52004PC0716

Javaslat: a Tanács Irányelve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről /* COM/2004/0716 végleges - CNS 2004/0249 */


Brüsszel, 12.11.2004

COM(2004) 716 végleges

2004/0249 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS IRÁNYELVE

a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

1. A JAVASLAT INDOKLÁSA

1.1. A 92/3/Euratom irányelv szerinti jelenlegi rendszer

A radioaktív hulladékok tagállamok közötti szállításának, a Közösség területére történő beszállításának, illetve az onnan történő kiszállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 3-i 92/3/Euratom irányelv elfogadásának célja az volt, hogy a radioaktív hulladékok szállítását szigorú előzetes jóváhagyási és ellenőrzési rendszer alá vonja, az ilyen anyagokkal történő illegális kereskedelem megakadályozása érdekében.

Az irányelv a tagállamok közötti szállításra, és a Közösségből történő kivitelre és behozatalra egyaránt vonatkozik. Ez biztosítja azt, hogy a rendeltetési ország és az esetleges tranzit ország értesüljön a radioaktív hulladék odaszállításáról vagy területükön való átszállításáról, és hogy az adott tagállam a szállítást jóváhagyja, vagy elutasítsa. A kivitellel kapcsolatban a Közösségen kívüli rendeltetési ország hatóságait is értesíteni kell a területükön keresztül történő átszállításról. Radioaktív hulladékot egyes területekre, mint pl. az Antarktisz vagy a Loméi Egyezményt aláíró országok, teljes mértékben tilos exportálni.

Az irányelv célja a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló irányelvek módosításáról szóló, 1980. július 15-i, a Tanács által kiadott 84/467/Euratom irányelvvel módosított 80/836/Euratom irányelv kiegészítése volt.

A 80/836 irányelv 2000. május 13-tól hatályát vesztette, és helyébe, a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom irányelv lépett.

Bár radioaktív hulladékok szállítására vonatkozó, a 92/3 irányelvben lefektetett szigorú ellenőrzési és előzetes engedélyezési rendszer kielégítőnek bizonyult, annak gyakorlati végrehajtása során kiderült, hogy az irányelv számos helyen kiigazításra szorul.

Bár a 92/3 irányelv lényeges rendelkezései változatlanok maradnak, a javasolt módosítások száma és jellege azt az igényt mutatja, hogy a 92/3 irányelvet egy új, átdolgozott irányelv elfogadásával kell felváltani és hatályon kívül helyezni.

1.2. Egyszerűsítési igény

A 92/3 Euratom irányelv felülvizsgálati folyamata 2001-ben kezdődött, a SLIM (Egyszerűbb belső piaci szabályozás; SLIM V) kezdeményezés ötödik fázisának keretein belül, azzal a céllal, hogy a 92/3 Euratom irányelv még inkább felhasználóbarát legyen.

Az irányelv SLIM felülvizsgálata az alábbi területekre összpontosított:

a soron következő jogszabályok műszaki rendelkezéseinek beépítése az irányelvbe, különös tekintettel az alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló irányelvre;

az irányelv rendelkezéseinek (különösen a 7., 10., 11. és 12. cikk) összehangolása egyes nemzetközi megállapodásokkal, melyeket a Közösség elfogadott, vagy elfogadni tervez;

a radioaktív hulladék exportja esetén a harmadik országok konzultációs jogával foglalkozó rendelkezések (különösen a 12. cikk) ellentmondásainak tisztázása és – adott esetben – feloldása;

az irányelv alkalmazási területének esetleges kiterjesztése a feldolgozás céljából szállított kiégett fűtőelemekre, így összeegyeztetve azt a hatályos nemzetközi szabályokkal és egyezményekkel;

az irányelv azon szabályainak vizsgálata és pontosítása, melyek a radioaktív hulladék szállítási engedélyek elutasításáról rendelkeznek;

a radioaktív hulladék szállítására vonatkozó szándék jelzésére szolgáló szabványos formanyomtatvány egyszerűsítése;

az irányelv rendelettel történő felváltásával járó előnyök vizsgálata.

A felvetéseket megvitatták, és 14 ajánlást készítettek elő, amit a Bizottság által kiadott, a SLIM 5. fázisának eredményéről szóló jelentés is tartalmazott.[1]

1.3. Javasolt módosítások

A 92/3 irányelv rendelkezéseinek módosításait 4 különböző indok magyarázza:

1.3.1 Megfelelés a legfrissebb Euratom irányelveknek

Az új irányelvnek feltétlenül tükröznie kell a 96/29 Euratom irányelv rendelkezéseit, célja ennek az irányelvnek a kiegészítése.

A nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló, 2003. december 22-én elfogadott 2003/122/Euratom tanácsi irányelv szükségessé teszi a zárt radioaktív sugárforrások visszaszállítására vonatkozó rendelkezések szóhasználatának átfogalmazását. Meg kell jegyezni, hogy bár bizonyos körülmények esetén az ilyen szállítmányok mentesülhetnek ezen irányelv követelményei alól, a megfelelő védelem biztosítása érdekében ez a kivétel a hasadóanyagokra nem vonatkozik.

1.3.2 Megfelelés a nemzetközi egyezményeknek

A 92/3/Euratom irányelv nem korlátozódik a radioaktív hulladékok Közösségen belüli szállítására és végrehajtása számos nemzetközi jogi okmányhoz – mint pl. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által ugyanezen a területen elfogadott egyezmények, vagy egyéb, repülési és hajózási nemzetközi egyezmények – kapcsolódik. 1992-óta az említett jogi okmányok igen jelentős fejlődésen mentek keresztül.

A következetes megfelelés különösen az Európai Atomenergia Közösségnek (Euratom) az IAEA kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezményéhez való tervezett csatlakozása tekintetében volt szükséges.

1.3.3. A gyakorlati eljárás pontosítása

A jelenlegi rendszer fejlesztésre szorul, a meglévő fogalom-meghatározások módosításával vagy új fogalom-meghatározások hozzáadásával bizonyos fogalmakat pontosítani kell. Szükségessé vált ezen kívül a következetlenségek megszüntetése, és a radioaktív hulladékok tagállamok közti szállítására vonatkozó eljárás egyszerűsítése.

A SLIM jelentés javaslataira hivatkozva szükségessé vált az eddig figyelmen kívül hagyott helyzetek megfelelő kezelése. Különösen fontos figyelembe venni az olyan szállítmányokat, melyek származási és rendeltetési helye ugyanaz az ország, de harmadik országon utaznak keresztül.

Szintén pontosítani kell a nyelvek használatát a szabványos formanyomtatványban. Egyes tagállamok bizonytalanságuknak adtak hangot ezzel, valamint azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy egyes esetekben késedelmek fordulhatnak elő, ha a szállítmány jóváhagyását kérelmező formanyomtatványt az adott ország nyelvétől eltérő nyelven nyújtották be. A nyelvhasználattal kapcsolatos egyértelmű szabályozás különösen fontos a 25 tagállamból álló Közösség esetén.

1.3.4. Az irányelv hatályának kiterjesztése a kiégett fűtőelemekre

Az irányelv hatálya kibővült, így az általa lefektetett ellenőrzési eljárások már kifejezetten a kiégett fűtőelemek szállítására vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a szállítás célja elhelyezés vagy újrafeldolgozás.

A 92/3 irányelv rendelkezései nyomán bizonytalanság támasztannak a kiégett fűtőelemekre való alkalmazhatósága tekintetében, és a Bizottság ezzel kapcsolatban egyéni információkérés és parlamenti kérdések nyomán több alkalommal adott ki értelmezést.

A 92/3 irányelv szerint „radioaktív hulladéknak” minősül a további felhasználásra nem szánt kiégett fűtőelem, és az ilyen anyagok szállítására az irányelvben lefektetett egységes ellenőrzési eljárás vonatkozik. Ezzel ellentétben az újrafeldolgozásra szállított kiégett szállítására a fenti eljárás nem vonatkozik. Ez azt a következetlenséget eredményezi, hogy az eljárás a felhasználás céljától függően ugyanazon anyagra különbözőképpen alkalmazandó.

