[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 20.4.2005

COM(2005) 137 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A közösségi polgári védelmi mechanizmus fejlesztése

1. HÁTTÉR ÉS CÉL

1.1 Háttér

A közösségi polgári védelmi mechanizmus támogatja és megkönnyíti a nélkülözhetetlen polgári védelmi segítséget a katasztrófa sújtotta országok azonnali szükségletei érdekében. Hozzájárulása az EU-n belül és kívül végbement korábbi katasztrófák során biztosított segítségnyújtás idején szerzett tanulságokra és tapasztalatokra épül: a közép-európai (2002) és franciaországi (2003) árvizek, a Prestige-baleset (2002), az algériai (2003), iráni (2003) és marokkói (2004) földrengések, a franciaországi és portugáliai erdőtüzek (2003, 2004) és az asuncióni robbanás (2004). Legutóbb Svédország és Albánia kérte a mechanizmus támogatását egy erőteljes vihar, illetve egy hóvihar következményeinek kezeléséhez.

A mechanizmus gyorsan és hatékonyan reagált a Dél-Ázsiára 2004 decemberében lesújtó szökőár-katasztrófára. A mechanizmus létrejötte óta legnagyobb, dél-ázsiai beavatkozása feltárta Európa katasztrófára adott válaszintézkedésének a korábbi vészhelyzetek során kevésbé szembetűnő vonásait.

Ennek hatására széles körben felismerték, hogy meg kell erősíteni az Unió polgári védelmi reakcióval összefüggő kapacitását. Ezért a Bizottság javasolta a súlyos vészhelyzetek esetén alkalmazandó gyorsintézkedési és felkészültségi eszköz[1] létrehozását, hogy biztosítsa a polgári védelmi műveletek jogi keretét. Ez a közlemény további intézkedéseket vázol az Unió e téren való hozzájárulásának megerősítése érdekében.

1.2 A Tanács és az Európai Parlament kérései

2005. január 7-i rendkívüli ülésén az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa úgy határozott, hogy tanulmányozza a mechanizmus esetleges fejlesztését – beleértve az analitikus képességet is – és megvizsgálja a katasztrófákat kezelő EU gyorsintézkedési képesség létrehozását. Ezenkívül az EU 2005. január 31-én, az indiai-óceáni szökőár-katasztrófát követően elfogadott cselekvési terve vázolja a cselekvés elsődleges területeit, amelyek közül számos közvetlenül a polgári védelemmel függ össze.

A Tanács kérése megegyezik az Európai Parlament felhívásával: „olyan megfelelő felszereléssel ellátott specializált civil polgári védelmi egységek csoportjának létrehozása, amelyek közös kiképzésben részesülnek és rendelkezésre állnak a természeti, környezeti és humanitárius, valamint ipari kockázatokkal összefüggő katasztrófák esetén az Unión belül vagy a világon bárhol”[2]

Ezzel párhuzamosan több tagállam is javaslatot nyújtott be az EU polgári védelmi válaszintézkedési kapacitásának fejlesztésére. Noha a tagállamok javaslatai részleteikben eltérnek, abban egyetértés mutatkozik, hogy további, egymást átfedő struktúrák helyett a meglévő mechanizmusra kell építeni.

1.3 E közlemény célja

Ez a közlemény kifejezetten a közösségi polgári védelmi mechanizmusra irányul, amely az EU-n belül és a harmadik országokban egyaránt mozgósítható. Áttekintést nyújt arról, hogy a Bizottság miként kíván reagálni a Tanács polgári védelemmel kapcsolatos kéréseire: két jól elkülöníthető szinten tesz lépéseket.

Azonnali cselekvésként fejleszteni kell a mechanizmust és maximalizálni annak segítségnyújtó hatását a jelenlegi jogi kereten belül. A 3. pontban javasolt intézkedések a közvetlen jövőben, a meglévő jogi eszközök módosítása nélkül világosabban érzékeltetik az európai szolidaritást.

Ezenkívül a mechanizmus strukturális reformját javasoljuk, hogy erőteljesebb polgári védelmi képesség jöjjön létre, amely a jövőben lehetővé teszi az Unió számára a gyorsabb és hatékonyabb reagálást bármely típusú katasztrófa esetén. A 4. pontban vázolt reformokhoz módosítani kell a mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi határozatot.

A mechanizmust erősítő intézkedésekre irányuló javaslatokkal a Bizottság célja a mechanizmus és az EU-t belülről vagy kívülről érintő katasztrófák kezeléséhez mozgósítható egyéb eszközök közötti együttműködés és komplementaritás fokozása, így hozzájárulva az EU katasztrófák esetén tett válaszintézkedéseivel kapcsolatos átfogó kapacitás összhangjának javításához..

1.4 E közlemény alkalmazási köre

E közlemény kizárólag a mechanizmus keretében történő polgári védelmi segítségnyújtásra vonatkozik. A polgári védelem azonnali segítséget jelent a katasztrófa első óráiban és napjaiban[3]. Célja, az európai közösségi humanitárius segítségnyújtáshoz hasonlóan, az életmentés és a katasztrófa hatásainak enyhítése az első napokban. Négy szempontból azonban eltér az európai közösségi humanitárius segítségnyújtástól: a polgári védelmi segítségnyújtás a katasztrófák környezeti következményeivel és humanitárius hatásával egyaránt foglalkozik; a polgári védelmi segítségnyújtás nem az ECHO által használt humanitárius szervezeteken (az Egyesült Nemzetek szakosított intézményein, a Vöröskereszt szervezetein és a nem kormányzati szervezeteken) keresztül, hanem a mechanizmusban részt vevő kormányok által biztosított csapatokon, szakértőkön és felszerelésen keresztül történik; a polgári védelmi segítségnyújtás történhet az EU-n belül és kívül, és a mechanizmus felhasználható a közös kül- és biztonságpolitika válságkezelését megkönnyítő és támogató eszközként is.

