[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 22.11.2005 COM(2005) 596 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére Koľko jazykov vieš, toľkokrát si človekom. Ahány nyelven tudsz, annyi ember vagy. (szlovák közmondás) I. BEVEZETÉS Most először tartozik nyíltan európai biztos feladatkörébe a többnyelvűség, és ez a dokumentum az első bizottsági közlemény, mely ezzel a szakpolitikai területtel foglalkozik. A közlemény kiegészíti az európai polgárok és az őket kiszolgáló intézmények közötti kommunikáció javítására vonatkozó aktuális bizottsági kezdeményezést. Továbbá: - megerősíti a Bizottság elkötelezettségét az Európai Unió többnyelvűsége iránt; - meghatározza a Bizottság stratégiáját a többnyelvűségnek az európai társadalomban, a gazdaságban és magán a Bizottságon belül történő ösztönzésére; és - számos, ebből a stratégiai keretből származó egyedi intézkedést javasol. I.1. TÖBBNYELVŰSÉG ÉS EURÓPAI ÉRTÉKEK Az Európai Unió alapja az egység a sokféleségben: egység a kultúrák, a szokások, a meggyőződések – és a nyelvek sokféleségében. Az Unió 20[1] hivatalos nyelve mellett körülbelül 60 további őshonos nyelv és számos, bevándorló közösségek által beszélt, nem őshonos nyelv létezik.[2] Ez a sokféleség teszi az Európai Uniót azzá, ami: nem olvasztótégellyé, melyben eltűnnek a különbségek, hanem közös otthonná, melyben a sokféleségé a vezető szerep. Anyanyelvünk különbözősége gazdagság forrása – híd, mely nagyobb fokú szolidaritáshoz és kölcsönös megértéshez vezet. A nyelv a kultúra legközvetlenebb kifejezésmódja; ez tesz bennünket emberré, és ez adja mindannyiunk azonosságtudatát. Az Európai Unió alapjogi chartájának[3] 22. cikke megállapítja, hogy az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. A 21. cikk tiltja a megkülönböztetés különböző típusait, többek között nyelvi alapú megkülönböztetést is. Az egyén tisztelete, a más kultúrák iránti nyitottság, a tolerancia és mások elfogadása mellett a nyelvi sokféleség az Európai Unió alapvető értéke.[4] Így azok az intézkedések, melyeket az Unió és a tagállamok tesznek a többnyelvűség támogatása érdekében, közvetlen hatással vannak minden polgár életére. I.2. Mi a többnyelvűség? A többnyelvűség jelenti egyrészt az egyén azon képességét, hogy több nyelvet használjon, másrészt egy földrajzi területen belül különböző nyelvi közösségek együttélését. Ebben a dokumentumban a kifejezést a bizottsági politika egy új területének megnevezésére használjuk. Ennek célja olyan légkör megteremtése, melyben valamennyi nyelv maradéktalanul érvényesülhet és amelyben számos nyelv oktatása és tanulása felvirágozhat. A Bizottság többnyelvűségi politikájának három célkitűzése, hogy: - ösztönözze a nyelvtanulást és támogassa a nyelvi sokféleséget; - elősegítse az egészséges többnyelvű gazdaságot, és - a polgárok számára saját nyelvükön hozzáférhetővé tegye az Európai Unió jogszabályait, eljárásait és az uniós információkat. A további előrelépés nagyrészt a tagállamok felelőssége (mind nemzeti, mind regionális, mind helyi szinten), de a Bizottság lehetőségein belül mindent megtesz a többnyelvűség-tudat megerősítésére és a különböző szinteken tett intézkedések összhangjának javítására. II. A TÖBBNYELVŰ TÁRSADALOM II.1. Nyelvtanulás II.1.1. Nyelvi készségek Az a képesség, hogy több nyelven értsen és kommunikálni tudjon – ez a Föld legtöbb népe számára a mindennapok valósága -, minden európai polgár számára kívánatos, a mindennapi életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlen készség. Arra ösztönöz bennünket, hogy más népek kultúrája és szemléletmódja iránt nyitottabbá váljunk[5], fejleszti a kognitív készségeket, és javítja a tanulók anyanyelvi készségeit; lehetővé teszi az emberek számára, hogy kihasználják a másik tagállamban való munkavállalás vagy tanulás szabad lehetőségét. 2002 márciusában az Európai Unió Barcelonában ülésező állam- és kormányfői[6] legalább két idegen nyelv egészen korai életkorban kezdődő tanulását tűzték ki célul. A Bizottság hosszú távú célkitűzése az egyéni többnyelvűség mértékének fokozása, hogy valamennyi polgár anyanyelvén kívül legalább két nyelven gyakorlati készségekkel rendelkezzen.[7] Egy friss Eurobarometer-felmérés szerint[8] az Európai Unió polgárainak fele állítja azt, hogy anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven is tud társalogni. Az arányok országok és társadalmi csoportok szerint változnak: a luxemburgiak 99%-a, a lettek és máltaiak 93%-a, a litvánok 90%-a tud anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven is, míg Magyarországon (71%), az Egyesült Királyságban (70%), Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában (64% mindegyik esetében) a jelentős többség csak az anyanyelvén tud. A férfiak, a fiatalok és a városlakók nagyobb valószínűséggel beszélnek idegen nyelvet, mint a nők, az idősebbek és a vidéki lakosok. Az idegen nyelvet tanuló általános iskolások aránya növekszik.[9] Azonban a középiskolákban tanított idegen nyelvek átlagos száma még mindig távol van a Barcelonában kitűzött céltól. Egyre erősödik az a tendencia továbbá, hogy “az idegen nyelv tanulása” egyszerűen “az angol nyelv tanulását” jelenti; a Bizottság már rámutatott, hogy “az angol nem elegendő”.[10] II.1.2 Hogyan segíti a Közösség a nyelvi készségek fejlesztését és a nyelvi sokféleség ösztönzését? 2003-ban[11] a Bizottság kötelezettséget vállalt 45 új intézkedésre, hogy bátorítsa a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat: tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy „jelentős előrelépés történjen a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése terén”. Ezek az intézkedések kiegészítik a Bizottság által évek óta nyújtott, számos egyéb formájú támogatást, melyek sorát az úttörő LINGUA-program nyitotta 1990-ben. A Bizottság évi több mint 30 millió EUR-t fektetett be a Socrates- és Leonardo da Vinci- programok révén a következőkbe: nyelvtanárok külföldi képzését lehetővé tevő ösztöndíjak, idegen nyelvű segítők elhelyezése iskolákban, osztálycserék finanszírozása a tanulók nyelvtanulásra való ösztönzése céljából, új CD-s és internetes nyelvkurzusok létrehozása, illetve a nyelvtanulás előnyeinek tudatosításával kapcsolatos projektek. Stratégiai vizsgálatok révén a Bizottság ösztönzi a vitát, az innovációt és a bevált gyakorlat cseréjét.