A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás az uniós ifjúsági párbeszéd nyolcadik ciklusában elért eredményekről

(2021/C 504/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

Ennek az állásfoglalásnak az alapját az Európai Unió 2019–2027-re szóló ifjúsági stratégiájáról szóló állásfoglalás (1), az uniós ifjúsági párbeszéd irányítására vonatkozó iránymutatások meghatározásáról szóló állásfoglalás (2), az európai fiatalok körében a demokratikus tudatosság és a demokratikus szerepvállalás előmozdításáról szóló következtetések (3), a fiatalok döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása során a többszintű kormányzás megerősítéséről szóló következtetések (4), valamint az uniós ifjúsági párbeszéd előző ciklusaiban elért eredmények képezik,

Az Európai Unió 2019–2027-re szóló ifjúsági stratégiájáról szóló állásfoglalás általános célokat és alapelveket fogalmaz meg, valamint alapot nyújt a további uniós szintű ifjúságpolitikai együttműködéshez. Az állásfoglalás szerint nagyobb mértékben be kell vonni a fiatalokat a döntéshozókkal folytatott párbeszédbe, valamint elő kell mozdítani a különböző hátterű és különböző társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok részvételét.

Az uniós ifjúsági párbeszéd az uniós fiatalok részvételét szolgáló mechanizmus. Fórumot biztosít a döntéshozók, a fiatalok és az őket képviselő szervezetek közötti, az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásaira, megvalósítására és nyomon követésére irányuló folyamatos közös gondolkodáshoz és konzultációhoz (5), valamint helyi, regionális, nemzeti és európai szintű folyamatos partnerséget tesz lehetővé e folyamatok irányítása során,

A tagállamok számára javasolt, hogy az uniós ifjúsági párbeszéd végrehajtásának minden szakaszában tegyék lehetővé a fiatalok részvételét az ifjúsági ágazat bevonása, valamint az által, hogy a nemzeti munkacsoportban és az európai irányítócsoportban adott esetben vezető szerepet adnak a nemzeti ifjúsági tanácsnak (6),

Az uniós ifjúsági párbeszéd nyolcadik ciklusának eredményei a ciklus során tartott három uniós ifjúsági konferenciára, a párbeszéd szakasza során végzett nemzeti és európai kvalitatív konzultációk, illetve az e szakaszban megrendezett események során kapott visszajelzésekre, az ifjúsági párbeszéd központi felmérésének számszerűsített eredményeire, valamint a végrehajtási szakasz nemzeti és európai szintű eredményeire épülnek, és hozzájárulnak a „Megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek” elnevezésű 9. ifjúsági cél többszintű és ágazatokon átívelő végrehajtásának általános érvényesítéséhez. A ciklust európai szinten az európai irányítócsoport koordinálta,

E dokumentum célja egyrészt annak biztosítása, hogy az uniós ifjúsági párbeszéd nyolcadik ciklusának eredményeit a nemzeti és európai ifjúságpolitikában érintett érdekelt felek elismerjék és azok nyomán intézkedéseket hozzanak, másrészt a minőség és a folyamatosság garantálása az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatának és eredményeinek végrehajtása tekintetében.

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

Az uniós ifjúsági párbeszédnek a német, a portugál és a szlovén elnökség során, 2020. július 1. és 2021. december 31. között lefolytatott, „Európa a fiatalokért – A fiatalok Európáért: Teret a demokráciának és a részvételnek!” elnevezésű 8. ciklusa az Európai Unió 2019–2027-re szóló ifjúsági stratégiájában foglalt európai ifjúsági célokra, nevezetesen a „Megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek” elnevezésű 9. ifjúsági célra épült,

Az Európai Unió 2019–2027-re szóló ifjúsági stratégiájáról szóló állásfoglalás szerint a fiatalokat nagyobb mértékben be kell vonni az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatába, ugyanakkor ahhoz, hogy helyi, regionális, nemzeti és európai szinten meg lehessen szólítani az összes fiatalt, illetve számukra és velük kommunikálni lehessen, elegendő – mindenekelőtt pénzügyi és emberi – erőforrásra van szükség,

A nemzeti munkacsoportok fontos hozzájárulást nyújtanak az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatainak nemzeti szintű irányításához, regionális és helyi szinten is, különösen a fiatalok különböző csoportjainak megszólítása, valamint a különféle nemzeti, regionális és helyi érdekelt feleknek a folyamatba való bekapcsolása terén,

10.

A nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek fontos hozzájárulást nyújtanak a tekintetben, hogy a szakpolitikai párbeszéd az Európa különböző részeiről érkező nézőpontok széles körével gazdagodjon, valamint minőségi hozzájárulást biztosítanak az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatának transznacionális dimenziója vonatkozásában,

11.

Anyolcadik ciklus egyik sajátossága az volt, hogy külön hangsúlyt kapott a részvétel minősége, és az egészségügyi válság összefüggésében a digitális eszközök használata volt a meghatározó. Az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatának 8. ciklusa a Covid19-világjárvány alatt, olyan időszakban zajlott, amikor a legtöbb uniós országban közösségi távolságtartási intézkedések voltak érvényben, ami korlátozta a személyes találkozók szervezésének lehetőségeit. A világjárvány miatt mindhárom uniós ifjúsági konferenciát az érintett nemzeti ifjúsági tanáccsal szoros együttműködésben szervezve virtuális formában tartották,

12.

A német elnökség munkáját az „Ifjúság és demokrácia” jelmondat fémjelezte, középpontjában pedig az európai fiatalok demokratikus tudatossága és demokratikus szerepvállalása állt. A nemzeti és európai szintű konzultációk és rendezvények megalapozásához a tagállamok nemzeti munkacsoportjai és a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek a „Megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek” elnevezésű 9. ifjúsági célon belül megfogalmazott hét részletes célra irányuló kvalitatív kérdéseket kaptak,

13.

A portugál elnökség arra összpontosított, hogy hogyan lehet erősíteni a többszintű kormányzást a fiatalok döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása révén, és kiemelt figyelmet fordított a fiatalok digitális innováción keresztüli részvételére. Emellett hangsúlyt kapott az ifjúságpolitikáknak a fiatalok jogain alapuló megközelítése is, amelyről irányadó vita zajlott az ifjúsági miniszterek részvételével tartott 2021. május 17-i tanácsi ülésen. Mivel a portugál elnökség során ért véget a párbeszéd szakasza és kezdődött meg a végrehajtás szakasza, létrejött egy olyan konkrét intézkedésekből álló eszköztár, amely a 9. ifjúsági cél végrehajtására irányul, figyelembe véve a kvalitatív konzultációkról és a rendezvényekről készült jelentéseket, valamint az uniós ifjúsági konferencia portugál küldöttei által folytatott megbeszéléseket. Ezenkívül „Solve the Gap Hackathon” címmel 48 órás ötletversenyt szerveztek, amelynek eredményeként létrejött egy online eszköz, amely a fiatalok demokratikus folyamatokban való szerepvállalásának ösztönzésére irányul. Az eszköz az Európai Ifjúsági Portálon fog megjelenni,

14.

A szlovén elnökség annak a feltérképezésére összpontosított, hogy a civil társadalmi terek milyen jelentőséggel bírnak a fiatalok részvétele szempontjából és hogy miként lehet azokat megvédeni. Emellett az ifjúsági párbeszéd központi felmérésének számszerűsített eredményeit, valamint a portugál elnökség során összeállított irányadó kérdésekre adott válaszokat is megvizsgálta, és ezek alapján feltárta a 9. ifjúsági cél és annak részletes céljai megvalósításához kapcsolódó bevált gyakorlatokat, amelyeket aztán a fiatalokat támogató intézkedésekké alakított. E tekintetben azonosította a végrehajtás akadályait és a további lépéseket,

ÚGY VÉLIK, HOGY:

15.

Az uniós ifjúsági párbeszéd mindegyik ciklusa az előző ciklusokra, az uniós ifjúsági konferenciákra, valamint az EU Tanácsának elnökségei által az ifjúságpolitika területén végzett munkára épül. Ez kiemeli az elnökségi trió egységének fontos szerepét az uniós ifjúsági párbeszéd egyes ciklusai tekintetében kitűzött célok elérése, valamint az ifjúsági célok keretében meghatározott részletes célok megvalósításához való hozzájárulás terén az egymást követő ciklusok összekapcsolása révén;

16.

