[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 28.10.2005

COM(2005) 533 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

16. ÉVES JELENTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL – 2004{SEC(2005)1348}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A 2004-es végrehajtás elemzése 3

3. Összehangolás és koordináció 8

4. Értékelések 10

5. Ellenőrzések 10

6. A Bizottság munkáját segítő bizottságok 12

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

16. ÉVES JELENTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL – 2004

E jelentés a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/1999/EK rendelet 45. cikke (2) bekezdésének megfelelően készült el. E dokumentum a strukturális alapok keretében 2004. év során elvégzett tevékenységekről szóló 16. éves jelentés.

Az e jelentésben szereplő információkat a Bizottság munkadokumentuma részletesebben tartalmazza.

1. BEVEZETÉS

A 2004-es évet az európai programok jelenlegi nemzedékének tekintetében három fontos esemény fémjelezte: a teljesítéshez kötött tartalék elkülönítése; az EU15-ben futó programok féléves értékelése; valamint az Unió bővítése, melynek során – elsősorban a kevésbé fejlett régiók kategóriájában – további 43 program jött létre. Ez utóbbiak esetében a 2004-2006 közötti időszakra (jelenlegi áron) összesen 24 milliárd euró közösségi támogatás elosztására került sor.

Mindeközben a jelenlegi programok keretén kívül tárgyalások kezdődtek a2007-2013 közötti időszak kohéziós politikájának új keretszabályairól. A Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatok célja, hogy megerősítsék a közösségi szint elsődleges költségvetési eszközét jelentő kohéziós politika a lisszaboni versenyképességi menetrend megvalósításában játszott szerepét – melynek költségvetési igényei az elmúlt hét évben a három prioritást élvező célkitűzés vonatkozásában ( konvergencia a legkevésbé fejlett régiókban; versenyképesség és foglalkoztatás az egyéb régiókban; valamint a határokon átívelő európai területi együttműködés ) közel 336,1 milliárd eurót tettek ki.

2. A 2004-ES VÉGREHAJTÁS ELEMZÉSE

2.1. A költségvetés végrehajtása

2.1.1. Kötelezettségvállalások

2004-ben a strukturális alapok céljaira rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok összege 35 353 millió euró volt, ami az uniós költségvetés 32%-ának felel meg. A tíz új tagállamra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok értéke elérte a 3 812 millió eurót. A tényleges kötelezettségvállalások összege 35 212 millió euró volt, ami gyakorlatilag a rendelkezésre álló előirányzatok 100%-a – mely tükrözi a lényegében automatikus kötelezettségvállalások rendszerét. A koppenhágai megállapodásban az EU10 programjaira betervezett valamennyi előirányzatot biztosították.

2.1.2. Kifizetések

2004-ben a kötelezettségvállalások kifizetése a strukturális alapok történetében minden korábbinál magasabb szintet – mintegy 31 516 millió eurót – ért el, azaz a rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok 99%-át. Ez a programozási időszak ötödik évében jelentősen felgyorsította a programok jelenlegi generációjának megvalósítását.

Ez a hatóságok által közösségi, nemzeti és regionális szinten folytatott tevékenyebb irányítás eredménye, melynek köszönhetően a 2000 és 2006 közötti hét évben a programok a sikerességhez vezető pályára álltak.

A 2. célkitűzés tekintetében a rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok 100%-át felhasználták. Az 1. és 3. célkitűzések, valamint a közösségi kezdeményezések vonatkozásában ez az arány szintén megközelítette a 100%-ot. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (az 1. célkitűzés programjaitól függetlenül) esetében ez az arány 83% volt, ami a korábbi évek teljesítményéhez képest javulást jelent. Ugyanakkor az innovációs intézkedések és a technikai segítségnyújtás százalékos arányai a 2003-as 90%-ról 2004-ben 78%-ra csökkentek. Az egyes alapok esetében az ERFA, az EMOGA iránymutatások és az ESZA kifizetési szintje rendkívül magas – a rendelkezésre álló hitelkeret 98%-100%-a – volt. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz tekintetében ez az arány 2004-ben 81% volt – ami a 2003-as 86%-hoz képest csökkenést jelent.