[12] Emellett a közösségi programok mobilitást és transznacionális partnerségeket ösztönző legfontosabb intézkedései nyelvtanulásra motiválják a résztvevőket. Az ifjúsági csereprogramok, a testvérvárosprojektek és az Európai Önkéntes Szolgálat szintén a többnyelvűséget mozdítják elő. 1997 óta a Kultúra program körülbelül 2 000 szépirodalmi mű lefordítását finanszírozta európai nyelvekről és azokra. A 2007-től végrehajtásra javasolt új programok ( Kultúra 2007 , Cselekvő ifjúság és az Élethosszig tartó tanulás ) ezt a fajta támogatást folytatják és fejlesztik. Emellett a Közösség biztosítja a fő pénzügyi támogatást a Kevésbé Használt Nyelvek Európai Irodája[13] (nem kormányzati szervezet, mely több mint 40 millió olyan polgár érdekeit képviseli, akik regionális és kisebbségi nyelvközösséghez tartoznak) és az Európában kevésbé használt nyelveket kutató egyetemeket összefogó Mercator-hálózatok[14] számára. Az Európai Parlament felkérésére a Bizottság 2004-ben megvalósíthatósági tanulmányt kezdett egy, a nyelvtanulással és a nyelvi sokféleséggel foglalkozó európai ügynökség lehetséges létrehozására. A tanulmány[15]szerint ezen a területen kielégítésre váró igények vannak, és két lehetőséget javasol: létre kell hozni egy ügynökséget vagy ki kell építeni egy “nyelvi sokféleségi központokból” álló európai hálózatot. A Bizottság szerint a hálózat létrehozása lenne a legmegfelelőbb lépés, és ennek, ahol csak lehetséges, a meglevő struktúrákra kell épülnie; a Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ezt több éves alapon a javasolt Élethosszig tartó tanulás program keretében finanszírozzák. II.1.3 Oktatási rendszerek és az oktatás gyakorlata – hol van szükség tettekre? A tagállamok 2000-ben arról állapodtak meg Lisszabonban, hogy hatékony belső piacot teremtenek a kutatás és az innováció ösztönzésére és az oktatás javítására annak érdekében, hogy az Európai Uniót 2010-re “a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává” tegyék. Ezt a törekvést aláhúzta a „Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért – A lisszaboni stratégia új kezdete”[16], illetve az „Integrált iránymutatások a növekedésről és a foglalkoztatásról (2005–2008)”[17] c. bizottsági közlemény is. Az „Oktatás és képzés 2010” folyamat révén a tagállamok közös célkitűzésekben állapodnak meg, melyek elérése érdekében indikátorokat és referenciaértékeket állapítanak meg, továbbá megosztják a bevált gyakorlatot, és vállalják egymás szakmai ellenőrzését. Prioritásnak tekintik továbbá a nyelvi készségek fejlesztését. Ezen felül egy nyelvekkel foglalkozó nemzeti szakértői csoport[18] ajánlásokat készített a tagállamok részére[19], melyek alapjául szolgáltak az alábbi, a legfontosabb területekre vonatkozó javaslatoknak. Nemzeti stratégiák A szakértők megállapították, hogy szükség van nemzeti tervekre, amelyek összehangolják az egyéni és általában véve a társadalmi többnyelvűség ösztönzését célzó intézkedéseket , és közös irányt adnak nekik. A terveknek világos célkitűzéseket kell meghatározniuk a nyelvoktatás számára az oktatás különböző szintjein. Emellett folyamatos erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy tudatosodjon a nyelvi sokféleség jelentősége. Megfelelő figyelemben kell részesülniük a regionális és kisebbségi nyelveknek is, továbbá lehetőséget kell adni a bevándorlóknak arra, hogy megtanulják a befogadó ország nyelvét (és lehetőséget kell teremteni a bevándorlók nyelvének oktatására is). Jobb tanárképzés Az idegennyelv-tanárok képzéséhez alapul szolgáló tanterveknek és a képzési struktúrának tükrözniük kell a tanulók és a hallgatók által elsajátítandó nyelvi készségekkel szemben támasztott változó igényeket. A Bizottság finanszírozott egy új, független tanulmányt, amely az Európa-szerte bevált gyakorlatokból merített.[20] Ez a tanulmány javaslatot tett arra, hogy melyek az európai nyelvtanárok esetében szem előtt tartandó legfontosabb közös kompetenciák és értékek. A Bizottság vitát indít e kérdéssel kapcsolatban, melynek eredményeire támaszkodva ajánlást fog közzétenni. Nyelvtanulás korai életkorban A legtöbb országban az általános iskolai tanulók legalább fele tanul jelenleg idegen nyelvet.[21] Azonban, ahogy azt a Bizottság már korábban[22] egyértelművé tette, a korai életkorban folytatott nyelvtanulás csak akkor eredményes, ha a tanárok külön képesítést kapnak kisgyermekek nyelvoktatására, ha az csoportlétszámok kicsik, ha rendelkezésre állnak megfelelő oktatási anyagok, és ha elegendő időt biztosít a tanterv a nyelvoktatásra. Tartalomalapú nyelvoktatás Az Európai Unió luxemburgi elnöksége által nemrég szervezett konferencia megvitatta a fejlődést a tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL) terén, melynek során a tanulók idegen nyelven tanulnak egy tárgyat. Ezt a megközelítést egyre többfelé alkalmazzák Európa-szerte, és több lehetőséget biztosít az iskolai tantervben az idegen nyelvekkel való foglalkozásra. Nyelvek a felsőoktatásban A felsőoktatási intézményeknek aktívabb szerepet kellene játszaniuk annak elősegítésében, hogy a többnyelvűség a hallgatók és oktatók, de a szélesebb értelemben vett helyi közösség körében is nagyobb teret nyerjen. Tudomásul kell venni, hogy a nem angol nyelvű országokban megfigyelhető azon tendencia, hogy a nemzeti vagy regionális nyelv helyett az angol válik az oktatás nyelvévé, beláthatatlan következményekkel járhat az említett nyelvek életképességét tekintve. A Bizottság rövidesen részletesen megvizsgálja ezt a jelenséget. A többnyelvűség tudományos háttere Az utóbbi néhány évben számos egyetemen alakultak tanszékek az európai társadalom többnyelvűségének és interkulturalizmusának tanulmányozására. A nyelvi sokféleség terén végzett kutatások jelenlegi bizottsági támogatása kiegészülhet az ilyen tanszékek hálózatainak támogatásával, a sikeres Jean Monnet-kezdeményezés mintájára. Európai nyelvi kompetenciamutató Az európai nyelvi kompetenciamutatóval kapcsolatos munka – mely új közlemény[23] tárgyául is szolgál – jól halad; megbízható adatokat gyűjt a fiatalok tényleges idegen nyelvi készségeiről, és értékes információkkal szolgál a döntéshozók számára. II.2. Kutatás és fejlesztés a többnyelvűség terén Az EU kutatási programjai elsősorban két területen foglalkoznak a többnyelvűséggel, amelyekbe mintegy évi 20 millió EUR-t fektetnek. Az információs társadalmi technológiák program többek között azt kutatja, hogyan küzdhetők le a nyelvi akadályok új információs és kommunikációs technológiák segítségével. Ilyen technológiák például a következők: - fordítástámogató eszközök (fordítói memóriák, online szótárak és szinonímaszótárak); - interaktív, félig automatizált fordítói rendszerek egyes szakterületek