A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:
http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 58. számú előírása – Egységes rendelkezések a következők jóváhagyásáról:
|
I.
|
Hátsó aláfutásgátlók (RUPD)
|
|
II.
|
Járművek, jóváhagyott típusú hátsó aláfutásgátló beépítése tekintetében
|
|
III.
|
Járművek, hátsó aláfutás elleni védelem (RUP) tekintetében [2019/272]
|
Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:
Az előírás 03. módosítássorozata – hatálybalépés dátuma: 2016. június 18.
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐÍRÁS
|
2.
|
Általános követelmények |
|
|
3.
|
Közös fogalommeghatározások az I., a II. és a III. részhez |
|
I. RÉSZ: HÁTSÓ ALÁFUTÁSGÁTLÓK JÓVÁHAGYÁSA
|
5.
|
Jóváhagyás iránti kérelem |
|
|
8.
|
A gyártás megfelelősége |
|
|
9.
|
Szankciók nem megfelelő gyártás esetén |
|
|
10.
|
Hátsó aláfutásgátló típusának módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése |
|
|
11.
|
A gyártás végleges leállítása |
|
|
12.
|
A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe |
|
II. RÉSZ: JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA JÓVÁHAGYOTT TÍPUSÚ HÁTSÓ ALÁFUTÁSGÁTLÓ BEÉPÍTÉSE TEKINTETÉBEN
|
13.
|
Fogalommeghatározások |
|
|
14.
|
Jóváhagyás iránti kérelem |
|
|
16.
|
Jóváhagyott hátsó aláfutásgátló beépítésére vonatkozó követelmények |
|
|
17.
|
A gyártás megfelelősége |
|
|
18.
|
Szankciók nem megfelelő gyártás esetén |
|
|
19.
|
Járműtípus módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése |
|
|
20.
|
A gyártás végleges leállítása |
|
|
21.
|
A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe |
|
III. RÉSZ: JÁRMŰVEK JÓVÁHAGYÁSA HÁTSÓ ALÁFUTÁS ELLENI VÉDELEM (RUP) TEKINTETÉBEN
|
22.
|
Fogalommeghatározások |
|
|
23.
|
Jóváhagyás iránti kérelem |
|
|
25.
|
A hátsó aláfutás elleni védelemre (RUP) vonatkozó követelmények |
|
|
26.
|
A gyártás megfelelősége |
|
|
27.
|
Szankciók nem megfelelő gyártás esetén |
|
|
28.
|
Járműtípus módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése |
|
|
29.
|
A gyártás végleges leállítása |
|
|
30.
|
A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe |
|
IV. RÉSZ: ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
|
31.
|
Átmeneti rendelkezések |
|
MELLÉKLETEK
|
4.
|
A jóváhagyási jelek elrendezése |
|
|
5.
|
Vizsgálati feltételek és eljárások |
|
|
7.
|
Különböző járműkategóriákra vonatkozó követelmények |
|
1. ALKALMAZÁSI KÖR
1.1. Ez az előírás az alábbiakra vonatkozik:
|
1.1.1.
|
I. RÉSZ: M, N és O kategóriájú (1) járművekhez tervezett hátsó aláfutásgátlók (RUPD);
|
|
1.1.2.
|
II. RÉSZ: ezen előírás I. része szerint jóváhagyott típusú hátsó aláfutásgátló beépítése M, N és O (1) kategóriájú járművekbe;
|
|
1.1.3.
|
III. RÉSZ: olyan hátsó aláfutásgátlóval felszerelt M, N és O (1) kategóriájú járművek, amelyeket ezen előírás I. része szerint külön nem hagytak jóvá, vagy olyan járművek, amelyeket úgy terveztek, illetve olyan felszereléssel láttak el, hogy alkatrészeik teljesen vagy részlegesen ellátják a hátsó aláfutásgátló funkcióját;
|
|
1.1.4.
|
az M1, M2, M3, N1, O1 és O2 (1) kategóriájú járművek a hátsó aláfutás elleni védelem tekintetében.
|
1.2. Ez az előírás nem vonatkozik az alábbiakra:
|
1.2.1.
|
csuklós járművek vontatói;
|
|
1.2.2.
|
olyan pótkocsik, amelyeket kifejezetten nagyon hosszú, hosszában oszthatatlan rakomány, mint például gerendák, acélrudak stb. szállítására terveztek és gyártottak.
|
1.3. Az olyan járművek, amelyek (pl. rögzített, levehető, lehajtható, állítható stb.) hátsó aláfutásgátlója nem egyeztethető össze a jármű forgalmi utakon való használatával, a típusjóváhagyó hatóság döntésétől függően részben vagy egészben mentesülhetnek ezen előírás alól.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. Valamennyi járművet úgy kell kialakítani és/vagy felszerelni, hogy az ezen előírás 1. szakaszában említett járművek teljes szélességükben hatásos védelmet nyújtsanak aláfutás ellen M1 és N1 kategóriájú járművekkel hátulról bekövetkező ütközés esetén (2).
2.2. A járművet az 5. melléklet 2. szakaszában meghatározott feltételek mellett kell vizsgálni.
2.3. Valamennyi M1, M2, M3, N1, O1 vagy O2 kategóriájú jármű megfelel a fent megállapított feltételnek, ha:
|
a)
|
megfelel a II. részben vagy a III. részben megállapított feltételeknek; vagy
|
|
b)
|
a terheletlen jármű hátsó részének talaj feletti szabad magassága egyik oldalon sem haladja meg az 550 mm-t a hátsó tengely szélességénél legfeljebb 100 mm-rel rövidebb szélességben (eltekintve a gumiabroncsok talaj közeli kidomborodásától); vagy
|
|
c)
|
O1 vagy O2 kategóriájú járművek esetében, amelyeknél az abroncsok szélességének több mint fele kívül esik a felépítményen (eltekintve a kerékdoboktól) vagy felépítmény hiányában az alvázon, a terheletlen jármű hátsó részének talaj feletti szabad magassága egyik oldalon sem haladja meg az 550 mm-t az abroncsok legbelső pontjai között mért távolságnál legfeljebb 100 mm-rel rövidebb szélességben (eltekintve a gumiabroncsok talaj közeli kidomborodásától).
|
Ha egynél több hátsó tengely van, a legszélesebb tengely méretét kell figyelembe venni.