Ez a közlemény minden olyan vészhelyzetre kiterjed, amelyek esetében a mechanizmus aktiválható, beleértve az EU-n kívül bekövetkezőket is. Noha a harmadik országokban, illetve a tagállamokban bekövetkező katasztrófák esetén eltérő eljárások vannak érvényben[4], a közös kihívásokat hatékonyan célozhatja meg egyetlen közlemény.

E közlemény nem foglalkozik a létfontosságú infrastruktúra védelmével és a kapcsolódó, a terrortámadások középtávú hatásait korlátozó felkészültségi intézkedésekkel, amelyek szükségesek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvédéséhez. Mindezzel a „Megelőzés, felkészültség és a terrorizmus következményeinek kezelése” című speciális program létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2005. április 6-án elfogadott javaslat foglalkozik[5].

Nem tartalmazza a súlyos katasztrófával sújtott tagállamoknak vagy tagjelölt országoknak a meglévő EU szolidaritási alap és a 2005. április 6-án elfogadott, új szolidaritási alappal kapcsolatos javaslat[6] értelmében nyújtott pénzügyi támogatást sem. Ez utóbbi pénzügyi segítséget kíván nyújtani, hogy az érintett régiók gyorsan visszatérhessenek a normál életkörülményekhez, és hogy a terrorizmus áldozatai pénzügyi kárpótlást kapjanak. A javaslat része a lakosság közvetlen egészségügyi kockázatoktól való megvédését célzó azonnali orvosi segítségnyújtás és intézkedések, beleértve az oltóanyagok, gyógyszerek, orvosi termékek, felszerelések és infrastruktúra költségeit a vészhelyzet során.

2. A MEGLÉVő POLGÁRI VÉDELMI KERET

2.1 A polgári védelem jogi eszközei

A polgári védelem területén való együttműködés kerete jelenleg két jogi eszközből áll.

A 2001 októberében létrehozott közösségi polgári védelmi mechanizmus[7] működési eszköz, amely a felkészültség fokozását és a katasztrófák esetén szükséges polgári védelmi segítségnyújtás azonnali mozgósítását szolgálja. Természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén aktiválható, beleértve a nukleáris baleseteket is. Jelenleg 30 állam – az EU 25 tagállama, Bulgária, Románia, Liechtenstein, Norvégia és Izland – vesz részt a mechanizmusban. Éves alapon jut keretösszeghez.

A polgári védelmi cselekvési program[8] a megelőzést, a felkészültséget és a hatékony válaszintézkedést célzó tevékenységeket finanszírozza. 2006 végén jár le.

2007-től a Bizottság elfogadta a súlyos vészhelyzetek esetén a gyorsintézkedési és felkészültségi eszközének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. A javaslat célja, hogy új jogi alap jöjjön létre a polgári védelmi tevékenységeket és intézkedéseket segítő közösségi pénzügyi támogatás odaítélésére a felkészültség, valamint az EU-ban és a mechanizmusban részt vevő országokban bekövetkező katasztrófákra adott válaszintézkedés területén. Az EU-n kívül folyó polgári védelmi tevékenységek pénzügyi támogatásának jogi alapjáról a stabilitásra vonatkozó javasolt eszköz gondoskodik.

2.2 A mechanizmus szerepe

A mechanizmus működésének lelke a brüsszeli Európai Bizottságnál székelő Megfigyelő és Információs Központ (MIC). Az éjjel-nappal elérhető MIC-en keresztül a Bizottság vészhelyzet esetén megkönnyítheti a tagállamok számára a polgári védelmi erőforrások mozgósítását.

A MIC-en keresztül bármely, súlyos katasztrófa által sújtott ország – az Unión belül vagy kívül – folyamodhat segítségért. A MIC haladéktalanul továbbítja a kérelmet a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának. A kapcsolattartó pontok tájékoztatják a MIC-et, hogy módjukban áll-e segítséget nyújtani. A MIC összegyűjti a válaszokat, és értesíti a kérelmező államot a rendelkezésre álló segítségről. Az érintett ország kiválasztja a szükséges támogatást, és kapcsolatba lép a támogató országokkal. A MIC technikai segítséget is nyújthat – beleértve a műholdas képekhez való jobb hozzáférést is –, és információs központként működik: adatokat gyűjt és rendszeres frissítéseket küld a részt vevő országoknak.

