2018.6.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/179


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 55. számú előírása – Egységes rendelkezések járműszerelvények mechanikus csatlakozó-alkatrészeinek jóváhagyásáról [2018/862]

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 01. módosítássorozat 7. kiegészítése – A hatálybalépés időpontja: 2018. február 10.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.

Alkalmazási kör

2.

Fogalommeghatározások

3.

Mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek jóváhagyása iránti kérelem

4.

A mechanikus csatlakozóberendezésekre és -alkatrészekre vonatkozó általános követelmények

5.

Mechanikus csatlakozóberendezéssel vagy -alkatrésszel ellátott jármű jóváhagyása iránti kérelem

6.

A mechanikus csatlakozóberendezéssel vagy -alkatrésszel ellátott járművekre vonatkozó általános követelmények

7.

Jelölések

8.

Jóváhagyás

9.

A mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész vagy a jármű módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

10.

A gyártás megfelelősége

11.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

12.

A gyártás végleges leállítása

13.

Átmeneti rendelkezések

14.

A jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1.

Értesítés

2.

Értesítés

3.

Példa a jóváhagyási jel elrendezésére

4.

Példák a jellemző értékek feltüntetésének elrendezésére

5.

A mechanikus csatlakozóberendezésekre és -alkatrészekre vonatkozó követelmények

6.

Mechanikus csatlakozóberendezések vagy -alkatrészek vizsgálata

7.

Felszerelés és különleges követelmények

Függelék –

A vonógömb magasságmérésének terhelési feltételei

8.

A jármű ellenőrzési eljárása a felszerelt kapcsolószerkezet tekintetében

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.   Ez az előírás meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a mechanikus csatlakozóberendezéseknek és -alkatrészeknek teljesíteniük kell annak érdekében, hogy azokat nemzetközileg kölcsönösen kompatibilisnek ismerjék el.

1.2.   Ez az előírás a következőkhöz tervezett berendezésekre és alkatrészekre vonatkozik:

1.2.1.

járműszerelvényt alkotó gépjárművek és pótkocsik (1).

1.2.1.1.

Ezen előírás alkalmazásában az utánfutó-átalakító egy kizárólag félpótkocsik vontatására tervezett vontatópótkocsi.

1.2.2.

Csuklós járművet alkotó gépjárművek és pótkocsik (1), amelyeknél a pótkocsi által a gépjárműre gyakorolt függőleges terhelés nem haladja meg a 200 kN mértéket.

1.3.   Ez az előírás az alábbiakra vonatkozik:

1.3.1.

a 2.3. szakaszban meghatározott szabványos berendezések és alkatrészek;

1.3.2.

a 2.4. szakaszban meghatározott nem szabványos berendezések és alkatrészek;

1.3.3.

a 2.5. szakaszban meghatározott nem szabványos egyéb berendezések és alkatrészek.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.

„mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek”: a gépjármű és a pótkocsi alvázkeretén, felépítményük teherhordó részein és alvázukon található összes olyan elem, amely segítségével a gépjármű és a pótkocsi csatlakozik, és gépjárműszerelvényt vagy csuklós járművet alkot. A mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész rögzítésére vagy működtetésére szolgáló rögzített vagy levehető alkatrészek is idetartoznak.

2.2.

Az automatikus csatlakoztatás követelménye akkor teljesül, ha a vontatójármű pótkocsihoz tolatása elegendő a csatlakozó teljes összekapcsolásához, automatikus reteszeléséhez és a reteszelőberendezések megfelelő csatlakozásának kijelzéséhez, külső beavatkozás nélkül.

A vonóhorgok esetében az automatikus csatlakozás követelménye akkor teljesül, ha a csatlakozót reteszelő berendezés nyitása és zárása külső beavatkozás nélkül megtörténik, amikor a vonórúd vonószemét beillesztik a horogba.

2.3.

A szabványos mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek megfelelnek az ezen előírásban megadott szabványos méreteknek és jellemző értékeknek. Osztályukon belül a gyártótól függetlenül csereszabatosak.

2.4.

A nem szabványos mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek nem felelnek meg minden tekintetben az ezen előírásban megadott szabványos méreteknek és jellemző értékeknek, de a megfelelő osztályba tartozó szabványos csatlakozóberendezésekhez és -alkatrészekhez csatlakoztathatók.

2.5.

A nem szabványos egyéb mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek nem felelnek meg az ezen előírásban megadott szabványos méreteknek és jellemző értékeknek, és nem csatlakoztathatók a szabványos csatlakozóberendezésekhez és -alkatrészekhez. Ezek olyan berendezések, amelyek nem felelnek meg a 2.6. szakaszban felsorolt A–L, T vagy W osztály egyikének sem, és amelyeket speciális nehézfuvarozásra használnak, vagy a meglévő nemzeti szabványoknak megfelelő különféle berendezések.

2.6.

A mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek típus szerinti osztályozása a következő:

2.6.1.

A osztály

A vontatójárművön található, 50 mm átmérőjű, gömb alakú berendezésből és karból álló vonógömbök és vonószárak, amelyek lehetővé teszik a pótkocsi kapcsolófejjel történő csatlakoztatását – lásd az 5. melléklet 1. szakaszát.

2.6.1.1.

A50-1–50-5 osztály

Szabványos 50 mm átmérőjű vonógömbök karimás csavarozott rögzítéssel.

2.6.1.2.

A50-X osztály

Nem szabványos 50 mm átmérőjű vonógömbök és vonószárak.

2.6.2.

B osztály

A pótkocsik vonórúdjához rögzített kapcsolófejek, amelyekkel a pótkocsit a vontatójármű 50 mm átmérőjű vonógömbjéhez csatlakoztatják – lásd az 5. melléklet 2. szakaszát.

2.6.2.1.

B50-X osztály

Nem szabványos 50 mm átmérőjű kapcsolófejek.

2.6.3.

C osztály

Vonókengyeles típusú vonórudas csatlakozó

Vonórudas csatlakozók 50 mm átmérőjű csappal, befogópofával, valamint a vontatójárművön automatikusan záródó és reteszelő csappal, amelyhez a pótkocsit vonószemmel csatlakoztatják – lásd az 5. melléklet 3. szakaszát.

2.6.3.1.

C50-1–C50-7 osztály

Szabványos 50 mm csapátmérőjű vonókengyeles típusú vonórudas csatlakozó.

2.6.3.2.

C50-X osztály

Nem szabványos 50 mm csapátmérőjű vonókengyeles típusú vonórudas csatlakozó.

2.6.4.

D osztály

50 mm átmérőjű csapnak megfelelő párhuzamos nyílású, a pótkocsi vonórúdjára felszerelt vonószemek, amelyek lehetővé teszik az automatikus vonórudas csatlakozást – lásd az 5. melléklet 4. szakaszát.

2.6.4.1.

D50-A osztály

Szabványos 50 mm csapátmérőjű vonószemek hegesztéses rögzítéshez.

2.6.4.2.

D50-B osztály

Szabványos 50 mm csapátmérőjű vonószemek menetes rögzítéshez.

2.6.4.3.

D50-C és 50-D osztály

Szabványos 50 mm csapátmérőjű vonószemek csavaros rögzítéshez.

2.6.4.4.

D50-X osztály

Nem szabványos 50 mm csapátmérőjű vonószemek.

2.6.5.

E osztály

Nem szabványos, a vontatott jármű elejére vagy a jármű alvázára felszerelt, ráfutóféket és hasonló felszereléseket is magukban foglaló vonórudak, amelyek vonószemmel, kapcsolófejjel vagy hasonló csatlakozóberendezéssel csatlakoztathatók a vontatójárműhöz – lásd az 5. melléklet 5. szakaszát.

A vonórudak lehetnek csuklósak, hogy függőleges síkban szabadon mozogjanak, és függőleges terhet ne viseljenek, vagy lehetnek függőleges síkban rögzítettek, hogy függőleges terhet viselhessenek (merev vonórudak). A merev vonórudak lehetnek teljes mértékben merevek vagy rugalmasan felszereltek.

A vonórudak állhatnak több alkatrészből, és lehetnek állíthatók vagy megtört kialakításúak.

Ez az előírás olyan vonórudakra vonatkozik, amelyek külön egységet képeznek, azaz nem képezik a vontatott jármű alvázának szerves részét.

2.6.6.

F osztály

Nem szabványos vonógerendák, amelyek valamennyi olyan alkatrészt és berendezést magukban foglalnak, amelyet a csatlakozóberendezések, például vonógömbök és vonórudas csatlakozók, valamint a vontatójármű alvázkerete (például a hátsó kereszttartó), teherhordó felépítménye vagy alváza között szerelnek fel – lásd az 5. melléklet 6. szakaszát.

2.6.7.

G osztály

A vontatójárműre felszerelt, automatikus csatlakozózárral ellátott, tárcsás típusú nyeregszerkezetek, amelyeket a félpótkocsira felszerelt 50 mm átmérőjű királycsaphoz lehet csatlakoztatni – lásd az 5. melléklet 7. szakaszát.

2.6.7.1.

G50 osztály

Szabványos 50 mm csapátmérőjű nyeregszerkezetek.

2.6.7.2.

G50-X osztály

Nem szabványos 50 mm csapátmérőjű nyeregszerkezetek.

2.6.8.

H osztály

A félpótkocsira szerelt, 50 mm átmérőjű királycsapok, amelyekkel a félpótkocsit a vontatójármű nyeregszerkezetéhez csatlakoztatni lehet – lásd az 5. melléklet 8. szakaszát.

2.6.8.1.

H50-X osztály

Nem szabványos 50 mm csapátmérőjű királycsapok.

2.6.9.

J osztály

Nem szabványos szerelőlapok, amelyek a nyeregszerkezeteknek a vontatójármű alvázkeretéhez vagy alvázához való rögzítésére szolgáló összes alkatrészt és berendezést magukban foglalják. A szerelőlap elmozdulhat vízszintes irányban, azaz csúszónyereggé válhat – lásd az 5. melléklet 9. szakaszát.

2.6.10.

K osztály

Szabványos vonóhorog, amelyet a megfelelő L osztályú gyűrűs vonószemmel kell használni – lásd az 5. melléklet 10. szakaszát.

2.6.11.

L osztály

Szabványos gyűrűs vonószem, amelyet a megfelelő K osztályú horgas csatlakozóval kell használni – lásd az 5. melléklet 4. szakaszát.

2.6.12.

S osztály

A fenti A–L, T vagy W osztálynak meg nem felelő berendezések és alkatrészek, amelyeket speciális nehézfuvarozásra használnak, vagy az egyes országok nemzeti szabványainak hatálya alá eső berendezések.

2.6.13.

T osztály

Nem szabványos, nem automatikus, vonórúd típusú egyedi csatlakozók, amelyeket csak szerszámokkal lehet leválasztani, és amelyeket jellemzően járműszállító pótkocsiknál alkalmaznak. Ezeket összepárosítva kell jóváhagyni.

2.6.14.

W osztály

Nem szabványos egyéb automatikus vonókengyeles típusú vonórudas csatlakozó – a pótkocsihoz tartozó átalakított részt is beleértve –, a vontatójármű és a vontatott jármű közötti beépített automatizált elektromos és pneumatikus csatlakozóval. Mindkét mechanikus részt összepárosítva kell jóváhagyni.

2.7.

Kormányékek: a félpótkocsikra szerelt olyan berendezések vagy alkatrészek, amelyek a nyeregszerkezettel összekötve vezérlik a pótkocsi kényszerkormányzását.

2.8.

A távvezérlő rendszerek olyan berendezések és alkatrészek, amelyek lehetővé teszik a csatlakozóberendezés működtetését a gépjármű oldaláról vagy a vezetőfülkéjéből.

2.9.

A távjelzők olyan berendezések és alkatrészek, amelyek jelzik a csatlakoztatás megtörténtét és a reteszelőberendezések zárását.

2.10.

„Csatlakozóberendezés vagy -alkatrész típusa”: olyan berendezések vagy alkatrészek, amelyek többek között az alábbi lényeges tekintetben nem térnek el egymástól:

2.10.1.

a gyártó vagy beszállító márkaneve vagy védjegye;

2.10.2.

a csatlakozónak a 2.6. szakaszban meghatározott osztálya;

2.10.3.

a külalak, a főbb méretek vagy a kialakítás alapvető eltérései, beleértve az alkalmazott anyagokat; és

2.10.4.

a 2.11. szakaszban meghatározott D, Dc, S, V és U jellemző értékek.

2.11.

A D, a Dc, az S, a V és az Av jellemző értékek meghatározása és ellenőrzése a következőképpen történik:

2.11.1.

A D és a Dc érték a kapcsolószerkezetre ható vízszintes erők az ezen előírás 6. mellékletének megfelelően ellenőrzött jellemző teljesítményértékei.

2.11.2.

Az U érték a nyeregszerkezetre függőlegesen ható tömeghez tartozó, tonnában kifejezett jellemző teljesítményérték. Ezt a teljesítményértéket az ezen előírás 6. mellékletében leírtak szerint kell ellenőrizni.

2.11.3.

Az S érték a statikus körülmények között a középtengelyes pótkocsi csatlakozójára függőlegesen ható tömeghez tartozó, kilogrammban kifejezett jellemző teljesítményérték. Ezt a teljesítményértéket az ezen előírás 6. mellékletében leírtak szerint kell ellenőrizni.

2.11.4.

A V érték a középtengelyes pótkocsi által a csatlakozóra ható függőleges erő amplitúdójának jellemző teljesítményértéke. Ezt a teljesítményértéket az ezen előírás 6. mellékletében leírtak szerint kell ellenőrizni.

2.11.5.

Az Av érték a csuklós vonórúd jellemző teljesítményértéke, amely egy teljes pótkocsi elülső kormányzott tengelycsoportjának tonnában kifejezett legnagyobb megengedett tengelytömegét meghatározza. Ezt a teljesítményértéket az ezen előírás 6. mellékletében leírtak szerint kell ellenőrizni.

2.11.6.

Minden egyes D, Dc, U, V és S teljesítményértékhez tartozik megfelelő alkalmazási követelményérték. Ezek a követelményértékek e rendelet 8. melléklete szerint kerülnek meghatározásra.

2.12.

Az ezen előírás 6. és 8. mellékletében alkalmazott jelölések és fogalommeghatározások

Av

=

a teljes pótkocsi elülső kormányzott tengelycsoportjának legnagyobb megengedett tengelytömege tonnában – lásd a 2.11.5. szakaszt.

C

=

a középtengelyes pótkocsi tömege tonnában – lásd ezen előírás 8. mellékletének 2.1. szakaszát.

D

=

a D érték kN-ban – lásd ezen előírás 2.11.1. szakaszát.

Dc

=

a Dc értéke kN-ban középtengelyes pótkocsi esetében – lásd ezen előírás 2.11.1. szakaszát.

R

=

a vontatott jármű tömege tonnában – lásd ezen előírás 8. mellékletének 2.1. szakaszát.

T

=

a vontatójármű tömege tonnában – lásd ezen előírás 8. mellékletének 2.1. szakaszát.

Fa

=

statikus emelőerő kN-ban.

Fh

=

a vizsgálati erő vízszintes összetevője a jármű hossztengelyében, kN-ban.

Fs

=

a vizsgálati erő függőleges összetevője kN-ban.

S

=

a statikus függőleges tömeg kg-ban – lásd ezen előírás 2.11.3. szakaszát.

U

=

a nyereg által kifejtett függőleges tömeg tonnában – lásd ezen előírás 2.11.2. szakaszát.

V

=

V érték kN-ban – lásd ezen előírás 2.11.4. szakaszát.

a

=

a középtengelyes pótkocsik kapcsolási pontjánál az egyenértékű függőleges gyorsulási tényező a vontatójármű hátsó tengelyének (tengelyeinek) felfüggesztése típusától függően – lásd ezen előírás 8. mellékletének 2.2. szakaszát.

e

=

a leszerelhető vonógömbök kapcsolási pontja és a rögzítési pontok függőleges síkja közötti hosszirányú távolság mm-ben (lásd a 20c–f. ábrát).

f

=

a leszerelhető vonógömbök kapcsolási pontja és a rögzítési pontok vízszintes síkja közötti függőleges távolság mm-ben (lásd a 20c–f. ábrát).

g

=

a nehézségi gyorsulás (elfogadott értéke 9,81 m/s2).

L

=

a vonószem közepe és a tengelyszerkezet közepe közötti elméleti vonórúdhossz méterben.

X

=

a középtengelyes pótkocsi rakterének hossza méterben.

Indexek:

O

=

legnagyobb vizsgálati erő.

U

=

legkisebb vizsgálati erő.

A

=

statikus erő.

h

=

vízszintes.

p

=

pulzáló.

res

=

eredő.

s

=

függőleges.

w

=

váltakozó erő.

2.13.

„Középtengelyes pótkocsi”: olyan vonórúddal rendelkező pótkocsi, amely függőleges síkban nem tud a pótkocsitól függetlenül mozogni, és tengelye(i) egyenletes terhelés esetén a pótkocsi súlypontjához közel helyezkedik/helyezkednek el. A vontatójármű csatlakozójára kifejtett függőleges terhelés nem haladhatja meg a pótkocsi legnagyobb tömegének 10 %-a vagy 1 000 kg közül az alacsonyabb értéket.

A középtengelyes pótkocsi legnagyobb tömege az a tömeg, amellyel a vontatójárműhöz csatlakoztatott és a műszakilag megengedett legnagyobb tömegig (2) terhelt tengelyei a talajra nehezednek.

2.14.

„Mechanikus kényszerkapcsolat”: a berendezés és alkatrészeinek kialakítása és geometriája olyan, hogy az nem nyílik vagy oldódik ki a szokásos használat vagy vizsgálat során rá ható bármilyen erő vagy erőösszetevők hatása alatt.

2.15.

„Járműtípus”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint a mechanikus csatlakozóberendezések vagy -alkatrészek rögzítési területeinek szerkezete, méretei, alakja és anyagai. Ez vonatkozik a vontatójárműre és a pótkocsira egyaránt.

2.16.

„Másodlagos csatlakozóberendezés”: a csatlakozóberendezésre felszerelt lánc, drótkötél stb., amely a fő csatlakozó szétválása esetén biztosítja, hogy a pótkocsi továbbra is csatlakoztatva legyen a vontatójárműhöz, és bizonyos mértékben kormányozható maradjon.

3.   MECHANIKUS CSATLAKOZÓBERENDEZÉSEK ÉS -ALKATRÉSZEK JÓVÁHAGYÁSA IRÁNTI KÉRELEM

3.1.   A jóváhagyás iránti kérelmet a márkanév vagy a védjegy jogosultja vagy annak jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.   Az egyes mechanikus csatlakozóberendezések vagy -alkatrészek típusainak tekintetében a kérelemhez az alábbi információkat kell csatolni az 1. melléklet szerinti értesítési nyomtatványon:

3.2.1.

a csatlakozóberendezésen vagy -alkatrészen feltüntetendő gyártói vagy beszállítói márkanevek vagy védjegyek részletei;

3.2.2.

rajzok három példányban, amelyek eléggé részletesek a berendezés vagy alkatrész meghatározásához, és bemutatják a járműre való felszerelés módját; a rajzokon fel kell tüntetni a jóváhagyási szám és a 7. szakaszban megadott egyéb jelölések egymáshoz viszonyított helyzetét és az ezeknek biztosított helyet;

3.2.3.

a D, Dc, S, V és U értékek megállapítása értelemszerűen, a 2.11. szakaszban megadott meghatározás szerint.

Az M1 vagy N1 kategóriájú járművekhez szánt vonóberendezések esetében nyilatkozni kell a vontatójármű és pótkocsi megengedett legnagyobb össztömegéről és a vonóberendezésre kifejthető megengedett legnagyobb statikus függőleges terhelésről, a vontatójármű gyártójának ajánlása szerint; ha a megengedett legnagyobb vontatható tömeg értéke nulla, vagy a jármű gyártója nem adott meg ilyen értéket, a jóváhagyás iránti kérelem elutasításra kerül;

3.2.3.1.   a jellemző értékeknek legalább egyenlőnek kell lenniük a megengedett legnagyobb vontatójármű, pótkocsi és szerelvény tömegére vonatkozó értékekkel;

3.2.4.

a berendezés vagy alkatrész részletes műszaki leírása, különösen a típus és a felhasznált anyagok megjelölésével;

3.2.5.

az azon járművekre vonatkozó korlátozások, amelyekre a csatlakozó felszerelhető – lásd az 1. melléklet 12. szakaszát és az 5. melléklet 3.4. szakaszát;

3.2.6.

egy minta, továbbá a típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat által kért további minták;

3.2.7.

minden mintát teljes, végleges felületkezeléssel kell ellátni. Ha azonban az utolsó réteg festék vagy epoxiporbevonat, ezt el kell hagyni;

3.2.8.

adott gépjárműtípushoz kialakított mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész esetében a berendezés vagy az alkatrész gyártója köteles a gépjármű gyártója által megadott, a 2. melléklet függeléke szerinti beépítési adatokat is benyújtani. A jóváhagyó hatóság vagy műszaki szolgálat kérheti egy, a típusra jellemző jármű átadását is.

