(1)

Az (EU) 2021/23 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése és 61. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az említett rendelet 24. és 61. cikkében említett értékelést végző személynek (a továbbiakban: az értékelő) függetlennek kell lennie bármely hatóságtól és az értékelés alatt álló központi szerződő féltől. Ennek megfelelően egységes szabályokat kell alkalmazni azon körülmények meghatározására, amelyek fennállása esetén valamely személy az (EU) 2021/23 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az érintett hatóságoktól – beleértve a szanálási hatóságot is – és a központi szerződő féltől egyaránt függetlennek tekintendő. Ezeknek a szabályoknak olyan követelményeket kell támasztaniuk, amelyek biztosítják, hogy az adott személy és a szanálási hatóság, illetve a központi szerződő fél között ne álljon fenn lényeges közös érdek vagy összeférhetetlenségi helyzet; meg kell határozniuk az adott személy képesítésére, tapasztalatára, képességére, tudására és erőforrásaira, valamint azon képességére vonatkozó követelményeket, hogy az értékelést hatékonyan, bármely érintett hatóság vagy a központi szerződő fél indokolatlan igénybevétele nélkül végezze el, továbbá elő kell írniuk az adott személy, valamint az érintett hatóságok és a központi szerződő fél közötti szervezeti elkülönítésre vonatkozó követelményeket.

(2)

A függetlenséget fenyegető olyan veszélyek kezelése érdekében, mint például az önellenőrzés, az önérdek, az érdekérvényesítés, az ismeretség, a bizalom vagy a megfélemlítés, biztosítani kell, hogy az értékelő és bármely érintett hatóság – ideértve a szanálási hatóságot is – vagy a központi szerződő fél – beleértve annak felső vezetését, a többségi részvényeseket vagy a csoporthoz tartozó szervezeteket is – között ne álljon fenn lényeges közös érdek vagy összeférhetetlenségi helyzet. Emellett az értékelő nem tekinthető függetlennek, ha lényeges közös érdek vagy összeférhetetlenségi helyzet fűzi bármely olyan jelentős klíringtaghoz, ügyfélhez vagy hitelezőhöz, amelyeket egy szanálási intézkedés lényegesen érintene, vagy amelyek jelentősen hozzájárultak a központi szerződő fél szanálásához vezető helyzethez. Hasonlóképp, a személyes kapcsolatok is jelenthetnek jelentős érdeket. Ennek megfelelően a szanálási hatóságnak értékelnie kell, hogy fennáll-e lényeges közös érdek vagy összeférhetetlenség.

(3)

Annak érdekében, hogy a szanálási hatóság értékelni tudja, hogy fennáll-e lényeges közös érdek vagy összeférhetetlenség, az értékelőnek értesítenie kell a szanálási hatóságot minden olyan tényleges vagy potenciális érdekről, amelyet a szanálási hatóság az értékelő megítélése szerint lényeges érdeknek minősíthet, és meg kell adnia minden olyan információt, amelyet a szanálási hatóság észszerűen kérhet. A kinevezését követően az értékelőnek az alkalmazandó etikai kódexeknek és szakmai előírásoknak megfelelő szabályokat és eljárásokat kell fenntartania azon tényleges vagy potenciális érdekek azonosítása érdekében, amelyek az értékelő szerint lényeges közös érdeknek vagy összeférhetetlenségnek minősülhetnek. A szanálási hatóságot haladéktalanul értesíteni kell az azonosított tényleges vagy potenciális érdekekről, és a szanálási hatóságnak mérlegelnie kell, hogy ezek lényeges érdeknek minősülnek-e, amely esetben az értékelő kinevezését meg kell szüntetni, és új értékelőt kell kinevezni.

(4)

A szervezeti elkülönítési intézkedések olyan biztosítékokat jelentenek, amelyek csökkentik az összeférhetetlenség kockázatát. Ezért ezek létezését a potenciális értékelő vizsgálata során figyelembe kell venni. Így jogi személyek esetében az értékelő függetlenségét a vállalat vagy a társaság egésze alapján kell értékelni, figyelembe véve azonban az esetleges szervezeti elkülönítést és az egyéb olyan, esetleg már megtett intézkedéseket, amelyek az értékelésbe bevonható alkalmazottak és a személyzet egyéb tagjai közötti különbségtételre irányulnak. Ha e veszélyek az alkalmazott biztosítékokhoz viszonyítva annyira jelentősek, hogy az értékelői feladatkör ellátására pályázó vállalat vagy társaság függetlensége veszélybe kerül, az adott vállalat vagy társaság nem jelölhető ki az értékelői feladatkör ellátására.

