8.12.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 298/8 |
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a szakoktatás és szakképzés (VET) területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól
(a 2004. november 15-i tanácsi következtetések felülvizsgálata)
(2006/C 298/05)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,
TUDATÁBAN ANNAK, hogy
1. |
a Tanács 2002. november 12-én állásfoglalást (1) hagyott jóvá a szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés előmozdításáról. Ez az állásfoglalás képezte az Európai Unió tagállamainak, az EFTA/EGK tagországainak és a tagjelölt országoknak a szakoktatásért és szakképzésért felelős miniszterei, valamint a Bizottság és az európai szociális partnerek 2002. november 29–30-i koppenhágai találkozóján a szakoktatás és szakképzés teljesítményének, minőségének és vonzerejének javítására irányuló stratégiaként (koppenhágai folyamat) elfogadott nyilatkozat alapját; |
2. |
a folyamat 2004. december 14-én Maastrichtban – a Tanács 2004. november 15-i következtetései (2) alapján – tartott első felülvizsgálata során elismerték, hogy a VET láthatósága és a VET-re irányuló figyelem európai szinten javult, és jelentős előrehaladás történt. Ez magában foglalt számos közös eszközt és elvet (3). A maastrichti közlemény meghatározta a nemzeti és európai szintű prioritásokat, és a koppenhágai folyamatot erőteljesebben hozzákapcsolta az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramhoz; |
3. |
a maastrichti közlemény elfogadása óta elfogadták a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretét (EUROPASS), valamint a szakismeretek és kompetenciák fejlesztéséről szóló tanácsi következtetéseket (4). Sikeresen befejeződött az európai képesítési keretrendszerről folytatott konzultáció és folytatódott a szakoktatási és szakképzési kreditrendszerrel (ECVET) kapcsolatos munka, amely jelenleg nyilvános konzultáció tárgyát képezi. |
4. |
a felülvizsgált lisszaboni stratégia és annak a növekedésre és új munkahelyek teremtésére vonatkozó integrált iránymutatásai (2005–2008) (5) tükrözik az oktatás és képzés központi szerepét az Európai Unió programjában. Az integrált iránymutatásokban az Európai Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy bővítsék és javítsák a humán erőforrásba történő befektetéseket, és igazítsák oktatási és képzési rendszereiket a globalizáció, a demográfiai változások és a technológiai innováció által előidézett kihívásokhoz. |
5. |
az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretében elért eredményekről szóló 2006. évi közös időközi jelentés (6) megállapítja, hogy „A szakoktatás és szakképzés minőségének javítása és vonzerejének növelése a jövőben is kulcsfontosságú feladat marad”. Kimondja továbbá, hogy „a kiválóságra irányuló kutatásnak … párhuzamosan kell folynia a nagyobb mértékű részvételre és társadalmi integrációra irányuló kutatással”; |
HANGSÚLYOZZÁK, hogy:
1. |
a szakoktatásnak és a szakképzésnek a munka világa számára fontos alapvető tudás és szakismeretek széles körét kell biztosítania, ugyanakkor minden szinten hangsúlyozva a kiválóságot. A politikáknak és gyakorlatoknak fel kell mérniük a szakismeretek és kompetenciák különböző szintjeibe való befektetések viszonylagos hatásait. Növelni kell a középiskolai és szakközépiskolai, valamint felsőfokú szakismeretekkel rendelkezők számát annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a szakismeretekkel rendelkezők hiánya, valamint hogy fenntartható legyen az innováció és a tudásalapú társadalom növekedése; |
2. |
a VET kettős szerepet játszik a versenyképességhez való hozzájárulás és a társadalmi kohézió fokozása tekintetében (7). A VET-tel kapcsolatos politikáknak a népesség minden rétegével foglalkozniuk kell, vonzó és kihívásokkal teli pályát kell kínálniuk a magas szintű ismeretekkel rendelkezők számára, ugyanakkor […] foglalkozniuk kell az oktatásbeli hátrányok és a munkaerőpiacról való kirekesztés által fenyegetett személyekkel – különösen a korai iskolaelhagyókkal, az alacsony végzettségűekkel vagy végzettséggel egyáltalán nem rendelkezőkkel, a különleges szükségletekkel rendelkezőkkel, a bevándorlókkal és az idősebb munkavállalókkal; |