A tíz új tagállamban a 2004-es kifizetések a várakozásoknak megfelelően elsősorban előlegekből álltak annak érdekében, hogy a programok megvalósulását elősegítendő felújítási alapok jöjjenek létre[1]. Ennek összege 1 550 millió euró volt. A kizárólag az 1. célkitűzés programjaira vonatkozó időközi kifizetések teljes összege 23,7 millió euró volt.

2.1.3. A tagállamok (EU15) általi végrehajtás

2004-ben a végrehajtás felgyorsult ütemének köszönhetően a tizenöt tagállam közül hét ország tudta abszolút értékben csökkenteni fennálló kötelezettségvállalásait. E tekintetben az abszolút csökkenések mértéke Spanyolországban (500 millió euró) és Írországban (361 millió euró) volt a legmagasabb. A felhalmozott kötelezettségvállalások terén is csökkenés valósult meg Dániában, Finnországban, Luxemburgban, Portugáliában és Svédországban. A kifizetések háromnegyedét öt tagállam számolta el, sorrendben: Spanyolország, Németország, Olaszország, Portugália és Görögország. A tizenöt tagállam közül e fenti országok az EU kohéziós politikájának legfontosabb kedvezményezettjei.

2.1.4. „N+2” szabály[2]

A források visszavonásának mértéke – érvényes kifizetési kérelem hiányában, és az n+2 szabály által meghatározott határidőn belül – 2004 végén elmaradt az összes felhasznált forrástól. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap vonatkozásában ez az összeg 26 program esetében megközelítheti az 56,1 millió eurót. A leginkább érintettek az INTERREG-programok – mivel ezek országhatárokon átívelő igazgatási intézkedéseket is feltételeznek – végrehajtása már sokkal nehezebb. Az INTERREG-programok esetében ez az összeg az ERFA éves kötelezettségvállalásainak csupán 0,3%-át jelentette. Ezek a számadatok akkor válnak véglegessé, amikor az érintett tagállamok jóváhagyták őket.

Az egyéb strukturális alapokra vonatkozó becslések szerint a források visszavonásának mértéke ennél kissé magasabb volt: az ESZA esetében 123,5 millió euró, azaz az éves kötelezettségvállalás 1,3%-a; az EMOGA esetében 44,4 millió euró, azaz az éves kötelezettségvállalás 1,5%-a; míg a HOPE esetében 70,2 millió euró, azaz az éves kötelezettségvállalás 12,5%-a.

E négy alapot együtt tekintve az általános eredmény szerint a forrásvisszavonás mértéke nem éri el a teljes 2002-es éves kötelezettségvállalás 1%-át (megközelítőleg 0,96%), ami arra enged következtetni, hogy az n+2 szabály – azáltal, hogy évről évre elősegíti a programok még kiegyensúlyozottabb pénzügyi végrehajtását – a várakozások szerint teljesíti szerepét.

2.2. Programok végrehajtása

2.2.1. 1. és 2. célkitűzés

2.2.1.1. EU 15-ök

A 2004. év egyik jelentős eseménye a félidős értékelés nyomán a teljesítéshez kötött tartalék elkülönítése volt. A 2000-2006 közötti programok terén megvalósuló eme újításnak köszönhetően a tagállamok programjaikkal lépést tudtak tartani a gazdasági-társadalmi helyzetben beálló változásokkal, és a változó munkaerő-piaci körülményekkel, valamint figyelembe tudták venni a félidős értékelések eredményeit. Általánosságban elmondható, hogy a tagállamok számára lehetővé vált, hogy tevékenyebben hozzájárulhassanak a felülvizsgált Európai Foglalkoztatási stratégia prioritásainak megvalósításához, valamint a lisszaboni célkitűzéseik eléréséhez. A félidős értékelés emellett lehetővé tette, hogy a tagállamok változtatásokat vezessenek be a programok szerkezetében – például egyszerűsítsék a végrehajtást.

2.2.1.2. Új tagállamok

Az EU10-ben a programok végrehajtása májusban elkezdődött első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy az esetek többségében a projektek kiválasztási időszaka még javában tart. Biztató jel, hogy bizonyos intézkedésekre a benyújtott projektkérelmek meghaladták a programok keretében rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Ugyanakkor a kihívások – azaz a projektek minőségének javítása és a kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség biztosítása, valamint az irányítás hiányosságainak kezelése – nem változtak.

