A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ–EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html.

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 53. számú előírása – Egységes rendelkezések az L3 kategóriájú járműveknek a világító- és fényjelző berendezések beépítése tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

a 01. módosítássorozat 13. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2011. október 28.

a 01. módosítássorozat 14. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2013. július 15.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

MELLÉKLETEK

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az L3 kategóriájú járművekre (1) vonatkozik, azok világító- és fényjelző berendezéseinek beépítése tekintetében.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.   „jármű jóváhagyása”: a járműtípusnak a világító- és fényjelző berendezések száma és beépítésük módja tekintetében történő jóváhagyása;

2.2.   „járműtípus”: olyan járművek kategóriája, amelyek az alábbi lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

2.3.   „keresztirányú sík”: a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges függőleges sík;

2.4.   „terheletlen jármű”: vezető, utasok és rakomány nélküli, de tüzelőanyaggal teljesen feltöltött, pótkerékkel és a szokásosan szállított szerszámokkal ellátott jármű;

2.5.   „lámpa”: az úttest megvilágítására, illetve a közlekedés többi résztvevőjének szóló fényjelzések kibocsátására szolgáló berendezés. Lámpának minősülnek a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpák és a fényvisszaverők is;

2.5.1.   „egyenértékű lámpák”: azonos funkciót ellátó és a járművet nyilvántartó ország által engedélyezett lámpák; amennyiben megfelelnek ezen előírás követelményeinek, jellemzőik eltérhetnek a jóváhagyás időpontjában a járműre felszerelt lámpák jellemzőitől;

2.5.2.   „független lámpák”: külön világító felülettel, külön fényforrással és külön lámpatesttel rendelkező berendezések;

2.5.3.   „csoportosított lámpák”: külön világító felülettel és külön fényforrással, de közös lámpatesttel rendelkező berendezések;

2.5.4.   „egyesített lámpák”: külön világító felülettel, de közös fényforrással és közös lámpatesttel rendelkező berendezések;

2.5.5.   „összeépített lámpák”: külön fényforrással vagy egyetlen, de különböző feltételek mellett (például különböző optikai, mechanikus vagy elektromos paraméterek) működő fényforrással, közös vagy részben közös világító felülettel és közös lámpatesttel rendelkező berendezések;

2.5.6.   „távolsági (országúti) fényszóró”: a jármű előtt nagy távolságban az úttest megvilágítására szolgáló lámpa;

2.5.7.   „tompított fényszóró”: olyan lámpa, amely úgy világítja meg az úttestet a jármű előtt, hogy a szembejövő járművek vezetőit és a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el, illetve látásukat nem zavarja;

2.5.7.1.   „fő tompított fény”: az infravörös kibocsátó hozzájárulása és/vagy az útkanyar bevilágítására szolgáló további fényforrások nélkül kibocsátott tompított fény;

2.5.8.   „irányjelző lámpa”: olyan lámpa, amely jelzi a közlekedés többi résztvevője számára, hogy a jármű vezetője – jobbra vagy balra fordulva – meg akarja változtatni a jármű haladási irányát.

Az irányjelző lámpák a 97. számú előírás rendelkezéseivel összhangban is használhatók;

2.5.9.   „féklámpa”: olyan lámpa, amely jelzi a jármű mögött közlekedők számára, hogy a járművezető működteti az üzemi féket;

2.5.10.   „hátsó rendszámtáblát megvilágító berendezés”: a hátsó rendszámtáblának fenntartott hely megvilágítására használt berendezés, amely több optikai összetevőből is állhat;

2.5.11.   „első helyzetjelző lámpa”: elölnézetből a jármű jelenlétét jelző lámpa;

2.5.12.   „hátsó helyzetjelző lámpa”: hátulnézetből a jármű jelenlétét jelző lámpa;

2.5.13.   „fényvisszaverő”: olyan berendezés, amely a jármű jelenlétét a járműtől független fényforrás fényének visszaverésével a fényforrás közelében tartózkodó megfigyelő számára jelzi.

ezen előírás alkalmazásában a fényvisszaverő rendszámtáblák nem minősülnek fényvisszaverőnek;

2.5.14.   „elakadásjelző lámpa”: a jármű minden irányjelző lámpájának egyidejű működtetésével annak jelzése, hogy a jármű a közlekedés többi résztvevője számára pillanatnyilag veszélyt jelent;

2.5.15.   „első ködlámpa (ködfényszóró)”: olyan lámpa, amely az úttest megvilágítását javítja köd, hóesés, sűrű eső vagy porfelhők esetén;

2.5.16.   „hátsó ködlámpa”: olyan lámpa, amely a járművet sűrű ködben hátulról láthatóbbá teszi;

2.5.17.   „nappali menetjelző lámpa”: olyan, menetirányba néző lámpa, amely arra szolgál, hogy a haladó járművet nappal láthatóbbá tegye;

2.6.   „fénykibocsátó felület”: a világítóberendezés, a fényjelző berendezés vagy a fényvisszaverő átlátszó felülete, a berendezés gyártója által a jóváhagyási kérelemhez csatolt rajzon közölt módon, lásd a 3. mellékletet;

2.7.   „világító felület”: (lásd a 3. mellékletet);

2.7.1.   „világítóberendezés világító felülete” (2.5.6., 2.5.7. és 2.5.15. szakasz): a fényszórótükör teljes apertúrájának, illetve elliptikus tükörrel rendelkező fényszórók esetében a „vetítőlencse” teljes apertúrájának a keresztirányú síkba eső ortogonális vetülete. Ha a világítóberendezésnek nincs fényszórótükre, a 2.7.2. szakasz szerinti meghatározást kell alkalmazni. Ha a lámpa fénykibocsátó felülete a fényszórótükör teljes apertúrájának csak egy részét fedi, csupán e rész vetületét kell számításba venni.

