(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 15. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság ideiglenesen engedélyezheti adalékanyagok használatát olyan különleges esetekben, amikor az állatok jólétének védelme érdekében sürgős engedélyezésre van szükség.

(2)

A 601/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) tíz évre engedélyezte a kobalt(II)-acetát-tetrahidrát, a kobalt(II)-karbonát, a kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát, a kobalt(II)-szulfát-heptahidrát és a bevont, granulált kobalt(II)-karbonát „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „nyomelemek vegyületei” funkcionális csoportba tartozó takarmány-adalékanyagként történő használatát. Ezen adalékanyagokat kifejlett bendővel rendelkező kérődzők, lófélék, nyúlfélék, rágcsálók, növényevő hüllők és állatkerti emlősök esetében engedélyezték.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül nem nyújtottak be a kobalt(II)-acetát-tetrahidrát, a kobalt(II)-karbonát, a kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát és a kobalt(II)-szulfát-heptahidrát adalékanyag 2023. július 15-én lejáró engedélyezésének megújítására irányuló kérelmet (3). Az említett adalékanyagok tekintetében 2022. október 20-án az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően új engedély iránti kérelmet nyújtottak be a korábbi engedélyben szereplő állatfajok tekintetében történő felhasználásra, és kérelmezték a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „nyomelemek vegyületei” funkcionális csoportba való besorolásukat.

(4)

Figyelembe véve a kobalt(II)-acetát tetrahidrát, kobalt(II)-karbonát, kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát és kobalt(II)-szulfát-heptahidrát adalékanyagokra benyújtott engedélyezési kérelem feldolgozásához szükséges időtartamot, ezen adalékanyagokra 2023. július 15-ig nem adható ki új engedély.

(5)

Ennek eredményeként egy vállalat 2023. május 30-án az 1831/2003/EK rendelet 15. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a kérődzőknek, lovaknak és nyulaknak szánt kobalt(II)-acetát-tetrahidrát, kobalt(II)-karbonát, kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát és kobalt(II)-szulfát-heptahidrát adalékanyag használatának ideiglenes, sürgős engedélyezése iránt.

(6)

2009. november 12-i véleményében (4) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) azt a következtetést vonta le, hogy a szájon át adott B12-vitamin nagy mértékű bendőbeli lebomlása miatt a kérődzők optimális mikroelemellátásának magában kell foglalnia a kobaltot is. A Hatóság ezt a következtetést kiterjesztette a lovakra és nyulakra is, amelyek esetében úgy ítélte meg, hogy étrendjük kobalttal való kiegészítését fenn kell tartani. 2012. május 22-i (5) és 2012. június 12-i véleményében (6) a Hatóság megerősítette, hogy a kobalt(II)-acetát-tetrahidrát, a kobalt(II)-karbonát, a kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát és a kobalt(II)-szulfát-heptahidrát hatékony forrása a kobaltnak mint alapvető nyomelemnek, amely a bendőben történő mikrobiális fermentációval a B12-vitamin előállításához kerül felhasználásra.

(7)

Amint az a Hatóság 2009. november 12-i véleményében is szerepel, az állatok kobalthiánya általában étvágytalanságot, növekedéslassulást, testtömegcsökkenést, vérszegénységet, lipidanyagcsere-zavarokat, folátszint-csökkenést, a vas és nikkel májban való felhalmozódását, a neutrofil funkció romlását és a parazitafertőzésekkel szembeni ellenállás csökkenését eredményezi, ami különösen igaz a kérődzők esetében.

(8)

Úgy tűnik tehát, hogy ez a hiány valószínűleg komolyan károsítja azon állatok jólétét, amelyek esetében a kobalt nélkülözhetetlen a B12-vitamin szintéziséhez: többek között gyengül az immunrendszer, gyakoribbá válnak a bélrendszeri problémák és a ketózis, romlik a szaporodási funkció, a juhok esetében nő a juhok fehérmáj-betegségével való megfertőződés kockázata, de akár a morbiditás vagy a mortalitás is (7).

(9)

A kritikus hiányok elkerülése érdekében az alacsony kobalttartalmú talajokon legeltetett, illetve az ilyen talajokon termesztett szénával vagy növényekkel táplált állatok, valamint bizonyos különleges igényű állatkategóriák, például a mérőpumpákkal ellátott automata koncentrátumadagolókkal táplált állatok vagy egyes anyagcsere-zavarokban szenvedő állatok kiegészítő takarmányt kell, hogy kapjanak bendőbólusz vagy folyadék formájában az alapvető tápanyagok, köztük a kobalt biztosítása érdekében. A legeltetett állatok takarmányozásának alternatívájaként a vödrök vagy nyalósók használata általában nem tekinthető optimálisnak ahhoz, hogy minden körülmények között biztosított legyen az állatok elegendő, hatékony és biztonságos kobaltellátása, mivel az állatok szándékosan és egymással versengve fogyasztják az adalékanyagot, ami kevésbé ellenőrzött és célzott kiegészítést eredményez, valamint a meteorológiai feltételek hatással vannak a takarmány minőségére, és további kezelési követelményeket tesznek szükségessé.

(10)

A bevont, granulált kobalt(II)-karbonát adalékanyag, amelynek a felhasználására megújítás iránti kérelmet nyújtottak be az 1831/2003/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően, és amely jelenleg az 1831/2003/EK rendelet szerint engedélyezett takarmány-adalékanyag, nem használható sem folyékony kiegészítő takarmányként, sem bendőboluszként alkalmazott takarmány összeállításában. Ennek oka az adalékanyag műszaki specifikációja: az adalékanyag a folyékony takarmány homogenitását befolyásoló oldhatatlan részecskéket tartalmaz, kobaltkoncentrációja nagyon alacsony és kis mértékben összenyomható, ami ellehetetleníti a megfelelő, nagy sűrűségű bendőbóluszok gyártását. A folyékony takarmánynak oldható formában kell kobaltot tartalmaznia, például kobalt(II)-acetát-tetrahidrát és kobalt(II)-szulfát-heptahidrát adalékanyagokat, míg az állatok számára a szükséges biztonságos kobaltmennyiséget biztosító megfelelő bendőbóluszok gyártása a kobalt(II)-karbonát és a kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát adalékanyagokat is magában foglalná. Az 1831/2003/EK rendelet értelmében jelenleg nem engedélyezett más kobaltvegyület takarmány-adalékanyagként való felhasználása.

(11)

Az (EU) 2020/354 bizottsági rendelet (8) különleges táplálkozási célként határozza meg a legelő állatok nyomelemekkel és/vagy vitaminokkal való hosszú távú ellátását a kifejlett bendővel rendelkező kérődzőknek szánt takarmányok tekintetében, amelyek esetében engedélyezett a bendőbólusz formájában való beadás. A kobaltvegyületek takarmány-adalékanyagként való felhasználásának megszüntetése, különösen a legelő állatoknak szánt, bendőbólusz formájában alkalmazott diétás takarmányként, megakadályozná a vállalkozókat abban, hogy teljesítsék ezt a különleges táplálkozási célt azon kérődzők különleges táplálkozási szükségletei tekintetében, amelyeknél az emésztés, felszívódás vagy anyagcsere folyamatát veszélyeztetheti, ha étrendjükből hiányzik a kobalt. A kérődzők legeltetési körülményeinek megfelelő takarmány hiánya ezért káros lenne ezen állatok jólétére.

(12)

A kobalt(II)-acetát-tetrahidrát, a kobalt(II)-karbonát, a kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát és a kobalt(II)-szulfát-heptahidrát adalékok hiányának tényleges hatása mérhető, figyelembe véve ezen adalékanyagok Unió-szerte való használatának mértékét, bár egyes tagállamokat a talaj és a legelők jellege miatt jobban érint a kobalthiány. Írországban például a kérődzőknek és lóféléknek szánt kiegészítő takarmányok 62 %-a tartalmazza e négy adalékanyag egyikét, és több mint 11,7 millió állatot potenciálisan hátrányosan érinthet az e termékekhez való hozzáférés hiánya. Franciaországban 11,5 millió kérődző kapja kiegészítésként e négy adalékanyag egyikét bendőbólusz vagy folyékony takarmány formájában, és e termékek használatának hiánya kihatna az állatjólétre. Általánosságban az illetékes nemzeti hatóságoktól és a vállalkozóktól kapott adatok alapján úgy tűnik, hogy az érintett adalékanyagokat széles körben használják kérődzőknél, főként bendőbólusz vagy folyékony takarmány formájában, de lovak és nyulak esetében is. A becslések szerint 2021 végén 76 millió szarvasmarhát és 71 millió juh- és kecskefélét tartottak az uniós gazdaságokban (9). A nyúltenyésztésre vonatkozó 2016-os statisztikai adatok (10) azt mutatják, hogy az Unióban mintegy 180 millió nyulat tenyésztettek a húsáért.

(13)

A Hatóság 2009. november 12-i, 2012. május 22-i és 2012. június 12-i véleményei, valamint a kobalt(II)-acetát-tetrahidrát, kobalt(II)-karbonát, kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát és kobalt(II)-szulfát-heptahidrát adalékanyagok Unión belüli tényleges felhasználására vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a kérődzők, a lovak és a nyulak azok az állatfajok vagy -kategóriák, amelyek jólétét jelentősen rontaná a kobalt takarmányozásukban való felhasználásának beszüntetése.

(14)

Annak érdekében, hogy a kobalt(II)-acetát-tetrahidrát, a kobalt(II)-karbonát, a kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát és a kobalt(II)-szulfát-heptahidrát adalékanyag felhasználása engedélyezésének megszakításából eredő, a kérődzők, a lovak és a nyulak jólétére gyakorolt negatív hatások 2023. július 15-től kezdődően elkerülhetők legyenek és mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre alternatívák, használatukat sürgősen ideiglenesen engedélyezni kell az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban benyújtott engedélyezési kérelemről szóló határozat meghozataláig. Az ideiglenes engedélyt az 1831/2003/EK rendelet 15. cikkének megfelelően legfeljebb ötéves időtartamra kell megadni.

(15)

Annak biztosítása érdekében, hogy csak biztonságos és hatékony adalékanyagokat használjanak az 1831/2003/EK rendelet célkitűzéseinek megfelelően, az ideiglenes engedély feltételeinek tükrözniük kell a 601/2013/EU végrehajtási rendeletben a kérődzők, lófélék és nyúlfélék esetében történő felhasználás tekintetében a négy érintett adalékanyagra előírt engedélyezési feltételeket.

(16)

Az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium úgy ítélte meg, hogy a 601/2013/EU végrehajtási rendelettel megadott engedélyezéssel összefüggésben az elemzési módszer tekintetében végzett korábbi értékelés során az említett adalékanyagokra vonatkozóan levont következtetések és ajánlások érvényesek és alkalmazandók az ideiglenes engedélyre.

(17)

Mivel a kobalt(II)-acetát-tetrahidrát, kobalt(II)-karbonát, kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát és kobalt(II)-szulfát-heptahidrát adalékanyagok használatára vonatkozó engedély 2023. július 15-én lejárt, valamint az ideiglenes engedély által érintett állatok jóléte magas szintű védelmének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,