A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1668 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. május 25.)

az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet harmadik és negyedik részében meghatározott szavatolótőke-követelmények által nem fedezett vagy nem elegendően fedezett kockázatok vagy kockázati elemek mérését, valamint a kiegészítő szavatolótőke összegeire vonatkozó indikatív kvalitatív mérőszámokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 40. cikke (6) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A kiegészítő szavatolótőke-követelmény Unió-szerte történő harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében olyan egységes megközelítést kell meghatározni a kockázatok és a kockázati elemek mérésére, amelynek segítségével megállapítható lesz az a megfelelő tőkeszint, amely alkalmas minden olyan jelentős kockázat fedezésére, amelynek a befektetési vállalkozások ki lehetnek téve. Az illetékes hatóságoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a befektetési vállalkozások megfelelő kiegészítő szavatolótőkével rendelkezzenek az egyes kockázati kategóriák (az ügyfelet érintő kockázat, a vállalkozást érintő kockázat és a piacot érintő kockázat), és minden egyéb jelentős kockázat fedezésére.

(2)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelően nyomon tudják követni a befektetési vállalkozások kockázati profilját, valamint azonosítani, értékelni és számszerűsíteni tudják a jelentős kockázatokat, a befektetési vállalkozás tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányos, részletes és átfogó módszert kell meghatározni valamennyi rendelkezésre álló információforrás alapján, beleértve az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkének alkalmazásában gyűjtött információkat is.

(3)

A kiegészítő szavatolótőke-követelmény szintje akkor tekinthető megfelelőnek, ha csökkenti a befektetési vállalkozás csődjének valószínűségét, és korlátozza a rendezetlen felszámolás kockázatát, amely fenyegetést jelentene a befektetési vállalkozás ügyfeleire és a tágabb értelemben vett piacra, többek között más pénzügyi intézményekre, a piaci infrastruktúrákra vagy a piac egészére nézve. A kiegészítő szavatolótőke-követelmény e kettős célkitűzése miatt és a szavatolótőke-követelményeknek az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) harmadik és negyedik részében meghatározott struktúrájával összhangban az illetékes hatóságoknak külön kell mérlegelniük a befektetési vállalkozás folyamatban lévő tevékenységeihez kapcsolódó kockázatokat és a befektetési vállalkozás rendezetlen felszámolásának kockázatát.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy kellően fedezve legyen az összes olyan kockázat vagy kockázati elem, amelynek a befektetési vállalkozás ki van téve, vagy amelyet mások számára jelent, a befektetési vállalkozásnak – figyelemmel annak üzleti modelljére, az általa végzett tevékenységek nagyságrendjére és összetettségére – elegendő szavatolótőkével kell rendelkeznie ahhoz, hogy fedezni tudja a rendezett felszámolási eljáráshoz kapcsolódó további működési kiadásokat. Annak érdekében, hogy bizonyos gazdasági körülmények között biztosítani lehessen az ilyen szavatolótőke megfelelőségét, az illetékes hatóságoknak az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során különböző, megalapozott gazdasági forgatókönyveket kell mérlegelniük. Különösen a felszámolási eljárás során nem szabad veszélyeztetni az üzletmenet folytonosságát, a befektetővédelmet és a piac integritását. E célból a befektetési vállalkozásnak ezen eljárás során is képesnek kell lennie arra, hogy fedezze azokat a költségeket és veszteségeket, amelyeket nem fedez elegendő nyereség. Mivel a felszámolási eljárás időtartama az egyedi körülményektől függően jelentősen eltérő lehet, az illetékes hatóságoknak ezt figyelembe kell venniük a kiegészítő szavatolótőke-követelmény meghatározásakor. Továbbá, tekintettel arra, hogy a befektetési vállalkozások különböző jogi formákban működhetnek, az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az alkalmazandó nemzeti csődjogi, társasági és kereskedelmi jogi szabályokat, amelyek érinthetik a felszámolási eljárások időtartamát, valamint a kapcsolódó költségeket és kockázatokat.

