.24., 1. o.) módosított rendelet. [6] HL L 234., 1982.8.9., 7. o. A legutóbb a Tanács 2000/665/EK irányelvével (HL L 278., 2000.10.31., 25. o.) módosított irányelv. [7] HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb a Tanács 1782/2003/EK irányelvével (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.) módosított irányelv. [8] HL L 341., 2001.12.22., 3. o. A legutóbb a Tanács 1782/2003/EK irányelvével (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.) módosított irányelv.