I. MELLÉKLET

A 321/2013/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. BEVEZETÉS

Az átjárhatósági műszaki előírás (ÁME) az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott olyan előírás, amely valamely alrendszerre (vagy annak egy részére) vonatkozik annak érdekében, hogy biztosítsa:

—	a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, és

—	az alapvető követelményeknek való megfelelést.”

2.	Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „1.2. Földrajzi hatály Ez a rendelet az uniós vasúti rendszerre alkalmazandó.”

Az 1.3. pont első mondatának és a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez az ÁME:

a)	a »járművek – teherkocsik« alrendszert szabályozza;”

A 2.1. cikk második bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	speciális járművek;”

A 3. pont a következőképpen módosul:

a bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2016/797 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek meg kell felelniük a vonatkozó alapvető követelményeknek. Az alapvető követelményeket általánosan az említett irányelv III. melléklete határozza meg. E melléklet 1. táblázata ismerteti az ezen ÁME szerinti alapvető paramétereket és kapcsolódásukat az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletében kifejtett alapvető követelményekhez.”

az 1. táblázat a következő 4.2.3.5.3. sorral egészül ki:

„4.2.3.5.3.

Kisiklásérzékelő és -megelőző funkció

1.1.1.

1.1.2.

2.4.3.”

A 4.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.1. Bevezetés

Az (EU) 2016/797 irányelv tárgyát képező vasúti rendszer, amelynek a teherkocsik részét alkotják, olyan integrált rendszer, amelynek egységességét ellenőrizni kell. Az egységességet különösen a következők tekintetében kell vizsgálni: a »járművek« alrendszerre vonatkozó előírások és a hálózattal való kompatibilitás (4.2. pont), más olyan vasúti alrendszerekhez való interfészek, amelyekbe a »járművek« alrendszer integrálódik (4.2. és 4.3. pont), valamint az üzemeltetésre és a karbantartásra vonatkozó eredeti szabályok (4.4. és 4.5. pont) az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

Az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (4) bekezdésében és IV. mellékletének 2.4. pontjában említett műszaki dokumentációban szerepelniük kell különösen azon tervezési paramétereknek, amelyek az adott hálózattal való kompatibilitással kapcsolatosak.”

7.	A 4.2.1. pont harmadik bekezdését el kell hagyni;

A 4.2.2.2. pont a következőképpen módosul:

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A kocsiszekrény szerkezetét, a berendezések tartozékait, az emelési és felbakolási pontokat úgy kell megtervezni, hogy a D. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott terhelési feltételek mellett ne forduljon elő se repedés, se jelentősebb tartós deformáció vagy törés.”

b)	a negyedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az egységen jelölni kell az emelési és a felbakolási pontokat. A jelöléseknek meg kell felelniük a D. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásnak.”

9.	A 4.2.2.3. pont a következő bekezdéssel egészül ki: „A kombinált szállításhoz használandó és teherkocsi-kompatibilitási kóddal ellátandó egységeket fel kell szerelni az intermodális rakodási egységet rögzítő eszközökkel.”

10.

A 4.2.3.1. pont a következőképpen módosul:

a második és a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Valamely egység kívánt referenciaprofilnak való megfelelését (ideértve a hordmű referenciaprofijának való megfelelést is) a D. függelék [4] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott módszerek egyikével kell biztosítani.

A D. függelék [4] jelzőszámú sorában említett előírásban leírt kinematikus módszert kell alkalmazni annak megállapítására, hogy az egység tekintetében meghatározott referenciaprofil megfelel-e a vonatkozó, kívánt G1, GA, GB és GC referenciaprofilnak, ideértve a hordmű számára meghatározott GI1 és GI2 referenciaprofilt is.”

b)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „A kombinált szállításhoz használandó egységeket a H. függelék követelményeinek, valamint a D.2. függelék [B] jelzésű sorában említett előírásnak megfelelően kell kódokkal ellátni.”

11.	A 4.2.3.2. pont második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A legfeljebb 25 tonna tengelyterhelésű egységek megengedett terhelhetőségét a D. függelék [5] jelzőszámú sorában említett előírás alkalmazásával kell meghatározni.”

12.

A 4.2.3.3. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.2.3.3. Vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás

A kompatibilitást a D.2. függelék [A] jelzésű sorában említett műszaki dokumentum rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani, ha az egységnek kompatibilisnek kell lennie az alábbi vonatérzékelő rendszerek közül eggyel vagy többel:

a)	sínáramkörökön alapuló vonatérzékelő rendszerek (a kerékpár elektromos ellenállása a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy a jármű szintjén is értékelhető);

b)	tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszerek;

c)	hurokberendezésen alapuló vonatérzékelő rendszerek.

Az ide tartozó különleges eseteket az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 7.7. pontja határozza meg.”

13.

A 4.2.3.4. pont második és harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az egységnek az 1 435 mm-es nyomtávú hálózaton érzékelhetőnek kell lennie pálya menti berendezéssel, akkor az egységnek a megfelelő láthatóság érdekében meg kell felelnie a D. függelék [6] jelzőszámú sorában említett előírásnak.

Az 1 524 mm-es, 1 600 mm-es vagy 1 668 mm-es nyomtávú hálózaton üzemeltetni kívánt egységek esetében a 2. táblázat megfelelő értékeit kell alkalmazni, amelyek a D. függelék [6] jelzőszámú sorában említett előírás paraméterein alapulnak.”

14.

A 4.2.3.5.2. pont második bekezdésének első franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–	a D. függelék [7] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott eljárás követése, vagy”

15.

A szöveg a következő 4.2.3.5.3. ponttal egészül ki:

„4.2.3.5.3. Kisiklásérzékelő és -megelőző funkció

A kisiklás érzékelésére és megelőzésére szolgáló funkció célja a kisiklás megelőzése vagy az egység kisiklásával kapcsolatos következmények enyhítése.

Ha az egység rendelkezik kisiklásérzékelő és -megelőző funkcióval, az alábbi követelményeknek kell megfelelnie.

4.2.3.5.3.1. Általános követelmények

A funkciónak képesnek kell lennie arra, hogy érzékelje az egység kisiklását vagy azokat a körülményeket, amelyek a kisiklás előjelei, összhangban az alábbi 4.2.3.5.3.2., 4.2.3.5.3.3. és 4.2.3.5.3.4. pontban meghatározott három követelményrendszer egyikével.

E követelmények az alábbiak szerint kombinálhatók:

4.2.3.5.3.2. és 4.2.3.5.3.3.

4.2.3.5.3.2. és 4.2.3.5.3.4.

4.2.3.5.3.2. Kisiklásmegelőző funkció (DPF)

A DPF-nek jelzést kell küldenie a vonatot továbbító mozdony vezetőfülkéjébe, amint az egységnél kisiklási előjel érzékelhető.

A DPF vonatszintű rendelkezésre állását lehetővé tevő jelet és annak az egység, a mozdony és a vonat részét alkotó egyéb összekapcsolt egység(ek) közötti továbbítását a műszaki dokumentációban dokumentálni kell.

4.2.3.5.3.3. Kisiklásérzékelő funkció (DDF)

A DDF-nek jelzést kell küldenie a vonatot továbbító mozdony vezetőfülkéjébe, amint az egységnél kisiklás érzékelhető.

A DDF vonatszintű rendelkezésre állását lehetővé tevő jelet és annak az egység, a mozdony és a vonat részét alkotó egyéb összekapcsolt egység(ek) közötti továbbítását a műszaki dokumentációban dokumentálni kell.

4.2.3.5.3.4. Kisiklásérzékelő és fékező funkció (DDAF)

A kisiklás érzékelésekor a DDAF-nek automatikusan működésbe kell hoznia a féket anélkül, hogy a mozdonyvezető hatástalaníthatná azt.

A téves kisiklásérzékelés kockázatát elfogadható szintre kell korlátozni.

Ezért a DDAF-et a 402/2013/EU végrehajtási rendeletnek megfelelő kockázatértékelésnek kell alávetni.

Lehetővé kell tenni, hogy az egység megállását követően a DDAF közvetlenül az egységen deaktiválható legyen. A deaktiválás kikapcsolja a DDAF-et és leválasztja a fékrendszerről.

A DDAF-nek jeleznie kell a státuszát (aktivált/deaktivált), és a státusznak az egység mindkét oldaláról láthatónak kell lennie. Ha ez fizikailag nem kivitelezhető, a DDAF-nek jeleznie kell a státuszát úgy, hogy az legalább az egyik oldalról látható legyen, és a teherkocsi másik oldalát a D. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően kell megjelölni.”

16.

A 4.2.3.6.1. pont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A forgóváz keretének, minden ahhoz csatlakozó berendezésnek és a forgóvázat a kocsiszekrénnyel összekapcsoló szerkezetnek az integritásáról a D. függelék [9] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott módszerek alapján kell meggyőződni.”

17.

A 4.2.3.6.2. pontban a 3. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„3. táblázat

A kerékpárok geometriai méreteinek határértékei

Megnevezés		Kerékátmérő D [mm]	Legkisebb érték [mm]	Legnagyobb érték [mm]
1 435 mm	Futófelületek közötti távolság (SR) SR = AR + Sd,left + Sd,right	330 ≤ D ≤ 760	1 415	1 426
		760 < D ≤ 840	1 412	1 426
		D > 840	1 410	1 426
	Hátoldalak közötti távolság (AR)	330 ≤ D ≤ 760	1 359	1 363
		760 < D ≤ 840	1 358	1 363
		D > 840	1 357	1 363
1 524 mm	Futófelületek közötti távolság (SR) SR = AR + Sd,left + Sd,right	400 ≤ D < 840	1 492	1 514
		D ≥ 840	1 487	1 514
	Hátoldalak közötti távolság (AR)	400 ≤ D < 840	1 444	1 448
	Hátoldalak közötti távolság (AR)	D ≥ 840	1 442	1 448
1 600 mm	Futófelületek közötti távolság (SR) SR = AR + Sd,left + Sd,right	690 ≤ D ≤ 1 016	1 573	1 592

	Hátoldalak közötti távolság (AR)	690 ≤ D ≤ 1 016	1 521	1 526
	Hátoldalak közötti távolság (AR)
1 668 mm	Futófelületek közötti távolság (SR) SR = AR + Sd,left + Sd,right	330 ≤ D < 840	1 648 (1)	1 659
		840 ≤ D ≤ 1 250	1 648 (1)	1 659
	Hátoldalak közötti távolság (AR)	330 ≤ D < 840	1 592	1 596
	Hátoldalak közötti távolság (AR)	840 ≤ D ≤ 1 250	1 590	1 596

18.

A 4.2.4.3.2.1. pont második és harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az egység fékteljesítményének összhangban kell lennie a D. függelék [16], [37], [58] vagy [17] jelzőszámú sorában említett előírások egyikével.

A számítást ellenőrzővizsgálatokkal kell igazolni. A D. függelék [17] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti fékteljesítmény-számítást az ugyanazon előírásban vagy a D. függelék [58] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározottak szerint kell igazolni.”

19.

A 4.2.4.3.2.2. pont a következőképpen módosul:

a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az egység rögzítőfékkel van felszerelve, az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

—	a jármű mozdulatlanul áll a szándékos kioldásig,

—	amennyiben közvetlenül nem lehetséges a rögzítőfék állapotának meghatározása, az állapotot mutató jelzőműszert helyeznek el kívül, a jármű mindkét oldalán,

—	a rögzítőfék minimális fékerejét szélcsendben a D. függelék [16] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott számításokkal kell megállapítani.”

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„Adott esetben a számításokban meg kell határozni a következőket:

—	a terheletlen teherkocsi minimális rögzítőfékereje,

—	a teljesen megterhelt teherkocsi maximális rögzítőfékereje,

—	az átváltási terhelési tömeg, azaz a legnagyobb rögzítőfék-erő melletti legalacsonyabb terhelési szint,

—	az egység rögzítőfékjének tervezésekor legfeljebb 0,12-os kerék-sín (acél-acél) tapadási tényezőt vesznek figyelembe.”

20.	A 4.2.5. pont nyolcadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az egységnek a hó-, jég- és jégesőviszonyokra való tekintet nélkül teljesítenie kell ezen ÁME vonatkozó, a névleges tartománynak megfelelő, a D. függelék [18] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott követelményeit.”

21.	A 4.2.6.2.1. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az egységet a D. függelék [27] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti rendelkezéseknek megfelelően földelni kell.”

22.	A 4.2.6.2.2. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az egységet úgy kell megtervezni, hogy a D. függelék [27] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti rendelkezéseknek megfelelően ne jöhessen létre közvetlen érintkezés.”

23.	A 4.2.6.3. pont második mondata helyébe a következő szöveg lép: „A szóban forgó eszközök méretének és távolságának meg kell felelnie a D. függelék [28] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti leírásnak.”

24.

A 4.3.1. pontban az 5. táblázat a következőképpen módosul:

a)	az első oszlop címsorának helyébe a következő szöveg lép: „A WAG ÁME megfelelő pontja”;

b)	a második oszlop címsorának helyébe a következő szöveg lép: „Az INF ÁME megfelelő pontja”;

c)	az utolsó sort el kell hagyni.

25.

A 4.3.2. pontban a 6. táblázat a következőképpen módosul:

a)	az első oszlop címsorának helyébe a következő szöveg lép: „A WAG ÁME megfelelő pontja”;

b)	a második oszlop címsorának helyébe a következő szöveg lép: „Az OPE ÁME megfelelő pontja”;

c)	az utolsó sort el kell hagyni.

26.

A 4.3.3. pontban a 7. táblázat a következőképpen módosul:

a)	az első oszlop címsorának helyébe a következő szöveg lép: „A WAG ÁME megfelelő pontja”;

a második oszlop helyébe a következő szöveg lép:

„A CCS ÁME megfelelő pontja

—	4.2.10.: Pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás: a jármű felépítése

—	4.2.11.: Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között

—	4.2.10.: Pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás: a jármű felépítése

—	4.2.11.: Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között

—	4.2.10.: Pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás: a jármű felépítése”

27.	A 4.4. pont utolsó bekezdésében a következő mondatot el kell hagyni: „A bejelentett szervezet csak azt ellenőrzi, hogy az üzemeltetési dokumentáció rendelkezésre áll-e.”

28.	A 4.5. pont harmadik bekezdésében a következő mondatot el kell hagyni: „A bejelentett szervezet csak azt ellenőrzi, hogy a karbantartási dokumentáció rendelkezésre áll-e.”

29.	A 4.5.1. pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „Az általános dokumentáció a következőkből áll:”

30.	A 4.5.2. pontban a bevezető bekezdés harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép: „A karbantartási tervet alátámasztó dokumentáció a következőkből áll:”

31.

A 4.8. pont első bekezdése a következőképpen módosul:

a)	a huszadik franciabekezdést el kell hagyni;

a szöveg a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

—	„A rögzítőfék legkisebb és adott esetben legnagyobb fékereje, valamint (ha szükséges) az átváltási terhelési tömeg

—	Azon tengelyek száma, amelyeken a rögzítőféket működtetik

—	Az alábbi funkciók közül egy vagy több megléte: DDF, DPF, DDAF.

—	A kisiklásról vagy a kisiklás előjeléről tájékoztató jel, valamint e jel átvitelének leírása a DDF-fel vagy DPF-fel felszerelt egységek esetében.”

32.

A 6.1.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.1.2.1. Futómű

A menetdinamikai viselkedés megfelelőségértékelését a D. függelék [8] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban kell elvégezni.

A szóban forgó előírásban leírt, bevált futóművel felszerelt egységekről vélelmezni kell, hogy megfelelnek a vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy a futóműveket szokásos felhasználási területükön belül alkalmazzák.

A bevált futóművel felszerelt teherkocsi üzem közbeni minimális és maximális tengelyterhelésének meg kell felelnie a D. függelék [8] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott, a bevált futómű terheletlen és megterhelt állapota közötti terhelési feltételeknek.

Amennyiben a minimális tengelyterhelés nem érhető el a jármű terheletlen állapotban lévő tömegével, alkalmazhatók a kocsira olyan használati feltételek, amelyek megkövetelik, hogy a teherkocsit mindig a legkisebb hasznos tömeggel vagy egy ballaszttal (például üres rakodószerkezettel) üzemeltessék annak érdekében, hogy megfeleljen a D. függelék [8] jelzőszámú sorában említett előírások paramétereinek.

Ebben az esetben a tesztpályán végzett vizsgálatok alóli mentességet biztosító »A teherkocsi tömege terheletlen állapotban« paraméter helyettesíthető a »Minimális tengelyterhelés« paraméterrel. Ezt használati feltételeként fel kell tüntetni a műszaki dokumentációban.

A forgóvázkeret szilárdságának értékelését a D. függelék [9] jelzőszámú sorában említett előírás alapján kell elvégezni.”

33.

A 6.1.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.1.2.2. Kerékpár

A kerékpár-alkatrészcsoport mechanikai tulajdonságainak megfelelőségértékelését a D. függelék [10] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően kell elvégezni, amely határértékeket határoz meg az elemekre ható tengelyirányú erőre és a kapcsolódó ellenőrző vizsgálatra nézve.”

34.

A 6.1.2.3. a) pont első, második és harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Kovácsolt és hengerelt kerekek: A mechanikai jellemzőket a D. függelék [11] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott eljárást követve kell ellenőrizni.

Ha a kerék futófelületére ható féktuskókkal ellátott kereket használnak, a kereket a legnagyobb várható fékezési energia számításba vételével hőmechanikai szempontból is ellenőrizni kell. El kell végezni a D. függelék [11] jelzőszámú sorában említett előírásban leírt típusvizsgálatot annak ellenőrzése érdekében, hogy a nyomkarima fékezés közbeni oldalirányú elmozdulása és a maradékfeszültség a megadott tűréshatárokon belül marad-e.

Az említett előírás meghatározza a kovácsolt és hengerelt kerekek esetében a maradékfeszültségre vonatkozó döntési kritériumokat.”

35.

A 6.1.2.4. pont első és második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az alkatrészcsoporttal kapcsolatos fenti követelményeken túlmenően a tengely mechanikai ellenállási és kifáradási jellemzőinek megfelelőségértékelését a D. függelék [12] jelzőszámú sorában említett előírás alapján kell végezni.

Az előírás magában foglalja a megengedett igénybevételre vonatkozó döntési kritériumokat. Ellenőrzési eljárást kell életbe léptetni a gyártási fázisban annak biztosítására, hogy a tengelyek mechanikai jellemzőiben bekövetkező változásokból fakadó hibák ne befolyásolhassák hátrányosan a biztonságot. Ellenőrizni kell a tengely anyagának szakítószilárdságát, ütésállóságát, felszíni épségét, anyagjellemzőit és anyagtisztaságát. Az ellenőrzési eljárásnak meg kell határoznia az egyes ellenőrizendő jellemzőkre használt mintavételi eljárást.”

36.	A 6.2.2.1. pont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A megfelelőségértékelésnek összhangban kell lennie a D. függelék [3] vagy [1] jelzőszámú sorában említett előírások egyikével.”

37.	A 6.2.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „6.2.2.2. Csavart vágányon való kisiklással szembeni védelem A megfelelőségértékelést a D. függelék [7] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban kell elvégezni.”

38.

A 6.2.2.3. pont a következőképpen módosul:

a)	az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A megfelelőségértékelést a D. függelék [7] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban kell elvégezni.”

b)	a második bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az 1 668 mm-es nyomtávú hálózaton üzemeltetett egységek esetében az említett előírás szerinti, Rm = 350 m sugárra előírt vezetőerő becsült értékének értékelését a következő képlet szerint kell kiszámítani:”

c)	az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A jelentésben fel kell tüntetni a legnagyobb egyenértékű kúpossági érték és a sebesség azon kombinációját, amely mellett teljesül a D. függelék [7] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti stabilitási kritérium.”

39.	A 6.2.2.4. pont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A görgőscsapágy mechanikai ellenállási és kifáradási jellemzőire vonatkozó megfelelőségértékelésnek összhangban kell lennie a D. függelék [13] jelzőszámú sorában említett előírással.”

40.

A 6.2.2.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.2.2.5. Kerékpár manuális cseréjére alkalmas futómű

Nyomtávszabályzás 1 435 mm és 1 668 mm között

A D. függelék [14] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti, a tengely- és forgóvázegységekkel kapcsolatos műszaki megoldásokat úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a 4.2.3.6.7. pont szerinti követelményeknek.”

Nyomtávszabályzás 1 435 mm és 1 524 mm között

A D. függelék [15] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti műszaki megoldást úgy kell tekinteni, mint amely megfelel a 4.2.3.6.7. pont szerinti követelményeknek.”

41.	A 6.2.2.8.1. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A tűzvédelmi gátakat a D. függelék [19] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban kell vizsgálni.”

42.

A 6.2.2.8.2. pont a következőképpen módosul:

az első és a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az anyagok gyúlékonysági és lángterjedési tulajdonságaira vonatkozó vizsgálatokat a D. függelék [20] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban kell elvégezni, és határértéknek a CFE ≥ 18 kW/m2-t kell tekinteni.

Forgóvázak gumirészei esetében a vizsgálatot a D. függelék [23] jelzőszámú sorában említett előírás szerint kell elvégezni, ahol a MARHE ≤ 90 kW/m2 határérték alkalmazandó a D. függelék [22] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott vizsgálati feltételek mellett.”

a harmadik bekezdés hatodik franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–	a D. függelék [21] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti C-s3, d2 vagy annál magasabb kategória követelményeinek megfelelő anyagok.”

43.	A 6.2.2.8.3. pont helyébe a következő szöveg lép: „6.2.2.8.3. Kábelek Az elektromos kábeleket a D. függelék [24] és [25] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően kell kiválogatni és lefektetni.”

44.	A 6.2.2.8.4. pont helyébe a következő szöveg lép: „6.2.2.8.4. Gyúlékony folyadékok Az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a D. függelék [26] jelzőszámú sorában említett előírással.”

45.

A 7.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.1. Forgalombahozatali engedély

(1)

Ez az ÁME az 1.1., 1.2. és 2.1. pontban meghatározott alkalmazási körön belül a »járművek – teherkocsik« alrendszerre alkalmazandó, és olyan járművekre vonatkozik, amelyeket ezen ÁME alkalmazásának kezdőnapja után hoznak forgalomba, kivéve, ha a 7.1.1. pont (Alkalmazás a már folyamatban lévő projektekre) alkalmazandó.

(2)

Ez az ÁME önkéntes alapon a következőkre is alkalmazandó:

—	a 2.1. a) pontban említett egységek közlekedése közben, amennyiben megfelelnek az ezen ÁME-ban meghatározott »egység« fogalmának, és

—	a 2.1. c) pontban meghatározott egységek üres összeállításban.

Amennyiben a kérelmező ezen ÁME alkalmazását választja, a megfelelő EK-hitelesítési nyilatkozatot a tagállamoknak ekként kell elismerniük.

(3)

Az e melléklet 2023. szeptember 28. előtt alkalmazandó változatának való megfelelés az ezen ÁME-nak való megfeleléssel egyenértékűnek tekintendő, kivéve az A. függelékben felsorolt módosítások tekintetében.”

46.

A 7.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.1.1. Alkalmazás a már folyamatban lévő projektekre

(1)

Ezen, 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó ÁME alkalmazása nem kötelező azon projektek esetében, amelyek kidolgozása az említett időpontban A. vagy B. fázisban tart a korábbi ÁME (vagyis az (EU) 2020/387 bizottsági végrehajtási rendelettel (*1) módosított ezen rendelet) 7.2.3.1.1. és 7.2.3.1.2. pontjának megfelelően.

(2)

Az A. függelék A.2. táblázatának sérelme nélkül a 4., 5. és 6. pont követelményei önkéntes alapon alkalmazhatók az (1) pontban említett projektekre.

(3)

Ha a kérelmező úgy dönt, hogy ezt az ÁME-verziót nem alkalmazza egy folyamatban lévő projektre, ezen ÁME-nak az (1) pontban említett A. fázis kezdetén alkalmazandó változatát továbbra is alkalmazni kell.

(*1) A Bizottság (EU) 2020/387 végrehajtási rendelete (2020. március 9.) a 321/2013/EU, az 1302/2014/EU és az (EU) 2016/919 rendeletnek a felhasználási terület kiterjesztése és az átmeneti időszakok tekintetében történő módosításáról (HL L 73., 2020.3.10., 6. o.).”;"

47.

A 7.1.2. pont harmadik bekezdése a következőképpen módosul:

a d) pont után a szöveg a következő d1) és d2) ponttal egészül ki:

„d1)

Ha az egység a sínen keresztül interferenciaáramot generáló elektronikus fedélzeti berendezéssel rendelkezik, annak a (D.2. függelék [A] jelzésű sorában említett műszaki dokumentumban meghatározott) »befolyásoló egységnek«, amelynek az egység a tervek szerint részét képezi, meg kell felelnie az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikke szerint bejelentett sínáramkörökre vonatkozó különleges eseteknek a D.2. függelék [A] jelzésű sorában említett műszaki dokumentum szerinti harmonizált járművizsgálati módszerek és járműimpedancia alkalmazásával. Az egység megfelelősége az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikkében említett műszaki dokumentáció alapján igazolható, a bejelentett szervezet az EK-hitelesítés részeként ellenőrzi.

d2)

Ha az egység olyan elektromos vagy elektronikus fedélzeti berendezéssel rendelkezik, amely elektromágneses interferenciamezőket generál:

—	egy tengelyszámláló kerékérzékelőjének közelében, vagy

—	adott esetben a sínen keresztüli visszavezetett áram által indukálva,

annak a (D.2. függelék [A] jelzésű sorában említett műszaki dokumentumban meghatározott) »befolyásoló egységnek«, amelynek az egység a tervek szerint részét képezi, meg kell felelnie az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikke szerint bejelentett tengelyszámlálókra vonatkozó különleges eseteknek. Az egység megfelelősége a D.2. függelék [A] jelzésű sorában említett műszaki dokumentum szerinti harmonizált járművizsgálati módszerek és járműimpedancia alkalmazásával, vagy – alternatívaként – az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikkében említett műszaki dokumentáció alapján igazolható. Az egységet a bejelentett szervezet az EK-hitelesítés részeként ellenőrzi.”

Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	„Az egység kézi kapcsolókészülékkel vagy félautomata vagy automata kapcsolókészülékkel van felszerelve a C. függelék 1. pontjában meghatározott előírásokkal összhangban (ideértve a 8. pont betartását is).”

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)	Az egységet a D. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásokkal összhangban el kell látni valamennyi alkalmazandó jelöléssel.”

a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)	A minimális és – adott esetben – a maximális rögzítőfékerőt, a kerékpárok számát (N) és azon kerékpárok számát, amelyeken a rögzítőféket működtetik (n), az 1. ábra szerint kell jelölni:

1. ábra

A rögzítőfékerő jelölése

”;

48.

A 7.2.1. pont ötödik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, nem tanúsított rendszerelemek: Az 5. pont szerinti, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek megfelelő, de megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező alkotóelemek, amelyeket a 8. cikk szerinti átmeneti időszak lejárta előtt gyártottak.”

49.

A 7.2.2. pontban a címsor helyébe a következő szöveg lép:

„7.2.2.

Üzemben lévő egység vagy meglévő egységtípus változása”;

50.	A 7.2.2.1. pont második bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A 7.2.2. pont egy már üzemben lévő egység vagy meglévő egységtípustípus változása(i) esetén alkalmazandó, beleértve a felújítást vagy korszerűsítést is.”

51.

A 7.2.2.2. pont a következőképpen módosul:

a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 7.2.2.3. pont sérelme nélkül, ezen ÁME vagy az 1304/2014/EU bizottsági rendelet (*2) (NOI ÁME, lásd annak 7.2. pontját) követelményeinek való megfelelés csak az ezen ÁME-ban meghatározott azon alapvető paraméterek tekintetében szükséges, amelyeket a változás(ok) érinthet(nek).

(*2) A Bizottság 1304/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a „járművek – zaj” alrendszerre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról, a 2008/232/EK határozat módosításáról és a 2011/229/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 356., 2014.12.12., 421. o.).” "

a 11a. táblázat a következő 4.2.3.5.3. sorral egészül ki:

„4.2.3.5.3.

Kisiklásérzékelő és -megelőző funkció

Kisiklásérzékelő és -megelőző funkció(k) megléte és típusa

Kisiklásérzékelő/-megelőző funkció telepítése/eltávolítása

Nem alkalmazandó”

a tizenkettedik és a tizenharmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány kiállítása érdekében a változást kezelő szerv által kiválasztott bejelentett szervezet hivatkozhat a következőkre:

—	a konstrukció változatlan alkatrészeinek, vagy változó, de az alrendszer megfelelőségét nem befolyásoló alkatrészeinek eredeti EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványa, amennyiben az még érvényes;

—	az (eredeti tanúsítványt módosító) további EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány a konstrukció olyan módosított alkatrészei tekintetében, amelyek befolyásolják az alrendszernek a 7.2.3.1.1. pontban meghatározott tanúsítási keretben említett ÁME-knak való megfelelőségét.

Amennyiben az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány érvényességi ideje az eredeti típus tekintetében 10 évre korlátozódik (a korábbi A/B fázis koncepciójának alkalmazása miatt), az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány érvényességi ideje a módosított típus, a típusváltozat és a típuskivitel tekintetében 14 évre korlátozódik attól az időponttól számítva, amikor a kérelmező kijelöli a bejelentett szervezetet a kezdeti járműtípus hitelesítésére (az eredeti EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány A. fázisának kezdete).”

52.

A 7.2.2.3. pontban a cím és az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„7.2.2.3. A 2015. január 1-je előtt első üzembehelyezési engedéllyel rendelkező, EK-hitelesítési nyilatkozat hatálya alá nem tartozó üzemben lévő egységekre vonatkozó külön szabályok

A 2015. január 1-je előtti első üzembehelyezési engedéllyel rendelkező, üzemben lévő egységekre a 7.2.2.2. pont mellett az alábbi szabályokat is alkalmazni kell, amennyiben a változás hatóköre befolyásolja az EK-nyilatkozatban nem szereplő alapvető paramétereket.”

53.

A 7.2.2.4. pont a következőképpen módosul:

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„7.2.2.4.

A 2008/57/EK irányelvvel összhangban engedéllyel rendelkező és üzemben lévő vagy 2010. július 19. előtt már üzemben lévő egységek felhasználási területének kiterjesztésére vonatkozó szabályok”;

a 4. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a kiterjesztett felhasználási terület ezen ÁME-ban, a zajra vonatkozó ÁME-ban és az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-ban felsorolt bármely részéhez kapcsolódó különleges esetek;”

54.

A 7.2.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.2.3.1. Vasúti jármű alrendszer

Ez a pont az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének (26) pontjában meghatározott azon vasútijármű-típusra (ezen ÁME összefüggésében egységtípusra) vonatkozik, amely az ezen ÁME 6.2. pontjával összhangban EK típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsításon esik át. Alkalmazandó továbbá a zajra vonatkozó ÁME-nak megfelelő EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati eljárásra is, mivel az említett ÁME hivatkozik ezen ÁME-ra teherkocsikra való alkalmazás kapcsán.

Az EK-típusvizsgálat vagy -konstrukcióvizsgálat ÁME szerinti értékelésének alapját ezen ÁME F. függelékének »Tervezés felülvizsgálata« és »Típusvizsgálat« oszlopa, valamint a zajra vonatkozó ÁME C. függeléke határozza meg.”

55.

A 7.2.3.1.1. és a 7.2.3.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.2.3.1.1. Fogalommeghatározások

(1) Kezdeti értékelési keret

A kezdeti értékelési keret azon ÁME-k csoportját jelenti (ezen ÁME és a zajra vonatkozó ÁME), amelyek a tervezési fázis elején alkalmazandók, amikor a kérelmező szerződést köt a bejelentett szervezettel.

(2) Tanúsítási keret

A tanúsítási keret azon ÁME-k csoportját jelenti (ezen ÁME és a zajra vonatkozó ÁME), amelyek az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány kiadásakor alkalmazandók. Ez gyakorlatilag a tervezési fázisban hatályba lépett ÁME-k felülvizsgálataival módosított kezdeti értékelési keret.

(3) Tervezési fázis

A tervezési fázis az az időszak, amely akkor kezdődik, amikor a kérelmező szerződést köt az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezettel, és akkor végződik, amikor az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt kiadják.

A tervezési fázis kiterjedhet egy típusra, valamint egy vagy több típusváltozatra és típuskivitelre. Minden típusváltozat és típuskivitel tervezési fázisa a főtípuséval egy időben kezdődik.

(4) Gyártási fázis

A gyártási fázis az az időszak, amely során az egységek forgalomba hozhatók érvényes EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra hivatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat alapján.

(5) Üzemben lévő egységek

Egy egység akkor tekintendő üzemben lévőnek, amikor a 2007/756/EK határozattal összhangban a nemzeti járműnyilvántartásban vagy az (EU) 2018/1614 végrehajtási határozattal összhangban az európai járműnyilvántartásban »Érvényes« nyilvántartási státuszban, »00« kóddal bejegyezésre kerül, és az (EU) 2019/779 végrehajtási rendelettel összhangban biztonságos üzemeltetési állapotban tartják.

7.2.3.1.2. Az EK-típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványokra vonatkozó szabályok

(1)

A bejelentett szervezet a tanúsítási keretre hivatkozva adja ki az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt.

(2)

Ha a tervezési fázisban ezen ÁME vagy a zajra vonatkozó ÁME felülvizsgált változata hatályba lép, a bejelentett szervezet a következő szabályok szerint kiállítja az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt:

—

Az A. függelékben nem hivatkozott ÁME-kat érintő módosítások esetében a kezdeti értékelési keretnek való megfelelés a tanúsítási keretnek való megfelelést is jelenti. A bejelentett szervezet a tanúsítási keretre hivatkozva, további értékelés nélkül kiállítja az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt

—

Az A. függelékben hivatkozott ÁME-kat érintő módosítások esetében azok alkalmazása a függelékben meghatározott átmeneti szabályok szerint kötelező. A bejelentett szervezet az átmeneti időszak alatt a tanúsítási keretre hivatkozva, további értékelés nélkül kiállíthatja az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt. A bejelentett szervezet az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványban meghatározza a kezdeti értékelési keret szerint értékelt valamennyi pontot.

(3)

Amennyiben a tervezési fázisban ezen ÁME vagy a zajra vonatkozó ÁME több felülvizsgált változata is hatályba lép, a (2) pont valamennyi felülvizsgált változatra alkalmazandó.

(4)

Minden esetben megengedett (de nem kötelező) bármelyik ÁME legfrissebb változatának – teljes egészében vagy egyes pontok tekintetében történő – használata, kivéve, ha a szóban forgó ÁME-k felülvizsgált változata erről kifejezetten másként rendelkezik; az egyes pontokra korlátozott alkalmazás esetében a kérelmezőnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények következetesek, és ezt a bejelentett szervezetnek jóvá kell hagynia.”

56.

A szöveg a következő 7.2.3.1.3. ponttal egészül ki:

„7.2.3.1.3. Az EK-típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványok érvényessége

(1)

Ezen ÁME vagy a zajra vonatkozó ÁME felülvizsgált változatának hatálybalépése esetén az alrendszer EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványa érvényben marad, kivéve, ha azt valamelyik ÁME módosításának különleges átmeneti szabályai szerint felül kell vizsgálni.

(2)

Csak különleges átmeneti szabályokkal együtt járó ÁME-változások alkalmazhatók a gyártási fázisban lévő vagy az üzemben lévő egységekre.”

57.

A 7.2.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.2.3.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

(1)

Ez a pont azokra a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozik, amelyek típusvizsgálat vagy tervvizsgálat vagy alkalmazhatósági vizsgálat tárgyát képezik.

(2)

A típus- vagy tervvizsgálat vagy alkalmazhatósági vizsgálat akkor is érvényes marad, ha ezen ÁME vagy a zajra vonatkozó ÁME felülvizsgálata hatályba lép, kivéve, ha a szóban forgó ÁME-k felülvizsgálata kifejezetten másként rendelkezik.

Ezen idő alatt azonos típusú rendszerelemek új típusvizsgálat nélkül hozhatók forgalomba.”

58.

A 7.3.1. pont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 7.3.2. pontban felsorolt különleges esetek kategóriái:

—	»P« esetek: »állandó« (»permanent«) esetek.

—	»T0« esetek: határozatlan idejű ideiglenes (»temporary«) esetek, amelyek tekintetében a célrendszert egy még meghatározandó időpontig kell elérni.

—	»T2« esetek: ideiglenes (»temporary«) esetek, amelyek tekintetében a célrendszert 2035. december 31-ig kell elérni.”

59.

A 7.3.2.2. pont a következőképpen módosul:

a)	„az EN 15437-1:2009” kifejezés helyébe a következő szöveg lép: „EN 15437-1:2009+A1:2022”;

b)	az a) alpont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „(»T2«) A svéd vasúthálózaton üzemeltetni kívánt egységeknek meg kell felelniük a 12. táblázatban meghatározott célzónákkal és tiltott zónákkal kapcsolatos követelményeknek.”

a szöveg a következő b) ponttal egészül ki:

„b)

Franciaország különleges esete (»T0«)

Ez a különleges eset a francia vasúthálózaton üzemeltetni kívánt valamennyi egységre vonatkozik.

Az EN 15437-1:2009+A1:2022 szabvány 5.1. és 5.2. pontja a következő konkrét méretek mellett alkalmazandó. A jelölések megegyeznek a szabvány 3. ábráján találhatóakkal.

WTA	=	70 mm
YTA	=	1 092,5 mm
LTA	=	Vmax x 0,56 (ahol Vmax a km/h-ban kifejezett legnagyobb pályasebesség a hőnfutásjelző (HABD) szintjén).

A 7.1.2. ponttal összhangban a kölcsönösen elismert egységek és a tengelycsapágy állapotát figyelemmel kísérő fedélzeti berendezéssel ellátott egységek kivételt képeznek ez alól a különleges eset alól. Az egységek 7.1.2. pont szerinti mentesítése nem alkalmazandó, ha a 6.1.2.4. a) pont szerinti egyéb megfelelőségértékelési módszereket alkalmaznak.”

60.	A 7.3.2.4. pontban a címet („Nagy-Britannia (Egyesült Királyság) különleges esete”) és az azt követő két bekezdést el kell hagyni;

61.

A 7.3.2.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.3.2.5. Fékrendszer – biztonsági követelmények (4.2.4.2. pont)

Finnország különleges esete

A csak 1 524 mm-es hálózaton üzemeltetni tervezett teherkocsik esetében a 4.2.4.2. pontban meghatározott biztonsági követelmény teljesítettnek tekinthető, ha az egység megfelel a C. függelék 9. pontjában meghatározott feltételeknek a következő módosításokkal:

(1)	(C. függelék 9. d) pont) a fékteljesítményt a finn hálózaton a jelek közötti legalább 1 200 m távolság alapján kell meghatározni. A minimális fékerőarány 100 km/h esetén 55 %, 120 km/h esetén pedig 85 %;

(2)	(C. függelék 9. l) pont) ha a fékrendszer »futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet igényel, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek meg kell felelnie a 6.1.2.5. pont követelményeinek, vagy öntöttvasból kell készülnie.”

62.	A 7.3.2.7. pontot el kell hagyni;

63.	A 7.6. pontot el kell hagyni;

64.

Az A. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„A. függelék

A követelményeket és az átmeneti rendszereket érintő módosítások

Az A.1. és A.2. táblázatban fel nem sorolt ÁME-pontok esetében a korábbi ÁME-nak (vagyis az (EU) 2020/387 bizottsági végrehajtási rendelettel (*3) módosított ezen rendeletnek) való megfelelés az ezen, 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó ÁME-nak való megfelelést jelenti.

A 7 éves általános átmeneti rendszer hatálya alá tartozó módosítások

Az A.1. táblázatban felsorolt ÁME-pontok esetében a korábbi ÁME-nak való megfelelés nem jelenti az ezen ÁME 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó változatának való megfelelést.

A 2023. szeptember 28-án már tervezési fázisban lévő projekteknek 2030. szeptember 28-tól kell megfelelniük ezen ÁME követelményeinek.

Az A.1. táblázatban felsorolt ÁME-követelmények nem érintik a gyártási fázisban lévő projekteket és az üzemben lévő egységeket.

A.1. táblázat

7 éves átmeneti rendszer

ÁME pont(ok)

ÁME pont(ok) a korábbi ÁME-ban

Az ÁME módosításának magyarázata

4.2.2.3.

pont második bekezdés

Új követelmény

A rögzítőeszközökre vonatkozó követelmény beillesztése

4.2.3.5.3.

Kisiklásérzékelő és -megelőző funkció

Nincs

A kisiklásérzékelő és -megelőző funkcióra vonatkozó követelmények beillesztése

4.2.4.3.2.1.

Üzemi fékrendszer

4.2.4.3.2.1.

Üzemi fékrendszer

A D.1. függelék [16] és [17] jelzőszámú sorában említett előírás fejlesztése

4.2.4.3.2.2.

Rögzítőfék

4.2.4.3.2.2.

Rögzítőfék

A D.1. függelék [17] jelzőszámú sorában említett előírás fejlesztése

4.2.4.3.2.2.

Rögzítőfék

4.2.4.3.2.2.

Rögzítőfék

Módosítás a rögzítőfék-paraméterek kiszámításában

6.2.2.8.1.

Tűzvédelmi gátak tesztelése

6.2.2.8.1.

Tűzvédelmi gátak tesztelése

A D.1. függelék [19] jelzőszámú sorában említett előírás fejlesztése

7.1.2.

h) Rögzítőfék jelölése

7.1.2.

h) Rögzítőfék jelölése

Módosulás az előírt jelölésben

C. függelék 9. pont

A D.1. függelék [38], [39], [46], [48], [49] és [58] jelzőszámú sorában említett előírás fejlesztése

A H. függelékre és D.2. függelék [B] jelzésű sorára hivatkozó pontok

Új követelmény

A kombinált szállításhoz használandó egységek kódokkal való ellátására vonatkozó követelmények beillesztése

A D.2. függelék [A] jelzésű sorára hivatkozó pontok a 3.2.2. pont kivételével

Az ERA/ERTMS/033281 V4-re vonatkozó pontok a 3.2.2. pont kivételével

Az ERA/ERTMS/033281 V5 az ERA/ERTMS/033281 V4 helyébe lép, a fő változások az interferenciaáram-határértékek frekvenciagazdálkodását és a nyitott kérdések lezárását érintik

Egyedi átmeneti rendszer hatálya alá tartozó módosítások:

Az A.2. táblázatban felsorolt ÁME-pontok esetében a korábbi ÁME-nak való megfelelés nem jelenti az ezen, 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó ÁME-nak való megfelelést.

A 2023. szeptember 28-án már tervezési fázisban lévő projekteknek, a gyártási fázisban lévő projekteknek és az üzemben lévő egységeknek 2023. szeptember 28-tól kell megfelelniük ezen ÁME követelményeinek az A.2. táblázatban meghatározott, vonatkozó átmeneti szabályok szerint.

A.2. táblázat

Egyedi átmeneti rendszer

ÁME pont(ok)	ÁME pont(ok) a korábbi ÁME-ban	Az ÁME módosításának magyarázata	Átmeneti rendszer
			A tervezési fázis nem kezdődött meg	A tervezési fázis megkezdődött	Gyártási fázis	üzemben lévő egységek
A D.2. függelék [A] jelzésű sorának 3.2.2. pontjára hivatkozó pontok	Az ERA/ERTMS/033281 V4 3.2.2. pontjára hivatkozó pontok	Az ERA/ERTMS/033281 V5 az ERA/ERTMS/033281 V4 helyébe lép	Az átmeneti rendszert az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME B. függelékének B1. táblázata határozza meg”;

(*3) A Bizottság (EU) 2020/387 (2020. március 9.) végrehajtási rendelete (HL L 73., 2020.3.10., 6. o.), mely a 321/2013/EU rendeletet a vasúti rerndszernek a »járművek – teherkocsik« alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírás tekintetében módosítja."

65.

A C. függelék a következőképpen módosul:

a)	a „További opcionális feltételek” szakaszban a „18” számjegy helyébe „20” lép;

az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. Kézi kapcsolókészülék

A kézi kapcsolókészüléknek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

—	A csavarkapcsos készüléknek a vonóhorog kivételével, illetve magának a vonóhorognak meg kell felelnie a D. függelék [31] jelzőszámú sorában meghatározott, a teherkocsikra vonatkozó követelményeknek.

—	A teherkocsinak meg kell felelnie a D. függelék [59] jelzőszámú sorában meghatározott, teherkocsikra vonatkozó követelményeknek.

—	Az ütközőnek meg kell felelnie a D. függelék [32] jelzőszámú sorában meghatározott, teherkocsikra vonatkozó követelményeknek.

Amennyiben kombinált automatikus és csavarkapcsos készülék van felszerelve, akkor megengedhető, hogy az automatikus kapcsolókészülék feje baloldalt a tolatószemélyzet műveleti helyén belül legyen vontatáskor és a csavarkapcsos készülék használata közben. Ebben az esetben kötelező a D. függelék [2] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott jelölés alkalmazása.

A teljes kompatibilitás biztosítása érdekében az ütközők középvonalai közötti távolság eltérő lehet: 1 790 mm (Finnország) és 1 850 mm (Portugália és Spanyolország), figyelembe véve a D. függelék [32] jelzőszámú sorában említett előírást.”

c)	a 2. pont helyébe a következő szöveg lép: „2. UIC lépcsők és kapaszkodók Az egységet a D. függelék [28] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelő lépcsőkkel és kapaszkodókkal, valamint ugyanezen előírásnak megfelelő szerkesztési szelvénnyel kell ellátni.”

a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3. Gurítódombos tolatásra való alkalmasság

A 4.2.2.2. pont szerinti követelményeken túlmenően az egységet a D. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően is értékelni kell, majd ugyanezen előírásnak megfelelően az F-I kategóriába kell sorolni, a következők kivételével: a gépjárművek szállítására tervezett egységek és a kombinált szállításra alkalmas, hosszú lökéscsillapító nélküli egységek esetében az F-II kategória használható. A szóban forgó előírás szerinti, az ütközési vizsgálatra vonatkozó követelmények alkalmazandók.”

a 7. pont a következő c) és d) ponttal egészül ki:

„c)

Ha az egység a sínen keresztül interferenciaáramot generáló elektronikus fedélzeti berendezéssel rendelkezik, annak a (D.2. függelék [A] jelzésű sorában említett műszaki dokumentumban meghatározott) »befolyásoló egységnek«, amelynek az egység a tervek szerint részét képezi, meg kell felelnie az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikke szerint bejelentett sínáramkörökre vonatkozó különleges eseteknek a D.2. függelék [A] jelzésű sorában említett műszaki dokumentum szerinti harmonizált járművizsgálati módszerek és járműimpedancia alkalmazásával. Azon egységet, melynek megfelelősége az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikkében említett műszaki dokumentáció alapján igazolható, a bejelentett szervezet az EK-hitelesítés részeként ellenőrzi.

Ha az egység olyan elektromos vagy elektronikus fedélzeti berendezéssel rendelkezik, amely elektromágneses interferenciamezőket generál:

—	egy tengelyszámláló kerékérzékelőjének közelében, vagy

—	adott esetben a sínen keresztüli visszavezetett áram által indukálva,

annak a (D.2. függelék [A] jelzésű sorában említett műszaki dokumentumban meghatározott) »befolyásoló egységnek«, amelynek az egység a tervek szerint részét képezi, meg kell felelnie az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikke szerint bejelentett tengelyszámlálókra vonatkozó különleges eseteknek a D.2. függelék [A] jelzésű sorában említett műszaki dokumentum szerinti harmonizált járművizsgálati módszerek és járműimpedancia alkalmazásával. Azon egységet, melynek megfelelősége az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikkében említett műszaki dokumentáció alapján igazolható, a bejelentett szervezet az EK-hitelesítés részeként ellenőrzi.”

f)	a 8. pont helyébe a következő szöveg lép: „8. A hosszanti irányú nyomóerőkre vonatkozó vizsgálatok A hosszanti irányú nyomóerők melletti menetbiztonság ellenőrzésének összhangban kell lennie a D. függelék [33] jelzőszámú sorában említett előírással.”

a 9. pont a következőképpen módosul:

i.	a c) pont helyébe a következő szöveg lép: „Minden egyes egységet legalább G és P vonatnemben üzemelő fékrendszerrel kell ellátni. A G és P vonatnemet a D. függelék [36] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban kell értékelni.”

ii.	az e) pont második mondata helyébe a következő szöveg lép: „A P vonatnem D. függelék [36] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelő fékezési ideje vonatkozik a további vonatnemekre is.”

iii.	az f) pont második mondata helyébe a következő szöveg lép: „A szabványos légtartályokra vonatkozó részleteket a D. függelék [40] és [41] jelzőszámú sorában említett előírások határozzák meg.”

iv.	a h) pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az elosztónak és az elosztó leválasztó eszközének összhangban kell lennie a D. függelék [34] jelzőszámú sorában említett előírással.”

az i) pont a következőképpen módosul:

—

az i. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„i.	A fékvezeték interfészének összhangban kell lennie a D. függelék [42] jelzőszámú sorában említett előírással.”

—

az iv. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„iv.	Az elzárócsapoknak összhangban kell lenniük a D. függelék [43] jelzőszámú sorában említett előírással.”

vi.

a j) és k) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)	A vonatnemváltó berendezésnek összhangban kell lennie a D. függelék [44] jelzőszámú sorában említett előírással.

k)	A féktuskó-rögzítéseknek összhangban kell lenniük a D. függelék [45] jelzőszámú sorában említett előírással.”

vii.

az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a fékrendszerben szükséges egy »futófelületi fékhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem, annak a 6.1.2.5. pont követelményein túlmenően a D. függelék [46] vagy [47] jelzőszámú sorában említett előírásnak is meg kell felelnie.”

viii.

az m) pont első és második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A féklöketállítóknak összhangban kell lenniük a D. függelék [48] jelzőszámú sorában említett előírással. A megfelelőségértékelést ugyanezen előírással összhangban kell elvégezni.”

ix.

az n) pont helyébe a következő szöveg lép:

„n)

Amennyiben az egység fel van szerelve kerékcsúszás elleni védelmi rendszerrel (WSP), annak összhangban kell lennie a D. függelék [49] jelzőszámú sorában említett előírással.

C.3.táblázat

Minimális fékteljesítmény a G és P vonatnem esetében

Vonatnem	Vezérlőberendezések	Egység típusa	Terheltségi állapot	A 100 km/h-s menetsebességre vonatkozó követelmény		A 120 km/h-s menetsebességre vonatkozó követelmény
Vonatnem	Vezérlőberendezések	Egység típusa	Terheltségi állapot	Legnagyobb féktávolság	Legkisebb féktávolság	Legnagyobb féktávolság	Legkisebb féktávolság
P vonatnem	Átállító (2)	S1 (3)	Üres	Smax = 700 m λmin = 65 % amin = 0,60 m/s2	Smin = 390 m λmax = 125 %, (130 %) (4) amax = 1,15 m/s2	Smax = 700 m λmin = 100 % amin = 0,88 m/s2	Smin = 580 m λmax = 125 %, (130 %) (4) amax = 1,08 m/s2
			Közepesen terhelt	Smax = 810 m λmin = 55 % amin = 0,51 m/s2	Smin = 390 m λmax = 125 % amax = 1,15 m/s2
			Terhelt	Smax = 700 m λmin = 65 % amin = 0,60 m/s2	Smin = Max [(S = 480 m, λmax = 100 %, amax = 0,91 m/s2) (tengelyenként 16,5kN átlagos lassítási erővel kapott S)] (5)
	Állítható raksúlyfékező relé (6)	SS, S2	Üres	Smax = 480 m λmin = 100 % (7) amin = 0,91 m/s2 (7)	Smin = 390 m λmax = 125 %, (130 %) (2) amax = 1,15 m/s2	Smax = 700 m λmin = 100 % amin = 0,88 m/s2	Smin = 580 m λmax = 125 %, (130 %) (2) amax = 1,08 m/s2
		S2 (8)	Terhelt	Smax = 700 m λmin = 65 % amin = 0,60 m/s2	Smin = Max [(S = 480 m, λmax = 100 %, amax = 0,91 m/s2) (tengelyenként 16,5kN átlagos lassítási erővel kapott S)] (9)
		SS (10)	Terhelt (féktuskók esetén tengelyenként 18 t)			Smax (11) = Max [S = 700 m, λmax = 100 %, amax = 0,88 m/s2) (tengelyenként 16kN átlagos lassítási erővel kapott S)] (12)
G vonatnem					A G egységek esetében nem kell külön elvégezni a fékteljesítmény értékelését. A G egységek féksúlya a P esetében mért féksúlyából következik (lásd a D. függelék [17] vagy [58] jelzőszámú sorában említett előírásokat).

a szöveg a következő o) ponttal egészül ki:

„(o)

A kompozit féktuskókkal rendelkező azon kocsik esetében, amelyeknél a névleges kerékátmérő új állapotban max. 1 000 mm, kopott állapotban min. 840 mm, és a féksúly kerékpáronként több mint 15,25 t (14,5 t + 5 %), a D. függelék [35] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelő E típusú relészelepet kell használni. A 920 mm-nél kisebb névleges kerékátmérőjű kocsik esetében ezt a féksúly-határértéket a kerék kerületébe bevitt energia függvényében ki kell igazítani.”

h)	a 12. pont helyébe a következő szöveg lép: „12. Hegesztés „A hegesztést a D. függelék [50]–[54] jelzőszámú sorában említett előírásokkal összhangban kell végezni.”

a 14. pont második bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A kerék futófelületén ható fékrendszerekre nézve ez a feltétel akkor tekintendő teljesítettnek, ha a »futófelületi fékhez tartozó súrlódó elem« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a 6.1.2.5. ponton túlmenően a D. függelék [46] vagy [47] jelzőszámú sorában említett előírásnak is megfelel, és ha a kerék:”

a 15–18. pont helyébe a következő szöveg lép:

„15. A kereket érintő különleges termékjellemzők

„A kerekeknek összhangban kell lenniük a D. függelék [55] jelzőszámú sorában említett előírással. Amennyiben a teljes fékrendszer közvetlenül a kerék futófelületén hat, a 6.1.2.3. pont szerinti hőmechanikai típusvizsgálatot a D. függelék [11] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban kell elvégezni.

16. Vontatóhorgok

Az egységeket vontatóhorgokkal kell ellátni, melyeket a D. függelék [56] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban egyenként az egység alvázának oldalához kell rögzíteni.

Alternatív műszaki megoldások az említett előírásban felsorolt feltételek teljesülése esetén alkalmazhatók. Ha az alternatív megoldás a szemes vonóhorog, akkor annak további feltételként legalább 85 mm átmérőjűnek kell lennie.

17. Védőeszközök a kiálló részeken

A személyzet védelme érdekében az egység azon kiálló (azaz kiszögellő vagy hegyes) részeit, amelyek a sínek szintje vagy az átjárók, munkafelületek, vontatóhorgok feletti 2 m-es magasság alatt helyezkednek el, és balesetveszélyesek, a D. függelék [56] jelzőszámú sorában említett előírásban leírt védőeszközökkel kell ellátni.

18. Címketartók és a zárjelző rögzítőeszközei

Valamennyi egységet fel kell szerelni a D. függelék [57] jelzőszámú sorában említett előírás szerinti címketartóval és – két végén – a 4.2.6.3. pontban meghatározott rögzítőeszközökkel.”

a 20. pont helyébe a következő szöveg lép:

„20. Menetdinamikai viselkedés

A legnagyobb üzemi sebesség és a megengedett legnagyobb túlemeléshiány kombinációjának összhangban kell lennie a D. függelék [7] jelzőszámú sorában említett előírással.

A 6.1.2.1. pontban meghatározott, bevált futóművel felszerelt egységekről vélelmezni kell, hogy megfelelnek ennek a követelménynek.”

66.

A D. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„D. függelék

D.1. Szabványok és normatív dokumentumok

Jelzőszám	Értékelendő jellemzők	ÁME pontja	Kötelező erejű szabvány pontja
[1]	EN 12663-2:2010 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek kocsiszekrényeinek szerkezeti követelményei – 2. rész: Teherkocsik
[1.1]	Az egység szilárdsága	4.2.2.2.	5.
[1.2]	Az egység szilárdsága – megfelelőségértékelés	6.2.2.1.	6., 7.
[1.3]	Gurítódombos tolatásra való alkalmasság	C. függelék 3. pont	8.
[1.4]	Besorolás	C. függelék 3. pont	5.1.
[1.5]	Az ütközési vizsgálatra vonatkozó követelmények	C. függelék 3. pont	8.2.5.1.
[2]	EN 15877-1:2012+A1:2018 Vasúti alkalmazások. A vasúti járművek megjelölése – 1. rész: Teherkocsik
[2.1]	Az emelési és felbakolási pontok jelölése	4.2.2.2.	4.5.14.
[2.2]	A DDAF jelölése	4.2.3.5.3.4.	4.5.59.
[2.3]	Alkalmazandó jelölések	7.1.2. g)	összes pont, kivéve 4.5.25. b)
[2.4]	A kombinált automatikus és csavarkapcsos készülék jelölése	C. függelék 1. pont	75. ábra
[3]	EN 12663-1:2010+A1:2014 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek kocsiszekrényeinek szerkezeti követelményei – 1. rész: Mozdonyok és személykocsik (és a teherkocsik alternatív módszere)
[3.1]	Az egység szilárdsága – megfelelőségértékelés	6.2.2.1.	9.2., 9.3.
[3.2]	Az egység szilárdsága – kifáradási szilárdság	6.2.2.1.	5.6.
[4]	EN 15273-2:2013+A1 :2016 Vasúti alkalmazások. Szelvények – 2. rész: A járművek szerkesztési szelvénye
[4.1]	Méretezés	4.2.3.1.	5., A–J., L., M., P. melléklet
[5]	EN 15528:2021 Vasúti alkalmazások. Vonalosztályok a járművek terhelési határértékei és az infrastruktúra közötti interfész kezeléséhez
[5.1]	A vonalak terhelhetőségével való kompatibilitás	4.2.3.2.	6.1., 6.2.
[6]	EN 15437-1:2009+A1:2022 Vasúti alkalmazások. Tengelyágyak állapotának ellenőrzése. Illesztési és tervezési követelmények. – 1. rész: Vágányoldali berendezések és a gördülőállomány tengelyágyai
[6.1]	Tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése	4.2.3.4.	5.1., 5.2.
[7]	EN 14363:2016+A2:2022 Vasúti alkalmazások. A vasúti járművek üzemelési tulajdonságainak jóváhagyási szimulációja és vizsgálata. Menettulajdonságok és álló helyzeti jellemzők vizsgálata
[7.1]	Csavart vágányon való kisiklással szembeni védelem	6.2.2.2.	4., 5., 6.1.
[7.2]	Menetdinamikai viselkedés	4.2.3.5.2.	4., 5., 7.
[7.3]	Menetdinamikai viselkedés – tesztpályán végzett vizsgálatok	6.2.2.3.	4., 5., 7.
[7.4]	Alkalmazás az 1 668 mm-es nyomtávú hálózaton üzemeltetett egységekre	6.2.2.3.	7.6.3.2.6. (2)
[7.5]	Menetdinamikai viselkedés	C.20.	H.1. táblázat
[8]	EN 16235:2013 Vasúti alkalmazások. A vasúti járművek menettulajdonságait jóváhagyó vizsgálatok. Teherkocsik. Meghatározott jellemzőjű teherkocsik EN 14363 szerinti pályavizsgálatainak döntési feltételei
[8.1]	Menetdinamikai viselkedés	6.1.2.1.	5.
[8.2]	Bevált futómű	6.1.2.1.	6.
[8.3]	Minimális tengelyterhelés bevált futómű esetében	6.1.2.1.	6. pont 7., 8., 10., 13., 16. és 19. táblázat
[9]	EN 13749:2021 Vasúti alkalmazások. Kerékpárok és forgóvázak. A forgóvázkeretek szilárdsági követelményei meghatározásának módszere
[9.1]	A forgóvázkeret szerkezeti kialakítása	4.2.3.6.1.	6.2.
[9.2]	A forgóvázkeret szilárdságának értékelése	6.1.2.1.	6.2.
[10]	EN 13260:2020 Vasúti alkalmazások. Kerékpárok és forgóvázak. Kerékpárok. Termékkövetelmények
[10.1]	Kerékpárok jellemzői	6.1.2.2.	4.2.1.
[11]	EN 13979-1:2020 Vasúti alkalmazások. Kerékpárok és forgóvázak. Monoblokk-kerekek – Műszaki jóváhagyási eljárás – 1. rész: Kovácsolt és hengerelt kerekek
[11.1]	A kerekek mechanikai jellemzői	6.1.2.3.	8.
[11.2]	Hőmechanikai viselkedés és a maradékfeszültség kritériumai	6.1.2.3.	7.
[11.3]	A kereket érintő különleges termékjellemzők	C. függelék 15. pont	7.
[11.4]	A kereket érintő különleges termékjellemzők – Hőmechanikai típusvizsgálat	C. függelék 15. pont	A.1. táblázat
[12]	EN 13103-1:2017+A1:2022 Vasúti alkalmazások. Kerékpárok és forgóvázak – 1. rész: Külső csapágyazású kerékpártengelyek tervezési módszere
[12.1]	Az ellenőrzés módja	6.1.2.4.	5., 6., 7.
[12.2]	A megengedett igénybevételre vonatkozó döntési kritériumok	6.1.2.4.	8.
[13]	EN 12082:2017+A1:2021 Vasúti alkalmazások. Tengelyágyak. Teljesítőképességi vizsgálatok
[13.1]	A görgőscsapágy mechanikai ellenállási és kifáradási jellemzői	6.2.2.4.	7.
[14]	UIC 430-1:2012 Conditions with which wagons must comply in order to be accepted for transit between standard gauge railways and the Spanish and Portuguese broad gauge railways [A teherkocsik által annak érdekében teljesítendő feltételek, hogy alkalmasnak minősüljenek mind a szabványos nyomtávú vonalakon, mind a spanyol és portugál széles nyomtávú vonalakon való közlekedésre]
[14.1]	Nyomtávszabályzás 1 435 mm és 1 668 mm között, tengelyegységekre nézve	6.2.2.5.	B.4. melléklet 9. és 10. ábra, H. melléklet 18. ábra
[14.2]	Nyomtávszabályzás 1 435 mm és 1 668 mm között, forgóvázegységekre nézve	6.2.2.5.	H. melléklet 18. ábra, valamint I. melléklet 19. és 20. ábra
[15]	UIC 430-3:1995 Goods wagons - Conditions to be satisfied by goods wagons to make them acceptable for running on both standard-gauge networks and the network of the Finnish state railways [Áruszállító kocsik – A teherkocsik által annak érdekében teljesítendő feltételek, hogy alkalmasnak minősüljenek mind a szabványos nyomtávú hálózatokon, mind a finn állami vasutak hálózatán való közlekedésre]
[15.1]	Nyomtávszabályzás 1 435 mm és 1 524 mm között	6.2.2.5.	7. melléklet
[16]	EN 14531-1:2015+A1 :2018 Vasúti alkalmazások. A megállási távolság, a lassulási távolság és a rögzítőfékezés számítási módszerei – 1. rész: Átlagérték-számításon alapuló általános algoritmusok járműegységek és járműszerelvények (fékteljesítményi) számításához
[16.1]	Üzemi fék	4.2.4.3.2.1.	4.
[16.2]	Rögzítőfék	4.2.4.3.2.2.	5.
[16.3]	Féktávolság-számítás	C. függelék 9. pont C.3. táblázat	4.
[17]	UIC 544-1:2014 Fékek – Fékteljesítmény
[17.1]	Üzemi fék – számítás	4.2.4.3.2.1.	1–3. és 5–8.
[17.2]	Üzemi fék – hitelesítés	4.2.4.3.2.1.	B. függelék
[17.3]	G vonatnem értékelése	C.9. – C.3. táblázat	1–3. és 5–8.
[18]	EN 50125-1:2014 Vasúti alkalmazások. A berendezések környezeti feltételei – 1. rész: Járművek és fedélzeti berendezések
[18.1]	Környezeti feltételek	4.2.5.	4.7.
[19]	EN 1363-1:2020 Tűzállósági vizsgálatok – 1. rész: Általános követelmények
[19.1]	Tűzvédelmi gátak	6.2.2.8.1.	4–12.
[20]	ISO 5658- 2:2006/Am1:2011 Tűzveszélyességi vizsgálatok. Lángterjedés – 2. rész: Oldalirányú lángterjedés függőleges elrendezésű építési termékeken és közlekedési eszközök elemein
[20.1]	Az anyagok gyúlékonysági és lángterjedési tulajdonságaira vonatkozó vizsgálatok	6.2.2.8.2.	5–13.
[21]	EN 13501-1:2018 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása – 1. rész: Osztályba sorolás a tűzzel szembeni viselkedés vizsgálata során kapott eredmények felhasználásával
[21.1]	Az anyagok tulajdonságai	6.2.2.8.2.	8.
[22]	EN 45545-2:2020 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűz elleni védelme – 2. rész: Anyagok és részegységek égési tulajdonságaira vonatkozó követelmények
[22.1]	Vizsgálati feltételek	6.2.2.8.2.	6. táblázat T03.02. referencia
[23]	ISO 5660-1:2015+Amd1:2019 Reaction-to-fire tests — Heat release, smoke production and mass loss rate —Part 1: Heat release rate (cone calorimeter method) and smoke production rate (dynamic measurement) [Tűzzel szembeni viselkedési tesztek. Hőleadási, füstképződési és tömegvesztési arány – 1. rész: Hőleadási arány (kúpos kalóriamérési módszer) és füstképződési arány (dinamikus mérés)]
[23.1]	Forgóvázak gumirészeinek vizsgálata	6.2.2.8.2.	5–13.
[24]	EN 50355:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek fokozottan tűzálló kábelei és vezetékei. Használati útmutató
[24.1]	Kábelek	6.2.2.8.3.	1., 4–9.
[25]	EN 50343:2014/A1:2017 Vasúti alkalmazások. Gördülőállomány. A vezetékhálózat létesítési szabályai
[25.1]	Kábelek	6.2.2.8.3.	1., 4–7.
[26]	EN 45545-7:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek tűz elleni védelme – 7. rész: Éghető folyadékokkal és éghető gázokkal üzemelő berendezések tűzbiztonsági követelményei
[26.1]	Gyúlékony folyadékok	6.2.2.8.4.	4–9.
[27]	EN 50153:2014+A2:2020 Vasúti alkalmazások. Gördülőállomány. A villamos veszélyek elleni védőintézkedések
[27.1]	Közvetett érintkezés elleni védelmi intézkedések (védőföldelés)	4.2.6.2.1.	6.4.
[27.2]	Közvetlen érintkezés elleni védelmi intézkedések	4.2.6.2.2.	5.
[28]	EN 16116-2:2021 Vasúti alkalmazások. Lépcsők, korlátok tervezési követelményei és hozzáférhetőségük a (kezelő)személyzet számára – 2. rész: Teherkocsik
[28.1]	A zárjelző rögzítőeszközei	4.2.6.3	10. ábra
[28.2]	UIC lépcsők és kapaszkodók Szerkesztési szelvény	C. függelék 2. pont	4., 5. 6.2.
[29]	EN 15153-1:2020 Vasúti alkalmazások. Külső fény- és hangjelző berendezések – 1. rész: Fényszórók, jelzőlámpák és zárjelző lámpák nagyvasúti járművekhez
[29.1]	Zárjelző – A zárjelző lámpa színe	E. függelék 1. pont	5.5.3.
[29.2]	Zárjelző – A zárjelző lámpa fényintenzitása	E. függelék 1. pont	8. táblázat
[30]	EN 12899-1:2007 Állandó, függőleges közúti közlekedési jelzések – 1. rész: Állandó jelzőtáblák
[30.1]	Fényvisszaverő lemezek	E. függelék 2. pont	Ref 2. osztály
[31]	EN 15566:2022 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek. Vonókészülék és csavarkapocs
[31.1]	Kézi kapcsolókészülék	C. függelék 1. pont	4., 5., 6. és 7., kivéve a 4.3. pontot és az »a« méretet a B. melléklet B.1. ábráján, amely csak tájékoztató jellegűnek tekintendő.
[32]	EN 15551:2022 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek. Ütközők
[32.1]	Ütközők	C. függelék 1. pont	4. (kivéve 4.3.), 5., 6. (kivéve 6.2.2.3. és E.4.), valamint 7.
[33]	EN 15839:2012+A1:2015 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek üzemi jelleggörbéinek megfelelőségvizsgálata. Teherkocsik. A futásbiztonság vizsgálata hosszanti nyomóerők hatása közben
[33.1]	A hosszanti irányú nyomóerőkre vonatkozó vizsgálatok	C. függelék 8. pont	összes
[34]	EN 15355:2019 Vasúti alkalmazások. Fékezés. Vezérlőszelepek és fékelzáró váltók
[34.1]	Vezérlőszelepek és fékelzáró váltók	C. függelék 9. h) pont	5., 6.
[35]	EN 15611:2020+A1:2022 Vasúti alkalmazások. Fékezés. Relészelepek
[35.1]	Állítható raksúlyfékező relé	C. függelék 9. pont C.3. táblázat	5., 6., 7., 10.
[35.2]	Relészelep típusa	C. függelék 9. o) pont	5., 6., 7., 10.
[36]	UIC 540:2016 Brakes - Air brakes for freight trains and passenger trains [Fékek – Tehervonatok és személyszállító vonatok légfékjei]
[36.1]	UIC fékrendszer	C. függelék 9. c) és e) pont	2.
[37]	EN 14531-2:2015 Vasúti alkalmazások. A megállási távolság, a lassulási távolság és a rögzítőfékezés számítási módszerei – 2. rész: Vasúti szerelvények vagy szóló járművek szakaszonkénti számítása
[37.1]	Üzemi fék	4.2.4.3.2.1.	4., 5.
[38]	EN 15624:2021 Vasúti alkalmazások. Fékezés. Üres-terhelt állapotnak megfelelő átállítószerkezetek
[38.1]	Átállítási előírás	C. függelék 9. pont C.3. táblázat	4., 5., 8.
[39]	EN 15625:2021 Vasúti alkalmazások. Fékezés. Automatikus, változtatható terhelésérzékelő szerkezetek
[39.1]	Állítható terhelésérzékelő eszköz	C. függelék 9. pont C.3. táblázat	5., 6., 9.
[40]	EN 286-3:1994 Simple unfired pressure vessels designed to contain air or nitrogen – Part 3: Steel pressure vessels designed for air braking equipment and auxiliary pneumatic equipment for railway rolling stock [Egyszerű, nem fűtött nyomástartó edények, amelyeket levegő vagy nitrogén tárolására terveztek – 3. rész: Vasúti járművek légfékberendezéseihez és kiegészítő pneumatikus berendezéseihez tervezett acél nyomástartó edények]
[40.1]	Légtartályok – acél	C. függelék 9. f) pont	4., 5., 6., 7.
[41]	EN 286-4:1994 Simple unfired pressure vessels designed to contain air or nitrogen – Part 4: Steel pressure vessels designed for air braking equipment and auxiliary pneumatic equipment for railway rolling stock [Egyszerű, nem fűtött nyomástartó edények, amelyeket levegő vagy nitrogén tárolására terveztek – 4. rész: Vasúti járművek légfékberendezéseihez és kiegészítő pneumatikus berendezéseihez tervezett alumíniumötvözet nyomástartó edények]
[41.1]	Légtartályok – alumínium	C. függelék 9. f) pont	4., 5., 6., 7.
[42]	EN 15807:2021 Vasúti alkalmazások. Légfék-tömlőkapcsolatok
[42.1]	A fékvezeték interfésze	C. függelék 9. i) pont	5., 6., 9.
[43]	EN 14601:2005+A1:2010+A2 :2021 Vasúti alkalmazások. A fékcsövek és a főlégtartály csöveinek egyenes és szöget bezáró elzárócsapjai
[43.1]	Elzárócsapok	C. függelék 9. i) pont	4., 5., 7., 9.
[44]	UIC 541-1:2013 Brakes - Regulations concerning the design of brake components [Fékek – A fékalkatrészek tervezésére vonatkozó előírások]
[44.1]	Vonatnemváltó berendezés	C. függelék 9. j) pont	E. függelék
[45]	UIC 542:2015 Brake parts – Interchangeability [Fékalkatrészek – cserélhetőség]
[45.1]	Féktuskó-rögzítések	C. függelék 9. k) pont	1–5.
[46]	UIC 541-4:2020 Kompozit féktuskók. A tanúsítás és a használat általános feltételei
[46.1]	Futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek	C. függelék 9. l) pont	1., 2.
[47]	EN 16452:2015+A1:2019 Vasúti alkalmazások. Fékezés. Féktuskók
[47.1]	Futófelületi fékekhez tartozó súrlódó elemek	C. függelék 9. l) pont	4–11.
[48]	EN 16241:2014+A1 :2016 Vasúti alkalmazások. Féklöketállítók
[48.1]	Féklöketállítók Megfelelőségértékelés	C. függelék 9. m) pont	4., 5., 6,2. 6.3.2–6.3.5.
[49]	EN 15595:2018+AC :2021 Vasúti alkalmazások. Fékezés. Kerékcsúszás-védelem
[49.1]	Kerékcsúszás elleni védelmi rendszer	C. függelék 9. n) pont	5–9., 11.
[50]	EN 15085-1:2007+A1:2013 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek és részegységeik hegesztése – 1. rész: Általános előírások
[50.1]	Hegesztés	C. függelék 12. pont	4.
[51]	EN 15085-2:2020 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek és részegységeik hegesztése – 2. rész: A hegesztőüzemekre vonatkozó követelmények
[51.1]	Hegesztés	C. függelék 12. pont	4., 5., 6., 7.
[52]	EN 15085-3:2022 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek és részegységeik hegesztése – 3. rész: Tervezési követelmények
[52.1]	Hegesztés	C. függelék 12. pont	4., 5., 6., 7.
[53]	EN 15085-4:2007 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek és részegységeik hegesztése – 4. rész: Gyártási követelmények
[53.1]	Hegesztés	C. függelék 12. pont	4., 5., 6.
[54]	EN 15085-5:2007 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek és részegységeik hegesztése – 5. rész: Ellenőrzés, vizsgálat és dokumentálás
[54.1]	Hegesztés	C. függelék 12. pont	4–10.
[55]	EN 13262:2020 Vasúti alkalmazások. Kerékpárok és forgóvázak. Kerekek. Termékkövetelmények
[55.1]	A kereket érintő különleges termékjellemzők	C. függelék 15. pont	4., 5. és 6.
[56]	UIC 535-2:2006 Standardisation and positioning on wagons of steps, end platforms, gangways, handrails, tow hooks, automatic coupler (AC), draw-only automatic coupler and brake valve controls on the UIC member RUs and OSJD member Rus [A Nemzetközi Vasútegyletben (UIC) és a Vasutak Együttműködési Szervezetében (OSJD) tagsággal rendelkező vasúti társaságok kocsijain a lépcsők, előterek, átjárók, korlátok, vonóhorogok, automatikus kapcsolókészülékek, csak vontatásra szolgáló automatikus kapcsolókészülékek és fékszelep-vezérlők szabványosítása és elhelyezkedése]
[56.1]	Vontatóhorgok Az alternatív megoldások feltételei	C. függelék 16. pont	1.4. 1.4.2–1.4.9.
[56.2]	Védőeszközök a kiálló részeken	C. függelék 17. pont	1.3.
[57]	IRS 50575:2020, 1. kiadás Railway applications – Wagons – Label-holders and hazard identification panels: interchangeability [Vasúti alkalmazások – Teherkocsik – Címketartók és veszélyazonosító panelek: cserélhetőség]
[57.1]	Címketartók és a zárjelző rögzítőeszközei	C. függelék 18. pont	2.
[58]	EN 16834:2019 Vasúti alkalmazások. Fékezés. Fékteljesítmény
[58.1]	Üzemi fék	4.2.4.3.2.1.	D. melléklet
[58.2]	A [17] jelzőszámú sor szerint kiszámolt fékteljesítmény ellenőrzése	4.2.4.3.2.1.	6., 8., 9., 10., 12.
[58.3]	G vonatnem értékelése	C. függelék 9. pont C.3. táblázat	6., 8., 9., 12.
[59]	EN 16839:2022 Vasúti alkalmazások. Gördülőállomány. A mellgerenda részeinek és szerelvényeinek elrendezése
[59.1]	A mellgerenda elrendezése	C. függelék 1. pont	4., kivéve 4.3., 5., kivéve 5.5.2.3. és 5.5.2.4., 6., 7., 8.

D.2. Műszaki dokumentumok (lásd az az ERA honlapját)

Jelzés	Értékelendő jellemzők	ÁME pontja	Kötelező erejű műszaki dokumentum pontja
[A]	A pálya menti ellenőrző-, irányító-jelző és egyéb alrendszerek interfészei CCS ÁME A. függelék [77] jelzőszám ERA/ERTMS/033281 V5.0
[A.1]	sínáramkörökön alapuló vonatérzékelő rendszer	4.2.3.3. a)	tengelytávolság (3.1.2.1., 3.1.2.3., 3.1.2.4., 3.1.2.5.), a jármű tengelyterhelése (3.1.7.1.), impedancia a kerekek között (3.1.9.), kompozit féktuskók használata (3.1.6.), ha a vasúti járművet felszerelték: tolatási segédeszközök használata (3.1.8.), ha a jármű olyan elektromos vagy elektronikus fedélzeti berendezéssel rendelkezik, amely interferenciaáramot generál a sínben: vezetett interferencia (3.2.2.).
[A.2]	tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszer	4.2.3.3. b)	tengelytávolság (3.1.2.1., 3.1.2.2., 3.1.2.4., 3.1.2.5.), kerekek geometriai adatai (3.1.3.1–3.1.3.4.), fém- és induktív összetevőktől mentes tér a kerekek között (3.1.3.5.), kerék anyaga (3.1.3.6.), ha a jármű olyan elektromos vagy elektronikus fedélzeti berendezéssel rendelkezik, amely elektromágneses interferenciamezőket generál a kerékérzékelő közelében: elektromágneses mezők (3.2.1.).
[A.3]	hurokberendezésen alapuló vonatérzékelő rendszer	4.2.3.3. c)	a jármű fémszerkezete (3.1.7.2.).
[A.4]	Befolyásoló egység	7.1.2. d1)	3.2. pont
[A.5]	A járművek impedanciája	7.1.2. d1)	3.2.2. pont
[A.6]	Harmonizált vizsgálati módszer	7.1.2. d1)	3.2.1. pont
[A.7]	Befolyásoló egység	C. függelék 7. pont	3.2. pont
[A.8]	A járművek impedanciája	C. függelék 7. pont	3.2.2. pont
[A.9]	Harmonizált vizsgálati módszer	C. függelék 7. pont	3.2.1. pont
[B]	ERA műszaki dokumentum a kombinált szállításhoz használandó egységek kódokkal való ellátásáról ERA/TD/CT 1.1 verzió (közzétéve: 2023. március 21-én)
[B.1]	A kombinált szállításhoz használandó egységek kódokkal való ellátása	4.2.3.1. H. függelék	2.2.
[C]	ERA műszaki dokumentum a nemzetközi forgalom céljára az UIC által teljes mértékben jóváhagyott kompozit féktuskók jegyzékéről ERA/TD/2009–02/INT, 15.0 változat

;

67.

Az E. függelék a következőképpen módosul:

az 1. pont első és második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A zárjelző lámpa színének összhangban kell lennie a D. függelék [29] jelzőszámú sorában említett előírással.