A fenti 2.3. szakasz b) és c) pontjában szereplő követelményeknek legalább egy olyan vonalon teljesülniük kell, amely(en):
|
a)
|
legfeljebb 450 mm-re van a jármű leghátsó pontjától;
|
|
b)
|
összesen legfeljebb 200 mm hosszúságban vannak hézagok.
|
2.4. Minden G kategóriájú jármű esetében a talaj feletti szabad magasságra vonatkozó, fent meghatározott feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, ha az elhagyási szög (ISO 612:1978) nem haladja meg a következő értékeket:
|
a)
|
10° az M1G és N1G kategóriájú járművek esetében;
|
|
b)
|
20° az M2G és N2G kategóriájú járművek esetében; valamint
|
|
c)
|
25° az M3G és N3G kategóriájú járművek esetében;
|
a hátsó tengely szélességénél mindkét oldalon legfeljebb 100 mm-rel rövidebb szélességben (eltekintve a gumiabroncsok talaj közeli kidomborodásától).
Ha egynél több hátsó tengely van, a legszélesebb tengely méretét kell figyelembe venni. Az ezen szakasz a) és c) pontjában szereplő követelményeknek legalább egy olyan vonalon teljesülniük kell, amely(en):
|
a)
|
legfeljebb 450 mm-re van a jármű leghátsó pontjától;
|
|
b)
|
összesen legfeljebb 200 mm hosszúságban vannak hézagok.
|
3. KÖZÖS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK AZ I., A II. ÉS A III. RÉSZHEZ
3.1. Ezen előírás alkalmazásában:
|
3.1.1.
|
„Terheletlen tömeg”: a menetkész tömeg utasok és csomagok nélkül, de üzemanyaggal, hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal feltöltve, illetve szerszámokkal és pótkerékkel felszerelve (ha ezek a jármű gyártója által biztosított alapfelszereléshez tartoznak).
|
|
3.1.2.
|
„Legnagyobb tömeg”: a gyártó által műszakilag megengedett legnagyobb tömegként megadott tömeg (ez a tömeg nagyobb lehet, mint a nemzeti hatóságok által meghatározott „megengedett legnagyobb tömeg”).
|
|
3.1.3.
|
A „hátsó aláfutásgátló” szokásosan egy keresztidomból és az alváz hossztartóihoz vagy a jármű más szerkezeti elemeihez kapcsolódó összekötő elemekből áll.
|
|
3.1.4.
|
„Különálló vezetőfülke”: a jármű alvázához speciális rögzítő elemekkel rögzített vezetőfülke, melynek nincs közös elem a raktérrel.
|
I. RÉSZ HÁTSÓ ALÁFUTÁSGÁTLÓK JÓVÁHAGYÁSA
4. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
4.1. Ezen előírás I. részének alkalmazásában:
4.1.1. „hátsó aláfutásgátló jóváhagyása”: a hátsó aláfutásgátló adott típusának jóváhagyása az alábbi 7. szakasz előírásai szerint;
4.1.2. „hátsóaláfutásgátló-típus”: olyan hátsó aláfutásgátlók, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint az alak, méretek, felerősítés, anyag és az alábbi 5.2.2. szakaszban megadott jelölések.
5. JÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
5.1. A hátsó aláfutásgátló jóváhagyására vonatkozó kérelmet a hátsó aláfutásgátló gyártója vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.
5.2. A hátsó aláfutásgátlók minden típusa esetében a kérelemmel együtt be kell nyújtani a következőket:
|
5.2.1.
|
a hátsó aláfutásgátló következő műszaki jellemzőit ismertető dokumentáció három példányban: méretek, körvonalrajz, szerkezeti anyagok és a beépítés módja;
|
|
5.2.2.
|
a hátsó aláfutásgátló típusának mintapéldánya: a mintapéldány minden fő alkatrészén jól láthatóan és kitörölhetetlenül fel kell tüntetni a kérelmező márkanevét/védjegyét és a típusjelölést.
|
5.3. Egy, a jóváhagyásra benyújtott típust képviselő hátsó aláfutásgátlót át kell adni a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.
5.4. A típusjóváhagyó hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megtették-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító megfelelő intézkedéseket.
6. JÓVÁHAGYÁS
6.1. Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott hátsó aláfutásgátló megfelel az alábbi 7. szakasz előírásainak, akkor a hátsó aláfutásgátló e típusát jóvá kell hagyni.
6.2. Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez a 03. módosítássorozatnak megfelelően 03). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot a hátsó aláfutásgátlók több típusához.
6.3. A hátsó aláfutásgátlók egy típusának ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.
6.4. Minden olyan hátsó aláfutásgátlón, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:
|
6.4.1.
|
egy kör, benne egy „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma; (3)
|
|
6.4.2.
|
ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 6.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.
|
6.5. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
6.6. Ezen előírás 4. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jelek elrendezésére.
7. KÖVETELMÉNYEK
7.1. A keresztidom szelvénymagassága nem lehet kisebb mint 120 mm. A keresztidom végei oldalt nem lehetnek hátrafelé hajlítva és nem lehetnek éles külső szélei. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a keresztidom oldalsó végei le vannak kerekítve, és a görbületi sugár legalább 2,5 mm.
