Brüsszel, 2005. április 20.

COM (2005) 156 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Koszovó jövője: Európa

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Koszovó jövője: Európa

E közlemény célja

A nyugat-balkáni országok európai integrációjának távlata, melyet a 2003. júniusi thesszaloniki nyilatkozat megerősített, nyitott Koszovó vonatkozásában is.[1] Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által hozott 1244. számú határozat égisze alatt Koszovónak ki kell lépnie elszigeteltségéből, s részt kell vennie a régió európai felzárkózásában.

Az idei fontos év Koszovó számára. Ha a feltételek lehetővé teszik, az Egyesült Nemzetek Szervezete részletesen felülvizsgálja a koszovói előírások végrehajtását. Ezáltal talán megnyílik az út Koszovó jövőbeli jogállásának rendezése előtt.

Az Európai Unió tevékenyen támogatja az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Misszióját és a NATO-t (KFOR-t), és szorosan együttműködik az Ideiglenes Önkormányzati Intézményekkel (Provisional Institutions of Self-Government, PISG) annak érdekében, hogy elősegítse Koszovó előrelépését egy olyan demokratikus és többnemzetiségű társadalom létrejöttének irányába, amelyben valamennyi közösség békében és jólétben élhet.

Kézzelfogható közelségbe hozva Koszovó európai integrációjának lehetőségét a Bizottság fontos politikai szerepet tölthet be a vitás kérdések rendezésében és az egész térség stabilitásának biztosításában. Az előcsatlakozási és bővítési folyamat során a Bizottság olyan eszközöket hozott létre, melyek eredményessége egyértelműen bebizonyosodott. E tapasztalatot segítségül kell hívni annak érdekében, hogy Koszovó elérje az Általános Ügyek Tanácsának[2] február 21-22-i következtetéseiben megfogalmazott jövőbeli célokat, s hogy a régió egészében ugyanazok a normák érvényesüljenek.

A 2005. február 21-22-én ülésező Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa felkérte az Európai Bizottságot, a Főképviselőt/Főtitkárt és az elnökséget, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más érdekelt felekkel együtt vizsgálja meg, a jövőben az Európai Unió hogyan járulhat hozzá a Koszovóban tevékenykedő nemzetközi közösségnek az 1244. számú határozat végrehajtására irányuló törekvéseihez, a koszovói előírások végrehajtásának általános kiértékeléséhez, valamint a folyamat további lépéseihez. A Bizottság a fent ismertetett felkérésnek kíván eleget tenni e közlemény révén, melynek tárgyát a közösségi hatáskörnek a Bizottság illetékességébe tartozó területei jelentik.

E közlemény elsősorban Koszovó fejlődésének gazdasági vonatkozásaival, az Európai Közösség által nyújtott támogatással, valamint az intézményépítés és a regionális összefüggések témakörével foglalkozik. Ezek az aspektusok egy nagyobb összefüggés részét képezik, melybe beletartozik a biztonsági környezet, a politikai legitimitás és a közösségek megbékélésének kérdése is. Biztonság és megbékélés hiányában nem kerül sor befektetésekre, s Koszovó továbbra is rászorul majd arra, hogy külső támogatást vegyen igénybe. A Bizottság kész arra, hogy más uniós intézményekkel karöltve hozzájáruljon e kérdések rendezéséhez.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG SZEREPE AZ EU KOSZOVÓVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSÁBAN

Az Európai Unió az 1999-es konfliktus kezdetekor elkötelezte magát Koszovó mellett, s komoly pénzügyi és politikai erőfeszítéseket tett a tartós béke és a demokrácia megteremtése érdekében. Az Európai Tanács 1999. júniusi kölni ülése megerősítette az EU aziránti elkötelezettségét, hogy Koszovó újjáépítésében vezető szerepet töltsön be. A konfliktust követően az Európai Bizottság 378 millió euro értékben azonnali támogatást biztosított humanitárius gyorssegély formájában. Az első újjáépítési programok végrehajtására munkacsoportot hozott létre – biztosítva ezzel a folyamatosságot a segélyintézkedések és az Európai Újjáépítési Ügynökség által végrehajtott hosszabb távú fejlesztési programok között (melyekre a Bizottság eddig több mint 1 milliárd euró támogatást nyújtott) –, s Koszovó konszolidált költségvetésének 65 millió euro rendkívüli pénzügyi támogatást juttatott. Az EU szerepet vállalt Koszovó ENSZ-által biztosított ideiglenes közigazgatásában is (Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziója, UNMIK): létrehozta annak IV. pillérjét és a mai napig 100 millió eurót meghaladó összeggel támogatta közigazgatási kiadásait.