(5)

A kiegészítő szavatolótőke-követelmény meghatározásakor az arányosság biztosítása érdekében az (EU) 2019/2033 rendelet 15. cikkében említett K-faktor követelmény által nem fedezett, vagy nem elegendően fedezett kockázatokat és kockázati elemeket csak azon befektetési vállalkozások esetében kell mérni, amelyek az említett cikkben említett K-faktor követelmény hatálya alá tartoznak, az említett rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő kis méretű és össze nem kapcsolt vállalkozások esetében pedig nem. A befektetési vállalkozások esetében léteznek olyan kockázatok is, amelyeket az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik és negyedik részében meghatározott szavatolótőke-követelmények egyáltalán nem fedeznek, például az említett szavatolótőke-követelmények alól kifejezetten kizárt kockázatok. Ezért elő kell írni, hogy ezeket a kockázatokat az illetékes hatóságok a befektetési vállalkozás mérete és üzleti modellje, valamint tevékenységeinek nagyságrendje, jellege és összetettsége alapján értékeljék és mérjék.

(6)

Az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik és negyedik részében megnevezett, de az említett követelmények által nem teljes mértékben vagy nem megfelelően fedezett valamennyi kockázat pontos mérésének és fedezésének biztosítása érdekében ezeket a kockázatokat minden egyes kockázati kategória (az ügyfelet érintő kockázat, vállalkozást érintő kockázat és piacot érintő kockázat) tekintetében külön-külön kell mérni. Ugyanezen okból az említett rendelet harmadik és negyedik részének hatálya alá nem tartozó kockázatokat – beleértve az említett követelmények alól kifejezetten kizárt kockázatokat is – kockázatonként kell értékelni. Ha azonban a kockázati kategóriánkénti vagy kockázatonkénti értékelés túlságosan megterhelő vagy nem kivitelezhető az (EU) 2019/2034 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelménynél alacsonyabb indulótőke-követelmény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások esetében, a kockázatok mérését ezekben az esetekben összesített szinten kell elvégezni, figyelembe véve az arányosság elvét.

(7)

A prudenciális megfontolások és az arányos alkalmazás közötti megfelelő egyensúly megteremtése érdekében a kockázatok összesített szintű mérése nem alkalmazandó azokra a befektetési vállalkozásokra, amelyek az (EU) 2019/2034 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott indulótőke-követelmény hatálya alá tartoznak. A magasabb indulótőke-követelmények hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások esetében a kockázatok mérése kockázati kategóriánként és kockázatonként történik.

(8)

Az illetékes hatóságok minimális indikatív kvalitatív mérőszámok harmonizált csoportjára támaszkodnak annak érdekében, hogy biztosítható legyen a következetesség az olyan jelentős kockázatok mérése során, amelyeket a befektetési vállalkozások másokra nézve jelenthetnek, vagy amelyeknek ők maguk ki lehetnek téve. Tekintettel arra, hogy a kockázatok a vállalkozás üzleti ciklusa során továbbfejlődnek, az illetékes hatóságoknak a statikus értékelés mellett az ilyen mérőszámok múltbeli trendjének elemzését is el kell végezniük. Mivel a befektetési vállalkozások különböző üzleti modelleket alkalmaznak és különböző tevékenységeket végeznek, az összes releváns kockázat megfelelő lefedése érdekében különböző mérőszámokat kell használni. A befektetési vállalkozás valamennyi releváns kockázatának megfelelő lefedése érdekében az illetékes hatóságoknak – a konkrét üzleti modell vagy tevékenység, a jogi forma és a megbízható adatok rendelkezésre állásának figyelembevételével – bizonyos, különösen a vállalkozás üzleti modelljének sajátosságaihoz vagy az adatminőséghez kapcsolódó feltételek mellett ki kell igazítaniuk a mérőszámokat, és ezeket a kiigazított mérőszámokat kell alkalmazniuk, vagy ha ez nem lehetséges, olyan alternatív mérőszámokat kell alkalmazniuk, amelyek arányosak a befektetési vállalkozás méretével, összetettségével, üzleti modelljével és működési modelljével, és amelyek biztosítják a kockázatok megfelelő értékelését.

(9)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(10)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 10. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendezetlen felszámolás kockázata

(1) Az illetékes hatóságok az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásuk során – figyelemmel a befektetési vállalkozás jogi formájára, üzleti modelljére, üzleti és kockázati stratégiájára, valamint tevékenységeinek nagyságrendjére és összetettségére – mérik a befektetési vállalkozás rendezetlen felszámolásának kockázatát annak a tőkeösszegnek a meghatározása révén, amely megfelelőnek tekinthető a vállalkozás megalapozott forgatókönyvek alapján történő rendezett felszámolásához.