Az M, az N1, a legfeljebb 8 tonna legnagyobb tömegű N2, az O1, az O2 és a G kategóriájú járművekhez, valamint az emelőhátfalas járművekhez gyártott hátsó aláfutásgátlók esetében a keresztidom szelvénymagassága nem lehet kisebb mint 100 mm.
7.2. A hátsó aláfutásgátló úgy is kialakítható, hogy a jármű hátulján többféle állása is lehet. Ebben az esetben olyan garantált módszerrel kell azt üzemi helyzetében rögzíteni, amely kizár minden szándékolatlan elmozdulást. Az aláfutásgátló állásának megváltoztatásához szükséges emberi erő nem haladhatja meg a 40 daN értéket.
Az olyan hátsó aláfutásgátlókat, amelyeknek a jármű hátsó részén több állása is lehet, el kell látni egy címkével, amely egy szimbólummal/szimbólumokkal vagy az értékesítés helye szerinti ország nyelvén (nyelvein) írt felirattal tájékoztatja az üzemeltetőt a hátsó aláfutásgátló standard (aláfutással szemben hatékony védelmet nyújtó) állásáról.
A címke mérete legalább: 60 x 120 mm.
7.3. A hátsó aláfutásgátlónak megfelelő szilárdságot kell tanúsítania a jármű hosszirányú tengelyével párhuzamosan ható erőkkel szemben. (Ezt az ezen előírás 5. mellékletében meghatározott vizsgálati eljárással és vizsgálati körülmények között igazolni kell.) A hátsó aláfutásgátlónak az 5. mellékletben meghatározott erők kifejtése alatt és után mért legnagyobb vízszintes behajlását fel kell tüntetni a típusjóváhagyási értesítésben (1. melléklet 8. szakasza).
7.4. Emelőhátfalas járműveknél az aláfutásgátló folytonossága megszakítható, hogy helyet hagyjon a mozgató szerkezetnek. Ilyenkor a következő speciális előírások alkalmazandók:
|
7.4.1.
|
az aláfutásgátló elemei és az emelőhátfal azon elemei között, amelyek az aláfutásgátló síkján áthaladnak az emelő működése közben, és amelyek szükségessé tették a folytonosság megszakítását, a legnagyobb oldalirányú hézag legfeljebb 2,5 cm lehet;
|
|
7.4.2.
|
az aláfutásgátló egyes elemeinek effektív felülete minden esetben legalább 420 cm2 kell hogy legyen, ideértve adott esetben azokat az elemeket is, amelyek az emelőszerkezet mellett vannak;
|
|
7.4.3.
|
azon keresztidomok esetében, amelyek szelvénymagassága nem éri el a 120 mm-t, az aláfutásgátló egyes elemeinek effektív felülete legalább 350 cm2 kell hogy legyen, ideértve adott esetben azokat az elemeket is, amelyek az emelőszerkezet mellett vannak;
|
|
7.4.4.
|
ha azonban a jármű szélessége 2 000 mm-nél kisebb, és a 7.4.2. és 7.4.3. szakaszok követelményei nem teljesíthetők, az effektív felület csökkenthető, feltéve, hogy a szilárdságra vonatkozó kritériumok teljesülnek.
|
8. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE
A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az 1958. évi megállapodás (E/ECE/TRANS/505/Rev.3) 1. jegyzékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:
|
8.1.
|
az ezen előírás szerint jóváhagyott minden hátsó aláfutásgátlót úgy kell gyártani, hogy a fenti 7. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak;
|
|
8.2.
|
A típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.
|
9. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN
9.1. Az ezen előírás alapján a hátsó aláfutásgátlók egy adott típusára megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent előírt követelmények, illetve ha az aláfutásgátló nem felelt meg az 5. mellékletben előírt vizsgálaton.
9.2. Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.
10. HÁTSÓ ALÁFUTÁSGÁTLÓ TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE
10.1. A hátsó aláfutásgátlók típusainak minden módosításáról értesíteni kell az a típusjóváhagyó hatóságot, amely az adott típusú aláfutásgátlót jóváhagyta. A típusjóváhagyó hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:
|
10.1.1.
|
úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a hátsó aláfutásgátló továbbra is megfelel az előírásoknak, vagy
|
|
10.1.2.
|
új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.
|
10.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 6.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.
10.3. A jóváhagyást kiterjesztő típusjóváhagyó hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi felet.
11. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA
Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott típusú hátsó aláfutásgátló gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.
12. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME
Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.
II. RÉSZ JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA JÓVÁHAGYOTT TÍPUSÚ HÁTSÓ ALÁFUTÁSGÁTLÓ BEÉPÍTÉSE TEKINTETÉBEN
13. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
13.1. Ezen előírás II. részének alkalmazásában:
13.1.1. „jármű jóváhagyása”: járműtípus jóváhagyása ezen előírás I. része szerint jóváhagyott típusú hátsó aláfutásgátló beépítése tekintetében;
13.1.2. „járműtípus”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzőik tekintetében, mint:
|
|
a hátsó tengely szélessége;
|
|
|
a szerkezet, a méretek, az alak és a jármű hátsó részének magassága a talajtól, valamint a hátsó felfüggesztés jellemzői, ha érintik az ezen előírás 19. szakaszában foglalt előírásokat;
|
|
|
a járműre felszerelt, jóváhagyott hátsó aláfutásgátló.
|
13.2. A II. részben alkalmazni kell még az ezen előírás 3. szakaszában található többi fogalommeghatározást is.
14. JÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
14.1. A járműtípusnak jóváhagyott típusú hátsó aláfutásgátló(k) beépítése tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.