szövegeinek gyors, magas színvonalú fordításához; - teljesen automatizált rendszerek alacsony-közepes színvonalú fordításhoz; továbbá - mesterséges beszédfelismerés és –szintetizálás, párbeszéd és fordítás. A társadalomtudományokat és a humántudományokat felölelő kutatási program a társadalmi integrációval és társadalmi kirekesztéssel, az azonosságtudattal, a politikai részvétellel, a kulturális sokféleséggel és a kultúrák közötti megértéssel kapcsolatos nyelvi kérdések kutatását támogatja. Ebbe beletartoznak a nyelvi sokféleséggel, kisebbségi és regionális nyelvekkel kapcsolatos kérdések, valamint a bevándorlók és az etnikai kisebbségek számára fontos nyelvi kérdések. II.3. Teendők egy többnyelvű társadalom érdekében A Bizottság: a tagállamokkal együttműködésben megvalósítja az európai nyelvi kompetenciamutatót; vitát indít és ajánlást készít arról, hogyan korszerűsíthető a nyelvtanárképzés; tanulmányt tesz közzé 2006-ban a korai életkorban elkezdett nyelvtanulással kapcsolatos bevált gyakorlatokról; a javasolt Élethosszig tartó tanulás program révén támogatást biztosít olyan kutatásokra, amelyek a többnyelvűség helyzetét vizsgálják a felsőoktatásban, továbbá tanszékek létrehozására a többnyelvűség és az interkulturalizmus tanulmányozása területén; továbbra is támogatja a nyelvoktatást és -tanulást az oktatás, a képzés, az ifjúság, a polgári részvétel és a kultúra területén meglevő együttműködési programjai révén; megvizsgálja a nyelvi sokféleségi hálózatok támogatásának lehetőségét az új integrált Élethosszig tartó tanulás programon keresztül; és a 7. kutatási keretprogram keretében megerősíti a nyelvi vonatkozású információs társadalmi technológiákkal foglalkozó kutatást és technológiai fejlesztést, különös tekintettel a gépi fordítás új technológiáira. Megvizsgálja továbbá, hogyan ösztönözhetné az Európai Unió a további együttműködést az új fordítási és tolmácsolási technológiák területén. | A tagállamokat felkéri arra, hogy: hozzanak létre nemzeti tervet a többnyelvűséget - ideértve több nyelvnek a mindennapi életben való használatát és jelenlétét - elősegítő intézkedések strukturálására, összehangolására és a fő irány megteremtésére;[24] vizsgálják felül idegennyelvtanár-képzésük jelenlegi rendszerét a „European Profile for Language Teacher Education”[25] című tanulmány eredményei alapján; az európai bevált gyakorlat alapján vizsgálják felül a korai életkorban elkezdett nyelvtanulás jelenlegi feltételeit; és hajtsák végre a luxemburgi elnökségnek a tartalomalapú nyelvoktatásra vonatkozó következtetéseit, ideértve ezen megközelítés előnyeinek tudatosítását, a bevált CLIL-gyakorlattal kapcsolatos információk és tudományos ismeretek cseréjét és a tanárok egyedi CLIL-képzését. | - III A TÖBBNYELVŰ GAZDASÁG III.1 A nyelvi készségek szerepe az EU gazdasági versenyképessége szempontjából Az Európai Unió versenyképes gazdaságot alakít ki. Az interkulturális kommunikációs készségek egyre nagyobb szerepet játszanak a globális marketing- és értékesítési stratégiákban. Az európai vállalkozásoknak a más tagállambeli vállalatokkal folytatott kereskedelem céljából ismerniük kell az Európai Unió nyelveit, továbbá a világ további részein levő kereskedelmi partnereink nyelveit. Ez különösen igaz azokra a közepes méretű, növekedő, munkahelyteremtő vállalkozásokra, melyek Unió-szerte az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi és helyi integráció fő mozgatórugói. Azonban igazolt tény, hogy az európai vállalkozások elveszítenek üzleti lehetőségeket, mivel nem beszélik ügyfeleik nyelvét.[26] A hatékony egységes piac érdekében az Uniónak a munkaerő nagyobb fokú mobilitására van szüksége. Több nyelv ismerete növeli a munkaerő-piaci lehetőségeket, ideértve a más tagállamban való munkavállalás vagy tanulás szabad lehetőségét. Ezért a Bizottság fokozni kívánja 2002. évi, a készségek és mobilitás tárgyában készült cselekvési tervét[27] követő munkát. Többek között a nyelvi készségek is a Munkavállalói Mobilitás Európai Évében kiemelt kérdések között lesznek 2006-ban. III.2. Többnyelvűség és a fogyasztók Az egységes piacon a fogyasztók valamennyi tagállam számos terméke közül válogathatnak, vagyis más nyelvközösségek termékeivel is kapcsolatba kerülnek. A fogyasztói érdekek védelme érdekében az ilyen termékek csomagolásán használandó nyelveket szabályozzák. A címkén egyértelmű, pontos, a fogyasztó által könnyen érthető formában megfogalmazott információknak kell szerepelniük, melyek nem vezethetik félre lényegesen a vásárlót[28]. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról nemrég elfogadott irányelv[29] megerősíti az értékesítés utáni szolgáltatások során használandó nyelvre vonatkozó biztosítékokat. III.3. Többnyelvűség az információs társadalomban Az európai információs társadalomban a nyelvi sokféleség mindennapi jelenség. A webtelevízió, az online zene és a mobiltelefonon elérhető mozifilmek kézzelfogható valóságot jelentenek az európai vállalkozások és polgárok számára. Ez alátámasztja az információ több nyelven való hozzáférhetőségének és használatának fontosságát. A Bizottság – i2010 kezdeményezése keretében – a többnyelvűség elősegítésén dolgozik, hogy ezzel ösztönözze a növekedést és a munkahelyteremtést az információs társadalomban és a médiaiparban. Az első feladat “egy gazdag, sokoldalú tartalmat és digitális szolgáltatást kínáló egységes európai információs térség” megteremtése. Számos európai uniós program[30] támogatja többnyelvű európai tartalom és tudás megteremtését és terjesztését. A többnyelvű információs társadalom egységesített és átjárható nyelvi eszközök (szótárak, terminológia, szövegkorpuszok), valamint valamennyi nyelven - ideértve az Unió kevésbé használt nyelveit is - elérhető alkalmazások használatát teszi szükségessé. Az Európai Bizottság programjai e területen szakmai hálózatok és fórumok támogatása révén ösztönzik az együttműködésre és szabványosításra tett erőfeszítéseket. A Bizottság tudományos és technológiai fórumot hozott létre a többnyelvűség tárgyában, melyben részt vesznek az ipar, a tudományos élet és a döntéshozó szervek szakértőit. III.4. Nyelvi vonatkozású szakmák és ágazatok Bár kimutatható, hogy Európában a nyelvi ágazat és annak foglalkoztatási potenciálja növekszik, nincs egyelőre olyan szervezet, amely alkalmas lenne az ágazati előírások kialakítására vagy megbízható adatokat tudna nyújtani arról, mekkora is az ágazat.