(2) Az (1) bekezdésben említett mérés arányos a befektetési vállalkozás tevékenységeinek összetettségével, kockázati profiljával és nagyságrendjével, valamint felszámolásának az ügyfelekre és piacokra gyakorolt lehetséges hatásával, és kiterjed a következőkre:

a)	a befektetési vállalkozás felszámolásának reális időkeretére vonatkozó becslés;

b)	a befektetési vállalkozás azon működési és jogi feladatainak értékelése, amelyeket a felszámolási eljárás alatt, reális időkereten belül el kell végeznie;

c)	a jelentős állandó és változó költségek azonosítása és értékelése;

d)	azon jelentős kockázatok vagy kockázati elemek azonosítása és értékelése, amelyek a felszámolási eljárás során bekövetkezhetnek;

e)	a felszámolási eljárás szempontjából releváns bármely egyéb szempont.

(3) Amennyiben a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alkalmazandó, az illetékes hatóságoknak a (2) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában figyelembe kell venniük a befektetési vállalkozás helyreállítási vagy csoportszintű helyreállítási tervében szereplő helyreállítási intézkedésekre és vállalatirányítási intézkedésekre vonatkozóan rendelkezésre álló információkat, amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az információk kellően hitelesek és megbízhatóak.

(4) Az (EU) 2019/2034 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott indulótőke-követelmény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások esetében az illetékes hatóságok az általuk végzett értékelés során figyelembe veszik a következőket:

a)	a megszűnéssel kapcsolatos költségek, beleértve az e cikk (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a perköltségeket is;

b)	az e cikk (2) bekezdése d) pontjának alkalmazásában a felszámolási eljárás következtében várhatóan felmerülő bevételkiesés, és az eszközök nettó realizálható értékében bekövetkező veszteség.

(5) Az illetékes hatóságok azonosítják és számszerűsítik a jelentős költségeket, kockázatokat vagy kockázati elemeket, és meghatározzák az e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban az azok fedezéséhez megfelelőnek ítélt tőke nagyságát.

Az illetékes hatóságok a 6. cikk (1) bekezdésében említett releváns indikatív kvalitatív mérőszámokat használják, azokat statikus és múltbeli trendelemzéssel kombinálják, és adott esetben szakértői véleményt adnak.

(6) A befektetési vállalkozás rendezetlen felszámolása e cikkel összhangban mért kockázatának fedezéséhez megfelelőnek ítélt tőke legalább egyenlő az adott befektetési vállalkozás által teljesítendő, az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikkével összhangban kiszámított, állandó általános költségekre vonatkozó követelménnyel.

2. cikk

Az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik részének II. címében meghatározott K-faktor követelmény által nem fedezett vagy nem teljes mértékben fedezett jelentős kockázatok vagy kockázati elemek

(1) Amennyiben a befektetési vállalkozás nem teljesíti az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, az illetékes hatóságok az általuk az (EU) 2019/2034 irányelv 36. és 37. cikkével összhangban elvégzett felülvizsgálatok során a befektetési vállalkozás üzleti modelljének, jogi formájának, üzleti és kockázati stratégiájának, valamint tevékenységei nagyságrendjének és összetettségének figyelembevételével mérik a befektetési vállalkozás folyamatban lévő tevékenységeiből eredő jelentős kockázatokat vagy jelentős kockázati elemeket, amelyeket a vállalkozás saját magára, ügyfeleire és a piacra nézve jelent, és amelyeket nem fedez vagy nem teljes mértékben fedez az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik részének II. címében meghatározott K-faktor követelmény.

Az illetékes hatóságok meghatározzák azt a tőkét, amelyet megfelelőnek ítélnek a K-faktor követelményhez kapcsolódó releváns kockázatok fedezésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett mérést külön-külön kell elvégezni az (EU) 2019/2033 rendelet 15. cikkében meghatározott kockázati kategóriákra – nevezetesen az ügyfelet érintő kockázatra (RtC), a piacot érintő kockázatra (RtM) és a vállalkozást érintő kockázatra (RtF) – vonatkozóan.

Az első albekezdéstől eltérve, az (EU) 2019/2034 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelménynél alacsonyabb indulótőke-követelmény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások esetében, amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a részletesebb számszerűsítés nem kivitelezhető vagy túlságosan megterhelő, a mérés elvégzése összesített szinten történik.

(3) A (2) bekezdésben említett mérés az e rendelet 6. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott indikatív kvalitatív mérőszámok, valamint az illetékes hatóságok szakértői véleménye alapján azonosítja és számszerűsíti minden egyes kockázati kategóriára vonatkozóan a jelentős kockázatokat vagy kockázati elemeket, ideértve az (EU) 2019/2033 rendelet 22. cikkének c) pontjában említett alternatív belső modellen alapuló módszer alkalmazásából eredő kockázatokat is.

(4) Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a K-faktor követelményhez kapcsolódó jelentős kockázatok fedezéséhez megfelelőnek ítélt tőke ne legyen alacsonyabb a teljes K-faktor követelménynél.

3. cikk

Az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik és negyedik részében meghatározott szavatolótőke-követelmények által nem fedezett jelentős kockázatok vagy kockázati elemek

(1) Amennyiben a befektetési vállalkozás nem teljesíti az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, az illetékes hatóságok az általuk az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során a befektetési vállalkozás üzleti modelljének, jogi formájának, üzleti és kockázati stratégiájának, valamint tevékenységei nagyságrendjének és összetettségének figyelembevételével úgy mérik a befektetési vállalkozás folyamatban lévő tevékenységeiből eredő, az e rendelet 2. cikkében nem említett és az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik és negyedik részében meghatározott szavatolótőke-követelmények által még nem fedezett jelentős kockázatokat vagy jelentős kockázati elemeket, hogy kockázatonként meghatározzák a jelentős kockázatok vagy kockázati elemek fedezéséhez megfelelőnek ítélt kiegészítő tőkét.

(2) Az (1) bekezdésben említett mérés a következő kockázati területek azonosítását, értékelését és adott esetben számszerűsítését foglalja magában:

a)	a befektetési vállalkozás azon hálózati és információs rendszereinek biztonságát fenyegető kockázatok, amelyeket az eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében alkalmaz;

b)	a nem kereskedési könyvi tevékenységekből eredő kamatlábkockázat és hitelkockázat.

Az (EU) 2019/2034 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelménynél alacsonyabb indulótőke-követelmény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások esetében, amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a részletesebb számszerűsítés nem kivitelezhető vagy túlságosan megterhelő, a mérés elvégzése összesített szinten történik.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett mérés elvégzése során az illetékes hatóságok a 6. cikk (5) bekezdésében említett releváns indikatív kvalitatív mérőszámokat használják, azokat statikus és múltbeli trendelemzéssel kombinálják, és adott esetben szakértői véleményt adnak.

4. cikk

Az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik és negyedik részében meghatározott szavatolótőke-követelmények által nem fedezett vagy nem teljes mértékben fedezett összes jelentős kockázat

(1) Az illetékes hatóságok a befektetési vállalkozás folyamatban lévő tevékenységeiből eredő jelentős kockázatok vagy jelentős kockázati elemek fedezéséhez megfelelőnek ítélt kiegészítő tőke teljes összegét a 2. és a 3. cikkel összhangban kiszámított megfelelőnek ítélt tőke összegeként számítják ki.

(2) Az illetékes hatóságok az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik és negyedik részében meghatározott szavatolótőke-követelmények által nem fedezett vagy nem teljes mértékben fedezett összes jelentős kockázat méréséhez meghatározzák a szükséges kiegészítő szavatolótőke szintjét, amely az 1. cikknek vagy az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított összegek közül a magasabbik összeg és az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatolótőke-követelmények közötti különbség.

5. cikk

Általános kvalitatív mérőszámok a kiegészítő szavatolótőke-követelmény meghatározásához

(1) Az 1., 2. és 3. cikk alkalmazásában a kiegészítő szavatolótőke-követelmények összegének meghatározásakor az illetékes hatóságok a következőket veszik figyelembe:

a)	a befektetési vállalkozás (EU) 2019/2034 irányelv 24. cikkében meghatározott belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásainak és belső kockázatértékelési eljárásainak eredményei;

b)	az (EU) 2019/2033 rendelet 54. és 55. cikkével összhangban bejelentett információk;

c)	az (EU) 2019/2034 irányelv 36. és 37. cikkével összhangban elvégzett felülvizsgálatok eredményei;

d)	bármely más felügyeleti tevékenység eredményei;

e)	egyéb releváns inputok, beleértve a felügyeleti mérlegelést is.