Az Unión belül, illetve kívül történő beavatkozásnál más-más eljárás érvényes. Az EU-n belül történő beavatkozások esetén a kérelmező állam koordinálja a mechanizmuson keresztül érkezett hozzájárulásokat. Az EU-n kívüli európai polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások koordinálását a szorosan egyeztetve dolgozó Bizottság és Elnökség biztosítja. A beavatkozás lehet független segítségnyújtási beavatkozás, vagy valamely nemzetközi szervezet által vezetett beavatkozáshoz való hozzájárulás. Ezeknél a beavatkozásoknál a MIC szoros koordinációt biztosít az ECHO-val és az UN OCHA-val (Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyekért Felelős Koordinációs Hivatala), amelynek feladata a nemzetközi segélyakciók általános koordinálásának biztosítása. Az EU-n kívül történő beavatkozások esetében a MIC néhány órán belül szakértőket küld a szükségletek helyszíni vizsgálata, a polgári védelmi műveletek koordinálása és az illetékes hatóságokkal és a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás érdekében. A vizsgálattal megbízott szakértők kiküldésére vonatkozó határozatot az Elnökséggel részletesen egyeztetve hozzák meg. A mechanizmus közös kül- és biztonságpolitikai válságkezelésben való használatát egyedi eljárások szabályozzák.[9]

A mechanizmus elősegíti a fokozott felkészültséget is. A segítségnyújtási beavatkozáshoz rendelkezésre álló nemzeti polgári védelmi lehetőségekkel kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázis segíti. A mechanizmus megkapja az EU Katonai Törzse (EUKT) által összeállított katonai adatbázis tartalmát is, ezért átfogó képet kap a katasztrófák következményeinek kezeléséhez rendelkezésre álló erőforrásokról. A polgári védelmi adatbázisban szereplő szakértőket és csapatvezetőket felkérik, hogy vegyenek részt egy tanfolyamokból, gyakorlatokból és szakértői rendszerek cseréjéből álló képzési programban. A MIC és a nemzeti kapcsolattartó pontok közötti hatékony információcsere érdekében közös vészhelyzeti kommunikációs és információs rendszert (CECIS) dolgoznak ki.

3. A KÖZÖSSÉGI POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS FEJLESZTÉSE

A cselekvési terv négy területet jelöl meg a mechanizmus lehetséges fejlesztésére: a polgári védelmi beavatkozások jobb előkészítése, az elemzési és vizsgálati kapacitás megerősítése, a koordináció fokozása és az Unión kívül bekövetkezett katasztrófákban érintett EU-polgároknak szóló segítségnyújtás fejlesztése. A jelenlegi jogi kereten belül a következő intézkedések foganatosíthatók:

3.1 A felkészültség megerősítése

Az elmúlt években a képzésre, gyakorlatokra és felkészültségre fordított beruházásoknak köszönhetően hatékonyan mozgósítható a polgári védelmi segítségnyújtás a katasztrófa sújtotta országoknak az EU-n belül és kívül. A cselekvési terv további lépéseket ír elő: forgatókönyvek kidolgozása, a képzési programok megerősítése és az interoperabilitás fokozása, beleértve a polgári-katonai interoperabilitást is.

A polgári védelmi képességek vizsgálata

Az elmúlt hónapokban a Bizottság forgatókönyveket készített, hogy azonosítsa a másik országot ért jelentős terrortámadás esetén a tagállamokban mozgósítható erőforrásokat. E gyakorlat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy feltárják az európai polgári védelmi segítségnyújtás hiányosságait és gyenge pontjait, és alapvető fontosságú lépést tegyenek a rendelkezésre álló eszközök interoperabilitásának erősítése felé.

Ezt a munkát gyorsan el kell végezni, és ki kell terjeszteni a polgári védelem mozgósítását legvalószínűbben igénylő természeti és egyéb katasztrófákra is. Ehhez az összes tagállam részvételére szükség van. A Bizottság felhívja a néhány, teljes körű információt még nem szolgáltatott tagállamot ennek gyors pótlására.

A Bizottság a továbbiakban is kapcsolatot tart az EU Katonai Törzsével (EUKT) az összes rendelkezésre álló polgári védelmi eszköz megfelelő vizsgálata érdekében[10].

Moduláris megközelítés

A kiterjesztett forgatókönyvek elkészítésének részeként a Bizottság azt javasolja, hogy a részt vevő országok azonosítsák a gyorsan bevethető és önmagukban is megálló modulokat, amelyeket – minden egyes esetben megerősítést követően – az európai polgári védelmi beavatkozás rendelkezésére bocsáthatnak. A kulcsfontosságú modulok világos meghatározását követően az országok megfelelő képzésben és gyakorlatokban vesznek részt.

A jövőben ez azt jelentené, hogy a MIC felkérné a tagállamokat a speciális modulok mozgósítására. E megközelítésnek köszönhetően a MIC koherens polgári védelmi segítségnyújtási csomagokat állíthat össze, és pontosabban célozhatja meg a különböző vészhelyzetek során felmerülő konkrét igényeket.

A moduláris megközelítés a jelenlegi rendszer logikus továbbfejlesztése: bizonyos csapatok a tagállamok többségében rendelkezésre állnak és gyorsan bevethetők. További előnye, hogy a tagállamokban fellelhető, különböző típusú szakértelmet teljes mértékben felhasználhatóvá teszi.

A modulok kidolgozása fontos intézkedés lenne a katasztrófák esetén tett válaszintézkedésekkel kapcsolatos nemzetközi kapacitás megerősítésére, és lehetővé tenné, hogy az EU speciális, előre meghatározott polgári védelmi segítségnyújtási csomagokkal legyen jelen a harmadik országokban. A moduláris megközelítés kidolgozásakor figyelmet kap az ENSZ keretében kidolgozott modulokkal és szabványokkal való kompatibilitás és komplementaritás.