(5)

A függetlenség önellenőrzés útján való veszélyeztetésének elkerülése érdekében semmilyen körülmények között nem tekinthető függetlennek az a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, amely az értékelői feladatok ellátására való jogosultságának vizsgálatát megelőző évben a központi szerződő fél könyvvizsgálatát végezte. Ami a függetlenség értékelésének időpontját közvetlenül megelőző években az érintett központi szerződő fél számára nyújtott egyéb könyvvizsgálati vagy értékelési szolgáltatásokat illeti, úgy kell tekinteni, hogy ezek a szolgáltatások lényeges közös érdeket vagy összeférhetetlenséget jelentenek.

(6)

Az értékelő függetlenségét olyan feltételek erősíthetik, amelyek biztosítják, hogy az értékelő szakértelme és erőforrásai elégségesek és megfelelőek legyenek. Ezért biztosítani kell, hogy az értékelő rendelkezzen a szükséges képesítésekkel, tapasztalattal, képességekkel és ismeretekkel valamennyi releváns területen, beleértve a központi szerződő fél által elszámolt pénzügyi eszközök értékelését, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti, a központi szerződő felekre vonatkozó alkalmazandó követelményeket, a központi szerződő felek meglévő helyreállítási terveit és szabálykönyveit, valamint az (EU) 2021/23 rendelet szerint alkalmazandó szanálási eszközöket.

(7)

Annak érdekében, hogy az értékelő hatékonyan el tudja végezni az értékelést, azt is biztosítani kell, hogy az értékelő rendelkezzen az értékelés elvégzéséhez szükséges mértékű emberi és technikai erőforrással, vagy hozzáférjen azokhoz.

(8)

Függetlenségének biztosítása és a feladataiba való indokolatlan beavatkozás elkerülése érdekében az értékelőnek képesnek kell lennie arra, hogy az értékelést bármely érintett hatóság – ideértve a szanálási hatóságot is – vagy a központi szerződő fél indokolatlan igénybevétele nélkül, hatékonyan tudja elvégezni. Mindazonáltal az értékelés elvégzésének elősegítéséhez szükséges utasítások vagy iránymutatás rendelkezésre bocsátása, például a szanálási célból történő értékelésre vonatkozó uniós jogszabályok alapján előírt módszertannal kapcsolatban, nem minősül indokolatlan igénybevételnek, ha ezek az utasítások vagy az iránymutatás szükségesnek tekinthető az értékelés elvégzésének elősegítéséhez. Emellett nem akadályozható meg a segítségnyújtás, például az, hogy az érintett központi szerződő fél rendszereket, pénzügyi kimutatásokat, szabályozói jelentéseket, piaci adatokat, egyéb nyilvántartásokat vagy más segítséget nyújtson az értékelőnek, amennyiben a szanálási hatóság értékelése szerint ezekre szükség van az értékelés elvégzésének támogatásához. Az esetlegesen létrehozott eljárásokkal összhangban az utasítások, iránymutatások és a támogatás más formáinak rendelkezésre bocsátásáról eseti vagy csoportos alapon is meg lehet állapodni.

(9)

Veszélybe kerülhet a függetlenség, ha az értékelést olyan személy végzi, aki valamely érintett hatóság – beleértve a szanálási hatóságot is – és a központi szerződő fél alkalmazottja vagy hozzájuk kapcsolódik, még azokban az esetekben is, amikor az érintett jogi személyen belül teljes szervezeti elkülönítésre került sor. Ezért biztosítani kell, hogy az értékelő ne legyen egyetlen érintett hatóság – beleértve a szanálási hatóságot is – vagy a központi szerződő fél alkalmazottja vagy ne álljon vele szerződéses viszonyban, és ne tartozzon ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz, mint a központi szerződő fél.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy elegendő számú olyan személy álljon rendelkezésre, akik a szanálási folyamat kezdetekor azonnal értékelőként járhatnak el, a szanálási hatóságnak a potenciális értékelőkről ideiglenes jegyzéket kell vezetnie, és azt rendszeresen felül kell vizsgálnia.

