Brüsszel, 26.5.2004

COM(2004) 391 végleges

2004/0127 (CNS)

Javaslat

TANÁCSI RENDELET

a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének létrehozásáról

.

(előterjesztő: a Bizottság)

TARTALOMJEGYZÉK

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS 4

1. Bevezető 4

2. A javaslat célkitűzései és tartalma: a közös kézikönyv átdolgozásától a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáig 8

3. A jogalap kiválasztása 10

4. Szubszidiaritás és arányosság 11

5. A szerződésekhez mellékelt különböző jegyzőkönyvek következményei 11

Egyesült Királyság és Írország 11

Dánia 12

Norvégia és Izland 12

6. A schengeni vívmányokon alapuló jogi eszközök végrehajtására vonatkozó, két szakaszból álló eljárás következményei az új tagállamok szempontjából 13

7. A cikkekre vonatkozó megjegyzések 14

MELLÉKLET A Közös Kézikönyv át nem vett rendelkezései 38

TANÁCSI RENDELET a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének létrehozásáról 40

I. fejezet A külső határok átlépése és a beutazási feltételek 47

II. fejezet Külső határokon történő ellenőrzés és a beléptetés megtagadása 49

III. fejezet A határellenőrzés eszközei és a tagállamok közötti együttműködés 53

IV. fejezet A határellenőrzésekre vonatkozó különleges részletes szabályok és egyedi eljárások 55

III. cím belső határok 56

I. fejezet Az ellenőrzések megszüntetése a belső határokon 56

II. fejezet Védzáradék 56

IV. cím záró rendelkezések 59

I. MELLÉKLET Engedélyezett határátkelőhelyek 62

II. MELLÉKLET A beutazás céljának igazolására szolgáló okmányok 187

III. MELLÉKLET A határátkeléshez szükséges, a nemzeti hatóságok által évente megállapított referenciaösszegek 189

IV. MELLÉKLET Engedélyezett határátkelőhelyeken történő ellenőrzések 199

V. MELLÉKLET Az ellenőrzések könnyítése a szárazföldi határokon 200

VI. MELLÉKLET A határátkelőhelyeken a sávokat jelölő jelzőtáblák mintája 201

VII. MELLÉKLET Bélyegzőlenyomatok elhelyezése 205

VIII. MELLÉKLET 206

A. rész A beléptetés megtagadására vonatkozó eljárások 206

B. rész A beléptetés megtagadásához használt formanyomtatvány 208

IX. MELLÉKLET A határellenőrzésért felelős nemzeti szolgálatok felsorolása 210

X. MELLÉKLET A különböző határtípusokra és a tagállamok külső határainak átlépéséhez használt különböző közlekedési eszközökre vonatkozó különleges részletes szabályok 212

XI. MELLÉKLET A személyek egyes kategóriáira vonatkozó különleges szabályok 219

XII. MELLÉKLET A Külügyminisztériumok által kiállított igazolványminták 222

XIII. MELLÉKLET Megfelelési táblázat 223

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

bevezető

Az Európai Unió tagállamai külső határainak integrált igazgatásáról szóló 2002. május 7-i bizottsági közlemény (a továbbiakban: a külső határokról szóló közlemény)[1] a külső határok integrált igazgatására vonatkozó közös politika öt alapvető összetevőjét határozta meg:

a) közös jogszabályok;

b) közös operatív koordináció és együttműködési mechanizmus;

c) közös integrált kockázatelemzés;

d) az európai dimenziónak megfelelően képzett személyi állomány és együttműködtethető berendezések;

e) a tagállamok közötti teherelosztás az Európai Határőr-alakulat összeállításában.

A közös jogszabályok tekintetében a Közös Kézikönyv átdolgozását a külső határokon történő ellenőrzés vonatkozásában[2] rövid távon[3] végre hajtandó intézkedésként határozták meg, különösen abból a célból, hogy "tisztázzák rendelkezéseinek jogállását, és hogy a rendelkezések az egyéb meglévő jogi eszközök mellett jogforrássá váljanak", valamint hogy "a Legjobb Gyakorlatok Schengeni Jegyzéke[4] alapján bevezessenek bizonyos legjobb gyakorlatokat a Közös Kézikönyvbe". Ez részévé vált az Európai Unió tagállamai külső határainak igazgatására vonatkozó tervnek, amelyet az IB Tanács 2002. június 13-án jóváhagyott, és amelyet az Európai Tanács június 21-22-i sevillai ülése megerősített. A Tanács 2003. június 19-20-i thesszaloniki ülése sürgette a Bizottságot, hogy "a lehető leghamarabb nyújtson be javaslatokat a Közös Kézikönyv átdolgozására, beleértve a harmadik országok állampolgárai úti okmányainak lebélyegzését"[5].

Ezért ez egy fontos kezdeményezés, amely az integrált határigazgatásra vonatkozó politika jogszabályi oldala konszolidációjának és fejlesztésének része, a külső határokon megvalósuló operatív együttműködés irányításával foglalkozó jövőbeni európai ügynökség pedig a politika operatív oldala fejlesztésének meghatározó eleme[6]. Az ügynökség szerepe nyilvánvalóan alapvető fontosságú az e rendelet II. címében meghatározott közös szabályok végrehajtása szempontjából. Az ügynökség szerepére a tagállamok közötti, "a határellenőrzések hatékony végrehajtására irányuló" operatív együttműködésről szóló 14. cikkben található részletes utalás (lásd az e cikkre vonatkozó megjegyzéseket).

A jogszabályi oldalon a Közös Kézikönyv, amelyet a schengeni kormányközi együttműködés részeként hoztak létre és az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követően illesztettek be az Európai Unió intézményi és jogi keretébe[7], jelenleg az Európai Unió tagállamainak külső határain történő ellenőrzéseket szabályozó alapvető eszköz, még akkor is, ha egyes alapelvek magában a Schengeni Egyezményben is szerepelnek[8], számos külön rendelkezése pedig egyéb önálló határozatokban található meg.[9]

Bár a schengeni vívmányok,[10] és különösen azok a schengeni rendelkezések, amelyek jogi alapja az EK-Szerződésben található,[11] jelenleg a valamennyi tagállamra[12] vonatkozó közösségi vívmányok részét képezik[13], bizonyos szempontból különböznek a szokásos közösségi jogtól:

- abban az értelemben nem tartoznak a szabályos közösségi joghoz, hogy formailag nem egyeznek meg a jellegzetes jogi eszközökkel, például rendeletekkel és irányelvekkel. Ez egyes schengeni rendelkezések jogi értékével kapcsolatos kettősséghez vezethet (lásd alább a Közös Kézikönyv jellegére vonatkozó szempontokat);

- ezek pusztán kormányközi keretek között, ilyenformán a közösségi intézmények[14], és különösen az Európai Parlament, részvétele nélkül elfogadott határozatok és intézkedések.

Végül is az Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok szabályos közösségi jogi eszközzé történő átalakításának kérdése már "A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek" az Európai Unióban történő létrehozása 2000. március 24-től kezdődő folyamatának áttekintésére irányuló első eredményértékeléskor felmerült.[15] Ekkor azt a következtetést vonták le, hogy "a prioritás, amely miatt szükség van a schengeni rendelkezések amszterdami eszközzé való átalakítására, inkább a fejleményektől függ, mint magától az átalakítás feltétlen követelményétől" (COM(2000)167, 1.3. pont).

A Közös Kézikönyv átalakítására vonatkozó döntés politikai okait a fentiekben fejtettük ki. Szakmai és jogi szempontból a Közös Kézikönyv némileg hibrid, egyrészt jogokat és kötelezettségeket létrehozó közösségi jogforrás, másrészt gyakorlati kézikönyv határőrök számára, amely tartalmazza az összes, számukra lényeges, egyéb jogforrásokból is átvett információt.

A Közös Kézikönyv kettős jellege a jogi értékével kapcsolatos ellentmondásokhoz vezethet, főleg azért, mert több szakasza és melléklete pusztán megismétli más jogi eszközök, például a Schengeni Egyezmény vagy a Közös Konzuli Utasítás, tartalmát[16].

A Közös Kézikönyv átalakításának szükségességével kapcsolatos legelső tárgyalások az Amszterdami Szerződés hatálybalépése után néhány hónappal kezdődtek, a finn elnökség arra vonatkozó kezdeményezését követően (1999. október), hogy küldjenek a tagállamoknak egy kérdőívet a Kézikönyv tárgyával és a bizalmas kezelésre vonatkozó követelményeivel kapcsolatban. A vita ezt követően folytatódott a következő elnökségek[17] alatt, amelynek során kiderült, hogy a tagállamok többsége szeretné módosítani, egyértelművé tenni vagy fejleszteni a Kézikönyv egyes részeit vagy rendelkezéseit[18]. E tárgyalások eredményeként önálló határozatokat fogadtak el, amelyek megszüntetik vagy frissítik a Kézikönyv egyes rendelkezéseit, illetve megszüntetik bizonyos részeinek titkosítását, de a külső határokra vonatkozó rendelkezések átfogó és koherens felülvizsgálatára nem került sor.

Az említett feladat összetettségére, valamint arra a tényre tekintettel, hogy a vita során számos további kérdés merült fel, a Bizottság ajánlatosnak tartotta, hogy először egy munkadokumentumot nyújtson be a témával kapcsolatban (SEC(2003)736, 2003.6.20.) annak érdekében, hogy alaposan megvizsgálja a külső határokra vonatkozó acquis-t, a meglévő hiányosságokat és a Közös Kézikönyv jelenlegi szerkezetével kapcsolatos problémákat.

E vizsgálat alapján a munkadokumentum különböző lehetőségeket ajánlott a jövőre, és különösen a következőkre vonatkozóan:

- megmaradjon-e a Kézikönyv jelenlegi szerkezete, vagy egyrészt a jogi eszköz, másrészt a határőröknek szóló gyakorlati kézikönyv egyértelmű elkülönítésével tisztázzák jogállását;

- az eljárás a jelenlegi Kézikönyv felesleges rendelkezésektől való egyszerű megtisztítására szorítkozzon, vagy a felismert hiányosságok pótlása érdekében egyes részeinek kibővítésére irányuljon, és - amennyiben szükséges - egyéb jogi eszközök vonatkozó rendelkezéseit is átvegye;

- a külső határokra vonatkozó valamennyi olyan alapelvet és szabályt magában foglaló alap-jogiaktus szükségessége, amelyek a Szerződés 202. cikke értelmében a Bizottságra ruháznák az alap-jogiaktus végrehajtásával kapcsolatos intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskört.

A Bizottság megragadta a lehetőséget annak a további kérdésnek a vizsgálatára is, hogy érdemes lenne-e kiterjeszteni a Külső Határok Kódexének alkalmazási körét a belső határokra is, ami által létrejönne a személyek határátlépésére irányadó szabályok teljes közösségi kódexe, amely két részből áll - a külső határokról és a belső határokról szóló részből.

Az említett alapvető kérdéseket tartalmazó kérdőívet az elnökség 2003 júliusában elküldte a tagállamoknak; a delegációk nagy része támogatta a Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a jogi eszköz és a gyakorlati kézikönyv különüljön el, és hogy az eljárás lépjen túl a Kézikönyv felesleges rendelkezésektől való egyszerű megtisztításán. A tagállamok többsége nem adott végleges véleményt a másik két kérdés vonatkozásában, de abban egyetértett, hogy további tárgyalásra lesz szükség, amint határozott javaslatok születnek.

A Közös Kézikönyvvel kapcsolatos alapos tárgyalással egyidőben javaslatokat nyújtottak be arra a két konkrét területre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban a Tanács gyors intézkedésre kérte a Bizottságot, azaz a kishatárforgalomra és az úti okmányok lebélyegzésére vonatkozóan.[19] E javaslatok tartalma természetesen bekerült e rendeletbe, és amint e rendeletjavaslat elfogadásra kerül, a határkérdésekre vonatkozó önálló kezdeményezések helyébe lép.

a javaslat célkitűzései és tartalma: a közös kézikönyv átdolgozásától a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáig

E javaslat célkitűzése - a külső határokra vonatkozó bizottsági közlemény által eredetileg kitűzöttek, valamint a külső határok igazgatására vonatkozó tervben (lásd a fenti 1. pontot) meghatározottak szerint - a Közös Kézikönyv átdolgozása volt, azaz az elavult és felesleges rendelkezések megszüntetése, és, szükség szerint, egyes pontok kialakítása vagy tisztázása a felmerült problémák elemzése, a schengeni értékelő missziók eredményei, a Legjobb Gyakorlatok Schengeni Jegyzékének ajánlásai, illetve az egyes ügyekkel kapcsolatban a Tanács érintett szerveinél végzett munka alapján.

A témáról folytatott tárgyalások során azonban egyértelművé vált, hogy általánosabb jellegű tárgyalásra van szükség a személyek határellenőrzésére vonatkozó teljes acquis - beleértve a Schengeni Egyezmény vonatkozó rendelkezéseit és a Végrehajtó Bizottság egyéb határozatait - tekintetében az e területre irányadó konszolidált és koherens szöveg kialakítása érdekében.

Ezenkívül, az 1. pontban kifejtettek szerint, a Bizottság úgy határozott, hogy ez egy jó lehetőség a téma általánosabb vizsgálatára, valamint arra, hogy a belső határokat is, és különösen a szabad mozgás térségében a belső határokon történő ellenőrzések ideiglenes újrabevezetésére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe vegyék, ha a körülmények indokolják.

Ezért az egyértelmű, hogy ez a rendeletjavaslat messze túlmegy a Közös Kézikönyv puszta átdolgozásán, mivel arra törekszik, hogy hiteles közösségi kódexet hozzon létre a személyek határátlépésére irányadó szabályokra vonatkozóan, egy, a külső határokról szóló rész (II. cím) és egy, a belső határokról szóló rész (III. cím) révén. A két rész kétségtelenül kiegészíti egymást, nem csupán azért, mert a külső határokat a belső határokhoz viszonyítva határozzák meg (a javasolt rendelet 2. cikke), hanem azért is, mert a külső határokon elvégzendő ellenőrzések (a rendelet II. címe) megegyeznek azokkal, amelyeket elvben tiltanak a belső határokon a rendelet III. címe értelmében (bár kivételes körülmények között ideiglenesen újrabevezethetők; lásd a rendelet 20-24 cikkét).

A belső határok esetében a Schengeni Egyezmény 2. cikkének tartalmát, valamint a Schengeni Végrehajtó Bizottság SCH/Com-ex(95)20, rev. 2 határozatát - a közösségi jogi keretnek való megfeleléshez szükséges bizonyos módosításokkal - lényegében átveszi a javaslat. Ezenkívül egy új elemmel egészül ki a meglévő acquis, azaz a belső határokon történő ellenőrzések közös és egyidejű újrabevezetésének lehetőségével, amely rendkívül súlyos, határokon átnyúló veszély, és különösen határokon átnyúló terrorfenyegetés esetén alkalmazható.

A külső határok esetében különbséget tesznek a rendelet II. címében - amely nagyjából megismétli a Schengeni Egyezmény 3-8. cikkét és a Közös Kézikönyv egyes részeit - meghatározott, az ellenőrzésekre irányadó alapelvek és az ellenőrzések végrehajtására vonatkozó gyakorlati rendelkezések - beleértve a különböző határtípusokra (szárazföldi, légi és tengeri) jellemző ellenőrzési rendelkezéseket - között. Ezek a rendelkezések e rendelet I-XIII. mellékletében találhatók, és a jövőben bizottsági eljárással módosíthatók az EK-Szerződés 202. cikkének és az 1999/468/EK tanácsi határozatnak megfelelően.

E gyakorlati rendelkezéseknek az alaprendelethez való mellékelésének az az oka, hogy ezeknek a szabályoknak a legnagyobb része már létező, mert a Közös Kézikönyv részét képezi, vagy felöleli az egyéb meglévő schengeni határozatokat. Ez lehetővé teszi, hogy az összes meglévő, a külső és belső határokra vonatkozó acquis-t egyetlen okmányba illesszék be, amely révén létrejön a személyek határátlépésére irányadó szabályok hiteles közösségi kódexe.

Ugyanakkor a Bizottság úgy véli, hogy ezek a gyakorlati intézkedések tulajdonképpen a rendelet II. címében meghatározott elveket megvalósító intézkedések, és mint ilyeneket a jövőben bizottsági eljárás szerint kell módosítani (lásd a rendelet 30. cikkét).[20]

Bár ezeknek a rendelkezéseknek a tartalma nagyrészt megismétli a Közös Kézikönyv jelenlegi szövegét, ahol szükséges, változtatások bevezetésére került sor, például:

a) a felesleges (például a Schengeni Egyezmény egyes cikkei vagy a Közös Konzuli Utasítás egyes részei) vagy szükségtelen intézkedések (például a beutazási engedély következményeiről szóló jelenlegi I. rész 1.1. pontja, mivel a schengeni térségen belüli, három hónapnál nem hosszabb időtartamra szóló tartózkodás jogát már szabályozzák az acquis egyéb rendelkezései) megszüntetése;[21]

b) egyes részek fejlesztése a Tanács illetékes szerveinél folytatott legutóbbi tárgyalások (például a szárazföldi határátkelőhelyeken kialakított infrastruktúra/külön sávok és a magánrepülőgépek ellenőrzésének átszervezéséről), a Bizottság vagy valamely tagállam konkrét témákra[22] (például kishatárforgalomra, az úti okmányok lebélyegzésére vagy a belépés megtagadására) vonatkozó javaslatai, valamint A Legjobb Gyakorlatok Schengeni Jegyzékének ajánlásai figyelembevételével. A tengeri határokon végzett ellenőrzésekről szóló szakasz esetében szükségesnek bizonyult, hogy a tagállamok szakértőinek bevonásával részletesebb vizsgálatot folytassanak. Az új javaslatok így figyelembe veszik az említett szakértőkkel 2003. december 4-én Brüsszelben folytatott tárgyalást is;

c) egyes pontok tisztázása vagy frissítése, például a tengerészekre vonatkozó bekezdések (a jelenlegi Kézikönyv II. részének 6.5. pontja).

A megfelelési táblázat, amely tartalmazza a rendeletjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek a Schengeni Egyezmény, a Közös Kézikönyv és az egyéb schengeni határozatok rendelkezéseinek helyébe lépnek, a XIII. mellékletben található. Az a táblázat is szerepel a mellékletben, amely felsorolja a kihagyott rendelkezéseket, valamint a kihagyás okát.

A kormányközi keretről a közösségi keretre való áttérés miatt szükségessé vált valamennyi változtatás nyilvánvalóan belekerült az új szövegbe (pl. a "Szerződő Felek" kifejezés helyébe a "tagállamok" kifejezés lép stb.).

Ha az e javaslattal kapcsolatos tárgyalások már kellően előrehaladnak, a Bizottság elkezd gondolkodni a határőröknek szóló gyakorlati kézikönyv formájáról és tartalmáról. Ekkor fontos lesz, hogy figyelembe vegyék az e kérdéssel kapcsolatos tárgyalásokat.[23]

a jogalap kiválasztása

A rendelet javasolt jogalapja az EK-Szerződés 62. cikke (1) bekezdése és (2) bekezdése a) pontja, mert ezek magukban foglalják mindazokat az "intézkedéseket, amelyek célja, hogy a 14. cikknek megfelelően mind az uniós állampolgárokra, mind harmadik országok állampolgáraira vonatkozóan biztosítsák, hogy a személyeket a belső határok átlépésekor ne ellenőrizzék" (a 62. cikk (1) bekezdése), mind "a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozó intézkedéseket", és különösen "az ilyen határoknál a személyek ellenőrzése során a tagállamok által követendő szabályokat és eljárásokat" (a 62. cikk (2) bekezdésének a) pontja).[24]

Mivel a javaslat az EK-Szerződés IV. címén (Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák) alapul, az Amszterdami Szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság, Írország és Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyveknek megfelelően kell benyújtani és elfogadni. A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv (Schengeni Jegyzőkönyv) 6. cikkének értelmében Norvégia és Izland is részt vesz a schengeni vívmányok végrehajtásában és továbbfejlesztésében. A különböző jegyzőkönyvek következményeit az alábbi 5. cikk vizsgálja.

szubszidiaritás és arányosság

Az EK-Szerződés 62. cikke (1) bekezdése és (2) bekezdése a) pontjának értelmében a Közösség hatáskörrel rendelkezik, hogy intézkedéseket fogadjon el azzal a céllal, hogy a személyeket a tagállamok belső határainak átlépésekor ne ellenőrizzék, valamint a külső határok átlépésére vonatkozóan. Az ilyen intézkedéseket az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő öt éven belül kell elfogadni.

A tagállamok külső határainak átlépésére és a személyek belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetésére vonatkozó jelenlegi közösségi rendelkezések az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok részét képezik. A meglévő acquis-t azonban egyértelművé kell tenni, tovább kell fejleszteni és ki kell egészíteni. A belső és külső határokra vonatkozó acquis-t nyilvánvalóan csak az EK-Szerződésen alapuló közösségi intézkedések elfogadása révén lehet továbbfejleszteni.

Az EK-Szerződés 5. cikke kimondja, hogy "a Közösség intézkedései nem léphetik túl az e Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket".

Az e közösségi intézkedéshez kiválasztott formának lehetővé kell tennie, hogy a javaslat elérje a célkitűzését, és hogy a lehető leghatékonyabban hajtsák végre.

Figyelembe véve, hogy a javasolt kezdeményezés - a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének létrehozása - a schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti, a jogi eszköznek rendeletnek kell lennie annak biztosítása érdekében, hogy a schengeni vívmányokat alkalmazó valamennyi tagállamban egyformán alkalmazzák.

a szerződésekhez mellékelt különböző jegyzőkönyvek következményei

A tagállamok belső és külső határainak átlépésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó javaslatok jogi alapja az EK-Szerződés IV. címében található, azzal az eredménnyel, hogy az Egyesült Királyság, Írország és Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyvekben, valamint a Schengeni Jegyzőkönyvben előírt változó geometria rendszer érvényes.

E javaslat a schengeni vívmányokon alapul. Ezért figyelembe kell venni a különböző jegyzőkönyvekkel kapcsolatos, alábbi következményeket:

Egyesült Királyság és Írország

A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 4. és 5. cikke szerint "Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, amelyekre nézve a schengeni vívmányok nem kötelezőek, bármikor kérhetik, hogy a schengeni vívmányok rendelkezései egy részének vagy egészének alkalmazásában részt vegyenek".

E javaslat a schengeni vívmányok azon rendelkezésein alapul, amelyek végrehajtásában az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak és Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak megfelelően. Az Egyesült Királyság és Írország így nem vesz részt a javaslat elfogadásában és a javaslat, valamint annak alkalmazása számukra nem kötelező.

Ezenkívül a belső határok tekintetében (a rendelet III. címe) figyelembe kell venni az Európai Közösséget létrehozó szerződés 14. cikke egyes vonatkozásainak az Egyesült Királyságra és Írországra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az Egyesült Királyság és Írország jogosult, hogy a határaikon - beleértve azoknak a területeknek a határait, amelyek külkapcsolataiért az Egyesült Királyság felelős - ellenőrzéseket vezessenek be vagy végezzenek el. Ugyanez a jegyzőkönyv lehetővé teszi a többi tagállam számára, hogy az Egyesült Királyságból (vagy azokról a területekről, amelyek külkapcsolataiért felelős), valamint Írországból a területükre belépő személyeket ellenőrizzék.

Dánia

Az Amszterdami Szerződéshez mellékelt, Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyv szerint Dánia nem vesz részt az EK-Szerződés IV. címe szerinti intézkedéseknek a Tanács által történő elfogadásában, kivéve "az azon harmadik országokat meghatározó intézkedéseket, amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, illetve az egységes vízumformátumra vonatkozó intézkedéseket" (az EK-Szerződés korábbi 100c. cikke).

Ez a javaslat a schengeni vívmányokon alapul, és a jegyzőkönyv 5. cikke szerint "a Tanácsnak az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címének rendelkezései szerint a schengeni vívmányok kiegészítésére irányuló javaslatról vagy kezdeményezésről hozott határozatát követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy saját nemzeti jogában végrehajtja-e ezt a határozatot".

Norvégia és Izland

A Schengeni Jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően a Tanács, Norvégia és Izland 1999. május 18-án megállapodást kötött arról, hogy ezek az országok részt vesznek a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében.[25]

E megállapodás 1. cikke kimondja, hogy Norvégia és Izland részt vesz az Európai Közösség és az Európai Unió tevékenységeiben az e megállapodás A. mellékletében (a schengeni vívmányok rendelkezései) és B. mellékletében (az Európai Közösség jogi eszközeiben foglalt rendelkezések, amelyek felváltották a Schengenben aláírt Egyezmény vonatkozó rendelkezéseit, illetve az az alapján elfogadott rendelkezéseket) említett rendelkezések által szabályozott területeken, valamint azok továbbfejlesztésében.

A megállapodás 2. cikke előírja, hogy az Európai Uniónak a schengeni vívmányokat módosító vagy kiegészítő intézkedéseit Norvégia és Izland is végrehajtja és alkalmazza.

E javaslat a megállapodás A. melléklete szerinti schengeni vívmányokat egészíti ki és azt veszi alapul.

Ezért a megállapodás 4. cikke szerint a vegyes bizottságban Norvégiának és Izlandnak lehetőséget kell biztosítani, hogy "kifejtsék egy bizonyos jogi aktus vagy intézkedés tekintetében észlelt problémákat", és hogy "kifejtsék véleményüket az általuk aggályosnak tartott rendelkezések fejlődéséről vagy azok végrehajtásáról".

a schengeni vívmányokon alapuló jogi eszközök végrehajtására vonatkozó, két szakaszból álló eljárás következményei az új tagállamok szempontjából

A csatlakozási okmány 3. cikke (1) bekezdése kimondja, hogy a schengeni vívmányok rendelkezései és a schengeni vívmányokon alapuló vagy azokhoz másképp kapcsolódó jogi aktusok - amelyeket az okmány I. melléklete sorol fel - a csatlakozás napjától kötelezőek és alkalmazandóak az új tagállamokban.[26] A mellékletben nem említett rendelkezések és jogi aktusok, bár a csatlakozás napjától kötelezőek az új tagállamokra nézve, csak az említett cikknek megfelelően meghozott ilyen értelmű tanácsi határozat alapján alkalmazandók valamely új tagállamban (a csatlakozási okmány 3. cikke (2) bekezdése).

Ez a két szakaszból álló végrehajtási eljárás, amely által a schengeni vívmányok egyes rendelkezései az Unióhoz történő csatlakozás napjától kötelezőek és alkalmazandóak, míg mások, főleg a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetéséhez közvetlenül kapcsolódóak, ugyan a csatlakozás napjától kötelezőek, de csak a fent említett tanácsi határozatot követően alkalmazandóak az új tagállamokban.

A külső határokra vonatkozó schengeni rendelkezéseket (a Schengeni Egyezmény 3-8. cikke, valamint végrehajtási határozataik, különösen a Közös Kézikönyv) felsorolja a melléklet, így az új tagállamok tekintetében a csatlakozás napjától kötelezőek és alkalmazandóak.[27]

Ezzel ellentétben a belső határokon történő személyellenőrzésre vonatkozó schengeni rendelkezéseket nem sorolja fel a melléklet, így az új tagállamok tekintetében nem alkalmazandók a csatlakozás napjától.

Ennek eredményeképpen e javaslat, amely a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének létrehozása céljából felváltja és kiegészíti a Közös Kézikönyvet és a Schengeni Egyezmény egyes rendelkezéseit, az elfogadását követően csak a külső határokra vonatkozó rendelkezések tekintetében kötelező és alkalmazandó az új tagállamok vonatkozásában (a II. cím és a vonatkozó mellékletek, valamint az I. és IV. cím, amennyiben a II. cím rendelkezéseire vonatkoznak).

A belső határok átlépésére vonatkozó rendelkezések (a III. cím, valamint az I. és IV. cím, amennyiben a III. cím rendelkezéseire vonatkoznak) csak a csatlakozási okmány 3. cikke (2) bekezdésében említett tanácsi határozat alapján alkalmazandók az új tagállamokban.

a cikkekre vonatkozó megjegyzések

I. cím - általános rendelkezések

1. cikk

E cikk meghatározza a rendelet célját, ami a személyek határátlépésére irányadó szabályok megállapítása, beleértve mind a külső határokon történő ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat (II. cím és mellékletek), mind a belső határokon történő személyellenőrzés megszüntetésére, valamint bizonyos körülmények között történő újrabevezetésére vonatkozó szabályokat (III. cím).

2. cikk

Ez e cikkben szereplő meghatározások nagy részét a Schengeni Egyezmény 1. cikkéből vették át, bár bizonyos esetekben szükségesnek tűnt néhány meglévő rendelkezés egyértelműsítése vagy kifejtése, illetve új rendelkezések hozzáadása. A meghatározásokat a közösségi keret és terminológia figyelembevétele céljából is változtatni kellett (pl. "tagállamok" "Szerződő Felek" helyett).

A meghatározásokban és általában a javaslat egészében a "tagállamokra" való hivatkozásokat nyilvánvalóan elsősorban - a schengeni vívmányoknak az Egyesült Királyság és Írország általi alkalmazásával kapcsolatos - Schengeni Jegyzőkönyv (lásd a fenti 5. pontot), valamint másodsorban csatlakozási szerződés 3. cikkének figyelembevételével kell értelmezni, amely előírja, hogy az új tagállamok két szakaszban alkalmazzák a schengeni vívmányokat (lásd a fenti 6. pontot). Ezenkívül Norvégiának és Izlandnak a schengeni vívmányokkal kapcsolatos különleges helyzetét is tekintetbe kell venni a fenti 5. pontban kifejtettek szerint. A magyarázó memorandum a "schengeni államok" kifejezést pusztán gyakorlati okokból használja azokra a tagállamokra, akik teljes egészében alkalmazzák a schengeni vívmányokat a szerződésekkel és a hozzájuk mellékelt különböző jegyzőkönyvekkel összhangban.

A "belső határok" és "külső határok" meghatározása alapvetően a Schengeni Egyezmény 1. cikkéből származik, amely belső határként határozza meg a schengeni államok szárazföldi határait, belső légijáratok célját szolgáló repülőtereit és olyan tengeri kikötőit, amelyek rendszeres kompösszeköttetés céljára szolgálnak. Ez a "tavi kikötők" fogalmával egészült ki, hogy azokat az eseteket is magában foglalja, amikor egy tavat egy vagy több tagállam, illetve egy vagy több, tagsággal nem rendelkező tagállam határol (pl. a Boden-tó, amelyet Németország, Ausztria és Svájc határol).[28]

A "belső légijárat" meghatározása is az Egyezmény 1. cikkéből származik, és kizárólag a schengeni államok területén közlekedő légijáratokat foglalja magában.

A fogalommeghatározások a "rendszeres kompjárat" meghatározással egészülnek ki, mivel az része a belső határok meghatározásának. A meghatározás a Kézikönyvnek a tengeri forgalom ellenőrzésével (a II. rész 3.4.1.5. pontja) foglalkozó részében szereplő meghatározásból származik, amelyet kiigazítottak a meglévő közösségi joggal való összehangolás érdekében.[29]

A "harmadik ország állampolgára" fogalmát alapértelmezéssel határozzák meg, kizárva az EK-Szerződés 17. cikke (1) bekezdése szerinti európai uniós polgárokat. Ezért magában foglalja a menekülteket és a hontalanokat is.

A "harmadik ország beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló állampolgára" meghatározás a Schengeni Egyezmény 1. cikkéből származik, és olyan harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, akire nézve a Schengeni Egyezmény 96. cikkének megfelelően figyelmeztető jelzést vittek be a Schengeni Információs Rendszerbe a beléptetés megtagadása céljából.

A "szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek" fogalma egy újonnan bevezetett meghatározás az Egyezményhez képest és a következőket foglalja magában:

- a Szerződés 17. cikke (1) bekezdése szerinti uniós polgárok, valamint harmadik országbeli állampolgárok, akik a szabad mozgás jogát gyakorló valamely uniós polgár családtagjai, az uniós polgároknak és családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelv szerint, amely részletezi az említett kategóriákba tartozók jogait (lásd a 3. cikkre vonatkozó magyarázatot);

- harmadik országbeli állampolgárok és családtagjaik, állampolgárságuktól függetlenül, akik egyrészt a Közösség és tagállamai, másrészt az említett országok közötti megállapodások értelmében az uniós polgárokéval megegyező jogokkal rendelkeznek a szabad mozgás tekintetében. Magában foglalja az Európai Gazdasági Térség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodásban részes országokat.

A "határátkelőhely" meghatározása a Schengeni Egyezmény 1. cikkéből származik, amely az illetékes hatóságok által a külső határok átlépésére megnyitott határátkelőhelyet jelenti.

A "határellenőrzés" fogalma a Schengeni Egyezmény 1. cikkéből származik, amely a határon lefolytatott ellenőrzést jelenti, amelyet kizárólag az adott határ átlépésének szándéka vált ki. A határellenőrzés általános fogalma - a jelentés és alkalmazási kör tisztázása céljából - a következőkre terjed ki:

- engedélyezett határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések, és

- határőrizet az engedélyezett határátkelőhelyeken kívül.

A "határőr" meghatározás célja a tagállamok nemzeti jogszabályainak megfelelően a határellenőrzési feladatokért felelős nemzeti hatóságokra való hivatkozás egyszerűsítése.

A "kishatárforgalom" egy újonnan bevezetett meghatározás a Schengeni Egyezményhez képest, és a kishatárforgalom rendszerének a tagállamok külső szárazföldi határain való létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozó, jelenleg tárgyalás alatt álló bizottsági javaslat 3. cikkére utal (COM(2003)502 végleges, 2003/0193(CNS)).

A "fuvarozó" meghatározás teljes egészében a Schengeni Egyezmény 1. cikke (2) bekezdéséből származik, és olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozik, aki vagy amely hivatásszerűen foglalkozik utasok szállításával légi, tengeri vagy szárazföldi úton.

A "tartózkodási engedély" meghatározása a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdéséből származik.[30] Másfelől ezt a meghatározást a Schengeni Egyezmény 1. cikkéből vették át minden olyan félreértés elkerülése érdekében, hogy a meghatározás olyan rendelkezést tartalmaz, hogy a "tartózkodási engedély" meghatározása nem terjed ki vízumokra. Az 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontját, amely a Schengeni Egyezmény 21. cikkének rendelkezéseit nem alkalmazó tagállamok (különösen az Egyesült Királyság, bár alkalmazza az 1030/2002/EK rendeletet) által kiadott egyes tartózkodási engedélyeket kizárja, nem vették át, mivel e rendelet alkalmazásában nem releváns.

E három utolsó meghatározás a Közös Kézikönyv II. részének jelenlegi 3.4.1. pontjának helyébe lép.

3. cikk

E cikk meghatározza a javaslat alkalmazási körét, amely valamely tagállam határát átlépő valamennyi személyre vonatkozik, anélkül azonban, hogy érintené az egyes külön kategóriáknak a közösségi jog egyéb eszközei szerinti jogait. A Schengeni Egyezmény 134. cikke (1999. május 1-jétől megszűnt) már előírta, hogy "Ezen egyezmény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben összeegyeztethetők a közösségi joggal".

A közösségi jog által biztosított jogokat élvező személyek tekintetében ez azt jelenti, hogy e rendelet nem érinti sem az uniós polgároknak és családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelv rendelkezéseit, sem a harmadik országokkal a szabad mozgással kapcsolatban kötött megállapodásokat (lásd a 2. cikkre vonatkozó magyarázatot). Az említett irányelv 5. cikke előírja, hogy az uniós polgároknak jogában áll, hogy tagállamuk területét elhagyva érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel másik tagállamba utazzanak (azon családtagok, akik egyik tagállamnak sem állampolgárai, ugyanolyan joggal rendelkeznek, mint az az uniós polgár, akit kísérnek, vagy akihez csatlakoznak, jóllehet velük szemben követelmény lehet, hogy vízummal rendelkezzenek, amelyet díjmentesen kell kiadni. Következésképpen a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett uniós polgárokat és egyéb személyeket csak akkor kell a 6. cikkben előírt alapos ellenőrzésnek alávetni, ha bizonyítható, hogy az adott tagállam közrendjére, közbiztonságára és közegészségügyére valódi, fennálló és kellően komoly veszélyt jelentenek. Ez a beléptetés megtagadására is vonatkozik (e rendelet 11. cikke): a közösségi jog alapján kedvezményezettek belépése csak a társadalom alapvető érdekeit érintő valódi, fennálló és kellően komoly veszély esetén tagadható meg az említett irányelv 27. cikkének megfelelően. Az irányelv szabályozza a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyeknek biztosított eljárási jogokat, amennyiben a beléptetést megtagadják.

A menekültek és a nemzetközi védelmet kérelmezők tekintetében a hivatkozási alapot mindenekelőtt az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény által biztosított jogok adják, valamint a nemzetközi védelemmel kapcsolatban már elfogadott vagy elfogadás alatt álló közösségi jogi eszközök.

A 2003/109/EK irányelv szerinti, hosszú távú tartózkodásra jogosult személyekre való hivatkozás célja az említett irányelv által biztosított jogok védelme, mivel az egyéb tagállamokban való tartózkodás tekintetében a hosszú távú tartózkodásra jogosult személyekre kedvezőbb feltételek vonatkoznak, mint az egyéb harmadik országbeli állampolgárokra.

II. cím - Külső határok

4. cikk

Az (1) és (2) bekezdés a Schengeni Egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének és a Közös Kézikönyv 1.3., 1.3.1., 1.3.2. és 1.3.3. pontjának (I. rész) helyébe lép. E rendelkezések azt az általános elvet alakítják ki, hogy a határokat csak engedélyezett határátkelőhelyeknél és meghatározott nyitvatartási időben lehet átlépni, bár vannak kivételek ezen elv alól, például a kishatárforgalom, sétahajózás vagy part menti halászat és a partra szálló tengerészek esetében. Ez a rész egy meglévő gyakorlattal is kiegészül, amelynek pontos meghatározására is sor került, azaz azzal, hogy a kishatárforgalom rendszerében bizonyos határátkelőhelyeket fenntarthatnak a határ mentén lakók számára. Ez összhangban van a kishatárforgalom rendszerének létrehozására vonatkozó bizottsági javaslatokkal (COM(2003)502 végleges).

Az engedélyezett határátkelőhelyek felsorolása az e rendelet I. mellékletében található meg (jelenleg a Kézikönyv 1. mellékletében).

A (3) bekezdés a Schengeni Egyezménynek a külső határok jogellenes átlépésére vonatkozó büntetésekkel kapcsolatos 3. cikke (2) bekezdésének változata, amelyet azért módosítottak, hogy még inkább megfeleljen a közösségi gyakorlatnak a fenti elv sérelme nélkül. A bekezdés a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségekre való hivatkozással egészült ki. Elsősorban a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény 31. cikkére történik hivatkozás; e cikk tiltja büntetőjogi szankciók kivetését illegális belépés vagy jelenlét miatt azon menekültek esetében, akik közvetlenül olyan területről érkeznek, ahol életük vagy szabadságuk az 1. cikk értelmében veszélyeztetett, és akik engedély nélkül lépnek be vagy vannak jelen valamely tagállam területén, feltéve, hogy haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál, és bizonyítják, hogy megfelelő indokuk van az illegális belépésre vagy tartózkodásra.

5. cikk

Az (1) bekezdés átveszi a Schengeni Egyezmény 5. cikke (1) bekezdésében előírt egységes beutazási feltételeket. Az a tagállam, amelyik határánál a harmadik országbeli állampolgár megjelenik, nem csupán a saját érdekében, de a többi schengeni állam érdekében is felelős a beutazással kapcsolatos ellenőrzések elvégzéséért, mivel a schengeni államok között megszűnt a határellenőrzés. Például ez az oka annak, hogy a közrendet és a belső biztonságot fenyegető veszély értékelésének valamennyi schengeni állam érdekét figyelembe kell vennie, kiindulásként a SIS, de a vonatkozó információk illetékes hatóságok közötti cseréje által is.