14.2. A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:
|
14.2.1.
|
a jármű rajzai, amelyek – az ezen előírás 13.1.2. szakaszában felsorolt kritériumok szerint – a járműtípust oldalnézetben és hátulnézetben ábrázolják a jóváhagyott hátsó aláfutásgátló helyzetének feltüntetésével, valamint az azt a jármű alvázához rögzítő elemek részletrajzával;
|
|
14.2.2.
|
a jármű legnagyobb tömege;
|
|
14.2.3.
|
a járműre tervezés szerint felszerelhető hátsó aláfutásgátlók jegyzéke;
|
|
14.2.4.
|
az illetékes hatóság kérésére minden egyes hátsó aláfutásgátló típusjóváhagyási értesítését (azaz az ezen előírás 1. melléklete szerinti nyomtatványt) szintén be kell nyújtani.
|
14.3. Egy, a jóváhagyásra benyújtott típust képviselő és jóváhagyott hátsó aláfutásgátlóval felszerelt járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.
14.3.1. Vizsgálható a típus egyes jellemző alkatrészeit nem tartalmazó jármű is, ha a kérelmező a típusjóváhagyó hatóságnak kielégítően bizonyítja, hogy a kérdéses alkatrészek hiánya – az ezen előírásban foglalt követelmények tekintetében – nem befolyásolja a vizsgálati eredményeket.
14.4. A típusjóváhagyó hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy meghozták-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító, megfelelő intézkedéseket.
15. JÓVÁHAGYÁS
15.1. Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott jármű fel van szerelve jóváhagyott típusú hátsó aláfutásgátlóval, megfelel az alábbi 16. szakasz előírásainak, és vizsgálatára a 2.2. szakaszban megállapított feltételek szerint került sor, akkor e járműtípust jóvá kell hagyni.
15.2. Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelenleg ez a 03. módosítássorozatnak megfelelően 03). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több járműtípushoz.
15.3. Egy járműtípus ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon.
15.4. Minden olyan járművön, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:
|
15.4.1.
|
egy kör, benne egy „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma; (4)
|
|
15.4.2.
|
ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 15.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.
|
15.5. Ha a jármű megfelel egy, a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ország ezen előírás szerint megadta a jóváhagyást, akkor a 15.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni. Ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a fenti 15.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.
15.6. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
15.7. A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.
15.8. Ezen előírás 4. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jelek elrendezésére.
16. JÓVÁHAGYOTT HÁTSÓ ALÁFUTÁSGÁTLÓ BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
16.1. A 8 tonnát meghaladó legnagyobb tömegű N2, az N3, az O3 és az O4 kategóriájú járművek esetében az aláfutásgátló aljának talaj feletti magassága terheletlen jármű esetén sem haladhatja meg a következő értéket:
|
a)
|
450 mm a hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus rugózással, illetve terhelésfüggő automatikus szintszabályozó berendezéssel felszerelt gépjárművek és pótkocsik esetében. Továbbá minden esetben, ha az elhagyási szög az ISO 612:1978 szabvány szerint nem haladja meg a 8°-ot, a talaj feletti szabad magasság pedig az 550 mm-t, úgy kell tekinteni, hogy az aláfutásgátló megfelel a követelményeknek.
|
|
b)
|
500 mm vagy az ISO 612:1978 szabvány szerinti 8°-os elhagyási szög (amelyik kisebb) a fenti a) pontban nem említett járművek esetében. Továbbá minden esetben, ha az elhagyási szög az ISO 612:1978 szabvány szerint nem haladja meg a 8°-ot, a talaj feletti szabad magasság pedig az 550 mm-t, úgy kell tekinteni, hogy az aláfutásgátló megfelel a követelményeknek.
|
Ennek a követelménynek a gépjármű vagy pótkocsi teljes szélessége mentén teljesülnie kell úgy, hogy közben az aláfutásgátlóra az előírás I. része szerint kifejtett vizsgálati erők – a típusjóváhagyási értesítésben (1. melléklet 7. szakasza) feltüntetett– támadáspontjainak a talaj feletti magassága nem haladja meg a fenti a) és b) pontban megadott érték és a hátsó aláfutásgátló keresztidomjára előírt minimális szelvénymagasság felének összegét.
A vizsgálati erők támadáspontjára vonatkozó magassági követelményt az elhagyási szögre vonatkozó fenti előírásoknak megfelelően hozzá kell igazítani a módosított talaj feletti szabad magassághoz.
16.2. Az M, az N1, a legfeljebb 8 tonna legnagyobb tömegű N2, valamint az O1 és O2 kategóriájú járművek esetében az aláfutásgátló aljának talaj feletti szabad magassága sehol sem haladhatja meg az 550 mm-t még terheletlen jármű esetében sem, és olyannak kell lennie, hogy az ezen előírás I. része szerint az aláfutásgátlóra kifejtett vizsgálati erők – a típusjóváhagyási értesítésben (1. melléklet 7. szakasza) feltüntetett – támadáspontjainak talaj feletti magassága ne legyen nagyobb 600 mm-nél.
16.3. A hátsó aláfutásgátló szélessége egyrészt sehol sem haladhatja meg a hátsó tengely szélességét (a kerekek külső pontjai között, a gumiabroncsok talaj közeli kidomborodásától különböző helyen mérve), másrészt egyik oldalon sem lehet több mint 100 mm-rel rövidebb annál. Ha az aláfutásgátló a hátsó tengelynél szélesebb felépítmény részét képezi, akkor nem érvényes az az előírás, hogy a hátsó aláfutásgátló nem lehet szélesebb a hátsó tengely szélességénél. O1 vagy O2 kategóriájú járművek esetében azonban, amelyeknél az abroncsok szélességének több mint fele kívül esik a felépítményen (eltekintve a kerékdoboktól) vagy felépítmény hiányában az alvázon, a hátsó aláfutásgátló szélessége legfeljebb 100 mm-rel lehet rövidebb az abroncsok legbelső pontjai között mért távolságnál (eltekintve a gumiabroncsok talaj közeli kidomborodásától). Ha egynél több hátsó tengely van, a legszélesebb hátsó tengely méretét kell figyelembe venni. Ezenfelül a méréshez használt erők támadáspontjának a hátsó kerekek külső síkjától való távolságára az 5. melléklet 3.1.2. és 3.1.3. szakaszában előírt követelmények teljesülését is ellenőrizni kell, és azt fel kell tüntetni a típusjóváhagyási értesítésben (1. melléklet 7. szakasza).