[31] A nyelvi vonatkozású ágazatok magukba foglalják a fordítást, a kontrollszerkesztést, a lektorálást, a kivonatolást, a tolmácsolást, a terminológiai munkát, a nyelvtechnológiát (beszédfeldolgozás, hangfelismerés és -szintetizálás), a nyelvi képzést, a nyelvoktatást, a nyelvvizsgáztatást és tesztelést, valamint a kutatást. Ezek a szakmák a legtöbb európai országban gyorsan fejlődnek. Emellett a nyelvi szakmák egyre kevésbé határolhatók körül, mivel a nyelvi szakembereknek, fordítóknak és tolmácsoknak számos olyan, sokrétű munkát kell ellátniuk, amelyek nyelvi szakértelmet kívánnak. Egyes egyetemek külön kurzusokat hirdetnek meg „nyelvi szakmák” néven. Jó idegennyelv-tudásra van szükség továbbá az értékesítés, a logisztika, a feliratozás, a közönségkapcsolatok, a marketing, a kommunikáció, a filmipar, a reklám, az újságírás, a bankszakma, a turizmus és a könyvkiadás területén is. A felsőoktatási és egyéb szintű képzési programokat folyamatosan korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a hallgatók a szükséges készségeket szerezzék meg, megfelelő eszközök álljanak rendelkezésükre és betekintést nyerjenek a valós munkakörülményekbe. III.5. Fordítási szolgáltatások A tagállamok fordítási szolgáltatási piaca kiterjedt: szolgáltatásokat biztosít nemzetközi szervezeteknek, kormányoknak, hatóságoknak, bíróságoknak, az üzleti szektornak, kiadóknak, a médiának és a hirdetési és szórakoztatóiparnak. A fordítási vonatkozású technológia terén jelentős fejlődés történt, különösen a fordítási memóriákat és a gépi támogatású fordítást, a beszédfeldolgozást, a többnyelvű dokumentumkezelést és a webes tartalomhonosítást illetően. A többnyelvű weboldalak száma egyre növekszik, és szolgáltatásaik közé tartoznak az online fordítás, az e-mailben történő fordítás, a szótárak és a ritka karakterek gyűjteményei. A nagy keresőmotorok a webes információk ingyenes fordítását kínálják, és napi sok millió oldal fordítását végzik el; valamennyi nagy webportál beruház többnyelvű szolgáltatásainak fejlesztésébe. Az egyre gyakoribb online gépi fordítás azt bizonyítja, hogy ez az alapvetően mechanikus művelet nem helyettesítheti az emberi fordító gondolkodási folyamatait, és ezzel hangsúlyozza a fordítás minőségének fontosságát. A „fordítási szolgáltatások európai szabványához”[32] hasonló fejlesztések a megbízók számára a minőségbiztosítás és a visszakövethetőség magasabb szintjét biztosítják. III.6 Tolmácsolási szolgáltatások A képzett tolmácsok iránti kereslet egyre fokozódik a bővülő piacon.[33] A nemzetek feletti intézmények, mint az EU és az ENSZ, nagyon sok konferenciatolmácsot alkalmaznak mind alkalmazottként, mind szabadúszóként. Ezek a tolmácsok valamennyien egyetemi alapképzésben vagy posztgraduális képzésben szerezték képesítésüket, nemzetközi teljesítményértékelés keretében. A tolmácsok segítik továbbá a többnyelvű társadalmak intézményeinek működését. Bíróságokon, kórházakban, rendőrségen és bevándorlási szerveknél segítik a bevándorlóközösségeket. A megfelelően képzett tolmácsok így hozzájárulhatnak az emberi és demokratikus jogok védelméhez. III.7. Nyelvoktatás, tesztelés és nyelvvizsgáztatás Bár a kép országról országra változik, a nyelvoktatás és a nyelvi képzés - és így a nyelvi tesztelés és nyelvvizsgáztatás is – számos tagállamban növekvő ágazat. Például csak a British Council 2005. évi költségvetése 750 millió EUR körül van; az Alliance Française nyelvtanfolyamokból származó bevétele 2004-ben 110 millió EUR körül volt; a Berlitz forgalma 2004-ben több mint 279 millió EUR volt. A nyelvvizsgáztatás akkora üzletággá nőtte ki magát, hogy a fogyasztók nehezen tudják kiválasztani a piacon kínált kurzusok és bizonyítványok közül a legmegfelelőbbet. A Bizottság hozzá kíván járulni a kínálat átláthatóbbá tételéhez azáltal, hogy a világhálón közzéteszi a jelenleg rendelkezésre álló rendszerek listáját. III.8. Teendők a többnyelvű gazdaságért A Bizottság: tanulmányt tesz közzé 2006-ban a hiányzó nyelvi készségeknek az európai gazdaságra gyakorolt hatásáról; 2006-ban közzéteszi az interneten az Európai Unióban rendelkezésre álló nyelvvizsgáztatási rendszerek listáját; vizsgálatot kezd a filmek és televíziós programok gyakoribb feliratozásának lehetőségeiről a nyelvtanulás érdekében; közzéteszi az intézményközi, többnyelvű IATE (Inter-Agency Terminology Exchange) adatbázist mindenki számára, akinek EU-s kontextusban hiteles terminológiára van szüksége; konferenciát szervez az egyetemi fordítóképzésről 2006-ban; Az i2010 keretében irányadó digitális könyvtári projektet kezdeményez, amely könnyebbé és érdekesebbé teszi a multimédiás eszközök használatát, és amely Európa gazdag, számos nyelvet és kultúrát ötvöző örökségére épít[34], valamint kapcsolatot teremt azok között az európai kutatócsoportok között, illetve koordinálja azok munkáját, akik az emberi nyelvvel kapcsolatos technológiákkal, gépi fordítással, és nyelvi eszközök (szótárak és szinonímaszótárak) fejlesztésével foglalkoznak; továbbá az európai viszonyokra szabott sajátos technikai feladatokat határoz meg (pl. hangsúlyt helyez a többnyelvű alkalmazások és a gépi fordítási rendszerek minőségére). | - A tagállamokat felkérik, hogy: - vizsgálják felül az egyetemi képzési programokat annak érdekében, hogy a nyelvi szakmákra készülő hallgatók a gyorsan változó munkafeltételeknek megfelelő készségeket sajátítsanak el. IV. TÖBBNYELVŰSÉG – KAPCSOLAT A BIZOTTSÁG ÉS A POLGÁROK KÖZÖTT IV.1. Hozzáférhetőség és átláthatóság Az Európai Unió bizonyos jogszabályai közvetlenül kötelezik a polgárokat. Ezért az Unió demokratikus legitimitása és átláthatósága érdekében követelmény, hogy a polgárok saját nemzeti nyelvükön kommunikálhassanak annak intézményeivel, olvashassák az EU jogszabályait, és az európai projektben anélkül vehessenek részt, hogy nyelvi akadályokba ütköznének. A Tanács által elfogadott legelső rendelet[35] ezért az Európai Közösséget többnyelvű egységként határozza meg, kiköti, hogy a jogszabályokat tegyék közzé a hivatalos nyelveken, és előírja, hogy intézményei a polgárokkal az utóbbiak által választott hivatalos nyelven kommunikáljanak. A méltányosság és az átláthatóság érdekében az Unió jelentős nyilvános online szolgáltatást tart fenn, mely lehetővé teszi az Unió jogszabályaihoz és ítélkezési gyakorlatához való hozzáférést; ez az EUR-Lex szolgáltatás, mely teljes mértékben többnyelvű, és mind a húsz hivatalos nyelvre kiterjed[36]. IV.2. A többnyelvűség teszi különlegessé az EU-t A fordításra és a tolmácsolásra szakosodott nyelvi szakemberek költséghatékony kommunikációt biztosítanak, és a