2.2.2. 3. célkitűzés

A félidős értékelési jelentések egyik legfontosabb üzenete, hogy az esetek többségében továbbra is az eredetileg az ESZA intervencióira megállapított stratégia a mérvadó, és hogy e stratégia továbbra is hozzájárul az Európai Foglalkoztatási Stratégia végrehajtásához. Az ajánlások elsősorban a programok finomítására vonatkoztak. A bevezetett változtatások többségének célja a programok egyszerűsítése, – a társadalmi-gazdasági kihívásokra való válaszadás érdekében – a rugalmasság fokozása, valamint az előirányzatok csökkentése azon intézkedések esetében, amelyekben a fel nem használt forrásokhoz képest az igények elmaradtak a várakozásoktól.

2.2.3. Az 1. célkitűzésen kívül eső halászat

A félidős értékelés lehetőséget biztosított arra, hogy a programokat a közös halászati politika reformjának követelményeihez igazítsák, különösen a halászhajók felújítására szánt támogatások folyósításának felfüggesztése, és a közösségi halászhajóknak a Közösségen kívüli országoknak történő folyamatos átadása terén, ami 2005-től tilos; a halászati tevékenységüket átmeneti időre felfüggesztő halászok, valamint hajótulajdonosok részére a tagállamok által folyósított támogatások szabályaiban beálló változásokat; valamint a halászok szélesebb kitekintést nyújtó átképzését illetően, amelynek során – halászati tevékenységük részidőben történő végzése mellett – egyéb tevékenységekkel is megismerkedhetnek.

2.2.4. Közösségi kezdeményezések

2.2.4.1. Interreg

A tíz új tagállam csatlakozásával 11 új, határokon átnyúló program is elindult, továbbá 17 programot úgy módosítottak, hogy azokban az új tagállamok is részt vehessenek. A tíz új tagállam számára az INTERREG-programra szánt kiegészítő ERFA-támogatás összege a 2004-2006 közötti időszakban eléri a 479 millió eurót. A 2004-2006 közötti időszakra érvényes indexálási támogatással együtt a fenti összeggel az INTERREG III programra szánt ERFA-költségvetés elérte az 5,8 milliárd eurót. A félidős értékelési folyamat eredményeképpen 2004-ben több programot módosítottak.

2.2.4.2. Leader+

2004-ben a 73 Leader+ programra az EMOGA orientációs részlegéből finanszírozott kifizetések összege elérte a 238 millió eurót. A helyi intézőcsoportok a programozási időszak kezdete óta több mint 20 000 projektet hagytak jóvá – elsősorban az idegenforgalom, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás, a falvak és a vidéki örökség felújítása és fejlesztése, valamint a vidéki népességnek és a vidéki gazdaságnak nyújtott alapvető szolgáltatások terén. Az új tagállamok számára továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy vidékfejlesztési programjaik keretében végrehajtsanak egy-egy Leader+ típusú intézkedést.

2.2.4.3. URBAN

A 2004-es év jellemzően a tematikus hálózatokkal (az URBACT-program) kapcsolatos munkálatok megkezdésének jegyében telt. Tizenöt tematikus hálózatot hagytak jóvá, melyek mindegyike egy-egy téma köré szerveződött. A részvétel magas létszámban zajlott: partnerként 150 város – köztük az új tagállamok képviseletében 36 város – csatlakozott a programhoz. Az Urban Audit új eredményeit már közzétették[3].

2.2.4.4. EQUAL

2004-ben véget ért a Partnerségek a fejlesztésért elnevezésű program végrehajtásának első szakasza, és a program a második szakaszába lépett. A figyelem ettől kezdve az intézményi kapacitást megerősítő, és az EQUAL program hatékony nemzeti irányítását támogató tevékenységekre irányul. Számos EQUAL vonatkozású kiadvány látott napvilágot, és olvasható elektronikus formában is[4].

