1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

Megengedett legnagyobb formátum: A4 (210 x 297 mm)

2. MELLÉKLET

PÉLDÁK A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSÉRE

1.   példa

a ≥ 8 mm (üveg lencse)

a ≥ 5 mm (műanyag lencse)

1.   ábra

2.   ábra

A rendszernek a fenti jóváhagyási jelek egyikét viselő szerelési egységét ezen előírás szerint, Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 19243 jóváhagyási számon, az ezen előírás eredeti változatában (00) leírt követelményeknek megfelelően. A tompított fényt kizárólag jobb oldali közlekedéshez tervezték. A „CT” betűk (1. ábra) kanyarvilágítási üzemmóddal rendelkező tompított fényt, a „CWR” betűk (2. ábra) pedig C osztályú tompított fényt és W osztályú tompított és távolsági fényt jelölnek.

A 30-as szám azt mutatja, hogy a távolsági fény legnagyobb fényerőssége 86 250 és 101 250 kandela között van.

Megjegyzés: A jóváhagyási számot és a kiegészítő jeleket az „E” betű körüli kör közelében kell elhelyezni, az „E” betű fölött vagy alatt, illetve attól jobbra vagy balra. A jóváhagyási szám számjegyeinek az „E” betű ugyanazon oldalán kell állniuk, és ugyanabba az irányba kell nézniük.

A jóváhagyási számokban kerülni kell a római számok használatát, hogy ne legyenek összetéveszthetők más jelekkel.

2.   példa

3.   ábra	4a.   ábra
4b.   ábra

A rendszer fenti jóváhagyási jelet viselő szerelési egysége egyaránt megfelel az előírás tompított fényre és távolsági fényre vonatkozó rendelkezéseinek, a következők szerint:

3. ábra: C osztályú tompított fény, E osztályú tompított fény, csak bal oldali közlekedésre.

4a. és 4b. ábra: C osztályú tompított fény, V osztályú tompított fény, mindkét közlekedési rendszerre a járművön lévő optikai elem vagy a fényforrás beállításának megfelelő módosítása révén, valamint távolsági fény. A C osztályú tompított fény és a V osztályú tompított és távolsági fény megfelel a kanyarvilágításra vonatkozó rendelkezéseknek, ahogyan azt a „T” betű jelzi. Az „R” betű fölötti vonal azt jelenti, hogy a távolsági fény funkcióját egynél több szerelési egység biztosítja a rendszer adott oldalán.

3.   példa

5.   ábra

6.   ábra

A fenti jóváhagyási jelet viselő szerelési egység műanyag lencsével rendelkezik, csak a tompított fény tekintetében felel meg az előírás rendelkezéseinek, és a következők szerint tervezték:

5. ábra: C osztályú tompított fény és W osztályú tompított fény mindkét közlekedési rendszerhez.

6. ábra: C osztályú tompított fény kanyarvilágítási üzemmóddal, csak jobb oldali közlekedésre.

4.   példa

7.   ábra

8.   ábra

7. ábra: az ezt a jóváhagyási jelet viselő szerelési egység megfelel az előírás követelményeinek a C osztályú tompított fény és a V osztályú tompított fény tekintetében, és csak bal oldali közlekedésre tervezték.

8. ábra: az ezt a jóváhagyási jelet viselő szerelési egység valamely rendszer (különálló) szerelési egysége, és csak a távolsági fény tekintetében felel meg az előírás követelményeinek.

5.   példa

Az ezen előírás követelményeinek megfelelő, műanyag lencsével rendelkező szerelési egység azonosító jele.

9.   ábra

10.   ábra

9. ábra: C osztályú tompított fény és W osztályú tompított fény egyaránt kanyarvilágítási üzemmóddal és távolsági fény, csak jobb oldali közlekedésre tervezve.

A tompított fény és annak üzemmódjai nem működhetnek egy másik összeépített fényszóró távolsági fényével és/vagy egy másik összeépített fényszóróval egy időben.

10. ábra: az E osztályú tompított fény és W osztályú tompított fény, csak jobb oldali közlekedésre tervezve és távolsági fény. Az „E” és a „W” fölötti vonal azt jelzi, hogy a tompított fény ezen osztályait a rendszer kérdéses oldalán egynél több szerelési egység állítja elő.

6.   példa

A csoportosított, egyesített vagy összeépített lámpák egyszerűsített jelölése, ha ezen előírástól eltérő előírás alapján hagyták jóvá azokat (11. ábra). (A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző berendezés alakjának sematikus ábrázolására szolgálnak, ezek nem képezik a jóváhagyási jel részét.)

Ez a két példa a rendszer ugyanazon oldalán lévő két szerelési egységnek felel meg, amelyek az alábbiakat tartalmazó jóváhagyási jeleket viselik (A és B minta):

1.   szerelési egység

Első helyzetjelző lámpa, melyet a 7. számú előírás 02. módosítássorozata szerint hagytak jóvá;

Kanyarvilágítási üzemmóddal rendelkező C osztályú tompított fényt kibocsátó egy vagy több szerelési egység, amelyet a rendszer ugyanazon oldalán egy vagy több más szerelési egységgel való együttműködésre terveztek (amint azt a „C” fölötti vonal jelzi) és V osztályú tompított fény, mindkettő jobb és bal oldali közlekedésre tervezve, valamint 86 250 és 101 250 kandela közötti legnagyobb fényerejű távolsági fény (amit a 30-as szám jelez), az előírás eredeti formájának (00) követelményei szerint jóváhagyva, és műanyag lencsével felszerelve;

Nappali menetjelző lámpa, melyet a 87. számú előírás 00. módosítássorozata szerint hagytak jóvá;

1a kategóriájú első irányjelző lámpa, melyet a 6. számú előírás 01. módosítássorozata szerint hagytak jóvá.

3.   szerelési egység

Első ködlámpa, amelyet a 19. számú előírás 02. módosítássorozata alapján hagytak jóvá vagy C osztályú tompított fény kanyarvilágítási üzemmóddal, jobb és bal oldali közlekedésre, a rendszer ugyanazon oldalán egy vagy több más szerelési egységgel való egyidejű működésre tervezve, amit a „C” fölötti vonal jelez.

A rendszer 1. szerelési egysége

11.   ábra

A rendszer 3. szerelési egysége

7.   példa

A rendszerre vonatkozó jóváhagyási jelek elrendezése (12. ábra)

12.   ábra

Ez a két példa egy, a rendszer mindkét oldalán (azonos funkcióval rendelkező) két szerelési egységből álló adaptív fényszórórendszernek felel meg (az 1. és a 3. egység a bal oldalon, a 2. és 4. egység a jobb oldalon van).

A rendszer fenti jóváhagyási számú 1. (vagy 2.) szerelési egysége mind a bal oldali közlekedésre tervezett C osztályú tompított fény, mind a (30-as szám által jelzett) 86 250 és 101 250 kandela közötti legnagyobb fényerejű távolsági fény vonatkozásában megfelel az ezen előírásnak (00. módosítássorozat), mely fények a 6. számú előírás 01. módosítássorozata alapján jóváhagyott, 1a kategóriájú első irányjelző lámpával vannak csoportosítva.

A 7a példában: a rendszer 1. (vagy 2.) szerelési egysége kanyarvilágítási üzemmóddal rendelkező C osztályú tompított fényt, valamint egy W, egy V és egy E osztályú tompított fényt tartalmaz. A „C” fölötti vonal azt jelzi, hogy a C osztályú tompított fényt két szerelési egység állítja elő a rendszernek azon az oldalán.

A 3. (vagy 4.) szerelési egységet úgy tervezték, hogy a rendszernek azon az oldalán a C osztályú tompított fény másik részét biztosítsa, amint azt a „C” fölötti vonal jelzi.

A 7b példában: a rendszer 1. (vagy 2.) szerelési egységét úgy tervezték, hogy C, W és E osztályú tompított fényt bocsásson ki. A „W” fölötti vonal azt jelzi, hogy a W osztályú tompított fényt két szerelési egység biztosítja a rendszernek azon az oldalán. A jobb oldalon a felsorolt jelek után (és a jóváhagyási számtól balra) lévő „T” betű azt jelzi, hogy a C, a W és az E osztályú tompított fények mindegyike és a távolsági fény is rendelkezik kanyarvilágítási üzemmóddal.

A rendszer 3. (vagy 4.) szerelési egységét úgy tervezték, hogy az biztosítsa a W osztályú tompított fény másik részét a rendszer adott oldalán (amit a „W” fölötti vonal jelez) és a V osztályú tompított fényt.

8.   példa

A rendszer mindkét oldalára vonatkozó jóváhagyási jelek elrendezése (13. ábra)

Ez a példa a jármű bal oldalán két és a jármű jobb oldalán egy szerelési egységből álló adaptív fényszórórendszert mutat.

13.   ábra

A rendszer/jármű jobb oldala	A rendszer/jármű bal oldala

A fenti jóváhagyási jelet viselő rendszer mind a bal oldali közlekedésre tervezett tompított fény, mind a (a 30-as szám által jelzett) 86 250 és 101 250 kandela közötti legnagyobb fényerősségű távolsági fény vonatkozásában megfelel az ezen előírásnak (00. módosítássorozat); e fények a 6. számú előírás 01. módosítássorozat alapján jóváhagyott 1a kategóriájú első irányjelző lámpával, valamint a 7. számú előírás 02. módosítássorozata alapján jóváhagyott első helyzetjelző lámpával vannak csoportosítva.

A rendszer 1. (bal oldali) szerelési egységét úgy tervezték, hogy hozzájáruljon a C és az E osztályú tompított fényhez. A „C” fölötti vonal azt jelzi, hogy azon az oldalon több szerelési egység járul hozzá a C osztályú tompított fényhez. A felsorolt jelektől jobbra lévő „T” betű azt jelzi, hogy mind a C, mind az E osztályú tompított fény kanyarvilágítási üzemmóddal is rendelkezik.

A rendszer 3. (bal oldali) szerelési egységét úgy tervezték, hogy az biztosítsa a C osztályú tompított fény második részét az adott oldalon (amit a „C” fölötti vonal jelez) és a W osztályú tompított fényt.

A rendszer 2. (jobb oldali) szerelési egységét úgy tervezték, hogy hozzájáruljon a kanyarvilágítási üzemmóddal rendelkező C és E osztályú tompított fényhez és a W osztályú tompított fényhez.