döntéshozatalt demokratikussá és átláthatóvá teszik. A tolmácsok teszik lehetővé a küldöttek számára, hogy saját nyelvükön (nyelveiken) képviseljék országaik érdekeit és kommunikáljanak más küldöttekkel. Ilyen módon a polgárokat legjobb szakértőik képviselhetik, akik nem szükségszerűen a legjobb nyelvi szakemberek. A fordítás és a tolmácsolás biztosítja azt is, hogy az európai és nemzeti intézmények hatékonyan gyakorolhassák a demokratikus ellenőrzésre vonatkozó jogukat. A fordítók és tolmácsok biztosítják, hogy a polgárok kommunikálhassanak az intézményekkel, és hogy ezek döntéseihez nemzeti nyelvükön (nyelveiken) hozzáférjenek. Az EU intézményeinek meg kell találniuk az egyensúlyt a többnyelvűség ára és haszna között. Az intézmények fordítási és tolmácsolási szolgálatainak összköltsége az EU 2004. évi teljes költségvetésének 1,05%-át teszi ki, vagyis polgáronként évi 2,28 EUR-ba kerül. Ezért az árért valamennyi polgár általánosan hozzáférhet valamennyi EU-s jogszabályhoz, illetve megszerzi a jogot a kommunikációra, a hozzászólásra és a tájékoztatásra. Az Európai Unió többnyelvű működését lehetővé tevő rendszernek természetesen megvan az ára is; nélküle azonban nincs demokratikus és átlátható Európai Unió sem. Megfelelő tervezéssel, előrelátással és a szükséges pénzeszközök elosztásával az EU a jövőben még több hivatalos nyelven is működhet, például új technológiák alkalmazásával és a méretgazdaságosság maximális kihasználásával. IV.3. Teendők a többnyelvűségért a Bizottság és a polgárok kapcsolatainak terén Az utóbbi tíz év során a Bizottság számos többnyelvű kezdeményezést hozott létre ( Első a polgár , Párbeszéd a polgárokkal, Európa Önökért - Állampolgárok és Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata) annak érdekében, hogy a polgárok megértsék, hogyan befolyásolja életüket az európai jogalkotás, milyen jogokkal rendelkeznek, ha másik országba költöznek, és hogyan gyakorolhatják ténylegesen jogaikat.[37] A Bizottság azt tervezi, hogy ezekre a kezdeményezésekre épít, és egy kezdeményező jellegű, többnyelvű kommunikációs politikát alakít ki. Így kívánja gyakorlati intézkedésekkel kiegészíteni azt a tágabb kezdeményezését, hogy hatékonyabbá tegye az európai polgárokkal és meghatározott csoportokkal – sajtó, a nyelvi ágazat, iskolák és egyetemek – folytatott kommunikációt. A Bizottság tovább javítja a hivatalos nyelveken közzétett online tájékoztatását, és még több nyelven teszi elérhetővé számos weboldalát. A webtartalmat kezelő technológiák fejlődésével új lehetőségek nyílnak a többnyelvű webes közzététel előtt. Emellett a Bizottság belső hálózatot hoz létre a többnyelvűségi kérdésekkel kapcsolatos belső következetesség megőrzése érdekében. A Bizottság: belső hálózatán keresztül biztosítja, hogy valamennyi részlege koherens módon alkalmazza többnyelvűségi politikáját; továbbra is támogatni kívánja a többnyelvűséget a webportálján (Europa) és a kiadványaiban; nyelvi portált indít el az Europán, mely az Európai Unió többnyelvűségéről ad tájékoztatást, és új portálokat tartalmaz nyelvtanulók és nyelvtanárok számára; nagyobb szerepet ad a tagállamokban működő fordítói kirendeltségeknek a többnyelvűség támogatása terén, mindenekelőtt a Bizottság üzeneteinek a helyi célközönséghez való igazítása révén; magas szintű szemináriumokat szervez a többnyelvűségről a tagállamokban újságírók és más közvélemény-formáló csoportok számára; továbbra is biztosít ösztöndíjakat és oktatási segítséget az egyetemeknek a konferenciatolmácsolás terén, segít távoktatási eszközök kifejlesztésében, és hallgatói ösztöndíjakat és tanulmányutakat finanszíroz; folytatja a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtása keretében költséghatékony többnyelvű konferencia- és kommunikációs eszközök fejlesztését;[38] támogatja az európai konferenciatolmács (EMCI) oklevél és az európai konferenciaszervezési (EMCM) oklevél megszerzésére irányuló képzést, hogy ezáltal fokozza ezeken a területeken az együttműködést, összegyűjtse a szakértelmet és terjessze a bevált gyakorlatot; továbbra is teljes körű szerepet játszik a Nyelvi Rezsimekkel, Dokumentációval és Közzététellel Foglalkozó Éves Nemzetközi Találkozóban, mely egy új foglalkoztatási és képzési követelményekkel foglalkozó szerv; továbbra is biztosít az egyetemek számára fordítási mesterképzésre vonatkozó tantervi modellt, és vendégfordítókat küld a hallgatók fordítási képzésének segítésére; illetve nemzetközi fordítási versenyt szervez a tagállamok iskolái között, a nyelvtudás és a nyelvi szakmák ösztönzésére. | - V. ÖSSZEFOGLALÁS A többnyelvűség elengedhetetlen az Európai Unió megfelelő működése szempontjából. A polgárok nyelvi készségeinek fejlesztése fontos szerepet játszik az európai szakpolitikák célkitűzéseinek megvalósításában – mindenekelőtt a növekvő globális verseny fényében, de azon szempontból is, hogy jobban ki tudjuk használni azokat a lehetőségeket, amelyeket Európa rejt a fenntartható fejlődés és a munkahelyek számának és minőségének javítása terén. A Bizottság, saját és a többi intézmény felelősségének tudatában úgy ítéli meg, hogy a helyzeten javítani lehet és kell. Ezért sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek további intézkedéseket a széles körű egyéni többnyelvűség ösztönzése érdekében, és támogassák egy olyan társadalom kialakulását, amely valamennyi polgár nyelvi identitását tiszteletben tartja. A Bizottság már felkérte a tagállamokat arra, hogy 2007-ben tegyenek jelentést azokról az intézkedésekről, amelyeket a „Nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése” cselekvési terv célkitűzései érdekében tettek. Ez a közlemény további olyan lépéseket emel ki, melyeket meg kell tenni, ha a tagállamok el kívánják érni a maguk elé kitűzött célokat. A Bizottság továbbá felkéri a tagállamokat arra, hogy 2007-ben tegyenek jelentést azokról az intézkedésekről is, amelyeket az e közleményben körvonalazott központi területeken tettek. A Bizottság független szakértőkből álló, többnyelvűséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportot hoz létre, melynek feladata, hogy elemezze, hogyan haladnak a tagállamok, és hogy támogatást és tanácsot adjon a kezdeményezések kialakításában, továbbá a friss ösztönzésekkel és ötletekkel szolgáljon. Miniszteri konferenciát tartanak a többnyelvűségről, hogy a tagállamok beszámolhassanak az általuk eddig elért eredményekről és a teendők megtervezéséről. A tagállamok jelentései és a magas szintű munkacsoport tanácsa alapján a Bizottság további közleményt ad ki a Parlamentnek és a Tanácsnak, melyben javaslatot tesz a többnyelvűség Európai Unión belüli átfogó megközelítésére. | - Melléklet[39] [pic] Az idegen nyelven való társalgás készsége [pic] PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT CÍME: A Bizottság közleménye: „Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére” 2. ABM / ABB KERET Ez a javaslat több szakpolitikai területre és az ezekkel összefüggő tevékenységekre összpontosít: DG EAC: Kultúra és a nyelvek DG SCIC: Tolmácsolás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek. DGT: A Bizottság igazgatása: a Bizottság közigazgatási politikájának igazgatási kiadásai DG INFSO: Az információs társadalommal és az eEurópával kapcsolatos kutatás és technológiai fejlesztés. 