(1)

A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok fontos szerepet játszanak a megújuló energia részarányának növelésében az olyan ágazatokban, amelyek hosszú távon várhatóan a gáznemű és folyékony üzemanyagokra támaszkodnak majd: ilyen például a tengeri és légi közlekedés. Létre kell hozni egy olyan uniós módszertant, amely részletesen meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, közlekedési célú üzemanyagok előállításához használt villamos energia teljes mértékben megújuló energiának minősül-e. E célból és az (EU) 2018/2001 irányelvben megfogalmazott általános környezetvédelmi célkitűzéseket szem előtt tartva, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján egyértelmű szabályokat kell megállapítani. Főszabályként a villamos energiából előállított nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű üzemanyagok csak akkor minősülnek megújulónak, ha magát a villamos energiát megújuló energiaforrásokból állítják elő. Ez a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia érkezhet egy, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat előállító létesítményhez (rendszerint egy elektrolizátorhoz) közvetlenül kapcsolódó létesítményből, vagy közvetlenül a hálózatból.

(2)

Szinte valamennyi nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag energiatartalma elektrolízissel előállított megújuló hidrogénen alapul. A fosszilis alapú villamos energiával előállított hidrogén kibocsátásintenzitása lényegesen magasabb, mint a hagyományos folyamatokban földgázból előállított hidrogéné. Ezért fontos biztosítani, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához szükséges villamosenergia-kereslet kielégítése megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiával történjen. Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően még egyértelműbbé és sürgetőbbé vált, hogy az Uniónak fel kell gyorsítania a tiszta energiára való átállást és csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőségét. A Bizottság a RepowerEU-ról szóló közleményében (2) felvázolta azt a stratégiáját, amely lehetővé tenné, hogy az Unió még jóval az évtized vége előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok fontos szerepet játszanak e törekvésben, valamint általában véve csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok importjától való függést. A kritériumok megállapításakor ezért fontos szempont annak elkerülése is, hogy a nem biológiai eredetű, megújuló közlekedési célú üzemanyagokhoz szükséges hidrogén előállítása iránti villamosenergia-kereslet a szükséges villamos energia előállításához a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő behozatalának növekedését eredményezze.

(3)

Az e rendeletben meghatározott szabályokat attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, közlekedési célú üzemanyagot az Unió területén belül vagy kívül állítják-e elő. Amikor az ajánlattételi övezetekre és a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakra, azaz az Unióban alkalmazott, de nem minden országban használatos fogalmakra történik hivatkozás, helyénvaló lehetővé tenni a harmadik országbeli üzemanyaggyártók számára, hogy a fent említettekkel egyenértékű fogalmakra támaszkodjanak, feltéve, hogy e rendelet célkitűzése ezáltal nem csorbul, és a rendelkezés végrehajtása az érintett harmadik országban használatos leghasonlóbb fogalom alapján történik. Az ajánlattételi övezetek esetében ez lehet valamilyen hasonló piaci szabályozás, a villamosenergia-hálózat fizikai jellemzői, legfőképp a hálózati összeköttetés szintje, vagy végső esetben az ország.

(4)

A hidrogénipar kialakulóban lévő állapota, valamint az ágazat értékláncának és piacának kezdetleges jellege miatt a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények, valamint a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat előállító létesítmények tervezését és építését gyakran már az engedélyezés szakaszában jelentős csúszások és más váratlan akadályok hátráltatják, noha a tervek szerint egyidejűleg kellene működésbe lépniük. Ezért a gyakorlati megvalósíthatóság okán célszerű egy legfeljebb 36 hónapos időszakot figyelembe venni annak meghatározása során, hogy egy megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítménnyel egyidejűleg, vagy annak működésbe lépése után kezdte meg működését. Amennyiben a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához használandó, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia olyan megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítményből érkezik közvetlen kapcsolaton keresztül, amely nincs a hálózathoz csatlakoztatva, ez önmagában bizonyítja, hogy a villamos energiát ebben a létesítményben állítják elő. Ha azonban a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény és a hidrogént fejlesztő létesítmény nem csak közvetlenül egymáshoz, hanem a hálózathoz is kapcsolódik, igazolni kell, hogy a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia a közvetlen kapcsolaton keresztül érkezik. A hidrogénfejlesztéshez közvetlen kapcsolaton keresztül villamos energiát szállító létesítménynek mindig megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát kell biztosítania. Amennyiben nem megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát szállít, az így fejlesztett hidrogén nem tekinthető megújuló energiaforrásnak.

