22.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 318/27

1.1

értékeli az audiovizuális médiák központi szerepét az európai pluralista társadalom kialakításában, a regionális és helyi identitás megőrzését, valamint a demokratikusan legitimizált polgári jogok kibontakoztatását;

1.2

hangsúlyozza, hogy célként kell kitűzni, hogy az audiovizuális médiák jogi kereteit úgy alakítsák ki, hogy azok további pozitív fejlődését, kiemelkedő feladataikat tekintve, megvalósíthassák és ösztönözhessék;

1.3

szükségesnek tartja, hogy ugyanakkor további olyan közérdekű efölé rendelt célokat is figyelembe vegyenek, melyek az audiovizuális terület szabályozásával függenek össze, úgy mint a telekommunikációs verseny, a fogyasztóvédelem vagy a jog, és üdvözli azt a tényt, hogy az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban az európai szabályozási politikának az egész audiovizuális területen történő továbbfejlesztéséről szóló közleményt adott ki;

1.4

szükségesnek tartja, éppen az Európai Unió kibővítésének pillanatában, hogy tisztázzák az audiovizuális politika jogi keretét, valamint hogy rögzítsék e jogi keret továbbfejlesztésének időbeli lefutását, annak érdekében, hogy a csatlakozó országok számára még időben a lehető legnagyobb jogbiztonságot érhessék el;

1.5

úgy véli, hogy az audiovizuális szektor továbbfejlődésének nagy esélyei vannak a további műszaki innovációk révén, mint amilyen például a laposképernyőjű televízió, és hangsúlyozza, hogy szükség van ennek a ténynek a figyelembevételére a további jogi keretek rögzítése során;

1.6

alapvetően osztja és hangsúlyozza a Bizottságnak az audiovizuális területen bevezetendő szabályozó keretre vonatkozó alapelveit;

1.7

alapvetően osztja a Televízió határok nélkül irányvonalnak mint a televíziós szolgáltatásoknak a társadalomban meglévő stabil és biztos jogi keretének pozitív értékelését, mely jogi keret révén sikerült a társadalmon belül a televíziós szolgáltatások lényegében szabad forgalmát biztosítani, és ennek kapcsán utal a (CdR 90/2003 végleges) számú véleményére.

1.8

hangsúlyozza az eredeti ország elvének, mint a belső piac alapelvének a jelentőségét az audiovizuális szektorban, azonban osztja azokat az aggodalmakat is, melyeket a megbeszélések során említettek, miszerint a televízióműsorok sugárzói a nemzeti törvények sokféleségével szemben úgy fognak esetleg védekezni, hogy a legliberálisabb törvényekkel rendelkező tagországokat keresik fel;

1.9

osztja az Európai Bizottságnak azt az értékelését, miszerint esetleg szükség lehetne a televíziós irányelv alapvető átdolgozására ahhoz, hogy a változásokhoz alkalmazkodni lehessen;

1.10

szívesen látta volna, ha – az audiovizuális piac időközben bekövetkezett fejlődésére és változásaira tekintettel – az Európai Bizottság kezdeményezte volna a televíziós irányelvnek egy koherens európai jogi keretté való gyors és átfogó továbbfejlesztését az audióvizuális tartalmak terjesztése érdekében, mely jogi keretnek egyik célja az lehetett volna, hogy a televíziós irányvonal alá eső szolgáltatások és az információs társadalom szolgáltatásai fokozatosan legyenek szabályozva;

1.11

egyetért azzal, hogy a televíziós irányelv alkalmazásának további kérdései nem értelmezésekkel, hanem annak gyors továbbfejlesztésével oldhatók meg ahhoz, hogy elérhető legyen a kívánatos jogbiztonság;

1.12

kiemeli a versenyszabályok megőrzésének jelentőségét az audiovizuális politika terén;

1.13

kiemeli, hogy felelősek vagyunk a médiapluralizmus fenntartásáért Európában, az EU tagországaiban és Európa térségeiben;

1.14

hangsúlyozza az információs társadalom olyan szolgáltatásainak jogi keretbe való ágyazásának szükségességét, mint amilyen az elektronikus üzleti forgalom, valamint az új szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és - tekintettel a fokozatos szabályozás követelményére -, üdvözli, hogy az Európai Bizottságnak nem célja megkérdőjelezni az információs társadalom szolgáltatásai, illetve a Televízió határok nélkül irányelv alá eső szolgáltatások közötti megkülönböztetést;

1.15

kiemeli az analóg rádiózásról a digitális rádiózásra való fogyasztóbarát átállás szükségességét és utal ezzel kapcsolatban a (CdR 308/2003 végleges) számú véleményére;