Tompított fényszóró esetében a világító felületet a világos–sötét határvonal lencsére vetülő látható vonala határolja. Amennyiben a fényszórótükör és az üveg egymáshoz viszonyítva állítható, a közepes beállítást kell alkalmazni.

Amennyiben a fő tompított fényt előállító lámpa és a kanyarvilágítást biztosító további világítóegységek, illetve fényforrások bármely kombinációját együttesen működtetik, a világító felületet az egyes világító felületek összessége alkotja;

2.7.2.   „fényjelző berendezés (de nem fényvisszaverő) világító felülete” (2.5.8., 2.5.9., 2.5.11., 2.5.12., 2.5.14. és 2.5.16. szakasz): a lámpa vonatkoztatási tengelyére merőleges és a külső fénykibocsátó felületét érintő síkra vetített ortogonális vetület, melyet az e síkban fekvő ernyők széleinek burkolata határol, és ezek mindegyike a teljes fénymennyiségnek csupán 98 %-át engedi át a vonatkoztatási tengely irányában. A világító felület alsó, felső és oldalsó határvonalainak meghatározásához csak vízszintes és függőleges szélű ernyőket lehet használni,

2.7.3.   „fényvisszaverő világító felülete” (2.5.13. szakasz): a fényvisszaverő ortogonális vetülete a vonatkoztatási tengelyére merőleges síkban, amelyet a fényvisszaverők optikai rendszerének legszélső részeit érintő, a vonatkoztatási tengellyel párhuzamos síkok határolnak. A berendezés alsó, felső és oldalsó széleinek meghatározásához csak a vízszintes és a függőleges síkokat kell figyelembe venni;

2.8.   „látszólagos felület”: adott megfigyelési irányban a gyártó vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője kérése szerint a következők:

vagy a világító felületnek a lencse külső felületére vetülő határának (a–b);

vagy a fénykibocsátó felületnek (c–d);

a merőleges vetülete egy, a megfigyelési irányra merőleges és a lencse legkülső pontját érintő síkban (lásd ezen előírás 3. mellékletét);

2.9.   „vonatkoztatási tengely”: a lámpa azon jellemző tengelye, amelyet a lámpa gyártója határoz meg fénytani méréseknél a szögtartomány meghatározásához és a lámpa járműbe való beépítéséhez használandó vonatkoztatási irányként (H = 0°, V = 0°);

2.10.   „vonatkoztatási középpont”: a vonatkoztatási tengely és a külső fénykibocsátó felület metszéspontja, amelyet a lámpa gyártója határoz meg;

2.11.   „a geometriai láthatóság szögei”: azon minimális térszögtartományt meghatározó szögek, amelyből a lámpa látszólagos felületének láthatónak kell lennie. E térszögtartományt azon gömbcikkek határozzák meg, amelyek középpontja egybeesik a lámpa vonatkoztatási középpontjával, és amelyek egyenlítője párhuzamos a talajjal. E gömbcikkeket a vonatkoztatási tengelyhez viszonyítva kell meghatározni. A β vízszintes szögek a hosszúságnak, az α függőleges szögek a szélességnek felelnek meg. A geometriai láthatóság szögein belül nem lehet semmiféle olyan akadály, amely – végtelen távolságból szemlélve – gátolja a lámpa látszólagos felületének bármely részéből a fény terjedését. Ha a lámpához közelebb végeznek méréseket, ugyanolyan pontosság eléréséhez a mérésirányt párhuzamosan el kell tolni.

Nem kell figyelembe venni a geometriai láthatóság szögein belül azokat az akadályokat, amelyek a lámpa típusjóváhagyásakor is léteztek.

Ha a jármű valamely további része eltakarja a már beépített lámpa látszólagos felületének valamely részét, igazolni kell, hogy a lámpa akadályok által el nem takart része megfelel a berendezés mint optikai egység jóváhagyásához előírt fénytani értékeknek (lásd ennek az előírásnak a 3. mellékletét). Ha azonban a vízszintes alatti geometriai láthatóság függőleges szöge 5°-ra csökkenthető (a lámpa a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkedik el), a beépített optikai egység fénymérési mezejét a vízszintes alatti 5°-ra csökkenthetik;

2.12.   „befoglaló szélesség külső széle”: a jármű bármely oldalán a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos azon sík, amely érinti a jármű befoglaló szélességének külső szélét, nem tekintve a következő kiálló részeket:

2.13.   „teljes szélesség”: a fenti 2.12. szakaszban meghatározott két függőleges sík közötti távolság;

2.14.   „egyes lámpa”:

2.15.   „két lámpa közötti távolság”: az ugyanazon irányba világító két lámpa közötti távolság a vonatkoztatási tengely irányában látható két felület közötti legrövidebb távolság. Ha a két lámpa közötti távolság egyértelműen kielégíti ennek az előírásnak a követelményeit, úgy a látszólagos felületek pontos széleit nem kell meghatározni;

2.16.   „működés-visszajelző”: olyan fény- vagy hangjelzés (vagy ezekkel egyenértékű egyéb jelzés), amely jelzi, hogy a berendezést bekapcsolták, illetve, hogy az megfelelően működik-e vagy sem;

2.17.   „bekapcsolás-visszajelző”: olyan fény- vagy hangjelzés (vagy ezekkel egyenértékű egyéb jelzés), amely a berendezés bekapcsolt állapotát jelzi, de azt nem, hogy a berendezés megfelelően működik-e;