16.4. Az M, az N1, a 8 tonnát meg nem haladó legnagyobb tömegű N2, az O1 és az O2 kategóriájú járművek esetében az aláfutásgátlót úgy kell beszerelni, hogy az aláfutásgátló keresztidomjának hátsó része és a jármű leghátsó pontja (beleszámítva adott esetben az emelőhátfalat mozgató rendszert is) közötti vízszintes távolság ne haladja meg a 400 mm és a hátsó aláfutásgátlón az ezen előírás I. része szerint végzett típusjóváhagyási vizsgálat során kifejtett vizsgálati erők bármely támadáspontjánál mért és rögzített – és a típusjóváhagyási értesítésben feltüntetett (1. melléklet 8. szakasza) – legnagyobb teljes plasztikus és elasztikus alakváltozás (I. rész 7.3. szakasza) különbségét. Ennek a távolságnak a mérésekor figyelmen kívül kell hagyni a jármű minden olyan részét, amely a jármű bármilyen terheltsége mellett a talajtól 2 m-nél magasabban van.
A 8 tonnát meghaladó legnagyobb tömegű N2, az N3, valamint az emelőhátfallal felszerelt vagy billenő pótkocsiként használt O3 és O4 kategóriájú járművekre szintén a fenti követelmények vonatkoznak. Az ilyen kategóriájú járművek esetében azonban a vizsgálati erők hatása előtt a keresztidom hátsó részéig mért vízszintes távolság nem haladhatja meg a 300 mm-t.
Az emelőhátfallal nem rendelkező és nem billenő pótkocsiként használt O3 és O4 kategóriájú járművek esetében a legnagyobb vízszintes távolság 200 mm lehet a vizsgálati erők hatása előtt, illetve 300 mm és a vizsgálat során mért és rögzített legnagyobb teljes plasztikus és elasztikus alakváltozás (I. rész, 7.3. szakasza) különbsége a kifejtett vizsgálati erők bármely támadáspontjánál (1. melléklet, 8. pont).
A jármű leghátsó pontjának meghatározásakor a nem szerkezeti kinyúlásokat, pl. hátsó helyzetjelző lámpákat, valamint bármilyen 50 mm-nél kisebb kinyúlást (például a gumi lökhárítókat, a rugalmas ütközőket, a forgó- és a csuklópántokat) semmilyen esetben sem szabad figyelembe venni.
A vizsgálati erők kifejtése előtt az osztatlan, szegmentált és ferde keresztidommal rendelkező hátsó aláfutásgátlók esetében a legelülső pontra állított keresztidom hátsó része és a leghátsó pontra állított keresztidom hátsó része közötti legnagyobb megengedett vízszintes távolság – a jármű hosszanti síkjában mérve – 100 mm lehet.
16.5. Az aláfutásgátlót úgy kell beszerelni, hogy a 8 tonnát meghaladó legnagyobb tömegű N2, az N3, az O3 és az O4 kategóriájú járművek esetében, az 5. mellékletben meghatározott vizsgálati erők kifejtése után a védőberendezés legnagyobb talaj feletti magassága még terheletlen jármű esetén se haladja meg 60 mm-nél nagyobb mértékben a vizsgálat előtti értéket. A legfeljebb 8°-os elhagyási szöggel rendelkező járművek esetében (16.1. szakasz) a legnagyobb talaj feletti szabad magasság nem haladhatja meg a 600 mm-t.
16.6. A jóváhagyási kérelem tárgyát képező járműtípus legnagyobb tömege nem haladhatja meg azt a tömeget, amelyet a járműre történő felszerelésre szánt, jóváhagyott hátsó aláfutásgátló típusjóváhagyási értesítésében feltüntettek.
16.7. Tekintettel a 7.2. szakasz rendelkezéseire, az állítható hátsó aláfutásgátló esetében a címkét vagy a vezetőülésnél, egy jól és állandóan látható helyen vagy a jármű hátsó részén, egy, a hátsó aláfutásgátló melletti jól látható helyen kell elhelyezni.
17. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE
A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az 1958. évi megállapodás (E/ECE/TRANS/505/Rev.3) 1. jegyzékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:
|
17.1.
|
Az ezen előírás szerint jóváhagyott minden járművet úgy kell gyártani, hogy a fenti 16. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak.
|
|
17.2.
|
A típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.
|
18. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN
18.1. Az ezen előírás szerint egy adott járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha a fentiekben előírt követelmények nem teljesülnek.
18.2. Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.
19. JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE
19.1. A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó típusjóváhagyó hatóságot. A típusjóváhagyó hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:
|
19.1.1.
|
úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel a követelményeknek; vagy
|
|
19.1.2.
|
új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.
|
19.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítás részletes leírásával együtt, a fenti 15.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.
19.3. A jóváhagyást kiterjesztő típusjóváhagyó hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az ezen előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi felet.
20. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA
Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.
21. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME
Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.