A félidős értékelés és az indexálás következtében 2004-ben 27 új határozatot fogadtak el az eredmények beépítése és az új tagállamok számára új, közösségi kezdeményezésen alapuló programok kidolgozása érdekében.

2.2.5. Innovációs tevékenységek

2.2.5.1. ERFA

Közel 139 programot hagytak jóvá, melyek összértékéből – 660 millió euróból – 344 millió eurót az ERFA keretében folyósítottak. 2004 legkiemelkedőbb eseménye az Európai Regionális Innovációs verseny győzteseinek díjátadó ünnepsége volt[5]. 2004 során elkészültek a módosításnak és a programok esetleges lezárásának modelljei, és az átfogó ellenőrző listák – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításának és a legjobb gyakorlatok beazonosításának ösztönzése érdekében.

2.2.5.2. ESZA

A szociális párbeszéd területén közel 35 projektet véglegesítettek. Az „Változáskezelés innovatív megközelítései” című ajánlattételi felhívás első körében 33 projektet választottak ki. Az eredmények racionalizálásának elősegítése érdekében a Bizottság „Az ESZA-rendelet 6. cikke értelmében az innováció átadása és terjesztése” címmel ajánlattételi felhívást tett közzé.

2.2.5.3. HOPE

A 2004. év elsősorban a korábbi években kiválasztott projektek végrehajtásával telt, melyekből három projekt hamarosan véget ér. Emellett kezdetét vette az „innovatív cselekvések” elnevezésű intézkedés keretében kiválasztott projektek eredményeinek utólagos értékelése is.

3. ÖSSZEHANGOLÁS ÉS KOORDINÁCIÓ

3.1. Összehangolás más közösségi politikákkal

3.1.1. Versenypolitika

Az 1260/1999/EK rendelet megállapítja, hogy a Bizottság által jóváhagyott támogatásnak tartalmaznia kell az állami támogatások és a közös piac összeegyeztethetőségének előzetes értékeléséhez szükséges valamennyi elemet. Ennek megfelelően 2004-ben a Bizottság kiemelt figyelmet fordított arra, hogy biztosítsa az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartását elsődlegesen az új tagállamokat érintő, 2004-2006 között futó programokban, illetve az EU15-ök programjaiban; s e kiemelt figyelem – az 1260/1999 rendelet 25. és 26. cikkében meghatározottak szerint – kiterjedt egyes nagyobb volumenű projektek versenypolitikai vonatkozásainak értékelésére is.

3.1.2. Környezetvédelem

A tíz új tagállamban a 2004-2006 közötti időszakban várhatóan közel 720 millió eurót fordítanak a környezetvédelmi prioritásokra, amely a strukturális alapokból az új tagállamok számára juttatott 15 milliárd euró 4,8%-a – összehasonlítva a 2000-2006 között az EU15-ök között elosztott 196 milliárd euró 13%-ával. Valamennyi új tagállamban prioritást élveznek a víz- és hulladékgazdálkodási projektek.

Az új tagállamokrnak különleges kihívást jelent ró a környezeti hatásvizsgálatról, valamint a madarakról és az élőhelyekről szóló irányelvek (a Natura 2000 hálózat keretében) alkalmazása.

3.1.3. Belső piac

A strukturális alapok irányításának új eleme a nagyobb fokú decentralizálás, amellyel fokozódik a tagállamokra háruló felelősség a közösségi alapokból finanszírozott szerződések odaítélésekor. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az eljárások összhangban legyenek a közösségi szabályokkal, a Bizottság – amellett, hogy eljárási iránymutatásokat bocsátott ki – arra ösztönözte a nemzeti hatóságokat, hogy fogadjanak el több olyan megelőző intézkedést, mint a szerződések odaítélésében résztvevő tisztviselők megfelelő továbbképzése.

3.1.4. Szállítás/közlekedés

A transzeurópai hálózat fejlesztésére vonatkozó felülvizsgált közösségi iránymutatásokat 2004. április 29-én fogadták el[6]. Az említett iránymutatások között szerepel 30, európai érdekeket érintő, az EU25-ben prioritást élvező projekt, melyek költségei megközelítik a 225 milliárd eurót. E projektek – európai érdekeket érintő mivoltuknál fogva – elősegíthetik, hogy a strukturális alapokból érkező támogatásokat e területre – különösen az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó régiókra – összpontosítsák.

