14.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 183/12

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás (2014. május 21.) a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2014–2017)

2014/C 183/03

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

I.   BEVEZETÉS

1.

EMLÉKEZTETNEK a – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. és 165. cikke alapján – az Európai Unióra ruházott azon hatáskörre, amelynek értelmében többek között a sport területén az uniós szintű intézkedéseknek támogatniuk kell, össze kell hangolniuk és ki kell egészíteniük a tagállamok intézkedéseit.

2.

EMLÉKEZTETNEK a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2011–2014) elfogadott állásfoglalásra (1).

3.

ÜDVÖZLIK a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2011–2014) végrehajtásáról szóló bizottsági jelentést (2).

4.

ELISMERIK, hogy a sport hozzájárulhat az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához.

5.

EMLÉKEZTETNEK a Tanács 2010. november 18-i állásfoglalására, melyben a Tanács megállapodott abban, hogy rendszeresen – általában a tanácsi ülések alkalmával – informális találkozót szervez az uniós hatóságok és a sportmozgalom vezető képviselői számára az uniós sportpolitika kérdéseinek megvitatása céljából (3).

6.

MEGÁLLAPODNAK ABBAN, hogy továbbfejlesztik a sport területén folytatott európai együttműködés kereteit azáltal, hogy létrehozzák a sportra vonatkozó, a tagállami és bizottsági intézkedéseket felölelő második hároméves uniós munkatervet.

7.

EGYETÉRTENEK abban, hogy a sport területén uniós szinten végrehajtott intézkedéseknek az e munkatervben és az I. mellékletben foglalt, prioritásként kezelendő területekre, fő témákra, eredményekre, munkamódszerekre és struktúrákra kell összpontosítaniuk.

8.

TUDOMÁSUL VESZIK a sportról és testmozgásról készült 2013-as Eurobarométer-felmérést és a többek között az önkéntes munkával és az ülő életmóddal kapcsolatos eredményeket, és elismerik a tagállamok közötti jelentős különbségeket.

II.   UNIÓS MUNKATERV A SPORT EURÓPAI DIMENZIÓJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT

9.

ÚGY VÉLIK, hogy a sportra vonatkozó hároméves uniós munkatervnek az alábbi irányadó elveket kell követnie:

—

a tagállamok és a Bizottság együttműködésén alapuló összehangolt megközelítés előmozdítása annak érdekében, hogy uniós szinten hosszú távon hozzáadott értéket teremtsenek a sport területén,

—

a transznacionális kihívások kezelése egy összehangolt uniós megközelítés alkalmazásával,

—

a sport sajátos jellegének figyelembevétele,

—

annak tükrözése, hogy a sporttal kapcsolatos szempontokat más uniós szakpolitikákban is érvényesíteni kell,

—

törekvés az adatokra épülő sportpolitika kialakítására,

—

hozzájárulás az Unió gazdaság- és szociálpolitikai menetrendje, és különösen az Európa 2020 stratégia tekintetében meghatározott átfogó prioritások megvalósításához,

—

a sportra vonatkozó első uniós munkaterv eredményeinek a felhasználása,

—

az Erasmus+ program keretében indított tevékenységek hatásának kiegészítése és megerősítése a sport területén.

10.

HANGSÚLYOZZÁK, hogy ennek az uniós munkatervnek olyan rugalmas keretként kell szolgálnia, amely adott esetben igazodni képes a sport területén végbemenő változásokhoz.

11.

EGYETÉRTENEK ABBAN, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak az ezen munkaterv által lefedett időszakban az alább felsorolt területekkel és fő témákkal kiemelten foglalkozniuk. Ezeket az esetlegesen felmerülő új fejlemények fényében minden elnökség kiegészítheti:

1)

a sport integritása, különös tekintettel a dopping elleni küzdelemre, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemre, valamint a kiskorúak védelmére, a jó kormányzásra és a nemek közötti egyenlőségre,

2)

a sport gazdasági dimenziója, így különösen a sport fenntartható finanszírozása, a nagyobb sportesemények hozadéka, valamint a sport és az innováció gazdasági hasznossága,

3)

sport és társadalom, így különösen az egészségfejlesztő testmozgás, az önkéntes tevékenységek, a foglalkoztatás a sportban, valamint az oktatás és képzés a sport területén.