A nemzeti munkacsoportok számos különféle módszert alkalmaztak, többek között például részvételi vizuális módszereket és részvételi akciókutatást, kerekasztal-megbeszéléseket és online ifjúságipárbeszéd-rendezvényeket. A nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek európai szintű kerekasztal-megbeszéléseket szerveztek, amelyeken politikai döntéshozók és fiatalok is részt vettek;

17.

Az európai irányítócsoport olyan módszerként terjesztette elő az ifjúsági párbeszéd központi felmérését, amely révén meg lehet vizsgálni a fiatalok részvételének más szegmenseit, hogy a vélemények lehető legszélesebb körét figyelembe lehessen venni, valamint ösztönözni lehet a nemzeti munkacsoportokat és a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezeteket arra, hogy nagyobb mértékben összpontosítsanak a részvétel minőségibb és érdemibb formáira a párbeszéd folyamata során, így hozzáadott értéket teremtve az uniós szintű konzultációkhoz;

18.	Az uniós ifjúsági párbeszéd nyolcadik ciklusának végrehajtását vezérlő alapelvek közé tartozott a három érintett uniós elnökség és nemzeti ifjúsági tanácsaik, az Európai Ifjúsági Fórum és az Európai Bizottság közötti érdemi együttműködés és közös alkotás;

19.

A nyolcadik ciklus sikerének egyik kulcsfontosságú tényezője az volt, hogy a fiatalok és az ifjúsági szervezetek álltak a ciklus és az annak keretébe tartozó tevékenységek kialakításának, tervezésének, végrehajtásának, monitoringjának, értékelésének és nyomon követésének középpontjában, például annak révén, hogy az elnökségek nemzeti ifjúsági tanácsai jogosultak voltak az európai irányítócsoport társelnöklésére;

20.

Az uniós ifjúsági párbeszéd erős európai dimenziójának biztosítása érdekében fontos jobban elismerni a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezeteknek az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatában való részvételét és az ahhoz való hozzájárulását; európai és nemzeti szinten fenntartható, strukturált és elegendő finanszírozást, valamint politikai támogatást kell biztosítani annak érdekében, hogy a nemzeti munkacsoportok és a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek egyaránt el tudják látni feladataikat az uniós ifjúsági párbeszéd hivatalos folyamata keretében;

21.

Az uniós ifjúsági konferenciák az ifjúsági párbeszéd folyamatának érdemi részét képezik, mivel olyan biztonságos tereket teremtenek, ahol a résztvevők rendelkeznek a hozzájáruláshoz szükséges ismeretekkel és lehetőségekkel, emellett pedig arra hivatottak, hogy összefogják a döntéshozókat annak érdekében, hogy azok érdemben részt vegyenek a párbeszédben, egyenrangú félként véleményt cseréljenek a fiatalokkal, velük közösen alkotva formálják a konferenciák eredményeit, és lehetőség szerint beépítsék ezeket az eredményeket politikai döntéshozatalukba, biztosítva ezáltal a fiatalok érdemi részvételét;

22.

Annak érdekében, hogy a folyamat még tartalmasabbá váljon a fiatalok és a döntéshozók számára, fontos, hogy az uniós ifjúsági párbeszédhez kapcsolódó valamennyi rendezvény megszervezése a lehető legfenntarthatóbb módon történjen, valamint hogy figyelmet kapjon a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági dimenziója;

23.

A 9. ifjúsági cél megvalósításának középpontba állítása, amely arra irányult, hogy a hozzá tartozó részletes célok a fiatalokat támogató intézkedésekké alakuljanak, fontos új dimenzióval gazdagította az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatát azáltal, hogy olyan változásokat eredményezett, amelyeknek köszönhetően javítani lehet az európai fiatalok életét, és amelyeket az ifjúsági párbeszéd jövőbeli ciklusai során is alkalmazni lehet bevált és inspiráló gyakorlatként;

TUDATÁBAN VANNAK, HOGY:

24.

A fiatalok jelentik a fenntartható, szociális, klímasemleges, virágzó és demokratikus, a digitális korra felkészült Európa jelenét és jövőjét. Részvételük kulcsszerepet játszik Európa jövőjének alakításában, biztosítva, hogy minden európai polgár kiteljesedjen és jóllétben éljen, valamint képes legyen az aktív és felelősségteljes polgári szerepvállalásra.

25.