Képzés és gyakorlatok

A tanfolyamok és a szimulációs gyakorlatok elősegítik az interoperabilitás fokozását és a közös beavatkozási kultúra kialakítását. A területen tapasztalható jelenlegi erőfeszítéseket tovább kell fejleszteni és szükség esetén fokozni kell. Ezt szolgálhatja a speciális képzés és a konkrét témákkal összefüggő (pl. vizsgálati módszerek) vagy konkrét célcsoportoknak szóló gyakorlatok. A polgári-katonai interoperabilitás serkentése érdekében ösztönözni kell a katonai felek részvételét a tanfolyamokban és gyakorlatokban. Fel kell térképezni az ENSZ és a Vöröskereszt rendszerének meglévő képzési erőfeszítéseivel való koherenciát és együttműködést, hogy közös működési kultúra és interoperabilitás alakuljon ki. Ösztönözni kell a gyakorlatokban való keresztrészvételt.

3.2 A szükségletek elemzése és vizsgálata

Korai előrejelzés és elemzés

Értékes idő nyerhető, ha megerősítik a kapcsolatokat a MIC és az EU- és ENSZ-szinten meglévő korai előrejelző és ügyeleti rendszerek között. A központnak meg kell kapnia a természeti katasztrófákra vonatkozó előrejelzéseket, hogy hamar meghatározhassa, hogy várható-e segítségnyújtási kérelem és hogy gyorsabban előkészíthesse a polgári védelmi beavatkozást.

A MIC számára lehetővé kell tenni a katasztrófákkal összefüggő fejlesztések megfigyelését, maximálisan kihasználva a rendelkezésre álló információforrásokat.[11] Az új fejlesztéseket és a beérkező jelentéseket haladéktalanul elemezni kell, hogy meghatározhassák lehetséges hatásukat és felmérjék az esetleges polgári védelmi szükségleteket. Az európai szinten rendelkezésre álló tudományos és technológiai eszközök, beleértve az információs és felügyeleti rendszereket is, nélkülözhetetlen hozzájárulást jelentenek ehhez a munkához.

Ennek érdekében a MIC-nek valódi, huszonnégy órás ügyeleti rendszert kell biztosítania[12] – a vészhelyzetekre való azonnali reagálás céljából –, olyan méretű személyzettel, amely az események minden szakaszában biztosítja a megfelelő mennyiségű embert.

A szükségletek helyszíni vizsgálatának biztosítása

A nemrégiben bekövetkezett szökőár-katasztrófa egyik legfontosabb tanulsága, hogy meg kell erősíteni a katasztrófa helyszínén a vizsgálati kapacitást, mert így lehet azonosítani a speciális igényeket azokban az esetekben, amelyekre a polgári védelem specializálódott. Ez a kapacitás természetesen szoros koordinációban és komplementaritásban működik az ECHO humanitárius vészhelyzetben történő gyorsintézkedésért felelős csapataival, az ENSZ-szel és egyéb helyszíni vizsgálati csoportokkal. Megerősített EU-kapacitással kell megerősíteni a meglévő globális kapacitást, egyrészt az EU ENSZ-erőfeszítésekhez való hozzájárulásának korszerűsítésével, másrészt az Unión belüli kiegészítő kapacitás kialakításával.

A katasztrófa nagyságától függően a MIC a jövőben egyéni szakértők helyett körülbelül 5 tagból álló vizsgálati csapatokat küld ki. Ehhez arra van szükség, hogy a tagállamok előre tájékoztassák a MIC-et a rövid távú küldetéshez rendelkezésre bocsátható szakértőik számáról, és hogy a vészhelyzet egészen korai szakaszában megerősítsék e szakértők rendelkezésre állását.

Továbbá a polgári védelmi szükségletek mechanizmus keretében történő vizsgálata következetes megközelítésének kidolgozása érdekében a vizsgálati módszereket és szabványokat felül kell vizsgálni az ENSZ és mások által kidolgozott, elfogadott módszerek és szabványok figyelembe vételével.

A vizsgálat minősége tovább javítható a vizsgálati szakértők speciális képzésével. A képzés az ENSZ-szel, az ECHO-val, az IFRC-vel és a többi szakértővel való koordináció, valamint a vizsgálati módszerek és szabványok köré összpontosulna.

Végezetül – ahogy azt a Tanács 2004. október 4-én jóváhagyta – a Bizottság közös jelzéssel fogja azonosítani a helyszínen a mechanizmus részeként dolgozó munkatársakat. Ez hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon az EU polgári védelmi erejéhez való tartozás érzése, és láthatóbbá teszi az EU-jelenlétet a katasztrófa helyszínén.

3.3 Fokozott koordináció

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tagállamok hozzájárulásának fokozott koordinációjára, egyrészt független uniós akcióként, másrészt az EU kollektív hozzájárulásaként egy másik szervezet által vezetett akcióhoz.

Koordinált európai polgári védelmi segítségnyújtás

Az EU tökéletesen összehangolt válaszintézkedéséhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a tagállamok együttműködjenek a mechanizmuson keresztül. A dél-ázsiai vészhelyzetre adott válaszintézkedés feltárta a tagállamok megközelítésében fellelhető jelentős különbségeket. A mechanizmus csak akkor bontakozhat ki teljes egészében, ha európai szinten mindenki elkötelezett az ENSZ és az érintett ország érdekében történő együttműködés mellett.