12.

EGYETÉRTENEK abban, hogy a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői az eredmények és az uniós szintű szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatják a munkatervet.

III.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS -STRUKTÚRÁK

13.

ELISMERIK, hogy:

a munkaterv II. szakaszában felsorolt irányadó elvek figyelembevételével folytatni kell a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a sport területén megvalósított uniós együttműködést,

az EU-nak emellett – különösen strukturált párbeszéd keretében – mind nemzeti, mind európai és nemzetközi szinten szorosan együtt kell működnie a sportmozgalommal és a megfelelő illetékes szervezetekkel, így például az Európa Tanáccsal és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA).

14.

EGYETÉRTENEK abban, hogy:

az első uniós munkaterv eredményeinek utógondozása céljából, illetve annak érdekében, hogy az újabb kimenetek kidolgozására a fenti II. szakasznak megfelelően, a prioritást élvező területek, illetve fő témák szerint kerüljön sor, különböző munkastruktúrák, és -módszerek létrehozására van szükség,

Ennek megfelelően létre fog jönni öt, a tagállamok által kijelölt szakértőkből álló szakértői csoport, amelyek a következő témákkal fognak foglalkozni: mérkőzések eredményeinek tiltott befolyásolása, jó kormányzás, gazdasági dimenzió, egészségfejlesztő testmozgás és humánerőforrás-fejlesztés a sportban. Az e csoportok tagságára és működésére vonatkozó elveket a II. melléklet foglalja magában.

A szakértői csoportok mellett az alkalmazott munkastruktúrák és -módszerek között szerepelhetnek még elnökségi konferenciák, sportminiszteri és -vezetői találkozók, európai bizottsági tanulmányok és konferenciák, illetve ún. „vállaláslisták” (4) is.

2017 első felében a Tanács a Bizottság 2016 novemberéig elkészítendő jelentése alapján értékelni fogja e munkaprogram végrehajtását.

IV.   TOVÁBBI LÉPÉSEK

15.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

—

működjenek együtt a Bizottsággal és alkalmazzák az ezen állásfoglalásban meghatározott munkastruktúrákat és -módszereket,

—

a nemzeti szintű szakpolitikák kidolgozásakor a szubszidiaritás elvét és a sportirányítási struktúrák autonómiáját tiszteletben tartva vegyék kellőképpen figyelembe ezt a munkatervet,

—

a tevékenységek relevanciájának és láthatóságának biztosítása érdekében rendszeresen tájékoztassák a sport területén érdekelt feleket – és adott esetben konzultáljanak velük – az uniós munkaterv végrehajtása terén tett előrehaladásról.

16.

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

—

programjuknak a csoportos elnökség keretében történő kidolgozása során fordítsanak figyelmet az uniós munkaterv kiemelt témáira, tegyenek jelentést annak végrehajtásáról, és építsenek az elért eredményekre,

—

tájékoztassák a tagállamokat az olyan, egyéb tanácsi formációk keretében folyamatban lévő vagy tervezett munkáról, amely hatással van a sport területére,

—

az ezen állásfoglalás tárgyát képező hároméves időszak végén a Bizottság által készített jelentés alapján adott esetben tegyenek javaslatot a következő időszakra szóló új munkatervre.

17.

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

—

működjön együtt a tagállamokkal a munkaterv végrehajtásában, különösen az I. mellékletben vázolt kimenetek tekintetében,

—

tájékoztassa a tagállamokat az EU más szakpolitikai területein folytatott vagy tervezett, a sportra hatással lévő kezdeményezésekről, továbbá a Bizottságban zajló, a sportot érintő fejleményekről,

—

támogassa a tagállamokat és a többi érintett szereplőt az ebben az állásfoglalásban rögzített keretek között megvalósított együttműködésben, különösen a következők révén:

—

annak a vizsgálata, hogy milyen módon lehetne megkönnyíteni, hogy a tagállamok és a szakértők a lehető legszélesebb körben vegyenek részt, illetve a sportmozgalmak képviselői és más érdekeltek is meghívást kapjanak az I. mellékletben említett munkastruktúrákba, és ezáltal biztosítható legyen a magas szintű és koherens reprezentativitás,

—

adott esetben a témába vágó kiemelkedő szaktudással rendelkező szakértőkből álló munkacsoportok létrehozása, valamint a véleménycserét és a társaktól való tanulást elősegítő és a tudásépítést (pl.: tanulmányok) célzó más támogatási formák alkalmazása,

—

mozdítsa elő a sporttal kapcsolatos strukturált párbeszédet, többek között azzal, hogy évente megszervezi a sport különböző szintjein tevékenykedő összes kulcsszereplőt összefogó EU-sportfórumot,

—

használja az Erasmus+ program és más vonatkozó uniós programok pénzügyi forrásait az e munkatervben foglalt, prioritást élvező területek és a hozzájuk tartozó fő témák támogatására,

—

a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján 2016 novemberéig fogadjon el jelentést a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról. Adott esetben ez a jelentés fogja képezni a 2017 első félévében készülő uniós munkaterv kidolgozásának az alapját.

—

adott esetben tegye nyilvánosan hozzáférhetővé a munkastruktúrák keretében elért teljesítményeket.

18.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, A BIZOTTSÁGOT ÉS AZ ELNÖKSÉGEKET, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE

—

továbbra is folytassanak szoros együttműködést ezen állásfoglalás I. és II. mellékletével összhangban,

—

a más szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák és intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során vegyék figyelembe a sport ügyét, különös figyelmet fordítva arra, hogy a sport szempontja már a szakpolitika kidolgozásának korai szakában megjelenjen, és abba ténylegesen beépüljön,

—

mozdítsák elő annak az elismerését, hogy a sport fontos szerepet tölt be az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak elérésében, hiszen ez az ágazat jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez és új munkahelyek létrejöttéhez, és kedvező hatással van a társadalmi befogadásra, az oktatásra és képzésre, valamint a közegészségre és a tevékeny időskorra,

—

erősítsék meg a harmadik országokkal – különösen az EU-tagjelölt és potenciális EU-tagjelölt országokkal –, valamint a sport területén illetékes nemzetközi szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal folytatott együttműködést.

(1)  HL C 162., 2011.6.1., 1. o.

(2)  5842/14.

(3)  HL C 322., 2010.11.27., 1. o.

(4)  Vállaláslista: Olyan eszköz, amelynek keretében – többnyire sportszervezetek – önkéntesen közzétehetik vállalásaikat bizonyos kérdések, pl. a jó kormányzás elvei vagy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célok tekintetében (lásd az I. mellékletet). A Bizottság 2014 második felében javaslatot fog benyújtani a Tanács sportmunkacsoportja részére a vállaláslisták felállítására és működésére vonatkozóan.

I. MELLÉKLET

Fő témák (11. pont), elvárt kimenetek és kapcsolódó munkastruktúrák

Fő téma

Kimenet és céldátum

Munkastruktúra

A sport integritása

Dopping elleni küzdelem (1)

—

A szakértői csoport ajánlásai a doppingszerek szabadidősportokban történő használatának visszaszorítására és a doppinggal kapcsolatos megelőzésre vonatkozóan: A bevált gyakorlat megosztása, egymástól tanulás (2015, 2. félév)

Felső vezetők a sport területén

Mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása

—

Bevált gyakorlatok cseréje a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem terén, különösen egy olyan lehetséges bizottsági ajánlás kapcsán, amely a sporteredmények sportfogadással összefüggésben történő tiltott befolyásolásának megelőzése és leküzdésével kapcsolatos bevált gyakorlattal foglalkozna, és amelyet egy, az aktuális helyzetről szóló értékelés követhetne (2016, 1. félév)

A mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával foglalkozó szakértői csoport

Kiskorúak védelme

—

Szakértői csoporti ajánlások készítése a fiatal sportolók védelméről és a sportban a gyermekek jogainak megóvásáról (2016, 1. félév)

A jó kormányzással foglalkozó szakértői csoport

Jó kormányzás

—

A demokráciával, az emberi jogokkal és a munkaügyi jogokkal kapcsolatos irányadó elvek kidolgozása, különösen a nagyobb sportesemények szerződéskötési eljárásaival összefüggésben, amelyet esetleg vállaláslista követhet (2015, 2. félév)

—

A meglévő jó kormányzási elvek érvényesítése, amelyet esetleg vállaláslista követhet (2016, 1. félév)

 

Nemek közötti egyenlőség

—

Szakértői csoporti ajánlások vagy iránymutatások kidolgozása a nemek közötti egyenlőségről a sport területén, amelyet esetleg vállaláslista követhet (2015, 2. félév)

 

A sport gazdasági dimenziója

A sport gazdasági haszna

—

Szakértői csoporti ajánlások kidolgozása a sport gazdasági hasznáról az EU-ban, az egyedi támogatási intézkedések kidolgozásának előmozdításával kapcsolatos, a tagállamokban már folyamatban lévő munka alapján (2015, 2. félév)

A gazdasági dimenzióval foglalkozó szakértői csoport

A nagyobb sportesemények hozadéka

—

Szakértői csoporti ajánlások kidolgozása a nagyobb sporteseményekről, és különösen azok hozadékával kapcsolatos kérdésekről, elsősorban a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságra összpontosítva (2015, 2. félév)

 

Fenntartható sportfinanszírozás

—

A gyakorlati útmutatás arra vonatkozóan, hogy miként ösztönözhető a sportba való átlátható és hosszú távú beruházás, ideértve az uniós finanszírozást is, többek között a sport fenntartható finanszírozásáról és ezen belül az állami támogatásról szóló 2012-es ajánlások alapján (2016, 1. félév)

 

A sport és a társadalom kapcsolata

Egészségvédő testmozgás

—

Szakértői csoporti ajánlások kidolgozása az iskolai testnevelés – ideértve a koragyermekkori motoros készségeket is – előmozdítása céljából, és hogy értékes interakciókra kerüljön sor a sportágazattal, a helyi hatóságokkal és a magánszektorral (2015, 1. félév)

—

Az egészségvédő testmozgásról szóló tanácsi ajánlás végrehajtásának koordinálása (2016, 2. félév)

Az egészségvédő testmozgással foglalkozó szakértői csoport

Oktatás, képzés, foglalkoztatás és önkéntesség

—

Szakértői csoporti ajánlások kidolgozása a sportban az önkéntes szolgálat ösztönzéséről, beleértve a jogi és költségvetési mechanizmusokkal kapcsolatos bevált gyakorlatot is (2015, 2. félév vagy 2014, 2. félév)

—

A sportképesítések nemzeti képesítési keretrendszerekbe való – és az európai képesítési keretrendszert hivatkozási alapul vevő – beépítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje és jelentés a jelenlegi helyzetről (2016, 2. félév)

—

Szakértői csoporti ajánlások kidolgozása a sportnak a fiatalok – köztük a fiatal sportolók – foglalkoztathatóságához való hozzájárulásáról, valamint a sport területéhez kapcsolódó munkaerőpiacon való álláshelyteremtésről. (2016, 2. félév)

—

Gyakorlati útmutatás kidolgozása a nemzeti képesítések nemzetközi sportszövetségi minősítéseknek való megfeleléséről (2015, 2. félév)

—

Jelentés készítése a sportolók kettős karrierjére vonatkozó uniós iránymutatások végrehajtásával kapcsolatos jelenlegi helyzetről (2017, 1. félév)

A sport területén az emberierőforrás-menedzsmenttel foglalkozó szakértői csoport

(1)  A Tanács (sportmunkacsoport / Coreper) továbbra is el fogja látni az uniós tagállami álláspontoknak a WADA üléseit megelőző koordinálásával kapcsolatos feladatát.

II. MELLÉKLET

A 2014–2017-es időszakra szóló, sportra vonatkozó második uniós munkaterv keretében a tagállamok és a Bizottság által létrehozandó öt szakértői csoportban való tagságra és a szakértői csoportok működésére vonatkozó elvek

Tagság

—

A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a csoportok munkájában, és bármikor bekapcsolódhatnak abba.

—

Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni valamely csoport munkájában, tagként szakértőket jelölnek az adott csoportba. A tagállamok olyan szakértőket jelölnek ki, akik az adott területen nemzeti szinten megfelelő tapasztalattal rendelkeznek, és biztosítják az illetékes nemzeti hatóságokkal való hatékony kapcsolattartást. A szakértők kijelölésére vonatkozó eljárásokat a Bizottság koordinálja.

—

Mindegyik szakértői csoport dönthet úgy, hogy egyéb résztvevőket is meghív tagjai közé: független szakértőket, a sportmozgalom és egyéb érdekelt felek képviselőit, illetve európai harmadik országok képviselőit. Mindegyik szakértői csoport további résztvevők meghívását is javasolhatja a teljes időszakra; ez esetben a tagság a szakértői csoport egyhangú jóváhagyásával válik érvényessé.

Munkaeljárások

—

A munkaterv végrehajtása érdekében minden szakértői csoportnak elnököt vagy társelnököket kell kineveznie a munkaterv elfogadását követő első ülésén. Az elnökök megválasztása nyílt és átlátható módon zajlik, és azt a szakértői csoportok titkárságának szerepét ellátó Bizottság koordinálja.

—

Minden szakértői csoport munkaprogramot készít e munkaterv alapján, és az I. melléklettel összhangban lévő, konkrét és felhasználható eredmények elérésére összpontosít.

—

A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy iránymutatást nyújtsanak a szakértői csoportoknak a kívánt eredmény elérése és a határidők betartása, valamint a csoportok munkájának összehangolása érdekében.

—

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői határoznak arról, hogy helyénvaló-e új feladatokat javasolni a szakértői csoportok számára.

—

A csoportok munkáját a Bizottság a szükséges szakértelem rendelkezésre bocsátásával, valamint titkársági és logisztikai háttér biztosításával támogatja. Lehetőség szerint más megfelelő eszközökkel (beleértve az adott terület szempontjából releváns tanulmányokat) is segíti a csoportok munkáját.

—

A szakértői csoportok üléseit rendszerint Brüsszelben tartják, de kivételes jelleggel tagállami meghívásra Brüsszelen kívül is lehet üléseket rendezni.

—

A szakértői csoportok rendszerint évente két alkalommal üléseznek, de szükség esetén ettől eltérő ütemezésről is határozhatnak.

Jelentéstétel és tájékoztatás

—

A szakértői csoportok elnökei beszámolnak a sportmunkacsoportnak a szakértői csoportjukban végzett munka előrehaladásáról, és ismertetik az eredményeket.

—

A munkacsoportok üléseinek napirendjét és az ülésekről szóló jelentéseket hozzáférhetővé teszik valamennyi tagállam számára, függetlenül attól, hogy azok milyen mértékben vesznek részt az adott területen folyó munkában. A szakértői csoporti eredmények közzétételre kerülnek.

—

A Bizottság a munkaterv végrehajtásáról szóló jelentésébe beépíti a szakértői csoportok eredményeit.