4.   A MECHANIKUS CSATLAKOZÓBERENDEZÉSEKRE ÉS -ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

4.1.   Mindegyik mintának meg kell felelnie az 5. és a 6. mellékletben a méretekre és szilárdságra meghatározott előírásoknak. A 6. mellékletben meghatározott vizsgálatokat követően nem lehet semmilyen repedés, törés vagy túlzott tartós alakváltozás, amely hátrányosan befolyásolná a berendezés vagy alkatrész kielégítő működését.

4.2.   A mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész összes olyan alkatrészét, amelynek meghibásodása a vontatójármű és a pótkocsi szétválását eredményezheti, acélból kell készíteni. Egyéb anyagokat is lehet használni, feltéve, hogy a gyártó a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő fél típusjóváhagyó hatósága vagy műszaki szolgálata számára hitelt érdemlően igazolta az anyagok egyenértékűségét.

4.3.   A mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek üzemeltetésének biztonságosnak kell lennie, és az össze- és szétkapcsolást egy személynek meg kell tudnia oldani szerszámok használata nélkül. A T osztályú csatlakozók kivételével a 3,5 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb tömegű pótkocsik csatlakoztatásához csak az automatikus csatlakoztatást lehetővé tévő berendezések engedélyezettek.

4.4.   A mechanikus csatlakozóberendezéseket és -alkatrészeket úgy kell megtervezni és legyártani, hogy a szokásos használatban és helyes karbantartás, valamint a kopó részek cseréje mellett kielégítő módon működjenek tovább, és megőrizzék az ezen előírásban előírt jellemzőket.

4.5.   Amennyiben az 5. melléklet nem határoz meg további követelményeket, minden mechanikus csatlakozóberendezést és -alkatrészt úgy kell megtervezni, hogy mechanikus kényszerkapcsolatot biztosítson, és zárt állapotban legalább egy további mechanikus kényszerkapcsolattal zárjon. Ettől eltérően létezhet a berendezés egységét biztosító két vagy több külön rögzítési lehetőség is, de mindegyiknek mechanikus kényszerkapcsolatot kell biztosítania, valamint ezeket a 6. mellékletben szereplő követelmények szerint egyenként meg kell vizsgálni. A mechanikus kényszerkapcsolatnak meg kell felelnie a 2.14. szakaszban található meghatározásnak.

Rugóerőt csak a berendezés zárására, valamint a rázkódás által a berendezés alkatrészeire gyakorolt azon hatások megelőzésére lehet alkalmazni, amelyek miatt a berendezés olyan helyzetekbe kerülne, amelyekben kinyílhat vagy kioldódhat.

Egy rugó meghibásodása vagy kihagyása miatt nem nyílhat ki vagy oldódhat ki az egész berendezés.

4.6.   Minden berendezést és alkatrészt olyan felszerelési és üzemeltetési útmutatóval kell ellátni, amely bármely hozzáértő személynek elégséges tájékoztatást ad ahhoz, hogy a járműre helyesen felszerelje és rendeltetésszerűen működtesse a berendezést – lásd még a 7. mellékletet. Az utasításokat legalább annak az országnak a nyelvén kell biztosítani, amelyben a berendezést vagy alkatrészt értékesítik. A jármű- vagy karosszériagyártó által felszerelt eredeti berendezésekhez szállított berendezések és alkatrészek esetében el lehet tekinteni a felszerelési útmutatótól, de a jármű- vagy karosszériagyártó felel annak biztosításáért, hogy a jármű üzemeltetője megkapja a csatlakozóberendezés vagy -alkatrész helyes üzemeltetéséhez szükséges utasításokat.

4.7.   Az A, K vagy S osztályú berendezések és alkatrészek esetében adott esetben, amennyiben azokat legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb tömegű pótkocsikon alkalmazzák, a gépkocsi gyártójához semmilyen módon nem kapcsolódó gyártó állítja elő őket, és a berendezéseket és alkatrészeket utólagos felszerelésre szánják, a csatlakozó szerelési magasságát és egyéb beépítési jellemzőit a típusjóváhagyó hatóságnak vagy műszaki szolgálatnak minden esetben ellenőriznie kell a 7. melléklet 1. szakaszának megfelelően.

4.8.   A legfeljebb 3,5 tonna tömegű pótkocsik vontatására szolgáló vonószáraknak/vonógerendáknak olyan rögzítési pontokat is tartalmazniuk kell, amelyekhez rögzíteni lehet olyan másodlagos vonószerkezeteket vagy eszközöket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy amennyiben a fő vonószerkezet szétválik, lehetővé tegyék a pótkocsi automatikus irányítását és/vagy megállítását. A levehető egységeken kívül a vonószárra/vonógerendára felszerelt csatlakozó-alkatrészbe is építhető rögzítési pont. A 4.6. szakaszban említett felszerelési és üzemeltetési útmutatónak minden, az e rögzítési pontok helyes használatához szükséges információt tartalmaznia kell.

4.8.1.   A másodlagos csatlakozó, illetve pótkocsi-vészfékező kábel rögzítési pontjait úgy kell elhelyezni, hogy a másodlagos csatlakozó vagy pótkocsi-vészfékező kábel használat közben ne korlátozza a csatlakozó szokásos csuklós mozgását, és ne zavarja a normál ráfutó fékrendszer működését. A vonószerkezet középpontján áthaladó függőleges síktól számított 100 mm-en belül kell elhelyezni egyetlen rögzítési pontot. Ha ez a gyakorlatban nem lehetséges, két rögzítési pontot kell biztosítani a függőleges középsík két oldalán, maximum 250 mm-re, egyenlő távolságban a középsíktól. A rögzítési pontokat olyan magasan és annyira hátul kell elhelyezni, amennyire csak a gyakorlatban lehetséges.

4.8.2.   A fenti rögzítési pontoknak meg kell felelniük a 6. melléklet 3.1.8. szakaszában meghatározott követelményeknek.

4.9.   Az O1 kategóriájú fékezetlen pótkocsira való felszerelésre szánt kapcsolófejeket/kapcsoló vonószemeket másodlagos csatlakozóberendezéssel vagy legalább a másodlagos csatlakozóberendezés(ek) csatlakoztatását lehetővé tévő rögzítési ponttal (pontokkal) kell felszerelni.

4.9.1.   A rögzítési ponto(ka)t úgy kell elhelyezni, hogy a másodlagos csatlakozóberendezés(ek) használat közben ne korlátozza (korlátozzák) a csatlakozó szokásos mozgását.

4.9.2.   A fenti rögzítési pont(ok)nak meg kell felelnie (felelniük) a 6. melléklet 3.2.4. szakaszában meghatározott követelményeknek.

4.10.   Az S és T osztályú nagy terhelésű és nem szabványos egyéb csatlakozóberendezések és -alkatrészek esetében az 5., a 6. és a 7. mellékletben szereplő, a legközelebbi szabványos vagy nem szabványos berendezésre vagy alkatrészre vonatkozó követelményeket kell alkalmazni.

5.   MECHANIKUS CSATLAKOZÓBERENDEZÉSSEL VAGY -ALKATRÉSSZEL ELLÁTOTT JÁRMŰ JÓVÁHAGYÁSA IRÁNTI KÉRELEM

5.1.   Amennyiben egy járműgyártó mechanikus csatlakozóberendezéssel vagy -alkatrésszel felszerelt jármű jóváhagyását kéri, vagy e jármű bármilyen pótkocsi vontatására való használatát jóváhagyja, a mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész típusjóváhagyását jóhiszeműen kérő kérelmező vagy valamely szerződő fél típusjóváhagyó hatóságának vagy műszaki szolgálatának kérésére a járműgyártó köteles az érdeklődő hatóság vagy műszaki szolgálat rendelkezésére bocsátani a 2. melléklet függelékében meghatározott információkat, amelyek lehetővé teszik a csatlakozóberendezés vagy -alkatrész gyártója számára az adott járműhöz való mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész helyes megtervezését és legyártását. A mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész típusjóváhagyását jóhiszeműen kérő kérelmező kérésére a típusjóváhagyó hatóság birtokában lévő, a 2. melléklet függeléke szerinti információkat ki kell adni a kérelmezőnek.

5.2.   A járműtípus mechanikus csatlakozóberendezéssel vagy -alkatrésszel való felszerelése tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy annak jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

5.3.   Ehhez meg kell adni az alábbi információkat, hogy a típusjóváhagyó hatóság ki tudja tölteni a 2. mellékletben szereplő értesítést:

5.3.1.   a gépjárműtípus 2. melléklet függeléke szerinti részletes leírása, a mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész részletes leírása, továbbá a típusjóváhagyó hatóság vagy műszaki szolgálat kérésére a berendezés vagy alkatrész jóváhagyási értesítésének másolata;

5.3.2.    Törölve

5.3.2.1.    Törölve

5.3.3.   rajzok három példányban, amelyek eléggé részletesek a berendezés vagy alkatrész meghatározásához, és bemutatják a járműre való felszerelés módját; a rajzokon fel kell tüntetni a jóváhagyási szám és a 7. szakaszban megadott egyéb jelölések egymáshoz viszonyított helyzetét és az ezeknek biztosított helyet;

5.3.4.   a berendezés vagy alkatrész részletes műszaki leírása, különösen a típus és a felhasznált anyagok megjelölésével;

5.3.5.   a D, Dc, S, V és U jellemző teljesítményértékek megállapítása értelemszerűen, a 2.11. szakaszban megadott meghatározás szerint;

5.3.5.1.   a járműre felszerelt kapcsolószerkezet jellemző teljesítményértékeit az ezen előírás 8. mellékletének megfelelően, a megengedett legnagyobb vontatójármű, pótkocsi és szerelvény tömegét alkalmazva kell ellenőrizni;

5.3.6.   egy, a jóváhagyandó jármű típusát képviselő és a mechanikus csatlakozóberendezéssel felszerelt járművet át kell adni a típusjóváhagyó hatóságnak vagy a műszaki szolgálatnak, amely a berendezésből vagy alkatrészből további mintákat kérhet;

5.3.7.   olyan jármű is elfogadható, amely nem tartalmazza az adott típusnak megfelelő alkatrészek mindegyikét, feltéve, hogy a kérelmező a típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat számára kielégítő módon be tudja mutatni, hogy az alkatrészek hiánya nem befolyásolja a vizsgálat eredményeit az ezen előírás követelményei szerint.

6.   A MECHANIKUS CSATLAKOZÓBERENDEZÉSSEL VAGY -ALKATRÉSSZEL ELLÁTOTT JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

6.1.   A járműre felszerelt mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész jóváhagyása az ezen előírás 3. és 4. szakaszának, valamint 5. és 6. mellékletének követelményei alapján történik.

6.2.   A mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész felszerelésének meg kell felelnie az ezen előírás 7. mellékletében megadott követelményeknek.

6.3.   A csatlakozóberendezés vagy -alkatrész használatához használati utasítást kell biztosítani, amely tartalmazza az adott típusú csatlakozóberendezéshez vagy -alkatrészhez általában fűződő utasításoktól eltérő esetleges különleges használati utasításokat, valamint a különböző üzemmódok szerinti össze- és szétkapcsolásra vonatkozó utasításokat, például a vontató- és vontatott járművek közötti különféle szögben való csatlakoztatás esetén. Mindegyik járműhöz mellékelni kell e használati utasítást, amelyet legalább annak az országnak a nyelvén kell biztosítani, amelyben a járművet értékesítésre kínálják.

7.   JELÖLÉSEK

7.1.   A jóváhagyásra benyújtott mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek típusain fel kell tüntetni a gyártó, a beszállító vagy a kérelmező márkanevét vagy védjegyét.

7.2.   A 8.5. szakaszban említett és a 3. mellékletben bemutatott jóváhagyási jel elhelyezéséhez elég helyet kell biztosítani, és ezt a helyet meg kell jelölni a 3.2.2. szakaszban említett rajzokon.

7.3.   A mechanikus csatlakozóberendezésen vagy -alkatrészen a 7.2. és a 8.5. szakaszban említett jóváhagyási jel mellett fel kell tüntetni a csatlakozó 2.6. szakaszban meghatározott osztályát, valamint a 2.11. szakaszban meghatározott és a 4. mellékletben bemutatott vonatkozó jellemző értékeket. E jelölések helyét meg kell adni a 3.2.2. szakaszban említett rajzokon.

A jellemző értékeket nem szükséges feltüntetni olyan esetekben, amelyekben az ezen előírásban megadott osztályozás meghatározza az értéket, például az A50-1–A50-5 osztályban.

7.4.   Abban az esetben, ha a mechanikus csatlakozóberendezést vagy -alkatrészt a csatlakozók vagy berendezések azonos osztályán belül alternatív jellemző értékekkel hagyják jóvá, a berendezésen vagy alkatrészen legfeljebb két alternatívát kell megadni.

7.5.   Ha a mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész alkalmazásának bármilyen korlátja van, például ha kormányékekkel nem használható, a korlátozást jelölni kell a berendezésen vagy alkatrészen.

7.6.   Minden jelölésnek tartósnak és akkor is láthatónak kell lennie, miután a berendezést vagy alkatrészt felszerelték a járműre.

8.   JÓVÁHAGYÁS

8.1.   Ha a mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész típusának mintája (mintái) megfelel(nek) az ezen előírás követelményeinek, a jóváhagyást meg kell adni, feltéve, hogy a 10. szakasz követelményei kielégítő módon teljesülnek.

8.2.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye (jelenleg 01) a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma. Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot az ezen előírásban említett több berendezés- vagy alkatrésztípushoz.

8.3.   Mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész típusának ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. vagy 2. mellékletében megadott mintának megfelelő nyomtatványon.

8.4.   A 7.1. szakaszban előírt jelölésen kívül az ezen előírás szerint jóváhagyott minden mechanikus csatlakozóberendezésen vagy -alkatrészen a 7.2. szakaszban megjelölt helyen el kell helyezni a 8.5. szakaszban leírt jóváhagyási jelet.

8.5.   A jóváhagyási jel nemzetközi jelzés, amely a következőkből áll:

8.5.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (3);

8.5.2.

a 8.2. szakaszban előírt jóváhagyási szám;

8.5.3.

a jóváhagyási jelet és számot a 3. mellékletben látható példa szerint kell elrendezni.

9.   A MECHANIKUS CSATLAKOZÓBERENDEZÉS VAGY -ALKATRÉSZ VAGY A JÁRMŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

9.1.   A mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész, illetve a jármű típusának a 2.10. szakaszban meghatározottak szerinti módosításáról értesíteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot vagy műszaki szolgálatot. A típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat ezt követően a következőképpen járhat el:

9.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a berendezés, alkatrész vagy jármű továbbra is megfelel a követelményeknek; vagy

9.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér.

9.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról – a módosítások részletes leírásával együtt – a fenti 8.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell az ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

9.3.   A jóváhagyást kiterjesztő típusjóváhagyó hatóság vagy műszaki szolgálat sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről a 8.3. szakaszban leírt eljárással értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártás megfelelőségére vonatkozó eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás 2. függelékében (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) előírt feltételeknek és az alábbi követelményeknek.

10.1.   A jóváhagyás jogosultjának gondoskodnia kell arról, hogy a gyártás megfelelőségére vonatkozó vizsgálatok eredményeit rögzítsék, és a mellékelt dokumentumok a jóváhagyó hatósággal vagy a műszaki szolgálattal egyetértésben meghatározott ideig rendelkezésre álljanak. Ez az időszak nem haladhatja meg a gyártás végleges leállításától számított tíz évet.

10.2.   A típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság vagy műszaki szolgálat bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott módszereket. Az ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

11.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

11.1.   A mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész típusára ezen előírás szerint megadott jóváhagyás visszavonható, ha a követelmények nem teljesülnek, vagy ha a jóváhagyási jellel ellátott berendezés vagy alkatrész nem felel meg a jóváhagyott típusnak.

11.2.   Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. vagy 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

12.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja a mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész ezen előírás szerint jóváhagyott típusának gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot vagy műszaki szolgálatot. A típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat az értesítés kézhezvételét követően az ezen előírás 1. vagy 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

13.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

13.1.   Amíg az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát másként nem értesítik, az ezen előírást alkalmazó azon szerződő felek, amelyek az Európai Unió tagjai, kijelentik, hogy a mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek tekintetében csak a megállapodáshoz csatolt ezen előírás azon kötelezettségeit tekintik magukra nézve kötelezőnek, amelyek az M1 kategóriájú járművektől eltérő járművekhez szánt berendezésekre és -alkatrészekre vonatkoznak.

13.2.   A 01. módosítássorozat 5. kiegészítése hatálybalépésének napjától az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 01. módosítássorozat 5. kiegészítésével módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását vagy elfogadását.

13.3.   A 01. módosítássorozat 5. kiegészítésének hatálybalépése után 12 hónapig az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is megadhatják a típusjóváhagyásokat az ezen előírás 01. módosítássorozata szerint, az 5. kiegészítés rendelkezéseinek figyelembevétele nélkül.

14.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

14.1.   Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.


(1)  A Közúti Közlekedési Egyezmény (Bécs, 1968) 1. cikkének t) és u) albekezdése szerint.

(2)  A műszakilag megengedett legnagyobb tömeg meghaladhatja a nemzeti jogszabályok által előírt megengedett legnagyobb tömeget.

(3)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek egyedi azonosító számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.3) 3. mellékletében találhatók – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.


1. MELLÉKLET

Image 1
Szövege kép
Image 2
Szövege kép

2. MELLÉKLET

Image 3
Szövege kép
Image 4
Szövege kép

Függelék (*1)

A beépítési adatok listája adott gépjárműtípushoz kialakított mechanikus csatlakozóberendezéshez vagy -alkatrészhez

1.   A járműtípus leírása:

1.1.

A jármű kereskedelmi megnevezése vagy márkaneve;

1.2.

A járműtípust képező járművek modellneve vagy kereskedelmi megnevezése, ha rendelkezésre áll.

2.   A vontató és a vontatott járművek tömege:

2.1.

a vontató és a vontatott járművek megengedett legnagyobb tömege;

2.2.

a vontatójármű megengedett legnagyobb tömegének a tengelyek közötti eloszlása;

2.3.

a vontatójármű vonógömbjére/vonóhorgára kifejthető megengedett legnagyobb függőleges terhelés;

2.4.

az a terhelési állapot, amelynél az M1 kategóriába tartozó járművek vonógömbjének szerelési magasságát mérni kell – lásd a 7. melléklet függelékének 2. szakaszát.

3.   A rögzítési pontokra vonatkozó specifikációk:

3.1.

a mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész vontatójárműhöz való biztonságos rögzítéséhez szükséges berendezés vagy alkatrész, és az esetleges további erősítő lemezek, támaszok stb. felszerelési pontjaira vonatkozó részletes adatok és/vagy rajzok;

3.2.

a jármű gyártójának meg kell adnia a következőket:

a)

a vonószerkezet rögzítési pontjainak száma és elhelyezkedése a gépjárművön;

b)

a túlnyúlás megengedett legnagyobb mértéke a kapcsolási pontban;

c)

a kapcsolási pont útfelület feletti magassága a 7. melléklet 1.1.1. szakaszának megfelelően, valamint a kapcsolási pontnak a vonószerkezet rögzítési pontjaihoz viszonyított magassága.

3.3.

Minden egyes rögzítési pont vonatkozásában meg kell határozni a következőket (adott esetben):

a)

a jármű alvázában vagy felépítményében elhelyezendő minden egyes furat helye (a befúrandó legnagyobb átmérő meghatározása);

b)

az előre befúrt furatok elhelyezkedése és mérete (a furat átmérőjének meghatározása);

c)

az elveszíthetetlen csavarok és anyák helye és mérete (a menetméret és a minőség meghatározása);

d)

a rögzítéshez használandó anyag (pl. biztosító csavarok, alátétek stb.);

e)

a csatlakozóberendezések (pl. vonószem) rögzítéséhez használandó további rögzítési pont;

f)

a méreteket legalább ± 1 mm pontossággal kell meghatározni;

g)

a járműgyártó más előírásokat is meghatározhat a csatlakozóberendezés felszerelésére vonatkozóan (pl. a zárólemezek mérete és vastagsága).