3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK 3.2 Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábbi B..A tételek)), ideértve az alábbi címeket: DG EAC 15.02.02.02 Socrates 15.03.01.02 Leonardo da Vinci 2007-től az Élethosszig Tartó Tanulás programnak megfelelő költségvetési tétel, melyre vonatkozóan a Bizottság 2004 júliusában fogadott el javaslatokat. DGT 26.010211 A Bizottság igazgatási politikai területének irányításához kapcsolódó egyéb költségek 26.010700 Intézményközi együttműködési tevékenységek nyelvi területen DG SCIC XX01021107: Tolmácsképzési és továbbképzési intézkedések XX01021102: Ülések és konferenciák szervezése DG INFSO: 09.04 "Kutatás és technológiai fejlesztés az információs társadalomra vonatkozóan" 09.03 "eEurópa" 3.2 A cselekvés és a pénzügyi hatás időtartama: 2005 és az azt követő évek: a tevékenységek kiindulópontjai és időtartama különböző. Néhány ezek közül, például a javasolt európai nyelvi kompetenciamutató a tervek szerint állandó, ezért nyitottnak kell tekinteni; mások, például az együttműködési programok szerint finanszírozott tanulmányok, konferenciák vagy projektek természetükből adódóan három évnél rövidebb időtartamra korlátozódnak. 4. A FORRÁSOK ÖSSZEGZÉSE 4.1 Pénzügyi források 4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok (CA) és a kifizetési előirányzatok (PA) összegzése millió EUR (három tizedesig) Kiadás típusa | Szakasz száma | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 és később | Összes | Működési kiadás[40] | Kötelezettségvállalási előirányzatok (CA) | vita ösztönzése és ajánlás készítése a nyelvtanárképzés korszerűsítésének módjairól | Lásd (**) | lista közzététele 2006-ban az Európai Unióban létező nyelvvizsgáztatási rendszerekről ; | 0,2 | 0,2 Lásd (**) | a nyelvoktatás és nyelvtanulás további támogatása az oktatás, a képzés, az ifjúság, a polgári részvétel és a kultúra területén lebonyolított együttműködési programjai révén ; | Lásd (**) | vizsgálat a nyelvi sokféleségi hálózatoknak az új integrált Élethosszig tartó tanulás programon keresztül megvalósítható támogatási lehetőségeiről; | Lásd (**) | miniszteri konferencia | 0,15 | 0,15 Lásd (**) | annak biztosítása, hogy valamennyi részleg alkalmazza a többnyelvűségi politikát (belső hálózaton keresztül); Europára, az internetes portálra és a kiadványokra vonatkozó saját többnyelvűségi politika bevezetése ; | Kötelezettségvállalási előirányzatok (CA) | a | 0,4 | 0 | 0,19 | 0,08 | 0,12 | 0,16 | 0,95 | Kifizetési előirányzatok (PA) | b | 0,4 | 0 | 0,19 | 0,08 | 0,12 | 0,16 | 0,95 | Igazgatási kiadások a referenciaösszegen belül[41] | Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDA) | a többnyelvűségről szóló magas szintű szemináriumsorozat szervezése a tagállamokban újságírók és más közvélemény-formáló csoportok számára; | 0,003 | 0,003 Lásd (**) | nemzetközi fordítási verseny a tagállamok iskolái között | 0,04 | 0,04 Lásd (**) | többnyelvűséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport létrehozása | 0,04 | 0,04 | 0,04 | 0,04 | 0,04 | 0,2 Lásd (**) | fordítói mesterképzésre vonatkozó tantervi modell további biztosítása egyetemek számára és vendégfordítók küldése | 0,207 | 0,207 | 0,207 | 0,207 | 0,207 | 0,207 | 1,242 Lásd (**) Lásd (****) | c | 0,568 | 0,913 | 0,556 | 0,412 | 0,412 | 0,412 | 3,273 | ÖSSZES REFERENCIAÖSSZEG | Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 0,968 | 0,913 | 0,746 | 0,492 | 0,424 | 0,428 | 4,223 | Kifizetési előirányzatok | b+c | 0,968 | 0,913 | 0,746 | 0,492 | 0,424 | 0,428 | 4,223 | A referenciaösszegbe nem tartozó igazgatási kiadások[42] | Emberi erőforrások és kapcsolódó kiadások (NDA) | 8.2.5 | d | Igazgatási költségek, ide nem értve az emberi erőforrásokat és kapcsolódó kiadásokat, melyek nem tartoznak a referenciaösszegbe (NDA) | 8.2.6 | e | A BEAVATKOZÁS ÖSSZES INDIKATÍV PÉNZÜGYI KÖLTSÉGE (*) E tétel végrehajtása nem jelent az uniós költségvetés számára további működési kiadást: a releváns költségeket a Socrates és Leonardo da Vinci programokból (majd az Élethosszig Tartó Tanulás programból) fedezik, az e programokra jutó globális előirányzat növelése nélkül; innen a “*” jel fent újra kezdődik. Tájékoztató jelleggel: e programoknak az indikátor finanszírozásához való éves hozzájárulása globálisan 2,5 millió EUR. (**) E tétel végrehajtása nem jelent az uniós költségvetés számára további működési kiadást. A vonatkozó költségeket a meglevő programokból vagy az ezek helyébe lépő programokból fedezik, az e programokra jutó globális előirányzat növelése nélkül. (***) E tétel végrehajtása nem jelent az uniós költségvetés számára további működési kiadást. A vonatkozó költségeket a meglevő programokból vagy az ezek helyébe lépő programokból (eTartalom plusz program / az FP7-et végrehajtó javasolt egyedi programok 2007-2013 között) az e programokra jutó globális előirányzat növelése nélkül. (****) A küldetési költségvetésből kifizetendő 207 000 EUR költség kizárólag vendégfordítók küldésére vonatkozik (amikor a Fordítási Főigazgatóság fordítói egyhónapos küldetésen vesznek részt egyetemeken). (°) Ez a kiadás a 2005. és 2006. évre a webportál technikai megtervezésében és fejlesztésében segítő IT-szakértőkre vonatkozik. A portál tartalmáról a Bizottság alkalmazottai gondoskodnak. ÖSSZES CA, ideértve az emberi erőforrások költségeit | a+c+d+e | ÖSSZES PA, ideértve az emberi erőforrások költségeit | b+c+d+e | A társfinanszírozás részletei Nincsenek. A javasolt cselekvések tekintetében nem lesz társfinanszírozás. 