III. RÉSZ JÁRMŰVEK JÓVÁHAGYÁSA HÁTSÓ ALÁFUTÁS ELLENI VÉDELEM (RUP) TEKINTETÉBEN
22. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
22.1. Az előírás III. részének alkalmazásában:
22.1.1. „jármű jóváhagyása”: egy járműtípus jóváhagyása hátsó aláfutás elleni védelem tekintetében;
22.1.2. „járműtípus”: olyan járművek kategóriája, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzőik tekintetében, mint a hátsó tengely szélessége, szerkezet, méretek, a jármű hátsó részének alakja és szerkezeti anyagai, és hátsó felfüggesztésének jellemzői, amennyiben ezek érintik az ezen előírás 25. szakaszában foglalt előírásokat;
22.1.3. „hátsó aláfutás elleni védelem (RUP)”: a jármű hátsó részén elhelyezett:
|
22.1.3.1.
|
speciális hátsó aláfutásgátló, vagy
|
|
22.1.3.2.
|
olyan kialakítású felépítmény, alvázrész vagy más alkatrész, hogy alakjánál és jellemzőinél fogva úgy tekinthető, hogy teljesen vagy részlegesen ellátja a hátsó aláfutásgátló feladatát.
|
22.2. A III. részben alkalmazni kell még az ezen előírás 3. szakaszában található többi fogalommeghatározást is.
23. JÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
23.1. A járműtípusnak az aláfutás elleni védelem által biztosított védelem tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.
23.2. A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:
|
23.2.1.
|
a járműtípus olyan mértékben részletes ismertetése szerkezete, méretei, körvonalrajza és szerkezeti anyagai tekintetében, amilyen mértékben ezen előírás céljára szükséges;
|
|
23.2.2.
|
a jármű rajzai, amelyek a járműtípus oldalnézetét és hátulnézetét ábrázolják, valamint a szerkezet hátsó részeinek részletrajzai;
|
|
23.2.3.
|
a jármű legnagyobb tömege;
|
|
23.2.4.
|
a hátsó aláfutás elleni védelem részletes leírása: méretek, körvonalrajz, szerkezeti anyagok és elhelyezkedés a járművön.
|
23.3. Egy, a jóváhagyásra benyújtott típust képviselő járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.
23.3.1. Vizsgálható a típus egyes jellemző alkatrészeit nem tartalmazó jármű is, ha a kérelmező az illetékes hatóságnak kielégítően bizonyítja, hogy a kérdéses alkatrészek hiánya – az ezen előírásban foglalt követelmények tekintetében – nem befolyásolja a vizsgálat eredményét.
23.4. A típusjóváhagyó hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy meghozták-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító, megfelelő intézkedéseket.
24. JÓVÁHAGYÁS
24.1. Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel a 2.3. szakasz b) pontja, a 2.3. szakasz c) pontja vagy a 25. szakasz előírásainak, és vizsgálatára a 2.2. szakaszban megállapított feltételek szerint került sor, akkor e járműtípust jóvá kell hagyni.
24.2. Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelenleg ez a 03. módosítássorozatnak megfelelően 03). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több járműtípushoz.
24.3. Egy járműtípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 3. mellékletének megfelelő nyomtatványon.
24.4. Minden olyan járművön, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:
|
24.4.1.
|
egy kör, benne egy „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma; (5)
|
|
24.4.2.
|
ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 24.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.
|
24.5. Ha a jármű megfelel egy, a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ország ezen előírás szerint megadta a jóváhagyást, akkor az 24.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a 24.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.
24.6. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
24.7. A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.
24.8. Ezen előírás 4. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jelek elrendezésére.
25. A HÁTSÓ ALÁFUTÁS ELLENI VÉDELEMRE (RUP) VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
25.1. A 8 tonnát meg nem haladó legnagyobb tömegű N2, az N3, az O3 és az O4 kategóriájú járművek esetében a hátsó aláfutás elleni védelem aljának talaj feletti magassága terheletlen jármű esetén sem haladhatja meg a következő értéket:
|
a)
|
450 mm a hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus rugózással, illetve terhelésfüggő automatikus szintszabályozó berendezéssel felszerelt gépjárművek és pótkocsik esetében. Továbbá minden esetben, ha az elhagyási szög nem haladja meg az ISO 612:1978 szabvány szerint 8°-ot, a talaj feletti szabad magasság pedig az 550 mm-t, úgy kell tekinteni, hogy az aláfutás elleni védelem megfelel a követelményeknek.
|
|
b)
|
500 mm vagy az ISO 612:1978 szabvány szerinti 8°-os elhagyási szög (amelyik kisebb) a fenti a) pontban nem említett járművek esetében. Továbbá minden esetben, ha az elhagyási szög nem haladja meg az ISO 612:1978 szabvány szerint 8°-ot, a talaj feletti szabad magasság pedig az 550 mm-t, úgy kell tekinteni, hogy az aláfutás elleni védelem megfelel a követelményeknek.
|
Ennek a követelménynek a gépjármű vagy pótkocsi teljes szélessége mentén teljesülnie kell úgy, hogy közben az előírás I. része szerint az aláfutás elleni védelemre kifejtett vizsgálati erők – a típusjóváhagyási értesítésben feltüntetett (1. melléklet 7. szakasza) – támadáspontjainak a talaj feletti magasság nem haladja meg a fenti a) és b) pontban megadott érték és a hátsó aláfutásgátló keresztidomjára előírt minimális szelvénymagasság felének összegét.
A vizsgálati erők támadáspontjára vonatkozó magassági követelményt a módosított elhagyási szögre vonatkozó fenti előírásoknak megfelelően ki kell igazítani.
25.2. Az M, az N1, a legfeljebb 8 tonna legnagyobb tömegű N2, valamint az O1 és O2 kategóriájú járművek esetében az aláfutás elleni védelem aljának talaj feletti szabad magassága sehol sem haladhatja meg az 550 mm-t még terheletlen jármű esetén sem, és olyannak kell lennie, hogy az aláfutás elleni védelemre kifejtett erő támadáspontjának talaj feletti magassága ne legyen nagyobb 600 mm-nél.