4.   A járműgyártó neve és címe.


(*1)  Egy adott gépjárműtípushoz kialakított mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész típusjóváhagyását kérő kérelmező(k) kérésére a gépjármű gyártójának a 2. mellékletben felsorolt információkat, amennyiben rendelkezésére állnak, ki kell adnia a kérelmezőnek vagy közvetlenül, vagy azon típusjóváhagyó hatóságon keresztül, amely a jóváhagyást az 55. számú előírás szerint megadta. Ez utóbbi esetben a jármű gyártójának előzetesen meg kell adnia a csatlakozóberendezés gyártójának a kérelmének megfelelő jóváhagyási számot.

Ezek az adatok azonban az 55. számú előírás szerinti jóváhagyástól eltérő célra nem adhatók ki.


3. MELLÉKLET

PÉLDA A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSÉRE

Image 5

A fenti jóváhagyási jelet viselő mechanikus csatlakozóberendezés, -alkatrész, illetve jármű olyan berendezés vagy alkatrész, amelyet Hollandiában (E4) a 2439 számon hagytak jóvá, és amely megfelel a 01. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

Megjegyzés: A jóváhagyási számot és a kiegészítő jeleket a körhöz közel kell elhelyezni, az „E” betű fölött, alatt, illetve attól jobbra vagy balra. A jóváhagyási szám számjegyeinek az „E” betű ugyanazon oldalán kell lenniük, és ugyanabba az irányba kell nézniük. A jóváhagyási számokban kerülni kell a római számok használatát, hogy azok ne legyenek összetéveszthetők más jelekkel.


4. MELLÉKLET

PÉLDÁK A JELLEMZŐ ÉRTÉKEK FELTÜNTETÉSÉNEK ELRENDEZÉSÉRE

1.   Minden mechanikus csatlakozóberendezésen vagy -alkatrészen fel kell tüntetni a berendezés vagy az alkatrész osztályát. Ezenkívül az ezen előírás 2.11. szakaszában meghatározott jellemző értékek által kifejezett kapacitást is fel kell tüntetni.

1.1.   A számok és betűk magassága nem lehet kisebb a jóváhagyási szám magasságánál, azaz a/3-nál, ahol „a” legalább 8 mm.

1.2.   Az adott berendezésre vagy alkatrészre vonatkozó, feltüntetendő jellemző értékek megegyeznek az alábbi táblázatban láthatóakkal – lásd még ezen előírás 7.3. szakaszát:

1. táblázat

A csatlakozóberendezésen vagy -alkatrészen feltüntetendő fontos jellemző értékek

A mechanikus csatlakozóberendezés vagy -alkatrész leírása

A fontos jellemző értékek, amelyeket fel kell tüntetni

Osztály

D

Dc

S

U

V

Vonógömbök és vonószárak – lásd ezen előírás 5. mellékletének 1. szakaszát

★

★

 

★

 

 

Kapcsolófejek

★

★

 

★

 

 

Vonórudas csatlakozók

★

★

★

★

 

★

Vonószemek (*2)

★

★

★

★

 

★

Vonórudak (*1)

★

★

★

★

 

★

Vonógerendák

★

★

★

★

 

★

Nyeregszerkezetek

★

★

 

 

★

 

Királycsapok

★

★

 

 

 

 

Nyeregszerkezet szerelőlapjai

★

★

 

 

★

 

Vonóhorgok

★

★

★

★

 

★

Példák:

A „C50-X D130 Dc 90 S1000 V35” egy C50-X osztályú, nem szabványos vonórudas csatlakozót jelöl, amelynek legnagyobb D értéke 130 kN, megengedett legnagyobb Dc értéke 90 kN, megengedett legnagyobb függőlegesen ható tömege 1 000 kg, és megengedett legnagyobb V értéke 35 kN.

Az „A50-X D20 S120” egy szabványos vonószárat jelöl, amely A50-X osztályú vonógömbös csatlakozóval van felszerelve, legnagyobb D értéke 20 kN, megengedett legnagyobb függőlegesen ható tömege pedig 120 kg.


(*1)  A csuklós vonórudak Av értékét fel kell tüntetni a típustáblán.

(*2)  A több osztályhoz tartozó csatlakozóberendezések vagy -alkatrészek esetében minden egyes osztály vonatkozó jellemző értékeit meg kell adni.


5. MELLÉKLET

A MECHANIKUS CSATLAKOZÓBERENDEZÉSEKRE ÉS -ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.   Vonógömbök és vonószárak

Az e melléklet 1.1–1.5. szakaszában megadott követelmények az összes A osztályú vonógömbre és vonószárra érvényesek. Az 1.6. szakasz részletesen ismerteti a karimás csavarozott rögzítésű, szabványos 50 mm átmérőjű vonógömbök által teljesítendő további követelményeket.

1.1.   Az A osztályú vonógömbök külső alakjának és külméreteinek meg kell felelniük a 2. ábrának.

2. ábra

A osztályú vonógömb

Image 6
1/ 2/
Szövege kép

1.2.   A vonószárak alakjának és méreteinek meg kell felelniük a gépjárműgyártó által a rögzítési pontokkal, valamint a felszereléshez szükséges további berendezésekkel vagy alkatrészekkel kapcsolatban megadott követelményeknek, lásd a 2. melléklet függelékét.

1.3.   Levehető vonógömbök:

1.3.1.

A nem csavarral rögzített levehető vonógömbök vagy alkatrészek, például az A50-X osztály esetében, a csatlakozási pontot és a reteszelőrendszert mechanikus kényszerkapcsolódásúra kell kialakítani.

1.3.2.

Az olyan levehető vonógömbök vagy alkatrészek esetében, amelyeket különféle, például A50-X osztályú vonószárakkal, különféle járműveken történő használatra külön-külön hagyhatnak jóvá, a vonószár és a vonógömb felszerelésének helye közötti biztonsági térnek meg kell felelnie a 7. melléklet 25. ábrájában előírtnak.

1.4.   Mozgatható csatlakozóberendezések (olyan csatlakozók, amelyek szétválasztás nélkül mozgathatók)

A mozgatható csatlakozóberendezést üzemi helyzetében mechanikus kényszerkapcsolódásúra kell kialakítani. Kézi mozgatás esetén a működtető erő nem haladhatja meg a 20 daN-t. A mozgást mechanikus határolókkal kell korlátozni.

1.5.   A vonógömböknek és a vonóberendezéseknek meg kell felelniük a 6. melléklet 3.1. vagy 3.10. szakaszában szereplő vizsgálatokon (a gyártó választása szerint). A 3.1.7. és a 3.1.8. szakaszban megadott követelményeket azonban minden esetben teljesíteni kell.

1.6.   A50-1–A50-5 osztályú szabványos vonógömbökre és karimás csavarozott rögzítésű vonószárakra vonatkozó különleges követelmények:

1.6.1.

Az A50-1 osztályú vonógömbök és karimás csavarozott rögzítésű vonószárak méretei meg, kell hogy feleljenek a 3. ábrán és a 2. táblázatban megadottaknak.

1.6.2.

Az A50-2, A50-3, A50-4 és A50-5 osztályú vonógömbök és karimás csavarozott rögzítésű vonószárak méreteinek meg kell felelniük a 4. ábrán és a 2. táblázatban megadottaknak.

1.6.3.

Az A50-1–A50-5 osztályú vonógömböknek és karimás csavarozott rögzítésű vonószáraknak alkalmasnak kell lenniük a 3. táblázatban megadott jellemző értékek teljesítésére, illetve ezekre kell vizsgálni őket.

3. ábra

Az A50-1 osztályú szabványos karimás csavarozott rögzítésű vonógömbös csatlakozó méretei

(lásd a 2. táblázatot)

Image 7

4. ábra

Az A50-2–A50-5 osztályú, szabványos, karimás csavarozott rögzítésű vonógömbös csatlakozó méretei

(lásd a 2. táblázatot)

Image 8

2. táblázat

Szabványos karimás vonógömbös csatlakozó méretei (mm)

(lásd a 3. és a 4. ábrát)

Osztály

A50-1

A50-2, A50-4

A50-3, A50-5

Megjegyzés

e1

90

83

120

± 0,5

e2

—

56

55

± 0,5

d2

17

10,5

15

H13

f

130

110

155

+ 6,0 –0

g

50

85

90

+ 6,0 –0

c

15

15

15

legfeljebb

l

55

110

120

± 5,0

h

70

80

80

± 5,0

3. táblázat

Szabványos karimás vonógömbös csatlakozók legkisebb jellemző értékei

Osztály

A50-1

A50-2

A50-3

A50-4

A50-5

D

17

20

30

20

30

S

120

120

120

150

150

D

=

D érték (kN).

S

=

statikus tömeg (kg).

1.7.   Az utólagos beépítésre gyártott vonógömbök és vonószárak gyártói, akik nem állnak kapcsolatban az adott jármű gyártójával, kötelesek az e melléklet 2. szakaszában a csatlakozó csuklós mozgására vonatkozóan megadott követelményeket ismerni, valamint betartani az ezen előírás 7. mellékletében megadott megfelelő előírásokat.

2.   Kapcsolófejek

2.1.   A B50 osztályú kapcsolófejeket úgy kell kialakítani, hogy azokat biztonságosan lehessen használni az e melléklet 1. szakaszában leírt vonógömbökkel, és így megőrizzék az előírt jellemzőket.

A kapcsolófejeket úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák a biztonságos csatlakozást, figyelembe véve a csatlakozóberendezések kopását is.

2.2.   A kapcsolófejeknek meg kell felelniük a 6. melléklet 3.2. szakaszában meghatározott vizsgálatokon.

2.3.   Az esetleges kiegészítő berendezések (pl. fék, stabilizáló stb.) nem gyakorolhatnak hátrányos hatást a mechanikus kapcsolódásra.

2.4.   A járműhöz nem csatlakoztatott kapcsolófej vízszintes elfordulásának az e melléklet 1. szakaszában leírt vonógömb és szerelvény középvonalától mindkét oldalán legalább 90°-osnak kell lennie. Ezzel egyidejűleg a vízszintes felett és alatt 20°-ig függőlegesen is szabadon kell tudnia mozogni. A 90°-os vízszintes elfordulási szöggel összefüggésben lehetségesnek kell lennie a vízszintes tengely körüli mindkét irányban történő 25°-os elfordulásnak is. Az alábbi csuklós mozgásnak lehetségesnek kell lennie a vízszintes elfordulás minden szögénél:

a)

± 15° függőleges elfordulás ± 25° tengelyirányú bedőléssel;

b)

± 10° tengelyirányú bedőlés ± 20°-os függőleges elfordulással.

3.   Vonórudas csatlakozók

Az e melléklet 3.1–3.6. szakaszában meghatározott követelmények az összes C50 osztályú vonórudas csatlakozóra vonatkoznak. E melléklet 3.7. szakasza a C50-1–C50-6 osztályú szabványos vonórudas csatlakozók által teljesítendő további követelményeket tartalmaz.

3.1.   Teljesítményre vonatkozó követelmények – minden vonórudas csatlakozónak meg kell felelnie a 6. melléklet 3.3. szakaszában meghatározott vizsgálatokon.

3.2.   Megfelelő vonószemek – a C50 osztályú vonórudas csatlakozónak kompatibilisnek kell lennie minden D50 osztályú, a meghatározott jellemzőkkel rendelkező vonószemmel és csatlakozóval.

3.3.   Befogópofa

A C50 osztályú vonórudas csatlakozókon kell lennie egy úgy kialakított befogópofának, amely a megfelelő vonószemet bevezeti a csatlakozószerkezetbe.

Ha a befogópofa vagy a befogópofát tartó rész el tud forogni a függőleges tengely körül, annak automatikusan a normál helyzetbe kell beállnia nyitott vonócsappal, és ezt a helyzetet eredményesen tartania kell ahhoz, hogy a csatlakoztatás során megfelelően irányítsa a vonószemet.

Ha a befogópofa vagy a befogópofát támasztó rész el tud forogni a vízszintes kereszttengely körül, a forgásképességet biztosító csuklós csatlakozást zárónyomatékkal kell rögzíteni a normál helyzetben. A nyomatéknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a befogópofa tetejére függőlegesen felfelé ható 200 N erőt megakadályozza abban, hogy a csuklós csatlakozást eltérítse a normál helyzettől. A zárónyomatéknak nagyobbnak kell lennie, mint az e melléklet 3.6. szakaszában ismertetett kézikar működésével létrehozott nyomaték. A befogópofát kézzel is normál helyzetbe kell tudni állítani. A vízszintes keresztirányú tengely körül elforduló befogópofát legfeljebb 50 kg S függőleges támasztóterhelésre és legfeljebb 5 kN V értékre hagyják jóvá.

Ha a befogópofa vagy a befogópofát tartó rész a hossztengely körül elfordul, az elfordulást legalább 100 Nm zárónyomatékkal kell fékezni.

A befogópofa legkisebb előírt mérete a csatlakozó D értékétől függ:

D érték ≤ 18 kN

–

szélesség 150 mm, magasság 100 mm.

D érték > 18 kN ≤ 25 kN

–

szélesség 280 mm, magasság 170 mm.

D érték > 25 kN

–

szélesség 360 mm, magasság 200 mm.

A befogópofa külső sarkai lehetnek lekerekítettek.

C50-X osztályú vonórudas csatlakozóhoz a kisebb befogópofa a következő esetekben megengedett: ha alkalmazását legfeljebb 3,5 tonna össztömegű középtengelyes pótkocsikra korlátozzák, ha a fenti táblázatban szereplő befogópofa alkalmazása műszaki okból lehetetlen, ha különleges körülmények állnak fenn, azaz pl. vizuális segítség biztosítja az automatikus csatlakoztatás biztonságos kivitelezését, és ha a jóváhagyásban megadott alkalmazási terület korlátozott a csatlakozó gyártója által az 1. mellékletben szereplő értesítésnek megfelelően.

3.4.   A vonószem csuklós mozgásának legkisebb szögei

A vonórudas csatlakozóhoz csatlakoztatott, de járműre fel nem szerelt vonószemnek az alább meghatározott szögtartományokban kell csuklósan mozognia. Ha a csuklós mozgás egy részét különleges csuklós csatlakozás biztosítja (csak C50-X osztályú vonórudas csatlakozóknál), az alkalmazási területet a 7. melléklet 1.3.8. szakaszában szereplő esetekre kell korlátozni, és ezt az 1. mellékletben szereplő értesítésben is fel kell tüntetni.

3.4.1.   A jármű hossztengelyétől vízszintesen ± 90° a függőleges tengely körül – lásd az 5. ábrát.

5. ábra

A csatlakoztatott vonószem vízszintes elfordulása

Image 9

A vontatójármű hossztengelye

90°min

90°min

3.4.2.   A jármű vízszintes síkjától ± 20° függőlegesen a kereszttengely körül – lásd a 6. ábrát.

6. ábra

A csatlakoztatott vonószem függőleges elfordulása

Image 10

vízszintes sík

csukló

20°min

20°min

20°min

20°min

3.4.3.   A jármű vízszintes síkjától ± 25° tengely körüli elfordulás a hossztengely körül – lásd a 7. ábrát.

7. ábra

A csatlakoztatott vonószem tengely körüli elfordulása

Image 11

vízszintes sík

25°min

25°min

25°min

25°min

3.5.   Nem szándékos szétkapcsolást megelőző reteszelés:

 

A vonócsapot zárt helyzetben két mechanikus kényszerkapcsolású reteszelőberendezéssel kell reteszelni; ha ezek bármelyike meghibásodik, a másiknak működésben kell maradnia.

 

A csatlakozó zárt és reteszelt helyzetét kívülről egyértelműen jelezni kell egy mechanikus berendezéssel. Lehetőséget kell biztosítani a jelző helyzetének tapintással történő ellenőrzésére, pl. sötétben.

 

A mechanikus jelzőberendezésnek mindkét reteszelőberendezés zárását jeleznie kell (ÉS feltétel).

Elég azonban csak egy reteszelőberendezés zárását jelezni, ha ilyen helyzetben a második reteszelőberendezés zárása a kialakítás szerves részét képezi.

3.6.   Nyitóberendezések

3.6.1.   Kézikarok

A kézikarokat kerekített végű, könnyen használható módon kell kialakítani. A csatlakozónak a kézikar közelében nem lehet éles széle vagy esetleg becsípődést okozó pontja, amely a csatlakozó működtetése során sérülést okozhat. A csatlakozó kioldásához szükséges, a vonószem nélkül mért erő nem haladhatja meg a 250 N-t a kézikarra merőlegesen a működtetés vonalában.

3.6.2.   Távvezérlés

A távvezérlésű berendezésekre az 5. melléklet 12.3.6. szakasza vonatkozik.

3.7.   A C50-1–C50-6 osztályú szabványos vonórudas csatlakozókra vonatkozó különleges követelmények:

3.7.1.

A vonószem kereszttengely körüli lengő mozgását a vonócsap gömb alakjával kell elérni (nem pedig csuklóval).

3.7.2.

A vonócsap és a vonószem közötti biztonsági tér miatt a hossztengelyen jelentkező feszítő- és nyomóterheléseket rugóval, illetve csillapító berendezésekkel kell csillapítani (kivéve a C50-1 osztályt).

3.7.3.

A méreteknek meg kell felelniük a 8. ábrán és a 4. táblázatban szereplőknek.

3.7.4.

A csatlakozóknak alkalmasnak kell lenniük az 5. táblázatban meghatározott jellemző értékek teljesítésére, és ezekre kell vizsgálni őket.

8. ábra

Szabványos vonórudas csatlakozó méretei (mm)

(lásd a 4. táblázatot)

Image 12

4. táblázat

Szabványos vonórudas csatlakozó méretei (mm)

(lásd a 8. ábrát)

Osztály

C50-1

C50-2

C50-3

C50-4

C50-5

C50-6,

C50-7

Megjegyzés

e1

83

83

120

140

160

160

± 0,5

e2

56

56

55

80

100

100

± 0,5

d1

—

54

74

84

94

94

legfeljebb

d2

10,5

10,5

15

17

21

21

H13

f

110

110

155

180

200

200

+ 6,0 –0

g

85

85

90

120

140

140

± 3,0

a

100

170

200

200

200

200

+ 20,0 –0

b

150

280

360

360

360

360

+ 20,0 –0

c

20

20

24

30

30

30

legfeljebb

h

150

190

265

265

265

265

legfeljebb

l1

—

150

250

300

300

300

legfeljebb

l2

150

300

330

330

330

330

legfeljebb

l3

100

160

180

180

180

180

± 20,0

T

—

15

20

35

35

35

legfeljebb

5. táblázat

Szabványos vonórudas csatlakozók legkisebb jellemző értékei

Osztály

C50-1

C50-2

C50-3

C50-4

C50-5

C50-6

C50-7

D

18

25

70

100

130

190

190

Dc

18

25

50

70

90

120

130

S

200

250

650

900

1 000

1 000

1 000

V

12

10

18

25

35

50

75

D

=

D érték (kN)

Dc

=

D érték (kN) középtengelyes pótkocsinál történő alkalmazásoknál

S

=

a csatlakozóra ható statikus függőleges terhelés (kg)

V

=

V érték (kN)

4.   Vonószemek

4.1.   A D50 osztályú vonószemekre vonatkozó általános követelmények:

 

Minden D50 osztályú vonószemnek meg kell felelnie a 6. melléklet 3.4. szakaszában szereplő vizsgálaton.

 

A D50 osztályú vonószemek rendeltetése a C50 osztályú vonórudas csatlakozóval való használat. A vonószemek nem foroghatnak tengelyirányban (mivel a megfelelő csatlakozók el tudnak forogni).

 

Ha a D50 osztályú vonószemeket persellyel látják el, a méreteknek meg kell felelniük a 9. ábrán (a D50-C osztály esetében nem engedélyezett) vagy a 10. ábrán szereplő méreteknek.

 

A perselyek vonószembe való hegesztése tilos. A D50 osztályú vonószemek méreteinek meg kell egyezniük a 4.2. szakaszban meghatározottakkal. A D50-X osztályú vonószemek szárának formájára nincs előírás, de a szem középpontjától 210 mm távolságra a h magasságnak és a b szélességnek a 6. táblázatban megadott határértékeken belül kell lennie.

