A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ–EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Az előírás státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ–EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 48. számú előírása – Egységes rendelkezések járműveknek a világító- és fényjelző berendezések beépítése tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

TARTALOM

ELŐÍRÁS

MELLÉKLETEK

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az M és az N kategóriájú járművekre és ezek pótkocsijaira (O kategória) (1) vonatkozik, a világító- és fényjelző berendezések beépítési módjának tekintetében.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.   „a jármű jóváhagyása”: a jármű jóváhagyása a világító- és fényjelző berendezések száma és beépítésük módja tekintetében;

2.2.   „járműtípus a világító- és fényjelző berendezések beépítése tekintetében”: olyan járművek, amelyek a 2.2.1–2.2.4. szakaszban említett lényeges szempontok tekintetében nem különböznek egymástól.

Nem tekinthetők „eltérő típusú járműnek” a következők sem: azok a járművek, amelyek a 2.2.1–2.2.4. szakasz értelmében ugyan mutatnak eltéréseket, de nem olyan mértékben, hogy azok megváltoztatnák az érintett járműtípusra előírt lámpák fajtáját, számát, elhelyezkedését és geometriai láthatóságát, a tompított fénynyaláb dőlésszögét; továbbá a választható lámpákkal felszerelt vagy anélküli járművek:

2.3.   „keresztirányú sík”: a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges függőleges sík;

2.4.   „terheletlen jármű”: vezető, személyzet, utasok és rakomány nélküli, de tüzelőanyaggal teljesen feltöltött, pótkerékkel és a szokásosan szállított szerszámokkal ellátott jármű;

2.5.   „terhelt jármű”: a műszakilag megengedett legnagyobb tömegig terhelt jármű; e tömeget a gyártó határozza meg, csakúgy mint e tömeg tengelyek közötti elosztását is, az 5. mellékletben leírt módszerrel;

2.6.   „berendezés”: egy vagy több feladat végrehajtására használt alkatrész vagy alkatrészcsoport;

2.6.1.   „világítófunkció”: a berendezés által a jármű mozgásának irányában lévő út és tárgyak megvilágítására kibocsátott fény;

2.6.2.   „fényjelző funkció”: a berendezés által kibocsátott vagy visszavert olyan fény, amely a közlekedés többi résztvevőjének vizuális jeleket ad a jármű jelenlétéről, azonosításáról és/vagy mozgásának változásáról;

2.7.   „lámpa”: az úttest megvilágítására vagy a közlekedés többi résztvevőjének szóló fényjelzések kibocsátására szolgáló berendezés. Lámpának minősülnek a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpák és a fényvisszaverők is. Ezen előírás alkalmazásában az M2 és az M3 kategóriájú járművekre vonatkozó 107. számú előírás szerinti fénykibocsátó hátsó rendszámtáblák és az utastéri ajtóvilágítási rendszerek nem minősülnek lámpának.

2.7.1.   Fényforrás (2)

2.7.1.1.   „fényforrás”: látható sugárzás kibocsátására szolgáló egy vagy több alkatrész, amely egy vagy több átlátszó burkolattal és egy, a mechanikai és elektromos kapcsolatot biztosító alappal alkothat egységet.

A fényforrást egy fényvezető külső kilépő része is alkothatja, amennyiben az beépített külső lencsével nem rendelkező, osztott világító- vagy fényjelző rendszer részét képezi;

2.7.1.1.1.   „cserélhető fényforrás”: olyan fényforrás, amely kialakítása révén szerszám nélkül beilleszthető a berendezés foglalatába, illetve kivehető onnan;

2.7.1.1.2.   „nem cserélhető fényforrás”: olyan fényforrás, amely kizárólag azzal a berendezéssel együtt cserélhető, amelyhez a fényforrás rögzítve van;

2.7.1.1.3.   „fényforrásmodul”: az adott berendezésre jellemző optikai rész, amely egy vagy több nem cserélhető fényforrást tartalmaz, és kizárólag szerszám(ok) használatával távolítható el a berendezésből. A fényforrásmodul kialakításánál fogva – szerszám(ok) használatával vagy anélkül – mechanikusan nem cserélhető fel más jóváhagyott cserélhető fényforrással;

2.7.1.1.4.   „izzószálas fényforrás (izzólámpa)”: olyan fényforrás, ahol a látható sugárzást kibocsátó alkatrészt egy vagy több, hősugárzást kibocsátó fűtött izzószál alkotja;

2.7.1.1.5.   „gázkisüléses fényforrás”: olyan fényforrás, amelynél a látható sugárzás kibocsátására szolgáló alkatrész elektrolumineszcenciát/-fluoreszcenciát keltő ívfény;

2.7.1.1.6.   „világító dióda (LED)”: olyan fényforrás, amelynél a látható sugárzás kibocsátására szolgáló alkatrészt egy vagy több injekciós lumineszcenciát/injekciós fluoreszcenciát keltő szilárdtest-érintkezési hely alkotja;

2.7.1.1.7.   „LED modul”: kizárólag LED-fényforrásokat tartalmazó fényforrásmodul;

2.7.1.2.   „elektronikus fényforrás-vezérlőegység”: az áramforrás és a fényforrás között lévő, a fényforrás tápfeszültségét és/vagy áramellátását szabályozó egy vagy több alkatrész;

2.7.1.2.1.   „vezérlőelőtét”: az áramforrás és a fényforrás között lévő elektronikus fényforrás-vezérlőegység, amely a gázkisüléses fényforrás elektromos áramának stabilizálására szolgál;

2.7.1.2.2.   „gyújtóelektróda”: a gázkisüléses fényforrás ívét beindító elektronikus fényforrás-vezérlőegység;

2.7.1.3.   „fényerősség-szabályzó”: olyan berendezés, amely a változó fénymennyiséget kibocsátó hátsó fényjelző berendezéseket automatikusan vezérli annak érdekében, hogy biztosítsa jelzéseik változatlan észlelését. A fényerősség-szabályzó a lámpa vagy a jármű része, vagy pedig megoszlik az említett lámpa és a jármű között;

2.7.2.   „egyenértékű lámpák”: a járművet nyilvántartó ország által engedélyezett lámpák, amelyek azonos funkciót látnak el; az ilyen lámpák jellemzői eltérhetnek a jóváhagyáskor a járműbe beépített lámpák jellemzőitől, amennyiben ezen előírás követelményeinek megfelelnek;

2.7.3.   „független lámpák”: a referenciatengely irányában külön látszólagos felülettel (3), külön fényforrással és külön lámpatesttel rendelkező lámpák;

2.7.4.   „csoportosított lámpák”: a vonatkoztatási tengely irányában külön látszólagos felülettel (3), külön fényforrással, de közös lámpatesttel rendelkező berendezések;

2.7.5.   „egyesített lámpák”: a referenciatengely irányában külön látszólagos felülettel (3), de közös fényforrással és közös lámpatesttel rendelkező berendezések;

2.7.6.   „összeépített lámpák”: külön fényforrással vagy különböző módon működő (például optikai, mechanikus vagy az elektromos paraméterek terén jelentkező különbség) egyetlen fényforrással, a vonatkoztatási tengely irányában közös vagy részben közös látszólagos felülettel (3) és közös lámpatesttel (4) rendelkező berendezések;

2.7.7.   „egyfunkciós lámpa”: valamely berendezés olyan része, amely egyetlen világító- vagy fényjelző funkciót lát el;

2.7.8.   „elrejthető lámpa”: használaton kívül részben vagy egészben elrejthető lámpa. Ez elérhető mozgatható fedél, a lámpa helyzetének megváltoztatása vagy más egyéb alkalmas eszköz segítségével. A „süllyeszthető” kifejezés különösen az olyan elrejthető lámpa leírására szolgál, amely helyzetének megváltoztatásával a karosszériába süllyeszthető;

2.7.9.   „távolsági (országúti) fényszóró”: a jármű előtt nagy távolságban az úttest megvilágítására szolgáló lámpa;

2.7.10.   „tompított fényszóró”: olyan lámpa, amely úgy világítja meg az úttestet a jármű előtt, hogy a szembejövő járművek vezetőit és a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el, illetve látásukat nem zavarja;

2.7.10.1.   „fő tompított fény”: az infravörös-kibocsátó hozzájárulása és/vagy az útkanyar bevilágítására szolgáló további fényforrások nélkül kibocsátott tompított fény;

2.7.11.   „irányjelző lámpa”: olyan lámpa, amely jelzi a közlekedés többi résztvevője számára, hogy a jármű vezetője meg akarja változtatni a jármű haladási irányát jobbra vagy balra fordulva.

Az irányjelző lámpa vagy lámpák a 97. számú előírás rendelkezéseivel összhangban is használható, illetve használhatóak;

2.7.12.   „féklámpa”: olyan lámpa, amely azt jelzi a jármű mögött közlekedők számára, hogy a jármű hosszirányú mozgását szándékosan lelassították;

2.7.13.   „hátsó rendszámtáblát megvilágító berendezés”: a hátsó rendszámtáblának fenntartott hely megvilágítására használt berendezés, amely több optikai összetevőből is állhat;

2.7.14.   „első helyzetjelző lámpa”: elölnézetből a jármű jelenlétét és szélességét jelző lámpa;

2.7.15.   „hátsó helyzetjelző lámpa”: hátulnézetből a jármű jelenlétét és szélességét jelző lámpa;

2.7.16.   „fényvisszaverő”: a jármű jelenlétét a járműtől független fényforrás fényének visszaverésével a fényforrás közelében tartózkodó megfigyelő számára jelző eszköz.

Ezen előírás alkalmazásában nem minősülnek fényvisszaverőnek a következők:

2.7.17.   „láthatósági jelzés”: a jármű oldalról vagy hátulról (illetve pótkocsik esetében emellett elölről is) való láthatóságát a járműtől független fényforrás fényének visszaverésével a fényforrás közelében tartózkodó megfigyelő számára javító eszköz;

2.7.17.1.   „körvonaljelzés”: a jármű vízszintes és függőleges méreteit (hossz, szélesség és magasság) jelző láthatósági jelzés;

2.7.17.1.1.   „teljes körvonaljelzés”: a jármű körvonalát folyamatos vonallal jelző körvonaljelzés;

2.7.17.1.2.   „részleges körvonaljelzés”: a jármű vízszintes méreteit folyamatos vonallal, függőleges méreteit pedig a jármű felső sarkainak megjelölésével jelző körvonaljelzés;

2.7.17.2.   „vonaljelzés”: a jármű vízszintes méreteit (hossz és szélesség) folyamatos vonallal jelző láthatósági jelzés;

2.7.18.   „elakadásjelző lámpa”: a jármű irányjelző lámpáinak egyidejű működtetésével annak jelzése, hogy a jármű a közlekedés többi résztvevője számára pillanatnyilag veszélyt jelent;

2.7.19.   „első ködlámpa”: olyan lámpa, amely javítja a jármű előtti úttest megvilágítását köd vagy hasonló korlátozott látási viszonyok esetén;

2.7.20.   „hátsó ködlámpa”: olyan lámpa, amely a járművet hátulról sűrű ködben láthatóbbá teszi;

2.7.21.   „tolatólámpa”: olyan lámpa, amely megvilágítja az úttestet a jármű mögött, valamint felhívja a közlekedés többi résztvevőjének figyelmét arra, hogy a jármű tolat, vagy tolatni készül;

2.7.22.   „várakozást jelző lámpa”: olyan lámpa, amely felhívja a figyelmet egy álló jármű jelenlétére lakott területen belül. Ilyen esetben helyettesíti az első és hátsó helyzetjelző lámpát;

2.7.23.   „méretjelző lámpa”: a jármű befoglaló szélességének külső pontja közelében és a tetejéhez a lehető legközelebb felszerelt lámpa, amelynek célja, hogy egyértelműen jelezze a jármű teljes szélességét. Egyes járművek és pótkocsik esetében e lámpa a jármű elülső és hátulsó helyzetjelző lámpáit kiegészítve a jármű kiterjedésére hívja fel a figyelmet;

2.7.24.   „oldalsó helyzetjelző lámpa”: oldalról a jármű jelenlétét jelző lámpa;

2.7.25.   „nappali menetjelző lámpa”: menetirányban előre néző olyan lámpa, amely arra szolgál, hogy a haladó járművet nappal láthatóbbá tegye;

2.7.26.   „kanyarodási lámpa”: olyan lámpa, amely kiegészítő megvilágítást ad a jármű elülső sarkához közel eső azon útszakaszra, amelynek irányába a jármű be fog fordulni;

2.7.27.   „objektív fényáram”: a cserélhető fényforrás vagy fényforrásmodul fényáramának tervezési értéke. Ez az érték akkor teljesül – a megfelelő tűrésen belül –, ha a cserélhető fényforrást, illetve fényforrásmodult a fényforrás adatlapján, illetve a fényforrásmodullal benyújtott részletes műszaki leírásban megállapított tápárammal a meghatározott feszültségen táplálják;

2.7.28.   „adaptív fényszórórendszer” (vagy „AFS”): olyan világítóberendezés, amelynek típusát a 123. sz. előírás szerint hagyták jóvá, és amely különféle fénysugarakat bocsát ki automatikusan alkalmazkodva a tompított és adott esetben a távolsági fény változó használati körülményeihez;

2.7.28.1.   „világítóegység”: olyan fénykibocsátó komponens, amely célja, hogy az AFS egy vagy több elülső megvilágítási funkcióját teljes mértékben vagy részben biztosítsa vagy kiegészítse;

2.7.28.2.   „szerelési egység”: egy vagy több világítóegységet tartalmazó, részekre nem szedhető ház (lámpatest);

2.7.28.3.   „világító üzemmód” vagy „üzemmód”: az AFS elülső megvilágítási funkciójának a gyártó által meghatározott és a jármű bizonyos állapotaihoz és bizonyos környezeti körülményekhez való alkalmazkodásra tervezett állapota;

2.7.28.4.   „rendszervezérlés”: az AFS azon része vagy részei, amelyek a járműtől érkező jeleket fogadják, és automatikusan vezérlik a világítóegységek működését;

2.7.28.5.   „AFS-vezérlőjel” (V, E, W, T): az AFS-nek az ezen előírás 6.22.7.4. szakaszának megfelelő bemeneti jele;

2.7.28.6.   „semleges állapot”: az AFS azon állapota, amelyben a C osztályú tompított fény (az „alapüzemi tompított fény”) – vagy a távolsági fény, adott esetben – meghatározott üzemmódja létrejön, és nincs AFS-vezérlőjel;

2.7.29.   „külső ajtóvilágítás”: kiegészítő megvilágítást biztosító lámpa, amely a járművezető vagy az utasok be- és kiszállásakor, illetve rakodás közben világít;

2.7.30.   „összefüggő lámparendszer”: ugyanazt a funkciót ellátó, két vagy három összefüggő lámpából álló egység;

2.7.30.1.   „összefüggő lámpa”: összefüggő lámparendszer részeként működő berendezés. Az összefüggő lámpák aktiválás esetén egyszerre működnek, külön látszólagos felülettel rendelkeznek a vonatkoztatási tengely irányában, külön lámpatesteik és adott esetben külön fényforrásaik vannak;

2.8.   „fénykibocsátó felület”: a „világítóberendezés”, a „fényjelző berendezés” vagy a fényvisszaverő felülete, a berendezés gyártója által a jóváhagyási kérelemhez csatolt rajzon közölt módon, lásd a 3. mellékletet (pl. az 1. és a 4. részt).

A felületet a következő feltételek valamelyike szerint kell megadni:

2.8.1.   „mintázott külső lencse” vagy „külső lencse mintázott területe”: a külső lencse teljes egésze vagy része, amelynek célja, hogy módosítsa vagy befolyásolja a fényforrás(ok)ból jövő fény terjedését oly módon, hogy a fénysugarak jelentősen kitérjenek eredeti irányukból;

2.9.   „világító felület”: (lásd a 3. mellékletet);

2.9.1.   „világítóberendezés világító felülete” (2.7.9., 2.7.10., 2.7.19., 2.7.21. és 2.7.26. szakasz): a fényszórótükör teljes apertúrájának, illetve elliptikus tükörrel rendelkező fényszórók esetében a „vetítőlencse” teljes apertúrájának a keresztirányú síkba eső ortogonális vetülete. Ha a világítóberendezésnek nincs fényszórótükre, a 2.9.2. szakasz szerinti meghatározást kell alkalmazni. Ha a lámpa fénykibocsátó felülete a fényszórótükör teljes apertúrájának csak egy részét fedi, csupán e rész vetületét kell számításba venni.

Tompított fényszóró esetében a világító felületet a világos–sötét határvonal lencsére vetülő látható vonala határolja. Amennyiben a fényszórótükör és az üveg egymáshoz viszonyítva állítható, a közepes beállítást kell alkalmazni.

Ha a járműbe AFS-t is beépítenek: amennyiben a világítófunkciót két vagy több egyidejűleg működtetett világítóegység látja el a jármű egy adott oldalán, az egyes világító felületek összessége alkotja a világító felületet (például az alábbi 6.22.4. szakaszban a 8., 9. és 11. világítóegység egyes világító felületeinek összessége – helyzetüknek megfelelően – alkotja a jármű jobb oldala szerinti világító felületet).

2.9.2.   „fényjelző berendezés (de nem fényvisszaverő) világító felülete” (2.7.11–2.7.15., 2.7.18., 2.7.20. és 2.7.22–2.7.25. szakasz): a lámpa vonatkoztatási tengelyére merőleges és a külső fénykibocsátó felületét érintő síkra vetített ortogonális vetület; e vetületet az e síkban fekvő ernyők széleinek burkolata határolja, és ezek mindegyike a teljes fénymennyiségnek csupán 98 %-át engedi át a vonatkoztatási tengely irányában.

A világító felület alsó, felső és oldalsó határvonalának meghatározására csupán a vízszintes és a függőleges éllel rendelkező ernyőket kell figyelembe venni a jármű külső széleitől való távolság és a talaj feletti magasság meghatározásához.

Egyéb alkalmazás céljára, pl. két lámpa vagy funkció közötti távolság meghatározásához a világító felület kerületének alakját kell figyelembe venni. Amíg az ernyők egymáshoz képest párhuzamosak maradnak, el lehet őket fordítani.

Olyan fényjelző berendezések esetében, amelyek világító felülete vagy teljesen, vagy részben más funkció világító felületét is vagy egy nem világító felületet is magában foglal, a világító felületet fénykibocsátó felületnek lehet tekinteni. (Lásd pl. a 3. melléklet 2., 3., 5. és 6. részét.);

2.9.3.   „fényvisszaverő világító felülete” (2.7.16. szakasz): ahogyan a kérelmező a fényvisszaverő alkatrész-jóváhagyási eljárása során megadta, a fényvisszaverő ortogonális vetülete a vonatkoztatási tengelyére merőleges síkban, amelyet a fényvisszaverők optikai rendszerének legszélső részeit érintő, a vonatkoztatási tengellyel párhuzamos síkok határolnak. A berendezés alsó, felső és oldalsó éleinek meghatározásához csak a vízszintes és a függőleges síkokat kell figyelembe venni;

2.10.   „látszólagos felület”: adott megfigyelési irányban a gyártó vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője kérése szerint a következők:

Kizárólag változó fényerősséget biztosító fényjelző berendezések esetében a berendezésnek a 2.7.1.3. szakaszban meghatározott módon változó látszólagos felületét a fényerősség-szabályzó által (ha van ilyen) megengedett minden feltétel között meg kell vizsgálni;

2.11.   „vonatkoztatási tengely” (vagy „referenciatengely”): a lámpa jellemző tengelye, amelyet a lámpa gyártója határoz meg fénytani méréseknél a szögtartomány meghatározásához és a lámpa járműbe való beépítéséhez használandó vonatkoztatási irányként (H = 0°, V = 0°);

2.12.   „vonatkoztatási középpont”: a vonatkoztatási tengely és a külső fénykibocsátó felület metszéspontja, amelyet a lámpa gyártója határoz meg;

2.13.   „a geometriai láthatóság szögei”: azon minimális térszögtartományt meghatározó szögek, amelyből a lámpa látszólagos felületének láthatónak kell lennie. E térszögtartományt azon gömbcikkek határozzák meg, amelyek középpontja egybeesik a lámpa vonatkoztatási középpontjával, és amelyek egyenlítője párhuzamos az útfelülettel. E gömbcikkeket a vonatkoztatási tengelyhez viszonyítva kell meghatározni. A β vízszintes szög a hosszúságnak, az α függőleges szög a szélességnek felel meg.

Ha a lámpához közelebb végeznek méréseket, ugyanolyan pontosság eléréséhez a megfigyelési irányt párhuzamosan el kell tolni.

Nem kell figyelembe venni a geometriai láthatóság szögein belül azokat az akadályokat, amelyek a lámpa típusjóváhagyásakor is léteztek.

Ha a jármű valamely további része eltakarja a már beépített lámpa látszólagos felületének valamely részét, igazolni kell, hogy a lámpa akadályok által el nem takart része megfelel a berendezés mint optikai egység jóváhagyásához előírt fénytani értékeknek (lásd ennek az előírásnak a 3. mellékletét). Ha azonban a vízszintes alatti geometriai láthatóság függőleges szöge 5°-ra csökkenthető (a lámpa a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkedik el), a beépített optikai egység fénymérési mezejét a vízszintes alatti 5°-ra csökkenthetik;

2.14.   „befoglaló szélesség külső pontja”: a jármű bármely oldalán a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos síkban fekvő azon legszélső pont, amely a befoglaló szélességének külső pontjával egybeesik, nem tekintve a következő kiálló részeket:

2.15.   „befoglaló méretek”: a fenti 2.14. szakaszban meghatározott két függőleges sík közötti távolság;

2.15.1.   „teljes szélesség”: a fenti 2.14. szakaszban meghatározott két függőleges sík közötti távolság;

2.15.2.   „teljes hosszúság”: a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges, annak elülső, illetve hátsó szélét érintő két függőleges sík távolsága, nem tekintve a következő kiálló részeket:

Ellenkező rendelkezés hiányában a pótkocsiknál a „teljes hosszúságba”, valamint bármilyen hosszirányú méretbe bele kell számítani a vonórudat is;

2.16.   „egyes és többszörös lámpák”:

2.16.1.   „egyes lámpa”:

2.16.2.   „két lámpa” vagy „páros számú lámpa”: sáv alakú, egyetlen fénykibocsátó felület, amennyiben ez a sáv a jármű hosszirányú középsíkjára szimmetrikusan, mindkét oldalon a jármű befoglaló szélességének külső pontjától legalább 0,4 m-en belül helyezkedik el, és legalább 0,8 m hosszú; e felület megvilágítását legalább két, a világítófelület széléhez a lehető legközelebb elhelyezkedő fényforrásnak kell biztosítania; a fénykibocsátó felület több egymás melletti elemből is állhat, ha az egyes fénykibocsátó felületek keresztirányú síkra eső vetületei az említett egyes fénykibocsátó felületek vetületeit körülvevő legkisebb négyszög területének legalább 60 százalékát lefedik;

2.17.   „két lámpa közötti távolság”: az ugyanazon irányba világító két lámpa közötti távolság a vonatkoztatási tengely irányában látható két felület közötti legrövidebb távolság. Ha a két lámpa közötti távolság egyértelműen kielégíti ennek az előírásnak a követelményeit, úgy a látszólagos felületek pontos széleit nem kell meghatározni;

2.18.   „működés-visszajelző”: olyan fény- vagy hangjelzés (vagy ezekkel egyenértékű egyéb jelzés), amely jelzi, hogy a berendezést bekapcsolták, illetve hogy az megfelelően működik-e vagy sem;

2.19.   „bekapcsolás-visszajelző”: olyan fény- vagy hangjelzés (vagy ezekkel egyenértékű egyéb jelzés), amely a berendezés bekapcsolt állapotát jelzi, de azt nem, hogy a berendezés megfelelően működik-e;

2.20.   „választható lámpa”: olyan lámpa, amelynek beépítése a gyártó döntésére van bízva;

2.21.   „talaj”: az a felület, amelyen a jármű áll, és amelynek alapvetően vízszintesnek kell lennie;

2.22.   „a jármű mozgatható részei”: azon karosszériaelemek vagy egyéb járműrészek, amelyek helyzete szerszámok használata nélkül változtatható döntéssel, forgatással vagy csúsztatással. A tehergépkocsik billenthető vezetőfülkéi nem tartoznak ide;

2.23.   „mozgatható rész rendes üzemi helyzete”: valamely mozgatható résznek a jármű rendeltetésszerű használatára, valamint a jármű álló állapotára megadott helyzete(i), amelye(ke)t a járműgyártó határoz meg;

2.24.   „a jármű rendeltetésszerű használata”:

2.25.   „jármű álló helyzete”:

2.26.   „kanyarvilágítás”: az útkanyart fokozott mértékben megvilágító világítás;

2.27.   „pár”: a jármű bal, illetve jobb oldalán lévő, azonos funkciójú lámpák csoportja;

2.27.1.   „összeillő pár”: a jármű bal, illetve jobb oldalán lévő, azonos funkciójú lámpák csoportja, amelyek párként megfelelnek a fénytani követelményeknek;

2.28.   „vészfékjelzés”: a jármű mögött közlekedőknek szóló jelzés, amely azt jelzi, hogy az útviszonyokhoz képest nagy fékezőerőt fejtenek ki a járműre.

2.29.   Valamely berendezés által kibocsátott fény színe

2.29.1.   „fehér”: a kibocsátott fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.29.2.   „szelektív sárga”: a kibocsátott fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.29.3.   „borostyánsárga”: a kibocsátott fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.29.4.   „vörös”: a kibocsátott fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.30.   Valamely berendezés által (a 88. előírás szerinti fényvisszaverő gumiabroncsok kivételével) visszavert fény éjszakai színe

2.30.1.   „fehér”: a visszavert fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.30.2.   „sárga”: a visszavert fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.30.3.   „borostyánsárga”: a visszavert fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.30.4.   „vörös”: a visszavert fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.31.   Valamely berendezés által visszavert fény nappali színe

2.31.1.   „fehér”: a visszavert fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.31.2.   „sárga”: a visszavert fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.31.3.   „vörös”: a visszavert fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.32.   Valamely fluoreszkáló berendezés nappali színe

2.32.1.   „vörös”: a visszavert fény színkoordinátái (x, y) (5) az alábbi határvonalak által meghatározott színkoordináták közé esnek:

A határvonalak metszéspontjai a következők:

2.33.   „hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzés”: az elöl haladó jármű által az azt követő jármű számára kibocsátott automatikus jelzés. Arra figyelmeztet, hogy a hátsó járműnek az ütközés elkerülése érdekében vészhelyzeti manővert kell végrehajtania.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

4.   JÓVÁHAGYÁS

5.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

5.1.   A világító- és fényjelző berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy a 2.24., 2.24.1. és 2.24.2. szakaszban meghatározott rendeltetésszerű használat feltételei mellett elviseljék azokat a rázkódásokat, amelyeknek adott esetben ki lehetnek téve, megőrizzék az ezen előírásban meghatározott jellemzőiket, és lehetővé tegyék, hogy a jármű teljesítse az ezen előírásban foglalt követelményeket. Különösen fontos, hogy a lámpák beállítása ne állítódjon el.

5.2.   A 2.7.9., 2.7.10. és a 2.7.19. szakaszban leírt lámpákat úgy kell beépíteni, hogy helyes beállításuk egyszerűen elvégezhető legyen.

5.3.   Valamennyi fényjelző berendezés esetében, beleértve az oldalfalakra szerelt berendezéseket is, a járműre történő felszerelést követően a vonatkoztatási tengelynek párhuzamosnak kell lennie a jármű úttesten való felfekvési síkjával; továbbá oldalsó fényvisszaverők és oldalsó helyzetjelző lámpák esetében merőlegesnek kell lennie a jármű hosszirányú középsíkjára, minden más fényjelző berendezés esetében pedig párhuzamosnak kell lennie az említett síkkal. Minden irányban ± 3o tűrés engedhető meg. Ha a gyártó a berendezés felszerelésére vonatkozóan külön utasításokat határozott meg, azokat is be kell tartani.

5.4.   Külön utasítások hiányában a lámpák magasságának és beállításának ellenőrzése sík, vízszintes felületre helyezett terheletlen járművön történik a 2.24., 2.24.1. és a 2.24.2. szakaszban meghatározott feltételek mellett, és amennyiben adaptív fényszórórendszer is be van építve, akkor a rendszer semleges állapotában.

5.5.   Külön utasítások hiányában a párt alkotó lámpák(at):

5.6.   Aszimmetrikus külső formájú járművek esetében a fenti követelményeket a lehetőséghez képest kell betartani.

5.7   Csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák

5.8.   A talaj feletti legnagyobb magasságot a vonatkoztatási tengely irányában a látszólagos felület legmagasabb pontjától, a talaj feletti legkisebb magasságot pedig a látszólagos felület legalacsonyabb pontjától kell mérni.

Tompított fényszóró esetében a talaj feletti legkisebb magasságot az optikai rendszer (pl. fényszórótükör, lencse, vetítőlencse) valóságos fénykilépésének legalacsonyabb pontjától kell mérni, függetlenül annak felhasználásától.

Ha a talaj feletti (legnagyobb és legkisebb) magasság egyértelműen kielégíti ennek az előírásnak a követelményeit, úgy egyik felület pontos széleit sem kell meghatározni.

5.9.   Külön utasítások hiányában a lámpa fénytani jellemzőit (pl. fényerősség, szín, látszólagos felület stb.) a lámpa bekapcsolt állapotának időtartama alatt szándékosan megváltoztatni nem szabad.

5.10.   A 2.7. szakaszban meghatározott lámpák nem bocsáthatnak ki megtévesztésre alkalmas piros fényt előrefelé, valamint nem bocsáthatnak ki megtévesztésre alkalmas fehér fényt hátrafelé. A jármű belsejében felszerelt világítóberendezéseket nem kell figyelembe venni. Kétség esetén e követelmény teljesülését a következőképpen kell igazolni:

5.11.   Az elektromos kapcsolást úgy kell kialakítani, hogy az első és a hátsó helyzetjelző lámpák, a méretjelző lámpák, ha vannak, az oldalsó helyzetjelző lámpák, ha vannak, valamint a hátsó rendszerszámtáblát megvilágító lámpa csak egyszerre legyenek be- és kikapcsolhatók.

5.12.   Az elektromos kapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a távolsági fényszórók, a tompított fényszórók, valamint az első ködlámpák csak akkor legyenek bekapcsolhatóak, ha az 5.11. szakaszban említett lámpák is bekapcsolt állapotban vannak. E követelmény nem érvényes azonban azokra az esetekre, amikor a távolsági fényszóró vagy a tompított fényszóró fényjelzése a tompított vagy távolsági fényszóró rövid időtartamú ismétlődő felvillantásából vagy a tompított és a távolsági fényszóró rövid időtartamú váltakozó felvillantásából áll.

5.13.   Visszajelző

Amennyiben ez az előírás a bekapcsolás-visszajelző alkalmazását írja elő, helyette a „működés-visszajelző” is alkalmazható.

5.14.   Elrejthető lámpák

5.15.   A lámpák által kibocsátott fény (8) színe a következő lehet:

5.16.   Lámpák száma

5.17.   Bármely lámpa szerelhető a jármű mozgatható részére is, amennyiben az 5.18., 5.19. és 5.20. szakaszban meghatározott feltételek teljesülnek.

5.18.   A hátsó helyzetjelző lámpákat, hátsó irányjelző lámpákat és a háromszög alakú, valamint nem háromszög alakú, hátsó fényvisszaverőket csak abban az esetben lehet a jármű valamely mozgatható részére szerelni:

5.19.   Ha a mozgatható részek a „rendes üzemi helyzettől” eltérő helyzetben vannak, az azokra szerelt berendezések nem zavarhatják indokolatlanul a közlekedés többi résztvevőjét.

5.20.   Ha valamely mozgatható részre szereltek lámpát, és a mozgatható rész „rendes üzemi helyzet(ek)ben” van, a lámpának mindig vissza kell térnie az ezen előírás szerint a gyártó által meghatározott helyzet(ek)be. Tompított fényszórók és első ködlámpák esetében e követelményt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a mozgatható részek rendes helyzetükből való 10 alkalommal történő elmozdítása, majd visszatérése után a mozgatható rész minden egyes működtetése után a lámpák foglalatukhoz viszonyított szögelhajlása egyik esetben sem tér el 0,15 százaléknál nagyobb mértékben a 10 mért érték átlagától. Ha a szögelhajlás meghaladja ezt az értéket, akkor a járműnek a 6. melléklet szerinti ellenőrzésekor megengedett dőlésszögtartomány csökkentése érdekében a 6.2.6.1.1. szakaszban meghatározott valamennyi határértéket módosítani kell e túllépés mértékével.

5.21.   Az első és a hátsó helyzetjelző lámpák, az első és a hátsó irányjelző lámpák és fényvisszaverők látszólagos felületét a vonatkoztatási tengely irányában a fényjelző berendezéssel ellátott vagy anélküli mozgatható részek a „rendes üzemi helyzettől” eltérő valamennyi rögzített helyzetben legfeljebb 50 százalékban takarhatják el.

Amennyiben ez a követelmény a gyakorlatban nem valósítható meg:

5.22.   Ha valamely lámpa (a fényvisszaverők kivételével) nem hozható működésbe egy fényforrás és/vagy egy biztosíték beépítésével, úgy kell tekinteni, hogy nincs jelen a járművön, még akkor is, ha egyébként a lámpát jóváhagyási jellel látták el.

5.23.   A lámpákat úgy kell a járműre felszerelni, hogy a fényforrást a megfelelő módon ki lehessen cserélni szakértői segítség és különleges, a gyártó által nem biztosított szerszámok használata nélkül. A járműgyártónak a járműhöz részletes leírást kell mellékelnie a cseréről. Ez a követelmény nem érvényes a következőkre:

5.24.   A hátsó helyzetjelző lámpa fényjelző funkciójának ideiglenes önműködő helyettesítése megengedhető, amennyiben a hiba esetén a helyettesítő funkció szín, erősség és elhelyezés tekintetében hasonlít a nem működő funkcióra, és ha a helyettesítő berendezés működőképes marad és folytatja eredeti biztonsági feladatának teljesítését. A csere ideje alatt a műszerfalon található visszajelző lámpának (lásd az előírás 2.18. szakaszát) jeleznie kell a meghibásodást és a javítás szükségességét.

5.25.   Az adaptív fényszórórendszert (AFS) egy pár tompított fényszóróval egyenértékűnek kell tekinteni, illetve amennyiben a távolsági fényszóró(k) funkcióját is betölti, akkor egy pár távolsági fényszóróval egyenértékűnek kell tekinteni.

5.26.   Megengedett az olyan fényerősség-szabályozóval rendelkező hátsó irányjelző lámpa, hátsó helyzetjelző lámpa, féklámpa (az S4 kategóriájú féklámpa kivételével) és hátsó ködlámpa, amely egyidejűleg reagál a következő külső hatások legalább egyikére: környezeti fény, köd, hóesés, eső, permet, porfelhő, a fénykibocsátó felület szennyeződése, amennyiben előírt fényerősségük a változások átmenete során is fennmarad. Az átmenet során a fényerősség jelentős változása nem elfogadható. Az S4 kategóriájú féklámpák kiadhatnak a többi lámpától független, változó erősségű fényt. Lehetővé lehet tenni a vezető számára, hogy az említett funkciókat az állandó fényerősségű kategóriájuknak megfelelő fényerősségre állíthassa, majd az automatikusan változó kategóriára állíthassa vissza.

5.27.   M és N kategóriájú járművek esetében a kérelmezőnek be kell mutatnia a típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat számára, hogy a fenti 2.7.9., 2.7.10., 2.7.12., 2.7.14. és 2.7.15. szakaszban megadott berendezések áramellátási feltételei – amikor a jármű elektromos rendszere a kérelmező által megadott meghajtású járműre jellemző állandó feszültségű üzemmódban van – megfelelnek a következő rendelkezéseknek:

5.28.   A geometriai láthatóságra vonatkozó általános rendelkezések

6.   EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

6.1.   Távolsági fényszóró (98. és 112. sz. előírás)

6.1.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken kötelező. Pótkocsikon tilos.

6.1.2.   Darabszám

Kettő vagy négy, amelyek a 31., a 98. vagy a 112. számú előírás szerint kaptak típusjóváhagyást, kivétel: „A” osztályú fényszórók.

N3 kategóriájú járműveknél: két további távolsági fényszóró beépítése megengedett.

Amennyiben a járművet négy elrejthető fényszóróval szerelték fel, két további távolsági fényszóró beépítése csak rövid szaggatott fényjelzésekből álló (lásd az 5.12. szakaszt) nappali világítás céljára megengedett.

6.1.3.   Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

6.1.4.   Elhelyezés

6.1.4.1.   Keresztirányban: nincsenek egyedi követelmények.

6.1.4.2.   Magasságban: nincsenek egyedi követelmények.

6.1.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja a jármű vezetőjét a közvetett látást biztosító berendezéseken és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.1.5.   Geometriai láthatóság

A világító felület láthatóságát – beleértve az olyan területeken való láthatóságot, amelyek a megfigyelési irányból nem tűnnek megvilágítottnak – egy olyan csonka kúp alakú téren belül kell biztosítani, amelyet a világító felület kerületéből kiinduló, és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5o-os szöget bezáró alkotók határolnak. A geometriai láthatóság szögeinek kezdőpontja a világító felület vetületének kerülete a lencse legtávolabbi részével érintőleges keresztirányú síkban.

6.1.6.   Irány

Előre.

A jármű egy-egy oldalán legfeljebb egy távolsági fényszóró mozoghat úgy, hogy bevilágítsa az útkanyart.

6.1.7.   Elektromos kapcsolás

6.1.7.1.   Hacsak nem rövid szaggatott fényjelzések kiadására használják őket, a távolsági fényszórók csak akkor lehetnek bekapcsolva, ha a főkapcsoló vagy a „fényszórók bekapcsolva” vagy „automatikus” állásban van, és a tompított fény automatikus bekapcsolódásához adottak a feltételek. Ez utóbbi esetben a távolsági fényszóróknak automatikusan ki kell kapcsolódniuk, amint a tompított fényszóró automatikus bekapcsolódásának feltételei megszűntek.

6.1.7.2.   A távolsági fényszórók bekapcsolása történhet egyidejűleg vagy párosával. Amennyiben két további távolsági fényszórót felszerelnek – amit a 6.1.2. szakasz csak az N3 kategóriába sorolt járműveknél enged meg –, egyidejűleg legfeljebb csak két pár világíthat. A tompított fényszóró távolsági fényszóróra történő átkapcsolásakor legalább egy pár távolsági fényszórónak be kell kapcsolódnia. A távolsági fényszóró tompított fényszóróra való átkapcsolásakor valamennyi távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia.

6.1.7.3.   A tompított fényszórók a távolsági fényszórókkal egyidejűleg bekapcsolva maradhatnak.

6.1.7.4.   Amennyiben négy elrejthető fényszórót szereltek fel, üzemi helyzetüknek meg kell akadályoznia minden további felszerelt fényszóró egyidejű működését, ha azokat rövid szaggatott fényjelzésekből álló nappali világításra szánták (lásd az 5.12. szakaszt).

6.1.8.   Visszajelző

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező.

6.1.9.   Egyéb követelmények

6.1.9.1.   Az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg.

6.1.9.2.   Ezt a legnagyobb fényerősséget az egyes fényszórókon feltüntetett egyedi referenciaértékek összege adja. Mindegyik „R” vagy „CR” jelű fényszórónak a „10” referenciaértéket kell adni.

6.2.   Tompított fényszóró (98. és 112. sz. előírás)

6.2.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken kötelező. Pótkocsikon tilos.

6.2.2.   Darabszám

Kettő, amelyek a 31., a 98. vagy a 112. sz. előírás szerint kaptak jóváhagyást, kivétel: „A” osztályú fényszórók.

6.2.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.2.4.   Elhelyezés

6.2.4.1.   Keresztirányban: a vonatkoztatási tengely irányában a látszólagos felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb lévő széle legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A vonatkoztatási tengely irányában a látszólagos felületek belső szélei legalább 600 mm-re kell, hogy legyenek egymástól. Ez nem érvényes azonban az M1 és N1 kategóriájú járművekre; valamennyi egyéb gépjármű-kategória esetében ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű teljes szélessége kevesebb 1 300 mm-nél.

6.2.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 500 mm-re, de legfeljebb 1 200 mm-re. Az N3G kategóriájú járművek (terepjárók) (11) esetében a legnagyobb magasság 1 500 mm-ig növelhető.

6.2.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény nem zavarja a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve a közvetett látást biztosító berendezéseken és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.2.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. szakaszban megadott α és β szögek határozzák meg:

Mivel a tompított fényszórókhoz előírt fénytani értékek nem fedik le a teljes geometriai látóteret, a fennmaradó térben legalább 1 cd érték szükséges típus-jóváhagyási célokra. A fényszóró közelében lévő válaszfalak vagy más berendezések nem okozhatnak olyan másodlagos hatásokat, amelyek zavarhatják a közlekedés többi résztvevőjét.

6.2.6.   Irány

Előre.

6.2.6.1.   Függőleges irány

6.2.6.1.1.   A tompított fénynyaláb világos–sötét határvonalának kezdeti, lefelé irányuló dőlésszögét, amelyet olyan terheletlen járművön kell beállítani, amelynek csupán a vezetőülésében helyezkedik el egy személy, a járműgyártónak 0,1 százalékos pontossággal kell megadnia, és ezt jól olvasható és eltávolíthatatlan módon fel kell tüntetnie minden járművön a 7. mellékletben látható piktogrammal, a fényszórók közelében vagy a gyártó adattábláján.

A lefelé irányuló dőlésszög értékét a 6.2.6.1.2. szakasz szerint kell meghatározni.

6.2.6.1.2.   A tompított fényszóró vonatkoztatási tengelyének irányában a terheletlen járművön mért látszólagos felület alsó szélének méterben meghatározott beépítési magasságától (h) függően a tompított fénynyaláb világos–sötét határvonala függőleges dőlésszögének az 5. melléklet statikus feltételei mellett a következő határok között kell maradnia, a következő kezdeti célértékekkel:

A fenti határértékeket és a kezdeti célértékeket az alábbi grafikon foglalja össze.

Az N3G (terepjáró) kategóriájú járművek esetében, amelyeknél a fényszórók 1 200 mm magasság felett helyezkednek el, a fénynyaláb világos–sötét határvonalának függőleges elhajlása a következő határértékek közé kell, hogy essen: –1,5 százalék és –3,5 százalék.

A kezdeti célérték a következő határértékek közötti: – 2 százalék és – 2,5 százalék.

6.2.6.2.   Fényszórószint-állító berendezés

6.2.6.2.1.   Ha a 6.2.6.1.1. és a 6.2.6.1.2. szakasz követelményeinek teljesítéséhez fényszórószint-állító berendezés szükséges, a berendezésnek automatikusnak kell lennie.

6.2.6.2.2.   Folytonosan vagy szakaszosan kézileg működtethető berendezések is megengedettek azonban, amennyiben rendelkeznek egy olyan nyugalmi helyzettel, amelyben a lámpák a szokásos állítócsavarok vagy hasonló berendezések segítségével visszaállíthatók a 6.2.6.1.1. szakaszban meghatározott kezdeti dőlésszögre.

Előírás, hogy az ilyen kézileg állítható berendezéseket a vezetőülésből lehessen működtetni.

A folyamatosan állítható berendezéseket el kell látni a tompított fénynyaláb állítását megkövetelő terhelési állapotokat jelző vonatkoztatási jellel.

A szakaszosan állítható berendezéseken a beállítható helyzetek számának az 5. mellékletben meghatározott valamennyi terhelési állapotban biztosítania kell a 6.2.6.1.2. szakaszban előírt értéktartományok betartását.

E berendezések esetében is egyértelműen jelezni kell a berendezés kezelőszerve közelében az 5. mellékletben található és a tompított fényszóró állítását igénylő terhelési állapotokat (lásd a 8. mellékletet).

6.2.6.2.3.   A 6.2.6.2.1. és a 6.2.6.2.2. szakaszban leírt szerkezetek meghibásodása esetén a tompított fény nem foglalhat el olyan helyzetet, amelyben a dőlésszög kisebb, mint amekkora mértékű a berendezés meghibásodásakor volt.

6.2.6.3.   Mérési eljárás

6.2.6.3.1.   A kezdeti dőlésszög beállítása után a tompított fénynyaláb függőleges dőlésszögét százalékban, statikus feltételek mellett kell mérni az 5. mellékletben meghatározott terhelési állapotokban.

6.2.6.3.2.   A tompított fénynyaláb dőlésszöge terhelés függvényében történő változásának mérését a 6. mellékletben meghatározott vizsgálati eljárás szerint kell végrehajtani.

6.2.6.4.   Vízszintes irány

Egy vagy mindkét tompított fényszóró vízszintes iránya módosítható úgy, hogy az útkanyart megvilágítsa, feltéve, hogy amennyiben az egész fénysugarat vagy a világos–sötét határvonalat mozgatják, a világos–sötét határvonal töréspontját nem metszi a jármű súlypontja pályájának vonala a jármű elejétől olyan távolságra, amely nagyobb, mint a megfelelő tompított fényszóró beépítési magasságának százszorosa.

6.2.7.   Elektromos kapcsolás

6.2.7.1.   A tompított fényszóróra történő átkapcsoláskor a vezérlésnek egyidejűleg ki kell kapcsolnia minden távolsági fényszórót.

6.2.7.2.   A tompított fényszórók a távolsági fényszórókkal egyidejűleg bekapcsolva maradhatnak.

6.2.7.3.   A 98. számú előírás szerinti tompított fényszórók esetében a gázkisüléses fényforrásoknak a távolsági fényszóró működésekor bekapcsolva kell maradniuk.

6.2.7.4.   A tompított fényszórón belül vagy a megfelelő tompított fényszóróval egyesített vagy összeépített lámpán (kivéve a távolsági fényszórót) belül elhelyezett kiegészítő fényforrás vagy egy vagy több LED modul működésbe hozható, hogy kanyarvilágítást biztosítson, feltéve, hogy a jármű súlyponti pályája vonalának vízszintes görbületi sugara legfeljebb 500 m. Ezt a gyártó számítással vagy a típusjóváhagyásért felelős hatóság által elfogadott más módon bizonyíthatja.

6.2.7.5.   A tompított fényszórók be és kikapcsolása automatikusan is történhet. Lehetségesnek kell azonban lennie a tompított fényszóró kézzel való be- és kikapcsolásának is.

6.2.7.6.   Ha a járművön nappali menetjelző lámpák is vannak, és a 6.19. szakasz szerint működnek, akkor

6.2.7.7.   A 6.2.7.6.1. szakasz rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tompított fényszórók automatikusan, azaz egyéb tényezők, mint pl. idő vagy környezeti feltételek (pl. napszak, a jármű helye, eső, köd stb.) függvényeként is be-, illetve kikapcsolódhatnak.

6.2.8.   Visszajelző

6.2.8.1.   A visszajelző választható.

6.2.8.2.   A – villogó vagy folyamatos – fényjelzést adó visszajelző kötelező:

A következő esetben kell bekapcsolnia:

A meghibásodás megszüntetéséig bekapcsolva kell maradnia. Ideiglenesen felfüggeszthető lehet, de minden esetben meg kell ismétlődnie, ha a motort elindító vagy leállító berendezést be és kikapcsolják.

6.2.9.   Egyéb követelmények

Az 5.5.2. szakasz követelményei tompított fényszórókra nem érvényesek.

A fő tompított fényt kibocsátó, 2 000 lument meghaladó objektív fényáramú fényforrással vagy LED modullal (modulokkal) rendelkező tompított fényszórót kizárólag a 45. számú előírás szerinti fényszórótisztító berendezéssel (berendezésekkel) (12) együttesen lehet beépíteni.

A függőleges dőlésszög szempontjából a fenti 6.2.6.2.2. szakasz rendelkezéseit nem kell alkalmazni az olyan tompított fényszórókra, amelyek:

Kizárólag a 98. vagy a 112. számú előírásnak megfelelő tompított fényszóró használható kanyarvilágításra.

Amennyiben a kanyarvilágítást a teljes fénynyaláb vagy a világos–sötét határvonal töréspontjának vízszintes mozgatásával valósítják meg, a kanyarvilágítás csak akkor léphet működésbe, ha a jármű előre mozog; e rendelkezés nem alkalmazandó, ha a kanyarvilágítást jobb oldali közlekedésű forgalomban jobbra forduláshoz (illetve bal oldali közlekedésnél balra forduláshoz) használják.

6.3.   Első ködlámpa (19. sz. előírás)

6.3.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken választható. Pótkocsikon tilos.

6.3.2.   Darabszám

Kettő.

6.3.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.3.4.   Elhelyezés

6.3.4.1.   Keresztirányban: a vonatkoztatási tengely irányában a látszólagos felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb lévő pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

6.3.4.2.   Magasságban:

A látszólagos felületen a vonatkoztatási tengely irányában egyetlen pont sem lehet magasabban, mint a látszólagos felületen a tompított fényszóró vonatkozatási tengelyének irányában lévő legmagasabb pont.

6.3.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény nem zavarja a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve a közvetett látást biztosító berendezéseken és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.3.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. szakaszban megadott α és β szögek határozzák meg:

Mivel az első ködlámpákhoz előírt fénytani értékek nem fedik le a teljes geometriai látóteret, a fennmaradó térben legalább 1 cd érték szükséges típus-jóváhagyási célokra. Az első ködlámpa közelében lévő válaszfalak vagy más berendezések nem okozhatnak olyan másodlagos hatásokat, amelyek zavarhatják a közlekedés többi résztvevőjét (14).

6.3.6.   Irány

Előre.

6.3.6.1.   Függőleges irány:

6.3.6.1.1.   A „B” osztályú első ködlámpák esetében a fénynyaláb világos–sötét határvonala függőleges dőlésszögének, amelyet olyan terheletlen járművön kell beállítani, amelynek csupán a vezetőülésében helyezkedik el egy személy, –1,5 százaléknak vagy annál kisebbnek kell lennie (14).

6.3.6.1.2.   Az „F3” osztályú első ködlámpák esetében:

6.3.6.2.   Első ködlámpa szintállító berendezése

6.3.6.2.1.   A 2 000 lument meghaladó objektív fényáramú fényforrással (fényforrásokkal) rendelkező első ködlámpa esetében a 6.3.6.1.2.2. szakasz követelményeinek automatikusan teljesülniük kell az előírás 5. mellékletében meghatározott valamennyi terhelési állapotban.

6.3.6.2.2.   Ha a független vagy más első világító és fényjelző funkciókkal csoportosított első ködlámpához szintállító berendezés van beépítve, annak olyannak kell lennie, hogy az előírás 5. melléklete szerinti valamennyi statikus terhelési állapotban a függőleges dőlésszög a 6.3.6.1.2.2. szakaszban előírt határokon belül maradjon.

6.3.6.2.3.   Amennyiben az „F3” kategóriájú első ködlámpa a tompított fényszóró vagy adaptív fényszórórendszer részét képezi, akkor a 6.2.6. szakasz követelményeit kell alkalmazni az első ködlámpa fénynyalábjának a tompított fény részeként való használatakor.

Ebben az esetben akkor is a 6.2.6. szakaszban meghatározott beállítási korlátokat lehet alkalmazni, amikor a ködlámpát ködlámpaként használják.

6.3.6.2.4.   A szintállító berendezés arra is használható, hogy az első ködlámpa fénynyalábjának dőlésszögét automatikusan hozzáigazítsa a környezeti feltételekhez, feltéve, hogy a lefelé irányuló dőlésszög továbbra is megfelel a 6.3.6.1.2.2. szakaszban meghatározott határértékeknek.

6.3.6.2.5.   A szintállító berendezés meghibásodása esetén az első ködlámpa fénynyalábja nem foglalhat el olyan helyzetet, amelyben a világos–sötét határvonal szintje kisebb, mint amekkora a berendezés meghibásodásakor volt.

6.3.7.   Elektromos kapcsolás

A ködlámpáknak a távolsági fényszóróktól, a tompított fényszóróktól vagy a távolsági és tompított fényszórók bármely kombinációjától függetlenül ki- és bekapcsolhatónak kell lenniük, kivéve, ha az első ködlámpákat egy másik világítófunkció részeként adaptív fényszórórendszerben használják; de az első ködlámpák funkciójának bekapcsolása elsőbbséget kell, hogy élvezzen azzal a funkcióval szemben, amelyhez az első ködlámpákat valamely más berendezés részeként használják.

6.3.8.   Visszajelző

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. Független, nem villogó figyelmeztető fényjelzés.

6.3.9.   Egyéb követelmények

Amennyiben a 19. sz. előírás 1. melléklete 10.9. pontjában lévő adatközlő lapon kimondottan utalnak erre, az „F3” osztályú első ködlámpa beállítása és fényerőssége automatikusan hozzáigazítható a környezeti feltételekhez. A fényerősség vagy a beállítás valamennyi változtatását automatikusan kell elvégezni olyan módon, hogy sem a vezetőt, sem pedig a közlekedés többi résztvevőjét ne zavarják.

6.4.   Tolatólámpa (23. sz. előírás)

6.4.1.   Alkalmazás

Kötelező gépjárműveken és az O2, O3 és O4 kategóriájú pótkocsikon. Az O1 kategóriájú pótkocsikon választható.

6.4.2.   Darabszám

6.4.2.1.   Egy berendezés kötelező, egy második pedig választható az M1 kategóriájú gépjárművek és minden más olyan jármű esetében, amelynek hossza nem haladja meg a 6 000 mm-t.

6.4.2.2.   Két berendezés kötelező, kettő pedig választható valamennyi olyan jármű esetében, amelynek hossza meghaladja a 6 000 mm-t, kivéve az M1 kategóriájú járműveket.

6.4.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.4.4.   Elhelyezés

6.4.4.1.   Keresztirányban: nincs különleges követelmény.

6.4.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 250 mm-re, de legfeljebb 1 200 mm-re.

6.4.4.3.   Hosszirányban: a jármű hátsó részén.

Ha azonban a 6.4.2.2. szakaszban említett két választható berendezést felszerelik, akkor azokat a 6.4.5. és 6.4.6. szakasz követelményeinek megfelelően a jármű oldalára vagy hátuljára kell felszerelni.

6.4.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. szakaszban megadott α és β szögek határozzák meg:

A 6.4.2.2. szakaszban említett két választható berendezés vonatkoztatási tengelyének – ha az említett berendezéseket a jármű oldalára szerelték fel – oldalra kell irányulnia vízszintesen 10 ± 5o szögben a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva.

6.4.6.   Irány

Hátra.

A 6.4.2.2. szakaszban említett két választható berendezés esetében, amennyiben ezek a jármű oldalára vannak felszerelve, a 6.4.5. szakasz fent említett követelményeit nem kell alkalmazni. E berendezések vonatkoztatási tengelye azonban legfeljebb 15o-ban irányulhat kifelé a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva vízszintesen hátrafelé.

6.4.7.   Elektromos kapcsolás

6.4.8.   Visszajelző

A visszajelző választható.

6.4.9.   Egyéb követelmények

Nincsenek.

6.5.   Irányjelző lámpa (6. sz. előírás)

6.5.1.   Alkalmazás (lásd az alábbi ábrán)

Alkalmazása kötelező. Az irányjelző lámpák típusait kategóriákba sorolták (1., 1a., 1b., 2a., 2b., 5. és 6.), és valamely adott járműre történő felszerelésük egy meghatározott elrendezést („A” és „B”) tesz lehetővé.

Az „A” elrendezés valamennyi gépjárműre érvényes.

A „B” elrendezés csak pótkocsikra érvényes.

6.5.2.   Darabszám

Az elrendezésnek megfelelően.

6.5.3.   Elrendezések (lásd az alábbi ábrát)

„A”: két első irányjelző lámpa a következő kategóriákból:

1. vagy 1a. vagy 1b.,

amennyiben e lámpa vonatkoztatási tengelye irányába eső látszólagos felületének széle és a tompított fényszóró, illetve az első ködlámpa, ha van, vonatkoztatási tengelye irányába eső látszólagos felületének szegélye közötti távolság legalább 40 mm;

1a. vagy 1b.,

amennyiben e lámpa vonatkoztatási tengelye irányába eső látszólagos felületének széle és a tompított fényszóró, illetve első ködlámpa, ha van, vonatkozási tengelye irányába eső látszólagos felületének széle közötti távolság nagyobb 20 mm-nél, de kisebb 40 mm-nél;

1b.,

amennyiben e lámpa vonatkoztatási tengelye irányába eső látszólagos felületének széle és a tompított fényszóró, illetve első ködlámpa, ha van, vonatkozási tengelye irányába eső látszólagos felületének széle közötti távolság legfeljebb 20 mm;

két hátsó irányjelző lámpa (2a. vagy 2b. kategória);

két kiegészítő lámpa (2a. vagy 2b. kategória) valamennyi M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművön;

két oldalsó irányjelző lámpa az 5. vagy a 6. kategóriából (minimumkövetelmények):

5.

valamennyi M1 kategóriájú járműre;

a legfeljebb 6 méter hosszú N1, M2 és M3 kategóriájú járművekre;

6.

valamennyi N2 és N3 kategóriájú járműre;

a 6 m-nél hosszabb N1, M2 és M3 kategóriájú járműre.

Az 5. kategóriájú oldalsó irányjelző lámpák 6. kategóriájú oldalsó irányjelző lámpákkal való helyettesítése minden esetben megengedett.

A 9 métert meghaladó hosszúságú M2, M3, N2 és N3 típusú járműveken oldalanként legfeljebb 3 választható, 5. kategóriájú berendezés vagy egy választható, 6. kategóriájú berendezés megengedett.

Amennyiben olyan lámpákat szereltek fel, amelyek kombinálják az első irányjelző lámpa (1., 1a. és 1b. kategória), az oldalsó irányjelző lámpa (5. és 6. kategória) funkcióit, felszerelhető két további oldalsó irányjelző lámpa (5. és 6. kategória) a 6.5.5. szakaszban említett láthatósági követelmények betartása érdekében.

„B”: két hátsó irányjelző lámpa (2a. vagy 2b. kategória);

két kiegészítő lámpa (2a. vagy 2b. kategória) valamennyi O2, O3 és O4 kategóriájú járművön.

A 9 métert meghaladó hosszúságú O2, O3 és O4 típusú járműveken oldalanként legfeljebb 3 választható, 5. kategóriájú berendezés vagy egy választható, 6. kategóriájú berendezés megengedett.

Ha adaptív fényszórórendszer is van a járművön, a kategória szempontjából figyelembe veendő távolságot az első irányjelző lámpa és a tompított fény üzemmódhoz hozzájáruló vagy a tompított fény üzemmódot ellátó ahhoz legközelebbi világítóegység (annak legközelebbi helyzetében) közötti távolság adja.

6.5.4.   Elhelyezés

6.5.4.1.   Keresztirányban: a vonatkoztatási tengely irányában a látszólagos felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb lévő széle legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától. E feltétel nem vonatkozik a kiegészítő hátsó lámpákra.

A vonatkoztatási tengelyek irányában a két látszólagos felület belső szélei közti távolság legalább 600 mm kell, hogy legyen.

A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége nem haladja meg az 1 300 mm-t.

6.5.4.2.   Magasságban: a talaj felett.

6.5.4.2.1.   Az 5. és 6. kategóriájú oldalsó irányjelző lámpák fénykibocsátó felületének magassága:

6.5.4.2.2.   Az 1., 1a., 1b., 2a. és 2b. kategóriájú irányjelző lámpák 5.8. szakasz szerint mért magassága legalább 350 mm kell, hogy legyen, de az 1 500 mm-t nem haladhatja meg.

6.5.4.2.3.   Ha a jármű szerkezete nem teszi lehetővé a fent ismertetett módon mért felső határok betartását, és kiegészítő hátsó lámpák nincsenek, akkor e távolságok 2 300 mm-re növelhetők az 5. és 6. kategóriájú oldalsó irányjelző lámpák, és 2 100 mm-re az 1., 1a., 1b., 2a. és 2b. kategóriájú irányjelző lámpák esetében.

6.5.4.2.4.   Ha kiegészítő hátsó lámpák vannak felszerelve, akkor azokat a 6.5.4.1. szakaszban foglalt követelményeknek és a lámpák szimmetriájának megfelelő magasságban és a felépítmény alakja által megengedett, de a kötelező lámpák felett legalább 600 mm-es függőleges távolságban kell felszerelni.

6.5.4.3.   Hosszirányban (lásd az alábbi ábrát)

Az oldalsó irányjelző lámpa (5. és 6. kategória) fénykibocsátó felülete és a jármű teljes hosszúságának első határát jelző keresztirányú sík közötti távolság nem haladhatja meg az 1 800 mm-t.

Ez a távolság azonban nem haladhatja meg a 2 500 mm-t:

A választható, 5. kategóriájú oldalsó irányjelző lámpákat a jármű teljes hosszában egyenletes távolságban elosztva kell felszerelni.

A választható, 6. kategóriájú oldalsó irányjelző lámpákat a pótkocsi hosszának első és utolsó negyede közötti területre kell felszerelni.

6.5.5.   Geometriai láthatóság

6.5.5.1.   Vízszintes szögek (lásd az alábbi ábrát)

Függőleges szögek: 15° a vízszintes felett és alatt az 1., 1a., 1b., 2a., 2b. és 5. kategóriájú irányjelző lámpák esetében. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el. A 6. kategóriájú irányjelző lámpák esetében 30° a vízszintes felett és 5° a vízszintes alatt. A vízszintes feletti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a kiegészítő hátsó lámpák a talaj felett legalább 2 100 mm-re helyezkednek el.

Ábra

(lásd a 6.5. szakaszt)

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében az azon 1., 1a. vagy 1b. kategóriájú oldalsó irányjelzők 45°-os befelé mutató szöge, amelyek látszólagos felületének alsó széle 750 mm-nél kisebb távolságra húzódik a talajtól, az irányjelző vonatkoztatási tengelyét tartalmazó vízszintes sík alatt 20°-ra csökkenthető.

6.5.5.2.   Illetve a gyártó választásának megfelelően az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében (15):

Első és hátsó irányjelző lámpák, valamint oldalsó helyzetjelző lámpák

A vízszintes szögeket lásd az alábbi ábrán:

Az azon 1., 1a. vagy 1b. kategóriájú oldalsó irányjelzők befelé mutató szögére meghatározott 45°, amelyek látszólagos felületének alsó széle 750 mm-nél kisebb távolságra húzódik a talajtól, az irányjelző vonatkoztatási tengelyét tartalmazó vízszintes sík alatt 20°-ra csökkenthető.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

Ahhoz, hogy a lámpa láthatónak minősüljön, látszólagos felülete legalább 12,5 négyzetcentiméteren korlátlanul látható kell, hogy legyen, kivéve az 5. és 6. kategóriájú oldalsó irányjelzőket. A fényvisszaverők világító felületének azon területét, amely nem engedi át a fényt, figyelmen kívül kell hagyni.

6.5.6.   Irány

A gyártó előírásainak megfelelően (ha vannak).

6.5.7.   Elektromos kapcsolás

Az irányjelzőknek a többi lámpától függetlenül bekapcsolhatónak kell lenniük. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelzőt ugyanazon vezérlőegységnek kell be- és kikapcsolnia; és szinkronban kell felvillanniuk.

A 6 méternél rövidebb M1 és N1 kategóriájú járműveken – a fenti 6.5.5.2. szakasznak megfelelő elrendezéssel – a borostyánsárga oldalsó helyzetjelző lámpák, ha ilyeneket felszereltek, szintén ugyanolyan frekvenciával (szinkronban) kell, hogy villogjanak, mint az irányjelző lámpák.

6.5.8.   Visszajelző

A működés-visszajelző kötelező az 1., 1a., 1b., 2a. és 2b. kategóriájú irányjelző lámpák esetében. Lehet optikai, akusztikai vagy mindkettő. Ha a visszajelző optikai, villogó fényt kell kibocsátania, amely az említett irányjelzők bármelyikének meghibásodása esetén kialszik, vagy villogás nélkül égve marad, vagy észlelhető frekvenciaváltozást mutat. Ha a visszajelző csak hangjelzést ad, akkor annak jól hallhatónak kell lennie és jelentős frekvenciaváltozást kell mutatnia az említett irányjelző lámpák bármelyikének meghibásodása esetén.

A 6. sz. előírás 6.4.2. szakasza szerint vagy más megfelelő módon létrehozott jelzéssel kell bekapcsolni (16).

Ha a gépjármű pótkocsi vontatására alkalmas, fel kell szerelni a pótkocsi irányjelzőjét ellenőrző speciális optikai működés-visszajelzővel, hacsak a vontató visszajelzője nem észleli az egész járműszerelvény bármely irányjelző lámpája meghibásodását.

A gépjárművek és pótkocsik választható irányjelző lámpái esetében a működés-visszajelző nem kötelező.

6.5.9.   Egyéb követelmények

A villogási frekvencia percenként 90 ± 30.

A visszajelző lámpának az irányjelző működtetését legfeljebb 1 másodperc, az irányjelző első kialvását legfeljebb 1,5 másodperc késéssel kell követnie. Ha a gépjármű pótkocsi vontatására alkalmas, előírás, hogy a vontató jármű irányjelző lámpáinak működtetése a pótkocsi irányjelző lámpáit is működtesse. Valamely irányjelző lámpa meghibásodása esetén (kivéve rövidzárlat) a többi irányjelzőnek tovább kell villognia, azonban a villogás frekvenciája ez esetben eltérhet az előírttól.

6.6.   Elakadásjelző lámpa

6.6.1.   Alkalmazás

Alkalmazása kötelező.

A jelzést az irányjelző lámpák egyidejű működtetésével kell adni, a fenti 6.5. szakasz követelményeinek megfelelően.

6.6.2.   Darabszám

A 6.5.2. szakasznak megfelelően.

6.6.3.   Elrendezés

A 6.5.3. szakasznak megfelelően.

6.6.4.   Elhelyezés

6.6.4.1.   Szélesség: A 6.5.4.1. szakasznak megfelelően.

6.6.4.2.   Magasság: A 6.5.4.2. szakasznak megfelelően.

6.6.4.3.   Hosszúság: A 6.5.4.3. szakasznak megfelelően.

6.6.5.   Geometriai láthatóság

A 6.5.5. szakasznak megfelelően.

6.6.6.   Irány

A 6.5.6. szakasznak megfelelően.

6.6.7.   Elektromos kapcsolás

6.6.7.1.   A jelet külön kézi kapcsolóval kell be- és kikapcsolni, melynek hatására az irányjelző lámpáknak szinkronban kell villogniuk.

6.6.7.2.   Az elakadásjelző lámpa automatikusan is bekapcsolódhat a jármű ütközését, illetve a 6.22. szakasz szerinti vészfékjelzés kikapcsolódását követően. Ilyen esetekben kézzel is kikapcsolható.

6.6.7.3.   A 6 méternél rövidebb M1 és N1 kategóriájú járműveken – a fenti 6.5.5.2. szakasznak megfelelő elrendezéssel – a borostyánsárga oldalsó helyzetjelző lámpák, ha ilyeneket felszereltek, szintén ugyanolyan frekvenciával (szinkronban) kell, hogy villogjanak, mint az irányjelző lámpák.

6.6.8.   Visszajelző

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. Villogó figyelmeztető fény, amely a 6.5.8. szakaszban meghatározott visszajelzővel vagy visszajelzőkkel együtt is működhet.

6.6.9.   Egyéb követelmények

A 6.5.9. szakasznak megfelelően. Ha a gépjármű pótkocsi vontatására is alkalmas, az elakadásjelző lámpa kapcsolójának a pótkocsi irányjelző lámpáinak működtetésére is alkalmasnak kell lennie. Az elakadásjelző lámpának akkor is működőképesnek kell lennie, ha a motort beindító, illetve leállító rendszer olyan helyzetben van, amely kizárja a motor elindítását.

6.7.   Féklámpa (7. sz. előírás)

6.7.1.   Alkalmazás

6.7.2.   Darabszám

Két S1 vagy S2 és egy S3 vagy S4 kategóriájú berendezés valamennyi jármű-kategórián.

6.7.2.1.   Az M2, M3, N2, N3, O2, O3 és O4 kategóriájú járművekre két választható, S1 vagy S2 kategóriájú berendezést lehet felszerelni, kivéve, amikor S3 vagy S4 kategóriájú berendezés van felszerelve.

6.7.2.2.   Ha a jármű hosszirányú középsíkja nem rögzített felépítményelemen helyezkedik el, hanem egy vagy két mozgatható járműelemet választ el egymástól (pl. ajtókat), és nincsen elegendő hely egy S3 vagy S4 kategóriájú berendezés beépítésére sem a hosszirányú középsíkon az ilyen mozgatható elem(ek) felett, akkor:

vagy két S3 vagy S4 kategóriájú „D” típusú berendezés építhető be; vagy

egy S3 vagy S4 kategóriájú berendezés építhető be a hosszirányú középsíktól jobbra vagy balra eltolva; vagy

egy S3 vagy S4 kategóriájú összefüggő lámparendszer építhető be.

6.7.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.7.4.   Elhelyezés

6.7.4.1.   Keresztirányban:

6.7.4.2.   Magasságban:

6.7.4.3.   Hosszirányban:

6.7.4.4.   S1 vagy S2 kategóriájú berendezések esetében: a jármű hátsó részén.

6.7.4.5.   S3 vagy S4 kategóriájú berendezések esetében: nincs különleges követelmény.

6.7.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szögek:

Függőleges szögek:

6.7.6.   Irány

A jármű hátsó része felé.

6.7.7.   Elektromos kapcsolás

6.7.7.1.   Valamennyi féklámpának egyszerre kell felgyulladnia, ha a fékrendszer a 13. és a 13-H. számú előírás szerinti megfelelő jelet adja.

6.7.7.2.   A féklámpáknak nem kell működniük, ha a motor indítását és leállítását vezérlő kapcsoló olyan állásban van, amely kizárja a motor működését.

6.7.8.   Visszajelző

A visszajelző választható; ha van, akkor olyan működés-visszajelző lámpa, amely a féklámpák meghibásodása esetén nem villogó figyelmeztető fényjelzést ad ki.

6.7.9.   Egyéb követelmények

6.7.9.1.   Az S3 vagy S4 kategóriájú berendezés nem építhető össze semmiféle más lámpával.

6.7.9.2.   Az S3 vagy S4 kategóriájú berendezés felszerelhető a járművön belülre és azon kívülre is.

6.7.9.2.1.   Amennyiben a járművön belülre szerelik fel:

a kibocsátott fény a közvetett látást biztosító berendezéseken és/vagy a jármű egyéb felületén (pl. hátsó ablakon) keresztül nem zavarhatja a járművezetőt.

6.8.   A hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa (4. sz. előírás)

6.8.1.   Alkalmazás

Alkalmazása kötelező.

6.8.2.   Darabszám

Annyi, hogy a rendszámtábla helyének megvilágítása biztosított legyen.

6.8.3.   Elrendezés

Olyan módon, hogy a rendszámtábla helyének megvilágítása biztosított legyen.

6.8.4.   Elhelyezés

6.8.4.1.   Keresztirányban: olyan módon, hogy a rendszámtábla helyének megvilágítása biztosított legyen.

6.8.4.2.   Magasságban: olyan módon, hogy a rendszámtábla helyének megvilágítása biztosított legyen.

6.8.4.3.   Hosszirányban: olyan módon, hogy a rendszámtábla helyének megvilágítása biztosított legyen.

6.8.5.   Geometriai láthatóság

Olyan, hogy a rendszámtábla helyének megvilágítása biztosított legyen.

6.8.6.   Irány

Olyan, hogy a rendszámtábla helyének megvilágítása biztosított legyen.

6.8.7.   Elektromos kapcsolás

Az 5.11. szakasznak megfelelően.

6.8.8.   Visszajelző

A visszajelző választható. Ha van, funkcióját az első és hátsó helyzetjelző lámpák visszajelzője látja el.

6.8.9.   Egyéb követelmények

Ha a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpát a hátsó helyzetjelző lámpával egyesítették, és ez utóbbi össze van építve a féklámpával vagy a hátsó ködlámpával, akkor a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa fénytani jellemzői a féklámpa vagy a hátsó ködlámpa működtetése idején módosulhatnak.

6.9.   Első helyzetjelző lámpa (7. sz. előírás)

6.9.1.   Alkalmazás

Valamennyi gépjárművön kötelező.

Az 1 600 mm-nél szélesebb pótkocsikon kötelező.

A legfeljebb 1 600 mm széles pótkocsikon választható.

6.9.2.   Darabszám

Kettő.

6.9.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.9.4.   Elhelyezés

6.9.4.1.   Keresztirányban: a látszólagos felületnek a vonatkoztatási tengely irányában a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

Pótkocsi esetében a látszólagos felületnek a vonatkoztatási tengely irányában a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 150 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A vonatkoztatási tengelyek irányában a két látszólagos felület belső szélei közötti távolság a következő:

6.9.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm (legfeljebb 2 100 mm O1 és O2 kategóriájú járműveknél vagy minden más olyan jármű-kategóriánál, ahol a jármű felépítményének alakja miatt az 1 500 mm-t nem lehet betartani).

6.9.4.3.   Hosszirányban: nincsenek egyedi követelmények.

6.9.4.4.   Amennyiben az első helyzetjelző lámpát egy másik lámpával építették össze, úgy a másik lámpa vonatkoztatási tengelyének irányába eső látszólagos felületet kell használni az elhelyezési követelményeknek (6.9.4.1–6.9.4.3. szakasz) való megfelelőség ellenőrzésénél.

6.9.5.   Geometriai láthatóság

6.9.5.1.   A két első helyzetjelző lámpa vízszintes szögei:

45° befelé és 80° kifelé.

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében, amelyeknél a lámpák látszólagos felületének alsó széle 750 mm-nél kisebb távolságra húzódik a talajtól, a 45°-os befelé mutató szög a lámpa vonatkoztatási tengelyét tartalmazó vízszintes sík alatt 20°-ra csökkenthető.

Pótkocsik esetében a befelé mutató szög 5°-ra csökkenthető.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

6.9.5.2.   M1 és N1 kategóriájú járműveknél – a 6.9.5.1. szakasz alternatívájaként – a gyártó vagy jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kívánságára, és csak ha első oldalsó helyzetjelző lámpát is elhelyeztek a járművön:

vízszintes szögek: 45° kifelé és 45° befelé.

Ha a lámpák látszólagos felületének alsó széle 750 mm-nél kisebb távolságra húzódik a talajtól, a 45°-os befelé mutató szög a lámpa vonatkoztatási tengelyét tartalmazó vízszintes sík alatt 20°-ra csökkenthető.

függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

Ahhoz, hogy a lámpa láthatónak minősüljön, látszólagos felülete legalább 12,5 négyzetcentiméteren korlátlanul látható kell, hogy legyen. A fényvisszaverők világító felületének azon területét, amely nem engedi át a fényt, figyelmen kívül kell hagyni.

6.9.6.   Irány

Előre.

6.9.7.   Elektromos kapcsolás

Az 5.11. szakasznak megfelelően.

Ha azonban az első helyzetjelző lámpát irányjelző lámpával építették össze, a jármű megfelelő oldalán lévő első helyzetjelző lámpa vagy egybeépített része elektromos kapcsolását úgy is ki lehet alakítani, hogy az irányjelző lámpa működtetésének teljes ideje (a be- és a kikapcsolt ciklus) alatt ki legyen kapcsolva.

6.9.8.   Visszajelző

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. A visszajelző lámpa fényjelzése nem lehet villogó, és használata nem kötelező, ha a műszerfal világítása csak az első helyzetjelző lámpákkal együtt kapcsolható be.

6.9.9.   Egyéb követelmények

6.9.9.1.   Amennyiben egy vagy több infravörös fényforrás be van építve az első helyzetjelző lámpába, akkor ezeket csak akkor lehet működésbe hozni, ha a megegyező oldalon lévő fényszóró is be van kapcsolva, és a jármű előre haladó mozgást végez. Amennyiben az infravörös fényforrásokkal azonos oldalon lévő első helyzetjelző lámpa vagy fényszóró meghibásodik, az infravörös fényforrásoknak automatikusan ki kell kapcsolniuk.

6.9.9.2.   Amennyiben kanyarodási üzemmóddal rendelkező adaptív fényszórórendszer is be van építve, az első helyzetjelző lámpa együtt fordítható el azzal a világítóegységgel, amellyel össze van építve.

6.10.   Hátsó helyzetjelző lámpa (7. sz. előírás)

6.10.1.   Alkalmazás

R, R1 vagy R2 kategóriájú berendezések esetében: kötelező

6.10.2.   Darabszám

Kettő.

6.10.2.1.   Valamennyi M2, M3, N2, N3, O2, O3 és O4 kategóriájú járműre két választható helyzetjelző lámpa szerelhető, kivéve, amikor méretjelző lámpák vannak felszerelve.

6.10.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.10.4.   Elhelyezés

6.10.4.1.   Keresztirányban: a látszólagos felületnek a vonatkoztatási tengely irányában a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától. Ez a feltétel nem vonatkozik a kiegészítő hátsó lámpákra.

A vonatkoztatási tengelyek irányában a két látszólagos felület belső szélei közötti távolság a következő:

az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében: nincs külön követelmény;

valamennyi egyéb jármű-kategória esetében: legalább 600 mm. A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.10.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm (2 100 mm, ha a felépítmény alakja miatt lehetetlen betartani az 1 500 mm-es értéket, és ha a választható lámpák nincsenek beépítve). Ha választható lámpák is be vannak építve, akkor azokat a 6.10.4.1. szakasz követelményeinek megfelelően a lámpák szimmetriájának megfelelő magasságba és a felépítmény alakja által megengedett, de a kötelező lámpák felett legalább 600 mm-es függőleges távolságba kell felszerelni.

6.10.4.3.   Hosszirányban: a jármű hátsó részén.

6.10.5.   Geometriai láthatóság

6.10.5.1.   Vízszintes szögek: 45° befelé és 80° kifelé.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el. A vízszintes feletti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a választható lámpák a talajtól számítva legalább 2 100 mm-re helyezkednek el.

6.10.5.2.   M1 és N1 kategóriájú járműveknél – a 6.10.5.1. szakasz alternatívájaként – a gyártó vagy jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kívánságára, és csak ha hátsó oldalsó helyzetjelző lámpát szereltek a járműre:

vízszintes szögek: 45° kifelé és 45° befelé.

függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

Ahhoz, hogy a lámpa láthatónak minősüljön, látszólagos felülete legalább 12,5 négyzetcentiméteren korlátlanul látható kell, hogy legyen. A fényvisszaverők világító felületének azon területét, amely nem engedi át a fényt, figyelmen kívül kell hagyni.

6.10.6.   Irány

Hátrafelé.

6.10.7.   Elektromos kapcsolás

Az 5.11. szakasznak megfelelően.

Ha azonban a hátsó helyzetjelző lámpát irányjelző lámpával építették össze, a jármű megfelelő oldalán lévő hátsó helyzetjelző lámpa vagy egybeépített része elektromos kapcsolását úgy is ki lehet alakítani, hogy az irányjelző lámpa működtetésének teljes ideje (a be- és a kikapcsolt ciklus) alatt ki legyen kapcsolva.

6.10.8.   Visszajelző

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. Az első helyzetjelző lámpa visszajelzőjével kell összeépíteni.

6.10.9.   Egyéb követelmények

Nincsenek.

6.11.   Hátsó ködlámpa (38. sz. előírás)

6.11.1.   Alkalmazás

F, F1 vagy F2 kategóriájú berendezések esetében: alkalmazása kötelező.

6.11.2.   Darabszám

Egy vagy kettő.

6.11.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.11.4.   Elhelyezés

6.11.4.1.   Keresztirányban: ha csak egyetlen hátsó ködlámpa van, annak helye a jármű hosszirányú középsíkjának azon az oldalán van, amely ellentétes a járművet nyilvántartó országban előírt közlekedési iránnyal. A lámpa vonatkoztatási középpontja elhelyezkedhet a jármű hosszirányú középsíkjában is.

6.11.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 250 mm-re, de legfeljebb 1 000 mm-re. Az N3G kategóriájú járművek (terepjárók) esetében a legnagyobb magasság 1 200 mm-ig növelhető.

6.11.4.3.   Hosszirányban: a jármű hátsó részén.

6.11.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. szakaszban megadott α és β szögek határozzák meg:

6.11.6.   Irány

Hátrafelé.

6.11.7.   Elektromos kapcsolás

Úgy kell kialakítani, hogy teljesüljenek az alábbiak:

6.11.8.   Visszajelző

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. Független, nem villogó figyelmeztető fény.

6.11.9.   Egyéb követelmények

A hátsó ködlámpa és az egyes féklámpák közötti távolság minden esetben 100 mm-nél nagyobb kell, hogy legyen.

6.12.   Várakozást jelző lámpa (77. vagy 7. sz. előírás)

6.12.1.   Alkalmazás

Választható olyan gépjárműveken, amelyeknek hossza nem haladja meg a 6 métert, szélessége pedig a 2 métert.

Alkalmazása valamennyi további járművön tilos.

6.12.2.   Darabszám

Az elrendezéssel összhangban.

6.12.3.   Elrendezés

Vagy két lámpa elöl és két lámpa hátul, vagy pedig egy-egy lámpa mindkét oldalon.

6.12.4.   Elhelyezés

6.12.4.1.   Keresztirányban: a látszólagos felületnek a vonatkoztatási tengely irányában a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

Ha két lámpa van felszerelve, azoknak a jármű egy-egy oldalán kell elhelyezkedniük.