A zárjelző lámpát úgy kell megtervezni, hogy fényintenzitása megfeleljen a D. függelék [29] jelzőszámú sorában említett előírásnak.”

b)	a (2) pont negyedik mondata helyébe a következő szöveg lép: „A lemezek fényvisszaverő tulajdonságának összhangban kell lennie a D. függelék [30] jelzőszámú sorában említett előírással.”

68.

Az F. függelék a következőképpen módosul:

a táblázat a „Menetdinamikai viselkedés” sor után a következő új sorral egészül ki:

„Kisiklásérzékelő és -megelőző funkció

4.2.3.5.3.

n.a.

–”

69.	A G. függelék helyébe a következő szöveg lép: „G. függelék A 8b. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozat alól mentesített kompozit féktuskók jegyzéke Erre a D.2. függelék [C] jelzésű sorában történik hivatkozás.

70.

A szöveg a következő H. függelékkel egészül ki:

„H. függelék

A kombinált szállításhoz használandó egységek kódokkal való ellátása

A kombinált szállításhoz használandó egységeket a D.2. függelék [B] jelzésű sorában említett előírásnak megfelelően kell kódokkal ellátni.

Az alábbi követelmények a kombinált szállításhoz használandó és kompatibilitási kóddal ellátandó egységekre vonatkoznak.

H.1. A kocsi kompatibilitási kódja

(1)

A kocsi kompatibilitási kódja (wagon compatibility code, WCC) meghatározza az egységre rakodható intermodális rakodási egység(ek)nek a típusát.

(2)

A kompatibilitási kódot minden egységre vonatkozóan meg kell határozni, és azt egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell.

H.2. A kocsi korrekciós száma

(1)

A kocsi korrekciós száma (wagon correction digit, WCD) az értékelt egység geometriai jellemzői és a H.3. pontban meghatározott referenciakocsik jellemzői közötti összehasonlítás eredményeként áll elő.

(2)

Az összehasonlítást minden egységre vonatkozóan el kell végezni, és azt egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell. Az értékelés eredményét bele kell foglalni a bejelentett szervezet jelentésébe.

(3)

Az értékelés alapján:

A referenciakocsiéval egyenértékű vagy kedvezőbb geometriai jellemzőkkel rendelkező egységek esetében a kérelmező kérésére ki lehet számítani a kocsi korrekciós számát.

A referenciakocsiénál kedvezőtlenebb geometriai jellemzőkkel rendelkező egységek esetében ez az ÁME nem követeli meg a kocsi korrekciós számának kiszámítását.

H.3. A referenciakocsik jellemzői

A kombinált szállítási »P« profilokat a referencia zsebeskocsi alábbi jellemzői alapján kell kiszámítani:

—	Forgócsapok közötti távolság (a) 11 200 mm

—	Forgóváz tengelytávja (p) 1 800 mm

—	Félpótkocsi (ST) rakodási síkjának magassága 330 mm

—	Legnagyobb túlnyúlás (na) 2 000 mm

—	Terhelési tűrés 10 mm

—	Disszimmetria 1°

—	Félpótkocsi magassága + teherkocsi forgásközéppontjának magassága (Hc) 1 000 mm

—	q+w mozgástér 11,5 mm

—	Oldalsó tartók mozgástere (J) 12 mm

—	Oldalsó tartók közötti féltávolság (bG) 850 mm

—	Félpótkocsi + teherkocsi rugalmassága (s) 0,3

A kombinált szállítási »C« és ISO profilokat a referencia teherkocsi alábbi jellemzői alapján kell kiszámítani:

—	Forgócsapok közötti távolság (a) 13 500 mm

—	Forgóváz tengelytávja (p) 1 800 mm

—	Cserefelépítmény rakodási síkjának magassága 1 175 mm

—	Legnagyobb túlnyúlás (na) 2 000 mm

—	Terhelési tűrés 10 mm

—	Disszimmetria 1°

—	Teherkocsi forgásközéppontjának magassága (Hc) 500 mm

—	q+w mozgástér 11,5 mm

—	Oldalsó tartók mozgástere (J) 12 mm

—	Oldalsó tartók közötti féltávolság (bG) 850 mm

—	Teherkocsi rugalmassága (s) 0,15

(1) A legfeljebb 22,5 t tengelyterhelésű kéttengelyes teherkocsik esetében ennek az értéknek 1 651 mm-nek kell lennie.”

(2) Az átállítást a D. függelék [38] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban kell vizsgálni.

(3) Az S1 egység raksúlyváltóval felszerelt egység. A tengelyenkénti legnagyobb terhelés 22,5 t.

(4) Csak kétfokozatú terhelésarányos fékezés (átkapcsolási parancs), valamint P10 (10 ‰ foszfortartalmú öntöttvas féktuskók) vagy LL fék esetében.

(5) A megengedett legnagyobb átlagos lassítási erő (100 km/h-s menetsebesség mellett)

. Ez az érték a [920–1 000 mm] tartományban lévő új névleges átmérőjű kétpofás fékkel szerelt keréken fékezés közben megengedett legnagyobb fékezési energiából vezethető le (a féksúlyt tengelyenként 18 tonnára kell korlátozni).

(6) Állítható raksúlyfékező relé a D. függelék [35] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelően, a D. függelék [39] jelzőszámú sorában említett előírásnak megfelelő állítható terhelésérzékelő eszközzel kombinálva.

(7)

, ahol Te = 2 mp. A féktávolság-számítást a D. függelék [16] jelzőszámú sorában említett előírással összhangban kell elvégezni.

(8) Az S2 egység állítható raksúlyfékező relével felszerelt egység. A tengelyenkénti legnagyobb terhelés 22,5 t.

(9) Az s forgalomban közlekedtetett kocsik önműködő raksúlyfékezés által vezérelt berendezései λ = 100 % maximális fékerőt biztosíthatnak a megengedett legnagyobb kocsisúly 67 %-ának megfelelő terhelési határértékig.

Szabványos kerékpár esetében, a maximális tengelyterhelést alkalmazva

Max. 1 000 mm; kopott állapotban min. 840 mm, max. tengelyterhelés 22,5 t,

max. tengelyterhelés λ=100 állapotban: 15 t

Max. 840 mm; kopott állapotban min. 760 mm,

max. tengelyterhelés 20 t, max. tengelyterhelés λ=100 állapotban: 13 t

Max. 760 mm; kopott állapotban min. 680 mm,

max. tengelyterhelés 18 t, max. tengelyterhelés λ=100 állapotban: 12 t

Max. 680 mm; kopott állapotban min. 620 mm,

max. tengelyterhelés 16 t, max. tengelyterhelés λ=100 állapotban: 10,5 t

(10) Az SS egységeket állítható raksúlyfékező relével kell felszerelni. A tengelyenkénti legnagyobb terhelés 22,5 t.

(11) λ nem haladhatja meg a 125 %-ot, ha a fékezés kizárólag a kerekeken hat (féktuskók), és a megengedett legnagyobb közepes lassítási erő 16 kN/tengely (120 km/h-s menetsebesség mellett).

(12) A 120 km/h menetsebességre vonatkozó követelmény λ = 100 % teljesítését írja elő az SS terhelési határértékig, a következő eltéréssel: [új állapotban max. 1 000 mm, kopott állapotban min. 840 mm] kerékátmérőnél a futófelületi fék közepes lassítási ereje 16 kN/kerékpár értékre korlátozandó. Ezt a korlátozást a 20 t tengelyterhelés, λ = 90 % és a kerékpáronként 18 t féksúly esetére vonatkozó legnagyobb megengedett fékezési energia indokolja.

Ha 18 tonnánál nagyobb tengelyterhelés mellett a fékerőarány meghaladja a 100 %-ot, más típusú fékrendszert (például tárcsafékeket) kell alkalmazni a kerék hőterhelésének csökkentése érdekében.”

III. MELLÉKLET

Az 1300/2014/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

A 2.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.2. A járművek alrendszer tekintetében megállapított alkalmazási kör

Ezt az ÁME-t az 1302/2014/EU rendelet (a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME) mellékletének hatálya alá tartozó, személyek szállítására szolgáló járművekre kell alkalmazni.

Ez az ÁME nem vonatkozik a személyszállítástól eltérő célra szánt járművekre. A tehervonatokat kísérő vagy a nem utasok szállítására szánt vasúti járműveken közlekedő személyekre a vasúti társaság által meghatározott és a honlapján közzétett feltételek vonatkoznak.”

A 2.3. pont a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„Vonattal szállítható szabványos kerekesszék A vonattal szállítható szabványos kerekesszék olyan kerekesszék, amelynek jellemzői lehetővé teszik a kerekesszékesek számára tervezett járművek valamennyi elemének teljes körű használatát. A vonattal szállítható szabványos kerekesszék jellemzői az M. függelékben meghatározott határértékeken belül vannak.”

A 3. pont a következőképpen módosul:

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A következő táblázatok ismertetik az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) III. mellékletében meghatározott alapvető követelményeket, amelyeket az ezen ÁME 4. pontjának előírásai teljesítenek az ÁME hatálya tekintetében.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).”;"

b)	az 1. táblázatban a címsor első sorában „a 2008/57/EK irányelv” szövegrész helyébe „az (EU) 2016/797 irányelv” szöveg lép;

c)	a 2. táblázatban a címsor első sorában „a 2008/57/EK irányelv” szövegrész helyébe „az (EU) 2016/797 irányelv” szöveg lép.

4.	A 4.1. (1) pontban „A 2008/57/EK irányelv” szövegrész helyébe „Az (EU) 2016/797 irányelv” szöveg lép.

A 4.1. (3) pont második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az üzemeltetési követelmények és kötelezettségek az (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendeletben (*2) (a forgalmi szolgálati és forgalomirányítási alrendszerre vonatkozó ÁME) és ezen ÁME 4.4. pontjában találhatók.

(*2) A Bizottság (EU) 2019/773 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 139I., 2019.5.27., 5. o.).” "

A 4.2.1. pontban a 3. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„3. táblázat

Az alapvető paraméterek kategóriái

Alapvető paraméter	Megadott műszaki adatok	Csak funkcionális követelmény
Parkolási lehetőségek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára		A teljes 4.2.1.1. pont
Akadálymentes útvonal	Az útvonal elhelyezkedése Az akadálymentes útvonal szélessége Küszöb Kettős fogódzó A felvonó típusa A Braille-jelek magassága	Részletes jellemzők
Ajtók és bejáratok	4.2.1.3. (2): Az ajtó szélessége 4.2.1.3. (4): Az ajtónyitó eszköz magassága	4.2.1.3. (1) 4.2.1.3. (3)
Padlófelületek	4.2.1.4. (2): A padló egyenetlensége	4.2.1.4. (1): Csúszásmentesség
Átlátszó akadályok kiemelése		A teljes 4.2.1.5. pont
Mosdók és pelenkázóhelyiségek		A teljes 4.2.1.6. pont
Bútorok és szabadon álló eszközök		A teljes 4.2.1.7. pont
Jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok	4.2.1.8. (5): Átjáró a jegyellenőrző automatákhoz	4.2.1.8. (1)–(4) 4.2.1.8. (6)
Világítás	4.2.1.9. (3): Világítás a peronokon	4.2.1.9. (1), 4.2.1.9. (2), 4.2.1.9. (4): Világítás más helyeken
Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, nyomtatott vagy dinamikus információk	A megadandó tájékoztatás részletessége A tájékoztatás elhelyezkedése	A vizuális tájékoztatás részletes jellemzői
Szóbeli tájékoztatás	A teljes 4.2.1.11. pont
A peronok szélessége és pereme	4.2.1.12. (2)–(5) 4.2.1.12. (6)–(9): Az elemek jelenléte	4.2.1.12. (1) 4.2.1.12. (6)–(9): Az eltérés, valamint a látható és tapintható jelölések jellemzői
A peronok vége	4.2.1.13.: Az elemek jelenléte	4.2.1.13.: Az eltérés, valamint a látható és tapintható jelölések jellemzői”
A peronokon tárolt fel- és leszállást segítő eszközök	A teljes 4.2.1.14. pont
Szintbeli vágányátjárók az állomásokon utasok számára	A teljes 4.2.1.15. pont

A 4.2.1.2. pontban a (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	Minden akadálymentes útvonalnak, gyaloghídnak és aluljárónak legalább 160 cm szabad szélességgel kell rendelkeznie, a 4.2.1.2.2. (3a) (rámpák), 4.2.1.3. (2) (ajtók), 4.2.1.12. (3) (peronok) és 4.2.1.15. (2) (szintbeli átjárók) pontban meghatározott területek kivételével.”

8.	A 4.2.1.2.1. pontban az (1) pontot el kell hagyni.

A 4.2.1.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.1.2.2. Függőleges mozgás

(1)

Amennyiben az akadálymentes útvonal szintkülönbséget foglal magában, lépcsőmentes útvonalat kell biztosítani, amelyet a mozgásukban korlátozott személyek a lépcső helyett használhatnak.

(2)

Az akadálymentes útvonalon lévő lépcsők minimális szélessége 160 cm kell, hogy legyen a fogódzók között mérve.

(2a)

Legalább a lépcsősorok első és utolsó lépcsőfokát elütő színű csíkkal kell jelölni. Ez a követelmény egyetlen lépcsőfoktól kezdve alkalmazandó.

(2b)

A három vagy több lépcsőfokból álló lépcsősorok esetében legalább az első lefelé vezető lépcsőfok előtt tapintható információt hordozó burkolati figyelmeztető jelzéseket kell elhelyezni.

(3)

Ahol nincsenek felvonók, rámpákat kell biztosítani a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű, a lépcsőt használni képtelen személyek számára. Ezeknek mérsékelt lejtésűnek kell lenniük. A rámpákon meredek lejtés csak rövid távolságon megengedett.

(3a)

A lépcsők kiegészítéseként használt rámpák szélessége a padló felületén mérve 120 cm lehet.

(4)

A legalább három lépcsőfokból álló lépcsőket és a rámpákat mindkét oldalon kétszintű fogódzókkal kell ellátni.

(5)

Ahol nincsenek rámpák, legalább 2. típusú felvonókról kell gondoskodni, az A. függelék [1] hivatkozásában említett előírásnak megfelelően. Az 1. típusú felvonók csak a felújítás vagy korszerűsítés alatt álló állomásokon megengedettek.

(6)

A mozgólépcsőket és mozgó járdákat az A. függelék [2] hivatkozásában említett előírással összhangban kell megtervezni.

(7)

Az akadálymentes útvonalon szintbeli vágányátjárók akkor lehetnek, ha azok megfelelnek a 4.2.1.15. pont követelményeinek.”

10.

A 4.2.1.2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.1.2.3. Az útvonalak azonosítása

(1)

Az akadálymentes útvonalakat egyértelműen azonosítani kell látható tájékoztatással a 4.2.1.10. pontban részletezettek szerint.

(2)

A látáskorlátozott személyeknek legalább tapintható és elütő színű burkolati jelzéssel ellátott járófelület segítségével kell tájékoztatást nyújtani az akadálymentes útvonalakról. Ez a pont nem vonatkozik a parkolókba vezető és onnan induló akadálymentes útvonalakra.

(2a)

Ha egy adott típusú nyilvános területből egynél több áll rendelkezésre, legalább az egyikük felé vezető útvonalat tapintható és elütő színű burkolati jelzéssel kell ellátni.

(2b)

A tapintható burkolati jelzések elhagyhatók, ha az útvonalat egyértelműen kijelölik épített vagy természetes elemek, például tapintható és látható módon követhető peremek és felületek.

(3)

Ezeken felül vagy ezek helyett megengedettek a távirányítással működő hangjelző berendezéseket vagy telefonos alkalmazásokat használó műszaki megoldások. Helyettesítő felhasználás esetében e megoldásokat innovatív megoldásként kell kezelni.

(4)

Ha fogódzók vagy falak vannak elérhető közelségben a peronhoz vezető akadálymentes útvonal mentén, azokon rövid tájékoztatást kell feltüntetni (pl. a peron számát vagy az útiránnyal kapcsolatos információt). A tájékoztatást Braille-írással vagy prizmás betűkkel vagy számokkal kell megadni. A tájékoztatást a fogódzón vagy a falon, 145 és 165 cm közötti magasságban kell feltüntetni.”

11.

A 4.2.1.6. pontban a (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	Ha az állomáson pelenkázóhelyiségről gondoskodnak, legalább egy olyan pelenkázóhelyiséget is biztosítani kell, amely kerekesszékes férfiak és nők számára egyaránt megközelíthető.”

12.

A 4.2.1.8. pont a következőképpen módosul:

az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	Amennyiben manuális jegyértékesítő és információs pultokat és ügyfélszolgálati pontokat biztosítanak, legalább egy pultnak hozzáférhetőnek kell lennie a kerekesszéket használók és az alacsony termetűek számára, és legalább egy pultot fel kell szerelni hallástámogató indukciós hurokrendszerrel.”;

a (4) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

Amennyiben egy állomáson jegyértékesítő automatákat biztosítanak, legalább egy ilyen automatának olyan kezelőfelülettel kell rendelkeznie, amely hozzáférhető a kerekesszéket használók és az alacsony termetűek számára. Ez a követelmény minden olyan jegyértékesítőre vonatkozik, amely az állomáson jegyértékesítő automatákat biztosít.”

13.

A 4.2.1.9. pontban a (3) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(3)	A peronokat az A. függelék [3] és [4] hivatkozásában említett előírásnak megfelelően kell megvilágítani.”

14.

A 4.2.1.10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.1.10. Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, nyomtatott vagy dinamikus információk

(1)

A következő információkat kell megjeleníteni:

—	Biztonsági tájékoztatás és biztonsági utasítások

—	Figyelmeztető, tiltó és kötelező jelzések

—	A vonatok indulásával kapcsolatos tájékoztatás

—	Az állomás létesítményeinek és az azokhoz vezető útvonalaknak az azonosítása, ha vannak

(2)	A vizuális tájékoztatáshoz használt betűknek, szimbólumoknak és piktogramoknak a háttértől elütőnek kell lenniük.

(3)	Jelzőtáblákat minden olyan ponton biztosítani kell, ahol az utasoknak útvonalat kell választaniuk, illetve az útvonalon szakaszosan. A jelzéseket, ábrákat és piktogramokat következetesen kell alkalmazni az egész útvonalon.

(4)	A vonatok indulására vonatkozó információknak (beleértve a célállomást, a köztes megállókat, a vágány számát és az időpontot) az állomás legalább egy helyszínén 160 cm-es magasságból elérhetőnek és leolvashatónak kell lenniük.

(5)	A szöveghez használt betűtípusnak könnyen olvashatónak kell lennie.

(6)	Az összes biztonsági, figyelmeztető, kötelező és tiltó jelzésnek tartalmaznia kell piktogramokat.

(7)

Tapintható tájékoztató jeleket kell elhelyezni az alábbi helyeken:

—	a mosdókban a használattal kapcsolatos tájékoztatás és adott esetben a segélyhívások érdekében,

—	a felvonókban, az A. függelék [1] hivatkozásában említett előírásnak megfelelően.

(8)	A számjegyekkel megadott időt 24 órás formátumban kell feltüntetni.

(9)

A következő konkrét grafikus szimbólumokat és piktogramokat a kerekesszék szimbólumával kell ellátni az N. függelékkel összhangban:

—	útbaigazító tájékoztatás a kerekesszékkel használható útvonalak felé,

—	a kerekesszékkel megközelíthető mosdók és más berendezések jelzése, ha ilyenek vannak,

—	ha a peronon tájékoztatás található a vonat összetételéről, a kerekesszékes felszállási hely jelzése. Az ábrákat más ábrákkal együtt is lehet használni (például: felvonó, mosdó stb.).

(10)	Amennyiben indukciós hurkok vannak elhelyezve, azokat az N. függelékben leírtak szerinti jellel kell ellátni.

(11)	A kerekesszékkel megközelíthető mosdókban, ahol le-, illetve felhajtható fogódzókat biztosítanak, grafikus ábráról kell gondoskodni, amely mutatja a fogódzó felemelt és leengedett állását.

(12)	Egy adott helyen legfeljebb öt piktogramot lehet egymás mellé helyezni egy olyan irányjelző nyíllal együtt, amely egyetlen irányt mutat.

(13)

A kijelzőknek olyan méretűnek kell lenniük, hogy elférjen azokon az állomás (adott esetben rövidített) neve vagy az üzenetek szövege. Az állomások nevét vagy az üzenetek szövegének szavait legalább 2 másodpercig ki kell jelezni. A »kijelző« alatt értendő a dinamikus információk minden megjelenítése.

(14)	Ha (vagy vízszintes, vagy függőleges) gördülő kijelzőt használnak, minden egyes teljes szót legalább 2 másodpercig kell megjeleníteni, és a vízszintes görgetési sebesség nem haladhatja meg a másodpercenkénti 6 karaktert.

(15)	A kijelzőket a következő képlet szerinti legnagyobb megtekintési távolságra kell tervezni: Olvasási távolság (mm-ben) 250-nel osztva = karaktermagasság (például: 10 000 mm/250 = 40 mm).”

15.	A 4.2.1.12. pontban az (5) pontot el kell hagyni.

16.

A 4.2.1.15. pontban az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	A lépcsőmentes vagy akadálymentes útvonal részeként megengedett a szintbeli vágányátjárók alkalmazása.”

17.

A 4.2.2.1.1. (1) pontban az első és második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—	az ellentétes irányban álló másik ülés támlája, amelyre a folyosó felőli oldalán a személyes stabilitás érdekében használható kapaszkodókat vagy függőleges fogódzókat, illetve más berendezéseket szereltek,

—	az ülés folyosó felőli oldalán lévő fogódzó vagy válaszfal.”

18.

A 4.2.2.1.2.1. pont a következőképpen módosul:

a (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

A megkülönböztetett üléseket és az azokat tartalmazó járműveket az N. függelékkel összhangban lévő jelekkel kell ellátni. Közölni kell a többi utassal, hogy az ilyen üléseket igény esetén hozzáférhetővé kell tenniük az arra jogosultak számára. Ez az azonosítás nem szükséges a kizárólag ülésfoglalási rendszerben való üzemeltetésre tervezett egységek esetében: az azonosítást ilyen esetben a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 4.2.12. pontjában említett műszaki dokumentációban kell feltüntetni.”;

a (7) és (8) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(7)	Valamennyi megkülönböztetett ülésnek és a használója számára rendelkezésre álló területnek meg kell felelnie az A. függelék [16] hivatkozásában említett előírásnak.

(8)	A megkülönböztetett ülések teljes hasznos ülőfelületének legalább 450 mm szélesnek kell lennie (lásd az A. függelék [16] hivatkozásában említett előírást).”

19.

A 4.2.2.1.2.2. pontban az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	Ahol egy irányban álló megkülönböztetett üléseket helyeznek el, az egyes ülések előtti térnek meg kell felelnie az A. függelék [16] hivatkozásában említett előírásnak.”

20.

A 4.2.2.1.2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.2.1.2.3. Egymással szemben lévő ülések

(1)

Ahol egymással szemben lévő megkülönböztetett üléseket helyeznek el, az ülőlapok elülső szélei között legalább 600 mm távolságnak kell lennie (lásd az A. függelék [16] hivatkozásában említett előírást). Ezt a távolságot meg kell tartani akkor is, ha a szemben lévő ülések egyike nem megkülönböztetett ülés.

(2)

Ahol az egymással szemben lévő megkülönböztetett üléseket asztallal szerelik fel, legalább 230 mm vízszintes távolságnak kell lennie az ülőlap elülső széle és az asztal elülső éle között (lásd az A. függelék [16] hivatkozásában említett előírást). Amennyiben a szemben lévő ülések egyike nem megkülönböztetett ülés, az asztaltól való távolsága csökkenthető, feltéve, hogy az üléspárnák első széle közötti távolság 600 mm marad. Az e pontnak való megfelelés tekintetében nem kell figyelembe venni az oldalfalra szerelt olyan asztalokat, amelyek hossza nem nyúlik túl az ablak melletti ülés középvonalán.”

21.

A 4.2.2.2. pont a következőképpen módosul:

a (4) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(4)	A kerekesszék számára kialakított hely hátsó vége és a következő felület közötti legkisebb hosszanti távolságnak meg kell felelnie az A. függelék [16] hivatkozásában említett előírásnak.”;

a (8) és (9) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(8)	A kerekesszék számára kialakított helyen vagy közvetlenül előtte nem lehetnek olyan berendezések, mint a kerékpártartó horog vagy a síléctartó.

(9)	Legalább egy ülést elérhetővé kell tenni a kerekesszék számára kijelölt összes hely mellett vagy azzal szemben a kerekesszéket használó személy kísérője számára. Ennek az ülésnek ugyanolyan kényelmesnek kell lennie, mint a többi utasülésnek, és a folyosó másik oldalán is elhelyezhető.”;

a (12) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(12)

A segélyhívó eszközt a kerekesszéket használó személy által kényelmesen elérhető tartományban, az A. függelék [9] hivatkozásában említett előírásban feltüntetett módon kell elhelyezni.”;

a (14) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(14)

A segélyhívó eszköz kezelőfelületét az 5.3.2.6. pontban meghatározottak szerint kell kialakítani.”

22.

A 4.2.2.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.2.3.2. Külső ajtók

(1)

Minden, az utasok által használandó külső ajtónak nyitott állapotban legalább nettó 800 mm hasznos szélességűnek kell lennie.

(2)

A 250 km/h-nál alacsonyabb tervezési sebességű vonatokon a 2.3. pontban meghatározott, szintbeli hozzáférést biztosító, kerekesszékkel történő használatra szánt ajtóknak nyitott állapotban legalább 1 000 mm nettó hasznos szélességűnek kell lenniük.

(3)

Minden, az utasok által használandó külső ajtót kívülről úgy kell jelölni, hogy azok elüssenek a jármű azokat övező oldalának többi részétől.

(4)

A kerekesszékkel való megközelítésre kijelölt külső ajtóknak a legközelebb kell lenniük a kerekesszékek számára kialakított helyekhez.

(5)

A kerekesszékkel való megközelítésre kijelölt ajtókat egyértelműen meg kell jelölni az N. függelék szerinti jellel.

(6)

A jármű belsejében a külső ajtók helyét egyértelműen meg kell jelölni az ajtó melletti padlóburkolattól elütő környező padlófelülettel.

(7)

A vonaton belül és kívül tartózkodó személyek számára hallható és látható jelzéseket kell adni, amikor az ajtók működésbe lépnek, vagy hamarosan működésbe fognak lépni.

(8)

Az ajtók működési jelzései a következők:

a)	az ajtó nyitható állapotát ajtónyitási jelzéssel kell jelezni; ennek a jelzésnek legalább öt másodpercig kell tartania, kivéve, ha az ajtó már működésbe lépett, amely esetben a jelzés 3 másodperc után abbamaradhat.

b)	amikor a vonatvezető vagy a vonatszemélyzet más tagja egy ajtót automatikusan vagy távvezérléssel kinyit, ajtónyitási jelzést kell adni; a jelzésnek legalább 3 másodpercig kell tartania attól a pillanattól kezdve, amikor az ajtó kezd kinyílni;

c)	automatikusan vagy távvezérléssel záródó ajtó működtetése előtt ajtózáró jelzést kell adni; a jelzésnek az ajtó bezáródása előtt legalább 2 másodperccel meg kell kezdődnie, és az ajtó záródásáig folyamatosan tartania kell;

d)	amikor egy ajtót (egy utas vagy a személyzet valamely tagja) a helyszínen zár be, ajtózáró jelzést kell adni; a jelzésnek a kezelőszerv működtetése után meg kell kezdődnie, és az ajtó záródásáig folyamatosan tartania kell.

A hallható és látható ajtózáró jelzés elhagyható, ha az ajtó az indulástól eltérő okból záródik be, amennyiben rendelkezésre állnak alternatív eszközök az utasok és a vonatszemélyzet sérülési kockázatának csökkentésére. A hallható és látható ajtózáró jelzések vagy az alternatív eszközök biztosításának módját valamennyi tagállamban egyformán el kell fogadni.

(9)

A vonaton kívüli személyek számára biztosított ajtónyitási hangjelzés elhagyható, ha rendelkezésre áll ajtóra figyelmeztető hangjelzés. Az ajtóra figyelmeztető hangjelzésnek folyamatosan hallhatónak kell lennie, amikor az ajtó nyílik és/vagy nyitásra készen áll.

(10)

Az ajtójelzések hangforrását a kezelőszerv közelében kell elhelyezni.

Kezelőszerv hiányában az ajtójelzések hangforrását az ajtónyílás mellett kell elhelyezni.

Ha az ajtózáró jelzéshez külön hangforrást használnak, azt akár a kezelőszerv közelében, akár az ajtónyílás mellett el lehet helyezni.

Ha külső ajtóra figyelmeztető hangjelzést biztosítanak, annak hangforrását a kezelőszerv közelében, az ajtózáró jel hangforrását pedig az ajtónyílás mellett kell elhelyezni.

(11)

A fényjelzéseknek a vonaton belül és kívülről is láthatónak kell lenniük, és azokat olyan módon kell elhelyezni, hogy a lehető legkisebb legyen annak lehetősége, hogy az előtérben tartózkodó utasok eltakarják őket. A látható jelzéseknek meg kell felelniük az A. függelék [19] hivatkozásában említett előírásnak.

(12)

Az utastérajtók hangjelzéseinek meg kell felelniük a G. függelékben foglalt előírásoknak.

(13)

Az ajtó aktiválási módja lehet a vonat személyzete általi, félautomata (például az utasok általi, nyomógombbal történő működtetés) vagy automata.

(14)

Az ajtónyitót az ajtószárnyon vagy amellett kell elhelyezni.

(15)

A peronról működtethető külső ajtónyitó közepének legalább 800 és legfeljebb 1 200 mm magasságban kell lennie a perontól függőlegesen mérve minden olyan peron esetében, amelyre a vonatot tervezték. Ha a vonatot egységes peronmagasságra tervezték, a külső ajtónyitó közepének legalább 800 és legfeljebb 1 100 mm magasságban kell lennie az adott peronmagasságtól függőlegesen mérve.

(16)

A külső ajtók belső ajtónyitójának legalább 800 és legfeljebb 1 100 mm magasságban kell lennie a jármű padlószintjétől mérve.”

23.

A 4.2.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.2.4. Világítás

Az utastér átlagos megvilágításának meg kell felelnie az A. függelék [6] hivatkozásában említett előírásnak. A szóban forgó értékek egységességével kapcsolatos követelmények az ennek az ÁME-nak való megfelelés tekintetében nem alkalmazandók.”

24.

A 4.2.2.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.2.6. Közlekedők

(1)

A jármű bejáratától kezdve a közlekedő következő szakaszainak meg kell felelniük az A. függelék [17] hivatkozásában említett előírásoknak:

—	a járműben lévő szakasz,

—	egyetlen vonatszerelvény csatlakozó járművei közötti szakasz,

—	a kerekesszékkel megközelíthető ajtók, a kerekesszékek számára kialakított helyek és a kerekesszékkel hozzáférhető területek – ideértve a hálófülkéket és az univerzális mosdókat, ha vannak – felé vezető és az ezektől elvezető szakaszok.

(2)

A legkisebb belmagasságra vonatkozó követelményt nem kell igazolni:

—	a kétszintű járművek egyik területén sem,

—	az egyszintes járművek átjáróin és ajtók melletti területein.

Ezeken a területen elfogadható a strukturális korlátokból (szelvény, fizikai tér) adódó, alacsonyabb belmagasság.

(3)

Legalább 1 500 mm átmérőjű fordulóhelyet kell biztosítani a kerekesszék számára kialakított hely mellett és olyan helyeken, ahol a kerekesszékkel meg kell fordulni. A kerekesszék számára kialakított hely a fordulóhely része lehet.

(4)

Ha a kerekesszéket használónak irányt kell változtatnia, a közlekedő szélességének mindkét folyosó, illetve a folyosó és az ajtó esetében meg kell felelnie az A. függelék [17] hivatkozásában említett előírásnak.”

25.

A 4.2.2.7.1. pontban a (2) és (3) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	Az (1) pontban említett vizuális tájékoztatásnak el kell ütnie a hátterétől.

(3)	Az (1) pontban említett szöveghez használt betűtípusnak könnyen olvashatónak kell lennie.”

26.

A 4.2.2.7.2. pontban a (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	Egy adott helyen legfeljebb öt piktogramot lehet egymás mellé helyezni egy olyan irányjelző nyíllal együtt, amely egyetlen irányt mutat.”

27.

A 4.2.2.7.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.2.7.3. Dinamikus vizuális tájékoztatás

(1)

A végállomást vagy az útvonalat ki kell jelezni a vonat külső, peron felé néző oldalán, legalább egy, az utasok felszállására szolgáló ajtó mellett és legalább a vonat minden második járművén.

(2)

Ahol a vonatok olyan rendszerben működnek, amely az állomás peronján legalább 50 méterenként dinamikus vizuális tájékoztatást ad, és a vonat elején is kijelzik a végállomást vagy az útvonalat, nem kötelező minden jármű oldalán tájékoztatást adni.

(3)

Minden egyes járműben ki kell jelezni a vonat végállomását vagy útvonalát.

(4)

A vonat következő megállóját úgy kell kijelezni, hogy az egyes járművekben található utasülések legalább 51 %-áról – ideértve a megkülönböztetett ülések 51 %-át – és a kerekesszék számára kialakított összes helyről olvasható legyen.

(5)

A dinamikus vizuális tájékoztatási rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a vonat következő megállójához való megérkezés előtt legalább két perccel kijelezze az adott állomást. Ha a következő állomás kevesebb mint két perc tervezett menetidőre van, a rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a következő állomást az előző állomásról való elinduláskor azonnal kijelezze.

(6)

A (4) pontban foglalt követelmény nem vonatkozik azokra a kocsikra, amelyek folyosóról nyíló, legfeljebb 8 üléses fülkékre vannak osztva. A szóban forgó tájékoztatásnak azonban láthatónak kell lennie a fülkén kívül a folyosón álló személy és a kerekesszék számára kialakított helyet elfoglaló utas számára.

(7)

A dinamikus vizuális tájékoztatási rendszer a következő megállóra vonatkozó információkat ugyanazon a kijelzőn is megjelenítheti, mint a végállomást.

(8)

Ha a rendszer automatizált, lehetőséget kell biztosítani a téves vagy félrevezető tájékoztatás törlésére vagy kijavítására.

(9)

A belső és külső kijelzőknek meg kell felelniük a (10)–(13) pont követelményeinek. Az említett pontokban a »kijelző« alatt értendő a dinamikus információk minden megjelenítése.

(10)

Az állomások nevét (amely lehet rövidített) vagy az üzenetek szövegének szavait legalább 2 másodpercig ki kell jelezni.

(11)

Ha (vagy vízszintes, vagy függőleges) gördülő kijelzőt használnak, minden egyes teljes szót legalább 2 másodpercig kell megjeleníteni, és a vízszintes átlagos görgetési sebesség nem haladhatja meg a másodpercenkénti 6 karaktert.

(12)

A külső kijelzőkön az elülső kijelzők esetében legalább 70 mm, az oldalsó kijelzők esetében pedig legalább 35 mm karaktermagasságot kell alkalmazni.

(13)

A belső kijelzőket az 5a. táblázatban foglalt képlet szerinti legnagyobb megtekintési távolságra kell tervezni:

5a. táblázat

Járművek belső kijelzőinek legnagyobb megtekintési távolsága

Olvasási távolság	Karaktermagasság
< 8 750 mm	(olvasási távolság/250) mm
8 750 –10 000 mm	35 mm
> 10 000 mm	(olvasási távolság/285) mm”

28.

A 4.2.2.8. pont a következőképpen módosul:

a (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Legalább az első és utolsó lépcsőfokot a lépcsőfokok peremének elülső és felső felületén teljesen végigérő, elütő színű csíkkal kell jelezni, melynek szélessége a következő:

—	45–55 mm az elülső felületen,

—	45–75 mm a felső felületen.”;

b)	a (7) pontban a 6. táblázat második sorában szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép: „A kerekesszékkel megközelíthető külső ajtó, a kerekesszék számára kialakított hely, az univerzális hálófülke és az univerzális mosdó közötti útvonalak.”

29.

A 4.2.2.9. pontban az (5) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(5)

A (4) pontban említett fogódzók:

—	olyan függőleges fogódzók, amelyek az összes külső ajtó esetében az első lépcsőfok küszöbe fölött 700 és 1 200 mm közötti magasságig terjednek,

—	további fogódzók a felszállásra használható első lépcsőfok fölött 800 és 900 mm közötti magasságban és a lépcső peremének vonalával párhuzamosan, ha kettőnél több belépési lépcső van.”

30.

A 4.2.2.10. pontban a (9) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(9)	A (7) és a (8) pontban említett segélyhívót a hálófülke eltérő függőleges felületein kell elhelyezni.”

31.

A 4.2.2.11.1. pontban a (3) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

A mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 4.2.12. pontjában említett műszaki dokumentációban fel kell tüntetni a következőkre vonatkozó információkat:

—	az elméleti peron magassága és vízszintes távolsága, amelynek eredményeképpen az elméleti peron és az egyenes, vízszintes pályán álló jármű legalacsonyabb lépcsője peremének középvonalában levő ponttól számítva függőlegesen 230 mm távolság (δν+ ), vízszintesen pedig 200 mm távolság (δh ) adódik,

—	az elméleti peron magassága és vízszintes távolsága, amelynek eredményeképpen az elméleti peron és az egyenes, vízszintes pályán álló jármű legalacsonyabb lépcsője peremének középvonalában levő ponttól számítva függőlegesen 160 mm távolság (δν- ), vízszintesen pedig 200 mm távolság (δh ) adódik.”

32.

A 4.2.2.11.2. pontban a (7) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(7)	Az előtér megközelítését legfeljebb 4 lépcsőfokkal kell megoldani, amelyek közül az egyik lehet külső.”

33.	A 4.2.2.12.1. pontban a (3) pont helyébe a következő szöveg lép: „Nem használatos.”

34.

A 4.2.2.12.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.2.12.3. Vonaton lévő felvonó

(1)

A vonaton lévő felvonó a jármű ajtajánál beépített eszköz, amely képes leküzdeni a jármű padlója és az állomás peronja közötti maximális szintkülönbséget a működtetés helyén.

(2)

Amikor a felvonó használaton kívüli helyzetben van, az ajtó legkisebb hasznos szélességének a 4.2.2.3.2. pont szerintinek kell lennie.

(3)

A vonaton lévő felvonóknak meg kell felelniük az 5.3.2.10. pont követelményeinek.”

35.

A 4.3.2. pontban a 11. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„11. táblázat

Interfész a járművek alrendszerhez

Ezen ÁME		A mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Járművek alrendszer	4.2.2.	Személyszállítási elemek	4.2.5.
Kizárólag ülésfoglalási rendszerben való üzemeltetésre szánt járművek	4.2.2.1.2.1.	Általános dokumentáció	4.2.12.2.
Az elméleti peronok magassága és vízszintes távolsága	4.2.2.11.1.	Általános dokumentáció	4.2.12.2.
Mozgatható lépcső és hídelem	4.2.2.12.1.	Ajtóvontatás során alkalmazandó biztonsági retesz	4.2.5.5.7.”

36.	A 4.4. pont második bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A következő üzemeltetési szabályok vonatkoznak a teljes infrastruktúra alrendszer és járművek alrendszer üzemeltetésére.”

37.

A 4.4.1. pont a következőképpen módosul:

az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„– Általános rendelkezések

A pályahálózat-működtetőnek, az állomásüzemeltetőnek vagy a vasúti társaságnak írásban rögzített szabályzattal kell rendelkeznie, amely biztosítja, hogy az utasokat kiszolgáló infrastruktúrája a teljes üzemidőben ezen ÁME műszaki követelményeinek megfelelően hozzáférhető legyen a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek minden kategóriája számára. A szabályzatnak továbbá adott esetben összeegyeztethetőnek kell lennie a létesítményt használni kívánó valamennyi vasúti társaság szabályzatával (lásd a 4.4.2. pontot). A szabályzatot a személyzetnek szóló megfelelő tájékoztatással, eljárásokkal és képzéssel kell végrehajtani. Az infrastruktúrával kapcsolatos szabályzatnak tartalmaznia kell a következő helyzetekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat, de nem korlátozódhat azokra:”;

a huszonötödik franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek történő segítségnyújtás feltételeit az (EU) 2021/782 rendelet (*3) szabályozza.

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/782 rendelete (2021. április 29.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 172., 2021.5.17., 1. o.).” "

38.

A 4.4.2. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„4.4.2. Járművek alrendszer

A 3. pont alapvető követelményeire figyelemmel a járművek alrendszer tekintetében specifikus, a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek hozzáférésével összefüggő üzemeltetési szabályok az alábbiak:

4.4.2.1. Általános rendelkezések

A vasúti társaságnak írásban rögzített szabályzattal kell rendelkeznie, amely biztosítja, hogy az utasokat kiszolgáló járművei a teljes üzemidőben ezen ÁME műszaki követelményeinek megfelelően hozzáférhetőek legyenek. Továbbá a szabályzatnak kompatibilisnek kell lennie adott esetben a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető szabályzatával (lásd a 4.4.1. pontot). A szabályzatot a személyzetnek szóló megfelelő tájékoztatással, eljárásokkal és képzéssel kell végrehajtani. A járművekre vonatkozó szabályzatnak tartalmaznia kell a következő helyzetekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat, de nem korlátozódhat azokra:

4.4.2.2. A megkülönböztetett ülések megközelítése és lefoglalása

A »megkülönböztetett« besorolású ülések esetében két állapot létezik: i. nem lefoglalt és ii. lefoglalt (lásd a 4.2.2.1.2.1. (2) pontot). Az i. esetben az üzemeltetési szabályok a többi utas felé irányulnak (azaz jelzés történik), és arra kérik őket, hogy biztosítsanak elsőbbséget a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek, akik a meghatározás szerint jogosultak az ilyen ülések használatára, és hogy a foglalt megkülönböztetett üléseket adott esetben adják át. A ii. esetben a vasúti társaságnak üzemeltetési szabályokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a jegyfoglalási rendszer méltányos legyen a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek szempontjából. Az ilyen szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a megkülönböztetett ülések csak a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek által legyenek lefoglalhatók az indulás előtt meghatározott felszabadítási időszakig. Ezen időpont után a megkülönböztetett ülések a teljes utazóközönség számára hozzáférhetővé válnak, a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket is ideértve.

4.4.2.3. A segítő kutyák szállítása

Üzemeltetési szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a segítő kutyával utazó, fogyatékossággal élő és/vagy csökkent mozgásképességű személynek ne kelljen pótdíjat fizetnie.

4.4.2.4. A kerekesszékek számára kialakított helyek megközelítése és lefoglalása

A megkülönböztetett ülések megközelítésére és lefoglalására vonatkozó szabályokat a kerekesszékek számára kialakított helyekre is alkalmazni kell azzal, hogy elsőbbséget csak a kerekesszéket használók élveznek. Emellett az üzemeltetési szabályoknak rendelkezniük kell a kísérő (nem csökkent mozgásképességű) személyek i. nem lefoglalt és ii. lefoglalt üléseiről a kerekesszék számára kialakított hely mellett vagy azzal szemben.

4.4.2.5. Az univerzális hálófülkék megközelítése és lefoglalása

A megkülönböztetett ülésekre vonatkozó foglalási szabályokat az univerzális hálófülkékre is alkalmazni kell (lásd a 4.2.2.10. pontot). Az üzemeltetési szabályoknak azonban meg kell akadályozniuk az univerzális hálófülkék foglalás nélküli használatát (azaz mindig előzetes foglalásra van szükség).

4.4.2.6. A külső ajtók vonatszemélyzet általi aktiválása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a külső ajtók vonatszemélyzet általi aktiválási folyamatára vonatkozóan az összes utas (köztük a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek) biztonsága érdekében (lásd: 4.2.2.3.2. pont).

4.4.2.7. Segélyhívó eszköz a kerekesszék számára kialakított helyen, az univerzális mosdóban vagy a kerekesszékkel megközelíthető hálófülkében

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a vonatszemélyzet megfelelő reakcióját és cselekvését biztosítandó arra az esetre, ha a segélyhívót aktiválják (lásd a 4.2.2.2., a 4.2.2.5. és a 4.2.2.10. pontot). A reakciónak és cselekvésnek nem kell bármely eredetű segélyhívás esetén azonosnak lennie.

4.4.2.8. Világítás

Ha minden utasülés egyedi fénnyel van felszerelve, megengedett az egység megvilágítási szintjének az üzemeltetés típusa szerinti csökkentése (pl. éjszakai közlekedés, utasok kényelme). Az A. függelék [6] hivatkozásában említett előírás követelményeinek teljesülniük kell.

4.4.2.9. Hangos biztonsági utasítások vészhelyzet esetén

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a hangos biztonsági utasításoknak vészhelyzetben az utasok számára történő továbbítása érdekében (lásd a 4.2.2.7.4. pontot). E szabályoknak tartalmazniuk kell az utasítások jellegét és azok továbbítását.

4.4.2.10. Vizuális és hangos tájékoztatás – A hirdetések szabályozása

Hozzáférhetőnek kell lenniük a vonat működési útvonalára vagy hálózatára vonatkozó részletes adatoknak (a vasúti társaságnak kell eldöntenie, hogy milyen módon teszi hozzáférhetővé ezt az információt).

Az útbaigazítási rendszerek nem tartalmazhatnak hirdetéseket.

Megjegyzés: A tömegközlekedési szolgáltatásokról szóló általános tájékoztatás e pont alkalmazásában nem tekintendő hirdetésnek.

4.4.2.11. Automatikus tájékoztató rendszerek – A téves vagy félrevezető tájékoztatás manuális helyesbítése

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a téves automatikus tájékoztatás vonatszemélyzet általi ellenőrzésére és helyesbíthetőségére (lásd a 4.2.2.7. pontot).

4.4.2.12. A végállomás és a következő megállóhely bejelentésére vonatkozó szabályok

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a következő megállóhelyet legkésőbb 2 perccel a megérkezést megelőzően bejelentsék, és hogy a dinamikus tájékoztató kijelzők a vonat megállása után azonnal visszaváltsanak a végállomás kijelzésére (lásd a 4.2.2.7. pontot).

4.4.2.13. A vonat összetételére vonatkozó szabályok, amelyek lehetővé teszik a kerekesszékes fel- és leszállást segítő eszközök használatát a peronok kialakításának megfelelően

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek oly módon veszik figyelembe a vonatok változó összetételét, hogy biztonságos zónákat lehessen megállapítani a kerekesszékes fel- és leszállást segítő eszközök használatához a vonatok megállási pontjai tekintetében.

4.4.2.14. A manuális és elektromos, kerekesszékek fel- és leszállást segítő eszközeinek biztonságossága

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a fel- és leszállást segítő eszközöknek a vonat vagy az állomás személyzete általi működtetésére vonatkozóan. Manuális eszközök esetében eljárásoknak kell biztosítaniuk, hogy a személyzet részéről minimális fizikai erőfeszítés legyen szükséges. Elektromos eszközök esetében eljárásoknak kell biztosítaniuk a hibátlan vészhelyzeti működést áramkimaradás esetére. Üzemeltetési szabályt kell megállapítani a kerekesszék-felvonókra szerelt eltávolítható korlátoknak a vonat vagy az állomás személyzete általi működtetésére vonatkozóan.

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a vonat vagy az állomás személyzete biztonságosan működtetni tudja a fel- és leszállást segítő rámpákat azok üzembe és üzemen kívül helyezése, rögzítése, megemelése és lesüllyesztése tekintetében.

4.4.2.15. Segítség a vonatra való fel- és leszálláshoz

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tudatában legyen annak, hogy a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek segítségre lehet szükségük a vonatra való fel- és leszálláshoz, és szükség esetén biztosítania kell az ilyen segítséget.

A fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek történő segítségnyújtás feltételeit az (EU) 2021/782 rendelet szabályozza.

4.4.2.16. Peronok – A kerekesszékes fel- és leszállást segítő eszközök működési területe

A vasúti társaság és a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető együttesen határozza meg a peronnak azt a területét, ahol az eszközt valószínűleg használni fogják, és igazolják annak alkalmasságát. Ennek a területnek kompatibilisnek kell lennie azokkal a meglévő peronokkal, ahol a vonat valószínűleg megáll.

Következésképpen a vonat megállási pontját egyes esetekben módosítani kell a követelménynek való megfelelés érdekében.

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek figyelembe veszik a vonatok összetételének változásait (lásd a 4.2.1.12. pontot) oly módon, hogy a vonatok megállási pontja a fel- és leszállást segítő eszköz működési területéhez képest legyen meghatározható.

4.4.2.17. A mozgatható lépcső vészhelyzeti üzembe helyezése

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a hídelemek vészhelyzeti üzembe és üzemen kívül helyezésére vonatkozóan áramkimaradás esetére.

4.4.2.18. Az ennek az ÁME-nak megfelelő és nem megfelelő járművekből összeállított szerelvények üzemeltetése

Amikor megfelelő és nem megfelelő járművekből állítanak össze vonatszerelvényt, üzemeltetési eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a vonaton legalább két olyan kerekesszék számára kialakított hely legyen, amely megfelel ennek az ÁME-nak. Ha a vonaton vannak mosdók, azt is biztosítani kell, hogy a kerekesszéket használó személy számára hozzáférhető legyen egy univerzális mosdó.

Az ilyen jármű-kombinációk esetében eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy az útvonalra vonatkozó látható és hangos tájékoztatás minden járművön elérhető legyen.

Elfogadható, ha ilyen körülmények között a dinamikus tájékoztató rendszerek, a kerekesszékek számára kialakított helyek/univerzális mosdók/kerekesszékkel megközelíthető hálófülkék és a segélyhívók nem feltétlenül működnek teljes mértékben.

4.4.2.19. Az ennek az ÁME-nak megfelelő járművekből összeállított vonatok

Amikor a 6.2.7. ponttal összhangban egyenként értékelt járművekből vonatokat állítanak össze, üzemeltetési szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a teljes vonat megfeleljen ezen ÁME 4.2. pontjának.

4.4.2.20. Szolgáltatások nyújtása a vonatokon

Amennyiben az utasok számára a vonat egy olyan meghatározott területén nyújtanak szolgáltatást, amelyhez a kerekesszékesek nem férhetnek hozzá, gondoskodni kell olyan üzemeltetési eszközökről, amelyek biztosítják, hogy:

a)	ingyenes segítség álljon rendelkezésre a kerekesszékesek számára a szolgáltatás eléréséhez; vagy

b)	a szolgáltatást ingyenesen nyújtsák a kerekesszékesek számára a kerekesszékesek számára fenntartott helyeken, kivéve, ha a szolgáltatás jellege nem teszi lehetővé a távolról történő szolgáltatásnyújtást.”

39.

A 4.4.3. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„4.4.3. Fel- és leszállást segítő eszközök, valamint segítségnyújtás biztosítása

A pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető és a vasúti társaság megállapodik a fel- és leszállást segítő eszközök biztosításáról és kezeléséről, illetve az (EU) 2021/782 rendelet szerinti segítségnyújtásról és alternatív személyszállításról annak meghatározása érdekében, hogy melyik fél feladata a fel- és leszállást segítő eszközök és az alternatív személyszállítás üzemeltetése. A pályahálózat-működtető (vagy az állomásüzemeltető(k)) és a vasúti társaság biztosítja, hogy a felelősségek általuk egyeztetett megosztása a leginkább működőképes átfogó megoldás legyen.

Az ilyen megállapodásoknak figyelembe kell venniük az 5.3.1.2., 5.3.1.3., 5.3.2.9. és 5.3.2.10. pontban említett fel- és leszállást segítő eszközök alkalmazási területét.

Az ilyen megállapodások meghatározzák:

a)	az állomások azon peronjait, ahol a pályahálózat-működtetőnek vagy az állomásüzemeltetőnek kell üzemeltetnie fel- és leszállást segítő eszközöket, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók;

b)	az állomások azon peronjait, ahol a vasúti társaságnak kell üzemeltetnie fel- és leszállást segítő eszközöket, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók;

c)	azokat a járműveket, amelyek tekintetében a vasúti társaságnak kell biztosítania és üzemeltetnie fel- és leszállást segítő eszközöket, és az állomások azon peronjait, ahol ezek használhatók;

d)	azokat a járműveket, amelyek tekintetében a vasúti társaságnak kell biztosítania fel- és leszállást segítő eszközöket és a pályahálózat-működtetőnek vagy az állomásüzemeltetőnek kell üzemeltetnie azokat, és az állomások azon peronjait, ahol ezek használhatók;

a peronokon elhelyezett, fel- és leszállást segítő eszközök esetében azt a helyet, ahol azokat a legnagyobb valószínűséggel használni fogják, figyelembe véve, hogy egy 150 cm (akadálymentes) szabad területnek rendelkezésre kell állnia a fel- és leszállást segítő eszköz szélétől abba az irányba, ahol a kerekesszékkel a peron szintjén felszállnak vagy ahova a peron szintjére leszállnak;

az alternatív személyszállítás biztosításának feltételeit, amennyiben:

—	a peron nem érhető el akadálymentes útvonalon, vagy

—	nem nyújtható segítség a fel- és leszállást segítő eszköz peron és jármű közötti használatához.”

40.	A 4.8. pontot el kell hagyni.

41.	Az 5.1. pontot el kell hagyni.

42.	Az 5.3. pont bevezető mondatában „a 2008/57/EK irányelv” szövegrész helyébe „az (EU) 2016/797 irányelv” szöveg lép.

43.	Az 5.3.1.1. pontot el kell hagyni.

44.

Az 5.3.1.2. pont a következőképpen módosul:

az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	A rámpákat az általuk legfeljebb 18 %-os (10,2°) lejtővel áthidalható legnagyobb függőleges távolsággal meghatározott használati területre kell tervezni, és eszerint kell értékelni.”;

az (5) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(5)	A rámpa felületének csúszásmentesnek kell lennie, stabil helyzetben kell lennie, és legalább 760 mm effektív szabad szélességgel kell rendelkeznie.”

45.

Az 5.3.1.3. pontban a (6) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(6)	A felvonó padlója és a kocsi padlója közötti rést áthidaló hídelemnek stabil helyzetben kell lennie, és legalább 760 mm szélességgel kell rendelkeznie.”

46.

Az 5.3.2.2. pont a következő (7)–(9) ponttal egészül ki:

„(7)	Ha a nyitó és a záró szerkezet egymás fölé van szerelve, a felső gombnak mindig a nyitást kell vezérelnie.

(8)	Az automata és félautomata ajtókon olyan eszközöket kell elhelyezni, amelyek megakadályozzák, hogy az utasok beszoruljanak az ajtók működtetése közben.

(9)	A manuális ajtók működtetéséhez szükséges erő nem haladhatja meg a 60 N-t.”

47.

Az 5.3.2.6. pontban az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	jelölése egy, a sárga hátterétől elütő fekete ábrával történik az A. függelék [10] hivatkozásában említett előírásnak megfelelően. Az ábra csengőt vagy telefont ábrázol. ez a jel lehet a gombon, a foglalaton vagy lehet külön piktogram is;”.

48.	Az 5.3.2.7. pontot el kell hagyni.

49.

Az 5.3.2.8. pont a következőképpen módosul:

a)	a (2) pontban a „11. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „[11] hivatkozásában” szöveg lép;

b)	az (5) pontban a „11. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „[11] hivatkozásában” szöveg lép.

50.

Az 5.3.2.9. pontban az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	A rámpákat az általuk legfeljebb 18 %-os (10,2°) lejtővel áthidalható legnagyobb függőleges távolsággal meghatározott használati területre kell tervezni, és eszerint kell értékelni.”

51.

A 6.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.1.1. Megfelelőségértékelés

A gyártó vagy az Unió területén letelepedett meghatalmazott képviselője az (EU) 2016/797 irányelv 9. cikkének (2) bekezdésével és 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban álló EK megfelelőségi nyilatkozatot vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot köteles kiállítani a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő bármely rendszerelem forgalmazásának megkezdése előtt.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő egyes rendszerelemek megfelelőségi értékelését az adott rendszerelemre ezen ÁME 6.1.2. pontjában meghatározott modul(ok)nak megfelelően kell elvégezni.”

52.

A 6.1.2. pontban a 15. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„15. táblázat

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek EK-megfelelőségi tanúsítására szolgáló modulkombinációk

E melléklet pontja	Értékelendő rendszerelemek	Modul
E melléklet pontja	Értékelendő rendszerelemek	CA.	CA1. vagy CA2. (1)	CB. + CC.	CB. + CD.	CB. + CF.	CH. (1)	CH1.
5.3.1.2. és 5.3.1.3.	Peronrámpák és peronfelvonók		X		X	X	X	X
5.3.2.1.	Az ajtónyitó kezelőfelülete	X		X			X
5.3.2.2., 5.3.2.3. és 5.3.2.4.	Mosdómodulok		X	X	X		X	X
5.3.2.5.	Pelenkázóasztal	X		X			X
5.3.2.6.	Segélyhívók	X		X			X
5.3.2.8–5.3.2.10.	Fel- és leszállást segítő eszközök		X		X	X	X	X

53.

A 6.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.2.1. EK-hitelesítés (általános előírások)

Az alrendszerekre az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkében és IV. mellékletében ismertetett EK-hitelesítési eljárásokat kell alkalmazni.

Az EK-hitelesítési eljárást az ezen ÁME 6.2.2. pontjában meghatározott modul(ok)nak megfelelően kell elvégezni.

Az infrastruktúra alrendszer vonatkozásában, ha a kérelmező igazolja, hogy az alrendszer vagy az alrendszer részeinek vizsgálata vagy értékelése a terv korábbi alkalmazásai tekintetében sikeres volt vagy azokkal megegyezik, a bejelentett szervezet az EK-hitelesítéshez figyelembe veszi az említett vizsgálatok és értékelések eredményét.

Az infrastruktúra alrendszer esetében a bejelentett szervezet által végzett ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy az ÁME követelményei teljesüljenek. Az ellenőrzést szemrevételezéssel végzik; kétség esetén az értékek ellenőrzése érdekében a bejelentett szervezet felkérheti a kérelmezőt, hogy végezzen méréseket. Amennyiben különböző módszerek lehetségesek (például a kontraszt tekintetében), a kérelmező által alkalmazott mérési módszert kell alkalmazni.

A jóváhagyási eljárásról és az értékelés tartalmáról a kérelmezőnek és a bejelentett szervezetnek meg kell állapodnia az ezen ÁME-ban meghatározott követelményekkel összhangban.”

54.	A szöveg a következő 6.2.3.3. ponttal egészül ki: „6.2.3.3. A kontraszt értékelése a járművek alrendszer tekintetében A járművek alrendszer tekintetében a kontraszt értékelését az A. függelék [18] hivatkozásában említett előírással összhangban kell elvégezni.”

55.

A 6.2.5. és a 6.2.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.2.5. A karbantartás értékelése

Az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a kérelmező felel az üzemeltetés és a karbantartás tekintetében kért dokumentációt is tartalmazó műszaki dokumentáció összeállításáért.

A bejelentett szervezet csak azt ellenőrzi, hogy megadták-e az üzemeltetés és a karbantartás tekintetében kért, ezen ÁME 4.5. pontjában meghatározott dokumentációt. A bejelentett szervezet nem köteles hitelesíteni a megadott dokumentációban lévő adatokat.

6.2.6. Az üzemeltetési szabályok értékelése

Új vagy felülvizsgált biztonsági engedély vagy biztonsági tanúsítvány kiadása előtt az (EU) 2016/798 irányelv 10. és 12. cikkével összhangban a vasúti társaságoknak és pályahálózat-működtetőknek biztonságirányítási rendszerükön belül kell igazolniuk az ezen ÁME követelményeinek való megfelelést.”

56.

A 6.2.7. pont harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Miután az ilyen egység megkapta a forgalombahozatali engedélyt, a vasúti társaság felel annak biztosításáért, hogy a vonat más megfelelő járművekből való összeállításakor ezen ÁME 4.2. pontja a vonat szintjén teljesüljön, a forgalmi szolgálati és forgalomirányítási alrendszerre vonatkozó ÁME 4.2.2.5. pontjában (vonat összeállítása) meghatározott szabályoknak megfelelően.”

57.

A 7.1.1. és a 7.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.1.1. Új infrastruktúra

Ez az ÁME a hatálya alá tartozó összes új állomásra vonatkozik.

Ezt az ÁME-t nem kötelező alkalmazni az olyan új állomásokra, amelyekre az ÁME alkalmazásának kezdőnapján az építési engedélyt már kiadták, vagy amelyek már aláírt, vagy valamely tendereljárás végső fázisában lévő, jelentős építési beruházási szerződés tárgyát képezik. Ezen ÁME korábbi változatát azonban annak meghatározott hatályán belül alkalmazni kell. Az ezen ÁME különböző változatainak az állomás egyes szakaszaira történő részleges alkalmazására vonatkozó követelmények következetességét a kérelmezőnek indokolnia kell, és ezt a bejelentett szervezetnek jóvá kell hagynia.

Amennyiben az utasforgalom számára hosszú ideig zárva tartó állomásokat újból üzembe helyezik, ezt a 7.2. pontnak megfelelően lehet felújításként vagy korszerűsítésként kezelni.

Az állomásüzemeltetőnek vagy a tervező egységnek konzultációkat kell szerveznie a környék irányításáért felelős vezetéssel minden új állomás építése esetében annak érdekében, hogy amennyire mód van rá, lehetővé tegye a hozzáférhetőséggel kapcsolatos követelmények teljesülését nem csak magát az állomást, hanem az állomás megközelíthetőségét illetően is. Multimodális állomások esetében a többi közlekedési hatósággal is konzultálni kell a más közlekedési módokhoz kialakítandó vasúti összeköttetés tekintetében.

7.1.2. Új járművek

(1)

Ez az ÁME a hatálya alá tartozó minden olyan járműegységre alkalmazandó, amelyet 2023. szeptember 28. után hoztak forgalomba, kivéve, ha a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 7.1.1.2. pontja (»Alkalmazás folyamatban lévő projektekre«) alkalmazandó.

(2)

Az e melléklet 2023. szeptember 28. előtt alkalmazandó változatának való megfelelés az ezen ÁME-nak való megfeleléssel egyenértékűnek tekintendő, kivéve a P. függelékben felsorolt ÁME-módosítások tekintetében.

(3)

A járművek alrendszer és a kapcsolódó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tekintetében az EK-típusvizsgálati vagy -tervvizsgálati tanúsítványokra vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME mellékletének 7.1.3. pontjában meghatározottaknak.”

58.	A 7.2.1.1.1. pont harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A hozzáférhetőségi adatok formázására és cseréjére az A. függelék [21] és [22] hivatkozásában említett előírásokat kell alkalmazni.”

59.	A 7.2.1.1.3. pont utolsó mondatát el kell hagyni.

60.

A 7.2.3. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„7.2.3. Ezen ÁME alkalmazása a már üzemben lévő járművekre vagy a meglévő járműtípusokra

(1)

Az üzemben lévő járművek vagy meglévő járműtípusok módosításainak kezelésére vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 7.1.2. pontjában és az ezen ÁME F. függelékében meghatározottaknak.

(2)

A 2010. július 19. előtt már üzemben lévő vagy a 2008/57/EK irányelv szerinti engedéllyel rendelkező meglévő járművek alkalmazási területének kiterjesztésére vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 7.1.4. pontjában meghatározottaknak.”

61.

A 7.3.2.6. pont a következőképpen módosul:

a)	a Finnország különleges „P” esetére vonatkozó szakasz második mondatában a „14. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „[15] hivatkozásában” szöveg lép;

a „Spanyolország különleges »P« esete az 1 668 mm-es nyomtávú hálózat tekintetében” szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Spanyolország különleges »P« esete

Az 1 435 mm-es nyomtávon való közlekedésre szánt járművek esetében a bq0, δh, δν+ és δν– értékei megegyeznek a 4.2.2.11.1. pont 7. és 8. táblázatában meghatározott értékekkel.

Az 1 668 mm-es nyomtávon való közlekedésre szánt járművek esetében az első használható, fel- és leszállására szolgáló lépcső helyzete az ezen ÁME 23. és 24. táblázatában megadott méretek szerint alakul, a peronmagasságtól és a vonal űrszelvényétől függően, az 1299/2014/EU bizottsági rendelet (*4) mellékletének 7.7.15.1. pontjában meghatározottak szerint:

23. táblázat

Spanyolország különleges esete – a δh, δν+, δν– és bq0 értéke 1 668 mm-es nyomtávú, egyenes vízszintes pályán

Egyenes, vízszintes pályán

Lépcső helyzete		A vonal űrszelvénye
		GEC16 vagy GEB16 űrszelvény	GHE16 űrszelvény		Háromsínes vágány (1)
			760 vagy 680 mm peronmagasság	550 mm peronmagasság
δh mm	1 435 /1 668 mm-es, változtatható nyomtávú járművek	275	275	255	316,5
	1 668 mm-es nyomtávú járművek	200	200	200	241,5
δν+ mm		230
δν– mm		160
bq0		1 725	1 725	1 705	1 766,5

24. táblázat

Spanyolország különleges esete – a δh, δν+, δν– és bq0 értéke 300 méteres görbületi sugarú és 1 668 mm-es nyomtávú pályán

300 m görbületi sugarú pályán

Lépcső helyzete		A vonal űrszelvénye
		GEC16 vagy GEB16 űrszelvény	GHE16 űrszelvény		Háromsínes vágány(1)
			760 vagy 680 mm peronmagasság	550 mm peronmagasság
δh mm	1 435 /1 668 mm-es, változtatható nyomtávú járművek	365	365	345	406,5
	1 668 mm-es nyomtávú járművek	290	290	290	331,5
δν+ mm		230
δν– mm		160
bq0		1 737,5	1 737,5	1 717,5	1 779

(1):

Ezeket az értékeket kell alkalmazni, amennyiben a közös vágány a peronhoz legközelebbi pozícióban helyezkedik el. Ha a közös vágány a perontól legtávolabbi helyzetben helyezkedik el, az első használható lépcső helyzete illeszkedni fog a megfelelő méretekhez a vonal űrszelvényétől és a peron magasságától függően, a kétsínes 1 668 mm-es nyomtávnak megfelelő sorokban megadottak szerint.

(*4) A Bizottság 1299/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének infrastruktúra alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 1. o.);” "

„Az Egyesült Királyság különleges »P« esete valamennyi olyan jármű tekintetében, amely normál üzem közben 915 mm névleges magasságú peronoknál áll meg” szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Az Egyesült Királyság különleges »P« esete valamennyi olyan jármű tekintetében, amely normál üzem közben 915 mm névleges magasságú peronoknál áll meg

A jármű utasok fel- és leszállására szolgáló lépcsőit úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek az e célból bejelentett nemzeti műszaki szabályokban meghatározott követelményeknek.”

62.

A szöveg a következő 7.3.2.7. és 7.3.2.8. ponttal egészül ki:

„7.3.2.7. Fel- és leszállást segítő eszközök, valamint segítségnyújtás biztosítása (4.4.3. pont)

Spanyolország különleges »P« esete

A spanyol hálózatban a peronok kialakításához figyelembe vett űrszelvénynél szűkebb tervezési űrszelvényű vonatok is üzemeltethetők (lásd a megjegyzést). Ez a helyzet szélesebb vízszintes távolságot eredményezhet a vonat és a peron között. Ezért az érintett vasúti társaságnak és pályahálózat-működtetőnek vagy állomásüzemeltetőnek közös kockázatkezelést kell végeznie a következő esetekben:

a)	az 1 668 mm-es nyomtávú vonalakon való üzemeltetésre szánt járművek esetében, ha a fel- és leszállására szolgáló lépcső elülső pereme a 23. táblázatban a δh = 200 mm, a 24. táblázatban pedig a δh = 290 mm tekintetében meghatározott területen kívül helyezkedik el;

az 1 435 mm-es nyomtávon háromsínes vonalakon való üzemeltetésre szánt járművek esetében, ha a közös sín a perontól a legtávolabb van.

Megjegyzés: a rakszelvény akkor keskenyebb, mint az űrszelvény, ha a rakszelvény kinematikus referenciaprofilja szélességének fele a peron szintjén mérve kisebb, mint az űrszelvény kinematikus referenciaprofilja szélességének fele.

7.3.2.8. Az akadálymentes útvonal azonosítása (4.2.1.2.3. pont)

Franciaország különleges »T« esete

A kis állomásokon el lehet hagyni az akadálymentes útvonalra vonatkozó tájékoztatás nyújtására szolgáló, tapintható és elütő hatású burkolati jelzéseket, ha távvezérlésű akusztikus jeladó van biztosítva.”

63.

Az A. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„„A. függelék

Az ezen ÁME-ban hivatkozott szabványok vagy normatív dokumentumok

Hivatkozás	Értékelendő jellemzők	ÁME pont	Szabvány kötelező pontja
[1]	EN 81-70:2021+A1:2022 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és személy-teher felvonók különleges alkalmazásai. 70. rész: Fogyatékossággal élők által is igénybe vehető felvonók
[1.1]	A felvonó méretei	4.2.1.2.2. (5)	5.3.1., 3. táblázat
[1.2]	Tapintható jelzések	4.2.1.10. (7)	4. táblázat, c), h), j) és k) pont
[2]	EN 115-1:2017 Mozgólépcsők és -járdák biztonsága. 1. rész: Szerkezet és beépítés
[2.1]	Mozgólépcsők és mozgójárdák kialakítása	4.2.1.2.2. (6)	5.4.1.2.2., 5.4.1.2.3. 5.2.2.
[3]	EN 12464-2:2014 Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 2. rész: Szabadtéri munkahelyek
[3.1]	Világítás a peronokon	4.2.1.9. (3)	5.12. táblázat, az 5.12.16. és 5.12.19. pont kivételével
[4]	EN 12464-1:2021 Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 1. rész: Belső téri munkahelyek
[4.1]	Világítás a peronokon	4.2.1.9. (3)	61.1.2.
[5]	EN 60268-16:2020 Hangátviteli készülékek. 16. rész: A beszédérthetőség objektív értékelése beszédátviteli indexszel
[5.1]	Beszédátviteli index, állomások	4.2.1.11. (1)	B. melléklet
[5.2]	Beszédátviteli index, járművek	4.2.2.7.4. (5)	B. melléklet
[6]	EN 13272-1:2019 Vasúti alkalmazások. A tömegközlekedési vasúti járművek belső villamos világítása. 1. rész: Nagyvasúti járművek
[6.1]	Világítás a járművekben	4.2.2.4. (1)	4.1.2.
[6.2]	A világítás csökkentése (üzemeltetési szabály)	4.4.2.7.	4.1.6., 4.1.7.
[7]	ISO 3864-1:2011 Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek. 1. rész: Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek tervezési alapelvei
[7.1]	Biztonsági, figyelmeztető, kötelező és tiltó jelzések	4.2.2.7.2. (1)	6., 7., 8., 9., 10., 11.
[8]	EN 15273-1:2013+A1:2016+AC:2017 Vasúti alkalmazások. Szelvények. 1. rész: Általános előírások. Az infrastruktúra és a járművek közös előírásai
[8.1]	A bq0 számítása	4.2.2.11.1. (2)	H.2.2.
[9]	EN 16585-1:2017 Vasúti alkalmazások. PRM-használat tervezése. Berendezések és alkatrészek a gördülőállomány fedélzetén. 1. rész: Mosdók
[9.1]	Az univerzális mosdómodul értékelése	6.1.3.1.	6. pont
[9.2]	Kerekesszékes személy kényelmes karhossz-tartománya	4.2.2.2. (12)	B.2. ábra
[10]	ISO 3864-4:2011 Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek. 4. rész: A biztonsági jelek anyagainak kolorimetriai és fotometriai tulajdonságai
[10.1]	Színek meghatározása	5.3.2.6. (1)	4. pont
[11]	EN 14752:2019+A1:2021 Vasúti alkalmazások. Vasúti járművek oldalsó utasajtajai és feljárószerkezetei
[11.1]	A fel- és leszállást segítő eszköz mechanikai erőssége	5.3.2.8. (2)	4.2.2.
[11.2]	Akadályérzékelés	5.3.2.8. (5)	5.4.
[12]	ISO 7000:2019 Berendezéseken használt grafikai jelképek. Regisztrált jelzések
[12.1]	A kerekesszékkel megközelíthető területeket azonosító jel ábrája	Az N. függelék N.3. pontja	0100 ábra
[13]	ISO 7001:2007/Amd 4:2017 Grafikai jelképek. Közönségtájékoztató jelképek
[13.1]	A kerekesszékkel megközelíthető területeket azonosító jel ábrája	Az N. függelék N.3. pontja	PIPF 006 ábra
[14]	ETSI EN 301 462 :2000-03 Emberi tényezők (HF). Távközlési szolgáltatások azonosító jelképei hallássérültek számára
[14.1]	Az indukciós hurkokat jelző jel ábrája	Az N. függelék N.3. pontja	4.3.1.2.
[15]	EN 15273-2:2013+A1:2016 Vasúti alkalmazások. Szelvények. 2. rész: A járművek szerkesztési szelvénye
[15.1]	Finnország különleges esete	7.3.2.6.	F. melléklet
[16]	EN 16585-2:2017 Vasúti alkalmazások. PRM-használat tervezése. Berendezések és alkatrészek a gördülőállomány fedélzetén. 2. rész: Ülés, állás és mozgás elemei
[16.1]	Megkülönböztetett ülések ábrái	4.2.2.1.2.1. (7) 4.2.2.1.2.1. (8)	A. melléklet
[16.2]	Egy irányba néző ülések	4.2.2.1.2.2. (1)	A.2. ábra
[16.3]	Egymással szemben lévő ülések	4.2.2.1.2.3. (1) 4.2.2.1.2.3. (2)	A.3. és A.4. ábra
[16.4]	A kerekesszékek számára kialakított helyek ábrái	4.2.2.2. (4)	B1., B2., B3. ábra
[16.5]	A kerekesszékek számára kialakított helyek ábrái	F. függelék	5. ábra
[17]	EN 16585-3:2017 Vasúti alkalmazások. PRM-használat tervezése. Berendezések és alkatrészek a gördülőállomány fedélzetén. 3. rész: Átjárók és belső ajtók
[17.1]	A járműveken átvezető közlekedő	4.2.2.6. (1)	2. ábra
[17.2]	egyetlen vonatszerelvény csatlakozó járművei között vezető közlekedő,	4.2.2.6. (1)	3. ábra
[17.3]	A kerekesszékkel megközelíthető területektől elvezető és a hozzájuk vezető közlekedő	4.2.2.6. (1)	5. ábra
[17.4]	A folyosó szélessége irányváltás esetén	4.2.2.6. (4)	3. táblázat
[18]	EN 16584-1:2017 Vasúti alkalmazások. PRM-használat tervezése. Általános követelmények. 1. rész: Kontraszt
[18.1]	A kontraszt értékelése a járművek alrendszer tekintetében	6.2.3.3.	A. melléklet, A.1. pont
[19]	EN 16584-2:2017 Vasúti alkalmazások. PRM-használat tervezése. Általános követelmények. 2. rész: Információ
[19.1]	Az ajtó látható jelzései	4.2.2.3.2. (11)	5.3.3.2. g) és h) pont
[20]	EN 17285:2020 Vasúti alkalmazások. Akusztika. Járműajtók figyelmeztető hangjelzéseinek mérése
[20.1]	A belső ajtók jelzéseinek mérése	A G. függelék G.4. pontja	5., 6., 7.
[20.2]	A külső ajtók jelzéseinek mérése	A G. függelék G.4. pontja	5., 6., 7.
[20.3]	Az ajtóra figyelmeztető hangjelzések mérése	A G. függelék G.4. pontja	5., 7.
[21]	CEN/TS 16614-1:2020 Tömegközlekedés. Hálózati és menetrendi adatcsere (NeTEx). 1. rész: A tömegközlekedési hálózat topológiájának adatcsere-formátuma
[21.1]	A hozzáférhetőségi adatok formázása és cseréje	7.2.1.1.1.	Összes
[22]	EN 12896-1:2016 Tömegközlekedés. Referenciaadat-modell. Általános fogalmak (Transmodel)
[22.1]	A hozzáférhetőségi adatok formázása és cseréje	7.2.1.1.1.	Összes

64.	A C. függelék helyébe a következő szöveg lép: „C. függelék (Nincs használatban) .

65.

A D. függelékben a D.1. táblázat a következőképpen módosul:

a)	az „5.3.1.1. Kijelzők” sort el kell hagyni;

b)	az „5.3.2.7. Kijelzők” sort el kell hagyni.

66.

Az E. függelékben az E.1. és az E.2. táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„E.1. táblázat

Az infrastruktúra alrendszer értékelése (egyetlen egységként létrehozva és szállítva)

1	2	3
Értékelendő jellemzők	Tervezési és fejlesztési fázis	Építési fázis
Értékelendő jellemzők	A tervezés felülvizsgálata és/vagy tervvizsgálat	Ellenőrzés
Parkolási lehetőségek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára	X	X
Akadálymentes útvonalak	X	X
Az útvonalak azonosítása	X	X
Ajtók és bejáratok	X	X
Padlófelületek	X	X
Átlátszó akadályok	X	X
Mosdók	X	X
Bútorok és szabadon álló eszközök	X	X
Jegykezelés/Pult vagy jegyértékesítő automata/Információs pult/Jegyellenőrző automata/Forgókeresztek/Ügyfélszolgálati pontok	X	X
Világítás	X	X
Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, dinamikus információk	X	X
Szóbeli tájékoztatás	X	X
A peronok szélessége és pereme	X	X
A peronok vége	X	X
Szintbeli vágányátjárók az állomásokon	X	X

E.2. táblázat

A járművek alrendszer értékelése (sorozatgyártott termékként létrehozva és szállítva)

1	2		3
Értékelendő jellemzők	Tervezési és fejlesztési fázis		Gyártási fázis
Értékelendő jellemzők	A tervezés felülvizsgálata és/vagy tervvizsgálat	Típusvizsgálat	Rutinvizsgálat
Ülések
Általános rendelkezések	X	X
Megkülönböztetett ülések, általános	X
Egy irányban álló ülések	X	X
Egymással szemben lévő ülések	X	X
Kerekesszékek számára kialakított helyek	X	X
Ajtók
Általános rendelkezések	X	X
Külső ajtók	X	X
Belső ajtók	X	X
Világítás		X
Mosdók	X
Közlekedők	X
Ügyfél-tájékoztatás
Általános rendelkezések	X	X
Jelzések, piktogramok és tapintható információk	X	X
Dinamikus vizuális tájékoztatás	X	X
Dinamikus hangos tájékoztatás	X	X
Szintkülönbségek	X
Fogódzók	X	X
Kerekesszékkel megközelíthető hálófülkék	X	X
A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz
Általános követelmények	X
Fel- és leszállásra szolgáló lépcsők	X		X
Fel- és leszállást segítő eszközök	X	X	X”

67.

Az F. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„F. függelék

A járművek felújítása vagy korszerűsítése

Amennyiben a járművek egyes részeit felújítják vagy korszerűsítik, azoknak meg kell felelniük ezen ÁME követelményeinek; az ezen ÁME tartalmának való megfelelés a következő esetekben nem kötelező:

Szerkezetek

A megfelelés nem kötelező, ha a munka a (külső vagy belső) ajtók portáljainak, az alvázaknak, az ütközőbakoknak, a járművek karosszériájának, a járművek túlfutás elleni védelmének szerkezeti változtatását vagy általánosságban bármely olyan munkát igényelne, amely szükségessé tenné a jármű szerkezeti integritásának újraértékelését.

Ülések

Az ülések támláin lévő fogódzókra vonatkozó 4.2.2.1. pontnak való megfelelés csak akkor kötelező, ha az egész járműben felújítják vagy korszerűsítik az ülések szerkezeteit.