A Schengeni Egyezményben előírt feltételeken túlmenően megjelenik egy új feltétel, a közegészségügy veszélyeztetésének megakadályozása. Egyes meghatározott körülmények között ezt már elfogadható indoknak tekintik az uniós polgárok belépésének megtagadásához (a 64/221/EGK irányelv). Ezt átveszi az uniós polgároknak és családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK új irányelv, amely meghatározza, hogyan kell alkalmazni ezt a kritériumot. A közegészségügy e rendeletbe történő beillesztése összhangba hozza a jogszabályok két részét, és megszünteti az uniós polgárok és a harmadik országbeli állampolgárok közötti különböző elbánást.

A határátlépéshez felhasználható okmányokat a Végrehajtó Bizottság 1999.4.28-i SCH/Com-ex (98)56 és SCH/Com-ex (99)14 határozata állapítja meg,[31] amelyek többet között létrehozzák A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok táblázatát, amelyet a Tanács Főtitkársága rendszeresen frissít.

A (2) bekezdés a II. mellékletre utal az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének igazolására szolgáló okmányok és információk tekintetében. Egyértelműen fogalmazva, a tagállamok területén való rövid idejű tartózkodás esetén a beutazás céljának igazolására szolgáló okmány nem kérhető olyan harmadik országbeli állampolgároktól, akik az adott tagállam által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. A jelenlegi kategóriák (üzleti út, turisztikai célú utazás stb.) kiegészülnek egy újabb ponttal, amely a kishatárforgalmat igénybe vehető személyek által bemutatandó igazoló okmányokra vonatkozik. Ez kapcsolódik a kishatárforgalom rendszerének létrehozásáról szóló rendeletekre vonatkozó két bizottsági javaslathoz (COM(2003) 502 végleges), amelyek a beutazási feltételek között megemlítik "azoknak az okmányoknak a meglétét, amelyek igazolják, hogy az adott személyek a határ mentén laknak, valamint a határ gyakori átlépésének alapos okát, ... például családi kötelékek, szociális, kulturális vagy gazdasági motívumok". Ezért, legalább iránymutatás céljából, pontosan meg kell határozni, milyen típusú okmány kérhető a határ menti lakosoktól a kishatárforgalomban. Egy újabb pont került be a vízumköteles, harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó utasbiztosítási kötelezettségről. Ez kisebb kiigazításokkal magában foglalja a mostanában az utasbiztosításról szóló tanácsi határozattal (a 2003. december 22-i 2004/17/EK határozat) a Közös Kézikönyvbe beillesztett bekezdést.

A (3) bekezdés az anyagi fedezet megállapítására vonatkozó kritériumokkal foglalkozik; a III. mellékletre hivatkozik a határátkeléshez szükséges, a nemzeti hatóságok által évente meghatározott referenciaösszegek tekintetében (jelenleg a Kézikönyv 10. melléklete).

A (4) bekezdésben szereplő elv nincs kifejezett módon benne a Schengeni Egyezmény 5. cikkében, de a 21. cikkből következik (amely előírja, hogy valamely schengeni államban kiadott tartózkodási okmánnyal rendelkező személy három hónapig szabadon utazhat a többi schengeni államba). Ezt a Kézikönyv II. részének jelenlegi 6.2. pontja is említi.

Az (5) bekezdés átveszi Schengeni Egyezmény 5. cikke (3) bekezdését, amely arra vonatkozik, hogy átutazás céljából engedélyt kapnak a beutazásra azok a külföldi személyek, akik rendelkeznek a tagállamok egyike által kiadott tartózkodási engedéllyel vagy engedéllyel, illetve visszautazásra jogosító vízummal - még akkor is, ha nem teljesítik az összes beutazási feltételt -, kivéve ha nevük szerepel annak a tagállamnak a nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listáján, amelynek külső határát átlépni kívánják.

A (7) bekezdés meghatározza, hogy a (4) és (5) bekezdésben említett tartózkodási engedélyek és engedélyek a tagállamok által (2004. augusztus 12-én vagy azt követően) a tartózkodási engedélyek egységes formátumát létrehozó 1030/2002/EK rendeletben megállapított egységes formátumnak megfelelően kiadott valamennyi tartózkodási engedélyt, valamint a Közös Konzuli Utasítás 4. mellékletében említett valamennyi egyéb tartózkodási engedélyt és engedélyt, illetve visszatérésre jogosító vízumot magában foglalják.

6. cikk

E cikk, amely nagyjából átveszi a Schengeni Egyezmény 6. cikke (1) és (2) bekezdését, valamint a Közös Kézikönyv II. részének 1.2. pontját, meghatározza a határellenőrzések elvégzésének egységes elveit.

A (2) bekezdés előírja, hogy a külső határokat átlépő valamennyi személyt, az uniós polgárokat is beleértve, ellenőrzésnek kell alávetni, hogy személyazonosságukat az úti okmányok átadása vagy felmutatása alapján megállapítsák személyazonosságukat. Azt is meghatározza, hogy az ellenőrzéseket minden egyes tagállamnak a jogszabályainak megfelelően kell elvégeznie; az ellenőrzések a határt átlépő személyek járművére és a birtokukban lévő tárgyakra is kiterjednek. E rendelet alkalmazásában a külső határt átlépő személy járművére és a birtokában lévő tárgyakra vonatkozó ellenőrzések célja azonban kizárólag az 5. cikkben megállapított feltételek teljesítésének igazolása, különösen az illegális bevándorlás (például annak ellenőrzése, hogy nem rejtegetnek illegális bevándorlókat a járműben), valamint a tagállamok belső biztonságát és közrendjét esetleg fenyegető veszélyek (például annak ellenőrzése, hogy az adott személy birtokában nincs fegyver vagy egyéb veszélyes tárgy) megelőzése. Ez azonban nem zárja ki, hogy a vonatkozó közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján egyéb típusú ellenőrzéseket végezzenek (például vám-, állat-egészségügyi és növény-egészségügyi ellenőrzések).

Harmadik országok állampolgárait be- és kiutazáskor alapos ellenőrzésnek kell alávetni ((3) bekezdés) úti céljuk megvizsgálása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy nem veszélyeztetik a tagállamok közrendjét, belső biztonságát és közegészségügyét.

A korábban megállapítottak szerint (a 3. cikkre vonatkozó magyarázat), a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyeket csak akkor kell alapos ellenőrzésnek alávetni, ha bizonyítható, hogy az adott tagállam közrendjére, közbiztonságára és közegészségügyére valódi, fennálló és kellően komoly veszélyt jelentenek.

A (4) bekezdés a 4. mellékletre hivatkozik a személyellenőrzés gyakorlati részletei tekintetében.

7. cikk

E cikk a Schengeni Egyezmény jelenlegi 6. cikke (2) bekezdése e) pontjának módosított változata. Az új változat, különösen mivel korlátozza az ellenőrzésektől "előre nem látható és kivételes körülmények" miatt való tartózkodás lehetőségét, a tagállamok illetékes hatóságainak a harmadik országok állampolgárai úti okmányainak következetes lebélyegzésére vonatkozó kötelezettségéről szóló bizottsági rendelet helyébe lép (COM(2003)664, 2003. november 6.). Ezenkívül az a lehetőség, hogy harmadik országok állampolgárai az ellenőrzések könnyítése esetén is lebélyegeztethetik úti okmányaikat, szintén az említett javaslatot váltja fel.

A (3) bekezdés meghatározza, hogy az ellenőrzések könnyítésére vonatkozó részletes szabályokat és a súlypontok megállapításának kritériumait az V. melléklet tartalmazza. A jelenlegi jogszabályok szerint a belépő forgalom ellenőrzése elsőbbséget élvez a kilépő forgalom ellenőrzésével szemben.

8. cikk

Ez az új cikk horizontális rendelkezéseket vezet be külön sávok határátkelőhelyeken történő kialakítására és a jelzőtáblákon feltüntetendő minimumjelzésekre vonatkozóan. A szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek és harmadik országbeli állampolgárok számára kialakított folyosók megkülönböztetése érdekében külön ellenőrző sávok biztosítását jelenleg - az SCH/Com-ex (94)17 rev. 4 határozattal - csak a nemzetközi repülőtereken követelik meg.[32] Az említett határozat egységes minimumjelzéseket ír elő az EU-s és nem EU-s állampolgárok megkülönböztetésére. A tengeri határok, pontosabban a komphajókon végzett személyellenőrzések tekintetében a Kézikönyv II. részének jelenlegi 3.4.4.5. pontja előírja, hogy "amennyiben lehetséges, el kell végezni a szükséges építési munkálatokat" az EU/EGT és harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos ellenőrzések elkülönítése érdekében. A jelenlegi szabályok nem tesznek említést külön sávok szárazföldi határokon való kialakításáról.

Ez az új cikk tehát a meglévő rendelkezéseken alapul, de figyelembe veszi a határokkal foglalkozó munkacsoportban 2003 során megkezdett tárgyalásokat is, és különösen a határátkelőhelyeken található jelzőtáblákon alkalmazandó minimumjelzések meghatározásáról szóló tanácsi határozatra vonatkozó javaslatot[33], valamint a külön sávok külső határátkelőhelyeken történő bevezetésére vonatkozó tanácsi következtetéseket.[34]

A nemzetközi repülőtereken továbbra is fennáll a külön sávok kialakításának kötelezettsége. A tagállamok tengeri és szárazföldi határátkelőhelyein azonban nem kötelező kialakítani külön sávokat. A sávok szárazföldi határokon való elrendezésére vonatkozó egyedi rendelkezések a X. mellékletben találhatók (lásd az alábbi magyarázatot).

A jelzőtáblákon alkalmazandó minimumjelzések tekintetében a fenti határozatjavaslat tartalma beillesztésre került, mivel a Svájccal kötött, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás 2002. június 1-jei hatálybalépését követően a svájci állampolgárokat és családtagjaikat be kellett vonni a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek körébe. A szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek használhatják a többi sávot is, amelyeket már nem "az EU-N/EGT-N KÍVÜLIEK", hanem "MINDEN ÚTLEVÉL" felirattal jelölnek. E jelzőtáblák mintája a VI. mellékletben található.

A tagállamoknak 2009. május 31-ig minden jelzőtáblát át kell alakítaniuk a határátkelőhelyeken; amennyiben azonban az említett dátum előtt cserélik le a meglévő jelzőtáblákat vagy újakat állítanak fel, az itt előírt minimumjelzéseket be kell tartaniuk. Ez szintén a fent említett javaslatból származik.

E cikk alkalmazása továbbra sem kötelező azon tagállamok közötti határokon, amelyek a schengeni vívmányok két szakaszból álló alkalmazása miatt meg nem szüntették meg az ellenőrzéseket a közös határaikon. Ennek az a célja, hogy a tagállamoknak ne kelljen túlzott beruházásokat végrehajtaniuk a határokon, amelyek jellegüknél fogva csak átmenetileg szolgálnak külső határként.

9. cikk

Az úti okmányok lebélyegzését jelenleg a Közös Kézikönyv II. részének 2.1. pontja szabályozza. A lebélyegzésre vonatkozó fent említett javaslatnak megfelelően a cikk előírja az úti okmányok beutazáskor történő "következetes" lebélyegzésének kötelezettségét ((1) bekezdés).

A (2) bekezdés meghatározza a harmadik állampolgárok úti okmányai lebélyegzésének alapelve alóli kivételeket: amellett, hogy átveszi a Kézikönyv II. részének 2.1.1., 2.1.5. és 2.1.6. pontjában található kivételeket, meghatározza, hogy a fent említett, a kishatárforgalomra és a lebélyegzésre vonatkozó javaslatokkal való összhang érdekében a bélyegzéstől el lehet tekinteni a kishatárforgalomban közlekedő személyek esetében is.

A kiléptető bélyegzőlenyomatok tekintetében a (3) bekezdés előírja, hogy többszöri beutazásra jogosító, korlátozott idejű tartózkodásra szóló vízumot tartalmazó okmányokba következetesen kiléptető bélyegzőlenyomatot kell elhelyezni.

A (4) bekezdés pedig a VII. mellékletre hivatkozik a lebélyegzés gyakorlati szabályai tekintetében. Az okmányok lebélyegzésére vonatkozó eljárások és a bélyegzőlenyomatok formája és jellemzői nem változtak; olyan rendelkezésekkel egészült ki azonban, amelyek tükrözik a 2003. június 5-6-i Bel- és Igazságügyi Tanácsnak az egységes be- és kiléptető bélyegzőlenyomatok különleges biztonsági jellemzőire vonatkozó következtetéseit (9390/03 FRONT 60 COMIX 308 tanácsi dokumentum). E rendelkezések többek között előírják, hogy a biztonsági kódokat rendszeresen cserélni kell, ugyanaz a biztonsági kód legfeljebb egy hónapig érvényes. A bélyegzőlenyomatokon alkalmazott biztonsági kódokra, valamint az elvesztett és ellopott bélyegzőkre vonatkozó információk cseréjének rendszere is létrejön; az információkat többek között a határátkelőhelyeken használt be- és kiléptető bélyegzőlenyomatok biztonsági kódjaira vonatkozó információk cseréjéért felelős nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül kell kicserélni (a 7221/03 FRONT 23 COMIX 147 (CSAK EU) tanácsi dokumentum sorolja fel).

10. cikk

E cikk, amely a határátkelőhelyek közötti felügyeletekre vonatkozik, a Schengeni Egyezmény 6. cikke (3) bekezdését és a Közös Kézikönyv II. részének 2.2. pontját veszi át. A határőrizetre irányadó részletes szabályokat az e rendelet 30. cikkében előírt bizottsági eljárással kell elfogadni.

11. cikk

Az (1) bekezdés a Schengeni Egyezmény 5. cikke (2) bekezdését veszi át, amely arra vonatkozik, hogy a beléptetést meg kell tagadni, ha harmadik ország állampolgára nem felel meg az e rendelet 6. cikkében megállapított beutazási feltételeknek, beleértve azt a helyzetet, hogy a tagállamok kivételes esetekben humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek következtében engedélyezhetik a belépést.

A (2) bekezdés azokra az esetekre vonatkozik, amikor a vízummal nem rendelkező személy számára - tehát aki nem teljesíti a beutazási feltételeket -, aki megfelel a 415/2003/EK rendelet 1. cikkében megállapított feltételeknek, vízum adható ki a határon. Ez azokra a személyekre vonatkozik, akiknek előre nem látható okok miatt előzetesen nem volt lehetősége vízumot igényelni, de a beutazás egyéb feltételeit teljesítik, és akiknek a származási országba való visszautazása vagy átutazása biztosított. A 415/2003/EK rendelet hatálybalépését követően a Kézikönyv II. részének 5. és 5.1. pontját magára a rendeletre való hivatkozás váltotta fel.

A (3) bekezdés átveszi a Közös Kézikönyv II. részének 1.4.1. és 1.4.2. pontját. Hivatkozik a VIII. melléklet B. részében található formanyomtatványra is, amely azzal kapcsolatos, hogy a harmadik ország állampolgára tudomásul veszi a beléptetés megtagadására vonatkozó döntést. Ugyanez a melléklet (A. rész) meghatározza a beléptetés megtagadására irányadó részletes szabályokat.

A (4) bekezdés meghatározza a határőrök annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a beléptetését megtagadták, nem lép be az adott tagállam területére.

12. cikk

E cikk átveszi a Schengeni Egyezmény 6. cikke (4) és (5) bekezdését, amely kötelezi a tagállamokat, hogy "megfelelő létszámú és képzettségű személyi állományt biztosítsanak", és azzal egészíti ki, hogy az "eszközöknek" is megfelelőknek kell lenniük, hogy a külső határokon magas szintű ellenőrzéseket végezhessenek.

13. cikk

A 13. cikk (1) bekezdése a Közös Kézikönyv II. részének 1.1.1. és 1.1.2. pontjának helyébe lép; előírja, hogy e rendelet alkalmazásában az ellenőrzéseket a nemzeti jognak megfelelően a határőrségi feladatok ellátásáért felelős tagállami szolgálatok végezzék, határrendészeti hatáskörrel és büntetőeljárás indítására vonatkozó hatáskörrel felruházott határőrök.

A (3) bekezdés meghatározza, hogy az egyes tagállamok nemzeti joga szerint a határőrségi feladatok ellátásáért felelős nemzeti szolgálatok felsorolását inkább a rendelet IX. melléklete tartalmazza, mint maga a rendelet, ahogy a Közös Kézikönyvben szerepel.

A (4) bekezdés új rendelkezés, amely előírja a tagállamok számára, hogy - amennyiben a nemzeti jog szerint különböző szolgálatok felelősek a határőrségi feladatok elvégzéséért - biztosítsák az ilyen szolgálatok közötti koordinációt és együttműködést, amely szükséges a hatékony határellenőrzéshez.

14. cikk

E cikk a Schengeni Egyezmény 7. cikkét és a Közös Kézikönyv II. részének 4., 4.1. és 4.2. pontját váltja fel, amely a tagállamok közötti, a határellenőrzések hatékony végrehajtására irányuló együttműködésre vonatkozik. Ahelyett, hogy átvenne meglévő rendelkezéseket, a cikk a külső határokon megvalósuló operatív együttműködés irányításával foglalkozó jövőbeni európai ügynökséget említi, amely a tagállamok közötti operatív együttműködéssel járó feladatokat intézi, beleértve az információcserét; az utasítások és a határőrök képzése közös összetevőjének harmonizációját; a tagállamok közös tevékenységeinek összehangolását; a közös kockázatelemzést; valamint a közös technikai felszerelés irányítását.

15. cikk

Ez egy új cikk, amelynek létrejöttét a jelenlegi gyakorlat és a 2003. november 27-28-i IB Tanácsnak[35] arra vonatkozó következtetései ösztönözték, hogy az Unió bővítésének előkészítése során a szárazföldi határokon rugalmas ellenőrzési intézkedéseket vezessenek be.

Figyelembe véve Schengen végrehajtására vonatkozó, két szakaszból eljárást (lásd a 6. pontot), az új tagállamok a csatlakozást követően nem alkalmazzák azonnal teljes mértékben a schengeni vívmányokat, valamint a jelenlegi és az új tagállamok közötti, illetve az új tagállamok egymás közötti közös határain a személyellenőrzés továbbra is fennmarad mindaddig, amíg az új tagállamok teljes mértékben nem alkalmazzák a schengeni vívmányokat. Az említett határokon - amelyek "ideiglenes külső határoknak" tekinthetők - alkalmazandó szabályok megegyeznek a schengeni külső határokon alkalmazandókkal.

Ezért az (1) bekezdés előírja, hogy azok a tagállamok, amelyek nem alkalmazzák a 18. cikket és emiatt még nem szüntették meg az ellenőrzéseket a közös szárazföldi határokon, e cikk alkalmazásának napjáig közösen ellenőrizhetik a közös határokat, amennyiben betartják az e rendeletben a külső határok ellenőrzésére vonatkozóan megállapított alapelveket és kritériumokat. A tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek egymással a közös ellenőrzések szabályozása érdekében, de ez esetben tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

4. fejezet - A határellenőrzésekre vonatkozó különleges részletes szabályok és egyedi eljárások

16. cikk

E cikk a X. mellékletre utal a különböző határtípusokra (szárazföldi, légi és tengeri) és a tagállamok külső határainak átlépésére használt különböző közlekedési eszközökre vonatkozó különleges részletes szabályok tekintetében. A jelenlegi rendelkezések fontosabb változásainak részletes magyarázata:

Szárazföldi határok

Az 1.1. pont a közúti határellenőrzésekkel foglalkozik és magában foglalja a Közös Kézikönyv II. részének 3.1. pontját. Ez a külön ellenőrző sávok létesítésének lehetőségére vonatkozó rendelkezésekkel egészül ki, amelyek figyelembe veszik a 2003. május 8-i tanácsi következtetéseket (lásd a vonatkozó horizontális rendelkezésekre vonatkozó megjegyzéseket is).

A szárazföldi határátkelőhelyeken nem kötelező külön ellenőrző sávokat létesíteni; ezt választhatják a tagállamok, ha szükségesnek tartják, és ha a körülmények - különösen a helyi közlekedési feltételek - lehetővé teszik. A tagállamok illetékes hatóságai továbbá "különleges körülmények" esetén, és amennyiben "a közlekedési és infrastrukturális feltételek szükségessé teszik" bármikor megszüntethetik a külön sávokat" (szintén a fent említett tanácsi következtetésekből származik).

Amennyiben valamely tagállam mégis úgy dönt, hogy a szárazföldi határátkelőhelyeken külön sávokat alkalmaz, a jelzőtáblákon használni kell a 8. cikkben meghatározott minimumjelzéseket.

A tagállamok biztosíthatnak külön sávokat a kishatárforgalomban közlekedők számára is. Ez összhangban van a fent említett, a kishatárforgalomról szóló rendeletekre vonatkozó javaslatokkal.

Az 1.2. pont a vasúti forgalommal foglalkozik és magában foglalja a Kézikönyv II. részének 3.2. pontját. Ez a rész nem módosult lényegesen, csak formai és fogalmazásbeli változások történtek az egyértelműség kedvéért.

Légi határok

A X. melléklet 2. pontja magában foglalja a Kézikönyv II. részének 3.3., 3.3.1-3.3.7. pontját (kivéve az elavult vagy felesleges rendelkezéseket, például a Schengeni Egyezmény 4. cikkének vagy a példáknak a megismétlése), az SCH/Com-ex (94)17 rev. 4 határozat egyes részeit, valamint a határokkal foglalkozó munkacsoport által 2003. június 5-én elfogadott, a nemzetközi polgári repülés ellenőrzése hatékonyságának növelésére vonatkozó iránymutatásokat (a magánrepülőgépek utasai).[36]

E szakasz 2.1. pontja meghatározza az utasok nemzetközi repülőtereken történő ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat.

Annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni a belső légi járatok utasait, akiket nem kell ellenőrzés alá vetni, a többi járat utasaitól, akiket kell ellenőrizni, intézkedéseket kell tenni az utasok fizikai elkülönítésére. E célból a tagállamok illetékes hatóságainak a repülőtér üzemeltetőjével együttműködve megfelelő infrastruktúrát kell kialakítaniuk. Ezt a gyakorlatban például az ellenőrzési területek felosztásával vagy az utasforgalom külön terminálokban történő kezelésével oldható meg.

Azonkívül a személy- és a kézipoggyász-ellenőrzés helyének meghatározására kerül sor, különösen a transzferjáratok esetében.

Az is előírás, hogy a személyellenőrzést rendszerint a légi járművön kívül végezzék el, e célból a tagállamoknak a repülőtéri hatóságokkal és a légifuvarozókkal egyetértésben és együttműködve meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az utasforgalmat az ellenőrzésre fenntartott létesítményekhez irányítsák. A légi személyzet ellenőrzésére vonatkozó különleges szabályokat a XI. melléklet állapítja meg.

Végül, amennyiben a nemzetközi légiforgalomban részt vevő légi jármű (vagy külföldi légi jármű) vis maior esete vagy súlyos vészhelyzet miatt, illetve hatósági utasításra a határforgalom számára meg nem nyitott repülőtéren kénytelen leszállni, csak akkor folytathatja útját, ha a határellenőrzésért felelős hatóságok engedélyét megkapja. A személyellenőrzés vonatkozó szabályaitól semmilyen körülmények között nem lehet eltérni.

A 2.2. pont a nemzetközi repülőtéri státussal nem rendelkező repülőtereken (kisrepülőterek) történő ellenőrzésekre vonatkozó egyedi eljárásokat állapítja meg. Figyelembe véve, hogy az ilyen típusú repülőtereken korlátozottabb a forgalom, mint a nemzetközi repülőtereken, általában nem kell megtenni a szükséges intézkedéseket az utasok fizikai szétválasztására vagy annak biztosítására, hogy a határőrök állandóan jelen legyenek. Ez nem érinti a polgári repülés biztonsága terén közös szabályok létrehozásáról szóló 2320/2002/EK rendeletet, és különösen a tagállamok azon kötelezettségét, hogy ellenőrizzék/megszűrjék az utasokat annak megakadályozása érdekében, hogy tiltott árucikkeket vigyenek be a biztonsági területre, ahová csak ellenőrzés után lehet bejutni, vagy a légi jármű fedélzetére. Azt is garantálni kell, hogy - amennyiben szükséges - megfelelő időben megfelelő ellenőrző személyzetet lehessen biztosítani. E célból a kisrepülőtér igazgatójának megfelelő értesítést kell adnia az illetékes hatóságoknak a nemzetközi forgalomban részt vevő légi jármű indulásáról és érkezéséről.

A 2.3. pont összefogja a Kézikönyv magánrepülőgépekről (beleértve a vitorlázó repülőgépeket, szuperkönnyű repülőgépeket stb.) szóló 3.3.5. és 3.3.7. pontját, kellően figyelembe véve a fent említett, a határokkal foglalkozó munkacsoport által elfogadott, a nemzetközi polgári repülés ellenőrzése hatékonyságának növelésére vonatkozó iránymutatásokat.

A jelenlegi rendelkezésekkel összehasonlítva e fejezet bevezeti a kapitány arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a felszállás előtt átad a rendeltetési és érkezési tagállam határellenőrzésért felelős hatóságainak egy általános nyilatkozatot, amely magában foglalja a repülési tervet (a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 2. mellékletével összhangban) és az utasok személyazonosságára vonatkozó információkat.

Ezenkívül, amennyiben egy harmadik államból érkező és valamely tagállamba tartó járat megszakítja útját egy másik tagállam területén, a fogadó tagállam illetékes hatóságainak minden esetben ellenőrzést kell végeznie, és a fent említett általános nyilatkozatot beléptető bélyegzőlenyomattal kell ellátnia, hogy a rendeltetési tagállam értesüljön a beutazási ellenőrzés elvégzéséről.

Amennyiben kétség merül fel egy magánrepülőgép indulási vagy célállomását illetően - és így azzal kapcsolatban, hogy belső légi járatról van-e szó -, minden esetben el kell végezni az érintett személyek ellenőrzését. Ez mind a nemzetközi repülőterekre, mind a kisrepülőterekre vonatkozik.

Végül az is előírás, hogy a vitorlázó repülőgépekre, szuperkönnyű repülőgépekre, helikopterekre és hasonlókra irányadó szabályokat a nemzeti jog, valamint megfelelő esetben kétoldalú megállapodás állapítja meg.

Tengeri határok

Ezt a szakaszt, közelebbről a tengeri forgalom ellenőrzésével foglalkozó fejezetet (3.1. fejezet), a Kézikönyv jelenlegi rendelkezéseinek alkalmazása, és különösen a schengeni értékelések, során felmerült nehézségek figyelembevételével alaposan megvizsgálták. A tanácsadó Civipol Conseils által elkészített, az Európai Unió tengeri határain történő ellenőrzésekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányban - amelynek eredményeiről a tanácsadó cég 2003 júniusában számolt be - kiemelt kérdéseket is tekintetbe vették. E szakasz rendelkezései továbbá magukban foglalják a Tanács által 2003. november 27-én elfogadott, a tagállamok tengeri határainál történő illegális bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozó intézkedések tervének tartalmát[37], és tükrözik a nemzeti szakértők 2003. december 4-i nem hivatalos ülésén a szöveg e részével kapcsolatban tartott tárgyalások eredményeit.

A 3.1. pont tartalmazza a Közös Kézikönyv II. részének jelenlegi teljes 3.4. pontját, amely a tengeri forgalom ellenőrzésével foglalkozik.

Nem tűnt szükségesnek néhány, a jelenlegi 3.4.1. pontban megadott meghatározás megismétlése (például "tengeri hajóforgalom", "utas", "személyzet"). A többi meghatározás - "rendszeres kompjárat", "körutazást végző hajó", "sétahajó" és "part menti halászat" - a 2. cikkbe kerül be.

A X. melléklet új 3.2. pontja összefogja a Kézikönyv 3.4.4. pontjában meghatározott egyes hajózás hajózási típusokra vonatkozó egyedi eljárásokat. Figyelembe véve a belső és külső tengeri határok meghatározását (lásd e rendelet 2. cikkét), a kikötőket általános szabályként külső határnak tekintik; ezért minden hajót minden egyes alkalommal ellenőrizni kell, amikor befut a kikötőbe vagy onnan elindul, mivel lehetetlen kideríteni, mi történik a kikötőn kívül, akár a felségvizeken, akár a nemzetközi vizeken (személyek felszállása/leszállása, áru berakása/kirakása). Egyes hajózási típusok jellegére tekintettel azonban elengedhető a következetes ellenőrzés.

A Közös Kézikönyv 3.4.4.1. pontja nem került bele ebbe a részbe, mivel azáltal, hogy két schengeni kikötő közötti kompjáratokkal foglalkozik, a belső és nem a külső határok átlépését foglalja magában.

A 3.2.1-3.2.3. pont a körutazást végző hajók mozgásával foglalkozik. Ezek a pontok a jelenlegi a 3.4.4.2. pontnak felelnek meg, amelyet a tengeri határokon történő illegális bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozó intézkedések terve és a schengeni jegyzékben szereplő, a körutazást végző hajókra vonatkozó ajánlások által meghatározott irányvonalak beillesztése érdekében egészítettek ki. A körutazást végző hajók utasainak ellenőrzésére rendszerint csak a schengeni területen található első és utolsó kikötőben kerül sor, de az ellenőrzéseket az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatértékelésnek megfelelően más kikötőkben is el lehet végezni a körutazás során. Az azon személyekkel szembeni elbánást is előírják, akik esetében meg kell tagadni a beléptetést.

A 3.2.4-3.2.7. pont a sétahajózással kapcsolatos 3.4.4.3. pontnak felel meg. Ezek a pontok új rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyek a fent említett intézkedéstervben és a schengeni jegyzékben meghatározott ajánlásokon alapulnak. A sétahajóknak engedélyezett beutazási kikötőben kell kikötniük; az ellenőrzésekért felelős hatóságokat értesíteni kell, ha különleges körülmények vagy vis maior esete miatt eltérnek ettől a szabálytól. A hajó valamennyi műszaki jellemzőjét és a fedélzeten tartózkodó személyek nevét tartalmazó dokumentumot át kell adni a hatóságoknak. Az illegális bevándorlás kockázatának felmérésére is figyelemmel azon személyek esetében el lehet tekinteni ettől, akik nappali sétahajó-kirándulásokat szerveznek, és akiket a hatóságok ismernek.

A 3.2.8. és a 3.2.9. pont a part menti halászattal foglalkozik (jelenleg a Közös Kézikönyv 3.4.4.4. pontja), és az előző pontokhoz hasonlóan módosul. A part menti halászattal foglalkozó azon hajókat, amelyek minden nap vagy majdnem minden nap visszatérnek a kikötőbe, nem ellenőrzik, az illegális bevándorlás kockázatának felmérésére is figyelemmel. A hajó kapitányának értesítenie kell a hatóságokat a személyzeti lista változásáról és utasok esetleges jelenlétéről.

A 3.2.10.pont majdnem szó szerint átveszi a Közös Kézikönyv 3.4.4.5. pontját, amely az ellenőrzés alá tartozó kompjáratokra vonatkozik.

A 3.3. pont, amely a belvízi hajózással kapcsolatos és a Kézikönyv II. része 3.5. pontjának felel meg, nem módosult. A gyakorlatban a tengeri határokon történő ellenőrzésekre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók a hajózás e típusára.

17. cikk

E cikk biztosítja annak lehetőségét, hogy a személyek egyes kategóriáinak ellenőrzésére egyedi eljárásokat hozzanak létre, beleértve a légiszemélyzetet, a tengerészeket, a diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezőket, a nemzetközi szervezetek tagjait, a határ menti ingázókat és a kiskorúakat. Ezeket az egyedi eljárásokat a XI. melléklet fejti ki. E melléklet átveszi a Kézikönyv II. része 6. pontjának bizonyos rendelkezéseit, a 6.1. pont (EU-s polgárok és családtagjaik), a 6.2.pont (harmadik ország állampolgárai, akik egy másik tagállam által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkeznek), a 6.3. pont (menekültek és hontalan személyek), a 6.9. pont (csoportos utazás) és a 6.10. pont (menedékjog iránti kérelem előterjesztése a határon) kivételével.

A 6.1. pont nem került beillesztésre, mivel - a korábbi magyarázat szerint - az uniós polgárokra és általában a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyekre alkalmazandó, a beutazásra és tartózkodásra vonatkozó szabályokat már megállapították a közösségi jog vonatkozó rendelkezései. Ezért nem szükséges itt megismételni az egyéb közösségi jogi eszközökben már szereplő rendelkezéseket; mindenesetre a rendelet 3. cikke egyértelműen meghatározza, hogy e rendelet rendelkezései nem érintik a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek jogait.

A 6.2. pont már benne foglaltatik a rendelet 6. cikke (4) bekezdésében.

A 6.3. pont nem került be, mivel, először is, a harmadik országok állampolgárai - beleértve a menekülteket és a hontalan személyeket - úti okmányainak elismerését még nem harmonizálták, így az elismerés egyes tagállamok feladata, amelyek jelenleg ahhoz tartják magukat, hogy értesítik a Tanács Főtitkárságát az e téren hozott döntésekről[38] (ez a rész semmiképpen sem korszerű). Másodszor, a személyek említett kategóriáira vonatkozó vízumkényszert már megállapította az 539/2001/EK rendelet 3. cikke, ezért ide nem szükséges külön rendelkezéseket beilleszteni. Harmadszor, a Kézikönyv II. része 6.3.2. pontjának második bekezdése ("Hontalan személyek úti okmányával rendelkezők beutazáskor vízumkötelezettek, kivéve, ha rendelkeznek a [schengeni államok] valamelyike által kiállított tartózkodási engedéllyel") ellentétes is az 539/2001/EK rendelettel, mivel az utóbbi mentességet biztosít a vízumkényszer alól azok esetében, akik a vízumkényszer alól felmentett azon harmadik ország által kiállított, hontalan személyek úti okmányával rendelkeznek, amelynek a területén jogszerűen tartózkodnak (lásd az említett rendelet 3. cikke második francia bekezdését).

A 6.9. pont, amely a csoportos utazáson részt vevők ellenőrzésére vonatkozó könnyítés lehetőségével foglalkozik (főleg a zarándokokat vagy osztálykiránduláson részt vevőket szállító autóbuszok esetében), nem került be, mivel ellentétben áll az ellenőrzés általános rendszerével és különösen az úti okmányoknak a schengeni területre való belépéskor történő lebélyegzésére vonatkozó kötelezettséggel.

Végül a 6.10. pont, amely pusztán azt írja elő, hogy amennyiben egy külföldi a határon terjeszt elő menedékjog iránti kérelmet, az érintett tagállam nemzeti jogát kell alkalmazni annak megállapításáig, ki az illetékes a menedékjog iránti kérelem kezelésére, szükségtelen, így nem is került be. Ezenkívül a rendelet 3. cikke már utal a tagállamok kötelezettségére a menedékjog és a nemzetközi védelem tekintetében.

Ezzel szemben a következő részek bekerültek: a Kézikönyv 6.4. pontja a pilótákról és a légiszemélyzetről (e melléklet 1. pontja); a jelenlegi 6.5. pont a tengerészekről (2. pont); a jelenlegi 6.6. és 6.11. pont a diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezőkről és a nemzetközi szervezetek tagjairól (3. pont); a jelenlegi 6.7. pont a határ menti ingázókról (4. pont); valamint a 6.8. pont a kiskorúakról (5. pont).

Pilóták

Az 1. pont, amely a pilótákról és a légiszemélyzetről szól, nem változott lényegesen a Kézikönyv 6.4. pontjához viszonyítva, amely - az 1944. december 7-i, a polgári repülésről szóló egyezmény 9. melléklete, és különösen annak 3.74. és 3.75. pontja alapján - megállapítja a repülési engedéllyel vagy szakszolgálati engedéllyel rendelkezőkre vonatkozó különleges szabályokat. Mindemellett sor került e rész átfogalmazására, hogy nagyon pontosan meghatározza az e kategóriába tartozó személyek jogait, és különösen azt a jogát, hogy feladataik ellátása során és a repülési engedély vagy szakszolgálati engedély alapján - tehát útlevél és vízum nélkül - beléphessenek a repülőtér közelében lévő város területére, valamint az adott tagállam területén lévő bármely repülőtérre utazzanak.

Tengerészek

A tengerészekről szóló 2. pont viszont jelentősen módosult a Kézikönyv jelenlegi 6.5. pontjához viszonyítva annak érdekében, hogy tisztázza a rendelkezések jelentését és alkalmazási körét, valamint a nemzetközi fejleményekkel (különösen a 2003. június 19-én aláírt új Genfi Egyezmény, 185. sz.) összhangban frissítse azokat.

Az új szöveg meghatározza, hogy a tengerész igazolvánnyal rendelkező tengerészek - a hajós útlevél említését törölték, mivel az sem nem személyazonossági okmány, sem nem úti okmány -, amelyet az 1965. évi Londoni Egyezménynek (FAL) és a Genfi Egyezménynek (185. sz.) megfelelően adtak ki, a kikötővárosban vagy a környező településeken parton eltöltendő szabadságra mehetnek anélkül, hogy a határátkelőhelyen áthaladnának. Ennek az a feltétele, hogy szerepelnek a hajójuk korábban már ellenőrzött személyzeti listáján. Ezt kiegészíti az a kötelezettség, hogy a tengerészeket vizuálisan (szemtől szemben) kell ellenőrizni a mielőtt partra szállnak, amennyiben a migrációs és biztonsági kockázat szükségessé teszi. Másrészről azt eltörölték, hogy vízummal kell rendelkezniük, mivel ezt már szabályozza az 539/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja (a Kézikönyv különböző nyelvi változatai ráadásul eltérnek egymástól e pont tekintetében: egyes változatok előírják, hogy a tengerészek minden esetben rendelkezzenek vízummal, más változatok szerint "amennyiben szükséges").

A rendelet 5. cikkében megállapított beutazási feltételek teljesítésének kötelezettsége továbbra is fennáll azon tengerészek vonatkozásában, akik a kikötő közelében lévő településeken kívül szeretnének tartózkodni. Meghatározott esetekben azonban el lehet térni ettől az elvtől és különösen attól a kötelezettségtől, hogy a tengerészeknek vízummal és elegendő anyagi fedezettel kelljen rendelkezniük. A vízummal nem rendelkező tengerészek számára kiadható a vízum a határon a 415/2003/EK rendelet szerint, amely azon túlmenően, hogy meghatározza azokat az eseteket és feltételeket, amelyek mellett a vízumok kiadhatók a határon (általában), különleges rendelkezéseket tartalmaz az ilyen típusú vízum kiadására vonatkozóan a tranzitban lévő tengerészek számára.

A határőröknek minden esetben ellenőrizniük kell, hogy az érintett tengerészek teljesítik az 5. cikkben megállapított egyéb beutazási feltételeket, azaz érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, nem állnak a SIS-be a beléptetés megtagadása céljából bevitt figyelmeztető jelzés hatálya alatt, valamint nem jelentenek veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára és közegészségügyére. A határőröknek - amennyiben szükséges és alkalmazható - bizonyos további tételeket is ellenőrizniük kell, például az érintett hajótulajdonos vagy képviselője írásos nyilatkozatát, az illetékes diplomáciai és konzuli hatóságok írásos nyilatkozatát, egyedi kivizsgálás alapján a rendőrség vagy adott esetben más illetékes hatóság által beszerzett bizonyítékokat.

Diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezők és nemzetközi szervezetek tagjai

A 3. cikk magában foglalja mind a diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezőkre vonatkozó meglévő pontot, mind a bizonyos nemzetközi szervezetek által kiadott okmányokkal rendelkezőkre vonatkozó szabályokat meghatározó pontot, mivel e két kategóriára hasonló szabályok vonatkoznak (a létező különbségek megmaradnak). A nemzetközi szervezetek által kiadott okmányok e fejezet alkalmazásában a következők: az Egyesült Nemzetek (és szakosított szervezetei), az Európai Közösség és az Euratom által kiadott laissez-passer; az Európa Tanács főtitkára által kiadott határátlépési igazolvány; és a NATO főhadiszállás által kiadott okmányok (katonai igazolvány a mellékelt menetparanccsal, utazási okmány vagy egyéni, vagy csoportos szolgálati parancs).