6.12.4.2.   Magasságban:

6.12.4.3.   Hosszirányban: nincs különleges követelmény.

6.12.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szögek: 45° kifelé, előre és hátrafelé.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög azonban 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa a talajtól kevesebb, mint 750 mm-re helyezkedik el.

6.12.6.   Irány

Olyan, hogy a lámpa megfeleljen az előre és hátrafelé való láthatóság követelményeinek.

6.12.7.   Elektromos kapcsolás

A kapcsolásnak lehetővé kell tennie, hogy a jármű ugyanazon oldalán lévő várakozást jelző lámpa (lámpák) bekapcsolható(ak) legyen(ek) bármely másik lámpa bekapcsolása nélkül.

A várakozást jelző lámpa (lámpák) és adott esetben az első és a hátsó helyzetjelző lámpák az alábbi 6.12.9. szakasz szerint akkor is működtethetőek kell, hogy legyenek, ha a motort indító berendezés olyan állásban van, amely kizárja a motor működését. Tilos olyan berendezést alkalmazni, amely e lámpákat az idő függvényében automatikusan kikapcsolja.

6.12.8.   Visszajelző

A bekapcsolás-visszajelző választható. Ha van, nem lehet összetéveszthető az első és hátsó helyzetjelző lámpa visszajelzőjével.

6.12.9.   Egyéb követelmények

E lámpa funkciója a jármű ugyanazon oldalán lévő első és hátsó helyzetjelző lámpák egyidejű bekapcsolásával is biztosítható. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az első vagy hátsó helyzetjelző lámpákra vonatkozó követelményeknek megfelelő lámpák a várakozást jelző lámpákra vonatkozó követelményeknek is megfelelnek.

6.13.   Méretjelző lámpa (7. sz. előírás)

6.13.1.   Alkalmazás

A vagy AM kategóriájú (elölről látható) berendezések és R, R1, R2, RM1 vagy RM2 kategóriájú (hátulról látható) berendezések:

Kötelező az olyan járműveken, amelyek szélessége meghaladja a 2,10 m-t. Választható az olyan járműveken, amelyeknek szélessége 1,80 m és 2,10 m között van. A vezetőfülkével felszerelt alvázak esetében a hátsó méretjelző lámpa alkalmazása választható.

6.13.2.   Darabszám

Kettő elölről és kettő hátulról látható.

Választható: a további lámpák felszerelése a következőképen történhet:

6.13.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.13.4   Elhelyezés

6.13.4.1   Keresztirányban:

első és hátsó: a lehető legközelebb a jármű befoglaló szélességének külső pontjához. Ez a feltétel teljesül, amennyiben a látszólagos felületnek a vonatkoztatási tengely irányában a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re van a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

6.13.4.2.   Magasságban:

Mind a választható, mind a kötelező lámpákat (értelemszerűen) a magasság tekintetében a lehető leginkább elkülönítve kell felszerelni, úgy, hogy az megfeleljen a jármű kialakítására és üzemeltetési előírásaira, valamint a lámpák szimmetriájára vonatkozó követelményeknek.

6.13.4.3.   Hosszirányban: nincs különleges követelmény.

Az elölről látható további lámpáknak (lásd 6.13.4.2. szakasz) a lehető legközelebb kell elhelyezkedniük a jármű hátuljához. A további lámpák és a jármű hátulja közötti távolság azonban nem haladhatja meg a 400 mm-t.

6.13.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° kifelé.

Függőleges szögek: 5° a vízszintes felett és 20° a vízszintes alatt.

6.13.6.   Irány

Olyan, hogy a lámpa megfeleljen az előre és hátrafelé való láthatóság követelményeinek.

6.13.7.   Elektromos kapcsolás

Az 5.11. szakasznak megfelelően.

6.13.8.   Visszajelző

A visszajelző választható. Ha van, funkcióját az első és hátsó helyzetjelző lámpák visszajelzője látja el.

6.13.9.   Egyéb követelmények

Amennyiben valamennyi egyéb követelmény teljesül, az elölről látható kötelező vagy választható lámpák és a jármű ugyanazon oldalán hátulról látható kötelező vagy választható lámpák egy berendezésben egyesíthetőek.

Két hátulról látható lámpa az 5.7. szakasz szerint csoportosítható, egyesíthető vagy összeépíthető.

A méretjelző lámpa helyzete a megfelelő helyzetjelző lámpához viszonyítva olyan kell, hogy legyen, hogy a kérdéses két lámpa vonatkoztatási tengelyeinek irányában a látszólagos felületek egymáshoz legközelebbi pontjainak a keresztirányú függőleges síkra eső vetületei közötti távolság legalább 200 mm legyen.

6.14.   Hátsó, nem háromszög alakú fényvisszaverő (3. sz. előírás)

6.14.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken kötelező.

Pótkocsikon választható, amennyiben más hátsó fényjelző berendezésekkel vannak csoportosítva.

6.14.2.   Darabszám

Kettő, amelyek teljesítménye ki kell, hogy elégítse a 3. számú előírásnak az IA. vagy IB. osztályú fényvisszaverő berendezésekre vonatkozó követelményeit. Kiegészítő fényvisszaverő berendezések és anyagok (ideértve az alábbi 6.14.4. szakasznak meg nem felelő két fényvisszaverőt) alkalmazása megengedett, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a kötelező világító- és fényjelző berendezések hatásosságát.

6.14.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.14.4.   Elhelyezés

6.14.4.1.   Keresztirányban: a világító felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A vonatkoztatási tengelyek irányában a két látszólagos felület belső szélei közötti távolság a következő:

6.14.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 250 mm, de legfeljebb 900 mm (hátsó lámpákkal való csoportosítva legfeljebb 1 200 mm, ha a felépítmény alakja miatt lehetetlen betartani az 900 mm-es vagy az 1 200 mm-es értéket, legfeljebb 1 500 mm).

6.14.4.3.   Hosszirányban: a jármű hátsó részén.

6.14.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szögek: 30° befelé és kifelé.

Függőleges szögek: 10° a vízszintes felett és alatt. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverők a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

6.14.6.   Irány

Hátrafelé.

6.14.7.   Egyéb követelmények

A fényvisszaverő világító felületének lehetnek közös részei a jármű hátsó részén elhelyezett bármely másik lámpa látszólagos felületével.

6.15.   Hátsó, háromszög alakú fényvisszaverő (3. sz. előírás)

6.15.1   Alkalmazás

Pótkocsikon kötelező.

Gépjárműveken tilos.

6.15.2.   Darabszám

Kettő, amelyek teljesítménye ki kell, hogy elégítse a 3. számú előírásnak a IIIA. vagy IIIB. osztályú fényvisszaverőkre vonatkozó követelményeit. Kiegészítő fényvisszaverő berendezések és anyagok (ideértve az alábbi 6.15.4. szakasznak meg nem felelő két fényvisszaverőt) alkalmazása megengedett, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a kötelező világító- és fényjelző berendezések hatásosságát.

6.15.3.   Elrendezés

A háromszög csúcsa felfelé kell, hogy álljon.

6.15.4.   Elhelyezés

6.15.4.1.   Keresztirányban: a világító felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A fényvisszaverők belső szélei legalább 600 mm-re kell, hogy legyenek egymástól. A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.15.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 250 mm, de legfeljebb 900 mm (hátsó lámpákkal való csoportosítás esetén legfeljebb 1 200 mm, ha a felépítmény alakja miatt lehetetlen betartani az 900 mm-es vagy az 1 200 mm-es értéket, legfeljebb 1 500 mm).

6.15.4.3.   Hosszirányban: a jármű hátsó részén.

6.15.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szögek: 30° befelé és kifelé.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverők a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

6.15.6.   Irány

Hátrafelé.

6.15.7.   Egyéb követelmények

A fényvisszaverő világító felületének lehetnek közös részei a jármű hátsó részén elhelyezett bármely másik lámpa látszólagos felületével.

6.16.   Első, nem háromszög alakú fényvisszaverő (3. sz. előírás)

6.16.1.   Alkalmazás

Pótkocsikon kötelező.

Kötelező olyan gépkocsikon, amelyeknek minden előre irányuló lámpája és fényszórója elrejthető.

Más gépjárműveken választható.

6.16.2.   Darabszám

Kettő, amelyek teljesítménye ki kell, hogy elégítse a 3. számú előírásnak az IA. vagy IB. osztályú fényvisszaverő berendezésekre vonatkozó követelményeit. Kiegészítő fényvisszaverő berendezések és anyagok (ideértve az alábbi 6.16.4. szakasznak meg nem felelő két fényvisszaverőt) alkalmazása megengedett, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a kötelező világító- és fényjelző berendezések hatásosságát.

6.16.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.16.4.   Elhelyezés

6.16.4.1.   Keresztirányban: a világító felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

Pótkocsi esetében a világító felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi pontja legfeljebb 150 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A vonatkoztatási tengelyek irányában a két látszólagos felület belső szélei közötti távolság a következő:

6.16.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm (1 500 mm, ha a jármű felépítményének alakja miatt lehetetlen a méretet 900 mm-en belül tartani).

6.16.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején.

6.16.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szögek: 30° befelé és kifelé. Pótkocsik esetében a befelé mutató szög 10°-ra csökkenthető. Ha a pótkocsi szerkezete miatt ez a szög nem érhető el a kötelező fényvisszaverőkkel, úgy további (kiegészítő) fényvisszaverőket kell felszerelni a keresztirányra vonatkozó elhelyezési korlátozás nélkül (lásd 6.16.4.1. szakasz); ezek a kötelező fényvisszaverőkkel együtt biztosítják a szükséges láthatósági szöget.

Függőleges szögek: 10° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverők a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

6.16.6.   Irány

Előre.

6.16.7.   Egyéb követelmények

A fényvisszaverő világító felületének lehetnek közös részei a jármű első részén elhelyezett bármely másik lámpa látszólagos felületével.

6.17.   Oldalsó, nem háromszög alakú fényvisszaverő (3. sz. előírás)

6.17.1.   Alkalmazás

6.17.2.   Darabszám

Annyi, hogy a hosszirányú elhelyezésre vonatkozó követelmények teljesüljenek. E berendezések teljesítménye ki kell, hogy elégítse a 3. számú előírás IA. vagy IB. osztályú fényvisszaverőkre vonatkozó követelményeit. Kiegészítő fényvisszaverő berendezések és anyagok (ideértve az alábbi 6.17.4. szakasznak meg nem felelő két fényvisszaverőt) alkalmazása megengedett, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a kötelező világító- és fényjelző berendezések hatásosságát.

6.17.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.17.4.   Elhelyezés

6.17.4.1.   Keresztirányban: nincs különleges követelmény.

6.17.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 250 mm, de legfeljebb 900 mm (egyéb lámpákkal való csoportosítás esetén legfeljebb 1 200 mm, ha a felépítmény alakja miatt lehetetlen betartani az 900 mm-es vagy az 1 200 mm-es értéket, vagy ha a berendezés alkalmazása a 6.17.1. szakasz szerint nem kötelező, legfeljebb 1 500 mm).

6.17.4.3.   Hosszirányban: legalább egy oldalsó fényvisszaverőt a jármű középső harmadára kell felszerelni úgy, hogy a legelső oldalsó fényvisszaverő legfeljebb 3 m-re legyen a jármű elejétől.

Két szomszédos oldalsó fényvisszaverő távolsága legfeljebb 3 méter lehet. Ez azonban az M1 és N1 kategóriájú járművekre nem vonatkozik.

Ha a jármű szerkezete, kialakítása vagy üzemeltetési előírása miatt nem lehet megfelelni ennek a követelménynek, akkor ez a távolság 4 m-re növelhető. A leghátsó oldalsó fényvisszaverő legfeljebb 1 méter távolságra lehet a jármű végétől.

6 méternél rövidebb gépjárművek esetében azonban elegendő, ha egy oldalsó fényvisszaverőt szerelnek fel a jármű hosszának első harmadán és/vagy egyet a jármű hosszának utolsó harmadán belül. 6 méternél hosszabb, de 7 méternél rövidebb M1 kategóriájú gépjárművek esetében elegendő, ha egy oldalsó fényvisszaverőt szerelnek fel a jármű elejétől legfeljebb 3 méterre és egyet a jármű hosszának utolsó harmadán belül.

6.17.5.   Geometriai láthatóság

6.17.6.   Irány

Oldalra.

6.17.7.   Egyéb követelmények

Az oldalsó fényvisszaverő világító felületének lehetnek közös részei bármelyik más oldalsó lámpa látszólagos felületével.

6.18.   Oldalsó helyzetjelző lámpák (91. sz. előírás)

6.18.1.   Alkalmazás

Kötelező: valamennyi 6 méternél hosszabb járművön, a vezetőfülkével felszerelt alvázak kivételével.

Az SM1 típusú oldalsó helyzetjelző lámpa alkalmazása valamennyi jármű-kategóriánál kötelező; az M1 kategóriájú járműveken azonban megengedett az SM2 típusú oldalsó helyzetjelző lámpák használata.

Emellett a 6 méternél rövidebb, M1 és N1 kategóriájú járműveken oldalsó helyzetjelző lámpákat kell használni, ha a 6.9.5.2. szakasznak megfelelő első helyzetjelző lámpák és a 6.10.5.2. szakasznak megfelelő hátsó helyzetjelző lámpák csökkent geometriai láthatóságát ki kell egészíteni.

Választható: minden egyéb járművön.

Az SM1 vagy SM2 típusú oldalsó helyzetjelző lámpák alkalmazhatók.

6.18.2.   Legkisebb darabszám oldalanként

Annyi, hogy a hosszirányú elhelyezésre vonatkozó előírások teljesüljenek.

6.18.3.   Elrendezés

Nincsenek egyedi követelmények.

6.18.4.   Elhelyezés

6.18.4.1.   Keresztirányban: nincsenek egyedi követelmények.

6.18.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm (2 100 mm, ha a jármű felépítményének alakja miatt lehetetlen betartani az 1 500 mm-es értéket).

6.18.4.3.   Hosszirányban: legalább egy oldalsó helyzetjelző lámpát a jármű középső harmadára kell felszerelni úgy, hogy a legelső oldalsó helyzetjelző lámpa legfeljebb 3 méterre legyen a jármű elejétől. Két szomszédos oldalsó helyzetjelző lámpa távolsága legfeljebb 3 méter lehet. Ha a jármű szerkezete, kialakítása vagy üzemeltetése miatt nem lehet megfelelni ennek a követelménynek, akkor ez a távolság 4 m-re növelhető.

A leghátsó oldalsó helyzetjelző lámpa legfeljebb 1 méterre lehet a jármű hátsó végétől.

Azonban 6 méternél rövidebb járművek és olyan járművek esetében, amelyek vezetőfülkével felszerelt alvázzal rendelkeznek, elegendő, ha egy oldalsó helyzetjelző lámpát a jármű hosszának első harmadában és/vagy egyet annak utolsó harmadában szerelnek fel. 6 méternél hosszabb, de 7 méternél rövidebb M1 kategóriájú gépjárművek esetében elegendő, ha egy oldalsó helyzetjelző lámpát szerelnek fel a jármű elejétől legfeljebb 3 méterre és egyet a jármű hosszának utolsó harmadán belül.

6.18.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szögek: 45° előre és hátrafelé; azonban azon járművek esetében, amelyeken az oldalsó helyzetjelző lámpák beépítése választható, ezen érték 30o-ra csökkenthető.

Ha a járművet oldalsó helyzetjelző lámpákkal látják el a 6.5.5.2. szakasznak megfelelő első és hátsó irányjelző lámpák és/vagy a 6.9.5.2. és a 6.10.5.2. szakasznak megfelelő helyzetjelző lámpák csökkent geometriai láthatóságának kiegészítésére, az előírt szögek a következők: a jármű eleje és vége felé 45o, a jármű közepe felé 30o (lásd a fenti 6.5.5.2. szakasz ábráját).

Függőleges szögek: 10° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha az oldalsó helyzetjelző lámpa a talajtól számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkedik el.

6.18.6.   Irány

Oldalra.

6.18.7.   Elektromos kapcsolás

A 6 méternél rövidebb M1 és N1 kategóriájú járművek borostyánsárga oldalsó helyzetjelző lámpái beköthetők villogó módban, feltéve, hogy a villogás szinkronban és ugyanolyan frekvenciával történik, mint ahogyan a jármű azonos oldalán található irányjelző lámpák villognak.

Valamennyi egyéb jármű-kategória esetében: nincsenek egyedi követelmények.