A Covid19-világjárvány és az ellene való küzdelem keretében hozott rendkívüli intézkedések súlyos következményekkel jártak a fiatalok részvételére és a fiatalok rendelkezésére álló, egyre szűkülő civil társadalmi térre nézve, amelyet proaktív módon meg lehetne védeni. A Covid19-világjárvány arra is rávilágított, hogy fontos folytatni a részvétel és a polgári szerepvállalás új formáinak feltérképezését, illetve kialakítását, összefüggésben különösen a fiatalok digitális részvételével, elismerve és kezelve egyúttal a meglévő digitális szakadékokat és a digitális részvétel korlátait (7);

ÜDVÖZLIK:

26.

A fiatalok aktív részvételét a nemzeti munkacsoportok és a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek által végrehajtott nemzeti és európai kvalitatív konzultációkban, az uniós ifjúsági párbeszéd keretében az európai irányítócsoport által indított központi felméréshez való aktív hozzájárulásukat, továbbá a fiatalok aktív bevonását a végrehajtási szakaszba. A konzultációk és a végrehajtási szakasz változatos módszerek innovatív alkalmazásával zajlottak, magukban foglalva kisebb felméréseket, fókuszcsoportokat, nagyszabású ifjúságipárbeszéd-rendezvényeket, munkaértekezleteket, részvételi akciókutatást, részvételi vizuális módszereket, kerekasztal-megbeszéléseket és digitális ifjúságipárbeszéd-rendezvényeket;

27.

A nemzeti munkacsoportok és a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek által a világjárvány okozta nehéz körülmények között kidolgozott és végrehajtott tevékenységeket és intézkedéseket, amelyek a 9. ifjúsági célnak a fiatalokat támogató intézkedésekké alakítására irányuló folyamat részét képezték;

28.	A ciklus egésze során az európai irányítócsoporton belül tanúsított sikeres együttműködést és egyenlő partnerséget, amely az uniós ifjúsági párbeszéd korábbi ciklusainak keretében az ifjúsági párbeszéd többszintű és ágazatokon átívelő végrehajtására vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokra épült;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL:

29.

A jövőbeli ifjúságpolitika kialakítása és végrehajtása során – a fiatalokat érintő valamennyi szakpolitikával szinergiában – vegyék figyelembe az uniós ifjúsági párbeszéd 8. ciklusának eredményeit, beleértve a fiatalok I. mellékletben foglalt ajánlásait is, és térképezzék fel, hogy milyen további módokon lehet végrehajtani az európai ifjúsági célokat és az azokban foglalt részletes célokat;

30.

Erősítsék meg és javítsák az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatát azáltal, hogy mérlegelik és lehetőség szerint alkalmazzák az uniós ifjúsági párbeszéd 8. ciklusának bevált gyakorlatait és az annak sikeres végrehajtását vezérlő elveket, különösen azáltal, hogy a fiatalokat és az ifjúsági szervezeteket helyezik a folyamat középpontjába, és biztosítják, hogy az uniós ifjúsági párbeszéd olyan, az ifjúság által irányított folyamat legyen, amelyben a fiatalok és a döntéshozók konstruktív, megoldások kialakítására összpontosuló párbeszédet folytatnak, amely valódi hatással jár. A nemzeti ifjúsági tanácsoknak ezért adott esetben továbbra is vezető szerepet kell betölteniük a nemzeti munkacsoportokban, és meg kell kapniuk az e szerep betöltéséhez szükséges politikai és pénzügyi támogatást;

31.	Ismerjék el és prioritizálják a nemzeti munkacsoportok szerepét, a folyamat iránti nélkülözhetetlen elkötelezettségüket, valamint a fiatalok bevonása, illetve a nézőpontok sokfélesége szempontjából betöltött fontos szerepüket;

32.

Nemzeti és uniós szintű rendezvényeken kezeljék prioritásként és tegyék láthatóvá az uniós ifjúsági párbeszédet, és mozdítsák elő a fiatalok részvételét a döntéshozatali folyamatokban minden szinten, valamint támogassák és erősítsék a különböző érdekelt felek – nevezetesen az európai irányítócsoport, a nemzeti munkacsoportok, az Európai Ifjúsági Fórum, a nemzeti ifjúsági tanácsok, a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek – közötti együttműködést;

33.