3. |
az alapfokú oktatásnak biztosítania kell, hogy a fiatalok a továbbtanuláshoz, munkavállaláshoz és vállalkozáshoz szükséges tudással, készségekkel, értékrenddel és szemlélettel rendelkezzenek, és fel kell készítenie a hallgatókat az általános oktatásban vagy a VET-ben, esetleg a kettő kombinációjában való részvételre; |
4. |
a VET-ben részt vevő fiataloknak szert kell tenniük a munkaerőpiaci követelmények és az egész életen át tartó tanulás szempontjából fontos szakismeretekre és kompetenciákra. Következésképpen a szakpolitikáknak a szakoktatásból és -képzésből idő előtt kilépők számának csökkentésére kell irányulniuk, valamint az iskola–munka átmenet további könnyítésére kell törekedniük, például az oktatásnak és a képzésnek a munkával való kombinációja révén, szakmai képzésen és munka-alapú tanuláson keresztül. |
5. |
A képzésen és munkatapasztalaton keresztül, vagyis az iskolarendszeren kívül szerzett ismeretek elismerésének ösztönzése révén el kell ismerni a felnőtt munkaerő szakismereteit és kompetenciáit. Képzési lehetőségeket kell biztosítani a foglalkoztatásban állók részére a pénzügyi terhek kiegyensúlyozott viselése lehetőségeinek és előnyeinek felmérése mellett. Ugyanakkor tanulási lehetőségeket kell biztosítani a hátrányos helyzetű – különösen az alacsonyabb iskolai végzettségű – egyének és csoportok számára; |
6. |
az európai szakoktatási és szakképzési rendszerek sokfélesége olyan érték, amely a kölcsönös tanulás alapjául szolgál és reformokra ösztönöz. Ez a sokféleség ugyanakkor fontossá teszi a minőségbiztosítási kérdésekkel kapcsolatos átláthatóság és közös megegyezés növelését, és ily módon a szakoktatási és szakképzési rendszerek és gyakorlatok közötti kölcsönös bizalom fokozását. A cél olyan európai szakoktatási és szakképzési térség előmozdítása, amelyben az egyik országban szerzett szakképesítéseket és szakismereteket Európa egészében elismerik, ily módon támogatva a fiatalok és a felnőttek mobilitását. |
ELISMERIK, hogy
a koppenhágai folyamat jelentős szerepet játszott a VET fontosságának a politikai döntéshozók felé történő hangsúlyozásában. Hozzájárult annak fokozottabb elismeréséhez, hogy a VET a lisszaboni stratégia részét képezi. A folyamat elősegíti közös európai célok és célkitűzések elfogadását, a nemzeti modellek és kezdeményezések megvitatását, valamint a jó gyakorlati példák európai szintű cseréjét. A folyamat nemzeti szinten hozzájárult a VET-re irányuló figyelem megerősítéséhez, és ösztönözte nemzeti reformok meghozatalát.
KIEMELIK, hogy:
1. |
a jövőben meg kell erősíteni a konkrétan a szakképzésre és szakoktatásra irányuló intézkedéseket. A koppenhágai folyamatot az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretében folytatni kell. Olyan összpontosított és átfogó megközelítést kell biztosítani, amelyben a különböző kezdeményezések és eszközök egymással kölcsönösen kapcsolatban állnak és egymást kölcsönösen támogatják, és amelyben a szakoktatást és szakképzést az egész életen át tartó tanulás lényeges részeként, az általános közoktatással szorosan összekapcsolódva fejlesztik minden szinten. Hangsúlyozni kell a szociális partnerek és ágazati szervezetek bevonását a munka valamennyi szakaszába, valamint hangsúlyozni kell a nemzeti tapasztalatok beépítését az európai szintű fejlesztési munkába; |
2. |
az intézkedések önkéntesek, és azokat az alsó és a felső szint közötti együttműködés keretében kell kidolgozni. |
EGYETÉRTENEK abban, hogy:
A koppenhágai és maastrichti prioritások továbbra is érvényben maradnak, és azokat a következő fázisban az alábbiak szerint kell végrehajtani:
1. A VET vonzerejének növelésére és minőségének javítására irányuló politika
A tagállamoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szakoktatásról és szakképzésről alkotott képre, valamint annak rangjára és vonzerejére. Ez a következőket teszi szükségessé:
— |
az egész életen át tartó orientáció javítása, a VET és a munkaerőpiac kínálta lehetőségek és követelmények jobb figyelembevétele érdekében, beleértve a fokozott iskolai pályaorientációt, tájékoztatást és tanácsadást; |
— |