6.18.8.   Visszajelző

A visszajelző választható. Ha van, funkcióját az első és hátsó helyzetjelző lámpák visszajelzője látja el.

6.18.9.   Egyéb követelmények

Amennyiben a leghátsó oldalsó helyzetjelző lámpát hátsó ködlámpával vagy féklámpával összeépített hátsó helyzetjelző lámpával egyesítik, úgy az oldalsó helyzetjelző lámpa fénytani jellemzői a hátsó ködlámpa vagy féklámpa működtetése idején módosulhatnak.

A hátsó oldalsó helyzetjelző lámpa borostyánszínű kell, hogy legyen, amennyiben a hátsó irányjelző lámpával együtt villan fel.

6.19.   Nappali menetjelző lámpa (87. sz. előírás) (17)

6.19.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken kötelező. Pótkocsikon tilos.

6.19.2.   Darabszám

Kettő.

6.19.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.19.4.   Elhelyezés

6.19.4.1.   Keresztirányban: a vonatkoztatási tengelyek irányában a látszólagos felületek belső szélei közti távolság legalább 600 mm kell, hogy legyen.

A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége nem haladja meg az 1 300 mm-t.

6.19.4.2.   Magasságban: a talaj felett legalább 250 mm, de legfeljebb 1 500 mm.

6.19.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény nem zavarja a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve a közvetett látást biztosító berendezéseken és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.19.5.   Geometriai láthatóság

6.19.6.   Irány

Előre.

6.19.7.   Elektromos kapcsolás

6.19.7.1.   A nappali menetjelző lámpáknak automatikusan be kell kapcsolódniuk, ha a motort (meghajtórendszert) elindító és/vagy leállító berendezés olyan állásban van, amely lehetővé teszi a motor (meghajtórendszer) működését. A nappali menetjelző lámpák azonban az alábbi feltételek fennállása esetén kikapcsolva maradhatnak:

6.19.7.1.1.   az automata sebességváltó parkoló helyzetben van; vagy

6.19.7.1.2.   a kézifék be van húzva; vagy

6.19.7.1.3.   mielőtt a jármű első alkalommal mozgásba lendülne (a meghajtórendszer minden egyes manuális működtetését követően).

6.19.7.2.   A nappali menetjelző lámpák manuálisan is kikapcsolhatók lehetnek, amennyiben a jármű még nem érte el a 10 km/h sebességet, feltéve, hogy automatikusan bekapcsolódnak, amint a jármű sebessége meghaladja a 10 km/h-t, vagy ha a jármű több mint 100 métert megtett, és bekapcsolva maradnak mindaddig, amíg szándékosan ki nem kapcsolják őket.

6.19.7.3.   A nappali menetjelző lámpának automatikusan ki kell kapcsolnia, ha a motort beindító, illetve leállító rendszer (meghajtórendszer) olyan helyzetben van, amely kizárja a motor (meghajtórendszer) működtetését, illetve amint az első ködlámpákat vagy fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha ez utóbbiakat rövid szaggatott fényjelzések kibocsátására használják (18).

6.19.7.4.   Az 5.11. szakaszban említett lámpák nem lehetnek a nappali menetjelző lámpákkal egyidejűleg bekapcsolva, kivéve, ha a nappali menetjelző lámpák a 6.2.7.6.2. szakasz szerint működnek.

6.19.7.5.   Ha az első irányjelző lámpa és a nappali menetjelző lámpa távolsága nem haladja meg a 40 mm-t, a jármű megfelelő oldalán lévő nappali menetjelző lámpa elektromos kapcsolásának az alábbi lehetőségek valamelyikét kell biztosítania:

6.19.7.6.   Ha az irányjelző lámpát nappali menetjelző lámpával építették össze, a jármű megfelelő oldalán található nappali menetjelző lámpának az irányjelző lámpa működtetésének teljes ideje (a be- és a kikapcsolt ciklus) alatt kikapcsolva kell lennie.

6.19.8.   Visszajelző

A bekapcsolás-visszajelző választható.

6.19.9.   Egyéb előírások

Nincsenek.

6.20.   Kanyarodási lámpa (119. sz. előírás)

6.20.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken választható.

6.20.2.   Darabszám

Kettő.

6.20.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.20.4.   Elhelyezés

6.20.4.1.   Keresztirányban: a jármű hosszirányú középsíkjának mindkét oldalán egy-egy kanyarodási lámpát kell elhelyezni.

6.20.4.2.   Hosszirányban: a jármű elejétől 1 000 mm-nél nem lehet távolabb.

A vonatkoztatási tengely irányában a látszólagos felületen azonban egyetlen pont sem lehet magasabban, mint a tompított fényszóró vonatkoztatási tengelyének irányában a látszólagos felületen lévő legmagasabb pont.

6.20.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. szakaszban megadott α és β szögek határozzák meg:

6.20.6.   Irány

Olyan, hogy a lámpák megfeleljenek a geometriai láthatóság követelményeinek.

6.20.7.   Elektromos kapcsolás

A kanyarodási lámpákat úgy kell bekötni, hogy csak akkor lépjenek működésbe, ha ugyanakkor a távolsági vagy a tompított fényszórót is bekapcsolják.

6.20.7.1.   A kanyarodási lámpa a jármű egyik oldalán csak automatikusan kapcsolódhat be, ha a jármű ugyanazon oldalán bekapcsolták az irányjelző lámpákat és/vagy a kormányzási szög az egyenes iránytól a jármű ezen oldala felé tér el.

A kanyarodási lámpának automatikusan ki kell kapcsolnia, ha az irányjelzőt kikapcsolják és/vagy a kormányzási szög visszatér egyenes irányú helyzetébe.

6.20.7.2.   Ha a tolatólámpa be van kapcsolva, mindkét kanyarodási lámpa egyidejűleg bekapcsolt állapotban lehet, függetlenül a kormánykerék vagy az irányjelző helyzetétől. Ebben az esetben a kanyarodási lámpának ki kell aludnia, amikor a hátrameneti lámpa kialszik.

6.20.8.   Visszajelző

Nincs.

6.20.9.   Egyéb követelmények

A kanyarodási lámpa 40 km/óra sebesség felett nem lehet bekapcsolható.

6.21.   Láthatósági jelzések (104. sz. előírás)

6.21.1.   Alkalmazás

6.21.1.1.   Tilos: az M1 és O1 kategóriájú járműveken.

6.21.1.2.   Kötelező:

6.21.1.3.   Választható:

6.21.2.   Darabszám

Az alkalmazással összhangban.

6.21.3.   Elrendezés

A láthatósági jelzéseknek a lehető legjobban meg kell közelíteniük a vízszintes és a függőleges irányt, a jármű alakjának, szerkezetének, kialakításának és üzemeltetési előírásainak megfelelően; ha ez nem lehetséges, a járművön elhelyezett teljes vagy részleges körvonaljelzésnek a jármű külső körvonalát kell a lehető legnagyobb mértékben követnie.

Ezenkívül a láthatósági jelzéseket a jármű vízszintes kiterjedésein a lehető legegyenletesebben kell eloszlatni, hogy a jármű teljes hosszúságát és/vagy szélességét azonosítani lehessen.

6.21.4.   Elhelyezés

6.21.4.1.   Szélesség

6.21.4.1.1.   A láthatósági jelzésnek a lehető legközelebb kell elhelyezkednie a jármű széléhez.

6.21.4.1.2.   A járműre szerelt láthatósági jelzések elemeinek teljes vízszintes hossza legalább a jármű teljes szélességének 80 százalékát ki kell, hogy tegye, az elemek esetleges vízszintes átfedésétől eltekintve.

6.21.4.1.3.   Ha azonban a gyártó a típusjóváhagyásért felelős hatóság számára hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, hogy a fenti 6.21.4.1.2. szakaszban említett érték elérése nem lehetséges, a teljes hossz 60 százalékra csökkenthető, illetve különösen bonyolult jármű-kialakítások vagy alkalmazások esetében 40 százalékra is; ezt azonban az adatközlő lapon és a vizsgálati jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni (19).

6.21.4.2.   Hosszirányban:

6.21.4.2.1.   a láthatósági jelzést a jármű végeihez a lehető legközelebb kell elhelyezni, a jármű (vagy a félpótkocsik vontatóegységei esetében a fülke) széleitől számított 600 mm-en belül;

6.21.4.2.2.   a járműre szerelt láthatósági jelzések elemeinek teljes vízszintes hossza az elemek esetleges vízszintes átfedésétől eltekintve legalább a következők 80 százalékát ki kell, hogy tegye:

6.21.4.2.3.   Ha azonban a gyártó a típusjóváhagyásért felelős hatóság számára hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, hogy a fenti 6.21.4.2.2. szakaszban említett érték elérése nem lehetséges, a teljes hossz 60 százalékra csökkenthető, illetve különösen bonyolult jármű-kialakítások vagy alkalmazások esetében 40 százalékra is; ezt azonban az adatközlő lapon és a vizsgálati jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni (19).

6.21.4.3.   Magasságban:

6.21.4.3.1.   a vonaljelzések és a körvonaljelzések alacsonyabb eleme(i):

a lehető legalacsonyabban a következő tartományon belül:

A 2 500 mm-es legnagyobb beépítési magasság is elfogadható azonban, ha a jármű alakja, szerkezete, kialakítása vagy üzemeltetési előírásai nem teszik lehetővé az 1 500 mm-es legnagyobb értéknek való megfelelést, vagy ha eleget kell tenni a 6.21.4.1.2., 6.21.4.1.3., 6.21.4.2.2. és a 6.21.4.2.3. szakaszban foglalt követelményeknek vagy a vonaljelzés vagy a körvonaljelzés alacsonyabb elemének (elemeinek) vízszintes elhelyezésére vonatkozó követelményeknek.

A láthatósági jelzések 1 500 mm-nél magasabbra történő elhelyezésének indoklását fel kell tüntetni az adatközlő lapon.

6.21.4.3.2.   a körvonaljelzés felső eleme(i):

a lehető legmagasabban, de a jármű felső szélétől mért 400 mm-en belül.

6.21.5.   Láthatóság

A láthatósági jelzés láthatónak minősül, amennyiben a járművön elhelyezett jelölés világító felületének legalább 80 százaléka látható az alábbi megfigyelési síkok bármely pontján elhelyezkedő megfigyelő szemszögéből:

6.21.6.   Irány

6.21.6.1.   Oldalra:

a jármű hosszirányú középsíkjával a lehető legpárhuzamosabbnak kell lennie, a jármű alakjának, szerkezetének, kialakításának és üzemeltetési előírásainak megfelelően; ha ez nem lehetséges, a jármű külső körvonalát kell a lehető legnagyobb mértékben követnie.

6.21.6.2.   Előre és hátrafelé:

a jármű keresztirányú síkjával a lehető legpárhuzamosabbnak kell lennie, a jármű alakjának, szerkezetének, kialakításának és üzemeltetési előírásainak megfelelően; ha ez nem lehetséges, a jármű külső körvonalát kell a lehető legnagyobb mértékben követnie.

6.21.7.   Egyéb követelmények

6.21.7.1.   A láthatósági jelzés folyamatosnak minősül, amennyiben a szomszédos elemei közötti távolság a lehető legkisebb, és nem haladja meg a legrövidebb szomszédos elem hosszának 50 százalékát. Ha azonban a gyártó a típusjóváhagyásért felelős hatóság számára hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, hogy lehetetlen az 50 százalékos értéket betartani, a szomszédos elemek távolsága meghaladhatja a legrövidebb szomszédos elem hosszának 50 százalékát, de a távolság a lehető legkisebb kell, hogy legyen, és legfeljebb 1 000 mm lehet.

6.21.7.2.   A részleges körvonaljelzés esetében minden felső sarkot két, egymással 90°-os szöget bezáró, egyenként legalább 250 mm hosszúságú vonal jelöl; ha ez nem lehetséges, a jelölésnek a jármű külső körvonalát kell a lehető legnagyobb mértékben követnie.

6.21.7.3.   A jármű hátulján elhelyezett láthatósági jelzés és a kötelező féklámpák közötti távolság 200 mm-nél nagyobb kell, hogy legyen.

6.21.7.4.   Amennyiben a 70. számú előírás 01. módosítássorozatának megfelelő hátsó jelölőtáblák vannak felszerelve, ezeket – a gyártó döntésének megfelelően – a hátsó láthatósági jelzés részének lehet tekinteni a láthatósági jelzés hosszának és a láthatósági jelzés jármű oldalától való távolságának kiszámításakor.

6.21.7.5.   A járművön a láthatósági jelzések elhelyezésére kijelölt helyeknek lehetővé kell tenniük a legalább 60 mm széles jelölések elhelyezését.

6.22.   Adaptív fényszórórendszer (AFS) (123. sz. előírás)

Eltérő rendelkezés hiányában az adaptív fényszórórendszer megfelelő részére az ezen előírás távolsági fényszórókra (6.1. szakasz) és tompított fényszórókra (6.2. szakasz) vonatkozó követelményeit kell alkalmazni.

6.22.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken választható. Pótkocsikon tilos.

6.22.2.   Darabszám

Egy.

6.22.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.22.4.   Elhelyezés

A vizsgálatok előtt az adaptív fényszórórendszert semleges állapotba kell állítani.

6.22.4.1.   Szélesség és magasság tekintetében:

adott világítófunkció vagy üzemmód esetében az alábbi 6.22.4.1.1–6.22.4.1.4. szakaszban jelzett követelményeknek eleget kell tenniük azoknak a világítóegységeknek, amelyeket a kérelmező leírásának megfelelően egyidejűleg helyeznek feszültség alá az említett világítófunkcióhoz vagy üzemmódhoz;

valamennyi méret a világítóegység(ek)nek a vonatkoztatási tengely irányában megfigyelt látszólagos felület(ei)nek a legközelebbi szélére vonatkozik.

6.22.4.1.1.   két szimmetrikusan elhelyezett világítóegységet a vonatkozó 6.1.4. és 6.2.4. szakasz követelményeinek megfelelő magasságban kell elhelyezni, ahol a „két szimmetrikusan elhelyezett világítóegység” alatt két világítóegységet kell érteni, egyet-egyet a jármű mindkét oldalán, olyan módon elhelyezve, hogy látszólagos felületük (geometriai) súlypontja ugyanolyan magasságban és a jármű hosszirányú középsíkjától 50 mm-es tűréssel azonos távolságban legyen; fénykibocsátó felületeik, világító felületeik és fényteljesítményük azonban különböző lehet;

6.22.4.1.2.   a jármű két oldalán lévő esetleges kiegészítő világítóegységeket a legközelebbi világítóegységtől vízszintes irányban (az ábrán E) legtávolabb 140 mm-re (20), függőleges irányban 400 mm-re, alul vagy felül (az ábrán D) lehet elhelyezni;

6.22.4.1.3.   a fenti 6.22.4.1.2. szakaszban ismertetett egyik kiegészítő világítóegység sem helyezhető el a talaj felett sem 250 mm-nél alacsonyabban (az ábrán F), sem pedig az előírás 6.2.4.2. szakaszában említettnél (az ábrán G) magasabban.

6.22.4.1.4.   Emellett a szélesség tekintetében:

a tompított fény mindegyik üzemmódja esetében:

Ábra

Az adaptív fényszórórendszer 1–11. világítóegységeinek látszólagos felületei (példa)

6.22.4.2.   Hosszirányban:

az adaptív fényszórórendszer valamennyi világítóegységét elöl kell felszerelni. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény nem zavarja a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve a közvetett látást biztosító berendezéseken és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.22.5.   Geometriai láthatóság

A jármű mindegyik oldalán, mindegyik világítófunkció és üzemmód esetében:

az említett funkció és üzemmód(ok) végrehajtása érdekében – a kérelmező leírásának megfelelően – egyszerre feszültség alá helyezett világítóegységek legalább egyike meg kell, hogy feleljen az előírás 6.1.5. és 6.2.5. szakasza szerinti egyes világítófunkciókra előírt geometriai láthatóság szögeinek. A különböző szögek követelményeinek való megfelelés érdekében egyedi világítóegységek használhatók.

6.22.6.   Irány

Előrefelé.

Az e szakasz szerinti vizsgálati eljárások előtt az adaptív fényszórórendszert semleges állapotba kell állítani, azaz alapüzemi tompított fényt kell kibocsátania.

6.22.6.1.   Függőleges irány:

6.22.6.2.   Fényszórószint-állító berendezés

6.22.6.2.1.   Ha a 6.22.6.1.2. szakasz követelményeinek teljesítéséhez fényszórószint-állító berendezésre van szükség, a berendezésnek automatikusnak kell lennie.