9. ábra

D50 osztályú vonószemek hasított perselye

Image 13

10. ábra

D50 osztályú vonószemek nem hasított perselye

Image 14

6. táblázat

D50-A és D50-X vonószemek méretei (lásd a 11. ábrát)

Osztály

h (mm)

b (mm)

D50-A

65 + 2/– 1

60 + 2/– 1

D50-X

legfeljebb 80

legfeljebb 62

7. táblázat

Szabványos vonószemek legkisebb jellemző értékei

Osztály

D

Dc

S

V

D50-A

130

90

1 000

30

D50-B

130

90

1 000

25

D50-C

190

120

1 000

50

D50-D

190

130

1 000

75

4.2.   A D50 osztályú vonószemekre vonatkozó különleges követelmények:

4.2.1.

A D50-A és D50-X osztályú vonószemek méreteinek meg kell egyezniük a 11. ábrán szereplő méretekkel.

11. ábra

D50-A és D50-X osztályú vonószemek méretei

(lásd a 6. táblázatot)

Image 15
Szövege kép

4.2.2.

A D50-B osztályú vonószemek méreteinek meg kell egyezniük a 12. ábrán szereplő méretekkel.

12. ábra

D50-B osztályú vonószemek méretei

(az egyéb méreteket lásd a 11. ábrán)

Image 16
Szövege kép

4.2.3.

A D50-C és D50-D osztályú vonószemek méreteinek meg kell egyezniük a 13. ábrán szereplő méretekkel.

13. ábra

D50-C és D50-D osztályú vonószemek méretei

(az egyéb méreteket lásd a 11. ábrán)

Image 17
1/
Szövege kép

4.2.4.

A D50-C és D50-D osztályú vonószemeket a 10. ábrán szereplő nem hasított perselyekkel kell felszerelni.

4.3.   Szabványos vonószemek terhelési értékei

A szabványos vonószemeknek és azok csatlakozószerkezeteinek el kell viselniük a 7. táblázatban szereplő terhelési értékeket, illetve ezekre kell vizsgálni őket.

4.4.   Az L osztályú gyűrűs vonószemekre vonatkozó általános követelmények:

4.4.1.

Az L osztályú gyűrűs vonószemeket a K osztályú vonóhorgokkal való használatra tervezték.

4.4.2.

K osztályú vonóhorgokkal való alkalmazásuk során teljesíteniük kell a csuklós mozgás tekintetében az e melléklet 10.2. szakaszában meghatározott követelményeket.

4.4.3.

Az L osztályú gyűrűs vonószemek méreteinek meg kell egyezniük a 14. ábrán és a 8. táblázatban meghatározottakkal.

14. ábra

L osztályú gyűrűs vonószemek méretei

(lásd a 8. táblázatot)

Image 18

4.4.4.

Az L osztályú gyűrűs vonószemeknek meg kell felelniük a 6. melléklet 3.4. szakaszában szereplő vizsgálatokon, és alkalmasnak kell lenniük a 9. táblázatban meghatározott jellemző értékekhez.

8. táblázat

Az L osztályú gyűrűs vonószemek méretei

(lásd a 14. ábrát)

(mm)

Osztály

L1

L2

L3

L4

L5

Megjegyzés

a

68 + 1,6/– 0,0

76,2 ± 0,8

76,2 ± 0,8

76,2 ± 0,8

68 + 1,6/– 0,0

 

b

41,2 ± 0,8

41,2 ± 0,8

41,2 ± 0,8

41,2 ± 0,8

41,2 ± 0,8

 

c

70

65

65

65

70

legalább

9. táblázat

L osztályú gyűrűs vonószemek legkisebb jellemző értékei

Osztály

L1

L2

L3

L4

L5

D kN

30

70

100

130

180

Dc kN

27

54

70

90

120

S kg

200

700

950

1 000

1 000

V kN

12

18

25

35

50

5.   Vonórudak

5.1.   Az E osztályú vonórudaknak meg kell felelniük a 6. melléklet 3.3. szakaszában ismertetett vizsgálatokon

5.2.   A vontatójárműhöz való kapcsolódás biztosítására a vonórudakat fel lehet szerelni az e melléklet 2. szakaszában említett kapcsolófejekkel vagy az e melléklet 4. szakaszában szereplő vonószemekkel. A kapcsolófejeket és vonószemeket csavarozással, csavaranyával vagy hegesztéssel lehet rögzíteni.

5.3.   Csuklós vonórudak magasságállító berendezései

5.3.1.   A csuklós vonórudakat fel kell szerelni a vonórudat a csatlakozóberendezés vagy befogópofa magasságához állító berendezésekkel. Ezeket a berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a vonórudat egy személy szerszámok vagy egyéb segédeszközök nélkül be tudja állítani.

5.3.2.   A magasságállító berendezéseknek a vonószemet vagy a vonógömbös csatlakozót a felszín feletti vízszintestől legalább 300 mm-re felfelé és lefelé kell tudniuk állítani. E tartományon belül lehetségesnek kell lennie a vonórúd fokozatmentes vagy (a vonószemnél vagy a vonógömbös csatlakozónál mérve) legfeljebb 50 mm-es fokozatokban történő beállítása.

5.3.3.   A magasságállító berendezések nem zavarhatják a vonórúd könnyű mozgását csatlakoztatás után.

5.3.4.   A magasságállító berendezések nem zavarhatják semmiféle tehetetlenségi, ráfutó típusú fék működését.

5.4.   A tehetetlenségi, ráfutó típusú fékkel kombinált vonórudak esetében a vonószem középpontja és a vonószem szabad szárának vége közötti távolságnak a fék működtetési helyzetében legalább 200 mm-nek kell lennie. Ha a vonószem szára teljesen be van nyomva, a távolság nem lehet 150 mm-nél kevesebb.

5.5.   A középtengelyes pótkocsikon alkalmazandó vonórudaknak oldalirányú erőkkel szemben legalább a függőleges erőkkel szembeni ellenálló nyomaték felével kell rendelkezniük.

6.   Vonógerendák

6.1.   Az F osztályú vonógerendáknak meg kell felelniük a 6. melléklet 3.3. szakaszában előírt vizsgálatokon.

6.2.   A C osztályú szabványos vonórudas csatlakozó felszereléséhez szolgáló fúrósablonnak meg kell felelnie az alábbi 15. ábrának és 10. táblázatnak.

6.3.   Vonógerendát nem lehet a gépjármű alvázához, felépítményéhez vagy egyéb részéhez hegeszteni.

15. ábra

Szabványos vonórudas csatlakozó szerelési méretei

(lásd a 10. táblázatot)

Image 19

10. táblázat

Szabványos vonórudas csatlakozó szerelési méretei

(lásd a 15. ábrát)

(mm)

Osztály

C50-1

C50-2

C50-3

C50-4

C50-5

C50-6,

C50-7

Megjegyzés

e1

83

83

120

140

160

160

± 0,5

e2

56

56

55

80

100

100

± 0,5

d1

—

55

75

85

95

95

+ 1,0/– 0,5

d2

10,5

10,5

15

17

21

21

H13

T

—

15

20

35

35

35

legfeljebb

F

120

120

165

190

210

210

legalább

G

95

95

100

130

150

150

legalább

L1

—

200

300

400

400

400

legalább

7.   Nyeregszerkezetek és kormányékek

A lenti 7.1–7.7. szakaszban meghatározott követelmények az összes G50 osztályú nyeregszerkezetre vonatkoznak.

A szabványos csatlakozóberendezések által teljesítendő további követelmények a 7.9. szakaszban szerepelnek.

A kormányékeknek teljesíteniük kell a 7.8. szakaszban felsorolt követelményeket.

7.1.   Megfelelő királycsapok

A G50 osztályú nyeregszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy azokat a H50 osztályú királycsappal lehessen használni, és együttesen a meghatározott jellemzőket biztosítsák.

7.2.   Vezetők

A nyeregszerkezeteket fel kell szerelni a királycsap biztonságos és helyes kapcsolódását biztosító vezetővel. A szabványos, 50 mm átmérőjű nyeregszerkezetek esetében a vezető bemeneti szélességének legalább 350 mm-nek kell lennie (lásd a 16. ábrát).

A G50-X osztályú, kis méretű, nem szabványos, 25 kN legnagyobb D értékkel rendelkező nyeregszerkezetek esetében a bemeneti szélességnek legalább 250 mm-nek kell lennie.

16. ábra

Szabványos nyeregszerkezetek méretei

(lásd a 11. táblázatot)

Megjegyzés:

Image 20
Megjegyzés: 1/ 2/ 3/ 4/
Szövege kép

16a. ábra

A szerelőnyílások tűrése a nyeregszerkezetek J osztályú szerelőlapjain

(lásd e melléklet 9.1. szakaszát)

Image 21

a vontatójármű hossztengelye

királycsap helyzete

11. táblázat

Szabványos nyeregszerkezetek méretei

(lásd a 16. ábrát)

(mm)

Osztály

G50-1

G50-2

G50-3

G50-4

G50-5

G50-6

H

140–159

160–179

180–199

200–219

220–239

240–260

7.3.   A nyeregszerkezet legkisebb csuklós mozgása

Az összekapcsolt vonócsappal, de anélkül, hogy a nyeregszerkezet járműhöz vagy szerelőlaphoz lenne rögzítve, viszont figyelembe véve a felfogó csavarok hatását, a csatlakozónak a vonócsap következő legkisebb csuklós mozgását kell lehetővé tennie:

7.3.1.

± 90° a függőleges tengely körül (ez a kényszerkormányzású nyeregszerkezetekre nem vonatkozik);

7.3.2.

± 12° a haladási irányt keresztező vízszintes tengely körül. Ez a szög nem feltétlenül felel meg a terepen való használathoz.

7.3.3.

A hossztengely mentén legfeljebb ± 3° tengely körüli elfordulás megengedett. Teljesen kilengő nyeregszerkezet esetében azonban ezt a szöget túl lehet lépni, feltéve, hogy a reteszelőmechanizmus lehetővé teszi az elfordulás ± 3°-ra történő korlátozását.

7.4.   A nyeregszerkezetek szétkapcsolását megakadályozó reteszelőberendezések

A nyeregszerkezetet összekapcsolt helyzetben két mechanikus kényszerkapcsolású reteszelőberendezéssel kell zárni; ha ezek bármelyike meghibásodik, a másiknak működésben kell maradnia.

Az elsődleges reteszelőberendezés automatikus üzemű, a második reteszelőberendezés azonban lehet automatikus vagy kézi működtetésű. A másodlagos reteszelőberendezés lehet olyan kialakítású, hogy az elsődleges berendezéssel együtt működjön, és az elsődleges berendezéshez további mechanikus kényszerzárást biztosítson. Gondoskodni kell arról, hogy a másodlagos reteszelőberendezést csak akkor lehessen bekapcsolni, ha az elsődleges berendezés megfelelően lezáródott.

A reteszelőberendezések nem szándékos kioldásának lehetőségét ki kell küszöbölni. A kioldás csak a jármű vezetőjének vagy üzemeltetőjének szándékos cselekedetével lehet lehetséges.

A csatlakozó zárt és reteszelt helyzetét vizuálisan jelezni kell valamilyen mechanikus berendezéssel és lehetőséget kell adni a jelző helyzetének tapintással történő ellenőrzésére, például sötétben. A kijelzőnek mind az elsődleges, mind a másodlagos reteszelőberendezés zárását jeleznie kell, elég azonban csak egy berendezés zárását jelezni, ha a második reteszelőberendezés zárása egyidejűleg történik az első berendezés zárásával, és a kialakítás szerves részét képezi.

7.5.   Kezelőszervek és kioldó mechanizmusok

Zárt helyzetben a kezelőszervek vagy kioldó mechanizmusok nem szándékos vagy véletlenszerű működtetésének lehetőségét ki kell küszöbölni. A reteszelőrendszer kialakításának olyannak kell lennie, hogy a reteszelőberendezést a csatlakozókioldó mechanizmus határozott, tudatos működtetésével kelljen kioldani.

7.6.   Felületkezelés

A nyeregtalp és csatlakozózár felületének funkcionálisan kielégítőnek, valamint gondosan megmunkáltnak, kovácsoltnak, öntöttnek vagy sajtoltnak kell lennie.

7.7.   Terhelési követelmények

Minden nyeregszerkezetnek meg kell felelnie a 6. melléklet 4.7. szakaszában leírt vizsgálatokon.

7.8.   Kormányékek

7.8.1.   A félpótkocsik kényszerkormányzása érdekében a kormányékek méreteinek a 17. ábrán megadott méretekkel kell megegyezniük.

17. ábra

Rugós kormányékek méretei

Image 22
1/ 2/
Szövege kép

7.8.2.   A kormányéknek lehetővé kell tennie a biztonságos és helyes csatlakoztatást, és rugózottnak kell lennie. A rugóerőt úgy kell megválasztani, hogy a terheletlen félpótkocsit csatlakoztatni lehessen, és az össztömegéig terhelt félpótkocsi kormányéke a használat során szorosan érintkezzen a csatlakozó oldalfelületével. A nyereg lekapcsolásának terhelt és terheletlen félpótkocsival egyaránt lehetségesnek kell lennie.

7.9.   A szabványos nyeregszerkezetekre vonatkozó különleges követelmények:

7.9.1.

méreteiknek meg kell felelniük a 16. ábrán és a 11. táblázatban megadott méreteknek;

7.9.2.

alkalmasnak kell lenniük 150 kN D értékre és 20 tonna U értékre, illetve ezekre kell őket vizsgálni;

7.9.3.

kioldásuknak közvetlenül a csatlakozón elhelyezett kézikarral lehetségesnek kell lennie;

7.9.4.

kormányékek segítségével képesnek kell lenniük a félpótkocsik kényszerkormányzására – lásd a 7.8. szakaszt.

8.   Királycsapok

8.1.   A H50 osztályú (ISO 337) királycsapok méretei a 18. ábrán szerepelnek.

18. ábra

H50 osztályú királycsapok méretei

Image 23

8.2.   A királycsapoknak meg kell felelniük a 6. melléklet 3.9. szakaszában meghatározott vizsgálatokon.

9.   Szerelőlapok

9.1.   A nyeregszerkezetek J osztályú szerelőlapjain a 16a. ábrán látható módon elhelyezett, kör alakú szerelőfuratoknak kell lenniük, ha azokat szabványos nyeregszerkezetekhez szánják. A szerelőfuratok átmérőjének azonban 17 mm + 2,0 mm/– 0,0 mm-nek kell lennie. A nyílásoknak kör alakúnak kell lenniük, NEM hasítottnak (lásd a 16a. ábrát).

9.2.   A szabványos nyeregszerkezetek szerelőlapjainak alkalmasnak kell lenniük a félpótkocsik kényszerkormányzására (kormányékek segítségével). A nem szabványos nyeregszerkezethez való, kényszerkormányzásra nem alkalmas szerelőlapokat megfelelően jelölni kell.

9.3.   A nyeregszerkezetek szerelőlapjainak meg kell felelniük a 6. melléklet 3.8. szakaszában ismertetett vizsgálatokon.

10.   Vonóhorgok

10.1.   A K osztályú vonóhorgokra vonatkozó általános követelmények:

10.1.1.

Minden K osztályú vonóhorognak meg kell felelnie a 6. melléklet 3.5. szakaszában meghatározott vizsgálatokon, és alkalmasnak kell lennie a 13. táblázatban szereplő jellemző értékek teljesítésére.

10.1.2.

A K osztályú vonóhorgok mérete a 19. ábrán és a 12. táblázatban szerepel. A K1–K4 osztályba nem automatikus csatlakozók tartoznak, amelyeket csak legfeljebb 3,5 tonna megengedett össztömegű pótkocsikon lehet használni, a KA1–KA3 osztályba pedig automatikus csatlakozók tartoznak.

19. ábra

K osztályú vonóhorgok méretei és csuklós mozgása

Image 24

10.1.3.

Vonóhorgot csak gyűrűs vonószemmel lehet használni, és L osztályú gyűrűs vonószemmel alkalmazva a K osztályú csatlakozónak az e melléklet 10.2. szakaszában meghatározott szögtartományokban kell csuklósan mozognia.

10.1.4.

A K osztályú vonóhorgot olyan gyűrűs vonószemmel kell használni, amely legalább 3 mm biztonsági teret, azaz szabad mozgást, új korában pedig legfeljebb 5 mm biztonsági teret biztosít. Az alkalmazható vonószemekről a csatlakozó gyártójának az 1. mellékletben szereplő értesítésben kell nyilatkoznia.

10.2.   Az L osztályú gyűrűs vonószemmel használt, gépjárműre fel nem szerelt K osztályú csatlakozónak a csuklós mozgás következő nem egyidejű szögeivel kell rendelkeznie – lásd még a 19. ábrát:

10.2.1.

± 90° vízszintesen a csatlakozó függőleges tengelye körül;

10.2.2.

± 40° függőlegesen a csatlakozó keresztirányú tengelye körül;

10.2.3.

± 20° tengely körüli elfordulás a csatlakozó vízszintes hosszirányú középvonala körül.

10.3.   Az automatikus K osztályú vonóhorgok befogópofájának olyan kialakításúnak kell lennie, amely a vonószemet bevezeti a csatlakozóba.

10.4.   Nem szándékos szétkapcsolást megelőző reteszelés:

 

a csatlakozót zárt helyzetében két mechanikus kényszerkapcsolású reteszelőberendezéssel kell rögzíteni; ha ezek bármelyike meghibásodik, a másiknak működésben kell maradnia.

 

A csatlakozó zárt és reteszelt helyzetét kívülről egyértelműen jelezni kell egy mechanikus berendezéssel. Lehetőséget kell biztosítani a jelző helyzetének tapintással történő ellenőrzésére, pl. sötétben.

 

A mechanikus jelzőberendezésnek mindkét reteszelőberendezés zárását jeleznie kell (ÉS feltétel).

 

Elég azonban csak egy reteszelőberendezés zárását jelezni, ha ilyen helyzetben a második reteszelőberendezés zárása a kialakítás szerves részét képezi.

10.5.   Kézikarok

A kézikarokat kerekített végű, könnyen használható módon kell kialakítani. A csatlakozónak a kézikar közelében nem lehet éles széle vagy esetleg becsípődést okozó pontja, amely a csatlakozó működtetése során sérülést okozhat. A csatlakozó kioldásához szükséges, a vonószem nélkül mért erő nem haladhatja meg a 250 N-t a kézikarra merőlegesen a működtetés vonalában.

12. táblázat

K osztályú vonóhorgok méretei

(lásd a 19. ábrát)

Osztály

K1

K2

K3

K4

KA1

KA2

KA3

Megjegyzés

e1

—

83

83

120

120

140

160

± 0,5

e2

—

56

56

55

55

80

100

± 0,5

e3

90

—

—

—

—

—

—

± 0,5

d2

17

10,5

10,5

15

15

17

21

H13

c

3

3

3

3

3

3

3

legalább

f

130

175

175

180

180

200

200

legfeljebb

g

100

100

100

120

120

140

200

legfeljebb

a

45

45

45

45

45

45

45

+ 1,6/– 0,0

L1

120

120

120

120

250

300

300

legfeljebb

L2

74

74

63

74

90

90

90

legfeljebb

L3

110

130

130

150

150

200

200

legfeljebb


13. táblázat

K osztályú vonóhorgok legkisebb jellemző értékei

Osztály

K1

K2

K3

K4

KA1

KA2

KA3

D kN

17

20

20

25

70

100

130

Dc kN

—

—

17

20

54

70

90

S kg

120

120

200

250

700

900

1 000

V kN

—

—

10

10

18

25

35

11.   Vonórúd típusú egyedi csatlakozók – T osztály

11.1.   A T osztályú vonórúd típusú, egyedi csatlakozók különleges járműszerelvényeken, például járműszállítókon való használatra szolgálnak.

E járművek különleges felépítménnyel rendelkeznek, és a csatlakozó sajátos, szokatlan elhelyezésére lehet szükség.

11.2.   A T osztályú csatlakozókat kizárólag középtengelyes pótkocsikkal lehet használni; ezt a korlátozást fel kell tüntetni az 1. mellékletben szereplő értesítésben.

11.3.   A T osztályú csatlakozókat összepárosítva kell jóváhagyni, és gondoskodni kell arról, hogy a csatlakozót csak műhelyben, a járművön szokásos módon nem szállított szerszámok használatával lehessen szétválasztani.

11.4.   A T osztályú csatlakozók nem lehetnek automatikus működésűek.

11.5.   A T osztályú csatlakozóknak meg kell felelniük a 6. melléklet 3.3. szakaszában megadott vizsgálati követelményeknek, a 3.3.4. szakasz kivételével.

11.6.   Az összeállított, járműre fel nem szerelt, de a járműre felszerelttel azonos normál helyzetben lévő csatlakozónak a csuklós mozgás következő legkisebb és egyidejű szögeit kell teljesítenie:

11.6.1.

± 90° vízszintesen a függőleges tengely körül;

11.6.2.