Megjegyzés: A fenti 6., 7. és 8. példában a rendszer különböző szerelési egységeinek azonos jóváhagyási számot kell viselniük.

14.   ábra

A fent látható fényforrásmodul-azonosító kódot viselő LED-modult egy eredetileg Olaszországban (E3) a 17 325 jóváhagyási számon jóváhagyott adaptív fényszórórendszerrel együtt hagyták jóvá.

3. MELLÉKLET

A TOMPÍTOTT FÉNYRE VONATKOZÓ FÉNYTANI KÖVETELMÉNYEK  (1)

E melléklet alkalmazásában:

„fölött”: csak függőlegesen fölötte; „alatt”: csak függőlegesen alatta.

A szöghelyzetek a H-H vonaltól felfelé (U) vagy lefelé (D) és a V-V vonaltól jobbra (R) vagy balra (L) irányuló fokokban vannak kifejezve.

1.   ábra

A tompított fény fénytani követelményeinek szöghelyzetei (jobb oldali közlekedés esetében)

1.   táblázat

A tompított fényre vonatkozó fénytani követelmények

Követelmények luxban 25 m-nél mérve		Helyzet/fok			Tompított fény
		vízszintes		függőleges	C osztály		V osztály		E osztály		W osztály
Szám	Részegység	hol/-tól	-ig	hol	min.	max.	min.	max.	min.	max.	min.	max.
A. rész
1	B50L (5)	L 3,43		U 0,57		0,4		0,4		0,7 (9)		0,7
2	HV (5)	V		H		0,7		0,7
3	BR (5)	R 2,5		U 1	0,2	2	0,1	1	0,2	2	0,2	3
4	BRR szegmens (5)	R 8	R 20	U 0,57		4		1		4		6
5	BLL szegmens (5)	L 8	L 20	U 0,57		0,7		1		1		1
6	P	L 7		H	0,1						0,1
7	III. zóna (a melléklet 3. táblázatának meghatározása szerint)					0,7		0,7		1		1
8a	S50, S50LL, S50RR (6)			U 4	0,1 (8)				0,1 (8)		0,1 (8)
9a	S100, S100LL, S100RR (6)			U 2	0,2 (8)				0,2 (8)		0,2 (8)
10	50 R	R 1,72		D 0,86			6
11	75 R	R 1,15		D 0,57	12				18		24
12	50 V	V		D 0,86	6		6		12		12
13	50 L	L 3,43		D 0,86	4,2	15 (10)	4,2	15 (10)	8		8	30 (10)
14	25 LL	L 16		D 1,72	1,4		1		1,4		4
15	25 RR	R 11		D 1,72	1,4		1		1,4		4
16	20. szegmens és alatta	L 3,5	V	D 2								20 (3)
17	10. szegmens és alatta	L 4,5	R 2,0	D 4		14 (2)		14 (2)		14 (2)		8 (3)
18	Emax  (4)				20	50	10	50	20	90 (9)	35	80 (3)
B. rész (kanyarvilágítási üzemmódok): Az 1. táblázat A része alkalmazandó, de az 1., 2., 7., 13. és 18. sor helyébe az alább felsoroltak lépnek
1	B50L (5)	L 3,43		U 0,57		0,6		0,6				0,9
2	HV (5)					1		1
7	III. zóna (a melléklet 3. táblázatának meghatározása szerint)					1		1		1		1
13	50L	L 3,43		D 0,86	2		2		4		4
18	Emax  (7)				12	50	6	50	12	90 (9)	24	80 (3)

2.   táblázat

A tompított fény szöghelyzetére vagy fokban megadott értékére vonatkozó és további követelmények

	Szöghelyzet / érték fokban	C osztályú tompított fény		V osztályú tompított fény		E osztályú tompított fény		W osztályú tompított fény
No	A fény részének megnevezése és a rá vonatkozó követelmények	vízszintes	függőleges	vízszintes	függőleges	vízszintes	függőleges	vízszintes	függőleges
2.1.	Az Emax nem lehet a következő négyszögön kívül (az „Emax szegmens” fölött)	0,5 L és 3 R között	0,3 D és 1,72 D között		0,3 D és 1,72 D között	0,5 L és 3 R között	0,1 D és 1,72 D között	0,5 L és 3 R	0,3 D és 1,72 D között
2.2.	A világos-sötét határvonalnak és részeinek — meg kell felelniük az előírás 8. melléklete 1. szakasza követelményeinek, a töréspontnak a V-V vonalra kell esnie,
	— a vízszintes résznek pedig a következő módon kell elhelyezkednie:		a V = 0,57 D		nem lehet 0,57D felett és 1,3D alatt		nem lehet 0,23D (11) felett és 0,57D alatt		nem lehet 0,23D felett és 0,57D alatt

3.   táblázat

A tompított fény III. zónái, a sarokpontok meghatározása

Szöghelyzet fokban	Csúcspont sz.	1	2	3	4	5	6	7	8
IIIa zóna a C vagy V osztályú tompított fény esetében	vízszintes	8 L	8 L	8 R	8 R	6 R	1,5 R	V-V	4 L
	függőleges	1 U	4 U	4 U	2 U	1,5 U	1,5 U	H-H	H-H
IIIb zóna a W vagy E osztályú tompított fény esetében	vízszintes	8 L	8 L	8 R	8 R	6 R	1,5 R	0,5 L	4 L
	függőleges	1 U	4 U	4 U	2 U	1,5 U	1,5 U	0,34 U	0,34 U

4.   táblázat

A W osztályú tompított fényre vonatkozó követelmények 25m-nél lx-ban kifejezve

4.1.	Az E, F1, F2 és F3 szegmensek (nem látszanak a fenti 1. ábrán) fogalommeghatározása és követelményei
	Legfeljebb 0,2 lx megengedett: a) az U 10 foknál L 20 – R 20 fok közötti E szegmensen és b) az F1, F2 és F3, L 10 fok, V, illetve R 10 fok vízszintes helyzetben lévő, U 10 és U 60 fok közötti három függőleges szegmensen.
4.2.	Más / további követelmények az Emax 20. és 10. szegmensére vonatkozóan: Az 1. táblázat A vagy B része az irányadó, azonban a 16., 17. és 18. sorban lévő maximális követelmények helyére az alábbiak lépnek.
	Ha a kérelmező által az előírás 2.2.2.(e) szakasza szerint benyújtott műszaki előírások szerint egy W osztályú tompított fényt úgy terveznek, hogy legfeljebb 10 lx fényereje legyen a 20. szegmensben és alatta, valamint legfeljebb 4 lx a 10. szegmensben és alatta, a fénysugár Emax-ának névleges értéke nem haladhatja meg a 100 luxot.

5.   táblázat

A felső jelzésre vonatkozó követelmények, a mérési pontok szöghelyzete

A pont kijelölése	S50LL	S50	S50RR	S100LL	S100	S100RR
Szöghelyzet fokban	4 U/8 L	4 U/V-V	4 U/8 R	2 U/4 L	2 U/V-V	2 U/4 R

6.   táblázat

Az E osztályú tompított fényre vonatkozó további követelmények

A fenti 1. táblázat A vagy B része és a 2. táblázat az irányadó, azonban az 1. táblázat 1. és 18. sorának és a 2. táblázat 2.2. pontjának helyére az alábbiak lépnek
Pont	Megnevezés	A fenti 1. táblázat A vagy B részének 18. sora	A fenti 1. táblázat A vagy B részének 18. sora	A fenti 2. táblázat 2.2. pontja
Sz.	Adatkészlet	EB50L (luxban 25m-nél)	Emax (luxban 25m-nél)	A világos-sötét határvonal vízszintes részének helyzete fokban
		max.	max.	legfeljebb
6.1.	E1	0,6	80	0,34 D
6.2.	E2	0,5	70	0,45 D
6.3.	E3	0,4	60	0,57 D

---

(1)  Megjegyzés: a mérési eljárást az előírás 9. melléklete írja elő.

(2)  Legfeljebb 18 lx, ha a rendszert W osztályú tompított fény kibocsátására is tervezték.

(3)  Emellett az alábbi 4. táblázatban jelzett előírások követelményei is alkalmazandók

(4)  A helyzetre vonatkozó követelmények az alábbi 2. táblázat rendelkezései szerint („Emax szegmens”).

(5)  A rendszer mindkét oldalának hozzájárulása az előírás 9. mellékletének rendelkezései szerint mérve legalább 0,1 lx kell, hogy legyen.

(6)  A helyzetre vonatkozó követelmények az alábbi 5. táblázat rendelkezései szerint.

(7)  A helyzetre vonatkozó követelmények az előírás 6.2.6.2. szakaszában megadottak szerint

(8)  Egy pár, a rendszerrel egybeépített vagy a rendszerrel együtt felszerelendő helyzetjelző lámpa bekapcsolható a kérelmező útmutatása szerint.

(9)  Emellett az alábbi 6. táblázatban jelzett követelmények is alkalmazandók.

(10)  A megengedett legnagyobb érték megszorozható 1,4-del, ha a gyártó leírása szerint garantált, hogy a használat során ezt az értéket nem lépik túl, vagy maga a rendszer által, vagy azáltal, hogy a rendszer használata olyan járművekre korlátozódik, amelyek az értesítésben feltüntetett módon rendelkeznek a rendszer ellátásának stabilizálására/korlátozására szolgáló eszközzel.

(11)  Emellett az alábbi 6. táblázatban jelzett követelmények is alkalmazandók.

4. MELLÉKLET

Rendszerek üzem közbeni fénytani jellemzői stabilitásának vizsgálata

TELJES RENDSZEREKEN VÉGZETT VIZSGÁLATOK

A fénytani értékeknek az előírás rendelkezései szerint történő mérése után távolsági fény esetében az Emax pontban, tompított fény esetében pedig a HV, az 50V és adott esetben a B50L (vagy R) pontban meg kell vizsgálni egy teljes rendszerminta üzem közbeni fénytani jellemzőinek stabilitását.

E melléklet alkalmazásában:

a)

A „teljes rendszer” jelentése az adott rendszer teljes jobb és bal oldala, ideértve az (egy vagy több) elektronikus fényforrásvezérlő és/vagy a tápellátó és -szabályozó berendezés(ek)et azokkal a karosszériarészekkel és lámpákkal együtt, amelyek hatással lehetnek a rendszer hőleadására. A teljes rendszer valamennyi szerelési egysége és adott esetben lámpája és/vagy LED-modulja vizsgálható különállóan;

b)	az alábbi szövegben a „vizsgálati minta” ennek megfelelően jelentheti vagy a „teljes rendszert”, vagy a vizsgált szerelési egységet;

c)	a „fényforrás” szó jelentése magában foglalja a több izzószálas lámpa minden egyes izzószálát, a LED-modulokat, illetve a LED-modulok fénykibocsátó részeit.

A vizsgálatokat az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)	száraz és nyugodt levegőviszonyok mellett, 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten úgy, hogy a vizsgálati minta a járműre való helyes felszerelést bemutató állványra van felszerelve;

b)

cserélhető fényforrások esetében: legalább egy órán át öregített, sorozatban gyártott izzószálas fényforrásokat vagy legalább 15 órán át öregített, sorozatban gyártott gázkisüléses fényforrásokat vagy legalább 48 órán keresztül öregített LED-modulokat felhasználva, amelyeket az előírásban meghatározott vizsgálatok elvégzése előtt visszahűtöttek a környezeti hőmérsékletre. A kérelmező által rendelkezésre bocsátott LED-modulokat kell használni.

A mérőberendezésnek egyenértékűnek kell lennie a rendszer jóváhagyási vizsgálatai során használt berendezéssel. A további vizsgálatok előtt a rendszert vagy annak egy vagy több részét semleges állapotba kell állítani.

A vizsgálati mintát tompított fénnyel kell üzemeltetni anélkül, hogy vizsgálati helyzetéhez képest elmozdítanák, illetve beállítását módosítanák. A használt fényforrásnak az adott fényszóróra meghatározott fényforrásnak kell lennie.

1.   A FÉNYTANI JELLEMZŐK STABILITÁSÁNAK VIZSGÁLATA

1.1.   Tiszta vizsgálati minta

Valamennyi vizsgálati mintát 12 órán át kell üzemeltetni az 1.1.1. szakaszban leírtak szerint, majd az 1.1.2. szakasz előírásai szerint ellenőrizni kell őket.

1.1.1.   Vizsgálati eljárás

1.1.1.1.   A vizsgálat menete

a)

amennyiben a vizsgálati mintát úgy tervezték meg, hogy csak egy világítási (tompított fényt vagy távolsági fényt adó) funkciót lásson el, és a tompított fény esetében nem tartozik egynél több osztályba, a megfelelő egy vagy több fényforrást a fenti 1.1. szakaszban meghatározott ideig (1) működtetik;

b)

amennyiben a vizsgálati minta több funkciót lát el, vagy több osztályba tartozó tompított fényt biztosít, és ha a kérelmező kijelenti, hogy a vizsgálati minta minden egyes funkciója vagy osztálya egy vagy több saját fényforrással rendelkezik, amelyek felváltva világítanak (2), e feltétel szerint kell elvégezni a vizsgálatot, amelynek során az egyes meghatározott funkciók vagy tompítottfény-osztályok legtöbb energiát fogyasztó üzemmódját üzemeltetik (1) egymás után az 1.1. szakaszban meghatározott időtartam (egyenlő) részéig. A vizsgálati mintát minden más esetben (1), (2) alá kell vetni a C, a V, az E és a W osztályú tompított fény üzemmódjaira irányuló következő vizsgálati ciklusnak (attól függően, hogy a vizsgálati minta ezek közül melyiket biztosítja teljesen vagy részlegesen) az 1.1. szakaszban meghatározott időtartam ugyanazon (egyenlően felosztott) részéig: először 15 percig bekapcsolják pl. a C osztályú tompított fényt a legtöbb energiát fogyasztó üzemmódban egyenes úton való közlekedésnek megfelelően; 5 percig bekapcsolják a tompított fény ugyanazon üzemmódját és emellett a vizsgálati minta minden olyan fényforrását (3), amelyet ezzel egyidejűleg be lehet kapcsolni a kérelmező nyilatkozata szerint; az 1.1. szakaszban meghatározott időtartam ugyanazon (egyenlően felosztott) részének letelte után a fenti vizsgálati ciklust a fenti sorrendben végrehajtják – adott esetben – a második, harmadik és negyedik osztályba tartozó tompított fényen is.

c)	Amennyiben a vizsgálati minta más csoportosított világítási funkció(ka)t is tartalmaz, minden egyes funkciót egyidejűleg bekapcsolnak a fenti a) vagy b) pontban a külön világítási funkciókra vonatkozóan meghatározott időre, a gyártó utasításai szerint.

d)

Ha a vizsgálati mintát úgy tervezték, hogy további fényforrás feszültség alá helyezésével biztosítsa a tompított fény kanyarvilágítási üzemmódját, a csak a tompított fény fenti a) és b) pontokban meghatározottak szerinti bekapcsolásával egyidejűleg az említett fényforrást is be kell kapcsolni 1 percre, majd 9 percre ki kell kapcsolni.

1.1.1.2.   Vizsgálati feszültség

A vizsgálati minta csatlakozóinál alkalmazandó feszültségek a következők:

a)

Közvetlenül a jármű feszültségén működő cserélhető izzószálas fényforrás(ok) esetében: a vizsgálatot 6,3 V, 13,2 V vagy adott esetben 28,0 V feszültségen kell elvégezni, kivéve, ha a kérelmező megadta, hogy a vizsgálati minta más feszültségen is üzemeltethető. Ebben az esetben a vizsgálatot a használható legnagyobb teljesítményű izzószálas fényforrással kell elvégezni.

b)	Cserélhető gázkisüléses fényforrások esetében: Az elektronikus fényforrás-vezérlőegység vizsgálati feszültsége 12 V feszültségű rendszer esetében 13,5 ± 0,1 V vagy a jóváhagyási kérelemben meghatározott egyéb érték.

c)

Közvetlenül a jármű feszültségén működő nem cserélhető fényforrás esetében: A nem cserélhető (izzószálas és/vagy egyéb) fényforrással felszerelt világítóegységeken végzett minden mérést 6,3 V, 13,2 V vagy 28,0 V vagy a jármű rendszerének megfelelő, a kérelmező által megadott egyéb feszültségen kell elvégezni.

d)

A jármű tápfeszültségétől függetlenül működő, teljes mértékben a rendszer által vezérelt cserélhető vagy nem cserélhető fényforrások esetében vagy a tápellátó és -szabályozó berendezés által táplált fényforrások esetében a fent meghatározott vizsgálati feszültségeket kell alkalmazni az említett berendezés bemeneti kapcsain. A vizsgálati laboratórium kérheti a gyártót, hogy biztosítsa a fényforrás(ok) tápellátásához szükséges tápellátó és -szabályozó berendezést vagy különleges tápellátó készüléket.

e)	az előírás eltérő rendelkezése hiányában a LED-modul(oka)t 6,75 V, 13,5 V vagy 28,0 V feszültségen kell bemérni. Az elektronikus fényforrás-vezérlőegységgel vezérelt LED-modul(oka)t a kérelmező által megadottak szerint kell bemérni;

f)	amennyiben a vizsgálati mintát fényjelző lámpákkal csoportosították, egyesítették vagy építették össze, és azok nem a 6 V, 12 V vagy 24 V névleges feszültségen üzemelnek, a feszültséget a gyártó által megadottak szerint az adott lámpa megfelelő fénytani működéséhez megfelelően kell beállítani.

1.1.2.   Vizsgálati eredmények

1.1.2.1.   Szemrevételezés:

Ha a vizsgálati minta hőmérséklete beállt a környezeti hőmérsékletre, a vizsgálati minta üvegét és adott esetben a külső lencsét tiszta, nedves pamutkendővel meg kell tisztítani. Ezt követően el kell végezni a szemrevételezést: a vizsgálati minta üvegén és a külső lencsén nem lehet észrevehető alaktorzulás, alakváltozás, repedés vagy színelváltozás.

1.1.2.2.   Fénytani vizsgálat:

Az előírás rendelkezéseinek megfelelően a fénytani értékeket a következő pontokban kell ellenőrizni:

C osztályú tompított fény és más meghatározott tompítottfény-osztályok: 50V, B50L (vagy R) és – adott esetben – HV.

Távolsági fény semleges állapot mellett: Emax pont.

A vizsgálati mintát tartó állvány hő hatására bekövetkező esetleges alakváltozásai figyelembevételének érdekében egy másik beállításra is szükség lehet (a világos-sötét határvonal helyzetének módosításához lásd a melléklet 2. szakaszát).

A fénytani jellemzők és a vizsgálat előtt mért értékek közötti eltérés 10 % lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

1.2.   Szennyezett vizsgálati minta

A fenti 1.1. szakasz szerinti vizsgálatot követően a vizsgálati mintát az 1.2.1. szakaszban leírt előkészítés után az 1.1.1. szakaszban leírtak szerint egy órán keresztül kell működtetni a tompított fény minden egyes funkciója vagy osztálya esetében (4), majd az 1.1.2. szakaszban előírt módon ellenőrizni kell; minden egyes vizsgálat után elegendő időt kell biztosítani a lehűlésre.

1.2.1.   A vizsgálati minta előkészítése

Vizsgálati keverék

1.2.1.1.   Egy olyan rendszer vagy annak egy vagy több része esetében, amely üvegből készült külső lencsét tartalmaz: a vizsgálati mintára felhordandó víz-szennyezőanyag keveréknek a következőkből kell állnia:

9 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomok a 2.1.3. szakaszban előírt eloszlásnak megfelelően,

1 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénpor (bükkfa),

0,2 súlyrész NaCMC (5) és

megfelelő mennyiségű 1 mS/m alatti vezetőképességű desztillált víz.

1.2.1.2.   Egy olyan rendszer vagy annak egy vagy több része esetében, amely műanyagból készült külső lencsét tartalmaz:

A vizsgálati mintára felhordandó víz-szennyezőanyag keveréknek a következőkből kell állnia:

9 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú kvarchomok a 2.1.3. szakaszban előírt eloszlásnak megfelelően,

1 súlyrész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyságú faszénpor (bükkfa),

0,2 súlyrész NaCMC (5),

5 súlyrész (99 százalékos tisztaságú) nátrium-klorid,

13 súlyrész 1 mS/m alatti vezetőképességű desztillált víz és

2 ± 1 súlyrész felületaktív anyag.

1.2.1.3.   A szemcseméret eloszlása

Szemcseméret (μm)	A szemcseméret eloszlása százalékban
0–5	12 ± 2
5–10	12 ± 3
10–20	14 ± 3
20–40	23 ± 3
40–80	30 ± 3
80–100	9 ± 3

1.2.1.4.   A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.5.   A vizsgálati keverék felhordása a vizsgálati mintára:

A vizsgálati keveréket egyenletesen fel kell hordani a vizsgálati minta teljes átvilágított felületére, majd hagyni kell megszáradni. Ezt az eljárást addig kell ismételni, míg a megvilágítás értéke az alábbi pontok mindegyikében a mellékletben leírt feltételek mellett mért érték 15–20 %-ára csökken:

Emax pont a távolsági fény semleges állapotában,

50V a C osztályú tompított fény és annak minden meghatározott üzemmódja esetében.

2.   A SÖTÉT-VILÁGOS HATÁRVONAL HŐ HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Ez a vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a sötét-világos határvonal hő hatására bekövetkező függőleges eltolódása nem lépi-e túl a C osztályú (alap) tompított fényt kibocsátó rendszerre vagy annak egy vagy több részére vagy valamennyi meghatározott tompítottfény-üzemmód esetében meghatározott értéket.

Ha a vizsgálati minta több olyan világítóegységet vagy világítóegységek több olyan szerelvényét tartalmazza, amely világos-sötét határvonalat biztosít, a vizsgálat szempontjából ezek mindegyikét vizsgálati mintának kell tekinteni és külön kell vizsgálni.

Az 1. szakaszban leírtak szerint megvizsgált vizsgálati mintán végre kell hajtani a 2.1. szakaszban leírt vizsgálatot anélkül, hogy leszerelnék az állványról, illetve módosítanák a beállítását.

Ha a vizsgálati minta mozgó optikai alkatrészt tartalmaz, csak az átlagos függőleges szögálláshoz és/vagy a semleges állás szerinti kezdeti helyzethez legközelebbi helyzetet veszik figyelembe a vizsgálat során.

A vizsgálat az egyenes útnak megfelelő bemeneti jelekre korlátozódik.

2.1.   Vizsgálat

A vizsgálat elvégzése céljából a 1.1.1.2. szakaszban megadott feszültségértéket kell beállítani.

A vizsgálati mintát C, V, E és W osztályú tompított fénnyel kell működtetni és vizsgálni, attól függően, hogy melyik érvényes.

A világos-sötét határvonal vízszintes részének V-V és a B50L (vagy R) ponton áthaladó függőleges vonal közötti részének helyzetét bekapcsolás után 3 perccel (r3), illetve 60 perccel (r60) kell ellenőrizni.

A világos-sötét határvonal eltolódásának fent leírt mérését olyan eljárással kell elvégezni, amely biztosítja a kielégítő pontosságot és az eredmények reprodukálhatóságát.

2.2.   Vizsgálati eredmények

2.2.1.   A milliradiánban (mrad) kifejezett eredmény tompított fényt kibocsátó vizsgálati minta esetében akkor elfogadható, ha a vizsgálati mintán mért abszolút érték nem nagyobb, mint 1,0 mrad (ΔrI ≤ 1,0 mrad).

2.2.2.   Ha azonban ez az érték nagyobb, mint 1,0 mrad, de nem nagyobb, mint 1,5 mrad (1,0 mrad < ΔrI ≤ 1,5 mrad), meg kell vizsgálni egy második vizsgálati mintát a 2.1. szakasz előírásainak megfelelően, azt követően, hogy háromszor egymás után végrehajtották rajta az alább leírt ciklust, és a vizsgálati minta mechanikai alkatrészeinek helyzetét a járműre való helyes felszerelést bemutató állványra felszerelve rögzítették:

Tompított fény üzemeltetése egy órán keresztül (a tápfeszültséget az 1.1.1.2. szakaszban megadottak szerint kell beállítani);

Egy óra pihentetési idő.

A rendszert vagy annak valamely részét akkor kell elfogadhatónak tekinteni, ha az első mintán mért ΔrI abszolút érték és a második mintán mért ΔrII abszolút érték számtani közepe nem haladja meg az 1,0 mrad értéket.

---

(1)  Amikor a „vizsgálati minta” fényjelző lámpákkal van csoportosítva és/vagy összeépítve, ez utóbbiakat, a nappali menetjelző lámpa kivételével, a vizsgálat teljes időtartamára be kell kapcsolni. Az irányjelző lámpát villogó üzemmódban kell működtetni úgy, hogy a be-/kikapcsolási idő aránya körülbelül 1:1 legyen.

(2)  A fényszóró fénykürtként való használata közben további fényforrások bekapcsolása nem tekinthető a fényforrások normál egyidejű használatának.

(3)  A 2. lábjegyzetben említett esetek kivételével a világítási funkciók minden fényforrását figyelembe kell venni még akkor is, ha nem kérnek rá jóváhagyást ezen előírás alapján.

(4)  A W osztályú tompított fényt, ha van, bármilyen más tompított fényt vagy világítási funkciót biztosító, illetve ahhoz hozzájáruló világítóegységek esetében figyelmen kívül hagyják.

(5)  A NaCMC a karboxi-metil-cellulóz (szokásos jelöléssel CMC) nátriumsóját jelöli. A szennyezőanyag-keverékben használt NaCMC helyettesítési fokának 0,6 és 0,7 között, viszkozitásának pedig 2 százalékos oldatban, 20 °C hőmérsékleten 200 cP és 300 cP között kell lennie.

5. MELLÉKLET

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó minimális követelmények

1.   ÁLTALÁNOS

1.1.	A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők az előírás rendelkezései szerint mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek, ha az eltérések nem haladják meg az elkerülhetetlen gyártástechnológiai szórás mértékét. Ez a feltétel a színre is vonatkozik.

1.2.

A fénytani jellemzők vonatkozásában a sorozatgyártású rendszerek megfelelősége kétségtelen, ha a véletlenszerűen kiválasztott, feszültség alatti fényforrással felszerelt rendszer – indokolt esetben az előírás 9. melléklete 1. és 2. szakaszának értelmében korrigált – fénytani jellemzőinek vizsgálatakor: 1.2.1. az előírás 9. melléklete 2. szakaszában előírtak szerint mért és korrigált értékek egyike sem tér el kedvezőtlen irányban több mint 20 százalékkal az előírásban előírt értéktől; 1.2.1.1. A tompított fény és annak üzemmódjainak alábbi értékei esetében a legnagyobb kedvezőtlen eltérés az alábbi lehet:   a legnagyobb értékek a B50L pontban: 20 százaléknak megfelelő 0,2 lx és 30 százaléknak megfelelő 0,30 lx;   a legnagyobb értékek a III. zónában, a HV pontban és a BLL szegmensen: 20 százaléknak megfelelő 0,3 lx és 30 százaléknak megfelelő 0,45 lx;   a legnagyobb értékek az E, F1, F2 és F3 szegmensen: 20 százaléknak megfelelő 0,2 lx és 30 százaléknak megfelelő 0,3 lx;   a legkisebb értékek a BR, P, S 50, S 50LL, S 50RR, S 100, S 100LL és S 100RR pontban és az előírás 3. mellékletében lévő 1. táblázat 4 lábjegyzetében előírt (B50L, HV, BR, BRR, BLL) pontokban: az előírt érték fele (20 százalékkal egyenértékű) és az előírt érték háromnegyede (30 százalékkal egyenértékű); 1.2.1.2. Mivel a távolsági fény esetében a HV pont a 0,75 Emax izolux görbén belül helyezkedik el, az előírás 6.3.2. szakaszában meghatározott mérési pontokban mért fénytani értékek esetében a maximális értékek tekintetében + 20 %, a minimális értékek tekintetében pedig – 20 % eltérés mutatkozik. 1.2.2. Ha a fent leírt vizsgálat eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a rendszer beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 0,5 foknál nagyobb mértékben jobbra vagy balra, illetve 0,2 foknál nagyobb mértékben felfelé és lefelé, a beállításokat egymástól függetlenül, az első beállításhoz képest végezve. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak az előírás 6.3.1.1. szakaszában meghatározott világítóegységekre. 1.2.3. Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a vizsgálatokat egy másik szabványos (etalon) vizsgálati fényforrás és/vagy tápellátó és szabályozó berendezés használatával meg kell ismételni.

1.3.

A tompított fény világos-sötét határvonalának hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni: A mintaként kiválasztott rendszerek egyikén először háromszor egymás után végre kell hajtani a 4. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd el kell végezni a 4. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálatot. A rendszert elfogadhatónak kell tekinteni, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket. Amennyiben ez az érték nagyobb, mint 1,5 mrad, de nem több, mint 2,0 mrad, egy második mintán is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintára kapott abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1.4.	A színkoordinátákat be kell tartani.

2.   A GYÁRTÓ ÁLTAL VÉGREHAJTANDÓ MEGFELELŐSÉGI ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

A jóváhagyás jogosultjának megfelelő időközönként minden egyes rendszertípusra vonatkozóan legalább az alábbi vizsgálatokat el kell végeznie. A vizsgálatokat ezen előírás rendelkezései szerint kell elvégezni.

Amennyiben a vett minták nem felelnek meg a vizsgálat típusának, további mintákat kell kiválasztani és vizsgálni. A gyártónak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a gyártás megfelelőségének biztosítására.

2.1.   A vizsgálatok jellege

Az előírásban meghatározott megfelelőségi vizsgálatoknak ki kell terjedniük a fénytani jellemzőkre, valamint a tompított fény világos-sötét határvonalának hő hatására történő függőleges eltolódásának vizsgálatára.

2.2.   Vizsgálati módszerek

2.2.1.

A vizsgálatokat általában az ezen előírásban meghatározott módszerek szerint kell elvégezni.

2.2.2.

A gyártó által végrehajtandó megfelelőségi vizsgálatok során más, egyenértékű módszerek is alkalmazhatók a jóváhagyási vizsgálatokért felelős illetékes hatóság beleegyezésével. A gyártónak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott módszerek egyenértékűek az ezen előírásban meghatározott eljárásokkal.

2.2.3.

A 2.2.1. és a 2.2.2. szakasz alkalmazása érdekében rendszeresen kalibrálni kell a vizsgálóberendezést, és a mért eredményeknek korrelálniuk kell az illetékes hatóság által végzett mérésekkel.

2.2.4.

A referenciamódszerek minden esetben az előírásban meghatározott módszerek, különösen a hatósági ellenőrzések és mintavételek esetében.

2.3.   A mintavétel módja

A rendszerek mintáit véletlenszerűen kell kiválasztani egy egységes gyártási tételből. Egységes tétel alatt a gyártó gyártási módszerei szerint meghatározott azonos típusú rendszerek csoportját kell érteni.

A vizsgálatnak általában egyes gyárak sorozatgyártására kell kiterjednie. Mindazonáltal a gyártó ugyanarra a típusra vonatkozó, de különböző gyárakból származó eredményeket is összevonhat egy csoportba, feltéve, hogy e gyárak ugyanazt a minőségbiztosítási és irányítási rendszert alkalmazzák.

2.4.   Mért és rögzített fénytani jellemzők

A mintaként kiválasztott fényszórókon az előírás által meghatározott pontokban fénytani méréseket kell végezni. Az értékeket csak a következő pontokban kell leolvasni:

távolsági fény esetében az Emax, HV (1), HL és HR (2) pontok, valamint

tompított fény(ek) esetében B50L, indokolt esetben HV, 50V, indokolt esetben 75R és 25LL pontok (lásd a 3. melléklet 1. ábráját).

2.5.   Elfogadhatósági feltételek

A gyártó feladata, hogy a vizsgálati eredmények statisztikai elemzését elvégezze, valamint az illetékes hatósággal egyetértésben elfogadhatósági feltételeket állapítson meg a termékeire az ezen előírás 9.1. szakaszában meghatározott, a termékek megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó követelmények teljesítése érdekében.

Az elfogadhatósági feltételeket úgy kell megállapítani, hogy 95 %-os megbízhatósági szint mellett a 7. mellékletben (első mintavétel) előírt helyszíni ellenőrzésen való megfelelés minimális valószínűsége 0,95 legyen.

---

(1)  Amennyiben a távolsági fény össze van építve a tompított fénnyel, a HV pontnak ugyanazt a mérési pontot kell jelentenie távolsági és tompított fény esetében is.

(2)  HL és HR: a H-H vonalon a HV ponttól 2,6 fokkal balra és jobbra lévő pontok.

6. MELLÉKLET

A műanyag lencsével rendelkező rendszerekre vonatkozó követelmények: lencsék, anyagminták és teljes rendszerek vagy a rendszerek egy vagy több részének vizsgálata

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.	Az előírás 2.2.4. szakasza értelmében benyújtott mintáknak meg kell felelniük az alábbi 2.1–2.5. szakasz előírásainak.

1.2.	Az előírás 2.2.3. szakasza szerint benyújtott, műanyag lencsével felszerelt teljes rendszernek megfelelő két mintának a lencse anyagának tekintetében meg kell felelnie az alábbi 2.6. szakaszban rögzített előírásoknak.

1.3.	A műanyag lencse mintadarabjait vagy az anyagmintákat, valamint a fényvisszaverőt, amelyre (adott esetben) rá fogják szerelni őket, a melléklet 1. függelékében található A. táblázatban jelzett sorrendben jóváhagyási vizsgálatoknak kell alávetni.

1.4.

Mindazonáltal, ha a rendszer gyártója igazolni tudja, hogy a terméken már sikeresen végrehajtották az alábbi 2.1–2.5. szakaszban leírt vagy valamely más előírásban előírt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat, ezeket a vizsgálatokat nem kell megismételni, csak az 1. függelék B. táblázatában előírt vizsgálatok kötelezőek.

1.5.	Ha a rendszert vagy annak valamely részét vagy csak bal, vagy csak jobb forgalmi irányú közlekedésre tervezték, az e melléklet szerinti vizsgálatokat egyetlen mintán is el lehet végezni, a kérelmező választása szerint.

2.   VIZSGÁLATOK

2.1.   A hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenálló képesség

2.1.1.   Vizsgálatok

Három új mintán (lencsén) ötször alkalmazni kell az alábbi ütemezés szerinti hőmérséklet- és páratartalom-változási programot (RH = relatív páratartalom):

3 óra 40 °C ±2 °C hőmérsékleten és 85–95 % relatív páratartalom mellett;

1 óra 23 °C ±5 °C hőmérsékleten és 60–75 % relatív páratartalom mellett;

15 óra –30 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

1 óra 23 °C ±5 °C hőmérsékleten és 60–75 % relatív páratartalom mellett;

3 óra 80 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

1 óra 23 °C ±5 °C hőmérsékleten és 60–75 % relatív páratartalom mellett;

A vizsgálat előtt a mintákat legalább négy órán át 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani 60–75 %-os relatív páratartalom mellett.

Megjegyzés: Az egyórás, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű időtartamokba beletartozik az egyik hőmérsékletről a másikra való átmenet időszaka is, amely a lökésszerű hőhatás elkerüléséhez szükséges.

2.1.2.   Fénytani mérések

2.1.2.1.   Módszer

A vizsgálat előtt és után a mintákon fénytani méréseket kell végezni.

Ezeket a méréseket az előírás 9. melléklete szerint kell elvégezni a következő pontokban:

B50L és 50V a C osztályú tompított fény esetében;

Emax a rendszer távolsági fénye esetében.

2.1.2.2.   Eredmények

A mintákon a vizsgálat előtt és után mért fénytani értékek közötti eltérés legfeljebb 10 százalék lehet, a fénytani mérési eljárás tűréseit is beleértve.

2.2.   A levegőben lévő anyagokkal és a vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

2.2.1.   A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség

Három új mintát (lencsét vagy anyagmintát) olyan forrásból származó sugárzásnak kell kitenni, amelynek színképi energiaeloszlása hasonló az 5 500 K és 6 000 K közötti hőmérsékletű fekete test energiaeloszlásához. Megfelelő szűrőket kell elhelyezni a sugárforrás és a minták közé, a 295 nm-nél kisebb és 2 500 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú sugárzás lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. A mintákat annyi ideig kell kitenni 1 200 W/m2 ± 200 W/m2 energiabesugárzásnak, hogy az általuk kapott fényenergia 4 500 MJ/m2 ± 200 MJ/m2 legyen. A zárt térben a mintákkal egy szinten elhelyezett fekete lap hőmérsékletének 50 ± 5 °C-nak kell lennie. Az egyenletes megvilágítás érdekében a mintákat a sugárforrás körül 1 és 5 min–1 közötti fordulatszámmal kell forgatni.

A mintadarabokat 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten 1 mS/m-nél kisebb fajlagos vezetőképességű desztillált vízzel kell lepermetezni az alábbi ciklus szerint:

permetezés: 5 perc; száradás: 25 perc.

2.2.2.   A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség

A fenti 2.2.1. szakaszban leírt vizsgálat és az alábbi 2.2.3.1. szakaszban előírt mérés befejezése után a fenti három minta külső felületét a 2.2.2.2. szakaszban leírtak szerint kezelni kell a 2.2.2.1. szakaszban megadott keverékkel.

2.2.2.1.   Vizsgálati keverék

A vizsgálati keverék 61,5 százalék n-heptánból, 12,5 százalék toluolból, 7,5 százalék etil-tetrakloridból, 12,5 százalék triklóretilénből és 6 százalék xilolból áll (térfogatszázalék).

2.2.2.2.   A vizsgálati keverék felhordása

Egy (az ISO 105 szerinti) pamutkendőt be kell áztatni a fenti 2.2.2.1. szakaszban meghatározott keverékbe, míg teleszívja magát, és 10 másodpercen belül 10 percig a minta külső felületére kell nyomni 50 N/cm2 nyomással, amely megfelel egy 14 × 14 mm-es felületre ható 100 N erő hatásának.

Ezen 10 perces szakasz alatt a kendőt ismételten meg kell nedvesíteni a keverékkel úgy, hogy az alkalmazott folyadék összetétele állandóan azonos legyen a vizsgálati keverékhez előírttal.

A vizsgálat alatt a nyomás következtében esetleg fellépő repedésképződés elkerülése érdekében a mintára ható nyomás kiegyenlítése megengedett.

2.2.2.3.   Tisztítás

A vizsgálati keverék alkalmazása után a mintákat szabad levegőn meg kell szárítani, majd a 2.3. szakaszban („Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség”) előírt, 23 °C ± 5 °C hőmérsékletű oldattal le kell mosni. Ezt követően a mintadarabokat gondosan le kell öblíteni 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten legfeljebb 0,2 százaléknyi szennyeződést tartalmazó desztillált vízzel, és puha kendővel le kell őket törölni.

2.2.3.   Eredmények

2.2.3.1.

A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintadarabok külső felületén nem lehet repedés, karcolás, letöredezés és alakváltozás, és a fényáteresztés átlagos változása (Δt=(T2–T3)/T2) a három mintadarabon a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem lehet több 0,020-nál (Δtm < 0,020).

2.2.3.2.

A vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a mintadarabokon semmiféle olyan vegyi foltosodás nem maradhat, amely olyan fényszóródást okozhatna, melynek Δd =(T5–T4)/T2 átlagos változása a három mintadarabon a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve meghaladná a 0,020 értéket (Δdm < 0,020).

2.2.4.   A fényforrás által kibocsátott sugárzással szembeni ellenálló képesség

Szükség esetén a következő vizsgálatot kell elvégezni:

A rendszer minden egyes, a fény áteresztésére szolgáló műanyag alkatrészének sík mintáját a fényforrás fényének teszik ki. Az olyan paramétereknek, mint a minták közti szögek és távolságok, meg kell egyezniük a rendszerbeliekkel. A minták színének és esetleges felületkezelésének meg kell egyeznie a rendszer alkatrészein alkalmazottal.

1 500 órás folyamatos megvilágítás után teljesíteni kell az áteresztett fényre vonatkozó kolorimetriás előírásokat, és a minták felületén nem lehetnek repedések, karcolások, leválások vagy alakváltozások.

A belül alkalmazott anyagok fényforrás által keltett UV sugárzással szembeni ellenállásának vizsgálata nem szükséges, ha a 37. számú előírás szerinti és/vagy alacsony UV kibocsátású gázkisüléses fényforrást használnak, vagy ha intézkedéseket tesznek a rendszer vonatkozó alkatrészeinek UV sugárzással szembeni, például üvegszűrővel történő árnyékolására.