A megkülönböztetett ülések és a környező hely méretének biztosítására vonatkozó 4.2.2.1.2. pontnak való megfelelés csak akkor kötelező, ha az egész vonaton belül megváltoztatják az ülések elrendezését, és ez elérhető a vonat meglévő kapacitásának csökkentése nélkül. Az utóbbi az esetben a maximális számú megkülönböztetett ülést kell biztosítani.

Nem kötelező megfelelni a megkülönböztetett ülések fölötti belmagasságra vonatkozó követelményeknek, ha a korlátozó tényező olyan poggyásztartó, amelyet szerkezetileg nem változtatnak meg a felújítási vagy korszerűsítési munka során.

Kerekesszékek számára kialakított helyek

A kerekesszékek számára kialakított helyek biztosítása csak akkor szükséges, ha a teljes vonatszerelvényben megváltoztatják az ülések elrendezését. Ha azonban nem lehet módosítani a bejárati ajtót vagy a közlekedőket, hogy kerekesszékkel megközelíthetők legyenek, a kerekesszék számára kialakított helyről nem kell gondoskodni, ha megváltoztatják az ülések elrendezését. Meglévő járművekben a kerekesszékek számára kialakított helyek elrendezhetők az A. függelék [16] hivatkozásában említett előírásoknak megfelelően.

A kerekesszék számára kialakított helyen nem kötelező segélyhívóról gondoskodni, ha a jármű nem rendelkezik olyan elektromos kommunikációs rendszerrel, amelyhez hozzáilleszthető ilyen eszköz.

Az átülésre szolgáló ülés biztosítása csak akkor kötelező, ha nem igényli a kerekesszék számára kialakított hely kialakításának módosítását.

Külső ajtók

A külső ajtók helyzetének elütő színű padlóburkolattal való megjelölésére vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik a padlóburkolatot.

Az ajtó nyitására és zárására figyelmeztető jelzésekre vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik az ajtóvezérlő rendszert.

Az ajtónyitók pozíciójára és megvilágítására vonatkozó követelményeknek csak akkor kell teljes mértékben megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik az ajtóvezérlő rendszert, és ha az ajtónyitók áthelyezhetők a jármű szerkezetének vagy az ajtónak a módosítása nélkül. Ilyen esetben azonban a felújított vagy korszerűsített ajtónyitókat a lehető legközelebb kell felszerelni a megfelelő pozícióhoz.

Belső ajtók

Az ajtónyitó működtetési erejére és pozíciójára vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik az ajtót és az ajtó mechanizmusát és/vagy a vezérlését.

Világítás

A követelménynek való megfelelés nem kötelező, ha az elektromos rendszer bizonyíthatóan nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy elbírja a további terhelést, vagy ha az ilyen világítás nem helyezhető el az ajtó szerkezetének (ajtónyílás, stb.) megváltoztatása nélkül.

Mosdók

A teljesen megfelelő univerzális mosdóról csak akkor kötelező gondoskodni, ha teljesen felújítják vagy korszerűsítik a meglévő mosdókat, helyeket alakítanak ki a kerekesszékek számára, és ha a megfelelő univerzális mosdó elhelyezhető a jármű szerkezetének megváltoztatása nélkül.

Az univerzális mosdókban nem kötelező segélyhívóról gondoskodni, ha a jármű nem rendelkezik olyan elektromos kommunikációs rendszerrel, amelyhez hozzáilleszthető ilyen eszköz.

Közlekedők

A 4.2.2.6. pont követelményeinek való megfelelés csak akkor kötelező, ha az egész járműben megváltoztatják az ülések elrendezését, és helyeket alakítanak ki a kerekesszékek számára.

Az egymás mögötti járművek közötti közlekedőkre vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik az átjárót.

Tájékoztatás

A 4.2.2.7. pontban az útvonallal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó követelménynek nem kötelező megfelelni felújítás vagy korszerűsítés esetén. Amennyiben azonban automatikus útvonaljelző rendszert telepítenek a felújítási vagy korszerűsítési program keretében, annak meg kell felelnie az említett pont követelményeinek.

A 4.2.2.7. pont más részeinek való megfelelés akkor kötelező, ha felújítják vagy korszerűsítik a jelzéseket vagy a belső burkolatokat.

Szintkülönbségek

Felújítás vagy korszerűsítés esetén a 4.2.2.8. pontban foglalt követelménynek nem kötelező megfelelni. A járófelület anyagainak felújításakor vagy korszerűsítésekor azonban a lépcsőfokok peremén elütő figyelmeztető csíkot kell elhelyezni.

Fogódzók

A 4.2.2.9. pont követelményeinek való megfelelés csak akkor kötelező, ha felújítják vagy korszerűsítik a meglévő fogódzókat.

Kerekesszékkel megközelíthető hálófülkék

A kerekesszékkel megközelíthető hálófülkékkel kapcsolatos követelményeknek való megfelelés csak akkor kötelező, ha felújítják vagy korszerűsítik a meglévő hálófülkéket.

A kerekesszékkel megközelíthető hálófülkékben nem kötelező segélyhívóról gondoskodni, ha a jármű nem rendelkezik olyan elektromos kommunikációs rendszerrel, amelyhez hozzáilleszthető ilyen eszköz.

A lépcsők pozíciói, a lépcsők és a fel- és leszállást segítő eszközök

Felújítás vagy korszerűsítés esetén a 4.2.2.11. és a 4.2.2.12. pontban foglalt követelménynek nem kötelező megfelelni. Ha azonban mozgatható lépcsők vagy más beépített fel- és leszállást segítő eszközök vannak felszerelve, azoknak meg kell felelniük az említett pontok vonatkozó rendelkezéseinek.

Ha azonban a felújítás vagy a korszerűsítés során helyet alakítanak ki a kerekesszék számára a 4.2.2.3. ponttal összhangban, akkor kötelező valamilyen fajta fel- és leszállást segítő eszközről gondoskodni a 4.4.3. ponttal összhangban.

68.

A G. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„G. függelék

Az utastér külső ajtajának figyelmeztető hangjelzései

G.1. Fogalommeghatározások

Ebben a függelékben a következő kifejezések használatosak:

fsignal	=	a gerjesztési hang frekvenciája
LS	=	a hangnyomásszint LAFmax-ban mérve, amely a mérési időszak alatt »A« frekvenciasúlyozással és gyors idősúlyozással kiigazított legnagyobb hangszint.
LSmax	=	legnagyobb LAFmax
LSmin	=	legkisebb LAFmax
LN	=	környezeti zajszint az alábbiak szerint mérve:

frekvenciatartomány három oktávsáv energetikai összege

ahol:

L1	=	Loct.500 Hz
L2	=	Loct.1000 Hz
L3	=	Loct.1000 Hz

b)	20 másodperces energiaegyenértékben mért hangnyomásszint (LAeq20 )

G.2. Ajtónyitási és ajtózárási jelzés

G.2.1. Ajtónyitási jelzés

Jellemzők

Lassan (másodpercenként legfeljebb 2-szer) pulzáló 2 hang egymást követően kibocsátva

Frekvenciák

–

fsignal1 = 2200 Hz +/– 100 Hz

fsignal2 = 1760 Hz +/– 100 Hz

A hangnyomás szintje

Adaptív eszköz

—	LS ≥ LN + 5 dB

—	LSmax = 70 dB (+ 6/– 0)

–

Nem adaptív eszköz

—	LS = 70 dB (+ 6/– 0)

G.2.2. Ajtózárási jelzés

Jellemzők

–

Gyorsan (másodpercenként 6–10-szer) pulzáló hang

Frekvencia

–

fsignal = 1900 Hz +/– 100 Hz

A hangnyomás szintje

Adaptív eszköz

—	LS ≥ LN + 5 dB

—	LSmax = 70 dB (+ 6/– 0)

–

Nem adaptív eszköz

—	LS = 70 dB (+ 6/– 0)

G.3. Ajtóra figyelmeztető hangjelzések

Az ajtóra figyelmeztető hangjelzés lehet egyfrekvenciájú hangjelzés (a G.3.1. pont szerint) vagy kettős frekvenciájú hangjelzés (a G.3.2. pont szerint). Mindkét jelzéstípust egyformán el kell fogadni valamennyi tagállamban.

G.3.1. Egyfrekvenciájú hangjelzés

Jellemzők

Hangintervallum (négyszög), nem hangosodik, nem halkul el

—	a jelimpulzus időtartama = 5 ms ± 1 ms »bekapcsolt állapotban« (tiszta hangimpulzus)

—	a jel időbeli mintázata 3–5 pulzálás/másodperc

Frekvencia

—	fsignal = 630 Hz ± 50 Hz

A hangnyomás szintje

Adaptív eszköz

—	LS ≥ LN +5 dB

—	LSmin = 45 dB (+/– 2)

—	LSmax = 65 dB (+/– 2)

Nem adaptív eszköz

—	LS = 60 dB

G.3.2. Kettős frekvenciájú hangjelzés

Jellemzők

A hangok intervalluma (a jelzés meghatározása)

—	100 ms hangnyomásszint-növekedés

—	100 ms első hang 550 Hz ± 50 Hz

—	100 ms hangnyomásszint-csökkenés

—	200 ms nem szól

—	100 ms hangnyomásszint-növekedés

—	100 ms második hang 750 Hz ± 50 Hz

—	100 ms hangnyomásszint-csökkenés

—	900 ms nem szól

—	jelismétlési idő = 1 700 ms

Frekvencia

fsignal1 = 550 Hz ± 50 Hz

fsignal2 = 750 Hz ± 50 Hz

A hangnyomás szintje

Adaptív eszköz

—	LS ≥ LN + 5 dB

—	LSmin = 50 dB (+/– 2 dB)

—	LSmax = 70 dB (+/– 2 dB)

Nem adaptív eszköz

—	LS = 70 dB

G.4. Mérési pozíciók

Az ajtók hangjelzéseinek mérésére szolgáló mikrofon pozíciójának meg kell felelnie az A. függelék [20] hivatkozásában említett előírásnak. Jóllehet az előírás hatálya nem terjed ki az ajtóra figyelmeztető hangjelzésre, az előírást az ajtóra figyelmeztető hangjelzés mérésére szolgáló mikrofon pozíciójára is alkalmazni kell.

A megfelelés igazolására szolgáló méréseket a vonat három ajtajánál kell elvégezni. A zárt vizsgálathoz az ajtónak teljesen nyitva, a nyitott vizsgálathoz pedig teljesen zárva kell lennie.

69.	A H., az I., a J., a K. és az L. függeléket el kell hagyni.

70.

Az M. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„M. függelék

Vonattal szállítható szabványos kerekesszék

M.1. HATÁLY

Ez a függelék a vonattal szállítható szabványos kerekesszékek maximális tervezési határértékeit határozza meg. Ezeket a határértékeket a járművek (architektúra, szerkezet, elrendezés) és alkatrészeinek (fel- és leszállására szolgáló ajtók, belső ajtók, ülések, mosdók stb.) tervezésére és értékelésére használják. Ha a kerekesszék jellemzői meghaladják ezeket a határértékeket, a járművek használati feltételei korlátozottak lehetnek a használója számára (például nem férhet hozzá a kerekesszékesek számára fenntartott területekhez). Bizonyos határértékek túllépése megakadályozhatja a használót a járművekhez való hozzáférésben. Ezeket a határértékeket az egyes vasúti társaságok határozzák meg a 454/2011/EU rendelet mellékletének 4.2.6.1. pontjában meghatározottak szerint.

M.2. JELLEMZŐK

A tervezési határértékeknek tekintett értékek a következők:

Alapméretek

tss bonjour700 mm szélesség plusz 50 mm mindkét oldalon a kéz számára mozgás közben,

1 200 mm hossz plusz 50 mm a láb számára.

Kerekek

A legkisebb keréknek egy vízszintesen 75 mm, függőlegesen 50 mm méretű hézagot kell áthidalnia.

Magasság

Max. 1 450 mm, amely lefedi a férfi használók sokaságának 95 %-át

Fordulókör

> 1 500 mm

Tömeg

A kerekesszék és a benne tartózkodó személy össztömege teljes terhelés mellett 300 kg (esetleges csomaggal együtt) olyan elektromos kerekesszék esetében, amelynél nincs szükség segítségnyújtásra a fel- és leszállást segítő eszközön való áthaladáshoz.

A kerekesszék és a benne tartózkodó személy össztömege teljes terhelés mellett 200 kg (esetleges csomaggal együtt) kézi kerekesszék esetében.

Az akadályok legyőzhető magassága és hasmagasság

pAz akadályok legyőzhető magassága: 50 mm (max.)

Hasmagasság legalább 60 mm 10°-os (17 %) emelkedési szöggel az előrehaladáshoz (a lábtámasz alatt)

Maximális biztonságos lejtő, amelyen a kerekesszék stabil marad:

dinamikus stabilitással kell rendelkeznie minden irányban 6°-os (10 %) szögig

statikus stabilitással kell rendelkeznie minden irányban (behúzott fékkel is) 9°-os (16 %) szögben.

71.

Az N. függelék a következőképpen módosul:

az N.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„N.3. A JELEKEN HASZNÁLATOS ÁBRÁK

A kerekesszék nemzetközi jele

A kerekesszékkel hozzáférhető területeket azonosító jelnek tartalmaznia kell az A. függelék [12] vagy [13] hivatkozásában említett előírások valamelyikének megfelelő ábrát.

Az indukciós hurok jele

Az indukciós hurkok elhelyezésére utaló jelnek tartalmaznia kell az A. függelék [14] hivatkozásában említett előírásnak megfelelő ábrát.

Megkülönböztetett ülések jele

A megkülönböztetett ülések helyének azonosítására szolgáló jelnek az N1. ábrának megfelelő szimbólumot kell tartalmaznia.

N1. ábra

Megkülönböztetett ülések szimbólumai

”

b)	a szöveg a következő N.4. ponttal egészül ki: „N.4. A JELEK SZÍNE Az e függelékben említett egyedi jeleknek sötétkék alapon fehérnek kell lenniük. Amennyiben a jelek sötétkék elemre kerülnek, megengedett az ábra és a háttér színének felcserélése (azaz sötétkék ábra fehér háttéren).”

72.

A szöveg a következő P. függelékkel egészül ki:

„P. függelék

A követelményeket és az átmeneti rendszereket érintő módosítások

A P.1. és P.2. táblázatban felsoroltakon kívüli ÁME pontokat illetően a korábbi ÁME-nak (azaz az (EU) 2019/772 bizottsági végrehajtási rendelettel (*5) módosított ezen rendeletnek) való megfelelés az ezen ÁME 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó változatának való megfelelést is jelenti.

Módosítások a 7 éves általános átmeneti rendszer tekintetében:

A P.1. táblázatban felsorolt ÁME pontokat illetően a korábbi ÁME-nak való megfelelés nem jelenti az ezen ÁME 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó változatának való megfelelést.

A 2023. szeptember 28-án már tervezési fázisban lévő projektek esetében ezen ÁME követelményeinek 2030. szeptember 28-tól kell megfelelni.

A P.1. táblázatban felsorolt ÁME-követelmények nem érintik a gyártási fázisban lévő projekteket és az üzemben lévő járműveket.

P.1. táblázat

7 éves átmeneti rendszer

ÁME pont(ok)	ÁME pont(ok) a korábbi ÁME-ban	Az ÁME módosításának magyarázata
4.2.2.1.1. (1a)	Nincs követelmény	A fogódzó helyes pozícióját pontosító új követelmény
4.2.2.2. (8)	4.2.2.2. (8)	A követelmény pontosabb megfogalmazása
4.2.2.3.2. (8) Amikor egy ajtót (egy utas vagy a személyzet valamely tagja) a helyszínen zár be, ajtózárási jelzést kell adni; a jelzésnek a kezelőszerv működtetése után meg kell kezdődnie, és az ajtó záródásáig folyamatosan tartania kell.	Nincs követelmény	Új követelmény
4.2.2.3.2. (11)	Nincs követelmény	Új követelmény
4.2.2.11.1. (3) A mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 4.2.12. pontjában említett műszaki dokumentációban fel kell tüntetni az elméleti peron magasságára és vízszintes távolságára vonatkozó azon információt, amelynek eredményeképpen az elméleti peron és az egyenes, vízszintes pályán álló jármű legalacsonyabb lépcsője peremének középvonalában levő ponttól számítva függőlegesen 160 mm távolság (δν+), vízszintesen 200 mm távolság (δh) adódik.	Nincs követelmény	Új követelmény
5.3.2.6. (1)	5.3.2.6. (1)	A rendelkezésre álló lehetőségek korlátozása
5.3.2.8.	5.3.2.8.	Új követelmény az A. függelék [11] hivatkozásában említett előírásban.
6.2.3.3.	Nincs követelmény	Egy, a kontrasztra vonatkozó konkrét szabványra hivatkozó új követelmény
7.3.2.6. A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz Spanyolország különleges »P« esete	7.3.2.6. A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz Spanyolország különleges »P« esete az 1 668 mm-es nyomtávú hálózat tekintetében	Az 1 668 mm-es nyomtávú járművekre vonatkozó új követelmény
G. függelék – ajtónyitási és ajtózárási jelzések	G. függelék – ajtónyitási és ajtózárási jelzések	A mérési módszer megváltoztatása

Módosítások az egyedi átmeneti rendszer tekintetében:

A P.2. táblázatban felsorolt ÁME pontokat illetően a korábbi ÁME-nak való megfelelés nem jelenti az ezen ÁME 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó változatának való megfelelést.

A 2023. szeptember 28-án már tervezési fázisban lévő projektek, a gyártási fázisban lévő projektek, és az üzemeben lévő járművek esetében ezen ÁME követelményeinek a P.2. táblázatban meghatározott, vonatkozó átmeneti rendszer szerint 2023. szeptember 28-tól kell megfelelni.

P.2. táblázat

Egyedi átmeneti rendszer

ÁME pont(ok)	ÁME pont(ok) a korábbi ÁME-ban	Az ÁME módosításának magyarázata	Átmeneti rendszer
			A tervezési fázis nem kezdődött meg	A tervezési fázis megkezdődött	Gyártási fázis	Üzemben lévő járművek
Nem alkalmazandó”

(*5) A Bizottság (EU) 2019/772 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az 1300/2014/EU rendeletnek az eszközleltár tekintetében a hozzáférhetőség korlátainak azonosítása, a felhasználók tájékoztatása, valamint a hozzáférhetőséggel kapcsolatos előrelépés figyelemmel kísérése és értékelése céljából történő módosításáról (HL L 139I., 2019.5.27., 1. o.)."

(1) A CA1., CA2. vagy CH. modult csak azon termékek esetében lehet használni, amelyeket a termékekre vonatkozó ÁME alkalmazása előtt kialakított és a termék forgalomba hozatala céljából felhasznált terveknek megfelelően gyártottak le, feltéve, hogy a gyártó igazolja a bejelentett szervezet előtt, hogy a tervvizsgálatokat és a típusvizsgálatot a korábbi kérelmek esetében hasonló körülmények között végezték el, és azok megfelelnek ezen ÁME követelményeinek; ennek igazolását dokumentálni kell, és az igazolás ugyanolyan szintű bizonyító adatnak minősül, mint a CB. modul vagy a CH1. modulnak megfelelően végzett tervvizsgálat.”

V. MELLÉKLET

Az 1302/2014/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	Amennyiben a 2–165. pont másként nem rendelkezik, a „szakasz” vagy „Szakasz” kifejezés helyébe a „pont” kifejezés lép;

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. BEVEZETÉS

Az átjárhatósági műszaki előírás (a továbbiakban: ÁME) olyan előírás, amely az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 2. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerint egy alrendszert, vagy annak valamely részét szabályozza.

3.	Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „1.2. Földrajzi hatály Ez az ÁME az uniós vasúti rendszerre vonatkozik.”;

4.	Az 1.3. pont helyébe a következő szöveg lép: „1.3. Az ÁME tartalma Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően ez az ÁME a »járművek – mozdonyok és személyszállító járművek« alrendszert szabályozza.”

A 2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1. A járművek alrendszer mint az uniós vasúti rendszer része

Az uniós vasúti rendszer az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletében meghatározott alrendszerekre oszlik.

A mozdonyok és személyszállító járművek alrendszere több tekintetben is kapcsolódik az uniós vasúti rendszer más alrendszereihez. Ezeket a kapcsolódási pontokat az összes vonatkozó ÁME-nak megfelelő integrált rendszernek kell tekinteni.

Más ÁME-k a vasúti rendszer sajátos szempontjait írják le és több alrendszert is érintenek a járművek alrendszerén kívül.

A járművek alrendszer tekintetében az 1300/2014/EU bizottsági rendeletben (*2) (mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME) és az 1304/2014/EU bizottsági rendeletben (*3) (zajra vonatkozó ÁME) megjelenő követelményeket ez az ÁME nem ismétli meg. Az említett ÁME-k hatályuk és végrehajtási szabályaik szerint a »mozdonyok és személyszállító járművek« alrendszerre is vonatkoznak.

(*2) A Bizottság 1300/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 356., 2014.12.12., 110. o.)."

(*3) A Bizottság 1304/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a »járművek – zaj« alrendszerre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról, a 2008/232/EK határozat módosításáról és a 2011/229/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 356., 2014.12.12., 421. o.).” "

A 2.2.1. g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

Többes üzem: egynél több egységből álló üzemi összeállítás, beleértve a következőket:

—	vonatszerelvények, amelyeket úgy terveztek, hogy belőlük (az értékelt típusból) több is összekapcsolható legyen egymással abból a célból, hogy egyetlen, 1 vezetőfülkéből irányított vonatként üzemeljenek;

—	mozdonyok, amelyeket úgy terveztek, hogy belőlük (az értékelt típusból) több is beilleszthető legyen egyetlen, egy vezetőfülkéből irányított vonatba.”;

7.	A 2.2.2. A) (2) pont címe helyébe a következő szöveg lép: „Önjáró belsőégésű vagy villamos vonatszerelvények”

A 2.2.2. pontban a B) és C) pont helyébe a következő szöveg lép:

„B)

Teherkocsik, ideértve a teljes vasúti hálózatra tervezett süllyesztett rakfelületű járműveket és a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket.

Ezek a járművek nem tartoznak ezen ÁME hatálya alá. A szóban forgó járművekre a 321/2013/EU bizottsági rendelet (*4) vonatkozik (teherkocsikra vonatkozó ÁME).

Speciális járművek

A speciális járművek, köztük a vasúti munkagépek kategóriáit az (EU) 2018/1614 bizottsági végrehajtási határozat (*5) tartalmazza. Az említett járművek a következő alkategóriák szerint csoportosíthatók:

i.	A vasúti munkagépek kifejezetten a vágányok és az infrastruktúra építésére és karbantartására tervezett járművek.

ii.	Az infrastruktúra-ellenőrző járműveket az infrastruktúra állapotának figyelemmel kísérésére használják.

iii.	A környezeti hatásokat elhárító járművek a vasúti pálya környezeti körülményektől való megtisztítására tervezett járművek; ilyen például a hóeltakarító gép.

iv.	A sürgősségi járműveket konkrét vészhelyzetekben, például evakuálás, tűzoltás vagy a vonatok elvontatása céljából való használatra tervezték (ide tartoznak a bontódaruk is).

v.	A közúti-vasúti járművek olyan önjáró gépek, amelyek képesek sínen és szárazföldi úton is közlekedni.

A speciális járműveket az alábbi egy vagy több üzemmódban lehet használni: munkavégzési üzemmódban, közlekedési üzemmódban és nem üzemképes állapotban vontatott üzemmódban, önjáró vagy vontatott járműként.

(*4) A Bizottság 321/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Európai Unió vasúti rendszere »járművek – teherkocsik« alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 104., 2013.4.12., 1. o.)."

(*5) A Bizottság (EU) 2018/1614 végrehajtási határozata (2018. október 25.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkében említett járműnyilvántartásokra vonatkozó előírások megállapításáról, valamint a 2007/756/EK bizottsági határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, C/2018/6929 (HL L 268., 2018.10.26., 53. o.).” "

A 2.3.1. pontban a B) és C) pont helyébe a következő szöveg lép:

„B)

A teherkocsik, ideértve a teljes vasúti hálózatra tervezett süllyesztett rakfelületű járműveket és a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket, nem tartoznak ezen ÁME hatálya; ezekre a teherkocsikra vonatkozó ÁME az irányadó abban az esetben is, ha személyszállító vonatba illesztik őket (a vonat összeállítása ilyen esetben üzemeltetési kérdés).

A közúti gépjárművek szállítására tervezett járművek nem tartoznak ezen ÁME hatálya alá még abban az esetben sem, ha a szállított közúti járművekben személyek tartózkodnak.

Speciális jármű

A speciális járművek ezen ÁME hatálya alá tartoznak, és ezen ÁME követelményeinek való megfelelésüket igazolni kell, amennyiben nem üzemképes állapotban vontatott üzemmódban használják őket, és ha:

1.	a sínen saját kerekeiken üzemelnek (nem üzemképes állapotban vontatott, önjáró vagy vontatott üzemben), és

2.	úgy tervezték meg és arra szánták őket, hogy jelenlétüket a forgalomirányítási célokból a sínbe épített vonatérzékelő rendszer érzékelje.

A 4. pontban és a C. függelékben a vasúti munkagépekre meghatározott különleges követelmények vonatkoznak az infrastruktúra-ellenőrző járművekre is, kivéve, ha azokat fix összeállítású személyszállító vonatba való besorolásra tervezték; Ebben az esetben az A) (3) pontban meghatározottak szerinti nem személyszállító vasúti járműnek minősülnek.

A közúti-vasúti járművek nem tartoznak ezen ÁME hatálya alá.”

10.

A 3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.1. A járművek alrendszer alapvető követelményeknek megfelelő elemei

Az alapvető követelményeket az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének meghatározása és számozása szerint, valamint a 4. pontban meghatározott követelmények figyelembevételével a következő táblázat tartalmazza.

Az alapvető követelményeknek megfelelő járműelemek

Megjegyzés:

a 4.2. pontból csak a követelményeket tartalmazó alpontok kerülnek felsorolásra.

Hivatkozott pont	A járművek alrendszer eleme	Biztonság	Megbízhatóság – rendelkezésre állás	Egészségvédelem	Környezetvédelem	Műszaki összeegyeztethetőség	Akadálymentesítés
4.2.2.2.2.	Belső kapcsolókészülék	1.1.3. 2.4.1.
4.2.2.2.3.	A vonat végén lévő kapcsolókészülék	1.1.3. 2.4.1.
4.2.2.2.4.	Mentésre szolgáló kapcsolókészülék		2.4.2.			2.5.3.
4.2.2.2.5.	A személyzet hozzáférése össze- és szétkapcsolást biztosító berendezésekhez	1.1.5.		2.5.1.		2.5.3.
4.2.2.3.	Közlekedők	1.1.5.
4.2.2.4.	A jármű szerkezetének szilárdsága	1.1.3. 2.4.1.
4.2.2.5.	Passzív biztonság	2.4.1.
4.2.2.6.	Emelés és felbakolás					2.5.3.
4.2.2.7.	Berendezések rögzítése a kocsiszekrényhez	1.1.3.
4.2.2.8.	Peronajtók a személyzet és a rakomány számára	1.1.5. 2.4.1.
4.2.2.9.	Üvegek mechanikai jellemzői	2.4.1.
4.2.2.10.	Terhelési körülmények és mérlegelt tömeg	1.1.3.
4.2.3.1.	Méretezés					2.4.3.
4.2.3.2.1.	Tengelyterhelési paraméter					2.4.3.
4.2.3.2.2.	Kerékterhelés	1.1.3.
4.2.3.3.1.	A vasúti járművek jellemzői a vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás tekintetében	1.1.1.				2.4.3. 2.3.2.
4.2.3.3.2.	Tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése	1.1.1.	1.2.
4.2.3.4.1.	Kisiklással szembeni biztonság elcsavarodott vágányon való áthaladáskor	1.1.1. 1.1.2.				2.4.3.
4.2.3.4.2.	Menetdinamikai viselkedés	1.1.1. 1.1.2.				2.4.3. 2.3.2.
4.2.3.4.2.1.	Futásbiztonsági határértékek	1.1.1. 1.1.2.				2.4.3.
4.2.3.4.2.2.	Vágányterhelési határértékek					2.4.3.
4.2.3.4.3.	Egyenértékű kúposság	1.1.1. 1.1.2.				2.4.3.
4.2.3.4.3.1.	Új kerékprofilok tervezési értékei	1.1.1. 1.1.2.				2.4.3.
4.2.3.4.3.2.	A vasúti kerékpár egyenértékű kúposságának üzemi értékei	1.1.2.	1.2.			2.4.3.
4.2.3.5.1.	A forgóvázkeret szerkezeti kialakítása	1.1.1. 1.1.2.
4.2.3.5.2.1.	A vasúti kerékpárok mechanikai és geometriai jellemzői	1.1.1. 1.1.2.				2.4.3.
4.2.3.5.2.2.	A kerekek mechanikai és geometriai jellemzői	1.1.1. 1.1.2.
4.2.3.5.3.	Automatikusan változtatható nyomtávú rendszerek	1.1.1. 1.1.2., 1.1.3.	1.2.			1.5.
4.2.3.6.	Legkisebb ívsugár	1.1.1. 1.1.2.				2.4.3.
4.2.3.7.	Pályakotró	1.1.1.
4.2.4.2.1.	Fékezésre vonatkozó funkcionális követelmények	1.1.1. 2.4.1.	2.4.2.			1.5.
4.2.4.2.2.	Fékezésre vonatkozó biztonsági követelmények	1.1.1.	1.2. 2.4.2.
4.2.4.3.	A fékrendszer típusa					2.4.3. 2.3.2.
4.2.4.4.1.	Vészfékezés vezérlése	2.4.1.				2.4.3. 2.3.2.
4.2.4.4.2.	Üzemi fékezés vezérlése					2.4.3. 2.3.2.
4.2.4.4.3.	Közvetlen fékezés vezérlése					2.4.3.
4.2.4.4.4.	Dinamikus fékezés vezérlése	1.1.3.				2.3.2.
4.2.4.4.5.	Rögzítőfékezés vezérlése					2.4.3.
4.2.4.5.1.	Fékhatásosságra vonatkozó általános követelmények	1.1.1. 2.4.1.	2.4.2.			1.5.
4.2.4.5.2.	Vészfékezés	1.1.2. 2.4.1.				2.4.3. 2.3.2.
4.2.4.5.3.	Üzemi fékezés					2.4.3. 2.3.2.
4.2.4.5.4.	Hőtechnikai számítások	2.4.1.				2.4.3.
4.2.4.5.5.	Rögzítőfék	2.4.1.				2.4.3.
4.2.4.6.1.	A kerék és sín közötti tapadási határ	2.4.1.	1.2. 2.4.2.
4.2.4.6.2.	Csúszásgátló rendszer	2.4.1.	1.2. 2.4.2.
4.2.4.7.	Dinamikus fék – hajtásrendszerhez kapcsolódó fékrendszerek	2.4.1.	1.2. 2.4.2.
4.2.4.8.1.	A tapadási feltételektől független fékrendszerekre vonatkozó általános előírások	2.4.1.	1.2. 2.4.2.
4.2.4.8.2.	Mágneses sínfék					2.4.3. 2.3.2.
4.2.4.8.3.	Örvényáramú sínfék					2.4.3. 2.3.2.
4.2.4.9.	Fékállapot- és fékhibajelzés	1.1.1.	1.2. 2.4.2.
4.2.4.10.	Mentési célú fékkövetelmények		2.4.2.
4.2.5.1.	Egészségügyi rendszerek				1.4.1.
4.2.5.2.	Hallható kommunikációs rendszer	2.4.1.
4.2.5.3.	Utastéri vészjelző	2.4.1.
4.2.5.4.	Utasok által használható kommunikációs eszközök	2.4.1.
4.2.5.5.	Külső ajtók: a vasúti jármű be- és kijáratai	2.4.1.				2.3.2.
4.2.5.6.	Külső ajtók: rendszer-kialakítás	1.1.3. 2.4.1.
4.2.5.7.	Egységeket összekötő ajtók	1.1.5.
4.2.5.8.	A belső levegő minősége			1.3.2.
4.2.5.9.	A vasúti jármű oldalablakai	1.1.5.
4.2.6.1.	Környezeti feltételek		2.4.2.
4.2.6.2.1.	Az elhaladó vonatok miatt a peronon tartózkodó utasokat és a vágány mentén dolgozókat érő légörvényhatás	1.1.1.		1.3.1.
4.2.6.2.2.	Légnyomásimpulzus					2.4.3.
4.2.6.2.3.	Maximális nyomásingadozás alagutakban					2.4.3.
4.2.6.2.4.	Oldalszél	1.1.1.
4.2.6.2.5.	Ágyazatos vágányokat érő aerodinamikai hatás	1.1.1.				2.4.3.
4.2.7.1.1.	Fényszórók					2.4.3. 2.3.2.
4.2.7.1.2.	Helyzetjelző lámpák	1.1.1.				2.4.3.
4.2.7.1.3.	Zárjelző lámpák	1.1.1.				2.4.3.
4.2.7.1.4.	A lámpák vezérlőszervei					2.4.3.
4.2.7.2.1.	A kürtre vonatkozó általános előírások	1.1.1.				2.4.3. 2.6.3.
4.2.7.2.2.	A jelzőkürt hangnyomásszintjei	1.1.1.		1.3.1.
4.2.7.2.3.	Védelem					2.4.3.
4.2.7.2.4.	A kürt vezérlőszerve	1.1.1.				2.4.3.
4.2.8.1.	Vontatási teljesítmény					2.4.3. 2.6.3. 2.3.2.
4.2.8.2. 4.2.8.2.1. – 4.2.8.2.9.	Energiaellátás					1.5. 2.4.3. 2.3.2.
4.2.8.2.10.	A vonat elektromos védelme	2.4.1.
4.2.8.4.	Elektromos veszélyekkel szembeni védelem	2.4.1.
4.2.9.1.1.	A vezetőfülkére vonatkozó általános követelmények	—	—	—	—	—
4.2.9.1.2.	Fel- és leszállás	1.1.5.				2.4.3.
4.2.9.1.3.	Kilátás	1.1.1.				2.4.3. 2.3.2.
4.2.9.1.4.	Belső elrendezés	1.1.5.
4.2.9.1.5.	Vezetőülés			1.3.1.
4.2.9.1.6.	A vezetőasztal ergonómiai kialakítása	1.1.5.		1.3.1.		2.3.2.
4.2.9.1.7.	Klíma szabályozása és levegőminőség			1.3.1.
4.2.9.1.8.	Belső világítás					2.6.3.
4.2.9.2.1.	A szélvédő mechanikai jellemzői	2.4.1.
4.2.9.2.2.	A szélvédő optikai jellemzői					2.4.3. 2.3.2.
4.2.9.2.3.	A szélvédőhöz tartozó berendezések					2.4.3.
4.2.9.3.1.	A mozdonyvezető aktivitását ellenőrző funkció	1.1.1.				2.6.3.
4.2.9.3.2.	Sebesség kijelzése	1.1.5.
4.2.9.3.3.	A vezetőállás kijelzői és képernyői	1.1.5.
4.2.9.3.4.	Kezelőszervek és jelzőműszerek	1.1.5.
4.2.9.3.5.	Feliratozás					2.6.3.
4.2.9.3.6.	Személyzet által, távirányítással irányított tolatási műveletek	1.1.1.				2.3.2.
4.2.9.3.7.	Kisiklásérzékelő és -megelőző jelek feldolgozása	1.1.1. 1.1.2.
4.2.9.3.7a.	Fedélzeti kisiklásérzékelő és -megelőző funkció	1.1.1. 1.1.2.
4.2.9.3.8.	Az ETCS-üzemmódok kezelésére vonatkozó követelmények	1.1.1.				1.5. 2.3.2.
4.2.9.3.9.	Vontatási állapot					2.3.2.

4.2.9.4.	Fedélzeti eszközök és hordozható berendezések	2.4.1.				2.4.3. 2.6.3.
4.2.9.5.	A személyzet számára rendelkezésre álló tárolóhelyek	—	—	—	—	—
4.2.9.6.	Adatrögzítő berendezés					2.4.4. 2.3.2.
4.2.10.2.	Tűzbiztonság – Tűzmegelőzési intézkedések	1.1.4.		1.3.2.	1.4.2.
4.2.10.3.	Tűzérzékelésre/tűzoltásra vonatkozó intézkedések	1.1.4.
4.2.10.4.	Vészhelyzetekkel kapcsolatos követelmények	2.4.1.				2.3.2.
4.2.10.5.	Az evakuálással kapcsolatos követelmények	2.4.1.
4.2.11.2.	A vonat külső tisztítása					1.5.
4.2.11.3.	Illemhelyürítő rendszer csatlakozása					1.5.
4.2.11.5.	Vízfeltöltő csatlakozás					1.5.
4.2.11.6.	A vonatok tárolására vonatkozó külön követelmények					1.5.
4.2.11.7.	Üzemanyagtöltő berendezés					1.5.
4.2.11.8.	A vonatok belső takarításához szükséges energiaellátás					2.5.3.
4.2.12.2.	Általános dokumentáció					1.5.
4.2.12.3.	Karbantartási dokumentáció	1.1.1.				2.5.1. 2.5.2. 2.6.1. 2.6.2.
4.2.12.4.	Üzemi dokumentáció	1.1.1.				2.4.2. 2.6.1. 2.6.2.
4.2.12.5.	Emelési diagram és utasítások					2.5.3.
4.2.12.6.	Mentési dokumentáció		2.4.2.			2.5.3.
4.2.13.	Automatikus vonatüzemeltetéssel való kapcsolódásra vonatkozó követelmények					1.5. 2.3.2. 2.4.3.”

11.

A 3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.2. Az ezen ÁME hatálya alá nem tartozó alapvető követelmények

Az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletében »általános követelményként« vagy »egyes alrendszerekre vonatkozó követelményként« besorolt alapvető követelmények közül azok, amelyek hatást gyakorolnak a vasútijármű-alrendszerre, korlátozott módon tartoznak ezen ÁME hatálya alá.”

12.

A 4.1.1. (4) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

A 7.1.2. pont (lásd: 17a. táblázat) a vasúti járművek néhány olyan jellemzőjét ismerteti, amelyeket fel kell tüntetni (a vonatkozó bizottsági határozat szerint) az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartásában. Ezeket a jellemzőket a vasúti járművek 4.2.12. pontban ismertetett műszaki dokumentációjában is meg kell adni.”

13.

A 4.1.3. (3) pontban az utolsó két franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–	Speciális járművek (lásd a 2.2.2. C) pontot)”.

14.	A 4.2.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „4.2.1.2. Nyitott kérdések Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikkének (6) bekezdése szerinti nyitott kérdések listája az I. függelékben található.”

15.

A 4.2.2.2.3. pontban a b) b-2) (1) és b) b-2) (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	Az ütközőket és a csavaros kapcsolórendszert a J-1. függelék 2. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően kell beépíteni.

(2)	A fékvezetékek és a féktömlők, valamint a kapcsolókészülékek és a csapok méreteit és elrendezését ugyanazon előírás követelményeinek megfelelően kell kialakítani.”

16.

A 4.2.2.2.4. pontban a (3) a) pont második franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–	a J-1. függelék 2. hivatkozásában említett előírások szerinti oldalsó elhelyezkedésű fékcsövek és csapok megléte,”

17.

A 4.2.2.2.5. (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„E követelmény teljesítése érdekében a 4.2.2.2.3. b) pont szerinti UIC típusú kézi kapcsolórendszerrel felszerelt egységeknek a következő követelményeknek kell megfelelniük (a »berni négyszög«):

—	Csavaros kapcsolókészülékekkel és oldalütközőkkel felszerelt egységeken a személyzeti műveletek helyének összhangban kell lennie a J-1. függelék 2. hivatkozásában említett előírásokkal.

—	Amennyiben kombinált automatikus és csavaros kapcsolókészülék van felszerelve, megengedhető, hogy az automatikus készülék feje a bal oldali berni négyszögön belül legyen vontatáskor és a csavaros kapcsolókészülék használata közben.

Valamennyi ütköző alján kapaszkodónak kell lennie. A kapaszkodónak legalább 1,5 kN erővel kell terhelhetőnek lennie.”

18.

A 4.2.2.4. pontban a (3), a (4) és az (5) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

A járművek statikus és dinamikus szilárdsága (fáradás) az abban tartózkodók számára szükséges biztonság garantálása, valamint a vontatási és tolatási műveletekben részt vevő jármű szerkezeti épsége tekintetében bír jelentőséggel. Ezért minden jármű szerkezetét a J-1. függelék 1. hivatkozásában említett előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell kialakítani, ahol mozdonyok és vonófejek esetében az L kategóriának, az ezen ÁME hatálya alá tartozó minden más járműtípus esetében a PI. vagy PII. kategóriának megfelelő vasútijármű-kategóriát kell figyelembe venni.

(4)	A kocsiszekrény szerkezetének szilárdsága számítással és/vagy vizsgálattal igazolható a J-1. függelék 1. hivatkozásában említett előírásokban meghatározott feltételek szerint.

(5)

Amennyiben az egységet a J-1. függelék 1. hivatkozásában említett előírásokban (a (3) pontban minimumként előírt) kategóriákra meghatározottnál nagyobb nyomóerőre tervezték, ez az előírás nem tér ki a javasolt műszaki megoldásra; ilyen esetben megengedett a más, nyilvánosan elérhető normatív dokumentumokban szereplő nyomóerő alkalmazása.

Ebben az esetben a bejelentett szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a normatív dokumentum a járműszerkezet tervezésére, kialakítására és tesztelésére alkalmazandó, műszakilag egységes szabálycsomag részét alkotja-e.

A nyomóerő értékének szerepelnie kell a 4.2.12. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.”

19.

A 4.2.2.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.2.5. Passzív biztonság

(1)

Az ebben a pontban meghatározott előírások minden egységre vonatkoznak az üzem közben nem utasok vagy személyzet szállítására szolgáló egységek és a vasúti munkagépek kivételével.

(2)

Az 1 520 mm-es rendszeren való üzemre tervezett egységek tekintetében az ebben a pontban a passzív biztonsággal kapcsolatban ismertetett előírások alkalmazása önkéntes. Ha a jóváhagyást kérő az ebben a pontban a passzív biztonsággal kapcsolatban ismertetett előírások alkalmazását választja, a tagállamoknak ezt el kell ismerniük. A tagállamok elő is írhatják ezen előírások alkalmazását.

(3)

Az 1 524 mm-es rendszeren való üzemre tervezett mozdonyok tekintetében az ebben a pontban a passzív biztonsággal kapcsolatban ismertetett előírások alkalmazása önkéntes. Ha a jóváhagyást kérő az ebben a pontban a passzív biztonsággal kapcsolatban ismertetett előírások alkalmazását választja, a tagállamoknak ezt el kell ismerniük.

(4)

Az alábbi ütközési esetekben meghatározott ütközési sebességre nem felgyorsítható egységek mentesülnek az adott ütközési esetre vonatkozó rendelkezések alól.

(5)

A passzív biztonság célja az aktív biztonság kiegészítése olyan esetekben, amikor minden más intézkedés kudarcot vallott. Ezért ütközés esetén a járművek mechanikai szerkezetének védelmet kell nyújtania a járműben tartózkodók számára a következők révén:

—	a lassulás mérséklése,

—	a tartózkodási területek túlélési terének és szerkezeti integritásának fenntartása,

—	a járművek egymásra futási kockázatának csökkentése,

—	a kisiklás kockázatának csökkentése,

—	a vágányon lévő akadállyal való ütközés következményeinek mérséklése.

E funkcionális követelmények teljesítéséhez az egységeknek meg kell felelniük a J-1. függelék 3. hivatkozásában említett előírásokban a C-I törésbiztonsági tervezési kategóriára meghatározott részletes követelményeknek.

A következő négy ütközési referenciaesetet kell vizsgálni:

—	1. forgatókönyv: frontális ütközés két azonos egység között,

—	2. forgatókönyv: frontális ütközés teherkocsival,

—	3. forgatókönyv: teherautóval való ütközés szintbeli vasúti átjáróban,

—	4. forgatókönyv: az egység alacsony akadályba ütközése (pl. szintbeli vasúti átjáróban autóval, állattal, kőtömbbel stb.).

(6)

Az (5) pontban említett forgatókönyveket a J-1. függelék 3. hivatkozásában említett előírás ismerteti.

(7)

A J-1. függelék 3. hivatkozásában említett előírás követelményeit kell a fent megadott ütközési referenciaesetekkel kapcsolatban alkalmazni.

(8)

A vágányon lévő akadállyal való ütközés következményeinek mérséklése érdekében a mozdonyok, vonófejek, vezérlőkocsik és vonatszerelvények menetirány szerinti elejét terelőlappal kell felszerelni. A terelőlap által teljesítendő követelményeket a J-1. függelék 3. hivatkozásában szereplő előírás határozza meg.”

20.

A 4.2.2.6. pont (7), (8) és (9) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(7)	Az emelési pontok geometriáját a J-1. függelék 4. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően kell kialakítani.

(8)	Az emelési pontok jelölését a J-1. függelék 5. hivatkozásában említett előírásnak megfelelő jelzésekkel kell megoldani.

(9)

A mechanikai szerkezetet a J-1. függelék 1. hivatkozásában említett előírásban meghatározott terhelések figyelembevételével kell kialakítani; a járműszekrény szerkezetének szilárdsága számítással vagy vizsgálattal igazolható az említett előírásban meghatározott feltételek szerint.

A fenti 4.2.2.4. pontban meghatározott feltételek teljesítése mellett felhasználhatók nyilvánosan elérhető más normatív dokumentumok.”

21.	A 4.2.2.7. (3) pontban a „12. hivatkozásában” szöveg helyébe az „1. hivatkozásában” szöveg lép.

22.

A 4.2.2.10. pont a következőképpen módosul:

az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A J-1. függelék 6. hivatkozásában említett előírásban meghatározott következő terhelési körülményeket kell megállapítani:

i.	tervezési tömeg rendkívüli hasznos teher mellett,

ii.	tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett,

iii.	tervezési tömeg menetkész állapotban,

iv.	üzemi tömeg átlagos hasznos teher mellett,

v.	üzemi tömeg menetkész állapotban.”

b)	a (2) pontban a „13. hivatkozásában” szöveg helyébe a „6. hivatkozásában” szöveg lép.

23.

A 4.2.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.3.1. Méretezés

(1)

Ez a pont az egy vagy több infrastruktúrán akadály nélkül üzemeltethető vasúti járművek méretezését szolgáló számítások és ellenőrzések szabályaival foglalkozik.

A nem 1 520 mm-es nyomtávú rendszere(ke)n történő üzemre tervezett egységek esetében:

(2)

A kérelmező választja ki a kívánt referenciaprofilt, többek között a hordmű referenciaprofilját is. A referenciaprofilt fel kell tüntetni a 4.2.12. pontban ismertetett műszaki dokumentációban.

(3)

A J-1. függelék 7. hivatkozásában említett előírásban meghatározott módszerek egyikével kell meghatározni, hogy az egység megfelel-e a kívánt referenciaprofilnak.

(4)

Amennyiben az egységet a G1., GA., GB., GC. vagy DE3. referenciaprofilok közül egynek vagy többnek megfelelőnek nyilvánítják, beleértve a GI1, GI2 vagy GI3 hordműhöz kapcsolódó profilokat is, a J-1. függelék 7. hivatkozásában említett előírásokban meghatározottak szerint, a megfelelést a J-1. függelék 7. hivatkozásában említett előírásokban meghatározottak szerinti kinematikus módszerrel kell megállapítani.

Fel kell tüntetni a 4.2.12. pontjában ismertetett műszaki dokumentációban, hogy az egység megfelel-e az említett referenciaprofil(ok)nak.

(5)

Villamos egységek esetében az áramszedő űrszelvényét számítással kell ellenőrizni a J-1. függelék 7. hivatkozásában említett előírások szerint annak érdekében, hogy az áramszedő szerkesztési szelvénye megfeleljen az 1301/2014/EU bizottsági rendelet (*6) (energia alrendszerre vonatkozó ÁME) D. függelékében meghatározott mechanikai kinematikus szelvény paramétereinek, amely függ az áramszedőfej választott geometriájától: a két választható lehetőséget a 4.2.8.2.9.2. pont ismerteti.

Az áramszedő és a helyhez kötött berendezések közötti megfelelő szigetelési távolságok biztosítása érdekében az infrastruktúra-szelvény kialakításakor figyelembe veszik az energiaellátás feszültségét.

(6)

Az energia alrendszerre vonatkozó ÁME 4.2.10. pontjában meghatározott és a mechanikai kinematikus szelvényszámításhoz használt áramszedőlengést a J-1. függelék 7. hivatkozásában említett előírásokban meghatározott számításokkal vagy mérésekkel kell igazolni.

Az 1 520 mm-es nyomtávú rendszeren történő üzemre tervezett egységek:

(7)

A jármű statikus profiljának az egységes »T« szelvényen belül kell lennie; az infrastruktúra referenciaprofilja megegyezik az »S« szelvénnyel. Ezt a profilt a B. függelék határozza meg.

(8)

Villamos egységek esetében az áramszedő űrszelvényét számítással kell ellenőrizni annak érdekében, hogy az áramszedő szerkesztési szelvénye megfeleljen az energia alrendszerre vonatkozó ÁME D. függelékében meghatározott mechanikai statikus szelvény paramétereinek; az áramszedőfej választott geometriáját figyelembe kell venni: a választható lehetőségeket a 4.2.8.2.9.2. pont ismerteti.

(*6) A Bizottság 1301/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „energia” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 179. o.).” "

24.

A 4.2.3.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.3.2.1. Tengelyterhelési paraméter

(1)

A tengelyterhelés a tengelytávval, az egység hosszával és az egység vizsgált vonalon megengedett legnagyobb sebességével együtt alkotja az egység és az infrastruktúra közötti kapcsolódási paramétert.

Az 1299/2014/EU bizottsági rendelet (*7) (infrastruktúrára vonatkozó ÁME) 4.2.1. pontjában meghatározott infrastrukturális célrendszer tekintetében a tengelyterhelés egy teljesítményparaméter, amely függ a vonal forgalomtípuskódjától.

(2)

Az infrastruktúra kapcsolódási pontjaként használatos következő jellemzőket kell használni az egység értékelésekor készített és a 4.2.12.2. pontban ismertetett általános dokumentációban:

—	az egy tengelyre jutó terhelés (mindegyik tengelyre) minden terhelési állapotra (a 4.2.2.10. pontban meghatározottak szerint, amely előírja ezen adatok dokumentációba történő felvételét),

—	a tengelyek helyzete az egységen belül (tengelytáv),

—	az egység hossza,

—	a legnagyobb tervezési sebesség (amelynek dokumentációba való felvételét a 4.2.8.1.2. pont írja elő),

—	Az egység J-1. függelék 10. hivatkozásában említett előírások szerinti besorolásának eredményeként kapott EN-vonalkategória.

(2a)

Önjáró belsőégésű vagy villamos személyszállító vonatok, valamint személyszállító kocsik és más vasúti kocsik esetében az EN-vonalkategóriát mindig dokumentálni kell, feltüntetve az állóhelyeken érvényes hasznos teher standard értékét kg/m2-ben, a J-1. függelék 10. hivatkozásában említett előírásokban meghatározottak szerint.

(2b)

Ha a »tervezési tömeg rendkívüli hasznos teher mellett« terhelési körülmény 4.2.2.10. (1) és 4.2.2.10. (2) pont szerinti meghatározása az állóhelyekre vonatkozó hasznos teher meghatározott értéke alapján történik, akkor az állóhelyekre vonatkozó hasznos teher adott értékének felhasználásával egy második EN-vonalkategóriát kell dokumentálni.

(2c)

Az említett összes egység esetében az EN-vonalkategóriát az állóhelyekre vonatkozó hasznos teher feltüntetésével kell dokumentálni, a J-1. függelék 10. hivatkozásában említett előírásokban ismertetett módon.

(3)

A tengelyterhelési adatokat üzemeltetési szinten kell használni a vasúti jármű és az infrastruktúra kompatibilitásának (ezen ÁME hatályán kívül eső) ellenőrzéséhez:

Az egység egyes tengelyeinek az infrastruktúrához való kapcsolódási paraméterként használandó tengelyterhelését a vasúti társaságnak kell meghatároznia az (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet (*8) (forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó ÁME) 4.2.2.5. pontjában előírtak szerint, figyelemmel a végezni kívánt szolgáltatással járó várható terhelésre (ezt az egység értékelésekor nem határozzák meg). A »tervezési tömeg rendkívüli hasznos teher mellett« terhelési körülmény melletti tengelyterhelés a fent említett tengelyterhelés legmagasabb lehetséges értéke. A fékrendszer tervezésekor alkalmazott, a 4.2.4.5.2. pontban meghatározott legnagyobb terhelést is figyelembe kell venni.

(*7) A Bizottság 1299/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének infrastruktúra alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 1. o.)."

(*8) A Bizottság (EU) 2019/773 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 139I., 2019.5.27., 5. o.).” "

25.

A 4.2.3.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.3.3.1. A járművek jellemzői a vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás tekintetében

(1)

A vonatérzékelő célrendszerekkel való kompatibilitást befolyásoló járműjellemzők a 4.2.3.3.1.1., 4.2.3.3.1.2. és 4.2.3.3.1.3. pontban szerepelnek.

Figyelembe kell venni a J-2. függelék A. hivatkozásában (és a vasúti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME (*9) A. függeléke A.2. táblázatának 77. hivatkozásában is) említett előírás pontjait. Az ide tartozó különleges eseteket az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 7.7. pontja határozza meg.

(2)

A 4.2.12. pontban meghatározott műszaki dokumentációban fel kell tüntetni azon jellemzőket, amelyekkel a jármű kompatibilis.

(*9) A Bizottság (EU) 2023/1695 végrehajtási rendelete (2023. augusztus 10.) az Európai Unió vasúti rendszerének ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról és az (EU) 2016/919 hatályon kívül helyezéséről (HL 222.., 2023.9.8., 380 o.).” "

26.

A 4.2.3.3.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.3.3.1.1. A járművek jellemzői a sínáramkörös vonatérzékelő rendszerrel való kompatibilitás tekintetében

A következőkre vonatkozó jellemzőket a J-2. függelék A. hivatkozásában említett előírás határozza meg:

A jármű geometriája

(1)	Egymást követő tengelyek közötti legnagyobb távolság;

(2)	A vonat eleje/vége és első/utolsó tengelye közötti legnagyobb távolság;

(3)	Az első és az utolsó tengely közötti legkisebb távolság;

ii.

Járműkonstrukció

(4)	A legkisebb tengelyterhelés minden terhelési körülményre vonatkozóan;

(5)	Az egy tengelyen lévő kerekek futófelületei közötti elektromos ellenállás értéke és mérési módszere;

(6)	Áramszedővel felszerelt villamos egységek esetében a jármű legkisebb impedanciája;

(7)	Tolatást segítő eszközök alkalmazása;

iii.

A kibocsátás izolálása

(8)	Homokoló berendezés alkalmazása; Ha az egységen automatikus homokoló funkció található, a jármű vezetője megszakíthatja funkció alkalmazását a pálya azon pontjain, amelyeken az üzemeltetési szabályok szerint a homokoló alkalmazása nem megengedett;

(9)	Kompozit féktuskók használata;

(10)	Nyomkarimakenő berendezéssel felszerelt jármű esetében a berendezésre vonatkozó követelmények;

iv.

Elektromágneses összeférhetőség

(11)	A vezetett interferenciával kapcsolatos követelmények.”

27.

A 4.2.3.3.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.3.3.1.2. A járművek jellemzői a tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszerrel való kompatibilitás tekintetében

A következőkre vonatkozó jellemzőket a J-2. függelék A. hivatkozásában említett előírás határozza meg:

A jármű geometriája

(1)	Egymást követő tengelyek közötti legnagyobb távolság;

(2)	Egymást követő tengelyek közötti legkisebb távolság;

(3)	Az összekapcsolni kívánt egység végén a vonat eleje/vége és az első/utolsó tengely közötti legkisebb távolság (a meghatározott érték fele);

(4)	A vonat eleje/vége és első/utolsó tengelye közötti legnagyobb távolság;

ii.

A kerék geometriája

(5)	A kerék geometriai adatai;

iii.

Járműkonstrukció

(6)	A kerekek közötti fém- és induktívkomponens-mentes tér;

(7)	A kerék anyagának jellemzői;

iv.

Elektromágneses összeférhetőség

(8)	Az elektromágneses mezőkkel kapcsolatos követelmények;

(9)	A mágneses vagy örvényáramú sínfékek használata.”

28.

A 4.2.3.3.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.3.3.1.3. A jármű hurokberendezésen alapuló vonatérzékelési rendszerrel való kompatibilitási jellemzői

A következőkre vonatkozó jellemzőket a J-2. függelék A. hivatkozásában említett előírás határozza meg:

Járműkonstrukció

(1)	A jármű fémszerkezetének felépítése.”

29.

A 4.2.3.3.2.1. pont (3) és (4) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(3)	Az érzékelőrendszert teljes mértékben az egység fedélzetén kell elhelyezni, és diagnosztikai üzeneteinek a fedélzeten kell megjelenniük.

(4)	A diagnosztikai üzeneteket a 4.2.12.4. pont szerinti üzemi dokumentációban és a 4.2.12.3. pont szerinti karbantartási dokumentációban kell ismertetni és feltüntetni.”

30.	A 4.2.3.3.2.2. pont (1) pontjában a „15. hivatkozásában” szöveg helyébe a „8. hivatkozásában” szöveg, valamint (2a) pontjában a „15. hivatkozása” szöveg helyébe a „8. hivatkozása” szöveg lép.

31.	A 4.2.3.4.1. pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ez a megfelelőségértékelési eljárás vonatkozik a vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.1. pontjában és a J-1. függelék 9. hivatkozásában említett tengelyterhelés-tartományokra.”

32.

A 4.2.3.4.2. pont a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) Műszaki követelmények

(1)

Az egységnek biztonságosan kell üzemelnie, és csak elfogadható mértékű vágányterhelést okozhat, amikor a sebesség és túlemelés-hiány együttese által meghatározott határértékeken belül olyan feltételek mellett üzemeltetik, amelyeket a J-1. függelék 9. hivatkozása szerinti előírás meghatároz.

Ez a 4.2.3.4.2.1. és 4.2.3.4.2.2. pontban megadott határértékek betartásának ellenőrzésével értékelhető; A megfelelőségértékelési eljárást a 6.2.3.4. pont határozza meg.

(2)

A (3) pontban említett határértékek és megfelelőségértékelés vonatkozik a vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.1. pontjában és a J-1. függelék 9. hivatkozásában említett tengelyterhelés-tartományokra.

Nem vonatkozik a magasabb tengelyterhelésre tervezett járművekre, mivel nincs meghatározott harmonizált vágányterhelési határérték; ezekre az esetekre a nemzeti szabályok vagy a 10. cikkben és a 6. pontban ismertetett, az innovatív megoldásra vonatkozó eljárás alkalmazható.

(3)

A menetdinamikai viselkedésre (köztük a használati határértékekre és a vágányparaméterekre) vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvet fel kell tüntetni a 4.2.12. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

A feljegyzendő vágányterhelési paramétereket (beleértve adott esetben az Ymax, Bmax és Bqst további paramétert) a J-1. függelék 9. hivatkozásában említett előírásban határozzák meg.”;

b)	a (6) 2. b) pontban a „refernciakontúr” kifejezés helyébe a „referenciaprofil” kifejezés lép;

a pont a következő d) ponttal egészül ki:

„d) További követelmények az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS) fedélzeti kapcsolódási pontjaira vonatkozóan

(8)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »billenőszekrény állapota« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.”

33.	A 4.2.3.4.2.1. (1) pontban a „17. hivatkozásában” szöveg helyébe a „9. hivatkozásában” szöveg lép.

34.	A 4.2.3.4.2.2. (1) pontban a „19. hivatkozásában” szöveg helyébe a „9. hivatkozásában” szöveg lép.

35.

A 4.2.3.4.3.2. pontban az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Az üzemi feltételek tekintetében meg kell határozni a jármű kombinált, a 6.2.3.4. pontban meghatározott menetdinamikai viselkedési megfelelőség igazolásával ellenőrzött tervezési egyenértékű kúposságát a 4.2.12.3.2. pontban megadott karbantartási dokumentációban, a kerekek és sínprofilok közrehatásának figyelembevételével.”

36.	A 4.2.3.5.1. pontban az (1) és a (3) pontban a „20. hivatkozásában” szöveg helyébe a „11. hivatkozásában” szöveg lép.

37.	A 4.2.3.5.1. (2) pontban a „21. hivatkozásában” szöveg helyébe a „1. hivatkozásában” szöveg lép.

38.

A 4.2.3.5.2.1. pontban a (3) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(3)	A tengelyvégek (a kerék és a futómű kapcsolódása) jellemzői biztosítják az erő- és nyomaték-átvitelt. A megfelelőségértékelési eljárást a 6.2.3.7. (7) pont szerint kell lefolytatni.”

39.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti;

40.

A 4.2.3.7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.3.7. Pályakotró

(1)

Ez a követelmény vezetőfülkével rendelkező egységekre vonatkozik.

(2)

A kerekeket a vonat menetirány szerinti első tengelye elé szerelt pályakotróval óvni kell a sínen fekvő kisebb tárgyak okozta sérülésektől.

(3)

A pályakotrónak meg kell felelnie a J-1. függelék 3. hivatkozásában említett előírás követelményeinek.”

41.

A 4.2.4.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.4.3. A fékrendszer típusa

(1)

Az általános üzemre (különböző eredetű járművek különféle összeállításai; a tervezési fázisban a vonat-összeállítás nem kerül meghatározásra) és nem 1 520 mm-es nyomtávú rendszerre tervezett és értékelt egységeket az UIC-fékrendszerrel kompatibilis fékcsövekkel ellátott fékrendszerrel kell felszerelni. Ebből a célból az alkalmazandó elveket a J-1. függelék 12. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

E követelmény meghatározásának célja a vonat különböző eredetű járművei közötti fékfunkció műszaki kompatibilitásának biztosítása.

(2)

Nincs követelmény a fix vagy előre meghatározott összeállításban értékelt egységek (vonatszerelvények vagy járművek) fékrendszerének típusa tekintetében.

(3)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »féknyomás« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

(4)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Speciális fék állapota – Elektro-pneumatikus fék« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.”

42.

A 4.2.4.4.1. (3) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(3)	Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »vészfékezési utasítás« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.”

43.

A 4.2.4.4.2. pont a következő (5) ponttal egészül ki:

„(5)	Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »üzemifék-vezérlés« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.”

44.

A 4.2.4.4.4. pont a (3) pontban található megjegyzést követően a következő (4) és (5) ponttal egészül ki:

„(4)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Speciális fékezés letiltása – Pálya menti utasítások: visszatápláló fék« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. A visszatápláló fék egység általi tiltására vonatkozó utasítások kiadása utólagosan történhet automatikusan vagy a vezető beavatkozásával manuálisan. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

(5)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Speciális fékezés letiltása – STM-utasítások: visszatápláló fék« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. A visszatápláló fék egység általi tiltására vonatkozó utasítások kiadása utólagosan történhet automatikusan vagy a vezető beavatkozásával manuálisan. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.”

45.

A 4.2.4.5.1. pontban az (1) és (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	Az egység (vonatszerelvény vagy jármű) fékhatásosságát (lassulás = F(sebesség) a megfelelő fékkésedelmi idővel) a J-1. függelék 13. vagy 14. hivatkozásában említett előírásban meghatározottak szerint, vízszintes vágány figyelembevételével kell kiszámítani.

Minden számítást az új, a félig kopott és a kopott kerekek kerékátmérőjére vonatkozóan is el kell végezni, és a számításoknak ki kell térniük a szükséges síntapadási szintre (lásd a 4.2.4.6.1. pontot) is.

(2)	Indokolni kell a súrlódásos fékberendezés által használt és a számításokhoz figyelembe vett súrlódási együtthatót (lásd a J-1. függelék 13. hivatkozásában említett előírást).”

46.

A 4.2.4.5.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.4.5.2. Vészfékezés

Fékkésedelmi idő:

(1)

Fix vagy előre meghatározott összeállítás(ok)ban értékelt egységek esetében a vészfékezési utasítás kiadásakor kifejtett teljes vészfékezési erő szempontjából értékelt megfelelő fékkésedelmi időnek és a késleltetési időnek a következő értékeknél alacsonyabbnak kell lenniük:

—

megfelelő fékkésedelmi idő:

—	3 másodperc azon egységek esetében, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legalább 250 km/h

—	5 másodperc más egységek esetében

—	késleltetési idő: 2 másodperc

A »megfelelő fékkésedelmi idő« és a »késleltetési idő« értékelését a teljes fékerő alapján, vagy – pneumatikus fékrendszer esetén – a fékhengerekben lévő nyomás alapján kell elvégezni, a J-1. függelék 13. hivatkozásában említett előírás meghatározása szerint.

(2)

Általános üzemre értékelt egységek esetében a fékkésedelmi időnek az UIC-fékrendszerek esetében meghatározott időnek kell lennie (lásd még a 4.2.4.3. pontot: a fékrendszernek kompatibilisnek kell lennie az UIC-fékrendszerrel).

A lassulás kiszámítása:

(3)

A vészfékhatásosság kiszámítását a J-1. függelék 13. vagy 14. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően kell végezni minden egységre vonatkozóan; a lassulási profilt és a megállási távolságot a következő induló sebességekről kell meghatározni (ha az az egység legnagyobb tervezési sebességénél alacsonyabb): 30 km/h, 100 km/h, 120 km/h, 140 km/h, 160 km/h, 200 km/h, 230 km/h, 300 km/h, az egység legnagyobb tervezési sebessége.

(4)

Az általános üzemre tervezett és értékelt egységek esetében meg kell határozni a fékerőarányt (lambda) is.

A J-1. függelék 65. hivatkozásában említett előírás határozza meg, hogy a többi paraméter (fékerőarány [lambda], lefékezett tömeg) miként vezethető le a lassulás számításából vagy az egység fékútjából.

(5)

A vészfékhatásosság kiszámítását a korlátozott mód figyelembevételével a fékrendszer két vezérlési módjára vonatkozóan kell elvégezni:

—	Normál üzemmód: a fékrendszer nem hibás, és a súrlódásos fékberendezés a névleges (száraz viszonyoknak megfelelő) súrlódási együtthatót használja. Ez a számítás a fékhatásosságot a normál üzemre nézve határozza meg.

—

Korlátozott mód: megfelel a fékrendszerek 4.2.4.2.2. pontban említett 3. sz. veszély esetében tárgyalt meghibásodásának és a súrlódásos fékberendezés névleges súrlódási együtthatóját használja. A korlátozott mód lehetséges egyedi hibákat vesz figyelembe. Ebből a célból a vészfékhatásosságot a leghosszabb fékutat eredményező egyes hibákra vonatkozóan kell meghatározni, és egyértelműen azonosítani kell a szóban forgó hibát (az érintett összetevővel és a hibamóddal, valamint ha rendelkezésre áll, a hibaaránnyal együtt).

—	Korlátozott körülmények: a vészfékhatásosságot ezenkívül csökkentett súrlódási együtthatókkal kell kiszámolni, figyelembe véve a hőmérséklet és páratartalom környezeti (külső befolyásoló tényező) határértékeit (lásd a J-1. függelék 67. vagy 68. hivatkozásában említett előírást).

Megjegyzés:

ezeket a különböző módokat és feltételeket különösen akkor kell figyelembe venni, ha a vasúti rendszer optimalizálása céljából fejlett ellenőrző-irányító és jelző rendszereket (például ETCS) építenek ki.

(6)

A vészfékhatásosságot a következő három terhelési körülményre vonatkozóan kell kiszámítani:

—	legkisebb terhelés: »tervezési tömeg menetkész állapotban« (a 4.2.2.10. pontban ismertetettek szerint),

—	Átlagos terhelés: »tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett« (a 4.2.2.10. pontban ismertetettek szerint),

—	legnagyobb fékezési terhelés: »tervezési tömeg rendkívüli hasznos teher mellett« (a 4.2.2.10. pontban ismertetettek szerint).

Amennyiben ez a terhelési körülmény alacsonyabb, mint a »tervezési tömeg rendkívüli hasznos teher mellett«, ezt a 4.2.12.2. pontban ismertetett általános dokumentációban kell indokolni és dokumentálni.

(7)

Vizsgálatokat kell végezni a vészfékszámítás ellenőrzésére a 6.2.3.8. pontban meghatározott megfelelőségértékelési eljárás szerint.

(8)

Minden egyes terhelési körülmény esetében a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban fel kell tüntetni a (fentebb előírt vizsgálatok eredményének megfelelően módosított) legnagyobb tervezési sebességen végzett normál vészfékhatásosságra vonatkozó számítások legalacsonyabb (azaz leghosszabb fékutat eredményező) eredményét.

(9)

A fix vagy előre meghatározott összeállításban értékelt, legalább 250 km/h-s legnagyobb tervezési sebességű egységek fékútja normál vészfékhatásosság esetében emellett nem haladhatja meg a következő értékeket az »átlagos terhelés« terhelési körülmény tekintetében:

—	5 360 m 350 km/h-ról (ha a legnagyobb tervezési sebesség legalább ennyi),

—	3 650 m 300 km/h-ról (ha a legnagyobb tervezési sebesség legalább ennyi),

—	2 430 m 250 km/h-ról,

—	1 500 m 200 km/h-ról.”

47.

A 4.2.4.5.3. pontban az (1) és (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A legnagyobb üzemi fékhatásosság kiszámítását minden egységre vonatkozóan a J-1. függelék 13. vagy 14. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően kell végezni a fékrendszer normál üzemmódjában, a súrlódásos fékberendezés által a »tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett« terhelési körülményre nézve a legnagyobb tervezési sebességen használt súrlódási együttható névleges értéke mellett.

(2)	A 6.2.3.9. pontban meghatározott megfelelőségértékelési eljárás szerinti vizsgálatokat kell végezni az üzemi fék legnagyobb üzemi fékhatásosságára vonatkozó számítási érték ellenőrzésére.”

48.	A 4.2.4.5.5. (3) pontban a „29. hivatkozásában” szöveg helyébe a „13. hivatkozásában” szöveg lép.

49.

A 4.2.4.6.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.4.6.1. Kerék és sín közötti tapadási határ

(1)

Az egység fékrendszerét úgy kell megtervezni, hogy a vészfékhatásosság (a dinamikus fékkel együtt, ha az a fékhatásossághoz hozzájárul) és az üzemi fékhatásosság (a dinamikus fékezés nélkül) egyik kerékpár esetében se haladja meg a kerék és a sín közötti tapadás 0,15 értékét a 30 km/h feletti és 250 km/h alatti sebességtartományban, a következő kivételekkel:

—	a fix vagy előre meghatározott összeállítás(ok)ban értékelt és legfeljebb 7 tengellyel rendelkező egységek esetében a kerék és a sín közötti tapadás nem haladhatja meg a 0,13-at,

—	a fix vagy előre meghatározott összeállítás(ok)ban értékelt, és legalább 20 tengellyel rendelkező egységek esetében »legkisebb terhelés« terhelési körülményre nézve a kerék és a sín közötti tapadás meghaladhatja a 0,15 értéket, de nem lehet magasabb 0,17-nél.

Megjegyzés:

Az »átlagos terhelés« terhelési körülmény esetében nem érvényesül kivétel, a 0,15 határértéket kell alkalmazni.

A tengelyek legkisebb száma 16-ra csökkenthető, ha a 4.2.4.6.2. pontban a WSP-rendszer hatásosságára előírt vizsgálatokat »legkisebb terhelés« terhelési körülménnyel rendelkező vonaton végzik el, és azok pozitív eredménnyel zárulnak.

A 250 km/h-s feletti és legfeljebb 350 km/h sebességtartományban a fenti határértékeket egyenes arányban kell csökkenteni annak érdekében, hogy azok 350 km/h-nál 0,05-tel csökkenjenek.

(2)

A fenti követelményt kell alkalmazni a 4.2.4.4.3. pontban ismertetett direkt fék vezérlésére is.

(3)

Az egység tervezése során figyelembe kell venni, hogy a kerék és a sín közötti tapadás nem lehet nagyobb, mint 0,12 a rögzítőfék fékhatásosságának kiszámításakor.

(4)

A kerék és a sín közötti tapadás e határértékeit számítással kell ellenőrizni a legkisebb kerékátmérő és a 4.2.4.5.2. pontban ismertetett három terhelési körülmény figyelembevételével.

Valamennyi tapadási értéket két tizedesre kell kerekíteni.”

50.

A 4.2.4.6.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.4.6.2. Kerékcsúszás elleni védelmi (WSP) rendszer

(1)

A csúszásgátló rendszer (WSP) a fékerő irányított csökkentése és helyreállítása révén a lehető legoptimálisabban használja ki az egység tapadását, hogy a kerékpárok blokkolásának és irányíthatatlan csúszásának megakadályozásával a lehető legkisebb mértékben növekedjen a fékút és a kerekek károsodásának mértéke.

A WSP-rendszerre és használatára vonatkozó követelmények:

(2)

A 150 km/h feletti legnagyobb tervezési sebességű egységeket fel kell szerelni csúszásgátló rendszerrel.

(3)

Azokat az egységeket, amelyeken futófelületi fékek találhatók, és 30 km/h feletti sebességtartományban 0,12-nél magasabb a kerék és a sín közötti tapadás mértéke, fel kell szerelni csúszásgátló rendszerrel.

Azokat az egységeket, amelyeken nem futófelületi fékek találhatók, és 30 km/h feletti sebességtartományban 0,11-nél magasabb a kerék és a sín közötti tapadás mértéke, fel kell szerelni csúszásgátló rendszerrel.

(4)

A csúszásgátló rendszerre vonatkozó fenti követelmények két fékezési módra vonatkoznak: a vészfékezésre és az üzemi fékezésre.

Ezeket az üzemi fékrendszer és esetlegesen a vészfék részét alkotó dinamikus fékrendszerre is alkalmazni kell (lásd a 4.2.4.7. pontot).

A WSP-rendszer teljesítményére vonatkozó követelmények:

(5)

Dinamikus fékrendszerrel felszerelt egységek esetében a WSP-rendszer (a fenti pont szerinti esetben) szabályozza a dinamikus fékerőt; ha a WSP-rendszer nem elérhető, a dinamikus fékerőt le kell tiltani vagy korlátozni kell, hogy ne eredményezzen 0,15 határértéket a kerék és a sín közötti tapadást illetően.

(6)

A csúszásgátló rendszert a J-1. függelék 15. hivatkozásában említett előírás szerint kell megtervezni; a megfelelőségértékelési eljárást a 6.1.3.2. pont határozza meg.

(7)

Egységszintű fékhatásossági követelmények:

Ha az egység rendelkezik WSP-rendszerrel, vizsgálatot kell végezni a WSP-rendszer hatékonyságának ellenőrzése céljából (a fékút legnagyobb növekedése a száraz síneken mért fékúthoz képest) az egységbe történő beszerelésével egy időben. a megfelelőségértékelési eljárást a 6.2.3.10. pont határozza meg.

A vészfékezési funkció 4.2.4.2.2. pontban előírt biztonsági értékelésekor figyelembe kell venni a csúszásgátló rendszer vonatkozó alkatrészeit.

(8)

Kerékforgás-figyelő rendszer (WRM):

A legalább 250 km/h legnagyobb tervezési sebességű egységeket kerékforgás-figyelő rendszerrel kell felszerelni, amely tájékoztatja a mozdonyvezetőt arról, ha egy tengely megszorul; a kerékforgás-figyelő rendszert a J-1. függelék 15. hivatkozásában említett előírás szerint kell megtervezni.”

51.

A 4.2.4.7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.4.7. Dinamikus fék – hajtásrendszerhez kapcsolódó fékrendszer

Ha a hajtásrendszerhez kapcsolódó dinamikus fék vagy a fékrendszer teljesítménye része a 4.2.4.5.2. pontban meghatározott normál üzem vészfékhatásosságának, a dinamikus féket vagy vontatóhoz kapcsolt fékrendszert:

1.	a fő fékrendszer vezérlővezetékének kell vezérelnie (lásd a 4.2.4.2.1. pontot),

2.	alá kell vetni a »vészfékezési utasítás kiadásakor a dinamikus fékerő teljes és tartós kiesése« veszélyre kiterjedő biztonsági értékelésnek.

Ezt a biztonsági értékelést figyelembe kell venni a 4.2.4.2.2. pontban meghatározott 3. biztonsági követelményhez szükséges, a vészfékezési funkcióra vonatkozó biztonsági értékelésben.

Villamos egységek esetében – amennyiben az egység fedélzetén a dinamikus fék működtetésének feltétele a munkavezetékről érkező feszültség, a biztonsági értékelésnek ki kell terjednie azokra a meghibásodásokra, amelyek e fedélzeti feszültség megszűnését eredményezik.

Ha ez a veszély nem került ellenőrzés alá a vasúti jármű szintjén (a külső energiaellátás kiesése), a dinamikus fék vagy a hajtásrendszerhez kapcsolódó fékrendszer fékhatásosságát nem szabad figyelembe venni a 4.2.4.5.2. pontban meghatározott normál üzemű vészfékezési fékhatásosságot illetően.”

52.

A 4.2.4.8.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.4.8.1. Általános előírások

(1)

Azok a fékrendszerek, amelyek a kerék és a sín közötti tapadási viszonytól függetlenül képesek fékerőt kifejteni a sínekre, hozzájárulnak a fékhatásossághoz, ha a várt fékhatásosság nagyobb a rendelkezésre álló kerék/sín tapadási határérték megfelelő teljesítményénél (lásd a 4.2.4.6. pontot).

(2)

A kerék és a sín közötti tapadásától független fékek is alkalmazhatók a 4.2.4.5. pontban meghatározott normál üzemű vészfékhatásosság biztosítása érdekében. Ilyen esetben a tapadási feltételektől független fékrendszert:

a)	a fő fékrendszer vezérlővezetékének kell vezérelnie (lásd a 4.2.4.2.1. pontot),

b)	értékelni kell a »vészfékezési utasítás kiadásakor a kerék és a sín közötti tapadástól független fékerő tartós kiesése« veszélyre kiterjedő biztonsági értékelésben.

53.

A 4.2.4.8.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.4.8.2. Mágneses sínfék

(1)

A mágneses sínfékek tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszerrel való kompatibilitás tekintetében meghatározott követelményeire a 4.2.3.3.1.2. (9) pont hivatkozik.

(2)

A mágneses sínfék használható vészfékként a vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.6.2.2. pontjában említett előírások szerint.

(3)

A vágánnyal érintkező mágnes záróelemeinek geometriai jellemzői azonosak kell hogy legyenek a J-1. függelék 16. hivatkozásában említett előírásban ismertetett típusok egyikével. A J-1. függelék 16. hivatkozásában ismertetettől eltérő geometriájú mágnes-záróelemek abban az esetben használhatók, ha azok váltókkal és vasúti átjárókkal való kompatibilitása a K. függelékben említett eljárás szerint bizonyítást nyer.

(4)

A mágneses sínfék 280 km/h sebesség felett nem használható.

(5)

Az egység 4.2.4.5.2. pont szerinti fékhatásosságát mágneses sínfék használatával és anélkül egyaránt meg kell határozni.

(6)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Speciális fékezés letiltása – Pálya menti utasítások: mágneses sínfék« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. A mágneses sínfék egység általi tiltására vonatkozó utasítások kiadása utólagosan történhet automatikusan vagy a vezető beavatkozásával manuálisan. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

(7)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Speciális fékezés letiltása – STM-utasítások: mágneses sínfék« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. A mágneses sínfék egység általi tiltására vonatkozó utasítások kiadása utólagosan történhet automatikusan vagy a vezető beavatkozásával manuálisan. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.”