4.1.2 Összeegyeztethetőség a pénzügyi programozással ( A javaslat összeegyeztethető a meglevő pénzügyi programozással. A 2007. évi és az azt követő költségvetések esetében az előirányzatok a 2007-2013-ra vonatkozó pénzügyi terv jóváhagyásától és az ebből eredő több éves pénzügyi programozástól függenek. ( A javaslat magában foglalja a pénzügyi terv megfelelő címének újraprogramozását. ( A javaslathoz szükség lehet az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek alkalmazására[43] (vagyis rugalmassági eszközre vagy a pénzügyi terv felülvizsgálatára). 4.1.3 A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás ( A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre ( A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatás az alábbi: Megjegyzés: a bevételre gyakorolt hatás kiszámítási módszereivel kapcsolatos valamennyi részletet és megjegyzést külön mellékletben kell feltüntetni. 4.2. Emberi erőforrásokra vonatkozó FTE (ideértve a tisztviselőket, ideiglenes és külső alkalmazottakat) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontban Éves előírások Emberi erőforrások teljes létszáma: | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 és később | EAC | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 lásd (i) | DGT | 22,6 | 80,2 | 80 | 80 | 80 | 80 lásd (ii) | SCIC | INFSO | Összesen | 22,6 | 81,2 | 81 | 81 | 81 | 81 | Megjegyzések : (i) Ezek a javaslatok magukban foglalják 1 további FTE felvételét A* szinten [a COM (2005) 356-ban előírt módon] (ii) A fenti táblázatban említett valamennyi további alkalmazott a meglevő személyzeti irányszámok körén belüli belső áthelyezésnek köszönhető. 5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK A javaslat hátterének részleteit az indoklás írja elő. A pénzügyi kimutatás e szakaszának tartalmaznia kell az alábbi egyedi kiegészítő információkat: 5.1. Rövid vagy hosszú távú célkitűzés A közlemény számos szükségletet határoz meg a többnyelvűség területén az Európai Unió társadalmában, gazdaságában és intézményeiben. 5.2. A közösségi szerepvállalás hozzáadott értéke és a javaslatnak más pénzügyi eszközökkel és a lehetséges szinergiával való koherenciája A hozzáadott értéket a Bizottság biztosítja, vezető szerepet vállalva azokon a területeken, melyeken intézkedéseket kell tenni, és tagállami vagy bizottsági intézkedéseket javasolva az egész Unió számára előnyös célkitűzések elérése érdekében. 5.3. Célkitűzések, elvárt eredmények és a javaslat kapcsolódó indikátorai az ABM keretében A fő célkitűzések az alábbiak: a polgárok többnyelvűségének fokozása; a többnyelvűség által az Európai Unió gazdaságában játszott szerepnek a jobb megértése és a többnyelvűség koherensebb megközelítése a Bizottság és a polgárok közötti viszonyban. Az e célkitűzések irányába tett előrehaladás felülvizsgálatát javasolják 2007-re. 5.4. A végrehajtás módszere (indikatív) Jelölje be alább az intézkedés végrehajtására kiválasztott módszer(eke)t[44]. ٱ Centralizált irányítás ( Közvetlenül a Bizottság révén ٱ Közvetetten az alábbiak felhatalmazásával: ٱ végrehajtó ügynökségek ٱ a Közösségek által a pénzügyi rendelet 185. cikke szerint létrehozott szervek ٱ nemzeti állami szervek / közfeladattal megbízott szervek ٱ Közös vagy decentralizált irányítás ٱ a tagállamokkal ٱ harmadik országokkal ٱ Közös irányítás nemzetközi szervezetekkel (kérjük, részletezze) Fontos megjegyzések: 6. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS 6.1. Nyomon követési rendszer Az e közleményben említett intézkedéseket a már működő rendszerekkel követik nyomon a releváns programok és költségvetési tételek tekintetében. 6.2. Értékelés 6.2.1. Előzetes értékelés Nem történt előzetes értékelés. A közlemény természetéből adódóan a többnyelvűség fő szempontjai jelenlegi állapotának értékelése. 6.2.2. Egy időközi / utólagos értékelést követően tett intézkedések (a hasonló múltbeli tapasztalatokból tanult leckék) - 6.2.3. A jövőbeli értékelés feltételei és gyakorisága lásd 6.1. 7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK E közleményben említett cselekvések tekintetében a csalás elleni intézkedések megegyeznek a releváns programokra és költségvetési tételekre vonatkozóan már meglevőkkel. 8. A FORRÁSOK RÉSZLETEI 8.1 A javaslat célkitűzései pénzügyi költségük tekintetében Kötelezettségvállalási előirányzatok millió EUR-ban (három tizedesig) Megjegyzések: Az emberi és igazgatási erőforrások területén felmerülő igényeket az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatóság számára elkülönített összegből kell fedezni. (i) Ezek a javaslatok magukban foglalják 1 további FTE felvételét [a COM (2005) 356-ban előírt módon] (ii) A fenti táblázatban említett valamennyi további alkalmazott a meglevő személyzeti irányszámok körén belüli belső áthelyezésnek köszönhető. Meg kell jegyezni, hogy a javasolt többnyelvűségi hálózat átstrukturálásának lehetősége 23 meglevő A* alkalmazottnak a DGT-ből más főigazgatóságokhoz történő áthelyezésével járhat. Az említett személyeket más főigazgatóságokhoz rendelik ki, de álláshelyeik a DGT-n belül maradnak. Ezeket az áthelyezéseket tartalmazza ez a táblázat. 8.2.2. A cselekvésből eredő feladatok leírása 8.2.3. Az emberi erőforrás forrásai (kötelező) (Ha egynél több forrást jelöl meg, kérjük, jelezze, hogy az egyes forrásokból hány álláshely származik) ( A program kezeléséhez jelenleg rendelt, helyettesítendő vagy növelendő számú álláshelyek ( Az APS/PDB gyakorlaton belül az n évre előzetesen elosztott álláshelyek ( A következő APS/PDB eljárásban kért álláshelyek ( Az irányító szolgálaton belül a meglevő források felhasználásával áthelyezendő álláshelyek (belső áthelyezés) ( Az n évre kért, bár a kérdéses évre az APS/PDB gyakorlatban nem előírt álláshelyek 8.2.4. Referenciaösszegben foglalt további igazgatási kiadás (XX 01 04/05 –Igazgatási irányítási költségek) millió EUR (három tizedesig) Költségvetési tétel (szám és cím) | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | ÖSSZES | Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | - belső | - külső | Összes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 8.2.5. Az emberi erőforrásoknak a referenciaösszegben nem foglalt pénzügyi költsége és az ebben nem foglalt kapcsolódó költségek millió EUR (három tizedesig) Emberi erőforrások típusa | N év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | A XX 01 02 alcímcsoport szerint finanszírozott személyzet (kisegítő, END, szerződéses alkalmazottak stb.) (adja meg a költségvetési tételt) | Az emberi erőforrások összes költsége és kapcsolódó költségek (a referenciaösszegben NEM foglalt) | Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak Adott esetben utalni kell a 8.2.1. pontra Számítás – A XX 01 02 alcímcsoport