3.2. Az eszközök koordinációja

3.2.1. A strukturális és kohéziós alapok

A kohéziós alapokból nyújtott támogatásra jelenleg 13 tagállam jogosult: a tíz új tagállam, valamint Portugália, Spanyolország és Görögország. Írország jogosultsága megszűnt, mivel a 2003-as értékelés megállapította, hogy az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem meghaladta a küszöbértéket.

A kohéziós és strukturális alapok intervenciói közötti koordináció legfontosabb eszköze a stratégiai hivatkozási keretrendszer, melynek nemzeti változatait a tíz új tagállam 2004 első félévében nyújtotta be.

3.2.2. A strukturális alapok és az EBB/EFA

2004-ben a Bizottság és az EBB közötti együttműködés tovább mélyült a párbeszédek, és a következő, 2007-2013 közötti programozási időszakban megvalósuló megerősített együttműködést előkészítő munka tekintetében. Az EBB 15 kiemelkedő ERFA-projekt, és 25 kohéziós alappal kapcsolatos projekt értékelésében nyújtott segítséget a Bizottságnak. 2004 végén a Bizottság és az EBB között technikai tárgyalások kezdődtek az együttműködés további megerősítéséről azzal a céllal, hogy a tagállamok – a végrehajtás ütemének felgyorsítása érdekében – további segítséget kaphassanak minőségi projektek elkészítéséhez. A tárgyalások várhatóan 2005-ben érnek véget.

2004-ben az Európai Beruházási Bank összesen 43,2 milliárd eurót (vö. 2003-ban 42,3 milliárd euró) kölcsönzött az Európai Unió politikai célkitűzéseinek megerősítését szolgáló projektekhez. Az EU25 tagállamaiban nyújtott pénzügyi támogatás összege elérte a 39,7 milliárd eurót.

2004-ben az Európai Beruházási Alap (EBA) 358 millió euró értékben szerzett részesedést a kockázati tőkealapokban, amellyel összevont portfoliójának értéke 2,8 milliárd euróra nőtt, és a kis- és középvállalkozások pénzügyi közvetítőinek összesen 1,4 milliárd eurónyi biztosítékot nyújtott.

A regionális fejlesztésekre biztosított összesen 28,5 milliárd euró értékű hitel az EBB-nek az EU25-k számára biztosított összevont hitelállományának 72%-a.

4. ÉRTÉKELÉSEK

4.1. Félidős értékelés

A félidős értékelések alapja egy olyan módszertani csomag volt, amely ötvözte az íróasztal mellett végzett kutatásokat (desk-research), elsődleges kutatásokat és – a nagyobb volumenű programok esetében – a makrogazdasági modellezést. Az értékelések minőségében és szigorúságában számottevő javulás állt be. Az eredmények elsősorban a strukturális alapok végrehajtásának javítására szolgáltak, azon belül is a további mutatók kidolgozására, a horizontális prioritások végrehajtásának elősegítésére, és a projekt-kiválasztási szempontok javítására.

4.2. Teljesítéshez kötött tartalék

A teljesítéshez kötött tartalék a 2000-2006 közötti időszak tekintetében újdonságnak számít. A strukturális alapok programjaira – a közösségi kezdeményezéseken kívül – összesen több mint 8 milliárd eurót osztottak el[7]. Az egyes programok teljesítményét, a prioritást vagy az intézkedést a pénzügyi, hatékonysági illetve irányítási mutatók alapján értékelték. Általános szabály, hogy a kellően teljesített programok és prioritások többsége juttatásban részesült az alapból, még ha a kiutalt összegek a felülvizsgálat eredményeiről függően nagyban eltértek is egymástól.

A folyamat legnagyobb erőssége az az ösztönző erő volt, amellyel a helyes irányítási gyakorlatok terén szorgalmazta a kapacitások kiépítését. A tagállamok – a különböző körülményeket tükrözendő – olykor más és más módszereket alkalmaztak a teljesítményértékelésre és a kiutalások elvégzésére.