± 8° függőlegesen a vízszintes kereszttengely körül;

11.6.3.

a vízszintes hossztengely körüli ± 3° elfordulás.

12.   Vonórúd típusú csatlakozók – W osztály

12.1.1.   A W osztályú csatlakozóknak automatizált lépések sorozatának részeként automatikusan mechanikusan kell összekapcsolnia a két járművet, és létrehoznia az elektromos és pneumatikus fékátviteli kapcsolatot.

12.1.2.   A W osztályú csatlakozóknak automatizált lépések sorozatának részeként automatikusan kell megszakítania az elektromos és pneumatikus fékátviteli kapcsolatot, és mechanikusan kell szétkapcsolnia a két járművet.

12.2.   A W osztályú csatlakozóknak meg kell felelniük a 6. melléklet 3.3. szakaszában megadott vizsgálati követelményeknek, a 3.3.4. szakasz kivételével. A zárat és bármely záró eszközt tesztelni kell a kinyílás irányába ható 0.25 D-s statikus erővel. A vizsgálat nem eredményezheti a zár kinyílását. A reteszelőberendezésnek a vizsgálat után teljes mértékben működőképesnek kell lennie. Hengeres vonócsapok esetében 0,1 D vizsgálati erő is elég.

12.3.   Az összeállított, csatlakoztatott, a járműre fel nem szerelt, de a járműre felszerelttel azonos normál helyzetben lévő csatlakozónak a csuklós mozgás következő legkisebb és egyidejű szögeit kell teljesítenie:

12.3.1.

± 90° vízszintesen a függőleges tengely körül;

12.3.2.

± 20° függőlegesen a vízszintes kereszttengely körül;

12.3.3.

a vízszintes hossztengely körüli ± 25° elfordulás.

12.4.   A távvezérlő berendezéssel felszerelt W osztályú csatlakozónak teljesítenie kell az e melléklet 13. szakaszában meghatározott követelményeket.

12.5.   A W osztályú csatlakozónak az e melléklet 13. szakasza szerinti távjelzővel kell rendelkeznie.

13.   Távjelző és távvezérlő berendezések

13.1.   Távjelző és távvezérlő berendezések csak az automatikus vonórudas csatlakozókra és az automatikus nyeregszerkezetekre engedélyezettek.

Távjelző és távvezérlő berendezések csak a C50-X és G50-X osztályú automatikus csatlakozóberendezésekre engedélyezettek.

A távjelző és távvezérlő berendezések nem zavarhatják a csatlakoztatott vonószem vagy csatlakoztatott félpótkocsi legkisebb szabad mozgását. A berendezéseket tartósan a járműre kell szerelni.

A csatlakozóberendezés vizsgálatainak és jóváhagyásának ki kell terjedniük az összes távjelző vagy távvezérlő berendezésre, valamint a kezelőszervek és átviteli berendezések valamennyi részére.

13.2.   Távjelzés

13.2.1.   Automatikus csatlakozás esetében a távjelző berendezéseknek optikai módon, a 13.2.2. szakasznak megfelelően jelezniük kell a csatlakozó zárt és kétszeresen reteszelt helyzetét. Emellett a nyitott helyzetet is jelezhetik. Ebben az esetben a jelzésnek a 13.2.3. szakaszban meghatározott módon kell történnie.

A távjelző berendezést a csatlakozó minden nyitása és zárása során automatikusan kell aktiválni és visszaállítani.

13.2.2.   A nyitottból zárt és kétszeresen reteszelt helyzetbe történő változást zöld optikai jelzéssel kell jelezni.

13.2.3.   Ha a távjelző berendezés a nyitott, illetve nem reteszelt helyzetet is jelzi, erre vörös optikai jelet kell alkalmazni.

13.2.4.   Az automatikus csatlakoztatási folyamat kijelzése esetén a távjelző csak akkor mutathatja a folyamat befejezését, ha a vonócsap elérte a kétszeresen reteszelt végállást.

13.2.5.   Bármilyen hiba megjelenése a távjelző rendszerben nem jelezheti a csatlakoztatási folyamat során a zárt és reteszelt helyzetet, ha az a végállást nem érte el.

13.2.6.   A két reteszelőberendezés valamelyikének kinyílása hatására a zöld optikai jelnek ki kell aludni, és (ha van) a vörös optikai jelnek meg kell jelennie.

13.2.7.   A közvetlenül a csatlakozóberendezésre felszerelt mechanikus jelzőket meg kell tartani.

13.2.8.   Annak érdekében, hogy a vezetés során a vezető figyelme ne terelődjön el, lehetőséget kell biztosítani a távjelző berendezés kikapcsolására, azonban annak a csatlakozó következő nyitása és zárása alkalmával automatikusan újra be kell kapcsolódnia – lásd a 13.2.1. szakaszt.

13.2.9.   Ha a vezetőfülkében vannak felszerelve, a távjelző berendezéseket a vezető látóterében kell felszerelni, azokat egyértelműen meg kell jelölni.

Ha a jármű oldalán vannak felszerelve, a távjelző berendezéseket a vezető látóterében kell felszerelni, azokat tartósan és egyértelműen meg kell jelölni.

13.3.   Távvezérlés

13.3.1.   Ha az ezen előírás 2.8. szakaszában meghatározott távvezérlő berendezést alkalmaznak, akkor kell lennie a 13.2. szakaszban ismertetett távjelző berendezésnek is.

13.3.2.   Kell egy külön erre a célra szolgáló kapcsoló (azaz főkapcsoló, kar vagy szelep), amelynek segítségével a távvezérlő berendezéssel nyitni vagy zárni lehet a csatlakozót. Ha ez a főkapcsoló nem a vezetőfülkében található, nem lehet olyan helyen, ahol illetéktelenek szabadon hozzáférhetnek, vagy pedig legyen zárható. A csatlakozónak a vezetőfülkéből való tényleges működtetése csak akkor lehetséges, ha a nem szándékos működtetés ki van zárva, például azáltal, hogy a működtetés csak olyan művelettel lehetséges, amelyhez mindkét kézre szükség van.

Lehetőséget kell biztosítani annak megerősítésére, hogy a csatlakozó távvezérlésű nyitása befejeződött-e vagy sem.

13.3.3.   Ha a távvezérlés során a csatlakozót külső erővel kell nyitni, a vezető számára megfelelően jelezni kell azt a feltételt, amely mellett a külső erő hat a csatlakozóra. Ez nem szükséges, ha a külső erő csak akkor működőképes, amikor a távvezérlő működik.

13.3.4.   Ha a csatlakozó távvezérlésű nyitását végző szerkezetet kívülről szerelték a járműre, lehetőséget kell biztosítani a csatlakoztatott járművek közötti terület felügyeletére, azonban nem szükséges e területre belépni a szerkezet működtetésére.

13.3.5.   A működés bármilyen egyszeri hibája vagy a rendszer bármely egyszeri meghibásodásának előfordulása nem eredményezheti a csatlakozó véletlen kinyílását szokásos közúti használatban. A rendszer bármely hibáját közvetlenül kell jelezni, vagy a következő működtetésnél azonnal nyilvánvalóvá kell válnia, pl. hibás működéssel.

13.3.6.   A távvezérlő meghibásodása esetén vészhelyzetben lehetőséget kell biztosítani a csatlakozó nyitására legalább egy más módon. Ha ehhez szerszám használata szükséges, annak szerepelnie kell a jármű szerszámkészletében. E melléklet 3.6. szakaszának követelményei nem vonatkoznak azokra a kézikarokra, amelyek kizárólag a csatlakozó vészhelyzetben történő nyitására szolgálnak.

13.3.7.   A távvezérlő berendezéseket tartósan és egyértelműen azonosítani kell.


6. MELLÉKLET

MECHANIKUS CSATLAKOZÓBERENDEZÉSEK VAGY -ALKATRÉSZEK VIZSGÁLATA

1.   Általános vizsgálati követelmények

1.1.   A csatlakozóberendezések mintáinak mind szilárdságát, mind működését vizsgálni kell. Vizsgálatokat kell végezni a legrosszabb esetre vonatkozó feltételekkel kapcsolatban.

A legrosszabb esetre vonatkozó feltételek meghatározása elméleti értékelés útján is történhet. Minden lehetséges esetben fizikai vizsgálatot kell végezni, de eltérő rendelkezés hiányában a típusjóváhagyó hatóság vagy műszaki szolgálat eltekinthet a fizikai szilárdság vizsgálatától, ha az alkatrész egyszerű kialakítása lehetővé teszi az elméleti értékelést.

Az elméleti értékeléseknek minden esetben ugyanolyan minőségű eredményt kell biztosítaniuk, mint a dinamikus vagy statikus vizsgálat. Kétség esetén a fizikai vizsgálat eredménye az irányadó.

Lásd még ezen előírás 4.10. szakaszát.

1.2.   A csatlakozóberendezések szilárdságát dinamikus (tartóssági) vizsgálattal kell ellenőrizni. Bizonyos esetekben további statikus vizsgálatokra lehet szükség (lásd e melléklet 3. szakaszát).

1.3.   A dinamikus vizsgálatot (kivétel az ezen melléklet 3.10. szakasza szerinti vizsgálat) az anyagnak megfelelő számú terhelési ciklusokkal, hozzávetőlegesen szinuszos (váltakozó és/vagy pulzáló) terheléssel kell elvégezni. Nem fordulhat elő repedés vagy törés.

1.4.   Az előírt statikus vizsgálatok során csak enyhe maradó alakváltozás keletkezhet. Egyéb rendelkezés hiányában a lekapcsolást követő tartós képlékeny alakváltozás nem lehet a vizsgálat során mért legnagyobb alakváltozás 10 százalékánál nagyobb. Abban az esetben, ha az alakváltozás mérése a vizsgáló számára kockázatot jelent a vizsgálat során, a statikus vizsgálat e részétől el lehet tekinteni, feltéve, hogy ugyanezt a paramétert más vizsgálatokkal, például dinamikus vizsgálattal ellenőrzik.

1.5.   A dinamikus vizsgálatok terhelési feltevései a jármű hossztengelyén ható vízszintes erőkomponensen és a függőleges erőkomponensen alapulnak. A jármű hossztengelyére keresztben ható vízszintes erőkomponenseket és nyomatékokat nem kell figyelembe venni, feltéve, hogy azok csekély jelentőségűek. Ez az egyszerűsítés az e melléklet 3.10. szakasza szerinti vizsgálati eljárásra nem érvényes.

Ha a csatlakozóberendezés kialakítása vagy a járműhöz történő rögzítése, vagy további rendszerek (pl. stabilizálók, rövid csatlakozóberendezések stb.) csatlakoztatása további erőket vagy nyomatékokat kelt, a típusjóváhagyó hatóság vagy műszaki szolgálat további vizsgálatokat írhat elő.

A jármű hossztengelyén ható vízszintes erőkomponenst egy elméletileg meghatározott referenciaerő, a D vagy Dc érték képviseli. A függőleges erőkomponenst adott esetben a csatlakozás pontjában kifejtett S statikus függőleges támasztóterhelés alkotja, valamint a V feltételezett függőleges terhelés, nyeregszerkezetek esetében pedig az U statikus függőleges támasztóterhelés alkotja.

1.6.   Az ezen előírás 2.11. szakaszában meghatározott, a vizsgálatok alapjául szolgáló D, Dc, S, V és U jellemző értékeknek a gyártó által a típusjóváhagyási kérelemben megadott adatokkal kell megegyezniük – lásd az 1. és 2. mellékletben megadott értesítéseket.

1.7.   Minden, rugóerővel helyén tartott határozott reteszelőberendezésnek zárt helyzetben kell maradnia, ha olyan erő hat rá a legkedvezőtlenebb irányból, amely a reteszelőmechanizmus tömege háromszorosának felel meg.

2.   Vizsgálati eljárások

E melléklet 3.10. szakasza szerinti vizsgálati eljárás alkalmazása esetében a 2.1., a 2.2., a 2.3. és a 2.5. szakasz nem alkalmazandó.

2.1.   A dinamikus és a statikus vizsgálatokhoz a mintát megfelelő próbapadra kell helyezni erőkifejtő berendezéssel, hogy arra a meghatározott vizsgálati erőtől eltekintve más további erők vagy nyomatékok ne hassanak. Váltakozó vizsgálatok esetében az erőkifejtés iránya ± 1°-nál többel nem térhet el a meghatározott iránytól. Pulzáló és statikus vizsgálatok esetében a szöget a legnagyobb vizsgálati erőre kell beállítani. Ehhez általában két csuklós csatlakozásra van szükség: egyre az erőkifejtés (azaz a csatlakozás) pontjánál, egyre pedig ettől megfelelő távolságra.

2.2.   A vizsgálati frekvencia nem haladhatja meg a 35 Hz-et. A kiválasztott frekvenciát jól el kell különíteni a vizsgálati berendezés rezonanciafrekvenciájától, ezen belül a vizsgált berendezés rezonanciájától. A két erőkomponens frekvenciája aszinkron vizsgálatnál kb. 1 százalék és legfeljebb 3 százalék közötti eltérést mutathat. Acélból készült csatlakozóberendezések esetében a terhelési ciklusok száma 2 × 106. Nem acélból készült berendezések esetében nagyobb ciklusszámra lehet szükség. A vizsgálat során felmerülő esetleges repedések meghatározásához a repedésvizsgálat festékbehatolásos módszerét vagy ezzel egyenértékű módszert kell alkalmazni.

2.3.   A pulzáló vizsgálatok alkalmával a vizsgálati erő a legnagyobb és a legkisebb vizsgálati erő között váltakozik, amely utóbbi a konkrét vizsgálati eljárásban meghatározottak hiányában nem lehet nagyobb, mint a legnagyobb vizsgálati erő 5 %-a.

2.4.   Az e melléklet 3.2.3. szakaszában előírt különleges vizsgálatoktól eltérő statikus vizsgálatoknál a vizsgálati erőt egyenletesen és gyorsan kell kifejteni, és legalább 60 másodpercig fenn kell tartani.

2.5.   A vizsgált csatlakozóberendezést vagy -alkatrészt a lehető legszilárdabban kell felszerelni a vizsgálati próbapadra, abban a helyzetben, amelyben a járműveken ténylegesen használják őket. A reteszelőberendezéseknek meg kell felelniük a gyártó vagy kérelmező által meghatározottaknak, továbbá azonosaknak kell lenniük, vagy azonos mechanikus jellemzőkkel kell rendelkezniük a csatlakozóberendezés vagy -alkatrész járműhöz erősítésére használtakkal.

2.6.   A csatlakozóberendezéseket vagy -alkatrészeket az úton használt formában kell vizsgálni. A gyártó döntése szerint azonban a műszaki szolgálattal egyeztetve a rugalmas alkatrészeket semlegesíteni lehet, ha ez a vizsgálati eljáráshoz szükséges, és nem befolyásolja irreálisan a vizsgálat eredményét.

A felgyorsított vizsgálati eljárások során túlmelegedő rugalmas alkatrészeket a vizsgálat során ki lehet cserélni. A vizsgálati terhelést különleges, holtjáték nélküli berendezésekkel lehet kifejteni.

3.   Különleges vizsgálati követelmények

E melléklet 3.10. szakasza szerinti vizsgálati eljárás alkalmazása esetén a 3.1.1–3.1.6. szakasz követelményei nem alkalmazandók.

3.1.   Vonógömbök és vonószárak

3.1.1.   A vonógömbös mechanikus csatlakozóberendezések a következő típusúak lehetnek:

a)

egy darabból álló vonógömbök, beleértve a nem csereszabatos levehető gömbös berendezéseket (lásd a 20a. és a 20b. ábrát);

b)

vonógömbök, amelyekről több rész leszerelhető (lásd a 20c., a 20d. és a 20e. ábrát);

c)

vonószár felszerelt gömb nélkül (lásd a 20f. ábrát).

20. ábra

Gömb típusú vonószárak kialakításai

Image 25

a

egy darabból álló vonószár és vonógömb

b

a fentiről a gömb kézzel, szerszámok használata nélkül, például bajonettzárral leszerelhető

c

vonószár szerszámok segítségével levehető gömbbel

d

vonószár levehető gömbbel és integrált – például A50 osztályú – talprésszel

e

vonószár szerszámok segítségével levehető gömbbel

f

vonószár gömb nélkül

3.1.2.   Az alapvető vizsgálat egy dinamikus tartóssági vizsgálat. A vizsgálati minta a vonógömbből, a gömb nyakából és a szerkezet járműhöz való rögzítésére szolgáló szerelvényekből áll. A vonógömböt és a vonószárat szilárdan fel kell szerelni váltakozó erő kifejtésére képes vizsgálati próbapadra abban az elhelyezésben, ahogyan azt használni kell.

3.1.3.   A vonógömb és a vonószár rögzítésére szolgáló szerelési pontok helyzetét a jármű gyártója határozza meg (lásd ezen előírás 2. mellékletének függelékét).

3.1.4.   A vizsgálatra benyújtott berendezéseket az összes olyan alkatrésszel és tervezési részlettel együtt kell benyújtani, amely befolyásolhatja a szilárdsági kritériumokat (pl. elektromos aljzat lemeze, esetleges jelölések stb.). A vizsgálati mintában a gépjárműhöz való rögzítés vagy felszerelés pontjáig bezárólag minden alkatrésznek szerepelnie kell. A gépjármű gyártójának meg kell adnia a vonógömb geometriai elhelyezését és a csatlakozóberendezés referenciavonalhoz képest megadott rögzítési pontjait, és ezeket fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben. A referenciavonalhoz képest megállapított rögzítési pontok összes relatív helyzetét reprodukálni kell a vizsgálati próbapadon, ehhez a vontatójármű gyártója köteles a szükséges információkat megadni az vonóberendezés gyártójának.

3.1.5.   A vizsgálati próbapadra felszerelt mintára váltakozó terhelési erőt kell kifejteni a gömbbel a 21. vagy a 22. ábra szerinti szöget bezáró irányban.

A vizsgálati szög irányát a gömb közepén áthaladó vízszintes referenciavonal és a gömb közepén áthaladó keresztirányú függőleges síkhoz képest vízszintes síkban mért legközelebbi legmagasabb rögzítési ponton áthaladó vízszintes vonal közötti függőleges viszony határozza meg. Ha a rögzítési pont vonala a vízszintes referenciavonal fölé esik, a vizsgálatot α = + 15° ± 1° szögben kell elvégezni, ha ez alá, a vizsgálatot α = – 15° ± 1° szögben kell elvégezni (lásd a 21. ábrát). A vizsgálati szög meghatározása során a járműgyártó által meghatározott rögzítési pontokat kell figyelembe venni; ezek továbbítják a legnagyobb vonóerőt a vontatójármű szerkezetéhez.

Ezt a szöget a függőleges statikus és dinamikus terhelés figyelembevételével választják meg, és csak az alábbi értéket meg nem haladó, megengedett statikus függőleges terhelésre vonatkozik:

S = 120 × D

[N]

Abban az esetben, ha a statikus függőleges terhelés meghaladja a fenti értéket, a szöget mindkét esetben 20°-ra kell növelni.

A dinamikus vizsgálatot a következő vizsgálati erővel kell elvégezni:

Fhs res = ± 0,6 D

3.1.6.   A vizsgálati eljárás a csatlakozóberendezések különféle típusaira (lásd a melléklet 3.1.1. szakaszát) érvényes, ezek:

3.1.6.1.

egy darabból álló vonógömbök, beleértve a nem csereszabatos levehető gömbös berendezéseket (lásd a 20a. és a 20b. ábrát);

3.1.6.1.1.   a 20a. és a 20b. ábrán látható berendezések szilárdsági vizsgálatát a 3.1.5. szakasz követelményei szerint kell elvégezni;

21. ábra

A vizsgálati erő kifejtésének szöge

Image 26

Megjegyzés: a referenciavonallal párhuzamos vonal a vonószár járműhöz való rögzítésének legmagasabb és legközelebbi pontjának közepén halad át – lásd a 6. melléklet 3.1.5. szakaszát.

22. ábra

A vizsgálati erő kifejtésének szöge

Image 27

Megjegyzés: az Fhs res váltakozó vizsgálati erő iránya a gömb közepén áthaladó vízszintes referenciavonalnak e referenciavonallal párhuzamos vonalhoz képesti elhelyezkedésétől függ – lásd a 21. ábrát.

3.1.6.2.

Levehető részeket tartalmazó vonógömbök

A meghatározott kategóriák a következők:

a)

vonószár és gömb (lásd a 20c. ábrát);

b)

vonószár és gömb integrált talprésszel (lásd a 20d. ábrát);

c)

vonószár levehető gömbbel (lásd a 20e. ábrát);

d)

vonószár gömb nélkül (lásd a 20f. ábrát).