A SLIM jelentés elismerte, hogy „a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény is azt sugallja, hogy az irányelv hatályát ki kell terjeszteni az újrafeldolgozásra szállított kiégett fűtőelemekre is”. A jelentés nem fogalmazott meg azonban közvetlen ajánlást, mert a SLIM csoport úgy vélte, hogy „ez túllép a SLIM V. kezdeményezés keretei között kapott megbízatásán”.

Az említett körülményekre való tekintettel továbbá azt figyelembe véve, hogy radiológiai szempontból nincs ok arra, hogy a 92/3 irányelvben lefektetett eljárást ne alkalmazzák valamennyi kiégett fűtőelem szállítására, célszerűnek tűnik az irányelv hatályának fentiek szerinti kiterjesztése. A kiégett fűtőelemek szállításával járó adminisztratív terhek enyhébbek lennének azon tagállamokkal szemben, amelyek egyezményt kötöttek arra vonatkozóan, hogy a szállítás célja az újrafeldolgozás. Ez a kielégítő biztonság érdekében a gyakorlatban csak a jelenlegi korlátozások mellett minimális mértékű további megszorításokat jelentene.

1.3.5. Az irányelv szerkezetének javítása

A 92/3 irányelv meglévő rendelkezéseit még inkább felhasználóbarát módon kell új szerkezetbe foglalni. Az irányelv belső szerkezetét ennek megfelelően a jogszabály-alkotási technikák alapján kell módosítani, egyes rendelkezéseket megfelelő módon kell áthelyezni vagy átcsoportosítani.

2. JOGALAP

E javaslat jogalapja az Euratom Szerződés 31. cikke, annak 32. cikkéhez kapcsolódóan. A 31. cikk határozza meg a 30. cikkben előírt, a lakosság és a munkavállalók az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó alapvető előírások elfogadásának eljárását. A 32. cikk kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az alapvető előírások a 31. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kiegészíthetők.

3. SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Míg a Közösség felelős a sugárvédelemmel kapcsolatos egységes szabályok meghatározásáért a lakosság és a munkavállalók magas szintű védelme érdekében, a rendelkezéseknek a nemzeti jogrendbe történő átültetéséért és azok végrehajtásáért a tagállamok a felelősek.

A 92/3 irányelvben lefektetett, a radioaktív hulladékok szállításának előzetes jóváhagyására és ellenőrzősére szolgáló meglévő rendszerben a tagállamok közti szállításra vonatkozó, már meglévő követelményekben egyértelműen meg van határozva a Közösség és a tagállamok szerepe.

Ezen irányelvre irányuló javaslat nem módosítja alapvetően ezt a már meglévő előzetes engedélyezési rendszert. A szállítmányok specifikus rendszerekkel történő ellenőrzése továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Mindazonáltal a javasolt módosítások azt tükrözik, hogy a jelenlegi, tagállamok közötti előzetes engedélyezési rendszert egy eredményesebben összehangolt megközelítésnek kell felváltania, egyszerűsítve és hatékonyabbá téve az eljárást.

4. A JAVASLAT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGEI A TAGÁLLAMOK ÉS A KÖZÖSSÉG SZÁMÁRA

4.1. A tagállamok által viselt költségek

A 92/3/Euratom irányelv már rendelkezett a radioaktív hulladék szállításának felügyeletére és ellenőrzésére szolgáló rendszerről, amihez minden tagállamban illetékes hatóságokat jelöltek ki.

A javasolt módosítások nem érintik a már meglévő rendszert. Az eljárás kiterjesztése a feldolgozásra szállított kiégett fűtőelemekre nem jár jelentős többletköltséggel a tagállamok számára, mivel a költségeket a már kiépített adminisztrációs infrastruktúra vállalja át.

A kulcsfontosságú tényezők (a kiégett fűtőelemekre vonatkozó egyértelmű szabályozás, az automatikus jóváhagyás általánosítása, a nyelvhasználat szabályozása, az irányelv rendelkezéseinek felhasználóbarát szerkezetbe foglalása stb.) tekintetében az eljárások pontosítása után az új irányelv elkerülhetővé teszi a szállítmányok késését, így csökkentve azok adminisztratív költségeit.

4.2. Nukleáris létesítmény-üzemeltetők költségei

Az engedélyezési eljárás kiterjesztése a feldolgozás céljából szállított kiégett fűtőelemekre nem jár többletköltséggel a nukleáris létesítmények üzemeltetői számára, mivel az ilyen szállítmányokat a 96/29 irányelv alapján a tagállamok már valamilyen adminisztratív eljárással szabályozták.

Az egy kulcsfontosságú tényezők tekintetében (a kiégett fűtőelemekre vonatkozó kiterjesztés, az automatikus jóváhagyás általánosítása, nyelvhasználat szabályozás, az irányelv rendelkezéseinek felhasználóbarát struktúrába szervezése, stb.) az eljárások pontosítása után az új irányelv elkerülhetővé teszi a szállítmányok késését, ami előnyös az érintett üzemeltetők számára.

4.3. A Közösség költségei

A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére.

Az irányelvből fakadó és a Közösség felé támasztott különböző kötelezettségek (a jelentéstétellel, a szabványos formanyomtatvány meghatározásával és naprakészen tartásával, a hatóságok listájának kiadásával kapcsolatban) a 92/3 irányelv alapján már léteznek.

Hasonlóképpen, a 16. cikk értelmében megalakítandó tanácsadó bizottság megfelel a 92/3 irányelv 19. cikke alapján már megalakult bizottságnak.

Bizonyos szempontból a közösségi követelményeknek való hatékony megfelelésből adódó költségek a megvalósítás korai szakaszában alacsonyabbak lesznek a pontosabb és egyszerűbb eljárás miatt, mivel nem merülnek majd fel a BSS követelményeinek helytelen gyakorlati alkalmazásából adódó közösségi jogsértésekhez kapcsolódó adminisztratív költségek.

5. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL

E javaslat a SLIM csoport jelentésén alapul (lásd a fenti 1.2 pontot).

Továbbá, mivel a javaslat fő célja az, hogy az irányelvet még inkább felhasználóbaráttá és átláthatóbbá tegye, a 92/3/Euratom irányelv végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok képviselőivel (a 92/3 irányelv 19. cikkében előírt bizottsággal) 2002. október 18-án konzultációra került sor az irányelv tervezetéről.

Az Euratom Szerződés 31. cikke alapján az alapvető biztonsági előírásokkal kapcsolatos jogszabálytervezeteket egy szakértői csoportnak (a 31. cikk – szakértői csoport) kell benyújtani, melynek tagjait a Tudományos és Műszaki Bizottság által a tagállamok szakértői közül kijelölt tudományos – elsősorban közegészségügyi téren dolgozó – szakértők alkotják.

Ezek a szakértők a tagállamoktól függetlenül eljárva értékes tudományos szakvéleményt nyújtanak a Bizottságnak, tanácsokat adnak a tervezett közösségi jogszabályokkal kapcsolatban, és műszaki-tudományos szakértelmük alapján módosításokat és kiegészítéseket javasolnak az előírásokhoz.

Az említett szakértői csoporttal folytatott konzultációra annak 2000 decemberében megtartott ülésén került sor a 92/3 irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban, melyet a csoport támogatásáról biztosított.

6. A JAVASLAT RENDELKEZÉSEI

Az irányelv címe lerövidült, mivel a „tagállamok közötti szállításnak, a Közösség területére történő beszállításának, illetve az onnan történő kiszállításának” kifejezés felesleges.

A javaslat kiterjesztett hatályának, és a „szállítmány” új meghatározásának megfelelően a cím a „kiégett fűtőelem” kifejezéssel egészült ki; és ennek megfelelően a „radioaktív hulladék” szavak több helyen törlésre kerültek.

Az általános szerkezet is módosult, és az eljárás különböző lépéseit már külön cikkek tárgyalják. Ez azt jelenti, hogy egyes rendelkezések egyik cikkből a másik cikkbe kerültek át. Az irányelv rendelkezései ezentúl nincsenek címekre osztva.