Az ENSZ-szel való komplementaritások és koordináció keresése

Amikor az Unió harmadik országokban végez beavatkozást, ki kell egészítenie a nemzeti vagy helyi hatóságok erőfeszítéseit, és átfogó hozzájárulást kell biztosítania az ENSZ által koordinált nemzetközi segélyakcióhoz. Az EU-n kívüli beavatkozások esetében teljes mértékben elismerjük az UN OCHA vezető szerepét a koordinációban. A dél-ázsiai katasztrófa idején a mechanizmus az UNOCHA-val és annak helyszíni munkatársaival részletesen egyeztetve működött. A 2004-ben létrejött megállapodásra[13] épülő együttműködés és koordináció az ENSZ-szel a katasztrófára adott válaszintézkedés minden kulcsfontosságú területén tovább fejlődik, a helyszínen és a székhelyen egyaránt. A Bizottság biztosítja az UN OCHA-val létrejött egyezmény teljes körű végrehajtását, hogy maximalizálja a rendelkezésre álló erőforrások használatát és biztosítsa a harmadik országokban bekövetkező katasztrófák kapcsán történő koordinált válaszintézkedéseket.

A humanitárius segéllyel való komplementaritások és koordináció keresése

Számos katasztrófahelyzetben a polgári védelem a humanitárius szükségletekre reagál, és hozzájárul a széles körű humanitárius válaszintézkedéshez. Ezért mindenképpen biztosítani kell, hogy a polgári védelmi beavatkozást a válaszintézkedések minden szakaszában szorosan koordinálják a humanitárius segéllyel foglalkozó szereplőkkel.

Közösségi szinten a mechanizmus a helyszínen és a székhelyen egyaránt szorosan együttműködik az ECHO-val, hogy biztosítsa az átfogó európai válaszintézkedést a hirtelen bekövetkező katasztrófákra. A Bizottság működési eljárásai már most is hangsúlyozzák és tovább kívánják erősíteni az európai közösségi humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem együttműködését és komplementaritását, a különböző szerepekre és a komparatív előnyökre építve. A közös tanulságokkal és a tervezéstől a végrehajtási szakaszig tartó működési kapcsolatokkal kapcsolatban kezdeményezett munka folytatódik, hogy megfelelő közös válaszintézkedés történhessen, amikor egyazon katasztrófa esetén mindkét eszközt mozgósítják.

A működési tervezési kapacitás megerősítése

A MIC működési tervezési kapacitását meg kell erősíteni. Így a központ központi szerepet játszhat a polgári védelmi segítségnyújtás szállításának, elosztásának és átadásának tervezésében és koordinálásában az EU-n belül és kívül.

A helyszíni koordináció megerősítése

Az EU-n kívüli beavatkozások esetében a központ megerősített kapacitását a helyszín hasonlóan erős koordinációs kapacitásának kell kísérnie. Az európai polgári védelmi segítségnyújtás fokozott koordinációjához az európai hozzájárulás megerősített helyszíni koordinációjára van szükség. Ez megerősítené a helyi hatóságok és az ENSZ azon kapacitását, hogy az EU polgári védelmi segítségnyújtását összefogó egyetlen kapcsolattartó pont biztosításával koordinálják a segélyakciókat. A koordináció érintené az európai polgári védelmi segítségnyújtás érkezését, elosztását és átadását, valamint a külső szereplőkkel –az ENSZ ügynökségei, a helyi és nemzetközi nemkormányzati szervezetek – való koordinációt.

A katonai féllel való koordináció

A katonai erőforrások katasztrófákra való válaszintézkedés során történő használatának a vonatkozó nemzetközi szabályokra kell épülnie – nevezetesen az 1994-es, a katonai és polgári védelmi eszközök (MCDA) katasztrófa elhárítása során történő használatáról szóló, úgynevezett oslói iránymutatásokra és az ENSZ 2003-as, az MCDA összetett vészhelyzetek során történő használatáról szóló iránymutatásaira – és amennyiben az ENSZ jelen van, tiszteletben kell tartania annak átfogó koordinátori szerepét.

A szökőárral kapcsolatos vészhelyzet azonban megvilágította a katonai eszközök potenciális értékét a nagyobb katasztrófák idején, és arra is rávilágított, hogy fokozott egyeztetésre van szükség a katonai féllel. Amennyiben a nemzetközi iránymutatások értelmében szükséges és megfelelő katonai eszközöket használni, a mechanizmusnak olyan helyzetben kell lennie, hogy katonai eszközökre támaszkodhasson a polgári segítségnyújtás támogatása érdekében.

Nem szabad elfelejteni, hogy a Tanács 2004. május 17-én elfogadta a katonai adatbázis mechanizmus számára való rendelkezésre bocsátásának feltételeit. Ennek részei az Unión belüli terrortámadások esetén a mechanizmus keretében használt katonai eszközökre vonatkozó eljárások is. Ezek értelmében a mechanizmus továbbítja a segítségnyújtás iránti kérelmeket a kijelölt nemzeti polgári védelmi kapcsolattartó pontoknak, amelyek ezután a segítségnyújtás iránti kérelemre válaszul tájékoztatást adnak a katonai eszközök és képességek rendelkezésre állásáról. Hasonló eljárásra lenne szükség a katasztrófák többi típusánál is, hogy a katonai eszközök szükség esetén gyorsan és hatékonyan mozgósíthatók legyenek.

