14.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 183/5


A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2014. május 20-án elfogadott állásfoglalás a 2014–2015-ös időszakra szóló uniós ifjúsági munkatervről

2014/C 183/02

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

I.   BEVEZETÉS

1.

ELISMERIK, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló következtetés elfogadása óta a válság új kihívások elé állította az ifjúságpolitikát, és hogy megerősített uniós együttműködésre van szükség az ifjúságpolitika terén az e kihívások megfelelő kezelése érdekében;

2.

EMLÉKEZTETNEK arra, hogy a 2012. évi közös uniós ifjúsági jelentés szorosabb kapcsolat kialakítását szorgalmazza az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete (2010–2018) és az Európa 2020 stratégia között;

3.

EMLÉKEZTETNEK az ifjúságpolitikában rejlő potenciálnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérése érdekében történő maximalizálásáról szóló, 2013. május 16-i tanácsi következtetésekre (1), amelyekben a Tanács vállalta, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretében (2010–2018) az aktuális ifjúságpolitikai és fiatalokkal kapcsolatos témákra és trendekre válaszul, egy, az ifjúságpolitika területén, illetve a fiatalokkal kapcsolatos szakpolitikai területeken folyó munkának irányt mutató középtávú munkatervet dolgoz ki, és kiemeli azokat a releváns területeket, ahol lehetőség van koordinációra és együttműködésre az oktatási és képzési politikával, illetve a foglalkoztatáspolitikával annak érdekében, hogy az ifjúságpolitika hozzájárulhasson az európai szemeszterhez;

4.

Ennek megfelelően MEGÁLLAPODNAK egy, az ifjúságra vonatkozó, tagállami és bizottsági intézkedéseket felölelő 18 hónapos uniós munkaterv létrehozásáról, amelynek a 2014. július 1. és a 2015. december 31. közötti időszak lesz a kísérleti szakasza, és amellyel hozzájárulnak az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010–2018) a végrehajtásához;

II.   ALAPELVEK

5.

ÚGY VÉLIK, hogy a munkatervet az alábbi irányelvek szerint kell összeállítani:

az ifjúság területét érintő uniós intézkedések ösztönzése, illetve azok kiemelt szerepének biztosítása,

ágazatokon átívelő együttműködés révén annak biztosítása, hogy az egyéb uniós szakpolitikai területek felelősei (pl.: foglalkoztatás, oktatás, szociálpolitika, egészségügy) értesüljenek a fiatalokat érintő konkrét problémákról,

hozzájárulás az Unió gazdaság- és szociálpolitikai menetrendje, valamint különösen az Európa 2020 stratégia és annak végrehajtási mechanizmusai tekintetében meghatározott átfogó prioritások megvalósításához,

a tényeken alapuló ifjúságpolitika kialakítására való törekvés,

a munkaterv olyan rugalmas keretet biztosítson, amely adott esetben képes alkalmazkodni a jelenlegi változásokhoz,

a tagállamok és a Bizottság együttműködésén alapuló összehangolt megközelítés előmozdítása annak érdekében, hogy az uniós szintű fellépés hosszú távon hozzáadott értéket teremtsen az alábbi 6. pontban foglalt négy témában,

a meglévő informális struktúráknak – adott esetben – az e munkatervben előirányzott struktúrákba való beillesztése,

a strukturált párbeszéd során kialakított egyeztető eljárások maradéktalan kihasználása annak biztosítása érdekében, hogy a munkaterv a fiatalok számára lényeges problémák kezelésére irányuljon;

6.

EGYETÉRTENEK ABBAN, hogy a mostani válság fényében a tagállamoknak és a Bizottságnak az uniós szintű együttműködésük keretében az ezen munkaterv által lefedett időszakban, azaz 2015 végéig a következőkben felsorolt témákkal indokolt kiemelten foglalkozniuk:

az ifjúsági munkának és a nem formális, illetve informális tanulásnak a fejlesztése, valamint a válság fiatalokra gyakorolt hatásainak kezeléséhez való hozzájárulása,

ágazatokon átívelő megerősített együttműködés az uniós stratégiák keretén belül,

felelősségvállalás, különös tekintettel a jogérvényesítésre, az autonómiára, a részvételre és az aktív polgári szerepvállalásra az Unión belül és kívül egyaránt;

megállapodnak arról, hogy a Tanács az elért eredmények és az uniós szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatja a munkatervet;

7.