Tekintettel a kiváltságaikra és mentességeikre, az e kategóriákba tartozó személyek a határellenőrzéskor kedvező elbánásban, soronkívüliségben részesülnek; általános szabályként mentesülnek a beutazás anyagi feltételei meglétének igazolásától. A státusuk azonban nem mentesíti őket automatikusan a vízumkényszer alól: a diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezők mentesítése a vízumkényszer alól a tagállamok joga marad az 539/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint.

Az is előírás, hogy a diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezők esetében semmilyen körülmények között nem lehet megtagadni a beléptetést az adott tagállam területére anélkül, hogy a határőr először értesítené az illetékes nemzeti hatóságokat, még abban az esetben sem, ha az érintett személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést vittek be a SIS-be.

A 17. cikk (2) bekezdése hivatkozik a külügyminisztérium által a diplomáciai vagy konzuli képviseletekhez akkreditált személyek és családtagjaik számára kiadott igazolványokra, amelyek mintája a XII. mellékletben található (jelenleg a Kézikönyv 13. melléklete). Ezek az igazolványok, amelyek egyenértékűek a tartózkodási engedéllyel, - érvényes úti okmánnyal együtt - feljogosítják a birtokosukat arra, hogy vízum nélkül lépjék át a tagállamok határait.

A határőrök az ellenőrzés elvégzésekor természetesen kérhetik, hogy az érintett személy igazolja diplomáciai státusát vagy legalább a kiváltságokra és mentességekre való jogosultságát; kétség esetén további ellenőrzéseket is lehet végezni az illetékes külügyminisztériummal.

Határ menti ingázók

A 4. pont a jelenlegi szöveget, amely a határ menti ingázók helyszíni ellenőrzésének lehetőségét említi csupán, azzal az elvvel egészíti ki, hogy a határ menti ingázóknak automatikusan jogosultnak kell lenniük a kishatárforgalom keretében bevezetett gyakorlati egyszerűsítésekre, különösen arra, hogy meghatározott átkelőhelyeken vagy elkülönített sávokon keresztül lépjék át a határt, valamint úti okmányaik lebélyegeztetése nélkül. Az a tény is erre ösztönöz, hogy a határ menti ingázókra nem terjedhetnek ki a kishatárforgalomra vonatkozó javaslatok, amelyek csak a rövid távú tartózkodással kapcsolatosak.

Kiskorúak

A kiskorúakról szóló 5. pont (jelenleg a 6.8. pont) mindenekelőtt azt határozza meg, hogy e kategóriát a felnőttekével azonos be- és kiutazási ellenőrzéseknek kell alávetni. A meglévő rendelkezések az olasz elnökség által 2003. október 2-án benyújtott kezdeményezés alapján (13124/03 FRONT 133 COMIX 588 tanácsi dokumentum) megerősítették. Abban az esetben, ha a kiskorúakat felnőttek kísérik, a határőröknek többletellenőrzést kell végezniük (ha szükséges, külön beszélgetés a kiskorúval), amennyiben alapos a gyanúja annak, hogy a kiskorút jogellenesen távolították el a szülői gondoskodást jogszerűen gyakorló személy felügyelete alól.

A határőröknek külön figyelmet kell fordítaniuk a kísérő nélkül utazó kiskorúakra a kiutazáskor végzett ellenőrzés során, különösen azért, hogy biztosítsák - az úti okmányok és az utazás célját és részleteit igazoló okmányok alapos ellenőrzésével -, hogy a kiskorúak nem hagyják el az adott területet a szülői gondoskodást gyakorló személy(ek) engedélye nélkül.

III. cím - Belső határok

18. cikk

A 18. cikk (1) bekezdése megerősíti azt az alapelvet, hogy a schengeni vívmányokkal (az Egyezmény 2. cikke (1) bekezdése)) és az EK-Szerződés 14. cikkében meghatározott célkitűzéssel összhangban a személyek ellenőrzését - állampolgárságuktól függetlenül - a belső határokon megszüntetik. Ebből következik, hogy a belső határok átlépése nem lehet ok az ellenőrzésre vagy formaságok elvégzésére, valamint hogy általános szabályként bárki bármely ponton szabadon átlépheti a belső határokat. A belső határokat átlépő személyekkel kapcsolatos rutin- és szúrópróbaszerű ellenőrzések összeegyeztethetetlenek a határok nélküli térség eszméjével, és így tilosak (e rendelet 20-24. cikkének sérelme nélkül). A schengeni vívmányokat alkalmazó két tagállam közötti belső határ átlépését ugyanúgy kell kezelni, mint a tagállam régiói, tartományai vagy egyéb közigazgatási részei közötti mozgást.

19. cikk

A 19. cikk átveszi és erősíti a Schengeni Egyezmény 2. cikke (3) bekezdését.

Az a) pont meghatározza, hogy a személyellenőrzés a rendőrségi hatáskör teljesítése során az érintett terület egészén engedélyezett. Ebből következik, hogy az ezen alapuló, a határ menti területeken végzett ellenőrzések összeegyeztethetők a belső határok ellenőrzés nélküli átlépésének jogával, feltéve, hogy ugyanolyan gyakorisággal és intenzitással végzik, mint általában az érintett területen. A tagállamok tehát nem állapíthatnak meg kizárólag a határ menti területekre alkalmazandó rendelkezéseket, amelyek például határzónákat határoznak meg a személyazonosság szúrópróbaszerű vagy vizuális ellenőrzéséhez, amelyet az országban máshol nem folytatnak. A határátkelőhelyeken vagy a közeli területeken még a korlátozott ellenőrzések is elfogadhatatlanok. Az ellenőrzések célja a meghatározó tényező.

A b) pont engedélyezi, hogy az illetékes hatóságok, a kikötői vagy repülőtéri hivatalos személyek vagy fuvarozók a kikötőkben vagy a repülőtereken a beszálláskor vagy azt megelőzően elvégezzék a személyek biztonsági ellenőrzését. Az ilyen ellenőrzések célja annak biztosítása, hogy az utasok nem tartanak maguknál fegyvert, veszélyes árucikkeket vagy anyagokat. Az utas személyazonosságának igazolására is szolgálhatnak, ha névre szóló jeggyel rendelkezik. Az ellenőrzések akkor is hasznosak lehetnek, ha a közrendet vagy az utasok biztonságát ismert rendbontók felszállása veszélyezteti.

A c) és d) pont meghatározza, hogy a rendelet nem érinti az okmányok birtoklására vonatkozó kötelezettséget, amennyiben ezt valamely tagállam nemzeti jogszabályai előírják, sem a harmadik országok állampolgárainak bejelentkezési kötelezettségét az adott tagállam területén a közösségi jognak megfelelő nemzeti jogszabályok szerint (különösen a Schengeni Egyezménynek a beutazáskor történő bejelentkezésre vonatkozó 22. cikke).

20. cikk

A belső határokon történő személyellenőrzések megszüntetése nem veszélyeztetheti a határmentes területek biztonságát. A biztonság magas szintjének megőrzése érdekében kísérő intézkedések bevezetésére került sor.

Előfordulhatnak azonban olyan kivételesen veszélyes helyzetek, amelyekben az említett eszközök alkalmazása nem megfelelő megoldás, és amelyekben szükséges lehet, hogy a belső határokon újrabevezetésre kerüljön a személyellenőrzés. E cikk, a Schengeni Egyezmény 2. cikke (2) bekezdése alapján, meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok újrabevezethetik az ellenőrzéseket és a követendő eljárásokat.

A Schengeni Egyezményben jelenleg előírtak szerint valamely tagállam a közrend, közegészségügy vagy belső biztonság komoly fenyegetése esetén újrabevezetheti az ellenőrzéseket a belső határainál. A közegészségügy azért került be, mert az 5. cikkben is szerepel a beutazási feltételek között (lásd az arra a cikkre vonatkozó magyarázatot). E javaslat előírja, hogy a közrend, közegészségügy vagy belső biztonság fenyegetésének valóban komolynak kell lennie. Egyértelművé teszi, hogy a védzáradék kizárólag kivételes intézkedés.

Mivel ez egy kivételes intézkedés, a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetése csak korlátozott időre, legfeljebb 30 napra szólhat. Ezt az időszakot az arányosság elvét tükröző (1) bekezdés tovább korlátozza annak előírásával, hogy az ellenőrzések hatálya és időtartama nem haladhatja meg a komoly fenyegetés elhárításához feltétlenül szükséges mértéket. A tapasztalat azt mutatja, hogy Schengen érvénybelépése óta az ellenőrzések újrabevezetésének időszaka általában nem tett ki 30 napot, tehát úgy tűnik, hogy a gyakorlat igazolja a korlátozást.

Az azonban természetesen lehetséges, hogy a komoly fenyegetés 30 napnál tovább tart. Ebben az esetben az ellenőrzések további és megújítható 30 napos időszakra fenntarthatók (2) bekezdés). A hosszabbításra vonatkozó eljárást a 23. cikk határozza meg.

21. cikk

A Schengeni Egyezményben előírt, a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetésére vonatkozó eljárást ki kell igazítani, hogy az Unió intézményi felépítésével teljesen összeegyeztethető legyen, mivel a schengeni vívmányoknak az Unió keretébe történő beillesztésekor a schengeni vívmányok intézményi elemeit nem igazították hozzá teljes mértékben az Unió intézményi felépítéséhez. A schengeni vívmányoknak az első és harmadik pillére történő kiterjesztésekor,[39] a Tanács az EK-Szerződés 62. cikke (1) bekezdésében a belső határok átlépésére vonatkozóan első pillér jogalapot határozott meg.

Ebből következik, hogy a Bizottságnak, mint a Szerződések őrének, közvetlenül részt kell vennie a belső határokon történő ellenőrzések ideiglenes újrabevezetése folyamatában.

A kérelmező tagállamnak meg kell határoznia a tervezett döntés okait, részletesen kifejtve azokat az eseményeket, amelyek komoly fenyegetést jelentenek a közrendre, a belső biztonságra vagy közegészségügyre és, amennyiben szükséges, azokat az intézkedéseket, amelyeket szeretne, hogy a többi tagállam az ellenőrzések újrabevezetésére vonatkozó döntését követően bevezessen, így a többi tagállam azonnal felkészülhessen az intézkedésre. A Schengeni Végrehajtó Bizottság 1995. december 20-i határozata (SCH/Com-ex (95) 20, rev.2) már előírta az ilyen információ közlését.

A Bizottsággal és a többi tagállammal a Tanácsban konzultálnak ezen információval kapcsolatban, hogy összehangolt cselekvést alakítsanak ki, és hogy, ha szükséges, a tagállamok közötti kölcsönös együttműködéshez szükséges intézkedéseket hozzanak létre (például annak megtiltása, hogy az ismételt jogsértők elhagyják az adott területet vagy rendőrségi együttműködés fokozása). Arra is lehetőség van, hogy mérlegeljék, milyen további intézkedéseket lehet tenni és korlátozzák azoknak a határoknak a számát, ahol ellenőrzéseket végeznek. A konzultációt fel lehet használni annak felülvizsgálatához, hogy az intézkedés arányban áll-e a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetését előidéző eseménnyel, valamint az azzal járó kockázatok felülvizsgálatához. Rendőrségi és összekötő tisztviselőket lehet kiküldeni a közrendet komolyan fenyegető események során vagy után, valamint információt lehet cserélni az ellenőrzések megfelelő teljesítése érdekében. Figyelembe kell venni az Európai Tanács üléseinek és a hasonló eseményeknek a biztonságáról szóló tanácsi állásfoglalást (13915/03 ENFOPOL 92 COMIX 642, 2003.11.4. tanácsi dokumentum), amely kihangsúlyozza a hírszerző szolgálatok bevonásának szükségességét, hogy az intézkedések azokra az egyénekre irányuljanak, akik esetében alapos ok van annak feltételezésére, hogy a közrend és az esemény biztonságának megzavarása, illetve az eseménnyel kapcsolatos támadás céljából szándékoznak az adott tagállam területére belépni. Annak a lehetőségét is meg kell ragadni, hogy a tapasztalatok alapján megvizsgálják, mi működik megfelelően, és mit kell tökéletesíteni.

A fent említett konzultáció figyelembevételével és a rendelkezésre bocsátott információ alapján a Bizottság véleményt ad ki, különösen az arányosságnak a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetését előidéző eseményhez viszonyított felülvizsgálata, valamint az azzal járó kockázatok felülvizsgálata érdekében.

A konzultáció kötelező, és azt legalább 15 nappal a határellenőrzések újrabevezetése előtt tartják meg, a sürgős eseteket kivéve, amikor a közrend, közegészségügy vagy belső biztonság azonnali intézkedést tesz szükségessé (lásd a 22. cikket).

22. cikk

Ez a cikk a rendkívüli eljárást szabályozza, amikor a 21. cikkben megadott szokásos eljárás nem megfelelő, valamint előírás a Bizottság és a tagállamok egyszerű értesítése a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetéséről, a rendkívüli eljárást igazoló okokra vonatkozó információk szolgáltatására is figyelemmel.

23. cikk

A belső határokon történő ellenőrzések kivételes újrabevezetésének meghosszabbításához - amennyiben a komoly fenyegetés 30 napnál tovább tart - konzultálni kell a Bizottsággal és a többi tagállammal. A Bizottság véleményt nyilvánít a hosszabbításra vonatkozóan.

24. cikk

Ez a cikk előírja a védzáradék közös alkalmazását a közrend, a belső biztonság vagy a közegészségügy különösen komoly fenyegetése esetén, amely több tagállamot érint, például határokon átnyúló terrorfenyegetés esetén. A "határokon átnyúló terrorfenyegetés" meghatározásról a 36. cikkben, bizottság, 2001. november 23. (14181/1/01 tanácsi okmány, 2001. november 30., ENFOPOL 134 REV 1) a következőképpen állapodtak meg:

a) több tagállamban több terrortámadás közvetlen veszélye, illetve egyidejű vagy összehangolt végrehajtása;

b) kivételesen veszélyes terrortámadás, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy az elkövetők vagy bűntársaik más tagállamokba utazhatnak;

c) kivételesen veszélyes terrortámadás közvetlen veszélye egy vagy több tagállamban, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy az elkövetők vagy bűntársaik más tagállamokból érkezhetnek.

Ezt az intézkedést az a tény indokolja, hogy a veszély határokon átnyúló, vagy egy vagy több tagállam kér támogatást erőfeszítéseihez kivételes biztonsági kockázat kezelésében.

Ilyen helyzetben a Tanács úgy határozhat, hogy valamennyi tagállam haladéktalanul vezesse be újra az ellenőrzéseket valamennyi belső határon vagy valamennyi vagy néhány tagállam meghatározott határain, például a belső légi forgalomban. A Tanács határoz az említett rendkívüli intézkedések megszüntetéséről, amint a különösen komoly fenyegetés megszűnt. Az Európai Parlamentet haladéktalanul tájékoztatni kell a rendkívüli intézkedésekről.

E cikk nem érinti a tagállamok által rendkívüli helyzetben a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetése céljából a 22. cikk szerint hozott közvetlen és kísérő határozatot.

25. cikk

Ez a cikk előírja, hogy amennyiben újrabevezetik az ellenőrzéseket a belső határokon, e rendelet II. címének vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

26. cikk

A schengeni vívmányokban jelenleg meghatározottak szerint az érintett tagállamnak jelentést kell készítenie a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetésére vonatkozó határozatának alkalmazásáról. Figyelembe véve az Unió intézményi keretét, a jelentésnek el kell jutnia a Bizottsághoz és a Parlamenthez.

27. cikk

E cikk előírja a nyilvánosság megfelelő módon történő tájékoztatását az ellenőrzések újrabevezetéséről, kivéve, ha az információt biztonsági és a közrendet érintő okok miatt bizalmasan kell kezelni.

28. cikk

E cikk engedélyezi, hogy az ellenőrzések újrabevezetésével és hosszabbításával kapcsolatban nyújtott információkat bizalmasan kezeljék, hogy elkerüljék azon tagállam biztonságának veszélyeztetését, amely komoly fenyegetéssel néz szembe a közrend, a belső biztonság vagy a közegészségügy terén.

IV. cím - Záró rendelkezések

29. cikk

E cikk előírja, hogy e rendelet I-XII. melléklete a 30. cikkben említett bizottsági eljárásnak megfelelően módosítandó. A bizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó javaslat oka, hogy a mellékletek az e rendelet II. címében megállapított, a belső határokon történő ellenőrzésekre vonatkozó általános szabályokat végrehajtó intézkedéseket tartalmaznak.

30. cikk

Ez a szokásos cikk a bizottsági eljárásokról, amelyeket az 1999/468/EK határozatnak megfelelően a rendelet végrehajtására vonatkozó intézkedések elfogadásához követni kell. A szabályozási eljárást írja elő, mivel a határozat 2. cikke szerinti általános hatályú intézkedéseket tartalmazza; a határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdése szerinti határidő, amelyen belül a Tanács minősített többséggel határoz a Bizottságnak az elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatáról - amennyiben azok nincsenek összhangban a bizottság véleményével - két hónap.

31. cikk

Ez a cikk a rendelet területi hatályát határozza meg. A Schengeni Egyezmény 138. cikkében előírtak szerint, amely meghatározza az Egyezmény rendelkezéseinek hatályát, az (1) bekezdés előírja, hogy a rendelet nem alkalmazható a Francia Köztársaság és a Holland Királyság Európán kívüli területeire.

A (2) bekezdés előírja, hogy e rendelet rendelkezései nem érinthetik hátrányosan a Ceuta és Melilla városára vonatkozó különleges szabályokat, a Spanyol Királyság Schengeni Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló megállapodás záróokmányában meghatározottak szerint.

32. cikk

A jogi átláthatóság és egyértelműség érdekében a tagállamoknak be kell jelenteniük a 17. cikk c) és d) pontja szerint elrendelt nemzeti rendelkezéseiket. A nyilvánosság biztosítása érdekében e rendelkezéseket közzé teszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat).

33. cikk

Ez a cikk előírja a III. cím (Belső határok) alkalmazására vonatkozó jelentést, amelyet a hatálybalépéstől számított három éven belül kell elkészíteni. Ebben a jelentésben a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetéséből származó nehézségekre, és amennyiben szükséges javaslatokat kell beterjesztenie az ilyen nehézségek megoldására.

34. cikk

Az (1) és (2) bekezdés meghatározza, hogy e rendelet mely rendelkezéseket helyezte hatályon kívül és helyettesítette:

- az Egyezmény 2-8. cikke a belső határok (2. cikk) és a külső határok (3-8. cikk) átlépéséről;

- a Közös Kézikönyv és annak mellékletei;

- a Schengeni Végrehajtó Bizottság egyes határozatai: az SCH/Com-ex (94)17, rev.4 határozat a schengeni rendszer repülőtereken és kisrepülőtereken való bevezetéséről és alkalmazásáról; valamint az SCH/Com-ex(95)20, rev.2 határozat a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó eljárásról;

- Közös Konzuli Utasítás 7. melléklete, amely a nemzeti hatóságok által a határátlépés céljára évente meghatározott referenciaösszegekről szól, és amely már belekerült e rendelet III. mellékletébe;

- a 790/2001/EK rendelet a határellenőrzés és a határőrizet végrehajtására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról, mivel az e rendelet mellékleteinek módosítására a 30. cikkben előírt eljárás az említett rendelet 1. és 2. cikkében előírt eljárások helyébe lép.

A (2) bekezdés továbbá említi a XIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázatot, amely meghatározza e rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az Egyezmény, a Közös Kézikönyv rendelkezései helyébe lépnek, valamint az egyéb schengeni határozatokat, amelyeket felváltanak, így az előző rendelkezésekre történő minden hivatkozás megfelelően értelmezhető az új rendelet alapján.

35. cikk

Ez a hatálybalépésre és a közvetlen alkalmazásra vonatkozó szokásos záradék.

A rendelet alkalmazását a hatálybalépést követő hat hónapig elhalasztják, figyelembe véve a feladat nagyságát és annak szükségességét, hogy a határőrök megfelelő eligazítást kapjanak, valamint esetleg elkészüljön a gyakorlati útmutató.

MELLÉKLETA Közös Kézikönyv át nem vett rendelkezései

+++++ TABLE +++++

2004/0127 (CNS)

Javaslat

TANÁCSI RENDELET

a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésére és (2) bekezdése a) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,[40]

tekintettel az Európai Parlament véleményére,[41]

mivel:

A Szerződés 62. cikke (1) bekezdése értelmében azoknak az intézkedéseknek a megfogalmazása, amelyek célja annak biztosítása, hogy a személyeket a belső határok átlépésekor ne ellenőrizzék, az Unió azon célkitűzésének részét képezi, hogy olyan, belső határok nélküli térséget hozzon létre, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása a Szerződés 14. cikkében meghatározottak szerint.

A Szerződés 61. cikkének megfelelően egy olyan térség létrehozását, amelyben a személyek szabadon mozoghatnak, egyéb intézkedéseknek kell kísérnie. A Szerződés 62. cikke (2) bekezdésében előírtak szerint a külső határok átlépésére vonatkozó közös politika ilyen intézkedés.

A belső határok személyek által történő átlépésére és a külső határokon történő ellenőrzésre vonatkozó közös intézkedések elfogadásának tükröznie kell az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokat, és különösen az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény[42] és a Közös Kézikönyv[43] vonatkozó rendelkezéseit.

A külső határokon történő ellenőrzések tekintetében a közös jogszabályok létrehozása, főleg az acquis konszolidációja és fejlődése révén, a külső határok igazgatására vonatkozó közös politika egyik alapvető összetevője, "Az Európai Unió tagállamai külső határainak integrált irányítása felé" című, 2002. május 7-i bizottsági közleményben[44] meghatározottak szerint. Ez a célkitűzés belekerült "Az Európai Unió tagállamai külső határainak igazgatására vonatkozó tervbe", amelyet a Tanács 2002 június 13-án jóváhagyott, és amelyet az Európai Tanács 2002. június 21-22-i sevillai, illetve 2003. június 19-20-i thesszaloniki ülése támogatott.

A személyek határátlépésére vonatkozó közös szabályok meghatározása nem kérdőjelezi meg és nem érinti az uniós polgárok és családtagjaik, valamint harmadik országok állampolgárai és családtagjaik szabad mozgáshoz való jogát, akik egyrészt a Közösség és tagállamai, másrészt ezen országok közötti megállapodások értelmében az uniós polgárokéval azonos, szabad mozgáshoz való joggal rendelkeznek.

A határellenőrzések végrehajtása nem csupán azoknak az államoknak az érdeke, amelyek külső határainál elvégzik azokat, hanem valamennyi tagállamé, amely a belső határain megszüntette az ellenőrzéseket. Elő kell segíteniük az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és el kell hárítaniuk a tagállamok belső biztonságára, közrendjére, közegészségügyére és nemzetközi kapcsolataira irányuló veszélyeket. A határellenőrzések végrehajtásának arányban kell állnia ezekkel a célkitűzésekkel.

A határellenőrzések nem csak az engedélyezett határátkelőhelyeken történő személyellenőrzéseket foglalják magukba, hanem a határátkelőhelyek közötti felügyeletet is. Ezért meg kell állapítani a határátkelőhelyeken történő ellenőrzésekre és a felügyeletre irányadó részletes szabályokat.

Rendelkezést kell hozni a külső határokon történő ellenőrzések könnyítésére kivételes és előre nem látható körülmények esetén.

A szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek - akiket általában csak a személyazonosság megállapítására vonatkozó ellenőrzésnek vetik alá - várakozási idejének csökkentése érdekében, amennyiben a körülmények lehetővé teszik, külön sávokat kell biztosítani a külső határokon, amelyeket valamennyi tagállamban egységes alapjelekkel látnak el. Külön sávokat kell biztosítani a nemzetközi repülőtereken.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzési eljárások ne képezzenek jelentősebb akadályt a külső határokon a kereskedelem, valamint a társadalmi és kulturális csere tekintetében. E célból megfelelő számú személyzetet és erőforrásokat kell alkalmazniuk.

A tagállamoknak a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően ki kell nevezniük a határőrségi feladatokért felelős nemzeti szolgálatot vagy szolgálatokat. Amennyiben egynél több szolgálat felelős ugyanabban a tagállamban, közöttük szoros és állandó együttműködésnek kell lenni.

A tagállamok közötti, a határellenőrzéssel kapcsolatos operatív együttműködést és segítségnyújtást .../.../EK rendelettel[45] létrehozott, "A tagállamok külső határain történő operatív együttműködés irányításával foglalkozó európai ügynökség" irányítja és koordinálja.

A belső határok átlépése tekintetében kizárólag a határ átlépése miatt nem kell ellenőrzéseket végezni vagy formalitásokat alkalmazni.

Mindazonáltal egyértelművé kell tenni, hogy e rendelet nem sérti az általános rendőrségi hatáskörökben végzett ellenőrzéseket, valamint a nemzeti repülőjáratok esetében végzett ellenőrzésekkel azonos biztonsági személyellenőrzéseket, a tagállamok azon lehetőségét, hogy a Közösségen belüli légi járaton utazó személyek kézi- és feladott poggyászára, valamint a Közösségen belüli tengeri utazáson részt vevő személyek poggyászára alkalmazandó ellenőrzések és alakiságok megszüntetéséről szóló 3925/91/EK tanácsi rendeletnek[46] megfelelően rendkívüli poggyászellenőrzéseket végezzenek, az úti vagy személyazonossági okmányok birtoklására, magánál tartására vonatkozó nemzeti jogszabályokat, illetve azt az előírást, hogy a személyeknek értesíteniük kell a hatóságokat az érintett tagállam területén való jelenlétükről.

A tagállamoknak arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy a közrend, belső biztonság vagy közegészségügy komoly fenyegetése esetén ideiglenesen újrabevezessék az ellenőrzéseket a határaiknál. Az intézkedés kivételes jellegének és az arányosság elvének biztosítása érdekében meg kell állapítani az erre vonatkozó feltételeket és eljárásokat.

A közrend, belső biztonság vagy közegészségügy rendkívül komoly fenyegetése esetén, amely egy vagy több tagállamot érint, a Tanácsnak haladéktalanul határoznia kell arról, hogy valamennyi belső határnál, illetve valamennyi vagy néhány tagállam meghatározott határainál újrabevezessék az ellenőrzéseket. Az ellenőrzések alkalmazási körét és időtartamát a fenyegetés elhárításához feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni.

Egy olyan térségben, ahol a személyek szabadon mozoghatnak, a belső határokon történő személyellenőrzések újrabevezetésének kivételes esetnek kell maradnia, következésképpen az ilyen intézkedést alkalmazó tagállamnak részletesen tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot az intézkedés bevezetését vagy 30 napon túli kiterjesztését előidéző okokról annak érdekében, hogy tanácskozást tartsanak és közösen megvizsgálják, hogy lehetséges-e más intézkedés. Az elküldött információt bizalmasként és titkosként kell osztályozni. A védzáradékot alkalmazó tagállamnak jelentést kell küldenie a többi tagállamnak, az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak, amint az ellenőrzéseket megszüntette. Megfelelő módon tájékoztatni kell a nyilvánosságot is a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetéséről és az engedélyezett átkelőhelyekről, kivéve, ha ezt az újrabevezetés oka kizárja.

Rendelkezni kell olyan eljárásról, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy átdolgozza a határellenőrzésekre irányadó szabályokat.

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályai megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat[47] szerint kell meghozni.

Mivel a tervezett tevékenység - azaz a személyek határokon átnyúló mozgására alkalmazandó szabályok létrehozásának - célkitűzései közvetlenül érintik a külső és belső határokra vonatkozó közösségi vívmányokat, a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani azokat, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság elvének megfelelően, az említett cikkben meghatározottak szerint, e rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint elsősorban az Európai Unió alapjogi chartájában elfogadott alapelveket. A rendeletet a tagállamok nemzetközi védelemmel és a visszaküldési tilalommal kapcsolatos kötelezettségeivel összhangban hajtják végre.

E rendelet a Közös Kézikönyv, valamint a belső és a külső határok átlépéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény rendelkezéseinek helyébe lép. A Schengeni Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i (SCH/Com-ex (94)17, rev. 4)[48] és 1995. december 20-i (SCH/Com-ex (95) 20, rev. 2),[49] határozatát, valamint a határellenőrzés és a határőrizet végrehajtására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló, 2001. április 24-i 790/2001/EK tanácsi rendeletet[50] is hatályon kívül kell helyezni.

A Szerződés 299. cikkétől eltérve e rendelet Franciaországnak és Hollandiának csak az európai területeire alkalmazható. A rendelet nem érinti a Ceutában és Melillában alkalmazott, a Spanyol Királyságnak az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló csatlakozási okmányában meghatározottak szerinti különleges intézkedéseket.[51]

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékelt, Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, tehát annak alkalmazása számára nem kötelező. Figyelembe véve, hogy e rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címe szerint a schengeni vívmányokon alapul, Dánia e rendeletnek a Tanács által történő elfogadását követő hat hónapon belül dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt a rendeletet, a jegyzőkönyv 5. cikkében előírtak szerint.

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és Norvégia közötti, az említett két országnak a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodás[52] értelmében, amely az említett megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló, 1999. május 17. 1999/437/EK tanácsi határozat[53] 1. cikke B. pontjában említett terület alá tartozik.

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyekben az Egyesült Királyság nem vesz részt Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak[54] megfelelően. Az Egyesült Királyság tehát nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és annak alkalmazása számára nem kötelező.

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyekben Írország nem vesz részt Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak[55] megfelelően. Írország tehát nem vesz részt a rendelet elfogadásában, és annak alkalmazása számára nem kötelező.

E rendelet jogi aktus, amely a schengeni vívmányokra épül, illetve azokhoz másképp kapcsolódik a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikke (1) bekezdése értelmében, a III. cím kivételével, amelyre a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikke (2) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍMÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CIKKCÉL

Ez a rendelet a személyeknek az Európai Unió külső és belső határai átlépésére irányadó szabályokat határozza meg.

2. cikkFogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1) "belső határok":

a) a tagállamok közös szárazföldi határai;

b) a tagállamok belső légi járatok célját szolgáló repülőterei;

c) a tagállamok tengeri és tavi kikötői, amelyek rendszeres kompjárat céljára szolgálnak;

2) "külső határok": a tagállamok szárazföldi és tengeri határai, repülőterei, tengeri és tavi kikötői, feltéve, hogy nem belső határok;

3) "belső légi járat": olyan, kizárólag a tagállamok területén közlekedő légijárat, amely harmadik állam területén nem végez leszállást;

4) "rendszeres kompjárat": a tagállamok területén található, ugyanazon két vagy több kikötő közötti járat, amely nem köt ki a tagállamok területén kívül, és amely utasokat és járműveket szállít menetrend szerint vagy olyan rendszerességgel és gyakorisággal, amely felismerhető szisztematikus rendet alkot;

5) "harmadik ország állampolgára": bármely olyan személy, aki nem a Szerződés 17. cikke (1) bekezdése szerinti uniós polgár;

6) "harmadik ország beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló állampolgára": harmadik ország állampolgára, akire vonatkozóan a Schengeni Egyezmény 96. cikkének megfelelően a beléptetés megtagadása céljából figyelmeztető jelzést vittek be Schengeni Információs Rendszerbe;

7) "a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek":

a) a Szerződés 17. cikke (1) bekezdése szerinti uniós polgárok, valamint harmadik országok állampolgárai, akik a szabad mozgás jogát gyakorló valamely uniós polgár családtagjai, akikre a 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelv[56] alkalmazandó,

b) harmadik ország állampolgárai és családtagjaik, állampolgárságuktól függetlenül, akik egyrészt a Közösség és tagállamai, másrészt az említett országok közötti megállapodások értelmében az uniós polgárokéval megegyező jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében;

8) "határátkelőhely": az illetékes hatóságok által a külső - akár szárazföldi, tengeri vagy légi - határok átlépésére megnyitott átkelőhely;

9) "határellenőrzés": a határon lefolytatott ellenőrzés, amelyet minden más októl függetlenül kizárólag az adott határ átlépésének szándéka vált ki. A következőket foglalja magában:

a) az engedélyezett határátkelőhelyeken e rendeletnek megfelelően végzett ellenőrzések annak biztosítása érdekében, hogy a személyek, járműveik és a birtokukban lévő tárgyak beléptetése a tagállamok területére, illetve onnan történő kiléptetése engedélyezhető;

b) e rendeletnek megfelelően határőrizet az engedélyezett határátkelőhelyeken és a meghatározott nyitvatartási időn kívül annak megakadályozása érdekében, hogy a személyek az ellenőrzés elkerülése céljából kikerüljék a határátkelőhelyeket, és a illegálisan lépjenek be a tagállamok területére, illetve távozzanak onnan;

10) "határőr": olyan közalkalmazott, akit egy határátkelőhelyhez, illetve a külső szárazföldi vagy tengeri határ mellé vagy annak közvetlen közelébe osztottak be, és aki az egyes tagállamok jogszabályainak megfelelően felelős a határellenőrzési feladatok elvégzéséért;

11) "kishatárforgalom": a határnak a határ menti területeken lakók által történő átlépésre vonatkozó különleges szabályok, a tagállamok külső szárazföldi határain a kishatárforgalom rendszerének létrehozásáról szóló .../.../EK rendeletben meghatározottak szerint;[57]

12) "fuvarozó": olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely hivatásszerűen foglalkozik utasok szállításával légi, tengeri vagy szárazföldi úton;

13) "tartózkodási engedély": a tagállamok egyike által kiadott bármilyen típusú engedély, amely a területén való tartózkodásra jogosít, a következők kivételével:

a) vízumok és

b) a tartózkodási engedély vagy menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáig kiadott engedélyek;

14) "körutazást végző hajó": olyan hajó, amellyel egy előre rögzített terv szerinti utazást tesznek, amelynek során az utasok közös programon vesznek részt, amely a különböző kikötőkben turisztikai kirándulásokat is tartalmazhat, és amelynek során alapvetően nem kerül

sor utasok ki- és behajózására;

15) "sétahajózás": sportolási vagy turisztikai célból, magánhasználatban lévő vitorlás és/vagy motoros hajókkal történő hajóforgalom;

16) "parti menti halászat": a halászat olyan fajtája, melynek során a hajók naponta, vagy néhány napot követően a tagállamok területén lévő honi kikötőbe visszatérnek, anélkül, hogy egy harmadik állam területén lévő kikötőbe befutnának.

3. cikkHatály

Ezt a rendeletet a tagállamok határait átlépő bármely személyre alkalmazni kell, a következők sérelme nélkül:

a) a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek jogai;

b) a menekültek és a nemzetközi védelmet kérők jogai, különösen a visszaküldési tilalom tekintetében;

c) harmadik országbeli állampolgárok jogai, akik hosszú távú tartózkodásra jogosultak a 2003/109/EK tanácsi irányelvben meghatározottak szerint.[58]

II. CÍMKÜLSŐ HATÁROK

I. FEJEZETA KÜLSő HATÁROK ÁTLÉPÉSE ÉS A BEUTAZÁSI FELTÉTELEK

4. cikkA külső határok átlépése

1. A külső határokat csak az engedélyezett határátkelőhelyeknél és a meghatározott nyitvatartási idő alatt lehet átlépni. A nyitvatartási időt egyértelműen meg kell jelölni a határátkelőhelyeken.

A határ menti területek lakói számára fenntartott, meghatározott átkelőhelyek biztosíthatók a kishatárforgalom keretében.

Az engedélyezett határátkelőhelyek felsorolását az I. melléklet tartalmazza.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, a határoknak határátkelőhelyeknél és a meghatározott nyitvatartási idő alatt történő átlépésével szemben kivételek engedélyezhetők:

a) a kishatárforgalom keretében;

b) a sétahajózással és a part menti halászattal kapcsolatban;

c) a partra szálló tengerészek esetében, akik a hajókikötőben vagy a környező településeken tartózkodnak;

d) a tagállamok állampolgárai esetében, akik annak a tagállamnak a határát lépik át, amelynek állampolgárai;

e) egyének vagy csoportok esetében, különleges igény alapján, feltéve, hogy rendelkeznek a nemzeti jogszabályokban előírt engedélyekkel, és nem ellentétes a tagállamok közrendjével vagy belső biztonságával kapcsolatos érdekekkel. Ilyen engedély csak akkor adható ki, ha a kérelmező a határátlépésekor benyújtja a szükséges okmányokat.

3. A (2) bekezdésben előírt kivételek vagy a nemzetközi kötelezettségeik sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joguknak megfelelően szankciókat vezetnek be a külső határok engedélyezett határátkelőhelyeken vagy meghatározott nyitvatartási időn kívüli jogellenes átlépésére. Ezeknek a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

5. cikkHarmadik országok állampolgáraira vonatkozó beutazási feltételek

1. 90 napot nem meghaladó tartózkodás esetén a tagállamok területére történő beutazás azon harmadik országbeli állampolgároknak engedélyezhető, akik teljesítik a következő feltételeket:

a) rendelkeznek érvényes határátlépési okmánnyal vagy okmányokkal;

b) amennyiben szükséges, érvényes vízummal rendelkeznek;

c) adott esetben a tervezett tartózkodás célját és körülményeit igazoló okmányokat mutatnak be, és megfelelő megélhetési eszközökkel rendelkeznek mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik államba történő átutazáshoz, ahová bizonyosan bebocsátják, illetve képes ezekre az eszközökre jogszerűen szert tenni;

d) nem állnak a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) bevitt, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

e) nem tekintik őket olyan személyeknek, akik veszélyt jelenthetnek valamely tagállam közrendjére, belső biztonságára vagy nemzetközi kapcsolataira.

2. A harmadik országbeli állampolgároknak kérésre meg kell indokolniuk a rövid idejű tartózkodás iránti kérelmet. Kétség esetén a határőrök hivatalos igazoló okmányt kérnek.

Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését igazoló okmányokat a II. melléklet adja meg.

3. A szükséges anyagi fedezetet a tartózkodás céljával összhangban, valamint a szállás- és ellátási átlagköltségek figyelembevételével állapítják meg. Az egyes tagállamok által évente meghatározott referenciaösszegeket a III. melléklet tartalmazza.

4. Valamely tagállam által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok mentesülnek a többi tagállam területére való belépésre vonatkozó vízumkényszer alól.

5. Az (1) bekezdéstől eltérve, a beutazási feltételeket nem teljesítő, de a tagállamok egyike által kiadott tartózkodási engedéllyel, engedéllyel vagy visszautazásra jogosító vízummal - vagy amennyiben szükséges mindegyikkel - rendelkező harmadik országbeli állampolgárok átutazás céljából beléphetnek a többi tagállam területére, hogy eljussanak annak a tagállamnak a területére, amelyik a tartózkodási engedélyt, engedélyt vagy visszautazásra jogosító vízumot kiadta, kivéve, ha nevük szerepel annak a tagállamnak a nemzeti figyelmeztető jelzésekről vezetett listáján, amelynek külső határát átlépni kívánják, és a figyelmeztető jelzést a belépés vagy átutazás magtagadására vonatkozó utasítás kíséri.

6. Amennyiben az (1) bekezdésben megadott beutazási feltételeket nem teljesítő harmadik országbeli állampolgár a 11. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseihez folyamodik, és egy másik tagállam külső határánál kér belépést és átutazást, mint amelyik kivételesen hozzájárult, hogy ott tartózkodhasson, az érintett személyt vissza kell küldeni és meg kell engedni, hogy az utóbbi tagállam külső határánál jelentkezzen a területére való belépés céljából.

7. A (4) és (5) bekezdésben említett tartózkodási engedélyek és engedélyek a következők:

a) a tagállamok által az 1030/2002/EK rendeletben megállapított egységes formátum szerint kiadott valamennyi tartózkodási engedély;[59]

b) a Közös Konzuli Utasítás 4. mellékletében említett összes többi tartózkodási engedély és engedély, valamint visszatérésre jogosító vízum.[60]

II. fejezetKülső határokon történő ellenőrzés és a beléptetés megtagadása

6. cikkSzemélyellenőrzés az engedélyezett határátkelőhelyeken

1. A külső határok átlépése a nemzeti határőrségek ellenőrzése alá tartozik. Az ellenőrzéseket a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően kell elvégezni.

2. Minden személyt minimumellenőrzésnek kell alávetni, hogy az úti okmányok átadása vagy bemutatása alapján megállapítsák személyazonosságukat.

