A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 11. sz. előírása – Egységes rendelkezések a járművek ajtózárak és ajtórögzítő elemek tekintetében történő jóváhagyásáról [2019/1354]

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 04. módosítássorozat 2. kiegészítése – A hatálybalépés időpontja: 2019. május 28.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

Alkalmazási kör

Fogalommeghatározások

Jóváhagyás iránti kérelem

Jóváhagyás

Általános követelmények

Működési követelmények

Vizsgálati eljárások

Járműtípus jóváhagyásának módosítása és kiterjesztése

A gyártás megfelelősége

10.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

11.

A gyártás végleges leállítása

12.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

13.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

Értesítés

A jóváhagyási jelek elrendezése

A zárak vizsgálata az első, a második és a harmadik terhelésvizsgálattal, valamint erő alkalmazásával

Tehetetlenségi vizsgálati eljárások

A csuklópánt vizsgálati eljárása

Oldalsó tolóajtó – a teljes ajtó vizsgálata

1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az M1 és N1 kategóriájú (1) járművekre vonatkozik, a zárak és az ajtórögzítő elemek, például csuklópántok és az ajtókon található egyéb tartóelemek tekintetében, amelyeket az utasok a be- vagy kiszálláshoz használnak, és/vagy amelyeknél ütközés esetén fennáll a kockázata az utasok járműből való kiesésének.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1. „Jármű jóváhagyása”: egy járműtípus jóváhagyása az ajtózárak és az ajtórögzítő elemek szempontjából.

2.2. „Járműtípus”: olyan gépjárművekből álló kategória, amelyek nem különböznek egymástól a következő lényeges jellemzők tekintetében:

2.2.1.

a járműtípus gyártó által megadott megjelölése;

2.2.2.

a zár típusa;

2.2.3.

az ajtórögzítő elem típusa;

2.2.4.

a mód, ahogyan a zárakat és az ajtórögzítő elemeket a jármű szerkezetére felszerelik, és azokat a szerkezet megtartja;

2.2.5.

a tolóajtók típusa.

2.3. „Kiegészítő ajtózár”: olyan zár, amely egy teljesen reteszelt vagy egy teljesen reteszelt és egy másodlagosan reteszelt helyzettel rendelkezik, és elsődleges ajtózárrendszerrel ellátott ajtóra, illetve ajtórendszerre szerelték fel.

2.4. „Kiegészítő ajtózárrendszer”: legalább egy kiegészítő ajtózárból és egy hozzá tartozó ütközőből álló rendszer.

2.5. „Hátsó ajtó”: a gépjármű hátsó részén található ajtó vagy ajtórendszer, amelyen át az utasok beszállhatnak a járműbe, vagy elhagyhatják azt (a kiesés esetét is ideértve), illetve amelyen át a szállítmány berakodását vagy kirakodását elvégezhetik. Nem foglalja magában a következőket:

a)	csomagtérfedél; illetve

b)	teljes mértékben üvegből készült ajtó vagy ablak, melynek zárjai és/vagy csuklópántrendszerei közvetlenül az üveghez csatlakoznak.

2.6. „Karosszéria-csatlakozóelem”: a csuklópánt azon része, amelyet rendes körülmények között a karosszériaszerkezethez rögzítenek.

2.7. További védelmi berendezések

2.7.1. „Biztonsági gyermekzár”: olyan reteszelő berendezés, amelyet az egyéb reteszelő berendezésektől függetlenül lehet bezárni és kinyitni, és amely reteszelve megakadályozza a belső ajtófogantyú vagy más ajtónyitó berendezés működtetését. A zárat nyitó/reteszelő berendezés lehet manuális vagy elektromos, és a járművön vagy a járműben bárhol elhelyezhető.

2.7.2. „Teljes reteszelő rendszer”: olyan rendszer, amely megakadályozza a jármű bármely ajtaján található belső ajtónyitó fogantyú vagy bármely más belső ajtózárnyitó berendezés működtetését oly módon, hogy azok csak a rendszer reteszeivel legyenek működtethetők.

2.8. „Ajtók”: olyan csuklópántos vagy tolóajtók, melyek közvetlenül az egy vagy több ülőhellyel rendelkező utastérbe vezetnek, továbbá nem harmonika- vagy redőnyajtók, és nem az ajtó nélküli üzemeltetésre szánt gépjárművekre könnyen felhelyezhető vagy azokról könnyen eltávolítható ajtók.

2.9. „Ajtózárásra figyelmeztető rendszer”: olyan rendszer, amely a vezető által jól látható helyen megjelenő vizuális jelzést kapcsol be, ha egy ajtózárrendszer nem a teljesen zárt helyzetében van és a jármű gyújtása be van kapcsolva.

2.10. „Az ajtó csuklópántrendszere”: az ajtót tartó egy vagy több csuklópánt.

2.11. „Ajtózárrendszer”: legalább egy zárból és egy ütközőből álló rendszer.

2.12. „Ajtóelem”: a csuklópántnak a rendes körülmények között az ajtószerkezetre rögzített része, amely a lengő elemet alkotja.

2.13. „Ajtórendszer”: az ajtóból, a zárból, az ütközőből, a csuklópántokból és az ajtósínekből álló kombinációk, valamint az ajtón lévő egyéb ajtórögzítő elemek és az ajtót körülvevő ajtókeret. A kettős ajtóból álló rendszer mindkét ajtót magában foglalja.

2.14. „Kettős ajtó”: két ajtóból álló rendszer, ahol az elülső ajtó vagy ajtószárny nyílik ki először, és a hozzá kapcsolódó hátsó vagy reteszelt ajtó ezt követően nyílik ki.

2.15. „Villás retesz”: a zár azon része, amely reteszelt állapotban az ütközőt beakasztja és tartja.

2.16. „A villás retesz nyitási iránya”: ellentétes azzal az iránnyal, amelybe az ütköző az ajtózárba való bejutáshoz elmozdul annak biztosítása érdekében, hogy a villás retesz be legyen reteszelve.

2.17. „Teljesen reteszelt helyzet”: a zár összekapcsolt állapota, amely az ajtót teljesen zárt helyzetben tartja.

2.18. „Csuklópánt”: az az alkatrész, amely a karosszériaszerkezethez képest megfelelő helyzetben tartja az ajtót, és meghatározza az ajtószárny elforduló mozgását az utasok szabad be- és kijutása érdekében.

2.19. „A csuklópánt csapszege”: a csuklópánt azon része, amely rendes körülmények között a karosszériát és az ajtóelemeket összekapcsolja, és amely meghatározza az ajtó forgástengelyét.

2.20. „Zár”: az a berendezés, amely a karosszériához képest zárt helyzetben tartja az ajtót, és amely lehetővé teszi a szándékos kinyitást.

2.21. „Elsődleges ajtózár”: olyan zár, amely egyaránt rendelkezik teljesen reteszelt helyzettel és másodlagosan reteszelt helyzettel, és amelyet a gyártó „elsődleges ajtózárnak” jelöl ki. A gyártó később nem módosíthatja a kijelölést. Kérésre a gyártóknak tájékoztatást kell adniuk arról, hogy az adott jármű, illetve gyártmány/modell esetében melyik zár az „elsődleges ajtózár”.

2.22. „Elsődleges ajtózárrendszer”: legalább egy elsődleges ajtózárból és egy ütközőből álló rendszer.

2.23. „Másodlagosan reteszelt helyzet”: a zár azon összekapcsolt állapota, amely az ajtót részlegesen zárt pozícióban tartja.

2.24. „Első oldalajtó”: az az ajtó, amelynek nyitási területéből legalább 50 százalék oldalról nézve előrébb van, mint a vezetőülés-támla leghátsó pontja, amikor a vezetőülést a függőlegeshez legközelebbi és leghátsó helyzetbe állították, és ily módon közvetlen hozzáférést biztosít az utasok számára a be-, illetve kiszálláshoz.

2.25. „Hátsó oldalajtó”: az az ajtó, amelynek nyitási területéből legalább 50 százalék oldalról nézve hátrébb van, mint a vezetőülés-támla leghátsó pontja, amikor a vezetőülést a függőlegeshez legközelebbi és leghátsó helyzetbe állították, és ily módon közvetlen hozzáférést biztosít az utasok számára a be-, illetve kiszálláshoz.

2.26. „Ütköző”: az a berendezés, amellyel a zár összekapcsolódik, hogy teljesen reteszelt vagy másodlagosan reteszelt helyzetben tartsa az ajtót.

2.27. „Csomagtérfedél”: mozgatható karosszériaelem, amely a járművön kívülről hozzáférést biztosít az utastértől teljes mértékben – tartósan rögzített válaszfallal vagy rögzített, illetve lehajtható üléstámlával – leválasztott részhez.

3. JÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM

3.1. A járműtípusnak az ajtózárak és ajtórögzítő elemek tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy megfelelően meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2. A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.1.

megfelelő léptékű és részletességű rajzok az ajtókról, azok zárairól és ajtórögzítő elemeiről;

3.2.2.

a zárak és az ajtórögzítő elemek műszaki leírása.

3.3. A kérelemhez továbbá a következőket kell csatolni:

3.3.1.

öt ajtórögzítő elemkészletből álló tétel ajtónként. Ha egy készletet több ajtóhoz is használnak, abból a készletből elegendő egy tételt benyújtani. Az ajtórögzítő elemek azon készletei, amelyek csak abban különböznek egymástól, hogy jobb vagy bal oldali beépítésre gyártották őket, azonosnak minősülnek;

3.3.2.

öt teljes zárból álló tétel ajtónként, a hozzájuk tartozó működtető mechanizmussal együtt. Ha egy teljes zárat több ajtóhoz is használnak, az adott zárból elegendő egy tételt benyújtani. Azok a zárak, amelyek csak abban különböznek egymástól, hogy jobb vagy bal oldali beépítésre gyártották őket, azonosnak minősülnek.

3.4. Egy, a jóváhagyandó járműtípust képviselő járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

4. JÓVÁHAGYÁS

4.1. Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott járműtípus megfelel az alábbi 5., 6. és 7. szakasz követelményeinek, akkor az adott járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2. Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye (03) a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma. Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti hozzá ugyanazt a számot ugyanahhoz a járműtípushoz, ha az ajtók nem azonos típusú zárakkal vagy ajtórögzítő elemekkel vannak ellátva, vagy ha a zárakat vagy az ajtórögzítő elemeket nem a jóváhagyásra benyújtott járműre szereltekkel azonos módon szerelték fel; azonban hozzárendelheti ugyanazt a számot másik járműtípushoz, ha annak ajtóit ugyanolyan, a jóváhagyásra benyújtott járműre szereltekkel azonos módon felszerelt zárakkal és ajtórögzítő elemekkel látták el.

4.3. A járműtípus ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon.

4.4. Minden olyan járművön, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma; (2)

4.4.2.

ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5. Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni. Ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint jóváhagyást adtak ugyanabban az országban, amely ezen előírás alapján is megadta a jóváhagyást, a 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.6. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7. A jóváhagyási jelet a jármű adattábláján vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8. Ezen előírás 2. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jelek lehetséges elrendezésére.

5. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

5.1. A követelmények az előírás alkalmazási körébe tartozó összes oldal- és hátsó ajtóra, valamint ajtóalkatrészre vonatkoznak, kivéve a harmonika-, a redőny- vagy a leszerelhető ajtókat, továbbá azokat, amelyek vészkijáratként szolgálnak.

5.2. Ajtózárak

5.2.1. Minden csuklópántos ajtórendszert legalább egy elsődleges ajtózárrendszerrel fel kell szerelni.

5.2.2. Valamennyi tolóajtórendszert fel kell szerelni a következők valamelyikével:

a)	elsődleges ajtózárrendszer; vagy

b)	egy teljesen reteszelt helyzettel rendelkező ajtózárrendszer és egy, az ajtózárásra figyelmeztető rendszer.

6. MŰKÖDÉSI KÖVETELMÉNYEK

6.1. Csuklópántos ajtók

6.1.1. Első terhelésvizsgálat

6.1.1.1. A 7.1.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során egyetlen, teljesen reteszelt helyzetben lévő elsődleges ajtózárrendszer és kiegészítő ajtózárrendszer sem válhat szét, amikor a zár elülső felületére merőleges irányban 11 000 N mértékű terhelést alkalmaznak oly módon, hogy a zár és az ütközőrögzítés ne nyomódjon egymáshoz.

6.1.1.2. A 7.1.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során a másodlagosan reteszelt helyzetben lévő elsődleges zárrendszernek ellen kell állnia a 6.1.1.1. szakasz szerinti irányban alkalmazott 4 500 N mértékű terhelésnek.

6.1.2. Második terhelésvizsgálat

6.1.2.1. A 7.1.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során egyetlen, teljesen reteszelt helyzetben lévő elsődleges ajtózárrendszer és kiegészítő ajtózárrendszer sem válhat szét, amikor a zár elülső felületével párhuzamosan, a villás retesz nyitási irányában 9 000 N mértékű terhelést alkalmaznak.

6.1.2.2. A 7.1.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során a másodlagosan reteszelt helyzetben lévő elsődleges zárrendszernek ellen kell állnia a 6.1.2.1. szakasz szerinti irányban alkalmazott 4 500 N mértékű terhelésnek.

6.1.3. Harmadik terhelésvizsgálat (függőleges irányban nyíló ajtóknál alkalmazandó)

6.1.3.1. Egyik elsődleges ajtózárrendszer sem nyílhat ki a teljesen reteszelt helyzetből, amikor 9 000 N mértékű függőleges erőt alkalmaznak.

6.1.4. A tehetetlenségi erőből eredő terhelés

Minden egyes elsődleges ajtózárrendszernek és kiegészítő ajtózárrendszernek teljesítenie kell vagy a 6.1.4.1. és a 6.1.4.2. szakasz dinamikai követelményeit, vagy a 6.1.4.3. szakasz szerinti tehetetlenségi erőből eredő terhelésnek való ellenállásra vonatkozó számításokat.

6.1.4.1. A 7.1.1.2. szakasz szerinti vizsgálat során a csuklópántos ajtók egyik elsődleges ajtózárrendszere és kiegészítő ajtózárrendszere sem nyílhat ki a teljesen reteszelt helyzetből, amikor az ajtózárrendszerre – ideértve a zárat és működtető mechanizmusát – a jármű hosszirányú és keresztirányú tengelyével párhuzamosan 30 g mértékű gyorsulásból eredő tehetetlenségi erőnek megfelelő terhelést fejtenek ki kikapcsolt reteszelő berendezés mellett.

6.1.4.2. A 7.1.1.2. szakasz szerinti vizsgálat során a csuklópántos hátsó ajtók egyik elsődleges ajtózárrendszere és kiegészítő ajtózárrendszere sem nyílhat ki a teljesen reteszelt helyzetből, amikor az ajtózárrendszerre – ideértve a zárat és működtető mechanizmusát – a jármű függőleges tengelyével párhuzamosan 30 g mértékű gyorsulásból eredő tehetetlenségi erőnek megfelelő terhelést fejtenek ki kikapcsolt reteszelő berendezés mellett.

6.1.4.3. Minden alkatrészre vagy részegységre vonatkozóan ki lehet számítani a minimális tehetetlenségi erőből eredő terhelést, amelynek egy adott irányban ellen tud állni. A kioldási művelettel szembeni egyesített ellenállásnak biztosítania kell, hogy a jármű ajtajára megfelelően felszerelt ajtózárrendszer reteszelt állapotban maradjon, amikor (esettől függően) a járműre a 6.1.4.1., illetve a 6.1.4.2. szakaszban meghatározott irányban 30 g mértékű gyorsulásból eredő tehetetlenségi erőnek megfelelő terhelést alkalmaznak a 7.1.1.2. szakasszal összhangban.

6.1.5. Az ajtó csuklópántjai

6.1.5.1. Az ajtók valamennyi csuklópántrendszerének teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

a)	meg kell tartania az ajtót;

b)	leválás nélkül ellen kell állnia 11 000 N mértékű hosszirányú terhelésnek;

c)	leválás nélkül ellen kell állnia 9 000 N mértékű keresztirányú terhelésnek; és

d)	a függőleges irányban nyíló ajtók esetében leválás nélkül ellen kell állnia 9 000 N mértékű függőleges terhelésnek.

6.1.5.2. A 6.1.5.1. szakaszban előírt valamennyi vizsgálatot a 7.1.2. szakasz szerint kell elvégezni.

6.1.5.3. Amennyiben a csuklópántrendszeren belül egyetlen csuklópántot vizsgálnak a teljes rendszer helyett, a csuklópántnak a csuklópántrendszerben található összes csuklópánt számával arányos terhelést kell elviselnie.

6.1.5.4. A hátul felszerelt csuklópánttal rendelkező oldalajtók esetében, melyeket a többi ajtótól függetlenül lehet működtetni:

a)	a belső ajtófogantyúnak működésképtelennek kell lennie, ha a jármű 4 km/h vagy annál nagyobb sebességgel halad; valamint

b)	az említett ajtókat ajtózárásra figyelmeztető rendszerrel kell felszerelni.

6.2. Oldalsó tolóajtók

6.2.1. Első terhelésvizsgálat

6.2.1.1. A 7.2.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során legalább egy, teljesen reteszelt helyzetben lévő elsődleges ajtózárrendszernek szétválás nélkül ellen kell állnia a zár elülső felületére merőlegesen alkalmazott 11 000 N mértékű terhelésnek.

6.2.1.2. A 7.2.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során a másodlagosan reteszelt helyzetben lévő elsődleges ajtózárrendszernek szétválás nélkül ellen kell állnia a 6.2.1.1. szakaszban meghatározott irányban alkalmazott 4 500 N mértékű terhelésnek.

6.2.2. Második terhelésvizsgálat

6.2.2.1. A 7.2.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során legalább egy, teljesen reteszelt helyzetben lévő ajtózárrendszernek szétválás nélkül ellen kell állnia a villás retesz nyitási irányában, a zár elülső felületére párhuzamosan 9 000 N mértékű terhelésnek.

6.2.2.2. A 7.2.1.1. szakasz szerinti vizsgálat során a másodlagosan reteszelt helyzetben lévő elsődleges ajtózárrendszernek szétválás nélkül ellen kell állnia a 6.2.2.1. szakaszban meghatározott irányban alkalmazott 4 500 N mértékű terhelésnek.

6.2.3. A tehetetlenségi erőből eredő terhelés

A 6.2.1. és a 6.2.2. szakasz követelményeit teljesítő valamennyi ajtózárrendszernek meg kell felelnie vagy a 6.2.3.1. szakasz szerinti dinamikai követelményeknek, vagy a 6.2.3.2. szakasz szerinti, a tehetetlenségi követelményekre vonatkozó számításoknak.

6.2.3.1. A 7.2.1.2. szakasz szerinti vizsgálat során az ajtózárrendszer nem nyílhat ki a teljesen reteszelt helyzetből, amikor az ajtózárrendszerre – ideértve a zárat és működtető mechanizmusát – a jármű hosszirányú és keresztirányú tengelyével párhuzamos irányban 30 g mértékű gyorsulásból eredő tehetetlenségi erőnek megfelelő terhelést alkalmaznak, kikapcsolt reteszelő berendezés mellett.

6.2.3.2. Minden alkatrészre vagy részegységre vonatkozóan ki lehet számítani a minimális tehetetlenségi erőből eredő terhelést. A kioldási művelettel szembeni egyesített ellenállásuknak biztosítania kell, hogy a jármű ajtajára megfelelően felszerelt ajtózárrendszer reteszelt állapotban maradjon, amikor (esettől függően) a járműre a 6.2.1., illetve a 6.2.2. szakaszban meghatározott irányban 30 g mértékű gyorsulásból eredő tehetetlenségi erőnek megfelelő terhelést alkalmaznak a 7.2.1.2. szakasszal összhangban.

6.2.4. Ajtórendszer

6.2.4.1. Az egyes tolóajtók csuklópántokból és ajtósínekből álló kombinációja, illetve egyéb tartóberendezése zárt, teljesen reteszelt helyzetben nem válhat el az ajtókerettől, amikor a jármű keresztirányú tengelye mentén 18 000 N mértékű összterhelést fejtenek ki az ajtóra a 7.2.2. szakasszal összhangban.

6.2.4.2. A 7.2.2. szakasz szerinti vizsgálat során a tolóajtó nem felel meg e követelménynek, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

6.2.4.2.1.

az előírt terhelés fenntartása mellett történő olyan szétválás, amely lehetővé teszi egy 100 mm átmérőjű gömbnek a jármű belsejéből történő akadálytalan kijutását;

6.2.4.2.2.

valamely terhelőberendezés eléri a 300 mm teljes elmozdulást.

6.3. Ajtózárak

6.3.1. Valamennyi ajtót fel kell szerelni legalább egy olyan reteszelő berendezéssel, amely reteszelt állapotban megakadályozza a külső ajtófogantyú vagy más külső zárnyitó berendezés működését, és amely a jármű belsejében elhelyezett működtető berendezéssel és zárnyitó/reteszelő berendezéssel rendelkezik.

6.3.1.1. Amennyiben be van szerelve, a teljes reteszelő rendszer csak akkor léphet működésbe, ha a gyújtáskulcs nincs a motort működtető állásban, továbbá a teljes zárrendszert csak a következő berendezések legalább egyikével kombinálva lehet beszerelni:

a)	a 116. vagy a 97. sz. előírásnak megfelelő, belső érzékelővel ellátott riasztórendszer vagy más olyan berendezés, amely képes észlelni az utas mozgását. A teljes reteszelő rendszer nem léphet működésbe, ha az utastérben az utas mozgása érzékelhető; illetve

b)	akusztikus figyelmeztető berendezés (pl. kürt), amely a jármű belsejéből működtethető, ha a gyújtás le van kapcsolva és a teljes reteszelő rendszer bekapcsolt állapotban van.

6.3.2. Hátsó oldalajtók

Valamennyi hátsó oldalajtónak rendelkeznie kell legalább egy olyan reteszelő berendezéssel, amely reteszelt állapotban megakadályozza a belső ajtófogantyú vagy más belső zárnyitó berendezés működését, és amelynél külön műveletet igényel az ajtó kinyitása és a belső ajtófogantyú vagy más belső zárnyitó berendezés működtetése.

6.3.2.1. A reteszelő berendezés lehet:

a)	biztonsági gyermekzár; vagy

b)	a jármű belsejében elhelyezett zárnyitó/-reteszelő berendezés, amely könnyen elérhető a járművezető vagy az ajtó mellett ülő utas számára.

6.3.2.2. A 6.3.2.1. szakasz a) és b) pontjában leírt bármelyik rendszer engedélyezhető kiegészítő reteszelő berendezésként.

6.3.3. Hátsó ajtók

Valamennyi hátsó ajtónak, amelyet belső ajtófogantyúval vagy más belső zárnyitó berendezéssel szereltek fel, rendelkeznie kell legalább egy, a jármű belsejében elhelyezett reteszelő berendezéssel, amely reteszelt állapotban megakadályozza a belső ajtófogantyú vagy más belső zárnyitó berendezés működését, és amelynél külön műveletet igényel az ajtó kinyitása és a belső ajtófogantyú vagy más belső zárnyitó berendezés működtetése.

6.3.3.1. A reteszelő berendezés lehet:

a)	biztonsági gyermekzár; vagy

b)	a jármű belsejében elhelyezett, könnyen hozzáférhető zárnyitó/-reteszelő berendezés; vagy

c)	olyan rendszer, amely az adott ajtó belső ajtófogantyúját vagy más belső zárnyitó berendezését működésképtelenné teszi, ha a jármű 4 km/h vagy annál nagyobb sebességgel halad; vagy

d)	a fenti a), b) és c) pontban felsoroltak bármely kombinációja.

7. VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

7.1. Csuklópántos ajtók

7.1.1. Ajtózárak

7.1.1.1. Első, második és harmadik terhelésvizsgálat, erő alkalmazása

A 6.1.1., 6.1.2. és 6.1.3. szakasznak való megfelelést a 3. melléklet alapján kell igazolni.

7.1.1.2. Tehetetlenségi erő alkalmazása

A 6.1.4. szakasznak való megfelelést a 4. melléklet alapján kell igazolni.

7.1.2. Az ajtó csuklópántjai

A 6.1.5. szakasznak való megfelelést az 5. melléklet alapján kell igazolni.

7.2. Oldalsó tolóajtók

7.2.1. Ajtózárak

7.2.1.1. Első és második terhelésvizsgálat, erő alkalmazása

A 6.2.1. és a 6.2.2. szakasznak való megfelelést a 3. melléklet alapján kell igazolni.

7.2.1.2. Tehetetlenségi erő alkalmazása

A 6.2.3. szakasznak való megfelelést a 4. melléklet alapján kell igazolni.

7.2.2. Ajtórendszer

A 6.2.4. szakasznak való megfelelést a 6. melléklet alapján kell igazolni.

8. JÁRMŰTÍPUS JÓVÁHAGYÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS KITERJESZTÉSE

8.1. A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó típusjóváhagyó hatóságot. A típusjóváhagyó hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

8.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel a követelményeknek; vagy

8.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

8.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező típusjóváhagyó hatóság az ilyen kiterjesztéshez készített valamennyi értesítéshez sorszámot rendel.

9. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

9.1. Az ezen előírásban meghatározott jóváhagyási jelet viselő valamennyi járműnek meg kell felelnie a jóváhagyott típusnak azon jellemzők tekintetében, amelyek módosíthatják az ajtózárak és ajtórögzítő elemek jellemzőit vagy a beszerelési módjukat.

9.2. A fenti 9.1. szakaszban előírt gyártásmegfelelőség igazolására az ezen előírásban meghatározott jóváhagyási jelet viselő, sorozatban gyártott járműveken megfelelő számú véletlenszerű ellenőrzést kell végezni.

9.3. Az előbb említett ellenőrzések általános szabályként mérések elvégzésére korlátozódnak. Mindazonáltal, ha szükséges, a jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat által kiválasztott zárakat és ajtórögzítő elemeket alá kell vetni a fenti 5. és 6. szakaszban hivatkozott vizsgálatoknak.

10. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

10.1. Az ebben az előírásban foglaltak alapján egy járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 9.1. szakaszban meghatározott követelmények, vagy ha az említett zárak és ajtórögzítő elemek nem felelnek meg a fenti 9.2. szakaszban meghatározott vizsgálatokon.

10.2. Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről haladéktalanul értesítenie kell az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet a következők szerint: a jóváhagyási értesítés másolatának végén nagy betűkkel, aláírással és keltezéssel feltünteti az „APPROVAL WITHDRAWN” („jóváhagyás visszavonása”) kifejezést.

11. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi felet a következők szerint: a jóváhagyási értesítés másolatának végén nagy betűkkel, aláírással és keltezéssel feltünteti a „PRODUCTION DISCONTINUED” („gyártás leállítása”) kifejezést.

12. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóság nevét és címét.

13. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

13.1. A 03. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását.

13.2. 2012. augusztus 12-éig az ezen előírást alkalmazó szerződő feleknek továbbra is meg kell adniuk a jóváhagyást azokra a járműtípusokra, amelyek megfelelnek az előző módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

13.3. 2012. augusztus 12-ét követően az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak jóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus megfelel a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

13.4. Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás 03. módosítássorozata szerint jóváhagyott járműtípusok nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását.

13.5. 2012. augusztus 12-éig az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás előző módosítássorozata szerint jóváhagyott járműtípusok nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását.

13.6. 2012. augusztus 12-ét követően az ezen előírást alkalmazó szerződő felek visszautasíthatják az olyan járművek első nemzeti vagy regionális nyilvántartásba vételét (első forgalomba helyezését), amelyek nem felelnek meg az ezen előírás 03. módosítássorozatában foglalt követelményeknek.

13.7. A 04. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 04. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti típusjóváhagyás megadását vagy elfogadását.

13.8. 2016. szeptember 1-jét követően az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak típusjóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus megfelel a 04. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

13.9. Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az olyan meglévő típusok típusjóváhagyásának kiterjesztését, amelyeket az előző módosítássorozattal módosított ezen előírás szerint hagytak jóvá.

13.10. Az ezen előírást alkalmazó szerződő feleknek továbbra is el kell fogadniuk az ezen előírás előző módosítássorozata alapján első alkalommal 2016. szeptember 1-je előtt kiadott típusjóváhagyásokat.

(1) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. szakaszának meghatározása szerint. – http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(2) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek egyedi azonosító számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev. 6) 3. mellékletében találhatók – http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

4. MELLÉKLET

TEHETETLENSÉGI VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

1. CÉL

Meghatározni a jármű zárrendszerének a tehetetlenségi erőből eredő terheléssel szembeni ellenálló képességét az alkatrészek járműhöz kötődő valós viszonyának matematikai elemzése vagy dinamikai vizsgálat segítségével végzett értékelés révén.

2. VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

2.1. 1. opció, számítás

2.1.1. E melléklet az ajtózárrendszer tehetetlenségi erőből eredő terheléssel szembeni ellenálló képességének analitikus meghatározására szolgáló eljárást mutatja be. A rugóerő a beszerelt helyzethez tartozó minimális rugóerő és a kioldott helyzethez tartozó minimális rugóerő átlaga. A számítások nem veszik figyelembe a súrlódási hatásokat és a munkavégzést. Az alkatrészekre ható gravitációs húzóerő szintén figyelmen kívül hagyható, ha korlátozza a kioldást. A fenti tényezők számításokból történő kihagyása megengedett, mivel további biztonsági tényezőként szolgálnak.

2.1.2. Számítási megfontolás – Minden alkatrészre vagy részegységre vonatkozóan ki lehet számítani a tehetetlenségi erőből eredő terheléssel szembeni minimális ellenállást egy adott irányban. A kioldási művelettel szembeni egyesített ellenállásuknak biztosítania kell, hogy a (jármű ajtajára megfelelően felszerelt) ajtózárrendszer reteszelt állapotban maradjon, amikor 30 g mértékű gyorsulásból eredő tehetetlenségi erőnek megfelelő terhelést alkalmaznak bármely irányban. A 4-1. ábra a vizsgálandó alkatrészek és alkatrész-kombinációk példáját mutatja be.

2.2. 2. opció, a teljes jármű dinamikai vizsgálata

2.2.1. Vizsgálati eszközök:

2.2.1.1. gyorsítóberendezés (vagy fékezőberendezés);

2.2.1.2. az alábbi járművek valamelyike:

2.2.1.2.1.

teljes jármű, amely legalább ajtóval/ajtókkal, ajtózárral/ajtózárakkal, mechanikus reteszelésű külső ajtófogantyúval/ajtófogantyúkkal, belső ajtónyitó kilinccsel/kilincsekkel, reteszelő berendezéssel/-berendezésekkel, belső kárpittal és ajtótömítéssel rendelkezik;

2.2.1.2.2.

nyers karosszéria (azaz járműváz, ajtók és egyéb ajtórögzítő elemek), legalább ajtóval/ajtókkal, ajtózárral/ajtózárakkal, mechanikus reteszelésű külső ajtófogantyúval/ajtófogantyúkkal, belső ajtónyitó kilinccsel/kilincsekkel és reteszelő berendezéssel/-berendezésekkel;

2.2.1.3. az ajtónyitás regisztrálására szolgáló berendezés vagy készülék;

2.2.1.4. a gyorsulás mérésére és rögzítésére szolgáló műszer.

2.2.2. Vizsgálati elrendezés

2.2.2.1. A teljes járművet vagy a nyers karosszériát szilárdan rögzíteni kell egy olyan berendezéshez, amely együttesen gyorsulva biztosítja, hogy az ütközés impulzusgörbéjének valamennyi pontja a 4-1. táblázatban és a 4-2. ábrán meghatározott tartományon belül marad.

2.2.2.2. Az ajtónyitás regisztrálására szolgáló műszer károsodásának elkerülése érdekében az ajtókat hevederrel lehet rögzíteni.

2.2.2.3. Fel kell szerelni az ajtónyitás regisztrálására szolgáló műszert.

2.2.2.4. A vizsgálandó ajtó(ka)t be kell csukni, és gondoskodni kell arról, hogy az ajtózár(ak) teljesen reteszelt helyzetben legyenek, az ajtó(k) ne legyen(ek) bezárva, és az ablakok (ha vannak) csukva legyenek.

2.2.3. Vizsgálati irányok (lásd a 4-3. ábrát)

2.2.3.1. 1. hosszirányú elrendezés: a járművet vagy a nyers karosszériát úgy kell tájolni, hogy hosszirányú tengelye a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, frontális ütközést szimulálva.

2.2.3.2. 2. hosszirányú elrendezés: a járművet vagy a nyers karosszériát úgy kell tájolni, hogy hosszirányú tengelye a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, hátulról történő ütközést szimulálva.

2.2.3.3. 1. keresztirányú elrendezés: a járművet vagy a nyers karosszériát úgy kell tájolni, hogy keresztirányú tengelye a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, vezetőoldali ütközést szimulálva.

2.2.3.4. 2. keresztirányú elrendezés (kizárólag olyan járművek esetében, amelyek a két oldalon eltérő ajtóelrendezéssel rendelkeznek): a járművet vagy a nyers karosszériát úgy kell tájolni, hogy keresztirányú tengelye a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, az e melléklet 2.2.3.3. szakaszában leírt iránnyal ellentétes oldali ütközést szimulálva.

2.3. 3. opció, az ajtó dinamikai vizsgálata

2.3.1. Vizsgálati eszközök:

2.3.1.1. az ajtószerelvény(ek), melyek legalább az ajtózár(ak)at, a mechanikus reteszelésű külső ajtófogantyú(ka)t, a belső ajtónyitó kilincse(ke)t és a reteszelő berendezés(eke)t tartalmazza (tartalmazzák);

2.3.1.2. vizsgálóállvány az ajtó(k) felszereléséhez;

2.3.1.3. gyorsítóberendezés (vagy fékezőberendezés);

2.3.1.4. heveder;

2.3.1.5. az ajtónyitás regisztrálására szolgáló berendezés vagy készülék;

2.3.1.6. a gyorsulás mérésére és rögzítésére szolgáló műszer.

2.3.2. Vizsgálati elrendezés

2.3.2.1. Az ajtószerelvényeket külön vagy összeépítve fel kell szerelni a vizsgálóállványra. Valamennyi ajtót és ütközőt úgy kell felszerelni, hogy megfeleljen a járművön való elrendezésnek és a tehetetlenségi terhelésvizsgálatokhoz szükséges iránynak (lásd e melléklet 2.3.3. szakaszát).

2.3.2.2. A vizsgálóállványt fel kell szerelni a gyorsítóberendezésre.

2.3.2.3. Fel kell szerelni az ajtónyitás regisztrálására szolgáló műszert.

2.3.2.4. Gondoskodni kell arról, hogy az ajtózár teljesen reteszelt helyzetben, az ajtó a hevederrel biztosítva és zárja nyitva, az ablak pedig (ha van) csukva legyen.

2.3.3. Vizsgálati irányok (lásd a 4-3. ábrát)

2.3.3.1. 1. hosszirányú elrendezés: a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t a frontális ütközés irányába kell tájolni.

2.3.3.2. 2. hosszirányú elrendezés: a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t a hátulról történő ütközés irányába kell tájolni.

2.3.3.3. 1. keresztirányú elrendezés: a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t a vezetőoldali ütközés irányába kell tájolni.

2.3.3.4. 2. keresztirányú elrendezés: a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t az e melléklet 2.3.3.3. szakaszában leírt iránnyal ellentétesen kell tájolni.

2.3.3.5. 1. függőleges elrendezés (függőleges irányban nyíló ajtóknál alkalmazandó): a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t úgy kell tájolni, hogy függőleges tengelye (tengelyük) (a járműre felszerelt állapotban) a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, borulás esetén jelentkező hatást szimulálva, ahol az erő az ajtó felső része felől az alsó része felé irányul (a járműre felszerelt állapotban).

2.3.3.6. 2. függőleges elrendezés (függőleges irányban nyíló ajtóknál alkalmazandó): a gyorsítóberendezésen az ajtóalrendszer(eke)t úgy kell tájolni, hogy függőleges tengelye (tengelyük) (a járműre felszerelt állapotban) a gyorsítóberendezés tengelyével párhuzamos legyen, borulás esetén jelentkező hatást szimulálva, ahol az erő e melléklet 2.3.3.5. szakaszában leírt iránnyal ellentétes.

2.4. A vizsgálat menete a 2. és 3. opció esetén

2.4.1. Legalább 30 g gyorsulási szintet kell legalább 30 ms időtartamon át fenntartani, miközben a gyorsulást a 4-1. táblázatban meghatározott és a 4-2. ábrán bemutatott tartományon belül kell tartani.

2.4.2. A vizsgálóállvány(oka)t a következő irányokba kell gyorsítani:

2.4.2.1.

a 2. opció vizsgálatainál:

2.4.2.1.1.

az e melléklet 2.2.3.1. szakaszában meghatározott irányba;

2.4.2.1.2.

az e melléklet 2.2.3.2. szakaszában meghatározott irányba;

2.4.2.1.3.

az e melléklet 2.2.3.3. szakaszában meghatározott irányba;

2.4.2.1.4.

az e melléklet 2.2.3.4. szakaszában meghatározott irányba;

2.4.2.2.

a 3. opció vizsgálatainál:

2.4.2.2.1.

az e melléklet 2.3.3.1. szakaszában meghatározott irányba;

2.4.2.2.2.

az e melléklet 2.3.3.2. szakaszában meghatározott irányba;

2.4.2.2.3.

az e melléklet 2.3.3.3. szakaszában meghatározott irányba;

2.4.2.2.4.

az e melléklet 2.3.3.4. szakaszában meghatározott irányba;

2.4.2.2.5.

az e melléklet 2.3.3.5. szakaszában meghatározott irányba;

2.4.2.2.6.

az e melléklet 2.3.3.6. szakaszában meghatározott irányba.

2.4.3. Ha a gyorsulás mértéke bármely időpillanatban meghaladja a 36 g-t, és a vizsgálati követelmények teljesültek, a vizsgálat érvényesnek minősül.

2.4.4. Gondoskodni kell arról, hogy az ajtó ne nyíljon ki vagy csukódjon be a vizsgálat során.

4-1. ábra

A tehetetlenségi erőből eredő terhelés – Mintaszámítás

A következő feltételek mellett:

30 g mértékű lassulásnak kitett ajtózárrendszer

Átlagos nyomógomb-rugóerő = 0,459 kgf

A kilincsrugó kimeneti nyomatéka = 0,0459 kgf m

a = 30 g (m/s2)

F = ma = m × 30 g = m × 294,2

M1 = 0,0163 kg

M2 = 0,0227 kg

M3 = 0,0122 kg

M4 = 0,0422 kg

d1 = 31,50 mm

d2 = 10,67 mm

d3 = 4,83 mm

d4 = 31,50 mm

d5 = 37,59 mm

d6 = 1,90 mm

F1	=	M1 × a – átlagos terhelés a gomb rugóján = (0,0163 kg × 30 g) – 0,459 kgf = 0,03 kgf
F2	=	M2 × a = 0,0227 kg × 30 g = 0,681 kgf
F3	=	M3/2 × a = 0,0122 kg/2 × 30 g = 0,183 kgf
Σ Mo	=	F1 × d1 + F2 × d2 – F3 × d3 = 0,03 × 31,5 + 0,681 × 10,67 – 0,183 × 4,83 = 7,33 kgf mm
F5	=	Mo/d4 = 7,33/31,5 = 0,2328 kgf
F6	=	M4 × a = 0,0422 kg × 30 g = 1,266 kgf
Σ Mo	=	a kilincsrugó kimeneti nyomatéka – (F5 d5 + F6 d6)/1 000 = 0,0459 – (0,2328 × 37,59 + 1,266 × 1,9)/1 000 = 0,0347 kgf m

4-1. táblázat

Gyorsulási tartomány

Felső határ			Alsó határ
Pont	Idő (ms)	Gyorsulás (g)	Pont	Idő (ms)	Gyorsulás (g)
A	0	6	E	5	0
B	20	36	F	25	30
C	60	36	G	55	30
D	100	0	H	70	0

4-2. ábra

Gyorsulási tartomány

4-3. ábra

Járműkoordináta-referenciarendszer a tehetetlenségi vizsgálathoz

X	=	hosszirány
Y	=	keresztirány
Z	=	függőleges irány

5. MELLÉKLET

A CSUKLÓPÁNT VIZSGÁLATI ELJÁRÁSA

1. CÉL

A vizsgálatok célja annak meghatározása:, hogy a jármű csuklópántrendszere milyen mértékben áll ellen a vizsgálati terheléseknek:

a)	hossz- és keresztirányban; továbbá

b)	függőleges irányban nyíló ajtók esetében függőleges járműirányban.

2. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

2.1. Többszörös csuklópántrendszer

2.1.1. Hosszirányú terhelésvizsgálat

2.1.1.1. Berendezések

2.1.1.1.1. Szakítóvizsgálatra alkalmas vizsgálóállvány

2.1.1.1.2. Az 5-1. ábra egy jellemző statikus vizsgálóállványt mutat be.

2.1.1.2. Eljárás

2.1.1.2.1. A csuklópántrendszert a vizsgálóállvány tartóegységéhez kell rögzíteni. A csuklópánt helyzetének a járműnek a csuklópánt középvonalához viszonyított (teljesen zárt ajtó melletti) pozícióját kell modelleznie. A vizsgálat céljából a rendszerben az egyik és a másik csuklópánt szélső végei közötti távolságot 406 ± 4 mm-re kell beállítani. A terhelést a csuklópánt csapszege befogott részeinek lineáris középpontjától egyenlő távolságra és a csuklópánt csapszege középvonalán át kell alkalmazni a jármű hosszirányában (lásd az 5-2. ábrát).

2.1.1.2.2. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig kell alkalmazni, legfeljebb 5 mm/perc sebességgel. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Fel kell jegyezni az elért legnagyobb terhelést.

2.1.2. Keresztirányú terhelésvizsgálat

2.1.2.1. Berendezések

2.1.2.1.1. Szakítóvizsgálatra alkalmas vizsgálóállvány

2.1.2.1.2. Az 5-1. ábra egy jellemző statikus vizsgálóállványt mutat be.

2.1.2.2. Eljárás

2.1.2.2.1. A csuklópántrendszert a vizsgálóállvány tartóegységéhez kell rögzíteni. A csuklópánt helyzetének a járműnek a csuklópánt középvonalához viszonyított (teljesen zárt ajtó melletti) pozícióját kell modelleznie. A vizsgálat céljából a rendszerben az egyik és a másik csuklópánt szélső vége közötti távolságot 406 ± 4 mm-re kell beállítani. A terhelést a csuklópánt csapszege befogott részeinek lineáris középpontjától egyenlő távolságra és a csuklópánt csapszege középvonalán át kell alkalmazni a jármű keresztirányában (lásd az 5-2. ábrát).

2.1.2.2.2. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig kell alkalmazni, legfeljebb 5 mm/perc sebességgel. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Fel kell jegyezni az elért legnagyobb terhelést.

2.1.3. Függőleges terhelésvizsgálat (függőleges irányban nyíló ajtók esetében)

2.1.3.1. Berendezések

2.1.3.1.1. Szakítóvizsgálatra alkalmas vizsgálóállvány

2.1.3.1.2. Az 5-1. ábra egy jellemző statikus vizsgálóállványt mutat be.

2.1.3.2. Eljárás

2.1.3.2.1. A csuklópántrendszert a vizsgálóállvány tartóegységéhez kell rögzíteni. A csuklópánt helyzetének a járműnek a csuklópánt középvonalához viszonyított (teljesen zárt ajtó melletti) pozícióját kell modelleznie. A vizsgálat céljából a rendszerben az egyik és a másik csuklópánt szélső vége közötti távolságot 406 ± 4 mm-re kell beállítani. A terhelést a csuklópánt csapszegének középvonalán át, a hosszirányú és keresztirányú terhelésekre merőlegesen kell alkalmazni (lásd az 5-2. ábrát).

2.1.3.2.2. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig kell alkalmazni, legfeljebb 5 mm/perc sebességgel. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Fel kell jegyezni az elért legnagyobb terhelést.

2.2. Egyetlen csuklópánt értékelése. Bizonyos körülmények esetén szükséges lehet a csuklópántrendszer egyes csuklópántjainak vizsgálata. Ilyen esetekben az alábbi eljárásokkal vizsgált egyedi csuklópántnak olyan eredményeket kell mutatnia, amelyek megfelelnek az ezen előírás 6.1.5.1. szakasza szerinti rendszerkövetelményeknek (például két csuklópántot tartalmazó csuklópántrendszerben az egyes csuklópántoknak a teljes rendszer terhelési követelményeinek 50 százalékát kell elviselniük).

2.2.1. Vizsgálati eljárások

2.2.1.1. Hosszirányú terhelés: a csuklópántrendszert a vizsgálóállvány tartóegységéhez kell rögzíteni. A csuklópánt helyzetének a járműnek a csuklópánt középvonalához viszonyított (teljesen zárt ajtó melletti) pozícióját kell modelleznie. A vizsgálat céljából a terhelést a csuklópánt csapszege befogott részeinek lineáris középpontjától egyenlő távolságra és a csuklópánt csapszege középvonalán át kell alkalmazni a jármű hosszirányában A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig kell alkalmazni, legfeljebb 5 mm/perc sebességgel. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Fel kell jegyezni az elért legnagyobb terhelést.

2.2.1.2. Keresztirányú terhelés: a csuklópántrendszert a vizsgálóállvány tartóegységéhez kell rögzíteni. A csuklópánt helyzetének a járműnek a csuklópánt középvonalához viszonyított (teljesen zárt ajtó melletti) pozícióját kell modelleznie. A vizsgálat céljából a terhelést a csuklópánt csapszege befogott részeinek lineáris középpontjától egyenlő távolságra és a csuklópánt csapszege középvonalán át kell alkalmazni a jármű keresztirányában A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig kell alkalmazni, legfeljebb 5 mm/perc sebességgel. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Fel kell jegyezni az elért legnagyobb terhelést.

2.2.1.3. Függőleges terhelés: a csuklópántrendszert a vizsgálóállvány tartóegységéhez kell rögzíteni. A csuklópánt helyzetének a járműnek a csuklópánt középvonalához viszonyított (teljesen zárt ajtó melletti) pozícióját kell modelleznie. A vizsgálat céljából a terhelést a csuklópánt csapszegének középvonalán, a hosszirányú és keresztirányú terhelésekre merőlegesen kell alkalmazni. A vizsgálati terhelést az előírt terhelés eléréséig kell alkalmazni, legfeljebb 5 mm/perc sebességgel. Bármely csuklópánt szétválása hibának minősül. Fel kell jegyezni az elért legnagyobb terhelést.

2.3. A zongora típusú zsanéroknál nem alkalmazandóak a csuklópánt-elhelyezési követelmények, és a vizsgálóállvány elrendezése is módosul annyiban, hogy a vizsgálati terhelést a teljes csuklópántra kell alkalmazni.