(2) Az illetékes hatóságok biztosítják a felügyeleti hatáskörükbe tartozó valamennyi befektetési vállalkozásra előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény számszerűsítésének összehasonlíthatóságát.

6. cikk

Indikatív kvalitatív mérőszámok

(1) Az 1. cikk (5) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában az indikatív kvalitatív mérőszámok a következők:

a)	a függő ügynökök száma az alkalmazottak teljes számához viszonyítva;

b)	a felszámolás átlagos időtartama az adott országban, figyelembe véve a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének összetettségét;

c)	a fel nem mondható szerződések aránya és azok hátralévő futamideje;

d)	azon piacok azonosítása, ahol a befektetési vállalkozás a fő szolgáltató;

e)	azon befektetett eszközök értéke és likviditása, amelyeket a befektetési vállalkozásnak felszámolás esetében el kellene idegenítenie;

f)	a munkaügyi jogszabályok és a munkavállalókkal kötött szerződések figyelembevételével a felszámolás esetén fizetendő átlagos végkielégítések.

(2) A 2. cikk alkalmazásában az ügyfelet érintő kockázat (RtC) méréséhez használandó indikatív kvalitatív mérőszámok a következők:

a)	a tartott ügyfélpénz összege a megelőző 5 évben;

b)	a kezelt eszközök összege a megelőző 5 évben;

c)	az ügyfelek számára őrzött és kezelt eszközök összege a megelőző 5 évben;

a befektetési vállalkozásnál a jogi vagy szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt elszenvedett veszteségek vagy bekövetkezett károk összege legalább a megelőző 5 évben, beleértve az alábbiakból eredő veszteségeket:

i.	a befektetőknek nyújtott nem megfelelő tanácsadás és ezzel kapcsolatban a befektetők kártalanítása;

ii.	a jogsértések megelőzésére szolgáló megfelelő eljárások kialakításának, lefolytatásának és fenntartásának elmulasztása;

iii.	kereskedési vagy értékelési hibák;

iv.	üzletmenet fennakadása, rendszerhibák, az ügyletek feldolgozásában vagy a folyamatkezelésben bekövetkező zavarok;

v.	a befektetési vállalkozás függő ügynökeinek vagy kijelölt képviselőinek olyan cselekménye, amelyért a befektetési vállalkozás felelősséggel tartozik;

e)	különösen az ügyfélpénzt tartó befektetési vállalkozások esetében a befektetési vállalkozás bármilyen képtelensége arra, hogy követelésre időben visszafizesse az ügyfélpénzt, és az ezzel kapcsolatos pénzügyi következmények az elmúlt 5 évben.

(3) A 2. cikk alkalmazásában a piacot érintő kockázat (RtM) méréséhez használandó indikatív kvalitatív mérőszámok a következők:

a)	a pozíciók értékének többek között a változó piaci feltételek miatti változékonysága;

b)	az összetett és illikvid termékek részesedése a befektetési vállalkozás kereskedési könyvében volumen és nettó bevétel szerint;

c)	különösen a belső modelleket használó befektetési vállalkozások esetében a szabályozási célokra használt modellek rendszeres utótesztelésének rendelkezésre állása.

(4) A 2. cikk alkalmazásában a vállalkozást érintő kockázat (RtF) méréséhez használandó indikatív kvalitatív mérőszámok a következők:

a)	a napi kereskedési forgalom és az átlagos napi kereskedési forgalom a megelőző 5 évben;

b)	a napi kereskedési forgalommal és az ezzel kapcsolatos pénzügyi veszteségekkel összefüggő jelentős működési események a megelőző 5 évben, beleértve a feldolgozási hibákat is;

c)	a befektetési vállalkozás jövedelmének és bevételeinek változékonysága a megelőző 5 évben;

d)	a pénzügyieszköz-, deviza- és árupozíciókban bekövetkezett változásokból eredő veszteségek a megelőző 5 évben;