szerint finanszírozott személyzet Adott esetben utalni kell a 8.2.1. pontra 8.2.6 A referenciaösszegben nem foglalt egyéb igazgatási kiadás millió EUR (három tizedesig) | XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák továbbra is teljes körű szerepvállalás a Nyelvi Rezsimekkel, Dokumentációval és Közzététellel Foglalkozó Éves Nemzetközi Találkozóban | 0,01 | 0,01 | 0,01 | 0,01 | 0,01 | 0,01 | 0,06 | XX 01 02 11 03 – Bizottságok[49] | XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk | XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek | XX01021107 Tolmácsképzési és –továbbképzési intézkedések | egyetemek számára ösztöndíjak és oktatási segítségnyújtás a konferenciatolmácsolás területén, távoktatási eszközök fejlesztésének segítése, hallgatói ösztöndíjak és képzési látogatások finanszírozása; | 0,935 | 0,935 | 0,935 | 0,935 | 0,935 | 0,935 | 5,61 | Az EMCI és EMCM támogatása | 0,082 | 0,082 | 0,082 | 0,082 | 0,082 | 0,082 | 4,92 | 2 Összes egyéb igazgatási kiadás (XX 01 02 11) | 1,027 | 1,027 | 1,027 | 1,027 | 1,027 | 1,027 | 10,59 | 3 Egyéb igazgatási természetű kiadás (részletezze, a költségvetési tételre való utalással együtt) | Összes igazgatási kiadás, kivéve az emberi erőforrásokat és a kapcsolódó költségeket (a referenciaösszegbe bele NEM értve) | Számítás - A referenciaösszegben nem foglalt egyéb igazgatási kiadás [1] 21 az írrel együtt 2007-től; 23 a bolgár és a román csatlakozással. [2] Lásd az Euromosaic tanulmányát:http://europa.eu.int/comm/education/policies/lang/languages/langmin/euromosaic/index_en.html [3] Hivatalos Lap C 364., 2000.12.18., 1. o. [4] Lásd a „Nyelvek Európai Éve 2001.” tárgyú, 2000. július 17-i európai parlamenti és tanácsi határozatot (1934/2000/EK). [5] Más kultúrák megértésének alapja azon nyelvek tanulása, amelyeken e kultúrák kifejezést nyernek; a Bizottság ezért nem támogatja mesterséges nyelvek használatát, mert ezek lényegükből adódóan nem rendelkeznek kulturális háttérrel. [6] Barcelonai Európai Tanács, 2002. március 15. és 16., elnökségi következtetések, I. rész, 43.1. [7] COM(2003) 449: A nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése: cselekvési terv 2004–2006-ra ; COM(1995) 590: ‘Tanítás és tanulás’ című fehér könyv [8] Eurobarometer 63.4 [9] Key data on teaching languages at school in Europe , Eurydice, 2005, ISBN 92 894 8681-3. [10] COM(2003) 449 [11] COM(2003) 449 [12] http://europa.eu.int/comm/education/policies/lang/key/studies_en.html [13] http://www.eblul.org [14] http://www.mercator-central.org/ [15] Megvalósíthatósági tanulmány egy, a nyelvtanulással és a nyelvi sokféleséggel foglalkozó európai ügynökség lehetséges létrehozásáról, záró jelentés, 2005. május;http://europa.eu.int/comm/education/policies/lang/doc/linguistic_diversity_study_en.pdf [16] COM(2005) 24, 2005.február 2. [17] http://europa.eu.int/growthandjobs/pdf/integrated_guidelines_en.pdf [18] A nyelvekkel foglalkozó szakértői csoportot az „Oktatás és képzés 2010” folyamat keretében hozták létre, és a legtöbb tagállam által jelölt egy-egy szakértőből áll. [19] A legfrissebb jelentés elérhető:http://europa.eu.int/comm/education/policies/2010/doc/lang2004.pdf [20] Michael Kelly, Michael Grenfell et al.: European Profile for Language Teacher Education – A Frame of Reference . Southampton University, Egyesült Királyság [21] Key Data on Teaching Languages at School in Europe , idézett mű [22] COM(2003) 449 [23] COM(2005) 356 [24] Ezeknek a terveknek a 23. integrált iránymutatásra kell épülniük, és be kell épülniük abba a nemzeti tervbe, amelyet a tagállamok készítenek a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó lisszaboni cselekvési terv kapcsán. (http://europa.eu.int/growthandjobs/pdf/integrated_guidelines_en.pdf) [25] European Profile for Language Teacher Education – A Frame of Reference http://europa.eu.int/comm/education/policies/lang/doc/profile_en.pdf [26] Pl.: a CILT – az Egyesült Királyság nemzeti nyelvi központjának - tanulmánya, 2005: http://www.cilt.org.uk/key/talkingworldclass.pdf [27] COM(2002) 72. [28] Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése, HL L 109., 2000.5.6., 29. o.; a közösségi fogyasztók tájékoztatása során követendő nyelvhasználatról szóló 1993. november 10-i közlemény: COM(1993) 456. [29] 2005/29/EK [30] eTartalom, eTartalom plusz, Media és eTanulás [31] Mindazonáltal becslések szerint a világ 20 vezető, fordítási szolgáltatásokat nyújtó vállalata több mint 10 000 személyt foglalkoztat, és éves bevételük meghaladja az 1 200 millió EUR-t; e tevékenység körülbelül kétötöde a becslések szerint az Európai Unióban zajlik.(lásd http://www.commonsenseadvisory.com/en/research/top_20.htm). [32] Fordítási szolgáltatások — Szolgáltatási követelmények, WI CSA07001 dokumentum, Technikai Bizottság, CEN/BTTF 138. [33] A Konferenciatolmácsok Nemzetközi Szövetsége mintegy 3 000 egyéni taggal rendelkezik, akiknek körülbelül a fele az Európai Unióban található. [34] COM(2005) 229 és 465 [35] Az 1/1958 rendelet az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról. [36] http://europa.eu.int/eur-lex/lex [37] http://europa.eu.int/youreuropehttp://europa.eu.int/ citizensrights/signpost [38] http://europa.eu.int/idabc/ [39] http://europa.eu.int/comm/public_opinion/archives/eb/eb63/eb63_en.htm [40] Nem az érintett xx cím xx 01 alcíme alá tartozó kiadás. [41] Kiadások a(z) xx cím xx 01 04 jogcímcsoportján belül. [42] A xx 01 alcím szerinti, a xx 01 04 vagy xx 01 05 alcímcsoporttól eltérő kiadás. [43] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontjait. [44] Amennyiben egynél több módszert jelöl meg, kérjük, adjon további részleteket e pont "Fontos megjegyzések" szakaszában [45] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint [46] Melynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg [47] Melynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg [48] Melynek költségét fedezi a referenciaösszeg [49] Adja meg a bizottság típusát és a csoportot, melyhez tartozik. LU LV MT NL LT SI DK SE EE CY BE SK FI DE CZ AT EU25 EL PL FR IE ES IT PT UK HU 93% 99% 93% 91% 90% 89% 88% 88% 87% 72% 71% 69% 66% 62% 60% 58% 50% 49% 49% 45% 41% 36% 36% 36% 30% 29% Az anyanyelvükön kívül más nyelven is társalogni tudó válaszadók % ország 5% 6% 6% 10% 14% 15% 23% 30% 47% TOTAL idegen nyelv Anya nyelv Angol Német Francia Olasz Spanyol Lengyel Holland Orosz (SPONTÁN) Egyéb 3% 5% 1% 1% 2% 1% 34% 12% 11% 2% 5% 13% 18% 12% 13% 9% 9% 5% A legelterjedtebben használt nyelvek az Európai Unióban: % -ban.