Ajánlás A TANÁCS VÉLEMÉNYE az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikke harmadik bekezdésének megfelelően a Cseh Köztársaság konvergencia-programjáról (2004-2007)

(a Bizottság előterjesztése)

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet [1] kimondja, hogy a kívülálló tagállamoknak, akik nem vezették be a közös valutát, a Szerződés 99. cikkének értelmében a többoldalú felügyelet céljából rendszeres időközönként konvergencia-programokat kell a Tanácshoz és a Bizottsághoz benyújtaniuk.

[1] HL L 209. szám, 1997.08.02., Valamennyi, a szövegben említett dokumentum a következő internetes címen érhető el: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm.

E rendelet 9. cikkének megfelelően a Tanácsnak a Bizottság és a Szerződés 114. cikkével létrehozott bizottság (a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság) értékelése alapján minden egyes konvergencia-programot meg kell vizsgálnia. A Tanácsnak, a programok megvizsgálása után, a Bizottságtól kapott ajánlás alapján és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően azokat véleményeznie kell. A rendelet értelmében a tagállamoknak évente be kell nyújtaniuk konvergencia-programjuk naprakésszé tett változatát, amelyet a Tanács ugyanezen eljárásoknak megfelelően szintén megvizsgálhat.

Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tíz ország eltéréssel rendelkezik, tehát a közös valutát még nem vezette be. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy konvergencia-programjaikat 2004. május 15-éig, azok első naprakésszé tett változatát pedig 2004 végéig benyújtják.

A Cseh Köztárság a 2004-től 2007-ig terjedő időszakra szóló konvergencia-programját 2004. május 13-án nyújtotta be. A 2004-es tavaszi előrejelzés eredményeit figyelembe véve, és tekintettel a magatartási kódexre [2], valamint a Bizottság 2002. november 27-i, a költségvetési politikák szorosabb összehangolásáról szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez címzett közleményében megállapított elvekre [3], a Bizottság szolgálatai elvégezték e program technikai értékelését. Az értékelés eredményei a következők:

[2] A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a stabilitási és konvergencia-programok tartalmáról és formájáról szóló felülvizsgált véleménye, az ECOFIN 2001. július 10-i megjegyzésével.

[3] COM(2002) 668 végleges, 2002.11.27.

A 2004-től 2007-ig terjedő időszakra szóló, első cseh konvergencia-programot 2004. május 13-án nyújtották be. A konvergencia-program egyértelműen kifejezésre juttatja az eurózónához való, 2009-2010 körüli csatlakozás szándékát, feltéve, hogy sikerül a maastrichti kritériumoknak megfelelni, és a tényleges konvergencia elégséges szintjét elérni. A hatóságok úgy tervezik, hogy az ERM II részvételt két évre korlátozzák.

Csehország programja csak részben tesz eleget a stabilitási és konvergencia-programok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódexnek [4]. Különösen az ESA95 statisztikai szabványokat nem sikerült teljes mértékben betartani, és az államháztartás funkcionális alegységeinek és alszektorainak bevételi és kiadási oldalára vonatkozó ESA95 adatok minőségén kell még javítani.

[4] A nominális GDP meghatározásakor a konvergencia-program nem használja a legfrissebb, a költségvetési adatok 2004. márciusi bejelentésében szereplő adatokat, ami a Pénzügyminisztérium és a cseh Statisztikai Hivatal közötti koordináció hiányát mutatja. Az új GDP-adatokat tartalmazó naprakésszé tett táblázatokat 2004. június 2-án küldték meg, és a program értékelését már ezen aktualizált adatok alapján végezték.

Az államháztartás hiánya 2003-ban a GDP 12,9%-ára (a GDP 5,9%-ára, ha az állami garanciák elszámolásával kapcsolatos, jelentősebb egyszeri műveletet nem vesszük figyelembe), a Szerződés által a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték fölé emelkedett. A Bizottság 2004. május 12-én a Szerződés 104. cikke (3) bekezdésében említett jelentés elfogadásával a túlzott hiány esetén követendő eljárást kezdett a Cseh Köztársaság ellen. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a jelentést május 24-én véleményezte. A Tanács a két bizottsági ajánlás alapján várhatóan 2004. [július 5-én] határoz arról, hogy fennáll-e a Cseh Köztársaságban túlzott hiány, és megfogalmaz-e ajánlásokat a Cseh Köztársaság számára a túlzott hiány megszüntetése érdekében.