Mindezek ellenére hat évvel a konfliktus után a terület stabilitása továbbra sem biztosított. Koszovó lakossága 2005 márciusában higgadtan fogadta Ramus Haradinaj döntését: az akkori miniszterelnök úgy határozott, együttműködik a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel. S bár ez e magatartás a koszovói demokrácia megerősödéséről tanúskodik, a demokrácia megszilárdulását szélsőséges cselekedetek bármikor megakadályozhatják. A Bizottságnak ismét mozgósítania kell politikai és műszaki erőforrásait annak érdekében, hogy ösztönözze a gazdasági fejlődést, s hosszú távon elősegítse Koszovó európai integrációját.

Hosszú távú kilátások: Koszovó európai jövője

Az Európai Tanács thesszaloniki ülése óta az európai integráció kérdése a Bizottság Koszovóval és a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatos politikájának központi elemét képezi a stabilizációs és társulási folyamat (Stabilisation and Association Process, SAP) keretében. Fontos, hogy Koszovó ne maradjon le szomszédai mögött az európai integráció felé vezető úton.

A 2004 júniusában Koszovó vonatkozásában elfogadott európai partnerség [3] megfogalmazza az előírások végrehajtásához szükséges teendőket. A koszovói hatóságok válaszul cselekvési tervet dolgoztak ki, amely: 1) meghatározza az elsődleges előírások és további célok végrehajtását célzó intézkedéseket; 2) felméri, ezek mekkora költséget jelentenek a koszovói kormány számára; és 3) megfogalmazza, milyen támogatás szükséges az előírások végrehajtásának átfogó kiértékeléséhez, illetve – hosszabb távon – a jogszabályok európai közelítéséhez. A cselekvési tervet rendszeres időközönként aktualizálni kell, költségvetési vonatkozásait pedig világosan meg kell határozni annak érdekében, hogy a kormány munkaprogramjának irányításában kulcsfontosságú szerepet tölthessen be.

A stabilizációs és társulási folyamat előrehaladását nyomon követő mechanizmus (Stabilisation and Association process Tracking Mechanism, STM) lehetőséget biztosít annak megvitatására, mekkora előrehaladást tett Koszovó az európai partnerség keretében megállapított prioritások teljesítése terén. Annak érdekében, hogy az Unió teljesebb képet kaphasson a helyzetről, a Bizottság folyamatosan tájékozódni kíván az ENSZ-előírások végrehajtásával kapcsolatos fejleményekről. A minisztériumok és a Bizottság szolgálatai között folyó szakmai párbeszéd elmélyítése érdekében a Bizottság bővíteni kívánja az STM-ben résztvevő, ipari ágazatot képviselő csoportokat.

A stabilizációs és társulási folyamatról készített éves jelentéseiben , melyek 2005 őszén jelennek meg, a Bizottság felméri a Koszovó által elért előrehaladást és felülvizsgálja az európai partnerségek keretében tett javaslatait.

A stabilizációs és társulási folyamat végső célja, azaz az európai integráció megvalósítása érdekében az Európai Uniónak szerződéses kapcsolatot kell létrehoznia partnereivel. Jelenleg nincs lehetőség arra, hogy az Unió Koszovóval teljes körű stabilizációs és társulási megállapodást kössön. Ugyanakkor a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz, hogy felkutassa azokat az alternatív lehetőségeket, amelyek révén Koszovó az uniós eszközök mindegyikét teljes mértékben a javára tudja fordítani, s – a jogállásról folytatott tárgyalások függvényében – kellő időben megfelelő szerződéses kapcsolatba léphet az Unióval.

Gazdasági fejlődés

Koszovó közép- és hosszú távú stabilitása a tartomány gazdasági fejlődésétől függ. Noha 1999 óta előrelépés tapasztalható, továbbra is Koszovó a Nyugat-Balkán legszegényebb térsége. A körülbelül 1,9 millió lakosú Koszovóban a bruttó hazai termék értéke igen alacsony: az egy főre jutó GDP hozzávetőleg 1000 euro. A koszovói statisztikai hivatal 2003-as adatai szerint a munkanélküliségi ráta 50% körül mozog. Koszovó gazdaságának gyors és tartós növekedést kell mutatnia ahhoz, hogy hatására az életszínvonal emelkedjék, a szegénység és a munkanélküliség pedig csökkenjen. Koszovó gazdasági növekedése azonban mindezidáig nem tudott megfelelni ennek az elvárásnak. A gazdasági fejlődést nagyban akadályozza a Koszovó jövőbeli jogállásával kapcsolatban uralkodó bizonytalanság; a gazdasági gondok megoldása azonban nem várhat addig, amíg a jogállás kérdése tisztázódik.

