(1)

A 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (11) bekezdése szerint a pénzbírságokra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók, ha a nem teljesítő résztvevő központi szerződő fél.

(2)

Az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) jelenleg hatályos 19. cikke külön mechanizmust (a továbbiakban: szankciómechanizmus) ír elő a pénzbírságok központi szerződő felek általi beszedésére és felosztására vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy – amennyiben a központi szerződő fél közvetítő szerepet tölt be szerződő felek között – az elszámolt ügyletek kiegyenlítésének meghiúsulása esetén a központi szerződő felekre ne vessenek ki pénzbírságot.

(3)

A nagyszámú részt vevő fél miatt azonban a szankciómechanizmus központi szerződő felek általi alkalmazása technikailag összetetté teszi az elszámolt ügyletek kiegyenlítésének meghiúsulása esetén kiszabott pénzbírságok beszedésének és felosztásának folyamatát, továbbá növeli a működési kockázatokat és a költségeket. A központi értéktárak teljes körűen végre tudnák hajtani az elszámolt ügyletek kiegyenlítésének meghiúsulása miatti bírságok kiszámítását, kivetését, beszedését és felosztását a központi szerződő felek által benyújtott kiegyenlítési megbízásokban azonosított valamennyi résztvevőtől és résztvevő részére az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet 16., 17. és 18. cikkével összhangban, ahogy bármely egyéb, az el nem számolt ügyletek kiegyenlítésének meghiúsulása esetén kiszabott szankciót is.

(4)

A 909/2014/EU rendelet 2. cikkének 19. pontja értelmében bármely intézmény, központi szerződő fél, elszámoló ügynök, klíringház, rendszerüzemeltető vagy központi szerződő fél klíringtagja résztvevőnek tekinthető.

(5)

A központi szerződő felek által benyújtott, elszámolt ügyletekre vonatkozó kiegyenlítési megbízások meghiúsulása miatti pénzbírságok kiszámításának, beszedésének és felosztásának megkönnyítése és az eljáráshoz kapcsolódó kockázatok és költségek csökkentése érdekében a központi szerződő felek által az elszámolt ügyletekre vonatkozóan benyújtott kiegyenlítési megbízásokhoz kapcsolódó pénzbírságokat a központi értéktáraknak kell kiszámítaniuk, az érintett résztvevőiktől beszedniük és azok között felosztaniuk az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet 16., 17. és 18. cikke alapján.

(6)

Amennyiben a központi szerződő felek közvetítő szerepet töltenek be szerződő felek között, a központi szerződő fél által benyújtott kiegyenlítési megbízásokkal összefüggésben a központi értéktárak által beszedendő és felosztandó bírságok nettó összege általában nulla lenne, mivel a központi szerződő fél által benyújtott kiegyenlítési megbízások az elszámolt ügyletek mindkét oldalát képviselik. Egyes esetekben azonban, például ha a kiegyenlítés tervezett időpontjában késedelmesen szállítják le az értékpapírokat a központi szerződő fél részére, és így lehetetlenné válik a központi szerződő fél átadási megbízásainak teljesítése, vagy ha a különböző központi értéktárak által kiszámított bírságok eltérnek, az elszámolt ügyletek tekintetében kiegyensúlyozatlan pozíciók maradhatnak a központi szerződő felek könyveiben, és a központi szerződő felektől behajtandó vagy a központi szerződő felek részére felosztandó bírságok nettó összege nullától különböző lehet. Ezekben az esetekben a központi szerződő felek számára lehetővé kell tenni, hogy klíringtagjaik között elosszák a bírságok fennmaradó – akár pozitív, akár negatív – nettó összegét. A központi szerződő feleknek e célból szabályzatukban megfelelő mechanizmust kell létrehozniuk.

(7)

Az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Azt biztosítandó, hogy a bírság kiszámítása ne vonatkozzon olyan meghiúsult kiegyenlítésre, amely e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt következett be, átmeneti rendelkezéseket kell bevezetni.

(9)

Annak érdekében, hogy a központi szerződő felek és a központi értéktárak végre tudják hajtani a módosított szankciómechanizmusnak való megfelelés biztosításához szükséges technológiai kiigazításokat, helyénvaló elhalasztani e rendelet alkalmazását.

(10)

Ez a rendelet a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjaival szoros együttműködésben kidolgozott és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(11)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,