A programban ismertetett makrogazdasági forgatókönyv szerint a GDP reálnövekedése 2004-ben 2,8%-os lesz, majd azt követően némileg felgyorsul, 2007-re elérve a 3,5%-ot, ami kismértékben bár, de felülmúlja a cseh hatóságok által becsült potenciális kibocsátás-növekedést. Ez alatta marad a Bizottság 2004-es tavaszi előrejelzésében a 2004-2005-re vonatkozó adatoknak, és szintén nem éri el a pénzügyminisztérium által független konjunktúrakutatókból felállított panel 2004-2007-es előrejelzéseit. A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyvet így óvatosnak lehet tekinteni. A növekedés várhatóan elsősorban beruházás- és magánfogyasztás-vezérelt lesz. A program ugyanakkor két alternatív forgatókönyvet is ismertet, melyek három meghatározó exogén változó eltérő fejlődését feltételezik, nevezetesen a külső keresletét, az árfolyamokét és az olajárakét. A költségvetési prognózisok értékeléséhez az alapváltozat jelenti a hivatkozásul szolgáló forgatókönyvet, mivel óvatosabb növekedési feltételezéseket tükröz.

Az infláció a 1998. januári 10% feletti értékről - amikor az inflációscél-követés rendszerét bevezették - 2002 közepére közel nullára esett vissza. Az árak a 2003-as év nagy részében csökkentek, és csak 2004-ben kezdtek ismét emelkedni. A közelmúltbeli HÉA-változások és a szabályozott árak emelkedése várhatóan hozzájárul az infláció (HICP - harmonizált fogyasztóiár-index) növekedéséhez, amely az előrejelzések szerint az év egészére nézve 2,8%-os lesz. 1999 januárja és 2002 közepe között a korona felértékelődött az euróval szemben. Ez a tendencia 2002 közepe és 2004 eleje között átmenetileg megfordult. Az infláció mérséklődésével összhangban a pénzpiaci kamatok és a kötényhozamok 1998 és 2003 között számottevően csökkentek. A hosszú távú kötvények kamathozama 2002 és 2003 között, hacsak átmenetileg is, de az EU-s szintek alá esett. A cseh monetáris politika az inflációscél-követést az árfolyam irányított lebegtetésével ötvözi. A Cseh Nemzeti Bank bejelentetése szerint az inflációs cél 2006. január 1-jétől megváltozik, és a fokozatosan csökkenő sávból a 3%-os ą 1 százalékpontos cél felé mozdul el.

A program az államháztartás hiányának fokozatos csökkentését tervezi a 2003-as GDP 5,9%-áról (a jelentősebb egyszeri művelet nélkül) 2007-re a GDP 3,3%-ára. Megemlíti továbbá, hogy a hiánycsökkentés javasolt pályája szerint a túlzott hiány 2008-ra megszűnne. A költségvetési konszolidációt a tervek szerint a kiadások arányának (közel 3,5 százalékpontos) csökkentésével sikerül elérni, ami nagymértékben kompenzálja a bevételek arányának (mintegy 0,8 százalékpontos) visszaesését. A hiánycsökkentéshez leginkább a központi kormányzat járul hozzá. Az intézkedések egy részének gyakorlati megvalósulásához jogi lépésekre van szükség. A parlament 2003 második felében és 2004 áprilisában apránként megszavazta a szükséges jogszabályokat, például az HÉA-törvény módosítását, a jövedéki adó módosításáról szóló törvényt, valamint a nyugellátási és táppénz-kiadásokban megtakarításokat bevezető jogszabályokat. Az intézkedéseket a 2004-es költségvetésben már alkalmazták. A kormány egyéb, elsősorban a növekedést ösztönző intézkedéseket is előkészít, melyek elfogadását 2005 januárjára tervezi. Más tervezett intézkedésekkel kapcsolatban még nem születtek konkrét döntések, különösen ami az adókikerülés elleni intézkedéseket és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát javító intézkedéseket illeti, mint például a nyugdíj- és egészségügyi ellátási rendszer reformját.