4.3. Egyéb értékelések

2004-ben a Bizottság számos utólagos értékelést végzett el vagy fejezett be, illetve stratégiai szempontból értékelte, hogy a strukturális alapok milyen mértékben járultak hozzá a lisszaboni stratégiához.

5. ELLENőRZÉSEK

5.1. ERFA

Az 1994-1999 közötti időszakra vonatkozó, valamennyi tagállamot érintő zárási ellenőrzéseket 56 program esetében végezték el. Bizonyos esetekben az ellenőrzések ténymegállapításai miatt a zárási eljárást felfüggesztették.

A 2000-2006 közötti időszakra vonatkozóan új ellenőrző vizsgálat indult annak megállapítása érdekében, hogy a rendszerek hatékonyan működnek-e a gyakorlatban. 2004-ben nyolc ellenőrzésre került sor a különböző tagállamokban.

Az év első felében koordinációs megbeszéléseket szerveztek az EU15 tagállamaival, amelyeken a nemzeti ellenőrző szervekkel közösen megvitatták az alapok ellenőrzési vonatkozású kérdéseit.

Az új tagállamok tekintetében az ellenőrző munka a 438/2001 rendelet 5. cikkének értelmében benyújtott rendszerleírások értékelését érintette.

5.2. ESZA

A 2004-es kockázatértékelés középpontjában elsősorban a legjelentősebb pénzügyi hatású programok álltak. 42 rendszerellenőrzésre került sor az EU15 tagállamaiban, és a 10. és a 15. cikkben említett felügyeleti szervekkel 17 koordinációs megbeszélést tartottak.

A rendszerleírásokat az 5. cikk értelmében elkészített jelentések alapján vizsgálták felül, amelyeket az új tagállamokban további 5, helyszíni tényfeltáró látogatás is kiegészített. Az 1994-1999 közötti időszak programjainak zárási ellenőrzései közül hármat az év során végeztek el.

5.3. EMOGA

2004-ben öt alkalommal került sor látogatásra a tagállamokban, amelyek az 1994-1999 közötti programok zárási ellenőrzéseire, valamint az 5a. célkitűzés intézkedéseinek végrehajtását szolgáló legnagyobb nemzeti programokra összpontosítottak.

A tagállamokban közel 17 ellenőrző látogatásra került sor azzal a céllal, hogy beazonosítsák azokat a várakozástól elmaradó helyzeteket (a 2004-es EMOGA kifizetések közel 2-3%-a), amelyek esetében megfelelő korrekcióra volt szükség.

5.4. HOPE

2004-ben összesen 8 helyszíni ellenőrzésre került sor. E helyszíni ellenőrzések közül 5 érintette a 2000-2006-os programok irányítási és ellenőrzési rendszereinek (407 millió euró) vizsgálatát négy tagállamban. Egy HOPE-ellenőrzés vizsgálta az 1994-1999 közötti programok lezárását (1,1 millió euró). Ellenőriztek innovációs tevékenységgel kapcsolatban összesen, 236 000 euró értékű HOPE-támogatásban részesülő két projektet. Összesen 19 strukturális projektet ellenőriztek (5,35 millió euró értékben), és a HOPE keretében nyújtott támogatás összege elérte az 1,8 millió eurót.

5.5. Európai Csaláselleni Hivatal

2004-ben az OLAF 29 alkalommal szervezett operatív kiküldetéseket a tagállamokba. E kiküldetések közül 22 vonatkozott a Bizottság által a helyszínen elvégzett, és az EK pénzügyi érdekeinek csalás vagy egyéb szabálytalanságok elleni védelmét célzó ellenőrzésekre és vizsgálatokra. Hét másik kiküldetés célja az volt, hogy támogatást nyújtson a nemzeti igazgatási szervek vagy jogi hatóságok számára.

16 kiküldetés vizsgálta az ESZA-t, három az ERFA-t, kettő a HOPE-ot, egy pedig az EMOGA Orientációs Részlegét.

