13.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 319/1

—

arra, hogy az Európai Bizottság „Lendületbe hozzuk az európai ifjúságot” című, 2001. november 21-i fehér könyve (1), melyet a Tanács 2002. február 14-i következtetéseiben jóváhagyott, meghatározza, hogy az egészség a fiatalok társadalmi integrációjának és autonómiájának egyik tényezője és állampolgári szerepvállalásuk megteremtésének alapvető feltétele,

—

a Tanács 2002. június 27-i állásfoglalása (2) az ifjúságpolitika terén európai együttműködési keretet hoz létre, amelynek három fő területe közül az egyik az egyéb releváns európai szakpolitikák ifjúsági dimenzióval való kiegészítése,

—

az Európai Tanács 2005. március 22–23-i tavaszi ülésén elfogadott európai ifjúsági paktum egyike azon eszközöknek, amelyek hozzájárulnak a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez,

—

a „Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések – az európai ifjúsági paktum végrehajtása és az állampolgári szerepvállalás ösztönzése” című, 2005. novemberi tanácsi állásfoglalás (3) megállapítja, hogy a releváns európai szakpolitikákon belüli ifjúsági dimenzió kialakításakor többek között a fiatalok egészséges életmódjára is kiemelt figyelmet kell fordítani,

—

a fiatalok egyenlő lehetőségeiről és társadalmi részvételéről szóló, 2007. májusi tanácsi állásfoglalás (4) felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak elsőbbséget a fiatalokat foglalkoztató kérdéseknek a fiatalok életminőségét érintő szakpolitikákban, így az egészségügyben is,

—

„Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítéséről” szóló, 2007. szeptemberi bizottsági közlemény (5) felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek kezdeményezéseket a fiatalok egészségével kapcsolatban,

—

a transzverzális ifjúságpolitikai megközelítésről szóló, 2007. november 16-i tanácsi következtetések (6) meghatározzák, hogy a Bizottság 2009-től háromévente európai uniós jelentést készít az ifjúságról,

—

a Tanács az „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013” című bizottsági fehér könyvről szóló, 2007. december 6-i következtetéseiben (7) felhívta a figyelmet az egészséget meghatározó kulcsfontosságú tényezőkkel – úgymint a táplálkozással, a fizikai tevékenységgel, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztással, a dohányzással és a környezeti kockázatokkal – kapcsolatos kérdések megoldásának, valamint a nemek szerepe figyelembevételének szükségességére, továbbá hangsúlyozta az egészségnek a mindennapi életben, azaz a család, az iskola, a munkahely és a szabadidős tevékenységek körülményei közötti előmozdításának jelentőségét,

—

a hátrányos helyzetű fiatalok részvételéről szóló, 2008. május 22-i tanácsi állásfoglalás (8) hangsúlyozza, hogy az egészségügyi problémák hátráltatják a fiatalok aktív társadalmi részvételét, és felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy egészségügyi stratégiáik révén mozdítsák elő a fiatalok egészséges életmódját.

1.

noha Európában a fiatalok egészségi állapota általában véve kielégítőnek mondható, bizonyos területek – így a táplálkozás, a fizikai tevékenység, az túlzott alkoholfogyasztás, illetve a szexuális és a mentális jólét – helyzete különös aggodalomra ad okot;

2.

különös figyelmet kell fordítani az egészséges életmód és a megelőző intézkedések előmozdítására, mindenekelőtt a szexualitás, a túlzott alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás, a dohányzás, az étkezési zavarok, az elhízás, az erőszak, a szerencsejáték, valamint az informatikai és kommunikációs eszközökkel kapcsolatos függőség terén;

3.

az életkörülményekhez kapcsolódó egyes tényezők, mint például a szegénység, a munkanélküliség, a munkahely bizonytalansága, a lakásproblémák, a korai iskolaelhagyás és a hátrányos megkülönböztetés kockáztathatja a fiatalok egészségét és jólétét, valamint akadályt jelenthet a fiatalok számára abban, hogy a megelőzés lehetőségeivel és a magas színvonalú, ingyenes egészségügyi rendszerek szolgáltatásaival éljenek vagy azokhoz teljes körűen hozzáférjenek, ami egészségükre és életminőségre hatással lehet;

4.

a fiatal férfiak és nők egészségük és jólétük tekintetében eltérő helyzetekkel szembesülhetnek, ennélfogva a nemekkel kapcsolatos kérdéseket figyelembe kell venni, amikor a fiatalok egészségének ügyéről van szó;

5.

az egészséges fizikai és társadalmi környezet alapvető az egészséges fejlődéshez. Erőfeszítéseket kell tenni azon környezetek minőségének javítása érdekében, amelyekben a fiatalok élnek, dolgoznak és tanulnak;

6.

a szülők létfontosságú szerepet játszanak a fiatalok jólétének és egészséges környezetének kialakításában, támogatásuk érdekében ennélfogva további intézkedéseket kell hozni.