Törölték a 92/3 irányelv 3. cikkének rendelkezését, mely szerint „A szállításhoz szükséges tevékenységeknek összhangban kell lenniük a közösségi és nemzeti rendelkezésekkel és a radioaktív anyagok szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal.” Az a rendelkezés nem teremtett semmilyen további, a szállítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túli kötelezettséget, ezért ez a rendelkezés feleslegessé vált. Ehelyett a szállításra és hulladékkezelésre vonatkozó kötelezettségekre történő általános hivatkozás az irányelv negyedik preambulumbekezdésében kapott helyet.

A szabványos formanyomtatványra történő valamennyi hivatkozást törölték az egyes cikkekből, és azokat a 13. cikkbe (A szabványos formanyomtatvány használata) csoportosították át.

Csak azon rendelkezésekhez tartozik magyarázat, melyek eltérnek a 92/3/Euratom irányelv rendelkezéseitől. Ha nincs kifejezetten máshogy jelölve, a cikkek számozása megfelel a 92/3 irányelvben szereplő számozásnak.

6.1. Tárgy és alkalmazási terület (1. cikk)

1. cikk (1) bekezdés: Jogalkotási módszertani okokból az irányelv célja egyértelműen meg lett határozva. Az irányelv a 96/29/Euratom irányelvet egészíti ki, melynek értelmében a tagállamok meghatározták az ionizáló sugárzásból eredő kockázatot okozó tevékenységek jelentési és engedélyezési rendszerét, és így célja megegyezik a 96/29 irányelv céljával, azaz az egészség védelmével. Ennek érdekében az irányelv adminisztratív követelményeket határoz meg, így a tagállamok teljesíthetik az e területtel kapcsolatos kötelezettségeiket; továbbá ugyanezen adminisztratív követelményeket biztonságvédelmi célokra is lehet alkalmazni.

1. cikk (2) bekezdés: A 92/3 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint lett átfogalmazva:

- A rendelkezés figyelembe veszi a 96/29/Euratom irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott új feltételeket (radionuklidok mennyisége és koncentrációja)

- A rendelkezés pontosítása folytán kiterjed az olyan szállítmányokra ahol a származási hely és rendeltetési hely ugyanaz az az ország, de e szállítmány egy másik tranzit országon halad keresztül.

- A nem hulladéknak minősülő kiégett fűtőelem szállítására ezentúl az irányelvben meghatározott eljárások vonatkoznak.

1. cikk (3) bekezdés: A cikk megfelel a 92/3 irányelv zárt sugárforrásokról szóló 13. cikke tartalmának, de a megfogalmazás egyszerűsödött, és a 2003/122 irányelv rendelkezéseihez illeszkedik. Ez a kivétel már valamennyi zárt sugárforrás-szállítmányra kiterjed, melyet a szállítóhoz, gyártóhoz vagy elismert létesítménybe (a 2003/122 irányelv 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában a használaton kívüli források biztonságos kezelésére vonatkozó előírások szerint) szállítanak, és nem csak azokra az esetekre, ahol a forrást a 92/3 irányelv szerint „a zárt sugárforrás felhasználója visszaküldi a sugárforrás egy másik országban található szállítójának”.

A fenti rendelkezés megfelelő helye az 1. cikk, mivel ez az irányelv hatályát jelöli ki.

6.2. Feldolgozáshoz és újrafeldolgozáshoz kapcsolódó visszaszállítások (2. cikk)

A 92/3 irányelv 14. cikkének rendelkezése a 2. cikkbe került át. A „hulladék” kifejezés helyébe a „radioaktív hulladék” kifejezés lépett. Az „exportált” kifejezés helyébe a „szállított” kifejezés lépett, hogy érvényessége egy tagállamból egy másik tagállamba irányuló visszaszállításra is kiterjedjen.

6.3. Meghatározások (3. cikk)

A meghatározások az alábbiak szerint módosultak:

- A „radioaktív hulladék", „kiégett fűtőelem”, „elhelyezés” és „tárolás” kifejezések meghatározásai már megfelelnek a Kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény meghatározásainak.

- A „szállítmány” már kiterjed mind a radioaktív hulladék, mind a kiégett üzemanyag szállítmányaira. Ez lehetővé teszi, hogy egyetlen kifejezéssel hivatkozzunk valamennyi ilyen anyag szállítására, szükségtelenné téve a teljes kifejezés ismételt alkalmazását.

- Tovább pontosították az alábbi meghatározásokat: „birtokos”, ahol a „szándékában áll” kifejezést a „tervezi” kifejezés váltja fel [ez nem módosul a magyar változatban (a ford.)] (lásd a 4. cikkhez fűzött megjegyzéseket); új meghatározások lépnek életbe a „származási ország„ és „rendeltetési ország” kifejezéseknél – melyek felváltják a meglévő „származási hely és rendeltetési hely” megjelöléseket – valamint a „tranzit ország” kifejezés esetében.

- A „zárt sugárforrás” meghatározását a 96/29 irányelvből vették át; a „használaton kívüli forrás” és „elismert létesítmény” kifejezések a 2003/122 irányelvből származnak.

6.4. Szállítás engedélyezése iránti kérelem benyújtása (4. cikk)

A 4. cikk (1) bekezdésében a „szállítását vagy szállíttatását tervezi” kifejezést egyértelműbb megfogalmazás váltja fel („szállítását vagy szállíttatását tervezi”) [ez nem módosul a magyar változatban (a ford.)]. Ez az új kifejezés elkerüli a szállítmányok „szándékos" jellegének értelmezésével kapcsolatban felmerülő a gyakorlati nehézséget (lásd a SLIM jelentés 3.5 pontja), és biztosítja a kérelem időben történő benyújtását (hogy azokat ne adhassák be túl korán a szállítás előtt).

A 4. cikk (2) bekezdése megfelel a 92/3 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének.

6.5. A kérelem továbbítása az illetékes hatóságok felé (5. cikk)

Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése sorrendben a 92/3 irányelv 4. cikke (1) bekezdése második mondatának, és a (3) bekezdésnek felel meg.

6.6. Jóváhagyás és elutasítás (6. cikk)

A 92/3 irányelv 6. cikk (4) bekezdésével szemben az automatikus jóváhagyási eljárás már nem opcionális, hanem bármilyen szállítmányra vonatkozhat. Ha a tranzit- vagy rendeltetési ország semmilyen választ nem ad a tervezett szállítmány engedélyezésével kapcsolatban, azt úgy kell tekinteni, mintha jóváhagyták volna. Az átvételi elismervényt egy hónapon belül kell elküldeni, és az engedélyezésről illetve elutasításról szóló értesítés elküldési határideje 4 hónapra bővült (3 hónap válaszadási határidő + kérésre 1 hónap hosszabbítás)

A 92/3 irányelv 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezése egyszerűsödött. A feltételek felállítása során a nemzetközi megállapodások betartására való hivatkozás szükségtelen, mivel felesleges. Ezt felváltotta a „vonatkozó alkalmazott jogszabályok”-ra történő általános hivatkozást a feltételek bármilyen elutasításának indoklásával kapcsolatban. Ez elegendő az önkényes döntések elkerüléséhez.

A 6. cikk (4) bekezdése megfelel a 92/3 irányelv 16. cikkében foglalt rendelkezésnek, mivel megfogalmazását ezen javaslat szerkezetéhez igazították. Most már egyértelmű, hogy az engedélyezési eljárás a visszaszállításra is vonatkozik azokban az esetekben, amikor a szállítmány indítása a 9. cikkben felsorolt okok miatt nem valósult meg (lásd a SLIM jelentés 3.12 pontja).

6.7. Szállítások jóváhagyása (7. cikk)

Logikus a jóváhagyási fázist az elfogadásra vonatkozó követelmények után, egy külön cikkben tárgyalni.

A 7. cikk (3) bekezdése a 92/3 irányelv 5 (1) cikkében már bennfoglalt elképzelést tükrözi.

A 7. cikk (4) bekezdése megfelel a 92/3 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének.

6.8. A szállítmány átvételének elismerése (8. cikk)

Ez a rendelkezés megfelel a 92/3 irányelv 9. cikkének.

6.9. Szállítás meghiúsulása (9. cikk)

Ez a rendelkezés megfelel a 92/3 irányelv 15. cikkének.

