14.10.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/39

1.1

Az Európai Bizottság ezzel a javaslattal (COM (2004) 470 final, 2004. július 14.) a Média Plusz (1) és a Média Képzés (2) programot kívánja folytatni, figyelembe véve félidei értékelésük eredményeit, az i2i Audiovizuális ágazat: növekedés és audiovizuális ágazat nevű előkészítő intézkedést, (3) a 2003 májusa és augusztusa között tartott széleskörű konzultációk eredményeit, valamint egy 2004 júliusától végzett előzetes értékelést tartalmazó hatáselemzést (4).

1.2

Az Európai Bizottság megítélése szerint az audiovizuális ágazat az európai polgárság és kultúra kulcsfontosságú eleme, amely egyedülálló szerepet játszhat az európai kulturális identitás kialakításában. Megjegyzi azonban, hogy ez az ágazat széttagolt. Ez jelentős kulturális sokszínűséget tükröz ugyan, viszont meggátolja, hogy az uniós audiovizuális ágazat – az uniós piacon és a világ többi részén egyaránt – valóban versenyképes legyen az Unióba irányuló importtal.

1.3

A Média 2007 programmal az Európai Bizottság – korábbi programjai során szerzett tapasztalatai felhasználásával – ösztönözni kívánja az audiovizuális ágazat magánfinanszírozását, annak érdekében, hogy az ágazatban működő vállalatok – mindenekelőtt a KKV-k – javítani tudják versenyképességüket és pénzügyi szilárdságukat.

1.4

Annak érdekében, hogy szinergiák jöjjenek létre, bürokratikus okokból ne kelljen ugyanazt a munkát kétszer elvégezni, és elháruljanak a különféle akadályok, az Európai Bizottság egyetlen olyan programot szeretne kidolgozni, amely a gyártás előtti és utáni szakaszokra is kiterjed, és mindenekelőtt az uniós szintű terjesztésre összpontosít.

1.5

A program egyedi céljai röviden a következők:

1.6

A javaslat mellékletében az Európai Bizottság részletesen megvizsgál minden működéssel kapcsolatos célt, részcélokra bontja őket, és mindegyikhez felsorolja a foganatosítandó intézkedéseket, a végrehajtáshoz szükséges előkészületeket, az alkalmazandó eszközöket és az egyes célokra előirányzott pénzügyi forrásokat. A végrehajtási eszközök különféle formái közül az új irányvonalaknak megfelelően ki kell emelni a MEDIA Desk és MÉDIA Antennák hálózatának létrehozását, amelynek számos felelősségi köre és feladata van.

1.7

A javaslatot a program hét évére vonatkozó részletes költségvetés zárja. A program végrehajtásának költségvetése 1 milliárd 55 millió euró, és a javaslat az egyes lépésekhez és intézkedésekhez előirányzott pénzügyi forrásokat is ismerteti.

2.1

Amint erről az előbbiekben már szó volt, ez a javaslat azt a megközelítést viszi tovább, amelyet az azóta egyetlen programba integrált Média(1991/1995) (5), Média II – Fejlesztés és Forgalmazás(1996/2000) (6), Média Plusz (7), Média Képzés (8),és Média Képzés (2001–2005 ) (9) fogadott el.

2.2

Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni azoknak a véleményeknek a fő következtetéseit, amelyeket az EGSZB e programokról fogadott el.

2.2.1

Az EGSZB a MÉDIA II – Képzéssel (1996/2000) és a MÉDIA II – Fejlesztéssel és forgalmazással (1996/2000) kapcsolatos javaslatról (10) (COM(94) 523 final) megfogalmazott véleményének következtetéseiben felhívta a figyelmet arra, hogy „csökkenteni kell a források elpocsékolásának kockázatát”, előre meg kell határozni olyan kritériumokat, amelyek „biztosítják, hogy a programok és támogatásuk a lehető leghatékonyabb legyen”, végül pontosabban meg kell határozni „a kritériumokat és eszközöket, amelyek segítenek a támogatható szereplők kijelölésében, és maximális átláthatóságot biztosítanak”.