2.3.   A tisztítószerekkel és szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

2.3.1.   Tisztítószerekkel szembeni ellenálló képesség

A három minta (lencsék vagy anyagminták) külső felületét 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell melegíteni, majd öt percre bele kell mártani 99 rész legfeljebb 0,02 % szennyeződést tartalmazó desztillált víz és egy rész alkilaril-szulfonát 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten tartott keverékébe.

A vizsgálat végén a mintákat 50 ± 5 °C hőmérsékleten meg kell szárítani. Ezután a felületüket nedves kendővel meg kell tisztítani.

2.3.2.   Szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség

Ezt követően a három minta külső felületét egy percen keresztül könnyedén át kell dörzsölni egy 70 % n-heptán és 30 % toluol (térfogatszázalék) keverékébe mártott pamutkendővel, majd szabad levegőn meg kell szárítani.

2.3.3.   Eredmények

A fenti két vizsgálat egymást követő végrehajtása után a fényáteresztés Δt=(T2–T3)/T2 átlagos változása a három mintán a melléklet 2. függelékében leírt eljárással mérve nem haladhatja meg a 0,010 (Δtm < 0,010) értéket.

2.4.   Mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képesség

2.4.1.   Mechanikai koptatás

A három új minta (lencse) külső felületét a melléklet 3. függelékében leírt egyenletes mechanikai koptatásnak kell alávetni.

2.4.2.   Eredmények

A vizsgálat elvégzése után meg kell határozni az alábbi változásokat:

fényáteresztés: Δt = (T2–T3)/T2

és fényszóródás: Δd = (T5–T4)/T2

a 2. függelékben leírt eljárás szerint, az előírás 2.2.4.1.1. szakaszában megadott területen. A három mintán mért értékek számtani közepének ki kell elégítenie a következő egyenlőtlenségeket:

Δtm < 0,100; Δdm < 0,050.

2.5.   Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

2.5.1.   A minta előkészítése

A lencse bevonatának egy 20 mm × 20 mm-es területére borotvapengével vagy tűvel kb. 2 mm × 2 mm-es négyzethálót kell karcolni. A penge vagy tű nyomásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy legalább a bevonatot átvágja.

2.5.2.   A vizsgálat leírása

Olyan ragasztószalagot kell használni, melynek a szélesség egységére vetített tapadóereje a melléklet 4. függelékében leírt egységes körülmények között mérve 2 N/cm ± 20 százalék. A minimum 25 mm széles ragasztószalagot legalább öt percen át rá kell nyomni a 2.5.1. szakasz szerint előkészített felületre.

Ezután a ragasztószalag végét úgy kell megterhelni, hogy az adott felületen ható tapadóerőt egy, a felületre merőleges erő egyenlítse ki. Ekkor a ragasztószalagot 1,5 m/s ± 0,2 m/s állandó sebességgel le kell szakítani a felületről.

2.5.3.   Eredmények

A négyzethálóval ellátott felületen nem mutatkozhat észrevehető károsodás. A metszésvonalak kereszteződésében vagy a vágások szélén megengedhetők károsodások, feltéve, hogy a károsodott terület nem haladja meg a négyzethálóval ellátott felület 15 százalékát.

2.6.   Műanyag lencsével felszerelt teljes rendszer vizsgálata

2.6.1.   A lencse felületének mechanikai elhasználódással szembeni ellenálló képessége

2.6.1.1.   Vizsgálatok

Az 1. számú rendszerminta lencséjét alá kell vetni a fenti 2.4.1. szakaszban leírt vizsgálatnak.

2.6.1.2.   Eredmények

A vizsgálat után a rendszeren vagy annak egy részén az előírásnak megfelelően elvégzett fénytani mérések eredményei nem haladhatják meg 30 százaléknál nagyobb mértékben a B50L és HV pontokra előírt legnagyobb értékeket, és adott esetben legfeljebb 10 százalékkal lehetnek kisebbek, mint a 75 R pontra előírt legkisebb értékek.

2.6.2.   Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

A 2. számú szerelési egység lencséjét alá kell vetni a 2.5. szakaszban leírt vizsgálatnak.

3.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

3.1.

A lencsék gyártásához használt anyagok tekintetében a sorozatban gyártott szerelési egységek akkor tekinthetők az előírás rendelkezéseinek megfelelőnek, ha: 3.1.1. a vegyi anyagokkal, a mosószerekkel és a szénhidrogénekkel szembeni ellenálló képesség vizsgálata után a minta külső felületén szabad szemmel nem látható repedés, letöredezés vagy alakváltozás (lásd a 2.2.2., 2.3.1. és 2.3.2. szakaszt); 3.1.2. a 2.6.1.1. szakaszban leírt vizsgálat után a 2.6.1.2. szakasz szerinti mérési pontokban a fénytani értékek az előírás által meghatározott gyártásmegfelelőségi határértékeken belül vannak.

3.2.	Ha a vizsgálati eredmények nem teljesítik a követelményeket, a vizsgálatokat meg kell ismételni a rendszer újabb, véletlenszerűen kiválasztott mintáin.

7. MELLÉKLET

A HATÓSÁGI MINTAVÉTELRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK

1.   ÁLTALÁNOS

1.1.   A megfelelőségi követelmények akkor tekinthetők az előírás rendelkezései szerint mechanikai és geometriai szempontból teljesítettnek, ha az eltérések nem haladják meg az elkerülhetetlen gyártástechnológiai szórás mértékét. Ez a rendelkezés a színre is vonatkozik.

1.2.   A fénytani jellemzők vonatkozásában a sorozatgyártású rendszerek megfelelősége kétségtelen, ha a véletlenszerűen kiválasztott, feszültség alatti fényforrással felszerelt rendszer – indokolt esetben az előírás 9. melléklete 1. és 2. szakaszának értelmében korrigált – fénytani jellemzőinek vizsgálatakor:

1.2.1.   egyik érték sem tér el kedvezőtlen irányban több mint 20 százalékkal az előírásban előírt értéktől;

1.2.1.1.   A tompított fény és annak üzemmódjainak alábbi értékei esetében a legnagyobb kedvezőtlen eltérés az alábbi lehet:

a)	a legnagyobb értékek a B50L pontban: 20 százaléknak megfelelő 0,2 lx és 30 százaléknak megfelelő 0,3 lx;

b)	a legnagyobb értékek a III. zónában, a HV pontban és a BLL szegmensen: 20 százaléknak megfelelő 0,3 lx és 30 százaléknak megfelelő 0,45 lx;

c)	a legnagyobb értékek az E, F1, F2 és F3 szegmensen: 20 százaléknak megfelelő 0,2 lx és 30 százaléknak megfelelő 0,30 lx;

d)	a legkisebb értékek a BR, P, S50, S50LL, S50RR, S100, S100LL és S100RR pontban és az előírás 3. mellékletében lévő 1. táblázat4 lábjegyzetében előírt (B50L, HV, BR, BRR, BLL) pontokban: az előírt érték fele (20 százalékkal egyenértékű) és az előírt érték háromnegyede (30 százalékkal egyenértékű);

1.2.1.2.   Mivel a távolsági fény esetében a HV pont a 0,75 Emax izolux görbén belül helyezkedik el, az előírás 6.3.2. szakaszában meghatározott mérési pontokban mért fénytani értékek esetében a maximális értékek tekintetében +20 %, a minimális értékek tekintetében pedig –20 % eltérés mutatkozik.

1.2.2.   Ha a fent leírt vizsgálat eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a rendszer beállítása módosítható, feltéve, hogy a fénysugár tengelye oldalirányban nem mozdul el 0,5 foknál nagyobb mértékben jobbra vagy balra és 0,2 foknál nagyobb mértékben felfelé és lefelé. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak az előírás 6.3.1.1. szakaszában meghatározott világítóegységekre.

1.2.3.   Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem felelnek meg a követelményeknek, a vizsgálatokat egy másik szabványos (etalon) vizsgálati fényforrás és/vagy tápellátó és szabályozó berendezés használatával meg kell ismételni.

1.2.4.   A nyilvánvalóan hibás rendszereket figyelmen kívül kell hagyni.

1.2.5.   A referenciajelet nem kell figyelembe venni.

2.   ELSŐ MINTAVÉTEL

Az első mintavétel során négy rendszert kell véletlenszerűen kiválasztani. Az első két mintát A-val, a második két mintát B-vel kell jelölni.

2.1.   A megfelelőség kétségtelen

2.1.1.   Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású rendszerek megfelelősége kétségtelen, ha a rendszerek mért értékeinek eltérése – kedvezőtlen irányban – az alábbiak szerint alakul:

2.1.1.1.   A minta

A1:	az egyik rendszernél		0 százalék
	a másik rendszernél	legfeljebb	20 százalék.
A2:	mindkét rendszernél	több mint de legfeljebb	0 százalék,
		A mérés folytatása	20 százalék.
	a B mintával.

2.1.1.2.   B minta

B1:

mindkét rendszernél

0 százalék,

2.1.2.   vagy ha az A minta esetében teljesülnek az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek.

2.2.   A megfelelőség kétséges

2.2.1.   A e melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású rendszerek megfelelősége kétséges, és a gyártót fel kell szólítani a gyártási eljárásnak az előírt követelmények szerinti módosítására (kiigazítás), ha a rendszerek mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.2.1.1.   A minta

A3:	az egyik rendszernél	legfeljebb	20 százalék,
	a másik rendszernél	több mint	20 százalék,
		de legfeljebb	30 százalék.

2.2.1.2.   B minta

B2:	az A2 esetben
	az egyik rendszernél	több mint	0 százalék,
		de legfeljebb	20 százalék,
	a másik rendszernél	legfeljebb	20 százalék.
B3:	az A2 esetben
	az egyik rendszernél		0 százalék,
	a másik rendszernél	több mint	20 százalék,
		de legfeljebb	30 százalék.

2.2.2.   vagy ha az A minta esetében nem teljesülnek az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek.

2.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 10. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – a rendszerek mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

2.3.1.   A minta

A4:	az egyik rendszernél	legfeljebb	20 százalék,
	a másik rendszernél	több mint	30 százalék.
A5:	mindkét rendszernél	több mint	20 százalék.