e)	az ügyfelek vagy partnerek nemteljesítési rátája és az ezzel kapcsolatos veszteségek a megelőző 5 évben;

f)	az eszközök könyv szerinti értékének – többek között a piaci feltételekben és a partnerek hitelképességében bekövetkezett – jelentős változásaiból eredő veszteségek;

g)	a valamely járadékalapú nyugdíjrendszer keretében teljesített kifizetések vagy járulékok összege és változékonysága a megelőző 5 évben;

h)	a befektetési vállalkozás eszközeinek bármilyen koncentrációja, beleértve az ügyfelek és partnerek koncentrációját, valamint az ágazati és földrajzi koncentrációt;

i)	a mérlegen kívüli kitettség aránya az összes befektetési eszközhöz és a kapcsolódó hitelkockázathoz képest.

(5) A 3. cikk alkalmazásában az indikatív kvalitatív mérőszámok a következők:

az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkében meghatározott szavatolótőke-követelmények által nem fedezett jelentős pénzügyi kockázatokra utaló bármilyen jel, különösen:

i.	a működési kockázati veszteségnek a bruttó bevételhez viszonyított átlagos aránya a megelőző 5 évben;

ii.	jelentős működési események és az azokhoz kapcsolódó pénzügyi veszteségek a megelőző 5 évben;

iii.	a befektetési vállalkozás nettó bevételének a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I. mellékletének A. szakaszában fel nem sorolt szolgáltatásokból vagy tevékenységekből származó része;

jelentős információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázatra utaló bármilyen jel, különösen:

i.	az IKT-architektúra általános összetettsége, beleértve a kiszervezett IKT-szolgáltatások arányát is;

ii.	az IKT-környezetben bekövetkezett jelentős változások száma a megelőző 5 évben;

iii.	a kritikus IKT-szolgáltatásokat érintő biztonsági események által okozott zavarokból eredő veszteségek a megelőző 5 évben;

iv.	a kibertámadások száma és az azokhoz kapcsolódó veszteségek a megelőző 5 évben;

a nem kereskedési könyvi tevékenységekből eredő jelentős kamatlábkockázatra utaló bármilyen jel, különösen:

i.	a kamatlábakon alapuló vagy a kamatlábaktól egyéb módon függő ügyletek volumene, a befektetési vállalkozás kereskedési könyvén kívül;

ii.	a befektetési vállalkozásnak a kereskedési könyvön kívüli ügyletekre vonatkozó fedezeti szabályzata, továbbá a pozíció és a fedezeti ügylet közötti esetleges eltérések.

(6) Az illetékes hatóságok kibővíthetik az (1)–(5) bekezdésben meghatározott indikatív kvalitatív mérőszámok listáját, amennyiben biztosítják, hogy ezek a további mérőszámok arányosak a befektetési vállalkozás méretével, összetettségével, üzleti modelljével és működési modelljével.

(7) Az illetékes hatóságok kiigazítják az (1)–(5) bekezdésben meghatározott mérőszámokat, és ezeket a kiigazított mérőszámokat alkalmazzák, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a)	a mérőszám nem megfelelő a befektetési vállalkozás sajátos jogi formája, szerkezeti változásai, üzleti és működési modellje miatt;

b)	a mérőszám becslése túlságosan megterhelő a befektetési vállalkozás tevékenységeinek mérete és összetettsége miatt;

c)	a mérőszám becslése a megbízható adatok hiánya miatt nem kivitelezhető, amennyiben ezek az adatok nem tartoznak az (EU) 2019/2033 rendelet 54. és 55. cikkének vagy az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdése j) pontjának hatálya alá;

a mérőszám becslése a megbízható múltbeli adatok hiánya miatt nem kivitelezhető, ezért a múltbeli elemzési időszak irreleváns. Ilyen esetekben az illetékes hatóságok a múltbeli elemzés időszakát az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkében meghatározott utolsó felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás óta eltelt időre korlátozzák.

Amennyiben az illetékes hatóságok nem tudják kiigazítani az első albekezdésben említett mérőszámokat, az illetékes hatóságok adott esetben alternatív mérőszámokat alkalmaznak, amennyiben biztosítani tudják, hogy ezek az alternatív mérőszámok arányosak a befektetési vállalkozás méretével, összetettségével, üzleti modelljével és működési modelljével.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 314., 2019.12.5., 64. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).