Az irányelv a 9. cikk (1) bekezdésével egészült ki: célszerű kijelenteni a rendeltetési ország tagállamok azon jogát, hogy az ugyanebben a rendelkezésben meghatározott feltételek mellett megszakítsák a szállítást.

6.10. A Közösségbe irányuló behozatal különleges szabályai (10. cikk)

A 92/3 irányelv 10. cikkének megfogalmazása egyszerűsödött, és pontosabb lett. Az új változat, azáltal, hogy megállapítja, hogy ki viseli a „birtokos” (sorrendben a címzett és a szállítás bonyolításáért felelős személy) és a „származási ország” (a rendeltetési ország tagállama és az a tagállam melyen keresztül a szállítmány elsőként lép a Közösség területére) szerepét, egyértelműen hozzárendeli a felelősségeket az irányelvben lefektetett eljárás különböző lépéseihez. Az új megfogalmazás értelmében a 3. bekezdés feleslegessé vált: a „birtokos” fogalmának e cikkben történő meghatározása arra utalhat, hogy a birtokosnak kell a jóváhagyási eljárást megindítania az ebben az esetben „származási országnak” minősülő tagállam értesítésével.

6.11. A Közösségből származó kivitel különleges szabályai (11. cikk)

Ez a cikk a Kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény 27. cikkének megfelelően módosítja a 92/3 irányelv 12. cikkének rendelkezését, azaz a Közösségből egy harmadik országba irányuló kivitelhez a jövőben a rendeltetési ország értesítése és jóváhagyása szükséges, nem elegendő erről csupán tájékoztatni az országot.

6.12. Tiltott kivitel (12. cikk)

A 12. cikk (1) bekezdése megfelel a 92/3 irányelv 11. cikkének, ami megtiltja a kivitelt egyes országokba (AKCS országok) vagy olyan harmadik országba, amely nem teljesíti a hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatos feltételeket. A cikk oly módon módosult, hogy figyelembe veszi azt a tényt, hogy a negyedik Loméi AKCS-EGK Egyezmény helyébe az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) országok és az Európai Közösség és annak tagállamai között 2000. június 23-án megkötött és 2003. április 1-én életbe lépett Cotonoui Egyezmény került.[2] A Közösség által vállalt vonatkozó kötelezettségeket a Cotonoui Egyezmény IX. nyilatkozata tartalmazza a következő formában: „A Közösség biztosítja, hogy a 92/3/Euratom 11. cikkét úgy vizsgálják felül, hogy kiterjedjen e megállapodás minden olyan szerződő felére, amely nem a Közösség tagállama.”

A 12. cikk (2) bekezdése megegyezik a 92/3 irányelv 20. cikkének negyedik francia bekezdésével.

6.13. A szabványos formanyomtatvány használata (13. cikk)

A 13. cikk (1) bekezdése a 92/3 irányelv 20. cikkének átvétele. Ez a rendelkezés fekteti le a formanyomtatvány kötelező használatára vonatkozó általános előírásokat, ezért az irányelvek vonatkozó rendelkezéseiben a formanyomtatványra vonatkozó különálló hivatkozások feleslegessé váltak. Az egyértelműség érdekében új formanyomtatványt kell létrehozni az új irányelv átvételének időpontjáig. Ha ezt a határidőt nem teljesítik, a 19. cikk (3) bekezdésének átmeneti rendelkezése írja elő a meglévő formanyomtatvány használatát.

A 13. cikk (2) bekezdése a kétségek elkerülése végett tisztázza a nyelvhasználatot. A nyelvhasználattal kapcsolatos egyértelmű szabályozás különösen fontos a 25 tagállamból álló Közösség esetén.

Ez a kérdés a későbbiekben még elő fog kerülni, amikor a 16. cikkben meghatározott tanácsadó bizottsággal együttműködve létrehozzák az új formanyomtatványt, melyen lehetőség szerint az EU összes hivatalos nyelvén szerepel a fejléc és a megnevezés, illetve szükség szerint két- vagy többnyelvű változatok is használhatók a származási ország nyelvének egy vagy több másik hivatalos EU nyelvvel történő kombinálásával.

A 13 cikk (3) bekezdése megfelel a 92/3 irányelv 7. cikke második bekezdésének.

A 13 cikk (5) bekezdése megfelel a 92/3 irányelv 8. cikkében foglalt rendelkezésnek, amelyet ezen irányelv új szerkezetéhez igazítottak.

6.14. Illetékes hatóságok (14. cikk)

A 14. cikk rendelkezése megfelel a 92/3 irányelv 17. cikkének, de a 6. cikk (4) bekezdése következtében az automatikus jóváhagyási eljárásra vonatkozó hivatkozást törölték.

6.15. Összesítő jelentés (15. cikk)

A 15. cikk megfelel a 92/3 irányelv 18. cikkének. A cikk hivatkozik a követendő eljárásra (ez a javaslat nem tartalmaz a 92/3 irányelv 20. cikkében foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket, de a 3., 12., 13. és 15. cikkekben találhatók ilyen hivatkozások.).

6.16. Tanácsadó bizottság (16. cikk)

A 16. cikk megfelel a 92/3 irányelv 19. cikkének.

6.17. Átültetés (17. cikk)

Az irányelv átültetésekor a tagállamoknak különösen ügyelniük kell az alábbi új vetületekre:

- Említés kerül az 1. cikkről, mivel az meghatározza az irányelv kiterjesztett hatályát, amely ezen túl vonatkozik az újrafeldolgozásra szállított kiégett fűtőelemekre, valamint az ugyanazon tagállamon belüli két pont között, de egy másik országon keresztül szállított szállítmányokra is; hivatkozik továbbá a 96/29 irányelvben meghatározott mennyiségekre és koncentráció szintekre.

- 2. cikk, a feldolgozási és újrafeldolgozási célból történő visszaszállításokról szóló kibővített rendelkezés.

- 6. cikk, a módosult jóváhagyási eljárással kapcsolatban.

- 9. cikk, (1) bekezdés, a szállítás meghiúsulásával kapcsolatban.

- 11. cikk. (1) bekezdés, a Közösségből történő kivitelre vonatkozó rendelkezések, melyek ezen túl megkövetelik a rendeltetési ország illetékes hatóságainak jóváhagyását.

- 12. cikk, amely új hivatkozást tartalmaz a Cotonoui AKCS-EK Egyezményre.

- 13. cikk, a formanyomtatvány használatáról, és különösen a nyelvhasználatról szóló (3) bekezdés.

6.18. Végső rendelkezések (19., 21. és 22. cikkek)

Szabványos szövegek.

A 92/3 irányelv hatályon kívül helyezése után minden arra történő hivatkozás ezen irányelvre való hivatkozásnak minősül. A megfelelési táblázatot csatolták az irányelvhez.

6.19. Átmeneti rendelkezések (20. cikk)

Bár a felülvizsgált eljárásra való áttérés nem okozhat nagy nehézségeket a gyakorlatban, a jogbiztonsági okokból kifolyólag szükségesnek bizonyult egyértelműen meghatározni, hogy az ezen irányelv által bevezetett speciális követelmények nem alkalmazhatók akkor, ha a jóváhagyási eljárást az átültetést megelőzően kezdeményezték, azaz azokban az esetekben, ahol az engedélyezés iránti kérelmet ezen időpont előtt megfelelő módon nyújtották be.

A harmadik országba mint rendeltetési országba az átmeneti időszakban benyújtott, egynél több szállításra vonatkozó kérelmek esetében a tagállamok ugyanakkor elutasíthatják az egynél több szállításra vonatkozó jóváhagyás odaítélését, ha nem áll fenn objektív indok azok egyetlen kérelembe történő összevonására, és gyanítható, hogy az üzemeltető az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása, különösen a harmadik országnak minősülő rendeltetési ország jóváhagyásának megszerzése alól kíván kibújni.

A meglévő formanyomtatványt addig kell használni, amíg az új formanyomtatvány el nem készül. Ha szükséges, a formanyomtatványon szereplő kifejezéseket a gyakorlatban ezen irányelv szükségleteihez kell igazítani (pl. hivatkozás a kiégett fűtőelemre).