2.18.   „választható lámpa”: olyan lámpa, amelynek beépítése a gyártó döntésére van bízva;

2.19.   „talaj”: az a felület, amelyen a jármű áll, és amelynek alapvetően vízszintesnek kell lennie;

2.20.   „berendezés”: egy vagy több funkció ellátására használt alkatrész vagy alkatrészcsoport;

2.21.   „a berendezés által kibocsátott fény színe”: erre az előírásra a 48. számú előírásban és a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő módosítássorozataiban szereplő, a kibocsátott fény színére vonatkozó fogalommeghatározások érvényesek;

2.22.   „Jármű össztömege” vagy „legnagyobb tömege”: a járműnek a gyártó által bejelentett, műszakilag megengedett legnagyobb össztömege;

2.23.   „terhelt”: a járműnek a 2.22. szakaszban meghatározott össztömegének eléréséig megrakott jármű;

2.24.   „Vízszintes dőlés”: az a szög, amelyet az 5.4. szakasz szerint beállított motorkerékpár fénynyalábja a „bedöntött” motorkerékpár fénynyalábjával zár be (lásd a 6. mellékletben látható ábrát);

2.25.   „vízszintes dőlést korrigáló rendszer” (horizontal inclination adjustment system – HIAS): a fényszóró vízszintes dőlésszögét nullára korrigáló berendezés;

2.26.   „harántirányú dőlésszög”: az a függőleges és a motorkerékpár függőleges hosszirányú középsíkja által abban az esetben bezárt szög, amikor a motorkerékpár a hosszanti tengelye körül elfordul (lásd a 6. mellékletben látható ábrát);

2.27.   „HIAS-jel”: bármilyen vezérlőjel, vagy a rendszer bármilyen kiegészítő bemeneti jele, vagy a rendszertől a motorkerékpár felé küldött kimeneti vezérlés;

2.28.   „HIAS-jelgenerátor”: olyan berendezés, amely a rendszer vizsgálata érdekében egy vagy több HIAS-jelet reprodukál;

2.29.   „HIAS vizsgálati szög”: az a δ szög, amelyet a fényszóró világos–sötét határvonala és a H–H vonal zár be egymással (aszimmetrikus fényszóró esetében a világos–sötét határvonal vízszintes részét kell használni), (lásd a 6. mellékletben látható ábrát);

2.30.   „kanyarvilágítás”: az útkanyart fokozott mértékben megvilágító világítás.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

4.   JÓVÁHAGYÁS

5.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

5.1.   A világító- és fényjelző berendezéseket úgy kell rögzíteni, hogy rendes üzemi körülmények között azon rázkódások ellenére, amelyeknek adott esetben ki lehetnek téve, megőrizzék az ezen előírásban meghatározott jellemzőiket, és lehetővé tegyék, hogy a jármű teljesítse az előírásban foglalt követelményeket.

Különösen fontos, hogy a lámpák beállítása ne állítódjon el.

5.2.   A lámpákat úgy kell beépíteni, hogy helyes beállításuk egyszerűen elvégezhető legyen.

5.3.   Valamennyi fényjelző berendezés járműre történő felszerelését követően a vonatkoztatási tengelynek párhuzamosnak kell lennie a jármű úttesten való felfekvési síkjával; továbbá oldalsó fényvisszaverők esetében merőlegesnek kell lennie a jármű hosszirányú középsíkjára, minden más fényjelző berendezés esetében pedig párhuzamosnak kell lennie az említett síkkal. A megengedett tűrés bármely irányban ± 3°. Ha a gyártó a berendezés rögzítésére vonatkozóan külön utasításokat határozott meg, azokat is be kell tartani.

5.4.   Idevágó utasítások hiányában a lámpák magasságának és beállításának ellenőrzése sík, vízszintes felületre helyezett terheletlen járművön történik, úgy, hogy közben a jármű hosszirányú középsíkja függőleges, és kormánya az egyenes haladási iránynak megfelelő állásban van. A gumiabroncsok nyomása meg kell, hogy feleljen a gyártó által az adott terhelési feltételekhez megadott nyomásoknak.

5.5.   Idevágó utasítások hiányában:

5.6.   Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák

5.7.   A talaj feletti legnagyobb magasságot a vonatkoztatási tengely irányában a látszólagos felület legmagasabb pontjától, a talaj feletti legkisebb magasságot pedig a látszólagos felület legalacsonyabb pontjától kell mérni. Tompított fényszóró esetében a talaj feletti legkisebb magasságot az optikai rendszer (pl. fényszórótükör, lencse, vetítőlencse) valóságos fénykilépésének legalacsonyabb pontjától kell mérni, függetlenül annak felhasználásától.

Ha a talaj feletti (legnagyobb és legkisebb) magasság egyértelműen kielégíti ennek az előírásnak a követelményeit, akkor a felületek pontos széleit nem kell meghatározni.

A lámpák közötti távolságra való hivatkozáskor a keresztirányú helyzetüket a látszólagos felület belső széleitől mérve kell meghatározni a vonatkoztatási tengely irányában.

Ha az elhelyezkedés a szélesség tekintetében egyértelműen kielégíti ennek az előírásnak a követelményeit, akkor a felületek pontos széleit nem kell meghatározni.

5.8.   Idevágó utasítások hiányában az irányjelző és az elakadásjelző lámpák kivételével egyetlen lámpa sem bocsáthat ki villogó fényt.