(11)

Az (EU) 2021/23 rendelet 24. cikke a központi szerződő felek szanálási folyamatában két értékelést különböztet meg: egy első értékelés, amely a szanálás feltételeinek teljesülését vizsgálja, valamint egy második értékelés, amely a szanálási hatóság egy vagy több szanálási eszköz alkalmazására vonatkozó határozatának alapját képezi. Az első értékelés kapcsán helyénvaló biztosítani, hogy a szanálási feltételek teljesülésének megállapításakor a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek értékelése méltányos, prudens és reális legyen. A szanálási intézkedések meghozatalát megalapozó második értékelés esetében fontos annak biztosítása, hogy a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek értékelése méltányos, prudens és reális feltételezéseken alapuljon.

(12)

A központi szerződő fél körülményeinek és aktuális piaci feltételeinek pontos megjelenítése érdekében az (EU) 2021/23 rendeletben meghatározott értékeléseket olyan időpontban kell elvégezni, amely a lehető legközelebb van a szanálási határozat dátumához.

(13)

Az (EU) 2021/23 rendeletben meghatározott értékelések hatékony és eredményes elvégzése érdekében az értékelőnek hozzáféréssel kell rendelkeznie minden releváns információforráshoz és szakértői véleményhez, például a központi szerződő fél belső nyilvántartásaihoz, rendszereihez és modelljeihez. Az értékelőnek a központi szerződő fél személyzete, vezetősége és könyvvizsgálói által közvetlenül szolgáltatott információkra, valamint adott esetben a piaci szerkezetre vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető adatokra is támaszkodnia kell.

(14)

Valamely vállalatcsoporthoz tartozó központi szerződő fél esetében, figyelembe véve, hogy a csoporton belüli szerződéses támogatási megállapodások további pénzügyi támogatást nyújthatnak a szanálás alatt álló központi szerződő félnek, és befolyásolhatják a szanálási stratégiát, az értékelőnek figyelembe kell vennie e szerződések hatását, amennyiben valószínű, hogy ilyen megállapodásokat fognak hatályba léptetni. Az értékelőnek fontolóra kell vennie a csoporton belüli egyéb formális vagy informális támogatási megállapodásokat, amennyiben azok pénzügyi stresszhelyzetben vagy a szanálás során valószínűleg továbbra is érvényben maradnak. Hasonlóképpen, az értékelőnek gondosan mérlegelnie kell annak kockázatát, hogy a központi szerződő fél pénzügyi forrásait felhasználhatják a csoporthoz tartozó más vállalkozások veszteségeinek fedezésére, mivel ez tovább csökkentheti a központi szerződő fél eszközeinek értékét.

(15)

Mivel az interoperabilitási megállapodások olyan kölcsönös pénzügyi függőségeket eredményeznek, amelyek hatással lehetnek az értékelésre, amennyiben a központi szerződő fél interoperabilitási megállapodást kötött más uniós központi szerződő felekkel, az értékelőnek figyelembe kell vennie az interoperabilitási megállapodáshoz kapcsolódó valamennyi szerződéses megállapodást, beleértve azokat az eseteket is, amikor az adott szerződéses kapcsolathoz kötődő szolgáltatás megszüntetése likviditást vonhat el a központi szerződő féltől.

(16)

Mivel az értékelési folyamat célja, hogy támogassa a szanálási hatóság által a szanálás megkezdése előtt és a szanálási stratégia végrehajtása során hozott határozatokat, az értékelőnek jelentést kell tennie a szanálási hatóság számára. Az értékelőnek ezért a szanálási hatóságnak benyújtott jelentésben össze kell foglalnia az értékelés feltételezéseit, módszertanát és eredményét. A jelentésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely a szanálási hatóság támogatása szempontjából relevánsnak tekinthető.

(17)

A méltányos, prudens és reális értékelés biztosítása érdekében az értékelőnek meg kell vizsgálnia, hogy milyen hatást gyakorolnak az értékelésre a szanálási hatóság által várhatóan elfogadandó egyes szanálási intézkedések, és azok figyelembevétele érdekében szükség esetén konzultálnia kell a szanálási hatósággal. Az értékelőnek továbbá képesnek kell lennie arra, hogy a megfontolás alatt álló szanálási intézkedések körének meghatározása érdekében konzultációt folytasson a szanálási hatósággal. Szükség esetén az értékelőnek képesnek kell lennie arra, hogy külön-külön értékelést nyújtson be, amely a szanálási intézkedések kellően változatos körének hatását tükrözi.