2004/0249 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS IRÁNYELVE

a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére és 32. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak[3] a tudományos és műszaki bizottság által a tagállamok tudományos szakértői közül a Szerződés 31. cikkének megfelelően kijelölt csoport véleményének ismeretében és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultáció után kialakított javaslatára, [4]

tekintettel az Európai Parlament véleményére[5],

mivel:

(1) A radioaktív hulladék vagy kiégett üzemanyag szállításával kapcsolatos tevékenységeket számos közösségi és nemzetközi előírás szabályozza, különösen a radioaktív anyagok biztonságos szállítását, és azokat feltételeket, melyek mellett a radioaktív hulladékot vagy kiégett üzemanyagot a rendeltetési országban helyezik el vagy tárolják.

(2) Ezen előírásokon kívül a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme megkívánja, hogy a radioaktív hulladékok tagállamok között történő szállítása, a Közösség területére történő beszállítása, illetve az onnan történő kiszállítása előzetes engedélyezési rendszer hatálya alá tartozzon. Ez különösen nagy hangsúlyt kapott a nukleáris anyagok kezelésével és szállításával foglalkozó vizsgáló bizottság megállapításairól szóló, 1988. július 6-i európai parlamenti állásfoglalásban[6], amely többek között átfogó közösségi szabályokat tett szükségessé annak érdekében, hogy a nukleáris hulladék határokat átlépő mozgását a keletkezési helytől a tárolási helyig szigorú ellenőrzési és engedélyezési rendszernek vessék alá.

(3) A radioaktív hulladékok tagállamok közötti szállításának, a Közösség területére történő beszállításának, illetve az onnan történő kiszállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 3-i 92/3/Euratom irányelv[7] célja az volt, hogy a radioaktív hulladékok szállítását szigorú előzetes jóváhagyási és ellenőrzési rendszer alá vonja, az ilyen anyagokkal történő illegális kereskedelemből származó radiológiai kockázat megelőzése érdekében.

(4) A radioaktív hulladékszállítás ellenőrzésének és előzetes jóváhagyásának így meghatározott rendszere kielégítőnek bizonyult. Mindazonáltal a szabályozást a tapasztalatok fényében módosítani kell annak érdekében, hogy kiegészítésekkel és meghatározásokkal bővüljön ki, hogy a múltban figyelmen kívül hagyott helyzetekre is kiterjedjen, hogy egyszerűsödjön a radioaktív hulladék tagállamok közti szállítás meglévő eljárása, és hogy biztosítani lehessen az egyéb közösségi és nemzetközi előírásoknak való megfelelést.

(5) A SLIM (Egyszerűbb belső piaci szabályozás; SLIM V) kezdeményezés ötödik fázisának keretében a tagállamok és a felhasználók képviselőiből álló munkacsoport alakult a 92/3/Euratom irányelvet alkalmazók által jelzett egyes problémák megoldására, illetve annak érdekében, hogy az irányelv megfeleljen hatályos nemzetközi szabályoknak és egyezményeknek;

(6) A 92/3 irányelvben lefektetett eljárást a gyakorlatban csak további felhasználásra nem szánt kiégett üzemanyagokra alkalmazták, ami az irányelv alkalmazásában „radioaktív hulladéknak” minősült. Radiológiai nézőpontból nem indokolt az újrafeldolgozásra szánt kiégett üzemanyagot kivonni a felügyeleti és ellenőrzési eljárás alól. Ennélfogva szükségessé vált az irányelv hatályának kiterjesztése minden kiégett üzemanyag szállítására, függetlenül attól, hogy annak célja az elhelyezés vagy az újrafeldolgozás.

(7) A 92/3 irányelv hatálya nem terjedt ki az olyan szállításokra, melyek származási és rendeltetési helye ugyanaz az ország, de harmadik országon utaznak keresztül. Ennek kihagyása nem volt indokolt.

(8) A Tanács, a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/122/Euratom tanácsi irányelv[8], elfogadása szükségessé teszi a zárt radioaktív sugárforrások visszaszállítására vonatkozó rendelkezések szóhasználatának átfogalmazását.

(9) A meglévő eljárás egyszerűsítése nem sértheti a tagállamok már meglévő jogait a radioaktív hulladékok jóváhagyásukat igénylő szállításának megakadályozására, vagy a szállításhoz kapcsolódó feltételek meghatározására. A kifogásoknak a könnyen azonosítható vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi szabályokon kell alapulniuk.

(10) A rendeltetési országnak vagy tranzit országnak minősülő tagállamot illető lehetőség a szállítások automatikus jóváhagyási eljárásának megtagadására indokolatlan adminisztratív terheket támaszt, és bizonytalanságot okoz. A rendeltetési és tranzit országok hatóságai számára kötelező és a benyújtott kérelmek átvételéről szóló átvételi elismervény és a meghosszabbított jóváhagyási határidő kiterjesztése lehetővé teszi, hogy a kérelmező nagy biztonsággal számíthasson a hallgatólagos jóváhagyásra.

(11) Az embernek és a környezetnek a radioaktív hulladék okozta veszélyektől való védelme érdekében figyelembe kell venni a Közösségen kívül előforduló kockázatokat. Ha radioaktív hulladékot visznek ki a Közösség területéről, a rendeltetési harmadik országot nem csak tájékoztatni kell a szállítmányról, hanem beleegyezését is kell kérni.

(12) Az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) országok másrészről az Európai Közösség és annak tagállamai között 2000. június 23-án megkötött Cotonoui Egyezmény[9] 2003. április 1-én lépett életbe Az egyezmény külön rendelkezéseket tartalmaz a radioaktív hulladék olyan országokba való kivitelével kapcsolatban, melyek nem tagjai a Közösségnek, de az egyezmény aláírói között szerepelnek.

(13) A meglévő formanyomtatványt az irányelv rendelkezéseihez kell igazítani, figyelembe véve a múltban szerzett tapasztalatokat. A nyelvhasználat egyértelmű szabályozása következtében jogbiztonság jön létre, és elkerülhetővé válik az indokolatlan késedelem.

(14) A tagállamok által a Bizottságnak küldött időszakos jelentések, majd a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak valamint a Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak küldött összesítő jelentések hasznos áttekintést nyújtanak a Közösség területén megadott jóváhagyásokról, és meghatározzák a tagállamok által a gyakorlatban tapasztalt potenciális nehézségeket és az alkalmazott megoldásokat.

(15) Az előbbiek fényében a 92/3/Euratom irányelvet egyértelműségi okokból hatályon kívül kell helyezni, helyébe másik jogszabályt kell léptetni. Ez az irányelv nem befolyásolja a tagállamoknak a hatályon kívül helyezett irányelv nemzeti jogrendben történő átvételére és annak alkalmazására vonatkozó kötelezettségeit.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Alkalmazási terület

(1) Ez az irányelv határozza meg a lakosság megfelelő védelmére és a hasadóanyagok megfelelő biztonsági előírásaira vonatkozó adminisztratív rendelkezéseket, a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek szállítására, felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó egységes rendszer meghatározásával.

(2) Ez az irányelv a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek szállítására vonatkozik, amennyiben:

a) a származási ország, a rendeltetési ország vagy a tranzit ország illetve tranzit országok a Közösség területén belül helyezkednek el, és

b) a szállítmány mennyisége vagy koncentrációja meghaladja a 96/29/Euratom tanácsi irányelv 3. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott szintet[10].

(3) Ez az irányelv nem vonatkozik zárt sugárforrások a szállítóhoz, radioaktív sugárforrás-gyártóhoz vagy elismert létesítménybe történő szállítására Mindazonáltal a fenti kivétel nem vonatkozik hasadóanyagot tartalmazó zárt sugárforrásokra.

2. cikk Feldolgozáshoz és újrafeldolgozáshoz kapcsolódó visszaszállítások

Ez az irányelv nincs hatással a tagállamok vagy a tagállamokban bejegyzett vállalkozások azon jogára, hogy az oda feldolgozásra szállított radioaktív hulladékokat kezelés után visszaszállítsák származási országukba. Az irányelv nem befolyásolja továbbá a tagállamok vagy a tagállamokban bejegyzett vállalkozások azon jogát, hogy az oda újrafeldolgozásra szállított kiégett fűtőelemek feldolgozása során keletkezett radioaktív hulladékot és az újrafeldolgozási folyamat egyéb termékeit visszaszállítsák a származási országba.