Az ellenőrzéseket az egyes tagállamok jogszabályainak megfelelően kell elvégezni, különösen átvizsgálás esetén. Az ellenőrzések a határt átlépő személy birtokában lévő járművekre és tárgyakra is kiterjedhetnek.

3. Harmadik országok állampolgárait be- és kiutazáskor alapos ellenőrzésnek kell alávetni.

Az alapos ellenőrzések a következőket foglalják magukba:

a) az úti okmányok, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított, a beutazásra és a tartózkodásra irányadó egyéb feltételek, illetve adott esetben a tartózkodást és szakmai tevékenység folytatását engedélyező okmányok ellenőrzése;

b) a tagállamok belső biztonságát, közrendjét és közegészségügyét fenyegető veszélyek felderítése és megelőzése, valamint a bűncselekmények nyilvántartása, főleg a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) és a nemzeti adatállományban szereplő, személyekről és tárgyakról szóló jelentések közvetlen tanulmányozása révén.

4. A (2) és (3) bekezdésben előírt ellenőrzésekre irányadó részletes szabályok a IV. mellékletben találhatók.

7. cikkAz ellenőrzések könnyítése

1. A szárazföldi határokon történő ellenőrzések azonnali intézkedést igénylő kivételes és előre nem látható körülmények eredményeképpen könnyíthetők.

2. Amennyiben a 6. cikkben előírt ellenőrzések kivételes és előre nem látható körülmények miatt nem végezhetők el szisztematikusan, súlypontokat kell meghatározni.

3. Az ellenőrzések könnyítésére irányadó részletes szabályokat és a súlypontok meghatározásának kritériumait az V. melléklet állapítja meg.

4. Az érintett tagállam a lehető leghamarabb értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően meghozott intézkedésekről.

5. Harmadik országok állampolgárai még az ellenőrzések könnyítése esetén is kérhetik és elérhetik, hogy úti okmányaikat a 9. cikknek megfelelően lebélyegezzék.

8. cikkKülön sávok és a jelzőtáblákon szereplő információ

1. A tagállamok a légi határaik engedélyezett határátkelőhelyein külön sávokat létesítenek, hogy a személyek határellenőrzését a 6. cikknek megfelelően lehessen elvégezni. Az ilyen sávokat a (2) bekezdésben meghatározott jelzőtáblákkal jelölik.

Nem kötelező külön sávok létesítése a tagállamok engedélyezett tengeri és szárazföldi átkelőhelyeinél, valamint a 18. cikket nem alkalmazó tagállamok közötti határokon.

2. A jelzőtáblákon - amelyek lehetnek elektronikus kijelzésűek - feltüntetett minimumjelzések a következők:

a) kizárólag a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek által használt sávok esetében: az Európai Unió jelképe az "EU", "EGT" és "CH" betűkkel a csillagok által alkotott körben, valamint az "ÁLLAMPOLGÁROK" szóval a csillagok alkotta kör alatt, ahogy az a VI. melléklet A. részében szerepel,

b) harmadik országbeli állampolgárok egyéb kategóriáiba tartozók számára kijelölt sávok esetében, amelyeket azonban a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyek is használhatnak: a "MINDEN ÚTLEVÉL" kifejezés, ahogy az a VI. melléklet B. részében szerepel.

A jelzőtáblákon feltüntetett, fent említett jelzéseket azon a nyelven vagy nyelveken lehet kiírni, amelyet vagy amelyeket az egyes tagállamok megfelelőnek tartanak.

3. Engedélyezett tengeri és szárazföldi határátkelőhelyeken a tagállamok a forgalmat a különböző járműtípusok - személyautók, teherautók és buszok - szerinti sávokba terelhetik a VI. melléklet C. részében szereplő jelzőtáblákkal.

4. Meghatározott határátkelőhelyeken a forgalom egyenetlen eloszlása esetén az illetékes hatóságok a forgalom egyenetlenségének megszüntetéséhez szükséges időre eltekinthetnek a különböző sávok alkalmazására vonatkozó szabályoktól.

5. A jelenlegi jelzőtábláknak az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezésihez való hozzáigazítását 2009. május 31-ig be kell fejezni. Amennyiben a tagállamok az említett időpont előtt cserélik le a jelenlegi jelzőtáblákat vagy újakat állítanak fel, be kell tartaniuk az említett bekezdésekben előírt minimumjelzéseket.

9. cikkHarmadik országok állampolgárai úti okmányainak lebélyegzése

1. Harmadik országok állampolgárainak úti okmányait a beutazáskor le kell bélyegezni. Beléptető bélyegzőlenyomatot főleg a következő okmányokba kell elhelyezni:

a) azok az okmányok, amelyekben érvényes vízum van, és amelyek harmadik országok állampolgárait határátlépésre jogosítják fel;

b) azok az okmányok, amelyek azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik számára valamely tagállam határán adták ki a vízumot, határátlépésre jogosítják fel;

c) a vízumkényszer alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgárokat határátlépésre feljogosító okmányok.

2. Nem kell elhelyezni beléptető vagy kiléptető bélyegzőlenyomatot a következő okmányokba:

a) a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett harmadik országbeli állampolgárok úti okmányai;

b) azon tengerészek úti okmányaiba, akik csak a hajó kikötése idején tartózkodnak valamely tagállam területén, valamint a kikötő területén;

c) légi jármű személyzetének repülési engedélye vagy szakszolgálati engedélye;

d) a kishatárforgalomban közlekedő személyek esetében, feltéve, hogy rendelkeznek a szükséges engedéllyel;

e) azon személyek esetében, akik ellenőrzésére alapvetően nem kerül sor (például államfők, valamint magas tisztséget betöltők, akik érkezését hivatalosan, diplomáciai úton bejelentették);

f) Andorra, Monaco és San Marino állampolgárainak okmányai, amelyek határátlépésre jogosítanak.

Harmadik ország állampolgárának kérésére kivételesen el lehet tekinteni a be-vagy kiléptető bélyegző alkalmazásától, ha a bélyegzőlenyomat az érintettnek súlyos hátrányt okozna. Ebben az esetben a be-és kiutazást különlapon kell a személy nevének és útlevélszámának megjelölésével rögzíteni.

3. Kiléptető bélyegzőlenyomatot olyan okmányokba kell elhelyezni, amelyek harmadik országok állampolgárai számára a határátlépést engedélyezik, és amelyek többszöri beutazásra szóló, korlátozott idejű tartózkodásra jogosító vízumot tartalmaznak.

4. A bélyegzőlenyomatok elhelyezésére vonatkozó gyakorlati szabályokat a VII. melléklet határozza meg.

10. cikkHatárőrizet a határátkelőhelyek között

1. Az illetékes hatóságok a külső határátkelőhelyek közötti őrizet ellátása érdekében járőröket alkalmaznak:

a) az engedélyezett átkelőhelyek között; valamint

b) átkelőhelyek között a szokásos nyitvatartási időn túl.

Ezt az őrizetet oly módon kell végrehajtani, hogy az visszatartson a határátkelőhelyeken történő ellenőrzés kikerülésétől.

2. A külső határok határátkelőhelyeken kívüli, valamint a határátkelőhelyeken a szokásos nyitvatartási időn túli őrizetének fő célja a jogellenes határátkelés megakadályozása, a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a határt illegálisan átlépő személyek elleni intézkedések alkalmazása vagy meghozatala.

3. Az engedélyezett átkelőhelyek közötti őrizetet az adott helyzetnek megfelelő létszámban és módszerekkel dolgozó személyzet látja el. Az őrizet végrehajtásának időszaka gyakran és kiszámíthatatlanul változik, hogy a jogellenes határátlépés állandó kockázattal járjon.

4. Az őrizetet járőrök hajtják végre, akik feladataikat járőrözéssel, illetve az ismert vagy feltételezett veszélyeztetett helyen elhelyezkedve látják el azzal a céllal, hogy a határt illegálisan átlépőket elfogják. A határőrizet technikai, azon belül elektronikai eszközök alkalmazásával is végrehajtható.

5. A határőrizet eszközét és módszerét az operatív feltételek, és különösen a határ típusának és jellegének (szárazföldi, belvízi vagy tengeri) figyelembevételével választják ki.

6. A határőrizetre irányadó részletes szabályokat a 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikkA beléptetés megtagadása

1. Az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeket nem teljesítő harmadik országbeli állampolgár beléptetését a tagállamok területére meg kell tagadni, kivéve, ha valamely tagállam humanitárius okból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek következtében szükségesnek tartja, hogy ettől az elvtől eltérjen. Ilyen esetekben a beutazási engedély az érintett tagállam területére korlátozódik, amely tájékoztatja a többi tagállamot. Ezek a szabályok nem akadályozzák a menedékjogra vonatkozó különös rendelkezések alkalmazását és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadását.

2. Amennyiben az állampolgárság okán vízumkényszer alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok vízum nélkül jelentkeznek a határnál, meg kell tagadni a beléptetést, kivéve, ha teljesítik a 415/2003/EK rendelet[61] 1. cikke (2) bekezdésében megállapított feltételeket.

Amennyiben teljesülnek ezek a feltételek, a vízum a fenti rendeletnek megfelelően kiadható a határon. A határon kiadott vízumokról nyilvántartást kell vezetni.

3. A beléptetés megtagadására a nemzeti jog által felhatalmazott hatóság megindokolt döntése alapján kerül sor, amely megállapítja a fellebbezési eljárást; azonnal hatályba lép vagy adott esetben a nemzeti jog által megállapított határidő lejártát követően.

A beléptetés megtagadásához használt formanyomtatványt a VIII. melléklet B. része tartalmazza. Az érintett harmadik országbeli állampolgárnak e formanyomtatványon kell visszaigazolnia a beléptetés megtagadására vonatkozó döntést.

4. A határőröknek biztosítaniuk kell, hogy az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a beléptetését megtagadták, nem lép be az érintett tagállam területére, vagy ha már belépett, haladéktalanul távozik.

5. A beléptetés megtagadására irányadó részletes szabályokat a VIII. melléklet A. része tartalmazza.

III. fejezetA határellenőrzés eszközei és a tagállamok közötti együttműködés

12. cikkA határellenőrzések eszközei

A tagállamok megfelelő létszámú személyi állományt és elegendő számú eszközt alkalmaznak, hogy a külső határokon történő ellenőrzéseket 6-11. cikknek megfelelően hajtsák végre, olyan módon, amely magas szintű ellenőrzést biztosít.

13. cikkAz ellenőrzések végrehajtása

1. Az e rendelet 6-11. cikkében előírt határellenőrzéseket a tagállamoknak a nemzeti jognak megfelelően a határőrségi feladatokért felelős szolgálatai végzik el.

Ezeknek a feladatoknak az elvégzésekor a határőröket határrendészeti, valamint a nemzeti jog által rájuk ruházott, büntetőeljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskörrel bízzák meg.

A határőrségi feladatokért felelős nemzeti szolgálatok személyi állományát szakképzett és megfelelően kiképzett szakemberek alkotják.

2. A határőrségi feladatok teljesítése során megtett intézkedéseket a kitűzött céllal összhangban hajtják végre.

3. Az egyes tagállamok nemzeti joga alapján a határőrségi feladatokért felelős nemzeti szolgálatok jegyzékét a IX. melléklet tartalmazza.

4. A hatékony határellenőrzés érdekében a tagállamok szoros, állandó együttműködést biztosítanak a határőrségi feladatokért felelős nemzeti szolgálatok között.

14. cikkTagállamok közötti együttműködés

1. A tagállamok támogatják egymást, és állandó, szoros együttműködést tartanak fenn a határellenőrzések hatékony végrehajtása céljából.

2. A tagállamok közötti operatív együttműködést a külső határokon történő operatív együttműködés igazgatásáért felelős európai ügynökség irányítja és koordinálja.

15. cikkKözös ellenőrzések

1. Azok a tagállamok, amelyek nem alkalmazzák a 18. cikket a közös szárazföldi határaikra, e cikk alkalmazásának napjáig közösen ellenőrizhetik a közös határokat a 6-11. cikk sérelme nélkül.

Ebből acélból a tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek.

2. A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően kötött megállapodásokról.

IV. fejezetA határellenőrzésekre vonatkozó különleges részletes szabályok és egyedi eljárások

16. cikkA különböző határtípusokra és a tagállamok külső határainak átlépéséhez használt különböző közlekedési eszközökre vonatkozó különleges részletes szabályok

Különleges részletes szabályokat - például a X. mellékletben előírtakat - kell meghatározni a különböző határtípusokra és tagállamok külső határain történő átlépéshez használt különböző közlekedési eszközökre vonatkozóan:

a) szárazföldi határok (közúti és vasúti);

b) légi határok (nemzetközi repülőterek, kisrepülőterek, belső légi járatok);

c) tengeri határok és belvízi hajózás.

17. cikkKülönleges szabályok

1. Bizonyos kategóriákba tartozó személyekre vonatkozóan különleges szabályokat, például a XI. mellékletben előírtakat, kell meghatározni:

a) pilóták és légiszemélyzet;

b) tengerészek;

c) diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezők és nemzetközi szervezetek tagja;

d) határ menti ingázók;

e) kiskorúak.

2. A tagállamok külügyminisztériumai által a diplomáciai és konzuli képviseletekhez akkreditált személyek és családtagjaik számára kiadott igazolványminták a XII. mellékletben találhatók.

III. CÍMBELSő HATÁROK

I. FEJEZETAZ ELLENőRZÉSEK MEGSZÜNTETÉSE A BELSő HATÁROKON

18.cikkA belső határok átlépése

A belső határokat bármely ponton át lehet lépni anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor, függetlenül az adott személy állampolgárságától.

19. cikkEllenőrzések a tagállamok területén

Az ellenőrzések megszüntetése a belső határokon nem érinti a következőket:

a) az egyes tagállamok jogszabályai alapján az illetékes hatóságok által gyakorolt rendőrségi hatáskör, amennyiben a belső határokon, a határhoz közeli területeken vagy meghatározott határterületeken az ellenőrzéseket ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan célból hajtják végre, mint az adott tagállam egész területén, főleg a gyakoriság és intenzitás tekintetében;

b) az egyes tagállamok jogszabályai alapján az illetékes hatóságok által, a kikötői vagy repülőtéri hatóságok, illetve fuvarozók által a kikötőkben a repülőtereken elvégzett biztonsági személyellenőrzések, feltéve, hogy az említett ellenőrzéseket az érintett tagállam területén belül utazó személyekre is vonatkoznak;

c) egy adott tagállam lehetősége, hogy jogszabályban írja elő az iratok és okmányok birtoklására és magánál tartására vonatkozó kötelezettséget;

d) a Schengeni Egyezmény 22. cikke szerint harmadik országbeli állampolgárok azon kötelezettsége, hogy bejelentkezzenek, amikor egy adott tagállam területére lépnek.

II. fejezetVédzáradék

20. cikkA belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetése valamely tagállam által

1. A tagállamok a közrend, a közegészségügy és a belső biztonság komoly fenyegetése esetén legfeljebb 30 napos időtartamra újrabevezethetik az ellenőrzéseket a belső határaikon a 21. cikkben vagy - vészhelyzetben - a 22. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően. Az ellenőrzések alkalmazási köre és időtartama nem lépheti túl a komoly fenyegetés elhárításához feltétlenül szükséges mértéket.

2. Amennyiben a közrend, a közegészségügy és a belső biztonság fenyegetése 30 napon túl is fennáll, az adott tagállam az (1) bekezdésben említettekkel megegyező okok alapján, valamint bármilyen új elem figyelembevételével legfeljebb 30 napos, megújítható időtartamra fenntarthatja az ellenőrzéseket a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

21. cikkEljárás előre nem látható események esetén

1. Amennyiben egy tagállam a 20. cikk (1) bekezdése szerint a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetését tervezi, haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot, és a következő információkat szolgáltatja:

a) a tervezett döntés okai, részletesen kifejtve azokat az eseményeket, amelyek komoly fenyegetést jelentenek a közrendre, belső biztonságra és közegészségügyre;

b) a tervezett döntés alkalmazási köre, meghatározva azokat a határokat, ahol az ellenőrzéseket újra be akarják vezetni;

c) az engedélyezett átkelőhelyek neve;

d) a tervezett döntés dátuma és időtartama;

e) adott esetben a többi tagállam által meghozandó intézkedések.

2. Az érintett tagállam bejelentését követően, valamint a (3) bekezdésben előírt konzultáció figyelembevételével a Bizottság véleményt nyilvánít.

3. Az (1) bekezdésben előírt információk, valamint a (2) bekezdésben előírt vélemény a megkereső állam, a többi tagállam közötti, a Tanács és a Bizottság keretében tartott konzultációk tárgya, amelyek célja, hogy - amennyiben szükséges - kölcsönös együttműködést szervezzenek a tagállamok között, valamint hogy megvizsgálják, hogy az intézkedések arányban állnak-e a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetését előidéző eseménnyel, és megvizsgálják a közrendet, a belső biztonságot és a közegészségügyet fenyegető veszélyeket.

A fent említett konzultációra legalább tizenöt nappal az ellenőrzések újrabevezetésének tervezett napja előtt kerül sor.

4. Az ellenőrzéseket csak a (3) bekezdésben említett konzultációkat követően lehet újrabevezetni.

22. cikkRendkívüli eljárás

1. Amennyiben egy állam közrendje, belső biztonsága vagy közegészségügye szempontjából sürgés cselekvésre van szükség, az érintett tagállam haladéktalanul újrabevezetheti az ellenőrzéseket a belső határokon.

2. A megkereső állam haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot, és biztosítja a 21. cikk (1) bekezdésében említett információkat, valamint megadja a rendkívüli eljárás alkalmazásának indokait.

23. cikkA belső határokon történő ellenőrzések meghosszabbítására vonatkozó eljárás

1. A belső határokon történő ellenőrzéseket a többi tagállammal a Tanács és a Bizottság keretében folytatott konzultációt követően, kizárólag a 20. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint, lehet meghosszabbítani.

2. A megkereső hatóság megadja a többi tagállamnak és a Bizottságnak a belső határokon történő ellenőrzések meghosszabbításának okával kapcsolatos valamennyi fontos információt.

A 21. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.

24. cikkA belső határokon történő ellenőrzések határokon átnyúló terrorfenyegetés miatti közös újrabevezetése

1. Több tagállamot érintő, a közrend, a belső biztonság vagy a közegészségügy különösen komoly fenyegetése esetén, például határokon átnyúló terrorfenyegetés esetén, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határozhat az ellenőrzések valamennyi belső határon vagy valamennyi vagy néhány tagállam meghatározott határán történő újrabevezetéséről. Az említett ellenőrzések alkalmazási köre és időtartama nem lépheti túl a különösen komoly fenyegetés elhárításához feltétlenül szükséges mértéket.

2. A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határoz az említett rendkívüli intézkedések megszüntetéséről, amint a különösen komoly fenyegetés megszűnt.

3. Az Európai Parlamentet haladéktalanul tájékoztatni kell az (1) és (2) bekezdés szerint megtett intézkedésekről.

4. E cikk nem zárja ki a tagállamok által a 22. cikk szerint hozott közvetlen és kísérő határozatot.

25. cikkAz ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések a védzáradék alkalmazása esetén

Amennyiben az ellenőrzések újrabevezetésére kerül sor a belső határokon, a II. cím vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

26. cikkA belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetéséről szóló jelentés

Az a tagállam, amely a 20. cikk szerint újrabevezette a belső határokon az ellenőrzéseket, megerősíti, hogy mely napon szünteti meg az ellenőrzéseket, valamint ugyanakkor vagy röviddel azt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetéséről.

27. cikkA nyilvánosság tájékoztatása

Amennyiben a védzáradék alkalmazásának oka lehetővé teszi, az ellenőrzéseket a belső határokon újrabevezető tagállam/tagállamok megfelelő módon tájékoztatja/tájékoztatják a nyilvánosságot az ellenőrzések újrabevezetéséről és az engedélyezett átkelőhelyekről.

28. cikkBizalmas jelleg

Az érintett tagállam kérésére a többi tagállam, az Európai Parlament és a Bizottság tiszteletben tartja az ellenőrzések újrabevezetésével és meghosszabbításával kapcsolatban szolgáltatott információ, valamint a 26. cikk szerint elkészített jelentés bizalmas jellegét.

IV. CÍMZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. CIKKA MELLÉKLETEK MÓDOSÍTÁSAI

Az I-XII. melléklet a 30. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően módosul.

30. cikkBizottság

1. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

2. Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak két hónap.

3. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

31. cikkAz alkalmazás mellőzése egyes területek tekintetében

E rendelet nem alkalmazható Franciaország és Hollandia Európán kívüli területeire.

2. E rendelet rendelkezései nem érinthetik hátrányosan a Ceuta és Melilla városára vonatkozó különleges szabályokat, a Spanyol Királyságnak az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló megállapodás záróokmányában meghatározottak szerint.[62]

32. cikkA tagállamok által közölt információk

A tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított tíz munkanapon belül értesítik a Bizottságot a 19. cikk c) és d) pontjával kapcsolatos nemzeti rendelkezésekről. E rendeletek azt követő változásait öt munkanapon belül kell bejelenteni.

A tagállamok által közölt információkat az Európai Unió Hivatalos Lapjának C. sorozatában teszik közzé.

33. cikkA III. cím alkalmazásáról szóló jelentés

A Bizottság legkésőbb évvel e rendelet hatálybalépését követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a III. cím alkalmazásáról.

A Bizottság külön figyelmet fordít a belső határokon történő ellenőrzések újrabevezetéséből származó nehézségekre. Amennyiben szükséges, az ilyen nehézségek megoldására irányuló javaslatokat nyújt be.

34. cikkElhagyás és hatályvesztés

1. Az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 2-8. cikkét ....-tól/-től kezdődően [e rendelet érvénybelépésének napja] el kell hagyni.

2. A következők ugyanattól a naptól kezdődően hatályukat vesztik:

- a Közös Kézikönyv a mellékletekkel együtt;

- a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i (SCH/Com-ex (94)17, rev. 4) és 1995. december 20-i (SCH/Com-ex (95) 20, rev. 2) határozata;

- a Közös Konzuli Utasítás 7. melléklete;

- a 790/2001/EK rendelet

Az elhagyott cikkekre és a hatályukat vesztett jogi eszközökre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásként és a XIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

35. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet -tól/től kell alkalmazni... [hat hónappal a hatálybalépést követően].

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök [...]

I. MELLÉKLETEngedélyezett határátkelőhelyek

BELGIUM

Légi határok

- Brussels National Airport (Brüsszel Nemzeti Repülőtér) (Zaventem)

- Oostende

- Deurne

- Bierset

- Gosselies

- Wevelgem (kisrepülőtér)

Tengeri határok

- Antwerpen

- Oostende

- Zeebrugge

- Nieuwpoort

- Gent

- Blankenberge

Szárazföldi határ

- Eurostar (Csatorna-alagút)

Station Brussel-Zuid/Gare de Bruxelles-Midi

CSEH KÖZTÁRSASÁG

CSEH KÖZTÁRSASÁG - LENGYELORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Bartultovice - Trzebina

2. Bílý Potok - Paczków

3. Bohumín - Chałupki

4. Bohumín - Chałupki (vasút)

5. Bukovec - Jasnowice

6. Český Těšín - Cieszyn

7. Český Těšín - Cieszyn (vasút)

8. Chotěbuz - Cieszyn

9. Dolní Lipka - Boboszów

10. Dolní Marklovice - Marklowice Górne

11. Frýdlant v Čechách - Zawidów (vasút)

12. Habartice - Zawidów

13. Harrachov - Jakuszyce

14. Horní Lištná - Leszna Górna

15. Hrádek nad Nisou - Porajów

16. Královec - Lubawka

17. Královec - Lubawka (vasút)

18. Krnov - Pietrowice

19. Kunratice - Bogatynia

20. Lichkov - Międzylesie (vasút)

21. Meziměstí - Mieroszów (vasút)

22. Mikulovice - Głuchołazy

23. Mikulovice - Głuchołazy (vasút)

24. Náchod - Kudowa Słone

25. Nové Město p. Smrkem - Czerniawa Zdrój

26. Osoblaha - Pomorzowiczki

27. Otovice - Tłumaczów

28. Petrovice u Karviné - Zebrzydowice (vasút)

29. Pomezní Boudy - Przełęcz Okraj

30. Srbská - Miloszów

31. Starostín - Golińsk

32. Sudice - Pietraszyn

33. Závada - Golkowice

34. Zlaté Hory - Konradów

Kishatárforgalmi(*) és kirándulóforgalmi határátkelőhelyek(**)

1. Andělka - Lutogniewice**

2. Bartošovice v Orlických horách - Niemojów*/**

3. Bernartice - Dziewiętlice*

4. Beskydek - Beskidek*

5. Bílá Voda - Złoty Stok*

6. Božanov - Radków**

7. Česká Čermná - Brzozowice**

8. Chomýž - Chomiąża*

9. Chuchelná - Borucin*

10. Chuchelná - Krzanowice*

11. Harrachov - Polana Jakuszycka**

12. Hať - Rudyszwałd*

13. Hať - Tworków*

14. Hněvošice - Ściborzyce Wielkie*

15. Horní Morava - Jodłów**

16. Hrčava - Jaworzynka*/**

17. Janovičky - Głuszyca Górna**

18. Karviná Ráj II - Kaczyce Górne*

19. Kojkovice - Puńców*

20. Kopytov - Olza*

21. Linhartovy - Lenarcice*

22. Luční bouda - Równia pod Śnieżką**

23. Luční bouda - Śląski Dom**

24. Machovská Lhota - Ostra Góra**

25. Malá Čermná - Czermna*

26. Malý Stožek - Stożek*

27. Masarykova chata - Zieleniec**

28. Mladkov (Petrovičky) - Kamieńczyk**

29. Nýdek - Wielka Czantorja**

30. Olešnice v Orlických horách (Čihalka) - Duszniki Zdrój**

31. Opava - Pilszcz*

32. Orlické Záhoří - Mostowice*

33. Petříkovice - Okreszyn**

34. Píšť - Bolesław*

35. Píšť - Owsiszcze*

36. Rohov - Ściborzyce Wielkie*

37. Šilheřovice - Chałupki*

38. Smrk - Stóg Izerski**

39. Soví sedlo (Jelenka) - Sowia Przełęcz**

40. Špindleruv mlýn - Przesieka**

41. Staré Město - Nowa Morawa*/**

42. Strahovice - Krzanowice*

43. Travná - Lutynia*/**

44. Třebom - Gródczanki*

45. Třebom - Kietrz*

46. Úvalno - Branice*

47. Vávrovice - Wiechowice*

48. Velké Kuntice -Sławniowice*

49. Velký Stožec - Stożek**

50. Vřňovice - Gorzyczki*

51. Věřňovice - Łaziska*

52. Vidnava - Kałków*

53. Vosecká bouda (Tvarožník) - Szrenica**

54. Vrchol Kralického Sněžníku - Snieznik**

55. Žacléř - Niedomirów**

56. Zdoňov - Łączna**

57. Zlaté Hory - Jarnołtówek**

CSEH KÖZTÁRSASÁG - SZLOVÁKIA

Szárazföldi határok

1. Bílá - Klokočov

2. Bílá-Bumbálka - Makov

3. Břeclav (autópálya) - Brodské (autópálya)

4. Březová - Nová Bošáca

5. Brumov-Bylnice - Horné Srnie

6. Hodonín - Holíč

7. Hodonín - Holíč (vasút)

8. Horní Lideč - Lúky pod Makytou (vasút)

9. Lanžhot - Brodské

10. Lanžhot - Kúty (vasút)

11. Mosty u Jablunkova - Čadca (vasút)

12. Mosty u Jablunkova - Svrčinovec

13. Nedašova Lhota - Červený Kameň

14. Šance - Čadca-Milošová

15. Starý Hrozenkov - Drietoma

16. Strání - Moravské Lieskové

17. Střelná - Lysá pod Makytou

18. Sudoměřice - Skalica

19. Sudoměřice - Skalica (vasút)

20. Velká nad Veličkou - Vrbovce (vasút)

21. Velká nad Veličkou - Vrbovce

22. Velké Karlovice - Makov

23. Vlárský průsmyk - Horné Srnie (vasút)

CSEH KÖZTÁRSASÁG - AUSZTRIA

Szárazföldi határok

1. Břeclav - Hohenau (vasút)

2. České Velenice - Gmünd

3. České Velenice - Gmünd (vasút)

4. České Velenice - Gmünd 2

5. Chlum u Třeboně - Schlag

6. Čížov - Hardegg

7. Dolní Dvořiště - Wullowitz

8. Halámky - Gmünd-Neu-Nagelberg

9. Hatě - Kleinhaugsdorf

10. Hevlín - Laa an der Thaaya

11. Hnanice - Mitterretzbach

12. Horní Dvořiště - Summerau (vasút)

13. Ježová - Iglbach

14. Koranda - St. Oswald

15. Mikulov - Drasenhofen

16. Nová Bystřice - Grametten

17. Nové Hrady - Pyhrabruck

18. Plešné jezero - Plöckensteinersee

19. Poštorná - Reinthal

20. Přední Výtoň - Guglwald

21. Šatov - Retz (vasút)

22. Slavonice - Fratres

23. Studánky - Weigetschlag

24. Valtice - Schrattenberg

25. Vratěnín - Oberthürnau

26. Zadní Zvonková - Schöneben

CSEH KÖZTÁRSASÁG - NÉMETORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Aš - Selb

2. Aš - Selb- Plössberg (vasút)

3. Boží Dar - Oberwiesenthal

4. Broumov - Mähring

5. Česká Kubice - Furth im Wald (vasút)

6. Cheb - Schirnding (vasút)

7. Cínovec - Altenberg

8. Cínovec - Zinnwald

9. Děčín - Bad Schandau (vasút)

10. Dolní Poustevna - Sebnitz

11. Doubrava - Bad Elster

12. Folmava - Furth im Wald

13. Hora sv. Šebestiána - Reitzenhain

14. Hrádek nad Nisou - Zittau(vasút)

15. Hřensko - Schmilka

16. Hřensko - Schöna (folyó)

17. Jiříkov - Neugersdorf

18. Kraslice - Klingenthal

19. Kraslice / Hraničná - Klingenthal (vasút)

20. Lísková - Waldmünchen

21. Mníšek - Deutscheinsiedel

22. Moldava - Neurehefeld

23. Pavlův Studenec - Bärnau

24. Pomezí nad Ohří - Schirnding

25. Potůčky - Johanngeorgenstadt (vasút)

26. Potůčky - Johanngeorgenstadt

27. Petrovice - Bahratal

28. Rozvadov - Waidhaus

29. Rozvadov - Waidhaus (autópálya)

30. Rumburk - Ebersbach - Habrachtice (vasút)

31. Rumburk - Neugersdorf

32. Rumburk - Seifhennersdorf

33. Stožec - Haidmühle

34. Strážný - Philippsreuth

35. Svatá Kateřina - Neukirchen b.Hl. Blut

36. Svatý Kříž - Waldsassen

37. Varnsdorf - Seifhennersdorf

38. Vejprty - Bärenstein

39. Vejprty - Bärenstein (vasút)

40. Vojtanov - Bad Brambach (vasút)

41. Vojtanov - Schönberg

42. Všeruby - Eschlkam

43. Železná - Eslarn

44. Železná Ruda - Bayerisch Eisenstein

45. Železná Ruda - Bayerisch Eisenstein (vasút)

Átkelőhelyek a kirándulóforgalom számára

1. Brandov - Olbernhau (Grünthal)

2. Branka - Hermannsreuth

3. Bublava - Klingenthal/Aschberg

4. Bučina - Finsterau

5. Čerchov - Lehmgrubenweg

6. Černý Potok - Jöhstadt

7. České Žleby - Bischofsreut (Marchhäuser)

8. Český Jiřetín - Deutschgeorgenthal

9. Debrník - Ferdinandsthal

10. Dolní Podluží - Waltersdorf (Herrenwalde)

11. Dolní Světlá - Jonsdorf

12. Dolní Světlá - Waltersdorf

13. Dolní Žleb - Elbradweg Schöna

14. Fleky - Hofberg

15. Fojtovice - Fürstenau

16. Hora sv. Kateřiny - Deutschkatharinenberg

17. Horní Paseky - Bad Brambach

18. Hrádek nad Nisou - Hartau

19. Hranice - Bad Elster/ Bärenloh

20. Hranice - Ebmath

21. Hřebečná (Boží Dar/Hubertky) - Oberwiesenthal

22. Hřebečná/Korce - Henneberg (Oberjugel)

23. Hřensko - Schöna

24. Jelení - Wildenthal

25. Jílové/Sněžník - Rosenthal

26. Jiříkov - Ebersbach (Bahnhofstr.)

27. Křížový Kámen - Kreuzstein

28. Krompach - Jonsdorf

29. Krompach - Oybin/Hain

30. Kryštofovy Hamry - Jöhstadt (Schmalzgrube)

31. Libá/Dubina - Hammermühle

32. Lipová - Sohland

33. Lobendava - Langburkersdorf

34. Lobendava/Severní - Steinigtwolmsdorf

35. Loučná - Oberwiesenthal

36. Luby - Wernitzgrün

37. Mikulášovice - Hinterhermsdorf

38. Mikulášovice (Tomášov) -Sebnitz OT/Hertigswalde (Waldhaus)

39. Mikulášovice/Tanečnice - Sebnitz (Forellenschänke)

40. Moldava - Holzhau

41. Mýtina - Neualbenreuth

42. Nemanice/Lučina - Untergrafenried

43. Nová Ves v Horách - Deutschneudorf

44. Nové Údolí /Trojstoličník/ - Dreisessel

45. Ostrý - Grosser Osser

46. Ovčí Vrch - Hochstrasse

47. Petrovice - Lückendorf

48. Pleš - Friedrichshäng

49. Plesná - Bad Brambach

50. Pod Třemi znaky - Brombeerregel

51. Potůčky - Breitenbrunn (Himmelswiese)

52. Prášily - Scheuereck

53. Přední Zahájí - Waldheim

54. Rybník - Stadlern

55. Šluknov/Rožany - Sohland (Hohberg)

56. Starý Hrozňatov - Hatzenreuth

57. Tři znaky - Drei Wappen

58. Zadní Doubice - Hinterheermsdorf

59. Ždár - Griesbach

60. Železná Ruda - Bayerisch Eisenstein

Légi határok

A. Nyilvános [63]

1. Brno - Tuřany

2. České Budějovice - Hosín

3. Holešov

4. Karlovy Vary

5. Karlovy

6. Liberec

7. Mnichovo Hradiště

8. Olomouc

9. Ostrava - Mošnov

10. Pardubice

11. Praha - Ruzyně

12. Uherské Hradiště - Kunovice

B. Nem nyilvános [64]

1. Benešov

2. Hradec Králové

3. Líně'

4. Otrokovice

5. Přerov

6. Vodochody

7. Vysoké Mýto

DÁNIA

Tengeri határok:

Dánia

Aabenr Havn

Aggersund Kalkvrks Udskibningsbro

Allinge Havn

Asnsvrkets Havn

Assens Havn

Augustenborg Havn

Avedrevrkets Havn

Avernakke Pier

Bagenkop Havn

Bandholm Havn

Bogense Havn

Bnnerup Havn

Dansk Salt A/S' Anlgskaj

Det Danske Stlvalsevrk A/S' Havn

Dragr Havn

Enstedvrkets Havn

Esbjerg Havn

Faaborg Havn

Fakse Havn

Fakse Ladeplade Fiskeri- og Lystbdehavn

Fredericia Havn

Frederikshavn Havn

Gedser Havn

Gren Havn

Grsten Havn

Gudhjem Havn

Gulfhavn, Stigsns

Haderslev Havn

Hals Havn

Hanstholm Havn

Hasle Havn

Helsingr Statshavn

Helsingr Frgehavn

Hirtshals Havn

H.J. Hansen Hadsund A/S' Havn

Hobro Havn

Holbk Havn

Holstebro-Struer Havn

Horsens Havn

Hou Havn (Odder)

Hundested Havn

Hvide Sande Havn

Kalundborg Havn

Kalvig Bdehavn

Kerteminde Havn og Marina

Klintholm Havn

Koldby Ks Havn (Sams)

Kolding Havn

Kongsdal Havn

Korsr Havn

Kyndbyvrkets Havn

Kbenhavns Havn

Kge Havn

Lemvig Havn

Lindholm Havn

Lind-Terminalen

Lyngs Odde Ammoniakhavn

Marstal Havn

Masnedvrkets Havn

Middelfart Havn

Nakskov Havn

Neks Havn

NKT Trdvrket A/S' Havn

Nordjyllandsvrkets Havn

Nyborg Havn

Nyborg Fiskerihavn

Nyborg Fritids- og Lystbde-Havn

Nykbing Falster Havn

Nykbing Mors Havn

Nstved Havn

Odense Havn

Odense Staalskibsvrft A/S' Havn

Orehoved Havn

Randers Havn

Rudkbing Havn

Rdby Frge- og Trafikhavn

Rm Havn

Rnne Havn

Skagen Havn

Skive Havn

Skrbkvrkets Havn

Spodsbjerg Frgehavn

Statoil Pieren

Stege Havn

Stevns Kridtbruds Udskibningspier

Stigsnsvrkets Havn

Stubbekbing Havn

Studstrupvrkets Havn

Svaneke Havn

Svendborg Trafikhavn

Sby Havn

Sby Havn

Snderborg Havn

Tejn Havn

Thisted Havn

Thorsminde Havn

Thyborn Havn

Vang Havn

Vejle Havn

Vordingborg Havn

rskbing Havn

lborg Havn

lborg Portland

rhus Havn

r Havn

rsund Havn

Feröer szigetek:

Fuglafjadar Havn

Klaksvikar Havn

Kollafjardar Havn

Oyra Havn

Runavikar Havn

Torshavn Havn

Tvroyrar Havn

Vags Havn

Miovags/Sandavags Havn

Srvags Havn

Vestmanna Havn

Grönland:

Aasiaat Havn (Egedesminde)

Ilulissat Havn (Jakobshavn)

Illoqqortoormiit Havn (Scoresbysund)

Kangerlussauaq Havn (Sndre Strmfjord)

Maniitsoq Havn (Sukkertoppen)

Nanortalik Havn

Narsaq Havn

Narsarsuaq Havn

Nuuk Havn (Godthb)

Paamiut Havn (Frederikshb)

Qaanaaq Havn (Thule)

Qaqortoq Havn (Julianehb)

Qasigiannguit Havn (Christianshb)

Qeqertarsuaq Havn (Godhavn)

Sisimiut Havn (Holsteinsborg)

Tasiilaq Havn (Angmagssalik)

Upernavik Havn

Uummannaq Havn (Umanak)

Légi határok:

Dánia

Billund Lufthavn

Esbjerg Lufthavn

Grnholt Flyveplads

Herning Flyveplads

Karup Lufthavn

Koldingegnens Lufthavn i Vamdrup

Kbenhavns Lufthavn i Kastrup

Lolland-Falster repülőtér

Lemvig Lufthavn

Odense Lufthavn

Randers Flyveplads

Roskilde Lufthavn i Tune

Rnne Lufthavn

Sindal Lufthavn

Skive Lufthavn

Stauning Lufthavn

Sydfyns Flyveplads p Tsinge

Snderborg Lufthavn

Thisted Lufthavn

Vojens Lufthavn

r Lufthavn

lborg Lufthavn

rhus Lufthavn

rs flyveplads i Lgstr

Feröer szigetek:

Vg Lufthavn

Grönland:

Aasiaat Lufthavn (Egedesminde)

Ilulissat Lufthavn (Jakobshavn)

Kangerlussuaq Lufthavn (Sndre Strmfjord)

Kulusuk Lufthavn

Maniitsoq Lufthavn (Sukkertoppen)

Nerlerit Inaat Lufthavn

Narsarsuaq Lufthavn

Pituffik Lufthavn (Thule)

Nuuk Lufthavn (Godthb)

Qaanaaq Lufthavn (Thule)

Sisimiut Lufthavn (Holsteinsborg)

Upernavik Lufthavn

Uummannaq Lufthavn (Umanak)