Koszovó fejlődésének élénkítése

Koszovó mélyen gyökerező gazdasági és társadalmi problémái komoly kihívást jelentenek az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziója (elsősorban a IV. pillér) és az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények számára. Szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a Koszovói Előírások Végrehajtási Tervében és az európai partnerség keretében meghatározott gazdasági prioritásokat teljesíteni tudják.

Ahol lehet, a Bizottság szakpolitikai tanácsadást, műszaki segítségnyújtást és pénzügyi támogatást biztosít az alábbiak érdekében:

- Támogatás biztosítása a kormány számára az átfogó koszovói fejlesztési terv előkészítéséhez, továbbá – a középtávú kiadási keretrendszer révén – fenntartható költségvetési keretrendszer létrehozásához, mely nélkülözhetetlen a következetes költségvetési tervezés biztosítása és a tarthatatlan költségvetési hiány rendezése szempontjából. A középtávú kiadási keretrendszernek konszolidálnia kell az illetékes minisztériumok és az állami vállalkozások (köztük az állami beruházási tervekben szereplő beruházások) pénzügyi szükségleteit. A keretrendszer létrehozásakor szorosan együtt kell működni a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal.

- További támogatás biztosítása a célból, hogy a koszovói vagyonkezelő ügynökség társadalmi tulajdonban lévő vállalatok privatizálására kapott megbízatásának eleget tehessen, s így az eszközök minél hamarabb termelőfelhasználásba kerülhessenek. A Bizottság támogatásban részesíti az állami tulajdonban lévő vállalatok , különösen a közüzemek nyilvántartásba vételét és szerkezetátalakítását is. Érvényt kell szerezni az ezen vállalatok pénzügyi ellenőrzését követően tett javaslatoknak, s biztosítani kell az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF)/az ENSZ belső felügyeleti szolgálatainak irodája által jelenleg végzett vizsgálatok mielőbbi befejezését.

- A magánszektor szempontjából kedvezőbb üzleti környezet kialakításának támogatása, elsősorban a kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlődésének ösztönzése révén. 2003-ban Koszovó elkötelezte magát a Kisvállalkozások Európai Chartájának alapelvei mellett, de költségvetési és adminisztratív korlátok továbbra is megakadályozzák abban, hogy a chartában foglaltaknak érvényt szerezzen. Mindenekelőtt az alábbi területeken van szükség további fejlődésre: a kis- és középvállalkozások finanszírozása; üzlettámogatási szolgáltatások; modern, gyors és olcsó nyilvántartásbavételi és engedélyezési rendszerek; vállalkozói képzés és a vállalkozások érdekképviseletét megfelelően szolgáló infrastruktúra. Egy középtávú KKV-stratégia kidolgozása előrelépést eredményezne a jelzett területeken.

- Koszovó segítése annak érdekében, hogy a tartomány a nemzetközi normáknak és az EU-konform legjobb gyakorlatnak megfelelő belső pénzügyi ellenőrzést és külső könyvvizsgálatot alakítson ki.

- Az UNMIK és az ideiglenes intézmények arra irányuló tevékenységének további támogatása, hogy a vám- és adóügyi szolgáltatások területén a törvényhozást és eljárási rendet az Unió normáival és legjobb gyakorlatával összehangolják. A Gazdasági- és Pénzügyminisztérium költségvetési- és adópolitikai döntéshozatali képességének, valamint adóbehajtási (elsősorban HÉA-behajtási) képességének növelésére irányuló erőfeszítések támogatása.

- További támogatás biztosítása egy fenntartható és következetes statisztikai rendszer EUROSTAT segítségével történő kifejlesztésének céljára; e cél megvalósításának módja a koszovói statisztikai hivatal fejlesztése, melynek révén az képes nemzetgazdasági mérleget készíteni. A Bizottság ugyancsak figyelemmel követi majd az első koszovói nép- és lakásszámlálást . A hatóságoknak mélyrehatóan meg kell vizsgálniuk a nép- és lakásszámlálás előkészítése érdekében tett lépéseket és annak menetrendjét, hogy biztosítani tudják: az eredmények hitelesek, a nép- és lakosságszámlálás a nemzetközi normáknak megfelelően ment végbe. A nép- és lakásszámlálás iránt tanúsított fokozott érdeklődés nem vethet gátat a statisztikai hivatal fenntartható nemzetgazdasági mérleg létrehozása érdekében tett erőfeszítéseinek.