MEGÁLLAPODNAK az I. mellékletben foglalt listáról, amely a fenti kiemelt témák alapján meghatározott konkrét intézkedéseket és azok végrehajtási ütemtervét tartalmazza;

III.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS -STRUKTÚRÁK

8.

ELISMERIK, hogy

meg kell erősíteni az ifjúság érvényesülését és az ágazatokon átívelő együttműködést a Tanácson belül annak biztosítása érdekében, hogy a politikai döntéshozatal során figyelembe vegyék a fiatalok körülményeit és igényeit;

9.

EGYETÉRTENEK abban, hogy

e munkaterv támogatására az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretében elfogadott munkamódszerekkel, illetve néhány informális szakértői csoport révén és a társaktól való tanulásra épülő tevékenységek rugalmas keretén belül kerül sor;

a szakértői csoportok megbízatása az lesz, hogy a II. szakasz 6. pontjában szereplő prioritást élvező témákra és az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre és céldátumokra összpontosítsanak. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői az eredmények és az uniós szintű szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatják az I. mellékletben szereplő tevékenységeket;

a munkacsoportok tagságára és működésére vonatkozó elvek a II. mellékletben szerepelnek;

a fiatalok azon jogára való tekintettel, amely biztosítja részvételüket az őket érintő szakpolitikák alakításában; a strukturált párbeszéd arra szolgál majd, hogy segítségével a fiatalok részt vehessenek a munkaterv prioritásaira irányuló közös gondolkodásban;

az ifjúságügyi főigazgatók nem hivatalos találkozóin megvizsgálják majd az e munkatervvel összefüggésben felmerülő stratégiai kérdéseket, illetve azt, hogy ezek a kérdések általánosságban miként kapcsolódnak az uniós ifjúságpolitikához;

e munkaprogram végrehajtását 2015 második felében értékeli majd a Tanács, mégpedig a Bizottság által 2015 júliusáig elkészítendő uniós ifjúsági jelentésben foglalt, az ifjúsági ágazat általános áttekintésének részét képező végrehajtási értékelés alapján;

10.

FIGYELEMMEL A FENTIEKRE, FELKÉRIK

a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a jelenlegi munkaterv időtartamára hozzanak létre vagy tartsanak fenn szakértői csoportokat a következő témakörökben:

az ifjúsági munkára vonatkozó tagállami minőségbiztosítási rendszerek, valamint a közös mutatók és keretek szerepe,

az ifjúsági munkának, valamint a nem formális és informális tanulásnak a fiatalokat érintő kihívások kezeléséhez való konkrét hozzájárulása, különös tekintettel az oktatásról a foglalkoztatásra való átállásra,

a tagállamok és a Bizottság közötti, társaktól való tanulásra épülő tevékenységek az uniós és nemzeti szinten történő ágazatközi ifjúságpolitikai döntéshozatalra vonatkozó legjobb gyakorlatok és ajánlások meghatározása céljából;

IV.   INTÉZKEDÉSEK

11.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

a Bizottság támogatásával és az ezen állásfoglalásban meghatározott megújított keret munkamódszereit alkalmazva működjenek együtt egymással;

az ifjúságpolitikában rejlő potenciálnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérése érdekében történő maximalizálásáról szóló tanácsi következtetések alapján folytassák az ifjúság szempontjainak aktív beépítését az Európa 2020 stratégiával és az európai szemeszterrel kapcsolatos nemzeti szakpolitikák kialakításába;

a szakpolitika nemzeti és regionális szinten történő kidolgozása során – tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét – vegyék figyelembe az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretét (2018–2010) és e munkatervet;

adott esetben tájékoztassák a fiatalokat és az ifjúsági szervezeteket az uniós munkaterv végrehajtásának előrehaladtáról a tevékenységek relevanciájának és áttekinthetőségének biztosítása érdekében;

12.

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

programjuknak a csoportos elnökség keretében történő kidolgozása során fordítsanak figyelmet az uniós munkaterv kiemelt témáira;

az ezen állásfoglalás tárgyát képező 18 hónapos időszak végén a Bizottság által a tagállamok önkéntes hozzájárulása alapján készített uniós ifjúsági jelentésbe bevont értékelésre alapozva mérlegeljék, hogy javaslatot tesznek-e a következő időszakra szóló új munkatervre;

szokásos informális ülésük alkalmával javasolják az ifjúságügyi főigazgatóknak, hogy vitassák meg és vegyék figyelembe a munkaterv terén elért eredményeket, hogy adott esetben szervezzenek rendkívüli, együttes, ágazatközi főigazgatósági üléseket, valamint hogy széles körben terjesszék az eredményeket;

13.