6.22.6.2.2.   E berendezés meghibásodása esetén a tompított fény nem foglalhat el olyan helyzetet, amelyben a dőlésszög kisebb, mint amekkora mértékű a berendezés meghibásodásakor volt.

6.22.6.3.   Vízszintes irány:

a világos–sötét határvonal esetleges töréspontja az ernyőre vetítve mindegyik világítóegység esetében egybe kell, hogy essen az említett világítóegység vonatkoztatási tengelyén átmenő függőleges vonallal. A forgalmi irány oldalának megfelelő oldal esetében 0,5 fokos tűréshatár megengedhető. A többi világítóegységet a kérelmező előírása szerint kell beállítani, a 123. sz. előírás 10. melléklete szerint meghatározott módon.

6.22.6.4.   Mérési eljárás:

a fénynyaláb iránya alapbeállításának kiigazítását követően a tompított fény függőleges dőlésszögét, vagy adott esetben a tompított fény világos–sötét határvonalát (határvonalait) a fenti 6.22.6.1.2.1. szakasz szerint adó vagy ahhoz hozzájáruló különböző világítóegységek függőleges dőlésszögét az előírás 6.2.6.3.1. és 6.2.6.3.2. szakaszában foglaltak szerint a jármű valamennyi terhelési állapotában ellenőrizni kell.

6.22.7.   Elektromos kapcsolás

6.22.7.1.   Távolsági fény (ha az adaptív fényszórórendszer kibocsát ilyet):

6.22.7.2.   Tompított fény:

6.22.7.3.   A tompított fény be- és kikapcsolása történhet automatikusan, de az előírás 5.12. szakaszában szereplő „Elektromos kapcsolás” követelményeinek megfelelően.

6.22.7.4.   Az adaptív fényszórórendszer automatikus működtetése

Az alábbiakban meghatározott AFS-világítófunkciók előírt osztályain és az üzemmódokon belüli és közötti váltásokra automatikusan kell, hogy sor kerüljön, és azok sem a járművezetőt, sem a közlekedés többi résztvevőjét nem zavarhatják.

A következő feltételek vonatkoznak a tompított fény és adott esetben a távolsági fény osztályainak és üzemmódjainak bekapcsolására.

6.22.7.4.1.   A tompított fény C osztályú üzemmódját (üzemmódjait) akkor kell bekapcsolni, ha másik tompítottfény-osztály üzemmódja nincs bekapcsolva.

6.22.7.4.2.   A tompított fény V osztályú üzemmódja (üzemmódjai) csak abban az esetben működhet(nek), ha a következő feltételek közül egyet vagy többet automatikusan érzékelnek (V jel):

6.22.7.4.3.   A tompított fényszóró E osztályú üzemmódja (üzemmódjai) csak abban az esetben üzemelhet(nek), ha a jármű sebessége meghaladja a 70 km/h-t, és a következő feltételek közül legalább egy automatikusan érzékelhető:

6.22.7.4.4.   A tompított fény W osztályú üzemmódja (üzemmódjai) csak abban az esetben működhet(nek), ha az első ködlámpák (ha vannak) kikapcsolt állapotban vannak, és a következő feltételek közül legalább egy automatikusan érzékelhető (W jel):

6.22.7.4.5.   A C, V, E vagy W osztályú tompított fény üzemmódja csak akkor módosítható úgy, hogy az említett osztály kanyarodási üzemmódjává alakuljon (a fenti 6.22.7.4.1–6.22.7.4.4. szakasz szerint T jel az említett tompítottfény-osztály jelével kombinációban), ha a következő jellemzők (vagy ezekkel egyenlő jelzések) közül legalább egyet értékeltek:

Emellett a következő rendelkezések alkalmazandók:

6.22.7.6.   A vezetőnek minden esetben tudnia kell az adaptív fényszórórendszert semleges helyzetbe állítani és visszaállítani automatikus működésre.

6.22.8.   Visszajelző

6.22.8.1.   A 6.1.8. szakasz (távolsági fényszóróról szóló) rendelkezései és a 6.2.8. szakasz (tompított fényszóróról szóló) rendelkezései az adaptív fényszórórendszer megfelelő részeire vonatkoznak.

6.22.8.2.   Az AFS meghibásodására figyelmeztető optikai visszajelző kötelező. A visszajelző folytonos fénnyel kell, hogy világítson. Akkor kell, hogy bekapcsolódjon, ha az AFS-vezérlőjelekkel kapcsolatban meghibásodás észlelhető, vagy ha a 123. előírás 5.9. szakasza szerinti hibajel jelentkezik. A meghibásodás megszüntetéséig bekapcsolva kell maradnia. A jelzés ideiglenesen megszűnhet, de minden esetben meg kell ismétlődnie, ha a motort elindító vagy leállító berendezést be- és kikapcsolják.

6.22.8.3.   A rendszernek a 123. sz. előírás 5.8. szakasza szerinti állapotába helyezését jelző visszajelző választható.

6.22.9.   Egyéb követelmények

6.22.9.1.   Az adaptív fényszórórendszer kizárólag a 45. sz. előírás szerinti fényszórótisztító berendezéssel (berendezésekkel) együttesen megengedhető (23) legalább azon világítóegységek esetében, amelyek a 123. sz. előírás 1. mellékletének megfelelő adatközlő lap 9.3. pontjában szerepelnek, ha az említett világítóegységek fényforrásainak teljes objektív fényárama oldalanként meghaladja a 2 000 lm-t, és amelyek hozzájárulnak a C osztályú (alapüzemi) tompított fényhez.

6.22.9.2.   Az adaptív fényszórórendszer automatikus működésére vonatkozó követelményeknek való megfelelés igazolása

6.22.9.2.1.   A kérelmező rövid leírással vagy a típusjóváhagyásért felelős hatóság számára elfogadható más módon szemlélteti:

6.22.9.2.2.   Annak igazolására, hogy – a 6.22.7.4. szakasz szerint – az adaptív fényszórórendszer automatikus működése semmilyen kényelmetlenséget nem okoz, a műszaki szolgálat próbautat tesz, amely tartalmazza a rendszernek a kérelmező leírása alapján történő vezérlése szempontjából releváns helyzeteket; jelezni kell, hogy az összes üzemmód aktiválása, működése és kikapcsolása a kérelmező leírásának megfelelően történik-e; minden nyilvánvaló működési hibát (pl. túl nagy szög vagy villódzás) jelenteni kell.

6.22.9.3.   A távolsági fényszóró világításának biztosítására egyidejűleg feszültség alá helyezhető világítóegységek együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg.

Ezt a legnagyobb fényerősséget a távolsági fény biztosítására egyidejűleg felhasznált különböző szerelési egységeken feltüntetett egyedi referenciaértékek összege adja.

6.22.9.4.   A 123. sz. előírás 5.8. szakasza szerint azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a járműnek a jóváhagyási kérelem tárgyát képezővel ellentétes forgalmi irányú területen való ideiglenes használatát, részletesen ismertetni kell a használati útmutatóban.

6.23.   Vészfékjelzés

6.23.1.   Alkalmazás

Választható

A vészfékjelzést a 6.22.7. szakaszban ismertetett valamennyi felszerelt féklámpa vagy irányjelző lámpa egyidejű működtetésével kell adni.

6.23.2.   Darabszám

A 6.5.2. vagy 6.7.2. szakasznak megfelelően.

6.23.3.   Elrendezés

A 6.5.3. vagy 6.7.3. szakasznak megfelelően.

6.23.4.   Elhelyezés

A 6.5.4. vagy 6.7.4. szakasznak megfelelően.

6.23.5.   Geometriai láthatóság

A 6.5.5. vagy 6.7.5. szakasznak megfelelően.

6.23.6.   Irány

A 6.5.6. vagy 6.7.6. szakasznak megfelelően.

6.23.7.   Elektromos kapcsolás

6.23.7.1.   A vészfékjelzés valamennyi lámpájának szinkronban, 4 ± 1 Hz frekvenciával kell felvillannia.

6.23.7.1.1.   Ha azonban a vészfékjelzés valamelyik, a jármű hátulja felé eső lámpája izzószálas fényforrást használ, a frekvencia 4 +0/–1 Hz kell, hogy legyen.

6.23.7.2.   A vészfékjelzés a többi lámpától függetlenül kell, hogy működjön.

6.23.7.3.   A vészfékjelzés be- és kikapcsolása automatikusan kell, hogy történjen.

6.23.7.3.1.   A vészfékjelzés csak akkor kapcsol be, ha a jármű sebessége meghaladja az 50 km/h-t, és a fékrendszer leadja a 13. sz. és a 13-H sz. előírásban meghatározott vészfékezési logikai jelet.

6.23.7.3.2.   A vészfékjelzésnek automatikusan ki kell kapcsolnia, ha a 13. sz. és a 13-H sz. előírásban meghatározott vészfékezési logikai jelzés már nincs jelen, vagy ha az elakadásjelző lámpát bekapcsolják.

6.23.8.   Visszajelző

Választható

6.23.9.   Egyéb követelmények

6.23.9.1.   Az alábbi 6.23.9.2. szakaszban meghatározottak kivételével, ha a gépjármű pótkocsi vontatását lehetővé tevő berendezéssel van felszerelve, a vészfékjelző gépjárművön lévő kapcsolójának a pótkocsi vészfékjelzését is működtetnie kell.

Ha a gépjármű elektromosan kapcsolódik a pótkocsihoz, a szerelvény vészfékjelzésének működési frekvenciája a 6.23.7.1.1. szakaszban meghatározott frekvenciára korlátozódik. Ha azonban a gépjármű észlelni képes, hogy a pótkocsin nem izzószálas fényforrást alkalmaznak a vészfékjelzésre, a frekvencia a 6.23.7.1. szakaszban meghatározott lehet.

6.23.9.2.   Ha a gépjármű a 13. sz. előírás szerinti, fokozatmentes vagy félfokozatmentes típusú üzemi fékrendszerrel rendelkező pótkocsi vontatását lehetővé tevő berendezéssel van felszerelve, biztosítani kell, hogy az említett pótkocsi féklámpái az üzemi fék működtetésekor állandó áramellátást kapjanak.

Az ilyen pótkocsi vészfékjelzése a vontató járműtől függetlenül működhet, és nem szükséges, hogy a vontató járművel azonos frekvencián vagy szinkronban működjön.

6.24.   Külső ajtóvilágítás

6.24.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken választható.

6.24.2.   Darabszám

Nincs különleges követelmény.

6.24.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.24.4.   Elhelyezés

Nincs különleges követelmény.

6.24.5.   Geometriai láthatóság

Nincs különleges követelmény.

6.24.6.   Irány

Nincs különleges követelmény.

6.24.7.   Elektromos kapcsolás

Nincs különleges követelmény.

6.24.8.   Visszajelző

Nincs különleges követelmény.

6.24.9.   Egyéb követelmények

A külső ajtóvilágítás csak akkor kapcsolódhat be, ha a jármű áll, és az alábbi feltételek legalább egyike fennáll:

Az 5.10. szakasz rendelkezéseinek teljesülniük kell minden rögzített használati helyzetben.

6.25.   Hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzés

6.25.1.   Alkalmazás

Választható

A hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzést a 6.25.7. szakaszban ismertetett valamennyi felszerelt irányjelző lámpa egyidejű működtetésével kell adni.

6.25.2.   Darabszám

A 6.5.2. szakasznak megfelelően.

6.25.3.   Elrendezés

A 6.5.3. szakasznak megfelelően.

6.25.4.   Elhelyezés

A 6.5.4. szakasznak megfelelően.

6.25.5.   Geometriai láthatóság

A 6.5.5. szakasznak megfelelően.

6.25.6.   Irány

A 6.5.6. szakasznak megfelelően.

6.25.7.   Elektromos kapcsolás

Az ezeknek a követelményeknek való megfelelést a kérelmezőnek kell igazolnia szimulációval vagy a típusjóváhagyásért felelős hatóság számára elfogadható más módon.

6.25.7.1.   A hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzés valamennyi lámpájának szinkronban, 4 ± 1 Hz frekvenciával kell villognia.

6.25.7.1.1.   Ha azonban a hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzés valamelyik, a jármű hátulja felé eső lámpája izzószálas fényforrást használ, a frekvencia 4 + 0/– 1 Hz kell, hogy legyen.

6.25.7.2.   A hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzés a többi lámpától függetlenül kell, hogy működjön.

6.25.7.3.   A hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzés be- és kikapcsolása automatikusan kell, hogy történjen.

6.25.7.4.   A hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzés nem kapcsolódhat be, ha az irányjelző lámpák, az elakadásjelző lámpa vagy a vészfékjelzés működik.

6.25.7.5.   A hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzés csak az alábbi feltételek mellett kapcsolódhat be:

6.25.7.6.   A hátulról történő ütközésre figyelmeztető jelzés legkésőbb 3 másodperc múlva ki kell, hogy gyulladjon.

6.25.8.   Visszajelző

Választható

7.   A JÁRMŰTÍPUSRA VAGY A JÁRMŰTÍPUS VILÁGÍTÓ- ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEINEK BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁS MÓDOSÍTÁSA, ILLETVE KITERJESZTÉSE

8.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő előírásoknak:

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

11.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.

12.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (a legutoljára a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2)  A magyarázatot lásd a 10. mellékletben.

(3)  A hátsó rendszámtábla megvilágítására szolgáló berendezések, valamint az 5. és 6. kategóriájú irányjelzők esetében „fénykibocsátó felület”.

(4)  A lámpák összeépítésére vonatkozó döntést megkönnyítő példák a 3. melléklet 7. részében találhatók.

(5)  CIE 15.2 kiadvány, 1986, Kolorimetria, CIE 1931 szabványos színmérő észlelő.

(6)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia-Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – az Európai Unió (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típusjóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld, 54 és 55 (szabad), 56 – Montenegró, 57 (szabad) és 58 – Tunézia. A további számokat további országoknak adják ki időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodást mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli a megállapodásban részes szerződő felekkel.

(7)  Ez nem érvényes azokra a különleges rendeltetésű tárgyakra, amelyeket kívülről lehet a fényszóróhoz erősíteni.

(8)  A lámpák által kibocsátott fény színkoordinátáinak mérése nem képezi ezen előírás tárgyát.

(9)  Fehér vagy színtelen fényvisszaverőnek is nevezik.

(10)  Az ezen előírást alkalmazó szerződő feleket semmi nem akadályozza meg abban, hogy országukban fehér láthatósági jelzések használatát engedélyezzék hátul.

(11)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(12)  Az adott előírások szerződő felei továbbra is tilthatják a mechanikus tisztítórendszerek alkalmazását a „PL” jelölésű műanyag lencsével rendelkező fényszórók esetében.

(13)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (a legutoljára a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(14)  Az ennek a rendelkezésnek nem megfelelő új járműtípusok jóváhagyása a 03. módosítássorozat 4. kiegészítésének hatálybalépésétől számított 18 hónapig folytatódhat.

(15)  Az oldalsó irányjelző hátrafelé való láthatóságának „holtteréhez” megadott 5°-os szög felső határérték. d ≤ 2,50 m.

(16)  Lásd a 14. lábjegyzetet.

(17)  A 87. sz. előírást nem alkalmazó szerződő felek a nemzeti jogszabályok alapján megtilthatják (az 5.22. szakasz szerinti) nappali menetjelző lámpa alkalmazását.

(18)  Az ennek a rendelkezésnek nem megfelelő járműtípusok jóváhagyása a 03. módosítássorozat 4. kiegészítésének hatálybalépésétől számított 18 hónapig folytatódhat.

(19)  Ez a rendelkezés az ezen előírás 03. módosítássorozata hatálybalépésének hivatalos időpontját követő öt évig alkalmazandó.

(20)  A kiegészítő „két szimmetrikusan elhelyezett világítóegység” esetében a vízszintes távolság 200 mm lehet (az ábrán C).

(21)  A forgalmi irányok az útépítés révén elkülönülnek egymástól, vagy a szembejövő forgalomtól megfelelő oldalirányú távolságot határoznak meg. Ez a szembejövő forgalom fényszóróiból származó indokolatlan vakítás csökkentését jelenti.

(22)  Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a tompított fényű világításra, ha a kanyarvilágítást jobb oldali közlekedésű forgalomban jobbra forduláshoz (bal oldali közlekedésnél balra forduláshoz) használják.

(23)  Az adott előírások szerződő felei továbbra is tilthatják a mechanikus tisztítórendszerek alkalmazását a „PL” jelölésű műanyag lencsével rendelkező fényszórók esetében.