54.

A 4.2.4.8.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.4.8.3. Örvényáramú sínfék

(1)

Ez a pont csak az egység és a sín között fékerőt keltő örvényáramú sínfékekre vonatkozik.

(2)

Az örvényáramú fék tengelyszámlálón, sínáramkörökön, kerékdetektorokon és induktív hurokberendezésen alapuló vonatérzékelő rendszerrel való kompatibilitás tekintetében meghatározott követelményeire a 4.2.3.3.1.2. (9) pont hivatkozik.

(3)

Ha az örvényáramú fékek működtetése közben szükség van a mágnesek helyzetének megváltoztatására, az ilyen mágnesek »fékoldás« és »fékaktiválás« pozíciók közötti akadálytalan mozgását számítással kell igazolni a J-1. függelék 7. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően.

(4)

Az örvényáramú fék és a vágány közötti legnagyobb távolságot »fékoldás« pozícióban a 4.2.12. pontban ismertetett műszaki dokumentációban kell rögzíteni.

(5)

Egy meghatározott sebességküszöb alatt az örvényáramú sínfék nem működtethető.

(6)

Az örvényáramú sínfék használatának feltételei a vágánnyal való műszaki kompatibilitás tekintetében nincsenek harmonizálva (azok sínmelegedésre gyakorolt hatását és a függőleges irányú erőket illetően) és nyitott kérdést képeznek.

(7)

Az infrastruktúra-nyilvántartás pályaszakaszonként jelzi, hogy használatuk megengedett-e, és amennyiben igen, ismerteti a használatukra vonatkozó feltételeket:

—	A fenti (4) pontban említett, az örvényáramú fék és a vágány közötti legnagyobb távolság »fékoldás« pozícióban;

—	A fenti (5) pontban említett meghatározott sebességküszöb;

—	Függőleges erő a vonat sebessége függvényében, az örvényáramú fék korlátozás nélküli alkalmazása (vészfékezés) és az örvényáramú fék korlátozott alkalmazása esetén (üzemi fékezés);

—	Fékerő a vonat sebessége függvényében, az örvényáramú fék korlátozás nélküli alkalmazása (vészfékezés) és az örvényáramú fék korlátozott alkalmazása esetén (üzemi fékezés).

(8)

Az egység 4.2.4.5.2. és 4.2.4.5.3. pont szerinti fékhatásosságát örvényáramú fék használatával és anélkül egyaránt meg kell határozni.

(9)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Speciális fékezés letiltása – Pálya menti utasítások: örvényáramú sínfék« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. Az örvényáramú sínfék egység általi tiltására vonatkozó utasítások kiadása utólagosan történhet automatikusan vagy a vezető beavatkozásával manuálisan. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

(10)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Speciális fékezés letiltása – STM-utasítások: örvényáramú sínfék« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. Az örvényáramú sínfék egység általi tiltására vonatkozó utasítások kiadása utólagosan történhet automatikusan vagy a vezető beavatkozásával manuálisan. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.”

55.

A 4.2.4.9. pont a következőképpen módosul:

az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A vonat személyzetének a jelzett információk alapján fel kell tudnia ismerni a fékrendszer állapotát. A vonat személyzetének ezért ebből a célból az üzemeltetés egyes szakaszaiban meg kell tudnia állapítani a vasúti jármű fő fékrendszerének (vészfék- és üzemifék-rendszer), valamint rögzítőfék-rendszerének (működtetett, kioldott vagy leválasztott) állapotát, illetve a rendszer függetlenül irányítható és/vagy leválasztható részeinek (működtetőegységeinek) állapotát.”;

a (6) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(6)

A fent leírt információkat a vonat személyzete felé továbbító funkció lényeges a biztonság szempontjából, mivel ezeket az információkat a vonat személyzete a vonat fékhatásosságának értékelésére használja.

Amennyiben a jelzőműszerek helyi adatokról nyújtanak tájékoztatást, harmonizált jelzőműszerek használata biztosítja a szükséges biztonsági szintet.

Ha a vonat személyzete központi vezérlőrendszer használatával, egy helyszínről (például vezetőfülkéből) végezheti el az összes ellenőrzést, a rendszerelemek hibamódjának, a redundanciáknak, az időszaki vizsgálatoknak és más rendelkezéseknek a figyelembevételével megbízhatósági tanulmányt kell készíteni a rendszerről; e tanulmány alapján meg kell határozni a központi vezérlőrendszer üzemi feltételeit és azokat a 4.2.12.4. pontban ismertetett üzemeltetési dokumentációban fel kell tüntetni.”

56.

A 4.2.4.10. pontban a (4) és (5) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

A mentett vonat e speciális üzemi körülmények között kifejtett fékhatásosságát számítással kell értékelni, azonban ennek nem kell megegyeznie a 4.2.4.5.2. pontban ismertetett fékhatásossággal. A kiszámított fékhatásosságnak és a mentési üzemi feltételeknek szerepelniük kell a 4.2.12. pontban ismertetett műszaki dokumentációban.

(5)	A 4.2.4.10. (4) pontban előírt követelmény nem vonatkozik azon egységekre, amelyek (»tervezési tömeg menetkész állapotban« terhelési körülmény mellett) 200 tonna alatti vonat-összeállításban üzemelnek.”

57.

A 4.2.5.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.5.1. Egészségügyi rendszerek

(1)

Az egészségügyi rendszerekhez szükséges víz fedélzeti tárolására és elosztására szolgáló anyagoknak (pl. tartály, szivattyú, vízcsap és tömítések anyaga és minősége) meg kell felelniük az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó, az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*10) szerinti követelményeknek.

(2)

Az egészségügyi rendszerek (illemhelyek, mosdók, büfé/étterem) nem bocsáthatnak ki az emberi egészségre vagy a környezetre káros szennyvizet. A kibocsátott anyagoknak (azaz a kezelt víznek, a közvetlenül a lefolyóból kibocsátott szappanos víz kivételével) meg kell felelniük az alábbi irányelveknek:

—

az egészségügyi rendszerekből kiengedett szennyvíz baktériumtartalma soha nem haladhatja meg a fürdővizek minőségéről szóló 2006/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*11) a béltraktusból származó Enterococcus és Escherichia coli baktérium tekintetében a belvizekre vonatkozóan »jó«-ként meghatározott szintet,

—	a kezelési eljárások során nem adható a vízhez az Unió vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló 2006/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*12) I. mellékletében meghatározott anyag.

(3)

A kiengedett folyadék pálya menti szétszóródásának korlátozása érdekében kifolyó anyag bármely forrásból csak lefelé, a járműszekrény alá, a jármű hossztengelyétől legfeljebb 0,7 méterre kerülhet.

(4)

A 4.2.12. pontban ismertetett műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

—	az egységben illemhely megléte és annak típusa,

—	az öblítéshez használt anyag jellemzői, amennyiben az nem tiszta víz,

—	a kiengedett víz kezelési rendszerének jellege és azok a szabványok, amelyekhez képest a megfelelőséget ellenőrizték.

(*10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.)."

(*11) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2006.3.4., 37. o.)."

(*12) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/11/EK irányelve (2006. február 15.) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről (HL L 64., 2006.3.4., 52. o.).” "

58.

A 4.2.5.2. (5) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(5)	Az utasok és a vonat személyzete közötti kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések az utastéri vészjelzőről szóló 4.2.5.3. pontban és az utasok által használható kommunikációs eszközökről szóló 4.2.5.4. pontban találhatók.”

59.

A 4.2.5.3.2. pont a következő (4a) ponttal egészül ki:

„(4a)

Több vészjelző bekapcsolása esetén az első utastéri vészjelzés mozdonyvezető általi tudomásul vételét követően minden további aktivált vészjelzés, az aktivált vészjelzők alaphelyzetbe történő visszaállításáig automatikusan megerősítésre kerül.”

60.

A 4.2.5.4. pont a következőképpen módosul:

a (3) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(3)	A kommunikációs eszköz elhelyezésére vonatkozó követelmények megegyeznek az utastéri vészjelzőre vonatkozóan a 4.2.5.3. pontban meghatározott követelményekkel.”;

a cikk a következő (7) ponttal egészül ki:

„(7)	A 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy a vonaton találhatóak-e kommunikációs eszközök vagy sem.”

61.

A 4.2.5.5.3. pontban a (4) és (5) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

Az ajtóknak mindaddig csukott és zárt állapotban kell maradniuk, amíg azokat a 4.2.5.5.6. pontnak megfelelően ki nem oldják. Az ajtóműködtetés áramellátásának kiesése esetén az ajtókat a zárószerkezettel kell zárva tartani.

Megjegyzés:

Az ajtó záródására figyelmeztető jelzésről a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME 4.2.2.3.2. pontjában olvasható bővebb információ.

Ajtóakadály-érzékelő:

(5)

Az utasok fel- és leszállására szolgáló külső ajtókra olyan berendezést kell szerelni, amely érzékeli, ha az ajtó záródását valami (például egy utas) akadályozza. Ha a berendezés akadályt érzékel, az ajtónak automatikusan le kell állnia, és korlátozott ideig nyitva kell maradnia, vagy újból ki kell nyílnia. A rendszernek olyan érzékenynek kell lennie, hogy a J-1. függelék 17. hivatkozásában említett előírással összhangban alkalmas legyen akadály érzékelésére, és az akadályra legfeljebb a J-1. függelék 17. hivatkozásában említett előírás szerinti legnagyobb erőt fejtse ki.”

62.

A 4.2.5.5.6. pontban a (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »állomásperon« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.”

63.	A 4.2.5.5.9. (6) pontban a „33. hivatkozásában” szöveg helyébe a „17. hivatkozásában” szöveg lép.

64.	A 4.2.6.1.1. (1) pontban a „34. hivatkozásában” szöveg helyébe a „18. hivatkozásában” szöveg lép.

65.	A 4.2.6.1.2. (1) pontban a „35. hivatkozásában” szöveg helyébe a „18. hivatkozásában” szöveg lép.

66.

A 4.2.6.1.2. (4) pontban az első és a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—	A 4.2.2.5. pontban meghatározott terelőlap: ezen túlmenően a vonat előtti hó elkotrására való képesség.

—	A havat terelőlap által eltávolítandó akadálynak kell tekinteni; a következő követelményeket a 4.2.2.5. pont határozza meg (a J-1. függelék 3. hivatkozásában említett előírásra hivatkozással):”

67.

A 4.2.6.2. (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Az e pontban foglalt követelmények valamennyi járműre vonatkoznak. Az 1 520 mm-es és 1 600 mm-es nyomtávú rendszereken működtetett járművekre a 4.2.6.2.1–4.2.6.2.5. pontban meghatározott határértékeket meghaladó legnagyobb sebesség esetén az innovatív megoldásokra vonatkozó eljárást kell alkalmazni.”

68.

A 4.2.6.2.1. pontban az (1) pont, a (2) pont bevezető szövege és a (3) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A Vtr,ref referenciasebességen nyílt terepen haladó, Vtr,max > 160 km/h legnagyobb tervezési sebességű egységek elhaladása következtében a levegő sebessége a J-1. függelék 49. hivatkozásában említett előírásban meghatározott egyetlen mérési ponton sem haladhatja meg az említett előírásban meghatározott U95 %,max értéket.

(2)	Az 1 524 mm és 1 668 mm nyomtávú hálózaton történő üzemre tervezett egységek esetében a J-1. függelék 49. hivatkozásában említett előírás szerinti paraméterekre vonatkozó alábbi 4. táblázatban megadott megfelelő értékek alkalmazandók:”

„(3)

A J-1. függelék 49. hivatkozásában említett előírás határozza meg a következőket:

—	a vizsgálandó referenciavonatot fix/előre meghatározott összeállításokra, illetve az általános üzemre alkalmasként értékelt egységeket;

—	a vizsgálandó összeállítást a vezetőállással felszerelt egyetlen egységekre.”

69.

A 4.2.6.2.2. pontban a (2) pont és a (3) pont bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

A Vtr,ref referenciasebességen, 1 435 mm nyomtávon, nyílt terepen haladó, 160 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű egységek elhaladása következtében a két csúcsérték közötti legnagyobb nyomásváltozás nem haladhatja meg a J-1. függelék 49. hivatkozásában említett előírásban meghatározott legnagyobb megengedett nyomásváltozást a szóban forgó előírásban meghatározott mérési pozíciókban.

(3)	Az 1 524 mm és 1 668 mm nyomtávú hálózaton történő üzemre tervezett egységek esetében a J-1. függelék 49. hivatkozásában említett előírás szerinti paraméterekre vonatkozó alábbi 4a. táblázatban megadott megfelelő értékek alkalmazandók:”

70.

A 4.2.6.2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.6.2.3. Maximális nyomásingadozás alagutakban

(1)

A legalább 200 km/h legnagyobb tervezési sebességű egységeket úgy kell aerodinamikailag megtervezni, hogy a vonatsebesség és az alagút-keresztmetszet adott kombinációja (referenciaeset) esetében a jellemző nyomásingadozásra vonatkozó követelmények egyszerű, vízszintes, csőszerű (akna stb. nélküli) alagútban egyedül közlekedő vonatra vonatkozóan teljesüljenek a J-1. függelék 50. hivatkozásában meghatározottak szerint.

(2)

A különféle járműtípusok tekintetében vizsgálattal ellenőrizendő referenciavonatok az alábbiak:

i.	fix vagy előre meghatározott összeállításban értékelt egység tekintetében: az értékelést a J-1. függelék 50. hivatkozásában említett előírással összhangban kell elvégezni;

ii.	az általános üzemre értékelt és vezetőfülkével rendelkező egységek tekintetében (a vonat-összeállítás a tervezési fázisban nincs meghatározva): az értékelést a J-1. függelék 50. hivatkozásában említett előírással összhangban kell elvégezni;

iii.	más egységek (általános üzemre szánt kocsik): az értékelést a J-1. függelék 50. hivatkozásában említett előírással összhangban kell elvégezni;

(3)

A megfelelőségértékelési eljárást a 6.2.3.15. pont ismerteti.”

71.

A 4.2.6.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.6.2.4. Oldalszél

(1)

Ez a követelmény a 140 km/h feletti legnagyobb tervezési sebességű egységekre vonatkozik.

(2)

A 250 km/h-nál alacsonyabb legnagyobb tervezési sebességű egységek esetében a legérzékenyebb jármű jellemző szélgörbéjét (CWC) a J-1. függelék 19. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően kell meghatározni.

(3)

A 250 km/h vagy azt meghaladó legnagyobb tervezési sebességű egységeknél meg kell határozni az oldalszél hatását és annak meg kell felelnie a J-1. függelék 19. hivatkozásában említett előírásnak.

(4)

Az értékelt egység legérzékenyebb járművének kiszámított jellemző szélgörbéjét fel kell tüntetni a 4.2.12. pontban említett műszaki dokumentációban.”

72.

A 4.2.7.1.1. pontban a (4), az (5) és a (6) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(4)	A fényszórók színének összhangban kell lennie a J-1. függelék 20. hivatkozásában említett előírásban megadott értékekkel.

(5)	A fényszóróknak »tompított fényszóró« és »távolsági fényszóró« üzemű fényerősséggel kell működniük. A tompított fényszóró optikai tengelye mentén mért fényerősségnek mindkét üzemben meg kell felelnie a J-1. függelék 20. hivatkozásában említett előírásban meghatározott értékeknek.

(6)	Amennyiben a fényszórók beszerelésére a J-1. függelék 20. hivatkozásában említett előírás szerint kerül sor, a fényszórókat úgy kell beépíteni, hogy karbantartás során optikai tengelyük állítható legyen.”

73.

A 4.2.7.1.2. pont a következőképpen módosul:

az (6) pont helyébe a következő pont lép:

„(6)

A J-1. függelék 20. hivatkozásában említett előírás határozza meg a következő jellemzőket:

a)	a helyzetjelző lámpák színe;

b)	a helyzetjelző lámpákból kiszűrődő fény spektrális sugáreloszlása;

c)	a helyzetjelző lámpák fényerőssége.”;

a (7) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(7)	Amennyiben a helyzetjelző lámpák beszerelésére a J-1. függelék 20. hivatkozásában említett előírás szerint kerül sor, a helyzetjelző lámpákat úgy kell beépíteni, hogy karbantartás során optikai tengelyük állítható legyen.”;

c)	a (8) pontot el kell hagyni.

74.

A 4.2.7.1.3. pontban a (4) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

A J-1. függelék 20. hivatkozásában említett előírás határozza meg a következő jellemzőket:

a)	a zárjelző lámpák színe;

b)	a zárjelző lámpák fényerőssége.”

75.

A 4.2.7.1.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.7.1.4. A lámpák vezérlőszervei

(1)

Ez a pont a vezetőfülkével felszerelt egységekre vonatkozik.

(2)

A mozdonyvezetőnek el kell tudnia végezni a következő műveleteket:

—	a fényszórók és a helyzetjelző lámpák szokásos vezetési helyzetből történő vezérlése,

—	a zárjelző lámpák vezetőfülkéből történő vezérlése.

A vezérlés történhet egyetlen utasítással vagy több utasítás kombinációjával.

(3)

A 7.3.2.8.a. pontban említett egy vagy több hálózaton történő üzemre szánt egységeken biztosítani kell, hogy a mozdonyvezető a fényszórókat automatikus villogó/felvillanó üzemmódban használhassa, valamint hogy a funkciót le tudja tiltani. A villogó/felvillanó üzemmód jellemzői nem köthetők feltételként a hálózathoz való hozzáféréshez.

(4)

A fényszórók villogó/felvillanó üzemmódjának bekapcsolására és letiltására szolgáló vezérlőszerveket fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.”

76.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

77.

A 4.2.7.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.7.2.2. A jelzőkürt hangnyomásszintjei

(1)

Az egységbe beépített külön vagy együtt (ha úgy tervezték, hogy hangzatban együtt szólaljon meg) megszólaltatott kürtök által keltett C súlyozott hangnyomásszintnek meg kell egyeznie a J-1. függelék 21. hivatkozásában említett előírásban meghatározott értékkel.

(2)

A megfelelőségértékelési eljárást a 6.2.3.17. pont határozza meg.”

78.

A 4.2.8.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.8.1.2. Teljesítménykövetelmények

(1)

Ez a pont saját gépészeti berendezése révén vonóerő kifejtésre alkalmas egységekre vonatkozik.

(2)

Az egység vonóerőprofiljait (a nyomkarimára ható erő = F(sebesség)) számítással kell meghatározni; az egység menetellenállását a 4.2.2.10. pontban meghatározott »tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett« terhelési körülményre vonatkozó számítással kell meghatározni.

(3)

Az egység vonóerőprofiljait és menetellenállását fel kell tüntetni a műszaki dokumentációban (lásd a 4.2.12.2. pontot).

(4)

A legnagyobb tervezési sebességet a »tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett« terhelési körülmény esetében vízszintes vágányra kell meghatározni; a 60 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességnek 5 km/h-val oszthatónak kell lennie.

(5)

A fix vagy előre meghatározott összeállításban, legnagyobb tervezési sebességen és vízszintes vágányon értékelt egységek esetében az egységnek a »tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett« terhelési körülmény mellett továbbra is legalább 0,05 m/s2 értékkel kell gyorsulnia. Ez a követelmény, melyet számítással vagy vizsgálattal (gyorsulásméréssel) lehet igazolni, a 350 km/h legnagyobb tervezési sebességig alkalmazható.

(6)

A fékezés esetén szükséges vonóerő kiiktatásra vonatkozó követelményeket a 4.2.4. pont határozza meg.

(7)

A vontatási funkció fedélzeti tűz esetén való rendelkezésre állására vonatkozó követelményeket a 4.2.10.4.4. pont határozza meg.

(8)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »vonóerő kiiktatása« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

További követelmények azon fix vagy előre meghatározott összeállításban értékelt egységek esetében, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legalább 250 km/h:

(9)

Az átlagos gyorsulásnak vízszintes vágányon »tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett« terhelési körülmény esetében legalább a következőnek kell lennie:

—	0,40 m/s2 0 km/h-ról 40 km/h sebességre,

—	0,32 m/s2 0 km/h-ról 120 km/h sebességre,

—	0,17 m/s2 0 km/h-ról 160 km/h sebességre.

Ezt a követelményt csak számítással vagy számítással kombinált vizsgálattal (gyorsulásmérés) lehet igazolni.

(10)

A vontatórendszer tervezésekor legfeljebb a következő értékek alkalmazhatók a kerék és a sín közötti tapadásra vonatkozóan:

—	0,30 induláskor és igen alacsony sebességnél,

—	0,275 100 km/h sebességnél,

—	0,19 200 km/h sebességnél,

—	0,10 300 km/h sebességnél.

(11)

A meghajtóberendezés vontatási képességet érintő egyszeri meghibásodása az egység vontatóerejét legfeljebb az értéke 50 %-ával csökkentheti.”

79.

A 4.2.8.2.2. pontban az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	A villamos egységeknek alkalmasnak kell lenniük az energia alrendszerre vonatkozó ÁME 4.2.3. pontjában és a J-1. függelék 69. hivatkozásában meghatározott feszültség- és frekvenciatartományok legalább egyikén üzemelő rendszerben való működésre.”

80.

A 4.2.8.2.3–4.2.8.2.8.4. pontok helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.8.2.3. A felsővezetékbe energia visszatáplálására alkalmas visszatápláló fék

(1)

A felsővezetékbe villamos energiát visszatápláló fékezési üzemű villamos egységeknek meg kell felelniük a J-1. függelék 22. hivatkozásában említett előírásoknak.

4.2.8.2.4. A felsővezetékről felvehető legnagyobb teljesítmény és áramerősség

(1)

A 2 MW-os teljesítmény feletti villamos egységeket (beleértve a fix vagy előre meghatározott összeállításokat is) fel kell szerelni energia- vagy áramkorlátozó funkcióval. A többes üzemben való használatra szánt egységekre vonatkozóan a követelmény akkor alkalmazandó, ha egyetlen vonat – maximális számú egység csatlakoztatása mellett – 2 MW-nál nagyobb összteljesítménnyel rendelkezik.

(2)

A villamos egységeket a feszültség függvényében működő automatikus szabályozóval kell ellátni, amely lehetővé teszi az áramerősségnek a J-1. függelék 22. hivatkozásában említett előírásban meghatározott »feszültséghez viszonyított legnagyobb áramerősség vagy teljesítmény« értékre történő korlátozását.

Kevésbé megszorító korlátozás (az »a« együttható alacsonyabb értéke) használható egy adott hálózat vagy vonal üzemeltetési szintjén a pályahálózat-működtetővel való megállapodás alapján.

(3)

A fentiekben értékelt legnagyobb áramerősséget (a névleges áramerősséget) fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

(4)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »megengedett áramfelvétel módosítása« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. A megengedett áramfelvételre vonatkozó információ beérkezésekor:

—	a teljesítmény- vagy áramerősség-korlátozó funkcióval felszerelt egységeknél a berendezés automatikusan módosítja az energiafogyasztást;

—	a teljesítmény- vagy áramerősség-korlátozó funkcióval nem rendelkező egységeknél a fedélzeti kijelzőn meg kell jeleníteni a megengedett áramfelvételre vonatkozó információkat annak érdekében, hogy a mozdonyvezető beavatkozhasson a műveletekbe.

A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

4.2.8.2.5. Legnagyobb áramfelvétel álló helyzetben

(1)

Az egyenáramú és váltakozó áramú rendszerek esetében az álló vonat áramszedői által felvett legnagyobb teljesítményértékeket a J-1. függelék 24. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

(2)

Egyenáramú rendszerek esetében ki kell számítani az álló jármű áramszedői által felvett legnagyobb teljesítményértékeket, amelyeket méréssel kell ellenőrizni a 6.1.3.7. pontban foglaltaknak megfelelően. Váltakozó áramú rendszerek esetében az álló helyzetben felvett teljesítményértéket nem szükséges ellenőrizni, mivel az áramfelvétel alacsonyabb és a munkavezeték melegedése szempontjából nem kritikus mértékű.

(3)

Vontatás céljából elektromosenergia-tárolóval felszerelt vonatok esetében:

—

Egyenáramú rendszerek esetében az álló jármű áramszedői által felvett legnagyobb teljesítményértéket csak a vontatásra szolgáló elektromosenergia-tároló feltöltése érdekében, engedélyezett helyszíneken és a vasúti infrastruktúra-nyilvántartásban meghatározott egyedi feltételek mellett lehet túllépni. Kizárólag ebben az esetben lehet az egység számára lehetővé tenni, hogy egyenáramú rendszerek esetében az álló helyzetben felvett legnagyobb teljesítményhez képest nagyobb kapacitást aktiváljon.

—	Az értékelési módszer, beleértve a mérési feltételeket is, nyitott kérdés.

(4)

Egyenáramú rendszerek esetében a munkavezeték anyagára vonatkozó mért értéket és mérési feltételeket, valamint – vontatás céljából elektromosenergia-tárolóval felszerelt vonatok esetében – az elektromosenergia-tároló üzemeltetési dokumentációját fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

4.2.8.2.6. Teljesítménytényező

(1)

A vonat teljesítménytényező-tervezési adatait (több egységnek a 2.2. pontban meghatározott többes üzemére vonatkozóan is) számítással kell igazolni a J-1. függelék 22. hivatkozásában említett előírásban meghatározott elfogadási kritériumok ellenőrzése érdekében.

4.2.8.2.7. Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú rendszerek esetében

(1)

A villamos egységnek meg kell felelnie a J-1. függelék 22. hivatkozásában említett előírás követelményeinek.

(2)

A figyelembe vett feltételezéseket és adatokat fel kell tüntetni a műszaki dokumentációban (lásd a 4.2.12.2. pontot).

4.2.8.2.8. Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer

4.2.8.2.8.1. Általános előírások

(1)

A fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer (EMS) minden, a villamos egység által a felsővezetékből felvett vagy abba (visszatápláló fékezés során) visszavezetett villamos energia – hatásos és meddő teljesítmény – mérésére szolgál.

(2)

Az EMS-nek legalább az alábbi funkciókat kell tartalmaznia: Villamosenergiafogyasztás-mérési funkció (EMF) a 4.2.8.2.8.2. pontban meghatározottak szerint és adatkezelő rendszer (DHS) a 4.2.8.2.8.3. pontban meghatározottak szerint.

(3)

Az összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészleteket (CEBD) egy megfelelő kommunikációs rendszer továbbítja egy pálya menti adatgyűjtő rendszerhez (DCS). Az EMS és DCS közötti interfészprotokolloknak, valamint a továbbított adatok formátumának meg kell felelnie a 4.2.8.2.8.4. pontban meghatározott követelményeknek.

(4)

A fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer alkalmas számlázási célokra; az e rendszer által rögzített, a 4.2.8.2.8.3. (4) pontban meghatározott adatkészleteket valamennyi tagállamban el kell fogadni számlázási célokból.

(5)

A villamosenergiafogyasztás-mérő névleges teljesítményének és feszültségének meg kell felelnie a villamos egység névleges teljesítményének és feszültségének; több vontatási energiaellátó rendszer közötti váltáskor továbbra is helyesen kell működnie.

(6)

Az EMS-ben tárolt adatokat védeni kell az áramellátás megszűnésével szemben, és az EMS-t védeni kell a nem engedélyezett hozzáféréstől.

(7)

A DHS-nek külső forrásból származó helyadatokat továbbító fedélzeti helymeghatározó funkciót kell biztosítani azokban a hálózatokban, ahol ez a funkció számlázási célból szükséges. Az EMS-rendszernek minden esetben alkalmasnak kell lennie egy kompatibilis helymeghatározó funkció ellátására. A helymeghatározó funkció biztosítása esetén, annak meg kell felelnie a J-1. függelék 55. hivatkozásában említett előírásban meghatározott követelményeknek.

(8)

Az EMS beszerelését és annak fedélzeti helyzetmeghatározó funkcióját, a fedélzet–föld közötti kommunikáció és a metrológiai ellenőrzés – beleértve az EMF pontossági osztályát is – ismertetését fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban említett műszaki dokumentációban.

(9)

A 4.2.12.3. pontban ismertetett karbantartási dokumentációnak része az időszaki hitelesítési eljárás, amely biztosítja az EMS szükséges pontosságát a rendszer teljes élettartama során.

4.2.8.2.8.2. Energiafogyasztás-mérési funkció (EMF)

(1)

Az EMF biztosítja a feszültség és az áramerősség mérését, a fogyasztás kiszámítását és a fogyasztásra vonatkozó adatok létrehozását.

(2)

A villamosenergiafogyasztás-mérő funkció által generált energiaadatoknak egyezményes koordinált világidő (UTC) szerint meghatározott 5 perces időreferencia-időszakkal kell rendelkezniük minden egyes referencia-időszak végén, a 00:00:00 időbélyegzéstől kezdődően. Megengedett rövidebb mérési időszak használata, ha az adatok a járművön 5 perces referencia-időszakra összesíthetők.

(3)

A hatásos villamosenergiafogyasztás-mérő funkciónak a J-1. függelék 56. hivatkozásában említett előírásban foglaltak szerinti pontossággal kell rendelkeznie.

(4)

Minden olyan eszközön, amely egy vagy több villamosenergiafogyasztás-mérő funkciót tartalmaz, fel kell tüntetni: a metrológiai ellenőrzést, valamint a pontossági osztályát a J-1. függelék 56. hivatkozásában említett előírásban meghatározott besorolás szerint.

(5)

A pontosságra vonatkozó megfelelőségértékelést a 6.2.3.19a. pont határozza meg.

(6)

Abban az esetben, ha:

—	meglévő járműre terveznek EMS-t beszerelni, vagy

—

meglévő EMS-t (vagy annak egy részét) terveznek korszerűbbre cserélni,

valamint, ha az EMF részeként egy jármű meglévő elemeit használják, az (1)–(5) pontban említett követelményeket az áram- és feszültségmérésekre vonatkozóan csak a névleges hőmérsékleten érvényes hőhatás-tényező tekintetében kell alkalmazni, és elegendő csak a 20–120 %-os névleges teljesítménytartományra nézve ellenőrizni. A 4.2.12.2. pontban említett műszaki dokumentációban fel kell tüntetni:

—	a fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszert alkotó elemek e korlátozott követelményrendszernek való megfelelésének jellemzőit, valamint

—	az említett elemek használatára vonatkozó feltételeket.

4.2.8.2.8.3. Adatkezelő rendszer (DHS)

(1)

A DHS a villamosenergiafogyasztás-mérési funkcióból származó adatoknak az időadatokkal és szükség esetén a földrajzi helyre vonatkozó adatokkal való összesítése és a kommunikációs rendszer által a pálya menti DCS-nek továbbítandó adatok tárolása révén biztosítja az összesített energiafogyasztás-számlázási adatok előállítását.

(2)

Az adatkezelő rendszer összeállítja az adatokat azok torzítása nélkül, és legalább 60 napnyi folyamatos működés során összegyűjtött adatok tárolásához szükséges memóriakapacitással rendelkező adattárolási funkciót foglal magában. Az időreferencia megegyezik az EMF által használttal.

(3)

A DHS-nek rendelkeznie kell helyben, a járművön történő lekérdezés lehetőségével ellenőrzés vagy az adatok visszaállítása céljából.

(4)

A DHS összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészleteket (CEBD) állít elő a következő adatok minden egyes referencia-időszakra történő összesítése révén:

—	a J-1. függelék 57. hivatkozásában említett előírásokban meghatározott egyedi EMS fogyasztásipont-azonosító (CPId),

—	az egyes időszakok záró időpontjai, év/hónap/nap/óra/perc/másodperc bontásban,

—	helymeghatározó adatok minden egyes mérési időszak végén,

—	az elfogyasztott/visszatáplált hatásos (és adott esetben meddő) energia mindegyik időszakaszban wattóra (hatásos energia) és var-óra (meddő energia) mértékegységben vagy azok decimális többszöröseiben.

(5)

A DHS által előállított adatok összeállításának és kezelésének megfelelőségértékelését a 6.2.3.19a. pont határozza meg.

4.2.8.2.8.4. Az EMS és DCS közötti interfészprotokollok és a továbbított adatok formátuma

Az EMS és DCS közötti adatcserének a J-1. függelék 58. hivatkozásában említett előírásban meghatározott követelményeknek kell megfelelnie a következő jellemzők tekintetében:

(1)	az EMS alkalmazási szolgáltatásai (szolgáltatási szint),

(2)	ezen alkalmazási szolgáltatások felhasználói jogosultságai,

(3)	ezen alkalmazási szolgáltatások felépítése (adatszint), amelyet a meghatározott XML-sémának megfelelően kell kialakítani,

(4)	az ezen alkalmazási szolgáltatásokat támogató üzenetküldési mechanizmus (üzenetküldési szint), amelyet a meghatározott módszereknek és XML-sémának megfelelően kell kialakítani,

(5)	az üzenetküldési mechanizmusokat támogató alkalmazási protokollok.

(6)	kommunikációs architektúrák: az EMS-nek legalább az egyiket kell használnia.”

81.	A 4.2.8.2.9.1.1. pontban az (5) pont a következőképpen módosul: „IRL űrszelvény (1 600 mm-es nyomtávrendszer) szerint, az 1 500 V-os egyenáramú rendszeren való közlekedésre tervezett villamos egységek esetében a sínkorona-szint felett 4 190 mm-re és 5 700 mm-re található munkavezetékek.”

82.	A 4.2.8.2.9.1.2. (2) pontban a „46. hivatkozásában” helyébe a „23. hivatkozásában” szöveg lép.

83.

A 4.2.8.2.9.2. pontban a (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	A kizárólag 1 520 mm-es rendszeren való üzemre tervezett villamos egységre felszerelendő áramszedő(k) legalább egyikének a 4.2.8.2.9.2.1., a 4.2.8.2.9.2.2. és a 4.2.8.2.9.2.3. pontban megadott háromféle áramszedőfej-geometria egyikének megfelelő geometriatípussal kell rendelkeznie.”

84.	A 4.2.8.2.9.2. (5) pontban a „47. hivatkozásában” helyébe a „24. hivatkozásában” szöveg lép.

85.	A 4.2.8.2.9.2.1. (1) pontban a „48. hivatkozásában” helyébe a „24. hivatkozásában” szöveg lép.

86.	A 4.2.8.2.9.2.2. (1) pontban a „49. hivatkozásában” helyébe a „24. hivatkozásában” szöveg lép.

87.

A 4.2.8.2.9.3a. pont helyébe a következő pont lép:

„4.2.8.2.9.3a Az áramszedő áramterhelhetősége (kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szinten)

(1)

Az áramszedőket úgy kell megtervezni, hogy le tudják adni a (4.2.8.2.4. pontban meghatározott) névleges teljesítményt a villamos egységnek.

(2)

Elemzéssel kell igazolni, hogy az áramszedő alkalmas a névleges teljesítmény leadására; az elemzésnek ki kell térnie a J-1. függelék 23. hivatkozásában említett előírás követelményeinek ellenőrzésére is.

(3)

Az áramszedőket az álló helyzetben felvett legnagyobb áramerősségre kell tervezni a 4.2.8.2.5. pontban meghatározottak szerint.”

88.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

89.

A 4.2.8.2.9.6–4.2.8.2.10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.8.2.9.6. Az áramszedő sarunyomása és dinamikai jellemzői

(1)

Az Fm átlagos sarunyomás az áramszedő sarunyomásának statisztikai átlagértéke, amely a sarunyomás statikus és aerodinamikus összetevőiből, dinamikus korrekcióval számítható ki.

(2)

Az átlagos sarunyomást befolyásoló tényezők: maga az áramszedő, amelynek vonatbeli pozíciója az áramszedő adott függőleges kinyúlásától függ, valamint a vasúti jármű, amelyre az áramszedőt felszerelték.

(3)

A járművet és a járműre szerelt áramszedőt úgy kell kialakítani, hogy a kifejtett Fm átlagos sarunyomás az energia alrendszerre vonatkozó ÁME 4.2.11. pontjában meghatározott tartományba essen, és ily módon ívhúzás nélkül és a csúszóbetétek kopásának és sérülésének elkerülése érdekében biztosítsa az áramfelvétel szintjét. A sarunyomás kiigazítására a dinamikus vizsgálatok elvégzésekor kerül sor.

(3a)

A jármű és a járműre szerelt áramszedő esetében nem léphető túl az emelés mértékére vonatkozó S0 határérték, illetve vagy a σmax standard eltérés vagy az ívhúzás százalékos aránya, az energia alrendszerre vonatkozó ÁME 4.2.12. pontjában meghatározottaknak megfelelően.

(4)

A kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelem szintjén történő ellenőrzés validálja az áramszedő dinamikus viselkedését, valamint annak az ÁME-nak megfelelő felsővezetékből való áramfelvételi képességét; a megfelelőségértékelési eljárást a 6.1.3.7. pont határozza meg.

(5)

A (vasúti járműbe integrált) vasútijármű-alrendszer szintjén történő ellenőrzésnek a vasúti jármű által keltett aerodinamikai hatásoknak és az áramszedő fix vagy előre meghatározott összeállítású egységeken való helyzetének figyelembevételével lehetővé kell tennie a sarunyomás kiigazítását; a megfelelőségértékelési eljárást a 6.2.3.20. pont határozza meg.

4.2.8.2.9.7. Az áramszedők elrendezése (a vasúti jármű szintjén)

(1)

Egyidejűleg egynél több áramszedő érintkezhet a felsővezetékkel.

(2)

Az áramszedők számát és azok egymástól való távolságát az áramszedési teljesítményre vonatkozó követelmények figyelembevételével kell megválasztani (a 4.2.8.2.9.6. pontban meghatározott előírások szerint).

(3)

Amennyiben fix vagy előre meghatározott összeállításban értékelt egységek esetében az egymás melletti áramszedők közötti távolság kisebb, mint az energia alrendszerre vonatkozó ÁME 4.2.13. pontjában meghatározott, a kiválasztott felsővezetékek közötti távolságra vonatkozó térköztípus, illetve ha egyidejűleg kettőnél több áramszedő érintkezik a felsővezetékkel, vizsgálattal kell igazolni, hogy a 4.2.8.2.9.6. pontban meghatározott dinamikai jellemzők teljesülnek.

(4)

Az egymás melletti áramszedők közötti távolságot, amelyet a jármű ellenőrzésekor alkalmaztak, fel kell tüntetni a műszaki dokumentációban (lásd a 4.2.12.2. pontot).

4.2.8.2.9.8. Fázis- vagy rendszerhatáron történő üzem (a vasúti jármű szintjén)

(1)

A vonatokat úgy kell megtervezni, hogy alkalmasak legyenek egyik áramellátó rendszerről vagy fázisszakaszról a szomszédosra átváltani (az energia alrendszerre vonatkozó ÁME 4.2.15. és 4.2.16. pontjában ismertetettek szerint) anélkül, hogy áthidalnák bármelyik rendszert vagy fázishatárt.

(2)

A többféle energiaellátó rendszerre tervezett villamos egységeknek rendszerhatárokon való áthaladáskor automatikusan fel kell ismerniük az áramszedőnél az energiaellátó rendszer feszültségét.

(3)

Fázis- vagy rendszerhatáron való áthaladáskor lehetővé kell tenni, hogy a felsővezeték és az egység között az áramfelvétel nullára csökkenthető legyen. Az infrastruktúra-nyilvántartás ad tájékoztatást a rendszer vagy fázishatárokon történő áthaladáskor megengedett áramszedőhelyzetekről: ez lehet leengedett vagy felengedett (a megengedett áramszedő-elrendezés mellett).

(4)

A legalább 250 km/h legnagyobb tervezési sebességű villamos egységeknek alkalmasnak kell lenniük a határ helye szerinti, talajról érkező adatok fogadására, és arra, hogy az ezt követő, az áramszedő és a főmegszakító vezérlésére vonatkozó utasításokat az egység automatikusan, a mozdonyvezető beavatkozása nélkül előállítsa.

(5)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Vontatórendszer váltása, Teljesítményfelvétel nélküli szakasz leengedett áramszedővel – Pálya menti utasítások, Teljesítményfelvétel nélküli szakasz kikapcsolt főkapcsolóval – Pálya menti utasítások« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg, a 250 km/h alatti legnagyobb tervezési sebességű egységek esetében a rendszernek ezt követően nem kell automatikus utasításokat előállítania. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

(6)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Főkapcsoló – STM-utasítások«, »Áramszedő – STM-utasítások« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. A 250 km/h alatti legnagyobb tervezési sebességű egységek esetében a rendszernek ezt követően nem kell automatikus utasításokat előállítania. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

4.2.8.2.9.9. Az áramszedő és a jármű közötti szigetelés (a vasúti jármű szintjén)

(1)

Az áramszedőket úgy kell felszerelni a villamos egységre, hogy az áramszedőfejből a jármű berendezésébe jutó áram útja szigetelt legyen. A szigetelésnek valamennyi olyan rendszerfeszültség esetében megfelelőnek kell lennie, amelyre az egységet tervezték.

4.2.8.2.9.10. Az áramszedő leengedése (a vasúti jármű szintjén)

(1)

A villamos egységnek a mozdonyvezető kezdeményezésére vagy az ellenőrző-irányító jelekre (ideértve a CCS-funkciót) adott válaszként le kell engednie az áramszedőt a J-1. függelék 23. hivatkozásában említett előírás követelményeinek megfelelő idő alatt (3 másodperc) és a J-1. függelék 26. hivatkozásában említett előírás szerinti dinamikus szigetelési távolságonként.

(2)

Az áramszedőnek kevesebb mint 10 másodperc alatt kell leengedett állapotba kerülnie.

Az áramszedő leengedésekor a főmegszakítónak előzőleg automatikusan ki kell oldania.

(3)

Ha a villamos egység olyan automatikus leengedő készülékkel van felszerelve, amely az áramszedőfej meghibásodása esetén leengedi az áramszedőt, akkor a leengedő készüléknek meg kell felelnie a J-1. függelék 23. hivatkozásában említett előírás követelményeinek.

(4)

A 160 km/h feletti legnagyobb tervezési sebességű villamos egységeket fel kell szerelni automatikus leengedő készülékkel.

(5)

A 120 km/h feletti legnagyobb tervezési sebességű villamos egységeket, amelyek működéséhez több áramszedőnek kell felemelt állásban lennie, fel kell szerelni automatikus leengedő készülékkel.

(6)

Automatikus leengedő készülék más villamos egységek esetében is megengedett.

4.2.8.2.10. A vonat elektromos védelme

(1)

A villamos egységeket védeni kell a belső (az egység belsejéből kiinduló) rövidzárlattól.

(2)

A főmegszakítónak olyan helyen kell lennie, hogy védje a fedélzeti nagyfeszültségű áramköröket, ideértve a járművek közötti nagyfeszültségű csatlakozásokat. Az áramszedőnek, a főmegszakítónak és a közöttük lévő nagyfeszültségű csatlakozásnak ugyanazon a járművön kell lennie.

(3)

A villamos egységeket saját védelemmel kell ellátni a rövid ideig tartó túlfeszültség, az ideiglenes túlfeszültség és a legnagyobb földzárlati hibaáram ellen. E követelmény teljesítése érdekében az elektromos védelem kialakításának meg kell felelnie a J-1. függelék 22. hivatkozásában említett előírásban meghatározott követelményeknek.”

90.	A 4.2.8.3. pont helyébe a következő szöveg lép: „Szándékosan üresen hagyva”.

91.	A 4.2.8.4. (1) pontban a „54. hivatkozásában” helyébe a „27. hivatkozásában” szöveg lép.

92.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

93.

A 4.2.9.1.5. pontban a (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	A 4.2.9.1.3.1. pontban meghatározott előírásoknak megfelelően a vezetőülésnek állíthatónak kell lennie a kilátás érdekében alkalmazandó referencia-látószög biztosítása céljából.”

94.

A 4.2.9.1.6. pont a következő (5) és (6) ponttal egészül ki:

„(5)	Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »irányvezérlő« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

(6)	Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »vezetőfülke állapota« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.”

95.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

96.

A 4.2.9.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.9.2. Szélvédő

4.2.9.2.1. Mechanikai jellemzők

(1)

Az ablakok mérete, elhelyezkedése, alakja és burkolata (a karbantartási célt szolgáló ablakokat is beleértve) nem akadályozhatják a mozdonyvezető (4.2.9.1.3.1. pontban meghatározott) kilátását, és alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű használatra.

(2)

A vezetőfülke szélvédőjének ellenállónak kell lennie a J-1. függelék 28. hivatkozásában említett előírásban meghatározott repülő testek okozta ütésekkel és lepattogzással szemben.

4.2.9.2.2. Optikai jellemzők

(1)

A szélvédő optikai jellemzői nem változtathatják meg a jelzések láthatóságát (alakját és színét) egyik üzemi feltétel (például a szélvédő-párásodás és -lefagyás megelőzésére szolgáló fűtés) alkalmazása esetén sem.

(2)

A szélvédőnek meg kell felelnie a J-1. függelék 28. hivatkozásában említett előírásban meghatározott követelményeknek a következő jellemzők tekintetében:

a)	az elsődleges és a másodlagos képek által bezárt szög beépített állapotban,

b)	a megengedett optikai képtorzítások,

c)	homályosság,

d)	fényáteresztés,

e)	színérték.”

97.

A 4.2.9.3.6–4.2.9.6. pontok helyébe a következő pontok lépnek:

„4.2.9.3.6. Személyzet által, rádiótávirányítással irányított tolatási műveletek

(1)

Ha a személyzetnek van lehetősége rádiótávirányítással irányított tolatási műveletek végzésére, akkor a távirányítási funkciót úgy kell kialakítani, hogy a mozdonyvezető biztonságosan irányíthassa a vonatot, és kizárhatók legyenek a használat közbeni hibák.

(2)

A távirányító eszközt használó személy a távirányító eszköz használata közben feltételezhetően képes a vonat mozgásának vizuális érzékelésére.

(3)

A távirányítási funkció kialakítását – a biztonsági szempontokat is ideértve – elismert szabványok szerint kell értékelni.

(4)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »tolatás távirányítással« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

4.2.9.3.7. Kisiklásérzékelő és -megelőző jelek feldolgozása

(1)

Ez a pont a teherkocsik által kiadott jelek feldolgozására szolgáló mozdonyokra vonatkozik, amennyiben rendelkeznek a teherkocsikra vonatkozó ÁME 4.2.3.5.3. pontjában meghatározott kisiklásmegelőző (DPF) vagy kisiklásérzékelő (DDF) funkcióval.

(2)

Az említett mozdonyokat olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek segítségével képesek fogadni a vonatot alkotó, kisiklásmegelőző- és érzékelő funkcióval felszerelt teherkocsik felől érkező jeleket a következő információkról:

—	kisiklás kockázatáról a DPF esetében a teherkocsikra vonatkozó ÁME 4.2.3.5.3.2. pontja szerint, és

—	kisiklásról a DDF esetében a teherkocsikra vonatkozó ÁME 4.2.3.5.3.3. pontja szerint.

(3)

A fent említett jel fogadásakor a vezetőfülkében látható és hallható figyelmeztető jelzésnek kell működésbe lépnie, amely arra figyelmeztet, hogy a vonat:

—	előfordulhat, hogy kisiklik, amennyiben a figyelmeztetést a DPF adta ki, vagy

—	kisiklott, amennyiben a figyelmeztetést a DDF adta ki.

(4)

A fenti figyelmeztetés visszaigazolására alkalmas eszközt kell biztosítani a vezetőfülkében.

(5)

Amennyiben a figyelmeztető jelzésre a vezetőfülkéből nem érkezik válasz 10 +/–1 másodpercen belül, a teljes üzemi fékezésnek vagy vészfékezésnek automatikusan aktiválódnia kell.

(6)

Gondoskodni kell arról, hogy a 4.2.9.3.7. (5) pontban meghatározott automatikus fékezés a vezetőfülkéből felülírható legyen.

(7)

Gondoskodni kell arról, hogy a 4.2.9.3.7 (5) pontban meghatározott automatikus fékezés a vezetőfülkéből kikapcsolható legyen.

(8)

A kisiklásérzékelő jelének feldolgozására szolgáló funkció mozdonyban való elérhetőségét, valamint a funkció vonat egészére vonatkozó felhasználási feltételeit fel kell tüntetni a 4.2.12. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

4.2.9.3.7a. Fedélzeti kisiklásérzékelő és -megelőző funkció

(1)

Ez a pont a mozdony által húzott teherkocsik kisiklását vagy kisiklásának veszélyét érzékelni képes mozdonyokra vonatkozik.

(2)

Az említett funkcióra szolgáló berendezést teljes egészében a mozdony fedélzetén kell elhelyezni.

(3)

Kisiklás vagy kisiklás veszélyének érzékelésekor látható és hallható figyelmeztető jelzésnek kell a vezetőfülkében működésbe lépnie.

(4)

A fenti figyelmeztetés visszaigazolására alkalmas eszközt kell biztosítani a vezetőfülkében.

(5)

Amennyiben a figyelmeztető jelzésre a vezetőfülkéből nem érkezik válasz 10 +/–1 másodpercen belül, a teljes üzemi fékezésnek vagy vészfékezésnek automatikusan aktiválódnia kell.

(6)

Gondoskodni kell arról, hogy a 4.2.9.3.7a. (5) pontban meghatározott automatikus fékezés a vezetőfülkéből felülírható legyen.

(7)

Gondoskodni kell arról, hogy a 4.2.9.3.7a. (5) pontban meghatározott automatikus fékezés a vezetőfülkéből kikapcsolható legyen.

(8)

A fedélzeti kisiklásérzékelő funkció mozdonyban való elérhetőségét, valamint a funkció vonat egészére vonatkozó felhasználási feltételeit fel kell tüntetni a 4.2.12. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

4.2.9.3.8. Az ETCS-üzemmódok kezelésére vonatkozó követelmények

4.2.9.3.8.1. Alvó üzemmód

(1)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »alvó üzemmód« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

4.2.9.3.8.2. Passzív tolatás

(1)

A mozdonyokon és vonatszerelvényeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és a vonat »passzív tolatás« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

4.2.9.3.8.3. Nem vezérelt üzemmód

(1)

A mozdonyokon és vonatszerelvényeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »nem vezérelt üzemmód« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

4.2.9.3.9. Vontatási állapot

(1)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »vontatási állapot« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

4.2.9.4. Fedélzeti eszközök és hordozható berendezések

(1)

A vezetőfülkében vagy mellette helyet kell biztosítani a következő berendezések tárolására, hogy vészhelyzet esetén használhatók legyenek:

—	vörös és fehér fényű kézi lámpa,

—	vágányáramkör-megszakító berendezés,

—	féksaruk, ha a rögzítőfék fékhatásossága a vágány lejtési szögétől függően nem megfelelő (lásd a 4.2.4.5.5. pontot),

—	tűzoltókészülék (a vezetőfülkében elhelyezve; lásd még a 4.2.10.3.1. pontot),

—	teheráru-szállító vonatok kézi vezérlésű vontatóegységein: önmentő eszköz, az 1303/2014/EU bizottsági rendelet (*13) (vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME) 4.7.1. pontja szerint.

4.2.9.5. A személyzet számára rendelkezésre álló tárolóhelyek

(1)

Minden vezetőfülkét fel kell szerelni a következőkkel:

—	két ruhaakasztó vagy fülke a ruházat felakasztására szolgáló rúddal,

—	300 mm × 400 mm × 400 mm méretű bőrönd vagy táska tárolására alkalmas szabad tárolóhely.

4.2.9.6. Adatrögzítő berendezés

(1)

A rögzítendő információk listáját a vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 4.2.3.5. pontja határozza meg.

(2)

Az egységet az ilyen információk rögzítésére szolgáló olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek megfelelnek a J-1. függelék 29. hivatkozásában említett előírásban meghatározott következő követelményeknek:

a)	a funkcionális követelményeknek teljesülniük kell,

b)	az adatrögzítési teljesítménynek meg kell felelnie az R1 osztálynak,

c)	a rögzített és kinyert adatok integritásának (következetességének, helytállóságának) teljesülnie kell,

d)	gondoskodni kell az adatintegritás védelméről,

e)	a védelemmel ellátott tárolóeszköz védelmi szintjének „A”-nak kell lennie,

f)	dátum és időpont.

(3)

A 4.2.9.6. (2) pontban előírt követelmények vizsgálatait a J-1. függelék 72. hivatkozásában említett előírás követelményeinek megfelelően kell elvégezni.

(*13) A Bizottság 1303/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszeréhez tartozó vasúti alagutak biztonságára vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról, (HL L 356., 2014.12.12., 394. o.).” "

98.

A 4.2.10.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.10.2.1. Az anyagokra vonatkozó követelmények

(1)

Az anyagok és összetevők kiválasztásánál figyelembe kell venni azok tűzállósági tulajdonságait, például a gyúlékonyságukat, a füstopacitást és a toxicitásukat.

(2)

A vasúti járműegység építéséhez használt anyagoknak meg kell felelniük a J-1. függelék 30. hivatkozásában említett, az alábbi üzemeltetési kategóriákra vonatkozó előírásoknak:

—	2. üzemeltetési kategória: az A. kategóriájú személyszállító vasúti járművek tekintetében (beleértve a személyszállító vonatok mozdonyát is),

—	3. üzemeltetési kategória: a B. kategóriájú személyszállító vasúti járművek tekintetében (beleértve a személyszállító vonatok mozdonyát is),

—	2. üzemeltetési kategória: teherszállító vonatok mozdonya és más rakomány (postai küldemények, teheráru stb.) szállítására tervezett önjáró egységek tekintetében,

—	1. üzemeltetési kategória: a vasúti munkagépek tekintetében, szállítási (üzemeltetett) összeállításban az egységen a személyzet által elérhető területekre korlátozott követelményekkel (lásd a 2.3. pontot).

(3)

A termékjellemzők és a gyártási folyamat állandóságának biztosítása érdekében:

—	kötelező az anyag szabványnak való megfelelését igazoló és az anyag bevizsgálása után azonnal kiállított vizsgálati jelentés ötévente történő felülvizsgálata,

—

amennyiben nem történt a termékjellemzőket és a gyártási folyamatot, valamint a vonatkozó előírásokat (ÁME) érintő változás, nem szükséges az anyag újbóli bevizsgálása, el kell fogadni a lejárt vizsgálati jelentéseket, amennyiben a jelentésekhez az eredeti berendezés gyártója által a termék forgalomba hozatalakor kiadott nyilatkozatot csatolnak, amely szerint a termék jellemzőit és gyártási folyamatát érintően – a teljes szállítói láncot figyelembe véve – nem történt semmilyen változás a termék tűzállósági tulajdonságainak bevizsgálása óta. Ezt a nyilatkozatot az első vizsgálati jelentés lejártát követően legkésőbb 6 hónapon belül biztosítani kell. Ezt a nyilatkozatot ötévente meg kell újítani.”

99.	A 4.2.10.2.2. (2) pontban az „59. hivatkozásában” helyébe a „30. hivatkozásában” szöveg lép.

100.

A 4.2.10.3.4. pont a következőképpen módosul:

a)	a (3) pont harmadik franciabekezdésében a „60. hivatkozásában” helyébe a „31. hivatkozásában” szöveg lép;

az (5) pont és az utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)

Ha más tűzgátló és tűzoltó rendszereket alkalmaznak, és azok rendszerek, rendszerelemek vagy funkciók megbízhatóságán vagy elérhetőségén alapulnak, megbízhatósági tanulmányt kell készíteni a rendszerelemek hibamódja, a redundanciák, a szoftverek, az időszaki ellenőrzések és más rendelkezések tekintetében, és a 4.2.12. pontban ismertetett műszaki dokumentációban fel kell tüntetni a funkció becsült hibaarányát (a hőnek és a tűzből származó anyagoknak a vonat többi részére történő átterjedését megakadályozó intézkedések hiánya).

E vizsgálat alapján kell meghatározni a más tűzgátló és tűzoltó rendszerek üzemeltetési és karbantartási feltételeit, és azokat meg kell adni a 4.2.12.3. és 4.2.12.4. pontban ismertetett karbantartási és üzemeltetési dokumentációban.”

101.	A 4.2.10.3.5. (3) pontban az „61. hivatkozásában” helyébe a „31. hivatkozásában” szöveg lép.

102.	A 4.2.10.4.1. (5) pontban az „62. hivatkozásában” helyébe a „32. hivatkozásában” szöveg lép.

103.

A 4.2.10.4.2. (5) pont helyébe a következő pont lép, majd a szöveg következő (6) ponttal egészül ki:

„(5)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Légmentesen záró terület – Pálya menti utasítások« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. A valamennyi külső szellőzőeszköz lezárására vonatkozó utasítások kiadása utólagosan történhet automatikusan vagy a vezető beavatkozásával manuálisan. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

(6)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ETCS esetén a vonat »Légmentes zárás – STM-utasítások« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg. A valamennyi külső szellőzőeszköz lezárására vonatkozó utasítások kiadása utólagosan történhet automatikusan vagy a vezető beavatkozásával manuálisan. A vasúti jármű automatikus vagy manuális vezérlés szerinti beállítását fel kell tüntetni a 4.2.12.2. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.”

104.	A 4.2.10.4.4. (3) pontban az „63. hivatkozásában” helyébe a „33. hivatkozásában” szöveg lép.

105.

A 4.2.10.5.1. pont a következőképpen módosul:

a (8) pont helyébe a következő pont lép:

„(8)	Minden külső utasajtót fel kell szerelni vésznyitóval, hogy azok vészkijáratként is használhatóak legyenek (lásd a 4.2.5.5.9. pontot).”;

az (12) pont helyébe a következő pont lép:

„(12)

Az ajtók számának és méretének lehetővé kell tennie az utasok csomagok nélküli, három percen belüli teljes evakuálását. Megengedett annak figyelembevétele az evakuálás során, hogy a mozgáskorlátozott utasoknak más utasok vagy a személyzet segítséget nyújtanak, és hogy a kerekesszéket használókat a kerekesszék nélkül evakuálják.

E követelmény értékelését vagy normál üzemi körülmények között végzett fizikai vizsgálattal, vagy számítógépes szimulációval kell végezni.

A követelmény számítógépes szimulációval történő ellenőrzése esetén a szimulációról szóló jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

—	a szimuláció (eszköz és modellek) ellenőrzésének és validálásának összefoglalása,

—	a szimuláció alapfeltevése és paraméterei,

—	statisztikailag megalapozott megállapításhoz elegendő számú szimulációs próba elvégzésének eredményei.”

106.

A 4.2.11.3. pont helyébe a következő pont lép:

„4.2.11.3. Illemhelyürítő rendszer csatlakozása

(1)

Ez a pont minden olyan zárt gyűjtőrendszerrel felszerelt (tiszta vagy visszaforgatott vizet használó) egységre vonatkozik, amelyet kellő időközönként ütemezetten, az arra kijelölt kocsiszínekben üríteni kell.

(2)

Az egység illemhelyürítő rendszerhez való alábbi csatlakozásainak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

i.	3 hüvelykes ürítőszelep (belső rész): lásd a G. függelék G-1. ábráját.

ii.	az illemhelytartály öblítőcsatlakozása (belső rész), amelynek használata nem kötelező: lásd a G. függelék G-2. ábráját.”

107.	A 4.2.11.4. pont helyébe a következő szöveg lép: 4.2.11.4. „Nincs használatban”.

108.

A 4.2.11.5. pont helyébe a következő pont lép:

„4.2.11.5. Vízfeltöltő csatlakozás

(1)

Ez a pont a 4.2.5.1. pont alá tartozó, az egészségügyi rendszereket vízzel ellátó víztartállyal felszerelt egységekre vonatkozik.

(2)

A víztartályok beömlőcsatlakozójának meg kell felelnie a J-1. függelék 34. hivatkozásában említett előírásnak.”

109.

A 4.2.11.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.11.6. A vonatok tárolására vonatkozó külön követelmények

(1)

Ez a pont azokra az egységekre vonatkozik, amelyek álló helyzetben is energiaellátást igényelnek.

(2)

Az egységnek kompatibilisnek kell lennie a következő külső energiaellátó rendszerek közül legalább eggyel, és azt (adott esetben) fel kell szerelni az adott energiaellátó rendszerekhez való megfelelő külső csatlakozóval (dugasszal):

—	tápvezeték (lásd az energiaellátásról szóló 4.2.8.2. pontot);

—	egypólusú tápvezeték (1 kV-os váltakozó áramú, 1,5 kV-os váltakozó és egyenáramú, 3 kV-os egyenáramú rendszer) a J-1. függelék 52. hivatkozásában említett előírással összhangban;

—	400 V-os helyi külső kiegészítő energiaellátás, amely a J-1. függelék 35. hivatkozásában említett előírás szerint háromfázisú földelt aljzathoz csatlakoztatható.”

110.

A 4.2.12.2. pont helyébe a következő pont lép:

„4.2.12.2. Általános dokumentáció

A következő információkat tartalmazó dokumentációt kell megadni a járművekre vonatkozóan; az információknál hivatkozás szerepel ezen ÁME azon pontjára, amely a dokumentációban való feltüntetést előírja:

(1)	általános tervrajzok;

(2)	elektromos, pneumatikus és hidraulikus rendszerek ábrái, valamint vezérlőáramköri ábrák, amelyek az érintett alrendszerek funkciójának és működésének ismertetéséhez szükségesek;

(3)	a számítógépes fedélzeti rendszerek leírása, beleértve a funkciók ismertetését, illetve a kapcsolódási pontok, az adatfeldolgozás és a protokollok műszaki adatait;

(3a)	az általános üzemre tervezett és értékelt egységek esetében ez tartalmazza az egységek és a kommunikációs protokollok közötti elektromos kapcsolódási pontok leírását, hivatkozással az alkalmazott szabványokra vagy egyéb normatív dokumentumokra.

(4)	referenciaprofil, és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő G1., GA., GB., GC. vagy DE3. referenciaprofiloknak való megfelelés, a 4.2.3.1. pontban előírtak szerint;

(5)	súlykiegyenlítés a figyelembe vett terhelési körülményekre vonatkozó feltételezett adatokkal, a 4.2.2.10. pontban előírtak szerint;

(6)	tengelyterhelés, tengelytáv és EN-vonalkategória, a 4.2.3.2.1. pontban előírtak szerint;

(7)

menetdinamikai viselkedésre vonatkozó vizsgálati jelentés, ideértve a tesztvágány minőségének és a vágányterhelési paramétereknek a feljegyzését, kitérve az esetleges használati korlátozásokra, ha a jármű vizsgálata csak a vizsgálati feltételek egy részére terjed ki, a 4.2.3.4.2. pontban előírtak szerint;

(8)	a forgóváz működése miatti terhelés értékeléséhez megadott feltételezett adatok a 4.2.3.5.1. pontban, a kerékpárokra pedig a 6.2.3.7. pontban előírtak szerint;

(9)	fékhatásosság, beleértve az üzemhibára (korlátozott üzemre) vonatkozó elemzést, a 4.2.4.5. pontban előírtak szerint;

(9a)

az örvényáramú fék és a vágány közötti legnagyobb távolság »fékoldás« pozícióban, a meghatározott sebességküszöb, a függőleges erő és a fékerő a vonat sebessége függvényében az örvényáramú fék korlátozás nélküli alkalmazása (vészfékezés) és az örvényáramú fék korlátozott alkalmazása esetén (üzemi fékezés), a 4.2.4.8.3. pontban előírtak szerint;

(10)	az egységben felszerelt mosdók és azok típusa, az öblítéshez használt anyag jellemzői, ha az nem tiszta víz, a kiengedett vízhez használt kezelési módszer és megfelelőség-ellenőrzés elvégzése során figyelembe vett szabványok, a 4.2.5.1. pontban előírtak szerint;

(11)	a környezeti paraméterek névleges tartománytól eltérő választott tartományával kapcsolatban végrehajtott intézkedések, a 4.2.6.1. pontban előírtak szerint;

(12)	jellemző szélgörbe, a 4.2.6.2.4. pontban előírtak szerint;

(13)	vontatási teljesítmény, a 4.2.8.1.1. pontban előírtak szerint;

(14)

fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer beszerelése és annak fedélzeti helyzetmeghatározó funkciója (opcionális), a 4.2.8.2.8. pontban előírtak szerint. A fedélzet–föld közötti kommunikáció és a metrológiai ellenőrzés leírása – beleértve a feszültségmérés, az áramerősség-mérés és az energiakiszámítás pontossági osztályához kapcsolódó funkciókat is.

A 4.2.8.2.8.2. (6) pont alkalmazása esetén a fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer elemeinek a korlátozott követelményrendszer tekintetében való megfelelésére vonatkozó jellemzők;

(15)	a figyelembe vett feltevések és adatok, a 4.2.8.2.7. pontban előírtak szerint;

(16)	a felsővezetékkel egyidejűleg érintkező áramszedők száma, azok távolsága és a munkavezeték-értékelési vizsgálatokhoz használt térköz típusa (A, B vagy C), a 4.2.8.2.9.7. pontban előírtak szerint;

(17)	a (mozdonyvezetőn kívüli) személyzet jelenléte nélküli üzemre tervezett egységeken elhelyezett kommunikációs eszközök, a 4.2.5.4. pontban előírtak szerint;

(18)	a 4.2.9.3.7. és a 4.2.9.3.7a. pontban említett egy vagy több funkció rendelkezésre állása és azok vonatszintű felhasználási feltételei;

(19)	a villamos egységre felszerelt áramszedőfej geometriai típusa(i), a 4.2.8.2.9.2. pontban előírtak szerint;

(20)	az értékelt legnagyobb áramerősség (névleges áramerősség), a 4.2.8.2.4. pontban előírtak szerint;

(21)	egyenáramú rendszerek esetében: az elektromosenergia-tároló üzemeltetési dokumentációja, az álló helyzetben felvett legnagyobb áramerősség mért értéke, és a munkavezeték anyagára vonatkozó mérési feltételek, a 4.2.8.2.5. pontban előírtak szerint;

(22)	a fényszórók villogó/felvillanó üzemmódjának bekapcsolására és letiltására szolgáló beszerelt vezérlőszervek, a 4.2.7.1.4. pontban előírtak szerint;

(23)	a vonat interfész funkcióinak leírása, beleértve a kapcsolódási pontok és protokollok műszaki adatait, általános rajzokat, valamint a kapcsolódási pont működésének és üzemeltetésének ismertetéséhez szükséges vezérlőáramköri kapcsolási rajzokat;

(24)

az alábbi információkkal kapcsolatos dokumentáció:

—	az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-ban meghatározott fedélzeti ETCS-berendezések (pl. ETCS-szekrény, DMI, antennák, odometriai funkciók, stb.) telepítésére rendelkezésre álló tér, és

—	az ETCS-berendezések beszerelési feltételei (pl. mechanikai, elektromos, stb.).

(25)	az utasítások automatikus vagy manuális végrehajtására beállított járműösszeállítás, a 4.2.4.4.4., a 4.2.4.8.2., a 4.2.4.8.3., a 4.2.8.2.4., a 4.2.8.2.9.8. és a 4.2.10.4.2. pontban említettek szerint. Az ETCS telepítésekor ezt az információt kérésre meg kell adni;

(26)

a 7.1.1.5. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő egységek esetében a következő jellemzőket kell megadni:

i.	az egypólusú tápvezetéken alkalmazandó feszültség a 4.2.11.6. (2) pontban foglaltak szerint,

ii.	az egység által álló helyzetben, egypólusú tápvezetéken keresztül felhasznált legnagyobb áramfogyasztás (A), az egypólusú tápvezetéken alkalmazott minden feszültség tekintetében,

iii.

1.	legnagyobb interferenciaáram (A) és az alkalmazandó összesítési szabály,

2.	legnagyobb mágneses mező (dBμA/m) az elektromágneses mező és a visszavezetett áram okozta mágneses mező esetében egyaránt, valamint az alkalmazandó összesítési szabály,

3.	a jármű legkisebb impedanciája (Ohm),

iv.	adott esetben az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikkében említett egyedi esetekben és műszaki dokumentumokban meghatározott összehasonlítható paraméterek.

(27)	a 7.1.1.5.1. pontban meghatározott feltételeket alkalmazó egységek esetében meg kell adni az egységnek a 7.1.1.5.1. pont (19)–(22) pontja szerinti követelményeknek való megfelelését/meg nem felelését.”

111.

A melléklet a következő 4.2.13. ponttal egészül ki:

„4.2.13. Az automatikus vonatüzemeltetés fedélzeti kapcsolódási pontjára vonatkozó követelmények

(1)

Ez az alapvető paraméter a fedélzeti ETCS-rendszerrel ellátott és a legfeljebb 2. automatizáltsági fokú automatikus vonatüzemeltetési rendszerrel (ATO) felszerelendő egységek kapcsolódási pontjára vonatkozó követelményeket ismerteti. A követelmények a legfeljebb 2. automatizáltsági fokú vonatok üzemeltetéséhez szükséges funkciókkal kapcsolatosak, az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-ban foglaltak szerint.

(2)

Az egységeken a fedélzeti ETCS kapcsolódási pontokra és telepített ATO esetén a vonat »automatizált vezetés« interfész funkciójára vonatkozó követelményeket a J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírás határozza meg.

(3)

Amennyiben a fedélzeti ATO GoA1/2 funkciót újonnan kialakított járműkonstrukcióra szerelik fel, az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME A. függelékének 84. és 88. hivatkozása alkalmazandó.

(4)

Amennyiben a fedélzeti ATO GoA1/2 funkciót meglévő járműtípusra vagy üzemben lévő járműre szerelik fel, a 84. hivatkozás kötelező, míg a 88. hivatkozás önkéntes alapon alkalmazható.”

112.

A 4.3. pont helyébe a következő pont lép:

„4.3. A kapcsolódási pontokra vonatkozó funkcionális és műszaki előírások

4.3.1. Kapcsolódási pontok az energia alrendszerrel

6. táblázat

Kapcsolódási pontok az energia alrendszerrel

Megfeleltetés a mozdonyokra és személyszállító vasúti járművekre vonatkozó ÁME-val

Megfeleltetés az energiaellátásra vonatkozó ÁME-val

Paraméter

Pont

Paraméter

Pont

Méretezés

4.2.3.1.

Az áramszedő szelvénye

4.2.10.

Az áramszedőfej geometriája

4.2.8.2.9.2.

D. függelék

Feszültség- és frekvenciatartományon belüli üzem

4.2.8.2.2.

Feszültség és frekvencia

4.2.3.

A felsővezetékből engedélyezett legnagyobb áramerősség

4.2.8.2.4.

Vontatási energiaellátási teljesítmény

4.2.4.

Teljesítménytényező

4.2.8.2.6.

Vontatási energiaellátási teljesítmény

4.2.4.

Legnagyobb áramfelvétel álló helyzetben

4.2.8.2.5.

Áramerősség a jármű álló helyzetében

4.2.5.

Visszatápláló fékezés a felsővezetékbe történő energia-visszatáplálással

4.2.8.2.3.

Visszatápláló fékezés

4.2.6.

Energiafogyasztás-mérési funkció

4.2.8.2.8.

Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer

4.2.17.

Az áramszedő magassága

4.2.8.2.9.1.

A felsővezeték geometriai jellemzői

4.2.9.

Az áramszedőfej geometriája

4.2.8.2.9.2.

A csúszóbetét anyaga

4.2.8.2.9.4.

A munkavezeték anyaga

4.2.14.

Az áramszedő statikus sarunyomása

4.2.8.2.9.5.

Átlagos sarunyomás

4.2.11.

Az áramszedő sarunyomása és dinamikai jellemzői

4.2.8.2.9.6.

Dinamikai jellemzők és az áramfelvétel minősége

4.2.12.

Az áramszedők elrendezése

4.2.8.2.9.7.

Áramszedők közötti távolság

4.2.13.

Fázis- vagy rendszerhatáron való áthaladás

4.2.8.2.9.8.

Fázis- és rendszerhatárok:

—

fázis

4.2.15.

—

rendszer

4.2.16.

A vonat elektromos védelme

4.2.8.2.10.

Az elektromos védelem összehangolásával kapcsolatos intézkedések

4.2.7.

Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú rendszerek esetében

4.2.8.2.7.

Váltakozó áramú vontatási rendszerekre vonatkozó felharmonikus és dinamikus hatások

4.2.8.

4.3.2. Kapcsolódási pontok az infrastruktúra alrendszerrel

7. táblázat

Kapcsolódási pontok az infrastruktúra alrendszerrel

Megfeleltetés a mozdonyokra és személyszállító vasúti járművekre vonatkozó ÁME-val		Megfeleltetés az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-val
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
A vasúti jármű kinematikus szelvénye	4.2.3.1.	Szerkesztési szelvény	4.2.3.1.
		Vágánytengely-távolság	4.2.3.2.
		Legkisebb függőleges ívsugár	4.2.3.5.
Tengelyterhelési paraméter	4.2.3.2.1.	A vágány függőleges terheléssel szembeni ellenállása	4.2.6.1.
		A vágány keresztirányú erőkkel szembeni ellenállása Az új hidak forgalmi terheléssel szembeni ellenállása	4.2.6.3. 4.2.7.1.
		Új alépítmények egyenértékű függőleges irányú terhelése és talajnyomásbeli hatások	4.2.7.2.
		Meglévő hidak és alépítmények forgalmi terheléssel szembeni ellenállása	4.2.7.4.
Menetdinamikai viselkedés	4.2.3.4.2.	Túlemeléshiány	4.2.4.3.
Menetdinamikai vágányterhelési határértékek	4.2.3.4.2.2.	A vágány függőleges terheléssel szembeni ellenállása	4.2.6.1.
Menetdinamikai vágányterhelési határértékek	4.2.3.4.2.2.	A vágány keresztirányú erőkkel szembeni ellenállása	4.2.6.3.
Egyenértékű kúposság	4.2.3.4.3.	Egyenértékű kúposság	4.2.4.5.
A kerékpár geometriai jellemzői	4.2.3.5.2.1.	Névleges nyomtáv	4.2.4.1.
A kerekek geometriai jellemzői	4.2.3.5.2.2.	Nyíltvonali sínfejprofil	4.2.4.6.
Automatikusan változtatható nyomtávú rendszerek	4.2.3.5.3.	Váltók és kitérők üzem közbeni geometriája	4.2.5.3.
Legkisebb ívsugár	4.2.3.6.	Legkisebb vízszintes ívsugár	4.2.3.4.
Legnagyobb átlagos lassulás	4.2.4.5.1.	A vágány hosszirányú erőkkel szembeni ellenállása	4.2.6.2.
Legnagyobb átlagos lassulás	4.2.4.5.1.	A vontatás és a fékezés miatti hatások	4.2.7.1.5.
Légörvényhatás	4.2.6.2.1.	Vágányok feletti vagy melletti új műtárgyak ellenállása	4.2.7.3.
Légnyomásimpulzus	4.2.6.2.2.	Maximális nyomásingadozás alagutakban	4.2.10.1.
Maximális nyomásingadozás alagutakban	4.2.6.2.3.	Vágánytengely-távolság	4.2.3.2.
Oldalszél	4.2.6.2.4.	Az oldalszél hatása	4.2.10.2.
Ágyazatos vágányokat érő aerodinamikai hatás	4.2.6.2.5.	Zúzottkő-felverődés	4.2.10.3.
Illemhelyürítő rendszer	4.2.11.3.	Illemhelyürítés	4.2.12.2.
Külső tisztítás mosóberendezéssel	4.2.11.2.2.	A szerelvény külső tisztítására szolgáló eszközök	4.2.12.3.
Vízfeltöltő csatlakozás	4.2.11.5.	Vízfeltöltés	4.2.12.4.
Üzemanyagtöltő berendezés	4.2.11.7.	Üzemanyag-feltöltés	4.2.12.5.
A vonatok tárolására vonatkozó külön követelmények	4.2.11.6.	Pálya menti áramellátás	4.2.12.6.

4.3.3. Kapcsolódási pontok az üzemeltetés alrendszerrel

8. táblázat

Kapcsolódási pontok az üzemeltetés alrendszerrel

Megfeleltetés a mozdonyokra és személyszállító vasúti járművekre vonatkozó ÁME-val		Megfeleltetés a forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME-val
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Mentésre szolgáló kapcsolókészülék	4.2.2.2.4.	Üzemmenet folytonosságát visszaállító intézkedések	4.2.3.6.3.
Tengelyterhelési paraméter	4.2.3.2.	A vonatok összeállítása	4.2.2.5.
Fékhatásosság	4.2.4.5.	A vonat fékezése	4.2.2.6.
Külső elülső és hátsó lámpák	4.2.7.1.	A vonat láthatósága	4.2.2.1.
Kürt	4.2.7.2.	A vonat hallhatósága	4.2.2.2.
Kilátás	4.2.9.1.3.	A vonal menti jelek és jelzések láthatóságára vonatkozó követelmények	4.2.2.8.
A szélvédő optikai jellemzői	4.2.9.2.2.
Belső világítás	4.2.9.1.8.
A mozdonyvezető aktivitását ellenőrző funkció	4.2.9.3.1.	A vezetői éberséget figyelemmel kísérő berendezés	4.2.2.9.
Adatrögzítő berendezés	4.2.9.6.	Vonatfedélzeti nyomonkövetési adatok rögzítése	4.2.3.5. I. függelék

4.3.4. Kapcsolódási pontok az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel

9. táblázat

Kapcsolódási pontok az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel

Megfeleltetés a mozdonyokra és személyszállító vasúti járművekre vonatkozó ÁME-val		Megfeleltetés az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-val
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Méretezés	4.2.3.1.	Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző berendezés antennájának helye	4.2.2.
A járművek jellemzői a sínáramkörös vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás tekintetében	4.2.3.3.1.1.	Kompatibilitás a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel: járműkonstrukció	4.2.10.
	4.2.3.3.1.1.	Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között	4.2.11.
A jármű tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszerrel való kompatibilitási jellemzői	4.2.3.3.1.2.	Kompatibilitás a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel: járműkonstrukció	4.2.10.
	4.2.3.3.1.2.	Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között	4.2.11.
A jármű hurokberendezéssel való kompatibilitási jellemzői	4.2.3.3.1.3.	Kompatibilitás a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel: járműkonstrukció	4.2.10.
Menetdinamikai viselkedés	4.2.3.4.2.	Fedélzeti ETCS: információk, illetve utasítások továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása	4.2.2.
A fékrendszer típusa	4.2.4.3.
Vészfékezés vezérlése	4.2.4.4.1.
Üzemi fékezés vezérlése	4.2.4.4.2.
Dinamikus fékezés vezérlése	4.2.4.4.4.
Mágneses sínfék	4.2.4.8.2.
Örvényáramú sínfék	4.2.4.8.3.
Ajtónyitás	4.2.5.5.6.
Teljesítménykövetelmények	4.2.8.1.2.
A felsővezetékről felvehető legnagyobb teljesítmény és áramerősség	4.2.8.2.4.
Fázis- és rendszerhatárok	4.2.8.2.9. 8.
Vezetőasztal – ergonómiai kialakítás	4.2.9.1.6.
Személyzet által, rádiótávirányítással irányított tolatási műveletek	4.2.9.3.6.
Az ETCS-üzemmódok kezelésére vonatkozó követelmények	4.2.9.3.8.
Vontatási állapot	4.2.9.3.9.
Füstvédelem	4.2.10.4.2.
Vészfékhatásosság	4.2.4.5.2.	A vonat garantált fékhatásossága és jellemzői	4.2.2.
Üzemi fékhatásosság	4.2.4.5.3.	A vonat garantált fékhatásossága és jellemzői	4.2.2.
Fényszórók	4.2.7.1.1.	A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak	4.2.15.
Kilátás	4.2.9.1.3.	A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak láthatósága	4.2.15.
Optikai jellemzők	4.2.9.2.2.		4.2.15.
Adatrögzítő berendezés	4.2.9.6.	Kapcsolódási pont a szabályozási célú adatrögzítéshez	4.2.14.
Dinamikus fékezés irányítása (visszatápláló fék irányítása)	4.2.4.4.4.	Az ETCS DMI beállítása	4.2.12.
Mágneses sínfék (irányítás)	4.2.4.8.2.
Örvényáramú sínfék (irányítás)	4.2.4.8.3.
Fázis- és rendszerhatárok	4.2.8.2.9.8.
Füstvédelem	4.2.10.4.2.
Automatikus vonatüzemeltetéssel való kapcsolódásra vonatkozó követelmények	4.2.13.	Fedélzeti ATO funkció	4.2.18.
		Rendszerkövetelmény-előírás	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME A. függeléke A.2. táblázatának 84. hivatkozásában említett előírás
		ATO-OB / JÁRMŰ FFFIS	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME A. függeléke A.2. táblázatának 88. hivatkozásában említett előírás
		Fedélzeti ETCS: információk, illetve utasítások továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása	4.2.2.