1.16

hangsúlyozza, hogy Európa női és férfipolgárai személyi jogai között szerepel az információhoz való jog, mely kiemelkedő jelentőségű és üdvözli, hogy az Európai Bizottság a megbeszélések során az információra való jog kérdésének, nagy társadalmi jelentőségű eseményekre tekintettel, szentel teret, és ez újabb alkalom számára a mélyebb megfontolásokra;

1.17

kiemeli a regionális filmek támogatásának fontos szerepét és hangsúyozza azt a meggyőződését, hogy mind a regionális, mind a helyi audiovizuális termelés egyre jelentősebb lesz, és az országos filmtermelés mellett ellensúlyozni fogja a nem-európai országok termelését;

1.18

kiemeli annak a szükségességét, hogy az európai művek támogatása érdekében intézkedéseket kell hozni, és úgy véli, hogy támogatni kell azt a tényt, hogy független producerek európai művei jelen legyenek különböző programokban, mert ezzel hozzájárulunk Európában egy sokszínű audióvizuális tájkép megteremtéséhez, mely különösen alkalmas lehet arra, hogy megőrizzük és nyilvánvalóvá tegyük Európa sokszínű regionális és helyi örökségét, mindazonáltal a Bizottság úgy véli, hogy ez a cél nem érhető teljes mértékben el az eddigi kontingentálás révén;

1.19

kiemeli a hirdetés mennyiségi és minőségi feltételei kiegyensúlyozott szabályozásának szükségességét;

1.20

üdvözli az Európai Bizottságnak a készségét arra, hogy továbbgondolja a fiatalok védelmére és az emberi méltóság védelmére kidolgozott javaslatokat;

1.21

úgy véli, hogy az ellentétes ábrázolás joga fontos eleme az emberi jogok és a véleményszabadság megőrzésének, és támogatja azt a szándékot, hogy ezt a jogot az összes médiára kiterjesszék;

1.22

támogatja az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy újra tárgyalják a fiatalok védelméről és az emberi méltóság védelméről szóló javaslatokat, melyek középpontjában a médiahoz való hozzáértés, az ellentétes ábrázolás joga és a harc a diszkrimináció, illetve a gyűlöletkeltés ellen minden online médiában áll;

1.23

úgy véli, hogy az egyes tagországokban szükség van olyan közös-és egyedi jogi szabályozási modellekre, melyek tartalmazzák azt a lehetőséget, hogy kifejeződhessenek nemzeti és regionális jellegek, támogatja azonban azt a szándékot is, hogy készítsenek tanulmányt a média terén a közös jogi szabályozási modellekről, annak érdekében, hogy megvizsgálhassák hatásait, illetve az európai keretjoggal való összeegyeztethetőségét;

1.24

kiemeli annak szükségességét, hogy a Közösség az európai audiovizuális modellt nemzetközileg is, elsősorban a Világkereskedelmi Szervezettel való tárgyalások keretén belül, továbbra is messzemenően biztosítsa;

2.1

javasolja, hogy törekedni kell a televíziós irányvonal folyamatos átdolgozására és továbbfejlesztésére, annak érdekében, hogy a megkívánt jogbiztonságot – tekintettel a csatlakozó országokra – elérhessük, illetve a televíziós irányvonalat a további műszaki fejlődéshez hozzá tudjuk igazítani;

2.2

javasolja, hogy vegyék figyelembe és támogassák az audiovizuális mediáknak és a regionális és helyi identitás kibontakoztatásának fontos funkcióját az audiovizuális téren a televíziós irányvonal, valamint a további keretfeltételek továbbfejlesztésénél. Ebben az értelemben, ezen iparág erős koncentrációját is fékezni kell és/vagy nemzeti és nemzetközi szinten kiegyenlíteni;

2.3

javasolja, hogy törekedni kell – tekintettel a médiák egyre nagyobb konvergenciájára – a jogi szabályozásnak a produkciók tartalma szerinti, és a technikai platformoktól független, körülhatárolására;

2.4

kinyilvánítja, hogy támogatja a minőségi reklámszabályoknak, – különös tekintettel a gyerekek és a fiatalok védelmére és a reklám és a szerkesztői tartalom elválasztására –, jelenlegi mértékben való megőrzését;

2.5

bátorítja azonban, hogy vizsgálják újra felül a reklámokra vonatkozó mennyiségi rendeleteket a felhasználók egyre nagyobb választási és adózási lehetőségeinek a figyelembevételével, annak érdekében, hogy – háttérben az EU bővítésével –, nagyobb rugalmassággal építhessük le a bürokratikus szabályokat;