3. cikk Fogalom-meghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

(1) „ radioaktív hulladék” minden olyan gáz, folyadék vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag, melynek felhasználása nem várható a származási- és rendeltetési országban, vagy olyan természetes vagy jogi személy által, akinek döntését az említett országok elfogadják, illetve olyan anyag, amit a származási-, tranzit- és rendeltetési ország törvényi és rendeleti keretein belül működő szabályozó testület radioaktív hulladékként ellenőrzés alá vont.

(2) „kiégett fűtőelem” olyan nukleáris üzemanyag, melyet már besugároztak és tartósan eltávolítottak a reaktormagból;

(3) „szállítás” a radioaktív hulladéknak vagy kiégett fűtőelemeknek a származási helyről a rendeltetési helyre történő áthelyezésével kapcsolatos műveletek összessége, beleértve a szállítás, a berakodás, és az elhelyezés vagy tárolás céljából történő kirakodást;

(4) „elhelyezés” a radioaktív hulladék vagy kiégett fűtőelem elhelyezése a megfelelő létesítménybe, a visszanyerés szándéka nélkül;

(5) „tárolás” a radioaktív hulladék vagy kiégett fűtőelem tárolása olyan létesítményben, ami lehetővé teszi annak biztonságos tárolását, későbbi a visszanyerés céljából;

(6) „birtokos" minden olyan természetes vagy jogi személy, akit a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek szállításának lebonyolítása előtt ezekért az anyagokért jogi felelősség terhel, és akinek szándékában áll a címzettnek szállítani;

(7) „címzett” az a természetes vagy jogi személy, akinek radioaktív hulladékot vagy kiégett fűtőelemet szállítanak;

(8) „származási ország” és „ rendeltetési ország” olyan országok, ahonnan szállítás indítását tervezik vagy szállítást indítanak, és olyan országok, ahová a szállítást tervezik vagy végzik;

(9) „tranzit ország” bármely olyan, a származási országtól és rendeltetési országtól eltérő ország, melynek területén keresztül szállítást terveznek vagy hajtanak végre;

(10) „illetékes hatóságok” bármely olyan hatóság, amely a származási, tranzit vagy rendeltetési országok törvényei vagy rendeletei szerint felhatalmazással rendelkezik az irányelvben meghatározott felügyeleti és ellenőrzési rendszer végrehajtására; ezeknek az illetékes hatóságoknak a kijelölését a 14. cikkel összhangban kell megtenni,

(11) „zárt sugárforrás” olyan forrás, amely szerkezetéből adódóan a szokásos használatnál megakadályozza a radioaktív anyagok a környezetbe jutását;

(12) „használaton kívüli sugárforrás” olyan zárt forrás, amelyet nem használnak, vagy nem szándékoznak arra a tevékenységre használni, amelyre az engedélyt megadták;

(13) „elismert létesítmény” egy állam területén található létesítmény, amelynek az adott állam hatáskörrel rendelkező hatóságától származó engedélye van a nemzeti jognak megfelelően sugárforrások hosszú távú tárolására vagy ártalmatlanítására; vagy sugárforrások ideiglenes tárolására a nemzeti jog alapján megfelelően felhatalmazott létesítmény;

4. cikk Szállítás engedélyezése iránti kérelem benyújtása

(1) A radioaktív hulladék vagy kiégett fűtőelem birtokosa, aki ilyen anyag szállítását vagy szállíttatását tervezi, engedély iránti kérelmet nyújt be a származási ország illetékes hatóságához.

(2) Egynél több szállításra vonatkozóan is küldhető kérelem abban az esetben, ha:

a) a radioaktív hulladék vagy kiégett fűtőelem, amelyre vonatkozik, lényegében ugyanazokkal a fizikai, kémiai és radioaktív tulajdonságokkal rendelkezik, és

b) a szállítások ugyanattól a birtokostól ugyanahhoz a címzetthez történnek, és ugyanazokat az illetékes hatóságokat érintik, és

c) ha a szállítások harmadik országokat is érintenek, a Közösségből a tranzit ugyanazon a belépési határállomáson, illetve kilépési határállomáson és az érintett harmadik ország, vagy országok ugyanazon határállomásán keresztül történik, kivéve, ha az érintett illetékes hatóságok ettől eltérően állapodnak meg.

5. cikk A kérelem továbbítása az illetékes hatóságoknak

(1) A származási ország illetékes hatóságai jóváhagyás céljából elküldik a 4. cikkben említett kérelmet a rendeltetési ország és az esetleges tranzit ország, vagy országok illetékes hatóságainak.

(2) Ennek az okmánynak az elküldése semmilyen módon nem befolyásolja a 7. cikkben említett későbbi döntést.

6. cikk Elutasítás vagy elfogadás

(1) A megfelelően kitöltött kérelem kézhezvételétől számítva legfeljebb egy hónapon belül a rendeltetési ország és bármely tranzit ország illetékes hatóságai átvételi elismervényt adnak ki.

A megfelelően kitöltött kérelem kézhezvételétől számítva legfeljebb három hónapon belül a rendeltetési ország és bármely tranzit ország illetékes hatóságai értesítik a származási ország illetékes hatóságait a kérelem elfogadásáról, vagy az általuk szükségesnek tartott feltételekről, illetve a jóváhagyás elutasításáról

A rendeltetési ország vagy bármely tranzit ország illetékes hatóságai azonban az első és második albekezdésben említett időszakon túl további legfeljebb egy hónapos időszakot kérhetnek véleményük megfogalmazására

(2) Amennyiben az 1. bekezdésben és említett időtartamok leteltekor nem érkezik válasz a rendeltetési ország, illetve a tervezett tranzit országok illetékes hatóságaitól, úgy kell tekinteni, hogy ezek az országok megadták a kért szállításra vonatkozó jóváhagyást.

(3) A jóváhagyás elutasítását vagy feltételekhez kötését a vonatkozó jogszabályok alapján meg kell indokolni.

A tagállamok illetékes hatóságai által megkövetelt bármely feltétel — akár tranzit, akár rendeltetési országokról van szó — nem lehet szigorúbb az ezeken az államokon belüli hasonló szállításokra megállapított feltételeknél.

(4) Az adott szállítmány az országon keresztüli áthaladását jóváhagyó tagállamok vagy más államok nem utasíthatják vissza a visszaszállítást az alábbi esetekben:

a) Ha az eredeti szállítmányt kezelési vagy újrafeldolgozási célból engedélyezték, ha a visszaszállítás az eredeti anyagnak megfelelő, a kezelés vagy újrafeldolgozás során képződő radioaktív hulladékot vagy egyéb terméket érint, és minden vonatkozó jogszabályt betartanak.

b) A 9. cikkben leírt körülmények mellett, ha a visszaszállítás az eredeti szállítással megegyező feltételek mellett, ugyanazokkal a specifikációkkal történik.

7. cikk Szállítások jóváhagyása

(1) Amennyiben a szállításhoz szükséges minden jóváhagyást megadtak, a származási tagállam illetékes hatóságai jogosultak a szállítást engedélyezni a birtokos számára, valamint a rendeltetési ország és az esetleges tranzit ország, vagy országok illetékes hatóságait tájékoztatni.

(2) Ez az engedély semmilyen módon nem érinti a birtokos, a szállító, a tulajdonos, a címzett, vagy a szállításban részt vevő bármely természetes vagy jogi személy felelősségét.

(3) A jóváhagyás egynél több szállításra is vonatkozhat, feltéve, hogy teljesülnek a 4. cikk (2) bekezdésében foglaltak.

(4) Az engedély legfeljebb három évig érvényes.

8. cikk A szállítmány átvételének elismerése

(1) A címzett a szállítmány átvételéről szóló elismervényt az átvételtől számított 15 napon belül elküldi tagállamának illetékes hatóságai számára

(2) A rendeltetési ország illetékes hatóságai az elismervény egy-egy példányát elküldik a tevékenységben részt vevő többi országnak.