4.3.5. Kapcsolódási pontok a telematikai alkalmazások alrendszerrel

10. táblázat

Kapcsolódási pontok a telematikai alkalmazások alrendszerrel

Megfeleltetés a mozdonyokra és személyszállító vasúti járművekre vonatkozó ÁME-val		Megfeleltetés a személyszállítási telematikai alkalmazások alrendszerre vonatkozó ÁME-val
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Ügyfél-tájékoztatás (mozgáskorlátozott személyek)	4.2.5.	A fedélzeti rendszer kijelzője	4.2.13.1.
Utastájékoztató rendszer	4.2.5.2.	Automatikus hangosbemondó és tájékoztató rendszer	4.2.13.2.”
Ügyfél-tájékoztatás (mozgáskorlátozott személyek)	4.2.5.	Automatikus hangosbemondó és tájékoztató rendszer	4.2.13.2.”

113.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

114.	A modosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

115.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

116.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

117.

A 4.9. pont helyébe a következő pont lép:

„4.9. Az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése az engedélyezett járművek használata előtt

A vasúti társaság által az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése céljából használandó, »járművek – mozdonyok és személyszállító járművek« alrendszerre vonatkozó paraméterek az üzemeltetés alrendszerre vonatkozó ÁME D1. függelékében kerülnek leírásra.”

118.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

119.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

120.

Az 5.3.1. (1) pontban a „66. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „36. hivatkozásában” szöveg lép, valamint a megjegyzés szövege helyébe a következő szöveg lép:

„Megjegyzés:

A 10-es típusútól eltérő automatikus kapcsolókészülékek nem minősülnek kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek (a leírás nem nyilvánosan elérhető).”

121.	Az 5.3.2. (1) pontban minden „67. és 68. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „37. és 38. hivatkozásában” szöveg lép.

122.	Az 5.3.3. (1) pontban a „69. hivatkozásában” helyébe a „39. hivatkozásában” szöveg lép.

123.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

124.

Az 5.3.4a. (2) pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az automatikusan változtatható nyomtávú rendszernek meg kell felelnie a 4.2.3.5.3. pontban meghatározott követelményeknek; ezeket a követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem 6.1.3.1a. pontban meghatározott szintjén kell értékelni.”

125.

Az 5.3.6–5.3.15. pontok helyébe a következő pontok lépnek:

„5.3.6. Fényszórók

(1)

A fényszórók kialakítását és értékelését felhasználási területükre vonatkozó korlátozás nélkül kell végezni.

(2)

A fényszóróknak meg kell felelniük a 4.2.7.1.1. pontban meghatározott, színre és fényerősségre vonatkozó követelményeknek. Ezeket a követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

5.3.7. Jelzőlámpák

(1)

A jelzőlámpa kialakítását és értékelését felhasználási területükre vonatkozó korlátozás nélkül kell végezni.

(2)

A jelzőlámpáknak meg kell felelniük a 4.2.7.1.2. pontban meghatározott, színre és fényerősségre vonatkozó követelményeknek. Ezeket a követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

5.3.8. Zárjelző lámpák

(1)

A zárjelző lámpát: rögzített lámpa vagy hordozható lámpa felhasználási terület vonatkozásában kell kialakítani és értékelni.

(2)

A zárjelző lámpáknak meg kell felelniük a 4.2.7.1.3. pontban meghatározott, színre és fényerősségre vonatkozó követelményeknek. Ezeket a követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

(3)

Hordozható zárjelző lámpák esetében a járműre való rögzítés csatlakozásának meg kell felelnie a teherkocsikra vonatkozó ÁME E. függelékének.

5.3.9. Kürtök

(1)

A kürtöt a referenciajárműre (vagy referenciabeépítésre) gyakorolt hangnyomásszintje által meghatározott felhasználási terület vonatkozásában kell kialakítani és értékelni; ezt a jellemzőt befolyásolhatja, hogy a kürtöt milyen járműbe építik be.

(2)

A kürtöknek meg kell felelniük a 4.2.7.2.1. pontban meghatározott, a hangjelzésekre vonatkozó követelményeknek. Ezeket a követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

5.3.10. Áramszedő

Az áramszedőt meghatározott felhasználási terület vonatkozásában kell kialakítani és értékelni, az alábbi jellemzők meghatározásával:

1.	a feszültségrendszer(ek) típusa a 4.2.8.2.1. pontban meghatározottak szerint; Amennyiben az áramszedőket többféle feszültségrendszerre tervezik, többféle követelményrendszert kell figyelembe venni;

2.	a 4.2.8.2.9.2. pontban meghatározott háromféle áramszedőfej-geometria egyike;

3.	a 4.2.8.2.4. pontban meghatározott áramterhelhetőség;

4.	az álló helyzetben felvett legnagyobb áramerősség váltakozó áramú és egyenáramú rendszerek esetében a 4.2.8.2.5. pontban meghatározottak szerint. Az 1,5 kV-s egyenáramú energiaellátó rendszerek esetében a munkavezeték anyagát figyelembe kell venni;

5.	a legnagyobb üzemi sebesség: a legnagyobb üzemi sebesség értékelését a 4.2.8.2.9.6. pontban meghatározottak szerint kell elvégezni;

6.	magasságtartomány a dinamikus viselkedés szempontjából: szabványos, és/vagy az 1 520 mm-es vagy 1 524 mm-es nyomtávrendszer.

7.	A fent felsorolt követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni a következőket is: az áramszedő magasságában megadott, 4.2.8.2.9.1.2. pontban meghatározott működési tartománya, az áramszedőfej 4.2.8.2.9.2. pontban meghatározott geometriája, az áramszedő 4.2.8.2.9.3. pontban meghatározott áramterhelhetősége, az áramszedő 4.2.8.2.9.5. pontban meghatározott statikus sarunyomása és magának az áramszedőnek a 4.2.8.2.9.6. pontban meghatározott dinamikus viselkedése.

5.3.11. Csúszóbetétek

A csúszóbetétek az áramszedőfej cserélhető, a munkavezetékkel közvetlenül érintkező részei. A csúszóbetéteket meghatározott felhasználási terület vonatkozásában kell kialakítani és értékelni, az alábbi jellemzők meghatározásával:

1.	a 4.2.8.2.9.4.1. pontban meghatározottak szerinti geometriájuk;

2.	a 4.2.8.2.9.4.2. pontban meghatározottak szerinti anyaguk;

3.	a feszültségrendszer(ek) típusa a 4.2.8.2.1. pontban meghatározottak szerint;

4.	a 4.2.8.2.4. pontban meghatározott áramterhelhetőség;

5.	az álló helyzetben felvett legnagyobb áramerősség, a 4.2.8.2.5. pontban meghatározottak szerint.

6.	A fent felsorolt követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

5.3.12. Főmegszakító

A főmegszakítót meghatározott felhasználási terület vonatkozásában kell kialakítani és értékelni, az alábbi jellemzők meghatározásával:

1.	a feszültségrendszer(ek) típusa a 4.2.8.2.1. pontban meghatározottak szerint;

2.	a 4.2.8.2.4. pontban meghatározottak szerinti áramterhelhetőség (legnagyobb áramerősség).

3.	A fent felsorolt követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

4.	A megszakításnak a J-1. függelék 22. hivatkozásában említett előírásnak kell megfelelnie (lásd a 4.2.8.2.10. pontot); ezt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

5.3.13. Vezetőülés

(1)

A vezetőülést meghatározott felhasználási terület vonatkozásában kell kialakítani és értékelni a magassága és hosszanti helyzete állíthatósági tartományának figyelembevételével.

(2)

A vezetőülés alkatrészeinek meg kell felelniük a 4.2.9.1.5. pontban meghatározott követelményeknek. Ezeket a követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

5.3.14. Illemhelyürítés csatlakozása

(1)

Az illemhelyürítés csatlakozásának kialakítását és értékelését felhasználási területükre vonatkozó korlátozás nélkül kell végezni.

(2)

Az illemhelyürítés csatlakozásának a méreteket illetően meg kell felelnie a 4.2.11.3. pontban meghatározott követelményeknek. Ezeket a követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.

5.3.15. Víztartályok beömlőcsatlakozója

(1)

A víztartályok beömlő csatlakozóját felhasználási területükre vonatkozó korlátozás nélkül kell kialakítani és értékelni.

(2)

A víztartályok beömlőcsatlakozójának a méreteket illetően meg kell felelnie a 4.2.11.5. pontban meghatározott követelményeknek. Ezeket a követelményeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén kell értékelni.”

126.

A 6.1.1. pontban a (3) pont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az 5.3. pontban kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemként meghatározott alkatrészekre alkalmazandó különleges esetben a megfelelő követelmény csak abban az esetben képezheti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén való ellenőrzés részét, ha az alkatrész továbbra is megfelel a 4. és 5. pontnak, és ha a különleges eset nem hivatkozik nemzeti szabályra.”

127.

A 6.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.1.2. Modulok alkalmazása

Modulok a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK-megfelelőségi nyilatkozatához:

CA. modul	Belső gyártásellenőrzés
CA1. modul	Belső gyártásellenőrzés és termékellenőrzés egyedi vizsgálattal
CA2. modul	Belső gyártásellenőrzés és véletlenszerű időközönként végzett termékellenőrzés
CB. modul	EK-típusvizsgálat
CC. modul	Típusmegfelelőség belső gyártásellenőrzés alapján
CD. modul	Típusmegfelelőség a gyártási eljárás minőségirányítási rendszere alapján
CF. modul	Termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség
CH. modul	Megfelelőség a teljes minőségirányítási rendszer alapján
CH1. modul	A teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló megfelelőség
CV. modul	Típushitelesítés üzemi tapasztalatok alapján (használatra való alkalmasság)

(1)

A gyártónak vagy az Európai Unió területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselőjének az értékelendő rendszerelemnek megfelelően ki kell választania a következő táblázatban feltüntetett modulok egyikét vagy azok kombinációit:

ÁME pont	Értékelendő rendszerelemek	Modul
ÁME pont	Értékelendő rendszerelemek	CA	CA1 vagy CA2	CB + CC	CB + CD	CB + CF	CH	CH1
5.3.1.	Automatikus középső ütközős kapcsolókészülék		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.2.	Vonat végén lévő kézi kapcsolókészülék		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.3.	Mentésre szolgáló vontatókapcsoló		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.4.	Kerék		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.4a	Automatikusan változtatható nyomtávú rendszerek		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.5.	Csúszásgátló rendszer		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.6.	Fényszóró		X (1)	X	X		X (1)	X
5.3.7.	Jelzőlámpa		X (1)	X	X		X (1)	X
5.3.8.	Zárjelző lámpa		X (1)	X	X		X (1)	X
5.3.9.	Kürtök		X (1)	X	X		X (1)	X
5.3.10.	Áramszedő		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.11.	Az áramszedő csúszóbetétje		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.12.	Főmegszakító		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.13.	Vezetőülés		X (1)		X	X	X (1)	X
5.3.14.	Illemhelyürítés csatlakozása	X		X			X
5.3.15.	Víztartályok beömlőcsatlakozója	X		X			X

(2)

Amennyiben a 4.2. pontban meghatározott követelményeken túl az értékeléshez egy adott eljárást kell használni, ezt a 6.1.3. pont részletezi.”

128.

A 6.1.3. pont helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„6.1.3. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek sajátos értékelési eljárásai

6.1.3.1. Kerekek (5.3.4. pont)

(1)

A kerék mechanikai jellemzőit mechanikai szilárdsági számításokkal, a következő három terhelési eset figyelembevételével kell igazolni: a J-1. függelék 40. hivatkozásában említett előírásban meghatározott egyenes vágány (a kerékpár középponti helyzetben van), kanyar (a nyomkarima a sínnek nyomódik), egyes pontokon és kereszteződéseken való áthaladás (a nyomkarima belső felülete a sínnel érintkezik).

(2)

Kovácsolt és hengerelt kerekek esetében a döntési kritériumokat a J-1. függelék 40. hivatkozásában említett előírás határozza meg. Ha a számítások a döntési kritériumokat meghaladó értékeket mutatnak, a megfelelőség igazolásához az ugyanezen előírás szerinti mérőpados vizsgálatot kell elvégezni.

(3)

Másféle keréktípusok a nemzeti használatra korlátozott járművek esetében engedélyezettek. Ilyen esetben a döntési kritériumokat és a kifáradási feltételeket nemzeti szabályokban kell meghatározni. Ezeket a nemzeti szabályokat a tagállamoknak be kell jelenteniük.

(4)

A legnagyobb statikus függőleges irányú erő tekintetében a terhelési körülmények feltételezett értékét egyértelműen fel kell tüntetni a 4.2.12. pontban meghatározott műszaki dokumentációban.

Termomechanikai viselkedés:

(5)

Ha a kereket futófelületi fékekkel felszerelt egység fékezésére használják, a kereket a legnagyobb várható fékezési energia figyelembevételével ellenőrizni kell termomechanikai szempontból. A keréken megfelelőségértékelést kell végezni a J-1. függelék 40. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően annak ellenőrzése érdekében, hogy a nyomkarima fékezés közbeni oldalirányú elmozdulása és a maradékfeszültség a meghatározott döntési kritériumok felhasználásával megadott tűréshatárokon belül maradjon.

A kerekek ellenőrzése:

(6)

Hitelesítési eljárást kell életbe léptetni a gyártási szakaszban annak biztosítására, hogy a kerekek mechanikai jellemzőiben bekövetkező változásokból fakadó hibák ne befolyásolhassák hátrányosan a biztonságot.

Ellenőrizni kell a kerék anyagának szakítószilárdságát, a futófelület keménységét, törésszilárdságát, ütésállóságát, anyagjellemzőit és anyagtisztaságát.

A hitelesítési eljárásnak meg kell határoznia az egyes ellenőrizendő jellemzőkre használt mintavételi eljárást.

(7)

A kerekekre más megfelelőségértékelési eljárások is vonatkozhatnak a kerékpárokra előírt azonos feltételek mellett; ezeket a feltételeket a 6.2.3.7. pont ismerteti.

(8)

Olyan innovatív konstrukció esetében, amellyel kapcsolatban a gyártónak nincs elegendő tapasztalati visszajelzése, a kereket alkalmazhatósági értékelésnek kell alávetni (CV. modul; lásd még a 6.1.6. pontot).”

129.

A 6.1.3.1a. pont helyébe a következő pont lép:

„6.1.3.1a Automatikusan változtatható nyomtávú rendszerek (5.3.4a. pont)

(1)

Az értékelési eljárás a 4.2.3.5.3. és 5.3.4a. pontban említett valamennyi szempontra kiterjedő hitelesítési terven alapul.

(2)

A hitelesítési tervnek összhangban kell lennie a 4.2.3.5.3. pontban előírt biztonsági elemzéssel, és meg kell határoznia a szükséges értékelést az alábbi különböző szakaszokban:

—	tervezési felülvizsgálat,

—	statikai tesztek (próbapadon végzett és a futóműbe/egységbe való integrációt vizsgáló tesztek),

—	a nyomtávszabályozó berendezések üzem közbeni körülmények tekintetében reprezentatív vizsgálata,

—	pályán végzett, üzem közbeni körülmények tekintetében reprezentatív vizsgálatok.

(3)

A 4.2.3.5.3. (5) pontnak való megfelelés bizonyítására való tekintettel egyértelműen dokumentálni kell az azon jármű biztonsági elemzése során és felhasználási célja szempontjából figyelembe vett feltételezéseket, amelybe a rendszert integrálni tervezik.

(4)

Az automatikusan változtatható nyomtávú rendszer esetében értékelhető a használatra való alkalmasság (CV. modul; lásd még a 6.1.6. pontot).

(5)

A megfelelőségértékelésért felelős bejelentett szervezet által kiadott tanúsítványnak tartalmaznia kell mind az 5.3.4a. pont szerinti felhasználási feltételeket, mind azon nyomtávszabályozó berendezés(ek) típusát (típusait) és működési feltételeit, amely(ek) tekintetében az automatikusan változtatható nyomtávú rendszer értékelésre került.”

130.

A 6.1.3.2–6.1.3.8. pontok helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„6.1.3.2. Csúszásgátló rendszer (5.3.5. pont)

(1)

A csúszásgátló rendszert a J-1. függelék 15. hivatkozásában említett előírásban meghatározott módszer szerint kell ellenőrizni.

(2)

Olyan innovatív konstrukció esetében, amellyel kapcsolatban a gyártónak nincs elegendő tapasztalati visszajelzése, a csúszásgátló rendszert alkalmazhatósági értékelésnek kell alávetni (CV. modul; lásd még a 6.1.6. pontot).

6.1.3.3. Fényszórók (5.3.6. pont)

(1)

A fényszórók színét és fényerősségét a J-1. függelék 20. hivatkozásában említett előírással összhangban kell vizsgálni.

6.1.3.4. Jelzőlámpák (5.3.7. pont)

(1)

A jelzőlámpák színét és fényerősségét, valamint a jelzőlámpafények spektrális sugáreloszlását a J-1. függelék 20. hivatkozásában említett előírással összhangban kell vizsgálni.

6.1.3.5. Zárjelző lámpák (5.3.8. pont)

(1)

A zárjelző lámpák színét és fényerősségét a J-1. függelék 20. hivatkozásában említett előírással összhangban kell vizsgálni.

6.1.3.6. Kürt (5.3.9. pont)

(1)

A jelzőkürtök hangzását és hangnyomását a J-1. függelék 21. hivatkozásában említett előírással összhangban kell mérni és ellenőrizni.

6.1.3.7. Áramszedő (5.3.10. pont)

(1)

Egyenáramú rendszerekhez való áramszedők esetében az álló helyzetben felvett legnagyobb áramerősséget a 4.2.8.2.5. pontban meghatározott határértékekig a következő feltételek mellett kell ellenőrizni:

—	az áramszedőnek 2 db., egyenként 100 mm2 keresztmetszetű sima réz munkavezetékkel vagy ezüsttel bevont réz munkavezetékkel kell érintkeznie 1,5 kV-os energiaellátó rendszer esetében,

—	az áramszedőnek 1 db. 100 mm2 keresztmetszetű réz munkavezetékkel kell érintkeznie 3 kV-os energiaellátó rendszer esetében.

(1a)

Egyenáramú rendszerekhez való áramszedők esetében az álló helyzetben felvett áramerősséggel töltött munkavezeték hőmérsékletét a J-1. függelék 24. hivatkozásában említett előírással összhangban végzett mérésekkel kell értékelni.

(2)

Minden áramszedő statikus sarunyomását a J-1. függelék 23. hivatkozásában említett előírással összhangban kell ellenőrizni.

(3)

Az áramszedő áramfelvétel tekintetében tanúsított dinamikai viselkedését a J–1. függelék 41. hivatkozásában említett előírás szerinti szimulációval kell értékelni.

A szimulációkat legalább két különböző típusú felsővezeték használatával kell elvégezni; a szimulációhoz használt adatoknak meg kell felelniük a megfelelő sebesség és az energiaellátó rendszer tekintetében az infrastruktúra-nyilvántartásban szereplő, az ÁME előírásainak megfelelő vonalszakaszoknak (EK-megfelelőségi nyilatkozat vagy a 2014/881/EU bizottsági ajánlás (*14) szerinti nyilatkozat) az áramszedő mint kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem legnagyobb tervezési sebességéig.

A szimuláció elvégzése megengedett olyan munkavezeték-típusok használatával is, amelyek kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemként történő tanúsítása vagy a 2011/622/EU ajánlás (*15) szerinti nyilatkozatkiadási eljárása folyamatban van, feltéve, hogy ezek a munkavezetékek megfelelnek a vasút energiaellátására vonatkozó ÁME többi követelményének. A szimulált áramfelvétel szintjének minden felsővezeték esetében meg kell egyeznie a 4.2.8.2.9.6. pont szerinti értékkel az emelés, a közepes sarunyomás és a szórás tekintetében.

Ha a szimuláció eredményei elfogadhatóak, helyszíni dinamikai vizsgálatot kell végezni egy vagy két, a szimulációban használt felsővezeték reprezentatív szakaszán.

A kölcsönhatási jellemzőket a J-1. függelék 42. hivatkozásában említett előírással összhangban kell mérni. Az emelés mérését illetően, az emelést legalább két tartókar tekintetében kell mérni.

A vizsgált áramszedőket a 4.2.8.2.9.6. pontban az áramszedő tervezési sebessége esetében előírt alsó és felső értékek között átlagos sarunyomást kifejtő vasúti járműre kell felszerelni. A vizsgálatokat mindkét haladási irányban el kell végezni.

Az 1 435 mm-es és 1 668 mm-es nyomtávú rendszereken történő üzemre szánt áramszedők esetében a vizsgálatoknak alacsony (a meghatározás szerint 5,0–5,3 m közötti) és magas (a meghatározás szerint 5,5–5,75 m közötti) munkavezeték-magasságú vágányszakaszokra is ki kell terjedniük.

Az 1 520 mm-es és 1 524 mm-es nyomtávú rendszereken történő üzemre szánt áramszedők esetében a vizsgálatoknak 6,0–6,3 m munkavezeték-magasságú vágányszakaszokra is ki kell terjedniük.

A járművet a vizsgált áramszedő tervezési sebességéig legalább három sebességértékre felgyorsítva kell vizsgálni.

Az egymást követő vizsgálatok közötti sebességkülönbség legfeljebb 50 km/h lehet.

A mért áramfelvétel-minőségnek minden áramszedő esetében a 4.2.8.2.9.6. pontban megadott határértékek között kell maradnia az emelés, az átlagos sarunyomás és a szórás, illetve az ívhúzás százalékos mértékét illetően.

Ha az összes fent említett mérés sikeres, a vizsgált áramszedőtípust az áramfelvétel tekintetében az ÁME-nak megfelelőnek kell tekinteni.

Az EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező áramszedők különböző konstrukciójú vasúti járműveken való használatához a vasúti járművek szintjén az áramszedés minősége tekintetében szükséges további vizsgálatokat a 6.2.3.20. pont határozza meg.

6.1.3.8. Csúszóbetétek (5.3.11. pont)

(1)

A csúszóbetéteket a J-1. függelék 43. hivatkozásában említett előírásban meghatározottak szerint kell ellenőrizni.

(2)

A csúszóbetéteknek, mint az áramszedőfej cserélhető alkatrészeinek áramfelvételi szintjét egyszer, az áramszedővel egyidejűleg kell ellenőrizni (lásd a 6.1.3.7. pontot).

(3)

Olyan anyag használata esetén, amellyel kapcsolatban a gyártónak nincs elegendő tapasztalati visszajelzése, a csúszóbetétet alkalmazhatósági értékelésnek kell alávetni (CV. modul;. lásd még a 6.1.6. pontot).

(*14) A Bizottság 2014/881/EU ajánlása (2014. november 18.) a meglévő vasútvonalak és az átjárhatósági műszaki előírások alapvető paraméterei közötti megfelelés szintjének igazolására szolgáló eljárásról (HL L 356., 2014.12.12., 520. o.)."

(*15) A Bizottság 2011/622/EU ajánlása (2011. szeptember 20.) a meglévő vasútvonalak és az átjárhatósági műszaki előírások alapvető paraméterei közötti megfelelés szintjének igazolására szolgáló eljárásról (HL L 243., 2011.9.21., 23. o.).” "

131.

A 6.1.4. pont helyébe a következő pont lép:

„6.1.4. Értékelendő projektszakaszok

(1)

A H. függelék pontosan meghatározza, hogy a projekt mely szakaszaiban kell értékelést végezni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó követelmények tekintetében:

Tervezési és fejlesztési fázis:

i.	a tervezés felülvizsgálata és/vagy konstrukcióvizsgálat,

ii.	típusvizsgálat: a tervezés ellenőrzését szolgáló vizsgálat, a 4.2. pontban adott esetben meghatározottak szerint;

b)	Gyártási fázis: a gyártásmegfelelőség ellenőrzését szolgáló rutinvizsgálat.

A rutinvizsgálatok elvégzéséért felelős szerv meghatározása a választott értékelési modul szerint történik.

(2)

A H. függelék a 4.2. pontnak megfelelően épül fel. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelményeket és az értékelésüket az 5.3. pont a 4.2. pont egyes pontjaira hivatkozással állapítja meg, adott esetben pedig megadja a 6.1.3. pont alpontjára vonatkozó hivatkozást is.”

132.

A 6.1.6. pont helyébe a következő pont lép:

„6.1.6. Az alkalmazhatóság értékelése

(1)

Az alkalmazhatóságnak üzem közbeni tapasztalati eljárás alapján történő típushitelesítése (CV. modul) az értékelési eljárás része lehet a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő következő rendszerelemek esetében:

—	kerekek (lásd a 6.1.3.1. pontot),

—	automatikusan változtatható nyomtávú rendszerek (lásd a 6.1.3.1a. pontot),

—	csúszásgátló rendszer (lásd a 6.1.3.2. pontot),

—	csúszóbetétek (lásd a 6.1.3.8. pontot).

(2)

Az üzem közbeni vizsgálatok megkezdése előtt megfelelő modul (CB. vagy CH1.) használatával kell hitelesíteni a rendszerelem konstrukcióját.

(3)

Az üzemi teszteket a gyártó javaslatára kell megszervezni, miután az beszerezte a vasúti társaság ilyen értékeléshez való hozzájárulását.”

133.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

134.

A 6.2.3.1. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.3.1. Terhelési körülmények és mérlegelt tömeg (4.2.2.10. pont)

(1)

A mérlegelt tömeget a »tervezési tömeg menetkész állapotban« terhelési körülmény mellett kell megmérni, a fogyóeszközök kivételével, amelyekre nincs előírás (például holttömeg elfogadható).

(2)

A többi terhelési körülmény számítással történő levezetése megengedett.

(3)

Amennyiben egy adott járművet egy adott típusnak megfelelőnek minősítenek (a 6.2.2. és 7.1.3. pont szerint):

—	a teljes jármű mért tömege a »tervezési tömeg menetkész állapotban« terhelési körülmény esetében legfeljebb 3 %-kal térhet el az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványában és a 4.2.12. pontban említett műszaki dokumentációban feltüntetett teljes járműtömegtől;

—

a legalább 250 km/h legnagyobb tervezési sebességű járművek esetében ezenkívül a tengelyenkénti terhelés a »tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett« és a »üzemi tömeg átlagos hasznos teher mellett« terhelési körülmény esetében nem haladhatja meg 4 %-nál nagyobb mértékben az ugyanezen terhelési körülményre megadott tengelyenkénti tömeget.”

135.	A 6.2.3.3. (1) pontban a „83. hivatkozásában” helyébe a „9. hivatkozásában” szöveg lép.

136.

A 6.2.3.4. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.3.4. Menetdinamikai viselkedés – műszaki követelmények (4.2.3.4.2a. pont)

(1)

Az 1 435 mm-es vagy 1 524 mm-es vagy 1 668 mm-es rendszereken üzemeltetni kívánt egységek esetében a megfelelőség igazolását a J-1. függelék 9. hivatkozásában említett előírással összhangban kell elvégezni.

A 4.2.3.4.2.1. és 4.2.3.4.2.2. pontban bemutatott paramétereket a J-1. függelék 9. hivatkozásában említett előírásban meghatározott kritériumok használatával kell értékelni.”

137.

A 6.2.3.5. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.3.5. Megfelelőségértékelés a biztonsági követelmények vonatkozásában

A 4.2. pontban megadott biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolását az alábbiak szerint kell végezni:

(1)

Ezen értékelés alkalmazási körének szigorúan a vasútijármű-konstrukcióra kell korlátozódnia, mivel az üzemeltetés, a vizsgálat és a karbantartás a kérelmező által meghatározott (a műszaki dokumentumban leírt) szabályok szerint zajlik.

Megjegyzések:

–	A vizsgálati és karbantartási követelmények meghatározásakor a kérelmezőnek a teljesítendő biztonsági szintet kell figyelembe vennie (egységesség); a megfelelés igazolása kiterjed a vizsgálati és karbantartási követelményekre is.

–	Más alrendszereket és emberi tényezőket (hibákat) nem kell figyelembe venni.

(2)	A célprofil szempontjából figyelembe vett összes feltételezést egyértelműen dokumentálni kell az igazolás során.

(3)

A 4.2.3.4.2., 4.2.3.5.3., 4.2.4.2.2., 4.2.5.3.5., 4.2.5.5.8. és 4.2.5.5.9. pontban a veszélyes esetekhez tartozó súlyossági szint/következmények tekintetében meghatározott biztonsági követelményeknek való megfelelést az alábbi két módszer egyikével kell igazolni:

A 4.2. pontban meghatározott súlyossághoz (például »halálos kimenetelű baleset« a vészfékezés tekintetében) társított harmonizált kockázatelfogadási kritérium alkalmazása.

A kérelmező akkor választhatja ezt a módszert, ha van a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerben meghatározott harmonizált kockázatelfogadási kritérium.

A kérelmezőnek a harmonizált kritériumnak való megfelelést a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer I-3. mellékletének alkalmazásával kell igazolnia. Az igazoláshoz a következő elvek használhatók (kombinálva is): hivatkozási rendszerrel (rendszerekkel) való hasonlóság; eljárási szabályzat alkalmazása; egyértelmű kockázatbecslés (például valószínűségi megközelítés) alkalmazása.

A kérelmezőnek ki kell jelölnie a megfelelőség igazolását értékelő szervezetet: ez lehet a járműalrendszerre választott bejelentett szervezet vagy a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerben meghatározott értékelő szervezet.

Az igazolást valamennyi tagállamban el kell ismerni; vagy

Kockázatelemzés és értékelés alkalmazása a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszernek megfelelően az alkalmazandó kockázatelfogadási kritérium meghatározása és az annak való megfelelés igazolása érdekében.

A kérelmező bármely esetben választhatja ezt a módszert.

A kérelmezőnek a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszernek megfelelően kell kijelölnie a megfelelőség igazolását értékelő szervezetet.

A biztonságértékelési jelentést a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerben és annak módosításaiban meghatározott követelmények szerint kell megadni.

Az engedélyező szerv figyelembe veszi a biztonságértékelési jelentést a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer I. melléklete 2.5.6. pontjának és 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(4)

A fenti (3) pontban felsorolt ÁME-k tekintetében az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő, vonatkozó dokumentumoknak (például a bejelentett szervezet által kiállított EK-tanúsítványnak vagy biztonságértékelési jelentésnek) egyértelműen fel kell tüntetnie az alkalmazott módszert (»1.« vagy »2.«); a »2.« módszer esetében meg kell említeni az alkalmazott kockázatelfogadási kritériumot is.”

138.

A 6.2.3.6. pont a következőképpen módosul:

az (1) pont a következőképpen módosul:

i.	a módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti;

ii.	a második albekezdésben a „107. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „9. hivatkozásában” szöveg lép;

iii.	a 12. táblázatban a „85. hivatkozásában” helyébe a „44. hivatkozásában” lép.

iv.	a harmadik albekezdésben a „86. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „45. hivatkozásában” szöveg lép;

a (2) pont a következőképpen módosul:

i.	a 14. táblázatban a „85. hivatkozásában” helyébe a „44. hivatkozásában” lép.

ii.	a második albekezdésben a „86. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „45. hivatkozásában” szöveg lép;

a (3) pont a következőképpen módosul:

i.	a 14. táblázatban a „85. hivatkozásában” helyébe a „44. hivatkozásában” lép.

ii.	a második albekezdésben a „86. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „45. hivatkozásában” szöveg lép.

139.

A 6.2.3.7. pont a következőképpen módosul:

a)	az (1) pontban a „87. hivatkozásában” helyébe a „46. hivatkozásában” lép;

a (2) pont helyébe a következő pont lép:

„(2)

A tengely mechanikai ellenállási és kifáradási jellemzőire vonatkozó megfelelőség igazolásnak összhangban kell lennie a J-1. függelék 47. hivatkozásában említett előírással.

A megengedett igénybevételre vonatkozó döntési kritériumokat a J-1. függelék 47. hivatkozásában említett előírás határozza meg.”;

c)	a (6) pontban a „90. hivatkozásában” helyébe a „48. hivatkozásában” lép.

140.

A 6.2.3.8. pont a következőképpen módosul:

a)	az (1) pontban a „91. hivatkozásában” helyébe a „66. hivatkozásában” lép.

a (3) pontban az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)	Vizsgálatokat kell végezni az egység (4.2.2.10. és 4.2.4.5.2. pontban meghatározott) »tervezési tömeg menetkész állapotban«, »tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett« és »legnagyobb fékezési terhelés« tervezési állapota esetében.”

141.

A 6.2.3.9. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.3.9. Üzemi fékezés (4.2.4.5.3. pont)

(1)

A vizsgálat tárgyát képező legnagyobb üzemi fékhatásosság a J-1. függelék 66. hivatkozásában említett előírásban meghatározott fékút. A jármű lassulását a fékútból kell kiszámítani.

(2)

A vizsgálatokat száraz sínen kell végezni az egység legnagyobb tervezési sebességének megfelelő kezdősebességről; a terhelési körülménynek a 4.2.4.5.2. pontban meghatározott körülmények egyikének kell lennie.

(3)

A vizsgálati eredményeket a következő szempontokat figyelembe vevő módszertannal kell értékelni:

—	a nyers adatok korrekciója,

—	a vizsgálat megismételhetősége: a vizsgálati eredmények validálása érdekében a vizsgálatot többször meg kell ismételni; értékelni kell az eredmények abszolút eltérését és a szórást.”

142.	A 6.2.3.10. (1) pontban a „93. hivatkozásában” helyébe a „15. hivatkozásában” szöveg lép.

143.

A 6.2.3.13. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.3.13. Az elhaladó vonatok miatt a peronon tartózkodó utasokat és a vágány mentén dolgozókat érő légörvényhatás (4.2.6.2.1. pont)

(1)

A 4.2.6.2.1. pontban meghatározott, a levegő megengedett legnagyobb pálya menti sebességére vonatkozó határértékeknek való megfelelést egyenes pályán elvégzett teljes körű vizsgálatokkal kell igazolni a J-1. függelék 49. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően.

(2)

A fent leírt teljes körű értékelés helyett megengedett egyszerűsített értékelést végezni az azokhoz hasonló konstrukciójú járművek esetében, amelyek tekintetében teljes körűen elvégezték az ezen ÁME-ban meghatározott értékelést. Ilyen esetekben a J-1. függelék 49. hivatkozásában említett előírásban meghatározott egyszerűsített megfelelőségértékelés alkalmazható, amennyiben a konstrukciós eltérések az ugyanezen előírás szerinti határokon belül maradnak.”

144.

A 6.2.3.14. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.3.14. Légnyomásimpulzus (4.2.6.2.2. pont)

(1)

A megfelelőség értékelése eredeti méretekkel és a J-1. függelék 49. hivatkozásában említett előírásban meghatározott feltételekkel történik. A megfelelőségértékelés ehelyett az említett előírásban meghatározott validált numerikus áramlástani szimulációkkal vagy kiegészítő mozgó modellvizsgálatokkal is elvégezhető.

(2)

145.	A 6.2.3.15. pont helyébe a következő pont lép: „6.2.3.15. Maximális nyomásingadozás alagutakban (4.2.6.2.3. pont) A megfelelőségértékelési eljárás ismertetését a J-1. függelék 50. hivatkozásában említett előírás tartalmazza.”

146.

A 6.2.3.16–6.2.3.19. pontok helyébe a következő pontok lépnek:

„6.2.3.16. Oldalszél (4.2.6.2.4. pont)

(1)

A megfelelőségértékelést a 4.2.6.2.4. pont teljes körűen meghatározza.

6.2.3.17. A jelzőkürt hangnyomásszintjei (4.2.7.2.2. pont)

(1)

A jelzőkürt hangnyomásszintjeit a J-1. függelék 21. hivatkozásában említett előírással összhangban kell mérni és ellenőrizni.

6.2.3.18. A felsővezetékről felvehető megengedett legnagyobb teljesítmény és áramerősség (4.2.8.2.4. pont)

(1)

A megfelelőségértékelést a J-1. függelék 22. hivatkozásában említett előírással összhangban kell elvégezni.

6.2.3.19. Teljesítménytényező (4.2.8.2.6. pont)

(1)

A megfelelőségértékelést a J-1. függelék 22. hivatkozásában említett előírással összhangban kell elvégezni.”

147.

A 6.2.3.19a. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.3.19a. Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer (4.2.8.2.8. pont)

(1)

Energiafogyasztás-mérési funkció (EMF)

Az egy vagy több villamosenergiafogyasztás-mérési funkciót tartalmazó készülékek pontosságát az egyes funkciók vizsgálatával, referenciafeltételekkel kell értékelni, a J-1. függelék 56. hivatkozásában említett előírásban ismertetett vonatkozó módszer szerint. A vizsgálat során a bemeneti mennyiségi és teljesítménytényező tartományának meg kell felelnie a fent említett előírásban meghatározott értékeknek.

A hőmérséklet által az egy vagy több villamosenergiafogyasztás-mérési funkciót tartalmazó készülékek pontosságára gyakorolt hatást az egyes funkciók vizsgálatával, referenciafeltételekkel kell értékelni (a hőmérséklet kivételével) a J-1. függelék 56. hivatkozásában említett előírásban ismertetett vonatkozó módszer szerint.

Az egy vagy több villamosenergiafogyasztás-mérési funkciót tartalmazó készülék átlagos hőmérsékleti együtthatóját az egyes funkciók vizsgálatával, referenciafeltételekkel kell értékelni (a hőmérséklet kivételével) a J-1. függelék 56. hivatkozásában említett előírásban ismertetett vonatkozó módszer szerint.

Azokban az esetekben, amikor a 4.2.8.2.8.2. (6) pont alkalmazandó, a meglévő rendszerelemek említett pontban foglaltaknak való megfelelését lehet a J-1. függelék 56. hivatkozásában említett előírástól eltérő szabvány, vagy az említett előírás egy korábbi változata szerint is értékelni.

(2)

Adatkezelő rendszer (DHS)

Az adatkezelő rendszeren belüli adatok összeállítását és kezelését vizsgálattal kell értékelni a J-1. függelék 55. hivatkozásában említett előírásban ismertetett módszer használatával.

(3)

Fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszer (EMS)

Az EMS-t a J-1. függelék 59. hivatkozásában említett előírásban ismertetett vizsgálattal kell értékelni.”

148.

A 6.2.3.20. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.3.20. Az áramfelvétel dinamikai jellemzői (4.2.8.2.9.6. pont)

(1)

Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemként történő használatra EK-megfelelőségi nyilatkozattal vagy EK alkalmazhatósági nyilatkozattal rendelkező áramszedők kerülnek a 4.2.8.2.9.6. pont szerint értékelt vasútijármű-egységbe, dinamikai vizsgálatokat kell végezni az emelés, illetve a sarunyomás, a szórás és az ívhúzás mérése érdekében, a J-1. függelék 42. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően, az egység tervezési sebességéig.

(2)

Az 1 435 mm-es és 1 668 mm-es nyomtávú rendszereken történő üzemre tervezett egységek esetében a vizsgálatokat minden egyes beszerelt áramszedő esetében mindkét haladási irányba el kell végezni, és azoknak alacsony (a meghatározás szerint 5,0–5,3 m közötti) és magas (a meghatározás szerint 5,5–5,75 m közötti) munkavezeték-magasságú vágányszakaszokra is ki kell terjedniük.

Az 1 520 mm-es és 1 524 mm-es nyomtávú rendszereken történő üzemre tervezett egységek esetében a vizsgálatoknak 6,0–6,3 m közötti munkavezeték-magasságú vágányszakaszokra is ki kell terjedniük.

(3)

A járművet az egység legnagyobb tervezési sebességéig legalább három sebességértékre felgyorsítva kell vizsgálni. Az egymást követő vizsgálatok közötti sebességkülönbség legfeljebb 50 km/h lehet.

(4)

A vizsgálatok során a statikus sarunyomást minden konkrét energiaellátási rendszerre be kell állítani, a 4.2.8.2.9.5. pontban megadottak szerint.

(5)

A mért eredményeknek a 4.2.8.2.9.6. pontban megadott határértékek között kell maradniuk az emelést, az átlagos sarunyomást és a szórást, illetve az ívhúzás százalékos mértékét illetően. Az emelés mérését illetően, az emelést legalább két tartókar tekintetében kell mérni.”

149.

A 6.2.3.21. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.3.21. Az áramszedők elrendezése (4.2.8.2.9.7. pont)

(1)

Az áramfelvétel dinamikai jellemzőihez kapcsolódó értékeket a 6.2.3.20. pontban meghatározottak szerint kell értékelni.

(2)

A legrosszabbul teljesítő áramszedők esetében a legnagyobb emelés és a legnagyobb szórás vagy ívhúzás tekintetében vizsgálatokat kell végezni. A legrosszabbul teljesítő áramszedőket tartalmazó elrendezéseket a J-1. függelék 41. és 42. hivatkozásában említett szimulációval vagy méréssel kell meghatározni.”

150.	A 6.2.3.22. (1) pontban a „101. hivatkozásában” szövegrész helyébe a „28. hivatkozásában” szöveg lép.

151.	A 6.2.3.23. (1) pontban a „4.2.10.3.2. pont (1) alpontja szerinti követelmény” szövegrész helyébe a „4.2.10.3.2. (1) pont” szöveg lép.

152.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

153.

A 6.2.5. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.5. Innovatív megoldások

(1)

Amennyiben a vasútijármű-alrendszer tekintetében (a 10. cikkben meghatározott) innovatív megoldásra tesznek javaslatot, a kérelmező a 10. cikkben leírt eljárást alkalmazza.”

154.

A 6.2.6. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.6. Az üzemeltetés és karbantartás tekintetében kért dokumentáció értékelése

Az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (4) bekezdése alapján a kérelmező felel az üzemeltetés és a karbantartás tekintetében kért dokumentációt is tartalmazó műszaki dokumentum összeállításáért.”

155.

A 6.2.7. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.7. Általános üzemre használni kívánt egységek értékelése

(1)

Amennyiben általános üzemre használni kívánt új, korszerűsített vagy felújított járműveket értékelnek ezen ÁME szerint (a 4.1.2. pont szerint), egyes ÁME-követelmények értékeléséhez referenciavonatra van szükség. Erről a 4.2. pont megfelelő rendelkezései tesznek említést. Hasonlóképpen a vonatszintű ÁME-követelmények egy része sem értékelhető egységszinten. Ezek az esetek a 4.2. pont vonatkozó követelményeivel kapcsolatosan kerülnek ismertetésre.

(2)

A bejelentett szervezet nem ellenőrzi a felhasználási területet, vagyis azt a járműtípust, amely az értékelendő egységgel együtt biztosítja, hogy a vonat megfeleljen az ÁME-nak.

(3)

Miután a megfelelő egység forgalombahelyezési engedélyt kapott, az üzemeltetés alrendszerre vonatkozó ÁME 4.2.2.5. pontjában (vonat-összeállítás) meghatározott szabályok szerint annak vonatszerelvényben történő használata (függetlenül attól, hogy az ÁME-nak megfelelő-e vagy sem) a vasúti társaság felelőssége.”

156.	A 6.2.7a. pontot el kell hagyni.

157.

A 6.2.8. pont helyébe a következő pont lép:

„6.2.8. Előre meghatározott összeállítás(ok)ban használni kívánt egységek értékelése

(1)

Amennyiben előre meghatározott összeállítás(ok)ban használni kívánt új, korszerűsített vagy felújított egységek értékelésére kerül sor (a 4.1.2. ponttal összhangban), az EK-hitelesítési tanúsítványnak meg kell határoznia azokat az összeállításokat, amelyekre az értékelés érvényes: az értékelendő egységgel összekapcsolt járművek típusa, az összeállítás(ok)ban szereplő járművek száma, a járművek összeállításon belüli elrendezése, amely biztosítani fogja, hogy a vonat-összeállítás megfeleljen ezen ÁME-nek.

(2)

A vonatszintű ÁME-követelményeket adott esetben az ebben az ÁME-ban meghatározott referenciavonat-összeállítás használatával kell értékelni.

(3)

Miután az egység forgalombahelyezési engedélyt kapott, az EK-hitelesítési tanúsítványban meghatározott összeállításokban összekapcsolható más egységekkel.”

158.	A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.

159.

A melléklet a következő 6.2.10. ás 6.2.11. pontokkal egészül ki:

„6.2.10. EK-hitelesítés fedélzeti ETCS-sel felszerelt jármű/járműtípus esetén

(1)

Ez az eset arra vonatkozik, amikor fedélzeti ETCS-t telepítenek:

—	újonnan kialakított járműkonstrukcióra, amely az (EU) 2018/545 bizottsági végrehajtási rendelet (*16) 14. cikkében meghatározottak szerint első engedélyt igényel,

—	bármilyen más járműtípusra és üzemben lévő járműre.

A járműnek az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME A. függeléke A.2. táblázatának 7. hivatkozásában említett alapvető interfészfunkció-paramétereket érintő követelményeknek (lásd a 9. táblázat 1. és 2. oszlopát) való megfelelését csak telepített ETCS esetén lehet értékelni.

(2)

Az ETCS járműbe történő telepítéséhez szükséges interfészfunkciók értékelése a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítésének részét képezi az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 6.3.3. pontjának megfelelően.

Megjegyzés:

Az ezen ÁME járművekre vonatkozóan meghatározott egyéb követelményei a jármű alrendszer EK-hitelesítésének a részét képezik.

6.2.11. EK-hitelesítés fedélzeti ATO-val felszerelt jármű/járműtípus esetén

(1)

Ez a pont a fedélzeti ETCS-rendszerrel ellátott és a legfeljebb 2. automatizáltsági fokú automatikus vonatüzemeltetési rendszerrel (ATO) felszerelni kívánt egységekre vonatkozik.

(2)

A járműnek az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME A. függeléke A.2. táblázatának 84. és 88. hivatkozásában meghatározott interfész-követelményeknek való megfelelését csak telepített ATO esetén lehet értékelni.

(3)

A fedélzeti ATO járműbe történő telepítéséhez szükséges interfész-követelmények értékelése a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítésének részét képezi az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 6.3.3. pontjának megfelelően.

(*16) A Bizottság (EU) 2018/545 végrehajtási rendelete (2018. április 4.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 90., 2018.4.6., 66. o.).” "

160.

A 6.3. pont helyébe a következő pont lép:

„6.3. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, EK-nyilatkozattal nem rendelkező rendszerelemeket tartalmazó alrendszerek karbantartása

(1)

Az EK-hitelesítési tanúsítvánnyal rendelkező és EU-megfelelőségi nyilatkozattal vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket tartalmazó alrendszerek esetében megengedett, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozattal vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező, és azonos típusú átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket karbantartás során cserealkatrészként (pótalkatrészként) használják, a karbantartásért felelős szervezet felelőssége mellett.

(2)

A karbantartásért felelős szervezetnek mindenesetre biztosítania kell, hogy a karbantartás során kicserélt alkatrészek rendeltetésüknek megfeleljenek, saját felhasználási területükön kerüljenek felhasználásra, valamint biztosítsák a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, és egyidejűleg megfeleljenek az alapvető követelményeknek. Az ilyen rendszerelemeknek visszakereshetőnek és a nemzeti vagy nemzetközi szabályoknak vagy a vasúti területen széles körben elismert bármilyen gyakorlati szabályzatnak megfelelően tanúsított elemeknek kell lenniük.

(3)

A fenti (1) és (2) pont mindaddig alkalmazandó, amíg a kérdéses rendszerelemek az alrendszer 7.1.2. pont szerinti korszerűsítésének vagy felújításának részét képezik.”

161.

A 7.1. pont helyébe a következő pont lép:

„7.1. A végrehajtás általános szabályai

7.1.1. Általános előírások

7.1.1.1. Alkalmazás újonnan épült vasúti járművekre

(1)

Ez az ÁME az alkalmazási körébe tartozó és az ezen ÁME alkalmazásának 12. cikkben előírt kezdőnapja után forgalomba hozott vasúti járművek minden egységére vonatkozik, kivéve, amennyiben a 7.1.1.2. pont (»Alkalmazás folyamatban lévő projektekre«) vagy a 7.1.1.3. pont (»Alkalmazás speciális járművekre, például vasúti munkagépekre«) alkalmazandó.

(2)

Az e melléklet 2023. szeptember 28. előtt alkalmazandó változatának való megfelelés az ezen ÁME-nak való megfeleléssel egyenértékűnek tekintendő, kivéve az L. függelékben felsorolt módosítások tekintetében.”

7.1.1.2. Alkalmazás folyamatban lévő projektekre

(1)

Ezen ÁME 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó változatának alkalmazása nem kötelező azon projektek esetében, amelyek kidolgozása az adott időpontban a korábbi ÁME (azaz az (EU) 2020/387 bizottsági végrehajtási rendelettel (*17) módosított e rendelet) 7.1.3.1. pontjában meghatározottak szerinti A. vagy B. fázisban tart.

(2)

Az L. függelék L.2. táblázatának sérelme nélkül a 4., 5. és 6. pont követelményeinek alkalmazása az (1) pontban említett projektekre történhet önkéntes alapon.

(3)

Ha a kérelmező úgy dönt, hogy az ÁME ezen változatát nem alkalmazza valamely folyamatban lévő projektre, ennek az ÁME-nak az 1. pontban említett A. fázis elején alkalmazandó változata marad alkalmazandó.

7.1.1.3. Alkalmazás speciális járművekre

(1)

Ezen ÁME és a zajra vonatkozó ÁME (2.2. és 2.3. pontban meghatározott) nem üzemképes állapotban vontatott üzemmódban használt speciális járművekre történő alkalmazása kötelező, ha a felhasználási terület több tagállamra terjed ki.

(2)

Ezen ÁME és a zajra vonatkozó ÁME alkalmazása az (1) pontban említettektől eltérő nem üzemképes állapotban vontatott üzemmódban használt speciális járművekre nem kötelező.

Amennyiben nincs olyan nemzeti szabály, amely eltér az ezen ÁME-ban vagy a zajra vonatkozó ÁME-ban foglaltaktól, a kérelmezőnek a 6.2.1. pontban leírt megfelelőségértékelési eljárást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy kiállítsák az ezen ÁME szerinti EK-hitelesítési nyilatkozatot; ezt az EK-hitelesítési nyilatkozatot a tagállamoknak ilyen nyilatkozatként el kell ismerniük.

Amennyiben a nemzeti szabályok eltérnek az ezen ÁME-ban vagy a zajra vonatkozó ÁME-ban foglaltaktól és a kérelmező az ÁME-k alkalmazásának mellőzését választja az említett ÁME-k vonatkozó alapvető paramétereit illetően, a speciális jármű az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének megfelelően a kiválasztott alapvető paramétereket érintően a nemzeti szabályok szerint engedélyezhető.

(3)

A 2. b) pont alkalmazása esetén a vezetőfülke belső zajszintjének értékelése (lásd a zajra vonatkozó ÁME 4.2.4. pontját) valamennyi speciális jármű tekintetében kötelező.

7.1.1.4. A tűzbiztonsági követelményre vonatkozó átmeneti intézkedés

A 2026. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban megengedett, hogy a 4.2.10.2.1. pontban az anyagokra vonatkozóan meghatározott követelmények alkalmazása helyett az anyag tűzbiztonsági követelmények szerinti megfelelőségének ellenőrzését alkalmazzák az EN 45545-2:2013+A1:2015 szabvány alapján vett megfelelő üzemi kategória segítségével.

7.1.1.5. A személykocsik adott felhasználási területre nem korlátozódó típusengedélyének és/vagy forgalombahozatali engedélyének beszerzésére vonatkozó feltételek

(1)

Ez a pont a 2.2.2. (A) (3) pontban meghatározott személykocsikra és más kapcsolódó kocsikra vonatkozik, a vezetőfülkével felszerelt ilyen kocsik kivételével.

(2)

Az adott felhasználási területre nem korlátozódó járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali engedély beszerzésére vonatkozó feltételeket a 7.1.1.5.1. és 7.1.1.5.2. pont a jármű alrendszer EK-hitelesítése során figyelembe veendő kiegészítő követelményként határozza meg. E feltételek ezen ÁME, a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME és a zajra vonatkozó ÁME követelményeit kiegészítő követelményeknek tekintendők, amelyeknek hiánytalanul eleget kell tenni.

(3)

A 7.1.1.5.1. pontban meghatározott feltételeknek való megfelelés kötelező. Az említett pont az előre meghatározott vonatösszeállításokban való használatra szánt kocsik esetében alkalmazandó feltételeket sorolja fel.

(4)

A 7.1.1.5.2. pontban meghatározott feltételeknek való megfelelés nem kötelező. Ez a pont az általános üzemre használni kívánt kocsikra vonatkozó további követelményeket sorolja fel.

7.1.1.5.1. Előre meghatározott vonatösszeállításokban való használatra szánt kocsik esetében alkalmazandó feltételek

(1)

A jármű kizárólag telepített fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző rendszerrel nem rendelkező jármű alrendszerből álló (ezen ÁME-ban meghatározott) egység lehet.

(2)

Az egység nem rendelkezik vontató eszközzel.

(3)

Az egységet a következő nyomtávú rendszerek legalább egyikén való üzemre tervezték:

1 435 mm,

1 668 mm.

(4)

Az egység a 6.1.3.1. pont szerint értékelt kovácsolt és hengerelt kerekekkel rendelkezik.

(5)

Az egység minimum 760 mm-nál nagyobb átmérőjű kerekekkel rendelkezik.

(6)

Az egység kompatibilis a következő síndőlésekkel: 1/20, 1/30 és 1/40. Kizárja a felhasználási terület érintett hálózatán való használatot, ha az egység egy vagy több síndőléssel nem kompatibilis.

(7)

Az egységet a következő referenciaprofilok egyikének megfelelőnek nyilvánították: G1, GA, GB, GC vagy DE3, beleértve a GI1, GI2 vagy GI3 hordműhöz kapcsolódó profilokat is.

(8)

Az egység legnagyobb sebessége nem érheti el a 250 km/h-t.

(9)

A 4.1.4. pontban említett B. kategóriájú egységeket teljes keresztmetszetű válaszfalakkal kell felszerelni a 4.2.10.3.4. (3) pontnak megfelelően, kivéve a hálókocsikat, amelyeket a 4.2.10.3.4. (4) pontnak megfelelően más tűzgátló és tűzoltó rendszerekkel kell ellátni.

(10)

A nyomkarimakenő berendezéssel felszerelt egységeknél lehetőséget kell biztosítani az említett berendezések be- és kikapcsolására a J-2. függelék A. hivatkozásában említett előírásban foglaltak szerint.

(11)

Az örvényáramú sínfékkel felszerelt egységeknél lehetőséget kell biztosítani az említett sínfékek be- és kikapcsolására a J-2. függelék A. hivatkozásában említett előírásban foglaltak szerint.

(12)

A mágneses sínfékkel felszerelt egységeknél lehetőséget kell biztosítani az említett sínfékek be- és kikapcsolására a J-2. függelék A. hivatkozásában említett előírásban foglaltak szerint.

(13)

Az EN-UIC fékrendszerrel ellátott egységeket a J-1. függelék 71. hivatkozásában említett előírással összhangban kell vizsgálni.

(14)

Ha az egységet vegyes forgalmú alagutakban való üzemelésre szánják, nagyobb aerodinamikai terhelést kell figyelembe venni a J-1. függelék 50. hivatkozásában említett előírás szerint.

(15)

Az egységet a J-2. függelék A. hivatkozásában említett előírásnak megfelelően kell kialakítani.

(16)

A 4.2.12.2. (26) pontban ismertetett műszaki dokumentációnak a következő egységjellemzőket kell tartalmaznia:

a)	az egypólusú tápvezetéken alkalmazandó feszültség a 4.2.11.6. (2) pontban foglaltak szerint,

b)	az egység által álló helyzetben, egypólusú tápvezetéken keresztül felhasznált legnagyobb áramfogyasztás (A), az egypólusú tápvezetéken alkalmazott minden feszültség tekintetében,

a J-2. függelék A. hivatkozásában említett előírásban és adott esetben az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikkében említett egyedi esetekben vagy műszaki dokumentumokban meghatározott egyes frekvenciasávok szabályozására vonatkozóan. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikkében említett különleges esetekről szóló bejelentésig továbbra is a bejelentett nemzeti szabályok alkalmazandók:

i.	legnagyobb interferenciaáram (A) és az alkalmazandó összesítési szabály,

ii.	legnagyobb mágneses mező (dBμA/m) az elektromágneses mező és a visszavezetett áram okozta mágneses mező esetében egyaránt, valamint az alkalmazandó összesítési szabály,

iii.	a jármű legkisebb impedanciája (Ohm),

adott esetben az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikkében említett egyedi esetekben és műszaki dokumentumokban meghatározott összehasonlítható paraméterek.

A c) és d) alpontban felsorolt jellemzőket az egységen végzett vizsgálattal kell meghatározni. Az a) és b) alpontban említett paraméterek szimulációval, számítással vagy vizsgálattal határozhatók meg.

(17)

Az egységek és a kommunikációs protokollok közötti elektromos kapcsolódási pontok leírását, hivatkozással az alkalmazott szabványokra vagy egyéb normatív dokumentumokra, meg kell adni az ezen ÁME 4.2.12.2. (3a) pontjában ismertetett általános dokumentációban.

(18)

A kommunikációs hálózatoknak meg kell felelniük a J-1. függelék 53. hivatkozásában említett előírásnak.

(19)

A lépcsők járműre való fel- és leszálláshoz alkalmas pozíciója tekintetében a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME 7.3.2.6. pontjában meghatározott különleges esetnek való megfelelést, illetve meg nem felelést fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. A Németországban való üzemeltetésre szánt egységek esetében a különleges eseteknek való megfelelést, illetve meg nem felelést a J-1. függelék: 74. hivatkozásában említett előírásnak a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME 20. és 21. táblázatára történő alkalmazásával kell dokumentálni.

(20)

Az 1 435 mm-es nyomtávú rendszereken történő üzemre tervezett egységek esetében a következő különleges eseteket is figyelembe kell venni:

a)	A 7.3.2.8. pontban az aerodinamikai hatásokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek való megfelelést, illetve meg nem felelést fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. A követelményeknek való meg nem felelés esetén Olaszország nem lehet a felhasználási terület része.

b)	A 7.3.2.20. pontban a tűzbiztonságra és evakuálásra vonatkozóan meghatározott követelményeknek való megfelelést, illetve meg nem felelést fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. A követelményeknek való meg nem felelés esetén Olaszország nem lehet a felhasználási terület része.

A 7.3.2.21. pontban a működőképességre, valamint a tűzgátló és tűzoltó rendszerekre vonatkozóan meghatározott követelményeknek való megfelelést, illetve meg nem felelést fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. A követelményeknek való meg nem felelés esetén a Csatorna-alagút nem lehet a felhasználási terület része.

A 7.3.2.3. pontban a tengelycsapágyak állapotának pálya menti berendezéssel történő figyelemmel kísérésére vonatkozóan meghatározott követelményeknek való megfelelést, illetve meg nem felelést fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. A követelményeknek való meg nem felelés esetén a Franciaország és/vagy Svédország nem lehet a felhasználási terület része.

A Németországban való üzemeltetésre szánt egységek esetében az egység jellemző szélgörbéjének (CWC) a J-2. függelék C. hivatkozásában említett dokumentumban meghatározott határértékeknek való megfelelését, illetve meg nem felelését fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. A követelményeknek való meg nem felelés esetén Németország nem lehet a felhasználási terület része.

A Németországban 40 ‰-nál nagyobb lejtésszögű szakaszokon történő üzemeltetésre szánt egységek esetében a J-2. függelék D. hivatkozásában említett dokumentumban meghatározott követelményeknek való megfelelést, illetve meg nem felelést fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. Az említett követelményeknek való meg nem felelés nem zárja ki, hogy az egység a nemzeti hálózatot használhassa.

A Németországban való üzemeltetésre szánt egységek esetében a vészkijáratoknak a J-2. függelék E. hivatkozásában említett dokumentumban foglaltaknak való megfelelését, illetve meg nem felelését fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. A követelményeknek való meg nem felelés esetén Németország nem lehet a felhasználási terület része.

Az Ausztriában történő üzemeltetésre szánt egységek esetében a kerék és a sín közötti érintkezési felület geometriájára vonatkozó követelmények ellenőrzése során a 4.2.3.4.3. pontban említettek mellett a következő hálózati jellemzőket kell figyelembe venni:

—	V ≤ 160 km/h: 0,7 ≤ tan γe < 0,8

—	160 km/h < V ≤ 200 km/h: 0,5 ≤ tan γe < 0,6

—	V > 200 km/h: 0,3 ≤ tan γe < 0,4

A követelményeknek való megfelelést, illetve meg nem felelést fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. A követelményeknek való meg nem felelés a jármű sebességének korlátozását eredményezi.

A Németországban történő üzemeltetésre szánt egységek esetében a kerék és a sín közötti érintkezési felület geometriájára vonatkozó követelmények ellenőrzése során a 4.2.3.4.3. pontban említettek mellett a következő hálózati jellemzőket kell figyelembe venni:

—	V ≤ 160 km/h: tan γe ≤ 0,8;

—	160 < V ≤ 230 km/h: tan γe ≤ 0,5;

—	V > 230 km/h: tan γe ≤ 0,3.

(21)

Az 1 668 mm-es nyomtávú rendszereken történő üzemre tervezett egységek esetében a 7.3.2.5. és a 7.3.2.6. pontban meghatározott követelményeknek való megfelelés kötelező, és a következő különleges eseteket kell figyelembe venni:

A 7.3.2.5a. pontban az 1 668 mm-es rendszereken történő üzemre tervezett forgóvázak tekintetében meghatározott különleges esetnek való megfelelést, illetve meg nem felelést fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. Meg nem felelés esetén Spanyolország 1 668 mm-es nyomtávú hálózata nem lehet a felhasználási terület része.

A lépcsők járműre való fel- és leszálláshoz alkalmas pozíciója tekintetében a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME 7.3.2.6. pontjában meghatározott különleges esetnek való megfelelést, illetve meg nem felelést fel kell tüntetni a műszaki dokumentumban. Az 1 435 mm-es nyomtávú rendszereken történő üzemre tervezett és a különleges esetnek meg nem felelő egységek esetén a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME 7.3.2.7. pontja alkalmazandó.

(22)

A 7.4. pontban meghatározott különleges környezeti feltételek bármelyikének való meg nem felelés a különleges feltétel által érintett hálózat használatának korlátozását vonja maga után, de nem eredményezi az adott hálózat kizárását a felhasználási területből.

(23)

Az egységet a J-1. függelék 5. hivatkozásában említett előírással összhangban kell jelölni.

7.1.1.5.2. Az általános üzemre használni kívánt kocsikra vonatkozó további opcionális követelmények

(1)

A (2)–(12) pontban meghatározott alábbi feltételeknek való megfelelés opcionális, és a tervezési fázisban nem meghatározott vonatösszeállításokban használni kívánt, vagyis az általános műveletekre szánt egységek cseréjének megkönnyítésére irányul. E rendelkezések betartása nem biztosítja az egységek teljes helyettesíthetőségét, és nem mentesíti a vasúti társaságot ezen egységeknek a vonat-összeállításban való használatára vonatkozó, 6.2.7. pontban meghatározott felelőssége alól. Amennyiben a kérelmező ezt az opciót választja, a teljesítést egy bejelentett szervezetnek kell értékelnie az EK-hitelesítési eljárás keretében. Ezt fel kell tüntetni a tanúsítványban és a műszaki dokumentációban.

(2)

Az egységet a 4.2.2.2.3. b) és 5.3.2. pontban meghatározott kézi kapcsolórendszerrel kell felszerelni.

(3)

Az egységet a J-1. függelék 12. és 70. hivatkozásában említett előírásban meghatározott EN-UIC fékrendszerrel kell felszerelni. A fékrendszert a J-1. függelék 71. hivatkozásában említett előírással összhangban kell vizsgálni.

(4)

Az egységnek meg kell felelnie ezen ÁME követelményeinek legalább a T1 hőmérséklet-tartományban (– 25 °C és + 40 °C között; névleges értékek) a 4.2.6.1. pontban és a J-1. függelék 18. hivatkozásában említett előírásban meghatározottak szerint.

(5)

A 4.2.7.1. pontban előírt zárjelző lámpákat beszerelt zárjelző lámpákkal kell biztosítani.

(6)

Ha az egység közlekedővel van ellátva, annak meg kell felelnie a J-1. függelék 54. hivatkozásában említett előírásnak.

(7)

Az egypólusú tápvezetéknek meg kell felelnie a 4.2.11.6. (2) pontban foglaltaknak.

(8)

Az egységek közötti, jeltovábbítást szolgáló fizikai kapcsolódási pontnak biztosítania kell, hogy a legalább egy vonal kábele és dugasza kompatibilis legyen a J-1. függelék 61. hivatkozásában említett előírás 2. ábráján meghatározott 18-vezetékes kábellel.

(9)

A 4.2.5.5.3. pontban meghatározott ajtóvezérlő berendezésnek összhangban kell lennie a J-1. függelék 17. hivatkozásában említett előírásokkal.

7.1.2. Változás a már üzemben lévő járművekben vagy a meglévő járműtípusokban

7.1.2.1. Bevezetés

(1)

A 7.1.2. pont a változást kezelő és az engedélyező szervek által alkalmazandó elveket határozza meg, összhangban az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (9) bekezdésében, 21. cikkének (12) bekezdésében és IV. mellékletében leírt EK-hitelesítési eljárással. Ezt az eljárást az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 13., 15. és 16. cikke, valamint a 2010/713/EU határozat tovább finomítja.

(2)

A 7.1.2. pont egy már üzemben lévő jármű vagy meglévő járműtípus változása(i) esetén alkalmazandó, beleértve a felújítást vagy korszerűsítést is. Nem alkalmazandó olyan változások esetén, amelyek:

—	az alrendszerek tekintetében az EK-hitelesítési nyilatkozatot (ha van) kísérő műszaki dokumentációkhoz képest nem eredményeznek eltérést; és

—	hatóköre nem befolyásolja az EK-nyilatkozatban (ha van) nem szereplő alapvető paramétereket.

A járműtípus-engedély jogosultja észszerű feltételek mellett a változást kezelő szerv rendelkezésre bocsátja az értékeléséhez szükséges információkat.

7.1.2.2. A járműben és járműtípusban egyaránt bekövetkező változások kezelésére vonatkozó szabályok

(1)

A járművek változás(ok) által nem érintett alkatrészei és alapvető paraméterei mentesülnek az ezen ÁME rendelkezései szerinti megfelelőségértékelés alól.

(2)

A 7.1.2.2a. és a 7.1.3. pont sérelme nélkül, ezen ÁME, a zajra vonatkozó ÁME (lásd az említett ÁME 7.2. pontját) és a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME (lásd az említett ÁME 7.2.3. pontját) követelményeinek való megfelelés csak az ezen ÁME-ban meghatározott azon alapvető paraméterek tekintetében szükséges, amelyeket a változás(ok) érinthet(nek).

(3)

Az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. és 16. cikkével és a 2010/713/EU határozattal összhangban, az EK-hitelesítésre szolgáló SB, SD/SF vagy SH1 modulok alkalmazásával, valamint adott esetben az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (5) bekezdésének megfelelően a változást kezelő szerv értesíti a bejelentett szervezetet az alrendszernek a vonatkozó ÁME(k) követelményeivel való megfelelőségét befolyásoló minden olyan változásról, amely a bejelentett szervezet által végzendő új ellenőrzéseket tesz szükségessé. Ezeket az információkat a változást kezelő szerv megfelelő hivatkozásokkal ellátva csatolja a meglévő EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációhoz.

(4)

Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b) pontja szerinti, általános biztonsági szintre vonatkozó megállapítás sérelme nélkül, olyan változások esetén, amelyek szükségessé teszik a 4.2.3.4.2, 4.2.3.5.3, 4.2.4.2.2, 4.2.5.3.5, 4.2.5.5.8 és 4.2.5.5.9. pontban meghatározott biztonsági követelmények átértékelését, a 6.2.3.5. pontban meghatározott eljárás alkalmazandó. A 17. táblázat meghatározza, mikor van szükség új engedélyre.

17. táblázat

A járművek eredeti értékelésének alapja

		A 6.2.3.5. (3) pont szerinti első módszer	A 6.2.3.5. (3) pont szerinti második módszer	Nem alkalmaztak kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert
A változás értékelésének alapja	A 6.2.3.5. (3) pont szerinti első módszer	Új engedély nem szükséges	Ellenőrizendő (2)	Új engedély nem szükséges
	A 6.2.3.5. (3) pont szerinti második módszer	Ellenőrizendő (2)	Ellenőrizendő (2)	Ellenőrizendő (2)
	Nem alkalmaztak kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert	Nem lehetséges	Nem lehetséges	Nem lehetséges

(4a)

Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b) pontja szerinti, általános biztonsági szintre vonatkozó megállapítás sérelme nélkül, olyan változások esetén, amelyek kihatással vannak a 4.2.4.9., 4.2.9.3.1. és 4.2.10.3.4. pontban meghatározott követelményekre, ami új megbízhatósági tanulmány elkészítését teszi szükségessé, új forgalombahozatali engedély szükséges, kivéve, ha a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a megbízhatósági tanulmányban vizsgált biztonsági követelmények javításra vagy megtartásra kerültek. A bejelentett szervezet az ítéletében szükség esetén figyelembe veszi a módosított karbantartási és üzemeltetési dokumentációt.

(5)

A többi ÁME (például a helyhez kötött berendezésekre vonatkozó ÁME) alkalmazására való nemzeti átállási stratégiákat figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy a járművekre vonatkozó ÁME-kat milyen mértékig kell alkalmazni.

(6)

A jármű alapvető konstrukciós jellemzőit az alábbi 17a. és 17b. táblázat határozza meg. E táblázatok és az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b) pontja szerinti, általános biztonsági szintre vonatkozó megállapítás alapján a változásokat a következőképpen kell besorolni:

az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint, amennyiben a változások meghaladják a 3. oszlopban megállapított értékhatárokat, de nem érik el a 4. oszlopban megállapított értékhatárokat, kivéve, ha az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b) pontja szerinti, biztonsági szintre vonatkozó megállapítás alapján az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint besorolandók, vagy

az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározottak szerint, amennyiben a változások meghaladják a 4. oszlopban megállapított értékhatárokat, vagy ha az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b) pontja szerinti, biztonsági szintre vonatkozó megállapítás alapján az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint sorolandók be.

Annak meghatározása, hogy a változások meghaladják-e vagy esetleg nem érik-e el az első bekezdésben említett határértékeket, a jármű vagy a járműtípus utolsó engedélyezésének időpontjában érvényes paraméter-értékek alapján történik.

(7)

A fenti 7.1.2.2. (6) pontban nem említett változásokat úgy kell tekinteni, hogy azok nem befolyásolják az alapvető konstrukciós jellemzőket, és az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint besorolhatók, kivéve, ha az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b) pontja szerinti, biztonsági szintre vonatkozó megállapítás alapján az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint sorolandók be.

(8)

Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b) pontja szerinti, biztonsági szintre vonatkozó megállapításnak vonatkoznia kell a 3.1. pont táblázatában foglalt alapvető – az összes alapvető követelményhez, különösen a »biztonság« és »műszaki összeegyeztethetőség« követelményhez kapcsolódó – paramétereket érintő változásokra.

(9)

A 7.1.2.2a. pont sérelme nélkül, valamennyi változásnak meg kell felelnie az alkalmazandó ÁME-knak, függetlenül e változások besorolásától.

(10)

A fix összeállítás egy vagy több járművének súlyos károsodást követő cseréje nem igényel ezen ÁME szerinti megfelelőségértékelést, amennyiben az egység vagy jármű(vek) műszaki paraméterei és funkciói nem változnak a lecserélt egységéhez vagy járműv(ek)éhez képest. Az ilyen egységnek visszakereshetőnek és a nemzeti vagy nemzetközi szabályoknak vagy a vasúti területen széles körben elismert bármilyen gyakorlati szabályzatnak megfelelően tanúsított egységnek kell lennie.

17a. táblázat

Az ezen ÁME-ban meghatározott alapvető paraméterekhez kapcsolódó alapvető konstrukciós jellemzők

ÁME pont

Az érintett alapvető konstrukciós jellemző(k)

Az alapvető konstrukciós jellemzőket befolyásoló, de nem az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének a) pontja szerinti mértékű változások

Az alapvető konstrukciós jellemzőket befolyásoló és az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének a) pontja szerinti mértékű változások

4.2.2.2.3.

A vonat végén lévő kapcsolókészülék

A vonat végén lévő kapcsolókészülék típusa

A vonat végén lévő kapcsolókészülék típusának cseréje

n.a.

4.2.2.10.

Terhelési körülmények és mérlegelt tömeg

4.2.3.2.1.

Tengelyterhelési paraméter

Tervezési tömeg menetkész állapotban

A megfelelő alapvető konstrukciós jellemzők bármelyikének megváltozása, ami azon EN-vonalkategória (vonalkategóriák) megváltozását eredményezi, amellyel (amelyekkel) a kocsi kompatibilis

n.a.

Tervezési tömeg normál hasznos teher mellett

Tervezési tömeg rendkívüli hasznos teher mellett

Üzemi tömeg menetkész állapotban

Üzemi tömeg átlagos hasznos teher mellett

Legnagyobb tervezési sebesség (km/h)

Statikus tengelyterhelés menetkész állapotban

Statikus tengelyterhelés rendkívüli hasznos teher mellett

Járműhossz

Statikus tengelyterhelés normál hasznos teher mellett

A tengelyek helyzete az egységben (tengelytáv)

EN-vonalkategória (vonalkategóriák)

Teljes járműtömeg (az egység minden járművére)

Több mint ± 10 %-os változás

Kerekenkénti tömeg

Több mint ± 10 %-os változás

n.a.

4.2.3.1.

Méretezés

Referenciaprofil

n.a.

Azon referenciaprofil megváltozása, amelynek a jármű megfelel

Legkisebb bejárható függőleges konvex ívsugár

Azon legkisebb bejárható függőleges konvex ívsugár megváltozása, amellyel a jármű 10 %-nál nagyobb mértékben kompatibilis

n.a.

Legkisebb bejárható függőleges konkáv ívsugár

Azon legkisebb bejárható függőleges konkáv ívsugár megváltozása, amellyel a jármű 10 %-nál nagyobb mértékben kompatibilis

n.a.

4.2.3.3.1.

A járművek jellemzői a vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás tekintetében

Vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás

n.a.

A bejelentett kompatibilitás változása a következő három vonatérzékelő rendszer közül eggyel vagy többel:

—	Sínáramkörök

—	Tengelyszámlálók

—	Hurokberendezés

Nyomkarimakenés

Nyomkarimakenés funkció telepítése/eltávolítása

n.a.

Nyomkarimakenés használatának blokkolására szolgáló lehetőség

n.a.

Nyomkarimakenés használatának blokkolására szolgáló vezérlő telepítése/eltávolítása«

4.2.3.3.2.

Tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése

Fedélzeti érzékelő rendszer

Fedélzeti érzékelő rendszer telepítése

Bejelentett fedélzeti érzékelő rendszer eltávolítása

4.2.3.4.

A jármű dinamikai viselkedése

A legnagyobb sebesség és a legnagyobb túlemeléshiány kombinációja, amely tekintetében a járművet értékelték

n.a.

A legnagyobb sebesség több mint 15 km/h-val történő növekedése, illetve a megengedett legnagyobb túlemeléshiány több mint ± 10 %-kal történő változása

Síndőlés

n.a.

Azon síndőlés(ek) megváltozása, amely(ek)nek a jármű megfelel (1)

4.2.3.5.2.1.

A kerékpárok mechanikai és geometriai jellemzői

Kerékpárnyomtáv

n.a.

Azon nyomtávolság megváltozása, amellyel a kerékpár kompatibilis

4.2.3.5.2.2.

Kerekek jellemzői

Minimálisan előírt üzemi kerékátmérő

A minimális előírt üzemi átmérő több mint ± 10 mm-rel történő megváltozása

n.a.

4.2.3.5.2.3.

Automatikusan változtatható nyomtávú rendszerek

Kerékpárnyomtáv-szabályozó berendezés

A járműveknek azon nyomtávszabályozó berendezés(ek) megváltozásához vezető megváltozása, amellyel (amelyekkel) a kerékpár kompatibilis

Azon nyomtávolság(ok) megváltozása, amellyel (amelyekkel) a kerékpár kompatibilis

4.2.3.6.

Legkisebb ívsugár

Legkisebb bejárható vízszintes ívsugár

A legkisebb vízszintes ívsugár 5 m-t meghaladó növelése

n.a.

4.2.4.5.1.

Fékhatásosságra vonatkozó általános követelmények

Legnagyobb átlagos lassulás

A fékekkel való legnagyobb átlagos lassulás több mint ± 10 %-kal történő megváltozása

n.a.

4.2.4.5.2.

Fékhatásosság – Vészfékezés

Fékút és lassulási profil az egyes terhelési körülmények mellett a legnagyobb tervezési sebességen.

A fékút több mint ± 10 %-kal történő megváltozása

Megjegyzés: A fékerőarányt (ami »lambda« vagy »féksúlyszázalék« néven is ismert), valamint a fékezett tömeget is használják, amelyek a lassulási profilokból (közvetlenül vagy a fékúton keresztül) számítással levezethetők.

A megengedett változás ugyanaz (± 10 %)

n.a.

4.2.4.5.3.

Fékhatásosság – Üzemi fékezés

Fékút és maximális lassulás a »tervezési tömeg átlagos hasznos teher mellett« terhelési körülmény esetében a legnagyobb tervezési sebességen

A fékút több mint ± 10 %-kal történő megváltozása

n.a.

4.2.4.5.4.

Fékhatásosság – Termikus kapacitás

Maximális termikus fékenergia-kapacitás

n.a.

A maximális termikus fékenergia-kapacitás változása >= 10 %

vagy

Termikus kapacitás a legnagyobb vonallejtés, a kapcsolódó hosszúság és az üzemi sebesség tekintetében

Azon legnagyobb vonallejtés, kapcsolódó hosszúság és üzemi sebesség megváltozása, amelyre a fékrendszert a termikus fékenergia-kapacitás tekintetében tervezték

4.2.4.5.5.

Fékhatásosság – Rögzítőfék

Maximális lejtési szög, amelynél az egység csak a rögzítőfék használatával álló helyzetben marad (ha a jármű rögzítőfékkel van felszerelve)

A bejelentett maximális lejtési szög több mint ± 10 %-kal történő megváltozása

n.a.

4.2.4.6.2.

Csúszásgátló rendszer

n.a.

WSP-funkció telepítése/eltávolítása

4.2.4.8.2.

Mágneses sínfék

n.a.

Mágneses sínfék funkció telepítése/eltávolítása

Lehetőség a mágneses sínfék használatának blokkolására

n.a.