NÉMETORSZÁG

NÉMETORSZÁG - DÁNIA

+++++ TABLE +++++

NÉMETORSZÁG - LENGYELORSZÁG

+++++ TABLE +++++

NÉMETORSZÁG - CSEH KÖZTÁRSASÁG

+++++ TABLE +++++

NÉMETORSZÁG - SVÁJC

+++++ TABLE +++++

KIKÖTŐK A BODEN-TÓNÁL

Lindau-Städtischer Segelhafen

Lindau-Hafen

Bad Schachen

Wasserburg (Bodensee)

Langenargen

Friedrichshafen-Hafen

Meersburg

Überlingen

Mainau

Konstanz-Hafen

Insel Reichenau

Radolfzell

RAJNA FOLYAMI HATÁRÁTKELŐHELYEK/KIKÖTŐK

Rheinfelden-Rheinhafen

Wyhlen (Wyhlen GmbH)

Grenzach (Fa. Geigy)

Grenzach (Fa. Hoffmann La Roche AG)

Weil-Schiffsanlegestelle

Weil-Rheinhafen

ÉSZAKI-TENGERI HATÁRÁTKELŐHELYEK/KIKÖTŐK

List/Sylt

Hörnum/Sylt

Dagebüll

Wyk/Föhr

Wittdün/Amrum

Pellworm

Strucklahnungshörn/Nordstrand

Süderhafen/Nordstrand

Husum

Friedrichstadt

Tönning

Büsum

Meldorfer Hafen

Friedrichskoog

Helgoland

Itzehoe

Wewelsfleth

Brunsbüttel

Glückstadt

Elmshorn

Uetersen

Wedel

Hamburg

Hamburg-Neuenfelde

Buxtehude

Stade

Stadersand

Bützflether Sand

Otterndorf

Cuxhaven

Bremerhaven

Bremen

Lemwerder

Elsfleth

Brake

Großensiel

Nordenham

Fedderwardersiel

Eckwarderhörne

Varel

Wilhelmshaven

Hooksiel

Horumersiel

Carolinensiel (Harlesiel)

Neuharlingersiel

Bensersiel

Westeraccumersiel

Norddeich

Greetsiel

Wangerooge

Spiekeroog

Langeoog

Baltrum

Norderney

Juist

Borkum

Emden

Leer

Weener

Papenburg

Herbrum

BALTI-TENGERI HATÁRÁTKELŐHELYEK/KIKÖTŐK

Flensburg-Hafen

Flensburg-Mürwik (Hafenanlage der Bundesmarine)

Glücksburg

Langballigau

Quern-Neukirchen

Gelting

Maasholm

Schleimünde

Kappeln

Olpenitz (Hafenanlage der Bundesmarine)

Schleswig

Ostseebad Damp

Eckernförde

Eckernförde (Hafenanlage der Bundesmarine)

Surendorf (Hafenanlagen der Bundesmarine)

Rendsburg

Strande

Schilksee

Kiel-Holtenau

Kiel

Möltenort/Heikendorf

Jägersberg (Hafenanlagen der Bundesmarine)

Laboe

Orth

Puttgarden Bahnhof

Puttgarden

Burgstaaken

Heiligenhafen

Großenbrode (Hafenanlagen der Bundesmarine)

Grömitz

Neustadt (Hafenanlagen der Bundesmarine)

Niendorf

Lübeck-Travemünde

Lübeck

Timmendorf

Wolgast

Wismar

Warnemünde

Rostock Überseehafen

Stralsund

Libben

Bock

Saßnitz

Ruden

Greifswald - Ladebow Hafen

Kamminke

Ahlbeck Seebrücke

ODERHAFF HATÁRÁTKELŐHELYEK

Anklam Hafen

Karnin

Ueckermünde

Altwarp Hafen

Repülőterek, kisrepülőterek

SCHLESWIG-HOLSTEIN SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Eggebek

Flensburg-Schäferhaus

Helgoland-Düne

Hohn

Itzehoe-Hungriger Wolf

Kiel-Holtenau

Lübeck-Blankensee

Schleswig/Jagel

Westerland/Sylt

Wyk/Föhr

MECKLENBURG-ELŐ-POMERÁNIA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Barth

Heringsdorf

Neubrandenburg-Trollenhagen

Rostock-Laage

HAMBURG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Hamburg

BRÉMA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Bremen

Bremerhaven-Luneort

ALSÓ-SZÁSZORSZÁG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Borkum

Braunschweig-Waggum

Bückeburg-Achum

Celle

Damme/Dümmer-See

Diepholz

Emden

Faßberg

Ganderkesee

Hannover

Jever

Nordhorn-Lingen

Leer-Papenburg

Lemwerder, Werksflughafen der Weser-Flugzeugbau GmbH Bremen

Norderney

Nordholz

Osnabrück-Atterheide

Peine-Eddersee

Wangerooge

Wilhelmshaven-Mariensiel

Wittmundhafen

Wunstorf

BRANDENBURG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Cottbus-Drewitz

Cottbus-Neuhausen

Kyritz

Nauen

Neuhausen

Schönhagen

BERLIN SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Tegel

Tempelhof

Schönefeld

ÉSZAK-RAJNA-VESZTFÁLIA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Aachen-Merzbrück

Arnsberg

Bielefeld-Windelsbleiche

Bonn-Hardthöhe

Dahlemer Binz

Dortmund-Wickede

Düsseldorf

Essen-Mülheim

Hangelar

Hopsten

Köln/Bonn

Marl/Loemühle

Meinerzhagen

Mönchengladbach

Münster-Osnabrück

Nörvenich

Paderborn-Lippstadt

Porta Westfalica

Rheine-Bentlage

Siegerland

Stadtlohn-Wenningfeld

SZÁSZORSZÁG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Dresden

Leipzig-Halle

Rothenburg/Oberlausitz

TÜRINGIA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Erfurt

RAJNA-VIDÉK-PFALZ SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Büchel

Föhren

Koblenz-Winningen

Mendig

Pferdsfeld

Pirmasens-Zweibrücken

Speyer

Worms-Bürgerweide-West

SAAR-VIDÉK SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Saarbrücken-Ensheim

Saarlouis/Düren

HESSEN SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Egelsbach

Allendorf/Eder

Frankfurt/Main

Fritzlar

Kassel-Calden

Reichelsheim

BADEN-WÜRTTEMBERG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Aalen-Heidenheim-Elchingen

Baden Repülőtér Karlsruhe Baden-Baden

Baden-Baden-Oos

Donaueschingen-Villingen

Freiburg/Brg.

Friedrichshafen-Löwentl

Heubach (Krs. Schwäb.Gmünd)

Karlsruhe Forchheim

Konstanz

Laupheim

Leutkirch-Unterzeil

Mannheim-Neuostheim

Mengen

Mosbach-Lohrbach

Niederstetten

Offenburg

Schwäbisch Hall

Stuttgart

BAJORORSZÁG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

Aschaffenburg

Augsburg-Mühlhausen

Bayreuth-Bindlakeher Berg

Coburg-Brandebsteinsebene

Eggenfelden/Niederbayern

Erding

Fürstenfeldbruck

Hassfurth-Mainwiesen

Herzogenaurach

Hof-Pirk

Ingolstadt

Kempten-Durach

Landsberg/Lech

Landshut-Ellermühle

Lechfeld

Leipheim

Memmingen

München "Franz Joseph Strauß"

Neuburg

Nürnberg

Oberpfaffenhofen, Werkflugplatz der Dornier-Werke GmbH

Passau-Vilshofen

Roth

Rothenburg o.d. Tauber

Straubing-Wallmühle

Weiden/Opf.

Würzburg am Schenkenturm

ÉSZTORSZÁG

ÉSZTORSZÁG - LETTORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Holdre - Omui

2. Ikla - Ainaži

3. Jäärja - Ramata

4. Lilli - Ungurii

5. Misaküla - Ipii

6. Murati - Veclaicene

7. Valga - Lugaži (vasút)

8. Valga 1 - Valka 2

9. Valga 2 - Valka 3

10. Valga 3 - Valka 1

11. Vana-Ikla - Ainaži (Ikla)

12. Vastse-Roosa - Ape

ÉSZTORSZÁG - OROSZ FÖDERÁCIÓ

Szárazföldi határok

1. Koidula - Kunitšina- Gora

2. Luhamaa - Šumilkino

3. Narva - Jaanilinn (Ivangorod) (vasút)

4. Narva-1 - Jaanilinn (Ivangorod)

5. Narva-2 - Jaanilinn (Ivangorod)

6. Orava - Petseri (vasút)

7. Saatse - Krupa

Tengeri határok

1. Dirhami

2. Haapsalu

3. Heltermaa

4. Kuivastu

5. Kunda

6. Lehtma

7. Lohusalu

8. Loksa

9. Miiduranna

10. Mntu

11. Muuga

12. Narva-Jesuu

13. Nasva

14. Paldiski-1

15. Paldiski-2

16. Pärnu-2

17. Pärnu-3

18. Rohuküla

19. Roomassaare

20. Ruhnu

21. Sru

22. Tallinna-2

23. Tallinna-3

24. Tallinna-4

25. Tallinna-5

26. Tallinna-6

27. Tallinna-7

28. Tallinna-8

29. Tallinna-9

30. Tallinna-10

31. Tallinna-11

32. Tallinna-12

33. Veere

34. Vergi

35. Virtsu

Légi határok

1. Ämari (nem nyilvános katonai repülőtér, polgári repülőgépek nem használhatják)

2. Kärdla

3. Kuressaare

4. Pärnu-1

5. Tallinna-1

6. Tallinna-13

7. Tartu-1

GÖRÖGORSZÁG

+++++ TABLE +++++

*Megjegyzés: Arahos, Hios, Karpathos és Milos repülőterek nem engedélyezett határátkelőhelyek. Ezek kizárólag a nyári időszakban vannak a forgalom számára megnyitva.

+++++ TABLE +++++

SPANYOLORSZÁG

Légi határok

- Madrid-Barajas

- Barcelona

- Gran Canaria

- Palma de Mallorca

- Alicante

- Ibiza

- Málaga

- Sevilla

- Tenerife South

- Valencia

- Almería

- Asturias

- Bilbao

- Fuerteventura

- Gerona

- Granada

- Lanzarote

- La Palma

- Menorca

- Santander

- Santiago

- Vitoria

- Zaragoza

- Pamplona

- Jerez de la Frontera

- Valladolid

- Reus

- Vigo

- La Corua

- Murcia

Tengeri határok

- Algeciras (Cádiz)

- Alicante

- Almería

- Arrecife (Lanzarote)

- Avilés (Asturias)

- Barcelona

- Bilbao

- Cádiz

- Cartagena (Murcia)

- Castellón

- Ceuta

- Ferrol (La Corua)

- Gijón

- Huelva

- Ibiza

- La Corua

- La Línea de la Concepción

- La Luz (Las Palmas)

- Mahón

- Málaga

- Melilla

- Motril (Granada)

- Palma de Mallorca

- Sagunto (Provincia de Valencia)

- San Sebastian

- Santa Cruz de Tenerife

- Santander

- Sevilla

- Tarragona

- Valencia

- Vigo

Szárazföldi határok

- Ceuta

- Melilla

- La Seo de Urgel

- La Línea de la Concepción (*)

(*) A "La Línea de la Concepción" vám- és rendőri ellenőrző pont nem egyezik meg a Spanyolország által az Utrechti Egyezményben elfogadott határmegállapítással.

FRANCIAORSZÁG

Légi határok

(1) Abbeville

(2) Agen-la Garenne

(3) Ajaccio-Campo dell'Oro

(4) Albi-le Séquestre

(5) Amiens-Glisy

(6) Angers-Marcé

(7) Angoulme-Brie-Champniers

(8) Annecy-Methet

(9) Annemasse

(10) Auxerre-Branches

(11) Avignon-Caumont

(12) Bâle-Mulhouse

(13) Bastia-Poretta

(14) Beauvais-Tillé

(15) Bergerac-Roumanire

(16) Besançon-la Vze

(17) Béziers-Vias

(18) Biarritz-Bayonne-Anglet

(19) Bordeaux-Mérignac

(20) Bourges

(21) Brest-Guipavas

(22) Caen-Carpiquet

(23) Cahors-Lalbenque

(24) Calais-Dunkerque

(25) Calvi-Sainte-Catherine

(26) Cannes-Mandelieu

(27) Carcassonne-Salvaza

(28) Castres-Mazamet

(29) Châlons-Vatry

(30) Chambéry-Aix-les-Bains

(31) Charleville-Mézires

(32) Châteauroux-Déols

(33) Cherbourg-Mauperthus

(34) Clermont-Ferrand-Aulnat

(35) Colmar-Houssen

(36) Courchevel

(37) Deauville-Saint-Gatien

(38) Dieppe-Saint-Aubin

(39) Dijon-Longvic

(40) Dinard-Pleurtuit

(41) Dôle-Tavaux

(42) Epinal-Mirecourt

(43) Figari-Sud Corse

(44) Cap-Tallard

(45) Genve-Cointrin

(46) Granville

(47) Grenoble-Saint-Geoirs

(48) Hyres-le Palivestre

(49) Issy-les-Moulineaux

(50) La Môle

(51) Lannion

(52) La Rochelle-Laleu

(53) Laval-Entrammes

(54) Le Castelet

(55) Le Havre-Octeville

(56) Le Mans-Arnage

(57) Le Touquet-Paris-Plage

(58) Lille-Lesquin

(59) Limoges-Bellegarde

(60) Lognes-Emerainville

(61) Lorient-Lann-Bihoué

(62) Lyon-Bron

(63) Lyon-Saint-Exupéry

(64) Marseille-Provence

(65) Meaux-Esbly

(66) Megve

(67) Metz-Nancy-Lorraine

(68) Monaco-Héliport

(69) Montbéliard-Courcelles

(70) Montpellier-Fréjorgues

(71) Morlaix-Ploujean

(72) Nancy-Essey

(73) Nantes-Atlantique

(74) Nevers-Fourchambault

(75) Nice-Côte d'Azur

(76) Nîmes-Garons

(77) Orléans-Bricy

(78) Orléans-Saint-Denis-de-l'Hôtel

(79) Paris-Charles de Gaulle

(80) Paris-le Bourget

(81) Paris-Orly

(82) Pau-Pyrénées

(83) Périgueux-Bassillac

(84) Perpignan-Rivesaltes

(85) Poitiers-Biard

(86) Pontarlier

(87) Pontoise-Cormeilles-en-Vexin

(88) Quimper-Pluguffan

(89) Reims-Champagne

(90) Rennes Saint-Jacques

(91) Roanne-Renaison

(92) Rodez-Marcillac

(93) Rouen-Vallée de Seine

(94) Saint-Brieuc-Armor

(95) Saint-Etienne-Bouthéon

(96) Saint-Nazaire-Montoir

(97) Saint-Yan

(98) Strasbourg-Entzheim

(99) Tarbes-Ossun-Lourdes

(100) Toulouse-Blagnac

(101) Tours-Saint-Symphorien

(102) Toussus-le-Noble

(103) Troyes-Barberey

(104) Valence-Chabeuil

(105) Valenciennes-Denain

(106) Vannes-Meucon

(107) Vesoul-Frotey

(108) Vichy-Charmeil

Tengeri határok

(1) Agde

(2) Ajaccio

(3) Anglet

(4) Arcachon

(5) Bastia

(6) Bayonne

(7) Beaulieu-sur-Mer

(8) Biarritz

(9) Bonifacio

(10) Bordeaux

(11) Boulogne

(12) Brest

(13) Caen-Ouistreham

(14) Calais

(15) Calvi

(16) Camaret

(17) Cannes-Vieux Port

(18) Cap-d'Agde

(19) Carry-le-Rouet

(20) Carteret

(21) Cassis

(22) Cherbourg

(23) Ciboure

(24) Concarneau

(25) Dieppe

(26) Dunkirk

(27) Fécamp

(28) Golfe-Juan

(29) Granville

(30) Groix

(31) Gruissan

(32) Hendaye

(33) Honfleur

(34) La Rochelle-La Pallice

(35) La Turballe

(36) Le Croisic

(37) Le Guilvinec

(38) Le Havre

(39) Le Palais

(40) Les Sables-d'Olonne-Port

(41) Le Touquet-Etaples

(42) Le Tréport

(43) Leucate

(44) L'Ile-Rousse

(45) Lorient

(46) Macinaggio

(47) Mandelieu-la Napoule

(48) Marseille

(49) Monaco-Port de la Condamine

(50) Morlaix

(51) Nantes-Saint-Nazaire

(52) Nice

(53) Noirmoutier

(54) Paimpol

(55) Pornic

(56) Port-Camargue

(57) Port-de-Bouc-Fos/Port-Saint-Louis

(58) Port-en-Bessin

(59) Port-la-Nouvelle

(60) Porto-Vecchio

(61) Port-Vendres

(62) Propriano

(63) Quimper

(64) Roscoff

(65) Rouen

(66) Royan

(67) Saint-Brieuc (tengeri)

(68) Saint-Cyprien

(69) Saint-Florent

(70) Saint-Gilles-Croix-de-Vie

(71) Saint-Malo

(72) Saint-Valéry-en-Caux

(73) Ste

(74) Toulon

(75) Valras

(76) Villefranche-sur-Mer

(77) Villeneuve-Loubet

Szárazföldi határok

* SVÁJC IRÁNYÁBA

(1) Abbevillers (közút)

(2) Bâle-Mulhouse repülőtér (a területek közötti gyalogos átkelőhely)

(3) Bois-d'Amont

(4) Chatel

(5) Col France

(6) Delle road

(7) Divonne-les-Bains

(8) Ferney-Voltaire

(9) Ferrires-sous-Jougne

(10) Genve-Cornavin (pályaudvar)

(11) Goumois

(12) Hegenheim-Allschwill

(13) Huningue (közút)

(14) La Cheminée (közút)

(15) La Cure

(16) Les Fourgs

(17) Les Verrires (közút)

(18) Leymen-Benken

(19) Moëllesulaz

(20) Mouthe road

(21) Pfetterhouse

(22) Pontarlier-pályaudvar

(23) Poste autoroute Saint-Julien-Bardonnex (autópálya átkelőhely)

(24) Pougny

(25) Prévessin

(26) Saint-Gingolph

(27) Saint-Julien-Perly

(28) Saint-Louis (autópálya)

(29) Saint-Louis-Bâle-vasúti teherpályaudvar

(30) Saint-Louis-Lysbuchel

(31) Vallard-Thonex

(32) Vallorbe (nemzetközi vonatok)

(33) Vallorcine

(34) Veigy

* AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG IRÁNYÁBA:

(Összeköttetés a Csatorna-alagúton keresztül)

(1) Gare de Paris-Nord (pályaudvar)/London Waterloo pályaudvar/Ashford nemzetközi pályaudvar

(2) Gare de Lille-Europe (pályaudvar)/London Waterloo pályaudvar /Ashford nemzetközi pályaudvar

(3) Cheriton/Coquelles

(4) Gare de Fréthun (pályaudvar)/London Waterloo pályaudvar /Ashford nemzetközi pályaudvar

(5) Gare de Chessy-Marne-la-Vallée (pályaudvar)

(6) Gare d'Avignon-Centre (pályaudvar)

* ANDORRA IRÁNYÁBA

- Pas de la Case

OLASZORSZÁG

Légi határok

- Alessandria Polizia di Stato

- Alghero (SS) Polizia di Stato

- Ancona Polizia di Stato

- Aosta Polizia di Stato

- Bari Polizia di Stato

- Bergamo Polizia di Stato

- Biella Polizia di Stato

- Bologna Polizia di Stato

- Bolzano Polizia di Stato

- Brescia Polizia di Stato

- Brindisi Polizia di Stato

- Cagliari Polizia di Stato

- Catania Polizia di Stato

- Crotone Polizia di Stato

- Cuneo Polizia di Stato

- Firenze Polizia di Stato

- Foggia Polizia di Stato

- Forl Polizia di Stato

- Genova Polizia di Stato

- Grosseto Polizia di Stato

- Lamezia Terme (CZ) Polizia di Stato

- Lampedusa (AG) Carabinieri

- Lecce Polizia di Stato

- Marina di Campo (LI) Carabinieri

- Milano Linate Polizia di Stato

- Napoli Polizia di Stato

- Noviligure Carabinieri

- Olbia Polizia di Stato

- Oristano Polizia di Stato

- Padova Polizia di Stato

- Palermo Polizia di Stato

- Pantelleria (TP) Carabinieri

- Para Polizia di Stato

- Perugia Polizia di Stato

- Pescara Polizia di Stato

- Pisa Polizia di Stato

- Reggio di Calabria Polizia di Stato

- Rimini Polizia di Stato

- Roma Ciampino Polizia di Stato

- Roma Fiumicino Polizia di Stato

- Roma Urbe Polizia di Stato

- Ronchi dei Legionari (GO) Polizia di Stato

- Salerno Polizia di Stato

- Siena Polizia di Stato

- Taranto-Grottaglie Polizia di Stato

- Torino Polizia di Stato

- Trapani Polizia di Stato

- Tortoli (NU) Polizia di Stato

- Treviso Polizia di Stato

- Varese Malpensa Polizia di Stato

- Venezia Polizia di Stato

- Verona Polizia di Stato

- Villanova d'Albenga (SV) Carabinieri

Tengeri határok

- Alassio (SV) Polizia di Stato

- Alghero (SS) Polizia di Stato

- Ancona Polizia di Stato

- Anzio - Nettuno (RM) Polizia di Stato

- Augusta (SR) Polizia di Stato

- Barcoli (NA) Carabinieri

- Bari Polizia di Stato

- Barletta (BA) Polizia di Stato

- Brindisi Polizia di Stato

- Cagliari Polizia di Stato

- Campo nell'Elba (LI) Carabinieri

- Caorle (VE) Carabinieri

- Capraia Isola (LI) Carabinieri

- Capri (NA) Polizia di Stato

- Carbonia (CA) Polizia di Stato

- Castellammare di Stabia (NA) Polizia di Stato

- Castellammare del Golfo (TP) Polizia di Stato

- Catania Polizia di Stato

- Chioggia (VE) Polizia di Stato

- Civitavecchia (RM) Polizia di Stato

- Crotone Polizia di Stato

- Duino Aurisina (TS) Polizia di Stato

- Finale Ligure (SV) Carabinieri

- Fiumicino (RM) Polizia di Stato

- Formia (LT) Polizia di Stato

- Gaeta (LT) Polizia di Stato

- Gallipoli (LE) Polizia di Stato

- Gela (CL) Polizia di Stato

- Genova Polizia di Stato

- Gioia Tauro (RC) Polizia di Stato

- Grado (GO) Polizia di Stato

- Ischia (NA) Polizia di Stato

- La Maddalena (SS) Carabinieri

- La Spezia Polizia di Stato

- Lampedusa (AG) Polizia di Stato

- Lerici (SP) Carabinieri

- Levanto (SP) Carabinieri

- Licata (AG) Polizia di Stato

- Lignano (VE) Carabinieri

- Lipari (ME) Carabinieri

- Livorno Polizia di Stato

- Loano (SV) Carabinieri

- Manfredonia (FG) Polizia di Stato

- Marciana Marina (LI) Carabinieri

- Marina di Carrara (MS) Polizia di Stato

- Marsala (TP) Polizia di Stato

- Mazara del Vallo (TP) Polizia di Stato

- Messina Polizia di Stato

- Milazzo (ME) Polizia di Stato

- Molfetta (BA) Carabinieri

- Monfalcone (GO) Polizia di Stato

- Monopoli (BA) Carabinieri

- Napoli Polizia di Stato

- Olbia (SS) Polizia di Stato

- Oneglia (IM) Polizia di Stato

- Oristano Polizia di Stato

- Ortona (CH) Carabinieri

- Otranto (LE) Polizia di Stato

- Palau (SS) Polizia di Stato

- Palermo Polizia di Stato

- Pantelleria (TP) Carabinieri

- Pesaro Polizia di Stato

- Pescara Polizia di Stato

- Piombino (LI) Polizia di Stato

- Porto Azzurro (LI) Carabinieri

- Porto Cervo (SS) Polizia di Stato

- Porto Empedocle (AG) Polizia di Stato

- Porto Ferraio (LI) Polizia di Stato

- Porto Nogaro (UD) Carabinieri

- Porto Tolle (RO) Polizia di Stato

- Porto Torres (SS) Polizia di Stato

- Porto Venere (SV) Carabinieri

- Portofino (IM) Carabinieri

- Pozzalo (RG) Carabinieri

- Pozzuoli (NA) Polizia di Stato

- Rapallo (GE) Polizia di Stato

- Ravenna Polizia di Stato

- Reggio di Calabria Polizia di Stato

- Rimini Polizia di Stato

- Rio Marina (LI) Carabinieri

- Riposto (CT) Carabinieri

- Santa Margherita Ligure (GE) Carabinieri

- San Remo (IM) Polizia di Stato

- Santa Teresa di Gallura (SS) Polizia di Stato

- San Benedetto del Tronto (AP) Polizia di Stato

- Salerno Polizia di Stato

- Savona Polizia di Stato

- Siracusa Polizia di Stato

- Sorrento (NA) Polizia di Stato

- Taormina (ME) Polizia di Stato

- Taranto Polizia di Stato

- Termini Imerese (PA) Polizia di Stato

- Terracina (LT) Polizia di Stato

- Torre Annunziata (NA) Polizia di Stato

- Tortol (NU) Polizia di Stato

- Torviscosa (UD) Carabinieri

- Trapani Polizia di Stato

- Trieste Polizia di Stato

- Varazze (SV) Carabinieri

- Vasto (CH) Polizia di Stato

- Venezia Polizia di Stato

- Viareggio (LU) Polizia di Stato

- Vibovalentia Marina (VV) Polizia di Stato

Szárazföldi határok

SVÁJC IRÁNYÁBA

- Bellavista di Clivio (VA), 2. kategória Guardia di Finanza

- Biegno Indemini (VA), 1. kategória Guardia di Finanza

- Bizzarone (CO), 1. kategória Polizia di Stato

- Brogeda (CO), 1. kategória, kereskedelem Guardia di Finanza

- Brogeda (CO), 1. kategória, turizmus Polizia di Stato

- Chiasso (CO), 1. kategória, vasút Polizia di Stato

- Col G.S. Bernardo (AO), 1. kategória Carabinieri

- Col Menoure (AO), 1. kategória Guardia di Finanza

- Cremenaga (VA), 1. kategória Carabinieri

- Crociale dei Mulini (CO), 2. kategória Guardia di Finanza

- Domodossola (VB), 1. kategória Polizia di Stato

- Drezzo (CO), 2. kategória Guardia di Finanza

- Forcola di Livigno (SO), 1. kategória Carabinieri

- Fornasette (VA), 1. kategória Carabinieri

- Gaggiolo (VA), 1. kategória Carabinieri

- Iselle (VB), 1. kategória, vasút Polizia di Stato

- Luino (VA) 1. kategória, vasút Polizia di Stato

- Luino (VA), 1. kategória, tó Polizia di Stato

- Maslianico (CO), 1. kategória Polizia di Stato

- Monte Bianco (AO), 1. kategória Polizia di Stato

- Monte Moro (VB) 1. kategória, Guardia di Finanza

- Monte Spluga (SO), 1. kategória Carabinieri

- Oria Val Solda (CO), 1. kategória Carabinieri

- Oria Val Solda (CO), 1. kategória, tó Carabinieri

- Paglino (VB), 1. kategória Polizia di Stato

- Palone (VA), 1. kategória Guardia di Finanza

- Passo S. Giacomo (VB), 1. kategória Guardia di Finanza

- Piaggio Valmara (VB), 1. kategória Carabinieri

- Piattamala (SO), 1. kategória Polizia di Stato

- Pino Lago Maggiore (VA), 1. kategória, vasút Polizia di Stato

- Plan Maison (AO), 1. kategória Carabinieri

- Plateau Rosa (AO), 1. kategória Carabinieri

- Ponte Chiasso (CO), 1. kategória Polizia di Stato

- Ponte del Gallo (SO), 1. kategória Carabinieri

- Ponte Ribellasca (VB), 1. kategória, vasút Polizia di Stato

- Ponte Ribellasca (VB), 1. kategória Polizia di Stato

- Ponte Tresa (VA), 1. kategória, tó és közút Polizia di Stato

- Porto Ceresio (VA) 1. kategória, tó és közút, Polizia di Stato

- Ronago (CO), 2. kategória Guardia di Finanza

- Saltrio (VA), 2. kategória Guardia di Finanza

- S. Margherita di Stabio (CO), 1. kategória Polizia di Stato

- S. Maria dello Stelvio (SO), 1. kategória Guardia di Finanza

- S. Pietro di Clivio (VA), 2. kategória Guardia di Finanza

- Tirano (SO), 1. kategória, vasút Polizia di Stato

- Traforo G.S. Bernardo (AO), 1. kategória Polizia di Stato

- Tubre (BZ), 1. kategória Polizia di Stato

- Valmara di Lanzo (CO), 1. kategória Carabinieri

- Villa di Chiavenna (SO), 1. kategória Carabinieri

- Zenna (VA), 1. kategória Carabinieri

SZLOVÉNIA IRÁNYÁBA

- Basovizza (TS), 1. kategória Carabinieri

- Castelletto Versa (GO), 2. kategória Guardia di Finanza

- Chiampore (TS), 2. kategória Carabinieri

- Devetachi (GO), 2. kategória Guardia di Finanza

- Fernetti (TS), 1. kategória Polizia di Stato

- Fusine Laghi (UD), 1. kategória Carabinieri

- Gorizia, 1. kategória, vasút Polizia di Stato

- Gorizia Casa Rossa, 1. kategória Polizia di Stato

- Gorizia S. Gabriele, 2. kategória Guardia di Finanza

- Gorizia S. Pietro, 2. kategória Guardia di Finanza

- Gorizia Via Rafut, 2. kategória Guardia di Finanza

- Jamiano (GO), 2. kategória Guardia di Finanza

- Merna (GO), 2. kategória Guardia di Finanza

- Mernico (GO), 2. kategória Guardia di Finanza

- Molino Vecchio (UD) Guardia di Finanza

- Monrupino (TS), 2. kategória Guardia di Finanza

- Noghere (TS), 2. kategória Guardia di Finanza

- Passo Predil (UD), 1. kategória Carabinieri

- Pese (TS), 1. kategória Polizia di Stato

- Plessiva (GO), 2. kategória Guardia di Finanza

- Polava di Cepletischis (UD), 2. kategória Guardia di Finanza

- Ponte Vittorio, 2. kategória Guardia di Finanza

- Prebenico Caresana (TS), 2. kategória Guardia di Finanza

- Rabuiese (TS), 1. kategória Polizia di Stato

- Robedischis (UD), 2. kategória Guardia di Finanza

- Salcano (GO), 2. kategória Guardia di Finanza

- S. Andrea (GO), 1. kategória Polizia di Stato

- S. Barbara (TS), 2. kategória Polizia di Stato

- S. Bartolomeo (TS), 1. kategória Carabinieri

- S. Floriano (GO), 2. kategória Guardia di Finanza

- S. Pelagio (TS), 2. kategória Carabinieri

- S. Servolo (TS), 2. kategória Guardia di Finanza

- Stupizza (UD), 1. kategória Guardia di Finanza

- Venc (GO), 1. kategória Guardia di Finanza

- Villa Opicina (TS), 1. kategória, vasút Polizia di Stato

- Uccea (UD), 1. kategória Guardia di Finanza

N.B.: A 2. kategóriába tartozó átkelőhelyeket csak a határ menti lakosok használják, akik e célból egy különleges okmánnyal rendelkeznek ("kishatárforgalom").

CYPRUS

Tengeri határok

1. Marina de Larnaka ( )

2. Port de Larnaka ( )

3. Vieux port de Lemesos ( )

4. Port de Lemesos ( )

5. Port de Pafos ( )

6. Marina Agios Rafail ( )

7. Port de Zygi ( )

Légi határok

1. Aéroport international de Larnaka ( )

2. Aéroport international de Pafos ( )

LETTORSZÁG

LETTORSZÁG - OROSZ FÖDERÁCIÓ

Szárazföldi határok

1. Aizgrša - amoni ()

2. Brzii - Manuhnova ()

3. Grebeva - Ubiinka ()

4. Krsava - Skangai () (vasút)

5. Pededze - Bruniševa ()

6. Punduri - Punduri ()

7. Terehova - Burački ()

8. Vientui - Ludonka ()

9. Zilupe - Posii () (vasút)

LETTORSZÁG - BELARUSZ

Szárazföldi határok

1. Indra - Bigosova () (vasút)

2. Pternieki - Grigorovščina ()

3. Silene - Urbani ()

Kishatárforgalom

1. Piedruja - Druja ()

2. Meikšni - Gavriino ()

3. Vorzova - ipovka ()

4. Kaplava - Pusi ()

LETTORSZÁG - ÉSZTORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Ainaži (Ikla) - Vana-Ikla

2. Ainaži - Ikla

3. Ape - Vastse-Roosa

4. Ipii - Misaküla

5. Lugaži - Valga (vasút)

6. Omui - Holdre

7. Ramata - Jäärja

8. Ungurii - Lilli

9. Valka 1 - Valga 3

10. Valka 2 - Valga 1

11. Valka 3 - Valga 2

12. Veclaicene - Murati

LETTORSZÁG - LITVÁNIA

Szárazföldi határok

1. Adžni - Žeimelis

2. Aizvi - Gsalai

3. Aknste - Juodupis

4. Brunava - Joneliai

5. Demene - Tilž

6. Eglaine - Obeliai (vasút)

7. Ezere - Buknaičai

8. Grenctle - Saločiai

9. Krievgali - Puodžinai

10. Kurcums - Turmantas (vasút)

11. Laižuva - Laižuva

12. Lankuti - Lenkimai

13. Lukne - Lukn

14. Medumi - Smlyn

15. Meitene - Joniškis (vasút)

16. Meitene - Kalviai

17. Nereta - Suvainiškis

18. Piemuiža - Pikeliai

19. Pilskalne - Kvetkai

20. Pldoi - Skuodas

21. Priedula - Klykoliai

22. Priekule - Skuodas (vasút)

23. Rauda - Stelmuž

24. Ree - Mažeikiai (vasút)

25. Rucava - Bting

26. Skaistkalne - Germaniškis

27. Subate - Obeliai

28. Vaiode - Bugeniai (vasút)

29. Vaiode - Strliškiai

30. Vtii - Vegeriai

31. Žagare - Žagar

32. Zemgale - Turmantas

Tengeri határok

1. Lielupe

2. Liepja

3. Mrsrags

4. Pvilosta

5. Rga

6. Roja

7. Salacgrva

8. Skulte

9. Ventspils

Légi határok

1. Daugavpils

2. Liepja

3. Rga

4. Ventspils

LITVÁNIA

LITVÁNIA - LETTORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Bugeniai - Vaiode (vasút)

2. Buknaičiai - Ezere

3. Bting - Rucava

4. Germaniškis - Skaistkalne

5. Gsalai - Aizvi

6. Joneliai - Brunava

7. Joniškis - Meitene (vasút)

8. Juodupis - Aknste

9. Kalviai - Meitene

10. Klykoliai - Priedula

11. Kvetkai - Pilskalne

12. Laižuva - Laižuva

13. Lenkimai - Lankuti

14. Lukn - Lukne

15. Mažeikiai - Ree (vasút)

16. Obeliai - Eglaine (vasút)

17. Obeliai - Subate

18. Pikeliai - Piemuiža

19. Puodžinai - Krievgali

20. Saločiai - Grenctle

21. Skuodas - Pldoi

22. Skuodas - Priekule (vasút)

23. Smlyn - Medumi

24. Stelmuž - Rauda

25. Strliškiai - Vaiode

26. Suvainiškis - Nereta

27. Tilž - Demene

28. Turmantas - Kurcums (vasút)

29. Turmantas - Zemgale

30. Vegeriai - Vtii

31. Žagar - Žagare

32. Žeimelis - Adžni

LITVÁNIA - BELARUSZ

Szárazföldi határok

1. Adutiškis - Lentupis (vasút)

2. Adutiškis - Moldevičiai

3. Adutiškis - Pastovys (vasút)

4. Druskininkai - Parieč (vasút)

5. Eišišks - Dotišks

6. Geledn - Lentupis (vasút)

7. Kabeliai - Parieč (vasút)

8. Kapčiamiestis - Kadyš

9. Kena - Gudagojis (vasút)

10. Kraknai - Geranainys

11. Latežeris - Parieč

12. Lavorišks - Kotlovka

13. Medininkai - Kamenyj Log

14. Papelekis - Lentupis

15. Raigardas - Privalka

16. Šalčininkai - Benekainys

17. Stasylos - Benekainys (vasút)

18. Šumskas - Loša

19. Tverečius - Vidžiai

20. Ureliai - Klevyčia

LITVÁNIA - LENGYELORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Kalvarija - Budzisko

2. Lazdijai - Ogrodniki (Aradninkai)

3. Mockava (Šeštokai) - Trakiszki (Trakišks) (vasút)

LITVÁNIA - OROSZ FÖDERÁCIÓ

Szárazföldi határok

1. Jurbarkas - Sovetsk (folyó)

2. Kybartai - Černyševskoje

3. Kybartai - Nesterov (vasút)

4. Nida - Morskoje

5. Nida - Rybačyj (folyó)

6. Paggiai - Sovetsk (vasút)

7. Panemun - Sovetsk

8. Ramoniškiai - Pograničnyj

9. Rusn - Sovetsk (folyó)

Tengeri határok

Klaipda National Port, (Kurši, Molo and Malk határátkelőhelyek) és Btings Oil Terminal határátkelőhely.