Biztosítsák a szükséges támogatást, így a megfelelő pénzügyi forrásokat és az ifjúságbarát részvételi eszközöket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy minden szinten különböző háttérrel rendelkező és különböző társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalokat lehessen megszólítani, illetve számukra és velük kommunikálni annak érdekében, hogy teljesüljenek a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiában az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatára vonatkozóan kitűzött ambiciózus célok;

34.

Fenntarthatóbb és stratégiaibb módon közelítsék meg az uniós ifjúsági párbeszédre irányuló kommunikációt és a fiatalok bevonására irányuló tevékenységet, átfogó belső és külső kommunikációs stratégiát valósítva meg európai szinten, és adott esetben biztosítsanak további támogatást a nemzeti munkacsoportok számára, hogy azok javíthassák saját, az uniós ifjúsági párbeszédet illető kommunikációjukat, amelyet ifjúsági szervezetek közösen hoztak létre az európai kommunikációs stratégiával összhangban és az ifjúsági szervezetek közös vezetése alatt, beleértve a közös uniós ifjúsági párbeszéd logót, valamint az uniós ifjúsági párbeszéd minden tevékenységének jelölését európai, nemzeti, regionális és helyi szinten;

35.

Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a hosszú távú intézményi memória megerősítését és az uniós ifjúsági párbeszéd ciklusai közötti munka folytonosságát. Az elnökségi trió, az előző trió utolsó elnöksége, a következő elnökségi trió első elnöksége, a Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum között rendszeres, az ifjúság által vezetett és megfelelően támogatott eszmecseréket és koordinációt kell szervezni. Az európai irányítócsoport dokumentációját közzé kell tenni az Európai Ifjúsági Portálon.

36.	Adjanak folyamatos visszajelzést az uniós ifjúsági párbeszéd folyamatának valamennyi szakaszában részt vevő fiataloknak és ifjúsági szervezeteknek annak érdekében, hogy minden szinten biztosítani lehessen az érdemi párbeszédet és a fiatalok részvételét.

TOVÁBBÁ MEGJEGYZIK, HOGY:

A következő elnökségi trió (Franciaország, Cseh Köztársaság és Svédország) átfogó tematikus prioritása a következő lesz: „Együttműködés egy fenntartható és befogadó Európáért”.

(1) Az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (HL C 456., 2018.12.18., 1. o.).

(2) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás az uniós ifjúsági párbeszéd irányítására vonatkozó iránymutatások meghatározásáról – Az Európai Unió 2019–2027-re szóló ifjúsági stratégiája (HL C 189., 2019.6.5., 1. o.).

(3) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az európai fiatalok körében a demokratikus tudatosság és a demokratikus szerepvállalás előmozdításáról (HL C 415., 2020.12.1., 16. o.).

(4) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása során a többszintű kormányzás megerősítéséről (HL C 241., 2021.6.21., 3. o.).

(5) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM/2018/367 final – 2018/0191 (COD).

(6) Az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (HL C 456., 2018.12.18., 1. o.).

(7) Ifjúsági partnerség: Tomaž Deželan és Laden Yurttagüler (2021): Pool of European Youth Researchers, Shrinking democratic space for youth (Az európai ifjúságkutatók csoportja, A fiatalok demokratikus terének szűkülése).

MELLÉKLET I.

AZ UNIÓS IFJÚSÁGI PÁRBESZÉD 8. CIKLUSÁNAK KÖZÖS AJÁNLÁSAI

„Európa a fiatalokért – a fiatalok Európáért”

A fiatalok által a 2021. szeptemberi uniós ifjúsági konferencián megosztott elképzelések és vélemények a 9. ifjúsági célra (Megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek) összpontosultak, és ajánlásokat tartalmaznak e cél megvalósítására vonatkozóan. A fiatalok ezen ajánlásai a 9. számú ifjúsági cél témakörében megfogalmazott mind a hét célt felölelik. Az ajánlások azt a folyamatot tükrözik, amely a német soros elnökség során indult útjára, folytatódott a portugál elnökség idején, és a szlovén elnökséggel zárult le.

Az ajánlások nem írnak elő hivatalos követelményeket a nemzeti ifjúságpolitikák tekintetében, ugyanakkor gondolatébresztőként szolgálhatnak a tagállamok számára.

1. cél: Annak biztosítása, hogy a fiatalok befolyással bírjanak a döntéshozatalra

a)	Kérjük, hogy mind a tagállamok, mind az Európai Bizottság minden alkalommal adjanak konkrét visszajelzést a fiataloknak, amikor bevonják őket döntéshozatali folyamatukba, és biztosítsák egy a fiatalokkal együtt végzett értékelési folyamat meglétét annak érdekében, hogy részvételük tényleges legyen.

Javasoljuk a tagállamoknak, hogy fogadjanak el jogszabályokat, amelyek biztosítják a fenntartható ifjúsági közös irányítási rendszerek meglétét a nemzeti és helyi szintű döntéshozatali és politikai döntéshozatali folyamatokban, vagy fejlesszék tovább az ilyen jogszabályokat, többek között az ifjúsági civil társadalmi terek védelme és bővítése érdekében.

2. cél: A részvételhez való azonos hozzáférés biztosítása

a)	Javasoljuk a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak, hogy növeljék a részvételi struktúrák sokszínűségét, és orvosolják a befogadás hiányát azáltal, hogy könnyen hozzáférhető tájékoztatást nyújtanak a kisebbségi csoportok számára.

b)	Ösztönözzük a tagállamokat a helyi érdekelt felek támogatására annak érdekében, hogy tanórán kívüli tevékenységeket biztosítsanak a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára.

3. cél: Részvétel a választásokon és képviselet választott testületekben

Ösztönözzük a tagállamokat, hogy a helyi ifjúsági központokkal és a nemzeti ifjúsági tanácsokkal együttműködésben hozzanak létre egy uniós szintű szimbolikus szavazási eljárást az uniós parlamenti választásokkal párhuzamosan azon korcsoportok számára, amelyek még nem szavazhatnak, annak érdekében, hogy ösztönözzék a jelenleg érvényes választójogi korhatárt el nem érő fiatalokat a politikai döntéshozatali folyamatokban való aktív részvételre, és ezáltal erősítsék a fiatalok véleményének elismerését a politikai kultúrában.

Javasoljuk az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki azon fiatalok támogatására irányuló stratégiákat, akik helyi, nemzeti és uniós szintű választásokon kívánnak jelöltként indulni, mégpedig európai szintű, közös, ifjúságbarát platform létrehozásával a választásokon induló fiatalok számára, és segédanyagok biztosításával a nemzeti választások hasonló struktúráinak továbbfejlesztéséhez.

Javasoljuk a tagállamoknak, hogy minden tagállamban minden fiatal számára biztosítsanak minőségi állampolgári oktatást az iskolákban, és fogadjanak el közös uniós keretet azzal a céllal, hogy a fiatalok magabiztossá válhassanak érdemi és reprezentatív politikai részvételre irányuló képességüket illetően.

Azt javasoljuk az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy fokozzák a politikai intézmények hitelességét, és arra ösztönözzük őket, hogy intézkedéseik tudományos tényeken alapuljanak, céljuk pedig az egész társadalom javának szolgálata legyen, ilyen módon biztosítva, hogy a fiatalok ne ábránduljanak ki a döntéshozatalt és a politikát illetően.

4. cél: Fizikai terek biztosítása az ifjúsági számára

a)	Javasoljuk az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy hívják fel a figyelmet a fiatalok számára biztosított fizikai terek kialakítására és fenntartására irányuló finanszírozási lehetőségekre, és mozdítsák elő az ilyen finanszírozási lehetőségeket.

b)	Felkérjük a tagállamokat, hogy módosítsák nemzeti szintű oktatási politikáikat, és biztosítsanak uniós szintű nyomonkövetési rendszereket az ifjúságbarát biztonságos terek és kezdeményezések előmozdítása érdekében.

Javasoljuk az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy vezessék be a fiatalok számára biztosított fizikai civil társadalmi terek védelmének nyomon követését így biztosítva a fiatalok azon jogát, hogy fizikai környezetüket biztonságban tudják a különféle fenyegetésektől, például az elüzletiesedéstől és a bérleti díjak emelkedésétől.

d)	Javasoljuk, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok tegyék befogadóvá és hozzáférhetővé a fizikai ifjúsági tereket azáltal, hogy ezekről ifjúságbarátabb és hozzáférhetőbb tájékoztatást nyújtanak.