3.1.6.2.1.   A 20c–f. ábrán szereplő berendezések szilárdsági vizsgálatát a 3.1.5. szakasz követelményei szerint kell elvégezni. Az e és f méretet, amelyek gyártási tűrésének ± 5 mm-nek kell lennie, fel kell venni a vizsgálati jegyzőkönyvbe.

A vonószár vizsgálatát (lásd a 20f. ábrát) (tartószerkezetre) szerelt vonógömbbel kell elvégezni.

Csak a vonószárnak a rögzítési pontok és a fejtámasztó felület közötti részére vonatkozó vizsgálati eredményt kell figyelembe venni. Az e és f méretet, amelyek gyártási tűrésének ± 5 mm-nek kell lennie, a csatlakozóberendezés gyártójának meg kell adnia.

3.1.6.3.

Változtatható e és f méretű csatlakozóberendezések leszerelhető és csereszabatos vonógömbökhöz – lásd a 22. ábrát.

3.1.6.3.1.   Az ilyen vonószárak szilárdsági vizsgálatait a 3.1.5. szakasz követelményei szerint kell végezni.

3.1.6.3.2.   Ha a gyártó és a típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat egyetértésben meghatározza a legrosszabb esetnek megfelelő vizsgálati elrendezést, elegendő ezzel az egyetlen elrendezéssel elvégezni a vizsgálatot.

Eltérő esetben a 3.1.6.3.3. szakasz szerinti egyszerűsített vizsgálati programmal kell több helyzetet vizsgálni.

3.1.6.3.3.   Egyszerűsített vizsgálati programban az f értékének az fmin meghatározott értéke és az fmax 100 mm-t meg nem haladó értéke között kell lennie. A gömbnek a támasztó szerkezettől 130 mm-es emax távolságra kell lennie. A gömbnek a felszerelési felülettől fennálló vízszintes távolság és az f függőleges tartománya (fmin és fmax között) meghatározott térben elfoglalt összes lehetséges helyzetének lefedésére két berendezést kell vizsgálni:

a)

az egyiknél a gömbnek a felső (fmax) helyzetben;

b)

a másiknál a gömbnek az alsó (fmin) helyzetben kell lennie.

A vizsgálati erő kifejtésének szöge változik, és attól függően pozitív vagy negatív, hogy a gömb közepén áthaladó vízszintes referenciavonal milyen viszonyban van a csatlakozóberendezés legmagasabb és legközelebbi rögzítő pontjain áthaladó párhuzamos vonallal. Az alkalmazandó szögeket a 22. ábra mutatja be.

3.1.7.   Abban az esetben, ha csavaros rögzítéstől eltérő rögzítéssel, például rugós bilinccsel rögzítik a levehető gömbegységeket, és a rögzítés pozitív mechanikus összekapcsolású működését a dinamikus vizsgálat során nem vizsgálják, a rögzítésen statikus vizsgálatot kell végezni a gömbre vagy a mechanikus kényszerkapcsolást biztosító elemre megfelelő irányban kifejtett erővel. Abban az esetben, ha a mechanikus kényszerkapcsolás függőlegesen rögzíti a gömböt, a statikus vizsgálatot a gömbre ható, a D értékkel egyenlő, felfelé ható függőleges erő kifejtésével kell elvégezni. Ha a mechanikus kényszerkapcsolás a vonógömböt keresztirányú vízszintes kialakítással rögzíti, a statikus vizsgálatot ebben az irányban 0,25 D-vel egyenértékű erő kifejtésével kell végezni. A mechanikus kényszerkapcsolást biztosító reteszelőberendezés nem hibásodhat meg, és nem szenvedhet olyan torzulást, amely valószínűleg hátrányosan befolyásolja funkcióját.

3.1.8.   A 4.8. szakaszban említett másodlagos csatlakozó rögzítési pontjainak ki kell bírniuk 2D-vel egyenértékű, legfeljebb 15 kN vízszintes statikus erőt. Abban az esetben, ha a pótkocsi-vészfékező kábel külön ponton van rögzítve, ennek D-vel egyenlő vízszintes statikus erőt kell kibírnia.

3.2.   Kapcsolófejek

3.2.1.   Az alapvető vizsgálat váltakozó vizsgálati erőt alkalmazó tartóssági vizsgálat, amelyet ugyanazon a vizsgálati darabon elvégzett statikus vizsgálat (emelési vizsgálat) követ.

3.2.2.   A dinamikus vizsgálatot megfelelő szilárdságú A osztályú vonógömbbel kell elvégezni. A vonógömböt és a kapcsolófejet a gyártó által meghatározott módon kell elrendezni a próbapadon, és a szokásos használat közben elfoglalt viszonylagos helyzetüknek megfelelően kell őket beállítani. A próbadarabra ható vizsgálati erőn kívül nem lehet semmilyen többleterő. A vizsgálati erőt a vonógömb középpontján áthaladó, hátrafelé 15°-ban lefelé irányuló vonal mentén kell kifejteni (lásd a 23. ábrát). A próbadarabon a következő vizsgálati erővel kell elvégezni a tartóssági vizsgálatot:

Fhs res w = ± 0,6 D

Amennyiben az S megengedett legnagyobb statikus függőleges tömeg meghaladja a 120 D értéket, a vizsgálat szögét 20°-ra kell növelni.

23. ábra

Dinamikus vizsgálat

Image 28

3.2.3.   Statikus szétválasztási vizsgálatot is kell végezni. A vizsgálatra használt vonógömb átmérőjének 49,00 és 49,13 mm között kell lennie annak érdekében, hogy kopott vonógömbnek feleljen meg. Az Fa szétválasztó erőt a kapcsolófej kereszt- és hosszirányú középtengelyeire merőlegesen kell kifejteni, és egyenletesen és gyorsan a következő értékre kell növelni:

Fa = g(C + S/1 000) kN; és 10 másodpercig tartjuk.

A kapcsolófej nem válhat le a vonógömbről, és egyik alkatrésze sem mutathat a kapcsolófej működőképességére hátrányos hatást gyakorló tartós elváltozást.

3.2.4.   A 4.9. szakaszban említett másodlagos csatlakozóberendezés(ek) rögzítési pontjának (pontjainak) ki kell bírnia (bírniuk) 2D-vel egyenértékű, legfeljebb 15 kN statikus erőt.

3.3.   Vonórudas csatlakozók és vonógerendák

3.3.1.   A vizsgálati mintán tartóssági vizsgálatot kell végezni. A csatlakozóberendezést fel kell szerelni az összes rögzítéssel, amelyre a járműre történő rögzítéshez szükség van. A vonórudas csatlakozó és a jármű alvázkerete közé felszerelt közvetítő berendezéseket (azaz vonógerendákat) ugyanolyan erővel kell vizsgálni, mint a csatlakozót. A szabványos vonórudas csatlakozókra kialakított vonógerendák vizsgálata során a függőleges terhelést a rögzítési pontok függőleges síkjától a megfelelő szabványos csatlakozó helyzetével egyenlő hosszirányú távolságra kell kifejteni.

3.3.2.   Vonórudas csatlakozó csuklós vonórúd esetében (S = 0)

A dinamikus vizsgálatot a talajjal párhuzamos egyenes mentén és a vontatójármű hosszirányú középsíkjában a vonócsap közepén áthaladó vonalban kifejtett Fhw= ± 0,6 D vízszintes váltakozó erővel kell elvégezni.

3.3.3.   Középtengelyes pótkocsikhoz használatos vonórudas csatlakozó (S > 0).

3.3.3.1.   A legfeljebb 3,5 tonna tömegű középtengelyes pótkocsik: A legfeljebb 3,5 tonna tömegű középtengelyes pótkocsikhoz használatos vonórudas csatlakozókat ugyanúgy kell vizsgálni, mint az e melléklet 3.1. szakaszában leírt vonógömböket és vonószárakat.

3.3.3.2.   A 3,5 tonnát meghaladó tömegű középtengelyes pótkocsik:

 

A vizsgálati erőket mind vízszintes, mind függőleges irányban ki kell fejteni az aszinkron tartóssági vizsgálatban. A vízszintes hatásvonalnak a talajjal párhuzamosnak kell lennie, és a vontatójármű hosszirányú középsíkjában a vonócsap közepén kell áthaladnia. A függőleges hatásvonalnak merőlegesnek kell lennie a vízszintes hatásvonalra, és a vonócsap hosszirányú középvonala mentén kell hatnia.

 

A vonórudas csatlakozó és a vonószem próbapadon való rögzítésének meg kell egyeznie a gyártó szerelési utasításaiban megadott, a járműre való csatlakoztatás módjával.

 

A következő vizsgálati erőket kell kifejteni:

14. táblázat

Vizsgálati erők

Vizsgálati erő

Középérték (kN)

Amplitúdó (kN)

Vízszintes erő

0

± 0,6 Dc (lásd a megjegyzést)

Függőleges erő

S × g/1 000

± 0,6 V (lásd a megjegyzést)

Megjegyzés: T osztályú vonórudas egyedi csatlakozó esetében ezen értékeket ± 0,5 Dc-re és ± 0,5 V-re kell csökkenteni.

A függőleges és a vízszintes összetevőknek szinuszoid alakúaknak kell lenniük, és aszinkron módon kell azokat alkalmazni, úgy, hogy frekvenciáik különbsége 1 százalék és 3 százalék között legyen.

3.3.4.   A vonócsap reteszelőberendezésének statikus vizsgálata

A vonórudas csatlakozók esetében a zárat és minden reteszelőberendezést meg kell vizsgálni egy, a kinyílás irányába ható 0,25 D-s statikus erővel. A vizsgálat nem eredményezheti a zár kinyílását, és nem okozhat károsodást. Hengeres vonócsapok esetében 0,1 D vizsgálati erő is elég.

3.4.   Vonószemek

3.4.1.   A vonószemeken a vonórudas csatlakozókéval megegyező dinamikus vizsgálatokat kell elvégezni. A csak szabad függőleges mozgást lehetővé tevő csuklós vonórúddal rendelkező pótkocsik esetében használt vonószemeket a 3.3.2. szakaszban leírt, váltakozó erőnek kell alávetni. A középtengelyes pótkocsikon való használatra is tervezett vonószemeket ugyanúgy kell vizsgálni, mint a legfeljebb 3,5 tonna C tömegű pótkocsiknál használt vonógömbös kapcsolófejeket (3.2. szakasz) és a 3,5 tonnát meghaladó C tömegű középtengelyes pótkocsiknál használt vonórudas csatlakozókat (3.3.3.2. szakasz).

3.4.2.   Az L osztályú gyűrűs vonószemeket a 3.4.2.1. és a 3.4.2.2. szakaszban leírt módon kell vizsgálni.

3.4.2.1.   Pulzáló vizsgálatnak kell őket alávetni a járművön használttal egyenértékű beépítési konfigurációban. A vizsgálatot K osztályú csatlakozóval kell elvégezni. Alternatív megoldásként a típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat beleegyezésével a csatlakozóberendezés helyettesíthető az ugyanazon környezetet képviselő készülékkel.

3.4.2.2.   A 3.4.1. szakaszban leírtaknak megfelelő dinamikus vizsgálatnak kell alávetni őket a K osztályú csatlakozóberendezés gyártó által megadott vonatkozó jellemző értékeinek tekintetében.

3.4.3.   A vonószemek vizsgálatát úgy kell végezni, hogy a váltakozó erő a vonószem vonórúdhoz történő rögzítésére használt alkatrészekre is hasson. Minden rugalmas közbülső alkatrészt rögzíteni kell.

3.5.   Vonóhorgok

3.5.1.   A K osztályú vonóhorgoknak meg kell felelniük az e melléklet 3.5.2. szakaszában leírt dinamikus vizsgálaton.

3.5.2.   Dinamikus vizsgálat:

3.5.2.1.

A dinamikus vizsgálatnak egy L osztályú gyűrűs vonószemet használó pulzáló vizsgálatból kell állnia, ahol a csatlakozó úgy van felszerelve, mint ahogy a járművön lenne, és ahol a jármű-felszerelés minden szükséges eleme megtalálható. A típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat beleegyezésével azonban bármely rugalmas alkatrész hatástalanítható.

3.5.2.2.

A csuklós vonórúddal szerelt pótkocsiknál használandó vonóhorgokat – ahol a csatlakozóra ható függőleges S terhelés nulla – 3.3.2. szakaszban leírt módon kell vizsgálni.

3.5.2.3.

Középtengelyes pótkocsikhoz használatos vonóhorgok (S > 0):

3.5.2.3.1.

A legfeljebb 3,5 tonna tömegű középtengelyes pótkocsikhoz használatos vonóhorgokat az e melléklet 3.1. szakaszában leírt módon kell vizsgálni.

3.5.2.3.2.

A 3,5 tonna tömeg feletti középtengelyes pótkocsikhoz használatos vonóhorgokat az e melléklet 3.3.3.2. szakaszában leírt módon kell vizsgálni.

3.5.3.   Csatlakozó reteszelőberendezésének statikus vizsgálata

Vonóhorgok esetében a zárat és valamennyi reteszelőberendezést is vizsgálni kell egy, a kinyílás irányába ható 0,6 D-s statikus erővel. A vizsgálat nem eredményezheti a zár kinyílását. A záró-/reteszelőberendezésnek a vizsgálat után működőképesnek kell lennie.

3.6.   Vonórudak

3.6.1.   A vonórudakat a vonószemekkel megegyező módon kell vizsgálni (lásd a 3.4. szakaszt). A típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat eltekinthet a tartóssági vizsgálattól, amennyiben az alkatrész egyszerű kialakítása lehetővé teszi az alkatrész szilárdságának elméleti értékelését. A legfeljebb 3,5 tonna C tömegű középtengelyes pótkocsik vonórúdjának elméleti ellenőrzéséhez szükséges tervezési erőknek az ISO 7641/1:1983 szabványban megadott erőkkel kell megegyezniük. A 3,5 tonnát meghaladó C tömegű középtengelyes pótkocsik vonórúdjának elméleti ellenőrzéséhez szükséges tervezési erőket a következők szerint kell számolni:

Fsp = (g × S/1 000) + V

ahol a V erőamplitúdó az ezen előírás 2.11.4. szakaszában megadottnak felel meg.

A 3,5 tonnát meghaladó C tömegű pótkocsik tervezett tömegén alapuló megengedett feszültségnek az ISO 7641/1:1983 5.3. szakaszában foglaltaknak kell megfelelnie. Hajlított vonórudak (pl. hattyúnyak) és teljes pótkocsik vonórúdjai esetében az Fhp = 1,0 × D vízszintes erőösszetevőt kell számításba venni.

3.6.2.   Teljes pótkocsik függőleges síkban szabad mozgású vonórúdjai esetében a tartóssági vizsgálat vagy az elméleti szilárdságellenőrzés mellett az alakváltozással szembeni ellenállást is ellenőrizni kell, akár a tervezési 3,0 × D erő elméleti ellenőrzésével, akár egy 3,0 × D erővel végzett alakváltozási vizsgálattal. Számítások végzése esetén a megengedett feszültségnek az ISO 7641/1:1983 5.3. szakaszában foglaltaknak kell megfelelnie.

3.6.3.   Kormányzott tengelyek esetében a hajlítással szembeni ellenállást vagy elméleti számításokkal, vagy hajlítási vizsgálattal kell ellenőrizni. A vízszintes, oldalirányú statikus erőt a kapcsolási pont közepén kell alkalmazni. Ezen erő nagyságát úgy kell megválasztani, hogy az egy 0,6 × Av × g (kNm) forgónyomatékot eredményezzen az első tengely középpontján. A megengedett feszültségnek az ISO 7641/1:1983 5.3. szakaszában foglaltaknak kell megfelelnie.

Ha azonban a kormányzott tengelyek tandemtengelyes első kocsit (kormányzott forgózsámolyt) alkotnak, a forgatónyomatékot 0,95 × Av × g (kNm)-ra kell növelni.

3.7.   Nyeregszerkezetek

3.7.1.   Az alapvető szilárdsági vizsgálatok egy dinamikus vizsgálatból és egy statikus vizsgálatból (emelővizsgálatból) állnak. A félpótkocsik kényszerkormányzására szolgáló nyeregszerkezeteket további statikus vizsgálatnak (hajlítási vizsgálat) kell alávetni. A vizsgálatok céljára a nyeregszerkezeteket minden olyan rögzítéssel fel kell szerelni, amely a járműhöz történő csatlakoztatásukhoz szükséges. A szerelés módjának meg kell egyeznie a járművön alkalmazott szerelési módszerrel. A fizikai vizsgálat számításos módszerrel való helyettesítése nem megengedhető.

3.7.2.   Statikus vizsgálatok

3.7.2.1.   A kormányékekhez vagy a félpótkocsik kényszerkormányzására használt hasonló berendezésekhez tervezett szabványos nyeregszerkezetek (lásd ezen előírás 2.7. szakaszát) megfelelő szilárdságát statikus hajlítási vizsgálattal kell vizsgálni a kormányzóberendezés hatókörén belül a nyereg egyidejű terhelésével. A nyereg megengedett legnagyobb függőleges U terhelését függőlegesen kell kifejteni az üzemi helyzetben lévő csatlakozóra egy, a csatlakozó teljes befedéséhez megfelelő méretű merev lemezzel.

A kifejtett terhelés eredőjének keresztül kell mennie a nyeregszerkezet vízszintes csuklós csatlakozásán.

Ezzel egyidejűleg a félpótkocsi kényszerkormányzásához szükséges erőt helyettesítő vízszintes oldalirányú erőt kell kifejteni a vonócsap vezetőjének felületére. Ezen erő nagyságát és hatásának irányát úgy kell megválasztani, hogy 0,75 m × D forgatónyomatékot használunk a vonócsap középpontján egy 0,5 m ± 0,1 m hosszú erőkar által. Minden irányban legfeljebb a névleges méretek 0,5 százalékának megfelelő tartós képlékeny alakváltozás megengedett. Semmiféle törés nem történhet.

3.7.2.2.   Minden nyeregszerkezeten el kell végezni egy statikus emelővizsgálatot. Fa = g × U emelőerőig nem lehet semmiféle, a vastagságának 0,2 százalékát meghaladó komolyabb állandó meghajlás a csatlakozólemezen.

G50 osztályú szabványos nyeregszerkezet és azonos vonócsap-átmérőjű csatlakozók esetében Fa = g × 2,5 U emelőerőnél nem válhat le a vonócsap a csatlakozóról. 50 mm-nél nagyobb vonócsap-átmérőjű, nem szabványos csatlakozók, például 90 mm-es csapátmérőjű csatlakozók esetében az emelőerőnek Fa = g × 1,6 U-nak kell lennie, minimum 500 kN értékkel.

Az erőt egy olyan karral kell kifejteni, amely egyik végén a csatlakozó lemezen nyugszik, másik végén pedig a vonócsap közepétől 1,0 és 1,5 m közötti távolságban fel van emelve – lásd a 24. ábrát.

A karnak 90°-os szöget kell bezárnia a vonócsap csatlakozóba történő behelyezésének irányával. Amennyiben nyilvánvaló, hogy melyik a legrosszabb eset, e legrosszabb esetet kell vizsgálni. Amennyiben a legrosszabb eset nem határozható meg könnyen, a típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat határozza meg, hogy melyik oldalt kell vizsgálni. Egy vizsgálat elegendő.

24. ábra

A nyeregszerkezet emelő vizsgálata

Image 29

1 és 1,5 m között

hátulnézet

3.7.3.   Dinamikus vizsgálat

A nyeregszerkezetet egy próbapadon, vízszintes váltakozó és függőleges pulzáló erők egyidejű alkalmazásával váltakozó feszültségnek kell kitenni (aszinkron dinamikus vizsgálat).

3.7.3.1.   Az olyan nyeregszerkezetek esetében, amelyeket nem szántak félpótkocsik kényszerkormányzására, az alábbi erőket kell használni:

Vízszintes

:

Fhw = ± 0,6 × D

Függőleges

:

FsO = g × 1,2 U

FsO = g × 0,4 U

Ezen két erőt a jármű hosszirányú tengelyének síkjában kell kifejteni oly módon, hogy mind az FsO, mind az FsU erő hatásvonala áthaladjon a csatlakozó csuklós csatlakozójának középpontján.

A függőleges Fs erő + g × 1,2 U és + g × 0,4 U határok között, a vízszintes erő ± 0,6 D között mozoghat.

3.7.3.2.   A félpótkocsik kényszerkormányzására szolgáló nyeregszerkezetek esetében az alábbi erőket kell használni:

Vízszintes

:

Fhw = ± 0,675 D

Függőleges

:

FsO és FsU, a 3.7.3.1. szakasz szerint

Az erők hatásvonala a 3.7.3.1. szakaszban van megadva.