(3) A származási ország illetékes hatóságai az elismervény egy példányát elküldik az eredeti birtokosnak

9. cikk Szállítás meghiúsulása

(1) A rendeltetési ország szerinti tagország az alábbi körülmények valamelyikének fennállása esetén úgy dönthet, hogy nem engedélyezi a szállítást:

a) ha a szállítás körülményei nem felelnek meg az irányelv rendelkezéseinek, vagy

b) ha a radioaktív hulladék vagy kiégett fűtőelem tulajdonságai nem egyeznek meg azokkal a műszaki specifikációkkal, melyekre a jóváhagyást kiadták, vagy

c) ha a radioaktív hulladék vagy kiégett fűtőelem tulajdonságai nem teljesítik azokat a követelményeket, melyek a jóváhagyástól való eltekintéshez szükségesek.

(2) Ha a szállítás nem hajtható végre, vagy a szállítás körülményei nem felelnek meg az irányelvben meghatározott követelményeknek, a szállítmányt feladó tagállam illetékes hatóságai gondoskodnak róla, hogy a kérdéses radioaktív hulladékot vagy kiégett fűtőelemet annak birtokosa visszaszállítsa.

(3) Harmadik országból egy tagállamba, mint rendeltetési országba irányuló szállítás esetén a rendeltetési ország szerinti tagállam illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a címzett a harmadik országban található birtokossal úgy állapodjon meg, hogy a szállítás meghiúsulása esetén a birtokos visszaszállítja a radioaktív hulladékot vagy kiégett fűtőelemet.

10. cikk A Közösségbe irányuló import különleges szabályai

(1) Amennyiben az irányelv hatálya alá tartozó hulladék vagy kiégett fűtőelem harmadik országból kerül a Közösségbe, és a rendeltetési ország az egyik tagállam, a címzett engedély iránti kérelmet nyújt be az adott tagállam illetékes hatóságaihoz A címzett birtokosként lép fel, és a rendeltetési ország illetékes hatóságai úgy járnak el, mintha a származási ország illetékes hatóságai lennének.

(2) Amennyiben az irányelv hatálya alá tartozó radioaktív hulladék vagy kiégett fűtőelem harmadik országból kerül a Közösségbe, és a rendeltetési ország nem az egyik tagállam, a fenti szállítás szempontjából az a tagállam tekintendő származási országnak, amelynek területén a radioaktív hulladék vagy kiégett fűtőelem először lép be a Közösségbe. Az a személy lép fel birtokosként, aki e tagállamban a szállítás lebonyolításáért felelős.

11. cikk A Közösségből származó kivitel különleges szabályai

(1) Amennyiben a radioaktív hulladékot vagy kiégett fűtőelemet a Közösségből egy harmadik országba exportálják, a szállítás előtt származási tagállam illetékes hatóságai kapcsolatba lépnek a rendeltetési ország hatóságaival, és jóváhagyásukat kérik.

(2) Amennyiben valamennyi szállítási feltétel teljesült, a származási tagállam illetékes hatóságai a szállítást engedélyezik a birtokos számára, és tájékoztatják a rendeltetési ország hatóságait erről a szállítmányról.

(3) Ez az engedély semmilyen módon nem érinti a birtokos, a szállító, a tulajdonos, a címzett, vagy a szállításban részt vevő bármely természetes vagy jogi személy felelősségét.

(4) A radioaktív hulladék vagy kiégett fűtőelem birtokosa a megérkezés időpontjától számított két héten belül értesíti a származási ország illetékes hatóságait, hogy a szállítmány elérte a harmadik országban a rendeltetési helyet, és feltünteti a Közösség utolsó határállomását, amelyen a szállítmány keresztülhaladt.

Ezt a bejelentést a radioaktív hulladék címzettjének nyilatkozata vagy igazolása bizonyítja, amely szerint a hulladék elérte a megfelelő rendeltetési helyet, és amely feltünteti a harmadik országban lévő beléptető határállomást

12. cikk Tiltott kivitel

(1) A tagállamok illetékes hatóságai nem engedélyezik a szállításokat:

a) a déli szélesség 60-tól délre lévő rendeltetési helyre, vagy

b) a Cotonoui AKCS-EK Egyezményt aláíró államnak, amely nem tagja a Közösségnek, figyelembe véve azonban a 2. cikket, vagy

c) olyan harmadik országba, amely a származási ország illetékes hatóságainak véleménye szerint, a 2 bekezdésben említett kritériumokkal összhangban, nem rendelkezik technikai, jogi vagy adminisztratív forrásokkal a radioaktív hulladék biztonságos kezeléséhez

(2) A 16. cikk tartalmazza azt az eljárást, mely alapján a tagállamok meghatározhatják a kivitelhez szükséges követelményeknek történő megfelelés értékelési kritériumait.

13. cikk A formanyomtatvány használata

(1) Az irányelv hatálya alá tartozó szállítási műveletek során szabványos formanyomtatványt kell használni.

(2) A szabványos formanyomtatványt a 16. cikkben leírt eljárás szerint kell meghatározni, majd az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni legkésőbb (a 17. cikk (1) bekezdésében szereplő dátumig, az átültetés napjáig) . Ha szükséges, annak napra készen tartását is ugyanezen eljárás szerint kell végezni.

(3) Az engedély iránti kérelmet és a 7. cikkben említett bármilyen további dokumentációt és információkat olyan nyelven kell benyújtani, ami elfogadható a származási ország illetékes hatósága számára.

A rendeltetési ország illetékes hatóságai kérésére a birtokos a hatóságok számára elfogadható nyelven hiteles fordítást biztosít.

(4) A szállítmány engedélyezéséhez szükséges további követelményeket a formanyomtatványhoz kell csatolni.

(5) Az egyéb megfelelő jogszabályok alapján előírt bármilyen egyéb kísérőokmányt nem érintve, az engedélyezési folyamat teljesítését igazoló, kitöltött formanyomtatványt kísérőokmányként mellékelni kell az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó összes szállítmányhoz, beleértve azokat az eseteket is, ahol a jóváhagyás egy formanyomtatványon keresztül egynél több szállításra vonatkozik.

(6) Amennyiben a szállítás vasúton történik, ezek az okmányok az összes érintett ország illetékes hatóságai számára rendelkezésre állnak.

14. cikk Illetékes hatóságok

A tagállamok legkésőbb (a 17. cikk (1) bekezdésében szereplő dátumig) továbbítják a Bizottságnak az illetékes hatóságok nevét és címét, valamint az ilyen hatóságokkal való gyors kapcsolatfelvételhez szükséges minden információt.

A tagállamok rendszeresen továbbítják a Bizottságnak az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat.

A Bizottság ezen információról és az abban bekövetkezett bármely változásról értesíti a Közösségen belüli valamennyi illetékes hatóságot.

15. cikk Összesítő jelentés

A tagállamok először 2007. április 1-én, majd kétévente jelentést küldenek a Bizottságnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról.

Ezeket a jelentéseket ki kell egészíteni a területükön belüli szállításokra vonatkozó helyzetről szóló információkkal.

A fenti jelentések alapján a Bizottság, a 16. cikkben meghatározott eljárást követve, összesítő jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint a Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

16. cikk Tanácsadó bizottság

A Bizottságot a 12., 13. és 15. cikkben megállapított feladatai teljesítése során a tagállamok képviselőiből álló, tanácsadó jellegű bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság egy képviselője.

A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, szükség esetén szavazás útján, véleményt nyilvánít a tervezetről.

A véleményt a jegyzőkönyvben rögzítik. Mindegyik tagállamnak jogában áll kérni, hogy álláspontját a jegyzőkönyvben rögzítsék.

A Bizottság figyelembe veszi a bizottság véleményét. Ezen kívül tájékoztatja a bizottságot arról, hogy annak véleményét milyen módon vette figyelembe.

17. cikk Átültetés

(1) A tagállamok legkésőbb (az elfogadástól számított egy éven belül) hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal hazai joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el, és mellékelnek egy táblázatot, ami bemutatja, hogy ennek az irányelvnek mely rendelkezései felelnek meg az egyes nemzeti rendelkezéseknek.