A mágneses sínfék aktiválását/deaktiválását lehetővé tevő fékvezérlés telepítése/eltávolítása

4.2.4.8.3.

Örvényáramú sínfék

n.a.

Örvényáramú fék funkció telepítése/eltávolítása

Lehetőség az örvényáramú fék használatának blokkolására

n.a.

Az örvényáramú fék aktiválását/deaktiválását lehetővé tevő fékvezérlés telepítése/eltávolítása

4.2.6.1.1.

Hőmérséklet

Hőmérséklet-tartomány

Hőmérséklet-tartomány változása (T1, T2, T3)

n.a.

4.2.6.1.2.

Hó, jég és jégeső

Hó-, jég- és jégesőviszonyok

A kiválasztott hó-, jég- és jégesőtartomány (névleges vagy súlyos) változása

n.a.

4.2.8.2.2.

Feszültség- és frekvenciatartományon belüli üzem

Energiaellátó rendszer (feszültség és frekvencia)

n.a.

Az energiaellátó rendszer feszültségének (feszültségeinek) vagy frekvenciájának (frekvenciáinak) megváltoztatása

(25kV–50 Hz váltakozó áram, 15kV–16,7 Hz váltakozó áram, 3kV egyenáram, 1,5kV egyenáram, 750 V egyenáram, harmadik sín, egyéb)

4.2.8.2.3.

A felsővezetékbe energia visszatáplálására alkalmas visszatápláló fék

Visszatápláló fék

n.a.

Visszatápláló fék funkció telepítése/eltávolítása

Lehetőség a visszatápláló fék használatának blokkolására (ha van ilyen fék)

A visszatápláló fék használatának blokkolására szolgáló lehetőség telepítése/eltávolítása

n.a.

4.2.8.2.4.

A felsővezetékről felvehető legnagyobb teljesítmény és áramerősség

Csak a 2 MW-os teljesítmény feletti villamos egységekre alkalmazandó:

Teljesítmény- vagy áramkorlátozó funkció

Teljesítmény- vagy áramkorlátozó funkció telepítése/eltávolítása

n.a.

4.2.8.2.5.

Legnagyobb áramfelvétel álló helyzetben

Álló helyzetben az áramszedőnként felvett legnagyobb áramerősség, a járműbe beszerelt minden egyenáramú rendszer esetében

A legnagyobb áramerősség értékének 50 A-rel történő változása az ezen ÁME-ban meghatározott határérték túllépése nélkül

n.a.

Vontatás célú elektromosenergia-tároló kapacitással, valamint álló helyzetben felsővezetékkel való töltési funkcióval felszerelt jármű

A funkció telepítése vagy eltávolítása

n.a.

4.2.8.2.9.1.1.

A munkavezetékekkel való érintkezési magasság (a vasúti jármű szintjén)

Az áramszedő és a munkavezetékek (a sínkorona felső élétől) érintkezési magassága

Az érintkezési magasságnak a mechanikus érintkezést a munkavezetékek egyikével lehetővé tevő/ellehetetlenítő változása a sín szintje feletti alábbi magasságértékek között:

4 800 mm és 6 500 mm

4 500 mm és 6 500 mm

5 550 mm és 6 800 mm

5 600 mm és 6 600 mm

n.a.

4.2.8.2.9.2.

Az áramszedőfej geometriája (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén)

Az áramszedőfej geometriája

n.a.

Az áramszedőfej geometriájának változása a 4.2.8.2.9.2.1., 4.2.8.2.9.2.2. vagy 4.2.8.2.9.2.3. pontban meghatározott típusok egyikéről vagy egyikére

4.2.8.2.9.4.2.

A csúszóbetét anyaga

Új csúszóbetét a 4.2.8.2.9.4.2. (3) pont szerint

n.a.

4.2.8.2.9.6.

Az áramszedő sarunyomása és dinamikai jellemzői

Átlagos sarunyomás görbéje

Az áramszedő dinamikai viselkedésének új értékelését szükségessé tevő változás

n.a.

4.2.8.2.9.7.

Az áramszedők elrendezése (a vasúti jármű szintjén)

Az áramszedő száma és a két áramszedő közötti legrövidebb távolság

n.a.

Ha az értékelt egység fix vagy előre meghatározott összeállításában két egymást követő áramszedő távolságát az egyik jármű eltávolításával csökkentik

4.2.8.2.9.10.

Az áramszedő leengedése (a vasúti jármű szintjén)

Automatikus leengedő készülék

Automatikus leengedő készülék funkció telepítése/eltávolítása

n.a.

4.2.9.3.7.

Kisiklásérzékelő és -megelőző jelek feldolgozása

Kisiklásérzékelő és -megelőző jelek feldolgozására szolgáló kapacitás megléte

Kisiklásérzékelő/-megelőző funkció telepítése/eltávolítása

n.a.

4.2.9.3.7a.

Fedélzeti kisiklásérzékelő és -megelőző funkció

Kisiklásérzékelő és -megelőző funkció megléte

Kisiklásérzékelő/-megelőző funkció telepítése/eltávolítása

n.a.

4.2.10.1.

Általános előírások és osztályozás

Tűzvédelmi kategória

n.a.

Tűzvédelmi kategória változása

4.2.12.2.

Általános dokumentáció – Egységek száma többes üzemben

Többes üzemben egymáshoz kapcsolt szerelvények vagy mozdonyok maximális száma

n.a.

Többes üzemben egymáshoz kapcsolt szerelvények vagy mozdonyok megengedett maximális számának változása

4.2.12.2.

Általános dokumentáció – Járművek száma az egységben

Csak fix összeállítások esetében:

A fix összeállítást alkotó járművek

n.a.

A fix összeállítást alkotó járművek számának változása

17b. táblázat

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-ban meghatározott alapvető paraméterekhez kapcsolódó alapvető konstrukciós jellemzők

ÁME pont

Az érintett alapvető konstrukciós jellemző(k)

Az alapvető konstrukciós jellemzőket befolyásoló, de nem az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének a) pontja szerinti mértékű változások

Az alapvető konstrukciós jellemzőket befolyásoló és az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének a) pontja szerinti mértékű változások

2.2.11.

A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz

A jármű tervezésénél figyelembe vett peronmagasság

n.a.

Azon peronmagasság megváltozása, amellyel a jármű kompatibilis

(11)

Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány kiállítása érdekében a változást kezelő szerv által kiválasztott bejelentett szervezet hivatkozhat a következőkre:

—	a konstrukció változatlan alkatrészeinek, vagy változó, de az alrendszer megfelelőségét nem befolyásoló alkatrészeinek eredeti EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványa, amennyiben az még érvényes;

—	az (eredeti tanúsítványt módosító) további EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány a konstrukció olyan módosított alkatrészei tekintetében, amelyek befolyásolják az alrendszernek a 7.1.3.1.1. pontban meghatározott tanúsítási keretben említett ÁME-knak való megfelelőségét.

Amennyiben az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány érvényességi ideje az eredeti típus tekintetében 7 évre korlátozódik (a korábbi A/B fázis koncepciójának alkalmazása miatt), az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány érvényességi ideje a módosított típus, a típusváltozat és a típuskivitel tekintetében 14 évre korlátozódik attól az időponttól számítva, amikor a kérelmező kijelöli a bejelentett szervezetet a kezdeti járműtípus hitelesítésére (az eredeti EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány A. fázisának kezdete).

(12)

A változást kezelő szervnek minden esetben biztosítania kell, hogy az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt ennek megfelelően frissítsék.

(13)

Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra vonatkozó frissített műszaki dokumentációra a műszaki dokumentum hivatkozik, amely a módosított típus tekintetében megfelelőnek nyilvánított járműre vonatkozóan a változást kezelő szerv által kiadott EK-hitelesítési nyilatkozatot kíséri.

7.1.2.2a. A 2015. január 1-je előtt első üzembehelyezési engedéllyel rendelkező, EK-hitelesítési nyilatkozat hatálya alá nem tartozó üzemben lévő járművekre vonatkozó külön szabályok

A 2015. január 1-je előtt első üzembehelyezési engedéllyel üzemben lévő járművekre a 7.1.2.2. pont mellett az alábbi szabályokat is alkalmazni kell, amennyiben a változás hatóköre befolyásolja az EK-nyilatkozatban nem szereplő alapvető paramétereket (adott esetben):

Az ezen ÁME műszaki követelményeinek való megfelelés akkor minősül teljesítettnek, ha az alapvető paraméterek az ÁME-ban meghatározott teljesítmény irányába javultak, és a változást kezelő szerv bizonyítja, hogy a vonatkozó alapvető követelmények teljesülnek, a biztonsági szint pedig fennmaradt vagy – amennyiben ez észszerűen megvalósítható – javult. A változást kezelő szerv ebben az esetben megindokolja, hogy miért nem sikerült elérni az ÁME-ban meghatározott teljesítményt, figyelembe véve a 7.1.2.2. (5) pontot. Az indokolást a jármű műszaki dokumentumához (ha van) vagy eredeti műszaki dokumentációjához kell csatolni.

A (1) pont szerinti szabály nem alkalmazandó az alapvető paraméterek azon változásaira, amelyek az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének a) pontja szerint kerültek besorolásra, a 17c. és 17d. táblázatnak megfelelően. A szóban forgó változások esetében az ÁME követelményeinek való megfelelés kötelező.

17c. táblázat

Azon alapvető paraméterek változásai, amelyek esetében kötelező az ÁME-követelményeknek való megfelelés az EK-típus- vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező jármű számára

ÁME pont

Az érintett alapvető konstrukciós jellemző(k)

Az alapvető konstrukciós jellemzőket befolyásoló és az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének a) pontja szerinti mértékű változások

4.2.3.1.

Méretezés

Referenciaprofil

Azon referenciaprofil megváltozása, amelynek a jármű megfelel

4.2.3.3.1.

A járművek jellemzői a vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás tekintetében

Vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás

A bejelentett kompatibilitás változása a következő három vonatérzékelő rendszer közül eggyel vagy többel:

—	Sínáramkörök

—	Tengelyszámlálók

—	Hurokberendezés

4.2.3.3.2.

Tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése

Fedélzeti érzékelő rendszer

Bejelentett fedélzeti érzékelő rendszer telepítése/eltávolítása

4.2.3.5.2.1.

A kerékpárok mechanikai és geometriai jellemzői

Kerékpárnyomtáv

Azon nyomtávolság megváltozása, amellyel a kerékpár kompatibilis

4.2.3.5.2.3.

Automatikusan változtatható nyomtávú rendszerek

Kerékpárnyomtáv-szabályozó berendezés

Azon nyomtávolság(ok) megváltozása, amellyel (amelyekkel) a kerékpár kompatibilis

4.2.8.2.3.

A felsővezetékbe energia visszatáplálására alkalmas visszatápláló fék

Visszatápláló fék

Visszatápláló fék funkció telepítése/eltávolítása

17d. táblázat

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME azon alapvető paramétereinek változásai, amelyek esetében kötelező az ÁME-követelményeknek való megfelelés az EK-típus- vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező jármű számára

ÁME pont

Az érintett alapvető konstrukciós jellemző(k)

Az alapvető konstrukciós jellemzőket befolyásoló és az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének a) pontja szerinti mértékű változások

4.2.2.11.

A lépcső pozíciója a járműre való fel- és leszálláshoz

A jármű tervezésénél figyelembe vett peronmagasság

Azon peronmagasság megváltozása, amellyel a jármű kompatibilis

7.1.2.2b. Technológiai innovációk teljesítményének vagy megbízhatóságának vizsgálata céljából korlátozott ideig módosított járművekre vonatkozó egyedi szabályok

(1)

A 7.1.2.2. pont mellett a következő szabályokat kell alkalmazni az engedéllyel rendelkező egyedi járművek legfeljebb 1 éves határozott időszakra történő módosítása esetén, melyet technológiai innovációk teljesítményének és megbízhatóságának vizsgálata céljából végeznek. A szabályok nem alkalmazandók, ha ugyanazt a módosítást több járművön is elvégzik.

(2)

Az ezen ÁME műszaki követelményeinek való megfelelés akkor minősül teljesítettnek, ha az alapvető paraméterek változatlanok maradtak vagy az ÁME-ban meghatározott teljesítmény irányába javultak, és a változást kezelő szerv bizonyítja, hogy a vonatkozó alapvető követelmények teljesülnek, a biztonsági szint pedig fennmaradt vagy – amennyiben ez észszerűen megvalósítható – javult.

7.1.3. Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványokra vonatkozó szabályok

7.1.3.1. Jármű alrendszer

7.1.3.1.1. Fogalommeghatározások

(1)

Kezdeti értékelési keret

A kezdeti értékelési keret azon ÁME-k csoportját jelenti (ezen ÁME, a zajra vonatkozó ÁME és a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME), amelyek a tervezési fázis elején alkalmazandók, amikor a kérelmező szerződést köt a bejelentett szervezettel.

(2)

Tanúsítási keret

A tanúsítási keret azon ÁME-k csoportját jelenti (ezen ÁME, a zajra vonatkozó ÁME és a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME), amelyek az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány kiadásakor alkalmazandók. Ez gyakorlatilag a tervezési fázisban hatályba lépett ÁME-k felülvizsgálataival módosított kezdeti értékelési keret.

(3)

Tervezési fázis

A tervezési fázis az az időszak, ami akkor kezdődik, amikor a kérelmező szerződést köt az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezettel, és akkor végződik, amikor az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt kiadják.

A tervezési fázis kiterjedhet egy típusra, valamint egy vagy több típusváltozatra és típuskivitelre. Minden típusváltozat és típuskivitel esetében a tervezési fázis a főtípussal egy időben kezdődik.

(4)

Gyártási fázis

A gyártási fázis az az időszak, amely során érvényes EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra hivatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat alapján jármű alrendszerek hozhatók forgalomba.

(5)

Üzemben lévő jármű:

Jármű akkor tekintendő üzemben lévőnek, amikor a 2007/756/EK határozattal összhangban a nemzeti járműnyilvántartásban vagy az (EU) 2018/1614 végrehajtási határozattal összhangban az európai járműnyilvántartásban „Érvényes” nyilvántartási státuszban, „00” kóddal bejegyezésre kerül, és az (EU) 2019/779 bizottsági végrehajtási rendelettel (*18) összhangban biztonságos üzemeltetési állapotban tartják.

7.1.3.1.2. Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra vonatkozó szabályok

(1)

A bejelentett szervezet a tanúsítási keretre hivatkozva adja ki az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt

(2)

Ha a tervezési fázisban ezen ÁME vagy a zajra vonatkozó ÁME vagy a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME felülvizsgált változata hatályba lép, a bejelentett szervezet a következő szabályok szerint kiállítja az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt:

—

Az L. függelékben nem hivatkozott ÁME-kat érintő módosítások esetében a kezdeti értékelési keretnek való megfelelés a tanúsítási keretnek való megfelelést is jelenti. A bejelentett szervezet a tanúsítási keretre hivatkozva, további értékelés nélkül kiállítja az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt.

—

Az L. függelékben hivatkozott ÁME-kat érintő módosítások esetében azok alkalmazása a függelékben meghatározott átmeneti szabályok szerint kötelező. A bejelentett szervezet a meghatározott átmeneti időszak alatt a tanúsítási keretre hivatkozva, további értékelés nélkül kiállíthatja az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt. A bejelentett szervezet meghatározza az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványban a kezdeti értékelési keret szerint értékelt valamennyi pontot.

(3)

Amennyiben a tervezési fázisban ezen ÁME vagy a zajra vonatkozó ÁME vagy a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME több felülvizsgált változata is hatályba lép, a (2) pont valamennyi felülvizsgált változatra alkalmazandó.

(4)

Minden esetben megengedett (de nem kötelező) bármelyik ÁME egy korábbi változatának – teljes egészében vagy egyes pontok tekintetében történő – használata, kivéve, ha a szóban forgó ÁME-k felülvizsgált változata erről kifejezetten másként rendelkezik. Az egyes pontokra korlátozott alkalmazás esetében a kérelmezőnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények változatlanul teljesülnek, és ezt a bejelentett szervezetnek jóvá kell hagynia.

7.1.3.1.3. Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány érvényessége

(1)

Ezen ÁME vagy a zajra vonatkozó ÁME vagy a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME felülvizsgált változatának hatályba lépése esetén az alrendszer EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványa érvényben marad, kivéve, ha azt valamelyik ÁME módosításának különleges átmeneti szabályai szerint felül kell vizsgálni.

(2)

Csak különleges átmeneti szabályokkal együtt járó ÁME-változások alkalmazhatók gyártási fázisban lévő járműre vagy üzemben lévő járműre.

7.1.3.2. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

(1)

Ez a pont a típus- vagy konstrukcióvizsgálat vagy alkalmazhatósági vizsgálat körébe tartozó, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozik.

(2)

A típus- vagy konstrukcióvizsgálat vagy az alkalmazhatósági vizsgálat akkor is érvényes marad, ha ezen ÁME vagy a zajra vonatkozó ÁME vagy a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME felülvizsgálata hatályba lép, kivéve, ha az említett ÁME-k felülvizsgálata kifejezetten másként rendelkezik.

Ezen időszak alatt az ugyanazon típusba tartozó új rendszerelemek újabb típusvizsgálat nélkül forgalomba hozhatók.

7.1.4. A 2008/57/EK irányelvvel összhangban engedélyezett vagy 2010. július 19. előtt már üzemelő járművek felhasználási területének kiterjesztésére vonatkozó szabályok

(1)

Az ezen ÁME-nak való teljes körű megfelelés hiányában a 2. pont azokra a járművekre vonatkozik, amelyek a felhasználási területük kiterjesztésének az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (13) bekezdése szerinti kérelmezésekor megfelelnek a következő feltételeknek:

a)	a 2008/57/EK irányelvvel összhangban engedélyezték őket vagy 2010. július 19. előtt kerültek üzembe helyezésre;

a 2007/756/EK határozattal összhangban a nemzeti járműnyilvántartásban vagy az (EU) 2018/1614 végrehajtási határozattal összhangban az európai járműnyilvántartásban „Érvényes” nyilvántartási státuszban, „00” kóddal vannak bejegyezve, és az (EU) 2019/779 végrehajtási rendelettel összhangban biztonságos üzemeltetési állapotban tartják őket.

A felhasználási terület kiterjesztésére vonatkozó alábbi rendelkezések az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 14. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott új engedéllyel együtt is alkalmazandók.

(2)

Az 1. pontban említett járművek kiterjesztett felhasználási területének engedélyezése adott esetben a meglévő engedélyen, valamint az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében a jármű és a hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőségen és a 17a. és 17b. táblázatban szereplő alapvető konstrukciós jellemzőknek való megfelelésen alapul, figyelembe véve az esetleges megszorításokat és korlátozásokat.

A kérelmezőnek EK-hitelesítési nyilatkozatot kell benyújtania, amelyhez mellékelnie kell az ezen ÁME-ban meghatározott követelményeknek vagy az ezen ÁME 17a. és 17b. táblázatának 1. oszlopában említett minden egyes alapvető paraméterre vonatkozóan az említett követelményekkel azonos hatású rendelkezéseknek vagy az ezen ÁME következő pontjainak való megfelelést igazoló műszaki dokumentumot:

—	4.2.4.2.2., 4.2.5.5.8., 4.2.5.5.9., 4.2.6.2.3., 4.2.6.2.4., 4.2.6.2.5., 4.2.8.2.7., 4.2.8.2.9.8. (fázis- vagy rendszerhatáron való áthaladáskor az irányítás automatikus), 4.2.9.3.1., 4.2.9.6., 4.2.12. és 4.2.12.6.,

—	4.2.5.3. Olaszország esetében,

—

4.2.5.3.5. és 4.2.9.2.1. Németország esetében

a következők egyikének vagy azok kombinációjának megjelölésével:

a)	az ezen ÁME-ban meghatározott követelményeknek való megfelelés;

b)	egy korábbi ÁME-ban meghatározott vonatkozó követelményeknek való megfelelés;

c)	azonos hatásúnak tekintett alternatív előírásoknak való megfelelés;

annak igazolása, hogy a kiterjesztett felhasználási terület hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségére vonatkozó követelmények egyenértékűek az azzal a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségre vonatkozó követelményekkel, amely tekintetében a jármű engedélyezése vagy üzembe helyezése már megtörtént. Ezt az igazolást a kérelmezőnek kell benyújtania, és az igazolás a vasúti infrastruktúra-nyilvántartásban szereplő információkon is alapulhat.

(3)

Az alternatív előírások ezen ÁME követelményeivel egyenértékű hatását (2. c) pont) és a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőség követelményeinek egyenértékűségét (2. d) pont) a kérelmezőnek a 402/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárást alkalmazva kell indokolnia, illetve dokumentumokkal alátámasztania. Az indokolást egy értékelést végző szervnek (CSM RA) ki kell értékelnie és meg kell erősítenie.

(4)

A fenti 2. pontban említett követelményeken túlmenően és adott esetben a kérelmezőnek EK-hitelesítési nyilatkozatot kell benyújtania, amelyhez mellékelnie kell a következőknek való megfelelést igazoló műszaki dokumentumot:

a)	a kiterjesztett felhasználási terület ezen ÁME-ban, a zajra vonatkozó ÁME-ban, a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-ban és az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-ban felsorolt bármely részéhez kapcsolódó különleges esetek;

b)	az (EU) 2016/797 irányelv 13. cikke (2) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett, a szóban forgó irányelv 14. cikkének megfelelően bejelentett nemzeti szabályok.

(5)

Az engedélyező szerv az Ügynökség honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a 2. c) pontban említett alternatív előírások részleteit, valamint a 2. d) pontban említett hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségre vonatkozó követelményeket, amelyek alapján a kiterjesztett felhasználási területre engedélyt adott.

(6)

Amennyiben egy engedélyezett jármű a 2008/57/EK irányelv 9. cikke alapján mentesült az ÁME-k vagy azok egy részének alkalmazása alól, a kérelmezőnek az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkével összhangban eltérés(eke)t kell kérnie a kiterjesztett felhasználási terület szerinti tagállamokban.

(7)

Az (EU) 2016/797 irányelv 54. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Regolamento Internazionale Carrozze (RIC) alapján üzemben lévő személykocsikat engedélyezettnek kell tekinteni azokkal a feltételekkel összhangban, amelyek mellett üzembe helyezésük megtörtént, beleértve azt a felhasználási területet, ahol üzemelnek. Olyan mértékű átalakítást követően, amely az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (12) bekezdésével összhangban új forgalombahozatali járműengedélyt tesz szükségessé, a legutóbbi RIV-megállapodás alapján elfogadott személykocsiknak a változatlan részek további ellenőrzése nélkül meg kell őrizniük azt a felhasználási területet, amelyen üzemeltek.

7.1.5. Új járműkonstrukciók előzetes felszerelésére vonatkozó követelmények, amennyiben ETCS még nem került telepítésre

(1)

Ez az eset az újonnan kialakított, fedélzeti ETCS-sel még nem rendelkező járműkonstrukciókra vonatkozik, beleértve a mozdonyokra és személyszállító vasúti járművekre vonatkozó ÁME 7.1.1.3. (1) pontjának alkalmazása esetén az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 7.4.3.2. pontjában említett speciális járműveket is, abból a célból, hogy a jármű alrendszer az ETCS telepítésére készen álljon.

(2)

A következő követelmények azokra az újonnan kialakított járműkonstrukciókra vonatkozik, amelyek az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 14. cikkében meghatározottak szerint első engedélyt igényelnek:

Az alapvető paraméterekben említett vonatinterfész funkciókkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelés az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME A. függeléke A.2. táblázatának 7. hivatkozásával történő megfeleltetéssel (lásd a mozdonyokra és személyszállító vasúti járművekre vonatkozó ÁME 9. táblázatának 1. és 2. oszlopát).

b)	A telepített vonatinterfész funkciók leírását, a kapcsolódási pontok és kommunikációs protokollok műszaki adataival együtt meg kell adni a 4.2.12.2. (23) pontban ismertetett műszaki dokumentációban.

c)	Helyet kell biztosítani az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-ban meghatározott fedélzeti ETCS-berendezések (pl. ETCS DMI, antennák, stb.) telepítésére. A 4.2.12.2. (24) pontban ismertetett műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a berendezések telepítési feltételeit.

(3)

A jármű alrendszer EK-hitelesítéséért felelős bejelentett szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a 4.2.12.2. (23) és 4.2.12.2. (24) pontban kért dokumentáció rendelkezésre áll-e.

(4)

A fedélzeti ETCS telepítésekor a vonatinterfész funkciók járműbe történő beépítésének értékelése a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítésének részét képezi az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 6.3.3. pontjának megfelelően.

(*17) A Bizottság (EU) 2020/387 végrehajtási rendelete (2020. március 9.) a 321/2013/EU, az 1302/2014/EU és az (EU) 2016/919 rendeletnek a felhasználási terület kiterjesztése és az (HL L 73., 2020.3.10., 6. o.)"

(*18) A Bizottság (EU) 2019/779 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 139I., 2019.5.27., 360. o.).” "

162.

A 7.3.2. pont helyébe a következő pont lép:

„7.3.2. Különleges esetek

7.3.2.1. Mechanikai kapcsolódási pontok (4.2.2.2. pont)

Írország és az Egyesült Királyság különleges esete Észak-Írország tekintetében (»P«)

Vonat végén lévő kapcsolókészülék, sínkorona feletti magasság (4.2.2.2.3. pont)

A.1.

Ütközők

Az ütközők középvonalának a sín szintjétől számított 1 090 mm (+ 5/– 80 mm) magasságban kell lennie minden terhelési és kopási körülmény esetén.

A.2.

Csavarkapocs

A vonóhorog középvonalának a sín szintjétől számított 1 070 mm (+ 25/– 80 mm) magasságban kell lennie minden terhelési és kopási körülmény esetén.

7.3.2.2. Méretezés (4.2.3.1. pont)

Írország és az Egyesült Királyság különleges esete Észak-Írország tekintetében (»P«)

Megengedett, hogy az egység referenciaprofiljának felső és alsó részét az e célra bejelentett nemzeti műszaki szabályoknak megfelelően alakítsák ki.

7.3.2.3. A jármű vágány mellett elhelyezett berendezéssel való kompatibilitására vonatkozó követelmények (4.2.3.3.2.2.)

Finnország különleges esete (»P«)

Azon vasúti járművek esetében, amelyeket a finn hálózaton (1 524 mm-es nyomtávon) való használatra terveztek, és a tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése szempontjából pálya menti berendezést igényelnek, a tengelyágy alsó részén lévő azon célterületnek, amelynek akadálymentesnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a pálya melletti hőnfutásjelző általi megfigyelést, az EN 15437-1:2009 szabványban meghatározott méreteknek kell megfelelniük; az ott megadott értékeket azonban az alábbiakkal kell felváltani:

Pálya menti berendezésen alapuló rendszer:

Az EN 15437-1:2009 szabvány 5.1. és 5.2. pontjában szereplő méretek helyébe a következő méretek lépnek. Két eltérő célterület (I. és II.) van, ideértve azok meghatározott tiltott és mérési övezeteit is:

Az I. célterület méretei:

—	WTA, legalább 50 mm

—	LTA, legalább 200 mm

—	YTA, 1 045 mm és 1 115 mm közötti

—	WPZ, legalább 140 mm

—	LPZ, legalább 500 mm

—	YPZ, 1 080 mm ± 5 mm

A II. célterület méretei:

—	WTA, legalább 14 mm

—	LTA, legalább 200 mm

—	YTA, 892 mm és 896 mm közötti

—	WPZ, legalább 28 mm

—	LPZ, legalább 500 mm

—	YPZ, 894 mm ± 2 mm

Franciaország különleges esete (»P«)

Ez a különleges eset minden olyan egységre vonatkozik, amely nem rendelkezik a tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérésére szolgáló berendezéssel.

Az EN 15437-1 szabvány 5.1. és 5.2. pontja a következő konkrét méretek mellett alkalmazandó. A jelölések megegyeznek a szabvány 3. ábráján találhatókkal.

—	WTA = 70 mm

—	YTA = 1 092,5 mm

—	LTA = Vmax x 0,56 (ahol Vmax a km/h-ban kifejezett legnagyobb pályasebesség a HABC berendezés szintjén).

Írország és az Egyesült Királyság különleges esete Észak-Írország tekintetében (»P«)

Azon vasúti járműveknek, amelyek a tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése szempontjából pálya menti berendezést igényelnek, meg kell felelniük a tengelyágy alsó részén lévő, alábbi akadálymentes célterületnek (a méreteket az EN 15437-1:2009 szabvány határozza meg):

18. táblázat

Célterület

	YTA [mm]	WTA [mm]	LTA [mm]	YPZ [mm]	WPZ [mm]	LPZ [mm]
1 600 mm	1 110 ± 2	≥ 70	≥ 180	1 110 ± 2	≥ 125	≥ 500

Svédország különleges esete (»T2«)

Ez a különleges eset minden olyan egységre vonatkozik, amely nem rendelkezik a tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérésére szolgáló berendezéssel, és amelyet nem korszerűsített tengelycsapágy-jelzőkkel felszerelt vonalakon kívánnak üzemeltetni. Az infrastruktúra-nyilvántartás ezeket a vonalakat e tekintetben az ÁME-nak nem megfelelőnek tünteti fel.

Az EN 15437-1:2009 szabvány paraméterein alapuló alábbi táblázatban meghatározott, tengelyágy/tengelyvégcsap alatti két zónának szabadnak kell lennie a pálya menti tengelyágy-érzékelő rendszer általi függőleges megfigyelés céljából.

19. táblázat

A Svédországban üzemeltetni kívánt egységekre vonatkozó célzóna és tiltott zóna

	YTA [mm]	WTA [mm]	LTA [mm]	YPZ [mm]	WPZ [mm]	LPZ [mm]
1. rendszer	862	≥ 40	teljes	862	≥ 60	≥ 500
2. rendszer	905 ± 20	≥ 40	teljes	905	≥ 100	≥ 500

Az e rendszerekkel való kompatibilitást a jármű műszaki dokumentumában kell meghatározni.

7.3.2.4. A belső levegő minősége (4.2.5.8. pont)

A Csatorna-alagút különleges esete (»P«)

Személyszállító járművek: a személyszállító vonatoknak olyan szellőzést biztosító rendszerrel kell rendelkezniük, amely a vontató rendszerek meghibásodása esetén képesek legalább 90 percig 10 000 ppm alatt tartani a CO2-szintet.

7.3.2.5. Menetdinamikai viselkedés (4.2.3.4.2., 6.2.3.4. pont)

Finnország különleges esete (»P«)

Az ÁME menetdinamikai viselkedésre vonatkozó pontjai a következő módosításokkal alkalmazandók a kizárólag az 1 524 mm-es finn hálózaton üzemeltetendő járművek esetében:

—	a menetdinamikai vizsgálatnál a 4. vizsgálati övezetet nem kell alkalmazni,

—	a 3. vizsgálati övezetben található összes vágányszakasz ívsugarának középértéke 550 ± 50 méter a menetdinamikai vizsgálat esetében,

—	a menetdinamikai vizsgálat során a vágány minőségi paramétereinek a RATO 13 (Vágányvizsgálat) szerint kell alakulnia,

—	a mérési módszerek az EN 13848-1:2019 szabvány szerinti módszerek.

Írország és az Egyesült Királyság különleges esete Észak-Írország tekintetében (»P«)

A meglévő hálózattal való műszaki kompatibilitás érdekében megengedett, hogy az e célra bejelentett nemzeti műszaki szabályokat alkalmazzák.

Spanyolország különleges esete (»P«)

Az 1 668 mm-es nyomtávon való használatra szánt vasúti járművek esetében a Yqst sínre gyakorolt kvázi statikus vezetőerő határértékeit legalább a következő ívsugárértékek tekintetében kell értékelni: 250 m ≤ Rm < 400 m.

A kívánt határérték a következő: (Yqst)lim = 66 kN.

Az EN 14363:2016 szabvány 7.6.3.2.6. (2) pontja szerinti Rm = 350 becsült sugárérték normalizálása érdekében a Ya,nf,qst = Ya,f,qst – (10 500 m/Rm – 30) kN képletet fel kell váltani a következővel: Ya,nf,qst = Ya,f,qst – (11 550 m/Rm – 33) kN.

A túlemeléshiány értékei az 1 668 mm-es nyomtávhoz a megfelelő 1 435 mm-es paraméterértékek következő átváltási tényezővel történő szorzása révén igazítható: 1733/1500.

7.3.2.5a. A forgóvázkeret szerkezeti kialakítása (4.2.3.5.1.)

Spanyolország különleges esete (»P«)

Az 1 668 mm-es nyomtávon való használatra tervezett forgóvázak esetében az alfa (α) és béta (β) paraméterek értéke 0,15, illetve 0,35, a J-1. függelék 11. hivatkozásában említett előírással összhangban [az EN 13749 szabvány F. melléklete].

7.3.2.6. A kerékpár és a kerék mechanikai és geometriai jellemzői (4.2.3.5.2.1. és 4.2.3.5.2.2. pont)

Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország különleges esete az 1 520 mm-es rendszer tekintetében (»P«)

A kerekek 2. ábrán meghatározott geometriai méreteinek meg kell felelnie a 20. táblázatban meghatározott határértékeknek.

20. táblázat

A kerekek geometriai méreteinek üzemi határértékei

Megnevezés	D kerékátmérő (mm)	Legkisebb érték (mm)	Legnagyobb érték (mm)
A kerékpánt szélessége (BR + sorja)	400 ≤ D ≤ 1 220	130	146
Nyomkarima vastagsága (Sd)		25 (4)	33
Nyomkarima magassága (Sh)		28	37

A legfeljebb 200 km/h legnagyobb sebességű mozdonyok és szerelvények új kerékprofilját az alábbi 3. ábra határozza meg:

3. ábra

A legfeljebb 200 km/h legnagyobb sebességű mozdonyok és szerelvények új kerékprofilja

A legfeljebb 130 km/h legnagyobb sebességű szerelvények új kerékprofilját az alábbi 4. ábra határozza meg.

4. ábra

A legfeljebb 130 km/h legnagyobb sebességű szerelvények új kerékprofilja

Finnország különleges esete (»P«)

A legkisebb kerékátmérőt 400 mm-ben kell meghatározni.

Az 1 524-es nyomtávú finn hálózat és harmadik ország 1 520-as hálózata közötti forgalomban használatos járművek esetében megengedett a nyomtávkülönbség áthidalására tervezett egyedi kerékpárok használata.

Írország különleges esete (»P«)

A kerekek (2. ábrán meghatározott) geometriai méreteinek meg kell felelniük a 21. táblázatban meghatározott határértékeknek:

21. táblázat

A kerekek geometriai méreteinek üzemi határértékei

	Megnevezés	D kerékátmérő (mm)	Legkisebb érték (mm)	Legnagyobb érték (mm)
1 600 mm	Kerékpánt szélessége (BR) (legfeljebb 5 mm-es sorjával)	690 ≤ D ≤ 1 016	137	139
	Nyomkarima vastagsága (Sd)	690 ≤ D ≤ 1 016	26	33
	Nyomkarima magassága (Sh)	690 ≤ D ≤ 1 016	28	38
	Nyomkarima felülete (qR)	690 ≤ D ≤ 1 016	6,5	—

Az Egyesült Királyság különleges esete Észak-Írország tekintetében (»P«)

A kerékpárok és kerekek (az 1. és 2. ábrán meghatározott) geometriai méreteinek meg kell felelniük a 22. táblázatban meghatározott határértékeknek:

22. táblázat

A kerékpárok és a kerekek geometriai méreteinek üzemi határértékei

	Megnevezés	D kerékátmérő (mm)	Legkisebb érték (mm)	Legnagyobb érték (mm)
1 600 mm	Futófelületek közötti távolság (SR) SR = AR+Sd,bal+Sd, jobb	690 ≤ D ≤ 1 016	1 573	1 593,3
	Hátoldalak közötti távolság (AR)	690 ≤ D ≤ 1 016	1 521	1 527,3
	A kerékpánt szélessége (BR) (legfeljebb 5 mm-es sorjával)	690 ≤ D ≤ 1 016	127	139
	Nyomkarima vastagsága (Sd)	690 ≤ D ≤ 1 016	24	33
	Nyomkarima magassága (Sh)	690 ≤ D ≤ 1 016	28	38
	Nyomkarima felülete (qR)	690 ≤ D ≤ 1 016	6,5	—

Spanyolország különleges esete az 1 668 mm-es nyomtáv tekintetében (»P«)

A D ≥ 840 mm kerékátmérő nyomkarima-vastagságának (Sd) minimumértékét 25 mm-ben kell meghatározni.

A 330 mm ≤ D < 840 mm közötti kerékátmérő esetében 27,5 mm-es minimumértéket kell meghatározni.

A Cseh Köztársaság különleges esete (»T0«)

Az irányításban nem érintett háromtengelyes forgóvázak belső kerekei esetében a kerekek geometriai méretének határértékei lehetnek alacsonyabbak az 1. és 2. táblázatban előírtaknál a nyomkarima-vastagság (Sd) és a futófelületek közötti távolság (SR) tekintetében.

7.3.2.6a. Legkisebb ívsugár (4.2.3.6.)

Írország különleges esete (»P«)

Az 1 600 mm-es nyomtávú rendszer esetében a vizsgálandó legkisebb ívsugár minden egység esetében 105 m.

7.3.2.7. Nincs használatban

7.3.2.8. Aerodinamikai hatások (4.2.6.2. pont)

Olaszország különleges esete (»P«)

Maximális nyomásingadozás alagutakban (4.2.6.2.3. pont):

A meglévő vonalakon való korlátozásmentes üzemhez, figyelembe véve számos, 250 km/h-s áthaladási sebességre tervezett 54 m2 keresztmetszetű, valamint 300 km/h-s áthaladási sebességre tervezett 82,5 m2 keresztmetszetű alagutat, a legalább 190 km/h-s legnagyobb tervezési sebességű egységeknek meg kell felelniük a 23. táblázatban megállapított követelményeknek.

23. táblázat

Az egyszerű, vízszintes, csőszerű alagútban egyedül közlekedő kölcsönösen átjárható vonatokra vonatkozó követelmények

	Méretezés	Referenciaeset		A referenciaeset kritériumai			Megengedett legnagyobb sebesség [km/h]
	Méretezés	Vtr [km/h]	Atu [m2]	ΔpN [Pa]	ΔpN + ΔpFr [Pa]	ΔpN + ΔpFr + ΔpT [Pa]	Megengedett legnagyobb sebesség [km/h]
Vtr,max < 250 km/h	GA vagy kisebb	200	53,6	≤ 1 750	≤ 3 000	≤ 3 700	≤ 210
	GB	200	53,6	≤ 1 750	≤ 3 000	≤ 3 700	≤ 210
	GC	200	53,6	≤ 1 750	≤ 3 000	≤ 3 700	≤ 210
Vtr,max < 250 km/h	GA vagy kisebb	200	53,6	≤ 1 195	≤ 2 145	≤ 3 105	< 250
	GB	200	53,6	≤ 1 285	≤ 2 310	≤ 3 340	< 250
	GC	200	53,6	≤ 1 350	≤ 2 530	≤ 3 455	< 250
Vtr,max ≥ 250 km/h	GA vagy kisebb	250	53,6	≤ 1 870	≤ 3 355	≤ 4 865	250
Vtr,max ≥ 250 km/h	GA vagy kisebb	250	63,0	≤ 1 460	≤ 2 620	≤ 3 800	> 250
	GB	250	63,0	≤ 1 550	≤ 2 780	≤ 4 020	> 250
	GC	250	63,0	≤ 1 600	≤ 3 000	≤ 4 100	> 250

Ha a jármű nem felel meg a fenti táblázatban megadott értékeknek (például ÁME-nak nem megfelelő jármű), üzemeltetési szabályok (például sebességkorlátozás) alkalmazására kerülhet sor.

7.3.2.8.a. Lámpák vezérlőszervei (4.2.7.1.4. pont)

Franciaország, Luxemburg, Belgium, Spanyolország, Svédország és Lengyelország különleges esete (»T0«)

Biztosítani kell, hogy a mozdonyvezető vészhelyzet jelzése érdekében villogó/felvillanó üzemmódra kapcsolhassa a fényszórókat.

7.3.2.9. Nincs használatban

7.3.2.10. Nincs használatban

7.3.2.11. Feszültség- és frekvenciatartományon belüli üzem (4.2.8.2.2. pont)

Észtország különleges esete (»T1«)

A 3,0 kV-os egyenáramú rendszereken történő üzemre tervezett villamos egységeknek alkalmasnak kell lenniük az energia alrendszerre vonatkozó ÁME 7.4.2.1.1. pontjában megadott feszültség- és frekvenciatartományokon belüli üzemre.

Franciaország különleges esete (»T2«)

A használatra vonatkozó korlátozások elkerülése érdekében az 1,5 kV-os egyenáramú vagy 25 kV-os váltakozó áramú rendszereken történő üzemre tervezett villamos egységeknek meg kell felelniük a jármű-nyilvántartásban ismertetett jellemzőknek (1.1.1.2.2.1.3. paraméterek) A meglévő vonalakon az álló helyzetben levő áramszedőkön (4.2.8.2.5. pont) felvett legnagyobb áram mértéke áramszedőnként 1,5 kV-os egyenáramú rendszereken alacsonyabb lehet az energia alrendszerről szóló ÁME 4.2.5. pontjában meghatározott határértékeknél; az áramszedőnként felvett legnagyobb áramot megfelelően kell korlátozni az e vonalakon történő üzemre tervezett villamos egységek esetében.

Lettország különleges esete (»T1«)

A 3,0 kV-os egyenáramú rendszereken történő üzemre tervezett villamos egységeknek alkalmasnak kell lenniük az energia alrendszerre vonatkozó ÁME 7.4.2.4.1. pontjában megadott feszültség- és frekvenciatartományokon belüli üzemre.

7.3.2.12. Visszatápláló fékek használata (4.2.8.2.3. pont)

Belgium különleges esete (»T2«)

A meglévő rendszerrel való műszaki kompatibilitás érdekében a felsővezetéken visszatáplált legnagyobb feszültség (az Umax2 az EN 50388-1:2022 szabvány 12.2.1. pontja szerint) 3 kV-os hálózaton nem haladhatja meg a 3,8 kV-ot.

A Cseh Köztársaság különleges esete (»T2«)

Svédország különleges esete (»T2«)

A meglévő rendszerrel való műszaki kompatibilitás érdekében a felsővezetéken visszatáplált legnagyobb feszültség (az Umax2 az EN 50388-1:2022 szabvány 12.2.1. pontja szerint) 15 kV-os hálózaton nem haladhatja meg a 17,5 kV-ot.

7.3.2.13. A munkavezetékkel való érintkezési magasság (vasúti járművek szintjén) (4.2.8.2.9.1.1. pont)

Hollandia különleges esete (»T0«)

Az 1 500 V-os egyenáramú hálózat korlátozásmentes eléréséhez az áramszedő legnagyobb magassága legfeljebb 5 860 mm.

7.3.2.14. Az áramszedőfej geometriája (4.2.8.2.9.2. pont)

Horvátország különleges esete (»T1«)

A 3 kV-os meglévő egyenáramú rendszeren való üzem céljából megengedett, hogy a villamos egységeket az EN 50367:2020+A1:2022 szabvány B.3. mellékletének B1. ábráján meghatározott 1 450 mm-es hosszúságú fejgeometriával rendelkező áramszedővel szereljék fel (a 4.2.8.2.9.2. pont szerinti követelmény helyett).

Finnország különleges esete (»T1«)

A meglévő rendszerrel való műszaki kompatibilitás érdekében az áramszedőfej szélessége nem haladhatja meg a 0,422 métert.

Franciaország különleges esete (»T2«)

A meglévő egyenáramú hálózaton – különösen a csak keskeny áramszedővel kompatibilis munkavezeték-rendszerrel rendelkező vonalakon –, valamint a Franciaországban és Svájcban való üzem céljából megengedett, hogy a villamos egységeket az EN 50367:2020+A1:2022 szabvány B.3. mellékletének B.1. ábráján meghatározott 1 450 mm-es hosszúságú fejgeometriával rendelkező áramszedővel szereljék fel (a 4.2.8.2.9.2. pont szerinti követelmény helyett).

Olaszország különleges esete (»T0«)

A meglévő 3 kV-os egyenáramú és 25 kV-os váltakozó áramú nagysebességű rendszereken (valamint a svájci 15 kV-os váltakozó áramú rendszeren) való üzem céljából megengedett, hogy a villamos egységeket az EN 50367: 2020+A1:2022 szabvány B.3. mellékletének B.1. ábráján meghatározott 1 450 mm-es hosszúságú fejgeometriával rendelkező áramszedővel szereljék fel (a 4.2.8.2.9.2. pont szerinti követelmény helyett).

Portugália különleges esete (»T0«)

A 25 kV-os 50 Hz-es meglévő rendszeren való üzem céljából megengedett, hogy a villamos egységeket az EN 50367:2020+A1:2022 szabvány B.3. mellékletének B.1. ábráján meghatározott 1 450 mm-es hosszúságú fejgeometriával rendelkező áramszedővel szereljék fel (a 4.2.8.2.9.2. pont szerinti követelmény helyett).

Az 1,5 kV-os meglévő egyenáramú rendszeren való üzem céljára megengedett, hogy a villamos egységeket 2 180 mm-es hosszúságú fejgeometriával rendelkező, az e célra bejelentett nemzeti szabályban ábrázolt áramszedővel szereljék fel (a 4.2.8.2.9.2. pont szerinti követelmény helyett).

Szlovénia különleges esete (»T0«)

A 3 kV-os meglévő egyenáramú rendszeren való üzem céljából megengedett, hogy a villamos egységeket az EN 50367:2020+A1:2022 szabvány B.3. mellékletének B.1. ábráján meghatározott 1 450 mm-es hosszúságú fejgeometriával rendelkező áramszedővel szereljék fel (a 4.2.8.2.9.2. pont szerinti követelmény helyett).

Svédország különleges esete (»T0«)

A meglévő rendszeren való üzem céljából megengedett, hogy a villamos egységeket az EN 50367:2020+A1:2022 szabvány B.3. mellékletének B.5. ábráján meghatározott 1 800 mm-es hosszúságú fejgeometriával rendelkező áramszedővel szereljék fel (a 4.2.8.2.9.2. pont szerinti követelmény helyett).

7.3.2.15. A csúszóbetét anyaga (4.2.8.2.9.4.2. pont)

Franciaország különleges esete (»P«)

A szén csúszóbetét fémtartalma súlyszázalékban kifejezve 60 %-ra emelhető az 1 500 V-os egyenáramú rendszereken történő használatkor.

7.3.2.16. Az áramszedő sarunyomása és dinamikai viselkedése (4.2.8.2.9.6. pont)

Franciaország különleges esete (»T2«)

A meglévő hálózattal való műszaki kompatibilitás érdekében az 1,5 kV-os egyenáramú vonalakon történő üzemre szánt villamos egységeket a 4.2.8.2.9.6. pont követelményein túlmenően validálni kell a következő átlagos sarunyomás-tartomány figyelembevételével:

70 N < Fm< 0,00178 * v2 + 110 N, 140 N értékkel álló helyzetben.

A megfelelőségértékelési eljárásnak (szimuláció és/vagy vizsgálat a 6.1.3.7. és a 6.2.3.20. pont szerint) figyelembe kell vennie a következő környezeti feltételeket:

nyári feltételek	:	környezeti hőmérséklet ≥ 35 °C; a csúszóbetét hőmérséklete > 50 °C a szimulációhoz;
téli feltételek	:	környezeti hőmérséklet ≥ 0 °C; a csúszóbetét hőmérséklete 0 °C a szimulációhoz.

Svédország különleges esete (»T2«)

A svédországi meglévő hálózattal való műszaki kompatibilitás érdekében az áramszedő statikus sarunyomásának meg kell felelnie az EN 50367:2020+A1:2022 szabvány B. melléklete B3. táblázata SE. oszlopának (55 N). Az e követelményekkel való kompatibilitást a jármű műszaki dokumentumában kell meghatározni.

A Csatorna-alagút különleges esete (»P«)

A meglévő vonalakkal való műszaki kompatibilitás érdekében a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelem szintjén történő ellenőrzés (5.3.10. és 6.1.3.7. pont) igazolja az áramszedő azon képességét, hogy áramot tud felvenni az 5 920 mm és 6 020 mm közötti további munkavezeték-magasság tartományában is.

7.3.2.17. Nincs használatban

7.3.2.18. Nincs használatban

7.3.2.19. Nincs használatban

7.3.2.20. Tűzbiztonság és evakuálás (4.2.10. pont)

Olaszország különleges esete (»T0«)

Az alábbiakban részletesen szerepelnek a meglévő olaszországi alagutakban üzemeltetni kívánt egységekre vonatkozó további előírások.

Tűzérzékelő rendszerek (4.2.10.3.2. és 6.2.3.23. pont)

A 6.2.3.23. pontban meghatározott területeken kívül tűzérzékelő rendszereket kell telepíteni az utasok és a vonat személyzete által használt valamennyi területre.

Személyszállító vasúti járműveken használandó tűzgátló és tűzoltó rendszerek (4.2.10.3.4. pont)

A 4.2.10.3.4. pont követelményein kívül az A. és B. kategóriájú személyszállító vasúti járműveket fel kell szerelni aktív tűzgátló és tűzoltó rendszerekkel is.

A tűzgátló és tűzoltó rendszereket az automatikus tűzoltó rendszerekre vonatkozóan bejelentett nemzeti szabályok szerint kell értékelni.

A 4.2.10.3.4. pont követelményein kívül az A. és B. kategóriájú személyszállító vasúti járművek valamennyi műszaki területét is fel kell szerelni automatikus tűzgátló és tűzoltó rendszerekkel.

Tehervonati mozdonyok és önjáró teherszállító egységek: tűzvédelmi intézkedések (4.2.10.3.5. pont) és működőképesség (4.2.10.4.4. pont)

A 4.2.10.3.5. pont követelményein kívül a tehervonati mozdonyok és az önjáró teherszállító egységek valamennyi műszaki területét is fel kell szerelni automatikus tűzgátló és tűzoltó rendszerekkel.

A 4.2.10.4.4. pont követelményein kívül a tehervonati mozdonyok és az önjáró teherszállító egységek működőképességének meg kell egyeznie a B. kategóriájú személyszállító vasúti járművek működőképességével.

Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés:

Legkésőbb 2025. július 31-ig a tagállam jelentést nyújt be a Bizottságnak a fenti kiegészítő előírások lehetséges alternatíváiról annak érdekében, hogy megszüntesse vagy jelentősen csökkentse azokat a korlátokat, amelyek az alagutaknak az ÁME-kkal való meg nem felelése miatt a járművekre vonatkoznak.

7.3.2.21. Működőképesség (4.2.10.4.4. pont), valamint tűzgátló és tűzoltó rendszerek (4.2.10.3.4.)

A Csatorna-alagút különleges esete (»P«)

A Csatorna-alagútban üzemeltetni kívánt személyszállító járműveknek az alagút hosszát figyelembe véve a B. kategóriába kell tartozniuk.

A biztonságos területtel rendelkező tűzoltási pontok hiánya miatt (lásd a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME 4.2.1.7. pontját) ezen ÁME alábbi pontjai a következőképpen módosulnak:

4.2.10.4.4. (3) pont:

A Csatorna-alagútban üzemeltetni kívánt személyszállító vasúti járművek működőképességét a J-1. függelék 33. hivatkozásában említett előírás alkalmazásával kell igazolni, amelyben a 2. típusú tűzzel érintett rendszerfunkció a fékezés és a vontatás; ezeket a funkciókat a következő körülmények között kell értékelni:

—	30 perces időtartamon át legalább 100 km/h sebességnél, vagy

—	15 perces időtartamon át legalább 80 km/h sebességnél (a 4.2.10.4.4. pont szerint) a Csatorna-alagút biztonsági hatósága által e célra bejelentett nemzeti szabályban meghatározott feltétellel.

4.2.10.3.4. (3) és 4.2.10.3.4. (4) pont:

Amennyiben a működőképességet a fenti pont szerinti 30 perces időtartamra határozzák meg, a vezetőfülke és a mögötte lévő fülke közötti tűzvédelmi gátnak (feltételezve, hogy a tűz a hátsó fülkében keletkezik) legalább 30 percig (15 perc helyett) meg kell felelnie a szerkezeti követelményeknek.

Amennyiben a működőképességet a fenti pont szerinti 30 perces időtartamra határozzák meg, valamint olyan személyszállító kocsi esetében, amelynek végein nincs kijárat (utasok által használt vészkijárat), a hőnek és a tűzből származó anyagoknak a vonat többi részére történő átterjedését megakadályozó intézkedéseket (teljes keresztmetszetű válaszfalak vagy más tűzgátló és tűzoltó rendszerek, a belső égésű motor/elektromos tápvezeték/hajtómű és az utasok/személyzet által használt területek közötti tűzvédelmi gátak) úgy kell megtervezni, hogy legalább 30 percig (15 perc helyett) védelmet nyújtsanak a tűz ellen.

7.3.2.22. Az illemhelyürítő rendszer kapcsolódási pontja (4.2.11.3. pont)

Finnország különleges esete (»P«)

A 4.2.11.3. pontban meghatározottak helyett vagy mellett megengedett az illemhelyürítő és az egészségügyi hulladéktartály öblítésére szolgáló rendszerben a finn hálózat pálya menti építményeivel az AI1. ábra szerint kompatibilis csatlakozások elhelyezése.

AI1. ábra

Illemhelytartály ürítőcsatlakozója

SFS 4428 gyorscsatlakozó, A csatlakozóméret, DN80-as méret

Anyag: saválló rozsdamentes acél

Tömítés az ellencsatlakozó oldalán

Külön meghatározás az SFS 4428 szabványban

7.3.2.23. Vízfeltöltő csatlakozás (4.2.11.5. pont)

Finnország különleges esete (»P«)

A 4.2.11.5. pontban meghatározottak helyett vagy mellett megengedett a finn hálózat pálya menti építményeivel az AII1. ábra szerint kompatibilis vízfeltöltő csatlakozások elhelyezése.

AII1. ábra:

Vízfeltöltő illesztő csatlakozások

Típus: C csatlakozó NCU1 tűzoltáshoz

Anyag: sárgaréz vagy alumínium

Külön meghatározás az SFS 3802 szabványban (a tömítést az egyes csatlakozógyártók határozzák meg).

Írország és az Egyesült Királyság különleges esete Észak-Írország tekintetében (»P«)

Az ÁME 4.2.11.5. pontjában meghatározottak helyett vagy mellett megengedett fúvókás típusú vízfeltöltő csatlakozás felszerelése. A fúvókás típusú vízfeltöltő csatlakozásnak meg kell felelnie az e célra bejelentett nemzeti műszaki szabályok követelményeinek.

7.3.2.24. A vonatok tárolására vonatkozó külön követelmények (4.2.11.6. pont)

Írország és az Egyesült Királyság különleges esete Észak-Írország tekintetében (»P«)

Az álló vonatok pálya menti áramellátásának meg kell felelnie az e célra bejelentett nemzeti műszaki szabályok követelményeinek.

7.3.2.25. Üzemanyagtöltő berendezés (4.2.11.7. pont)

Finnország különleges esete (»P«)

A finn hálózaton való üzemanyagtöltéshez a dízel üzemanyagtöltő csatlakozással ellátott egységek üzemanyagtartályát fel kell szerelni az SFS 5684 és SFS 5685 szabvány szerinti túlfolyás-szabályozóval.

Írország és az Egyesült Királyság különleges esete Észak-Írország tekintetében (»P«)

Az üzemanyagtöltő berendezés kapcsolódási pontjának meg kell felelnie az e célra bejelentett nemzeti műszaki szabályok követelményeinek.

7.3.2.26. Harmadik országból érkező járművek (általános előírások)

Finnország különleges esete (»P«)

A Finnország és harmadik országok között az 1 520 mm-es hálózaton zajló forgalomban a finn 1 524 mm-es hálózaton használatos, harmadik országbeli vasúti járművek tekintetében megengedett az ezen ÁME-ban rögzített követelmények helyett nemzeti műszaki szabályok alkalmazása.

7.3.2.27. Nincs használatban”

163.

A 7.4. pont helyébe a következő pont lép:

„7.4. Különleges környezeti feltételek

Ausztriára vonatkozó különleges feltételek

Téli időjárási körülmények között Ausztriába a következő feltételek teljesítésével lehet korlátozásmentesen belépni:

—	biztosítani kell, hogy a 4.2.6.1.2. pontban szélsőséges havazás, jegesedés vagy jégeső esetén meghatározottak szerint a terelőlap nagyobb teljesítményre legyen képes a hó eltávolítása érdekében,

—	a mozdonyokat és vonófejeket homokszóró eszközökkel kell felszerelni.

Bulgáriára vonatkozó különleges feltételek

Téli időjárási körülmények között Bulgáriába a következő feltételek teljesítésével lehet korlátozásmentesen belépni:

—	a mozdonyokat és vasúti motorkocsikat homokszóró eszközökkel kell felszerelni.

Horvátországra vonatkozó különleges feltételek

Téli időjárási körülmények között Horvátországba a következő feltételek teljesítésével lehet korlátozásmentesen belépni:

—	a vontatójárműveket és vezetőfülkével rendelkező járműveket homokszóró eszközökkel kell felszerelni.

Észtországra, Lettországra és Litvániára vonatkozó különleges feltételek

Az észt, lett és litván hálózat vasúti járműveinek téli időjárási körülmények közötti korlátozásmentes használatához igazolni kell, hogy a járművek megfelelnek a következő követelményeknek:

—	a 4.2.6.1.1. pontban meghatározott T2-es hőmérsékleti övezetet kell választani,

—	a 4.2.6.1.2. pontban meghatározott, havazás, jegesedés és jégeső esetén fennálló szélsőséges viszonyokat kell kiválasztani a »hófúvás« esetének kizárásával.

Finnországra vonatkozó különleges feltételek

A finn hálózat vasúti járműveinek téli időjárási körülmények közötti korlátozásmentes használatához igazolni kell, hogy a járművek megfelelnek a következő követelményeknek:

—	a 4.2.6.1.1. pontban meghatározott T2-es hőmérsékleti övezetet kell választani,

—	a 4.2.6.1.2. pontban meghatározott, havazás, jegesedés és jégeső esetén fennálló szélsőséges viszonyokat kell kiválasztani a »hófúvás« esetének kizárásával.

—

a fékrendszert illetően, téli időjárási körülmények között Finnországba a következő feltételek teljesítésével lehet korlátozásmentesen belépni:

—	a 140 km/h-t meghaladó névleges sebességű vonatszerelvény vagy személykocsi forgóvázainak legalább felét mágneses sínfékkel szerelték fel,

—	a 180 km/h-t meghaladó névleges sebességű vonatszerelvény vagy személykocsi összes forgóvázát mágneses sínfékkel szerelték fel.

Franciaországra vonatkozó különleges feltételek

Téli időjárási körülmények között Franciaországba a következő feltételek teljesítésével lehet korlátozásmentesen belépni:

—	a mozdonyokat és vonófejeket homokszóró eszközökkel kell felszerelni.

Németországra vonatkozó különleges feltételek

Téli időjárási körülmények között Németországba a következő feltételek teljesítésével lehet korlátozásmentesen belépni:

—	a mozdonyokat és vonófejeket homokszóró eszközökkel kell felszerelni.

Görögországra vonatkozó különleges feltételek

Nyári időjárási körülmények között a görög hálózat korlátozásmentes használatához a 4.2.6.1.1. pontban meghatározott T3-as hőmérsékleti övezetet kell választani.

Téli időjárási körülmények között Görögországba a következő feltételek teljesítésével lehet korlátozásmentesen belépni:

—	a vontatójárműveket homokszóró eszközökkel kell felszerelni.

Portugáliára vonatkozó különleges feltételek

A portugál hálózat korlátozásmentes használatához:

a)	nyári időjárási körülmények között a 4.2.6.1.1. pontban meghatározott T3-as hőmérsékleti övezetet kell választani,

b)	téli időjárási körülmények között a mozdonyokat homokszóró eszközökkel kell felszerelni.

Spanyolországra vonatkozó különleges feltételek

Nyári időjárási körülmények között a spanyol hálózat korlátozásmentes használatához a 4.2.6.1.1. pontban meghatározott T3-as hőmérsékleti övezetet kell választani.

Svédországra vonatkozó különleges feltételek

A svéd hálózat vasúti járműveinek téli időjárási körülmények közötti korlátozásmentes használatához igazolni kell, hogy a járművek megfelelnek a következő követelményeknek:

—	a 4.2.6.1.1. pontban meghatározott T2-es hőmérsékleti övezetet kell választani,

—	a 4.2.6.1.2. pontban meghatározott, havazás, jegesedés és jégeső esetén fennálló szélsőséges viszonyokat kell választani.”

164.

A 7.5. pont helyébe a következő pont lép:

„7.5. A felülvizsgálatkor vagy az ügynökség más tevékenységei során figyelembe veendő szempontok

Az ezen ÁME készítése során végzett elemzés nyomán az EU vasúti rendszerének jövőbeni fejlesztése szempontjából fontos, sajátos szempontokat határoztak meg.

Ezek a szempontok 3 csoportba sorolhatóak:

1.	amelyekre az ÁME felülvizsgálatakor a megfelelő előírások esetleges fejlesztésének lehetőségével már ebben az ÁME-ban alapvető paraméter vonatkozik;

2.	amelyeket a jelenlegi technikai feltételek mellett nem tekintenek alapvető paraméternek, de amelyek kutatási projektek tárgyát képezik;

3.	amelyek az EU vasúti rendszeréhez kapcsolódó, folyamatban lévő vizsgálatok szempontjából lényegesek, és nem tartoznak ÁME-k alkalmazási körébe.

Az ÁME 4.2. pontjának tagolása szerint felépülő szempontok meghatározására az alábbiakban kerül sor.

7.5.1. Ezen ÁME alapvető paramétereihez kapcsolódó szempontok

7.5.1.1. Tengelyterhelési paraméter (4.2.3.2.1. pont)

Ez az alapvető paraméter az infrastruktúra és a vasúti járművek között a függőleges terhelés tekintetében meglévő kapcsolódási pontra vonatkozik.

További fejlesztésekre van szükség az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzéséhez a járművek statikus és dinamikus kompatibilitása tekintetében.

Ami a dinamikus kompatibilitást illeti, a járművekre vonatkozóan még nem áll rendelkezésre harmonizált osztályozási módszer, ideértve a nagysebességű terhelési modell (HSLM) kompatibilitására vonatkozó követelményeket is:

—

a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME követelményeit tovább kell fejleszteni a CEN keretében elért eredmények alapján, az EN1991-2 szabvány E. mellékletének a dinamikus kompatibilitásra vonatkozó követelményekkel való megerősítésével, ideértve a HSLM-kompatibilis szerkezetekkel való kompatibilitást is,

—	a járműkonstrukciónak a nagysebességű terhelési modellel (HSLM) való megfelelőségére vonatkozóan új alapvető tervezési jellemzőket kell létrehozni,

—	a vasúti infrastruktúra-nyilvántartás (RINF) és az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása (ERATV) alapján az üzemeltetésre vonatkozó ÁME D.1. függelékében ennek megfelelően harmonizált útvonal-összeegyeztethetőségi ellenőrzési eljárást kell figyelembe venni,

—	a vasúti infrastruktúra-nyilvántartás (RINF) 1.1.1.1.2.4.4. paraméterénél előírt dokumentumokat az automatikus útvonal-összeegyeztethetőségi ellenőrzések megkönnyítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kell.

7.5.1.2. Nincs használatban

7.5.1.3. Zúzottkő-ágyazatú vágányokat érő aerodinamikai hatás (4.2.6.2.5. pont)

A zúzottkő-ágyazatú vágányokat érő aerodinamikai hatásokra vonatkozó követelményeket a 250 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű egységekre határozták meg.

Mivel a technika jelenlegi állása nem teszi lehetővé harmonizált követelmény vagy értékelési módszer előírását, az ÁME lehetővé teszi a nemzeti szabályok alkalmazását.

Ezt felül kell majd vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a következőket:

—	az ágyazatfelkapási események és azok biztonságra gyakorolt hatásának (ha van) vizsgálata;

—	az EU-ban alkalmazandó harmonizált, költséghatékony módszertan kidolgozása.

7.5.2. Az ÁME alapvető paramétereihez nem kapcsolódó, de kutatási projektek tárgyát képező szempontok

7.5.2.1. Nincs használatban

7.5.2.2. Az adott felhasználási területre nem korlátozódó típusengedély és/vagy forgalombahozatali engedély beszerzésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatos további tevékenységek

A mozdonyok és személykocsik szabad mozgásának megkönnyítése érdekében a 7.1.1.5. pontban kidolgozásra kerültek az adott hálózatra nem korlátozódó forgalombahozatali engedéllyel kapcsolatos feltételek.

Ezeket a rendelkezéseket ki kell egészíteni az interferenciaáramok és mágneses mezők egységszintű harmonizált határértékeivel, akár a befolyásoló egységre meghatározott érték százalékában, akár abszolút határértékként. A harmonizált határértékek az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 13. cikkében és a várhatóan 2024-ben közzéteendő EN 50728 szabványban említett különleges esetek vagy műszaki dokumentumok alapján kerülnek meghatározásra.

A 7.1.1.5.2. pontban pontosítani kell az általános üzemre szánt kocsik kapcsolódási pontjainak műszaki leírását, amely megkönnyíti az említett (új és meglévő) kocsik helyettesíthetőségét.

7.5.2.3. A járművek kerékpár-szállításra szolgáló helyekkel való felszerelése – Az utasok jogairól szóló rendelet hatása

Az (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*19) 6. cikkének (4) bekezdése meghatározza a járművek kerékpárhelyekkel való felszerelésére vonatkozó követelményeket.

Kerékpárhelyeket a következő esetekben kell biztosítani:

—	az utastér elrendezését és berendezését érintő jelentős átalakításkor, és

—	amennyiben a meglévő járművek fent említett korszerűsítése új forgalombahozatali járműengedélyt tesz szükségessé.

A 7.1.2.2. (1) pontban meghatározott elv szerint az utastér elrendezésén és berendezésén kívüli egyéb részeket és alapvető paramétereket érintő jelentősebb korszerűsítések nem vonhatják maguk után a jármű kerékpárhelyekkel való felszerelését.

(*19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/782 rendelete (2021. április 29.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (átdolgozás), (HL L 172., 2021.5.17., 1. o.).” "

165.

A függelékek a következőképpen módosulnak:

A tartalomjegyzék helyébe a következő szöveg lép:

„A. függelék:

Nincs használatban

B. függelék:

1 520 mm-es nyomtávú rendszer (»T«)

C. függelék:

Vasúti munkagépekre vonatkozó különleges rendelkezések

D. függelék:

Nincs használatban

E. függelék:

A mozdonyvezető testméretei

F. függelék:

Kilátás előre

G. függelék:

Szervizelés

H. függelék:

A jármű-alrendszer értékelése

I. függelék:

Műszaki előírással nem szabályozott szempontok (nyitott kérdések)

J. függelék:

Az ebben az ÁME-ban említett műszaki előírások

J-1. függelék:

Szabványok és normatív dokumentumok

J-2. függelék:

Műszaki dokumentumok

K. függelék:

A mágneses sínfék új záróelemeinek ellenőrzési eljárása

L. függelék:

A követelményeket és az átmeneti rendszereket érintő módosítások”

A C. függelék helyébe a következő függelék lép:

„C. FÜGGELÉK

Vasúti munkagépekre vonatkozó különleges rendelkezések

C.1. A jármű szerkezetének szilárdsága

A 4.2.2.4. pontban előírt követelmények a következőkkel egészülnek ki:

A gép vázának ellen kell állnia a J-1. függelék 1. hivatkozásában említett előírásban vagy a J-1. függelék 51. hivatkozásában említett előírásban meghatározott statikus erőknek az előírásokban megadott megengedett értékek túllépése nélkül.

A J-1. függelék 51. hivatkozásában említett előírás megfelelő strukturális kategóriája a következő:

—	az olyan gépek esetében, amelyeknek szalasztásos vagy gurítódombos tolatása nem megengedett: F-II;

—	az összes többi gép esetében: F-I.

A J-1. függelék 1. hivatkozásának 13. táblázatában vagy a J-1. függelék 51. hivatkozásának 10. táblázatában említett előírás szerint az x irányban történő gyorsulás ± 3 g.

C.2. Emelés és felbakolás

A gép felépítményén emelési pontok találhatók, amelyeknél fogva az egész gép biztonságosan emelhető. Meg kell határozni az emelési pontok helyét.

A javítás vagy karbantartás, illetve a vágányra helyezés során végzett munka elősegítése érdekében a gépeket mindkét hosszanti oldalukon legalább két emelési ponttal kell ellátni, amelyeknél fogva a gép üres vagy terhelt állapotban felemelhető.

Az emelőeszközök pozicionálásának lehetővé tétele érdekében az emelési pontok alatt szabad helyet kell hagyni, amelyet a jármű el nem távolítható alkatrészei nem takarhatnak ki. A terhelési körülményeknek meg kell felelniük a C.1. függelékben választott állapotoknak, és azoknak a szerelőműhelyi és szervizelési körülmények közötti emelésre is alkalmazandónak kell lenniük.

C.3. Menetdinamikai viselkedés

A menetjellemzők meghatározhatók üzemi tesztekkel, vagy az ezen ÁME 4.2.3.4.2. pontjában ismertetett hasonló, jóváhagyott típusú gépre történő hivatkozással, illetve szimulációval. A menetviselkedés igazolható a J-1. függelék 9. hivatkozásában említett előírásban leírt tesztek szimulálásával (az alább meghatározott kivétellel), amennyiben rendelkezésre áll a reprezentatív vágány és a gép üzemi feltételei tekintetében validált modell.

A következő további eltérések alkalmazandók:

i.	Az ilyen típusú gépekre előírt egyszerűsített módszert mindig el kell fogadni.

ii.	Ha a szükséges tesztsebesség elérésére maga a gép nem képes, a gépet a vizsgálatokhoz vontatni kell.

A menetjellemzők szimulációjához a gépmodellt a modell eredményeinek az ugyanolyan vágányjellemzőkkel végzett üzemi vizsgálatok eredményeivel való összehasonlítása útján kell validálni.

A validált modell a felfüggesztést megfelelően terhelő tényleges üzemi teszttel ellenőrzött szimulációs modell, amely esetében szoros összefüggés van az üzemi teszt eredményei, valamint az ugyanazon tesztvágányra vonatkozó szimulációs modellből eredő előrejelzések között.

C.4. Gyorsulás legnagyobb sebességen

Speciális járművek esetében a 4.2.8.1.2. (5) pont szerinti maradék gyorsulásra vonatkozó követelmény nem alkalmazandó.

c)	A D. függelék szövege helyébe a következő szöveg lép: „Nincs használatban”.

Az E. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„E. FÜGGELÉK

A mozdonyvezető testméretei

Az alábbi adatok a legkorszerűbb ismereteken alapulnak, és ezeket kell használni.

—	A legalacsonyabb és a legmagasabb vonatvezetők alapvető testméretei: A J-1. függelék 62. hivatkozásában említett előírásban megadott méreteket kell figyelembe venni.

Az F. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„F. FÜGGELÉK

Kilátás előre

F.1. Általános előírások

A vezetőfülkét úgy kell kialakítani, hogy segítse a mozdonyvezetőt a vezetési feladatok részét képező összes külső információ észlelésében, és hogy védje a külső zavaró vizuális forrásoktól. Ez a következőket foglalja magában:

—	mérsékelni kell a szélvédő alsó szélének csillogását, amely a mozdonyvezető fáradását okozhatja,

—	védelmet kell biztosítani a mozdonyvezető számára a nap fényének és a szembejövő vonatok fényszórójának vakítása ellen anélkül, hogy ez a külső jelek, jelzések és más vizuális információk észlelésének rovására menne,

—	a vezetőfülke berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy azok ne takarhassák el a külső információkat a mozdonyvezető elől, illetve ne torzíthassák el őket,

—	az ablakok mérete, elhelyezkedése, alakja és felülete (a karbantartást is beleértve) nem akadályozhatja a mozdonyvezetőt a kilátásban; ezeket úgy kell kialakítani, hogy támogassák a mozdonyvezetői feladat végzését,

—	a szélvédőmosó és -tisztító eszközök helyzetükből, típusukból és minőségükből adódóan biztosítják a megfelelő kilátást a legtöbb időjárási és üzemi feltétel esetén; ezeket úgy kell kialakítani, hogy ne akadályozzák a mozdonyvezető szabad kilátását.

—	A vezetőfülkét úgy kell kialakítani, hogy a mozdonyvezető vezetés közben a menetiránynak megfelelően helyezkedjen el.

—	A vezetőfülkét úgy kell kialakítani, hogy a vezető álló és/vagy ülő helyzetből tisztán és akadálymentesen láthasson ki az egyenes vágány és a pálya mindkét oldalán elhelyezett rögzített jelzéseknek a J-1. függelék 62. hivatkozásában említett előírásban meghatározottak szerint történő észleléséhez.

A fenti függelékben ismertetett szabályok egyenes vágányon és legalább 300 m sugarú íven minden irányba történő kilátási feltételekre vonatkoznak. Ezek a mozdonyvezető helyzetére alkalmazandók.

Megjegyzések:

A két vezetőüléssel felszerelt vezetőfülkék (két vezetőállással ellátott változat) esetében ezek az előírások két ülőhelyzetre vonatkoznak.

A középső vezetőfülkével rendelkező mozdonyok és speciális járművek esetében az ÁME 4.2.9.1.3.1. pontja határozza meg a különleges feltételeket.

F.2. A jármű vágányhoz viszonyított referenciahelyzete:

A J-1. függelék 62. hivatkozásában említett előírás alkalmazandó.

A tartozékokat és hasznos terhet a J-1. függelék 6. hivatkozásában említett előírásban és a 4.2.2.10. pontban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

F.3. Referenciahelyzet a kísérőszemélyzet kilátásához

A J-1. függelék 62. hivatkozásában említett előírás alkalmazandó.

Ülő helyzetben a mozdonyvezető szeme és a szélvédő közötti távolságnak legalább 500 mm-nek kell lennie.

F.4. Kilátási feltételek

A J-1. függelék 62. hivatkozásában említett előírás alkalmazandó.

A H. függelékben a H.1. táblázat a következőképpen módosul:

i.	a módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti;

ii.

az „Az álló helyzetű villamos vontatójármű legnagyobb áramerőssége egyenáramú rendszerek esetében” sor helyébe a következő szöveg lép:

„Legnagyobb áramfelvétel álló helyzetben

4.2.8.2.5.

X (csak egyenáramú rendszerek esetében)

n.a.

—”

iii.	a „Zavarok a rendszer energiaellátásában” cím helyébe a „Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú rendszerek esetében” szöveg lép;

iv.	a „Dízel- és más belsőégésű vontatási rendszerek” sort el kell hagyni;

v.	a módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti;

vi.	a „Vízfeltöltő berendezés” sort el kell hagyni.