2.3.2.   B minta

B4:	az A2 esetben
	az egyik rendszernél	több mint	0 százalék,
		de legfeljebb	20 százalék,
	a másik rendszernél	több mint	20 százalék.
B5:	az A2 esetben
	mindkét rendszernél	több mint	20 százalék.
B6:	az A2 esetben
	az egyik rendszernél		0 százalék,
	a másik rendszernél	több mint	30 százalék.

2.3.3.   vagy ha az A és a B minta esetében nem teljesülnek az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek.

3.   MÁSODIK MINTAVÉTEL

Az A3, B2 és B3 esetben a gyártási eljárás módosítása után létrejövő készletből, az értesítést követő két hónapon belül, újabb mintavételt kell elvégezni, és egy harmadik, két rendszerből álló C mintát kell kiválasztani.

3.1.   A megfelelőség kétségtelen

3.1.1.   Az e melléklet 1. ábráján vázolt mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású rendszerek megfelelősége kétségtelen, ha a rendszerek mért értékeinek eltérése az alábbiak szerint alakul:

3.1.1.1.   C minta

C1:	az egyik rendszernél		0 százalék,
	a másik rendszernél	legfeljebb	20 százalék.
C2:	mindkét rendszernél	több mint	0 százalék,
		de legfeljebb	20 százalék.
	A mérés folytatása a D mintával.

3.1.1.2.   D minta

D1:	A C2 esetben
	mindkét rendszernél		0 százalék.

3.1.2.   vagy ha a C minta esetében teljesülnek az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek.

3.2.   A megfelelőség kétséges

3.2.1.   A e melléklet 1. ábráján látható mintavételi eljárást követően a sorozatgyártású rendszerek megfelelősége kétséges, és a gyártót fel kell szólítani a gyártási eljárásnak az előírt követelmények szerinti módosítására (kiigazítás), ha a rendszerek mért értékeinek eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.2.1.1.   D minta

D2:	A C2 esetben
	az egyik rendszernél	több mint	0 százalék,
		de legfeljebb	20 százalék,
	a másik rendszernél	legfeljebb	20 százalék.

3.2.1.2.   vagy ha a C minta esetében nem teljesülnek az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek.

3.3.   A jóváhagyás visszavonása

A megfelelőség kétséges, és a 10. szakaszt kell alkalmazni, ha – ennek a mellékletnek az 1. ábrája szerinti mintavételt követően – a rendszerek mért értékeinek az eltérései az alábbiak szerint alakulnak:

3.3.1.   C minta

C3:	az egyik rendszernél	legfeljebb	20 százalék,
	mindkét rendszernél	több mint	20 százalék.
C4:	mindkét rendszernél	több mint	20 százalék.

3.3.2.   D minta

D3:	A C2 esetben
	az egyik rendszernél		0 százalék,
		vagy több mint	0 százalék,
	a másik rendszernél	több mint	20 százalék,

3.3.3.   vagy ha a C és a D minta esetében nem teljesülnek az 1.2.2. szakaszban foglalt feltételek.

4.   A TOMPÍTOTT FÉNY VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONALÁNAK FÜGGŐLEGES ELTOLÓDÁSA

A tompított fény által létrehozott világos-sötét határvonal hő hatására történő függőleges eltolódásának ellenőrzéséhez a következő eljárást kell alkalmazni:

A melléklet 1. ábráján bemutatott mintavételi eljárást követően az A minta egyik rendszerén először háromszor egymás után végre kell hajtani a 4. melléklet 2.2.2. szakaszában leírt ciklust, majd a 4. melléklet 2.1. szakaszában leírt vizsgálati eljárást.

A rendszert elfogadhatónak kell tekinteni, ha a Δr nem haladja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben ez az érték nagyobb, mint 1,5 mrad, de nem több, mint 2,0 mrad, az A minta másik rendszerén is végre kell hajtani a vizsgálatot, és a két mintán mért abszolút értékek számtani közepe nem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

Amennyiben azonban az A mintán mért értékek számtani közepe nagyobb, mint 1,5 mrad, a B mintához tartozó két rendszeren is el kell végezni ugyanazt az eljárást, és egyik minta Δr értéke sem haladhatja meg az 1,5 mrad értéket.

1. ábra

Megjegyzés: az „eszköz” jelentése ezen az ábrán: „rendszer”

8. MELLÉKLET

A TOMPÍTOTT FÉNY VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONALÁRA ÉS BEÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK  (1)

1.   A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL MEGHATÁROZÁSA

A világos-sötét határvonalnak, amikor az előírás 9. mellékletében meghatározott beállító ernyőre vetül, kellően élesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a beállítást, és meg kell felelnie az alábbi követelményeknek.

1.1.   Alak (lásd az A.8-1 ábrát)

A világos-sötét határvonal a következőkből áll

—	egy egyenes „vízszintes rész” bal oldali irányba, és

—	egy emelt „váll” rész jobb oldali irányba;

és emellett olyan, hogy az alábbi 2.1–2.5. szakaszok előírásai szerinti beállítást követően

1.1.1.

a vízszintes rész függőleges síkban nem tér el — a vízszintes középvonalától felfelé vagy lefelé 0,2 foknál többel a V-V vonaltól jobbra 0,5 fok és balra 4,5 fok között, és — 0,1 fokkal felfelé vagy lefelé az említett hosszúság kétharmadán belül.

1.1.2.

Az emelt „váll” résznek — rendelkeznie kell egy kellően tiszta bal széllel, és — az A egyenes és a V-V vonal metszéspontjából kiinduló, e szél érintőjeként szerkesztett egyenesnek legalább 10 és legfeljebb 60 fokos szöget kell bezárnia a H-H vonallal (lásd az alábbi A.8-1. ábrát).

2.   VIZUÁLIS BEÁLLÍTÁSI ELJÁRÁS

2.1.   A további vizsgálati eljárások előtt semleges állapotba kell állítani a rendszert.

Az alábbi utasítások olyan világítóegységek fényére vonatkoznak, amelyeket a kérelmező beállítandó világítóegységként határozott meg.

2.2.   A fénysugár függőleges helyzetének olyannak kell lennie, hogy a világos-sötét határvonal vízszintes része a névleges függőleges helyzetben (az A egyenesen) legyen az előírás 3. mellékletének 2. táblázatában megállapított követelmények szerint; ez a követelmény akkor teljesül, ha a világos-sötét határvonal vízszintes részének középvonala az A egyenesen helyezkedik el (lásd az alábbi A.8-2. ábrát).

2.3.   A fénysugarat vízszintesen úgy kell beállítani, hogy annak emelt „váll” része a V-V vonal jobb oldalán legyen, és érintse azt (lásd az alábbi A.8-2. ábrát).

2.3.1.   Ha egy részleges fénysugárnak csak vízszintes világos-sötét határvonala van: nincsenek a vízszintes beállításra vonatkozó különleges követelmények, ha a kérelmező nem állapított meg ilyeneket.

2.4.   Valamely világítóegység olyan világos-sötét határvonalának, amelyet a kérelmező leírása szerint nem külön beállításra terveztek, meg kell felelnie a vonatkozó követelményeknek.

2.5.   Amikor a világítóegységeket az előírás 5.2. és 6.2.1.1. szakaszának rendelkezéseinek megfelelően a kérelmező által meghatározott módon állítják be: az esetleges világos-sötét határvonal alakjának és helyzetének meg kell felelnie az előírás 3. mellékletének 2. táblázatában szereplő követelményeknek.

2.6.   A tompított fény minden további üzemmódja esetében

Az esetleges világos-sötét határvonal alakjának és helyzetének automatikusan meg kell felelnie az előírás 3. mellékletének 2. táblázatában szereplő követelményeknek.

2.7.   A külön felszerelésre szánt világítóegységekre a kérelmező előírása szerinti külön kezdeti beállítási eljárás alkalmazható a fenti 2.1–2.6. szakasz rendelkezései alapján.

Ábrák

Megjegyzés: A mérőernyőre vetülő világos-sötét határvonal sematikus ábrázolása.

---

(1)  Esetleg kiegészíthető a GRE által tanulmányozott további általános rendelkezésekkel.

9. MELLÉKLET

A FÉNYTANI MÉRÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.	A rendszert vagy annak egy vagy több alkatrészét rögzített vízszintes tengellyel és a rögzített vízszintes tengelyre merőleges mozgatható tengellyel rendelkező goniométerre kell szerelni.

1.2.	A megvilágítási értékeket egy 65 mm oldalú négyzetben lévő és az egyes világító berendezések vonatkoztatási középpontjától legalább 25 méterre helyezett, a goniométer kiindulópontján átmenő mérési tengelyre merőlegesen elhelyezett fotocellával kell meghatározni;

1.3.	A fénytani mérés közben megfelelő takarással ki kell küszöbölni a szórt tükröződéseket.

1.4.	A fényerősség-mérések után a kapott értékeket át kell számolni a mérési irányra 25 m névleges távolságban lévő merőleges síkra eső megvilágításra.

1.5.

A szögkoordinátákat fokban kell megadni egy olyan gömbfelületen, amelynek függőleges pólustengelye a 70. számú CIE-kiadvány (Bécs, 1987) szerinti, azaz megfelel egy talajhoz képest rögzített vízszintes („magasság”) tengelyű és egy másik, a rögzített vízszintes tengelyre merőleges mozgatható („forgó”) tengelyű goniométernek.

1.6.	Minden ezzel egyenértékű fotometriai módszer elfogadható, ha betartják az ennek megfelelő vonatkozó korrelációt.

1.7.

Kerülni kell az egyes világítóegységek vonatkoztatási középpontjának minden eltolódását a goniométer forgástengelyéhez képest. Ez különösen a függőleges irányra és a világos-sötét határvonalat létrehozó világítóegységekre vonatkozik. Vetítőernyő segítségével kell elvégezni, és ez rövidebb távolságban is elhelyezhető, mint a fotocella.

1.8.	A világítási funkció vagy üzemmód egyes mérési pontjaira (szöghelyzeteire) vonatkozó, az ezen előírásban meghatározott fénytani követelmények az e funkció vagy üzemmód esetében alkalmazott vagy a vonatkozó követelmény által érintett összes világítóegység mért értékei összegének felére vonatkoznak.

1.8.1.

Olyan esetekben azonban, amikor egy rendelkezés csak az egyik oldalra vonatkozik, a 2 vel való osztás nem alkalmazandó. Ezek az esetek az alábbiak: a 6.2.6.3., 6.2.9.1., 6.3.2.1.2., 6.3.2.1.3. és 6.4.6. szakasz és a 3. melléklet 1. táblázatának 4. megjegyzése.