olyan nyitott VET-rendszerek, amelyek rugalmas, testre szabott pályát tesznek lehetővé, és a tanulmányokat követően jobb feltételeket biztosítanak a munkára való áttéréshez, a továbbtanulásban és továbbképzésben – többek között a felsőoktatásban – való részvételhez, és amelyek támogatják a felnőttek szakismereteinek fejlesztését a munkaerőpiacon; |
— |
szoros kapcsolatok a munkaerőpiaccal mind a szakmai alapoktatás és -képzés, mind a szakmai továbbtanulás és -képzés tekintetében, valamint több lehetőség a munkahelyi tanulásra; |
— |
a nem formális és az informális tanulás elismerése a szakmai előmenetel és az egész életen át tartó tanulás támogatásának előmozdítása érdekében; |
— |
a férfiak vagy a nők érdeklődésének és részvételének növelését célzó intézkedések olyan VET-területeken, amelyeken az egyik nem alulreprezentált, így például a nők a technológiai területen; |
— |
a szakismereti kiválóság fejlesztése és hangsúlyozása, például világszínvonalú szabványok alkalmazása vagy szakismereti versenyek rendezése révén (8). |
A VET vonzerejének növelése és minőségének javítása során nagyobb hangsúlyt kell helyezni a VET-rendszerek felelősségteljes irányítására és a VET programját (9) biztosító szolgáltatókra. Ez az alábbiakban foglalható össze:
— |
fogékonyság az egyének és a munkaerőpiac igényeire, beleértve a szakismereti igényeket is. Különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások igényeire. |
— |
a szakképzésben és a szakoktatásban megvalósuló minőségbiztosításról szóló tanácsi következtetésekkel (10) összhangban álló nemzeti minőségbiztosítás és -javítás; |
— |
a szakoktatásba és szakképzésbe történő állami és magán befektetések javítása kiegyensúlyozott és közös finanszírozási és befektetési mechanizmusok kidolgozása révén; |
— |
fokozott átláthatóság a VET-rendszerek tekintetében; |
— |
a nemzeti stratégiákon belül az intézmények és/vagy a képzést biztosítók erősebb vezetői szerepvállalása; |
— |
magasan képzett tanárok és oktatók, akik folyamatos szakmai továbbképzést végeznek; |
— |
aktív partnerség a különböző döntéshozók és érdekelt felek – különösen a szociális partnerek és ágazati szervezetek – között nemzeti, regionális és helyi szinten. |
2. A VET közös eszközeinek fejlesztése és végrehajtása
Az európai szakoktatási és szakképzési térség megteremtése, valamint az európai munkaerőpiac versenyképességének támogatása érdekében folytatni kell a közös európai eszközök fejlesztését. Az elfogadott eszközök bevezetése tekintetében 2010 a céldátum.
A KÖVETKEZŐK TOVÁBBFEJLESZTÉSE:
a) |
a kifejezetten a VET területére tervezett közös európai eszközök, az alábbiak által:
|
b) |
az olyan közös európai eszközök, amelyekben a VET főszerephez jut, az alábbiak által:
|
A KÖVETKEZŐK VÉGREHAJTÁSA:
a) |
a kifejezetten a VET területére tervezett közös európai eszközök, az alábbiak által:
|
b) |
az olyan közös európai eszközök, amelyekben a VET főszerephez jut, az alábbiak által:
|
3. A kölcsönös tanulás erősítése
A kölcsönös tanulásnak, az együttműködésnek, valamint a tapasztalatok és a know-how megosztásának a megerősítése szisztematikusabb megközelítést igényel. Ezt megkönnyítik az alábbiak:
— |
a nemzeti megoldások és modellek és szabványok könnyebb megértése érdekében európai szintű, közös fogalmak és elfogadott meghatározások; |
— |
a meghatározott témákban folytatott kutatások és felmérések bizottsági finanszírozása az európai VET rendszerek és gyakorlatok, valamint ezek munkaerőpiaccal és a többi oktatási ágazattal való kapcsolatainak mélyebb megértése érdekében; |
— |
a hálózatoknak, valamint a helyes gyakorlat példái cseréjének, továbbá a tudás és a szakértelem terjesztéséhez felhasználható mechanizmusok fejlesztésének bizottsági felügyelete; |
— |
a VET területén folytatott együtt tanulási tevékenységeket támogató, szisztematikus és rugalmas keretrendszer. E keretrendszernek a decentralizált együtt tanulást is támogatnia kell. |
A szakoktatás és szakképzés történéseinek megértéséhez, a kölcsönös tanulás megerősítéséhez, valamint a tényekre épített képzési politika alapjainak megteremtéséhez kulcsfontosságúak a megfelelő és konzisztens adatok és mutatók.