A felvázolt makrogazdasági pálya mentén a költségvetési korrekció hitelesnek tűnik. A költségvetési prognózisok megvalósulását veszélyeztető kockázatokat nagyjából ellensúlyozza. Egyrészről az óvatos makrogazdasági forgatókönyv arra enged következtetni, hogy a bevételek a vártnál nagyobbak lehetnek, és a kiadások alacsonyabbak a költségvetésben szereplő értékeknél. Másrészről bizonytalan, hogy a 2004-es több, egyidejű adóváltozás milyen hatást gyakorol majd a gazdasági szereplők viselkedésére. Emellett szigorú takarékossági intézkedésekről kellene megállapodásra jutni, különösen a közösségi fogyasztást illetően. A korrekciós pálya nem kimondottan ambiciózus, tekintettel a szociális kiadásokat érintő átfogó reform elmaradására, illetve a prognosztizált fellendülésre.

A bevételi és kiadási oldal reformját a költségvetési tervezés új intézményes keretének kialakítása kíséri. Az új szabályokat várhatóan 2004 nyarán fogadják el, és a kormány tervei szerint a 2005-ös költségvetést már ezeknek megfelelően készíti el. A legnagyobb intézményes újítást a központi kormányzat középtávú kiadási keretein alapuló költségvetési tervezés bevezetése jelenti. Minden egyes n-edik évre szóló költségvetés elfogadásakor a parlament egyben jóváhagyja az (n+1)-dik és az (n+2)-dik évre vonatkozó nominális kiadások felső határait is. A felső határok későbbi felülvizsgálatára csak a költségvetési szabályokról szóló törvényben kifejezetten említett helyzetekben van lehetőség (a határokat például növelni lehet az EU által társfinanszírozott kiadások összegével).

A program előrejelzései szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2003-as GDP 37,6%-áról 2007-re a GDP 41,7%-ára emelkedik. Az adósságráta növekedésében a legnagyobb húzóerőt az elsődleges hiány jelenti, hozzájárulása azonban a költségvetési konszolidáció eredményeként a 2004-es 4,1%-ról 2007-re várhatóan 1,7%-ra csökken. 2003 és 2005 között az adósságráta az előrejelzések szerint 2 százalékponttal növekszik. Ez 2,8 százalékponttal alatta marad a Bizottság előrejelzésének, amely magasabb elsődleges hiányt prognosztizál, valamint a pénzforgalmi alapú korrekció mérsékeltebb hatását a jövőbeni privatizációs bevételek kevésbé optimista előrejelzéseként.

A program áttekinti a kormány strukturális reformprogramját, amely a hangsúlyt az üzleti és befektetési környezet javítására, valamint a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére és a foglalkoztatási szint növelésére helyezi. Egyben olyan intézkedéseket is felvázol, amelyek alapvetően az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak e területeken tett ajánlásait tükrözik.

A népesség elöregedésének költségei a Cseh Köztársaság költségvetésének egyensúlyi problémáihoz vezethetnek. Különösen a kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeként jelentősen emelkednek a nyugellátási és egészségügyi ellátási kiadások. A programban ismertetett, e kockázatok csökkentését célzó politikai intézkedések elsősorban a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátó rendszer parametrikus változtatásait foglalják magukban, ami nem biztos, hogy elegendő az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához. Az államadósság gyors növekedésének kontextusában az elsődleges többlet megteremtése és megtartása alapvető fontosságú ahhoz, hogy a hosszú távú fenntarthatóságot biztosítani lehessen. Ezen túlmenően a program időtartama alatt a fokozatos konszolidációra alapozott költségvetési stratégiát olyan intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek közvetlenül a népesség elöregedésével járó kiadások várt növekedésére próbálnak megoldást találni, beleértve a nyugdíj- és egészségügyi ellátó rendszer átfogó reformját is.

Táblázat: A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

>TABELPOSITION>

A Bizottság ezen értékelés alapján elfogadta csatolt ajánlását a Cseh Köztársaság konvergencia-programjáról szóló tanácsi véleményre, és azt a Tanácsnak megküldte.

Ajánlás A TANÁCS VÉLEMÉNYE az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikke harmadik bekezdésének megfelelően a Cseh Köztársaság konvergencia-programjáról (2004-2007)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletének és összehangolásnak megerősítéséről szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre [5], és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

[5] HL L 209. szám, 1997.08.02., 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm.

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A VÉLEMÉNYT:

2004. [július 5-én] a Tanács megvizsgálta a Cseh Köztársaság konvergencia-programját, amely a 2004-től 2007-ig terjedő időszakra szól. A program csak részben tesz eleget a stabilitási és konvergencia-programok tartalmáról és formájáról szóló, felülvizsgált magatartási kódex adatszolgáltatási követelményeinek. Különösen az államháztartás funkcionális alegységeinek és alszektorainak bevételi és kiadási oldalára vonatkozó ESA95 adatok minőségén kell javítani.