25.3. Az M, az N1, a legfeljebb 8 tonna legnagyobb tömegű N2, az O1 és az O2 kategóriájú járművek esetében a hátsó aláfutás elleni védelem a jármű hátsó részéhez a lehető legközelebb kell elhelyezni. A vizsgálat során az aláfutás elleni védelem hátsó része és a jármű leghátsó pontja (beleszámítva adott esetben az emelőhátfalat mozgató rendszert is) közötti – a keresztidom hátsó részéig mért – legnagyobb vízszintes távolság nem haladja meg a 400 mm-t a vizsgálati erők hatásakor.
A 8 tonnát meghaladó legnagyobb tömegű N2, az N3, valamint az emelőhátfallal felszerelt vagy billenő pótkocsiként használt O3 és O4 kategóriájú járművekre szintén a fenti követelmények vonatkoznak. Az ilyen kategóriájú járművek esetében azonban a vizsgálati erők hatása előtt a keresztidom hátsó részéig mért vízszintes távolság nem haladhatja meg a 300 mm-t.
Az emelőhátfallal nem rendelkező és nem billenő pótkocsiként használt O3 és O4 kategóriájú járművekhez tervezett aláfutás elleni védelem esetében a legnagyobb vízszintes távolság 200 mm lehet a vizsgálati erők hatása előtt, illetve 300 mm a vizsgálat során, a vizsgálati erők hatása alatt.
A jármű leghátsó pontjának meghatározásakor a nem szerkezeti kinyúlásokat, pl. a hátsó helyzetjelző lámpákat, valamint bármilyen 50 mm-nél kisebb kinyúlást (pl. a gumi lökhárítókat, a rugalmas ütközőket, a forgó- és a csuklópántokat) semmilyen esetben sem szabad figyelembe venni.
A vizsgálati erők kifejtése előtt az osztatlan, szegmentált és ferde keresztidommal rendelkező hátsó aláfutásgátlók esetében a legelülső pontra állított keresztidom hátsó része és a leghátsó pontra állított keresztidom hátsó része közötti legnagyobb megengedett vízszintes távolság – a jármű hosszanti síkjában mérve – 100 mm lehet.
25.4. A hátsó aláfutás elleni védelem szélessége egyrészt sehol sem haladhatja meg a hátsó tengely hosszát (a kerekek külső pontjai között, a gumiabroncsok talaj közeli kidomborodásától különböző helyen mérve), másrészt egyik oldalon sem lehet több mint 100 mm-rel rövidebb annál. Ha az aláfutás elleni védelem a hátsó tengelynél szélesebb felépítmény részét képezi, akkor nem érvényes az az előírás, hogy a hátsó aláfutás elleni védelem nem lehet szélesebb a hátsó tengely hosszánál. Az olyan O1 vagy O2 kategóriájú járművek esetében azonban, amelyeknél az abroncsok szélességének több mint fele kívül esik a felépítményen (eltekintve a kerékdoboktól) vagy felépítmény hiányában az alvázon, a hátsó aláfutás elleni védelem szélessége legfeljebb 100 mm-rel lehet rövidebb az abroncsok legbelső pontjai között mért távolságnál (eltekintve a gumiabroncsok talaj közeli kidomborodásától). Ha egynél több hátsó tengely van, a legszélesebb hátsó tengely méretét kell figyelembe venni. Ezenfelül a méréshez használt erők támadáspontjának a hátsó kerekek külső síkjától való távolságára az 5. melléklet 3.1.2. és 3.1.3. szakaszában előírt követelmények teljesülését is ellenőrizni kell, és azt fel kell tüntetni a típusjóváhagyási értesítésben (1. melléklet 7. szakasza).
25.5. A keresztidom szelvénymagassága nem lehet kisebb mint 120 mm. A keresztidom végei oldalt nem lehetnek hátrafelé hajlítva és nem lehetnek éles külső szélei; ez a feltétel teljesül, ha a keresztidom végein a külső élek legalább 2,5 mm-es sugárral le vannak kerekítve.
Az M, az N1, a legfeljebb 8 tonna legnagyobb tömegű N2, az O1, az O2 és a G kategóriájú járművek, valamint az emelőhátfalas járművek esetében a keresztidom szelvénymagassága nem lehet kisebb mint 100 mm.
25.6. A hátsó aláfutás elleni védelem úgy is kialakítható, hogy a jármű hátulján többféle állása is lehet. Ebben az esetben olyan garantált módszerrel kell azt üzemi helyzetében rögzíteni, amely kizár minden szándékolatlan elmozdulást. Az aláfutás elleni védelem állásának megváltoztatásához szükséges emberi erő nem haladhatja meg a 40 daN értéket.
Az olyan hátsó aláfutás elleni védelmet, amelyeknek a jármű hátsó részén több állása is lehet, el kell látni egy az értékesítés helye szerinti ország nyelvén (nyelvein) írt címkével.
A címke mérete legalább: 60 × 120 mm.
Az üzemeltetőt a hátsó aláfutásgátló standard (aláfutással szemben hatékony védelmet nyújtó) állásáról tájékoztató címkét a hátsó aláfutás elleni védelem mellett, a jármű hátsó részén egy jól és állandóan látható helyén kell elhelyezni.
25.7. A hátsó aláfutás elleni védelemnek megfelelő ellenállást kell tanúsítania a jármű hossztengelyével párhuzamosan ható erőkkel szemben, és annak üzemi helyzetében az alváz oldaltartóihoz vagy egyéb ezt helyettesítő részeihez kell rögzítve lennie. Ez az előírás teljesítettnek tekintendő, ha az 5. mellékletben leírt erőhatások alatt és után a hátsó aláfutás elleni védelem hátulja és a jármű hátuljának leghátsó pontja (beleértve adott esetben az emelőhátfalat mozgató rendszert is) közötti vízszintes távolság a kifejtett vizsgálati erők egyik támadáspontjánál sem haladja meg a 400 mm-t a támadáspontoknál. Ennek a távolságnak a mérésekor figyelmen kívül kell hagyni a jármű minden olyan részét, amely a jármű terheletlen állapotában a talajtól 2 m-nél magasabban van.