2.2.2

A Média Képzésre (2001/2005) és a MÉDIA PLUSZ – Fejlesztésre, forgalmazásra és reklámra (2001/2005) vonatkozó javaslatokról (11) (COM (1999) 658 final) kibocsátott véleményében az EGSZB – bár támogatta az Európai Bizottság javaslatait – sajnálattal állapította meg, hogy e javaslatok nem vették „figyelembe, hogy az európai audiovizuális ágazat jelentőségét nem kizárólag vállalkozói dimenziója adja, hanem az a szerep is, amelyet kultúránk és demokratikus értékeink terjesztésében játszhat”.

2.2.3

Azt is hangsúlyozta, hogy „értékelni kell, hogy a javasolt intézkedések alkalmazása milyen mértékben képes munkahelyeket teremteni”, és azt ajánlotta, hogy ezek az intézkedések aktívan ösztönözzék „a nők nagyobb arányú részvételét, […] gondoskodva arról, hogy nagyobb arányban legyenek jelen az ágazatban”.

2.2.4

Az EGSZB azt is tudomásul vette, hogy hiányoznak az ösztönzők a „független (európai) vállalkozások piacra való bejutásához” és „az európai audiovizuális örökséghez – digitalizációval – történő nyilvános hozzáféréshez”, és felvetette, hogy érdemes lenne „kísérleti projekteket létrehozni […] az e-Európa keretében”. Támogatásáról biztosította a filmfeliratozás ösztönzését, és – sajnálatát kifejezvén az e célokra előirányzott források szűkössége miatt – megismételte azt a javaslatát, hogy hozzanak létre egy Európai Információs Társadalom Ügynökségét, „amely segítené a különféle kezdeményezések összehangolását a multimédia konvergencia területén”. Azt is üdvözölte, hogy az audiovizuális ágazat támogatására garanciaalapot hoznak létre (12).

2.2.5

Végül, abban a véleményében, amely a Média Képzés és a Média Plusz programok 2006-ig történő kiterjesztésére vonatkozó rendeletre és határozatra irányuló javaslatáról (13) (COM(2003) 188 final) és COM(2003) 191 final) szól, az EGSZB bírálta, hogy az Európai Bizottság nem tudta idejében beterjeszteni az audiovizuális ágazatról szóló többéves programjait, továbbá

2.3

A jelenleg vizsgált javaslat értékelése során az EGSZB szem előtt tartja az említett észrevételeket és ajánlásokat, hogy meggyőződjék róla, mennyire vették őket figyelembe illetve, hogy továbbra is aktuálisak-e.

3.1

AZ EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, amely jelentős mértékben átveszi az EGSZB számos – korábbi véleményekben megfogalmazott – indítványát és ajánlását.

3.2

Példa erre az, hogy az új MÉDIA programmal egyszerűsíteni igyekeznek az audiovizuális ágazattal kapcsolatos uniós intézkedések szerkezetét, oly módon, hogy egyetlen integrált programot dolgoznak ki, amely a gyártás előtti és utáni szakaszokban (MÉDIA 2007) játszik majd szerepet, és a két jelenlegi program (MÉDIA Plusz és MÉDIA Képzés) helyére lép.

3.3

További példa: az új program az EGSZB által korábban hangsúlyozott horizontális prioritásokat is figyelembe veszi, többek között a következőket:

3.4

Az EGSZB azt is örömmel állapítja meg, hogy a programtervezetet logikus, rendezett módon állították össze, és ebből a szempontból külön kiemeli a költségvetés és a pénzügyi hatás mellékletét.

3.5

Az EGSZB azt is megállapítja, hogy – szándékával ellentétben – magyarázó feljegyzésében az Európai Bizottság nem tudta részletesebben kifejteni azt a szerepet, amelyet az ipar az európai audiovizuális és filmművészeti ágazat – az európai polgárság és kultúra jelentős szócsöve – tartós fejlődésében játszhat. Az EGSZB viszont döntő fontosságúnak tartja az európai kulturális értékek folyamatos védelmét, valamint a sokféleség és a pluralizmus biztosítását minden audiovizuális tömegtájékoztatási csatornán. Ezt az elgondolást szervesen be kellene venni ezen a programon belül minden európai bizottsági kezdeményezésbe.