(18)

Ugyanezen okokból azokat az értékeléseket, amelyek célja, hogy az illetékes hatóság vagy a szanálási hatóság megállapítsa, hogy teljesülnek-e a szanálási feltételek, az alkalmazandó számviteli és prudenciális keretekkel összhangban kell elvégezni. Az értékelőnek azonban képesnek kell lennie arra, hogy eltérjen a központi szerződő fél vezetősége által a pénzügyi kimutatások készítéséhez alapul vett feltételezésektől, amennyiben az ilyen eltérés összhangban van az alkalmazandó számviteli és prudenciális keretekkel.

(19)

Helyénvaló olyan szabályokat megállapítani, amelyek biztosítják, hogy a szanálási intézkedések megválasztásának megalapozása céljából végzett értékelés méltányos, prudens és reális legyen, annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási eszközök alkalmazásakor valamennyi veszteséget teljes mértékben elismerjenek. A legalkalmasabb értékelési alapot a szanálási hatóság által mérlegelt konkrét szanálási intézkedésekre tekintettel kell kiválasztani.

(20)

A szanálási intézkedések megválasztásának és kidolgozásának megalapozása céljából végzett értékeléseknek a központi szerződő fél gazdasági – nem pedig a könyv szerinti – értékét kell értékelniük. Az ilyen értékeléseknek a központi szerződő fél által észszerűen várható cash flow-k jelenértékét kell figyelembe venniük, még akkor is, ha ehhez el kell térni a számviteli vagy prudenciális értékelési keretektől. Az ilyen értékeléseknek figyelembe kell venniük azt is, hogy a cash flow-k az eszközök további tartásából is származhatnak, ugyanakkor tekintettel kell lenniük a szanálásnak a jövőbeli cash flow-kra gyakorolt lehetséges hatásaira. Abban az esetben, ha központi szerződő fél nem képes tartani az eszközöket, vagy azok elidegenítése a szanálási célok eléréséhez szükségesnek vagy helyénvalónak minősül, az értékelésnek tükröznie kell, hogy a szóban forgó cash flow-k egy meghatározott elidegenítési időszak során az eszközök, kötelezettségek vagy üzletágak elidegenítéséből eredhetnek.

(21)

Az elidegenítési értéket általánosságban azzal a megfigyelhető piaci árral egyenlőnek kell értelmezni, amelyet egy adott eszköz vagy eszközcsoport piacán el lehet érni, és tükrözhet egy az átruházott eszközök összegére tekintettel megfelelő mennyiségi árengedményt. Az értékelőnek azonban adott esetben – a szanálási program alapján meghozandó intézkedésekre tekintettel – képesnek kell lennie arra, hogy az elidegenítési értéket egy „gyorsasági” árengedménynek az említett megfigyelhető piaci árra való alkalmazásával határozza meg. Ha az eszközöknek nincs likvid piacuk, az elidegenítési értéket az olyan piacok megfigyelhető áraira való hivatkozással kell meghatározni, amelyeken hasonló eszközökkel kereskednek, vagy adott esetben illikviditási engedményt tükröző megfigyelhető piaci paramétereket használó modellszámításokra való hivatkozással. Amennyiben a vagyonértékesítési eszköz vagy az áthidaló központi szerződő fél eszköz használatát tervezik, lehetővé kell tenni, hogy az elidegenítési érték meghatározásakor a franchise-értékre vonatkozó észszerű várakozások figyelembe vehetők legyenek.

(22)

Annak érdekében, hogy biztosított legyen az összhang az (EU) 2021/23 rendelet 25. cikkének (5) bekezdésében előírt, az intézmény vagy szervezet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolása esetén az egyes részvényesi és hitelezői osztályok által várhatóan kapott elbánásra vonatkozó becslés kiszámítása és az említett rendelet 61. cikke szerinti szanálást követő értékelés között, fontos, hogy az értékelő adott esetben az utóbbi értékelésre meghatározott kritériumokat alkalmazza.