5. cél: Digitális terek biztosítása az ifjúsági számára

a)	Arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy Európa-szerte vezessenek be minimális digitális normát az olyan infrastruktúrák tekintetében, amelyek magukban foglalnak például a fiatalok által igénybe vehető ingyenes wifit/internetet és alapvető digitális eszközöket.

b)	Arra ösztönözzük az Európai Bizottságot, hogy külön forrásokat különítsen el az ifjúsági ágazat számára annak érdekében, hogy a fiatalok képessé váljanak a digitális készségeik fejlesztésére és az azzal kapcsolatos ismeretszerzésre, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra.

Javasoljuk az Európai Bizottságnak, hogy dolgozzon ki egy olyan európai szintű keretet, amelynek segítségével mérhető, hogy a virtuális terek mennyire megfelelőek a fiatalok számára, hogy a meglévő terek és eszközök világos és naprakész iránymutatásokat kapjanak a közérthető nyelvhasználatról és az információk központosításáról annak érdekében, hogy megszűnjenek a fiataloknak a társadalmi és politikai folyamatokban való aktív részvétele előtt álló akadályok.

Javasoljuk, hogy a tagállamok tegyék lehetővé a formális és nem formális ágazatokban dolgozó oktatók számára annak biztosítását, hogy a fiatalok rendelkezzenek az ahhoz szükséges kompetenciákkal és eszközökkel, hogy megvédjék magukat a virtuális terekben megjelenő félretájékoztatástól és gyűlöletbeszédtől, arra ösztönözve őket, hogy képesek legyenek objektív módon véleményt formálni.

6. cél: A fiatalok részvételére irányuló fenntartható finanszírozás biztosítása

Javasoljuk, hogy a tagállamok biztosítsanak nagyobb láthatóságot az ifjúsági munkának azáltal, hogy javítják annak hozzáférhetőségét (nevezetesen a vidéki és távoli területeken és a kevésbé elérhető fiatalokkal folytatott mobil ifjúsági munka ösztönzése révén) és elismertségét (a foglalkozás hivatalos elismerése, a formális oktatással és a helyi szereplőkkel való aktív partnerségek révén).

b)	Javasoljuk a tagállamoknak, hogy erősítsék meg az ifjúsági munka helyzetét és szerepét a társadalmi ügyek terén (partnerségek helyi kezdeményezésekben, rendezvényeken, versenyeken és projektekben), és biztosítsák társadalmi elismertségét (az ifjúsági munka valorizációja).

Javasoljuk, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság támogassák egy általános uniós ifjúsági helyreállítási terv kidolgozását – és erre vállaljanak kötelezettséget –, amely olyan konkrét európai, nemzeti és helyi szintű intézkedéseket tartalmaz, amelyek az ifjúsági munkára és a fiatalok részvételére összpontosulnak, és amelyek célja a világjárvány által súlyosbított problémák megoldása.

7. cél: Ifjúságbarát és releváns tájékoztatás nyújtása

Javasoljuk, hogy a tagállamok építsenek be az alap- és középfokú oktatás nemzeti tanterveibe rendszeres tanórákat a médiatudatosságról és az információs műveltségről, melyeket nemzeti, regionális és helyi szintű ifjúsági szervezetekkel, valamint médiaszakemberekkel együttműködésben dolgoznak ki és követnek szorosan nyomon, és ezzel párhuzamosan biztosítsák az uniós költségvetésből társfinanszírozott rendszeres és országos szintű tanárképzést.

Felkérjük a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy ifjúsági stratégiáikba foglalják bele az Európai Ifjúsági Információs Chartával összhangban nyújtott minőségi ifjúsági tájékoztatást és tanácsadást, és biztosítsanak forrásokat egy nemzeti ifjúsági információs koordinációs szerv számára, hogy a fiatalok mind európai, mind nemzeti, regionális és helyi szinten hozzáférjenek a releváns információkhoz.

Javasoljuk, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki uniós ifjúsági kommunikációs stratégiát, amely iránymutatást nyújt a tagállamoknak a fiatalokkal közösen megfogalmazott közlemények létrehozásához az ifjúságot érintő szakpolitikákkal és kiadványokkal kapcsolatban, biztosítva, hogy ezeket a közleményeket közzétegyék az Európai Ifjúsági Portálon, ahol ifjúsági vitákra és párbeszédre kerülhet sor.