Légi határok

1. Aéroport de Kaunas

2. Aéroport de Palangos

3. Aéroport de Vilnius

4. Aéroport de Zokni

LUXEMBURG

Légi határok

- Luxemburg

MAGYARORSZÁG

MAGYARORSZÁG - AUSZTRIA

Szárazföldi határok

1. Bozsok - Rechnitz

2. Bucsu - Schachendorf

3. Fertőd - Pamhagen

4. Fertőrákos - Mörbisch (kikötő)

5. Fertőrákos - Mörbisch

6. Fertőújlak - Pamhagen (vasút)

7. Hegyeshalom - Nickelsdorf

8. Hegyeshalom - Nickelsdorf (autópálya)

9. Hegyeshalom (vasút)

10. Jánossomorja - Andau

11. Kópháza - Deutschkreutz

12. Kőszeg - Rattensdorf

13. Rábafüzes - Heiligenkreutz

14. Sopron - Klingenbach

15. Sopron (vasút)

16. Szentgotthárd - Jennersdorf (vasút)

17. Szentpéterfa - Eberau

18. Zsira - Lutzmannsburg

MAGYARORSZÁG - SZLOVÉNIA

Szárazföldi határok

1. Bajánsenye - Hodoš

2. Bajánsenye - Hodoš (vasút)

3. Felsőszölnök - Martinje

4. Kétvölgy - Čepinci

5. Magyarszombatfa - Prosenjakovci

6. Nemesnép - Kobilje

7. Rédics - Dolga Vas

8. Tornyiszentmiklós - Pince

MAGYARORSZÁG - HORVÁTORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Barcs - Terezino Polje

2. Beremend - Baranjsko Petrovo Selo

3. Berzence - Gola

4. Drávaszabolcs - Donji Miholjac

5. Gyékényes - Koprivnica (vasút)

6. Letenye - Goričan

7. Magyarboly - Beli Manastir

8. Mohács (kikötő)

9. Murakeresztúr - Kotoriba (vasút)

10. Udvar - Dubosevica

MAGYARORSZÁG - JUGOSZLÁVIA

Szárazföldi határok

1. Bácsalmás - Bajmok

2. Baja (folyó)

3. Hercegszántó - Bački Breg

4. Kelebia - Subotica (vasút)

5. Röszke II - Horgoš

6. Röszke III - Horgoš (vasút)

7. Szeged (folyó)

8. Szeged-Röszke I - Horgoš (autópálya)

9. Tiszasziget - Đala

10. Tompa - Kelebija

MAGYARORSZÁG - ROMÁNIA

Szárazföldi határok

1. Ágerdőmajor (Tiborszállás) - Carei (vasút)

2. Ártánd - Borş

3. Battonya - Turnu

4. Biharkeresztes - Episcopia (vasút)

5. Csengersima - Petea

6. Gyula - Vărşand

7. Kiszombor - Cenad

8. Kötegyán - Salonta (vasút)

9. Lőkösháza - Curtici (vasút)

10. Méhkerék - Salonta

11. Nagylak - Nădlac

12. Nyírábrány - Valea Lui Mihai (vasút)

13. Nyírábrány - Valea Lui Mihai/Barantău

MAGYARORSZÁG - UKRAJNA

Szárazföldi határok

1. Barabás - Kosyny

2. Beregsurány - Luzhanka

3. Eperjeske - Salovka (vasút)

4. Lónya - Dzvinkove

5. Tiszabecs - Vylok

6. Záhony - Čop (vasút)

7. Záhony - Čop (szárazföldi)

MAGYARORSZÁG - SZLOVÁKIA

Szárazföldi határok

1. Aggtelek - Domica

2. Balassagyarmat - Slovenské Ďarmoty

3. Bánréve - Kráľ

4. Bánréve - Lenártovce (vasút)

5. Esztergom - Štúrovo

6. Győr - Gönyű(folyó - a szlovák oldalon nincs megfelelője)

7. Győr-Vámosszabadi - Medveďov

8. Hidasnémeti - Čaňa (vasút)

9. Ipolytarnóc - Kalonda

10. Komárom - Komárno

11. Komárom - Komárno (vasút)

12. Komárom - Komárno (folyó)

13. Letkés - Salka

14. Pácin - Veľký Kamenec

15. Parassapuszta - Šahy

16. Rajka - Čunovo

17. Rajka - Rusovce

18. Rajka - Rusovce (vasút)

19. Salgótarján - Šiatorská Bukovinka

20. Sátoraljaújhely - Slovenské Nové Mesto

21. Sátoraljaújhely - Slovenské Nové Mesto (vasút)

22. Somoskőújfalu - Fiľakovo (vasút)

23. Szob - Štúrovo (vasút)

24. Tornanádaska - Hosťovce

25. Tornyosnémeti - Milhosť

Légi határok

1. Debrecen

2. Aéroport international de Ferihegy, Budapest

3. Sármellék'

MÁLTA

Tengeri haatárok

1. Marr Yacht Marina

2. Ta' Xbiex Yacht Marina

3. Valletta' Seaport

Légi határ

1. Málta Nemzetközi Repülőtér, Luqa

HOLLANDIA

Légi határok

- Amsterdam Schiphol

- De Kooy

- Eindhoven

- Enschede Twente

- Groningen Eelde

- Lelystad

- Maastricht-Aachen

- Rotterdam

- Valkenburg (ZH)

Tengeri határok

- Amsterdam Ijmond

- Delfzijl

- Den Helder

- Dordrecht

- Gent-Terneuzen

- Harlingen

- Hoek van Holland/Europoort

- Lauwersoog

- Moerdijk

- Rotterdam-Havens

- Scheveningen

- Vlissingen

AUSZTRIA

Repülőterek és kisrepülőterek

+++++ TABLE +++++

Kikötők

+++++ TABLE +++++

Szárazföldi határ Svájccal (és Liechtensteinnel)

+++++ TABLE +++++

Szárazföldi határ a Cseh Köztársasággal

+++++ TABLE +++++

Szárazföldi határ Szlovákiával

+++++ TABLE +++++

Szárazföldi határ Magyarországgal

+++++ TABLE +++++

Szárazföldi határ Szlovéniával

+++++ TABLE +++++

LENGYELORSZÁG

LENGYELORSZÁG - OROSZ FÖDERÁCIÓ

Szárazföldi határok

1. Bezledy - Bagrationowsk

2. Braniewo - Mamonowo (vasút)

3. Głomno - Bagrationowsk (vasút)

4. Gołdap - Gusiew

5. Gronowo - Mamonowo

6. Skandawa - Żeleznodorożnyj (vasút)

LENGYELORSZÁG - LITVÁNIA

Szárazföldi határok

1. Budzisko - Kalvarija

2. Ogrodniki - Lazdijai

3. Trakiszki - Mockava (Šeštokai) (vasút)

LENGYELORSZÁG - BELARUSZ

Szárazföldi határok

1. Bobrowniki - Bierestowica

2. Czeremcha - Wysokolitowsk (vasút)

3. Kukuryki - Kozłowiczy

4. Kuźnica - Bruzgi

5. Kuźnica - Grodno (vasút)

6. Połowce - Pieszczatka

7. Siemianówka - Swisłocz (vasút)

8. Sławatycze - Domaczewo

9. Terespol - Brześć

10. Terespol - Brześć (vasút)

11. Zubki - Bierestowica (vasút)

LENGYELORSZÁG - UKRAJNA

Szárazföldi határok

1. Dorohusk - Jagodzin

2. Dorohusk - Jagodzin (vasút)

3. Hrebenne - Rawa Ruska

4. Hrebenne - Rawa Ruska (vasút)

5. Hrubieszów - Włodzimierz Wołyński (vasút)

6. Korczowa - Krakowiec

7. Krościenko - Chyrow (vasút)

8. Krościenko - Smolnica

9. Medyka - Szeginie

10. Przemyśl - Mościska (vasút)

11. Werchrata - Rawa Ruska (vasút)

12. Zosin - Ustiług

LENGYELORSZÁG - SZLOVÁKIA

Szárazföldi határok

1. Barwinek - Vyšný Komárnik

2. Chochołów - Suchá Hora

3. Chyżne - Trstená

4. Konieczna - Becherov

5. Korbielów - Oravská Polhora

6. Łupków - Palota (vasút)

7. Łysa Polana - Tatranská Javorina

8. Muszyna - Plaveč (vasút)

9. Niedzica - Lysá nad Dunajcom

10. Piwniczna - Mníšek nad Popradom

11. Ujsoły - Novoť

12. Winiarczykówka - Bobrov

13. Zwardoń - Skalité (vasút)

14. Zwardoń-Myto - Skalité

Kishatárforgalom (*) és kirándulóforgalom (**)

1. Babia Góra - Babia Hora**

2. Balnica - Osadné**

3. Blechnarka - Stebnická Huta**

4. Bor - Oščadnica-Vreščovka**

5. Czeremcha - Čertižné**

6. Głuchaczki - Przełęcz Jałowiecka**

7. Góra Magura - Oravice**

8. Górka Gomółka - Skalité Serafínov**

9. Jaśliska - Čertižné*

10. Jaworki - Litmanová**

11. Jaworki - Stráňany**

12. Jaworzynka - Cerne **

13. Jurgów - Podspády*

14. Kacwin - Veľká Franková*/**

15. Leluchów - Čirč*/**

16. Milik - Legnava*

17. Muszynka - Kurov*

18. Ożenna - Nižná Polianka*/**

19. Pilsko - Pilsko**

20. Piwowarówka - Pil'hov*

21. Przegibek - Vychylovka*

22. Przełęcz Przysłop - Stará Bystrica**

23. Przywarówka - Oravská Polhora**

24. Radoszyce - Palota*/**

25. Roztoki Górne - Ruske Sedlo**

26. Rycerka - Nova Bystrica*

27. Rysy - Rysy**

28. Sromowce Niżne - Červený Kláštor**

29. Sromowce Wyżne - Lysá nad Dunajcom*

30. Szczawnica - Lesnica znak graniczny II/91**

31. Szczawnica - Lesnica znak graniczny II/94**

32. Szlachtowa - Veľký Lipník**

33. Wielka Racza - Veľká Rača**

34. Wierchomla Wielka - Kače*

35. Wysowa Zdrój - Cigeľka**

36. Wysowa Zdrój - Regetowka**

37. Zawoja-Czatoża - Oravská Polhora**

38. Zwardoń - Skalité**

LENGYELORSZÁG - CSEH KÖZTÁRSASÁG

Szárazföldi határok

1. Boboszów - Dolní Lipka

2. Bogatynia - Kunratice

3. Chałupki - Bohumín

4. Chałupki - Bohumín (vasút)

5. Cieszyn - Český Těšín

6. Cieszyn - Český Těšín (vasút)

7. Cieszyn - Chotěbuz

8. Czerniawa Zdrój - Nové Město p. Smrkem

9. Głuchołazy - Mikulovice

10. Głuchołazy - Mikulovice (vasút)

11. Golińsk - Starostín

12. Golkowice - Závada

13. Jakuszyce - Harrachov

14. Jasnowice - Bukovec

15. Konradów - Zlaté Hory

16. Kudowa Słone - Náchod

17. Leszna Górna - Horní Lištná

18. Lubawka - Královec

19. Lubawka - Královec (vasút)

20. Marklowice Górne - Dolní Marklovice

21. Międzylesie -Lichkov (vasút)

22. Mieroszów - Meziměstí (vasút)

23. Miloszów - Srbská

24. Paczków - Bílý Potok

25. Pietraszyn - Sudice

26. Pietrowice - Krnov

27. Pomorzowiczki - Osoblaha

28. Porajów - Hrádek nad Nisou

29. Przełęcz Okraj - Pomezní Boudy

30. Tłumaczów - Otovice

31. Trzebina - Bartultovice

32. Zawidów - Frýdlant v Čechách (vasút)

33. Zawidów - Habartice

34. Zebrzydowice - Petrovice u Karviné (vasút)

Kishatárforgalom (*) és kirándulóforgalom(**)

1. Beskidek - Beskydek*

2. Bolesław - Píšť*

3. Borucin - Chuchelná*

4. Branice - Úvalno*

5. Brzozowie - Česká Čermná**

6. Chałupki - Šilheřovice*

7. Chomiąża - Chomýž*

8. Czermna - Malá Čermná*

9. Duszniki Zdrój - Olešnice v Orlických horách (Čihalka)**

10. Dziewiętlice - Bernartice*

11. Głuszyca Górna - Janovičky**

12. Gorzyczki - Vřňovice*

13. Gródczanki - Třebom*

14. Jarnołtówek (Biskupia Kopa) - Zlaté Hory (Biskupská kupa)**

15. Jaworzynka - Hrčava*/**

16. Jodłów - Horní Morava**

17. Kaczyce Górne - Karviná Ráj II*

18. Kałków - Vidnava*

19. Kamieńczyk - Mladkov (Petrovičky)**

20. Kietrz - Třebom*

21. Krzanowice - Chuchelná*

22. Krzanowice - Strahovice*

23. Łączna - Zdoňov**

24. Łaziska - Věřňovice*

25. Lenarcice - Linhartovy*

26. Lutogniewice - Andělka**

27. Lutynia - Travná*/**

28. Mostowice - Orlické Záhoří*

29. Niedomirów - Žacléř**

30. Niemojów - Bartošovice v Orlických horách*/***

31. Nowa Morawa - Staré Město*/**

32. Okrzeszyn - Petříkovice**

33. Olza - Kopytov*

34. Ostra Góra - Machovská Lhota**

35. Owsiszcze - Píšť*

36. Pilszcz - Opava*

37. Polana Jakuszycka - Harrachov**

38. Przesieka - Špindlerův Mlýn**

39. Puńców - Kojkovice*

40. Radków - Božanov**

41. Równia pod Śnieżką - Luční bouda **

42. Rudyszwałd - Hať*

43. Ściborzyce Wielkie - Hněvošice*

44. Ściborzyce Wielkie - Rohov*

45. Śląski Dom - Luční bouda **

46. Sławniowice - Velké Kuntice*

47. Śnieżnik - vrchol Kralického Sněžníku**

48. Sowia Przełęcz - Soví sedlo (Jelenka)**

49. Stóg Izerski - Smrk**

50. Stożek - Malý Stožek*

51. Stożek - Velký Stožek**

52. Szrenica - Vosecká bouda (Tvarožník)**

53. Tworków - Hať*

54. Wiechowice - Vávrovice*

55. Wielka Czantorja - Nýdek**

56. Zieleniec - Masarykova chata**

57. Złoty Stok - Bílá Voda*

LENGYELORSZÁG - NÉMETORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Gryfino - Mescherin (folyó)

2. Gryfino - Mescherin

3. Gubin - Guben

4. Gubin - Guben (vasút)

5. Gubinek- Guben

6. Jędrzychowice - Ludwigsdorf

7. Kołbaskowo - Pomellen

8. Kostrzyn - Kietz

9. Kostrzyn - Kietz (vasút)

10. Krajnik Dolny - Schwedt

11. Krzewina Zgorzelecka - Ostritz

12. Kunowice - Frankfurt (vasút)

13. Łęknica - Bad Muskau

14. Lubieszyn - Linken

15. Miłów - Eisenhüttenstadt (folyó)

16. Olszyna - Forst

17. Osinów Dolny - Hohensaaten (folyó)

18. Osinów Dolny - Hohenwutzen

19. Porajów - Zittau

20. Przewóz - Podrosche

21. Rosówek - Rosow

22. Sieniawka - Zittau

23. Słubice - Frankfurt

24. Słubice - Frankfurt (folyó)

25. Świecko - Frankfurt (autópálya)

26. Świnoujście - Ahlbeck

27. Szczecin-Gumieńce - Grambow,Tantow (vasút)

28. Węgliniec - Horka (vasút)

29. Widuchowa - Gartz (folyó)

30. Zasieki - Forst

31. Zasieki - Forst (vasút)

32. Zgorzelec - Görlitz

33. Zgorzelec - Görlitz (vasút)

Kishatárforgalom

1. Bobolin - Schwennenz

2. Buk - Blankensee

Tengeri határok

1. Darłowo

2. Dziwnów

3. Elbląg

4. Frombork

5. Gdańsk - Górki Zachodnie

6. Gdańsk - Nowy Port

7. Gdańsk - Port Północny

8. Gdynia

9. Hel

10. Jastarnia

11. Kołobrzeg

12. Łeba

13. Mrzeżyno

14. Nowe Warpno

15. Świnoujście

16. Szczecin-Kikötő

17. Trzebież

18. Ustka

19. Władysławowo

Légi határok

1. Biała Podlaska

2. Bydgoszcz

3. Gdańsk - Rębiechowo

4. Jelenia Góra

5. Katowice - Pyrzowice

6. Kielce - Masłów

7. Kraków - Balice

8. Lubin

9. Łódź - Lublinek

10. Mielec

11. Poznań - Ławica

12. Rzeszów - Jasionka

13. Świdnik

14. Szczecin - Goleniów

15. Szymanyk - Szczytna

16. Warszawa - Babice

17. Warszawa - Okęcie

18. Wrocław - Strachowice

19. Zielona Góra - Babimost

20. Zielona Góra - Przylep

PORTUGÁLIA

Tengeri határok

AZ EURÓPAI KONTINENSEN

- Aveiro

- C. das Freiras

- Cascais

- Doca dos Olivais - Lisboa

- Cais da Estiva Velha - Porto

- Faro

- Figueira da Foz

- Lagos

- Leixes

- Porto de Lisboa

- Marina de Vila Moura

- Nazaré

- Olho

- Peniche

- Portimo

- Póvoa do Varzim

- S. Martinho do Porto

- Sesimbra

- Setúbal

- Sines

- Viana do Castelo

MADEIRA AUTONÓM RÉGIÓ

- PF 208 - Funchal kikötő

- Porto Santo kikötő - Porto Santo sziget

AZORI-SZIGETEK AUTONÓM RÉGIÓ

- Angra do Heroísmo/Praia da Vitória harbour - Terceira sziget

- Ponta Delgada kikötő - S. Miguel sziget

- Horta rakpart - Faial sziget

Légi határok

AZ EURÓPAI KONTINENSEN

- Lisboa repülőtér

- Faro repülőtér

- Francisco Sá Carneiro repülőtér - Porto

MADEIRA AUTONÓM RÉGIÓ

- Santa Catarina repülőtér - Madeira szigete

- Porto Santo repülőtér - Porto Santo sziget

AZORI-SZIGETEK AUTONÓM RÉGIÓ

- Lajes polgári repülőtér - Terceira sziget

- Santa Maria repülőtér - Santa Maria sziget

- Ponta Delgada repülőtér - S. Miguel sziget

SZLOVÉNIA

SZLOVÉNIA - OLASZORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Fernetiči - Fernetti

2. Kozina - Pesse

3. Lazaret - S. Bartolomeo

4. Lipica - Lipizza

5. Neblo - Venco

6. Nova Gorica - Casa Rossa

7. Nova Gorica - Gorizia (vasút)

8. Predel - Passo del Predil

9. Rateče - Fusine Laghi

10. Robič - Stupizza

11. Sežana - Villa Opicina (vasút)

12. Škofije - Rabuiese

13. Učeja - Uccea

14. Vrtojba - S. Andrea Vertoiba

Kishatárforgalom

1. Britof - Mulino Vechio

2. Čampore - Chiampore

3. Golo Brdo - Mernico

4. Gorjansko - S. Pelagio

5. Hum - S. Floriano

6. Kaštelir - S. Barbara

7. Klariči - Iamiano

8. Livek - Polava di Cepletischis

9. Log pod Mangrtom - Cave del Predil

10. Lokvica - Devetacchi

11. Miren - Merna

12. Most na Nadiži - Ponte Vittorio

13. Nova Gorica I - S. Gabriele

14. Osp - Prebenico Caresana

15. Plavje - Noghera

16. Plešivo - Plessiva

17. Pristava - Rafut

18. Repentabor - Monrupino

19. Robidišče - Robedischis

20. Šempeter - Gorizia/S.Pietro

21. Socerb - S. Servolo

22. Solarji - Solarie di Drenchia

23. Solkan - Salcano I

24. Vipolže - Castelleto Versa

Mezőgazdasági határátkelőhelyek

1. Botač - Botazzo

2. Cerej - Muggia

3. Draga - S. Elia

4. Gročana - Grozzana

5. Gropada - Gropada

6. Jevšček - Monte Cau

7. Mavhinje - Malchina

8. Medana - Castelleto Zeglo

9. Mišček - Misceco

10. Opatje selo - Palichisce Micoli

11. Orlek - Orle

12. Podklanec - Ponte di Clinaz

13. Podsabotin - S. Valentino

14. Pri bajtarju - Scale di Grimacco

15. Šentmaver - Castel S.Mauro

16. Škrljevo - Scrio

17. Solkan Polje - Salcano II

18. Šturmi - Bocchetta di topolo

19. Valerišče - Uclanzi

20. Voglje - Vogliano

21. Zavarjan-Klobučarji - Zavarian di Clabuzzaro

Különmegállapodások szerinti határátkelőhelyek

1. Kanin: Kanin legmagasabb pontja szabadon megközelíthető

2. Mangart: Mangart legmagasabb pontja szabadon megközelíthető

SZLOVÉNIA - AUSZTRIA

Szárazföldi határok

1. Duh na Ostrem vrhu - Grosswalz

2. Gederovci - Sicheldorf

3. Gornja Radgona - Radkersburg

4. Holmec - Grablach

5. Jesenice - Rosenbach (vasút)

6. Jezersko - Seebergsattel

7. Jurij - Langegg

8. Karavanke - Karawankentunnel

9. Korensko sedlo - Wurzenpass

10. Kuzma - Bonisdorf

11. Libeliče - Leifling

12. Ljubelj - Loiblpass

13. Maribor - Spielfeld (vasút)

14. Mežica - Raunjak

15. Pavličevo sedlo - Paulitschsattel

16. Prevalje - Bleiburg (vasút)

17. Radlje - Radlpass

18. Šentilj - Spielfeld

19. Šentilj - Spielfeld (autópálya)

20. Trate - Mureck

21. Vič/Dravograd - Lavamünd

Kishatárforgalom

1. Cankova - Zelting

2. Fikšinci - Gruisla

3. Gerlinci - Poelten

4. Gradišče - Schlossberg

5. Kapla - Arnfels

6. Korovci - Goritz

7. Kramarovci - Sankt Anna

8. Matjaševci - Tauka

9. Muta - Soboth

10. Pernice - Laaken

11. Plač - Ehrenhausen

12. Remšnik - Oberhaag

13. Sladki Vrh - Weitersfeld

14. Sotina - Kalch

15. Špičnik - Sulztal

16. Svečina - Berghausen

Hegyi átkelőhelyek

1. Duh na Ostrem vrhu - Grosswalz: egész évben

2. Golica - Kahlkogel: április15-től november 15-ig

3. Gradišče - Schlossberg: március 1-jétől november 30-ig

4. Kamniške Alpe - Steiner Alpen: április15-től november 15-ig

5. Kepa - Mittagskogel: április15-től november 15-ig

6. Koprivna - Luscha: április15-től november 15-ig

7. Košenjak - Huehnerkogel: április15-től november 15-ig

8. Košuta - Koschuta: április15-től november 15-ig

9. Olševa - Ushowa: április15-től november 15-ig

10. Peč - Ofen: csak a hegymászók hagyományos éves találkozója idején

11. Peca - Petzen: április15-től november 15-ig

12. Prelaz Ljubelj - Loiblpass: április15-től november 15-ig

13. Radlje - Radlberg: március 1-jétől november 30-ig

14. Radlje - Radlpass: március 1-jétől november 30-ig

15. Remšnik - Remschnigg: március 1-jétől november 30-ig

16. Stol - Hochstuhl: április15-től november 15-ig

17. Sv. Jernej - St. Bartholomäus: március 1-jétől november 30-ig

18. Tromeja - Dreiländereck: április15-től november 15-ig

Különmegállapodások szerinti határátkelőhelyek

1. X/331 határkő - Schmirnberg - Langegg - a határátkelés a "Dom škorpion" hegyi lakban való éjszakai tartózkodás céljából engedélyezett

2. XIV/266 határkő - a határátkelés a St. Urban templom vallási szertartásain való részvétel céljából engedélyezett (júliusban minden második vasárnap és október első vasárnapján reggel 9-től este 6-ig)

3. XXII/32 határkő - a határátkelés a St. Leonhard templom vallási szertartásain való részvétel céljából engedélyezett (augusztusban minden második vasárnap reggel 9-től este 6-ig)

4. XXIII/141 határkő - a határátkelés az Ebriach-Trögern és Jezersko egyházközség vallási szertartásain való részvétel céljából engedélyezett (májusban minden második és az utolsó előtti vasárnap reggel 9-től este 6-ig)

5. XXVII/277 határkő - a határátkelés Peč környékén a hegymászók hagyományos éves találkozóján való részvétel céljából engedélyezett

6. Hegyi határátkelőhelyek - (a Szlovén Köztársaság és az Osztrák Köztársaság kormánya közötti, a határterület kirándulóforgalmáról szóló megállapodás szerint (INTERREG/PHARE - CBC - határterület panorámaút) - Uradni list RS MP.št. 11/2000):

1. Pernice - Laaken,

2. Radelca - Radlberg,

3. Špičnik - Šentilj,

4. Šentilj - Sladki vrh - Mureck,

5. Mureck - Bad Radkersburg,

6. Folyami hajózás a Muron:

- Trate - Gornja Radgona - Radenci,

- Mureck - Bad Radkersburg.

SZLOVÉNIA - MAGYARORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Čepinci - Kétvölgy

2. Dolga vas - Rédics

3. Hodoš - Bajánsenye

4. Hodoš - Bajánsenye (vasút)

5. Kobilje - Nemesnép

6. Martinje - Felsőszölnök

7. Pince - Tornyiszentmiklós

8. Prosenjakovci - Magyarszombatfa

SZLOVÉNIA - HORVÁTORSZÁG

Szárazföldi határok

(1) Babno Polje - Prezid

(2) Bistrica ob Sotli - Razvor

(3) Božakovo - Obrež

(4) Brezovica pri Gradinu - Lucija

(5) Brezovica - Brezovica

(6) Dobova - Savski Marof (vasút)

(7) Dobovec - Lupinjak

(8) Dragonja - Kaštel

(9) Drenovec - Gornja Voća

(10) Gibina - Bukovje

(11) Gruškovje - Macelj

(12) Hotiza - Sveti Martin na Muri

(13) Ilirska Bistrica - Šapjane (vasút)

(14) Imeno - Kumrovec (vasút)

(15) Imeno - Miljana

(16) Krasinec - Pravutina

(17) Krmačina - Vivodina

(18) Jelšane - Rupa

(19) Lendava - Čakovec (vasút)

(20) Meje - Zlogonje

(21) Metlika - Jurovski brod

(22) Metlika - Kamanje (vasút)

(23) Nova vas ob Sotli - Draše

(24) Novi Kot - Prezid I

(25) Novokračine - Lipa

(26) Obrežje - Bregana

(27) Orešje - Mihanović Dol

(28) Osilnica - Zamost

(29) Ormož - Otok Virje

(30) Petišovci - Mursko središče

(31) Petrina - Brod na Kupi

(32) Planina v Podboču - Novo Selo Žumberačko

(33) Podčetrtek - Luke Poljanske

(34) Podgorje - Vodice

(35) Podplanina - Čabar

(36) Radovica - Kašt

(37) Rajnkovec - Mali Tabor

(38) Rakitovec - Buzet (vasút)

(39) Rakitovec - Slum

(40) Rakovec - Kraj Donji

(41) Razkrižje - Banfi

(42) Rigonce - Harmica

(43) Rogatec - Đurmanec (vasút)

(44) Rogatec - Hum na Sotli

(45) Rogatec I - Klenovec Humski

(46) Sečovlje - Plovanija

(47) Sedlarjevo - Plavić

(48) Slovenska vas - Bregana naselje

(49) Sočerga - Požane

(50) Sodevci - Blaževci

(51) Središče ob Dravi - Čakovec (vasút)

(52) Središče ob Dravi - Trnovec

(53) Središče ob Dravi I - Preseka

(54) Stara vas/Bizeljsko - Donji Čemehovec

(55) Starod - Pasjak

(56) Starod I - Vele Mune

(57) Vinica - Pribanjci

(58) Zavrč - Dubrava Križovljanska

(59) Zg. Leskovec - Cvetlin

(60) Žuniči - Prilišće

Tengeri határok

1. Izola - Isola (időszakos)

2. Koper - Capodistria

3. Piran - Pirano

Légi határok

1. Ljubljana - Brnik

2. Maribor - Slivnica

3. Portorož - Portorose

SZLOVÁKIA

SZLOVÁKIA - AUSZTRIA

Szárazföldi határok

1. Bratislava - Devínska Nová Ves - Marchegg (vasút)

2. Bratislava kikötő (folyó)

3. Bratislava, Jarovce - Kittsee

4. Bratislava, Jarovce - Kittsee (autópálya)

5. Bratislava, Petržalka - Berg

6. Bratislava, Petržalka - Kittsee (vasút)

7. Moravský Svätý Ján - Hohenau

8. Záhorská Ves - Angern (folyó)

SZLOVÁKIA - CSEH KÖZTÁRSASÁG

Szárazföldi határok

1. Brodské (autópálya) - Břeclav (autópálya)

2. Brodské - Lanžhot

3. Čadca - Milošová -Šance

4. Čadca - Mosty u Jablunkova (vasút)

5. Červený Kameň - Nedašova Lhota

6. Drietoma - Starý Hrozenkov

7. Holíč - Hodonín

8. Holíč - Hodonín (vasút)

9. Horné Srnie - Brumov-Bylnice

10. Horné Srnie - Vlárský průsmyk (vasút)

11. Klokočov - Bílá

12. Kúty - Lanžhot (vasút)

13. Lúky pod Makytou - Horní Lideč (vasút)

14. Lysá pod Makytou - Střelná

15. Makov - Bílá-Bumbálka

16. Makov - Velké Karlovice

17. Moravské Lieskové - Strání

18. Nová Bošáca - Březová

19. Skalica - Sudoměřice

20. Skalica - Sudoměřice (vasút)

21. Svrčinovec - Mosty u Jablunkova

22. Vrbovce - Velká nad Veličkou

23. Vrbovce - Velká nad Veličkou (vasút)

SZLOVÁKIA - LENGYELORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Becherov - Konieczna

2. Bobrov - Winiarczykówka

3. Lysá nad Dunajcom - Niedzica

4. Mníšek nad Popradom - Piwniczna

5. Novoť - Ujsoły

6. Oravská Polhora - Korbielów

7. Palota - Łupków (vasút)

8. Plaveč - Muszyna (vasút)

9. Skalité - Zwardoń (vasút)

10. Skalité - Zwardoń-Myto

11. Suchá Hora - Chochołów

12. Tatranská Javorina - Łysa Polana

13. Trstená - Chyżne

14. Vyšný Komárnik - Barwinek

Kishatárforgalom (*)és kirándulóforgalom (**)

1. Babia hora - Babia Góra**

2. Čertižné - Jaśliska*

3. Čertižné -Czeremcha**

4. Červený Kláštor - Sromowce Niżne**

5. Čierne - Jaworzynka**

6. Cigeľka - Wysowa Zdrój**

7. Čirč - Leluchów*/**

8. Gluchačky - Przełęcz Jałowiecka**

9. Kače - Wierchomla Wielka*

10. Kurov - Muszynka*

11. Legnava - Milik*

12. Lesnica znak graniczny II/91 - Szczawnica**

13. Lesnica znak graniczny II/94 - Szczawnica**

14. Litmanová - Jaworki**

15. Lysá nad Dunajcom - Sromowce Wyżne*

16. Nižná Polianka - Ożenna*/**

17. Nová Bystrica - Rycerka*

18. Oravice - Góra Magura**

19. Oravská Polhora - Przywarówka**

20. Oravská Polhora - Zawoja-Czatoża**

21. Osadné - Balnica**

22. Oščadnica-Vrečšovka - Bor*

23. Palota - Radoszyce*/**

24. Piľhov - Piwowarówka*

25. Pilsko - Pilsko**

26. Podspády - Jurgów*

27. Regetovka - Wysowa Zdrój**

28. Ruské Sedlo - Roztoki Górne**

29. Rysy - Rysy**

30. Skalité - Zwardoń**

31. Skalité Serafínov - Górka Gomółka**

32. Stará Bystrica - Przełęcz Przysłop**

33. Stebnická Huta - Blechnarka**

34. Stráňany - Jaworki**

35. Veľká Franková - Kacwin*/**

36. Veľká Rača - Wielka Racza**

37. Veľký Lipník - Szlachtowa**

38. Vychylovka - Przegibek*

SZLOVÁKIA - UKRAJNA

Szárazföldi határok

1. Čierna nad Tisou - Čop (vasút)

2. Ubľa - Malyj Bereznyj

3. Vyšné Nemecké - Užhorod

SZLOVÁKIA - MAGYARORSZÁG

Szárazföldi határok

1. Čaňa - Hidasnémeti (vasút)

2. Čunovo (autópálya) - Rajka

3. Domica - Aggtelek

4. Fiľakovo - Somoskőújfalu (vasút)

5. Hosťovce - Tornanádaska

6. Kalonda - Ipolytarnóc

7. Komárno - Komárom

8. Komárno - Komárom (vasút)

9. Komárno - Komárom (folyó)

10. Kráľ - Bánréve

11. Lenartovce - Bánréve (vasút)

12. Medveďov - Győr-Vámosszabadi

13. Milhosť - Tornyosnémeti

14. Rusovce - Rajka

15. Rusovce - Rajka (vasút)

16. Šahy - Parassapuszta

17. Salka - Letkés

18. Šiatorská Bukovinka - Salgótarján

19. Slovenské Ďarmoty - Balassagyarmat

20. Slovenské Nové Mesto - Sátoraljaújhely

21. Slovenské Nové Mesto - Sátoraljaújhely (vasút)

22. Štúrovo - Esztergom

23. Štúrovo - Szob (vasút)

24. Veľký Kamenec - Pácin

Kikötők

Bratislava - prístav /kikötő (folyó) (nincs megfelelő határátkelőhely)

Légi határok

1. Aéroport de Bratislava

2. Aéroport de Košice

3. Aéroport de Poprad

FINNORSZÁG

Szárazföldi határok

Vaalimaa

Vainikkala (vasút)

Nuijamaa

Niirala

Vartius

Raja-Jooseppi

Imatra*

Kelloselkä*

Kortesalmi*

Kolmikanta*

Uukuniemi*

Valkeavaara*

Ruhovaara*

Haapavaara*

Leminaho*

Inari*

Kokkojärvi*

Kivipuro*

Rajakangas*

Karikangas*

Karttimo*

Kurvinen*

Onkamo*

Virtaniemi*

MAGYARÁZAT:

A határátkelőhelyek megadásának alapja a Finn Köztársaság és az Orosz Föderáció kormánya közötti, a közös határátkelőhelyekről szóló megállapodás (Helsinki, 1994. március 11.). A csillaggal megjelölteket a megállapodásnak megfelelően csak korlátozott mértékben használják, és csak szükség esetén tartják nyitva a forgalom számára. A forgalom szinte kizárólag faanyagszállításból áll. A határátkelőhelyek nagy része az idő javarészében zárva van.

Repülőterek

Enontekiö

Helsinki - Malmi

Helsinki - Vantaa

Ivalo

Joensuu

Jyväskylä

Kajaani

Kemi - Tornio

Kittilä

Kruunupyy

Kuopio

Kuusamo

Lappeenranta

Maarianhamina

Mikkeli

Oulu

Pori

Rovaniemi

Savonlinna

Tampere - Pirkkala

Turku

Vaasa

Varkaus

Tengeri határok

Kikötői átkelőhelyek kereskedelmi és halászhajók számára

Eckerö

Hamina

Hanko

Haukipudas

Helsinki

Inkoo

Kalajoki

Kaskinen (kedvtelési célú hajók számára is)

Kemi (kedvtelési célú hajók számára is)

Kokkola

Kotka

Kristiinankaupunki

Lappeenranta

Loviisa

Lngnäs

Maarianhamina (kedvtelési célú hajók számára is)

Naantali

Nuijamaa (kedvtelési célú hajók számára is)

Oulu

Parainen

Pietarsaari (kedvtelési célú hajók számára is)

Pori (kedvtelési célú hajók számára is)

Porvoo

Raahe

Rauma (kedvtelési célú hajók számára is)

Tammisaari

Tornio

Turku

Uusikaupunki (kedvtelési célú hajók számára is)

Vaasa

Kedvtelési célú hajók és hidroplánok esetében határátkelőhelyként működő parti őrségek

Bgaskär

Enskär

Glosholmen

Haapasaari

Hanko (hidroplánok számára is)

Hiittinen

Jussarö

Kalajoki

Kokkola

Kotka (hidroplánok számára is)

Kummelgrund

Kökar

Maarianhamina (hidroplánok számára is)

Mäntyluoto

Nauvo

Orrengrund

Pirttisaari

Porkkala (hidroplánok számára is)

Raahe

Röyttä

Santio

Storklubb

Suomenlinna (hidroplánok számára is)

Susiluoto

Valassaaret

Vallgrund

Virpiniemi

SVÉDORSZÁG

Arlanda

Arvidsjaur

Borlänge

Gävle

Göteborg

Halmstad

Helsingborg

Härnösand

Jönköping

Kalmar

Karlshamn

Karlskrona

Karlstad

Kristianstad

Landskrona

Landvetter

Lidköping

Linköping

Lule

Lysekil

Malmö

Marstrand

Mora

Norrköping

Nyköping

Nynäshamn

Oxelösund

Ronneby

Sandhamn

Simrishamn

Slite

Stockholm

Strömstad

Sundsvall

Säffle

Söderköping

Södertälje

Trelleborg

Trollhättan

Uddevalla

Ume

Visby

Västers

Växjö

Ystad

Örebro

Örnsköldsvik

Östersund

IZLAND

Repülőterek

Akureyri

Egilsstair

Höfn

Keflavík

Reykjavík

Kikötők

Akranes

Akureyri

Bolungarvík

Fáskrúsfjörur

Fjararbygg

Grindavík

Grundarfjörur

Grundartangi

Hafnarfjörur

Húsavík

Höfn

Ísafjörur

Patreksfjörur

Raufarhöfn

Reykjanesbr

Reykjavík

Sandgeri

Sauárkrókur

Seyisfjörur

Siglufjörur

Skagaströnd

Vestmannaeyjar

Vopnafjörur

orlákshöfn

órshöfn

NORVÉGIA

KIKÖTŐKTENGERI HATÁROKSZÁRAZFÖLDI HATÁROK

Gardermoen Oslo Storskog

Fagernes Halden

Geilo Sarpsborg

Sandefjord Fredrikstad

Skien Hvaler

Notodden Moss

Kristiansand Follo

Sola Drammen

Haugesund Hurum

Leirvik Holmestrand

Bergen indre Horten

lesund Tnsberg

Molde Sandefjord

Kristiansund Larvik

rland Skien

Rros Porsgrunn

Stjrdal Krager

Bod Arendal

Narvik Grimstad

Sortland Risr

Bardufoss Kristiansand

Troms Farsund

Alta Flekkefjord

Lakselv Mandal

Kirkenes Egersund

Gjesdal

H

Sandnes

Sokndal

Rana

Sola

Stavanger

Haugesund

Tysvr

Odda

Linds

Asky

Sotra

Leirvik

Bergen indre

Hyanger

rdalstangen

Flor

Mly

lesund

Molde

Kristiansund

rland

Hummelvik

Orkanger

Trondheim

Steinkjer

Stjrdal

Namsos

Mosjen

Bod

Narvik

Sortland

Svolvr

Gryllefjord

Harstad

Balsfjord

Finnsnes

Karlsy

Lyngen

Skjervy

Troms

Hammerfest

Havysund

Honningsvg

Alta

Btsfjord

Vard

Kjllefjord

Vads

Kirkenes

II. MELLÉKLETA beutazás céljának igazolására szolgáló okmányok

1. Az 5. cikk (2) bekezdésében említett igazoló okmányok a következők:

a) üzleti út esetén:

- egy cég vagy hatóság meghívója üzleti, szakmai vagy szolgálati célú megbeszélésre vagy rendezvényre;

- egyéb okmányok, amelyekből egyértelműen megállapítható az üzleti, szakmai vagy szolgálati kapcsolat;

- vásárokra, kongresszusokra szóló belépőjegyek.

b) tanulmányi vagy egyéb képzési jellegű utak esetén:

- oktatási intézménytől származó igazolás elméleti és gyakorlati képzésre és továbbképzésre való beiratkozásról;

- diákigazolvány vagy a látogatott kurzusokról szóló igazolás.

c) turisztikai vagy magáncélú utazás esetén:

- a vendéglátó meghívója;

- szálláshely biztosításának igazolása;

- szervezett utazás lefoglalásának igazolása;

- menettérti vagy körutazásra érvényes jegy.

d) a kishatárforgalom használatára jogosultak esetében:

- igazolás arról, hogy az adott személy a határterületen lakik, amennyiben ez nem szerepel az úti okmányban;

- bármilyen okmány, amely meg tudja indokolni a gyakori határátkelést a kishatárforgalomban, például családi kapcsolatokat bizonyító igazolások és bizonyítványok, határon túli tulajdon birtoklását igazoló okmányok stb.

e) egyéb célú utazások esetén:

meghívó, jelentkezési lap vagy programfüzet;

részvételi igazolás, belépőjegy, nyugta stb.,

politikai, tudományos, kulturális, sport vagy vallási célú rendezvények esetén a meghívó szervezet nevének és a tartózkodás időtartamának a megadása.

2. Az 5. cikk (1) és (3) bekezdésének alkalmazásában a szükséges anyagi fedezet megléte igazolható készpénzzel, utazási csekkel, hitelkártyával, valamint a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő kezességi nyilatkozattal. Azok a dokumentumok, amelyek tartalmazzák, hogy egy harmadik országbeli állampolgár költségeit az érkezési tagállam területén jogszerűen tartózkodó személy fedezi, szintén igazolhatják a szükséges anyagi fedezet meglétét.

3. Amennyiben nincs szükség az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott utasbiztosításra, a Közös Konzuli Utasítás V. része 1.4. pontja második bekezdése harmadik francia bekezdésének megfelelően, a mentességet a vízumbélyeg nemzeti bejegyzésekre fenntartott részében jelzik ("NINCS SZÜKSÉG BIZTOSÍTÁSRA").

III. MELLÉKLETA határátkeléshez szükséges, a nemzeti hatóságok által évente megállapított referenciaösszegek

BELGIUM

A belga jog kötelező szabályok megállapítása nélkül általános rendelkezéseket állapít meg a megfelelő megélhetési eszközök ellenőrzése céljából.

A közigazgatási gyakorlatban a következőképpen járnak el:

Magánszemélynél megszálló külföldiek

A megélhetési eszközöket a külföldinek Belgiumban szállást adó személy által aláírt kötelezettségvállaló nyilatkozat útján lehet igazolni, amelyet a szállásadó lakóhelye szerinti helyi közigazgatási hatóság hitelesít.