Az I. függelék helyébe a következő függelék lép:

„I. Függelék

Műszaki előírással nem szabályozott szempontok

(nyitott kérdések)

A jármű és az adott hálózat között műszaki kompatibilitáshoz kapcsolódó nyitott kérdések:

A jármű-alrendszer elemei	Ezen ÁME pontja	Az ezen ÁME hatálya alá nem tartozó műszaki szempontok	Megjegyzések
Vonatérzékelő rendszerekkel való kompatibilitás	4.2.3.3.1.	Lásd a J-2. függelék A. hivatkozásában említett előírást	A vasúti ellenőrző-irányító és jelző rendszerre vonatkozó ÁME-ban is szereplő nyitott kérdések
Menetdinamikai viselkedés 1 520 mm-es nyomtávú rendszeren	4.2.3.4.2. 4.2.3.4.3.	Menetdinamikai viselkedés Egyenértékű kúposság	Az ÁME-ban említett normatív dokumentumok az 1 435 mm-es rendszeren szerzett tapasztalatokon alapulnak
Egyenértékű kúposság az 1 600 mm-es nyomtávú rendszer esetében	4.2.3.4.3.	Menetdinamikai viselkedés Egyenértékű kúposság	Az ÁME-ban említett normatív dokumentumok az 1 435 mm-es rendszeren szerzett tapasztalatokon alapulnak
A tapadási feltételektől független fékrendszer	4.2.4.8.3.	Örvényáramú sínfék	Az örvényáramú sínfék használatának feltételei a vágánnyal való műszaki kompatibilitás tekintetében nincsenek harmonizálva
Zúzottkő-ágyazatú vágányokat érő aerodinamikai hatás > 250 km/h legnagyobb tervezési sebességű járművek esetében	4.2.6.2.5.	A zúzott kő felverődéséből adódó kockázatok korlátok közé szorítására és megfelelőségértékelés	Folyamatban lévő munka a CEN keretében Nyitott kérdés a vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME-ban is

A jármű és a hálózat műszaki kompatibilitásához nem kapcsolódó nyitott kérdések:

A jármű-alrendszer elemei	Ezen ÁME pontja	Az ezen ÁME hatálya alá nem tartozó műszaki szempontok	Megjegyzések
Tűzgátló és tűzoltó rendszerek	4.2.10.3.4.	A tűzgátló és tűzoltó rendszerek megfelelőségértékelése a nem teljes válaszfalak kivételével	A tűzoltás és a füst elleni védelem hatékonyságának értékelési eljárása a CEN szerint, az ERA szabványkiadási kérelmére”

A J. függelék helyébe a következő függelék lép:

„J. függelék

Az ebben az ÁME-ban említett műszaki előírások

J-1 Szabványok és normatív dokumentumok

Hivatkozás	Vizsgálandó jellemzők	ÁME pont	Szabványok kötelező pontjai
1.	EN 12663-1:2010+A1:2014 Vasúti alkalmazások – Vasúti járművek kocsiszekrényeinek szerkezeti követelményei – 1. rész: Mozdonyok és személykocsik (és a teherkocsik alternatív módszere)
1.1.	Belső kapcsolókészülék csuklós egységekhez	4.2.2.2.2. (3)	6.5.3., 6.7.5.
1.2.	A jármű szerkezetének szilárdsága – általános előírás	4.2.2.4. (3)	5.1., 5.2., 5.3., 5.4., 5.6.
1.3.	A jármű szerkezetének szilárdsága – ellenőrzési módszer	4.2.2.4. (4)	9.2., 9.3.
1.4.	A jármű szerkezetének szilárdsága – vasúti munkagépekre vonatkozó alternatív követelmények	C. függelék C.1. pont	6.1–6.5.
1.5.	Emelés és felbakolás – szerkezeti kialakítás terhelései	4.2.2.6. (9)	6.3.2., 6.3.3.
1.6.	Emelés és felbakolás – teherbírás igazolása	4.2.2.6. (9)	9.2., 9.3.
1.7.	Berendezések rögzítése a kocsiszekrényhez	4.2.2.7. (3)	6.5.2., 6.7.3.
1.8.	A forgóvázkeret szerkezeti kialakítása – a forgóvázat a kocsiszekrénnyel összekapcsoló szerkezet	4.2.3.5.1. (2)	6.5.1., 6.7.2.
2.	EN 16839:2022 Vasúti alkalmazások – Vasúti jármű – Mellgerenda kialakítása
2.1.	A személyzet hozzáférése össze- és szétkapcsolást biztosító berendezésekhez – a tolatószemélyzet műveleti helye	4.2.2.2.5. (2)	4.
2.2.	Kapcsolókészülék a vonat végén – az egységek közötti kompatibilitás – kézi, UIC típus Ütközők és csavaros kapcsolórendszer	4.2.2.2.3. (b) (b-2) (1)	5., 6.
2.3.	A fékvezetékek és a féktömlők, valamint a kapcsolókészülékek és a csapok méretei és elrendezése	4.2.2.2.3. (b) (b-2) (2)	7., 8.
2.4.	Mentésre szolgáló kapcsolókészülék – kapcsolódási pont a vontatóegységgel	4.2.2.2.4. (3) (a)	7.
3.	EN 15227:2020 Vasúti alkalmazások – A vasúti járművek ütközésbiztonsági követelményei
3.1.	Passzív biztonság – általános előírás	4.2.2.5.	4., 5., 6., 7. és B., C., D. melléklet (kivéve A. melléklet)
3.2.	Passzív biztonság – osztályozás	4.2.2.5. (5)	5.1., 1. táblázat
3.3.	Passzív biztonság – forgatókönyvek	4.2.2.5. (6)	5.2., 5.3., 5.4. (kivéve A. melléklet)
3.4.	Passzív biztonság – követelmények	4.2.2.5. (7)	6.1., 6.2., 6.3., 6.4. (kivéve A. melléklet)
3.5.	Passzív biztonság – terelőlap	4.2.2.5. (8)	6.5.1.
3.6.	Pályakotró	4.2.3.7.	6.6.1.
3.7.	Környezeti feltételek – terelőlap	4.2.6.1.2. (4)	6.5.1.
4.	EN 16404:2016 Vasúti alkalmazások – Vasúti járművek sínre visszahelyezésének és helyreállításának követelményei
4.1.	Emelés és felbakolás – állandó helyű pontok geometriai elhelyezkedése	4.2.2.6. (7)	5.2., 5.3.
4.2.	Emelés és felbakolás – változtatható helyű pontok geometriai elhelyezkedése	4.2.2.6. (7)	5.2., 5.3.
5.	EN 15877-2:2013 Vasúti alkalmazások – Vasúti járművek megjelölése – 2. rész: Külső jelölések a személykocsikon, a motorkocsikon, a mozdonyokon és a pályaépítő gépeken
5.1.	Emelés és felbakolás – jelölés	4.2.2.6. (8)	4.5.19.
5.2.	Általános üzemre használni kívánt vasúti kocsik	7.1.1.5.1. (23)	4.5.5.1., 4.5.6.3.
6.	EN 15663:2017+A1:2018 Vasúti alkalmazások – Járművek referenciatömege
6.1.	Terhelési körülmények és mérlegelt tömeg – terhelési körülmények	4.2.2.10. (1)	4.5.
6.2.	Terhelési körülmények és mérlegelt tömeg – terhelési körülményekre vonatkozó hipotézis	4.2.2.10. (2)	4.1., 4.2., 4.3., 4.4., 4.5., 5., 6., 7.1., 7.2., 7.3. (tervezési körülmények)
7.	EN 15273-2:2013+A1:2016 Vasúti alkalmazások – Űrszelvények – 2. rész: A jármű űrszelvénye
7.1.	Méretezés – módszer, referenciaprofil	4.2.3.1. (3), 4.2.3.1. (4)	5. és a profiltól függően: A. (G1) , B. (GA,GB,GC), C. (GB1,GB2), D. (GI3), E. (G2), F. (FIN1), G. (FR3,3), H. (BE1,BE2,BE3), I. (PTb,PTb+,PTc), J. (SEa,Sec), K. (OSJD), L. (DE1 DE2 DE3), M. (NL1NL2), P. (GHE16….) melléklet
7.2.	Méretezés – módszer, referenciaprofil Áramszedő szelvényének ellenőrzése	4.2.3.1. (5)	A.3.12.
7.3.	Méretezés – módszer, referenciaprofil Örvényáramú fék ellenőrzése	4.2.4.8.3. (3)	5. és a profiltól függően: A. (G1) , B. (GA,GB,GC), C. (GB1,GB2), D. (GI3), E. (G2), F. (FIN1), G. (FR3,3), H. (BE1,BE2,BE3), I. (PTb,PTb+,PTc), J. (SEa,Sec), K. (OSJD), L. (DE1 DE2 DE3), M. (NL1NL2), P. (GHE16….) melléklet
8.	EN 15437-1:2009 Vasúti alkalmazások – Tengelyágyak állapotának ellenőrzése – Illesztési és tervezési követelmények – 1. rész: Vágányoldali berendezések és a jármű tengelyágyai
8.1.	A tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése – a pálya menti berendezés számára látható övezet	4.2.3.3.2.2. (1), 4.2.3.3.2.2. (2a) 7.3.2.3.	5.1., 5.2.
9.	EN 14363:2016+ A2:2022 Vasúti alkalmazások – A vasúti járművek üzemelési tulajdonságainak jóváhagyási szimulációja és vizsgálata – Menettulajdonságok és álló helyzeti jellemzők vizsgálata
9.1.	Tengelyterhelési tartomány	4.2.3.4.1., 4.2.3.4.2. (4)	1.1., 5.3.2.
9.2.	A sebesség és a túlemeléshiány együttese	4.2.3.4.2. (3)	1.4., 7.3.1.
9.3.	Vágányterhelési paraméterek	4.2.3.4.2. (5)	7.5.1., 7.5.3.
9.4.	Menetdinamikai viselkedés – futásbiztonsági határértékek	4.2.3.4.2.1.	7.5.1., 7.5.2.
9.5.	Menetdinamikai viselkedés – vágányterhelési határértékek	4.2.3.4.2.2. (1)	7.5.1., 7.5.3.
9.6.	Kisiklással szembeni biztonság elcsavarodott vágányon való áthaladáskor	6.2.3.3. (1)	4., 5., 6.1.
9.7.	Menetdinamikai viselkedés – ellenőrzési módszer	6.2.3.4. (1)	7.
9.8.	Menetdinamikai viselkedés – értékelési kritériumok	6.2.3.4. (1)	4., 5.
9.9.	Új kerékprofilok tervezési értékei – egyenértékű kúposság értékelése	6.2.3.6. (1)	O. és P. melléklet
9.10.	A járművek síndőlésnek való megfelelősége	7.1.2. 17a. táblázat megjegyzése (1)	4., 5., 6. és 7.
9.11.	Speciális járművekre vonatkozó rendelkezések: vizsgálatok szimulálása	C. függelék C.3. pont	T. melléklet
10.	EN 15528:2021 Vasúti alkalmazások – Vonalkategóriák a jármű terhelhetősége és az infrastruktúra közötti kapcsolat (interfész) kezeléséhez
10.1.	Az egység besorolás eredményeként kapott EN-vonalkategóriája	4.2.3.2.1. (2)	6.1., 6.3., 6.4.
10.2.	Állóhelyeken érvényes hasznos teher standard értéke	4.2.3.2.1. (2a)	4. táblázat 2. oszlopa
10.3.	Állóhelyekre vonatkozó hasznos teher dokumentálása	4.2.3.2.1. (2c)	6.4.1.
11.	EN 13749:2021 Vasúti alkalmazások – Kerékpárok és futóművek – A forgóvázkeretek szilárdsági követelményeinek előírásmódjai
11.1.	A forgóvázkeret szerkezeti kialakítása	4.2.3.5.1. (1) 4.2.3.5.1. (3)	6.2.
12.	EN 14198:2016+A1:2018+A2:2021 Vasúti alkalmazások – Fékezés – Mozdonnyal vontatott vonatszerelvény fékrendszerének követelményei
12.1.	Fékezés – a fékrendszer típusa, UIC fékrendszer	4.2.4.3.	5.4.
12.2.	Általános üzemre használni kívánt vasúti kocsik	7.1.1.5.2. (3)	5.3.2.6., 5.4.
13.	EN 14531-1:2015+A1:2018 Vasúti alkalmazások – A fékút, a lassulási távolság és a rögzítőfékezés számítási módszerei – 1. rész: Általános algoritmusok
13.1.	Fékhatásosság – számítás – általános követelmények	4.2.4.5.1. (1)	4.
13.2.	Vészfékhatásosság – számítás	4.2.4.5.2. (3)	4.
13.3.	Üzemi fékhatásosság – számítás	4.2.4.5.3. (1)	4.
13.4.	Rögzítőfék fékhatásossága – számítás	4.2.4.5.5. (3)	5.
13.5.	Fékhatásosság – súrlódási együttható	4.2.4.5.1. (2)	4.4.6.
13.6.	Vészfékhatásosság – reakcióidő/késleltetési idő	4.2.4.5.2. (1)	4.4.8.2.1., 4.4.8.3.
14.	EN 14531-2:2015 Vasúti alkalmazások – A fékút, a lassulási távolság és a rögzítőfékezés számítási módszerei – 2. rész: Vonatszerelvények és egyedi járművek számítása lépésről lépésre
14.1.	Fékhatásosság – számítás – általános követelmények	4.2.4.5.1. (1)	4., 5.
14.2.	Vészfékhatásosság – számítás	4.2.4.5.2. (3)	4., 5.
14.3.	Üzemi fékhatásosság – számítás	4.2.4.5.3. (1)	4., 5.
15.	EN 15595:2018+AC:2021 Vasúti alkalmazások – Fékezés – Kerékcsúszás-védelem
15.1.	Csúszásgátló rendszer – tervezés	4.2.4.6.2. (6)	5,1., 5,2., 5,4.
15.2.	Csúszásgátló rendszer – ellenőrzési módszer és tesztprogram	6.1.3.2. (1)	6.1.1., 6.2., 6.5., 7.
15.3.	Csúszásgátló rendszer – kerékforgás-figyelő rendszer	4.2.4.6.2. (8)	5.1.7.
15.4.	Csúszásgátlás – teljesítményellenőrzési módszer	6.2.3.10. (1)	6.3., 7.
16.	EN 16207:2014+A1:2019 Vasúti alkalmazások – Fékezés – Mágneses sínfékrendszerek funkcionális és teljesítménybeli kritériuma a vasúti járműveknél
16.1.	Mágneses sínfék	4.2.4.8.2. (3) K. függelék	C. melléklet
17.	EN 14752:2019+A1:2021 Vasúti alkalmazások – Vasúti járművek oldalsó utasajtajai és feljárószerkezetei
17.1.	Ajtóakadály-érzékelő – érzékenység	4.2.5.5.3. (5)	5.2.1.4.1.
17.2.	Ajtóakadály-érzékelő – legnagyobb erő	4.2.5.5.3. (5)	5.2.1.4.2.2.
17.3.	Az ajtók vésznyitása – az ajtó nyitásához szükséges kézi erő	4.2.5.5.9. (6)	5.5.1.5.
17.4.	Általános üzemre használni kívánt vasúti kocsik – ajtóvezérlő berendezés	7.1.1.5.2. (10)	5.1.1., 5.1.2., 5.1.5., 5.1.6.
18.	EN 50125-1:2014 Vasúti alkalmazások – A berendezések környezeti feltételei – 1. rész: Jármű és fedélzeti berendezések
18.1.	Környezeti feltételek – hőmérséklet	4.2.6.1.1. (1)	4.3.
18.2.	Környezeti feltételek – hó-, jég- és jégesőviszonyok	4.2.6.1.2. (1)	4.7.
18.3.	Környezeti feltételek – hőmérséklet	7.1.1.5.2. (4)	4.3.
19.	EN 14067-6:2018 Vasúti alkalmazások – Aerodinamikai menettulajdonságok – 6. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek az oldalszél hatásának értékeléséhez
19.1.	Aerodinamikai hatások – oldalszél, ellenőrzési módszer	4.2.6.2.4. (2)	5.
19.2.	Aerodinamikai hatások – oldalszél a legalább 250 km/h legnagyobb tervezési sebességű egységek esetében	4.2.6.2.4. (3)	5.
20.	EN 15153-1:2020 Vasúti alkalmazások – A vonatok külső fény- és hangjelző berendezései – 1. rész: Fényszórók, jelzőlámpák és zárójelző lámpák
20.1.	Fényszórók – szín	4.2.7.1.1. (4)	5.3.3.
20.2.	Fényszórók – a távolsági és tompított fényszóró fényerőssége	4.2.7.1.1. (5)	5.3.3., 5.3.4., a 2. táblázat első sora
20.3.	Fényszórók – állíthatóság módja	4.2.7.1.1. (6)	5.3.3., 5.3.5.
20.4.	Helyzetjelző lámpák – szín	4.2.7.1.2. (6) (a)	5.4.3.1., 4. táblázat
20.5.	Helyzetjelző lámpák – spektrális sugáreloszlás	4.2.7.1.2. (6) (b)	5.4.3.2.
20.6.	Helyzetjelző lámpák –fényerősség	4.2.7.1.2. (6) (c)	5.4.4. 6. táblázat
20.7.	Zárjelző lámpák – szín	4.2.7.1.3. (4) (a)	5.5.3. 7. táblázat
20.8.	Zárjelző lámpák – fényerősség	4.2.7.1.3. (4) (b)	5.5.4. 8. táblázat
20.9.	Fényszórók – szín	6.1.3.3. (1)	5.3.3., 6.3.
20.10.	Fényszórók – fényerősség	6.1.3.3. (1)	5.3.3., 6.4.
20.11.	Helyzetjelző lámpák – szín	6.1.3.4. (1)	6.3.
20.12.	Helyzetjelző lámpák –fényerősség	6.1.3.4. (1)	6.4.
20.13.	Zárjelző lámpák – szín	6.1.3.5. (1)	6.3.
20.14.	Zárjelző lámpák –fényerősség	6.1.3.5. (1)	6.4.
20.15.	Helyzetjelző lámpák – állíthatóság módja	4.2.7.1.2. (7)	5.4.5.
21.	EN 15153-2:2020 Vasúti alkalmazások – A vonatok külső fény- és hangjelző berendezései – 2. rész: Nehézvasutak jelzőkürtjei
21.1.	A jelzőkürt hangnyomásszintjei	4.2.7.2.2. (1)	5.2.2.
21.2.	Kürt hangzása	6.1.3.6. (1)	6.
21.3.	A kürt hangnyomásszintje	6.1.3.6. (1)	6.
21.4.	A kürt hangnyomásszintje	6.2.3.17. (1)	6.
22.	EN 50388-1:2022 Vasúti alkalmazások – Telepített berendezések és jármű – A villamos vontatás energiaellátó rendszere és a jármű közötti koordináció műszaki ismérvei – 1. rész: Általános előírások
22.1.	A felsővezetékbe energia visszatáplálására alkalmas visszatápláló fék	4.2.8.2.3. (1)	12.2.1.
22.2.	A munkavezetékről felvehető legnagyobb teljesítmény és áramerősség – az áramerősség automatikus szabályozása	4.2.8.2.4. (2)	7.3.
22.3.	Teljesítménytényező – ellenőrzési módszer	4.2.8.2.6. (1)	6.
22.4.	Felharmonikus és dinamikus hatások váltakozó áramú rendszerek esetében –	4.2.8.2.7. (1)	10. (kivéve10.2.)
22.5.	A vonat elektromos védelme – a védelem összehangolása	4.2.8.2.10. (3)	11.
22.6.	Főmegszakító – a védelem összehangolása	5.3.12. (4)	11.2., 11.3.
22.7.	A munkavezetékről felvehető megengedett legnagyobb teljesítmény és áramerősség – ellenőrzési módszer	6.2.3.18. (1)	15.3.1.
22.8.	Teljesítménytényező – ellenőrzési módszer	6.2.3.19. (1)	15.2.
23.	EN 50206-1:2010 Vasúti alkalmazások – Jármű – Áramszedők: Jellemzők és vizsgálatok – 1. rész: Fővonalon közlekedő járművek áramszedői
23,1.	Működési tartomány az áramszedő magasságában (kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szinten) – jellemzők	4.2.8.2.9.1.2. (2)	4.2., 6.2.3.
23.2.	Az áramszedő áramterhelhetősége (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén)	4.2.8.2.9.3a. (2)	6.13.2.
23.3.	Az áramszedő leengedése (a vasúti járművek szintjén) – az áramszedő leengedéséhez szükséges idő	4.2.8.2.9.10. (1)	4.7.
23.4.	Az áramszedő leengedése (a vasúti járművek szintjén) – automatikus leengedő készülék	4.2.8.2.9.10. (3)	4.8.
23.5.	Áramszedő – ellenőrzési módszer	6.1.3.7. (2)	6.3.1.
24.	EN 50367:2020+A1:2022 Vasúti alkalmazások – Helyhez kötött berendezések és gördülőállomány. Az áramszedők és a felsővezeték közötti műszaki összeférhetőség elérésének ismérvei
24.1.	Legnagyobb áramfelvétel álló helyzetben	4.2.8.2.5. (1)	7.2., 5. táblázat
24.2.	Az áramszedőfej geometriája	4.2.8.2.9.2. (5)	5.3.2.3.
24.3.	1 600 mm hosszúságú áramszedőfej geometriája	4.2.8.2.9.2.1. (1)	A.2. melléklet, A.6. ábra
24.4.	1 950 mm hosszúságú áramszedőfej geometriája	4.2.8.2.9.2.2. (1)	A.2. melléklet, A.7. ábra
24.5.	Áramszedő – munkavezeték hőmérséklete	6.1.3.7. (1a)	7.2.
25.	Nincs használatban
26.	EN 50119:2020 Vasúti alkalmazások – Telepített berendezések – Villamos vontatási felsővezeték
26.1.	Az áramszedő leengedése (a vasúti járművek szintjén) – dinamikus szigetelési távolság	4.2.8.2.9.10. (1)	2. táblázat
27.	EN 50153:2014-05/A1:2017-08/A2:2020-01 Vasúti alkalmazások – Jármű – Elektromos veszélyekkel szembeni védelmi intézkedések
27.1.	Elektromos veszélyekkel szembeni védelem	4.2.8.4. (1)	5., 6., 7., 8.
28.	EN 15152:2019 Vasúti alkalmazások – A mozdonyvezető-állások szélvédői
28.1.	Szélvédő – repülő testek okozta ütésekkel szembeni védelem	4.2.9.2.1. (2)	6.1.
28.2.	Szélvédő – lepattogzással szembeni védelem	4.2.9.2.1. (2)	6.1.
28.3.	Szélvédő – másodlagos kép különválása	4.2.9.2.2. (2) (a)	5.2.1.
28.4.	Szélvédő – optikai torzítás	4.2.9.2.2. (2) (b)	5.2.2.
28.5.	Szélvédő – homályosság	4.2.9.2.2. (2) (c)	5.2.3.
28.6.	Szélvédő – fényáteresztés	4.2.9.2.2. (2) (d)	5.2.4.
28.7.	Szélvédő – színérték	4.2.9.2.2. (2) (e)	5.2.5.
28.8.	Szélvédő – jellemzők	6.2.3.22. (1)	5.2.1–5.2.5. 6.1.
29.	EN/IEC 62625-1:2013+A11:2017 Elektronikus vasúti berendezések – Fedélzeti vezetési adatrögzítő rendszer – 1. rész: Rendszerleírás
29.1.	Adatrögzítő berendezés – funkcionális követelmények	4.2.9.6. (2) (a)	4.2.1., 4.2.2., 4.2.3., 4.2.4.
29.2.	Adatrögzítő berendezés – rögzítési teljesítmény	4.2.9.6. (2) (b)	4.3.1.2.2.
29.3.	Adatrögzítő berendezés – integritás	4.2.9.6. (2) (c)	4.3.1.4.
29.4.	Adatrögzítő berendezés – adatintegritás-biztosíték	4.2.9.6. (2) (d)	4.3.1.5.
29.5.	Adatrögzítő berendezés – védelem szintje	4.2.9.6. (2) (e)	4.3.1.7.
29.6.	Adatrögzítő berendezés – dátum és idő	4.2.9.6. (2) (f)	4.3.1.8.
30.	EN 45545-2:2020 Vasúti alkalmazások – Vasúti járművek tűz elleni védelme – 2. rész: Anyagok és részegységek tűzállósági követelményei
30.1.	Tűzmegelőzési intézkedések – anyagokra vonatkozó követelmények	4.2.10.2.1. (2)	4., 5., 6.
30.2.	Gyúlékony folyadékokkal kapcsolatos különleges intézkedések	4.2.10.2.2. (2)	5. táblázat
31.	EN 1363-1:2020 Tűzállósági vizsgálatok – 1. rész: Általános követelmények
31.1.	Személyszállító vasúti járműveken használandó tűzvédelmi gátak – válaszfalvizsgálat	4.2.10.3.4. (3)	4–12.
31.2.	Személyszállító vasúti járműveken használandó tűzvédelmi gátak – válaszfalvizsgálat	4.2.10.3.5. (3)	4–12.
32.	EN 13272-1:2019 Vasúti alkalmazások – A tömegközlekedési vasúti járművek belső villamos világítása – 1. rész: Nagyvasúti járművek
32.1.	Vészvilágítási rendszer – fényerősség	4.2.10.4.1. (5)	4.3., 5.3.
33.	EN 50553:2012/A2:2020 Vasúti alkalmazások – Működőképességre vonatkozó követelmények a jármű fedélzetén keletkezett tűz esetén
33.1.	Működőképesség	4.2.10.4.4. (3)	5., 6.
34.	EN 16362:2013 Vasúti alkalmazások – Helyhez kötött szolgáltatások – A jármű vízfeltöltő berendezése
34.1.	Vízfeltöltő csatlakozás	4.2.11.5. (2)	4.1.2. 1. ábra
35.	EN/IEC 60309-2:1999/A11:2004, A1: 2007 és A2:2012 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra – 2. rész: Csapos és érintkezőhüvelyes csatlakozók méret-csereszabatossági követelményei
35.1.	A vonatok tárolására vonatkozó külön követelmények – helyi külső kiegészítő energiaellátás	4.2.11.6. (2)	8.
36.	EN 16019:2014 Vasúti alkalmazások – Automatikus kapcsolókészülék – Teljesítménykövetelmények, kapcsolódási pontok egyedi geometriája és vizsgálati módszer
36.1.	Automatikus középső ütközős kapcsolókészülék – 10-es típus A vonat végén lévő kapcsolókészülék típusa (a fej mechanikus és pneumatikus csatlakozása)	5.3.1. (1)	4.
37.	EN 15551:2022 Vasúti alkalmazások – Vasúti jármű – Ütközők
37.1.	UIC típusú kézi kapcsolókészülék a vonat végén	5.3.2. (1)	6.2.2., A. melléklet
38.	EN 15566:2022 Vasúti alkalmazások – Vasúti jármű – Vonókészülék és csavaros kapcsolókészülék
38.1.	UIC típusú kézi kapcsolókészülék a vonat végén	5.3.2. (1)	B., C., D. melléklet, kivéve az »a« méretet a B. melléklet B.1. ábráján, amely tájékoztató jellegű
39.	EN 15020:2022 Vasúti alkalmazások – Mentésre szolgáló kapcsolókészülék – Teljesítménykövetelmények, kapcsolódási pontok egyedi geometriája és vizsgálati módszerek
39.1.	Mentésre szolgáló kapcsolókészülék – 10-es típusú csatlakozással ellátott mentésre szolgáló kapcsolókészülék	5.3.3. (1)	4.2.1., 4.2.2., 4.3., 4.5.1., 4.5.2., 4.6. és 5.1.2.
40.	EN 13979-1:2020 Vasúti alkalmazások. Kerékpárok és forgóvázak. Monoblokk-kerekek – Műszaki jóváhagyási eljárás – 1. rész: Kovácsolt és hengerelt kerekek
40.1.	Kerekek – mechanikai szilárdsági számítások	6.1.3.1. (1)	8.
40.2.	Kerekek – kovácsolt és hengerelt kerekekre vonatkozó döntési kritériumok	6.1.3.1. (2)	8.
40.3.	Kerekek – további ellenőrzési módszer leírása (próbapadon végzett vizsgálat)	6.1.3.1. (2)	8.
40.4.	Kerekek – ellenőrzési módszer Termomechanikai viselkedés	6.1.3.1. (5)	7.
41.	EN 50318:2018+A1:2022 Vasúti alkalmazások – Áramszedő rendszerek – Az áramszedő és a felsővezeték közötti dinamikus kölcsönhatás szimulációs eljárásának validálása
41.1.	Az áramszedő dinamikus viselkedése	6.1.3.7. (3)	5., 6., 7., 8., 9., 10., 11.
41,2.	Áramszedő – áramszedők elrendezése	6.2.3.21. (2)	5., 6., 7., 8., 9., 10., 11.
42.	EN 50317:2012/AC:2012+A1:2022 Vasúti alkalmazások – Áramszedő-rendszerek – Az áramszedő és a felsővezeték közötti dinamikus kölcsönhatás méréseinek követelményei és validálása
42.1.	Az áramszedőre vonatkozó kölcsönhatás-jellemzők	6.1.3.7. (3)	3., 4., 5., 6., 7., 8., 9.
42.2.	Az áramszedők dinamikus viselkedésére vonatkozó dinamikus vizsgálatok	6.2.3.20. (1)	3., 4., 5., 6., 7., 8., 9.
42.3.	Az áramszedők elrendezése	6.2.3.21. (2)	3., 4., 5., 6., 7., 8., 9.
43.	EN 50405:2015+A1:2016 Vasúti alkalmazások – Áramszedő-rendszerek – Áramszedők, csúszóbetétek vizsgálati módszerei
43.1.	A csúszóbetétekre vonatkozó ellenőrzési módszer	6.1.3.8. (1)	7.2., 7.3. 7.4., 7.6. 7.7.
44.	EN 13674-1:2011+A1:2017 Vasúti alkalmazások – Vágányfektetés – Sín – 1. rész: Legalább 46 kg/m-es nagyvasúti sín
44.1.	Egyenértékű kúposság – sínmetszet-meghatározások	6.2.3.6., 12., 14. és 16. táblázat	A.15., A.23. és A.24. ábra
45.	EN 13715:2020 Vasúti alkalmazások – Kerékpárok és forgóvázak – Kerekek – Kerékprofilok
45.1.	Egyenértékű kúposság – kerékprofil-meghatározások	6.2.3.6. (1), (2) és (3)	B. és C. melléklet
46.	EN 13260:2020 Vasúti alkalmazások – Kerékpárok és forgóvázak – Kerékpárok – Termékkövetelmények
46.1.	A kerékpárra vonatkozó összeszerelési előírások	6.2.3.7. (1)	4.2.1.
47.	EN 13103-1:2017 Vasúti alkalmazások – Kerékpárok és forgóvázak – 1. rész: Tervezési útmutató a külső kerékpártengelyre
47.1.	Kerékpár – Hajtott és nem hajtott tengelyek, ellenőrzési módszer	6.2.3.7. (2)	5., 6., 7.
47.2.	Kerékpár – Hajtott és nem hajtott tengelyek, döntési kritériumok	6.2.3.7. (2)	8.
48.	EN 12082:2017+A1:2021 Vasúti alkalmazások – Tengelyágyak – Teljesítményvizsgálat
48.1.	Tengelyágyak/csapágyak	6.2.3.7. (6)	7.
49.	EN 14067-4:2013+A1:2018 Vasúti alkalmazások – Aerodinamikai menettulajdonságok – 4. rész: Aerodinamikai követelmények és vizsgálati módszerek nyílt pályán
49.1.	Légörvényhatás – teljes körű vizsgálatok	6.2.3.13. (1)	6.2.2.1.
49.2.	Légörvényhatás – egyszerűsített értékelés	6.2.3.13. (2)	4.2.4. és határértékek a 7. táblázatban
49.3.	Légnyomásimpulzus – ellenőrzési módszer	6.2.3.14. (1)	6.1.2.1.
49.4.	Légnyomásimpulzus – numerikus áramlástani szimuláció	6.2.3.14. (1)	6.1.2.4.
49.5.	Légnyomásimpulzus – mozgó modell	6.2.3.14. (1)	6.1.2.2.
49.6.	Légnyomásimpulzus – egyszerűsített értékelési módszer	6.2.3.14. (2)	4.1.4. és határértékek a 4. táblázatban
49.7.	Légörvényhatás – mérési pontok meghatározása	4.2.6.2.1. (1)	4.2.2.1., 5. táblázat
49.8.	Referenciavonat fix/előre meghatározott összeállításokra	4.2.6.2.1. (3)	4.2.2.2.
49.9.	Összeállítás vezetőállással felszerelt egyetlen egységekre	4.2.6.2.1. (3)	4.2.2.3.
49.10.	Referenciavonat általános üzemre szánt egységekre	4.2.6.2.1. (3)	4.2.2.4.
49.11.	Légnyomásimpulzus – két csúcsérték között fellépő legnagyobb nyomás	4.2.6.2.2. (2)	2. táblázat
49.12.	Légnyomásimpulzus – mérési pozíciók	4.2.6.2.2. (2)	4.1.2.
50.	EN 14067-5:2021/AC:2023 Vasúti alkalmazások – Aerodinamikai menettulajdonságok – 5. rész: Aerodinamikai követelmények és vizsgálati módszerek alagutakban
50.1.	Nyomásingadozás az alagutakban: általános előírások	4.2.6.2.3. (1)	5.1.
50.2.	Fix vagy előre meghatározott összeállításban értékelt egység	4.2.6.2.3. (2)	5.1.2.2.
50.3.	Általános üzemre és vezetőfülkével ellátott összeállításban értékelt egység	4.2.6.2.3. (2)	5.1.2.3.
50.4.	általános üzemre szánt kocsik	4.2.6.2.3. (2)	5.1.2.4.
50.5.	megfelelőségértékelési eljárás	6.2.3.15.	5.1.4., 7.2.2., 7.2.3., 7.3.
50.6.	Egyedi engedély – alagutakban vegyes forgalomban való használatra szánt kocsik – aerodinamikai terhelések	7.1.1.5.1. (14)	6.3.9.
51.	EN 12663-2:2010 Vasúti alkalmazások – Vasúti járművek kocsiszekrényeinek szerkezeti követelményei – 2. rész: Teherkocsik
51.1.	Szerkezeti szilárdság	C. függelék C.1. pont	5.2.1–5.2.4.
52.	CLC/TS 50534:2010 Vasúti alkalmazások – Általános rendszerarchitektúrák a fedélzeti elektromos segédenergia-rendszerekhez
52.1.	Egypólusú tápvezeték	4.2.11.6. (2)	A. melléklet
53.	IEC 61375-1:2012 Elektronikus vasúti berendezések – Vonatkommunikációs hálózat (TCN) – 1. rész: Általános architektúra
53.1.	Egyedi engedély – kommunikációs hálózatok	7.1.1.5.1. (18)	5., 6.
53.2.	Általános üzemre használni kívánt vasúti kocsik – kommunikációs hálózatok	7.1.1.5.2. (12)	5., 6.
54.	EN 16286-1:2013 Vasúti alkalmazások – Átjárók a járművek között – 1. rész: Elsődleges alkalmazások
54.1.	Közlekedő–nyomkarima összekötők	7.1.1.5.2. (6)	A. és B. melléklet
55.	EN 50463-3:2017 Vasúti alkalmazások – Fogyasztásmérés vasúti járműveken – 3. rész: Adatkezelés
55.1.	Fedélzeti helyzetmeghatározó funkció – követelmények	4.2.8.2.8.1. (7)	4.4.
55.2.	Az adatkezelő rendszeren belüli adatok összeállítása és kezelése – értékelési módszertan	6.2.3.19a. (2)	5.4.8.3., 5.4.8.5. és 5.4.8.6.
56.	EN 50463-2:2017/AC:2018-10 Vasúti alkalmazások – Fogyasztásmérés vasúti járműveken – 2. rész: Fogyasztásmérés
56.1.	Energiafogyasztás-mérési funkció – a hatásos energiafogyasztás-mérés pontossága	4.2.8.2.8.2. (3)	4.2.3.1–4.2.3.4.
56.2.	Energiafogyasztás-mérési funkció – osztálybesorolások	4.2.8.2.8.2. (4)	4.3.3.4., 4.3.4.3. és 4.4.4.2.
56.3.	Energiafogyasztás-mérési funkció – készülékek pontosságának értékelése	6.2.3.19a. (1)	5.4.3.4.1., 5.4.3.4.2., 5.4.4.3.1.
56.4.	Energiafogyasztás-mérési funkció – a bemeneti mennyiség és a teljesítménytényező-tartomány értékei	6.2.3.19a. (1)	3. táblázat
56.5.	Energiafogyasztás-mérési funkció – a hőmérséklet hatása a pontosságra	6.2.3.19a. (1)	5.4.3.4.3.1. és 5.4.4.3.2.1.
56.6.	Energiafogyasztás-mérési funkció: az egyes készülékek átlagos hőmérsékleti együtthatója – értékelési módszertan	6.2.3.19a. (1)	5.4.3.4.3.2. és 5.4.4.3.2.2.
57.	EN 50463-1:2017 Vasúti alkalmazások – Fogyasztásmérés vasúti járműveken – 1. rész: Általános előírások
57.1.	Energiafogyasztás-mérési funkció: fogyasztásipont-azonosító – meghatározás	4.2.8.2.8.3. (4)	4.2.5.2.
58.	EN 50463-4:2017 Vasúti alkalmazások – Fogyasztásmérés vasúti járműveken – 4. rész: Kommunikáció
58.1.	Adatcsere az EMS és a DCS között – az EMS alkalmazásszolgáltatásai (szolgáltatási szint)	4.2.8.2.8.4. (1)	4.3.3.1.,
58.2.	Adatcsere az EMS és a DCS között – felhasználók hozzáférési jogosultsága	4.2.8.2.8.4. (2)	4.3.3.3.
58.3.	Adatcsere az EMS és a DCS között – XML rendszerű struktúra (adat szint)	4.2.8.2.8.4. (3)	4.3.4.
58.4.	Adatcsere az EMS és a DCS között – üzenetküldési mechanizmusokat támogató módszerek és XML rendszer (üzenetküldési szint)	4.2.8.2.8.4. (4)	4.3.5.
58.5.	Adatcsere az EMS és a DCS között – üzenetküldési mechanizmusokat támogató alkalmazási protokollok	4.2.8.2.8.4. (5)	4.3.6.
58.6.	Adatcsere az EMS és a DCS között – EMS kommunikációs architektúra	4.2.8.2.8.4. (6)	4.3.7.
59.	EN 50463-5:2017 Vasúti alkalmazások – Fogyasztásmérés vasúti járműveken – 5. rész: Megfelelőségértékelés
59.1.	Fedélzeti fogyasztásmérő rendszer – vizsgálatok	6.2.3.19a. (3)	5.3.3. és 5.5.4.
60.	Fenntartva
61.	IRS UIC 50558:2017 Vasúti alkalmazás – Jármű – Távirányítás és adatkábelek kapcsolódási pontjai – Szabványos műszaki funkciók
61.1.	Egységek közötti, jeltovábbítást szolgáló fizikai kapcsolódási pont	7.1.1.5.2. (8)	7.1.1.
62.	EN 16186-1:2014+A1:2018 Vasúti alkalmazások – Vezetőfülke – 1. rész: Testméretek és láthatóság
62,1.	A mozdonyvezető testméretei	E. függelék	4.
62.2.	Kilátás előre	F.1	A. melléklet
62.3.	Kilátás előre	F.2, F.3, F.4	5.2.1.
63.	EN 14363:2005 Vasúti alkalmazások – A vasúti járművek üzemelési tulajdonságainak jóváhagyási vizsgálata – Menettulajdonságok és álló helyzeti jellemzők vizsgálata
63.1.	A járművek síndőlésnek való megfelelősége	7.1.2., a 17a. táblázat megjegyzése (1)	5.
64.	UIC 518:2009 Vasúti járművek vizsgálata és jóváhagyása dinamikai viselkedésük szempontjából – Biztonság – Pályafáradás – Menetviselkedés
64.1.	A járművek síndőlésnek való megfelelősége	7.1.2., a 17a. táblázat (1) megjegyzése	5–11.
65.	EN 16834:2019 Vasúti alkalmazások – Fékezés – Fékhatásosság
65.1.	Fékezett súly számított százaléka	4.2.4.5.2. (4)	8.1.
66.	EN 14478:2017 Vasúti alkalmazások – Fékezés – Általános fogalmak
66.1.	Vészfékhatásosság	6.2.3.8. (1)	4.6.3.
66.2.	Üzemi fékhatásosság	6.2.3.9. (1)	4.6.3.
67.	EN 15328:2020 Vasúti alkalmazások – Fékezés – Tárcsafékbetétek
67.1.	Vészfékhatásosság – súrlódási együttható	4.2.4.5.2. (5)	5.2.
68.	EN 16452:2015+A1:2019 Vasúti alkalmazások – Fékezés – Féktuskók
68.1.	Vészfékhatásosság – súrlódási együttható	4.2.4.5.2. (5)	5.3.1., 5.3.3.
69.	EN 50163:2004+A1:2007+A2:2020+A3:2022 Vasúti alkalmazások – A vontatási rendszerek tápfeszültségei
69.1.	Feszültség- és frekvenciatartományon belüli üzem	4.2.8.2.2. (1)	4.
70.	UIC 541-6:2010-10 Fékek – Vontatott járműveken használt elektro-pneumatikus fék és utas-vészjelzőberendezés
70.1.	Általános üzemre használni kívánt vasúti kocsik	7.1.1.5.2. (3)	3., 7.
71.	EN 17065:2018 Vasúti alkalmazások – Fékezés – Személyszállító kocsik vizsgálati eljárása
71.1.	Előre meghatározott összeállításban használni kívánt vasúti kocsik	7.1.1.5.1. (13)	5., 6.
71.2.	Általános üzemre használni kívánt vasúti kocsik	7.1.1.5.2. (3)	5., 6.
72.	EN/IEC 62625-2:2016 Elektronikus vasúti berendezések – Fedélzeti vezetési adatrögzítő rendszer – 2. rész: Megfelelőségi vizsgálat
72.1.	Vizsgálatok	4.2.9.6. (3)	5., 6.
73.	EN 14363:2016 Vasúti alkalmazások – A vasúti járművek üzemelési tulajdonságainak jóváhagyási szimulációja és vizsgálata – Menettulajdonságok és álló helyzeti jellemzők vizsgálata
73.1.	A járművek síndőlésnek való megfelelősége	7.1.2., 17a. táblázat megjegyzése (1)	4., 5., 7.
74.	EN 16586-1:2017 Vasúti alkalmazások – Tervezés mozgáskorlátozott személyek általi használatra – Mozgáskorlátozott személyek hozzáférése a vasúti járművekhez – 1. rész: Fel- és leszállásra szolgáló lépcsők
74.1.	Előre meghatározott összeállításban használni kívánt vasúti kocsik	7.1.1.5.1. (19)	A. melléklet

J-2 Műszaki dokumentumok (elérhetők az ERA weboldalán)

Hivatkozás	Vizsgálandó jellemzők	ÁME pont	Kötelező műszaki dokumentum pontja
A.	ERA/ERTMS/033281 - V 5.0 A pálya menti ellenőrző-irányító-jelző rendszer és egyéb alrendszerek kapcsolódási pontjai Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME, A. függelék, A.2. táblázat, 77. hivatkozás
A járművek jellemzői a sínáramkörös vonatérzékelő rendszerrel való kompatibilitás tekintetében		4.2.3.3.1.1.
A.1.	Egymást követő tengelyek közötti legnagyobb távolság	4.2.3.3.1.1. (1)	3.1.2.1. (ai távolság az 1. ábrán)
A.2.	A vonat eleje/vége és az első/utolsó tengely közötti legnagyobb távolság	4.2.3.3.1.1. (2)	3.1.2.4. 3.1.2.5. (bx távolság az 1. ábrán)
A.3.	Az első és az utolsó tengely közötti legkisebb távolság	4.2.3.3.1.1. (3)	3.1.2.3.
A.4.	A legkisebb tengelyterhelés minden terhelési körülményre vonatkozóan	4.2.3.3.1.1. (4)	3.1.7.1.
A.5.	Az egy tengelyen lévő kerekek futófelületei közötti elektromos ellenállás értéke	4.2.3.3.1.1. (5)	3.1.9.
A.6.	Áramszedővel felszerelt villamos egységek esetében a jármű legkisebb impedanciája	4.2.3.3.1.1. (6)	3.2.2.1.
A.7.	tolatást segítő eszközök alkalmazása	4.2.3.3.1.1. (7)	3.1.8.
A.8.	homokoló berendezések alkalmazása	4.2.3.3.1.1. (8)	3.1.4.
A.9.	kompozit féktuskók használata	4.2.3.3.1.1. (9)	3.1.6.
A.10.	Nyomkarimakenő berendezésekre vonatkozó követelmények	4.2.3.3.1.1. (10)	3.1.5.
A.11.	A vezetett interferenciával kapcsolatos követelmények	4.2.3.3.1.1. (11)	3.2.2.
A járművek jellemzői a tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszerrel való kompatibilitás tekintetében		4.2.3.3.1.2.
A.12.	egymást követő tengelyek közötti legnagyobb távolság	4.2.3.3.1.2. (1)	3.1.2.1. (ai távolság az 1. ábrán)
A.13.	egymást követő tengelyek közötti legkisebb távolság	4.2.3.3.1.2. (2)	3.1.2.2.
A.14.	az összekapcsolni kívánt egység végén a vonat eleje/vége és az első/utolsó tengely közötti legkisebb távolság (a meghatározott érték fele)	4.2.3.3.1.2. (3)	3.1.2.2.
A.15.	a vonat eleje/vége és az első/utolsó tengely közötti legnagyobb távolság	4.2.3.3.1.2. (4)	3.1.2.4. 3.1.2.5. (bx távolság az 1. ábrán)
A.16.	a kerék geometriája	4.2.3.3.1.2. (5)	3.1.3.1–3.1.3.4.
A.17.	a kerekek közötti fém- és induktívkomponens-mentes tér	4.2.3.3.1.2. (6)	3.1.3.5.
A.18.	a kerék anyagának jellemzői	4.2.3.3.1.2. (7)	3.1.3.6.
A.19.	elektromágneses mezőkkel kapcsolatos követelmények	4.2.3.3.1.2. (8)	3.2.1.
A.20.	mágneses vagy örvényáramú sínfékek használata	4.2.3.3.1.2. (9)	3.2.3.
A jármű hurokberendezésen alapuló vonatérzékelési rendszerrel való kompatibilitási jellemzői		4.2.3.3.1.3.
A.21.	a jármű fémszerkezetének felépítése	4.2.3.3.1.3. (1)	3.1.7.2.
Egyedi engedély feltételei		7.1.1.5.
A.22.	nyomkarimakenő berendezésekkel felszerelt egység	7.1.1.5.1. (10)	3.1.5.
A.23.	örvényáramú sínfékkel felszerelt egység	7.1.1.5.1. (11)	3.2.3.
A.24.	mágneses sínfékkel felszerelt egység	7.1.1.5.1. (12)	3.2.3.
A.25.	Az egység konstrukciója	7.1.1.5.1. (15)	3.1.
A.26.	Frekvenciasávok szabályozása	7.1.1.5.1. (16)	3.2.
B.	SUBSET-034 Vonatinterfész FIS Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME, A. függelék, A.2. táblázat, 7. hivatkozás
B.1.	A billenőszekrény állapota	4.2.3.4.2.	2.6.2.4.3., 2.9. és 3.
B.2.	Féknyomás	4.2.4.3.	2.3.2., 2.9. és 3.
B.3.	Speciális fék állapota – Elektro-pneumatikus fék	4.2.4.3.	2.3.6., 2.9. és 3.
B.4.	Vészfékezési utasítás	4.2.4.4.1.	2.3.3., 2.9. és 3.
B.5.	Üzemi fékezési utasítás	4.2.4.4.2.	2.3.1., 2.9. és 3.
B.6.	Speciális fékezés letiltása – Pálya menti utasítások: visszatápláló fék	4.2.4.4.4.	2.3.4., 2.9. és 3.
B.7.	Speciális fékezés letiltása – STM-utasítások: visszatápláló fék		2.3.5., 2.9. és 3.
B.8.	Speciális fék állapota: visszatápláló fék		2.3.6., 2.9. és 3.
B.9.	Speciális fékezés letiltása – Pálya menti utasítások: Mágneses sínfék	4.2.4.8.2.	2.3.4., 2.9. és 3.
B.10.	Speciális fékezés letiltása – STM-utasítások: Mágneses sínfék		2.3.5., 2.9. és 3.
B.11.	Speciális fék állapota: Mágneses sínfék		2.3.6., 2.9. és 3.
B.12.	Speciális fékezés letiltása – Pálya menti utasítások: Örvényáramú sínfék	4.2.4.8.3.	2.3.4., 2.9. és 3.
B.13.	Speciális fékezés letiltása – STM-utasítások: Örvényáramú sínfék		2.3.5., 2.9. és 3.
B.14.	Speciális fék állapota: Örvényáramú sínfék		2.3.6., 2.9. és 3.
B.15.	Állomásperon	4.2.5.5.6.	2.4.6., 2.9. és 3.
B.16.	Vonóerő kiiktatása	4.2.8.1.2.	2.4.9., 2.9. és 3.
B.1.	Megengedett áramfelvétel módosítása	4.2.8.2.4.	2.4.10., 2.9. és 3.
B.17.	Vontatórendszer váltása	4.2.8.2.9.8. 4.2.8.2.9.8.	2.4.1., 2.9. és 3.
B.18.	Teljesítményfelvétel nélküli szakasz leengedett áramszedővel – Pálya menti utasítások		2.4.2., 2.9. és 3.
B.19.	Teljesítményfelvétel nélküli szakasz kikapcsolt főkapcsolóval – Pálya menti utasítások		2.4.7., 2.9. és 3.
B.20.	Főkapcsoló – STM-utasítások		2.4.8., 2.9. és 3.
B.21.	Áramszedő – STM-utasítások		2.4.3., 2.9. és 3.
B.22.	Vezetőfülke állapota	4.2.9.1.6.	2.5.1., 2.9. és 3.
B.23.	Irányvezérlő	4.2.9.1.6.	2.5.2., 2.9. és 3.
B.24.	Tolatás távirányítással	4.2.9.3.6.	2.5.5., 2.9. és 3.
B.25.	Alvó üzemmód	4.2.9.3.7.1.	2.2.1., 2.9. és 3.
B.26.	Passzív tolatás	4.2.9.3.7.2.	2.2.2., 2.9. és 3.
B.27.	Nem vezérelt üzemmód	4.2.9.3.7.3.	2.2.3., 2.9. és 3.
B.28.	Vontatási állapot	4.2.9.3.8.	2.5.4., 2.9. és 3.
B.29.	Légmentesen záró terület – Pálya menti utasítások	4.2.10.4.2.	2.4.4., 2.9. és 3.
B.30.	Légmentes zárás – STM-utasítások	4.2.10.4.2.	2.4.5., 2.9. és 3.
B.31.	Fedélzeti ATO funkció	4.2.13.	2.2.5., 2.9. és 3.
C.	Leitfaden Sicherstellung der technischen Kompatibilität für Fahrzeuge mit Seitenwindnachweis nach TSI LOC&PAS zu Anforderungen der Ril 807.04: 2016-09
C.1.	a Németországban való üzemeltetésre szánt egységek esetében az egység jellemző szélgörbéje (CWC)	7.1.1.5.1. (20) f)	Vonatkozó pont
D.	Ergänzungsregelung Nr. B017 zur bremstechnischen Ausrüstung von Fahrzeugen zum Betrieb auf Steilstrecken: 2021-05
D.1.	a Németországban 40 ‰-nál nagyobb lejtésszögű szakaszokon történő üzemeltetésre szánt egységek	7.1.1.5.1. (20) g)	Vonatkozó pont
E.	Verwaltungsvorschrift zur Prüfung von Notein- und Notausstiegfenstern (NEA) in Schienenfahrzeugen: 2007-02-26
E.1.	a Németországban való üzemeltetésre szánt egységek vészkijáratai	7.1.1.5.1. (20) h)	3.2.

A melléklet a következő K. függelékkel egészül ki:

„K. függelék

A mágneses sínfék új záróelemeinek ellenőrzési eljárása

A validálási eljárás célja a mágneses sínfék pályaelemekkel való kompatibilitásának ellenőrzése. Minden új záróelemet vagy geometriailag módosított záróelemet a következő paraméterekkel kell vizsgálni:

—	A rögzített váltókitérők érintőinek a 0,034 és 0,056 közötti tartományban, valamint a 0,08 és 0,12 közötti tartományban kell lenniük (lásd az 1. táblázatot).

—

A vizsgálat során a váltókon mind a négy lehetséges irányban háromszor át kell haladni bekapcsolt mágneses sínfék mellett, a következő állandó sebességgel (lásd az 1. táblázatot).

K.1. táblázat

Vizsgálati paraméterek

Sebesség [km/h] iránya

Váltó típusa

0,08 – 0,12

120

0,034 – 0,056

120

80 – 100

120

80 – 100

Megjegyzés:

A vizsgálathoz szükség lehet a mágneses sínfék vezérlőrendszerének állítására.

—	A vizsgálatot száraz körülmények között kell elvégezni.

—	A vizsgálatot új és kopott állapotú pólussarukon és záróelemeken kell elvégezni.

—	A kopott állapotban történő vizsgálatot a súrlódó felület vagy a pólussaru legnagyobb megengedett kopásvájata mellett kell végezni, az előírásban meghatározottak szerint (lásd az 1. ábrát).

K.1. ábra

Legnagyobb kopásvájat

Jelmagyarázat

X	legnagyobb megengedett kopásvájat mm-ben

1. vizsgálat:

Ez a vizsgálat a J-1. függelék 16. hivatkozásában említett előírásban felsorolt záróelemek cseréje esetén alkalmazandó. Maximum 10 %-os eltérés engedhető meg legfeljebb 5 méret tekintetében.

A vizsgálat során optikai ellenőrzés céljából videófelvételt kell készíteni minden egyes záróelemről. A mágneses sínfék minden záróelemének és pólussarujának oldalára halvány festéket kell felhordani.

Elfogadási kritériumok:

—	A mágneses sínfék egyik részén sincs mechanikai sérülés.

—	Nincsenek a mágneses sínfék vágányról való tartós kivetődésére utaló jelek. MEGJEGYZÉS: A fékezés során szikra keletkezhet; ez megengedett.

—	Nincs érintkezésre utaló jel a mágneses sínfék oldalának a sín felső síkjától függőleges irányba számított 55 mm-en kívüli felületén.

2. vizsgálat:

Ez a vizsgálat az újfajta kialakítású záróelemek esetén alkalmazandó. Az 1. vizsgálat elvégzésén túlmenően meg kell mérni a mágneses sínfék és a forgóváz között fellépő oldalirányú és hosszanti erőket (lásd a 2. ábrát).

K.2. ábra

Az erőhatások áttekintése

Jelmagyarázat

1.	az FBZ forgóváz kapcsolódási felületén ható erők

2.	FHZ mágneses vonzerő

3.	FB,x hosszanti erő

Fx fékerő

5.	FQ oldalirányú erő

6.	a sín felső síkja

7.	kapcsolódási felületen ható erők

Elfogadási kritériumok:

Az 1. vizsgálat elfogadási kritériumai:

—

Befelé ható FQ oldalirányú és FB,x hosszanti irányú erő váltókon és kitérőkön való áthaladáskor:

A mágneses erő 0,18-szorosának megfelelő mértékű befelé (a vágány középpontja felé) ható oldalirányú erő a záróelemek közelében és ezzel egyidejűleg a mágneses erő 0,2-szörösének megfelelő mértékű hosszanti irányú erőhatás megengedett.

—

Kifelé ható FQ oldalirányú és FB,x hosszanti irányú erő váltókon és kitérőkön való áthaladáskor:

A mágneses erő 0,12-szeresénak megfelelő mértékű kifelé ható oldalirányú erő a záróelemek közelében és ezzel egyidejűleg a mágneses erő 0,2-szörösének megfelelő mértékű hosszanti irányú erőhatás megengedett.

—	Befelé (a vágány középpontja felé) ható rendkívüli FQ oldalirányú erő váltókon és kitérőkön való áthaladáskor: A járműveken eddig elvégzett mérések során a mágneses erő mintegy 0,35-szörösének megfelelő befelé ható erőket azonosítottak (amely nagymértékben függ a váltó és a kitérő kopottságától).

—	Kifelé ható rendkívüli FQ oldalirányú erő váltókon és kitérőkön való áthaladáskor: A járműveken eddig elvégzett mérések során a mágneses erő mintegy 0,23-szorosának megfelelő kifelé ható erőket azonosítottak (amely nagymértékben függ a váltó és a kitérő kopottságától).

3. vizsgálat:

Ez a vizsgálat az újfajta kialakítású záróelemek esetén alkalmazandó. A 2. vizsgálat után a 3. vizsgálatot akkor kell elvégezni, ha szükségessé válik a váltók elmozdulásának mérése. A 2. és a 3. vizsgálat elvégezhető egy vizsgálat keretében is.

A váltó elmozdulásának mérése:

A váltókon elhelyezett érzékelők mérik az alábbi 3. ábrán pirossal jelölt mozgó részek elmozdulását (váltóhegy).

Vizsgálati program:

A vizsgálati program keretében az A, B, C és D pozíciók mindegyike esetében 3-3 átfutást kell elvégezni állandó sebességgel. A vizsgálathoz a legnagyobb súrlódási együtthatót kiváltó sebességnek megfelelő sebességet kell alkalmazni (ez általában 15 km/h).

K.3. ábra

A váltó elmozdulásának mérése

Jelmagyarázat

1.	Váltó csúcsa

2.	Váltó gyöke

3.	Érzékelőkkel felszerelt zóna

Elfogadási kritériumok:

—	A váltó csúcsától a váltó gyök felé való A és B típus szerinti áthaladás esetén az elmozdulás nem haladhatja meg a 4,0 mm-t.

—	A C és D pozíció szerinti áthaladás esetén a váltó gyökerétől a váltó hegye felé való elmozdulás nem haladhatja meg a 7,0 mm-t.”

A szöveg a következő L. függelékkel egészül ki:

„L. függelék

A követelményeket és az átmeneti rendszereket érintő módosítások

Az L.1. és L.2. táblázatban fel nem sorolt ÁME-pontok esetében a korábbi ÁME-nak (vagyis az (EU) 2020/387 bizottsági végrehajtási rendelettel* módosított ezen rendeletnek) való megfelelés az ezen, 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó ÁME-nak való megfelelést jelenti.

Módosítások a 7 éves általános átmeneti rendszer tekintetében

Az L.1. táblázatban felsorolt ÁME-pontok esetében a korábbi ÁME-nak való megfelelés nem jelenti az ezen ÁME 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó változatának való megfelelést.

A 2023. szeptember 28-án már tervezési fázisban lévő projektek esetében ezen ÁME követelményeinek 2030. szeptember 28-tól kell megfelelni.

Az L.1. táblázatban felsorolt ÁME-követelmények nem érintik a gyártási fázisban lévő projekteket és az üzemben lévő járműveket.

L.1. táblázat

7 éves átmeneti rendszer

ÁME pont(ok)	ÁME pont(ok) a korábbi ÁME-ban	Az ÁME módosításának magyarázata
4.2.2.5. (7)	4.2.2.5. (7)	A J-1. függelék 3. hivatkozásában említett előírás változása
4.2.2.10. (1)	4.2.2.10. (1)	További követelmények
4.2.3.2.1. (2)	4.2.3.2.1. (2)	A követelmény változása
4.2.3.7.	4.2.3.7.	A követelmények változása
4.2.4.3. 7.1.1.5.2. (3)	4.2.4.3. 6.2.7a	A J-1. függelék 12. hivatkozásában említett előírás változása
4.2.4.5.1. 4.2.4.5.2. 4.2.4.5.3. 4.2.4.5.5.	4.2.4.5.1. 4.2.4.5.2. 4.2.4.5.3. 4.2.4.5.5.	A J-1. függelék 13. és 14. hivatkozásában említett előírás változása
4.2.4.5.2. (4)	4.2.4.5.2. (4)	A J-1. függelékben (65. hivatkozás) említett előírás változása
4.2.4.5.2. (5)	4.2.4.5.2. (5)	A J-1. függelékben (67. vagy 68. hivatkozás) említett előírás változása
4.2.4.6.2. (6) 6.1.3.2. (1) 4.2.4.6.2. (8) 6.2.3.10. (1)	4.2.4.6.2. (6) 6.1.3.2. (1) 4.2.4.6.2. (8) 6.2.3.10. (1)	A J-1. függelék 15. hivatkozásában említett előírás változása
4.2.6.2.4. (3)	4.2.6.2.4. (3)	A szabványra való hivatkozás módosítása – a 2008. évi nagy sebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó ÁME-ra való hivatkozás törlése
4.2.5.3.2. (4a)	Nem követelmény	Új követelmény
4.2.5.4. (7)	Nem követelmény	A kommunikációs eszközök meglétének vagy hiányának dokumentációban való feltüntetésére vonatkozó új követelmény
4.2.7.1.4. (3)	4.2.7.1.4. Megjegyzés	A fényszórók automatikus villogó/felvillanó üzemmódban való kötelező használatára vonatkozó követelmény pontosítása
4.2.8.2.5. (1)	4.2.8.2.5. (1)	Váltakozó áramú rendszerekre történő kiterjesztés
4.2.8.2.9.6. (3a) és 6.2.3.20.	n.a.	Új követelmény
4.2.8.2.9.7. (3), 4.2.8.2.9.7. (4) és 6.2.3.21.	4.2.8.2.9.7. (3) és 4.2.8.2.9.7. (4)	Paraméter változása
4.2.9.2.1. és 4.2.9.2.2.	4.2.9.2.1. és 4.2.9.2.2.	A J-1. függelék 28. hivatkozásában említett előírás változása
4.2.9.3.7. és 4.2.9.3.7a.	Nem követelmény	Új követelmény
4.2.10.2.1. (2) és 4.2.10.2.2. (2)	4.2.10.2.1. (2) és 4.2.10.2.2. (2)	A hivatkozott szabvány változása Lásd még a 7.1.1.4. pontot
4.2.12.2.	4.2.12.2.	A kötelező dokumentáció változása a követelmények változása függvényében
7.1.1.3. (1)	7.1.1.3. (1)	Új követelmény
7.1.6.	Nem követelmény	Ez az eset az újonnan kialakított, fedélzeti ETCS-sel még nem rendelkező járműkonstrukciókra vonatkozik és célja, hogy a jármű alrendszer az ETCS telepítésére készen álljon.
A J-2. függelék A. hivatkozását említő pontok (a 3.2.2. pont kivételével)	A J-2. függelék 1. hivatkozását említő pontok	Az ERA/ERTMS/033281 5. változata lép az ERA/ERTMS/033281 4. változata helyébe; a főbb változások az interferenciaáram-határok frekvenciakezelését és a nyitott kérdések lezárását érintik. Az átmeneti rendszert az ellenőrző-irányító és jelző rendszerre vonatkozó ÁME B. függelékének B.1. táblázata határozza meg.

Módosítások az egyedi átmeneti rendszer tekintetében

Az L.2. táblázatban felsorolt ÁME-pontok esetében a korábbi ÁME-nak való megfelelés nem jelenti az ezen, 2023. szeptember 28-tól alkalmazandó ÁME-nak való megfelelést.

A 2023. szeptember 28-án már tervezési fázisban lévő projektek, a gyártási fázisban lévő projektek, és az üzemeben lévő egységek esetében ezen ÁME követelményeinek az L.2. táblázatban meghatározott átmeneti rendszerek szerint 2023. szeptember 28-tól kezdődően kell megfelelni.

L.2. táblázat

Egyedi átmeneti rendszer

ÁME pont(ok)	ÁME pont(ok) a korábbi változatban	Az ÁME módosításának magyarázata	Átmeneti rendszer
			A tervezési fázis nem kezdődött meg	A tervezési fázis megkezdődött	Gyártási fázis	üzemben lévő egységek
A J-2. függelék B. hivatkozásában említett előírásra hivatkozó pontok	4.2.4.4.1., 4.2.5.3.4., 4.2.5.5.6., 4.2.8.2.9.8., 4.2.10.4.2.	A vonat fedélzeti ETCS rendszere és a jármű közötti kapcsolódási pontok funkciói teljeskörűen kerülnek meghatározásra, beleértve az EK-hitelesítésre vonatkozó rendelkezéseket is.	A 7. hivatkozásban említett új vonatinterfész funkciók esetében az átmeneti rendszereket az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME B. függelékében az ETCS-rendszer verziója című B.1. táblázat határozza meg. A 7. hivatkozásban nem módosított vonatinterfész funkciók esetében az átmeneti rendszereket az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME B. függelékében a részleges teljesítésről szóló B1. táblázat határozza meg.
4.2.13.	Nincs követelmény	A fedélzeti ETCS-rendszerrel ellátott és a legfeljebb 2. automatizáltsági fokú automatikus vonatüzemeltetési rendszerrel (ATO) felszerelni kívánt egységek kapcsolódási pontjára vonatkozó követelmények.	A fedélzeti ATO beszerelésére vonatkozó átmeneti rendszereket az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME B. függelékében a fedélzeti ATO-rendszer beszereléséről szóló B1. táblázat határozza meg.
A J-2. függelék A. hivatkozásának 3.2.2. pontjára hivatkozó pontok	A J-2. függelék 1. hivatkozásának 3.2.2. pontjára hivatkozó pontok	Az ERA/ERTMS/033281 V5 az ERA/ERTMS/033281 V4 helyébe lép, a fő változások az interferenciaáram-határértékek frekvenciagazdálkodását és a nyitott kérdések lezárását érintik.	Az átmeneti rendszert az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME B. függelékének B.1. táblázata határozza meg.
7.1.1.3. 2. a) pont	7.1.1.3.	Kötelező EK-tanúsítvány speciális járművekhez	6 hónap		na.

(*10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(1) A CA1., CA2. vagy CH. modult csak azon termékek esetében lehet használni, amelyeket az ezen ÁME hatálybalépése előtt kialakított tervek szerint gyártottak és a termékekre vonatkozó ÁME hatálybalépése előtt használtak a termék forgalombahozatala céljából, feltéve, hogy a gyártó igazolja a bejelentett szervezet előtt, hogy a konstrukciós vizsgálatokat és a hitelesítést a korábbi kérelmek esetében hasonló körülmények között végezték el, és azok megfelelnek ezen ÁME követelményeinek. Ennek igazolását dokumentálni kell, és az igazolás ugyanolyan szintű bizonyító adatnak minősül, mint a CB. modul vagy a CH1. modul szerint végzett konstrukcióvizsgálat.

(2) Az »ellenőrizendő« szó arra utal, hogy a kérelmező a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer I. mellékletét fogja alkalmazni annak igazolására, hogy a módosított jármű azonos vagy magasabb szintű biztonságot nyújt. Ezt az igazolást a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer meghatározása szerinti értékelő szervezet független értékelésnek veti alá. Amennyiben a szervezet úgy látja, hogy az új biztonsági értékelés alacsonyabb biztonsági szintet állapít meg, vagy az eredmény nem egyértelmű, a kérelmezőnek forgalombahozatali engedélyt kell kérnie.

(3) Az alábbi feltételek egyikének megfelelő járművet minden síndőléssel összeegyeztethetőnek kell tekinteni:

—	A J-1. függelék 9. vagy 73. hivatkozásában említett előírással összhangban értékelt jármű

—	A J-1. függelék 63. hivatkozásában említett (ERA/TD/2012-17/INT által módosított vagy nem módosított) előírással vagy a J-1. függelék 64. hivatkozásában említett előírással összhangban értékelt jármű, amely esetében nem írtak elő egyetlen síndőlésre való korlátozást

—

A J-1. függelék 63. hivatkozásában említett (ERA/TD/2012–17/INT által módosított vagy nem módosított) előírással vagy a J-1. függelék 64. hivatkozásában említett előírással összhangban értékelt jármű, amely esetében egyetlen síndőlésre való korlátozást írtak elő, és a kerék–sín érintkezésre vonatkozó vizsgálati feltételeknek a valós kerék- és sínprofilokon, valamint mért nyomtávon alapuló új értékelése megfelelést mutat a J-1. függelék 9. hivatkozásában említett előírás kerék–sín érintkezésre vonatkozó feltételekkel kapcsolatos követelményeivel.

(4) Háromtengelyes forgóvázak belső kerekei esetében megengedett a 21 mm-es méret.

VII. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/777 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

A 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3. KÖZÖS JELLEMZŐK

Az e mellékletben meghatározott jellemzőket az uniós vasúti rendszer egészében olyan közös szójegyzékként kell alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy:

1.	a pályahálózat-működtetők közzétegyék a vasúti hálózatra vonatkozó adataikat;

2.	a vasúti társaságok és az infrastruktúra bármely más adatfelhasználója hozzáférjen ezekhez az adatokhoz és felhasználja őket.”

A 3.1. pont a következő új 6. ponttal egészül ki:

„(6)	»közös jellemzők csoportja«: a vonalszakaszok és/vagy szolgálati helyek közös elemeinek egy csoportja.”

A 3.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.1.

Az infrastruktúra-nyilvántartás céljára minden pályahálózat-működtető legalább vonalszakaszok és szolgálati helyek, illetve adott esetben közös jellemzők csoportjai alapján ismerteti vasúthálózatát.”

A 3.3.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.3.3.

Egy paraméter értékét akkor kell megadni, ha az 1. táblázatban szereplő határidők szerint meghatározott hálózat tartalmazza a vonatkozó elemet.

Az 1. táblázatban felsorolt paraméterekre vonatkozó adatok megjelenítésének meg kell felelnie a 7a. cikkben és az A-1. függelék [A] jelzésű sorában említett ERA-glosszáriumnak.

A paraméterek szempontjából lényeges információkat az 1. táblázat tartalmazza. Ha az 1. táblázat a pályahálózat-működtető valamely dokumentumára hivatkozik, az 5. cikknek megfelelően a pályahálózat-működtető a szóban forgó dokumentumot elektronikus formátumban nyújtja be az Ügynökségnek. Az 1.1.1.1.2.4.4., az 1.1.1.1.6.4., az 1.1.1.1.6.5., az 1.1.1.3.7.1.3. és az 1.1.1.3.11.3. számok alatt említett dokumentumokat két uniós nyelven kell benyújtani.”

Az 1. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„1. tábla

Elemek az infrastruktúra-nyilvántartás (RINF) céljára

Szám

Cím

Meghatározás

A paraméter megadásának határideje

TAGÁLLAM

1.1.

VONALSZAKASZ

1.1.0.0.0.

Általános információk

1.1.0.0.0.1.

A pályahálózat-működtető kódja

Pályahálózat-működtető: a vasúti infrastruktúra vagy annak egy része létrehozásáért és karbantartásáért felelős szervezet vagy vállalkozás.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.0.0.0.2.

Nemzeti vonalazonosító

Egyedi vonalazonosító vagy egyedi vonalszám a tagállamon belül.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.0.0.0.3.

A vonalszakasz kezdetén lévő szolgálati hely

A vonalszakasz kezdetén lévő szolgálati hely egyedi azonosítója (a kilométerek száma a vonalszakasz kezdetén lévő szolgálati helytől a vonalszakasz végén lévő szolgálati helyig növekszik).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.0.0.0.4.

A vonalszakasz végén lévő szolgálati hely

A vonalszakasz végén lévő szolgálati hely egyedi azonosítója (a kilométerek száma a vonalszakasz kezdetén lévő szolgálati helytől a vonalszakasz végén lévő szolgálati helyig növekszik).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.0.0.0.5.

A vonalszakasz hossza

A vonalszakasz kezdetén és végén lévő szolgálati helyek közötti távolság

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.0.0.0.6.

A vonalszakasz jellege

A vonalszakasz jellege a megjelenített adatok méretének kifejezésével, ami attól függ, hogy a vonalszakasz egy nagy csomópont több szolgálati helyre osztásával keletkezett szolgálati helyeket köt-e össze, vagy sem.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.0.0.1.

Útvonalkönyv-specifikus paraméterek (meghatározott műszaki jellemzők)

1.1.0.0.1.1.

Ipari kockázatok – olyan helyek, ahol a mozdonyvezető számára veszélyes a kiszállás

Well Known Text, sokszög alak

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.0.0.1.2.

Munkanyelv

A pályahálózat-működtető által a napi üzemelés közben a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság személyzete között az üzemeltetéssel vagy a biztonsággal kapcsolatos üzenetek váltására használt, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban közzétett egy vagy több nyelv.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.0.0.1.3.

Működési rendszer

A kettős vágány típusa

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.

FŐVÁGÁNY

1.1.1.0.0.

Általános információk

1.1.1.0.0.1.

A vágány azonosítója

Egyedi vágányazonosító vagy egyedi vágányszám a vonalszakaszon belül

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.0.0.2.

Normál menetirány

A normál menetirány:

—	a vonalszakasz kezdete és vége által meghatározott iránnyal megegyező irány: (N)

—	a vonalszakasz kezdete és vége által meghatározott iránnyal ellentétes irány: (O)

—	mindkét irány: (B)

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.0.0.3.

Pálya menti távolságjelzés (gyakoriság, megjelenés és elhelyezés)

[NNNN] gyakoriság méterben

Megjelenés – választható lista

[J/B] – a pálya azon oldala, ahol a pálya menti jelzés található (bal vagy jobb)

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.0.1.

Topológiai információk

1.1.1.0.1.1.

Pontos földrajzi leírás

A vágány földrajzi alakját ábrázoló Well Known Text vonallánc

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.0.1.2.

A vágányok összeköttetése a szolgálati helyekkel

Az első karakterlánc egyedileg azonosítja az azon szolgálati helyen belüli vágányt, amely a kezdőpontnál kapcsolódik ehhez a vágányhoz

A második karakterlánc egyedileg azonosítja az azon szolgálati helyen belüli vágányt, amely a végpontnál kapcsolódik ehhez a vágányhoz

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.1.

Infrastruktúra alrendszer

1.1.1.1.1.

A vágányra vonatkozó hitelesítési nyilatkozatok

1.1.1.1.1.1.

A vágányra vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat az infrastruktúra alrendszerre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az EK-nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletnek (1) megfelelően.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.1.2.

A vágányra vonatkozó MI-igazolási nyilatkozat (a 2014/881/EU bizottsági ajánlás (2) értelmében) az infrastruktúra alrendszerre vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az MI-igazolási nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet VII. mellékletében az EK-nyilatkozatok tekintetében meghatározott formai követelmények szerint.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.2.

Teljesítményparaméter

1.1.1.1.2.1.

A vágány TEN-besorolása

A transzeurópai hálózat azon részének feltüntetése, amelyhez a vonal tartozik.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.2.1.2.

TEN földrajzi információs rendszer azonosító (GIS ID)

A TEN-T adatbázis azon szakaszának GIS ID-je, amelyhez a vágány tartozik

2021. január 1.

1.1.1.1.2.2.

Vonalkategória

Az INF ÁME szerinti vonalbesorolás

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.2.3.

Vasúti árufuvarozási folyosó része

Annak feltüntetése, hogy a vonalat kijelölték-e vasúti árufuvarozási folyosóhoz.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.2.4.

Terhelhetőség

A vonalkategória, valamint a vágány leggyengébb pontján elért sebesség kombinációja.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.2.4.1.

A terhelhetőség nemzeti besorolása

2020. január 16.

1.1.1.1.2.4.2.

A szerkezetek megfelelése a nagysebességű terhelési modellnek (High Speed Load Model: HSLM)

Azon vonalszakaszok esetében, amelyeken a legnagyobb megengedett sebesség legalább 200 km/h.

Az alkalmazandó dinamikus összeegyeztethetőségi ellenőrzési eljárásra vonatkozó információk

2020. január 16.

1.1.1.1.2.4.3.

Különleges ellenőrzéseket igénylő szerkezetek vasúti helye

Különleges ellenőrzéseket igénylő szerkezetek helyének meghatározása

2020. január 16.

1.1.1.1.2.4.4.

Az útvonallal való összeegyeztethetőség statikus és dinamikus ellenőrzési eljárását/eljárásait ismertető dokumentum

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, két uniós nyelven elérhető elektronikus dokumentum az alábbi információkkal:

—	az útvonallal való összeegyeztethetőség statikus és dinamikus ellenőrzésének pontos eljárásai Vagy

—	releváns információk az egyedi szerkezetek ellenőrzésének elvégzéséhez.

2020. január 16.

1.1.1.1.2.5.

Legnagyobb megengedett sebesség

Névleges legnagyobb üzemi sebesség a vonalon az infrastruktúra, az energia és az ellenőrző-irányító-jelző alrendszerek jellemzőinek eredményeként, kilométer/órában kifejezve.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.2.6.

Hőmérsékleti tartomány

Európai szabvány szerinti hőmérsékleti tartomány a vonalhoz való korlátlan hozzáféréshez.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.2.7.

Maximális tengerszint feletti magasság

A vonalszakasz tengerszint feletti legmagasabb pontja a szokásos amszterdami vízszinthez (Normal Amsterdam’s Peil, NAP) képest.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.2.8.

Súlyos éghajlati viszonyok megléte

A vonalon tapasztalható éghajlati viszonyok európai szabvány szerint súlyosak.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.3.

A vonal kialakítása

1.1.1.1.3.1.1.

Méretezés

Európai szabványban meghatározott űrszelvény vagy más helyi űrszelvény, beleértve az alsó vagy felső részt is.

A LOC-PAS ÁME 7.3.2.2. pontjának megfelelően az Egyesült Királyság hálózatához tartozó vonalszakaszokon nem lehet űrszelvény-referenciaprofil.

2020. január 16.

1.1.1.1.3.1.2.

Különleges ellenőrzéseket igénylő meghatározott pontok vasúti helye

Az 1.1.1.1.3.1.1. pontban említett méretezéstől való eltérések miatt különleges ellenőrzéseket igénylő meghatározott pontok helye.

2020. január 16.

1.1.1.1.3.1.3.

Különleges ellenőrzéseket igénylő meghatározott pontok keresztirányú szelvényét tartalmazó dokumentum

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, az 1.1.1.1.3.1.1. pontban említett méretezéstől való eltérések miatt különleges ellenőrzéseket igénylő meghatározott pontok keresztirányú szelvényét tartalmazó elektronikus dokumentum. Adott esetben a meghatározott pont ellenőrzésére vonatkozó iránymutatás csatolható a keresztirányú szelvényt tartalmazó dokumentumhoz.

2020. január 16.

1.1.1.1.3.4.

Cserélhető konténerekre vonatkozó egységes kombinált szállítási profilszám

Cserélhető konténeres kombinált szállítási kód (minden teher- és vegyes forgalmú vonal esetében) az A-1. függelék [B] jelzésű sorában említett előírás szerint

Legkésőbb 2019. március 16-ig a TEN-hez tartozó vonalak esetében (1.1.1.1.2.1.).

Amennyiben TEN-en kívüli vonalak (1.1.1.1.2.1.) esetében még nem bocsátottak rendelkezésre adatokat, indokolt kérésre:

– ha rendelkezésre állnak adatok, a kód közzététele egy hónappal a kérelem benyújtását követően,

– ha nem állnak rendelkezésre adatok, és helyszíni mérésekre van szükség, a kód közzététele egy évvel a kérelem benyújtását követően.

1.1.1.1.3.5.

Félpótkocsikra vonatkozó egységes kombinált szállítási profilszám

Félpótkocsikra vonatkozó kombinált szállítási kód (minden teher- és vegyes forgalmú vonal esetében) az A-1. függelék [B] jelzésű sorában említett előírás szerint

Legkésőbb 2019. március 16-ig a TEN-hez tartozó vonalak esetében (1.1.1.1.2.1.).

Amennyiben TEN-en kívüli vonalak (1.1.1.1.2.1.) esetében még nem bocsátottak rendelkezésre adatokat, indokolt kérésre:

—	ha rendelkezésre állnak adatok, a kód közzététele egy hónappal a kérelem benyújtását követően,

—	ha nem állnak rendelkezésre adatok, és helyszíni mérésekre van szükség, a kód közzététele egy évvel a kérelem benyújtását követően.

1.1.1.1.3.5.1.

Konkrét információk

A vonal kialakításával kapcsolatban a PM-től kapott bármely lényeges információ

2021. január 1.

1.1.1.1.3.6.

Lejtési profil

Lejtési értékek sorozata és a lejtés változásának helyei.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.3.7.

Legkisebb vízszintes ívsugár

A vágány méterben kifejezett legkisebb vízszintes ívsugara.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.3.8.

Konténerekre vonatkozó egységes kombinált szállítási profilszám

Konténerekre vonatkozó kombinált szállítási kód (minden teher- és vegyes forgalmú vonal esetében) az A-1. függelék [B] jelzésű sorában említett előírás szerint

A TEN-hez tartozó vonalak esetében 12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató elfogadása után (1.1.1.1.2.1.)

Amennyiben TEN-en kívüli vonalak (1.1.1.1.2.1.) esetében még nem bocsátottak rendelkezésre adatokat, indokolt kérésre:

—	ha rendelkezésre állnak adatok, a kód közzététele egy hónappal a kérelem benyújtását követően,

—	ha nem állnak rendelkezésre adatok, és helyszíni mérésekre van szükség, a kód közzététele egy évvel a kérelem benyújtását követően.

1.1.1.1.3.9.

Görgős egységekre vonatkozó egységes kombinált szállítási profilszám

Vasúti járművekre vonatkozó kombinált szállítási kód (minden teher- és vegyes forgalmú vonal esetében) az A-1. függelék [B] jelzésű sorában említett előírás szerint

A TEN-hez tartozó vonalak esetében 12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató elfogadása után (1.1.1.1.2.1.)

Amennyiben TEN-en kívüli vonalak (1.1.1.1.2.1.) esetében még nem bocsátottak rendelkezésre adatokat, indokolt kérésre:

—	ha rendelkezésre állnak adatok, a kód közzététele egy hónappal a kérelem benyújtását követően,

—	ha nem állnak rendelkezésre adatok, és helyszíni mérésekre van szükség, a kód közzététele egy évvel a kérelem benyújtását követően.

1.1.1.1.4.

Vágányparaméterek

1.1.1.1.4.1.

Névleges nyomtávolság

A nyomtávot azonosító, milliméterben kifejezett érték.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.4.2.

Túlemeléshiány

Milliméterben kifejezett legnagyobb túlemeléshiány meghatározása: a vágányon alkalmazott túlemelés és a magasabb egyensúlyi helyzethez szükséges túlemelés (melyre a vonalat tervezték) közötti különbség.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.4.3.

Síndőlés

A vágány sínfejének a futófelülethez képesti dőlését meghatározó szög.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.4.4.

Zúzottkő megléte

Annak pontosítása, hogy a vágányt a talpfák közé ágyazott zúzottkővel építették-e.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.5.

Váltók és keresztezések

1.1.1.1.5.1.

A váltókra és keresztezésekre vonatkozó üzemi határértékek ÁME-knak való megfelelősége

A váltókat és keresztezéseket az ÁME-kban előírt üzemi határértékek alapján tartják karban.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.5.2.

Legkisebb kerékátmérő fix tompaszögű keresztezésekben

A fix tompaszögű keresztezések maximális vezetetlen hossza a minimális üzemi kerékátmérő alapján, milliméterben kifejezve.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.6.

A vágány alkalmazott terheléssel szembeni ellenállása

1.1.1.1.6.1.

Maximális vonatlassulás

A vágány hosszanti irányú erőkkel szembeni ellenállására vonatkozó határérték, maximális engedélyezett vonatlassulásként megadva és méter per négyzetmásodpercben kifejezve.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.6.2.

Örvényáramú fékek használata

Az örvényáramú fékek használatára vonatkozó korlátozások feltüntetése

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.6.3.

Mágnesfékek használata

A mágnesfékek használatára vonatkozó korlátozások feltüntetése

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.6.4.

Az örvényáramú fékek használatának feltételeit tartalmazó dokumentum

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, az 1.1.1.1.6.2. pontban megadott, az örvényáramú fékek használatának feltételeit tartalmazó, két uniós nyelven elérhető elektronikus dokumentum.

2020. január 16.

1.1.1.1.6.5.

A mágnesfékek használatának feltételeit tartalmazó dokumentum

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, az 1.1.1.1.6.3. pontban megadott, a mágnesfékek használatának feltételeit tartalmazó, két uniós nyelven elérhető elektronikus dokumentum.