3.7.3.3.   A nyeregszerkezetek dinamikus vizsgálatához egy erre alkalmas síkosító anyagot kell felvinni a csatlakozó lemez és a pótkocsi lemeze közé, úgy, hogy a legnagyobb F súrlódási együttható μ ≤ 0,15 legyen.

3.8.   A nyeregszerkezetek szerelőlapjai

A nyeregszerkezetek 3.7.3. szakaszban leírt dinamikus vizsgálatát és a 3.7.2. szakaszban leírt statikus vizsgálatait a szerelőlapokon is el kell végezni. A szerelőlapokon elegendő oldalanként egy emelővizsgálatot végrehajtani. A vizsgálatnak a csatlakozó legnagyobb tervezett szerelési magasságán, valamint a szerelőlap legnagyobb tervezett szélességén és legkisebb tervezett hosszúságán kell alapulnia. Nem szükséges a vizsgálatot végrehajtani, amennyiben a kérdéses szerelőlap megegyezik egy már vizsgált szerelőlappal, kivéve, ha keskenyebb és/vagy hosszabb annál, és a teljes magassága kisebb. A fizikai vizsgálat számításos módszerrel való helyettesítése nem megengedhető.

3.9.   Félpótkocsik királycsapja

3.9.1.   Egy próbapadra szerelt mintadarabon váltakozó feszültségű dinamikus vizsgálatot kell végezni. A vonócsap vizsgálatát nem lehet a nyeregszerkezet vizsgálatával összevonni. A vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az erőt a vonócsap félpótkocsira történő szereléséhez szükséges rögzítésekre is alkalmazni kell. A fizikai vizsgálat számításos módszerrel való helyettesítése nem megengedhető.

3.9.2.   A váltakozó vízszintes Fhw = ± 0,6 D erővel végzett dinamikus vizsgálatot a működési helyzetben lévő vonócsapon kell végrehajtani.

Az erő hatásvonalának keresztül kell haladnia a vonócsap hengeres alkatrészének legkisebb átmérőjű középpontján, amely átmérő H50 osztály esetében 50,8 mm (lásd az 5. mellékletben található 18. ábrát).

3.10.   Legfeljebb 14 kN D értékű vonógömbök és vonószárak alternatív tartóssági vizsgálata

A 3.1. szakaszban leírt vizsgálati eljárás alternatívájaként a legfeljebb 14 kN D értékű vonógömböket és vonószárakat a következő körülmények mellett is lehet vizsgálni.

3.10.1.   Bevezetés

A lent leírt tartóssági vizsgálat során több tengelyre 3 terhelési irányban egyidejűleg fejtenek ki erőket meghatározott legnagyobb amplitúdóval és kifáradási egyenértékűséggel (a lenti meghatározás szerinti terhelési intenzitással).

3.10.2.   Vizsgálati követelmények

3.10.2.1.   A terhelési intenzitás értékének (load intensity value, LIV) meghatározása:

A LIV olyan skaláris érték, amely a terhelés időbeli lefolyásának pontosságát fejezi ki, tartóssági szempontokat is figyelembe véve (azonos a károsodás összegével). A károsodáshalmozódást illetően az egyszerű Miner-szabályt kell alkalmazni. A károsodáshalmozódás meghatározásához a feszültségamplitúdókat és az egyes amplitúdók ismétlődési számát kell figyelembe venni (a középfeszültség hatásait figyelmen kívül kell hagyni).

Az S-N görbe (Basquin-görbe) a feszültségamplitúdók és az ismétlődési számok közötti összefüggést SA,i és Ni) ábrázolja. Egy kettős logaritmikus diagramon a görbe k meredeksége állandó (azaz minden SA,i amplitúdó/alkalmazott vizsgálati erő egy korlátozott számú Ni ciklusra vonatkozik). A görbe a vizsgált szerkezet elméleti kifáradási határát jeleníti meg.

A terhelés időbeli lefolyását a feszültségamplitúdó és az ismétlődési szám (SA,i és ni) tartománypár diagramja mutatja. A LIV értéke a valamennyi elérhető SA,i amplitúdószintre vonatkoztatott ni/Ni-arányok összege.

Image 30

SA amplitúdó

N ciklus; n

3.10.2.2.   A terhelési intenzitás kívánt értékei és a legnagyobb amplitúdók

A következő koordinátarendszerből kell kiindulni:

 

x irány: hosszanti irány/a jármű haladási irányával ellentétes irány

 

y irány: y irány a jármű haladási irányától jobbra

 

z irány: függőlegesen felfelé

A terhelés időbeli lefolyását a fő irányokon (x, y, z) alapuló köztes irányok alapján lehet kifejezni a következő egyenletek figyelembevételével (α = 45; α′ = 35,2):

 

Fxy(t) = Fx(t) × cos(α) + Fy(t) × sin(α)

 

Fxz(t) = Fx(t) × cos(α) + Fz(t) × sin(α)

 

Fyz(t) = Fy(t) × cos(α) + Fz(t) × sin(α)

 

Fxyz(t) = Fxy(t) × cos(α′) + Fz(t) × sin(α′)

 

Fxzy(t) = Fxz(t) × cos(α′) – Fy(t) × sin(α′)

 

Fyzx(t) = Fyz(t) × cos(α′) – Fx(t) × sin(α′)

Az egyes irányokra (a kombinált irányokra is) vonatkozó LIV-értékeket a megfelelő irányban meghatározott valamennyi elérhető amplitúdószintre vonatkoztatott mindenkori ni/Ni-arányok összegeként lehet kiszámítani.

A típusjóváhagyásra váró berendezés legkisebb fáradási élettartamának kimutatása érdekében a tartóssági vizsgálatnak legalább a következő LIV-értékeket kell elérnie:

 

LIV (1 kN ≤ D ≤ 7 kN)

LIV (7 kN < D ≤ 14 kN)

LIVx

0,0212

0,0212

LIVy

lineáris regresszió az alábbiak között: D = 1 kN: 7,026 e– 4; D = 7 kN: 1,4052 e– 4

1,4052 e– 4

LIVz

1,1519 e– 3

1,1519 e– 3

LIVxy

lineáris regresszió az alábbiak között: D = 1 kN: 6,2617 e– 3; D = 7 kN: 4,9884 e– 3

4,9884 e– 3

LIVxz

9,1802 e– 3

9,1802 e– 3

LIVyz

lineáris regresszió az alábbiak között: D = 1 kN: 7,4988 e– 4; D = 7 kN: 4,2919 e– 4

4,2919 e– 4

LIVxyz

lineáris regresszió az alábbiak között: D = 1 kN: 4,5456 e– 3; D = 7 kN: 3,9478 e– 3

3,9478 e– 3

LIVxzy

lineáris regresszió az alábbiak között: D = 1 kN: 5,1977 e– 3; D = 7 kN: 4,3325 e– 3

4,3325 e– 3

LIVyzx

lineáris regresszió az alábbiak között: D = 1 kN: 4,5204 e– 3; D = 7 kN: 2,9687 e– 3

2,9687 e– 3

A terhelés fent említett értékeken alapuló, időbeli lefolyásának levezetéséhez a meredekség k = 5 (lásd a 3.10.2.1. szakaszban megadott meghatározást). A Basquin-görbének át kell haladnia az N = 2 ×106 ciklusszámú, SA = 0,6× D amplitúdójú ponton.

A csatlakozóberendezést érő, a gyártó által megadott S statikus függőleges terhelést (az ezen előírás 2.11.3. szakaszában megadott meghatározás szerint) hozzá kell adni a függőleges terhelésekhez.

A vizsgálat során a legnagyobb amplitúdók nem léphetik túl a következő értékeket:

 

hosszirányú Fx [–]

oldalirányú Fy [–]

függőleges Fz [–]

Legfeljebb:

+ 1,3 × D

+ 0,45 × D

+ 0,6 × D + S

Legalább:

– 1,75 × D

– 0,45 × D

– 0,6 × D + S

A terhelés fenti követelményeknek megfelelő időbeli lefolyására a következő dokumentumban lehet példát találni:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29grrf/grrf-reg55.html

3.10.3.   Vizsgálati körülmények

A csatlakozóberendezést fel kell szerelni egy merev próbapadra vagy egy járműre. Háromdimenziós időbelilefolyás-jel esetében három működtetőnek kell a terhelést kifejtenie az Fx (hosszirányú), Fy (oldalirányú) és Fz (függőleges) erőösszetevők egyidejű kifejtése és szabályozása érdekében. Egyéb esetben a működtetők számát és helyzetét a gyártó és a műszaki szolgálat együtt határozhatja meg. A vizsgálati elrendezésnek mindenesetre alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 3.10.2.2. szakaszban előírt LIV-értékek eléréséhez szükséges erőket egyszerre kifejtse.

Valamennyi csavart a gyártó által meghatározott nyomatékkal kell meghúzni.

3.10.3.1.   Merev tartóberendezésre szerelt csatlakozóberendezés:

A legkisebb és legnagyobb Fx, Fy és Fz erők kifejtése során – mindegyiket külön-külön a kapcsolási pontra kifejtve – a csatlakozóberendezés rögzítési pontjai legfeljebb 1,5 mm-rel térhetnek el a nulla terhelés mellett meghatározott referenciaponttól.

3.10.3.2.   A jármű felépítményére vagy felépítményrészére szerelt csatlakozóberendezés:

 

Ebben az esetben a csatlakozóberendezést olyan járműtípus felépítményére vagy felépítményének részére kell felszerelni, amelyhez a csatlakozóberendezést tervezték. A jármű felépítményét vagy felépítményrészét megfelelő próbapadra kell rögzíteni, a jármű felfüggesztéséből eredő hatások semlegesítésével.

 

A pontos vizsgálati körülményekről a kapcsolódó vizsgálati jegyzőkönyvben be kell számolni. Az esetleges rezgéseket a vizsgálati berendezés megfelelő szabályozó rendszerével kell semlegesíteni, és vagy a felépítmény és a próbapad közötti további rögzítésekkel, vagy módosított frekvenciával csökkenteni lehet.

3.10.4.   Meghibásodási feltételek

Az ezen előírás 4.1. szakaszában megadott feltételek teljesülése mellett, amelyeket folyadékbehatolásos vizsgálattal kell ellenőrizni, az alábbi esetekben kell úgy tekinteni, hogy a csatlakozóberendezés nem felelt meg a vizsgálaton:

a)

a berendezés látható maradó alakváltozást mutat;

b)

működőképessége és biztonsága megváltozott (pl. a pótkocsi biztonságos csatlakoztatása, legnagyobb holtjáték);

c)

a csavarok olyan nyomatékvesztesége, amely a zárás irányában mért névleges nyomaték 30 %-át meghaladja;

d)

a levehető résszel rendelkező csatlakozóberendezést legalább háromszori próbálkozásra sem lehet levenni és visszahelyezni. Az első levételkor egy ütés megengedett.


7. MELLÉKLET

FELSZERELÉS ÉS KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

1.   Felszerelés és különleges követelmények

1.1.   A vonógömbök, a vonóhorgok és a vonószárak rögzítése

1.1.1.   A vonógömböket, a vonóhorgokat és a vonószárakat M1, M2 (kevesebb mint 3,5 t megengedett legnagyobb tömegű) és N1 kategóriájú járművekre kell rögzíteni a 25. ábrán feltüntetett, a biztonsági terek méretére és a magasságra vonatkozó adatoknak megfelelő módon. A magasságot e melléklet függelékében megadott járműterhelési állapotok mellett kell mérni.

A magasságra vonatkozó követelmény nem alkalmazandó a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) 7. mellékletében meghatározott, G kategóriájú terepjáró járművekre.

1.1.1.1.   A 25a., illetve a 25b. ábrán jelzett biztonsági tereket ki lehet tölteni olyan nem leszerelhető felszereléssel, mint például a pótkerék, feltéve, hogy a vonógömb vagy a vonóhorog közepe és a felszerelés leghátsó pontján áthaladó függőleges sík közötti távolság legfeljebb 250 mm. A felszerelést úgy kell elhelyezni, hogy sérülésveszély nélküli megfelelő hozzáférést biztosítson az össze- és szétkapcsoláshoz az azt végző személynek, anélkül hogy befolyásolná a csatlakozó csuklós mozgását.

1.1.2.   A jármű gyártójának felszerelési útmutatót kell biztosítania a vonógömbökhöz, a vonóhorgokhoz és a vonószárakhoz, valamint közölnie kell, hogy szükséges-e a rögzítési terület megerősítése (lásd ezen előírás 2. mellékletének függelékét).

1.1.3.   A vonógömbös/vonóhorgos csatlakozók össze- és szétkapcsolásának lehetségesnek kell lennie, ha a vonógömbös/vonóhorgos csatlakozók hosszirányú tengelye a vonógömb/vonóhorog és a felfogás középvonalához képest:

 

el van forgatva 60°-kal jobbra vagy balra (β = 60°, lásd a 25a. ábrát);

 

el van forgatva 10°-kal felfelé vagy lefelé (α = 10°, lásd a 25b. ábrát);

 

tengelyirányban el van forgatva 10°-kal jobbra vagy balra.

25a. ábra

25b. ábra

Image 31

1.1.4.   Amikor a pótkocsi nincs a vontatójárműhöz kapcsolva, a felszerelt vonószár és vonógömb nem takarhatja ki (részben sem) a geometriai láthatóság síkjain belül a világítóelemeket (pl. a hátsó ködlámpát) vagy a vontatójármű hátsó rendszámtáblája felszerelési és rögzítési helyét, hacsak a felszerelt mechanikus csatlakozóberendezés nem távolítható el vagy helyezhető át szerszámok használata nélkül, kivéve egy könnyen használható (pl. 20 Nm-t meg nem haladó erőkifejtést igénylő), a járműben tárolt karkioldó kulcs segítségével.

Ha a felszerelt mechanikus csatlakozóberendezés képes (részben) bármely világítóelemet és/vagy a vontatójármű hátsó rendszámtáblája felszerelési és rögzítési helyét kitakarni, ezt a vizsgálati jegyzőkönyvben megfelelően fel kell jegyezni, és egyértelműen fel kell tüntetni a jármű típusjóváhagyási értesítésének „Megjegyzések” rovatában.

Amennyiben a vontatójármű hátsó rendszámtáblájának felszerelési és rögzítési helye és/vagy bármely világító berendezés tekintetében a jármű gyártója alternatív helyet határoz meg, mivel ezek közöl az egyiket vagy mindkettőt (részben) kitakarja a mechanikus csatlakozóberendezés, ezt a vizsgálati jegyzőkönyvben megfelelően fel kell jegyezni, és egyértelműen fel kell tüntetni a jármű típusjóváhagyási értesítésének „Megjegyzések” rovatában.

1.2.   Kapcsolófejek vagy gyűrűs vonószemek rögzítése

1.2.1.   A B osztályú kapcsolófejek a legfeljebb 3,5 tonna tömegű pótkocsik esetében engedélyezettek.

A vízszintes helyzetű és megengedett legnagyobb tengelyterhelésű pótkocsi esetében a kapcsolófejeket vagy a gyűrűs vonószemeket úgy kell rögzíteni, hogy a gömb alakú tér középvonala, amelybe a gömb illeszkedik, 430 ± 35 mm-rel a felett a vízszintes sík felett legyen, amelyen a pótkocsi kerekei nyugszanak.

A lakókocsik, illetve áruszállító pótkocsik helyzete akkor tekinthető vízszintesnek, amikor a padló vagy a rakodófelület vízszintes. Ilyen viszonyítási felülettel nem rendelkező pótkocsik esetében (pl. hajószállító pótkocsik vagy hasonlók) a pótkocsi gyártójának meg kell adnia egy megfelelő viszonyítási vonalat, amelyhez képest meghatározható a vízszintes helyzet. A magasságra vonatkozó követelmény kizárólag azokra a pótkocsikra érvényes, amelyeket az ezen melléklet 1.1.1. szakaszában említett járművekhez kívánnak kapcsolni. A vízszintes helyzetet minden esetben ± 1°-on belüli eltéréssel kell meghatározni.

1.2.2.   A kapcsolófejeket/gyűrűs vonószemeket a vonógömb/vonóhorog 25a. és 25b. ábrán látható szabad terén belüli, α = 25° és β = 60° szögben biztonságosan kell tudni üzemeltetni.

1.2.3.   Az O1 és az O2 kategóriájú középtengelyes pótkocsikhoz való kapcsolófejeket/gyűrűs vonószemeket tartalmazó vonórúd kialakításának olyannak kell lennie, hogy a fő vonószerkezetről való leválás esetén megakadályozza a kapcsolófejek/gyűrűs vonószemek talajba való beleakadását.

1.3.   A vonórudas csatlakozók és rögzítőbakok felszerelése

1.3.1.   A szabványos vonórudas csatlakozók szerelési méretei:

Az adott típusú szabványos vonórudas csatlakozók esetében a járművön alkalmazandó szerelési méreteknek meg kell felelniük az 5. melléklet 15. ábráján és 10. táblázatában megadottaknak.

1.3.2.   A távvezérelt csatlakozók szükségessége:

Amennyiben a könnyű és biztonságos üzemeltetéssel (1.3.3. szakasz), a hozzáférhetőséggel (1.3.5. szakasz) vagy a kézikar körüli biztonsági térrel (1.3.6. szakasz) kapcsolatos egy vagy több alábbi követelmény nem teljesíthető, akkor az 5. melléklet 12.3. szakaszában leírt távvezérlő berendezéssel felszerelt csatlakozót kell használni.

1.3.3.   A csatlakozó könnyű és biztonságos működtetése

A vonórudas csatlakozót úgy kell felszerelni a járműre, hogy az könnyen és biztonságosan használható legyen.

A nyitás (és adott esetben a zárás) funkciója mellett ezen a vonócsap zárt és rögzített helyzetét jelző visszajelző helyzetének (szemrevételezéssel és tapintással történő) ellenőrzése is értendő.

Azon a területen, ahol a csatlakozót kezelő személynek állnia kell, nem lehet semmilyen olyan veszélyforrás, amely a jármű kialakításából ered, mint pl. éles szélek, sarkok stb., kivéve, ha oly módon vannak védve, hogy a sérülés esélye minimális.

A menekülés útját ezen területről nem korlátozhatja vagy zárhatja el egyik oldalon sem semmilyen, a csatlakozóra vagy a járművekre szerelt tárgy.

Semmilyen aláfutásgátló berendezés nem akadályozhatja a működtető személyt a csatlakozó üzemeltetéséhez szükséges helyzet felvételében.

1.3.4.   Az össze- és szétkapcsolás legkisebb szöge

A vonószem össze- és szétkapcsolásnak lehetségesnek kell lennie, ha a vonószem hosszirányú tengelye a befogópofa középvonalához képest a következők szerint egyidejűleg el van forgatva:

 

50°-kal jobbra vagy balra;

 

6°-kal függőleges síkban felfelé vagy lefelé;

 

6°-kal jobbra vagy balra tengelyirányban.

Ez a követelmény az olyan járművek K osztályú vonóhorgaira is vonatkozik, amelyek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát.

1.3.5.   Hozzáférhetőség

A vonócsap középpontja és a jármű felépítményének széle közötti távolság nem haladhatja meg az 550 mm-t. Amennyiben a távolság meghaladja a 420 mm-t, a csatlakozót mozgató mechanizmussal kell felszerelni, amely lehetővé teszi a felépítmény külső részétől számított legfeljebb 420 mm-es távolságban történő biztonságos üzemeltetést.

Az 550 mm-es távolság az alábbi esetekben haladható meg, amennyiben ennek technikai szükségessége bemutatható, és a vonórudas csatlakozó könnyű és biztonságos mozgatását érdemben nem befolyásolja:

a)

650 mm-es távolságig billenő felépítményes vagy hátul rögzített berendezéssel ellátott járművek esetében;

b)

1 320 mm-es távolságig akkor, ha az akadálymentes magasság legalább 1 150 mm;

c)

legalább kétszintes járműszállítók esetében, ahol az üzemszerű szállítási működés közben a pótkocsi nincs elválasztva a vontatójárműtől.

1.3.6.   A kézikar körüli biztonsági tér

A vonórudas csatlakozó biztonságos üzemeltetésének lehetővé tétele érdekében megfelelő nagyságú szabad térnek kell lennie a kézikar körül.

A 26. ábrán ábrázolt biztonsági tér elegendőnek tekinthető.