A kötelezettségvállaló nyilatkozat a külföldi tartózkodásának, egészségügyi ellátásának, elszállásolásának és hazatérésének költségeire vonatkozik, amennyiben a külföldi ezek kifizetésére nem képes, annak elkerülése végett, hogy e költségeket az állami hatóságoknak kelljen kifizetni. A kötelezettségvállaló nyilatkozatot olyan személynek kell aláírnia, aki fizetőképes; ha ez a személy külföldi, tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel kell rendelkeznie.

Ha szükséges, a külföldit kötelezni lehet, hogy személyes forrásairól is bocsásson rendelkezésre bizonyítékot.

Ha a külföldi nem rendelkezik semmilyen pénzügyi eszközzel, a tervezett tartózkodás minden egyes napjára legalább 38 euróval kell rendelkeznie.

Szállodában tartózkodó külföldiek

Ha a külföldi nem tudja bizonyítani, hogy rendelkezik pénzügyi eszközökkel, a tervezett tartózkodás minden egyes napjára legalább mintegy 50 euróval kell rendelkeznie.

Ezen túlmenően, az esetek többségében az illető személynek olyan jegyet (repülőjegyet) kell bemutatnia, amellyel visszatérhet a származási országába vagy a lakóhelye szerinti országba.

CSEH KÖZTÁRSASÁG

A referenciaösszegeket a külföldieknek a Cseh Köztársaság területén való tartózkodásáról szóló 326/1999 Sb. törvény, valamint bizonyos törvények módosításai állapítják meg.

A külföldieknek a Cseh Köztársaság területén való tartózkodásáról szóló törvény 5. szakasza szerint a külföldinek a rendőrség kérésére be kell mutatnia egy olyan okmányt, amely igazolja, hogy rendelkezik a Cseh Köztársaság területén való tartózkodáshoz szükséges anyagi eszközökkel (13. szakasz), vagy egy, a rendőrség által történő igazolástól számított 90 napnál nem régebbi hiteles meghívólevéllel (15. és 180. szakasz).

A 13. szakasz a következőket írja elő:

"A Cseh Köztársaság területén való tartózkodáshoz szükséges anyagi eszközök

1. Kivéve, ha az alábbiakban másképp kerül meghatározásra, a következőket kell bemutatni a Cseh Köztársaság területén való tartózkodáshoz szükséges anyagi eszközök meglétének igazolására:

a) legalább a következő összegek:

- a külön jogi szabályozások által a létfenntartáshoz és egyéb alapvető személyes szükségletek fedezéséhez szükséges létminimum (a továbbiakban: "a személyes szükségletek fedezéséhez szükséges létminimum") 0,5-szerese a tartózkodás mindes egyes napjára, ha a tartózkodás teljes időtartama nem haladja meg a 30 napot,

- a személyes szükségletek fedezéséhez szükséges létminimum 15-szöröse, ha a Cseh Köztársaság területén való tartózkodás időtartama meghaladja a 30 napot, míg ezt az összeget a Cseh Köztársaság területén való várható tartózkodás minden egyes teljes hónapja esetében a létminimum kétszeresére kell növelni,

- a személyes szükségletek fedezéséhez szükséges létminimum 50-szerese az üzleti célú tartózkodás esetén a teljes időtartam meghaladja a 90 napot, illetve

- a külföldinek a Cseh Köztársaság területén való tartózkodásával kapcsolatos szolgáltatások fedezését igazoló okmány vagy a szolgáltatások díjmentes biztosítását igazoló okmány.

2. Az 1. alszakaszban említett pénzeszközök helyett a következők igazolhatják a Cseh Köztársaság területén való tartózkodáshoz szükséges anyagi eszközök meglétét:

a) bankszámlakivonat a külföldi nevére, amely igazolja, hogy a külföldi szabadon használhatja a pénzösszegeket a Cseh Köztársaságban való tartózkodása során az 1. alszakaszban említettek szerint, illetve

b) más okmány, amely igazolja, hogy a pénzeszközök rendelkezésre állnak, például érvényes nemzetközileg elismert hitelkártya.

3. Az a külföldi, aki a Cseh Köztársaság területén fog tanulni, a tartózkodásához szükséges pénzeszközök rendelkezésre állásának bizonyítékaként benyújthatja egy állami hatóság vagy jogalany arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a külföldi tartózkodásához a személyes szükségletek fedezéséhez szükséges létminimumnak megfelelő összegeket a várható tartózkodás 1 hónapjára biztosítja, vagy benyújthat egy olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a tanulmányaival és a tartózkodásával kapcsolatos valamennyi költséget a fogadó szervezet (iskola) fedezi. Amennyiben a kötelezettségvállalásban említett összeg nem éri el ezt az összeget, a külföldinek be kell mutatnia egy olyan dokumentumot, amely bizonyítja, hogy rendelkezik a személyes szükségletek fedezéséhez szükséges létminimum és a kötelezettségvállalás összege közötti különbségnek megfelelő összeggel - de legfeljebb a személyes szükségletek fedezéséhez szükséges létminimum 6-szorosával - a várható tartózkodás időtartamára. A tartózkodáshoz szükséges anyagi eszközök biztosítására vonatkozó dokumentumot helyettesítheti a Cseh Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés szerinti támogatásról szóló határozat vagy megállapodás.

4. 18 év alatti külföldinek az 1. alszakasz szerinti, a tartózkodáshoz szükséges pénzeszközök felének megfelelő összeg meglétét kell bizonyítani".

a 15.szakasz pedig a következőket írja elő:

"Meghívás

A külföldit meghívó személy a meghívólevélben a következő költségek fedezését vállalja:

a) a külföldi létfenntartásával kapcsolatos költségek a Cseh Köztársaság területén való tartózkodás idején a területről való távozásig,

b) a külföldi szállásával kapcsolatos költségek a Cseh Köztársaság területén való tartózkodás idején a területről való távozásig,

c) a külföldi egészségügyi ellátásával kapcsolatos költségek a Cseh Köztársaság területén való tartózkodás idején a területről való távozásig, valamint a beteg külföldi vagy az elhunyt maradványainak elszállítása,

d) a rendőrség költségei a Cseh Köztársaság területén tartózkodó és a területét közigazgatási kiutasítás miatt elhagyó külföldivel kapcsolatban."

DÁNIA

A külföldiekről szóló dán jogszabályok értelmében a dán területre beutazó külföldinek a megélhetés és a visszautazás megfelelő eszközeivel kell rendelkeznie.

A gyakorlatban ennek megállapítása - a külföldi pénzügyi helyzete alapján, figyelembe véve a szállással és a visszautazással kapcsolatos lehetőségeire vonatkozó információkat - a határellenőrző hatóságok feladata a határátkelőhelyeknél.

A közigazgatás a megfelelő megélhetési eszköz tekintetében elvileg 300 dán koronát állapított meg 24 órára.

Ezenkívül a külföldinek tudnia kell bizonyítani, hogy rendelkezik a visszautazás megfelelő eszközeivel, például retúrjeggyel.

NÉMETORSZÁG

A külföldiekről szóló 1990. július 9-i törvény (AuslG) 60. cikkének (2) bekezdése szerint a határon kiutasítási ok fennállása esetén, többek között, meg lehet tagadni a külföldi beléptetését.

Ez a helyzet áll fenn, ha a külföldi szociális segélyt kér a német államtól maga, német területen tartózkodó családtagjai vagy az általa eltartott személyek számára, vagy erre kényszerül (a külföldiekről szóló törvény 46. cikke (6) bekezdése).

Nem állapítottak meg olyan referenciaösszeget, amelyet az ellenőrzést végző személyzet figyelembe vehetne. A gyakorlatban az általában irányadó összegként napi 25 eurót alkalmaznak. A külföldinek retúrjeggyel vagy ennek megfelelő pénzügyi eszközökkel is rendelkeznie kell a visszautazáshoz.

Mindazonáltal mielőtt döntést hoznának a külföldi bebocsátásának megtagadásáról, az illetőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kellő időben és törvényes módon bemutassa azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a német területen való tartózkodását biztosítani tudja, például az alábbiak bemutatása útján:

- német banktól származó garancia,

- a házigazdától származó kezességi nyilatkozat,

- távirati pénzátutalási megbízás, vagy

- a tartózkodás céljából az illetékes bevándorlási hatóságnál letétbe helyezett biztosíték.

ÉSZTORSZÁG

Az észt jogszabályok értelmében Észtországba meghívólevél nélkül érkező külföldiek az országba érkezéskor a határőrségi tisztviselő kérésére bizonyítékot szolgáltatnak az Észtországban való tartózkodás vagy az Észtországból történő elutazás költségeinek fedezéséhez elegendő pénzügyi eszközök meglétéről. A tartózkodás minden egyes napjára elegendő pénzügyi eszköz az Észt Köztársaság kormánya által elfogadott havi minimáljövedelem 0,2-szerese.

Egyébként a meghívó vállalja a külföldi Észtországban való tartózkodása vagy az Észtországból történő elutazása költségeinek fedezését.

GÖRÖGORSZÁG

Az 1992. január 11-i 3011/2/1f. miniszteri rendelet állapítja meg a megélhetési eszközöknek azt az összegét, amellyel a külföldi állampolgárnak az Európai Közösség tagállamai állampolgárainak kivételével rendelkeznie kell, ha görög területre kíván lépni.

A fent említett miniszteri rendelet alapján azt a valutaösszeget, amelynek birtokában az Európai Közösségen kívüli állam állampolgára Görögországba beutazhat, személyenként naponta 20 eurónak, és összesen legalább 100 eurónak megfelelő valutaösszegben állapítják meg.

Az előírt napi valutaösszeg 50%-kal kevesebb olyan kiskorú esetében, aki a külföldi családjának tagja.

Az olyan nem közösségi tagállamok állampolgáraira, amely országok a görög állampolgárokat pénzváltásra kötelezik a határon, a viszonosság elve alapján szintén ez a kötelezettség vonatkozik.

SPANYOLORSZÁG

A külföldieknek igazolniuk kell, hogy megfelelő megélhetési eszközökkel rendelkeznek. Ennek minimális összege:

a) spanyolországi tartózkodásuk költségei tekintetében: 30 euró vagy ennek megfelelő valuta, szorozva a spanyolországi tartózkodás napjainak tervezett számával és az érintett személlyel utazó családtagok számával. Tekintet nélkül a tartózkodás tervezett időtartamára, a külföldieknek mindenkor személyenként 300 euró minimális összeget kell igazolniuk.

b) a lakóhely szerinti államba való visszajutásuk vagy harmadik államok irányába történő átutazásuk esetén: a tervezett közlekedési eszközre névre szóló, át nem ruházható és rögzített dátumú jegy vagy jegyek.

A külföldieknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a fenti megélhetési eszközökkel készpénz vagy igazolt csekk, utazási csekk, hitelkártya, hitellevél vagy ezeknek az eszközöknek a meglétét megerősítő banki igazolás bemutatása útján. Ilyen dokumentumok hiányában, bármilyen egyéb, a spanyol határőrhatóságok által elismert alátámasztó dokumentumot is be lehet mutatni.

FRANCIAORSZÁG

A megfelelő megélhetési eszközök irányadó összege a külföldi tartózkodásának tervezett időtartamára vagy egy harmadik állambeli úti célhoz Franciaországon keresztül történő átutazására nézve egyenlő a Franciaországban garantált minimálbér összegével (SMIC), amelynek napi összegét a folyó év január 1-jén megállapított ráta alapján számítják ki.

Ezt az összeget rendszeresen a francia megélhetési költségindexhez igazítják:

- automatikusan, ha a kiskereskedelmi árindex több mint 2%-kal nő,

- kormányhatározat útján - a nemzeti kollektív szerződés bizottsággal való konzultáció után - hogy a kiskereskedelmi árindex növekedésénél magasabb emelkedést biztosítsanak.

2002. július 1-je óta a SMIC (minimálbér) napi összege 47,80 euró.

Aki szállásigazolással rendelkezik, a Franciaországban való tartózkodás céljából legalább a SMIC felével egyenlő pénzösszeggel kell rendelkeznie. Ez az összeg következésképpen napi 23,90 euró.

OLASZORSZÁG

Az 1998. július 28-i 286. sz., "A bevándorlásra és a külföldiek státusára irányadó rendelkezések konszolidált szövegéről" szóló törvény 4. cikke (3) bekezdése kimondja, hogy Olaszország meghatározott nemzetközi megállapodások tagjaként vállalt kötelezettségeinek megfelelően engedélyezi a területére való beutazást azon külföldiek számára, akik megfelelő bizonyítékokkal rendelkeznek a tartózkodás céljának, feltételeinek és a tartózkodás időtartama során a létfenntartáshoz szükséges eszközök meglétének, valamint - a munkavégzés céljából kiadott tartózkodási engedély esetét kivéve - az indulási országba való visszatérés igazolására. A létfenntartási eszközöket a Belügyminisztérium által kiadott vonatkozó irányelv határozza meg. Azok a külföldiek, akik nem teljesítik e követelményeket, vagy akik veszélyt jelentenek az olasz állam vagy valamely olyan ország nemzetbiztonságára vagy közrendjére, amelyikkel Olaszország a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetésére és a személyek szabad mozgására vonatkozó megállapodást írt alá, nem utazhatnak be Olaszországba, az említett megállapodásokban megállapított korlátozásokra és eltérésekre is figyelemmel.

A szóban forgó irányelv, amelyet 2000. március 1-jén adtak ki, és amelynek a címe "A nemzeti területen tartózkodó külföldiek beutazásához és tartózkodásához szükséges létfenntartási eszközök meghatározása", a következőket állapítja meg:

a) a létfenntartási eszközök megléte valuta vagy annak megfelelő csekk, bankgarancia vagy kifizetésre jogosító biztosítási kötvény bemutatásával, vagy a szolgáltatások kifizetését igazoló okmányokkal, illetve a nemzeti területen szerzett jövedelemből származó pénzeszközök meglétével bizonyítható;

b) az irányelvben meghatározott pénzösszegek évente felülvizsgálandók, az ISTAT által szolgáltatott és az élelmiszerekre, italokra, a közlekedési és szállásszolgáltatásra vonatkozó általános fogyasztói árindex alapján kiszámított éves átlagváltozókkal kapcsolatos paraméterek alkalmazását követően;

c) a külföldinek tanúsítania kell, hogy olasz területen megfelelő szállással és a hazatéréshez szükséges összeggel rendelkezik, amelyet a retúrjegy bemutatásával is lehet bizonyítani;

d) személyenként a vízumkiadáshoz és olasz területre turizmus céljából történő beutazáshoz szükséges létfenntartási minimumeszközök meghatározására az alábbi A. táblázatnak megfelelően kerül sor.

A. TÁBLÁZATOLASZ TERÜLETRE TURIZMUS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ BEUTAZÁSHOZ SZÜKSÉGES LÉTFENNTARTÁSI ESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ TÁBLÁZAT

+++++ TABLE +++++

CIPRUS

A külföldiekre és a bevándorlásra vonatkozó rendeletek szerint ((9(2)(B) rendelet) a külföldieknek a köztársaságban való ideiglenes tartózkodás céljából történő beutazása a határon a bevándorlási tisztviselő mérlegelési jogkörébe tartozik, amelyet a belügyminiszter általános vagy konkrét utasításai, illetve a fent említett rendeletek rendelkezései szerint gyakorolnak. A bevándorlási tisztviselők a határon egyedi alapon döntenek a beutazásról, figyelembe véve a tartózkodás célját és időtartamát, az esetleges szállodafoglalást vagy a Cipruson lakó személyek által biztosított vendéglátást.

LETTORSZÁG

A 2002. március 19-i 124. sz. minisztertanácsi rendelettel módosított, 1999. április 6-i 131. sz. minisztertanácsi rendelet 81. cikke előírja, hogy az Állami Határőrség tisztviselőjének kérésére a külföldiek vagy hontalan személyek bemutatják az említett rendeletek 67.2.2. és 67.2.8. albekezdésében említett okmányokat:

67.2.2. a Lett Köztársaság szabályozó rendelkezéseinek megfelelően érvényesített gyógyüdülési és utazási utalvány, illetve meghatározott rendszer szerint elkészített és a Nemzetközi Turisztikai Szövetség (AIT) által kiadott turista igazolvány;

67.2.8. egyszeri beutazásra jogosító vízum esetén:

67.2.8.1. utazási csekk konvertibilis valutában, illetve készpénz LVL-ben vagy napi 60 LVL-nek megfelelő konvertibilis valutában; amennyiben valaki olyan dokumentumokat mutat be, amelyek igazolják, hogy a tartózkodás teljes időtartamára hivatalos szálláshelyet fizetett ki - utazási csekk konvertibilis valutában, illetve készpénz LVL-ben vagy napi 25 LVL-nek megfelelő konvertibilis valutában;

67.2.8.2. hivatalos szálláshely lefoglalását igazoló okmány;

67.2.8.3. retúrjegy fix dátumokkal.

LITVÁNIA

A külföldiek jogállásáról szóló litván jogszabály 7. cikke (1) bekezdése szerint a külföldiek Litván Köztársaságba történő beléptetését meg kell tagadni, amennyiben nem tudják bizonyítani, hogy elegendő pénzeszközzel rendelkeznek a Litván Köztársaságban való tartózkodáshoz, a saját országukba való visszautazáshoz vagy egy másik olyan országba való továbbhaladáshoz, ahova joguk van beutazni.

A fentiekre vonatkozóan azonban nem állapítottak meg referenciaösszegeket. A döntéseket eseti alapon hozzák meg a tartózkodás céljától, típusától és időtartamától függően.

LUXEMBURG

A luxemburgi jogszabályok nem írnak elő egy, a határon ellenőrizendő referenciaösszeget. Az ellenőrzést végző tisztviselő dönti el az egyedi esetben, hogy a határon megjelenő külföldi megfelelő megélhetési eszközökkel rendelkezik-e. E célból a tisztviselő a tartózkodás célját és a szállás típusát veszi figyelembe.

MAGYARORSZÁG

A referenciaösszeget az idegenrendészeti jogszabályok állapítják meg: a 25/2001. (XI. 21.) BM rendelet értelmében jelenleg legalább 1000 HUF szükséges beutazásonként.

A külföldiekről szóló törvény (a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény) 5. cikke szerint a beutazáshoz és a tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet a következők bemutatásával igazolható:

- magyar vagy külföldi fizetőeszköz, illetve készpénz-helyettesítő fizetőeszköz (pl. csekk, hitelkártya stb.),

- magyar állampolgár, tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, illetve valamely jogalany által kiadott érvényes meghívólevél, amennyiben a külföldit meghívó személy kijelenti, hogy fedezi a szállás-, ellátási, egészségügyi ellátási és visszautazási (hazatelepülési) költségeket. A meghívólevélhez csatolják az idegenrendészeti hatóság hivatalos hozzájárulását,

- utazási irodán keresztül előzetesen lefoglalt és kifizetett szállás és ellátás igazolása (nyugta),

- más hitelt érdemlő bizonyíték.

MÁLTA

Az a gyakorlat, hogy a Málta területére beutazó személyeknek legalább napi 20 MTL-lel (48 euró) kell rendelkezniük a látogatás idejére.

HOLLANDIA

Jelenleg személyenként napi 34 euró összeget vesznek alapul a határőr tisztviselők a megélhetési eszközök ellenőrzése során.

Ezt a kritériumot rugalmasan alkalmazzák, mivel a megélhetési eszközök szükséges összegét a tartózkodás tervezett időtartama, az úti cél és az érintett személy személyes körülményei alapján állapítják meg.

AUSZTRIA

A külföldiekről szóló törvény 52. cikke (2)Z.4. bekezdése alapján a külföldieket visszafordítják a határon, ha Ausztriában nem rendelkeznek lakóhellyel, és nem rendelkeznek elégséges megélhetési eszközzel tartózkodásuk és visszautazásuk költségeinek fedezésére.

A fentiek céljából azonban nem állapítottak meg irányadó összegeket. A döntéseket az egyedi esetekben a tartózkodás céljától, típusától és időtartamától függően hozzák meg. Igazolásként készpénz és az adott eset körülményeitől függően utazási csekk, hitelkártya, bankgarancia vagy Ausztriában élő, kellő mértékben fizetőképes személytől származó kötelezettségvállaló nyilatkozat fogadható el.

LENGYELORSZÁG

A határátlépéshez előírt összegeket a belügyekért és a közigazgatásért felelős miniszter 2002. június 20-i, a Lengyel Köztársaság határát átlépő külföldiek beutazásához, átutazásához, tartózkodásához és elutazásához szükséges anyagi fedezet összegéről, valamint az anyagi fedezet meglétét igazoló dokumentumokra vonatkozó részletes szabályokról szóló rendelete határozza meg (Dz.U. 2002, Nr 91, poz. 815).

A fent említett rendeletben feltüntetett összegek a következők:

- a tartózkodás idejére napi 100 lengyel zloty - de legalább 500 lengyel zloty - a 16 év felettiek esetében,

- a tartózkodás idejére napi 50 lengyel zloty - de legalább 300 lengyel zloty - a 16 év alattiak esetében,

- a tartózkodás idejére napi 20 lengyel zloty - de legalább 100 lengyel zloty - a turista úton, ifjúsági táborban, sportversenyen részt vevő személyek, illetve azok esetében, akiknek a lengyelországi tartózkodási költségeket kifizetik, vagy akik szanatóriumi kezelésre érkeznek Lengyelországba,

- 300 lengyel zloty azon 16 év felettiek esetében, akik legfeljebb 3 napot tartózkodnak Lengyelországban (az átutazást is beleértve),

- 150 lengyel zloty azon 16 év alattiak esetében, akik legfeljebb 3 napot tartózkodnak Lengyelországban (az átutazást is beleértve).

PORTUGÁLIA

A külföldieknek az alábbi összegekkel kell rendelkezniük, ha beutazni vagy tartózkodni kívánnak Portugáliában:

75 euró - beutazásonként,

40 euró - a területen töltött minden egyes napra.

A fenti összegek igazolása alól mentesíteni lehet azokat a külföldieket, akik bizonyítják, hogy szállásuk és ellátásuk a tartózkodás ideje alatt biztosított.

SZLOVÉNIA

Személyenként 70 euró a tervezett tartózkodás minden egyes napjára.

SZLOVÁKIA

A külföldiek tartózkodásáról szóló 48/2002 Z. z. törvény 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint a külföldiek kérésre kötelesek igazolni, hogy a tartózkodás minden egyes napjára konvertibilis valutában rendelkeznek a tartózkodáshoz szükséges pénzeszközzel, amely a módosított, a minimálbérről szóló 90/1996 Z. z. törvényben meghatározott minimálbér legalább felét teszi ki; a 16 év alattiak kötelesek igazolni, hogy rendelkeznek a tartózkodáshoz szükséges pénzeszközzel, amely az említett összeg felét teszi ki.

FINNORSZÁG

A határőr tisztviselők jelenleg személyenként napi 40 euró összeget vesznek alapul a megélhetési eszközök ellenőrzése során.

SVÉDORSZÁG

A svéd jogszabályok nem írnak elő referenciaösszeget a határátlépés tekintetében. A határőr tisztviselők egyedi alapon döntik el, hogy a külföldi rendelkezik-e megfelelő megélhetési eszközökkel.

IZLAND

Az izlandi jogszabályok szerint a külföldieknek bizonyítaniuk kell, hogy elegendő pénzösszeggel rendelkeznek izlandi szükségleteik fedezéséhez és a visszautazáshoz. A gyakorlatban a referenciaösszeg személyenként 4 000 izlandi korona. Ha a megélhetési költségeket egy harmadik fél fizeti, ezt az összeget elfelezik. A teljes összeg beutazásonként legalább 20 000 izlandi korona.

NORVÉGIA

A norvég bevándorlási törvény 27(d) cikke értelmében az a külföldi, aki nem tudja igazolni, hogy megfelelő pénzeszközökkel rendelkezik a Norvég Királyságban való tartózkodáshoz és a visszautazáshoz, vagy hogy ilyen eszközökre számíthat, visszafordítható a határról.

A szükségesnek tartott összegeket egyénileg állapítják meg, a döntést pedig egyedi alapon hozzák meg. Figyelembe veszik a tartózkodás időtartamát, azt, hogy a külföldi családnál vagy barátoknál száll-e meg, van-e jegye a visszaútra, és hogy kezességet vállaltak-e a tartózkodás tekintetében (iránymutatásként napi 500 norvég koronát tekintenek elegendőnek azon látogatók esetében, akik nem rokonoknál vagy barátoknál szállnak meg).

IV. MELLÉKLETEngedélyezett határátkelőhelyeken történő ellenőrzések

1. A 6. cikk (2) bekezdésében említett minimumellenőrzés, amelynek célja a személyazonosság megállapítása, a be- vagy felmutatott úti okmányok alapján végrehajtott személyazonosításból és a határátlépésre jogosító okmányok gyors, egyszerű vizuális megszemléléséből áll annak megállapítására, hogy azok érvényesek-e, illetve találhatóak-e hamisításra utaló jelek.

2. A 6. cikk (3) bekezdésében előírt, harmadik ország állampolgáraira vonatkozó alapos ellenőrzés főleg a következőket foglalja magában:

a) a következő szempontok részletes vizsgálata:

- a bemutatott okmányok - és adott esetben a szükséges vízum - érvényességének ellenőrzése;

- az okmány vizsgálat abból a szempontból, hogy találhatóak-e hamisításra utaló jelek;

b) annak megállapítása, hogy honnan érkezett a személy, mi az utazási célja, és amennyiben szükséges, meg kell vizsgálni az ehhez kapcsolódó okmányokat;

c) annak vizsgálata, hogy az egyén rendelkezik-e a szükséges anyagi fedezettel a tervezett tartózkodás időtartamára, a visszautazásra vagy átutazásra egy harmadik államba, illetve ezen anyagi fedezetet jogszerűen biztosítani tudja-e, és rendelkezik-e utasbiztosítással;

d) Annak ellenőrzése, hogy az adott személy, a járműve és az általa szállított tárgyak nem veszélyeztetik-e valamely tagállam közrendjét, belső biztonságát, közegészségügyét vagy nemzetközi kapcsolatait. Az említett ellenőrzés a személy- és tárgykörözési adatoknak a Schengeni Információs Rendszerből és a nemzeti körözési adatállományokból való közvetlen lekérdezését, valamint figyelmeztető jelzés esetén a végrehajtandó cselekvést foglalja magában. Amennyiben a SIS-ből végrehajtott lekérdezés alapján kiderül, hogy a Schengeni Egyezmény 95-100. cikkének megfelelően figyelmeztető jelzést adtak ki, haladéktalanul végre kell hajtani a képernyőn megjelenő szükséges intézkedéseket.

3. Valamennyi határátkelőhelynél (szárazföldi, tengeri és repülőtéri) valamennyi szolgálati információt és bármilyen más fontos információt nyilvántartásba kell venni. A közlésnek különösen a következőket kell magában foglalnia:

- a határellenőrzés elvégzéséért helyben felelős határőr, valamint az egyes csoportok egyéb tisztviselőinek neve;

- a személyellenőrzésben bevezetett könnyítések a 7. cikknek megfelelően;

- a határon kiadott útlevelet, vízumot vagy engedélyt helyettesítő okmányok kiadása;

- letartóztatott személyek, valamint panaszok (bűncselekmények és szabálysértések);

- személyek, akik esetében megtagadták a be- vagy kiléptetést (szám és állampolgárság);

- egyéb különösen fontos rendőrségi vagy büntetőjogi intézkedések;

- rendkívüli események.

V. MELLÉKLETAz ellenőrzések könnyítése a szárazföldi határokon

1. A 7. cikk (1) bekezdésében említett különleges és előre nem látható körülmények akkor állnak fenn, ha váratlan események a forgalom olyan mértékű megnövekedéséhez vezetnek, amelynek következtében a várakozási idő elfogadhatatlan mértékűvé válik és az ellenőrzés minden szervezeti és személyi tartaléka kimerült.

2. Amennyiben az ellenőrzéseket a 7. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően könnyítik, a belépő forgalom ellenőrzése alapvetően elsőbbséget élvez a kilépő forgalom ellenőrzésével szemben.

3. Az ellenőrzéseket könnyítő határőrnek körültekintően kell eljárnia. Az ellenőrzéseket csak átmenetileg lehet könnyíteni, a könnyítést a körülményekhez kell igazítani és fokozatosan kell bevezetni.

4. Azokat a személyeket, akiket a határőr személyesen ismer, és akikről korábbi ellenőrzés alapján tudja, hogy azok sem a SIS-ben, sem nemzeti körözési adatállományban nem szerepelnek, és érvényes úti okmányuk van, csak szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni, úti okmányaik meglétére vonatkozóan. Ez elsősorban azon személyek körére vonatkozik, akik gyakran lépik át az államhatárt ugyanazon a határátkelőhelyen. Ezeket a személyeket időről-időre váratlanul, rendszertelen időközökben alapos ellenőrzés alá kell vonni.

VI. MELLÉKLETA határátkelőhelyeken a sávokat jelölő jelzőtáblák mintája

A. rész

[pic][70]

B. rész

[pic] C. rész[pic][71][pic]2[pic]2

VII. MELLÉKLETBélyegzőlenyomatok elhelyezése

1. Az első beutazás alkalmával a bélyegzőlenyomatot lehetőség szerint úgy kell elhelyezni, hogy az lefedje a vízum szélét anélkül, hogy a vízumon található adatokat olvashatatlanná tenné vagy a vízum látható biztonsági elemeit zavarná. Ha több bélyegzőlenyomat elhelyezése szükséges, (például többszöri beutazásra jogosító vízum esetében), úgy azokat a vízummal szemben lévő oldalon kell elhelyezni.

Ha ez az oldal nem szabad, a bélyegzőlenyomatot közvetlenül a következő oldalon kell elhelyezni.

2. A be- és kiutazás bizonyítása céljából különböző formájú (négyszögletes a beutazás, négyszögletes lekerekített sarokkal a kiutazás esetén) bélyegzőlenyomatokat alkalmaznak. Ezek a bélyegzőlenyomatok tartalmazzák az adott állam betűjelzését, a határátkelőhely nevét, a dátumot, a bélyegző sorszámát és egy, az átkelőhely típusát (szárazföldi, tengeri vagy légi) jelölő piktogramot.

A bélyegzőlenyomat egy kétszámjegyű biztonsági kódot is tartalmaz, amelyet rendszeresen, legalább havonta, cserélni kell.

3. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határátkelőhelyeken használt be- és kiléptető bélyegzőlenyomatok biztonsági kódjaira vonatkozó információk cseréjéért felelős nemzeti kapcsolattartó pontok közvetlenül hozzájutnak az érintett tagállam külső határán alkalmazott közös be- és kiléptető bélyegzőlenyomatokkal, és különösen a következőkkel kapcsolatos információkhoz:

- az a határátkelőhely, amely számára az adott bélyegzőlenyomatot kijelölték;

- a határőr tisztviselő személyazonossága, akinek az adott bélyegzőlenyomatot adott időben átadták;

- egy adott bélyegzőlenyomat biztonsági kódja adott időben.

A közös be- és kiléptető bélyegzőlenyomatokkal kapcsolatban a fent említett nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül lehet információt szerezni.

A nemzeti kapcsolattartó pontok az elveszett vagy ellopott bélyegzőlenyomatokkal kapcsolatos információkat is haladéktalanul továbbítják a többi kapcsolattartó pontnak, a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak.

VIII. MELLÉKLETA. részA beléptetés megtagadására vonatkozó eljárások

1. A beléptetés megtagadásakor a határőr:

- kitölti a beléptetés megtagadásához használt, a B. részben szereplő formanyomtatványt, és egy példányt átad az érintett harmadik országbeli állampolgárnak;

- az útlevélbe elhelyez egy beléptető bélyegzőlenyomatot és azt fekete okmánytintával keresztirányban áthúzza, azzal szemközt a jobb oldalon szintén fekete okmánytintával beírja a beléptetés megtagadása okának/okainak megfelelő betűt/betűket, amelyeket a fent említett, a beléptetés megtagadásához használt formanyomtatvány felsorol.

- ha megállapítja, hogy egy rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum birtokosa a SIS-ben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozik, akkor "ÉRVÉNYTELEN" feliratú bélyegzőlenyomat elhelyezésével érvényteleníti a vízumot. Erről az intézkedésről haladéktalanul értesíti a központi hatóságot. Az erre vonatkozó eljárást a Közös Konzuli Utasítás 14. mellékletének 2.1. pontja fejti ki;

- minden beléptetés megtagadást nyilvántartásba vesz vagy jegyzékben rögzít, a személyi adatok, az állampolgárság, harmadik országbeli állampolgár úti okmányainak adatai, a beléptetésmegtagadás oka és a dátum feltüntetésével;

- amennyiben valamely harmadik országbeli állampolgár esetében mind a beléptetés megtagadása, mind a letartóztatás indokolt, kapcsolatba kell lépnie az illetékes igazságügyi hatósággal, hogy a nemzeti jognak megfelelően meghozandó intézkedésről döntsön.

2. Amennyiben a 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően teljesülnek azok a feltételek, amelyek mellett a vízummal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár számára a határon kiadható a vízum, azt vízumbélyeg olyan úti okmányba történő elhelyezésével adják ki, amely vízummal ellátható. Ha nincs több hely az okmányban, vagy semmiképpen nem helyezhető el vízum az okmányban, kivételesen az okmányba beillesztett külön lapra kell azt elhelyezni. Ilyen esetben a 333/2002/EK rendeletben[72] megállapított, a vízumok beillesztésére szolgáló formanyomtatványt kell használni.

3. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt, akinek a beléptetését megtagadták, légi, tengeri vagy szárazföldi úton fuvarozó szállította a határra, a helyileg illetékes hatóságnak a következőket kell tennie:

- utasítania kell a fuvarozót, hogy vegye gondjaiba a külföldit, és haladéktalanul szállítsa vissza abba a harmadik államba, ahonnan elszállította őt, vagy abba a harmadik államba, amely úti okmányait kiadta, vagy egy olyan harmadik államba, amelybe bebocsátása biztosított. Amennyiben a fuvarozó nem tudja azonnal teljesíteni a visszaszállításra vonatkozó utasítást, a harmadik államba történő azonnali elszállítást egy másik fuvarozóval kell biztosítani. A 2001. június 28-i 2001/51/EK tanácsi irányelvnek megfelelően a fuvarozónak kell viselnie az ellátással, fenntartással és a visszautazással kapcsolatos költségeket;[73]

- az elszállításig - a nemzeti jognak megfelelően és a helyi körülmények figyelembevételével - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik esetében megtagadták a beléptetést, illegálisan beutazzanak.

B. részA beléptetés megtagadásához használt formanyomtatvány

+++++ TABLE +++++

IX. MELLÉKLETA határellenőrzésért felelős nemzeti szolgálatok felsorolása

A 13. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak értelmében a határellenőrzésért felelős nemzeti szolgálatok a következők:

- a Belga Királyságban: Szövetségi Rendőrség (Police Fédérale / Federale Politie) és vámőrség;

- a Cseh Köztársaságban: A külföldiekkel és a határellenőrzésekkel foglalkozó rendőri szolgálat részlegei, amely feladata a személyellenőrzés a határátkelőhelyeken, a "zöld" határon és a nemzetközi repülőtereken. A határokon működő vámhivatalok feladata pedig az áruk ellenőrzése;

- a Dán Királyság esetében: a rendőrség;

- a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében: a Szövetségi Határvédelem, a vámőrség és a tartományi rendőrség Bajorország, Bréma és Hamburg szövetségi államban;

- az Észt Köztársaság esetében: határőrség (Piirivalveamet) és vámőrség (Tolliamet);

- a Görög Köztársaságban: (Helliniki Astynomia) - görög rendőrség, (Limeniko Soma) - kikötői rendőrség, (Telonia) - vámőrség;

- a Spanyol Királyságban: Cuerpo Nacional de Policía, Guardia Civil, Servicios de Aduanas;

- a Francia Köztársaságban: DCPAF (Direction centrale de la police aux frontires), vámőrség;

- az Olasz Köztársaságban: Polizia di Stato, Carabinieri, Guardia di finanza;

- a Ciprusi Köztársaságban: (ciprusi rendőrség), (vámőrség és fogyasztási hivatal);

- a Lett Köztársaságban: Valsts robežsardze (Állami Határőrség), Muita (vámőrség), Sanitr robežinspekcija (közegészségügyi határfelügyelet);

- a Litván Köztársaságban: a Belügyminisztérium alá tartozó Állami Határőrszolgálat;

- a Luxemburgi Nagyhercegségben: vámőrség, a csendőrség különleges repülőtéri szolgálata;

- a Magyar Köztársaságban: határőrség;

- a Máltai Köztársaságban: a Bevándorlási Rendőrség és vámőrség;

- a Holland Királyságban: a Királyi Csendőrség, a vámőrség (import- és pénzügyőri feladatok), Rotterdam - kikötői rendőrség;

- az Osztrák Köztársaságban: Bundespolizei (Szövetségi Rendőrség), Gendarmerie, vámőrség;

- a Lengyel Köztársaságban: határőrség;

- a Portugál Köztársaságban: Serviço de Estrangeiros e Fronteiras, Direcço-Geral de Alfândegas, Brigada Fiscal da Guarda Nacional Repúblicana;

- a Szlovén Köztársaságban: rendőrség és vámőrség, ez utóbbi csak az Olasz Köztársasággal és az Osztrák Köztársasággal közös határátkelőhelyeken;

- a Szlovák Köztársaságban: határrendőrség és vámőrség;

- a Finn Köztársaságban: határőrség, vámőrség és rendőrség;

- a Svéd Királyságban: elsősorban a rendőrség, a vámőrség, a parti őrség és a migrációs hivatal segítségével. A tengeren a személyek ellenőrzését és vizsgálatát a parti őrség végzi el;

- az Izlandi Köztársaságban: Ríkislögreglustjóri (a nemzeti rendőrség főigazgatója), Lögreglustjórar (kerületi rendőrfőnökök);

- a Norvég Királyságban: a határellenőrzés alapvetően a rendőrség feladatai közé tartozik. Bizonyos körülmények között azonban, a helyi rendőrfőnök kérésére, a vámőrség vagy a fegyveres erők is elláthatják az ellenőrzést (parti őrség vagy helyőrség Varanger-South-nál). Ilyen esetekben az említett szolgálatok korlátozott rendőrségi hatáskörrel rendelkeznek.

X. MELLÉKLETA különböző határtípusokra és a tagállamok külső határainak átlépéséhez használt különböző közlekedési eszközökre vonatkozó különleges részletes szabályok

1. Szárazföldi határok

1.1. A közúti határforgalom ellenőrzése

1.1.1. A személyforgalom hatékony ellenőrzése, a közúti forgalom balesetmentes és folyamatos lebonyolítása érdekében az átkelőhelyeken a legcélszerűbb forgalomszabályozást kell alkalmazni. Amennyiben szükséges, a forgalomelterelésre és -korlátozásra vonatkozó intézkedéseket az állandó kapcsolatban álló nemzeti ellenőrző hivatalokról szóló megállapodásokkal összhangban teszik meg.

1.1.2. A szárazföldi határokon a tagállamok - amennyiben szükségesnek tartják, és amennyiben a körülmények lehetővé teszik - folyosókat létesíthetnek, vagy külön ellenőrző sávokat működtethetnek egyes határátkelőhelyeken a 8. cikkel összhangban.

A külön folyosókat vagy sávokat a tagállamok illetékes hatóságai kivételes körülmények között, vagy amennyiben forgalmi vagy infrastrukturális feltételek szükségessé teszik, bármikor megszüntethetik.

A tagállamok együttműködhetnek a szomszédos országokkal külön folyosók vagy sávok külsőhatár-átkelőhelyeken történő kialakítása céljából.

1.1.3. Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy folyosókat létesít vagy külön sávokat működtet, a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott, a jelzőtáblákon feltüntetendő minimumjelzésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Külön sávokat lehet tervezni és létesíteni a kishatárforgalomban közlekedők számára.