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

működjön együtt a tagállamokkal és támogassa azokat e munkaterv végrehajtásában, különösen a mellékletben felsorolt intézkedések terén;

tájékoztassa a tagállamokat az uniós ifjúsági politika és az ifjúságot érintő más vonatkozó szakpolitikák területén folytatott vagy tervezett kezdeményezésekről, továbbá a Bizottságban zajló e területet érintő fejleményekről;

vizsgálja meg, hogyan lehetne megkönnyíteni, hogy a tagállamok a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a szakértői csoportok ülésein;

a tagállamok önkéntes hozzájárulása alapján 2015 júliusáig foglaljon bele egy értékelést az uniós ifjúsági jelentéstervezetbe a munkaterv végrehajtásáról és relevanciájáról. Ez a jelentés fogja képezni egy esetleges következő tanácsi munkaterv 2015 második felében esedékes kidolgozásának alapját;

törekedjen az e munkaterv és az Európa Tanáccsal az ifjúság területén kötött partnerségi megállapodás munkaterve közötti koherencia megteremtésére;

javasoljon rugalmas keretet a tagállamok közötti, társaktól való tanulásra épülő tevékenységek számára;

14.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:

továbbra is folytassanak szoros együttműködést szakértői szinten az ezen állásfoglalás I. és II. mellékletével összhangban;

ösztönözzék az egyéb ágazatokat arra, hogy a más szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák és intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során vegyék figyelembe az ifjúság szempontjait, különös figyelmet fordítva arra, hogy ezek már a szakpolitika formálásának korai szakában megjelenjenek, és ténylegesen beépüljenek;

támogassák, hogy az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak elérését illetően jobban felismerjék az ifjúság szerepét, hiszen ez az ágazat jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez és az új munkahelyek létrejöttéhez, tekintettel a foglalkoztatásra, a társadalmi befogadásra, az oktatásra és a képzésre, valamint az egészségügyre és a jóllétre gyakorolt kedvező hatásaira.


(1)  HL C 224, 2013.8.3. 2. o.


I. MELLÉKLET

Intézkedések a kiemelt témák alapján

Intézkedés

Munkamódszer / eszköz

Eredmény és céldátum

Az ifjúsági munkának és a nem formális, illetve az informális tanulásnak a fejlesztése, valamint a válság fiatalokra gyakorolt hatásainak kezeléséhez való hozzájárulása

Az ifjúsági munka fejlesztése Európában

Tényeken alapuló döntéshozatal:

Fiatalokkal dolgozni: az ifjúsági munka értéke az Európai Unióban című tanulmány

2015 második fele: (esetleg) Véleménycsere a Tanácson belül és a következő lépések mérlegelése a véleménycsere kimenetele alapján

Az uniós tagállamokban az ifjúsági munkára vonatkozó tagállami minőségbiztosítási rendszerekkel, illetve a közös mutatók és keretek szerepével foglalkozó szakértői csoport

2015 első fele: Szakértői csoport megalakítása olyan mutatók vagy keretrendszerek létrehozása céljából, amelyek az ifjúsági munka színvonalát tükrözik.

2015 második fele (esetleg) A Tanács következtetései

Az ifjúságpolitika által az Európa előtt álló kihívások kezeléséhez nyújtott hozzájárulás előmozdítása

Az ifjúsági munkának a fiatalokat érintő kihívások kezeléséhez, különösen az oktatásról a foglalkoztatásra való átálláshoz való konkrét hozzájárulásával foglalkozó szakértői csoport.

2015 első fele: (esetleg) A Tanács következtetései arról, hogy az ifjúságpolitika és az ágazatok közötti együttműködés hogyan járulhat hozzá az Unió főbb kihívásainak kezeléséhez, különösen tekintettel a fiatalokra.

Tényeken alapuló döntéshozatal: Európai Ifjúságpolitikai Tudásközpont

2015 első fele: Jelentés a formális és nem formális oktatás közötti együttműködés legjobb gyakorlatairól, beleértve a szakpolitikai ajánlásokat is

Ágazatokon átívelő megerősített együttműködés az uniós stratégiák keretén belül

Az uniós szintű ágazatközi ifjúságpolitikai döntéshozatal erősítése

A Tanács és előkészítő szervei (ifjúsági munkacsoport)

2015 első fele: Esetleges ajánlás az ifjúsági ágazat hozzájárulásáról az európai szemeszter fontos szakpolitika-orientált lépéseihez

Az ágazatközi ifjúságpolitikai döntéshozatal nemzeti szintű erősítése

A társaktól való tanulásra épülő gyakorlat a tagállamok között

2015 második fele: Időközi jelentés a nemzeti szinten történő, ágazatközi ifjúságpolitikai döntéshozatal legjobb gyakorlatairól és ajánlásokról.

Felelősségvállalás, különös tekintettel a jogérvényesítésre, az autonómiára, a részvételre és az aktív polgári szerepvállalásra az Unión belül és kívül egyaránt;

A fiatalok önálló szerepvállalása, különös hangsúlyt fektetve a jogérvényesítésre, autonómiájuk és társadalmi szerepvállalásuk növelése céljából

A fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd

2014 második fele (esetleg) A Tanács következtetései a fiatalok jogérvényesítéséről az autonómia és a társadalmi szerepvállalás növelése céljából.

A fiatalok politikai szerepvállalásának erősítése az európai demokratikus életben

A fiatalokkal folytatott strukturált döntéshozatal eredményei

 

Tényeken alapuló döntéshozatal:

London School of Economics and Political Science: Youth Participation in Democratic Life (A fiatalok részvétele a demokratikus életben)

Flash Eurobarométer 375. – European Youth (Az európai ifjúság) Participation in Democratic Life (A demokratikus életben való részvétel)

EACEA – Political Participation and EU Citizenship (Politikai részvétel és uniós polgárság): Perceptions and Behaviors of Young People (A fiatalok felfogása és magatartása)

2015 második fele: (esetleg) A Tanács következtetései


II. MELLÉKLET

A 2014. július 1. és 2015. december 31. közötti időszakra szóló uniós ifjúsági munkaterv keretében a tagállamok és a Bizottság által létrehozandó szakértői csoportok tagságára és működésére vonatkozó elvek

Tagság

A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a csoportok munkájában, és bármikor bekapcsolódhatnak abba.

Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni valamely csoport munkájában, tagként szakértőket küldenek az adott csoportba. A tagállamok ügyelnek arra, hogy a megbízott szakértők az adott területen nemzeti szinten szerzett megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek, és biztosítsák az illetékes nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartást. A szakértők kinevezésére vonatkozó eljárásokat a Bizottság koordinálja.

Mindegyik szakértői csoport dönthet úgy, hogy egyéb résztvevőket is meghív tagjai közé: független szakértőket, az ifjúsági szervezetek képviselőit és egyéb érdekelt feleket, illetve európai harmadik országok képviselőit.

Munkaeljárások

A szakértői csoportok arra törekszenek, hogy néhány konkrét és használható eredményekkel tudjanak szolgálni az adott téma tekintetében.

A munkaterv végrehajtása érdekében minden szakértői csoportnak elnököt vagy társelnököket kell kineveznie a munkaterv elfogadását követő első ülésén. A szakértői csoportok e munkaterv alapján munkaprogramot dolgoznak ki.

A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy iránymutatást nyújtsanak a szakértői csoportoknak annak érdekében, hogy biztosítsák a kívánt eredményt és a határidők betartását, valamint a csoportok munkájának összehangolását.

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői határoznak arról, hogy helyénvaló-e új feladatokat kijelölni a szakértői csoport számára.

A csoportok számára a Bizottság biztosítja a szükséges szakértelmet, valamint titkársági és logisztikai hátteret. Lehetőség szerint más megfelelő eszközökkel (beleértve az adott terület szempontjából releváns tanulmányokat) is segíti a csoportok munkáját.

A szakértői csoportok üléseit rendszerint Brüsszelben tartják, de valamely tagállam meghívására Brüsszelen kívül is lehet üléseket rendezni.

A szakértői csoportok rendszerint évente két alkalommal üléseznek, de szükség esetén ettől eltérő ütemezésről is határozhatnak.

Jelentéstétel és tájékoztatás

A szakértői csoportok elnökei beszámolnak az ifjúsági munkacsoportnak a szakértői csoportjukban végzett munka eredményeiről, és ajánlásokat terjesztenek az ifjúsági munkacsoport elé a lehetséges jövőbeli feladatokkal kapcsolatosan.

A munkacsoportok üléseinek napirendjét és az ülésekről szóló jelentéseket rendszeresen hozzáférhetővé teszik valamennyi tagállam számára, függetlenül attól, hogy milyen mértékben vesz részt az adott területen folyó munkában. A munkacsoportok jelentései közzétételre kerülnek.

A munkaterv végrehajtásáról szóló bizottsági értékelés figyelembe veszi majd a szakértői csoportok jelentéseit.