(5)

Azokban az ajánlattételi övezetekben, ahol a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya már jelenleg is meghatározó, a hálózatból származó villamos energiát helyénvaló teljes mértékben megújuló energiaforrásnak tekinteni, feltéve, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításának teljes kihasználási időtartama nem haladja meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia ajánlattételi övezeten belüli részarányát, és az említett részarányt meghaladóan előállított villamos energia nem tekintendő megújuló energiának. Nincs szükség további megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítményekre, mivel észszerűen feltételezhető, hogy amennyiben a megújuló hidrogén előállítása egy olyan ajánlattételi övezetben történik, ahol a megújuló energia részaránya meghaladja a 90 %-ot, teljesül az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 70 %-os üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritérium, és az újabb létesítmények nehézséget okozhatnának a villamosenergia-rendszer működtetésében.

(6)

Hasonlóképpen, azokban az ajánlattételi övezetekben, ahol a villamos energia kibocsátásintenzitása nem éri el a 18 gCO2eq/MJ értéket, nincs szükség további, megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítményekre a megújuló hidrogénre vonatkozó 70 %-os kibocsátásmegtakarítás eléréséhez. Ezekben az esetekben célszerű a hálózatból származó villamos energiát teljes mértékben megújulónak tekinteni, amennyiben a villamos energia megújuló tulajdonságai megújulóenergia-adásvételi megállapodásokkal, valamint az időbeli és földrajzi kapcsolatra vonatkozóan meghatározott kritériumok alkalmazása révén igazolhatók. Azmennyiben az említett feltételek és kritériumok nem teljesülnek, a folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált villamos energia nem tekinthető teljes mértékben megújulónak.

(7)

Helyénvaló továbbá a hálózatból elvont villamos energiát teljes mértékben megújuló forrásból származó energiának tekinteni olyan időszakokban, amikor a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítása támogatja a megújulóenergia-termelés villamosenergia-rendszerbe történő integrálását, és csökkenti a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelés teher-újraelosztásának szükségességét.

(8)

Minden más esetben a megújuló hidrogén előállításának ösztönöznie kell az új, megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelési kapacitások kiépítését, valamint ott és akkor kell történnie, ahol és amikor megújuló villamos energia áll rendelkezésre (időbeli és földrajzi kapcsolat), hogy elkerülhető legyen a fosszilis alapú villamosenergia-termelés növekedése. Tekintettel arra, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények tervezése és építése gyakran jelentős késedelmet szenved az engedélyezési eljárásokban, célszerű a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítményt újnak tekinteni, ha legkorábban 36 hónappal a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítmény működésbe lépése előtt kezdte meg működését.

(9)

Az energiavásárlási megállapodások megfelelő eszközök az új, megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelési kapacitások kiépítésének ösztönzésére, feltéve, hogy az új megújulóenergia-termelési kapacitás nem kap pénzügyi támogatást, mivel a megújuló hidrogén már részesül támogatásban azáltal, hogy beszámítható az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkében az üzemanyag-forgalmazókra vonatkozóan meghatározott kötelezettségbe. Alternatív megoldásként az üzemanyaggyártók saját, megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelési kapacitásukban is előállíthatnák a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához szükséges mennyiségű, megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát. Az energiavásárlási megállapodás megszűnése nem akadályozhatja meg, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény továbbra is új létesítménynek minősüljön, amikor egy új energiavásárlási megállapodás hatálya alá kerül. Továbbá a megújuló hidrogént előállító létesítmény termelési kapacitásának növelését eredményező bármely bővítés tekinthető úgy, mint ami az eredeti létesítménnyel egyidejűleg vált operatívvá. Így nem kellene esetleg minden egyes bővítés alkalmával különböző létesítményekkel energiavásárlási megállapodásokat kötni, és az adminisztratív terheket is csökkenteni lehetne. A visszafizetett pénzügyi támogatást vagy a megújulóenergia-termelő létesítmény hálózati összeköttetéséhez vagy a létesítményhez szükséges földterület megvásárlásához nyújtott pénzügyi támogatást helyénvaló lenne nem működési támogatásnak vagy beruházási támogatásnak tekinteni.

(10)

Egyes megújuló energiaforrások – köztük a szélenergia és a napenergia – változékony jellege, valamint a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt előfordulhat, hogy nem mindig áll rendelkezésre megújuló energiaforrásokból származó villamos energia a megújuló hidrogén előállításához. Ezért helyénvaló olyan szabályokat meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a megújuló hidrogén előállítása ott és akkor történik, ahol és amikor megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia áll rendelkezésre.

(11)

Annak igazolása érdekében, hogy megújuló hidrogén előállítására akkor kerül sor, amikor megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia áll rendelkezésre, a hidrogénfejlesztőknek bizonyítaniuk kell, hogy a megújuló hidrogén előállítása ugyanazon naptári hónapban történik, mint a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia előállítása, hogy az elektrolizátor a tárolt megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát használ fel, vagy hogy az elektrolizátor akkor használ villamos energiát, amikor a villamosenergia-árak olyan alacsonyak, hogy a fosszilis alapú villamosenergia-termelés gazdaságilag nem életképes, és ezért a villamos energia iránti keresletnövekedés növeli a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelést, és nem eredményezi a fosszilis alapú villamosenergia-előállítás növekedését. A hidrogénfejlesztés gyors kiigazítását, valamint a villamosenergia-termelés és a hidrogénfejlesztés szinkronizálását lehetővé tévő piacok, infrastruktúrák és technológiák elérhetővé válásával a hálózatok szinkronizálására szigorúbb kritériumokat kell meghatározni.