Koszovónak a regionális gazdaságba történő teljes integrációja érdekében tett erőfeszítések

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata értelmében az UNMIK hatáskörébe tartozik, hogy – a PISG nevében – Koszovót regionális fórumokon és nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokon képviselje. Ugyanakkor azonban a szakminisztériumoknak is részt kell venniük e kezdeményezésekben annak érdekében, hogy Koszovó kormánya teljes mértékben képes legyen az önkormányzatiság alkotmányos keretein belül fennálló kötelezettségeinek eleget tenni.

Kereskedelem: A Bizottság továbbra is segítséget nyújt abban, hogy Koszovó az Európai Közösség autonóm kereskedelmi intézkedéseit [4] a lehető legjobban a maga javára tudja fordítani; támogatja a kereskedelmi és vámpolitika kialakítását, az egészségügyi és növény-egészségügyi követelmények betartását, s az exportbázis javítását célzó szerkezeti reformok megvalósítását. Elképzelhető, hogy idővel a Bizottság felülvizsgálja a Koszovóból származó textilipari termékek behozatalára vonatkozó feltételeket.

A Bizottság továbbra is támogatásáról biztosítja az UNMIK azon törekvését, hogy ígéretének megfelelően – de figyelembe véve a költségvetési korlátokat – kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön az érdekelt szomszédos országokkal a s tabilitási paktumnak a délkelet-európai kereskedelem liberalizációjáról és ösztönzéséről szóló nyilatkozata által biztosított kereteken belül. Ezáltal Koszovó részesülhet a regionális kereskedelem liberalizációjából származó előnyökben.

Környezetvédelem: A Bizottság támogatni fogja Koszovó bekapcsolódását az olyan, már megindult regionális környezetvédelmi kezdeményezésekbe, mint a délkelet-európai regionális környezet-helyreállítási program (Regional Environmental Reconstruction Programme for South East Europe, REREP) és a csatlakozó országok vonatkozásában a környezetvédelmi előírások betartását és érvényesítését célzó hálózat (Environmental Compliance and Enforcement Network for Accession, ECENA).

Energia: A Balkán szívében fekvő Koszovó kedvező földrajzi helyzetének és jelentős szénkészleteinek köszönhetően fontos szerepet játszhat a regionális energiapiac kialakításában. Koszovó ezen előnyös adottságait a legfejlettebb tisztaszén-technológiára épülő villamosenergia-termelés szolgálatába lehetne állítani. Tekintettel a régió villamosenergia-ellátásának várható nehézségeire, a fejlesztési kilátások ezen a területen – egy átfogó környezeti hatásvizsgálat eredményének függvényében – ígéretesnek mutatkoznak. A Bizottság támogatni fogja az Energiaügyi Minisztérium arra irányuló tevékenységét, hogy olyan stratégiát dolgozzon ki, mely ezekre a kedvező adottságokra épít.

A Bizottság szorgalmazta, hogy a Koszovót képviselő UNMIK vegyen részt azokon a tárgyalásokon, amelyeknek eredményeként várhatóan még az idén megkötik a délkelet-európai energiaközösség létrehozásáról szóló szerződést. A Bizottság célja, hogy biztosítsa Koszovó képviseletét mindazon szervekben, melyek az energiapiac reformja és Koszovót érintő szabályozási funkciói vonatkozásában szerepet játszanak.

Közlekedés: A regionális kezdeményezések – mint például annak a délkelet-európai elsődleges regionális közlekedési hálózat létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatnak a végrehajtása, melyet Koszovó nevében az UNMIK is aláírt – kiterjednek a koszovói közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is.

Légi közlekedés : Az Európai Bizottság Koszovóra is kiterjesztette azt az új keletű kezdeményezést, melynek célja az Egységes Európai Égbolt és az Európai Közös Légtér nyugat-balkáni országokra történő kiterjesztése.

Távközlés: Az általános gazdasági fejlődés fontos területe az elektronikus hírközlési ágazat. Koszovó aktív részese lesz azoknak a regionális kezdeményezéseknek, melyek célja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos vívmányok átvételének előkészítése.

Az előrehaladás nyomon követése érdekében a Bizottság a jövőben rendszeres párbeszédet folytat gazdasági kérdésekről a koszovói hatóságokkal a stabilizációs és társulási folyamat előrehaladását nyomon követő mechanizmussal foglalkozó ülések keretében.

Az intézményi képességek fejlesztése

A szakpolitikai irányvonalak kialakításánál mindig szem előtt kell tartani a Koszovó európai integrációjával kapcsolatos szempontokat. Fontos fejlemény volt e tekintetben, hogy uniós támogatással létrejött a Miniszterelnöki Hivatalon belül az Európai Integrációs Folyamatok Irodája. Ez az iroda szorosan együttműködik az UNMIK Európai Integrációs Irodájával és az SRSG (az ENSZ főtitkárának különleges megbízottja) stratégiai koordinátorának irodájával. Előrehaladásról tanúskodnak azok a tervek is, amelyek a koszovói parlamenti közgyűlésen belül egy Európai Integrációs Bizottság létrehozására irányulnak.

Az intézmények közelítése az európai normákhoz

Koszovó számára nagy kihívást jelent majd olyan működőképes igazgatási intézmények létrehozása, melyek a lakosság szükségleteit ki tudják elégíteni. A közigazgatás gyökeres reformjára van szükség.

Az Unió támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén az Ideiglenes Kormány a jelenleg hatáskörébe tartozó minisztériumok felelősségét és elszámoltathatóságát kívánja növelni. 2005-ben a Bizottság hozzájárul majd a Koszovó igazgatási képességének felmérésére irányuló projekt végrehajtásához. 2006-tól az ikerintézményi együttműködés révén mód nyílik majd arra, hogy az Unió tagállamainak szakértői tanácsadóként segítsék az intézmények munkáját.

A jogállamiság és az emberi, illetve kisebbségi jogok tisztelete, valamint a gazdasági fejlődés szempontjából kulcsfontosságú a szabadság, biztonság és a jogérvényesítés területén történő előrelépés. Ez az előrelépés Koszovó fejlődésének más vonatkozásai szempontjából is lényeges. Rendkívül fontos a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc. Míg nem tisztázódik, milyen mértékben kívánja az UNMIK a jövőben hatásköreit átruházni a gazdasági fejlődés (beleértve a vámügyet is), a rendőrség és az igazságügy vonatkozásában, a Bizottság pénzalapot különített el a célból, hogy a helyi intézményeket az e területeken felmerülő új feladatokra való felkészülésben segítse.

A Technikai Segítségnyújtási Információcsere-hivatal (TAIEX) segítséget nyújt az Ideiglenes Kormánynak ahhoz, hogy az egyre hatékonyabban tudjon az Unió normáinak megfelelő törvényeket alkotni, és támogatást biztosít azok végrehajtása és érvényesítése során is. A Bizottság finanszírozza a jövőben egy regionális, a közigazgatás megreformálását szolgáló felsőoktatási intézmény megalapítását is, megteremtve ezáltal a lehetőséget, hogy a koszovói közalkalmazottak térségbeli kollégáikkal együtt képzésben részesüljenek.

Ezen túlmenően a demokratizálási folyamat elengedhetetlen eleme a szabad, független és szakmai szempontoknak megfelelő média létrehozása is. Az Európai Bizottság az Európa Tanáccsal együttműködve ellenőrzi majd, a média működése megfelel-e az európai normáknak.

Az UNMIK támogatása

Az Európai Unió továbbra is komoly politikai és pénzügyi támogatást biztosít az UNMIK számára, elsősorban a IV. pillér finanszírozása révén. A pillér teljesítményére kedvezően hat majd, ha szerepét tisztázzák, s feladatait– az ENSZ-központ jóváhagyásával – világosan megosztják az Európai Bizottság és az UNMIK között. Ezáltal az ENSZ főtitkárának különleges megbízottja egyértelmű képet kap a pillér keretében s az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján végrehajtott műveletek vonatkozásában. Mindezek hatására a IV. pillér hatékonyabban fejti majd ki tevékenységét, s jobb együttműködés valósul meg közte s a többi UNMIK-pillér, valamint a koszovói kormány között.

EU-jelenlét Koszovóban: a jövő

Az Európai Unió intenzívebb koszovói jelenlétének kezdete, azaz 2004 óta az Európai Bizottság Összekötő Hivatalának vezetője és a Főképviselő/Főtitkár személyes képviselője szorosan együttműködik az Európai Újjáépítési Ügynökséggel és az EU tagállamaival.

Az Általános Ügyek Tanácsa február 21-22-i ülésén felkérte a Főtitkárt/Főképviselőt és a Bizottságot, hogy fogalmazzák meg az Unió középtávú hozzájárulásával kapcsolatos nézeteiket. Az állásfoglalásából kitűnik: a Bizottság szándékában áll biztosítani a nemzetközi jelenlét jövőbeli racionalizálását és integrációját annak érdekében, hogy az tág teret biztosítson a helyi kezdeményezések számára, s elősegítse a stabilizációs és társulási folyamat előrehaladását Koszovóban. Ennek során figyelembe kell venni a tervezett lépések közösségi költségvetésre gyakorolt hatását is.

Pénzügyi támogatás

Koszovónak komoly támogatásra van szüksége az intézményépítés és a pénzügy területén, különös tekintettel az infrastruktúra karbantartására és a beruházásokra. Tekintettel kedvezőtlen költségvetési helyzetére, Koszovó középtávon sem tudja majd nélkülözni a külső támogatást. Ha politikai célkitűzéseinek meg kíván felelni, a Bizottságnak biztosítania kell az ehhez szükséges tőkebeáramlást is. 2005 és 2006 folyamán Koszovó további 114 millió euro értékű támogatásban részesül a CARDS-program (Újjáépítési, fejlesztési és stabilizációs közösségi támogatás) keretében. E támogatás középpontjában jelenleg a koszovói előírások végrehajtása szempontjából lényeges intézményépítés áll.

2007-től a CARDS-rendeletet az IPA-rendelet (Előcsatlakozási Eszköz) váltja fel. Az IPA-rendelet célja, hogy elősegítse a térség előrehaladását a csatlakozáshoz vezető úton. Az eszköz lehetővé teszi, hogy a változó igényekre rugalmasan lehessen reagálni. A Bizottságnak a jövőben más RELEX-eszközök is rendelkezésére állnak annak érdekében, hogy a jövő kihívásainak megfelelhessen.

Bár mindkettő lényeges elem, a technikai segítségnyújtás és az intézményépítés önmagában nem képes a gazdaság fejlődését elősegíteni; ehhez alapvető infrastrukturális beruházásokra is szükség van.

A Bizottság kész arra, hogy megvizsgálja, lehet-e Koszovót – a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és bilaterális donorszervezetekkel együttműködve – kivételes költségvetési támogatásban részesíteni. E támogatás feltétele az igények megbízható középtávú kiadási keretrendszeren alapuló felmérése, valamint előrelépés a szerkezeti reformok terén.

A Bizottság – szorosan együttműködve az UNMIK IV. pillérjével és az Ideiglenes Önkormányzati Intézményekkel – lépéseket tesz a koszovói beruházások ösztönzése érdekében: nemzetközi pénzintézeteket – elsősorban az Európai Beruházási Bankot –, valamint donorszervezeteket és nemzetközi befektetőket mobilizál. Befektetési garanciarendszerek megteremtése révén az Európai Unió és a Multilaterális Beruházásbiztosítási Ügynökség is hozzájárulhat a befektetői bizalom növeléséhez.

Létfontosságú egyúttal a donorszervezetek vonatkozásában végzett koordinációs munka javítása is. Az ideiglenes intézmények esetében szemléletváltásra van szükség: a különálló projektek irányítását fel kell váltania az állami szektor egészére irányuló tevékenységnek; így több idő állna rendelkezésre tervtanulmányok készítésére, a gazdasági életképesség, a kockázat és a fenntarthatóság felmérésére. Az ideiglenes kormánynak a donorszervezetekkel folytatott párbeszéd során irányító szerepet kell betöltenie annak érdekében, hogy biztosítsa a kedvezményezett partnerek és intézmények részvételét, és a felvevőképesség megfelelő figyelembevételét. A jövőben egyre inkább feltételekhez, nevezetesen meghatározott teljesítménymutatókhoz és reformokhoz kötik majd a pénzügyi támogatás folyósítását.

Koszovó és a régió: együtt az európába vezető úton

Mivel Koszovó és a vele szomszédos országok stabilitása szorosan függ egymástól, Koszovó jövője kulcsfontosságú az Unió balkáni politikájának sikere szempontjából. Koszovónak konstruktív partnerré kell válnia; olyan területté, mely nem veszélyezteti a nyugat-balkáni régió biztonságát és jólétét. Az Unió Koszovó iránti elkötelezettségét és a neki nyújtott támogatást az Ideiglenes Önkormányzati Intézményeknek megfelelő válaszlépésekkel kell viszonozniuk; a közbiztonság növelése és a régión belül zajló, határokon átnyúló gazdasági tevékenységek legalizálása érdekében felelősségteljes kormányzati munkát kell végezniük, s mindent meg kell tenniük azért, hogy Koszovó hatékony adminisztratív együttműködést építsen ki szomszédaival.

Regionális kezdeményezések ösztönzése

A CARDS regionális program révén az Európai Unió a regionális kezdeményezések széles skáláját támogatja. 2005-től kezdve a Bizottság támogatást biztosít koszovói regionális rendezvények szervezésére, s arra ösztönzi a tartomány uniós és nyugat-balkáni partnereit, hogy tegyék lehetővé Koszovó teljes integrációját más regionális kezdeményezések vonatkozásában is. A 2005-ös események sorában az első a Kisvállalkozások Európai Chartája keretében április 27-29-én Pristinában megrendezésre kerülő regionális koordinációs ülés.

Európa közelítése Koszovó lakosságához

Véget kell vetni Koszovó elszigeteltségének annak érdekében, hogy lakossága az európai család tagjává válhasson. A koszovóiaknak a civil társadalom szintjén szoros kapcsolatot kell ápolniuk Európa többi országának lakosságával. A tagállamok nagyban elősegíthetik e cél megvalósítását: a vízumkérelmekkel kapcsolatos konzulátusi ügyintézés javítása révén például felgyorsulhat a vízumkibocsátással kapcsolatos döntéshozatal.

Koszovó lakossága a legfiatalabb Európában. Mind a gazdaság fejlődése, mind a megbékélés szempontjából a fiatalok jelentik Koszovó legfontosabb erőforrását; ezt az erőforrást azonban csak akkor lehet jól hasznosítani, ha az oktatási reformok nagyobb támogatásban részesülnek. A Bizottság TEMPUS felsőoktatási programirodát nyitott Pristinában, s arra ösztönzi a koszovói diákokat, hogy jelentkezzenek az uniós Erasmus Mundus mesterképzésekre.

A lakóhelyüket elhagyni kényszerült belső menekültek visszatérésének ösztönzése, a Koszovóban élő kisebbségek biztonságához és jólétéhez szükséges feltételek biztosítása

Az etnikai alapokon elkövetett erőszakos cselekmények teljességgel elfogadhatatlanok. A 2004 márciusában kitört zavargások soha nem ismétlődhetnek meg. Koszovóval szemben támasztott feltételei közül az Európai Unió kiemelt jelentőséget tulajdonít a stabil, békés, többnemzetiségű társadalom megteremtésének. Még sok a tennivaló addig, míg Koszovó joggal elmondhatja: sikerült olyan társadalmat létrehoznia, ahol etnikai hovatartozástól függetlenül valamennyi állampolgár jogait tiszteletben tartják. Az UNMIK Hazatelepülési és Közösségi Hivatalának hosszú távon biztosítania kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek hazatelepülését, valamint kedvezőbb környezeti feltételeket kell teremtenie valamennyi koszovói közösség számára. E törekvésében szorosan együtt kell működnie az újonnan létrehozott Hazatelepülési és Közösségi Minisztériummal, az Ideiglenes Önkormányzati Intézményekkel és más lényeges szereplőkkel, többek között az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával és nemzetközi donorszervezetekkel. A Bizottság az Európa Tanáccsal karöltve segíti a koszovói hatóságok kulturális és vallási műemlékek felújítására irányuló munkáját.

Kapcsolatok Belgráddal

Az Európai Unió egyértelművé tette, hogy az előrelépés nélkülözhetetlen feltétele a Belgrád és Pristina közötti nyitott és konstruktív párbeszéd. A „közvetlen párbeszéd” 2003 októberében indult meg, s az energiaügyi és az eltűnt személyekkel foglalkozó munkacsoportok első ülésére 2004 kora márciusában került sor. A biztató kezdetek ellenére a párbeszédnek hamarosan erőszakos cselekmények vetettek véget. Most ismét megindulnak ezek az ülések, s az energiaügyi munkacsoport üléseit levezető elnököt az EU biztosítja.

Az Unió valamennyi közösséget következetesen arra ösztönzi, vegyenek részt az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények munkájában, mert ez a legjobb módja annak, hogy jogos igényeiknek érvényt szerezzenek. A koszovói szerb vezetők konstruktívan tudnának hozzájárulni a helyi önkormányzat reformjához, a biztonság és szabad mozgás biztosításához. Fontos, hogy elősegítsék a Belgráddal folytatott párbeszéd újraindítását s Belgrád szerepvállalását Koszovó jövőjének alakításában.

Az EU biztosította Belgrádot arról, hogy integrációs törekvései szempontjából Koszovó jogállásának rendezése semmilyen hátránnyal nem jár majd. Ellenkezőleg, ha konstruktív hozzáállást tanúsít Koszovó jogállásának rendezésével kapcsolatban, Belgrád saját uniós csatlakozásának esélyeit növeli. Belgrádnak és Pristinának egyaránt élnie kell a kivételes lehetőséggel, amit az európai integráció perspektívája mindkettejük számára jelent, s a párbeszéd és együttműködés érdekében meg kell találnia a benne rejlő lehetőségeket.

Következtetések

E közlemény révén a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy: 1) a stabilizációs és társulási folyamat előrehaladásának biztosítása érdekében figyelembe veszi Koszovó különleges helyzetét és sajátos szükségleteit; 2) további bizottsági források és szakértői támogatás biztosítása révén a jövőbeli igényeket, lehetőségeket figyelembe véve támogatja Koszovó fejlődését és reformszükségleteit; és 3) aktív részt vállal a nemzetközi szereplőkkel folytatott magas szintű konzultációs tárgyalásokban annak érdekében, hogy Koszovó vonatkozásában összehangolt politikai megközelítést dolgozzanak ki.

A Bizottság hozzá kíván járulni az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által elfogadott 1244. számú határozat végrehajtásához; ennek érdekében támogatást biztosít az Ideiglenes Önkormányzati Intézményeknek, hogy azok hatékonyan és elszámoltatható módon tudják Koszovó közügyeit intézni. A Bizottság szorosan együttműködik továbbá a Főtitkárral/Főképviselővel és az elnökséggel is, az Általános Ügyek Tanácsának február 21-22-i ülésén megfogalmazott kérésnek megfelelően. A jogállással kapcsolatos megbeszéléseket vezető illetékes szervek keretében a jövőben is lépéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az európai integráció távlatai elérhető közelségbe kerüljenek Koszovó számára.

Az EU koszovói szerepvállalásának további ösztönzése, illetve a közleményben leírt lépések sikeres végrehajtása céljából az Európai Közösség költségvetéséből megfelelő pénzügyi forrásokat kell rendelkezésre bocsátani, s a tagállamoknak meg kell sokszorozniuk kétoldalú erőfeszítéseiket. A Bizottság felkéri az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hagyja jóvá az UNMIK IV. pillérével kapcsolatban elfogadott mandátumot.

A Bizottság a jövőben is segíti Koszovó európai integrációs törekvéseit, amennyiben a tartomány politikai vezetői hitet tesznek a demokratikus alapelvek, emberi jogok, a kisebbségvédelem, jogállamiság, piacgazdasági reformok és az Európai Unió alapértékeinek tisztelete mellett.[5] Végső soron Koszovó jövője polgárainak kezében van. Minden tőlük telhetőt meg kell tenniük az előírások végrehajtása érdekében, ez jelenti ugyanis annak zálogát, hogy kitűzött céljuk, az európai integráció, megvalósulhasson.

[1] Koszovó igazgatásáért jelenleg az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziója (UNMIK) felelős, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által elfogadott 1244. számú határozatnak (1999) megfelelően.

[2] „A Tanács hangsúlyozta továbbá, hogy a Koszovóban 1999 előtt uralkodó állapotok nem térhetnek vissza. Koszovónak csakis olyan soknemzetiségű, demokratikus államként van jövője, amely hatékonyan biztosítja a kisebbségek védelmét, megőrzi a területén élő valamennyi közösség kulturális és vallási örökségét, s tiszteletben tartja a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek azon jogát, hogy hazájukba és lakóhelyükre visszatérjenek, ezáltal hozzájárul a régió stabilitásához, s az Európai Unió értékei és normái szerint jár el.”

[3] 2004/520/EK tanácsi határozat

[4] 2007/2000/EK tanácsi rendelet

[5] A nyugat-balkáni országoknak a stabilizációs és társulási folyamatban (SAP) való részvételére vonatkozó, az Általános Ügyek Tanácsa által 1997 áprilisában meghatározott feltételeknek megfelelően.