Az EU katonai eszközeihez való hozzáférés a katonai eszközök EU-adatbázisának jobb használatával is javítható. A Bizottság az „EU katasztrófa- és válságintézkedéseinek megerősítése”[14] című közleményben kifejti, hogy a katonai-polgári sejt konkrét tervezési forgatókönyveinek kidolgozása hogyan segítené elő ezt a célt.

A koordináció megerősítése a Bizottságon belül

A dél-ázsiai tapasztalatok rávilágítottak a Bizottság szolgálatai közötti együttműködés fontosságára. 2004. október 20-án a Bizottság bejelentette az ARGUS és a központi válságkezelő központ létrehozását.[15] A Bizottság aktívan vizsgálja belső eljárásait is, hogy vészhelyzet esetén biztosítsa a lehető leghatékonyabb és legkoherensebb válaszintézkedést.

A szállítás finanszírozása

Az európai polgári védelmi beavatkozások jobb koordinálásához minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetni az érintett ország szükségleteinek kielégítése érdekében. A szökőár-katasztrófa tapasztalatai azt mutatták, hogy mindenképpen javítani kell az európai polgári védelmi segítségnyújtás szállítási kapacitását. A mechanizmust létrehozó tanácsi határozat most is lehetővé teszi a MIC számára a polgári védelmi segítségnyújtás szállításának megkönnyítését. Amennyiben elfogadják a javasolt gyorsintézkedési és felkészültségi eszközre vonatkozó javaslatot, az lehetővé tenné a szállítási költségekhez való hozzájárulást az EU-ban vagy a mechanizmusban részt vevő országokban bekövetkező katasztrófák esetében.[16] Az EU-n kívüli országoknak nyújtott polgári védelmi segítség szállításának költségeivel a javasolt stabilitási eszköz foglalkozik.

3.4 Annak biztosítása, hogy a mechanizmus a közös kül- és biztonságpolitika igényeit szolgálja

A feirai Európai Tanács a polgári védelmet nevezte meg az egyik legfontosabb területként, amelynek kapcsán erősíteni kell az EU polgári válságkezelési kapacitását. A közösségi polgári védelmi mechanizmus központi szerepet játszik e kapacitás létrehozásában. A Bizottság emlékeztet a 2003. szeptember 29-i együttes nyilatkozatra, amely meghatározza a mechanizmus közös kül- és biztonságpolitikai tevékenységekben történő használatára vonatkozó eljárásokat. A Bizottság továbbra is együttműködik a Tanáccsal annak biztosítása érdekében, hogy a mechanizmus teljes egészében a közös kül- és biztonságpolitika keretében folyó jövőbeli műveletek igényeit szolgálja.

3.5 Fokozott segítségnyújtás az EU-polgároknak

Végezetül a Tanács kiemelte az EU-n kívüli katasztrófákban érintett európai polgároknak szóló segítségnyújtás fejlesztésének szükségességét, és sürgette a meglévő eszközök által e téren betölthető szerep megvitatását.

A dél-ázsiai tapasztalatok tanúbizonysága szerint az Unión kívül történő beavatkozáskor kölcsönösen hasznos lehet a polgári védelmi, illetve konzuli hatóságok együttműködése. A mechanizmus tagállamok közigazgatását összekapcsoló, 24 órában működő hálózata hasznos működési segítséget nyújthat, különösen az áldozatokat azonosító csapatokkal, a hazatelepítéssel és a tagállamok (orvosi) evakuálási szükségleteivel összefüggő információk cseréjén keresztül. A MIC továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a polgári védelmi segítségnyújtást szállító repülőgépeket visszaútjuk során használják az európai polgárok hazatelepítésére, így építve hidat a hagyományos polgári védelmi segítségnyújtás és a konzuli együttműködés között. Adott és szükséges esetben a Bizottság kész az ilyen új feladatok rendelkezésére bocsátani a mechanizmust.

4. HOSSZABB TÁVÚ INTÉZKEDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRI VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉHEZ

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek lehetővé teszik az Unió számára a minőségi előrelépést a polgári védelmi tevékenységek területén, illetve az erősebb kapacitások kidolgozását. Az EU 2005. január 31-i cselekvési terve megnevezi a felmerülő speciális kérdéseket, köztük az erőforrások egyesítését, a MIC-kel és az ECHO-val, illtve a tagállamok között ápolt kapcsolatokat (pl. online információs rendszeren keresztül), a katonai erőforrások koordinálását a polgári védelmi beavatkozások támogatása érdekében és a helyszínen kialakítandó koordinációs struktúrákat.

A mechanizmus, amely bizonyítottan képes gyorsan mozgósítani a polgári védelmi segítségnyújtást a legkülönfélébb helyzetekben, átfogóan hozzájárulhat az EU gyorsintézkedési kapacitásához. A fent említett fejlesztések mellett a mechanizmus strukturális reformját javasoljuk válaszintézkedési képessége erősítéséhez.

4.1 A polgári védelmi erőforrások egyesítése

A közösségi polgári védelmi mechanizmust létrehozó tanácsi határozat lehetővé teszi a tagállamok számára a polgári védelmi erőforrások európai szinten történő egyesítését. Amint már említettük, a képességek forgatókönyv alapú vizsgálata lehetővé teszi a tagállamok számára a jelenleg a mechanizmuson keresztül rendelkezésre álló polgári védelmi segítségnyújtási kapacitás hiányosságainak felismerését.

