19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/20

1.

az EU-nak az EUMSZ 165. cikkében foglalt azon feladatára, hogy hozzájárul a sport európai dimenziójának a fejlesztéséhez és az európai sport előmozdításához;

2.

a 2011. május 20-án elfogadott, a 2011–2014-es időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkatervre (1), amely kiemelt fontosságú feladatként nevezi meg az uniós szintű, adatokra épülő sportpolitika kialakítását, és amely sportstatisztikával foglalkozó szakértői csoport létrehozását irányozza elő azzal a feladattal, hogy a sport területén a már folyamatban levő munka alapján ajánljon adatgyűjtést elősegítő lehetőségeket;

3.

a Bizottság 2007. július 7-i, a sportról szóló fehér könyvére (2), valamint 2011. január 18-i, a sport európai dimenziójának fejlesztéséről szóló közleményére (3), amely kiemelte annak fontosságát, hogy a sportpolitika alakítása szilárd – a sport társadalmi és gazdasági vetületére vonatkozó, uniós szintű összehasonlító adatokra is kiterjedő – ismeretanyagra épüljön, és amely ennek elérése érdekében konkrét intézkedéseket is meghatározott;

4.

a sportstatisztika területén a tagállamok között – a Bizottság segítségével – folytatott uniós szintű strukturált együttműködésre, amely 2006-ban kezdődött el, és amelynek eredményeként – az egyezményes uniós meghatározás (azaz a sport fogalmának vilniusi meghatározása) alapján – közös módszertant dolgoztak ki a sport gazdasági hasznának mérésére, illetve több országban sportágazati szatellitszámlákat (4) hoztak létre;

5.

a Bizottság által 2010-ben és 2011-ben Európa-szerte indított felmérésekre, amelyek a sportnak az Unióban a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra jelentett hatására, illetve egy sportot ellenőrző uniós funkció lehetséges jövőbeli létrehozására irányulnak (5);

6.

a sportstatisztikáról tartott első uniós konferenciára, amelyre 2011. március 23-án került sor Brüsszelben, és amely megerősítette a sportra vonatkozó jobb és összehasonlíthatóbb adatok fontosságát (6).

1.

a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság egész Európában jelentős mértékben befolyásolja a közkiadásokat, és ez sok tagállamban eredményezi azt, hogy a forrásokat a növekedést és foglalkoztatást serkentő szakpolitikai területek irányába összpontosítják;

2.

bár több különböző szinten végeztek kutatást arról, hogy a sport milyen gazdasági hatásokkal jár, az eredmények eddig általában nem bizonyultak az országok között összehasonlíthatónak. Jelenleg egyre több adat támasztja alá azt, hogy a sport jelentős mértékben hozzájárul Európa gazdaságához, és egyben a növekedés és a foglalkoztatás egyik fontos motorja is (7), amellett, hogy társadalmi kohéziót és jólétet biztosít, valamint segíti a puha készségek fejlesztését (8), vagyis határozott módon hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez;

3.

egy nemrégiben végzett uniós szintű felmérés szerint az EU-ban előállított teljes bruttó hozzáadott érték 1,76 %-a sportból származik. (9) Ha a sokszorozó hatást is figyelembe vesszük, a sportágazat részesedése az EU-ban már 2,98 %-át teszi ki a teljes bruttó hozzáadott értéknek. Emellett a sportágazatban a növekedés munkaigényesnek bizonyult, ami abból látható, hogy a sport részesedése a teljes uniós foglalkoztatásból magasabb (2,12 %), mint a bruttó hozzáadott értékből. Az aránytalanul magas munkaigényesség miatt a sport kiemelt szerepet tölt be a foglalkoztatás biztosításában;

4.

a sporthoz kapcsolódó különböző adatok gyűjtésével és ezen adatoknak a szakpolitikák kialakítása során való felhasználásával javítható a sportpolitikák minősége. E tekintetben a sportágazati szatellit-számlák értékes eszközöknek tekinthetők a sportpolitika alakításához szükséges adatok generálásához. Néhány tagállam óriási előrehaladást ért el a sport gazdasági jelentőségének mérése terén azáltal, hogy nemzeti szinten bevezette a sportágazati szatellit-számlát;

5.

a sportra vonatkozó ismeretek szintjének emelését célzó megerősített uniós együttműködés a tudományos szakemberek, a sportipar, a sportmozgalom, valamint a nemzeti és európai hatóságok, többek között a statisztikai tisztviselők közötti ágazatközi együttműködés révén érhető el a legjobban;

6.

az Eurobarometer-felmérések hasznos eszközöknek bizonyultak a különböző sportpolitikák kimenetét illető tagállami időbeli tendenciák összehasonlításához, ugyanakkor nem helyettesíthetik az Eurostat által az európai statisztikai rendszeren keresztül nyújtott megbízható statisztikai adatokat;

7.

a sportstatisztikákkal foglalkozó szakértői csoport – megbízatásával összhangban – kidolgozta a teljesítendő célok első csoportját (10), amely a sportra vonatkozó bővebb ismeretanyag konkrét aspektusaira irányul, és a következőkből áll:

8.

a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítése során figyelembe kell venni a pénzügyi és gazdasági válságból adódó nemzeti és európai szintű költségvetési korlátokat.

1.

folytassák a sportágazati szatellitszámlák kidolgozását a meglevő módszertani eszközök és az uniós szinten rendelkezésre álló együttműködési struktúrák önkéntes alapú felhasználásával, törekedve az érintett kormányzati struktúrák, többek között a nemzeti statisztikai hivatalok bevonására is;

2.

ösztönözzék és támogassák a sportra vonatkozó információk és adatok – beleértve a meglévő nemzeti szintű adatokat is – gyűjtésének és terjesztésének javítását célzó kezdeményezéseket, aminek révén bővíthető a sportpolitika alapjául szolgáló ismeretanyag.

1.

bővítsék a sportnak az Unión és a tagállamokon belüli társadalmi és gazdasági vetületeire vonatkozó ismeretanyagot, például azáltal, hogy e témaköröket beépítik a 2013–2017-es európai statisztikai programba, majd az éves statisztikai munkaprogramokba;

2.

törekedjenek a sporttal, illetve statisztikával foglalkozó érintett intézményi struktúrák közötti uniós és tagállami szintű együttműködés javítására, hogy ezáltal felhívják a figyelmet a sportra vonatkozó megbízható és összehasonlítható adatok szükségességére;

3.

a már meglevő ismereteket is figyelembe véve ösztönözzék annak tudatosítását, hogy a sport – a nemzeti, illetve regionális politikaalakítás és az Európa 2020 stratégia keretében egyaránt – kulcsfontosságú szerepet tölt be mint a növekedés, a foglalkoztatás és a készségfejlesztés, valamint a társadalmi kohézió egyik motorja.

1.

a területen végzett eddigi munka alapján vizsgálja meg a rendelkezésre álló és jövőbeli uniós finanszírozási eszközök felhasználási lehetőségeit a sportágazati szatellitszámlák kidolgozását célzó nemzeti erőfeszítések támogatására;

2.

ösztönözze a sport ismereti alapjának megerősítését, elsősorban az e téren végzett korábbi munka alapján a sportágazati szatellitszámlák kidolgozását célzó nemzeti erőfeszítések, valamint a legjobb gyakorlatok uniós szinten történő megosztásának a támogatásával, annak érdekében, hogy empirikusan mérhető legyen, hogy a sport Európán belül milyen mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, illetve a foglalkoztatás biztosításához és bővítéséhez;