A végrehajtó Bizottság határozata

(1996. június 27.)

a schengeni vízumoknak a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 30. cikke (1) bekezdése a) pontja szerint történő kiadására vonatkozó elvekről

(SCH/Com-ex (96)13 rev. 1)

A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG,

tekintettel a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 132. cikkére,

tekintettel a fent említett egyezmény 9., 17. és 30. cikkére,

mivel minden schengeni államnak érdekében áll a képviselő és képviselt államok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, minthogy minden schengeni állam rendelkezik képviseletekkel, ahol partnerállamok képviseletében jár el, illetve vannak olyan helyek, ahol partnerállamok képviselik őt magát;

mivel a schengeni államok közötti együttműködés alapelve a schengeni képviseleti rendszer alkalmazásának módjába vetett abszolút bizalom,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

A schengeni vízumok kiállítását olyan harmadik országokban, ahol nem minden schengeni állam rendelkezik képviselettel, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 30. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a következő elvek szerint végzik:

a) A vízumok kiadásával kapcsolatos képviselet kiterjed a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében és a Közös Konzuli Utasítással összhangban kiadott egységes repülőtéri tranzitvízumokra, tranzitvízumokra és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra.

A képviselő ország köteles ugyanolyan gyorsasággal alkalmazni a Közös Konzuli Utasítás rendelkezéseit, mint ahogyan az az ilyen típusú és érvényességi idejű saját vízumoknál szokásos.

b) Ha kétoldalú szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik, a képviseleti megállapodás nem vonatkozik az olyan személyek számára kiadott vízumokra, akik kereső tevékenységet kívánnak megkezdeni, vagy olyan tevékenységet, amely a tevékenység folytatásának helye szerinti állam előzetes jóváhagyásától függ. Az ilyen vízumokért folyamodó személyeknek az említett tevékenység folytatásának helye szerinti állam akkreditált konzuli képviseletéhez kell fordulniuk.

c) A schengeni államoknak nem kötelező vízumok kiadása céljából képviseletet fenntartani minden harmadik országban. A schengeni államok határozhatnak úgy, hogy egyes harmadik országokban előterjesztett vízumkérelmeket, vagy egyes típusú vízumok iránti kérelmeket annak az országnak a képviseletéhez kell benyújtani, amely a kérelmező fő úticélja.

d) A vízumkérelmek benyújtásakor az illegális bevándorlás kockázatának megítélése teljes egészében a vízumkérelmet feldolgozó diplomáciai vagy konzuli képviselet mérlegelési jogkörébe tartozik.

e) A képviselt állam átveszi az illetékességet a képviselő állam által a nevében kiadott vízumok birtokosai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek feldolgozásáért, amely vízumokon világosan feltüntették, hogy képviselet keretében állították ki (a Közös konzuli utasítás 13. mellékletének megfelelően) [1].

f) Kivételes esetben kétoldalú megállapodás elrendelheti, hogy a képviselő állam küldje el a bizonyos kategóriához tartozó külföldiek által benyújtott vízumkérelmeket annak a képviselt államnak a hatóságaihoz, amely egyben a fő úticél is, vagy ennek az államnak a diplomáciai képviseletéhez. E kategóriákat írásban kell megállapítani (szükség esetén minden egyes diplomáciai vagy konzuli képviseletre tekintettel). A vízumot ennélfogva úgy tekintik, mintha a képviselt ország engedélyével állították volna ki a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 30. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően.

g) A kétoldalú megállapodásokat idővel korrigálni lehet a meghatározott időszakban a képviseleti rendszer keretében kiadott vízumok birtokosai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek és egyéb vonatkozó adatok nemzeti megítélése alapján.

Az eredmények alapján megállapodást lehet kötni arról, hogy egyes képviseletek (és esetleg egyes állampolgárságok) esetében a képviseletről lemondanak.

h) A képviselet kizárólag a vízumok kiadására vonatkozik. Amennyiben egy vízum nem adható ki, mivel az adottkülföldi nem tudja megfelelő okmányokkal igazolni, hogy a feltételeknek megfelel, a külföldit tájékoztatni kell arról, hogy lehetősége van kérelmét annak az országnak a diplomáciai képviseletéhez benyújtani, amely a fő úticélja.

i) A képviseleti megállapodás tovább javítható a konzultációs hálózat kiterjesztésével, továbbá olyan szoftver kifejlesztésével, amely lehetővé tenné a képviselő ország képviseletei számára, hogy konzultáljanak a képviselt ország központi hatóságaival.

j) E dokumentum mellékletét képezi egy olyan táblázat, amely a schengeni vízumok olyan harmadik országokban történő kiadására szolgáló képviseletre vonatkozik, ahol nem minden schengeni állam rendelkezik képviselettel. A Központi Csoport hivatalosan megállapítja e táblázat módosításait [2], amelyeket az érintett schengeni államok közös megegyezéssel fogadtak el.

Hága, 1996. június 27.

az elnök

M. Patijn

[1] A Közös konzuli utasítások 13. mellékletét ennek megfelelően korrigálják. Lásd SCH/Com-ex (99)13.

[2] Lásd az SCH/Com-ex (99)13 dokumentum 4. mellékletét.

--------------------------------------------------