5.9.   Elölről piros fény, hátulról pedig fehér fény nem lehet látható. Az ennek a követelménynek való megfelelést a lent leírt módon kell ellenőrizni (lásd a 4. mellékletben található ábrát):

5.10.   Az elektromos csatlakozásokat úgy kell kialakítani, hogy az első helyzetjelző lámpát, illetve annak hiányában a tompított fényszórót, a hátsó helyzetjelző lámpát és a hátsó rendszámtáblát megvilágító berendezést – eltérő rendelkezések hiányában – csak egyszerre lehessen be- és kikapcsolni.

5.11.   Idevágó előírások hiányában az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy a távolsági fényszórót, a tompított fényszórót és a ködlámpát csak akkor lehessen bekapcsolni, ha a 5.10. szakaszban említett lámpák szintén be vannak kapcsolva. E követelménynek nem kell azonban teljesülnie, ha a távolsági, illetve a tompított fényszóró fényjelzése a következőknek felel meg: a tompított fényszóró által kiadott rövid, szaggatott fényjelzések, a távolsági fényszóró által kiadott szaggatott fényjelzések vagy a tompított és a távolsági fényszóró által felváltva kiadott rövid, szaggatott fényjelzések.

5.12.   Visszajelző lámpák

5.13.   A lámpák által kibocsátott fények színei

Az ebben az előírásban említett lámpák színei a következők:

5.14.   Az ezen előírás alapján jóváhagyásra bemutatott minden járműnek rendelkeznie kell a következő világító- és fényjelző berendezésekkel:

5.15.   A járműveket ezenkívül a következő világító- és fényjelző berendezésekkel is fel lehet szerelni:

5.16.   A fenti 5.14. és 5.15. szakaszban említett minden világító- és fényjelző berendezés felszerelését az ezen előírás 6. szakaszában foglalt követelményekkel összhangban kell végezni.

5.17.   A fenti 5.14. és 5.15. szakaszban említett világító- és fényjelző berendezéseken kívüli világító- és fényjelző berendezések felszerelése a típusjóváhagyás céljaira tilos.

5.18.   Az M1 és N1 kategóriájú négykerekű járművekbe való felszerelés céljára típusjóváhagyást kapott és a fenti 5.14. és 5.15. szakaszban említett világító- és fényjelző berendezéseket motorkerékpárokra is fel lehet szerelni.

6.   EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

6.1.   TÁVOLSÁGI FÉNYSZÓRÓ

6.1.1.   Szám:

6.1.1.1.   legfeljebb 125 cm3 hengerűrtartalmú motorkerékpárok esetében

egy vagy két, a következő jogszabályok szerint jóváhagyott típusú fényszóró:

6.1.1.2.   125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárok esetében

egy vagy két, a következő jogszabályok szerint jóváhagyott típusú fényszóró:

Két, a következő jogszabály szerint jóváhagyott típusú fényszóró:

6.1.2.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.1.3.   Elhelyezés

6.1.3.1.   Keresztirányban

6.1.3.2.   Hosszirányban: a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja a jármű vezetőjét a visszapillantó tükrökön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.1.3.3.   Független távolsági fényszóró világító felületének széle és a fő tompított fényt előállító fényszóró világító felületének széle közötti távolság legfeljebb 200 mm lehet. A független távolsági fényszóró világító felülete szélének a talajtól való távolsága 500–1 300 mm között kell, hogy legyen.

6.1.3.4.   Két távolsági fényszóró esetében a két világító felület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.1.4.   Geometriai láthatóság

A világító felület láthatóságát – beleértve az olyan területeken való láthatóságot, amelyek a megfigyelési irányból nem tűnnek megvilágítottnak – egy olyan csonka kúp alakú téren belül kell biztosítani, amelyet a világító felület kerületéből kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget bezáró alkotók határolnak.

6.1.5.   Irány

6.1.5.1.   Menetirányba. A lámpák a kormányzási szögnek megfelelően elmozdulhatnak.

6.1.5.2.   Távolsági fény vízszintes dőlését beállító (HIAS) rendszert is fel lehet szerelni.

6.1.6.   Elektromos csatlakozás

A távolsági fény bekapcsolásakor a tompított fény bekapcsolva maradhat.

6.1.7.   Visszajelzők

6.1.7.1.   Bekapcsolás-visszajelző.

Kék fényű, nem villogó jelzőlámpa, felszerelése kötelező.

6.1.7.2.   „HIAS-meghibásodás” visszajelző

Borostyánsárga fényű, villogó jelzőlámpa, amelynek felszerelése kötelező, és amely egyesíthető a 6.2.8.2. szakaszban említett visszajelzővel. Mindig be kell kapcsolódnia, ha a HIAS-jelekkel kapcsolatban meghibásodás észlelhető, és bekapcsolva kell maradnia, amíg a hiba fennáll.

6.1.8.   Egyéb követelmények

6.1.8.1.   Az egyidejűleg bekapcsolható távolsági fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd-t, amely a 100 referenciaértéknek felel meg. (Jóváhagyási érték.)

6.1.8.2.   Amennyiben a távolsági fényszóróval kapcsolatban HIAS-meghibásodás következik be, az alábbi műveletek elvégzésének különleges szerszámok használata nélkül is lehetségesnek kell lennie:

A gyártónak részletes leírást kell adnia a HIAS alaphelyzetbe történő visszaállításának módjáról.

Ehelyett beépíthet egy olyan automatikus rendszert is, amely vagy mindkét fent leírt műveletet elvégzi, vagy alaphelyzetbe visszaállítja a HIAS-t. Ebben az esetben a gyártónak az automatikus rendszer leírását a vizsgáló laboratórium rendelkezésére kell bocsátania, és mindaddig, amíg harmonizált követelményeket ki nem dolgoznak, be kell mutatnia, hogy milyen módszerekkel tudja igazolni, hogy az automatikus rendszer a leírtaknak megfelelően működik.

6.2.   TOMPÍTOTT FÉNYSZÓRÓ

6.2.1.   Szám:

6.2.1.1.   legfeljebb 125 cm3 hengerűrtartalmú motorkerékpárok esetében

egy vagy kettő, a következő jogszabályok szerint jóváhagyott típusú fényszóró:

6.2.1.2.   125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárok esetében

egy vagy kettő, a következő jogszabályok szerint jóváhagyott típusú fényszóró:

Két, a következő jogszabály szerint jóváhagyott típusú fényszóró:

6.2.2.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.2.3.   Elhelyezés

6.2.3.1.   Keresztirányban

6.2.3.2.   Magasságban: legalább 500 mm és legfeljebb 1 200 mm a talaj felett.

6.2.3.3.   Hosszirányban: a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja a jármű vezetőjét a visszapillantó tükrökön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.2.3.4.   Két, fő tompított fényt előállító fényszóró esetében a két világítófelület közötti távolság nem lehet nagyobb 200 mm-nél.

6.2.4.   Geometriai láthatóság

A 2.11. szakaszban meghatározott α és β szöggel definiálva:

A fényszóró közelében lévő válaszfalak vagy más berendezések nem okozhatnak olyan másodlagos hatásokat, amelyek zavarhatják a közlekedés többi résztvevőjét.

6.2.5.   Irány

6.2.5.1.   Menetirányba. A lámpák a kormányzási szögnek megfelelően elmozdulhatnak.

6.2.5.2.   A fő tompított fényt előállító fényszóró függőleges dőlésének a –0,5 % és –2,5 % közötti tartományban kell maradnia, hacsak nincs egy ezt szabályozó külső beállítóberendezés.

6.2.5.3.   Az olyan fő tompított fényt előállító fényszórók esetében, amelyek fényforrása a 2 000 lument meghaladó objektív fényárammal rendelkezik, a fényszóró függőleges dőlésének a –0,5 % és –2,5 % közötti tartományban kell maradnia. E szakasz követelményeinek teljesítéséhez fényszóró-szintállító berendezést is lehet használni, de működésének automatikusnak kell lennie (3).

6.2.5.4.   A 6.2.5.3. szakaszban foglalt követelmény teljesülését a következő feltételek mellett kell ellenőrizni a járművön:

A. feltétel (a motoron csak a vezető foglal helyet):

Egy, a járművezetőt helyettesítő 75 kg ± 1 kg súlyt el kell helyezni a járművön, mégpedig úgy, hogy a gyártó által erre a terhelési feltételre bejelentett tengelyterhelés előálljon.

A fő tompított fényt előállító fényszóró függőleges dőlését (kezdeti célérték) a gyártó utasításainak megfelelően –1,0 % és –1,5 % közötti értékre be kell állítani.

B. feltétel (teljes terhelés):

Egy, a gyártó által megengedett legnagyobb tömegnek megfelelő súlyt el kell helyezni a járművön, mégpedig úgy, hogy a gyártó által erre a terhelési feltételre bejelentett tengelyterhelés előálljon.

A mérések elvégzése előtt a járművet háromszor meg kell himbálni (fel és le), majd hátra és előre kell tolni legalább egy teljes kerékfordulás erejéig.

6.2.5.5.   Tompított fény vízszintes dőlését beállító (HIAS) rendszert is fel lehet szerelni. A HIAS legfeljebb a jármű harántirányú dőlésszögének megfelelő mértékben igazíthatja ki a tompított fény vízszintes dőlését.

6.2.5.6.   A 6.2.5.5. szakaszban foglalt követelmény teljesülését a következőképpen kell ellenőrizni:

A vizsgálati járművet be kell állítani az 5.4. szakasznak megfelelően. Meg kell dönteni a járművet, és le kell mérni a HIAS vizsgálati szöget.

A járművet a következő két feltétel mellett kell megvizsgálni:

Amint a vizsgálati jármű ismét az 5.4. szakaszban meghatározott helyzetbe került, a HIAS vizsgálati szögnek haladéktalanul vissza kell állnia nullára.

A kormányt az egyenes haladási iránynak megfelelő állásban rögzíteni kell, hogy ne mozduljon el a jármű bedöntése közben.

A vizsgálat céljaira a HIAS rendszert egy HIAS-jelgenerátor segítségével kell működésbe hozni.

Akkor tekinthető úgy, hogy a rendszer megfelel a 6.2.5.5. szakasz követelményeinek, ha valamennyi mért HIAS vizsgálati szög meghaladta a nulla értéket. Ezt a gyártó a típusjóváhagyásért felelős hatóság által elfogadott módszerekkel bizonyíthatja.

6.2.5.7.   A kiegészítő fényforrások vagy kiegészítő világító egységek csak a kanyarvilágítást előállító fő tompított fénnyel együtt kapcsolódhatnak be. A kanyarvilágítás által biztosított megvilágítás nem terjedhet túl azon a vízszintes síkon, amely párhuzamos a talajjal, és amely magában foglalja a fő tompított fényt előállító fényszóró vonatkoztatási tengelyét a gyártó által a 113. számú előírás szerinti típusjóváhagyás céljaira megadott valamennyi oldalsó dőlésszög tekintetében.

6.2.5.8.   A 6.2.5.7. szakaszban foglalt követelmény teljesülését a következőképpen kell ellenőrizni:

A vizsgálati járművet be kell állítani az 5.4. szakasznak megfelelően.

A harántirányú dőlésszögeket a jármű mindkét oldalán meg kell mérni bekapcsolt kanyarvilágítás és minden lehetséges feltétel mellett. A mérendő harántirányú dőlésszögek azok a dőlésszögek, amelyeket a gyártó a berendezés 113. számú előírás szerinti típusjóváhagyásának céljaira megadott.

A kormányt az egyenes haladási iránynak megfelelő állásban rögzíteni kell, hogy ne mozduljon el a jármű bedöntése közben.

A vizsgálat céljaira a kanyarvilágítást egy, a gyártó által megadott jelgenerátorral lehet bekapcsolni.

Akkor tekinthető úgy, hogy a rendszer megfelel a 6.2.5.7. szakaszban foglalt követelményeknek, ha a jármű mindkét oldalán mért minden harántirányú dőlésszög legalább akkora, mint a berendezés 113. számú előírás szerinti típusjóváhagyásáról szóló értesítésben megadott legkisebb dőlésszögek.

A 6.2.5.7. szakasznak való megfelelést a gyártó a típusjóváhagyásért felelős hatóság által elfogadott más módszerrel is bizonyíthatja.

6.2.6.   Elektromos csatlakozás

A tompított fényre történő átkapcsoláskor a vezérlőberendezésnek egyidejűleg ki kell kapcsolnia minden távolsági fényt.

A 99. számú előírás szerint jóváhagyott fényforrással rendelkező tompított fényszóróknak azonban bekapcsolva kell maradniuk a távolsági fényszóró bekapcsolásakor.

6.2.6.1.   A kanyarvilágítást előállító kiegészítő fényforrásokat, illetve kiegészítő világító egységeket úgy kell kapcsolni, hogy bekapcsolásuk csak a fő tompított fényt előállító fényszóró(k) működtetésével együtt legyen lehetséges.

A kanyarvilágítást előállító, a jármű egyes oldalain található kiegészítő fényforrások, illetve kiegészítő világító egységek csak akkor kapcsolódhatnak be automatikusan, ha minden harántirányú dőlésszög legalább akkora, mint a berendezés 113. számú előírás szerinti típusjóváhagyásáról szóló értesítésben megadott legkisebb dőlésszögek.

Ha azonban a harántirányú dőlésszög nem éri el a 3 fokot, a kiegészítő fényforrások, illetve kiegészítő világító egységek nem kapcsolódhatnak be.

A kiegészítő fényforrásoknak, illetve kiegészítő világító egységeknek ki kell kapcsolódniuk, ha a harántirányú dőlésszög(ek) nem éri(k) el a berendezés 113. számú előírás szerinti típusjóváhagyásáról szóló értesítésben megadott legkisebb dőlésszög(ek)et.

6.2.7.   Visszajelzők

6.2.7.1.   Bekapcsolás-visszajelző.

Zöld fényű, nem villogó jelzőlámpa, felszerelése választható.

6.2.7.2.   „HIAS-meghibásodás” visszajelző.

Borostyánsárga fényű, villogó jelzőlámpa, amelynek felszerelése kötelező, és amely egyesíthető a 6.1.8.2. szakaszban említett visszajelzővel. Mindig be kell kapcsolódnia, ha a HIAS-jelekkel kapcsolatban meghibásodás észlelhető, és bekapcsolva kell maradnia, amíg a hiba fennáll.

6.2.7.3.   A vezérlőberendezés meghibásodása esetén a kanyarvilágítást előállító kiegészítő fényforrásoknak, illetve kiegészítő világító egységeknek automatikusan ki kell kapcsolódniuk.

6.2.8.   Egyéb követelmények

Amennyiben a tompított fényszóróval kapcsolatban HIAS-meghibásodás következik be, az alábbi műveletek elvégzésének különleges szerszámok használata nélkül lehetségesnek kell lennie:

A gyártónak részletes leírást kell adnia a HIAS alaphelyzetbe történő visszaállításának módjáról.

Ehelyett beépíthet egy olyan automatikus rendszert is, amely vagy mindkét fent leírt műveletet elvégzi, vagy alaphelyzetbe visszaállítja a HIAS-t. Ebben az esetben a gyártónak az automatikus rendszer leírását a vizsgáló laboratórium rendelkezésére kell bocsátania, és mindaddig, amíg harmonizált követelményeket ki nem dolgoznak, be kell mutatnia, hogy milyen módszerekkel tudja igazolni, hogy az automatikus rendszer a leírtaknak megfelelően működik.

6.3.   IRÁNYJELZŐ LÁMPA

6.3.1.   Szám

Oldalanként kettő.

6.3.2.   Elrendezés

Két első irányjelző lámpa (a 6. számú előírásban meghatározott 1. kategóriájú vagy az 50. számú előírásban meghatározott 11. kategóriájú).

Két hátsó irányjelző lámpa (a 6. számú előírásban meghatározott 2. kategóriájú vagy az 50. számú előírásban meghatározott 12. kategóriájú).

6.3.3.   Elhelyezés

6.3.4.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szögek: 20° befelé és 80° kifelé.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött.

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.3.5.   Irány

Az első irányjelző lámpák elfordulhatnak a kormányzási szöggel együtt.

6.3.6.   Elektromos csatlakozás

Az irányjelző lámpáknak a többi lámpától függetlenül bekapcsolhatónak kell lenniük. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelző lámpa ki- és bekapcsolásának ugyanazzal a kapcsolóval kell történnie.

6.3.7.   Nem építhető össze semmilyen más lámpával, kivéve a borostyánsárga fényű első helyzetjelző lámpával.

6.3.8.   Működés-visszajelző

Kötelező. Lehet optikai, akusztikus vagy mindkettő. Ha a visszajelző optikai, zöld villogó fényt kell kibocsátania, amely az irányjelzők bármelyikének hibás működése esetén kialszik, vagy villogás nélkül égve marad, vagy észlelhető frekvenciaváltozást mutat.

6.3.9.   Egyéb követelmények

A lent felsorolt jellemzőket úgy kell mérni, hogy az elektromos rendszeren ne legyen más terhelés azon a terhelésen kívül, amelyre a motor és a világítóberendezések működtetéséhez szükség van. Valamennyi jármű esetében:

6.4.   FÉKLÁMPA

6.4.1.   Szám

Egy vagy kettő.

6.4.2.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.4.3.   Elhelyezés

6.4.4.   Geometriai láthatóság

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.4.5.   Irány

A jármű hátsó része felé.

6.4.6.   Elektromos csatlakozás

Az üzemi fék minden egyes működtetésekor világítania kell.

6.4.7.   Visszajelző

Beépítése választható; ha van, olyan visszajelző lámpának kell lennie, amely a féklámpák meghibásodása esetén nem villogó figyelmeztető fényjelzést ad ki.

6.4.8.   Egyéb követelmények

Nincsenek.

6.5.   A HÁTSÓ RENDSZÁMTÁBLÁT MEGVILÁGÍTÓ BERENDEZÉS

6.5.1.   Szám

Egy, az 50. számú előírás szerinti 2. kategóriájú berendezés. A berendezés több olyan optikai összetevőből állhat, amelyet a rendszámtábla helyének megvilágítására terveztek.

6.5.6.   Visszajelző

Választható: funkcióját a helyzetjelző lámpához előírt visszajelzőnek kell ellátnia.

6.5.7.   Egyéb követelmények

Ha a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpát a hátsó helyzetjelző lámpával egyesítették, és ez utóbbi össze van építve a féklámpával vagy a hátsó ködlámpával, akkor a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa fénytani jellemzői a féklámpa vagy a hátsó ködlámpa működtetése idején módosulhatnak.

6.6.   ELSŐ HELYZETJELZŐ LÁMPA

6.6.1.   Szám

6.6.2.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.6.3.   Elhelyezés

6.6.4.   Geometriai láthatóság

A függőleges szög a vízszintes alatt 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.6.5.   Irány

Menetirányba. A lámpák a kormányzási szögnek megfelelően elmozdulhatnak.

6.6.6.   Bekapcsolás-visszajelző.

Kötelező. Zöld fényű, nem villogó jelzőlámpa. Nem kötelező, ha a műszerfal-világítás az első helyzetjelző lámpával (lámpákkal) egyidejűleg ki- és bekapcsolható.

6.6.7.   Egyéb követelmények

Ha az első irányjelző lámpa össze van építve az első irányjelző lámpával, az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az irányjelző lámpával ugyanazon az oldalon található helyzetjelző lámpa kikapcsolódjon, amint az irányjelző lámpa villogni kezd.

6.7.   HÁTSÓ HELYZETJELZŐ LÁMPA

6.7.1.   Szám

Egy vagy kettő.

6.7.2.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.7.3.   Elhelyezés

6.7.4.   Geometriai láthatóság

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.7.5.   Irány

Hátrafelé.

6.7.6.   Bekapcsolás-visszajelző.

Választható: funkcióját az első helyzetjelző lámpához előírt berendezésnek kell ellátnia.

6.7.7.   Egyéb követelmények

Ha a hátsó helyzetjelző lámpát irányjelző lámpával építették össze, a jármű megfelelő oldalán lévő hátsó helyzetjelző lámpa vagy egybeépített része elektromos kapcsolását úgy is ki lehet alakítani, hogy az irányjelző lámpa működtetésének teljes ideje (a be- és a kikapcsolt ciklus) alatt ki legyen kapcsolva.

6.8.   HÁTSÓ, NEM HÁROMSZÖG ALAKÚ FÉNYVISSZAVERŐ

6.8.1.   Szám

Egy vagy kettő.

6.8.2.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.8.3.   Elhelyezés

magasságban: a talaj felett legalább 250 mm-re, de legfeljebb 900 mm-re;

6.8.4.   Geometriai láthatóság

A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.8.5.   Irány

Hátrafelé.

6.9.   ELAKADÁSJELZŐ LÁMPA

6.9.1.   A jelzést az irányjelző lámpák egyidejű működtetésével kell adni, a fenti 6.3. szakasz követelményeinek megfelelően.

6.9.2.   Elektromos csatlakozás

A jeladás külön kapcsolóval történik, melynek hatására valamennyi irányjelző lámpa egyszerre feszültség alá kerül.

6.9.3.   Bekapcsolás-visszajelző.

Kötelező. Piros fényű, villogó jelzőlámpa, külön visszajelzők hiányában a 6.3.8. szakaszban előírt visszajelző lámpák egyidejű működése.

6.9.4.   Egyéb követelmények

A villogási frekvencia értéke: 90 ± 30/perc.

A fényjelzésnek a fényjelző vezérlőberendezés működtetése után legkésőbb egy másodperc múlva fel kell villannia, és legkésőbb másfél másodperc múlva ki kell aludnia.

6.10.   ELSŐ KÖDLÁMPA

6.10.1.   Szám

Egy vagy kettő.

6.10.2.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.10.3.   Elhelyezés

6.10.4.   Geometriai láthatóság

A 2.11. szakaszban meghatározott α és β szöggel definiálva:

6.10.5.   Irány

Menetirányba. A lámpák a kormányzási szögnek megfelelően elmozdulhatnak.