2.6

javasolja, hogy a reklámra vonatkozó rendeleteket alkalmazzák az olyan új reklámformákra is, mint a megosztott képernyő és az interaktív reklám, továbbá, hogy megfelelő előírásokkal, melyek a szerkesztési tartalom és a reklám világos különválsztását szolgálják, jogilag világos helyzetet teremtsünk e reklámformák bevetéséhez;

2.7

üdvözli, hogy az audiovizuális politika keretén belül a televíziós irányvonallal együtt más, ezzel egyre inkább összefüggő, olyan jogi szabályozási területeket is tekintetbe vegyenek, mint többek között a reklámpolitika, a szerzői jogvédelem, a fogyasztóvédelem és javasolja, hogy a jogszabályok felállításánál ezeket az összefüggéseket a jővőben nagyobb mértékben vegyék figyelembe;

2.8

kiemeli, hogy éppen a tíz új EU-tagállam csatlakozásával a háttérben, különös figyelmet kell szentelni a fiatalok védelmének és az emberi jogok védelmének jogi szabályozására az egész audiovizuális területen;

2.9

ezért arra ösztönöz, hogy megerősítsük a fiatalok védelméről és az emberi jogok védelméről szóló javaslat újratárgyalását célzó bejelentett javaslatban az önkontroll és a közös szabályozás hatékony eszközeinek kialakítására való törekvést, beleértve a példaként szolgáló eljárások kicserélését, illetve a hálózatokon belüli együttműködést, különös tekintettel a digitális és online környezetre;

2.10

javasolja, hogy a bejelentett javaslatban különleges szerep jusson a médiához való hozzáértés ösztönzésének, mivel az Európai Bizottság joggal állapította meg, hogy „annak tudása, hogy hol találjuk meg az információt, és hogy hogyan értelmezzük azt (…) manapság alapvetően fontos képesség”. A Bizottság továbbá arra ösztönöz, hogy a médiához való hozzáértés megszerzését célzó fontos javaslat tartalmazza az Európai Unió összes nyelvét és szavatolja, hogy „minimális mértékben minden nyelven rendelkezésre álljanak és jelen legyenek az információk”;

2.11

kinyilvánítja, hogy támogatja az információhoz való jog megőrzését, tekintettel az olyan eseményekre is, amelyek esetében kizárólagos jogok állnak fenn, valamint tekintettel nagy társadalmi jelentőségű eseményekre. Az RB hangsúlyozza ezzel kapcsolatban azt a felfogását, hogy a nagy eseményeknek a szabadon fogható TV-csatornákon való sugárzásának jogi szabályozását a mindenkori országok nyelvi sajátosságainak a figyelembevételével rugalmas módon kell kialakítani, és meg kell vizsgálni a nagy események európai listáját. A Bizottság továbbá arra ösztönöz, hogy európai szinten rögzítsük a közérdeklődésre számot tartó információk esetében a jogot, hogy a televízióban rövid tudósítást adhassanak róluk;

2.12

javasolja, hogy az európai audiovizuális tartalmak piacának pozitív fejlődését látva, fontoljuk meg, hogyan lehetne áttérni az európai mozi-és televízós filmeknek a televízós irányvonal 4. és 5.paragrafusában lefektetett kvóták által mostanáig szabályozott ösztönzésének érdekében a filmtermelés és terjesztés, az ösztönzőprogramok keretében való, erőteljesebb támogatására. Hangsúlyozza azt a nézetét, hogy e művek értékelésénél különösen az európai kultúra megőrzésére, illetve a regionális politikai és gazdasági hatásokra kell figyelemmel lenni. Ebben az összefüggésben ki kellene dolgozni regionális szinten és/vagy különböző európai nyelven készített és speciálisan a termelésre és terjesztésre irányuló ösztönzőprogramot;

2.13

újra csak arra ösztönöz, hogy a digitális produkcóra és terjesztésre való áttérésnél szükséges beruházásokat tekintve, valamint a regionális és helyi televíziós szolgáltatások magas saját produkciós arányát tekintve, lehetőségeket kell biztosítani vagy engedni a regionális és helyi televíziós szolgáltatások elterjedésének az ösztönzésére, annak érdekében, hogy ezáltal biztosítsuk a digitális TV eljövendő időszakában a kulturális és regionális sokszínűséget. Ezért elsősorban azokat a beruházásokat kell ösztönözni, melyek a regionális televíziós szolgáltatásoknak digitális technikára történő átállására irányulnak;

2.14

kinyilvánítja, hogy a televíziós irányelv továbbfejlesztése során biztosítani kell, hogy a nyilvános jogi rádiózás, feladatának megfelelően, a tagországok előírásainak eleget tudjon tenni, miközben ügyelnünk kell arra, hogy a nyilvános jogi rádióállomásokat úgy ösztönözzük és támogassuk, hogy ez vonatkozzon a régiókra is.