(1)

A 2821/71/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendelet útján alkalmazza a Szerződés 101. cikke (3) bekezdését a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozó olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira, amelyek tárgya a szakosítás, ideértve az ilyen szakosítás eléréséhez szükséges megállapodásokat.

(2)

Az 1218/2010/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza a szakosítási megállapodások azon csoportjait, amelyek a Bizottság álláspontja szerint általában kielégítik a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeket. Az említett rendelet 2023. június 30-án hatályát veszti. Tekintettel e rendelet alkalmazásának összességében kedvező tapasztalataira és a rendelet értékelésének eredményeire, helyénvaló egy új csoportmentességi rendelet elfogadása.

(3)

E rendelet célja, hogy biztosítsa a verseny eredményes védelmét és megfelelő jogbiztonságot nyújtson a vállalkozások számára. E célok megvalósítása során a lehető legnagyobb mértékben szem előtt kell tartani a hatósági felügyelet és a jogszabályi keretek egyszerűsítésének szükségességét.

(4)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelet általi alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a megállapodásokat, amelyek a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alá tartozhatnak. A Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodások egyedi értékelésénél több tényezőt is figyelembe kell venni, így különösen az érintett piac szerkezetét.

(5)

Az e rendelettel megállapított mentesség kedvezményét azokra a megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről megfelelő bizonyossággal feltételezhető, hogy megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából a piaci erő bizonyos szintje alatt általában feltételezhető, hogy a szakosítási megállapodások kedvező hatásai meghaladják a versenyre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaikat.

(6)

Ez a rendelet az áruk előállítására és a szolgáltatások előkészítésére vonatkozó megállapodások tekintetében alkalmazandó. A szolgáltatások előkészítése az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat megelőző szakaszban végzett tevékenységekre vonatkozik (például együttműködés egy olyan platform létrehozásában vagy működtetésében, amelyen keresztül szolgáltatást nyújtanak). Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások nem tartoznak e rendelet hatálya alá, kivéve, ha a felek megállapodnak abban, hogy közösen nyújtják a szakosítási megállapodás alapján előkészített szolgáltatásokat.

(7)

A szakosítási megállapodások nagy valószínűséggel hozzájárulnak a termékek előállításának és a szolgáltatások előkészítésének, valamint azok forgalmazásának javításához, ha a felek egymást kiegészítő készségekkel, eszközökkel vagy tevékenységekkel rendelkeznek, mivel ebben az esetben a felek bizonyos termékek előállítására vagy bizonyos szolgáltatások előkészítésére összpontosíthatnak, és ezáltal hatékonyabban működhetnek és olcsóbban szállíthatják a termékeket. Hatékony verseny esetén valószínű, hogy a fogyasztók a keletkező előnyökből méltányosan részesülnek.

(8)

Ilyen előnyök keletkezhetnek egyrészt az olyan megállapodásokból, amelyek révén egy vagy több fél részben vagy egészben felhagy bizonyos termékek gyártásával vagy bizonyos szolgáltatások előkészítésével egy másik fél vagy felek javára („egyoldalú szakosodás”); másrészt az olyan megállapodásokból, amelyek révén legalább két fél részben vagy egészben felhagy bizonyos, egymástól különböző termékek gyártásával vagy bizonyos, egymástól különböző szolgáltatások előkészítésével egy másik fél vagy felek javára („kölcsönös szakosítás”); harmadrészt pedig az olyan megállapodásokból, amelyek révén két vagy több fél vállalja, hogy bizonyos termékek előállítását vagy bizonyos szolgáltatások előkészítését közösen végzi („közös előállítás”).

(9)

Az egyoldalú és a kölcsönös szakosítási megállapodások esetében e rendelet alkalmazását az azonos termékpiacon tevékenykedő felekre kell korlátozni. Mindazonáltal nem szükséges feltétel az, hogy a felek azonos földrajzi piacon tevékenykedjenek. Ezen túlmenően az egyoldalú és kölcsönös szakosítás nem teheti szükségessé, hogy valamelyik fél csökkentse kapacitásait; elégséges feltétel a termelési volumen csökkentése.

(10)

Annak biztosítására, hogy a szakosítás előnyei anélkül valósuljanak meg, hogy az egyik fél teljesen elhagyná a piacot a termelést követő fázisban, az egyoldalú és kölcsönös szakosítási megállapodások csak annyiban tartoznak e rendelet alkalmazási körébe, amennyiben ellátási és beszerzési kötelezettséget írnak elő. Az ellátási és beszerzési kötelezettségek jellege lehet kizárólagos, de nem feltétlenül kell annak lennie.

(11)

E rendelet alkalmazandó az olyan felek között megkötött közös előállítási megállapodásokra, amelyek már ugyanazon termékpiacon tevékenykednek, vagy amelyek a közös előállítási megállapodás révén kívánnak belépni az adott termékpiacra. A közös előállítási megállapodás fogalma nem kötelezheti a feleket arra, hogy csökkentsék a tervezett közös megállapodásuk hatályán kívül eső termékek előállításával vagy szolgáltatások előkészítésével kapcsolatos egyéni tevékenységeiket.