5-1. ábra

Statikus vizsgálóállvány

5-2. ábra

A statikus terhelésvizsgálat irányai függőleges irányban nyíló ajtók esetében

6. MELLÉKLET

OLDALSÓ TOLÓAJTÓ – A TELJES AJTÓ VIZSGÁLATA

1. CÉL

A vizsgálat célja a minimális működési követelmények és a vizsgálati eljárás meghatározása a tolóajtók rögzítőelemeinek értékelése és vizsgálata céljából, amennyiben azok az ajtóra és az ajtókeretre is fel vannak szerelve. A vizsgálat a 3. és 4. melléklet szerint alkalmazandó vizsgálatokat egészíti ki.

2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.1. A vizsgálatot a tolóajtóval és annak ajtórögzítő elemeivel ellátott teljes járművön vagy nyers karosszérián kell elvégezni.

2.2. A vizsgálatot két terhelőberendezéssel kell végrehajtani, amelyek képesek az ezen előírás 6.2.4. szakaszában meghatározott külső keresztirányú erők kifejtésére. A vizsgálati elrendezést a 6-1. ábra mutatja be. A terhelőrendszernek az alábbiakat kell magában foglalnia:

2.2.1.

két terhelőlemez;

2.2.2.

két terhelőberendezés, amelyek képesek legalább 300 mm elmozduláshoz szükséges külső keresztirányú erő kifejtésére;

2.2.3.

két erőmérő cella, amelyek megfelelő kapacitással rendelkeznek az alkalmazott terhelés méréséhez;

2.2.4.

két lineáris elmozdulást mérő berendezés a terhelőberendezés vizsgálat alatti elmozdulásának méréséhez;

2.2.5.

az ajtó belső része és az ajtókeret külső széle közötti legalább 100 mm-es szétválás mérésére szolgáló berendezés, valamennyi vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelmény betartása mellett.

3. VIZSGÁLATI ELRENDEZÉS

3.1. A tolóajtó-szerelvényről el kell távolítani a teljes belső kárpitot és az összes díszítőelemet.

3.2. El kell távolítani az üléseket és az olyan belső alkatrészeket, amelyek akadályozhatják a felszerelést és a vizsgálati berendezés működését, továbbá minden oszlopborítást és az ajtót fedő valamennyi nem szerkezeti elemet, amely a terhelőlemezek nem megfelelő elhelyezését okozná.

3.3. A terhelőberendezéseket és a hozzájuk tartozó támasztószerkezetet a vizsgálati jármű padlózatára kell szerelni. Valamennyi terhelőberendezést és a hozzá tartozó támasztószerkezetet a terhelés alkalmazásának idejére mereven rögzíteni kell a jármű padlózatán egy vízszintes felületen.

3.4. Meg kell határozni, hogy a tolóajtó vagy a szomszédos járműszerkezet elülső vagy hátsó peremén található-e a zár/ütköző.

3.5. Be kell csukni a tolóajtót, és gondoskodni kell arról, hogy minden ajtórögzítő elem teljesen zárt állapotban legyen.

3.6. Bármely olyan vizsgált ajtóperem esetében, amely egy zárat/ütközőt tartalmaz, a következő beállítási eljárást kell alkalmazni:

3.6.1.

a terhelőlemeznek 150 mm hosszúnak, 50 mm szélesnek és legalább 15 mm vastagnak kell lennie. A lemez peremét 6 mm ± 1 mm sugárban le kell kerekíteni;

3.6.2.

a terhelőberendezést és a terhelőlemezt az ajtóval szemben kell elhelyezni oly módon, hogy az alkalmazott erő a jármű hosszanti középvonalához képest vízszintes és merőleges legyen, és függőlegesen a zár/ütköző ajtóra szerelt részére irányuljon;

3.6.3.

a terhelőlemezt úgy kell elhelyezni, hogy a lemez hosszanti pereme a lehető legközelebb és leginkább párhuzamos legyen az ajtó belső pereméhez képest, és a lemez elülső pereme 12,5 mm-nél ne legyen távolabb a belső peremtől.

3.7. Bármely olyan vizsgált ajtóperem esetében, amely egynél több zárat/ütközőt tartalmaz, a következő beállítási eljárást kell alkalmazni:

3.7.1.

a terhelőlemeznek 300 mm hosszúnak, 50 mm szélesnek és legalább 15 mm vastagnak kell lennie. A lemez peremét 6 mm ± 1 mm sugárban le kell kerekíteni;

3.7.2.

3.7.3.

3.8. Bármely olyan vizsgált ajtóperem esetében, amely nem tartalmaz legalább egy zárat/ütközőt, a következő beállítási eljárást kell alkalmazni:

3.8.1.

a terhelőlemeznek 300 mm hosszúnak, 50 mm szélesnek és legalább 15 mm vastagnak kell lennie;

3.8.2.

a terhelőberendezést és a terhelőlemezt az ajtóval szemben kell elhelyezni oly módon, hogy az alkalmazott erő a jármű hosszanti középvonalához képest vízszintes és merőleges legyen, és függőlegesen az ajtó peremhosszának felezőpontjára irányuljon, biztosítva, hogy a terhelőberendezés ne érintkezzen az ablaküveggel;

3.8.3.

a terhelőlemezt az ajtó pereméhez a lehető legközelebb kell elhelyezni. Nem szükséges, hogy a terhelőlemez függőleges legyen.

3.9. Az ajtó ne legyen zárva. Az oldalsó tolóajtóra, illetve annak alkatrészeire nem szabad semmilyen külön szerelvényt vagy alkatrészt ráhegeszteni, illetve ráerősíteni.

3.10. Fel kell szerelni az ajtó szétválását mérő berendezést, amely a vizsgálati eljárás során a szétválási szintek meghatározására szolgál.

3.11. A terhelést kifejtő szerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy a terhelőlemezek a tolóajtó belső részével érintkezzenek.

4. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

4.1. Az összes terhelőberendezést el kell indítani legfeljebb 2 000 N/perc terheléssel, a gyártó által előírtak szerint, amíg minden egyes terhelőberendezés el nem éri a 9 000 N terhelést, vagy amíg mindkét terhelőberendezés el nem éri a 300 mm-es teljes elmozdulást.

4.2. Ha az egyik terhelőberendezés előbb eléri az előírt 9 000 N terhelést, mint a másik, fenn kell tartani a 9 000 N-os szintet, amíg a másik terhelőberendezés is eléri a 9 000 N terhelést.

4.3. Amikor külön-külön mindkét terhelőberendezés elérte a 9 000 N terhelést, le kell állítani a terhelőberendezések előremenetét, és az eredő terhelés alatt kell tartani őket legalább 10 másodpercig.

4.4. Fenn kell tartani a terhelőberendezés 4.3. szakasz szerinti helyzetét, és 60 másodpercen belül az ajtó kerülete mentén meg kell mérni az ajtókeret külső pereme és az ajtó belseje közötti szétválást.

6-1. ábra

Oldalsó tolóajtó vizsgálati eljárása a teljes járművön

(Megjegyzés: a tolóajtót az ábra a járműtől elválasztva mutatja.)