(23)

Az (EU) 2021/23 rendelet 26. cikke szerinti, a megfelelő szanálási intézkedés meghozatalára vonatkozó döntés alapjául szolgáló ideiglenes értékelésnek meg kell határoznia a további veszteségeket várhatóan fedező puffer összegét. Ennek a puffernek az említett további veszteségek méltányos, prudens és reális értékelésén kell alapulnia. A puffer kiszámítását alátámasztó döntésekhez és feltételezésekhez az értékelési jelentésben részletes magyarázatot és indoklást kell fűzni.

(24)

A puffer nem torzíthatja sem a szanálási hatóság által elvégzendő értékelést, beleértve azt is, hogy teljesülnek-e az (EU) 2021/23 rendelet 22. cikkében meghatározott szanálási feltételek, sem a megfelelő szanálási intézkedésekre vonatkozó megalapozott döntés meghozatalát.

(25)

Az (EU) 2021/23 rendelet 61. cikke szerinti értékelést az említett rendelet 25. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő értékelőnek kell elvégeznie a lehető leghamarabb a szanálási intézkedés vagy intézkedések végrehajtását követően, jóllehet az értékelés elvégzése időigényes lehet. Az értékelésnek a központi szerződő fél szanálására vonatkozó határozat elfogadásának napján érvényes rendelkezésre álló információkon kell alapulnia, hogy megfelelően tükrözze az egyedi körülményeket, így például a szanálási határozat elfogadásának napján fennálló nehéz piaci viszonyokat. A szanálási határozat elfogadása napját követően szerzett információk csak akkor használhatók fel, ha ezek az információk azon a napon már észszerűen ismerhetők lettek volna.

(26)

Annak biztosítása érdekében, hogy átfogó és hiteles értékelés készüljön, az értékelő számára biztosítani kell a hozzáférést a vonatkozó jogi dokumentációhoz, ideértve a szervezettel szembeni összes azonosítható eszköz, követelés, függő eszköz és függő követelés jegyzékét, amelyben az említett eszközöket és követeléseket a rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti rangsornak megfelelően csoportosítják. Az értékelő számára lehetővé kell tenni, hogy a körülményektől függően adott esetben külön szaktanácsadást vagy szakvéleményt vegyen igénybe.

(27)

Annak meghatározása céljából, hogy a részvényesek, klíringtagok és egyéb hitelezők milyen elbánásban részesültek volna, ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolják fel, az értékelőnek fel kell mérnie azon várható cash flow-k diszkontált összegét, amelyekben az egyes részvényesek, klíringtagok és egyéb hitelezők – a központi szerződő fél működési szabályzatában szereplő, alkalmazandó szerződéses kötelezettségek és egyéb megállapodások teljeskörű alkalmazását követően – rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében részesültek volna. Az értékelőnek figyelmen kívül kell hagynia a központi szerződő félnek nyújtott rendkívüli állami pénzügyi támogatást vagy a nem szokásos feltételű biztosítékkal, futamidővel és kamatfeltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatást.

(28)

Az értékelőnek figyelembe kell vennie a klíringtagok részéről a rendes fizetésképtelenségi eljárás során felmerülő közvetlen felváltási költségek kereskedelmileg észszerű becslését is. Ezeknek a költségeknek fedezniük kell a központi szerződő félnél nyitott ügyleteknek a fizetésképtelenségi eljárás előtti lecserélésekor felmerülő költségeket, beleértve a hitel-, likviditási és tranzakciós költségeket, valamint a másik partnerrel való új kapcsolatok kiépítése miatt felmerülő működési költségeket, továbbá az említett ügyletekhez kapcsolódó új biztosítéki követelmények finanszírozásának minden lényeges költségét.

(29)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a központi szerződő fél szanálásával összefüggésben az eszközök és kötelezettségek értékelésének körülményeivel és módszertanával foglalkoznak. Ezen egy időben hatályba léptetendő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, valamint a szanálási folyamat megkönnyítése érdekében szükséges, hogy a központi szerződő felek, a klíringtagok, a klíringtagok ügyfelei, a hatóságok és a piaci szereplők, beleértve a nem uniós befektetőket, kötelezettségeiket és jogaikat átfogóan szemlélhessék és azokhoz könnyen hozzáférjenek. Ezért helyénvaló az (EU) 2021/23 rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében, 26. cikkének (4) bekezdésében és 61. cikkének (5) bekezdésében előírt vonatkozó szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(30)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(31)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,