1.9.

A rendszer világítóegységeinek értékeit egyenként kell mérni; egyidejű méréseket lehet azonban végezni egy szerelési egység két vagy több, áramellátás szempontjából azonos típusú fényforrással rendelkező (akár teljesítményszabályozott, akár nem) világítóegységén, ha azok mérete és elhelyezkedése olyan, hogy az általuk átvilágított felület teljes egészében egy (vízszintesen mérve) legfeljebb 300 mm hosszú és egy (függőlegesen mérve) legfeljebb 150 mm széles téglalapon belül vannak, és ha a gyártó közös vonatkoztatási középpontot ad meg.

1.10.

A további vizsgálati eljárások előtt semleges állapotba kell állítani a rendszert.

1.11.

A rendszert vagy annak egy vagy több részét úgy kell beállítani a mérések megkezdése előtt, hogy a világos-sötét határvonal helyzete megfeleljen az előírás 3. mellékletében lévő 2. táblázatban előírt követelményeknek. A rendszer különállóan mért és világos-sötét határvonallal nem rendelkező részeit a kérelmező által meghatározott módon (felszerelési helyzetben) kell felszerelni a goniométerre.

2.   A FÉNYFORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS MÉRÉSI KÖRÜLMÉNYEK

2.1.

Közvetlenül a jármű feszültségén működő cserélhető izzólámpák esetében: A rendszert vagy annak részeit egy vagy több színtelen, 12 V névleges feszültségű szabványos (etalon) izzólámpa segítségével kell ellenőrizni. A rendszer vagy annak részeinek ellenőrzésekor az egy vagy több izzólámpa kapcsain mért feszültséget úgy kell beállítani, hogy a 37. számú előírás vonatkozó adatlapján jelzett referencia-fényáramot kapjuk. A rendszer vagy annak részei akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha legalább egy – a rendszerrel együtt adható – szabványos (etalon) izzólámpával működtetve teljesíti(k) az előírás 6. szakaszának követelményeit.

2.2.

Cserélhető gázkisüléses fényforrások esetében: A cserélhető gázkisüléses fényforrást alkalmazó rendszer vagy annak részei meg kell, hogy feleljenek az előírás vonatkozó szakaszaiban megállapított fénytani követelményeknek legalább egy, a 99. számú előírásban meghatározottak szerint legalább 15 cikluson keresztül öregített szabványos (etalon) fényforrás működtetésekor. A gázkisüléses fényforrás fényárama eltérhet a 99. számú előírásban előírt fényáramtól. Ebben az esetben a mért fénytani értékeket megfelelően korrigálni kell. Ezeket a megfelelőség ellenőrzése előtt 0,7-tel meg kell szorozni.

2.3.

Közvetlenül a jármű feszültségén működő, nem cserélhető fényforrás esetében: A nem cserélhető fényforrással felszerelt (izzószálas vagy más) lámpákon végzett összes mérést 6,75 V, 13,5 V, 28,0 V vagy a kérelmező által megadott feszültségen kell végezni, figyelembe véve a jármű minden más tápellátó rendszerét. A mért fénytani értékeket a megfelelőség ellenőrzése előtt 0,7-tel meg kell szorozni.

2.4.

A jármű feszültségétől függetlenül működő és teljes mértékben a rendszer által vezérelt cserélhető vagy nem cserélhető fényforrás esetében, vagy különleges tápellátó rendszerrel táplált fényforrás esetében a fenti 2.3. szakaszban meghatározott vizsgálati feszültségeket kell alkalmazni az említett rendszer/áramellátás bemeneti kapcsain. A vizsgálati laboratórium kérheti a gyártót, hogy biztosítsa a fényforrások táplálásához szükséges különleges tápellátó berendezést. A mért fénytani értékeket a megfelelőség ellenőrzése előtt 0,7-tel meg kell szorozni, kivéve, ha ezt a korrekciós tényezőt már alkalmazták a fenti 2.2. szakasz rendelkezései szerint.

2.5.

Az előírás eltérő rendelkezése hiányában a LED-modul(oka)t 6,75 V, 13,5 V vagy 28,0 V feszültségen kell bemérni. Az elektronikus fényforrás-szabályozóval vezérelt LED modul(oka)t a kérelmező által megadottak szerint kell bemérni; A mért fénytani értékeket a megfelelőség ellenőrzése előtt 0,7-tel meg kell szorozni.

3.   A KANYARVILÁGÍTÁSI ÜZEMMÓDOKKAL KAPCSOLATOS MÉRÉSI KÖRÜLMÉNYEK

3.1.

Amennyiben a rendszer vagy annak egy vagy több része kanyarvilágítási üzemmódot biztosít, az előírás 6.2. szakaszának (tompított fény) és/vagy 6.3. szakaszának (távolsági fény) követelményei a jármű fordulási sugara szerinti minden helyzetre vonatkoznak. A tompított és a távolsági fény ellenőrzésekor a következő eljárást kell alkalmazni: 3.1.1. A rendszert semleges állásban (a kormány középállásában/egyenes úton haladás) és ezen kívül a jármű legkisebb fordulási sugarának megfelelő állapot(ok)ban kell vizsgálni mindkét irányban, adott esetben jelgenerátor használatával. 3.1.1.1. Az előírás 6.2.6.2., 6.2.6.3. és 6.2.6.5.1. szakaszaiban megállapított követelményeknek való megfelelést az 1. és a 2. kategóriájú kanyarvilágítási módok esetében újbóli vízszintes beállítás nélkül kell ellenőrizni. 3.1.1.2. Ellenőrizni kell az előírás 6.2.6.1. és 6.3. szakaszaiban megállapított követelményeknek való megfelelést, attól függően, melyik érvényes: a) 2. kategóriájú kanyarvilágítási üzemmód esetében: további vízszintes újraállítás nélkül; b) 1. kategóriájú kanyarvilágítási üzemmódú tompított fény vagy távolsági fény kanyarvilágítási üzemmódja esetében: a megfelelő felszerelési egységnek a megfelelő ellenkező irányban történő újbóli vízszintes beállítása után (például goniométerrel). 3.1.2. 1. vagy 2. kategóriájú kanyarvilágítási üzemmód vizsgálatakor a járműnek a fenti 3.1.1. szakaszban meghatározottaktól eltérő fordulási sugara esetében: meg kell győződni arról, hogy a fényeloszlás lényegében egyenletese, és nincs-e túlzott vakító hatása. Ha ez nem erősíthető meg, ellenőrizni kell az előírás 3. mellékletének 1. táblázatában megállapított követelményeknek való megfelelést.

10. MELLÉKLET

LEÍRÁSI ŰRLAPOK

Megengedett legnagyobb formátum: A4 (210 × 297 mm)

AZ ADAPTÍV FÉNYSZÓRÓRENDSZEREK LEÍRÁSÁRA SZOLGÁLÓ 1. SZ. ŰRLAP

A rendszer által biztosított világítási funkciókra és a funkciók üzemmódjaira vonatkozó AFS-vezérlőjelek

AFS-vezérlőjel	A jel által meghatározott funkció/üzemmód(ok) (1)					Műszaki jellemzők (2) (szükség esetén használjon külön lapot)
	Tompított fény				Távolsági fény
	C osztály	V osztály	E osztály	W osztály
Nincs/alapértelmezett					
V jel					
E jel					
W jel					
T jel					
Egyéb jelek (3)					

AZ ADAPTÍV FÉNYSZÓRÓRENDSZEREK LEÍRÁSÁRA SZOLGÁLÓ 2. SZ. ŰRLAP

A világos-sötét határvonalak, a világítóegységek beállító berendezései és beállítási eljárásai

A világítóegység száma (4)	Világos-sötét határvonal (5)		Beállító berendezés				Jellemzők és további rendelkezések (adott esetben) (8)
	A világítóegység biztosítja a tompított fény egy vagy több világos-sötét határvonalát, vagy hozzájárul ahhoz		függőleges		vízszintes
	Az előírás 8. mellékletében meghatározottak szerint (6)	Az előírás 6.4.6. szakaszainak rendelkezései alkalmazandók (6)	Egyedi („fő”) (6)  (9)	Az alábbi számú „fő” egységhez csatlakozik (7)	Egyedi („fő”) (6)  (9)	Az alábbi számú „fő” egységhez csatlakozik (7)
1	igen/nem	igen/nem	igen/nem	…	igen/nem	…
2	igen/nem	igen/nem	igen/nem	…	igen/nem	…
3	igen/nem	igen/nem	igen/nem	…	igen/nem	…
4	igen/nem	igen/nem	igen/nem	…	igen/nem	…
5	igen/nem	igen/nem	igen/nem	…	igen/nem	…
6	igen/nem	igen/nem	igen/nem	…	igen/nem	…
7	igen/nem	igen/nem	igen/nem	…	igen/nem	…

---

(1)  X-szel jelölje be az alkalmazandó kombinációnak megfelelő rubrikákat.

(2)  Közlendő adatok:

a)	fizikai jelleg (elektromos áramerősség/feszültség, optikai, mechanikai, hidraulikai, pneumatikus stb.)

b)	az információ típusa (folyamatos/analóg, bináris, digitálisan kódolt stb.)

c)	időtől függő adatok (időállandó, felbontás stb.)

d)	a jel állapota, amikor teljesülnek a 48. számú előírás 6.22.7.4. szakasza szerinti feltételek

e)	a jel állapota hiba esetén (a rendszer bemeneti jelére vonatkozóan)

 ()

(3)  a kérelmező leírása szerint; szükség esetén használjon külön lapot.

(4)  A rendszer minden egyes világítóegységének megnevezése az előírás 1. mellékletében jelzettek és az előírás 2.2.1. szakasza szerinti rajzon feltüntetettek szerint; szükség

(5)  A 48. számú előírás 6.22.6.1.2. szakasza rendelkezéseinek megfelelően

(6)  A nem kívánt rész törlendő.

(7)  Adott esetben tüntesse fel a világítóegységek számát.

(8)  Olyan adatok, mint például a világítóegységek vagy a világítóegységek szerelvényei beállításának sorrendje, illetve a beállítási folyamatra vonatkozó minden további rendelkezés.

(9)  A „fő” világítóegység beállítása más világítóegységek beállítását is maga után vonhatja.