1.

szoros kapcsolat van a fiatalok egészsége és jóléte, szociális beilleszkedése, valamint iskolázottsági szintje között;

2.

a fiataloknak – különösen az egészséges életmód pozitív hatásaira és az egészséghez kapcsolódó kockázatokra vonatkozó ismereteik növelése révén – segítséget kell nyújtani abban, hogy egészségségükért nagyobb felelősséget vállaljanak, növeljék önbecsülésüket és fokozzák önállóságukat.

1.

pontosan kell ismerni és megfelelően értékelni kell a fiatal férfiak és nők egészségügyi állapotát, szükségleteit és elvárásait, valamint az ezzel kapcsolatos gyakorlatokat, tapasztalatokat és ismereteket annak érdekében, hogy egyrészt hozzá lehessen járulni az ifjúság-egészségügyi politika hatékonyságának és eredményességének biztosításához, másrészt pedig – az igényekhez igazított stratégiák keretében – jobban figyelembe lehessen venni a célcsoportok sajátosságait, tekintetbe véve a körükben többek között az életkor, a nem, a lakóhely vagy a szociális és gazdasági helyzet következtében esetlegesen fennálló különbségeket, előnyben részesítve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat;

2.

a fiatalok egészségével és jólétével kapcsolatban átfogó és transzverzális megközelítést kell alkalmazni, valamennyi érintett terület bevonásával, ideértve különösen a közegészségügyi rendszert, a formális és nem formális oktatást, a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást, a gyermekkort és a családot, a sportot, a kulturális tevékenységeket, a kutatást, a környezetet, a médiát és a fogyasztóvédelmet;

3.

az egészséges életmód elsajátítása szempontjából szükséges a fizikai tevékenység és a kiegyensúlyozott étrend előmozdítása;

4.

különösen a megfelelő mentális egészség kialakításának – elsősorban az iskolák és az ifjúság területén végzett munkák révén történő – elősegítésével kiemelt figyelmet kellene fordítani a fiatalok mentális egészségére éppúgy, mint az öngyilkosságok és az önkárosítások megelőzésére;

5.

az ifjúsági dimenzióval rendelkező egészségügyi politikának kapcsolatot kell teremtenie a közpolitika helyi, regionális, nemzeti és európai szintjei között, és a formális, nem formális és informális oktatás, az egészségügyi szakemberek, a gazdasági és szociális partnerek – különösen az ifjúsági szervezetek – és a média közötti széles körű partnerségre kell támaszkodnia.

1.

mozdítsák elő az ifjúsági dimenziót az egészségügyi kezdeményezésekben és a fiatalok egészségvédelmére irányuló megfelelő, ágazatközi, kellően összehangolt és szisztematikusan értékelt intézkedések végrehajtásában;

2.

vonják be a fiatalokat és az ifjúságpolitikák által érintett valamennyi szereplőt az egészségügyi kezdeményezések kidolgozásába és végrehajtásába, különösen az egymástól tanulás módszere révén;

3.

segítsék elő valamennyi fiatal hozzáférését a szabadidős, kulturális és fizikai tevékenységekhez;

4.

vegyék figyelembe a fiatalok egészségét és jólétét a tájékoztatással és a médiával kapcsolatos programokban és politikákban;

5.

támogassák az ifjúság területén tevékenykedő személyeknek és a betegségmegelőzéssel, a fiatalok egészségével és jólétével foglalkozó nemkormányzati szervezeteknek az alapvető tanácsadással, a korai beavatkozással, a fiatalok problémáinak meghatározásával és más szolgáltatásokhoz irányítással kapcsolatos képzését.

1.

biztosítsa, hogy egészségügyi kezdeményezéseiben vegyék figyelembe az ifjúsági dimenziót;

2.

az e területen folytatott tevékenységébe minden szinten vonja be a fiatalokat és az ifjúságpolitikák által érintett szereplőket.

1.

gondoskodjanak e tárgyban az ismeretek és a kutatás elmélyítéséről, valamint ezek rendszeres naprakésszé tételéről, figyelembe véve a fiatalok közt egészségügyi és jóléti szempontból – többek között a nemükből, életkorukból, földrajzi, társadalmi-gazdasági helyzetükből, szexuális beállítottságukból vagy fogyatékosságukból eredően meglévő – különbségeket;

2.

az európai fiatalok helyzetéről szóló hároméves bizottsági jelentést – a már meglévő adatok felhasználásával – fokozatosan egészítsék ki az egészségüggyel és a jóléttel kapcsolatos adatokkal;

3.

dolgozzanak ki a fiatalok egészségét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységeket;

4.

segítsék elő a fiatalok egészségével és jólétével kapcsolatban alkalmazott bevált gyakorlatok helyi, regionális, nemzeti és európai szintű cseréjét, különösen a meglévő struktúrákra támaszkodva;

5.

a fiatalok egészségével és jólétével kapcsolatos projektek kialakítása érdekében a lehető legjobban aknázzák ki az Unió már meglévő szakpolitikái, programjai és egyéb eszközei – nevezetesen az európai strukturális alapok és a „Cselekvő ifjúság” program – nyújtotta lehetőségeket;

6.

erősítsék meg a partnerséget a fiatalokkal, az ifjúsági szervezetekkel, az ifjúsági területen tevékenykedőkkel és a civil társadalommal az ifjúság-egészségügy terén.