A 8 tonnát meghaladó legnagyobb tömegű N2, az N3, az O3 és az O4 kategóriájú járművek esetében, az 5. mellékletben meghatározott vizsgálati erők hatása után a védőberendezés legnagyobb talaj feletti magassága még terheletlen jármű esetén sem haladja meg 60 mm-nél nagyobb mértékben a vizsgálat előtti értéket. A legfeljebb 8°-os elhagyási szöggel rendelkező járművek esetében (16.1. szakasz) a legnagyobb talaj feletti szabad magasság nem haladhatja meg a 600 mm-t.
25.8. Nem szükséges gyakorlati vizsgálatot végezni, ha számításokkal kimutatható, hogy az 5. melléklet 3. szakaszában meghatározott feltételek teljesülnek. Gyakorlati vizsgálat végzése esetén az aláfutás elleni védelmet a jármű alvázának oldaltartóihoz vagy ezek jelentős részéhez, illetve más szerkezeti elemhez kell rögzíteni.
25.9. Emelőhátfalas járműveknél az aláfutásgátló folytonossága megszakítható, hogy helyet hagyjon a mozgató szerkezetnek. Ilyenkor a következő speciális előírások alkalmazandók:
|
25.9.1.
|
az aláfutásgátló elemei és az emelőhátfal azon elemei között, amelyek az aláfutásgátló síkján áthaladnak az emelő működése közben, és amelyek szükségessé tették a folytonosság megszakítását, a legnagyobb oldalirányú hézag legfeljebb 2,5 cm lehet;
|
|
25.9.2.
|
az aláfutás elleni védelem egyes elemeinek effektív felülete minden esetben legalább 420 cm2 kell hogy legyen, ideértve adott esetben azokat az elemeket is, amelyek az emelőrendszer mellett vannak;
|
|
25.9.3.
|
azon keresztidomok esetében, amelyek szelvénymagassága nem éri el a 120 mm-t, az aláfutásgátló egyes elemeinek effektív felülete legalább 350 cm2 kell hogy legyen, ideértve adott esetben azokat az elemeket is, amelyek az emelőszerkezet mellett vannak;
|
|
25.9.4.
|
ha azonban a jármű szélessége 2 000 mm-nél kisebb, és a 25.9.2. és 25.9.3. szakaszok követelményei nem teljesíthetők, az effektív felület csökkenthető, feltéve, hogy a szilárdságra vonatkozó kritériumok teljesülnek.
|
26. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE
A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az 1958. évi megállapodás (E/ECE/TRANS/505/Rev.3) 1. jegyzékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:
|
26.1.
|
Az ezen előírás szerint jóváhagyott minden járművet úgy kell gyártani, hogy a fenti 25. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak.
|
|
26.2.
|
A típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.
|
27. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN
27.1. Az ezen előírás alapján egy adott járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent előírt követelmények, illetve ha a jármű nem felelt meg az 5. mellékletben előírt vizsgálaton.
27.2. Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 3. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.
28. JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE
28.1. A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó típusjóváhagyó hatóságot. A típusjóváhagyó hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:
|
28.1.1.
|
úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel a követelményeknek; vagy
|
|
28.1.2.
|
új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.
|
28.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 24.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.
28.3. A jóváhagyást kiterjesztő típusjóváhagyó hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az ezen előírás 3. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi felet.
29. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA
Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően az ezen előírás 3. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.
30. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME
Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.
IV. RÉSZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
31. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
31.1. A 03. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatja el járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek ezen, 03. módosítássorozattal módosított előírás I., II. vagy III. része szerinti típusjóváhagyásának megadását vagy elfogadását.
31.2.
2019. szeptember 1-jéig az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek ezen, 02. módosítássorozattal módosított előírás I., II. vagy III. része szerinti típusjóváhagyásának megadását vagy elfogadását.
31.3.
2019. szeptember 1-jétől után az ezen előírást alkalmazó szerződő csak akkor adják meg a jóváhagyást, ha a jármű, alkatrészek vagy önálló műszaki egység jóváhagyandó típusa teljesíti az ezen, 03. módosításcsomaggal módosított előírás I., II. vagy III. részében foglalt előírásokat;
31.4.
2021. szeptember 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nemzeti vagy regionális típusjóváhagyás céljából nem kötelesek elfogadni az ezen, 03. módosítássorozattal módosított előírás I., II. vagy III. része szerint nem jóváhagyott típusú járműveket, alkatrészeket és önálló műszaki egységeket.
31.5.
2021. szeptember 1-jéig az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el azon járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyásának kiterjesztését, amelyek megfelelnek ezen, 02. módosítássorozattal módosított előírásnak. Azoknak a szerződő feleknek azonban, akik 2021. szeptember 1. után a 31.4. szakaszban leírt célból továbbra is elfogadják a 02. módosítássorozat szerinti jóváhagyásokat, a jóváhagyások kiterjesztését sem utasíthatják el 2021. szeptember 1. után.
31.6. Függetlenül a fenti átmeneti rendelkezésektől, azok a szerződő felek, akik ezt az előírást csak a legújabb módosítássorozat hatálybalépése napja után kezdik el alkalmazni, nem kötelesek elfogadni az olyan jóváhagyásokat, amelyeket ezen előírás valamely előző módosítássorozata szerint adtak meg.
(1) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. szakaszának meghatározása szerint – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.
(2) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. szakaszának meghatározása szerint – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.
(3) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev. 6) 3. mellékletében találhatók – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.
(4) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev. 6) 3. mellékletében találhatók – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.
(5) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev. 6) 3. mellékletében találhatók – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.