A program alapját képező költségvetési stratégia célja, hogy az államháztartás hiányát 2007-re fokozatos a GDP 3,3%-ára csökkentse a 2003-as GDP 12,9%-áról (a GDP 5,9%-áról, ha az állami garanciák elszámolásával kapcsolatos, jelentősebb egyszeri műveletet nem vesszük figyelembe). A program arról is említést tesz, hogy a hiánycsökkentés javasolt pályája szerint a túlzott hiányt legkésőbb 2008-ra teljesen meg kellene megszüntetni. Ezt a célkitűzést a többnyire 2003-ban és 2004-ben elfogadott, a költségvetési konszolidációt célzó intézkedésekkel lehetne elérni. A program előrejelzése szerint az államháztartás GDP-hez viszonyított bevételeinek csökkenését a kormányzati kiadások mérséklése bőven ellensúlyozza. A bevételi oldalon a program a közvetlen adóktól a közvetett adók irányába történő elmozdulást mutat. A kiadási oldalon a program a transzferek és a támogatások, valamint a közösségi fogyasztás csökkenését irányozza elő. Az állami beruházási kiadások GDP-hez viszonyított arányában a program kismértékű növekedést irányoz elő.

A program alapját képező makrogazdasági forgatókönyv óvatos növekedési feltételezéseket tükröz: 2004-re 2,8%-os növekedést irányoz elő, majd némi gyorsulást, 2007-re elérve a GDP 3,5%-át. A költségvetési prognózisok értékeléséhez ez a forgatókönyv jelenti a hivatkozási alapot. Az inflációra vonatkozó prognózis reálisnak tűnik.

A program előrejelzése szerint a hiány 2007-re a GDP 3,3%-ára mérséklődik, majd azt követően tovább csökken, a következő köztes célértékek mentén: 2004-ben a GDP 5,3%-a, 2005-ben a GDP 4,7%-a, 2006-ban pedig a GDP 3,8%-a. A költségvetési prognózisok megvalósulását fenyegető kockázatokat a program, úgy tűnik, nagyjából ellensúlyozza. Egyrészről az óvatos makrogazdasági forgatókönyv arra enged következtetni, hogy a bevételek a vártnál nagyobbak lehetnek, a kiadások pedig alacsonyabbak a költségvetésben szereplő értékeknél. Másrészről bizonytalan, hogy 2004-es adóváltozások milyen hatást gyakorolnak majd a gazdasági szereplők viselkedésére. Emellett szigorú takarékossági intézkedésekről kellene megállapodásra jutni, különösen a közösségi fogyasztást illetően. A programban ismertetett költségvetési politika hatása elégségesnek tűnik ahhoz, hogy a hiányt 2008-ra a GDP 3%-ában meghatározott küszöbérték alá csökkentse.

A program időtartama alatt az adósságráta 4,1 százalékponttal növekszik, 2007-re elérve a GDP 41,7%-át. Az adósságráta alakulása a vártnál kedvezőtlenebb lehet, figyelembe véve a pénzforgalmi alapú korrekciót kedvezőtlenül befolyásoló fejleményeket, különösen a jövőbeni alacsonyabb privatizációs bevételeket.

A népesség elöregedésének költségei a Cseh Köztársaság költségvetésének komoly egyensúlyi problémáihoz vezethetnek. Az elsődleges egyenleg megfelelő többletének megteremtése alapvető fontosságú ahhoz, hogy az államháztartás fenntartható alapokra kerüljön. Emellett a program időtartama alatt a fokozatos konszolidációra alapozott költségvetési stratégiát olyan intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek közvetlenül a népesség elöregedésével járó kiadások várt növekedésére próbálnak megoldást találni, beleértve a nyugdíj- és egészségügyi ellátó rendszer átfogó reformját is

* * *

A Bizottság ajánlásai alapján a Tanács 2004. [július 5-én] határozott arról, hogy a Szerződés 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Cseh Köztársaságban túlzott hiány áll fenn, és a 104. cikk (7) bekezdése alapján ajánlásokat fogalmazott meg a Cseh Köztársaságnak a hiány megszüntetésére és a követendő stratégiára nézve.

A Cseh Köztársaság konvergencia-programjának legfontosabb előrejelzései:

>TABELPOSITION>