Ha a nemzeti eszközök és képességek együttesen nem elegendők a lehetséges szükségletek kielégítésére, további lépésekre van szükség a nemzeti szintű polgári védelmi képességek továbbfejlesztéséhez vagy az erőforrások fokozott egyesítéséhez európai szinten. Ehhez világos jogalapra van szükség, valamint arra, hogy a tagállamok készek legyenek további polgári védelmi erőforrásokat biztosítani más országok megsegítésére, illetve megosztani az erőforrásokkal kapcsolatos információkat.

A 2005-ben javasolandó új eszköz megteremti az alapot a szükséget szenvedő tagállamok és harmadik országok megsegítésére európai szinten rendelkezésre álló polgári védelmi erőforrásokkal kapcsolatos mennyiségi célkitűzések kidolgozására.

4.2 A megelőző megközelítés felé

Ami az EU-n kívüli beavatkozásokat illeti, a legújabb tapasztalatok tanúbizonysága szerint értékes idő veszhet el a katasztrófa bekövetkezte és a segítségnyújtás iránti hivatalos kérelem beérkezése között.

A MIC elemzési kapacitásának megerősítése megnyitja az utat a katasztrófákról való értesülés megelőző megközelítése felé. A jövőben a MIC-et fel kell hatalmazni, hogy a polgári védelmi segítségnyújtás egyértelmű szükségessége esetén tájékoztassa a harmadik országot a segítségkérés lehetőségéről, az EK küldöttségei, az EK helyszíni szakértői vagy egyéb diplomáciai csatornákon keresztül. Így minimálisra csökkenthető a késedelem a katasztrófa bekövetkezte és a segítségnyújtás között. Ha az érintett ország nem hajlandó segítséget kérni, nincs mit tenni.

4.3 Ügyeleti modulok

Ma a tagállamok ad hoc és önkéntes alapon döntik el, hogy módjukban áll-e biztosítani a kért polgári védelmi segítségnyújtást. Ebben a rendszerben az európai polgári védelmi segítségnyújtás gyorsasága a 25 tagállam nemzeti döntéshozatalától függ.

A jövőben, a 3.1 pontban vázolt moduláris megközelítés segítségével, a tagállamok további lépésként állandó ügyeletben tarthatnának kevés számú kulcsfontosságú modult az európai polgári védelmi beavatkozásokhoz. Ezenkívül a tagállamok politikai megállapodást köthetnének – a vészhelyzeteket megelőzően –, hogy az ügyeletes polgári védelmi modulokat mozgósítják, amint a megfelelő európai hatóság azok azonnali bevetését kéri. Ez biztosítaná, hogy néhány kulcsfontosságú modul bármikor elküldhető legyen, ezért jelentősen csökkenne a polgári védelmi segítségnyújtás mozgósításához szükséges idő.

Noha a tagállamok előre hozzájárulnának a csapatok elküldéséhez európai kérelem beérkezése esetén, rendelkezni kellene a kényszerítő nemzeti szükségleteket felvető helyzetekről. Tagállamok csoportjai például osztozhatnának a kulcsfontosságú modulok ügyeletben tartásának terhén, ezzel biztosítva azok állandó rendelkezésre állását európai szinten.

Ezek az egységek gyorsan bevethetők és önmagukban is megállnak. A tagállamoknak megállapodásra kell jutniuk a bevetés feltételeiről. Az európai polgári védelmi beavatkozások alapját jelentő egységek interoperabilitása gyakorlatokkal és képzéssel biztosítható. Ezek alkotnák az európai polgári védelmi erő lelkét.

4.4 A logisztikai bázis megerősítése

A mechanizmust fel kell szerelni a megfelelő logisztikai eszközökkel. A gyorsintézkedési és a felkészültségi eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat lehetővé teszi a gyors európai válaszintézkedés biztosításához szükséges és a tagállamoktól nem beszerezhető felszerelés bérleti díjának finanszírozását. Ilyen felszerelés például a nyári hónapokban az erdőtüzeket megszüntető repülőgép vagy egyéb eszköz. Az Unión kívüli beavatkozások esetén fel kell térképezni az ENSZ-szel való lehetséges együttműködést, különösen az ENSZ Közös Logisztikai Központjával (UN JLC) és az ENSZ Katasztrófakezelési Kapacitás Központi Nyilvántartásával.

Az „EU katasztrófa- és válságintézkedéseinek megerősítése” című közleményben[17] a Bizottság megvalósíthatósági tanulmányt javasol az EU-n kívül közvetlenül irányított műveletek közös logisztikai platformjának létrehozásáról.

4.5 A katasztrófára tett válaszintézkedés nemzetközi koordinációjának ösztönzése

A közösségi mechanizmus 30 európai országból mozgósíthatja a polgári védelmi segítségnyújtást, így rendkívül sokféle válaszintézkedési képességhez fér hozzá. Az általános segélyakciókon kívül ez fejlett technikai képességek különleges csoportját jelenti, a sugármentesítő felszereléstől a speciális tűzoltó-felszerelésig. Ez a segítségnyújtás értékes kiegészítése a többi nemzetközi humanitárius segélyakciónak a különböző katasztrófák esetén.