18. cikk Hatályon kívül helyezés

A 92/3/Euratom irányelv (a 17. cikk (1) bekezdésében szereplő dátumától) kezdődően hatályát veszti, a tagállamoknak a nemzeti jogrendbe történő átültetés és az irányelv alkalmazása határidejével kapcsolatban felsorolt kötelezettségeinek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásoknak kell tekinteni a mellékletben található megfelelési táblázatnak megfelelően.

19. cikk Átmeneti rendelkezések

(1) Ha az engedély iránti kérelmet (a 17. cikk (1) bekezdésében szereplő dátumáig) megfelelően benyújtották a származási ország illetékes hatóságainak, a kiadott engedély hatálya alá tartozó szállításokra a 92/3/Euratom irányelv vonatkozik.

(2) A (17. cikk (1) bekezdésében szereplő dátumáig) benyújtott, egynél több, harmadik országba irányuló radioaktív hulladék-szállítás jóváhagyására vonatkozó kérelem elbírálásakor a származási ország szerinti tagállam minden vonatkozó körülményt mérlegel, különösen az alábbiakat:

a) az ugyanazon engedély hatálya alá tartozó összes szállítás tervezett ütemterve;

b) a szállítások egyetlen engedélybe történő összevonásának indokai;

c) a benyújtott kérelem hatálya alá tartozó szállítások számánál kevesebb szállítás jóváhagyásának időszerűsége.

(3) Ha az irányelv a 14. cikkében előírt szabványos formanyomtatványt nem tették közzé (a 17. cikk (1) bekezdésében szereplő dátumáig) , a Bizottság 93/552/Euratom határozatában[11] szereplő formanyomtatványt kell ennek az irányelvnek az alkalmazásában értelemszerűen használni.

20. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

21. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, [YYYY. month DD]-án/én.

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

92/3/Euratom irányelv | Ezen irányelv | A módosítás jellege[12] |

1. cikk (1) bekezdés | Új rendelkezés |

1. cikk (1) bekezdés | 1. cikk (2) bekezdés | Módosítva |

2. cikk | 3. cikk | Átfogalmazva |

3. cikk | Első preambulumbekezdés | Átfogalmazva |

4. cikk (1) bekezdés első mondata | 4. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

4. cikk (1) bekezdés második mondata | 5. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

4. cikk (2) bekezdés | 13. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

4. cikk (3) bekezdés | 5. cikk (2) bekezdés |

5. cikk (1) bekezdés | 4. cikk (2) bekezdés | Átfogalmazva |

5. cikk (2) bekezdés | 7. cikk (4) bekezdés | Átfogalmazva |

6. cikk (1) bekezdés első albekezdése | 6. cikk (1) bekezdés második mondata | Módosítva |

6. cikk (1) bekezdés második albekezdése | 13. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

6. cikk (2) bekezdés első albekezdése | 6. cikk (3) bekezdés második albekezdése | Módosítva |

6. cikk (2) bekezdés második albekezdése | 6. cikk (3) bekezdés első albekezdése | Módosítva |

6. cikk (3) bekezdés | 6. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdése | Átfogalmazva |

6. cikk (4) bekezdés | 6. cikk (2) bekezdés | Módosítva |

7. cikk (1) bekezdés | 7. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

7. cikk (2) bekezdés első mondata | 13. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

7. cikk (2) bekezdés második mondata | 13. cikk (4) bekezdés | Átfogalmazva |

7. cikk (3) bekezdés | 7. cikk (2) bekezdés |

8. cikk (1) bekezdés | 13. cikk (5) bekezdés | Átfogalmazva |

8. cikk (2) bekezdés | 13. cikk (6) bekezdés |

9. cikk (1) bekezdés, a mondat első része | 8. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

9. cikk (1) bekezdés, a mondat második része | 13. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

9. cikk (2) bekezdés | 8. cikk (2) bekezdés |

10. cikk (1) bekezdés | 10. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

10. cikk (1) bekezdés, az első mondat második része | 13. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

10. cikk (2) bekezdés | 10. cikk (2) bekezdés | Átfogalmazva |

10. cikk (3) bekezdés, hivatkozás az (1) bekezdésre | 10. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

10. cikk (3) bekezdés, hivatkozás a (2) bekezdésre | 10. cikk (2) bekezdés | Átfogalmazva |

11. cikk | 12. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

12. cikk (1) bekezdés | 11. cikk (1) bekezdés | Módosítva |

12. cikk (2) bekezdés | 11. cikk (2) bekezdés | Átfogalmazva |

12. cikk (3) bekezdés | 11. cikk (3) bekezdés |

12. cikk (4) bekezdés | 13. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

12. cikk (5) bekezdés | 11. cikk (4) bekezdés | Átfogalmazva |

12. cikk (6) bekezdés | 11. cikk (5) bekezdés | Átfogalmazva |

13. cikk (1) bekezdés | 1. cikk (3) bekezdés első mondata | Módosítva |

13. cikk (2) bekezdés | 1. cikk (3) bekezdés második mondata |

14. cikk | 2. cikk | Módosítva |

9. cikk (1) bekezdés | Új rendelkezés |

15. cikk (1) bekezdés | 9. cikk (2) bekezdés | Átfogalmazva |

15. cikk (2) bekezdés | 9. cikk (3) bekezdés | Átfogalmazva |

16. cikk, első francia bekezdés | 6. cikk (4) bekezdésének (a) pontja | Átfogalmazva |

16. cikk, második francia bekezdés | 6. cikk (4) bekezdésének (b) pontja | Átfogalmazva |

17. cikk (1) bekezdés | 14. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

17. cikk (2) bekezdés | 14. cikk (2) bekezdés |

17. cikk (3) bekezdés | 14. cikk (3) bekezdés |

18. cikk (1) bekezdés | 15. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

18. cikk (2) bekezdés | 15. cikk (2) bekezdés |

18. cikk (3) bekezdés | 15. cikk (3) bekezdés első mondata |

19. cikk (1) bekezdés | 16. cikk (1) bekezdés | Átfogalmazva |

19. cikk (2) bekezdés | 16. cikk (2) bekezdés |

19. cikk (3) bekezdés | 16. cikk (3) bekezdés |

19. cikk (4) bekezdés | 16. cikk (4) bekezdés |

20. cikk, első francia bekezdés | 13. cikk (2) bekezdés | Átfogalmazva |

20. cikk, második francia bekezdés | 13. cikk (2) bekezdés | Átfogalmazva |

20. cikk, harmadik francia bekezdés | 13. cikk (2) bekezdés | Átfogalmazva |

20. cikk, negyedik francia bekezdés | 12. cikk (2) bekezdés | Átfogalmazva |

20. cikk, ötödik francia bekezdés | 15. cikk (3) bekezdés | Átfogalmazva |

21. cikk | 17. cikk | Átfogalmazva |

22. cikk | 21. cikk |

13. cikk (3) bekezdés | Új rendelkezés |

18. cikk | Új rendelkezés |

19. cikk | Új rendelkezés |

20. cikk | Új rendelkezés |

[1] A Tanács és a Parlament elé 2001. december 5-én beterjesztett bizottsági munkadokumentum az Egyszerűbb belső piaci szabályozásról (SEC (2001)1977).

[2] 2000/483/EK, HL L 317, 2000.12.15., 3.o.

[3] HL C […] […], o.

[4] HL C […] […], o.

[5] HL C […] […], o.

[6] HL C 235., 1988. 9. 9.12., 70. o.

[7] HL L 35., 1992.2.12., 24. o.

[8] HL L 346., 2003.12.31., 57. o.

[9] 2000/483/EK, HL L 317, 2000.12.15., 3.o.

[10] HL L 159., 1996.6.29., 1. o.

[11] HL L 268., 1993.10.29., 83. o.

[12] Az „átfogalmazva” minősítés arra utal, hogy a szöveget átfogalmazták, de a hatályon kívül helyezett irányelv szövegének hatálya nem változott. Ha a hatályon kívül helyezett irányelv rendelkezéseinek hatálya megváltozott, azt a „Módosítva” minősítés jelzi.