1.1.4. Általános szabályként a járművel közlekedők az ellenőrzés során bent maradhatnak a járműben. Az ellenőrzéseket az útlevélkezelő fülkén kívül, közvetlenül a jármű mellett kell elvégezni. Az alapos ellenőrzéseket - amennyiben ezt a helyi sajátosságok megengedik - a forgalmi sáv mellett, az erre a célra kiválasztott ellenőrzési helyen kell lefolytatni. A saját biztonságuk érdekében, lehetőség szerint, az ellenőrzést egyszerre két határőr hajtsa végre.

Jelentős határforgalom esetén, amennyiben a helyi feltételek lehetővé teszik, elsőként a menetrend szerint közlekedő autóbuszok utasait kell ellenőrizni.

1.2. A vasúti határforgalom ellenőrzése

1.2.1. A vasúti határforgalom ellenőrzésének két módja lehetséges:

- valamelyik tagállam területén található első érkezési vagy indulási vasútállomáson a peronon,

- a vonaton menet közben.

A vasúti ellenőrzések végrehajtása során figyelembe kell venni az állandó kapcsolatban álló nemzeti ellenőrző hivatalokról szóló megállapodások rendelkezéseit.

1.2.2. A nemzetközi személyforgalomban közlekedő vonatok egyszerűbb ellenőrzése érdekében a vonatok áthaladása által közvetlenül érintett államok közösen megegyezhetnek, hogy harmadik országok állampolgárainak ellenőrzését a mindenkori célállomáson és/vagy a menet közbeni ellenőrzés során ezen állomások között hajtják végre, amennyiben az utasok a korábbi pályaudvarokon is a vonaton tartózkodnak.

Amennyiben harmadik államból érkező, a tagállamok területén több helyen megálló vonatok tekintetében a vasutat üzemeltetőnek engedélyezték, hogy utasok kizárólag a tagállamok területén belüli utazás céljából szálljanak fel, ezen utasok a vonatokon menet közben vagy az érkezési pályaudvaron beutazási ellenőrzés alá tartoznak.

Fordított esetben az utasok kiutazási ellenőrzésére kerül sor.

1.2.3. Azokkal az utasokkal, akik a vonatokat az 1.2.2. pontban leírtak szerint a tagállamok területén kívánják igénybe venni, az utazás kezdete előtt egyértelműen közölni kell, hogy személyazonosságukat menet közben vagy az érkezési állomáson ellenőrizhetik.

1.2.4. Hálókocsiban utazó személyek esetén az úti okmányokat általában a vonatkísérő szolgálati fülkéjében ellenőrzik, amennyiben azokat a vonatkísérő a reá vonatkozó érvényes szabályoknak megfelelően összegyűjtötte, és az ellenőrzésre azokat előkészítette. Az utas- és/vagy a helyfoglalási lista összehasonlításával az ellenőrzés kezdetén meg kell állapítani, hogy minden utas okmánya rendelkezésre áll-e. A fülkékben utazók személyazonosságát rendszertelen időközönként, vagy ha erre különös ok van, ellenőrizni kell, lehetőleg a vonatkísérő jelenlétében.

1.2.5. A határrendészeti feladatok végrehajtásáért felelős határőr elrendelheti, hogy szúrópróbaszerűen, vagy ha arra különös ok van - szükség esetén a vonatot kísérő személyzet bevonásával - a megbúvásra alkalmas rejtekhelyeket átvizsgálják annak megállapítására, hogy azokban személyek illetve határrendészeti ellenőrzés alá eső tárgyak találhatóak-e.

1.2.6. Amennyiben feltételezhető, hogy a vonaton körözött vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek tartózkodnak, vagy harmadik állambeli állampolgárok azzal a szándékkal rejtőzködtek el, hogy illegálisan beutazzanak, és az ellenőrzést végrehajtó határőr a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően nem intézkedhet, akkor értesíti azokat a tagállamokat, amelynek a területe felé vagy a területén a vonat közlekedik.

2. Légi határok

2.1. A nemzetközi repülőtereken végzett ellenőrzésekre vonatkozó eljárások

2.1.1. Az illetékes hatóságok a repülőtér üzemeltetőjével együttműködve megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a belső légi járatok utasforgalmát fizikailag elkülönítsék a többi légi járatétól. E célból minden nemzetközi repülőtéren megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani.

2.1.2. A személy- és a kézipoggyász-ellenőrzés helyét a következő eljárásnak megfelelően határozzák meg:

a) harmadik államból érkező járat utasait, akik belső légi járaton utaznak tovább, a harmadik államból érkező járat érkezési repülőterén beutazási ellenőrzésnek vetik alá. Belső légi járat utasait, akik harmadik államba induló járat utaznak tovább (átutazó utasok), az utóbbi járat indulási repülőterén kiutazási ellenőrzésnek vetik alá.

b) harmadik államokból érkező légi járatokra, amelyek átszálló utasokat nem szállítanak, és a tagállamok repülőterein több alkalommal is leszállnak, úgy, hogy az utasok nem váltanak gépet, a következők érvényesek:

i. harmadik államokból érkező vagy oda induló járatok utasait, akik a tagállamok területén nem szállnak át, az indulási vagy érkezési repülőtéren be-, illetve kiutazási ellenőrzésnek vetik alá;

ii. harmadik államokból érkező vagy oda induló járatok utasait, ha a tagállamok területén több leszállásra is sor kerül úgy, hogy az utasok nem váltanak gépet (átutazó utasok), és feltéve, hogy az utasok nem szállhatnak fel járatokra a schengeni területen belüli útszakasz megtétele céljából, az érkezési repülőtéren beutazási ellenőrzésnek, az indulási repülőtéren kiutazási ellenőrzésnek vetik alá;

iii. amennyiben a légitársaság részére engedélyezték, hogy a harmadik államokból érkező járatok esetén a tagállamok területén többszöri közbeeső leszállást hajtsanak végre, és az érintett repülőtereken utasokat vegyenek fel a hátralévő belső útszakaszokra, úgy ezen utasokat az indulási repülőtéren kiutazási, az érkezési repülőtéren beutazási ellenőrzésnek vetik alá.Azon utasok ellenőrzése, akik a közbeeső leszállások alkalmával már a repülőgép fedélzetén tartózkodnak, és nem a tagállamok területén szálltak be, az a) pont szerint történik. A fordított eljárás érvényes azokra a légi járatokra, ahol a célország egy harmadik állam.

2.1.3. A személyek ellenőrzését nem lehet a repülőgépen elvégezni. Annak biztosítása érdekében, hogy az utasokat az engedélyezett határátkelőhelyként kijelölt repülőtereken a 6-11. cikkben meghatározott szabályoknak megfelelően lehessen ellenőrizni, a tagállamoknak a repülőtéri hatóságokkal és a légifuvarozókkal egyetértésben és együttműködve meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az utasforgalmat az ellenőrzésre fenntartott létesítményekhez irányítsák.

A repülőtér üzemeltetőjének meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az általános forgalom elől elzárt területekre pl. a tranzitterületre, arra illetéktelenek lépjenek be, illetve azt elhagyják.

2.1.4. Amennyiben a nemzetközi légiforgalomban részt vevő légi jármű vis maior esete vagy súlyos vészhelyzet miatt, illetve hatósági utasításra a határforgalom számára meg nem nyitott repülőtéren kénytelen leszállni, csak akkor folytathatja útját, ha a határellenőrzésért felelős hatóságok engedélyét megkapja. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha külföldi repülőgép engedély nélkül száll le. Az ilyen repülőgépek utasainak ellenőrzésére mindenképpen a 6-11. cikket kell alkalmazni.

2.2. A kisrepülőtereken végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozó eljárások

2.2.1. Biztosítani kell, hogy az utasokat azokon a repülőtereken is a 6-11. cikkben meghatározott szabályoknak megfelelően ellenőrzik, amelyek a vonatkozó nemzeti jog szerint nem rendelkeznek a nemzetközi repülőtér státussal ("kisrepülőterek"), de a nemzetközi repülések számára hivatalosan is megnyitásra kerültek.

2.2.2. A polgári repülés biztonságára vonatkozó közös szabályok létrehozásáról szóló 2320/2000/EK rendelet[75] sérelme nélkül, a kisrepülőtereken el lehet tekinteni a belső légi járatok és nemzetközi járatok utasainak fizikai szétválasztásától. Ha a forgalom nagysága nem igényli, nem kell ott állandóan határőröknek tartózkodni, amennyiben biztosítható, hogy szükséges személyzet kellő időben felvonultatható.

2.2.3. Ha a kis repülőtéren nincs állandó személyzet, a leszállóhely üzemeltetője köteles időben értesíteni az illetékes határrendészeti hatóságot a nemzetközi légi forgalomban részt vevő repülőgépek fel- és leszállásáról. Kisegítő rendőri erők bevonása engedélyezett, amennyiben ezt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik.

2.3. Magánrepülőgépek ellenőrzése

2.3.1. Magánrepülőgépek esetében a kapitánynak a felszállás előtt át kell adnia a rendeltetési tagállam vagy adott esetben az első beutazási tagállam határellenőrzésért felelős hatóságainak egy általános nyilatkozatot, amely többek között magában foglalja a repülési tervet (a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 2. mellékletével összhangban) és az utasok személyazonosságára vonatkozó információkat.

2.3.2. Amennyiben egy harmadik államból érkező és valamely tagállamba tartó járat megszakítja útját más tagállamok területén, a beutazási tagállam illetékes hatóságainak minden esetben személyellenőrzést kell végeznie, és a 2.3.1. pontban említett általános nyilatkozatot beléptető bélyegzőlenyomattal kell ellátnia.

2.3.3. Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy járat harmadik állam területén való leszállás nélkül kizárólag a tagállamok területéről érkezik-e vagy oda tart-e, az illetékes hatóságoknak személyellenőrzést kell végrehajtania a repülőtereken és kisrepülőtereken a 2.1-2.2. pontnak megfelelően.

2.3.4. A vitorlázó repülőgépek, szuperkönnyű repülőgépek, helikopterek, kizárólag rövid távolság megtételére képes kis repülőgépek és léghajók be- és kilépésére vonatkozó szabályokat a nemzeti jog, valamint megfelelő esetben kétoldalú megállapodás állapítja meg.

3. Tengeri határok

3.1. Általános ellenőrzési eljárások a tengeri forgalomban

3.1.1 Az ellenőrzés szabály szerint az érkezési vagy az indulási kikötőben a hajó fedélzetén, vagy annak közvetlen közelében, az érintett kikötő e célra kijelölt részén történik. Az ellenőrzés az erre vonatkozó megállapodások alapján menet közben is végrehajtható, vagy amikor a hajó eléri, illetve elhagyja egy harmadik állam felségterületét.

Az ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy mind a személyzet, mind az utasok megfelelnek az 5. cikkben megállapított feltételeknek a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

3.1.2. Különleges körülmények esetén a hajóforgalom ellenőrzésében a 7 cikkel összhangban könnyítések alkalmazhatók.

3.1.3. A hajóskapitány a 98/41/EK irányelvben[76] megállapított szabályoknak megfelelően két példányban elkészíti a személyzeti és az utas listát. A kikötőbe érkezést követően ellenőrzés végrehajtása céljából a hajó fedélzetén vagy annak közvetlen közelében átadja a listá(ka)t az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságoknak. Ha vis maior miatt ez nem lehetséges, e lista egy példányát át kell adni a határátkelőhelynek vagy az illetékes hajózási társaságnak, akik azt haladéktalanul az ellenőrzést végző illetékes határőröknek továbbítják.

A hajóskapitány vagy az utasnyilvántartó menetrendszerű kompjáratok esetén nem köteles utaslistát vezetni.

3.1.4. Az ellenőrzést végrehajtó hivatalos jelzésével ellátott listák másolatainak egy példányát a kapitánynak át kell adni, aki azokat megőrzi, és a hajó kikötőben történő tartózkodása alatt kérésre bemutatja.

3.1.5. A hajóskapitány vagy a hajótulajdonost a hajó felszerelésére vonatkozó kötelességével kapcsolatos minden ügyben képviselő személy vagy társaság ("a hajótulajdonos képviselője") köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes hatóságokat az utas vagy a személyzeti lista minden változásáról;

Ezenkívül a hajóskapitány köteles haladéktalanul, lehetőleg még a kikötőbe történő befutás előtt, értesíteni az illetékes hatóságokat a hajón tartózkodó potyautasokról. A potyautasokért a kapitány a felelős;

3.1.6. A hajóskapitánynak a 98/41/EK irányelvnek megfelelően és az adott kikötőben érvényes előírások szerint, időben közölnie kell a hajó indulását, valamint a személyzeti összetétel minden változásáról a határellenőrzésért felelős hatóságokkal, vagy amennyiben ez nem lehetséges, az illetékes hajózási hivatallal. Ezek a szervek veszik át a már korábban kitöltött és ellenjegyzett lista/listák másodpéldányait.

3.2. Egyes hajózási típusokra vonatkozó egyedi ellenőrzési eljárások

Körutazást végző hajók

3.2.1. Ha egy körutazást tevő hajó a tagállamok területén egymásután több kikötőbe is befut anélkül, hogy a tagállamok területén kívül elhelyezkedő kikötőt érintene, az ellenőrzésre alapvetően a tagállamok területén található első és utolsó kikötőben kerül sor.

Az ellenőrzéseket azonban az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatértékelésnek megfelelően a többi közbeeső kikötőben is el lehet végezni.

3.2.2. Az utaslistát az indulást követően minden esetben továbbítani kell az egyik kikötőből a következő beutazási kikötőbe, ahol az illetékes hatóságok legalább adminisztratív ellenőrzést végeznek.

3.2.3. Amennyiben megfelelő ok van a hajón tartózkodó személyek valamely tagállam területére való belépésének megtagadására, az ellenőrzésért felelős hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett személyek nem lépnek be az adott területre, amit azzal érnek el, hogy a hajón vagy e célból elkülönített területen tartják őket.

Sétahajózás

3.2.4. A tagállamok kötelezik a saját kikötőhelyüktől eltérő kikötőből érkező sétahajókat, hogy engedélyezett érkezési kikötőben kössenek ki annak érdekében, hogy a hajón tartózkodó személyek be- és kiutazási ellenőrzését el lehessen végezni.

3.2.5. A sétahajózáson részt vevő azon személyeket, akik ugyanazon a napon vagy rövid időn belül visszaérkeznek hajójuk valamely tagállam területén található szokásos kikötőhelyére, és akiket a kikötői hatóságok ismernek, nem kell szisztematikusan ellenőrizni. Az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatértékelésnek megfelelően, és különösen ha valamely harmadik állam partvonala az érintett tagállam területének közvetlen közelében található, helyszíni személyellenőrzéseket és/vagy a hajó fizikai átkutatását kell elvégezni.

3.2.6. Amennyiben egy sétahajó kivételesen egy olyan kikötőbe kíván befutni, amely a határforgalom számára nincs megnyitva, az ellenőrző hatóságokat lehetőleg még az érkezés előtt, de minden esetben az érkezéskor értesíteni kell. Az értesítés a fedélzeten tartózkodó személyekről készült utaslista kikötői hatóságokhoz történő benyújtását jelenti. Ez a lista az ellenőrző hatóságok rendelkezésére áll.

Hasonlóképpen, amennyiben vis maior esete miatt a hajó olyan kikötőbe kíván befutni, amely a határforgalom számára nincs megnyitva, a kikötői hatóságoknak fel kell venniük a kapcsolatot a legközelebbi engedélyezett beutazási kikötő hatóságaival, hogy jelentsék a hajó jelenlétét.

3.2.7. Az említett ellenőrzések során a hajó valamennyi műszaki jellemzőjét és a fedélzeten tartózkodó személyek nevét tartalmazó dokumentumot át kell adni. E dokumentum egy példányát át kell adni az engedélyezett beutazási és indulási kikötő hatóságainak. Amíg a hajó a tagállamok egyikének felségvizein marad, e lista egy példányát a hajó iratai között kell tartani.

Part menti halászat

3.2.8. A part menti halászattal foglalkozó hajók személyzetét, akik minden nap vagy majdnem minden nap visszatérnek a bejegyzett kikötőbe vagy a tagállamok területén lévő bármely kikötőbe anélkül, hogy egy másik állam területén található kikötőbe befutnának, szabály szerint nem ellenőrzik. Az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatértékelést, különösen ha valamely harmadik állam partvonala az érintett tagállam területének közvetlen közelében található, azonban tekintetbe kell venni a végrehajtandó helyszíni ellenőrzések gyakoriságának meghatározása érdekében. Az említett kockázatoknak megfelelően személyellenőrzéseket és/vagy a hajó fizikai átkutatását kell végrehajtani.

3.2.9. Valamely tagállam területén található kikötőben nem bejegyzett, part menti halászattal foglalkozó hajók személyzetét a tengerészekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell ellenőrizni.

A hajó kapitányának értesítenie kell az illetékes hatóságokat a személyzeti lista változásáról és utasok esetleges jelenlétéről.

Nem menetrendszerű kompjáratok

3.2.10. Azon kompjáratok fedélzetén tartózkodó utasokat ellenőrizni kell, amelyek a 2. cikknek megfelelően nem menetrend szerint közlekednek A következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a harmadik országbeli állampolgárokat és a szabad mozgás közösségi joga alapján kedvezményezett személyeket elkülönítetten kell ellenőrizni. Ahol lehetséges, el kell végezni a szükséges építési munkálatokat, hogy az elkülönített ellenőrzést a 8. cikknek megfelelően biztosítani lehessen;

b) a gyalogosan közlekedő személyeket egyenként kell ellenőrizni;

c) a járművel utazókat a járműnél kell ellenőrizni;

d) a komp azon utasait, akik autóbusszal utaznak, gyalogosan közlekedő utasoknak kell tekinteni. Ezen utasok az ellenőrzéshez leszállnak az autóbuszról;

e) a teherszállító járművek vezetőit és a kísérőket a járműnél kell ellenőrizni. Ezt az ellenőrzést elvileg a többi utas ellenőrzésétől elkülönülten kell elvégezni;

f) az ellenőrzések gyors elvégzése érdekében elegendő számú kaput kell biztosítani. Ha szükséges, egy második kaput kell létesíteni;

g) elsősorban az illegális bevándorlók leleplezése céljából legalább szúrópróbaszerű ellenőrzés alá kell vetni az utasok által használt járműveket, valamint adott esetben a járműben elhelyezett rakományt és egyéb árut;

h) a komp személyzetének tagjait ugyanúgy kell kezelni, mint a kereskedelmi hajó személyzetének tagjait.

3.3. Belvízi hajózás

3.3.1. A "külső határ átlépésével járó belvízi hajózás" magában foglalja valamennyi, üzleti vagy kedvtelési célú, hajó és úszó jármű használatát folyókon, csatornákon és tavakon.

3.3.2. Az üzleti célú hajók tekintetében a kapitány és a fedélzeten alkalmazott személyek, akik szerepelnek a személyzeti listán, valamint e személyek családtagjai, akik a hajón laknak, a személyzet tagjának vagy azzal egyenértékűnek tekintendők.

3.3.3. A 3.1-3.2. pont vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a belvízi hajózás ellenőrzésére.

XI. MELLÉKLETA személyek egyes kategóriáira vonatkozó különleges szabályok

1. Pilóták és légiszemélyzet

1.1. Az 1944. december 7-i, a polgári repülésről szóló egyezmény 9. mellékletében előírtak szerint repülési engedéllyel vagy szakszolgálati engedéllyel rendelkezők hivatásuk gyakorlása során és az említett okmányok alapján:

- beszállhatnak és kiszállhatnak a közbeeső repülőtéren vagy valamely tagállam területén található érkezési repülőtéren;

- beléphetnek a közbeeső repülőtér vagy valamely tagállam területén található érkezési repülőtér közelében lévő város területére;

- bármilyen közlekedési eszközzel valamely tagállam területén található repülőtérre utazhatnak, hogy arról a repülőtérről induló repülőgépre felszálljanak.

1.2. A 6-11. cikket kell alkalmazni a légiszemélyzet ellenőrzésére. Ahol csak lehetséges, a légiszemélyzet ellenőrzésének elsőbbség kell adni. Pontosabban meghatározva, vagy az utasok ellenőrzése előtt kell őket ellenőrizni, vagy egy e célra elkülönített helyen. Az ellenőrzésért felelős személyek által ismert személyzet tagjait a hivatásuk ellátása során csak szúrópróbaszerű ellenőrzésnek vetik alá.

2. Tengerészek

2.1. A 2003. június 19-i Genfi Egyezménynek (185. sz.), az 1965. évi Londoni Egyezménynek és a vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően kiadott tengerész igazolvánnyal rendelkező tengerészek a kikötővárosban vagy a környező településeken parton eltöltendő szabadságra mehetnek anélkül, hogy a határátkelőhelyen jelentkeznének, azzal a feltétellel, hogy szerepelnek a hajójuk személyzeti listáján, amelyet már korábban benyújtottak az illetékes hatóságok által elvégzendő ellenőrzésre.

A kockázatértékelésnek megfelelően, különös tekintettel az illegális bevándorlásra és a biztonságra, a tengerészeket az illetékes hatóságoknak vizuálisan is ellenőrizniük kell, mielőtt partra szállnak.

Amennyiben egy tengerész veszélyt jelent a közrendre, belső biztonságra vagy közegészségügyre, tőle megtagadható a partraszállási engedély.

2.2. Azoknak a tengerészeknek, akik a kikötő közelében lévő településeken kívül szeretnének tartózkodni, az 5. cikk (1) bekezdésében megállapítottak szerint teljesíteniük kell a tagállamok területére való beutazás feltételeit.

2.3. A 2.2. ponttól eltérve, a tengerész igazolvánnyal rendelkezők számára engedélyezhető a tagállamok területére való beutazás akkor is, ha nem teljesítik az 5. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított beutazási feltételeket, az alább meghatározott esetekben:

a) olyan hajóra történő behajózáskor, amely hajó már a tagállamok valamelyik kikötőjében horgonyoz, vagy rövid időn belül be fog futni;

b) átutazás harmadik államba vagy visszatérés a származási államba;

c) sürgős esetekben vagy szükséghelyzetben (betegség, elbocsátás, szerződéslejárta stb.).

Ilyen esetekben a tengerész igazolvánnyal rendelkezők számára, akik az állampolgárságuk okán tartoznak vízumkényszer alá, és valamely tagállamba történő beutazáskor nem rendelkeznek vízummal, kiadható a vízum a 415/2003/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

A határőröknek mindenképpen ellenőrizniük kell, hogy az érintett tengerészek érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, hogy nem állnak beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt és nem jelentenek veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére. Ezenkívül a határőröknek ellenőrizniük kell - ha szükséges, és amennyiben indokolt - a következő további tételeket:

- az érintett hajótulajdonos vagy képviselőjének írásos nyilatkozata,

- az illetékes diplomáciai és konzuli hatóságok írásos nyilatkozata,

- egyedi kivizsgálás alapján a rendőrség vagy adott esetben más illetékes hatóság által beszerzett bizonyítékok;

- a tengerészeti hatóságok bélyegzőlenyomatával hitelesített szerződés.

3. Diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezők és nemzetközi szervezetek tagjai

3.1. Tekintettel a kiváltságaikra és mentességeikre, a tagállamok által elismert államok vagy kormányok által kiadott diplomata-, hivatali vagy szolgálati útlevéllel rendelkezők, valamint a 3.4. pontban felsorolt nemzetközi szervezetek által kiadott okmányok birtokosai, akik feladataik ellátásával kapcsolatban utaznak, kedvező elbánásban részesülhetnek azáltal, hogy a határellenőrzésnél elsőbbséget élveznek a többi utassal szemben, bár - ahol szükséges - továbbra is vízumkényszer hatálya alá tartoznak.

Ezen okmányok birtokosai általános szabályként mentesülnek a beutazás anyagi feltételei meglétének igazolásától.

3.2. Ha valamely személy a külső határokon kiváltságokra és mentességekre hivatkozik, az ellenőrzést végrehajtó kérheti, hogy jogosultságát megfelelő okmányok - a fogadó állam által kiállított igazolás, diplomata-útlevél stb. - bemutatásával igazolja. Sürgős, kétséges esetekben az ellenőrzést végző közvetlenül a külügyminisztériumtól kérhet felvilágosítást.

3.3. A diplomáciai vagy konzuli képviseletekhez akkreditált személyek és családtagjaik a 17. cikk (2) bekezdésében említett igazolvány és a határátlépésre jogosító okmány bemutatásával léphetnek be a tagállamok területére. A határőr továbbá semmilyen körülmények között sem tagadhatja meg a diplomata-, hivatali, és szolgálati útlevelek birtokosai tagállamok területére történő beléptetését az illetékes nemzeti hatóságokkal történt kapcsolatfelvétel nélkül. Ez érvényes arra az esetre is ha a személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést vittek be a SIS-be.

3.4. A nemzetközi szervezetek által a 3.1. pontban meghatározott célokra kiadott okmányok elsősorban a következők:

- az Egyesült Nemzetek által az Egyesült Nemzetek és szakosított szervezeteinek munkatársai számára az ENSZ Közgyűlés által 1947. november 21-én New Yorkban elfogadott, "A különleges szervezetek számára érvényes előjogokról és mentességekről" szóló egyezmény kiadott laissez-passer;

- az Európai Közösség (EK) által kiadott laissez-passer;

- az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) által kiadott laissez-passer;

- az Európa Tanács főtitkára által kiadott határátlépési igazolvány;

- a NATO főhadiszállás által kiadott okmányok (katonai igazolvány a mellékelt menetparanccsal, utazási okmány vagy egyéni, vagy csoportos szolgálati parancs).

4. Határ menti ingázók

4.1. A határ menti ingázók ellenőrzésére vonatkozó eljárásokra a határellenőrzés általános szabályai, különösen a 6. és 11. cikk, irányadóak. Az ellenőrzések azonban könnyíthetők a 7. cikknek megfelelően.

4.2. Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy bevezeti a kishatárforgalom rendszerét, a rendszer alapján bevezetett, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt gyakorlati egyszerűsítéseket automatikusan alkalmazni kell a határ menti ingázókra.

5. Kiskorúak

5.1. A külső határt átlépő kiskorúakat - a 6-11. cikkben előírtak szerint - a be- és kiutazáskor a felnőttekkel azonos módon ellenőrzik.

5.2. Abban az esetben, ha a kiskorút felnőtt kíséri, a határőrnek azt is ellenőriznie kell, hogy a kiskorút kísérő személyek szülői gondoskodást gyakorolnak-e felette, különösen ha a kiskorút csak egy felnőtt kíséri, és alapos a gyanúja annak, hogy a kiskorút jogellenesen távolították el a szülői gondoskodást jogszerűen gyakorló személyek felügyelete alól.

Utóbbi esetben a határőrnek külön kell beszélgetnie a kiskorúval és az őt kísérő személlyel a kapott információk közötti ellentmondások kiderítése érdekében.

5.3. Az ellenőrzést végrehajtóknak külön figyelmet kell fordítaniuk a kísérő nélkül utazó kiskorúakra. Főleg azt kell biztosítaniuk az úti okmányok és az igazoló okmányok alapos ellenőrzésével, hogy a kiskorúak nem hagyják el az adott területet a szülői gondoskodást gyakorló személyek engedélye nélkül.

XII. MELLÉKLETA Külügyminisztériumok által kiállított igazolványminták

[Ezt a mellékletet majd külön, CD-Romon küldik]

XIII. MELLÉKLETMegfelelési táblázat

+++++ TABLE +++++

[1] COM(2002) 233 végleges.

[2] A Végrehajtó Bizottság 1999. április 29-i határozata a Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról (SCH/Com-ex (99) 13) (HL L 239, 2000.9.22., 317. o.). A Közös Kézikönyv frissített változatát, egyes titkosított mellékletek kivételével, a HL C 313. számában (2002.12.16., 97. o.) tették közzé.

[3] Az egyéb rövid távú intézkedések a határőrök által használandó, elektronikus formában is hozzáférhető gyakorlati kézikönyv kidolgozását, valamint a kishatárforgalomra vonatkozó közös intézkedések elfogadását (lásd a Bizottság által 2003.8.14-én benyújtott két rendeletjavaslatot: COM(2003) 502 végleges - 2003/0193 (CNS) és 2003/0194 (CNS)) foglalták magukba. A hosszú távú intézkedések a külső határokon és a szabad mozgás közös területén belül működő hatóságok közötti adat- és információcsere és -feldolgozás hivatalos módját, valamint a jövőbeni Európai Határőr-alakulat intézményi és jogi keretének (hatáskör, tevékenységi terület stb.) meghatározását foglalták magukba.

[4] EU Schengeni Jegyzék, Külső határokon történő ellenőrzések, kiutasítás és visszafogadás: Ajánlások és legjobb gyakorlat, az Európai Unió Tanács, SG - DG H, 2002.2.28.

[5] Ezzel az utolsó ponttal kapcsolatban lásd a Bizottság által 2003.11.6-án benyújtott rendeletjavaslatot: COM(2003) 664 végleges.

[6] Lásd a tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot (elfogadása folyamatban) COM(2003) 687 végleges, 2003.11.11.

[7] Lásd a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvet, amelyet az Amszterdami Szerződéssel mellékeltek az EK- és EU-Szerződésekhez.

[8] Az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (HL L 239., 2000.9.22., 19. o.).

[9] Lásd például a schengeni rendszer repülőtereken és kisrepülőtereken történő alkalmazásáról szóló 1994. december 22-i végrehajtó bizottsági határozatot (SCH/Com-ex (94) 17, rev. 4) (HLL 239., 2000.9.22., 168. o.).

[10] A schengeni vívmányok meghatározásához lásd a schengeni vívmányoknak az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés és határozat jogalapjának megállapítása céljából történő meghatározásáról szóló, 1999. május 20-i 1999/435/EK tanácsi határozatot (HL L 176., 1999.7.10., 1. o.).

[11] Lásd az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának meghatározásáról szóló, 1999. május 20-i 1999/436/EK tanácsi határozatot (HL L 176., 1999.7.10., 17. o.).

[12] Pillanatnyilag az Egyesült Királyság és Írország kivételével: lásd az alábbi 5. szakaszban a schengeni vívmányokkal kapcsolatos különleges helyzetükre, valamint Dánia és két másik, tagsággal nem rendelkező állam (Norvégia és Izland) álláspontjára vonatkozó megjegyzéseket.

[13] Az EU-Szerződés alapján jogalappal rendelkező rendelkezések az Unió vívmányainak részét képezik.

[14] A Bizottság azonban rendelkezett megfigyelői státussal a schengeni szervekben.

[15] COM(2000) 167 végleges. A Bizottságnak egy olyan eredményértékelés létrehozására irányuló elgondolását, amelyet rendszeresen frissítenének, az Európai Tanács 1999. október 15-16-i tamperei ülésén vetették fel. Célja az lenne, hogy "folyamatosan figyelemmel kísérje az Amszterdami Szerződés, a Bécsi Cselekvési Terv és a tamperei következtetések által a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása érdekében meghatározott szükséges intézkedések végrehajtására és a határidők teljesítésére irányuló folyamatot".

[16] SCH/Com-ex(99)13 határozat, op. cit. Frissített változatát a HL C 310. számban (2003.12.19.) tették közzé.

[17] Lásd elsősorban a svéd elnökség és a következő, a belga elnökség memorandumát a Közös Kézikönyv felülvizsgálatára vonatkozóan (tanácsi dok. 9733/01 FRONT 44 COMIX 433, 2001.6.18.), amely három lépésből álló megoldást javasol: a Kézikönyv felesleges rendelkezéseinek megszüntetése, a tisztázásra szoruló rendelkezések és a beillesztendő új elemek felülvizsgálata, valamint új struktúra kialakítása annak érdekében, hogy a tagállamok határellenőrzésért felelős hatóságai számára egyszerűbbé váljon a Kézikönyv használata.

[18] Lásd a tagállamok válaszait a svéd elnökség által 2001 júniusában kiküldött, a Kézikönyv jellegére vonatkozó kérdőívre (tanácsi dok. 12290/01 FRONT 55 COMIX 654, 2.10.2001).

[19] COM(2003)502, illetve COM(2003)664.

[20] A 790/2001/EK rendelettel a Tanács "az Európai Közösséget létrehozó szerződés 67. cikke (1) bekezdésében említett ötéves átmeneti időszak során" fenntartja magának a határellenőrzés és határőrizet elvégzésére vonatkozó egyes részletes rendelkezésekkel és gyakorlati eljárásokkal kapcsolatos végrehajtási hatáskört "azon feltételek Tanács általi felülvizsgálatának elvégzéséig, amelyek mellett az említett végrehajtási hatáskör az átmeneti időszak végét követően átruházható a Bizottságra" ((5) preambulumbekezdés). Ehhez hasonlóan a 789/2001/EK rendelet fenntartotta a Tanács számára a vízumkérelmek vizsgálatára vonatkozó egyes részletes rendelkezésekkel és gyakorlati eljárásokkal kapcsolatos végrehajtási hatáskört. A határellenőrzések elvégzésére vonatkozó hatáskör fenntartása kiterjed a Közös Kézikönyv és mellékletei nagy részére. A Bizottságnak az az álláspontja, hogy ez a két rendelet sérti a Szerződés 202. cikkét és az 1999/468/EK határozat 1. cikkét, és 2001. július 3-án keresetet adott be a Tanács ellen a Bíróságnál a két rendelet érvénytelenítése céljából (HL C 245., 2001.9.1., 12. o. - C-257/01. sz. ügy).

[21] A Schengeni Egyezmény 20-21. cikke, amelyek jogi alapja az EK-Szerződés 62. cikke (3) bekezdése (lásd az 1999. május 20-i 1999/436/EK határozatot, op. cit.).

[22] Az ajánlott és a rendeletjavaslatba beillesztett fejlesztések a különböző javaslatok jelenlegi szövegén alapulnak. Tartalmuk a javaslatokkal kapcsolatos tárgyalások előrehaladásával összhangban nyilvánvalóan átalakul.

[23] Lásd elsősorban a belga elnökség által benyújtott, a "Határőröknek szóló gyakorlati kézikönyv bevezetésére vonatkozó javaslat" című dokumentumot (dok. 12876/01 FRONT 56 COMIX 679, 2001.10.17.).

[24] Lásd az 1999/436/EK határozatot, op. cit. A Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról szóló határozat (SCH/Com-ex(99)13) jogi alapjának meghatározása esetében azonban a különböző nyelvi változatok között eltérés tapasztalható: a HL L 176. számában az angol és a francia változat az EK-Szerződés 62. és 63. cikkét idézi, míg a többi nyelvi változat csak az EK-Szerződés 62. cikkét adja meg a Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás jogi alapjául.

[25] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[26] HL L 236., 2003.9.23., 33. o.

[27] A Schengeni Információs Rendszer alkalmazására vonatkozó 5. cikk (1) bekezdésének d) pontja kivételével.

[28] A Svájci Államszövetséggel a schengeni vívmányok alkalmazásában való részvételére irányuló, folyamatban lévő tárgyalások sérelme nélkül.

[29] A Közösség tagállamainak kikötőibe érkező és/vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeiről szóló, 2002. február 18-i 2002/6/EK irányelv (HL L 67., 2002.3.9., 31. o.) és a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező és/vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló, 1998. június 18-i 98/41/EK irányelv (HL L 188., 1998.7.2., 35. o.).

[30] HL L 157., 2002.6.15., 1. o.

[31] HL L 239., 2000.9.22., 207. és 298. o.

[32] HL L 239., 2000.9.22., 168. o.

[33] 16184/03 FRONT 186 COMIX 769 tanácsi dokumentum.

[34] 8498/03 tanácsi dokumentum.

[35] 15013/03 FRONT 164 COMIX 704 tanácsi dokumentum, 2003.11.19.

[36] 8782/1/03 REV 1. tanácsi dokumentum

[37] 15445/03 FRONT 172 COMIX 731 tanácsi dokumentum.

[38] Lásd azoknak az úti okmányoknak a táblázatát, amelyek a birtokosukat a külső határok átlépésére jogosítják, és amelyekbe vízum illeszthető (A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i SCH/Com-ex (98)56 és SCH/Com-ex (99)14 határozata, ibid.).

[39] 1999/436/EK tanácsi határozat, supra.

(( A II. rész 5. és 5.1. pontját a 415/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezte, és helyükbe a rendeletre való hivatkozás lépett; az 5.2. és 5.6. pontot átvette e rendelet 11. cikke és VIII. melléklete.

[40] HL C [...], [...], [...] o.

[41] HL C [...], [...], [...] o.

[42] HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

[43] HL C 313., 2002.12.16., 97. o.

[44] COM(2002) 233 végleges.

[45] HL L [...], [...], [...] o.

[46] HL L 374., 1991.12.31., 4. o. Az 1882/2003/EK parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[47] HL L 184., 1999.9.17., 23. o.

[48] HL L 239., 2000.9.22., 168. o.

[49] HL L 239., 2000.9.22., 133. o.

[50] HL L 116., 2001.4.26., 5. o.

[51] HL L 239., 2000.9.22., 69. o.

[52] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[53] HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[54] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[55] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[56] HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

[57] HL L [...], [...], [...] o.

[58] HL L 16., 2004.1.23., 44. o.

[59] HL L 157., 2002.6.15., 1. o.

[60] HL C 313., 2002.12.16., 1. o.; HL C 310., 2003.12.19., 1. o.

[61] HL L 64., 2003.3.7., 1. o.

[62] HL L 239., 2000.9.22., 73. o.

[63] A nemzetközi repülőtereket az azokat használók szerint nyilvános és nem nyilvános repülőterekre osztják. A nyilvános repülőterek a műszaki és működési kapacitásuk keretén belül minden repülőgépet fogadnak.

[64] A nem nyilvános repülőterek használóit a polgári repülési hivatal határozza meg a repülőtér üzemeltetőjének javaslata alapján.

[65] Dunai határátkelőhelyek utas- és teherforgalom számára.

[66] Kikötő, Boden-tó: nincs rendszeres hajóforgalom; csak kirándulóforgalom céljára.

[67] A Bangs határátkelőhely magában foglalja a következő határátkelőhelyeket: Nofels-Egg, Gantensteinweg, Rainweg, Habererweg, Rheindammweg és Jägersteig-Felsbandweg.

[68] A "Tschagguns" elnevezés magában foglalja a következő határátkelőhelyeket: Plankner Sattel, Saminatal, Kirchlspitzen, Brandner Gletscher, Schesaplana, Tote Alpe, Bartümeljoch, Salarueljoch, Mattlerjoch, Sareiserjoch, Bettlerjoch, Schweizertor, Drusentor, Grünes Fürkele, Plaseggenpaß és Sarottlpaß.

[69] Sopron magában foglalja az összes határátkelőhelyet Wulkaprodersdorf-Sopronnál, Loipersbach-Sopronnál és Deutschkreutz-Sopronnál.

[70] Norvégia és Izland esetében nem szükséges az ország betűjele.

[71] Norvégia és Izland esetében nem szükséges az ország betűjele.

[72] HL L 53., 2002.2.23., 4. o.

[73] HL L 187., 2001.7.10., 45. o.

[74] Norvégia és Izland esetében nem szükséges az ország betűjele.

[75] HL L 355., 2002.12.30., 1. o.

[76] HL L 188., 1998.7.2., 35. o.

( Az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának meghatározásáról szóló 1999/436/EK tanácsi határozat alapján az Egyezmény 1. cikkében szereplő fogalommeghatározások a Schengeni Egyezmény valamennyi cikkére vonatkoznak, amelyek jogi alapját a szerződések határozzák meg. Következésképpen az EK-Szerződés 62. cikkén alapuló eszköz nem módosíthatja vagy helyettesítheti a különböző jogalappal rendelkező egyéb cikkekre is vonatkozó meghatározást (beleértve az Európai Unióról szóló szerződést).

Bus

PASSEPORTS

TOUS

AZ ÖSSZESÚLTEVÉL

autóbuszok

tehergépkocsik

AZ ÖSSZESÚLTEVÉL

személygépkocsik

AZÖSSZESÚLTEVÉL

EUEGTSVÁJC

EUEGTSVÁJC

tehergépkocsik

EUEGTSVÁJC

személygépkocsik

autóbuszok

AZ ÖSSZES

ÚLTEVÉL

EU

EGT

SVÁJCI

ÁLLAMPOLGÁROK

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős tisztviselő

Érintett személy