Az európai polgári védelmi segítségnyújtás hozzáadott értékére építve és az ENSZ vezető szerepét támogatva a mechanizmus célja a nemzetközi koordináció megerősítése, hogy maximalizálja a rendelkezésre álló erőforrások használatát és megkönnyítse a harmadik országokban bekövetkező katasztrófákra adott válaszintézkedések teljes körű koordinálását. Ennek része a helyszíni koordináció és a szükségletek vizsgálata működési eljárásainak fejlesztéséhez és finomításához való hozzájárulás. Ehhez a mechanizmus aktívabb nemzetközi szerepére van szükség – az UN OCHA-val való szoros koordinációra építve –, és arra, hogy más nemzetközi szervezetek feladatkörét megfelelően figyelembe vegyék.

5. ÖSSZEFOGLALÁS

E közlemény 3. pontja megnevezte a mechanizmus teljesítményének javítása érdekében gyorsan foganatosítható intézkedéseket. A 4. pont a mechanizmus jövőbeli fejlesztésére vonatkozó, a mechanizmusról szóló tanácsi határozat módosítását igénylő javaslatokat fejti ki.

A különböző pontokban tett javaslatoknak pénzügyi vonatkozásai vannak. Az EU-n belüli felkészültségi tevékenységekkel a Bizottság 2005. április 6-án elfogadott, gyorsintézkedési és felkészültségi eszközre irányuló javaslata foglalkozik[18]. Az EU-n kívüli tevékenységekkel a stabilitási eszköz foglalkozik.[19] Meg kell jegyezni, hogy ezeket az eszközöket a Tanács még nem fogadta el.

A javaslatok emberi erőforrással kapcsolatos vonatkozásaival az erőforrások felosztását a politikai szinten meghatározott prioritásokkal egyeztető éves felosztási gyakorlat foglalkozik majd. A fent vázolt tevékenységek elvégzéséhez szükséges általános erőforrások részletes lebontását a gyorsintézkedési és felkészültségi eszközre irányuló javaslathoz mellékelt pénzügyi kimutatás tartalmazza. Amennyiben az igények kielégítése nem történik meg teljes mértékben, sor kerülhet a javasolt tevékenységek felülvizsgálatára.

A Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet a közleményben megállapított irányvonalak jóváhagyására és a benne foglalt javaslatok támogatására.

[1] COM(2005) 113 végleges, 2005.4.6

[2] Az Európai Parlament 2005. január 13-i állásfoglalása az Indiai-óceánon bekövetkezett szökőár katasztrófáról

[3] Általában idetartozik a keresés és a mentés, a sürgősségi orvosi segítségnyújtás, a tűzoltás, valamint szállás, élelem és ivóvíz biztosítása. A katasztrófa jellegétől függően idetartozhat a technikai segítségnyújtás is, mint például a tűzoltásra alkalmas légijármű (erdőtüzek esetén), a szivattyúzás (árvíz), a szennyezés leküzdésére hivatott hajók (olajszivárgás) és észlelésre és dekontaminálásra szolgáló eszközök (vegyi, biológiai és nukleáris balesetek).

[4] A harmadik országokban történő beavatkozásokról lásd a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások során az együttműködés megerősítését célzó közösségi mechanizmus létrehozásáról szóló, 2001. október 23-i tanácsi határozat 6. cikkét (2001/792/EK, Euratom).

[5] COM(2005) 124 végleges, 2005.4.6.

[6] COM(2005) 108 végleges, 2005.4.6

[7] 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat

[8] A polgári védelem területén közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 1999. december 9-i tanácsi határozat (1999/847/EK).

[9] A 2003. szeptember 29-i együttes tanácsi-bizottsági nyilatkozat megállapítja a mechanizmus közös kül- és biztonságpolitikai válságkezelés során történő használatának különleges szabályait.

[10] Az „EU katasztrófa- és válságintézkedéseinek megerősítése” című közleményben a Bizottság javaslatokat tesz a Bizottság és az EU katonai személyzete közti kapcsolat megerősítésére, többek között összekötő tisztviselők küldését javasolja a polgári-katonai sejtbe. COM(2005) 153 végleges, 2005.4.20.

[11] A meglévő információforrások közé tartoznak többek között az EU-delegációk, a RELEX válságszobája, az ECHO válságszobája és szakértői, az ECURIE és egyéb előrejelző rendszerek és a Közös Kutatóközponton és a Kutatási Főigazgatóságon keresztül elérhető eszközök, mint például a GDAS, és az UNDAC riasztórendszer.

[12] A MIC jelenleg napi 24 órás, heti 7 napos reagálási kapacitást biztosít ugyan, ám ezt ügyeletes, 30 percen belül szolgálatra kész személyzettel teszi, együttműködésben a Bizottság Biztonsági Igazgatóságával..

[13] A katasztrófára adott válaszintézkedés keretében (a katasztrófa sújtotta országban történő egyidejű beavatkozások esetén) történő együttműködésről szóló levélváltás az UN OCHA és az Európai Közösségek Bizottsága között, 2004. október 27.-28.

[14] COM(2005)153 végleges, 20.4.2005.

[15] COM(2004) 701 végleges, 2004.10.20.

[16] COM(2005) 113 végleges, 2005.4.6.

[17] COM(2005) 153 végleges, 2005.4.20

[18] COM(2005) 113 végleges, 2005.4.6.

[19] COM(2004) 630 végleges, 2004.9.29