2020. január 16.

1.1.1.1.7.

Egészség, biztonság és környezet

1.1.1.1.7.1.

Nyomkarimakenő használata tilos

Annak feltüntetése, hogy fedélzeti nyomkarimakenő eszköz használata tilos-e.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.7.2.

Szintbeli keresztezések megléte

Annak feltüntetése, hogy vannak-e szintbeli keresztezések (a gyalogos vágányátjárókat is ideértve) a vonalszakaszon.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.7.3.

Szintbeli keresztezés közelében megengedett gyorsulás

Szintbeli keresztezés közelében megálló vagy sebességét visszanyerő vonat gyorsulására vonatkozó határérték megléte, meghatározott gyorsulási referenciagörbén kifejezve.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.7.4.

Pálya menti hőnfutásjelző (HABD) megléte

Pálya menti hőnfutásjelző megléte

2020. január 16.

1.1.1.1.7.5.

A pálya menti hőnfutásjelző az ÁME-knak megfelelő.

A francia, az olasz és a svéd hálózat esetében.

A pálya menti hőnfutásjelző az ÁME-knak megfelelő.

2020. január 16.

1.1.1.1.7.6.

A pálya menti hőnfutásjelző azonosítása

A francia, az olasz és a svéd hálózat esetében.

Akkor alkalmazandó, ha a pálya menti hőnfutásjelző nem felel meg az ÁME-knak, a pálya menti hőnfutásjelző azonosítása.

2020. január 16.

1.1.1.1.7.7.

A pálya menti hőnfutásjelző generációja

A francia, az olasz és a svéd hálózat esetében.

A pálya menti hőnfutásjelző generációja

2020. január 16.

1.1.1.1.7.8.

A pálya menti hőnfutásjelző vasúti helye

A francia, az olasz és a svéd hálózat esetében.

Akkor alkalmazandó, ha a pálya menti hőnfutásjelző nem felel meg az ÁME-knak, a pálya menti hőnfutásjelző helyének meghatározása.

2020. január 16.

1.1.1.1.7.9.

A pálya menti hőnfutásjelző mérésének iránya

A francia, az olasz és a svéd hálózat esetében.

Akkor alkalmazandó, ha a pálya menti hőnfutásjelző nem felel meg az ÁME-knak, a pálya menti hőnfutásjelző mérésének iránya.

Ha a mérés iránya:

—	a vonalszakasz kezdete és vége által meghatározott iránnyal megegyező irány: (N)

—	a vonalszakasz kezdete és vége által meghatározott iránnyal ellentétes irány: (O)

—	mindkét irány: (B)

2020. január 16.

1.1.1.1.7.10.

Vörös fénnyel folyamatosan világító lámpák szükségesek

Azon szakaszok, ahol az OPE ÁME értelmében két darab vörös fénnyel folyamatosan világító lámpára van szükség.

2021. január 1.

1.1.1.1.7.11.

Csendesebb útvonalhoz való tartozás

A NOI ÁME 5b. cikke szerinti „csendesebb útvonalhoz” tartozik.

2021. január 1.

1.1.1.1.7.12.

Fényvisszaverő lemezek használatára vonatkozó engedély

Azok a szakaszok, ahol a jelenlegi szűk keresztmetszetek kiemelt kezelése érdekében engedélyezett a fényvisszaverő lemezek használata a vasúti árufuvarozási folyosókon. Belgium, Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében 2026. január 1-jéig

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.1.7.12.1.

A fényvisszaverő lemezek használati feltételei

A fényvisszaverő lemezek árufuvarozási folyosókon történő használatára irányadó feltételek részletei Portugália és Spanyolország esetében 2025. január 1-jéig, Belgium és Franciaország esetében pedig 2026. január 1-jéig

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.1.8.

Alagút

1.1.1.1.8.1.

Pályahálózat-működtető kódja

Pályahálózat-működtető: a vasúti infrastruktúra vagy annak egy része létrehozásáért és karbantartásáért felelős szervezet vagy vállalkozás.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.2.

Alagút azonosítója

Egyedi alagút-azonosító vagy egyedi szám a tagállamon belül

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.3.

Alagút kezdete

Tizedfokokban kifejezett földrajzi koordináták és a vonal kilométerszáma az alagút kezdeténél.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.4.

Alagút vége

Tizedfokokban kifejezett földrajzi koordináták és a vonal kilométerszáma az alagút végénél.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.5.

EK-hitelesítési nyilatkozat a vasúti alagútra vonatkozó ÁME-knak való megfelelésre vonatkozóan

Az EK-nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.6.

MI-igazolási nyilatkozat (a 2014/881/EU ajánlás értelmében) a vasúti alagútra vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az MI-igazolási nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet VII. mellékletében az EK-nyilatkozatok tekintetében meghatározott formai követelmények szerint.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.7.

Alagút hossza

Az alagút méterben megadott hossza a belépési kapuzattól a kilépési kapuzatig.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.8.

Keresztmetszeti terület

Az alagút legkisebb keresztmetszeti területe négyzetméterben kifejezve.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.8.1.

Az alagút megfelelése az INF ÁME-nek

Az alagút megfelelése az INF ÁME-nek a legnagyobb megengedett sebesség mellett

2021. január 1.

1.1.1.1.8.8.2.

A PM által rendelkezésre bocsátott, az alagút pontos leírását tartalmazó dokumentum

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, az alagút űrszelvényének és geometriájának pontos leírását tartalmazó elektronikus dokumentum

2021. január 1.

1.1.1.1.8.9.

Vészhelyzeti terv megléte

Annak feltüntetése, hogy létezik-e vészhelyzeti terv.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.10.

A jármű előírt tűzbiztonsági kategóriája

A személyszállító vonat tűzbiztonsági kategóriája megfelel a LOC-PAS ÁME 4.1.4. pontjának

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.11.

A jármű előírt nemzeti tűzbiztonsági kategóriája

Arra vonatkozó kategória, hogy ha egy személyszállító vonat fedélzetén tűz üt ki, hogyan üzemel tovább egy meghatározott ideig.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.1.8.12.

Gyalogjárók megléte

A gyalogjárók meglétének jelzése

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.1.8.12.1.

A gyalogjárók helye

A gyalogjáró kezdetének kilométerszelvénye és a gyalogjáró hossza m-ben. Az egyes helyekre vonatkozóan ismételhetők az értékek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.1.8.13.

Evakuálási és mentési pontok megléte

Evakuálási és mentési pontok meglétének jelzése

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.1.8.13.1.

Az evakuálási és mentési pontok helye

Az evakuálási és mentési pontok kezdetének kilométerszelvénye és a szóban forgó pontok hossza m-ben. Az egyes helyekre vonatkozóan ismételhetők az értékek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.2.

Energia alrendszer

1.1.1.2.1.

A vágányra vonatkozó hitelesítési nyilatkozatok

1.1.1.2.1.1.

A vágányra vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat az energia alrendszerre vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az EK-nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.1.2.

A vágányra vonatkozó MI-igazolási nyilatkozat (a 2014/881/EU bizottsági ajánlás értelmében) az energia alrendszerre vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az MI-igazolási nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet VII. mellékletében az EK-nyilatkozatok tekintetében meghatározott formai követelmények szerint.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.2.

Munkavezeték-rendszer

1.1.1.2.2.1.1.

Munkavezeték-rendszer típusa

A munkavezeték-rendszer típusának feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.2.1.2.

Energiaellátó rendszer (feszültség és frekvencia)

A vontatási energiaellátó rendszer feltüntetése (névleges feszültség és frekvencia)

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.2.1.3.

Umax2 a francia hálózat esetében.

A legnagyobb nem állandó feszültség (Umax2) az A-2. függelék [1] jelzőszámú sorában említett előírásban meghatározott értékeknek meg nem felelő franciaországi vonalak esetében.

2020. január 16.

1.1.1.2.2.2.

A vonat legnagyobb áramerőssége

A vonat amperben kifejezett legnagyobb megengedhető áramerősségének feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.2.3.

Álló helyzetben áramszedőnként felvett legnagyobb áramerősség

A vonat amperben kifejezett, álló helyzetbeli legnagyobb megengedhető áramerősségének feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16. egyenáramú rendszerek esetében

2024. június 30. váltakozó áramú rendszerek esetében

1.1.1.2.2.4.

Visszatápláló fékezés engedélyezése

Annak feltüntetése, hogy a visszatápláló fékezés megengedett, nem megengedett, vagy meghatározott feltételek mellett megengedett.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.2.4.1.

A visszatápláló fékezésre vonatkozó feltételek

A regeneratív fékezésre vonatkozó feltételeket meghatározó dokumentum címe és/vagy az arra történő hivatkozás

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.2.2.5.

A munkavezeték legnagyobb magassága

A munkavezeték méterben kifejezett legnagyobb magasságának feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.2.6.

A munkavezeték legkisebb magassága

A munkavezeték méterben kifejezett legkisebb magasságának feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.3.

Áramszedő

1.1.1.2.3.1.

Az ÁME-nek megfelelő, elfogadott áramszedőfejek

Az ÁME-nek megfelelő, használatra engedélyezett áramszedőfejek feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.3.2.

Egyéb elfogadott áramszedőfejek

A használatra engedélyezett áramszedőfejek feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.3.3.

A felemelt áramszedők számára és a köztük lévő távolságra vonatkozó előírások a megadott sebességnél

A felemelt áramszedők engedélyezett maximális számának feltüntetése vonatonként, valamint az áramszedő középvonala és az áramszedőfej középvonala közötti, méterben kifejezett legkisebb távolság feltüntetése a megadott sebességnél.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.3.4.

Engedélyezett csúszóbetétanyag

A használatra engedélyezett csúszóbetétanyagok feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.4.

Felsővezeték-határok

1.1.1.2.4.1.1.

Fázishatár

A fázishatár meglétének és az előírt információknak a feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.4.1.2.

A fázishatárra vonatkozó információ

A fázishatárra vonatkozóan előírt több információ feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.4.2.1.

Rendszerhatár

Rendszerhatár meglétének feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.4.2.2.

A rendszerhatárra vonatkozó információ

A rendszerhatárra vonatkozóan előírt több információ feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.4.3.

A jelzőtábla és a fázishatár vége közötti távolság

Az útvonallal való összeegyeztethetőségnek a francia hálózaton végzett ellenőrzése esetében.

A járművezetőt a fázishatár elhagyása után az áramszedő felemelésére vagy az áramkör-megszakító bezárására feljogosító jelzőtábla és a fázishatár vége közötti távolság.

2020. január 16.

1.1.1.2.5.

A járművekre vonatkozó követelmények

1.1.1.2.5.1.

A fedélzeti előírt áramerősségre vagy teljesítményre vonatkozó korlátozás

Annak feltüntetése, hogy a jármű fedélzetén előírás-e az áramerősséget vagy a teljesítményt korlátozó funkció.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.5.2.

Engedélyezett sarunyomás

A newtonban kifejezett engedélyezett sarunyomás feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.5.3.

Előírt automatikus leengedő készülék

Annak feltüntetése, hogy a járművön előírás-e az automatikus leengedő készülék.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.2.5.4.

Meghatározott elektromos vontatóegységek áramfogyasztásával kapcsolatban korlátozást megállapító dokumentum

A meghatározott elektromos vontatóegység(ek) energiafogyasztásával kapcsolatos korlátozás(oka)t megállapító dokumentum címe és/vagy az arra történő hivatkozás

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.2.5.5.

Olyan dokumentum, amely több vontatóegység esetében korlátozásokat állapít meg a felsővezetéki kapcsolat pozíciójára vonatkozóan.

Több vontatóegység esetében a felsővezetéki kapcsolat pozíciójára vonatkozóan korlátozásokat megállapító dokumentum címe és/vagy az arra történő hivatkozás

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.

Ellenőrző-irányító-jelző alrendszer

1.1.1.3.1.

A vágányra vonatkozó hitelesítési nyilatkozatok

1.1.1.3.1.1.

A vágányra vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat az ellenőrző-irányító-jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az EK-nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.1.2.

A fedélzeti rendszerhez szükséges ERTMS-hibajavítások

A pályahálózat-működtető hálózatát érintő olyan elfogadhatatlan hibák listája, amelyeket a CCS ÁME 7.2.10.3. pontja szerint meg kell oldani a fedélzeten

12 hónappal a CCS ÁME hatálybalépése után és legalább 12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.

Az ÁME-knak megfelelő vonatbefolyásoló rendszer (ETCS)

1.1.1.3.2.1.

Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) szintje

A pálya menti berendezésekhez kapcsolódó ETCS-alkalmazási szint.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.2.2.

ETCS-alapverzió

Pálya menti ETCS-alapverzió.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.2.3.

A vonalhozzáféréshez szükséges ETCS-infill

Annak feltüntetése, hogy biztonsági okokból szükséges-e infill a vonalhozzáféréshez.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.2.4.

Pálya menti ETCS-infill

Információ a hurok vagy a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (GSM-R) révén az 1. szintű berendezések számára információt átadni képes pálya menti berendezésről.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.2.5.

Végrehajtott nemzeti ETCS-alkalmazások (44-es csomag)

Annak feltüntetése, hogy a pálya és a vonat között sor kerül-e nemzeti alkalmazások adatainak átvitelére.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.2.6.

Üzemeltetési korlátozások vagy feltételek megléte

Annak feltüntetése, hogy léteznek-e a CCS ÁME-nak való részleges megfelelésből adódó korlátozások vagy feltételek.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.2.8.

A vonatintegritás fedélzetről (nem a járművezetőt által) történő, a vonalhozzáféréshez szükséges megerősítése

Annak feltüntetése, hogy a vonalhozzáféréshez biztonsági okokból szükséges-e a vonatintegritás fedélzetről történő megerősítése.

2020. január 16.

1.1.1.3.2.9.

Az ETCS rendszer összeegyeztethetősége

A műszaki összeegyeztethetőség igazolására használt ETCS-követelmények

2020. január 16.

1.1.1.3.2.10.

ETCS M_version

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerinti ETCS M_version

2021. január 1.

1.1.1.3.2.11.

A vonalhoz és a SIL-hez való hozzáféréshez szükséges, a fedélzeten tárolt, a jármű hosszára vonatkozó biztonsági adatok

Annak feltüntetése, hogy a fedélzeten tárolt, a jármű hosszára vonatkozó biztonsági adatok szükségesek-e a vonalhoz biztonsági okokból való hozzáféréshez és a biztonsági integritás előírt szintjéhez.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.12.

A pálya menti ETCS berendezés úgy van-e kialakítva, hogy közvetítse a pálya adatait?

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

Ha a pálya menti berendezés nem adja meg a pálya adatait, a járművezetőt alternatív módszerekkel kell tájékoztatni azokról.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.12.1.

Továbbítható pályaadatok

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.13.

A pálya menti ETCS berendezés szintbeli keresztezési eljárást vagy azzal egyenértékű megoldást alkalmaz.

Ha a pálya menti berendezés nem alkalmaz megoldást a hibás (általában műszaki rendszer által védett) LX-ekre, akkor a járművezetők kötelesek követni a más forrásokból kapott utasításokat.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.14.

Az alapvető SSP-hez használt túlemeléshiány

Alapvető információk olyan vonatok vezetői számára, amelyek túlemeléshiánya rosszabb (alacsonyabb), mint azoké, amelyek esetében a pálya menti ETCS berendezés statikus sebességprofilokat (SSP-ket) biztosít az 1.1.1.3.2.14.1. ponttal összefüggésben.

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.14.1.

Egyéb túlemeléshiányos vonatkategóriák, amelyek esetében a pálya menti ETCS berendezést SSP biztosítására konfigurálták.

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.15.

Azok az okok, amelyek miatt az ETCS rádiós irányítóközpont elutasíthatja a vonatot

Azon esetek jegyzéke, amelyek a PM által az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint hozott rendszertervezési döntések hatálya alá tartoznak

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.

Nemzeti ETCS-értékek

1.1.1.3.2.16.1.

D_NVROLL

A fedélzeti ETCS által a megfutamodás elleni védelem és a hátramenet elleni védelem mellett megtehető távolság felügyeletére szolgáló, méterben kifejezett paraméter

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.2.

Q_NVEMRRLS -

Annak meghatározására szolgáló minősítő, hogy visszavonható-e a vészféknek a befékezéstől eltérő okból történő működtetése, amint megszűnnek vészfék működtetését kiváltó feltételek, vagy miután a vonat teljesen megállt.

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.3.

V_NVALLOWOVTRP -

Sebességhatár, amely lehetővé teszi a járművezető számára, hogy kiválassza a hatástalanító funkciót km/h-ban

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.4.

V_NVSUPOVTRP -

A hatástalanító funkció bekapcsolásakor érvényes sebességkorlátozás, amelyet akkor kell felügyelni, amikor a hatástalanító funkció aktív, km/h-ban

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.5.

D_NVOVTRP

A vonat befékezésének hatástalanításához szükséges legnagyobb távolság méterben

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.6.

T_NVOVTRP -

A vonat befékezésének hatástalanításához szükséges maximális idő másodpercben

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.7.

D_NVPOTRP -

A fék feloldása után a jármű által hátramenetben megtett legnagyobb távolság méterben.

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.8.

T_NVCONTACT -

A rádiós irányítóközpontból érkező, biztonságot megerősítő üzenet hiányában a vonat reagálásáig tartó maximális időtartam másodpercben.

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.9.

M_NVCONTACT -

A fedélzeti rendszer reakciója a T_NVCONTACT lejártakor

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.10

M_NVDERUN -

Menet közben megengedett a mozdonyvezető-azonosító bejegyzése Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.11

Q_NVDRIVER_ADHES -

Annak meghatározására szolgáló minősítő, hogy a járművezető módosíthatja-e a fedélzeti ETCS által a fékezési görbék kiszámításához használt tapadási tényezőt

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.12

Q_NVSBTSMPERM

Az üzemi fék használatának engedélyezése a célsebesség-ellenőrzés során

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.16.13

A fékmodellhez használt nemzeti értékek

Az ETCS fedélzeti rendszer által kiszámított fékezési görbéknek a pályahálózat-működtető által előírt pontossághoz, teljesítményhez és biztonsági tűréshatárokhoz való igazítására szolgáló paraméter-készlet.

Átmásolja a 3. csomag vagy a 203. csomag tartalmát az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírásban meghatározottak szerint.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.17.

Az ERTMS/ETCS rádiós irányítóközpont azonosítója és telefonszáma

Egyedi RBC-azonosító (NID_C+NID_RBC) és hívószám (NID_RADIO) az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírásban meghatározottak szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.18.

Nagy fémtömeg

A helyszín közelében található olyan fémtömeg meglétének jelzése, amely alkalmas arra, hogy megzavarja a balízok fedélzeti rendszer általi leolvasását.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.2.19.

Az ETCS rendszer 2.2 vagy 3.0 verziójának a következő 5 évre előírt funkciói

Az ETCS rendszer 2.2 vagy 3.0 verziójában szereplő, a következő 5 évre előírt funkciók listája a CCS ÁME 6.1.1.2. pontja és a G. függelék szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.3.

Az ÁME-nek megfelelő rádió (RMR)

1.1.1.3.3.1.

GSM-R verzió

A pálya menti GSM-R funkcionáliskövetelmény-előírásának és rendszerkövetelmény-előírásának verziószáma az A-1. függelék [E], illetve [F] jelzésű sorában említett előírás szerint.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.3.2.

Azon aktív, fedélzeti GSM-R mobilkészülékek (EDOR) vagy egyidejű kommunikációs munkamenetek száma az ETCS 2. szintje esetében, amelyekre szükség van a rádiós irányítóközpont általi, működési zavar nélküli átadásokhoz

A vonat zökkenőmentes üzemeltetéséhez szükséges egyidejű fedélzeti kommunikációs munkamenetek száma a 2. szintű ETCS esetében. Ez a kommunikációs munkamenetek rádiós irányítóközpont (RBC) általi kezeléséhez kapcsolódik. A biztonság szempontjából nem kritikus, és nem átjárhatósági kérdés.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.3.3.

Opcionális GSM-R funkciók

A vonal üzemelését esetlegesen javító opcionális GSM-R-funkciók használata. Csak információs célt szolgálnak, és nem jelentenek hálózati hozzáférési kritériumot.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.3.3.1.

A hálózati jellemzőkre vonatkozó további információk

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, a hálózati jellemzőkre vagy a vonatkozó dokumentumra vonatkozó bármely további információ, például: kiegészítő fedélzeti védelem ajánlásához vezető interferenciaszint

2021. január 1.

1.1.1.3.3.3.2.

ETCS-hez tartozó GPRS

Annak feltüntetése, hogy használható-e GPRS az ETCS-ben

2021. január 1.

1.1.1.3.3.3.3.

A GPRS alkalmazási területe

Annak a területnek a megjelölése, ahol a GPRS használható az ETCS-ben

2021. január 1.

1.1.1.3.3.4.

Az 555-ös csoport alkalmazása a GSM-R-ben

Annak feltüntetése, hogy használják-e az 555-ös csoportot

2020. január 16.

1.1.1.3.3.5.

Barangolási megállapodás hatálya alá tartozó GSM-R hálózatok

Barangolási megállapodás hatálya alá tartozó GSM-R hálózatok jegyzéke

2020. január 16.

1.1.1.3.3.6.

A nyilvános hálózatok irányába történő GSM-R barangolás megléte

Nyilvános hálózat irányába történő barangolás megléte

Igen válasz esetében az 1.1.1.3.3.7. pontban meg kell adni a nyilvános hálózat nevét:

2021. január 1.

1.1.1.3.3.7.

A nyilvános hálózatok irányába történő GSM-R barangolás részletei

Ha a nyilvános hálózatok irányába történő barangolást konfigurálták, kérjük megadni, hogy mely hálózatokra, mely felhasználókra és mely területekre vonatkozóan.

2021. január 1.

1.1.1.3.3.8.

GSMR-lefedettség hiánya

Annak feltüntetése, hogy nincs GSMR-lefedettség

2021. január 1.

1.1.1.3.3. 9

A rádiórendszer hangfunkciójának összeférhetősége

A hangfunkció műszaki összeegyeztethetőségének igazolására használt rádiós követelmények

2020. január 16.

1.1.1.3.3.10.

A rádiórendszer adatfunkciójának összeférhetősége

Az adatfunkció műszaki összeegyeztethetőségének igazolására használt rádiós követelmények

2020. január 16.

1.1.1.3.3.11.

Kialakításánál fogva a GSM-R hálózat lehetővé teszi egy funkcionális szám valamely másik járművezető általi kényszerű törlését

Ez a funkció meghatározza a járművezetőkre és a diszpécserekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat a rossz számon regisztrált fedélzeti rádiók kezelése során.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.3.12.

A rádióhálózat azonosítója

Azon GSM-R hálózat egyedi azonosítója, amelybe a hívó mobilállomásnak regisztrálnia kell az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírásban meghatározottak szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.4.

A frekvenciasávok alapján meghatározott vonatérzékelő rendszerek

1.1.1.3.4.1.

Az ÁME-nek teljes mértékben megfelelő vonatérzékelő rendszerek megléte

Annak feltüntetése, hogy van-e telepített vonatérzékelő rendszer, és az teljes mértékben megfelel-e a CCS ÁME követelményeinek.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.7.1.1.

A vonatérzékelő rendszer típusa

A telepített vonatérzékelő rendszerek típusainak feltüntetése.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.4.2.

Érzékelési frekvenciasávok

A vonatérzékelő rendszerek frekvenciagazdálkodási sávjai az A-1. függelék [D] jelzésű sorában említett előírásban meghatározottak szerint, valamint a CCS ÁME 13. cikkében említett egyedi esetekben vagy műszaki dokumentumokban meghatározottak szerinti sávok, amennyiben rendelkezésre állnak

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.4.2.1.

Az interferenciaáram legnagyobb erőssége

A sínáramkörökben egy meghatározott frekvenciasávban megengedett legnagyobb interferenciaáram-határértékek.

Az ÁME-knak megfelelő vonatérzékelő rendszer esetében: 12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően.

Az ÁME-knak meg nem felelő vonatérzékelő rendszer esetében: a CCS ÁME 13. cikkének vonatkozásában

1.1.1.3.4.2.2.

A járművek impedanciája

Impendancia az A-1. függelék [D] jelzésű sorában említett előírásban meghatározottak szerint

Az ÁME-knak megfelelő vonatérzékelő rendszer esetében 12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzététele után.

Az ÁME-knak meg nem felelő vonatérzékelő rendszer esetében: a CCS ÁME 13. cikkének vonatkozásában

1.1.1.3.4.2.3.

Maximális mágneses mező

A tengelyszámlálók esetében a mágneses mező legnagyobb megengedett határértékei (dBμA/m-ben) egy meghatározott frekvenciasávban.

Ezt az adatot három irány vonatkozásában kell megadni.

Az ÁME-knak megfelelő vonatérzékelő rendszer esetében 12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzététele után.

Az ÁME-knak meg nem felelő vonatérzékelő rendszer esetében: a CCS ÁME 13. cikkének vonatkozásában

1.1.1.3.5.

Hagyományos vonatbefolyásoló rendszerek

1.1.1.3.5.3.

Hagyományos vonatbefolyásoló rendszer

Annak feltüntetése, hogy melyik B. besorolású rendszert telepítették.

2020. január 16.

1.1.1.3.6.

Hagyományos rádiórendszerek

1.1.1.3.6.1.

Egyéb telepített rádiórendszerek (hagyományos rádiórendszerek)

A telepített hagyományos rádiórendszerek feltüntetése.

2020. január 16.

1.1.1.3.7.

Egyéb vonatérzékelő rendszerek

1.1.1.3.7.1.2.

Olyan sínáramkör- vagy tengelyszámláló-típusok, amelyek esetében különleges ellenőrzésekre van szükség

Hivatkozás a vonatérzékelő rendszer műszaki előírásaira az A-1. függelék [D] jelzésű sorában említett előírások szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.7.1.3.

Az 1.1.1.3.7.1.2. pontban bejelentett vonatérzékelő rendszerek típusával kapcsolatos eljárás(ok)at ismertető dokumentum

A PM által kibocsátott, az Ügynökség által tárolt, a CCS ÁME 13. cikke és az A-1. függelék [D] jelzésű sorában említett előírás szerinti pontos értékeket tartalmazó elektronikus dokumentum a vonatérzékelő rendszereknek az 1.1.1.3.7.1.2. pont szerinti különleges ellenőrzése céljából.

a CCS ÁME 13. cikkének megfelelően és 12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.7.1.4.

Vonatérzékelési korlátozás hatálya alá tartozó szakasz

Az útvonallal való összeegyeztethetőségnek a francia hálózaton végzett ellenőrzése esetében.

2020. január 16.

1.1.1.3.8.

Rendszerek közötti átmenet

1.1.1.3.8.1.

A különféle biztosítási, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek közötti átkapcsolás üzemelés közben

Annak feltüntetése, hogy lehetséges-e a különböző rendszerek közötti átkapcsolás üzemelés közben.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.8.1.1.

A különféle B. osztályú vonatbefolyásoló, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek közötti átkapcsolás különleges feltételei

A különféle B. osztályú vonatbefolyásoló, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek közötti átkapcsolás feltételei

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.8.2.

A különféle rádiórendszerek közötti átkapcsolás lehetősége

Annak feltüntetése, hogy üzemelés közben lehetséges-e a különböző rádiórendszerek közötti átkapcsolás úgy, hogy nincs kommunikációs rendszer.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.8.2.1.

A különféle rádiórendszerek közötti átkapcsolásra vonatkozó különleges utasítások

A különböző rádiórendszerek közötti átkapcsolásra vonatkozó különleges utasításokat meghatározó dokumentum címe és/vagy az arra történő hivatkozás

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.8.3.

A különféle B. osztályú rendszerek és az ERTMS/ETCS közötti átkapcsolás különleges műszaki feltételei

Az ERTMS/ETCS és a B. osztályú rendszerek közötti átkapcsoláshoz szükséges különleges műszaki feltételeket meghatározó dokumentum címe és/vagy az arra történő hivatkozás

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.9.

Az elektromágneses interferenciákkal kapcsolatos paraméterek

1.1.1.3.9.1.

A jármű által kibocsátott mágneses mezőre vonatkozó szabályok létezése és ÁME-knak való megfelelése

Annak feltüntetése, hogy a szabályok léteznek-e és megfelelnek-e az ÁME-nek.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.9.2.

A járművek vontatási áramában lévő harmonikus hullámokra vonatkozó határértékek létezése és ÁME-knak való megfelelése

Annak feltüntetése, hogy a szabályok léteznek-e és megfelelnek-e az ÁME-nek.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.10.

Pálya menti rendszer meghibásodás esetén

1.1.1.3.10.1.

ETCS-szint meghibásodás esetén

A pálya menti berendezésekhez kapcsolódó ERTMS-/ETCS-alkalmazási szint meghibásodás esetén.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.10.2.

Egyéb vonatbefolyásoló, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek meghibásodás esetén

Annak feltüntetése, hogy létezik-e meghibásodás esetén használható, az ETCS-től eltérő rendszer.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.11.

A fékkel kapcsolatos paraméterek

1.1.1.3.11.1.

Előírt legnagyobb féktávolság

A vonat féktávolságának (méterben kifejezett) legnagyobb értéke a legnagyobb vonali sebességhez.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.1.1.3.11.2.

További információk rendelkezésre állása a PM részéről

További információk rendelkezésre állása a PM részéről az OPE ÁME 4.2.2.6.2. (2) pontjában meghatározottak szerint

2020. január 16.

1.1.1.3.11.3.

A PM részéről rendelkezésre álló, a fékteljesítményre vonatkozó dokumentumok

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, további információkat tartalmazó elektronikus dokumentum az OPE ÁME 4.2.2.6.2. (2) pontjában meghatározottak szerint

2020. január 16.

1.1.1.3.12.

Szándékosan üres

1.1.1.3.13.

Automatikus vonatüzemeltetés (ATO)

1.1.1.3.13.1.

Az ATO automatizálási fokozata

A pálya menti automatizálás ATO-fokozata.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.13.2.

Az ATO rendszerverziója

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerinti ATO-rendszerverzió

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.13.3.

Az ATO kommunikációs rendszere

Pálya menti, támogatott ATO kommunikációs rendszerek

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.14.

Jelző

1.1.1.3.14.1.

A jelző neve

A jelző azonosítója.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.14.2.

A jelző típusa

Jelzési információk az útvonalkönyv összeállításához.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.14.3.

Elhelyezkedés és tájolás

Az 1.1.0.0.0.2. paraméter alatt azonosított vonalhoz viszonyított relatív helyzet km-ben megadva, és annak feltüntetése, hogy a jelző normál vagy ellentétes vágányirányra vonatkozik-e

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.14.4.

A fedezendő hely relatív távolsága

A fedezendő helytől mért távolság méterben

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.14.5.

A nem megállási terület hossza

Az a méterben megadott hossz, ahol tilos megállítani a járművet

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.3.14.6.

A jelző földrajzi elhelyezkedése

Általában a jelző földrajzi helyzetére vonatkozóan megadott, tizedfokokban kifejezett földrajzi koordináták

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.4.

Szabályok és korlátozások

1.1.1.4.1.

Szigorúan helyi jellegű szabályok és korlátozások megléte

2021. január 1.

1.1.1.4.2.

A PM részéről rendelkezésre álló, a szigorúan helyi jellegű szabályokra és korlátozásokra vonatkozó dokumentumok

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, további információkat tartalmazó elektronikus dokumentum

2021. január 1.

1.1.1.5.

Olyan járművek, amelyek esetében ellenőrzik az útvonallal való összeegyeztethetőséget

1.1.1.5.1.

Azon járműtípusok jegyzéke, amelyekről már megállapítást nyert, hogy összeegyeztethetők az infrastruktúra forgalmi terhelésével és terhelhetőségével, valamint a vonatérzékelő rendszerekkel.

A pályahálózat-működtetők a RINF-en keresztül megadják a vasúti társaságnak az olyan útvonalakkal összeegyeztethető járműtípusok jegyzékével kapcsolatos információkat, amelyek esetében „Az infrastruktúra forgalmi terhelése és terhelhetősége és vonatérzékelő rendszerek” paraméter tekintetében már végeztek összeegyeztethetőségi ellenőrzést, amennyiben ilyen információk rendelkezésre állnak.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.1.1.5.2.

Azon járművek jegyzéke, amelyekről már megállapítást nyert, hogy összeegyeztethetők az infrastruktúra forgalmi terhelésével és terhelhetőségével, valamint a vonatérzékelő rendszerekkel.

A pályahálózat-működtetők a RINF-en keresztül megadják a vasúti társaságnak az olyan útvonalakkal összeegyeztethető jármű(vek) jegyzékével kapcsolatos információkat vagy dokumentumokat, amelyek esetében „Az infrastruktúra forgalmi terhelése és terhelhetősége és vonatérzékelő rendszerek” paraméter tekintetében már végeztek összeegyeztethetőségi ellenőrzést, amennyiben ilyen információk rendelkezésre állnak.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.

SZOLGÁLATI HELY

1.2.0.0.0.

Általános információk

1.2.0.0.0.1.

Szolgálati hely neve

Általában a városhoz, a faluhoz vagy a forgalom-ellenőrzési célhoz kapcsolódó név.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.0.0.0.2.

Szolgálati hely egyedi azonosítója

Az országkódból és a szolgálati hely alfanumerikus kódjából álló kód.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.0.0.0.3.

A szolgálati hely elsődleges helykódja

A telematikai alkalmazások alrendszerére vonatkozó ÁME-kkal összhangban információcsere céljára kifejlesztett elsődleges helykód

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.0.0.0.4.

Szolgálati hely típusa

A létesítmény típusa a domináns üzemeltetési funkciókra vonatkoztatva.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.0.0.0.4.1.

A nyomtávolság-váltó berendezés típusa

2020. január 16.

1.2.0.0.0.5.

A szolgálati hely földrajzi elhelyezkedése

Általában a szolgálati hely középpontjára vonatkozóan megadott, tizedfokokban kifejezett földrajzi koordináták.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.0.0.0.6.

A szolgálati hely vasúti létesítménye

A vonalazonosítóhoz kapcsolódó kilométerszám, mely meghatározza a szolgálati hely földrajzi helyét. Ez általában a szolgálati hely középpontját jelenti.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.0.0.0.7.

A szolgálati hely vázlatos áttekintése digitális formában

A szolgálati hely vázlatos áttekintésének megléte digitális formában

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.0.0.0.7.1.

A szolgálati hely vázlatos áttekintése

A szolgálati hely vázlatos áttekintését tartalmazó dokumentum

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.0.0.0.7.2.

Vázlatos áttekintés digitális formában

A szolgálati hely vázlatos ábrázolása Well Known Text vonallánc segítségével

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.0.0.0.8.

Munkanyelv

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.

FŐVÁGÁNY

1.2.1.0.0.

Általános információk

1.2.1.0.0.1.

Pályahálózat-működtető kódja

Pályahálózat-működtető: a vasúti infrastruktúra vagy annak egy része létrehozásáért és karbantartásáért felelős szervezet vagy vállalkozás.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.0.2.

A vágány azonosítója

Egyedi vágányazonosító vagy egyedi vágányszám a szolgálati helyen belül.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.1.

A vágányra vonatkozó hitelesítési nyilatkozatok

1.2.1.0.1.1.

A vágányra vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat az infrastruktúra alrendszerre vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az EK-nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.1.2.

MI-igazolási nyilatkozat (a 2014/881/EU ajánlás értelmében) az infrastruktúra alrendszerre vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az MI-igazolási nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet VII. mellékletében az EK-nyilatkozatok tekintetében meghatározott formai követelmények szerint.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.2.

Teljesítményparaméterek

1.2.1.0.2.1.

A vágány TEN-besorolása

A transzeurópai hálózat azon részének feltüntetése, amelyhez a vágány tartozik.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.2.2.

Vonalkategória:

Az INF ÁME szerinti vonalbesorolás

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.2.3.

Vasúti árufuvarozási folyosó része

Annak feltüntetése, hogy a vonalat kijelölték-e vasúti árufuvarozási folyosóhoz.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.3.

A vonal kialakítása

1.2.1.0.3.4.

Méretezés

Európai szabványban meghatározott űrszelvény vagy más helyi űrszelvény, beleértve az alsó vagy felső részt is.

2020. január 16.

1.2.1.0.3.5.

Különleges ellenőrzéseket igénylő meghatározott pontok vasúti helye

Az 1.2.1.0.3.4. pontban említett méretezéstől való eltérések miatt különleges ellenőrzéseket igénylő meghatározott pontok helye.

2020. január 16.

1.2.1.0.3.6.

Különleges ellenőrzéseket igénylő meghatározott pontok keresztirányú szelvényét tartalmazó dokumentum

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, az 1.2.1.0.3.4. pontban említett méretezéstől való eltérések miatt különleges ellenőrzéseket igénylő meghatározott pontok keresztirányú szelvényét tartalmazó elektronikus dokumentum. Adott esetben a meghatározott pont ellenőrzésére vonatkozó iránymutatás csatolható a keresztirányú szelvényt tartalmazó dokumentumhoz.

2020. január 16.

1.2.1.0.4.

Vágányparaméterek

1.2.1.0.4.1.

Névleges nyomtávolság

A nyomtávot azonosító, milliméterben kifejezett egyetlen érték.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.4.2.

Örvényáramú fékek használata

Az örvényáramú fékek használatára vonatkozó korlátozások feltüntetése

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.4.3.

Mágnesfékek használata

A mágnesfékek használatára vonatkozó korlátozások feltüntetése

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.5.

Alagút

1.2.1.0.5.1.

Pályahálózat-működtető kódja

Pályahálózat-működtető: a vasúti infrastruktúra vagy annak egy része létrehozásáért és karbantartásáért felelős szervezet vagy vállalkozás.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.5.2.

Alagút azonosítója

Egyedi alagútazonosító vagy egyedi alagútszám a tagállamon belül

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.5.3.

Az alagútra vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat a vasúti alagútra vonatkozó ÁME-knak való megfelelésre vonatkozóan

Az EK-nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.5.4.

Az alagútra vonatkozó MI-igazolási nyilatkozat (a 2014/881/EU ajánlás értelmében) a vasúti alagútra vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az MI-igazolási nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet VII. mellékletében az EK-nyilatkozatok tekintetében meghatározott formai követelmények szerint.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.5.5.

Alagút hossza

Az alagút méterben megadott hossza a belépési kapuzattól a kilépési kapuzatig.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.5.6.

Vészhelyzeti terv megléte

Annak feltüntetése, hogy létezik-e vészhelyzeti terv.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.5.7.

A jármű előírt tűzbiztonsági kategóriája

Arra vonatkozó kategória, hogy egy személyszállító vonat, amelynek a fedélzetén tűz üt ki, hogyan üzemel tovább egy meghatározott ideig.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.5.8.

A jármű előírt nemzeti tűzbiztonsági kategóriája

Arra vonatkozó kategória, hogy egy személyszállító vonat, amelynek fedélzetén tűz üt ki, hogyan üzemel tovább egy meghatározott ideig a nemzeti szabályoknak megfelelően (ha vannak).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.5.9.

Dízel- vagy más belsőégésű vontatás megengedett

Annak feltüntetése, hogy alkalmazható-e dízel- vagy más belsőégésű vontatás az alagútban

2021. január 1.

1.2.1.0.5.10.

Gyalogjárók megléte

A gyalogjárók meglétének jelzése

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.5.10.1.

A gyalogjárók helye

A gyalogjáró kezdetének kilométerszelvénye és a gyalogjáró hossza m-ben. Az egyes helyekre vonatkozóan ismételhetők az értékek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.5.11.

Evakuálási és mentési pontok megléte

Evakuálási és mentési pontok meglétének jelzése

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.5.11.1.

Az evakuálási és mentési pontok helye

Az evakuálási és mentési pontok kezdetének kilométerszelvénye és a szóban forgó pontok hossza m-ben. Az egyes helyekre vonatkozóan ismételhetők az értékek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.6.

Peron

1.2.1.0.6.1.

Pályahálózat-működtető kódja

Pályahálózat-működtető: a vasúti infrastruktúra vagy annak egy része létrehozásáért és karbantartásáért felelős szervezet vagy vállalkozás.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.6.2.

A peron azonosítója

Egyedi peronazonosító vagy egyedi peronszám a szolgálati helyen belül.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.6.3.

A peron TEN-besorolása

A transzeurópai hálózat azon részét jelzi, amelyhez a peron tartozik.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.6.4.

A peron hasznos hossza

A peron azon részének (méterben kifejezett) legnagyobb folyamatos hossza, amely mellett a vonat normál üzemi körülmények között, utasok fel- és leszállása céljából történő megállását tervezik, a megállási tűréshatárnak megfelelő hossz ráhagyásával.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.6.5.

Peron magassága

A peron felső része és a szomszédos vágány futófelülete közötti távolság. Névleges érték milliméterben kifejezve.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.6.6.

A vonatnak a peronról való elindítására szolgáló berendezés megléte

Annak feltüntetése, hogy a vonat személyzetét támogatja-e berendezés vagy személyzet a vonat elindításában.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.6.7.

A peronon lévő, felszállást segítő eszközök használatának köre

A vonat azon megközelítési szintjére vonatkozó információ, amelynél a felszállást segítő eszközök használhatók.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.1.0.6.8.

A peron görbülete

Annak feltüntetése, hogy a peronnak van-e görbülete

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.7.

Munkavezeték-rendszer

1.2.1.0.7.1.

Engedély vontatási célú elektromosenergia-tároló álló helyzetben történő töltésére

Az a pont, ahol a PM engedélyezi a vontatási célú elektromosenergia-tároló álló helyzetben történő töltését

Legkésőbb 2024. június 30-ig

1.2.1.0.7.2.

A vontatási célú elektromosenergia-tároló álló helyzetben történő töltésére megengedett feltételek

A pályahálózat-működtetők által szabványosított dokumentum alapján meghatározott feltételek

Legkésőbb 2024. június 30-ig

1.2.1.0.8.

Jelző

1.2.1.0.8.1.

A jelző neve

A jelző azonosítója

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.8.2.

A jelző típusa

Jelzési információk az útvonalkönyv összeállításához. Ennek a listának tartalmaznia kell a „fedezendő hely védelmét szolgáló rögzített jelzőket”

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.8.3.

Elhelyezkedés és tájolás

A nemzeti vonal relatív helyzete km-ben megadva, és annak feltüntetése, hogy a jelző normál vagy ellentétes vágányirányra vonatkozik-e

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.8.4.

A fedezendő hely relatív távolsága

A fedezendő helytől mért távolság méterben

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.0.8.5.

A jelző földrajzi elhelyezkedése

Általában a jelző földrajzi helyzetére vonatkozóan megadott, tizedfokokban kifejezett földrajzi koordináták

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.

Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

1.2.1.1.1.

Az ÁME-knak megfelelő vonatbefolyásoló rendszer (ETCS)

1.2.1.1.1.1.

Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) szintje

A pálya menti berendezésekhez kapcsolódó ETCS-alkalmazási szint.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.2.

ETCS-alapverzió

Pálya menti ETCS-alapverzió.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.3.

A vonalhozzáféréshez szükséges ETCS-infill

Annak feltüntetése, hogy biztonsági okokból szükséges-e infill a vonalhozzáféréshez.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.4.

Pálya menti ETCS-infill

Információ a hurok vagy a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (GSM-R) révén az 1. szintű berendezések számára információt átadni képes pálya menti berendezésről.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.5.

Végrehajtott nemzeti ETCS-alkalmazások (44-es csomag)

Annak feltüntetése, hogy a pálya és a vonat között sor kerül-e nemzeti alkalmazások adatainak átvitelére.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.6.

Üzemeltetési korlátozások vagy feltételek megléte

Annak feltüntetése, hogy léteznek-e a CCS ÁME-nak való részleges megfelelésből adódó korlátozások vagy feltételek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.8.

A vonatintegritás fedélzetről (nem a járművezetőt által) történő, a vonalhozzáféréshez szükséges megerősítése

Annak feltüntetése, hogy a vonalhozzáféréshez biztonsági okokból szükséges-e a vonatintegritás fedélzetről történő megerősítése.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.9.

Az ETCS rendszer összeegyeztethetősége

A műszaki összeegyeztethetőség igazolására használt ETCS-követelmények

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.10.

ETCS M_version

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerinti ETCS M_version

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.11.

A vonalhoz és a SIL-hez való hozzáféréshez szükséges, a fedélzeten tárolt, a jármű hosszára vonatkozó biztonsági adatok

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.12.

A pálya menti ETCS berendezés úgy van-e kialakítva, hogy közvetítse a pálya adatait?

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

Ha a pálya menti berendezés nem adja meg a pálya adatait, a járművezetőt alternatív módszerekkel kell tájékoztatni azokról.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.12.1.

Továbbítható pályaadatok

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.13.

A pálya menti ETCS berendezés szintbeli keresztezési eljárást vagy azzal egyenértékű megoldást alkalmaz.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.14.

Az alapvető SSP-hez használt túlemeléshiány

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.14.1.

Egyéb túlemeléshiányos vonatkategóriák, amelyek esetében a pálya menti ETCS berendezést SSP biztosítására konfigurálták.

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.15.

Azok az okok, amelyek miatt az ETCS rádiós irányítóközpont elutasíthatja a vonatot

Azon esetek jegyzéke, amelyek a PM által az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint hozott rendszertervezési döntések hatálya alá tartoznak

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.

Nemzeti ETCS-értékek

1.2.1.1.1.16.1.

D_NVROLL

A fedélzeti ETCS által a megfutamodás elleni védelem és a hátramenet elleni védelem mellett megtehető távolság felügyeletére szolgáló, méterben kifejezett paraméter

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.2.

Q_NVEMRRLS

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.3.

V_NVALLOWOVTRP

Sebességhatár, amely lehetővé teszi a járművezető számára, hogy kiválassza a hatástalanító funkciót km/h-ban

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.4.

V_NVSUPOVTRP

A hatástalanító funkció bekapcsolásakor érvényes sebességkorlátozás, amelyet akkor kell felügyelni, amikor a hatástalanító funkció aktív, km/h-ban

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.5.

D_NVOVTRP

A vonat befékezésének hatástalanításához szükséges legnagyobb távolság méterben

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.6.

T_NVOVTRP

A vonat befékezésének hatástalanításához szükséges maximális idő másodpercben

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.7.

D_NVPOTRP

A fék feloldása után a jármű által hátramenetben megtett legnagyobb távolság méterben.

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.8.

T_NVCONTACT

A rádiós irányítóközpontból érkező, biztonságot megerősítő üzenet hiányában a vonat reagálásáig tartó maximális időtartam másodpercben.

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.9.

M_NVCONTACT

A fedélzeti rendszer reakciója a T_NVCONTACT lejártakor

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.10.

M_NVDERUN

Menet közben megengedett a mozdonyvezető-azonosító bejegyzése Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.11.

Q_NVDRIVER_ADHES

Annak meghatározására szolgáló minősítő, hogy a járművezető módosíthatja-e a fedélzeti ETCS által a fékezési görbék kiszámításához használt tapadási tényezőt

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.12.

Q_NVSBTSMPERM

Az üzemi fék használatának engedélyezése a célsebesség-ellenőrzés során

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.16.13.

A fékmodellhez használt nemzeti értékek

Átmásolja a 3. csomag vagy a 203. csomag tartalmát az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírásban meghatározottak szerint.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.17.

Az ERTMS/ETCS rádiós irányítóközpont azonosítója és telefonszáma

Egyedi RBC-azonosító (NID_C+NID_RBC) és hívószám (NID_RADIO) az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírásban meghatározottak szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.18.

Nagy fémtömeg

A helyszín közelében található olyan fémtömeg meglétének jelzése, amely alkalmas arra, hogy megzavarja a balízok fedélzeti rendszer általi leolvasását.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.19.

A fedélzeti rendszerhez szükséges ETCS-hibajavítások

A pályahálózat-működtető hálózatát érintő olyan elfogadhatatlan hibák listája, amelyeket a CCS ÁME 7.2.10.3. pontja szerint meg kell oldani a fedélzeten

12 hónappal a CCS ÁME hatálybalépése után és legalább 12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.1.20.

Az ETCS rendszer 2.2 vagy 3.0 verziójának a következő 5 évre előírt funkciói

Az ETCS rendszer 2.2 vagy 3.0 verziójában szereplő, a következő 5 évre előírt funkciók listája a CCS ÁME 6.1.1.2. pontja és a G. függelék szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.

Az ÁME-nek megfelelő rádió (RMR)

1.2.1.1.2.1.

GSM-R verzió

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.2.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.3.

Opcionális GSM-R funkciók

A vonal üzemelését esetlegesen javító opcionális GSM-R-funkciók használata. Csak információs célt szolgálnak, és nem jelentenek hálózati hozzáférési kritériumot.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.3.1.

A hálózati jellemzőkre vonatkozó további információk

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.3.2.

ETCS-hez tartozó GPRS

Annak feltüntetése, hogy használható-e GPRS az ETCS-ben

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.3.3.

A GPRS alkalmazási területe

Annak a területnek a megjelölése, ahol a GPRS használható az ETCS-ben

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.4.

Az 555-ös csoport alkalmazása a GSM-R-ben

Annak feltüntetése, hogy használják-e az 555-ös csoportot

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.5.

Barangolási megállapodás hatálya alá tartozó GSM-R hálózatok

Barangolási megállapodás hatálya alá tartozó GSM-R hálózatok jegyzéke

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.6.

A nyilvános hálózatok irányába történő GSM-R barangolás megléte

Nyilvános hálózat irányába történő barangolás megléte

Igen válasz esetében az 1.2.1.1.2.7. pontban meg kell adni a nyilvános hálózat nevét:

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.7.

A nyilvános hálózatok irányába történő GSM-R barangolás részletei

Ha a nyilvános hálózatok irányába történő barangolást konfigurálták, kérjük megadni, hogy mely hálózatokra, mely felhasználókra és mely területekre vonatkozóan.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.8.

GSMR-lefedettség hiánya

Annak feltüntetése, hogy nincs GSMR-lefedettség

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.9.

A rádiórendszer hangfunkciójának összeférhetősége

A hangfunkció műszaki összeegyeztethetőségének igazolására használt rádiós követelmények

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.10.

A rádiórendszer adatfunkciójának összeférhetősége

Az adatfunkció műszaki összeegyeztethetőségének igazolására használt rádiós követelmények

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.11.

Kialakításánál fogva a GSM-R hálózat lehetővé teszi egy funkcionális szám valamely másik járművezető általi kényszerű törlését

Ez a funkció meghatározza a járművezetőkre és a diszpécserekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat a rossz számon regisztrált fedélzeti rádiók kezelése során.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.12.

A GSM-R hálózat üzemeltetője által a kizárólag vonalkapcsolt módban működőképes ETCS fedélzeti egységekre vonatkozóan előírt sajátos korlátok

Ezek a korlátok adott esetben a rádiós irányítóközpont által egyidejűleg kezelhető korlátozott számú, vonalkapcsolt rádiókapcsolatot hivatottak irányítani

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.2.13.

A rádióhálózat azonosítója

Azon GSM-R hálózat egyedi azonosítója, amelybe a hívó mobilállomásnak regisztrálnia kell az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírásban meghatározottak szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.3.

A frekvenciasávok alapján meghatározott vonatérzékelő rendszerek

1.2.1.1.3.1.

Az ÁME-nek teljes mértékben megfelelő vonatérzékelő rendszerek megléte

Annak feltüntetése, hogy van-e telepített vonatérzékelő rendszer, és az teljes mértékben megfelel-e a CCS ÁME követelményeinek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.3.1.1.

A vonatérzékelő rendszer típusa

A telepített vonatérzékelő rendszerek típusainak feltüntetése.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.3.2.

Érzékelési frekvenciasávok

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.3.2.1.

Az interferenciaáram legnagyobb erőssége

A sínáramkörökben egy meghatározott frekvenciasávban megengedett legnagyobb interferenciaáram-határértékek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.3.2.2.

A járművek impedanciája

Impendancia az A-1. függelék [D] jelzésű sorában említett előírásban meghatározottak szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.3.2.3.

Maximális mágneses mező

A tengelyszámlálók esetében a mágneses mező legnagyobb megengedett határértékei (dBμA/m-ben) egy meghatározott frekvenciasávban.

Ezt az adatot három irány vonatkozásában kell megadni.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.4.

Hagyományos vonatbefolyásoló rendszerek

1.2.1.1.4.1.

Hagyományos vonatbefolyásoló rendszer

Annak feltüntetése, hogy melyik B. besorolású rendszert telepítették.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.5.

Hagyományos rádiórendszerek

1.2.1.1.5.1.

Egyéb telepített rádiórendszerek (hagyományos rádiórendszerek)

A telepített hagyományos rádiórendszerek feltüntetése.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.6.

Egyéb vonatérzékelő rendszerek

1.2.1.1.6.1.

Olyan sínáramkör- vagy tengelyszámláló-típusok, amelyek esetében különleges ellenőrzésekre van szükség

Hivatkozás a vonatérzékelő rendszer műszaki előírásaira az A-1. függelék [D] jelzésű sorában említett előírások szerint

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.6.2.

Az 1.2.1.1.6.1. pontban bejelentett vonatérzékelő rendszerek típusával kapcsolatos eljárás(ok)at ismertető dokumentum

A PM által kibocsátott, az Ügynökség által tárolt, a CCS ÁME 13. cikke és az A-1. függelék [D] jelzésű sorában említett előírás szerinti pontos értékeket tartalmazó elektronikus dokumentum az 1.2.1.1.6.1. pontban meghatározott vonatérzékelő rendszerek célzott ellenőrzése céljából.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.6.3.

Vonatérzékelési korlátozás hatálya alá tartozó szakasz

Az útvonallal való összeegyeztethetőségnek a francia hálózaton végzett ellenőrzése esetében.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.7.

Rendszerek közötti átmenet

1.2.1.1.7.1.

A különféle biztosítási, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek közötti átkapcsolás üzemelés közben

Annak feltüntetése, hogy lehetséges-e a különböző rendszerek közötti átkapcsolás üzemelés közben.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.7.1.1.

A különféle B. osztályú vonatbefolyásoló, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek közötti átkapcsolás különleges feltételei

A különféle B. osztályú vonatbefolyásoló, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek közötti átkapcsolás feltételei

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.7.2.

A különféle rádiórendszerek közötti átkapcsolás lehetősége

Annak feltüntetése, hogy üzemelés közben lehetséges-e a különböző rádiórendszerek közötti átkapcsolás úgy, hogy nincs kommunikációs rendszer.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.7.2.1.

A különféle rádiórendszerek közötti átkapcsolásra vonatkozó különleges utasítások

A különböző rádiórendszerek közötti átkapcsolásra vonatkozó különleges utasításokat meghatározó dokumentum címe és/vagy az arra történő hivatkozás

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.7.3.

A különféle B. osztályú rendszerek és az ERTMS/ETCS közötti átkapcsolás különleges műszaki feltételei

Az ERTMS/ETCS és a B. osztályú rendszerek közötti átkapcsoláshoz szükséges különleges műszaki feltételeket meghatározó dokumentum címe és/vagy az arra történő hivatkozás

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.8.

Az elektromágneses interferenciákkal kapcsolatos paraméterek

1.2.1.1.8.1.

A jármű által kibocsátott mágneses mezőre vonatkozó szabályok létezése és ÁME-knak való megfelelése

Annak feltüntetése, hogy a szabályok léteznek-e és megfelelnek-e az ÁME-nek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.8.2.

A járművek vontatási áramában lévő harmonikus hullámokra vonatkozó határértékek létezése és ÁME-knak való megfelelése

Annak feltüntetése, hogy a szabályok léteznek-e és megfelelnek-e az ÁME-nek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.9.

Pálya menti rendszer meghibásodás esetén

1.2.1.1.9.1.

ETCS-szint meghibásodás esetén

A pálya menti berendezésekhez kapcsolódó ERTMS-/ETCS-alkalmazási szint meghibásodás esetén.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.9.2.

Egyéb vonatbefolyásoló, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek meghibásodás esetén

Annak feltüntetése, hogy létezik-e meghibásodás esetén használható, az ETCS-től eltérő rendszer.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.10.

Automatikus vonatüzemeltetés (ATO)

1.2.1.1.10.1.

Az ATO automatizálási fokozata

A pálya menti automatizálás ATO-fokozata.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.10.2.

Az ATO rendszerverziója

Az A-1. függelék [C] jelzésű sorában említett előírás szerinti ATO-rendszerverzió

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.1.1.10.3.

Az ATO kommunikációs rendszere

Pálya menti, támogatott ATO kommunikációs rendszerek

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.2.

MELLÉKVÁGÁNY

1.2.2.0.0.

Általános információk

1.2.2.0.0.1.

Pályahálózat-működtető kódja

Pályahálózat-működtető: a vasúti infrastruktúra vagy annak egy része létrehozásáért és karbantartásáért felelős szervezet vagy vállalkozás.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.0.2.

A mellékvágány azonosítója

Egyedi mellékvágány-azonosító vagy egyedi mellékvágányszám a szolgálati helyen belül.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.0.3.

Mellékvágány TEN-besorolása

A transzeurópai hálózat azon részét jelzi, amelyhez a mellékvágány tartozik.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.1.

A mellékvágányra vonatkozó hitelesítési nyilatkozat

1.2.2.0.1.1.

A mellékvágányra vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat az infrastruktúra alrendszerre vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az EK-nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.1.2.

A mellékvágányra vonatkozó MI-igazolási nyilatkozat (a 2014/881/EU ajánlás értelmében) az infrastruktúra alrendszerre vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az MI-igazolási nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet VII. mellékletében az EK-nyilatkozatok tekintetében meghatározott formai követelmények szerint.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.2.

Teljesítményparaméter

1.2.2.0.2.1.

A mellékvágány hasznos hossza

A mellékvágány/tárolóvágány méterben kifejezett teljes hossza, ahol a vonatot biztonságosan lehet félreállítani.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.3.

A vonal kialakítása

1.2.2.0.3.1.

Tárolóvágányok lejtése

A lejtés milliméter per méterben kifejezett maximális értéke.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.3.2.

Legkisebb vízszintes ívsugár

A méterben kifejezett legkisebb vízszintes ívsugár.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.3.3.

Legkisebb függőleges ívsugár

A méterben kifejezett legkisebb függőleges ívsugár.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.4.

A vonatokat kiszolgáló, helyhez kötött berendezések

1.2.2.0.4.1.

WC-tartály-ürítő berendezés megléte

Annak feltüntetése, hogy létezik-e az INF ÁME-ban meghatározottak szerinti WC-tartály-ürítő berendezés (a vonatokat kiszolgáló, helyhez kötött berendezés).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.4.2.

Külső tisztításra szolgáló eszközök megléte

Annak feltüntetése, hogy létezik-e az INF ÁME-ban meghatározottak szerint a külső tisztításra szolgáló létesítmény (a vonatokat kiszolgáló, helyhez kötött berendezés).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.4.3.

Vízfeltöltés megléte

Annak feltüntetése, hogy létezik-e az INF ÁME-ban meghatározottak szerinti vízfeltöltő létesítmény (a vonatokat kiszolgáló, helyhez kötött berendezés).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.4.4.

Üzemanyag-feltöltés megléte

Annak feltüntetése, hogy létezik-e az INF ÁME-ban meghatározottak szerinti üzemanyag-feltöltő létesítmény (a vonatokat kiszolgáló, helyhez kötött berendezés).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.4.5.

Homokfeltöltés megléte

Annak feltüntetése, hogy létezik-e homokfeltöltő létesítmény (a vonatokat kiszolgáló, helyhez kötött berendezés).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.4.6.

Pálya menti áramellátás megléte

Annak feltüntetése, hogy létezik-e pálya menti áramellátást biztosító létesítmény (a vonatokat kiszolgáló, helyhez kötött berendezés).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.5.

Alagút

1.2.2.0.5.1.

Pályahálózat-működtető kódja

Pályahálózat-működtető: a vasúti infrastruktúra vagy annak egy része létrehozásáért és karbantartásáért felelős szervezet vagy vállalkozás.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.5.2.

Alagút azonosítója

Egyedi alagút-azonosító vagy egyedi szám a tagállamon belül

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.5.3.

Az alagútra vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat a vasúti alagútra vonatkozó ÁME-knak való megfelelésre vonatkozóan

Az EK-nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.5.4.

Az alagútra vonatkozó MI-igazolási nyilatkozat (a 2014/881/EU ajánlás értelmében) a vasúti alagútra vonatkozó ÁME-k követelményeinek való megfelelés igazolásához

Az MI-igazolási nyilatkozatok egyedi száma az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet VII. mellékletében az EK-nyilatkozatok tekintetében meghatározott formai követelmények szerint.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.5.5.

Alagút hossza

Az alagút méterben megadott hossza a belépési kapuzattól a kilépési kapuzatig.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.5.6.

Vészhelyzeti terv megléte

Annak feltüntetése, hogy létezik-e vészhelyzeti terv.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.5.7.

A jármű előírt tűzbiztonsági kategóriája

Arra vonatkozó kategória, hogy ha egy személyszállító vonat fedélzetén tűz üt ki, hogyan üzemel tovább egy meghatározott ideig.

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.5.8.

A jármű előírt nemzeti tűzbiztonsági kategóriája

Arra vonatkozó kategória, hogy egy személyszállító vonat, amelynek fedélzetén tűz üt ki, hogyan üzemel tovább egy meghatározott ideig a nemzeti szabályoknak megfelelően (ha vannak).

A 2014/880/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, de legkésőbb 2019. március 16.

1.2.2.0.5.9.

Gyalogjárók megléte

A gyalogjárók meglétének jelzése

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.2.0.5.9.1.

A gyalogjárók helye

A gyalogjáró kezdetének kilométerszelvénye és a gyalogjáró hossza m-ben. Az egyes helyekre vonatkozóan ismételhetők az értékek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.2.0.5.10.

Evakuálási és mentési pontok megléte

Evakuálási és mentési pontok meglétének jelzése

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.2.0.5.10.1.

Az evakuálási és mentési pontok helye

Az evakuálási és mentési pontok kezdetének kilométerszelvénye és a szóban forgó pontok hossza m-ben. Az egyes helyekre vonatkozóan ismételhetők az értékek.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően

1.2.2.0.6.

Munkavezeték-rendszer

1.2.2.0.6.1.

Álló helyzetben áramszedőnként felvett legnagyobb áramerősség

A vonat amperben kifejezett, álló helyzetbeli legnagyobb megengedhető áramerősségének feltüntetése.

2020. január 16. egyenáramú rendszerek esetében

2024. június 30. váltakozó áramú rendszerek esetében

1.2.3.

Szabályok és korlátozások

1.2.3.1.

Szigorúan helyi jellegű szabályok és korlátozások megléte

2021. január 1.

1.2.3.2.

A PM részéről rendelkezésre álló, a szigorúan helyi jellegű szabályokra és korlátozásokra vonatkozó dokumentumok

A PM által rendelkezésre bocsátott és az Ügynökség által tárolt, további információkat tartalmazó elektronikus dokumentum

2021. január 1.

1.2.4.

Irányíthatóság

1.2.4.1.

Belső kapcsolat

A szolgálati hely vágányai közötti belső kapcsolatot írja le, és azt a kiindulási pont és a végpont közötti olyan hálózati kapcsolati viszonyként mutatja be, ahol a kiindulási pont és a végpont azon vágányok neve, amelyek egymáshoz kapcsolódnak.

12 hónappal a 7. cikk szerinti útmutató közzétételét követően”

6.	A 4.1. pont a következőképpen módosul: Az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az infrastruktúra-nyilvántartási rendszer felépítése a következő:”;

7.	Az 1. ábra helyébe a következő ábra lép:

A 4.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2. Az infrastruktúra-nyilvántartási alkalmazás (RINF) az Ügynökség által létrehozott, kezelt és karbantartott web alapú alkalmazás.

Az Ügynökség a pályahálózat-működtetők rendelkezésére bocsátja az adatok RINF-be való bevitelére használandó alábbi adatállományokat és dokumentumokat:

a)	a felhasználói kézikönyv;

b)	az adatállományok szerkezetének leírása az adatátvitelhez;

c)	az adatállományok elkészítéséhez használt kódok leírása – a továbbított adatállományok hitelesítési folyamatát ismertető adatszolgáltatási útmutató;

d)	az ERA-glosszárium.”

A 4.3. pont a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	felhasználókezelés: az Ügynökségnek képesnek kell lennie a felhasználók hozzáférési jogosultságainak kezelésére;”;

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	információellenőrzés: A RINF-alkalmazásnak lehetővé kell tennie a regisztrált felhasználók tevékenységi naplóinak megtekintését, valamint az összekapcsolást és a hitelesítést;”;

a d)–n) pontok helyébe a következő szöveg lép:

„d)	szolgálati helyeket és/vagy vonalszakaszokat tartalmazó infrastruktúra-nyilvántartási adatok lekérdezése;

e)	az infrastruktúra-nyilvántartási adatok tematikus térképek közzétételét lehetővé tevő vizuális megjelenítése;

f)	a felhasználó által meghatározott útvonal részét képező vonalszakaszok és szolgálati helyek felsorolása és a vonatkozó jellemzők exportálása;

g)	időbélyegzővel ellátott exportfájl kiállítása minden alkalommal, amikor a lekérdezés eredményeként exportált jellemzőket az (EU) 2016/797 irányelv 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban vasúti társaság általi felhasználásra szánják;

h)	alkalmazásprogramozási felület (API) és/vagy nyílt lekérdezési végpont;

i)	a pályahálózat-működtető által megadott teljes adatkészletek validálása, feltöltése és fogadása.”

10.

A 4.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.4. Működési üzemmód

Az infrastruktúra-nyilvántartási rendszer három fontos felületet biztosít a RINF-alkalmazáson keresztül:

a)	egyet a pályahálózat-működtetők használnak adatkészleteik benyújtásához;

b)	egyet a RINF-alkalmazás felhasználói használnak a rendszerhez való csatlakozáshoz és az adatok kinyeréséhez;

c)	egyet a vasúti társaságokok használnak az általuk üzemeltetett infrastruktúrát érintő változásokról szóló értesítésekre való előfizetéshez.

A RINF-alkalmazás központi adatbázisa módosítás nélkül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a pályahálózat-működtetők által rendelkezésre bocsátott adatokat.

A RINF-alkalmazás alapfunkciója lehetővé teszi a felhasználók számára az infrastruktúra-nyilvántartási adatok lekérdezését és kinyerését.

A RINF-alkalmazás a pályahálózat-működtetők által megküldött adatokról teljes időrendi nyilvántartást vezet. E nyilvántartásokat az adatok visszavonásának időpontjától számított két évig őrzik.

Az Ügynökség a RINF-alkalmazás rendszergazdájaként kérésre hozzáférést biztosít a felhasználók számára. A RINF-alkalmazás felhasználói által kezdeményezett megkeresésekre 24 órán belül választ kell adni. A pályahálózat-működtetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy adataikat az 1. táblázat előírásainak megfelelően közvetlenül a infrastruktúra-nyilvántartásban frissítsék, majd az 5. cikknek megfelelően feltöltsék az adatokat a RINF-alkalmazásba.

A pályahálózat-működtetők az e művelethez biztosított külön felületen keresztül töltik fel az adatállományokat a RINF-alkalmazásba. Egy külön modul segíti az adatok validálását és feltöltését.”

11.

Az 5. pont a következőképpen módosul:

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A közös előírások alkalmazásáról szóló, a 7. cikkben említett útmutatót az Ügynökség a honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi és szükség szerint naprakésszé teszi a 7a. cikkben és az A-1. függelék [A] jelzésű sorában említett ERA-glosszáriumnak megfelelően.”;

b)	a harmadik bekezdés a) pontját el kell hagyni.

12.

A szöveg a következő új A. függelékkel egészül ki:

„A. függelék

Az e rendeletben említett műszaki előírások

A-1. műszaki dokumentumok (elérhetők az ERA weboldalán)

Jelzés

Vizsgálandó jellemzők

RINF pont

A kötelező műszaki dokumentum pontja

[A]

ERA-glosszárium

ERA/TD/Vocabulary, 3.0.0 verzió (a kibocsátás dátuma: 2023.3.29.)

[B]

A kombinált szállítás kodifikálásáról szóló ERA műszaki dokumentum

ERA/TD/2023-01/CCT, 1.1 verzió (a kibocsátás dátuma: 2023.3.21.)

[B.1]

Vonalak kodifikálása

1. táblázat

1.1.1.1.3.4.

1.1.1.1.3.5.

1.1.1.1.3.8.

1.1.1.1.3.9.

2.1

[C]

SUBSET-026

Rendszerkövetelmény-előírások

CCS ÁME, A. függelék, [4] jelzés

[C.1]

ETCS M_version

1. táblázat

1.1.1.3.2.10.

1.2.1.1.1.10.

7. fejezet, 7.5.1.79. pont

[C.2]

Kialakításánál fogva a pálya menti ETCS berendezés lehetővé teszi a pálya adatainak közvetítését

1. táblázat

1.1.1.3.2.12.

1.1.1.3.2.12.1.

1.2.1.1.1.12.

1.2.1.1.1.12.1.

5. fejezet, 5.18.1.1. pont

[C.3]

Az alapvető statikus sebességprofilhoz (SSP) használt túlemeléshiány

1. táblázat

1.1.1.3.2.14.

1.1.1.3.2.14.1.

1.2.1.1.1.14.

1.2.1.1.1.14.1.

7. fejezet, 7.5.1.82.1. pont

[C.4]

A vonat elutasítása az ETCS rádiós irányítóközpont által

1. táblázat

1.1.1.3.2.15.

1.2.1.1.1.15.

5. fejezet, 5.4. pont

[C.5]

Nemzeti ETCS-értékek

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.1.

1.2.1.1.1.16.1.

7. fejezet, 7.5.1.17. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.2.

1.2.1.1.1.16.2.

7. fejezet, 7.5.1.123. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.3.

1.2.1.1.1.16.3.

7. fejezet, 7.5.1.161. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.4.

1.2.1.1.1.16.4.

7. fejezet, 7.5.1.163. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.5.

1.2.1.1.1.16.5.

7. fejezet, 7.5.1.15. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.6.

1.2.1.1.1.16.6.

7. fejezet, 7.5.1.149. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.7.

1.2.1.1.1.16.7.

7. fejezet, 7.5.1.16. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.8.

1.2.1.1.1.16.8.

7. fejezet, 7.5.1.148. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.9.

1.2.1.1.1.16.9.

7. fejezet, 7.5.1.74. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.10.

1.2.1.1.1.16.10.

7. fejezet, 7.5.1.75. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.11.

1.2.1.1.1.16.11.

7. fejezet, 7.5.1.122. pont

1. táblázat

1.1.1.3.2.16.13.

1.2.1.1.1.16.13.

—	3. csomag (2.0 feletti M_VERSION esetében): 7. fejezet, 7.4.2.1.1.

—	203. csomag (1.1 feletti M_VERSION esetében): SRS, 6. fejezet, 6.5.1.5.22.

[C.6]

Az ERTMS/ETCS rádiós irányítóközpont azonosítója és telefonszáma

1. táblázat

1.1.1.3.2.17.

1.2.1.1.1.17.

7. fejezet, 7.5.1.86., 7.5.1.95. és 7.5.1.96.

[C.7]

GSM-R verzió

1. táblázat

1.1.1.3.3.1.

1.2.1.1.2.1.

Vonatkozó pont(ok)

[C.8]

A rádióhálózat azonosítója

1. táblázat

1.1.1.3.3.13.

1.2.1.1.2.13.

7. fejezet, 7.5.1.91.1.

[C.9]

Az ATO rendszerverziója

1. táblázat

1.1.1.3.13.2.

1.2.1.1.10.2.

1. fejezet, 1.0.0.

[D]

ERA/ERTMS/033281 - V 5.0

A pálya menti ellenőrző-irányító-jelző alrendszer és az egyéb alrendszerek kapcsolódási pontjai

CCS ÁME, A. függelék, [77] jelzőszám

[D.1]

Érzékelési frekvenciasávok

1. táblázat

1.1.1.3.4.2.

1.2.1.1.3.2.

Vonatkozó pont(ok)

[D.2]

A járművek impedanciája

1. táblázat

1.1.1.3.4.2.2.

1.2.1.1.3.2.2.

3.2.2.1.

[D.3]

A sínáramkörök típusa

1. táblázat

1.1.1.3.7.1.2.

1.2.1.1.6.1.

Vonatkozó pont(ok)

[D.4]

A tengelyszámlálók típusa

1. táblázat

1.1.1.3.7.1.2.

1.2.1.1.6.1.

Vonatkozó pont(ok)

[E]

EIRENE FRS

GSM-R funkcionáliskövetelmény-előírás

CCS ÁME, A. függelék, [32] jelzőszám

[E.1]

GSM-R verzió

1.1.1.3.3.1.

1.2.1.1.2.1.

Vonatkozó pont(ok)

[F]

EIRENE SRS

GSM-R rendszerkövetelmény-előírás

CCS ÁME, A. függelék, [33] jelzés

[F.1]

GSM-R verzió

1.1.1.3.3.1.

1.2.1.1.2.1.

Vonatkozó pont(ok)

A-2. szabványok

Jelzés

Vizsgálandó jellemzők

RINF pont

A kötelező műszaki dokumentum pontja

[1]

EN50163:2004

A vontatási rendszerek tápfeszültségei

[1.1]

Umax2

1. táblázat

1.1.1.2.2.1.3.

1. táblázat

”

A járművek alrendszer kategóriája	LpAF,max [dB]
P < 4 500 kW vontatási teljesítményű villamos mozdonyok	81
P ≥ 4 500 kW vontatási teljesítményű villamos mozdonyok Villamos hajtásrendszerű speciális járművek	84
P < 2 000 kW motor kihajtó tengelyénél leadott teljesítményű dízelmozdonyok	85
P ≥ 2 000 kW motor kihajtó tengelyénél leadott teljesítményű dízelmozdonyok Dízel hajtásrendszerű speciális járművek	87
vmax < 250 km/h maximális sebességű villamos motorvonatok	80
vmax ≥ 250 km/h maximális sebességű villamos motorvonatok	83
P < 560 kW motor kihajtó tengelyénél mért teljesítményű dízel motorvonatok	82
P ≥ 560 kW motor kihajtó tengelyénél mért teljesítményű dízel motorvonatok	83

A vezetőfülkén belüli zaj	LpAeq,T [dB]
Álló helyzetben, kürt hangzása mellett	95
vmax maximális sebesség mellett, ha vmax < 250 km/h	78
vmax maximális sebesség mellett, ha 250 km/h ≤ vmax < 350 km/h	80

Paraméter	(A referenciaegységhez viszonyított) megengedett eltérés
Az egység legnagyobb sebessége	160 km/h-t meg nem haladó sebesség
Kerék típusa	Csak akkor, ha a zajszintje megegyezik vagy alacsonyabb (a B. függelék [3] hivatkozásában említett előírás szerinti akusztikus jellemzés)
Önsúly	Kizárólag a + 20 %/– 5 % tartományban
Féktuskó	Csak abban az esetben, ha a referenciaegységet féktuskókkal szerelték fel, és az értékelt egység féktuskója rendelkezik az ezen ÁME szerinti EK-megfelelőségi nyilatkozattal, vagy szerepel ezen ÁME G. függelékében.

Csendesebb útvonal	Az útvonal szakaszai	Egyedi szakaszazonosító	A csendesebb útvonal a tagállam határánál kezdődik/ér véget
A. pont–E. pont	A. pont–B. pont	201	Igen E. PONT (Y. ország)
	B. pont–C. pont	202
	C. pont–D. pont	203
	D. pont–E. pont	204
F. pont–I. pont	F. pont–G. pont	501	Nem
	G. pont–H. pont	502
	H. pont–I. pont	503

A termék gyártója/neve:	A féktuskó megnevezése/típusa	A súrlódási együttható típusa
Valeo/Hersot Wabco/Cobra	693 W554	K
Ferodo	I/B 436	K
Abex	229	K (Fe – szinterezett)
Jurid	738	K (Fe – szinterezett)

Pont	Alapparaméter	Alapvető követelmények
Pont	Alapparaméter	Biztonság	Megbízhatóság és rendelkezésre állás	Egészségvédelem	Környezetvédelem	Műszaki összeegyeztethetőség	Akadálymentesítés
4.2.1.	Az állóhelyzeti zaj határértékei				1.4.4.
4.2.2.	Az indítási zaj határértékei				1.4.4.
4.2.3.	Az elhaladási zaj határértékei				1.4.4.
4.2.4.	A vezetőfülke belső zajszintjének határértékei				1.4.4.

A járművek alrendszer kategóriája	LpAeq,T[egység] [dB]	Li pAeq,T [dB]	Li pAFmax [dB]
Villamos mozdonyok és villamos hajtásrendszerű speciális járművek	70	75	85
Dízelmozdonyok és dízel hajtásrendszerű speciális járművek	71	78
Villamos motorvonatok	65	68
Dízel motorvonatok	72	76
Személykocsik	64	68
Teherkocsik	65	n.a.	n.a.

A járművek alrendszer kategóriája	LpAeq,Tp (80 km/h) [dB]	LpAeq,Tp (250 km/h) [dB]
Villamos mozdonyok és villamos hajtásrendszerű speciális járművek	84	99
Dízelmozdonyok és dízel hajtásrendszerű speciális járművek	85	n.a.
Villamos motorvonatok	80	95
Dízel motorvonatok	81	96
Személykocsik	79	n.a.
Teherkocsik (APL = 0,225-re normalizálva) (2)	83	n.a.

SB	EK-típusvizsgálat
SD	A gyártási folyamat minőségirányítási rendszerén alapuló EK-hitelesítés
SF	A termékellenőrzésen alapuló EK-hitelesítés
SH1	A teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló EK-hitelesítés

A 4.2. pontban meghatározott, értékelendő jellemzők		Tervezési felülvizsgálat	Típusvizsgálat	Rutinvizsgálat	Vonatkozó értékelési eljárás
A járművek alrendszer eleme	ÁME pont	Tervezési felülvizsgálat	Típusvizsgálat	Rutinvizsgálat	ÁME pont
Állóhelyzeti zaj	4.2.1.	X (4)	X	n.a.	6.2.2.1.
Indítási zaj	4.2.2.	X (4)	X	n.a.	6.2.2.2.
Elhaladási zaj	4.2.3.	X (4)	X	n.a.	6.2.2.3.
A vezetőfülke belső zajszintje	4.2.4.	X (4)	X	n.a.	6.2.2.4.

Akusztikai érdességmérési sorozatok / Címke		Program szakasz	Fékműködtetések száma
1. futtatás	2. futtatás	Program szakasz	Fékműködtetések száma
A		Indításkor	Kezdeti állapot
B	I	Bekoptatás után	6 fékműködtetés után
C	J	A fék oldott állapotba helyezése után	26 fékműködtetés után
D	K	Száraz és üres állapot	51 fékműködtetés után
E	L	Nedves és üres állapot	87 fékműködtetés után
F	M	Terhelt állapot	128 fékműködtetés után
G	N	Súrlódó fékezés (meredek lejtő szimulációja)	130 fékműködtetés után
H	O	A program vége	164 fékműködtetés után

Gyártó	Típusleírás és rövidített megnevezés (ha eltér)
Becorit	K40
CoFren	C333
CoFren	C810
Knorr-Bremse	Cosid 704
Knorr-Bremse	PROBLOCK J816M
Frenoplast	FR513
Federal Mogul	Jurid 816 M rövidítve: J816M
Federal Mogul	Jurid 822
Knorr-Bremse	PROBLOCK J822
CoFren	C952-1
Federal Mogul	J847
Knorr-Bremse	PROBLOCK J847
Icer Rail / Becorit	IB 116*
Alstom/Flertex	W30-1