3.5.1

Ezzel kapcsolatban az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy erősíteni kell a kezdeményezéseket az összefonódások megelőzésére, mert ezek árthatnak a pluralizmusnak és a sokféleségnek, valamint azokon a területeken, ahol új technológiákat vezetnek be, még ennél is rombolóbb hatásúak lehetnek, mivel károsan hatnak a gyártási és forgalmazási szintekre. Gondoskodni kell ezenkívül a szerzői jogok védelméről és az illegális másolás elleni küzdelemről, valamint növelni kell a bizonyos versenyellenes magatartások elleni küzdelemre előirányzott forrásokat.

3.5.2

Az EGSZB hasonlóképpen üdvözlendőnek tartja az Európai Bizottság közleményét (14), amelyet a filmművészeti és egyéb audiovizuális művekkel kapcsolatos bizonyos jogi vonatkozásokról szóló európai bizottsági közlemény nyomon követéséről készített, és támogatja, hogy – amint az egy korábbi véleményében (15) is szerepel – az Európai Parlament és a Tanács fogadja el a benne szereplő ajánlásra vonatkozó javaslatot.

3.6

Az EGSZB álláspontja szerint a MÉDIA 2007 program megértését megkönnyítené, ha a határozat szövegében szerepelne a program fő koncepcióinak – különösen az itt igen nagy fontosságú fogalmak, mint például a független producer fogalmának – meghatározása, de elismeri, hogy más közösségi dokumentumokban megjelennek ilyen fogalmak, és hogy az ilyen definíciókat általában a program végrehajtási „iránymutatásaiban” magyarázzák meg.

3.7

Az EGSZB, miután a határozatra irányuló javaslat egyes nyelvi változataiban különbségeket észlelt, azt szorgalmazza, hogy tárják fel ezeket az eltéréseket, és a végleges szövegváltozatokban ne maradjanak benne.

3.8

Végül, bár elismeri, hogy a javasolt intézkedésekre előirányzott finanszírozás és ezeknek az összegeknek az elosztása az évek során általában nem igényel további megjegyzéseket, az EGSZB úgy véli, hogy az alábbi „külön megjegyzések” következtetéseit tekintetbe kell venni, és azt ajánlja, hogy a középtávú értékelés alkalmával megfelelően vizsgálják meg, hogy vajon a tervezett források elegendőek-e a program céljainak teljes eléréséhez.

4.1

Az EGSZB emlékeztet néhány stratégiai megállapításra, melyet 2003. szeptember 24-i véleményében (16) fejtett ki, és újólag megerősíti ezeket, mert úgy véli, hogy a határozatra vonatkozó európai bizottsági javaslat továbbra sem terjed ki megfelelően bizonyos szempontokra, azzal kapcsolatban, hogy az új program:

4.2

Az EGSZB 2004. szeptember 15-i véleményében megfogalmazott ajánlását (17) is megismétli, mely szerint nagyobb súlyt kell helyezni az új technológiákkal kapcsolatos képzésre, valamint a film- és televíziós alkotások gyűjtésével, katalogizálásával, tárolásával és restaurálásával, továbbá az adatbázis-kezelésre és a művek kiváló minőségű digitális formátumban történő tárolására vonatkozó szabványosított módszerekkel kapcsolatos új követelményekre.

4.3

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy bár a program céljai között szerepelnek a KKV-k-ra vonatkozó külön ösztönző intézkedések, ezeknek – a hatékonyabb és egyenletesebb támogatás érdekében – közvetlenebbül kellene befolyásolniuk az odaítélt összegek nagyságát. Az új digitális technológiák filmszínházakban és on-line történő bevezetése, valamint a technológiai innovációval kapcsolatos új kezdeményezések szintén jelentősebb finanszírozást érdemelnének.

4.4

A MÉDIA 2007 program irányításával kapcsolatban az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság – a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakra – a közelmúltban létrehozott egy végrehajtó hivatalt az oktatási, audiovizuális és kulturális területeken történő uniós tevékenységek irányítására (18), és azzal a lehetőséggel is számol, hogy az új programok létrehozásának keretében felülvizsgálja vagy kibővíti a hivatal feladatait, melyek így a Média 2007 program irányítását is magukba foglalnák.