2004-ben az 1681/94/EK rendelet értelmében maguk a tagállamok közel 3037 esetben[8] tájékoztatták a Bizottságot összesen 431 millió euró értékű szabálytalanságról, amelyek az 1994-1999 és a 2000-2006 között felmerült kifizetésekre egyaránt kihatással voltak. A 2003-as évhez viszonyítva az esetek száma és az érintett összegek is megemelkedtek. Ez valószínűleg kihatással lesz a folyamat véglegesítésére, amely az 1994-1999 közötti programok lezárásához vezethet. Ez alapján reménykeltő, hogy a tagállamok egyre jobban tisztában vannak az e területen rájuk háruló kötelezettségekkel, aminek köszönhetően javul a feltárás és a jelentéstétel – viszont a szabálytalanságok gyakorisága is növekszik.

6. A BIZOTTSÁG MUNKÁJÁT SEGÍTő BIZOTTSÁGOK

6.1. Régiófejlesztési és Szerkezetváltási Bizottság

A Régiófejlesztési és Szerkezetváltási Bizottság – irányító bizottságként – azt a feladatot kapta, hogy kedvező véleményeket adjon az INTERREG III és az INTERREG IIIC programokra vonatkozó iránymutatások módosításairól, valamint a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében a 448/2004/EK bizottsági rendeletről. A Régiófejlesztési és Szerkezetváltási Bizottság tanácsadó bizottsági minőségében mérlegelte a 2005-re tervbe vett technikai segítségnyújtási intézkedéseket, a 2. célkitűzés keretében a tíz új tagállamban támogatható területek listájának jóváhagyását, valamint az új tagállamok programozási dokumentumainak jóváhagyását.

6.2. Az ESZA Bizottság

A bizottság három véleményt fogadott el: a 448/2004/EK bizottsági rendelet elfogadásáról, az új tagállamok programozási dokumentumairól és a strukturális alapok majdani keretszabályairól.

6.3. Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság (STAR)

Az Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság (STAR) 2004-ben 11 alkalommal ült össze, és kedvező véleményt fogalmazott meg az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 44. cikke (2) bekezdése alá tartozó vidékfejlesztés programok 52 módosításáról, valamint az 1268/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikke alá tartozó 5 vidékfejlesztés programról.

6.4. Halászati és Akvakultúra-ágazati Strukturális Bizottság

A bizottsághoz a következő témakörökben fordultak: a 448/2004 rendelettervezet, a tíz új tagállam HOPE programozási dokumentumai, az innovációs tevékenységekkel kapcsolatos projektek, a HOPE jövőjéről szóló -konferencia, a 2797/99 rendelet 16. cikkének értelmezése, valamint a bizottság eljárásrendjéről szólórendelet-tervezete.

[1] A strukturális alapokból finanszírozott EU10 programokra nyújtott előlegek a teljes kötelezettségvállalási keret 16%-át teszik ki, azaz a 2004-2006 közötti időszakra 16 milliárd euró, illetve 2,56 milliárd euró a következő megoszlásban: 2004-ben 10%, és 2002-ben 6%.

[2] Az 1260/1999 rendelet 31. cikkének (2) bekezdése írja elő az "N+2" szabály meghatározását: A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalásnak azt a részét, amelyet nem egyenlítettek ki előlegfizetéssel, vagy amelyre a Bizottság a kötelezettségvállalás évét követő második év végéig, vagy - szükség szerint és a szóban forgó összegekre vonatkozóan - egy későbbi, valamely intézkedés vagy művelet engedélyezése céljából hozott bizottsági határozat időpontját követően, vagy a 37. cikk (1) bekezdésében említett záró beszámoló megküldésére megállapított határidő lejártáig nem kapott a 32. cikk (3) bekezdésében meghatározott, elfogadható kifizetési kérelmet; az alapokból az adott támogatáshoz nyújtott hozzájárulás az említett összeggel csökken;

[3] (http://www.urbanaudit.org)

[4] www.europa.eu.int/equal

[5] http://europa.eu.int/comm/regional_policy/innovation/concours_en.htm

[6] Az 1692/96/EK határozatot módosító 884/2004/EK határozat.

[7] Lásd: Melléklet, 5. rész: A teljesítéshez kötött tartalék: A kiutalások százalékos megoszlása, 1. és 2. célkitűzés

[8] Lásd még: 2004-es éves jelentés a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről – Küzdelem a csalás ellen, http://europa.eu.int/comm/anti_fraud/reports/index_en.html.