(12)

Vélelmezhető, hogy ha a részt vevő vállalkozások részesedése a szakosítási megállapodás tárgyát képező termékek piacán nem halad meg bizonyos szintet, a megállapodás a méretnagyságból vagy tevékenységi körből adódó gazdaságosság vagy jobb termelési technológiák formájában gazdasági előnyökkel jár általában, miközben a fogyasztók számára is lehetővé teszi, hogy a keletkező haszonból méltányosan részesüljenek.

(13)

Amennyiben a szakosítási megállapodás hatálya alá tartozó termékek olyan közbenső termékek, amelyeket egy vagy több fél részben vagy egészben kötötten használ fel nyersanyagként az e felek által később a piacon értékesített egyes továbbfeldolgozott termékek előállításához, az e rendelettel megállapított mentesség további feltételeként kell meghatározni, hogy a felek piaci részesedése a szóban forgó továbbfeldolgozott termékek érintett piacán nem haladhat meg egy bizonyos szintet. Ilyen esetben, ha csak a közbenső termékek szintjén vennénk tekintetbe a felek piaci részesedését, akkor figyelmen kívül hagynánk a kizárás vagy a nyersanyagárak versenytársak általi emelésének a továbbfeldolgozott termékek szintjén jelentkező kockázatát.

(14)

Nem vélelmezhető, hogy a szakosítási megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, vagy nem felelnek meg a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, amennyiben az e rendeletben megállapított piaci részesedési küszöböt túllépik, vagy az e rendeletben foglalt bármely más feltétel nem teljesül. Ilyen esetben el kell végezni a szakosítási megállapodásnak a Szerződés 101. cikke szerinti egyedi értékelését.

(15)

Az e rendelettel megállapított mentesség nem alkalmazandó az olyan korlátozásokat tartalmazó megállapodásokra, amelyek nem nélkülözhetetlenek a szakosítási megállapodások eredményeként jelentkező kedvező hatások kiváltásához. Főszabály szerint a felek piaci részesedésétől függetlenül ki kell zárni az e rendelettel megállapított mentesség köréből egyes súlyos versenykorlátozásokat – ideértve a harmadik felek tekintetében alkalmazott árak rögzítését, a termelés vagy az értékesítés korlátozását, illetve a piacok vagy a vevőkör felosztását – tartalmazó megállapodásokat.

(16)

A piaci részesedési küszöb, egyes megállapodások kizárása az e rendelettel megállapított mentességből és az e rendeletben előírt feltételek általában biztosítják azt, hogy azok a megállapodások, amelyekre a csoportmentesség alkalmazható, ne nyújtsanak lehetőséget a feleknek arra, hogy a versenyt az adott áruk, illetve szolgáltatások jelentős része tekintetében megszüntessék.

(17)

Ebben a rendeletben meg kell jelölni olyan tipikus helyzeteket, amelyek fennállása esetén helyénvalónak tekinthető az e rendeletben megállapított mentesség visszavonása az 1/2003/EK tanácsi rendelet (4) 29. cikke alapján.

(18)

A felek szerkezetét befolyásolni képes szakosítási megállapodások megkötésének megkönnyítése érdekében e rendelet időbeli hatályát 12 évben kell megállapítani,

a)

a piaci részesedést a piaci eladási érték alapján kell kiszámítani; amennyiben a piaci eladási értékre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, más megbízható piaci információkra – köztük a piaci eladási volumenekre – alapozott becsléseket lehet felhasználni;

b)

a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani, vagy ha az előző naptári év nem reprezentatív a feleknek az érintett piac(ok)on elfoglalt pozíciójára nézve, a piaci részesedést a felek előző 3 naptári évre vonatkozó piaci részesedéseinek átlagaként kell kiszámítani;

c)

az 1. cikk (2) bekezdésének 5. pontjában említett vállalkozások piaci részesedését az 1. cikk (2) bekezdésének 1. pontjában felsorolt jogok vagy felhatalmazások közül eggyel vagy többel rendelkező valamennyi vállalkozás között egyenlő arányban kell megosztani;

d)

ha a 3. cikkben említett piaci részesedés kezdetben nem több, mint 20 %, de később az érintett piacok legalább egyikén e szint fölé emelkedik, a 2. cikkben megállapított mentességet a 20 %-os küszöbérték első alkalommal történő átlépésének éve utáni 2 egymást követő naptári évben továbbra is alkalmazni kell.

a)

az árak rögzítése a szakosított termékek harmadik felek részére történő értékesítésekor, kivéve a közös forgalmazás keretében a közvetlen vevőknek felszámított árakat;

b)

termelés vagy értékesítés korlátozása, a következők kivételével:

c)

a piacok vagy a vevőkör felosztása.