Amennyiben különböző típusú szabványos vonórudas csatlakozókat kívánnak szerelni a járműre, a biztonsági térnek akkorának kell lennie, hogy az 5. melléklet 3. szakaszában megadott megfelelő osztály legnagyobb csatlakozójára vonatkozó feltételeknek is megfeleljen.

26. ábra

A kézikar körüli biztonsági tér

Image 32

A biztonsági tér méretei ugyanúgy érvényesek azon vonórudas csatlakozókra, amelyek kézikarja lefelé mutat, illetve a más kialakítású vonórudas csatlakozókra.

A teret szintén szabadon kell tartani az ezen melléklet 1.3.4. szakaszában meghatározott legkisebb össze-, illetve szétkapcsolási szögön belül.

1.3.7.   A vonórudas csatlakozó szabad mozgatására fenntartott biztonsági tér

Tekintettel az 5. melléklet 3. szakaszában meghatározott minden lehetséges mértani helyzetre, legalább 10 mm-es szabad térnek kell lennie a járműre szerelt vonórudas csatlakozó, valamint a jármű minden egyéb része között.

Amennyiben különböző típusú szabványos vonórudas csatlakozót kívánnak rögzíteni a járműtípusra, a biztonsági térnek akkorának kell lennie, hogy az adott osztály legnagyobb csatlakozójával kapcsolatosan az 5. melléklet 3. szakasza által támasztott feltételeknek is megfeleljen.

1.3.8.   A vonórudas csatlakozó összeilleszthetősége egy különleges csuklós csatlakozóval a függőleges elfordulás érdekében – lásd az 5. melléklet 3.4. szakaszát.

A vonószemnél egy különleges csuklós csatlakozó révén függőleges elfordulásra képes hengercsapos csatlakozók csak akkor megengedettek, amennyiben műszaki szükségességük bizonyítható. Ez lehetséges például hátrafelé billenő platós járművek esetében, amikor a kapcsolófejet csuklóval kell ellátni, vagy a nehézfuvarozáshoz használt csatlakozók esetében, amikor szilárdsági okokból szükséges a hengeres vonócsap.

1.4.   A vonószemek és a vonórudak rögzítése a pótkocsikra

1.4.1.   A középtengelyű pótkocsikhoz tartozó vonórudakhoz kell egy kiegészítő berendezés is, amely állítható magasságú, amennyiben az egyenletesen a műszakilag megengedett legnagyobb tömegéig terhelt pótkocsin a vonószem támasztóterhelése meghaladja az 50 kg-ot.

1.4.2.   Annak érdekében, hogy vonórudat és vonószemet rögzíteni lehessen 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb C tömegű és többtengelyes középtengelyű pótkocsira, a pótkocsit tengelyterhelés-elosztó berendezéssel kell felszerelni.

1.4.3.   A csuklós vonórudak nem érintkezhetnek a talajjal. A vízszintes helyzetből való elengedésükkor nem eshetnek a talajtól számított 200 mm-es magasság alá. Lásd még az 5. melléklet 5.3., valamint 5.4. szakaszát.

1.5.   A nyeregszerkezetek, a szerelőlapok és a vonócsapok rögzítése a járművön.

1.5.1.   A G50 osztályú nyeregszerkezeteket nem lehet közvetlenül a járművázra szerelni, kivéve, ha azt a jármű gyártója megengedi. E helyett egy szerelőlap segítségével kell őket a járművázra rögzíteni; a jármű gyártója, valamint a csatlakozó gyártója által adott felszerelési útmutatót követni kell.

1.5.2.   A félpótkocsikat olyan támasztó- vagy egyéb berendezéssel kell felszerelni, amely lehetővé teszi a félpótkocsi lekapcsolását és leparkolását.

Ha a félpótkocsik úgy vannak felszerelve, hogy a csatlakozóberendezések, az elektromos rendszerek és a fékrendszerek automatikusan vezérelhetők, a félpótkocsikat olyan támasztóberendezéssel kell felszerelni, amely a csatlakoztatás után automatikusan felhúzódik a talajról.

Ezek a követelmények nem érvényesek olyan különleges használatra tervezett félpótkocsikra, amelyeket kizárólag műhelyben vagy erre a célra kijelölt területen történő ki- és berakodáskor kapcsolnak le.

1.5.3.   A félpótkocsin a királycsapnak a szerelőlaphoz történő rögzítését a járműgyártó vagy a királycsap gyártója előírásai szerint kell végezni.

1.5.4.   Ha a félpótkocsi kormányékkel van szerelve, annak meg kell felelnie az 5. melléklet 7.8. szakaszában foglalt követelményeknek.

2.   Távjelző és távvezérlő

2.1.   Távjelző és távvezérlő berendezések beépítése esetén az 5. melléklet 12. szakaszában megadott valamennyi vonatkozó követelményt figyelembe kell venni.

Függelék

A vonógömb magasságmérésének terhelési feltételei

1.   A magasságnak meg kell felelnie a 7. melléklet 1.1.1. szakaszában meghatározottaknak.

2.   M1 kategóriájú járművek (1) esetében a jármű azon tömegét, amelynél a magasságot meg kell mérni, a jármű gyártójának kell meghatároznia, és azt az értesítésben (2. melléklet) meg kell adni. Ez a tömeg lehet a jármű gyártója által bejelentett tengelyek között megosztott legnagyobb megengedett tömeg, vagy e függelék 2.1. szakaszával összhangban a jármű rakodásakor kapott tömeg.

2.1.   A menetkész tömeg legmagasabb számértéke a vontatójármű gyártója által megadott értéknek megfelelően (lásd a 2. mellékletben az értesítés 6. pontját); valamint

2.1.1.   két, egyenként 68 kg-os súly, amelyet mindegyik üléssor legszélső ülésén helyeznek el, az ülést a rendes vezetéshez és utazáshoz leghátsó helyzetbe állítva, és a súlyokat az alábbi módon elhelyezve:

2.1.1.1.

azon eredeti csatlakozóberendezések és -alkatrészek esetében, amelyeket a járműgyártó nyújtott be engedélyezésre, az állítható ülések esetében egy olyan ponton, amely körülbelül 100 mm-re található az „R” pont előtt; más ülések esetében 50 mm-re az „R” pont előtt. Az „R” pont a 14. sz. előírás 5.1.1.2. szakaszával összhangban kerül meghatározásra;

vagy

2.1.1.2.

azon csatlakozóberendezések és -alkatrészek esetében, amelyeket egy független gyártó nyújtott be engedélyezésre, és arra a célra szolgálnak, hogy lecseréljék a gyári szerelvényeket, körülbelül az ülő személy helyénél;

2.1.2.   ezen túlmenően, minden 68 kg-os súlyra további 7 kg-ot kell megengedni a személyes poggyásznak, amelyet egyenlően kell elosztani a jármű poggyászterében.

3.   N1 kategóriájú járművek (1) esetében a jármű ennél a magasságnál mért tömege:

3.1.

a vontatójármű gyártója által megadottnak megfelelő legnagyobb megengedett, tengelyek között eloszló tömeg (lásd a 2. mellékletben az értesítés 6. pontját).


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: TRANS/WP.29/78/Rev.3) 2. bekezdésének meghatározása szerint – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html


8. MELLÉKLET

A JÁRMŰ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSA A FELSZERELT KAPCSOLÓSZERKEZET TEKINTETÉBEN

1.   Általános követelmények

E melléklet célja eljárás és elfogadási kritérium biztosítása annak ellenőrzésére, hogy a jóváhagyandó járműre felszerelt kapcsolószerkezet jellemző teljesítményértékei elegendőek-e a jármű/szerelvény legnagyobb vontatható tömegének és egyéb műszaki jellemzőinek fenntartásához.

1.1.   Ellenőrzési eljárás és elfogadási kritériumok

A teljesítményértékekre vonatkozó követelményeket az e melléklet 2. és 3. szakaszának megfelelő képleteit használva kell kiszámítani, a jármű gyártója által az ezen előírás 2. mellékletében a vontatójármű, a pótkocsi és a szerelvény legnagyobb megengedett tömegére megadott értékek alkalmazásával.

Az elfogadási kritériumok teljesülnek:

a)

ha a teljesítményértékekre vonatkozó kiszámított követelményértékek nem magasabbak, mint a kapcsolószerkezet jellemző teljesítményértékei,

b)

ha a fenti kritériumoknak meg nem felelő vonórudas csatlakozó esetében a gyártó által meghatározott, a teljesítményértékekre vonatkozó kiszámított követelményértékek és a korlátozó V érték megfelelnek az e melléklet 4. szakaszában meghatározott valamennyi követelménynek.

2.   A két járműből álló járműszerelvények számítási képletei

2.1.   Vízszintes erők

Függőleges terhet nem viselő kialakítású mechanikus csatlakozóberendezések és -alkatrészek esetében az érték:

Formula

A 2.13. szakaszban meghatározott középtengelyes pótkocsik mechanikus csatlakozóberendezései és -alkatrészei esetében az érték:

Formula

A 2.6. szakaszban meghatározott G osztályú nyeregszerkezetek, H osztályú királycsapok és J osztályú szerelőlapok esetében az érték:

Formula

ahol:

T

a vontatójármű műszakilag megengedett legnagyobb tömege tonnában. Ez adott esetben a középtengelyes pótkocsi által gyakorolt függőleges terhelést is magában foglalja (1).

R

a függőleges síkban szabadon mozgó vonórúddal rendelkező pótkocsi vagy félpótkocsi műszakilag megengedett legnagyobb tömege tonnában (1).

C

az a tonnában kifejezett tömeg, amelyet a 2.13. szakaszban meghatározott középtengelyes pótkocsi tengelye vagy tengelyei a talaj felé továbbítanak, miután a műszakilag megengedett legnagyobb tömegéig terhelt pótkocsit a vontatójárműhöz csatlakoztatták (1). Az O1 és O2 kategóriájú középtengelyes pótkocsik (2) esetében a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a vontatójármű gyártója által meghatározott tömeg.

Vontatható tömeg: R vagy C (értelemszerűen)

2.2.   A középtengelyes pótkocsitól származó függőleges erők

A 3,5 tonnánál nagyobb műszakilag megengedett legnagyobb tömegű középtengelyes pótkocsi által a csatlakozóra gyakorolt függőleges erő:

Formula
kN (lásd az alábbi megjegyzést)

ahol:

C

meghatározása az e melléklet 2.1. szakaszában található

a

a csatlakozásnál jelentkező egyenértékű függőleges gyorsulás, a vontatójármű hátsó tengelye felfüggesztésének típusától függően.

Légrugós felfüggesztés (vagy azzal egyenértékű csillapítási jellemzőkkel rendelkező felfüggesztési rendszerek) esetében

a = 1,8 m/s2

Egyéb típusú felfüggesztések esetében:

a = 2,4 m/s2

X

a pótkocsi rakterének méterben kifejezett hossza (lásd a 27. ábrát).

L

a vonószem középpontjától a tengelyegység középpontjáig mért távolság méterben (lásd a 27. ábrát).

Megjegyzés:

Formula
(ha 1,0-nél kevesebb, az 1,0 értéket kell alkalmazni).

27. ábra

Középtengelyes pótkocsi méretei

Image 33

Vontatható tömeg: C

3.   A több járműből álló járműszerelvények számítási képletei

3.1.   1. jármű-kombináció

Leírás

:

Merev tehergépjármű + utánfutó-átalakító + félpótkocsi

Tömeg [tonna]:

M1

=

a csatlakoztatott merev tehergépjármű összes tengelyterhelése

M2

=

a csatlakoztatott utánfutó-átalakító és félpótkocsi összes tengelyterhelése

M3

=

a csatlakoztatott utánfutó-átalakító összes tengelyterhelése

M4

=

a csatlakoztatott merev tehergépjármű összes tengelyterhelése plusz az utánfutó-átalakító önsúlya

M5

=

támasztó terhelés a félpótkocsi királycsapjánál

M6

=

M5 + a csatlakoztatott félpótkocsi összes tengelyterhelése

A szerelvény össztömege = M1 + M2

A merev tehergépjármű vontatható tömege: M2

Az utánfutó-átalakító vontatható tömege: M6

Méretek:

L

=

a vonószemtől az utánfutó-átalakító tengelycsoportjának középpontjáig mért távolság [m]

Az összekapcsolhatóság követelménye:

Vonókengyel

:

Formula
Formula

Nyeregszerkezet

:

Formula

†

Utánfutó-átalakító merev vonórúddal:

Ennek a számított D-érték-követelménynek kisebbnek kell lennie a használt kapcsolószerkezet igazolt Dc értékénél.

Utánfutó-átalakító csuklós vonórúddal:

Ennek a számított D-érték-követelménynek kisebbnek kell lennie a használt kapcsolószerkezet igazolt D értékénél. Csuklós vonórúd esetében nincs V-érték-követelmény.

3.2.   2. jármű-kombináció

Leírás

:

Nyergesvontató + félpótkocsi + középtengelyes pótkocsi

Tömeg [tonna]:

M1

=

a csatlakoztatott nyergesvontató összes tengelyterhelése (a félpótkocsi támasztó terhelését is beleértve)

M2

=

a csatlakoztatott középtengelyes pótkocsi összes tengelyterhelése

M3

=

a csatlakoztatott nyergesvontató és félpótkocsi összes tengelyterhelése

M4

=

támasztó terhelés a félpótkocsi királycsapjánál

M5

=

M4 + a csatlakoztatott félpótkocsi és középtengelyes pótkocsi összes tengelyterhelése

A szerelvény össztömege = M2 + M3

A nyergesvontató vontatható tömege: M5

A félpótkocsi vontatható tömege: M2

Méretek:

L

=

a vonószemtől a középtengelyes pótkocsi tengelycsoportjának középpontjáig mért távolság [m]

X

=

a középtengelyes pótkocsi rakterének hossza [m]

a

=

2,4 [m/s2] az acélfelfüggesztésű félpótkocsinál; 1,8 [m/s2] a légrugózású félpótkocsinál

Az összekapcsolhatóság követelménye:

Vonókengyel a félpótkocsin

:

Formula
Formula

Nyeregszerkezet

:

Formula

Megjegyzés:

Formula
(ha 1,0-nél kevesebb, az 1,0 értéket kell alkalmazni).

3.3.   3. jármű-kombináció

Leírás

:

Nyergesvontató + félpótkocsi + utánfutó-átalakító + félpótkocsi

Tömeg [tonna]:

M1

=

a csatlakoztatott nyergesvontató összes tengelyterhelése (az első félpótkocsi támasztó terhelését is beleértve)

M2

=

a csatlakoztatott nyergesvontató és első félpótkocsi összes tengelyterhelése

M3

=

M4 + a csatlakoztatott második félpótkocsi összes tengelyterhelése

M4

=

a csatlakoztatott utánfutó-átalakító összes tengelyterhelése (a második félpótkocsi támasztó terhelését is beleértve)

M5

=

M2 + az utánfutó-átalakító önsúlya

M6

=

támasztó terhelés az első félpótkocsi királycsapjánál

M7

=

támasztó terhelés a második félpótkocsi királycsapjánál

M8

=

M7 + a csatlakoztatott második félpótkocsi összes tengelyterhelése

M9

=

M6 + a csatlakoztatott első félpótkocsi összes tengelyterhelése + M3

A szerelvény össztömege = M2 + M3

A nyergesvontató vontatható tömege: M9

Az első félpótkocsi vontatható tömege: M3

Az utánfutó-átalakító vontatható tömege: M8

Méretek:

L

=

a vonószemtől az utánfutó-átalakító tengelycsoportjának középpontjáig mért távolság [m]

Az összekapcsolhatóság követelménye:

Vonókengyel az első félpótkocsin

:

Formula

Formula

Nyeregszerkezet

:

D = Max(D 1; D 2), ahol:

 

Formula

 

Formula

†

Utánfutó-átalakító merev vonórúddal:

Ennek a számított D-érték-követelménynek kisebbnek kell lennie a használt kapcsolószerkezet igazolt Dc értékénél.

Utánfutó-átalakító csuklós vonórúddal:

Ennek a számított D-érték-követelménynek kisebbnek kell lennie a használt kapcsolószerkezet igazolt D értékénél. Csuklós vonórúd esetében nincs V-érték-követelmény.

3.4.   4. jármű-kombináció

Leírás

:

Merev tehergépjármű + középtengelyes pótkocsi + középtengelyes pótkocsi

Tömeg [tonna]:

M1

=

a csatlakoztatott merev tehergépjármű összes tengelyterhelése

M2

=

a csatlakoztatott első középtengelyes pótkocsi összes tengelyterhelése

M3

=

a csatlakoztatott második középtengelyes pótkocsi összes tengelyterhelése

M4

=

M2 + M3

M5

=

M1 + M2

A merev tehergépjármű vontatható tömege: M4

Az első középtengelyes pótkocsi vontatható tömege: M3

A szerelvény össztömege = M1 + M2 + M3

Méretek:

L1

=

a vonószemtől az első középtengelyes pótkocsi tengelycsoportjának középpontjáig mért távolság [m]

L2

=

a vonószemtől a második középtengelyes pótkocsi tengelycsoportjának középpontjáig mért távolság [m]

X1

=

az első középtengelyes pótkocsi rakterének hossza [m]

X2

=

a második középtengelyes pótkocsi rakterének hossza [m]

T1

=

a tengelycsoport középpontjától az első középtengelyes pótkocsi hátsó végén lévő vonókengyel kapcsolási pontjáig mért távolság [m]

a

=

2,4 [m/s2] az acélfelfüggesztésű félpótkocsinál; 1,8 [m/s2] a légrugózású félpótkocsinál

Az összekapcsolhatóság követelménye:

Vonókengyel

:

Formula

V = V1

Formula

Formula

Megjegyzés:

Formula
Formula
(Ha 1,0-nél kevesebb, az 1,0 értéket kell alkalmazni).

3.5.   5. jármű-kombináció

Leírás

:

nyergesvontató + összekötő pótkocsi (3) + félpótkocsi

Tömeg [tonna]:

M1

=

a csatlakoztatott nyergesvontató összes tengelyterhelése (az összekötő pótkocsi támasztó terhelését is beleértve)

M2

=

támasztó terhelés az összekötő pótkocsi királycsapjánál

M3

=

M2 + a csatlakoztatott összekötő pótkocsi és félpótkocsi összes tengelyterhelése

M4

=

a csatlakoztatott összekötő pótkocsi és félpótkocsi összes tengelyterhelése

M5

=

támasztó terhelés a félpótkocsi királycsapjánál

M6

=

M5 + a félpótkocsi összes tengelyterhelése

A szerelvény össztömege = M1 + M4

A nyergesvontató vontatható tömege: M3

Az összekötő pótkocsi vontatható tömege: M6

Az összekapcsolhatóság követelménye:

Nyeregszerkezet

:

Formula

4.   Teljesítmény kiterjesztése

Az e szakaszban az alábbiakban alkalmazott Dcert, Dc-cert, Vcert és Scert megnevezések a szóban forgó csatlakozó-alkatrész igazolt teljesítményértékeit jelölik. A Dc-req, Vreq és Sreq megnevezések a járműszerelvény e melléklet szabályainak megfelelően kiszámított teljesítményérték-követelményeit jelölik. Ezeket igazolt teljesítményértékekkel összevetve kell értékelni.

4.1.   Vonórudakat és vonószemeket tartalmazó vonókengyeles csatlakozórendszerek

Az igazolt teljesítményértékek minden egyes kombinációjához a 28. ábrán látható diagramot lehet használni. A teljesítményértékekre vonatkozó, az ábra vonalkázott területére eső Dc-req és Vreq kiszámított követelményértékek megengedettek a közúti közlekedésben.

Az Sreq mindig legfeljebb 1 000 kg lehet.

28. ábra

Image 34

4.2.   Ha a teljesítményértékekre vonatkozó kiszámított követelményértékek a 28. ábra vonalkázott területére esnek, akkor a vontatható tömeget a korlátozó V értékkel kell ellenőrizni. Az adott szerelvény esetében a korlátozó V érték érvényteleníti a felszerelt kapcsolószerkezet igazolt V értékét.

4.2.1.   A korlátozó V értéket a 28. ábrán látható ferde vonalon lévő pont adja meg. Ez a pont a vontatható tömegre számított Dc-érték-követelménynek felel meg.


(1)  A T és R tömeg, valamint a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg meghaladhatja a nemzeti jogszabályban előírt megengedett maximumot.

(2)  Lásd a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló 1958-as megállapodáshoz csatolt 13. számú előírásban szereplő fogalommeghatározásokat. A fogalommeghatározás a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.4) 7. mellékletében is szerepel.

(3)  Az összekötő pótkocsi olyan félpótkocsi, amely hátsó végén egy nyeregszerkezettel rendelkezik, amely lehetővé teszi egy második félpótkocsi vontatását.