4.4.1

Mivel azonban a magyarázó feljegyzés 7. pontja értelmében az Európai Bizottság „egy végrehajtó hivatalra ruházza át a program irányítását”, és ezt a szándékát megismétli a melléklet 5.3. pontja és a pénzügyi beavatkozásról szóló 6.1.1. pont is, amely a végrehajtó hivatal működéséhez odaítélt összegekről is rendelkezik, az EGSZB, miután tanulmányozta a hivatalnak az imént említett határozat 4. cikkében felsorolt céljait és feladatait, nyomatékosan kéri az Európai Bizottságot, hogy részletesen, világosan jelölje meg, hogy – a 4. cikk 2., 3. és 4. bekezdésével összhangban – melyek lesznek a hivatalnak a Média2007 program irányításával kapcsolatos felelősségi körei, és hogy a hivatal hogyan osztozik a hatáskörök tekintetében a MÉDIA 2007 program végrehajtásáért, értékeléséért vagy a vele kapcsolatos tanácsadásért felelős egyéb uniós szervekkel, és/vagy hogyan veszi át e hatásköröket.

4.4.2

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a végrehajtó hivatalt el kell látni az audiovizuális ágazat e sajátos területére szakosodott humán erőforrásokkal; a határozat hallgat erről.

4.4.3

Annak biztosítása is fontos, és fel kell rá hívni a figyelmet, hogy a program integrálását megfelelően garantálja a hivatal, így a program stratégiai céljainak meghatározásával és irányításával foglalkozó szervek között ne alakulhassanak ki – pozitív vagy negatív – konfliktusok a feladatköröket illetően.

4.4.4

Azt is tisztázni kell, milyen szerv vagy szervek veszik át a hivatal feladatköreit, ha a program végrehajtásának félidejében nem bizonyosodik be, hogy képes biztosítani a program zökkenőmentes, hatékony működtetését, és nem merülnek fel alternatív javaslatok.

4.5

Ami a pénzügyi rendelkezéseket illeti, mivel az európai audiovizuális piac továbbra is elaprózódott, és kulturális sokfélesége a csekély audiovizuális gyártási kapacitású és/vagy korlátozott nyelvi vagy földrajzi területű országok, illetve a nagyobb gyártási kapacitású országok kettősségében tükröződik, (19),az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a program iránymutatásainak kidolgozásakor az Európai Bizottság – a versenyjog korlátozásainak ellenére – figyelembe vehetné egyes tagországok és régiók valódi helyzetét, amelyek kimutathatóan nem voltak képesek audiovizuális ágazatuk teljes kifejlesztésére.

4.6

A kommunikációval kapcsolatban az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság stratégiai döntését,, mely szerint a határozat mellékletének 2. fejezetében található MEDIA Desk és a MÉDIA Antenna 2.2. pontja alapján megerősíti a MEDIA Desk és a MÉDIA Antenna hatáskörét. Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy az Európai Bizottság hozza összhangba a 12. cikk szövegét a melléklet imént említett pontjában felsorolt tágabb körű feladatokkal, (20) és kellő mértékben finanszírozza a MEDIA Deskeket, hogy feladataikat megfelelően képesek legyenek ellátni.

4.7

Az EGSZB azt is hangsúlyozni kívánja, hogy a javaslat 13. cikke (2) bekezdése tegye világossá az Európai Bizottság azon kötelezettségét, hogy következetességet és kölcsönösséget biztosít a MÉDIA 2007 program, valamint azon programok és intézkedések között, amelyekre az audiovizuális ágazatban kerül sor, az EU harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel történő együttműködésének részeként, amint azt a MÉDIA Plusz programról szóló 2000. december 20-i tanácsi határozat 9. cikkének 2. bekezdése előírja (21).

4.8

Az EGSZB ezenkívül úgy ítéli meg, hogy tekintettel a program becsült időtartamára (7 év), valamint a piacok és technológiák természetes fejlődési módjára, célszerű lenne a határozat 14. cikkének 3. bekezdésében szereplő értékelési menetrendet megváltoztatni, többek között úgy, hogy korábbi időpontot állapítanának meg a program végrehajtásának eredményeiről, valamint minőségi és mennyiségi aspektusairól szóló félidős jelentéshez. Ez azt jelentené, hogy az értékelés következtetéseit fel lehetne használni az operatív célok és végrehajtandó intézkedések esetleges felülvizsgálatához.