6.10.6.   Nem egyesíthető más első lámpával.

6.10.7.   Bekapcsolás-visszajelző.

Választható; zöld fényű, nem villogó jelzés.

6.10.8.   Egyéb követelmények

Nincsenek.

6.10.9.   Elektromos csatlakozás

A ködlámpáknak a távolsági fényszórótól és/vagy a tompított fényszórótól függetlenül be- és kikapcsolhatónak kell lennie.

6.11.   HÁTSÓ KÖDLÁMPA

6.11.1.   Szám

Egy vagy kettő.

6.11.2.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.11.3.   Elhelyezés

6.11.4.   Geometriai láthatóság

A 2.11. szakaszban meghatározott α és β szöggel definiálva:

6.11.5.   Irány

Hátrafelé.

6.11.6.   Elektromos csatlakozás

A ködlámpa elektromos csatlakozását úgy kell kialakítani, hogy csak akkor lépjen működésbe, ha a következő lámpák közül legalább egy be van kapcsolva: távolsági fényszóró, tompított fényszóró, első ködlámpa.

Ha a járművön van első ködlámpa is, akkor a hátsó ködlámpának az első ködlámpától függetlenül kikapcsolhatónak kell lennie.

A hátsó ködlámpák mindaddig folyamatosan működhetnek, amíg a helyzetjelző lámpákat ki nem kapcsolják, és az újbóli szándékos bekapcsolásig kikapcsolt állapotban kell maradniuk.

6.11.7.   Bekapcsolás-visszajelző.

Kötelező. Borostyánsárga fényű, nem villogó jelzőlámpa.

6.11.8.   Egyéb követelmények

Nincsenek.

6.12.   OLDALSÓ, NEM HÁROMSZÖG ALAKÚ FÉNYVISSZAVERŐ

6.12.1.   Szám (oldalanként)

Egy vagy kettő.

6.12.2.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.12.3.   Elhelyezés

6.12.4.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szögek: β = 30° előre és hátrafelé.

Függőleges szögek: α = 15° a vízszintes felett és alatt.

A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő 750 mm-nél kisebb magasságban van elhelyezve.

6.12.5.   Irány

A fényvisszaverők vonatkoztatási tengelyének a jármű hosszirányú középsíkjára merőlegesnek kell lennie, és kifelé kell irányulnia. Az elülső fényvisszaverők a kormányzási szögnek megfelelően elmozdulhatnak.

6.13.   NAPPALI MENETJELZŐ LÁMPÁK

6.13.1.   Alkalmazás

A motorkerékpárokon választható.

6.13.2.   Szám

Egy vagy kettő, a 87. számú előírás szerint jóváhagyott típusú.

6.13.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.13.4.   Elhelyezés

6.13.4.1.   Keresztirányban:

6.13.4.2.   Magasságban:

a talaj felett legalább 250 mm-re, de legfeljebb 1 500 mm-re.

6.13.4.3.   Hosszirányban:

a jármű elején.

6.13.5.   Geometriai láthatóság

6.13.6.   Irány

Előre. A lámpák a kormányzási szögnek megfelelően elmozdulhatnak.

6.13.7.   Elektromos csatlakozás

6.13.7.1.   A nappali menetjelző lámpának automatikusan ki kell kapcsolódnia, amikor a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha az utóbbiakat arra használják, hogy rövid, szaggatott fényjelzéseket adjanak ki velük.

A hátsó helyzetjelző lámpának be kell kapcsolódnia, ha a nappali menetjelző lámpa/lámpák is be van(nak) kapcsolódva. Az első helyzetjelző lámpa (lámpák) és a hátsó rendszámtáblát megvilágító berendezés külön-külön és együttesen is bekapcsolhatók lehetnek, ha már a nappali menetjelző lámpa/lámpák is be van(nak) kapcsolva.

6.13.7.2.   Ha az első irányjelző lámpa és a nappali menetjelző lámpa távolsága nem haladja meg a 40 mm-t, a jármű megfelelő oldalán lévő nappali menetjelző lámpa elektromos csatlakozásának az alábbi lehetőségek valamelyikét kell biztosítania:

6.13.7.3.   Ha az irányjelző lámpát nappali menetjelző lámpával építették össze, a nappali menetjelző lámpa elektromos csatlakozását úgy kell kialakítani, hogy a jármű megfelelő oldalán található nappali menetjelző lámpa az irányjelző lámpa működtetésének teljes ideje (a be- és a kikapcsolt ciklus) alatt kialudjon.

6.13.8.   Visszajelző

Zöld fényű bekapcsolás-visszajelző, felszerelése választható.

6.13.9.   Egyéb követelmények

Az ISO 2575-2004 „Közúti járművek – Kezelőszervek, ellenőrző- és visszajelző lámpák jelölése” című szabványban megadott DRL szimbólum használható a vezetőnek a nappali menetjelző lámpa bekapcsolt állapotáról való tájékoztatására.

7.   A JÁRMŰTÍPUS VAGY VILÁGÍTÓ- ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEI BEÉPÍTÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSAI

8.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő előírásoknak:

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

11.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

12.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2/Amend.1) 3. mellékletében találhatók.

(3)  A 01. módosítássorozat 10. kiegészítésének hatálybalépését követő 60 hónap alatt azonban olyan kézi működtetésű berendezés is használható, amelyet szerszámok nélkül be lehet állítani. Ebben az esetben a gyártónak a jármű használati utasításában le kell írnia a fényszóró kézi beállításának módját.