A 2008. évi, következő nyomonkövetési miniszteri konferencia idejére a Bizottságnak a következő feladatokat kell befejeznie:
— |
különleges figyelem fordítása a VET-statisztikák alkalmazási körének, pontosságának és megbízhatóságának javítására annak érdekében, hogy a VET fejlesztése terén elért eredmények értékelhetőek legyenek; |
— |
a mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerében figyelem fordítása a VET-összetevő fejlesztésére (11); |
— |
különleges figyelem fordítása továbbá a szakoktatási és szakképzési beruházásokra, valamint a VET finanszírozására vonatkozó statisztikai információk összeállítására; |
Ennek megvalósítása legelőnyösebben a meglevő adatok felhasználásával és kombinációjával lehetséges, a szakoktatásra és szakképzésre vonatkozóan a megfelelő nemzeti/regionális adatok meglétének, valamint az oktatásra és képzésre vonatkozó egyéb adatokkal való következetesség és összehasonlíthatóság egyidejű biztosításával.
4. Valamennyi érdekelt részvétele
A koppenhágai folyamat sikere a VET területén működő valamennyi érdekelt fél aktív részvételén múlik, ideértve különösen az európai és nemzeti szintű szociális partnereket, az ágazati szervezeteket és a szakoktatást és szakképzést nyújtókat. Ez a következőket teszi szükségessé:
— |
világos és egyértelmű információ a folyamatról, annak hátteréről, prioritásairól és tevékenységeiről, valamint az eredmények hatékony átadása; |
— |
a folyamat valamennyi szakaszában valamennyi érdekelt fél aktív részvétele a fejlesztésben, európai, nemzeti, regionális és helyi szinten; |
— |
hangsúly helyezése arra, hogy a szakoktatást és szakképzést nyújtók, a tanárok és oktatók részt vegyenek a folyamat eredményeinek tesztelésében és végrehajtásában; |
— |
adott esetben a tanulók és szervezeteik bevonása nemzeti és európai szinten. |
FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL
az alábbiak révén hajtsák végre a koppenhágai folyamatot:
— |
a strukturális alapok hatékony felhasználása a nemzeti szintű VET-reformok támogatása érdekében; |
— |
az egész életen át tartó tanulás új programjának célzott alkalmazása a folyamat – különösen az innováció, a tesztelés, a kísérletezés és a végrehajtás – támogatása érdekében; |
— |
a megfelelő közösségi ügynökségek, szervek és bizottságok aktív részvétele: |
— |
szoros együttműködés az EUROSTAT-tal, az OECD-vel, a CEDEFOP-pal és az ETF-fel a statisztikák, mutatók és referenciaértékek kérdésében; |
— |
információ, szakértelem és eredmények cseréje harmadik – különösen a szélesebb európai szomszédságpolitika által érintett – országokkal. A magas teljesítményt mutató országokkal és nemzetközi szervezetekkel – például az OECD-vel – meg kell erősíteni az együttműködést. |
A munkában való részvételre való jogot valamennyi tagállam számára biztosítani kell.
A nemzeti lisszaboni reformprogramokról szóló éves jelentésekben különleges figyelmet kell fordítani a VET területén elért eredményekre.
Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramról szóló, kétévenként készített integrált jelentésnek külön részben kell foglalkoznia a VET-tel, lehetővé téve ezzel az előrehaladás figyelemmel kísérését és – az Európai Tanácsnak jelentendő – fő eredmények azonosítását.
(1) HL C 13., 2003.1.18., 2. o.
(2) 13832/04
(3) Az egész életen át tartó orientációról szóló állásfoglalás (9286/04);
A nem formális és az informális tanulás meghatározásáról és hitelesítéséről szóló következtetések (9600/04);
Következtetések a minőségbiztosításról a szakoktatásban és a szakképzésben (9599/04).
(4) Europass (HL L 390., 2004.12.31., 6. o.);
Következtetések a szakismeretekről és kompetenciákról (HL C 292., 2005.11.24., 3. o.).
(5) 9341/2/05
(6) „Az oktatás és képzés korszerűsítése: kulcs Európa jólétéhez és társadalmi kohéziójához” – a Tanács és a Bizottság 2006. évi közös időközi jelentése az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításában elért haladásról, HL C 79., 2006.4.1., 1. o.
(7) Elnökségi következtetések, az Európai Tanács brüsszeli ülése, 2006. március 23–24., 7775/06.
(8) Mint például a 2008-ban Hollandiában megrendezendő európai szakismereti verseny és a kétévente rendezett szakismereti világversenyek.
(9) Kulcsfontosságú üzenetek az Európai Tanács tavaszi ülése számára (7620/06 ).
(10) Következtetések a minőségbiztosításról a szakoktatásban és a szakképzésben (9599/04).
(11) A Tanács 2005. május 24-i következtetései az oktatás és képzés új mutatóiról (HL C 141., 2005.6.10., 7. o.).