(12)

Az ajánlattételi övezeteket úgy alakították ki, hogy egy adott övezeten belül ne legyenek hálózati szűk keresztmetszetek. Annak biztosítására, hogy a megújuló hidrogént előállító elektrolizátor és a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény között ne alakuljon ki szűk keresztmetszet a villamosenergia-hálózatban, célszerű előírni, hogy mindkét létesítménynek ugyanabban az ajánlattételi övezetben kell elhelyezkednie. Amennyiben a létesítmények összekapcsolt ajánlattételi övezetekben találhatók, abban az ajánlattételi övezetben, ahol a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény található, a villamosenergia-árnak legalább akkorának kell lennie, mint abban az ajánlattételi övezetben, ahol a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag előállítása történik, ami segíti a szűk keresztmetszetek csökkentését; vagy az energiavásárlási megállapodás alapján megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítménynek az elektrolizátor helye szerinti ajánlattételi övezettel összekapcsolt tengeri ajánlattételi övezetben kell elhelyezkednie.

(13)

Az ajánlattételi övezetek nemzeti sajátosságainak kezelése, valamint a villamosenergia- és hidrogénhálózatok integrált tervezésének támogatása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy további kritériumokat határozzanak meg az elektrolizátorok ajánlattételi övezeteken belüli elhelyezkedésére vonatkozóan.

(14)

Az üzemanyaggyártók kombinálhatják a különböző opciókat a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált villamos energia rugalmas beszámítására, feltéve, hogy minden egyes bemeneti villamosenergia-egységre csak egy opció vonatkozik. A szabályok megfelelő betartásának ellenőrzése érdekében helyénvaló felkérni az üzemanyag-forgalmazókat, hogy alaposan dokumentálják, mely opciókat alkalmazták a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához használt, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia beszerzésére. Az önkéntes rendszerek és a nemzeti rendszerek várhatóan fontos szerepet fognak játszani a szabályok harmadik országokban történő végrehajtásában és tanúsításában, mivel a tagállamoknak el kell fogadniuk az elismert önkéntes rendszerekből származó bizonyítékokat.

(15)

Az (EU) 2018/2001 irányelv 7. és 19. cikke elegendő biztosítékot nyújt arra vonatkozóan, hogy a megújuló hidrogén előállításához használt villamos energia megújuló tulajdonságait csak egyszer és csak egy végfelhasználói ágazatban veszik figyelembe. Az említett irányelv 7. cikke biztosítja, hogy a megújuló energiaforrásoknak a teljes bruttó energiafogyasztáson belüli teljes részarányának kiszámításakor a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat nem veszik figyelembe, mivel az előállításukhoz használt, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát már számításba vették. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállítója számára kiállított származási garanciák törlésének biztosításával el kell kerülni, hogy az említett irányelv 19. cikke alapján mind a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia előállítója, mind az említett villamos energiából előállított, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítója származási garanciát kaphasson.

(16)

Az időbeli kapcsolat megvalósítását rövid távon akadályozzák az óránkénti megfeleltetés mérésének technológiai akadályai, az elektrolizátorok tervezését érintő kihívások, valamint a megújuló hidrogén tárolását és a folyamatos hidrogénellátást igénylő végfelhasználók számára történő továbbítását lehetővé tévő infrastrukturális hiányosságok. A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításának növelése érdekében ezért a kezdeti szakaszban az időbeli kapcsolatra vonatkozóan rugalmasabb kritériumokat kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a piaci szereplők számára a szükséges technológiai megoldások bevezetését.

(17)

A megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények tervezéséhez és építéséhez szükséges idő, valamint a támogatásban nem részesülő, megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító új létesítmények hiánya miatt az e rendelet 5. cikkének a) és b) pontjában meghatározott követelményeket csak egy későbbi szakaszban kell alkalmazni.

(18)

Az európai zöld megállapodás végrehajtásával idővel csökkennie kell a villamosenergia-termelés fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének, a megújuló forrásokból származó energia részarányának pedig növekednie kell. A Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie ennek alakulását és értékelnie kell az e rendeletben meghatározott követelmények hatását, különösen az időbeli kapcsolatra vonatkozó követelmények fokozatos erősítésének az előállítási költségekre, az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításra és az energiarendszerre gyakorolt hatását, és legkésőbb 2028. július 1-jéig jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára,