(1)

2020 októberében az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2020/1408 végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indonéziából, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és a Tajvanról származó egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára. A hatályban lévő dömpingellenes vámok a Kínából származó behozatal esetében 9,2 % és 19 % között, a Tajvanról származó behozatal esetében 4,1 % és 7,5 % között, az Indonéziából származó behozatal esetében pedig 17,3 %-ban kerültek megállapításra. Az e vámok kivetését megalapozó vizsgálat (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) 2019 augusztusában indult (3).

(2)

A Bizottsághoz 2022. június 17-én kérelem érkezett az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján, hogy vizsgálja meg a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszását, és vezessen be nyilvántartásba vételi kötelezettséget a Török Köztársaságban (a továbbiakban: Törökország) feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára vonatkozóan.

(3)

A kérelmet az Európai Acélszövetség, az Eurofer (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be.

(4)

A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra, hogy a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezekre és tekercsekre vonatkozó intézkedések bevezetését követően megváltozott a kereskedelem szerkezete az Indonéziából és Törökországból az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában. A kérelemben szolgáltatott adatok jelentős változást mutattak a kereskedelem szerkezetében, ideértve a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek gyártásának fő nyersanyaga, a rozsdamentesacél lemeztuskó Indonéziából Törökországba irányuló kivitelének jelentős növekedését, valamint a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból az Unióba irányuló kivitelének jelentős növekedését. Ennek a változásnak a jelek szerint az volt az oka, hogy a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek a Törökországban végrehajtott összeállítást (összeszerelést) vagy befejezést követően Törökországból érkeznek az Unióba. A bizonyítékok azt mutatták, hogy az ilyen összeállítási (összeszerelési) vagy befejezési műveletek a hatályban lévő vámok kivetését megalapozó dömpingellenes vizsgálat megindításakor kezdődtek, és a szóban forgó magatartásnak a vám kivetésén kívül más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nem volt.

(5)

Ezenkívül a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az Indonéziából származó rozsdamentesacél lemeztuskók a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek alkotórészei összértékének több mint 60 %-át tették ki, valamint arra, hogy az alkotórészekhez az összeállítási (összeszerelési) vagy befejezési műveletek során hozzáadott érték nem érte el a gyártási költség 25 %-át.

(6)

Emellett a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a gyakorlat, eljárás vagy munka a mennyiséget és az árakat illetően aláásta a hatályban lévő dömpingellenes vámok javító hatását. Úgy tűnik, hogy a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek jelentős volumenben érkeztek az uniós piacra. Elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre továbbá, hogy a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatala kárt okozó árakon történt.

(7)

Végezetül, a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára a korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingáron történt.

(8)

Az esetleges kijátszás által érintett termék az (EU) 2020/1408 végrehajtási rendelet hatálybalépésekor a 7219 11, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 22, 7219 23, 7219 24, 7220 11 és 7220 12 HR-kódok alá tartozó és Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (beleértve a „méretre vágott” és a „keskeny szalag” típusú termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, kivéve a nem tekercsben lévő, legalább 600 mm szélességű, 10 mm-nél nagyobb vastagságú termékeket (a továbbiakban: érintett termék). A jelenleg hatályban lévő intézkedések erre a termékre alkalmazandók.

(9)

A vizsgált termék az előző preambulumbekezdésben meghatározott, jelenleg a 7219 11, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 22, 7219 23, 7219 24, 7220 11 és 7220 12 HR-kód alá tartozó termékkel megegyező, azonban Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett termék (TARIC-kódok: 7219110010, 7219121010, 7219129010, 7219131010, 7219139010, 7219141010, 7219149010, 7219221010, 7219229010, 7219230010, 7219240010, 7220110010 és 7220120010 (a továbbiakban: vizsgált termék).

(10)

A vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy az Indonéziából az Unióba exportált, valamint a Törökországban feladott, akár Törökországból, akár nem onnan származó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint felhasználási területei megegyeznek, ennélfogva az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(11)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Marcegaglia Specialties S.P.A. (a továbbiakban: Marcegaglia) azt állította, hogy az indonéz lemeztuskóból készült, melegen hengerelt rozsdamentesacél termékek általa Törökországból importált teljes volumene fekete melegen hengerelt rozsdamentesacél tekercs volt, amelynek az Unióban szinte nincs szabadpiaca. A vállalat az érintett terméken belül különbséget tett a fehér és a fekete melegen hengerelt rozsdamentesacél termékek között. A fekete melegen hengerelt rozsdamentesacél tekercseket további feldolgozás előtt pácolni és lágyítani kell, és használatuk kizárólag az újrahengerlő üzemekre korlátozódik. Saját állítása szerint a Marcegaglia az egyetlen független, vertikálisan nem integrált újrahengerlő üzem az Unióban. Így, mivel a Törökországból importált termék a fekete melegen hengerelt rozsdamentesacél tekercsekre korlátozódott, nem támasztott versenyt az uniós gyártók által gyártott és a szabadpiacon értékesített fehér melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezekkel és tekercsekkel szemben.

(12)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy e vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy sor került-e az intézkedések kijátszására. E vizsgálat keretében nem volt jogalap az intézkedésekkel érintett termékkör felülvizsgálatára. A Bizottság a termékkört az eredeti vizsgálatban határozta meg úgy, hogy az magában foglalta a termékmeghatározásban szereplő valamennyi melegen hengerelt rozsdamentesacél tekercset. Az eredeti vizsgálat során konkrétan megállapítást nyert, hogy a fekete és a fehér tekercsek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, felcserélhetők és a termékkörbe tartoznak (4). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(13)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Çolakoğlu Metalurji A.Ş. török exportáló gyártó (a továbbiakban: Çolakoğlu) és a Török Köztársaság kormánya azt állította, hogy a Bizottságnak ki kellett volna terjesztenie a vizsgálat hatályát az indonéz rozsdamentesacél lemeztuskóknak az Unióban végzett, melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezekké és tekercsekké történő feldolgozására.

(14)

A (31) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság emlékeztetett arra, hogy bár az említett gyakorlat nem tartozik e vizsgálat hatálya alá, tudomásul vette az állítást, és alaposabban elemezni fogja, hogy e gyakorlat megerősítése esetén szükség van-e további intézkedésre a Bizottság részéről.

(15)

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindításához, a Bizottság az (EU) 2022/1310 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított, és nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára vonatkozóan.

(16)

A Çolakoğlu előadta, hogy elegendő bizonyíték hiányában a vizsgálat megindítása nem volt indokolt, ezért a vizsgálatot meg kell szüntetni.

(17)

A Çolakoğlu azt állította, hogy nincs változás a kereskedelem szerkezetében, mivel a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Indonéziából érkező behozatalának csökkenése hiányában a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból érkező behozatalának növekedése önmagában – amely valószínűleg nem helyettesítheti az Indonéziából érkező behozatalt – nem bizonyítja a kereskedelem szerkezetének megváltozását.

(18)

A fél előadta továbbá, hogy a törökországi gyakorlat, eljárás vagy munka az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem tartozik. Nincs ugyanis egyértelmű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az Indonéziából származó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket Törökországon keresztül szállították volna az Unióba, ahogyan az értékesítés szerkezetének és csatornáinak átszervezésére sem. Emellett a gyakorlat, eljárás vagy munka nem tekinthető kismértékű módosításnak, mivel a vizsgált termék feldolgozott termék, és mint ilyen az alapanyagaitól eltérő terméket alkot, sem pedig összeállítási műveletnek, különösen mivel a vizsgált termék és a rozsdamentesacél lemeztuskó nem ugyanazon vámtarifaszámok alá tartoznak.

(19)

A Çolakoğlu azt állította, hogy a rozsdamentesacél-gyártási kapacitásokba való beruházás gazdasági szempontból indokolt, tekintettel a rozsdamentesacél-termékek iránti törökországi keresletre.

(20)

A Çolakoğlu azzal érvelt továbbá, hogy a kár nem következett be, és a javító hatásokat nem ásták alá, mivel i. 1 %-os piaci részesedés mellett a török behozatal nem volt jelentős a vám javító hatásának aláásása szempontjából, és ii. a vám javító hatásainak esetleges aláásása nem a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból történő behozatalának, hanem egyrészt az Indonéziából származó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalának tudható be, amely az intézkedések bevezetését követően is folytatódott, másrészt pedig annak, hogy az uniós gyártók Indonéziából importált acél lemeztuskóból állítottak elő melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket.

(21)

Emellett a Çolakoğlu azzal érvelt, hogy az intézkedések Törökországra való kiterjesztése ellentétes lenne az uniós érdekkel, mivel az árak további emelkedéséhez vezetne, ami végső soron hátrányosan érintené a végfelhasználókat és a fogyasztókat.

(22)

Végezetül a Çolakoğlu azt állította, hogy az uniós gyártók ugyanezeket a műveleteket végzik – indonéz rozsdamentesacél lemeztuskó feldolgozásával melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezt és tekercset állítanak elő az Unióban –, sőt a Törökországban végzett műveletekénél is nagyobb léptékben. Ezért a vállalat kérte a vizsgálat megszüntetését, vagy a vizsgálat hatályának kiterjesztését az indonéz rozsdamentesacél lemeztuskó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezzé és tekerccsé történő feldolgozására, amelyet az Unióban végeznek.

(23)

Hasonló észrevételek érkeztek a Marcegagliától és a Török Köztársaság kormányától.

(24)

A Marcegaglia emellett azt állította, hogy az Indonéziából származó rozsdamentesacél lemeztuskók Törökországban történő további feldolgozás céljából történő behozatala gazdaságilag indokolt művelet, amelynek célja a beszerzési források diverzifikálása.

(25)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az eredeti vizsgálat megindítását és az intézkedések bevezetését követően megváltozott a kereskedelem szerkezete az Indonéziából és Törökországból az Unióba irányuló kivitel tekintetében. A kérelem konkrétan bizonyító adatokat tartalmazott, hogy a kereskedelem szerkezete megváltozott a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek gyártásának fő nyersanyagát jelentő rozsdamentesacél lemeztuskó Indonéziából Törökországba irányuló kivitelének jelentős növekedése, valamint a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból az Unióba irányuló kivitelének jelentős növekedése tekintetében.

(26)

A Törökországban zajló gyakorlatot, eljárást vagy munkát illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében kifejezetten említett egyik gyakorlat, az összeállítási (összeszerelési) vagy befejezési műveletek törökországi meglétére vonatkozóan, és hogy ezek a műveletek fő alapanyagként az Indonéziából származó rozsdamentesacél lemeztuskó használatán alapulnak. A vizsgált termék vagy fő alapanyagainak tarifális besorolása vagy annak változása irreleváns annak meghatározása szempontjából, hogy az összeállítási (összeszerelési) vagy befejezési művelet kijátszásnak minősül-e.

(27)

Emellett a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy a műveleteknek a vám kivetésén kívül semmilyen más gazdasági indoka nem volt, különösen mivel a műveletek a logisztikai műveletek összetettségének, költségeinek és szolgáltatási díjainak növekedését eredményezték. A vizsgálat során sor került a Çolakoğlu és a Marcegaglia állításainak alaposabb elemzésére, az ezzel kapcsolatos megállapítások az alábbi 2.4. szakaszban találhatók.

(28)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelem elegendő bizonyítékkal szolgált, amelyek azt valószínűsítik, hogy e gyakorlatok miatt a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezekre és tekercsekre vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását mind a mennyiség, mind az árak tekintetében aláásták. A kérelem különösen arra vonatkozóan szolgáltatott elegendő bizonyítékot, hogy a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatala az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó ár alatti árakon történt. A Bizottság a vizsgálat során alaposabban elemezte ezeket az állításokat, beleértve a török behozatal arányára vonatkozó érveket is.

(29)

Az uniós érdekre vonatkozó állításokat illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az uniós érdek az alaprendelet 13. cikke szerinti vizsgálat megindítása kapcsán nem vizsgált szempont.

(30)

Az előzőekre tekintettel a Bizottság elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a kérelem nem tartalmazott elegendő bizonyítékot a vizsgálat megindításához.

(31)

A Çolakoğlu azon észrevételét illetően, hogy az Unióba behozott indonéz acéltuskó feldolgozásával melegen hengerelt rozsdamentesacél lemez és tekercs állítható elő az Unión belül, a Bizottság megjegyezte, hogy az említett gyakorlat nem tartozik e vizsgálat hatálya alá. Az eljárás megindításáról szóló rendelet ugyanis a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból az Unióba történő behozatalára és a Törökországban végzett feldolgozási műveletekre korlátozta a vizsgálatot. A Bizottság ugyanakkor tudomásul vette a Çolakoğlu állítását, és alaposabban elemezni fogja, hogy az Indonéziából az Unióba behozott rozsdamentesacél lemeztuskók kifejezetten az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlat részét képezhetik-e. A Bizottság megkezdte a rozsdamentesacél lemeztuskók Indonéziából az Unióba érkező behozatalának figyelemmel kísérését, és az Eurostat szerint a behozatal 2022 októberében megszűnt.

(32)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Çolakoğlu azt állította, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 6. cikkének (7) bekezdése és az EUMSZ 296. cikke szerinti védelemhez való jogát, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke szerinti megfelelő ügyintézéshez való jogát azáltal, hogy a vizsgálat során felhozott érvek közül sokat nem vett figyelembe. A Çolakoğlu úgy ítélte meg, hogy megsértették a megfelelő ügyintézéshez való jogát, mivel a Bizottság nem terjesztette ki a vizsgálat hatályát az Indonéziából közvetlenül az Unióba behozott rozsdamentesacél lemeztuskókra.

(33)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy 2023. január 30-án tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyeken következtetései alapulnak. A felek 15 napot kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottság a Çolakoğlu és más érdekelt felek valamennyi érvét figyelembe vette, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes előadott érvvel a tájékoztatóban is kifejezetten foglalkozni kell (6). A Bizottságnak megfelelően indokolnia kell és részletesen ki kell fejtenie megállapításait és következtetéseit, amint azt a tájékoztatóban meg is tette. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Çolakoğlu észrevételeket nyújtott be, és lehetőséget kapott a meghallgatásra. A Bizottság az alábbiakban ismertetett módon valamennyi észrevételt megfelelően figyelembe vette. Az indonéz rozsdamentesacél lemeztuskó Unióba irányuló behozatalával kapcsolatban a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a fenti (31) preambulumbekezdésben is említett módon az érdekelt felek tájékoztatásakor megfelelően kifejtette, hogy az állítás szerinti gyakorlat miért nem tartozik a szóban forgó vizsgálat hatálya alá. Továbbá a Çolakoğlu állításával ellentétben a Bizottság nem gyakorolt mérlegelési jogkört, mivel az eljárás megindításáról szóló rendelet csak az Unión kívül – különösen Törökországban – az intézkedések kijátszására irányuló egyéb gyakorlatok kivizsgálását tette lehetővé. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a Çolakoğlu védelemhez való jogát teljes mértékben tiszteletben tartotta, és elutasította az állítást.

(34)

A vizsgálati időszak a 2018. január 1-től 2022. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) terjedt ki. A Bizottság a vizsgálati időszak tekintetében adatokat gyűjtött többek között a kereskedelem szerkezetének az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követő állítólagos megváltozására, valamint a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázattal vagy gazdasági indokkal nem magyarázható gyakorlat, eljárás vagy munka meglétére vonatkozóan. Részletesebb adatokat gyűjtött a 2021. július 1-től 2022. június 30-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: az adatszolgáltatási időszak) annak vizsgálata érdekében, hogy a behozatal aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását az árak és/vagy mennyiségek tekintetében, valamint, hogy fennáll-e dömping.

(35)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta Indonézia és Törökország hatóságait, az említett országok ismert exportáló gyártóit, az uniós gazdasági ágazatot, valamint az EU–Törökország Társulási Tanács elnökét.

(36)

Emellett a Bizottság felkérte Törökország Európai Unió melletti képviseletét, hogy bocsássa rendelkezésére azon exportáló gyártók és/vagy képviseleti szervezetek nevét és címét, amelyek a kérelmező által a kérelemben megjelölt törökországi exportáló gyártókon kívül érdekeltek lehetnek a vizsgálatban való részvételben.

(37)

A Bizottság a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétette a törökországi gyártók/exportőrök számára összeállított, mentességi kérelemre vonatkozó formanyomtatványokat, valamint a malajziai gyártók/exportőrök és az uniós importőrök számára összeállított kérdőíveket.

(38)

Öt Törökországban letelepedett vállalat nyújtott be mentességi kérelmet. Ezek a következők voltak:

(39)

Emellett egy uniós importőr és felhasználó, a Marcegaglia nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(40)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az összes releváns információ benyújtásának elmulasztása, illetve a hiányos, hamis vagy félrevezető információk benyújtása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását, valamint azt vonhatja maga után, hogy a vizsgálat ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozzák.

(41)

A Marcegaglia meghallgatására 2022. október 4-én került sor.

(42)

Az érdekelt felek 2023. január 30-i tájékoztatását követően 2023. február 8-án a Marcegaglia, 2023. február 10-én pedig a Çolakoğlu meghallgatására került sor.

(43)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a lehetséges kijátszás tekintetében a következőket kell megvizsgálni:

(44)

A kérelem szerint Törökországban az érintett terméket úgy adták fel az Unióba, hogy előzetesen összeállítási (összeszerelési) vagy befejezési műveleteknek vetették őket alá. Ennek kapcsán a Bizottság kifejezetten azt elemezte, hogy teljesülnek-e az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek, ezen belül különösen:

(45)

A (38) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően öt Törökországban letelepedett vállalat mentességet kért az intézkedések alól arra az esetre, ha azokat a Bizottság kiterjesztené Törökországra.

(46)

Közülük három – a Saritas, az UCAS és az AST – nem minősült exportáló gyártónak. A kérelmükben benyújtott információk elemzését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy bár a vállalatok részt vettek a vizsgált termék megvásárlásában és viszonteladásában, azt nem állították elő vagy gyártották. A vizsgált terméket más szervezetektől, azaz a tényleges gyártóktól szerezték be. Következésképpen ezeket a vállalatokat nem lehetett gyártónak minősíteni. Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése csak a gyártók számára teszi lehetővé, hogy mentességet kérjenek a dömpingellenes vámok kiterjesztése alól. Ezt az eljárás megindításáról szóló rendelet (27) preambulumbekezdése is megismételte, amely kifejezetten kimondta, hogy a mentesség csak a vizsgált termék törökországi gyártói számára adható meg. Mivel megállapítást nyert, hogy ezek a vállalatok nem gyártók, nem voltak mentességre jogosultak.

(47)

A Poyraz esetében a Bizottság rendkívül hiányos választ kapott, a mentességi kérelem jelentős részei teljesen hiányoztak vagy hiányosak voltak. A hiánypótlást kérő levelet követően a vállalat olyan választ nyújtott be, amely továbbra is igen hiányosan, vagy egyáltalán nem tartalmazta a szükséges információkat. A Bizottság ezért tájékoztatta a vállalatot, hogy az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni annak meghatározásához, hogy a vállalat az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése értelmében vett gyártónak minősül-e. Válaszában a vállalat kifejtette, hogy miért nem nyújtott be teljesebb információkat, és felkérte a Bizottságot, hogy a telephelyén gyűjtsön több adatot. A vállalat nem nyújtott be olyan további információt, amely pótolta vagy kiegészítette volna kitöltött kérdőíve hiányos részeit.

(48)

Bármennyire hiányos volt is, a Poyraz válasza megerősítette, hogy a vállalat elsősorban Indonéziában vásárol melegen hengerelt rozsdamentesacél tekercseket, majd azokat (esetlegesen darabolt, méretre vágott formában) részben az uniós piacon értékesíti. Bár a Poyraz nem tudta közölni a Bizottsággal az átalakítás esetleges költségeit, és részletes jegyzékkel sem szolgált az Unióba irányuló értékesítéséről, válaszából egyértelműen kiderül, hogy megvásárolja és továbbértékesíti az érintett terméket. Ennélfogva a Poyraz nem tekinthető gyártónak az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése értelmében, így mentességben sem részesülhetett. Emiatt a Bizottság elutasította a mentességre irányuló kérelmet.

(49)

A Çolakoğlu a vizsgálat során mindvégig együttműködést tanúsított: benyújtotta a mentességi kérelem űrlapját, és válaszolt a részére küldött, hiánypótlást kérő levelekre. Ennek eredményeként a török exportáló gyártók együttműködésének általános szintje viszonylag magas volt, mivel a Çolakoğlu által az Unióba exportált melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek mennyisége az Eurostat importstatisztikái szerint a teljes török behozatal volumenének [88–93] %-át tette ki az adatszolgáltatási időszakban.

(50)

A Bizottság az alaprendelet 16. cikke alapján ellenőrző látogatást tett a Çolakoğlu telephelyén. A Çolakoğlu a fő alapanyagát (a rozsdamentesacél lemeztuskót) szinte teljes egészében Indonéziából importálta.

(51)

Az uniós importőr és a felhasználó, a Marcegaglia szintén együttműködött, és tájékoztatást nyújtott az indonéz rozsdamentesacél lemeztuskó beszerzéséről, annak törökországi feldolgozásáról, majd a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Unióba történő behozataláról. A Marcegaglia kérelmezte, hogy exportáló gyártóként kezeljék. Kérelmét a tevékenysége jellegével indokolta, mivel Indonéziából vásárolt lemeztuskót, amelyet a Çolakoğluval bérmunkaszerződés alapján melegen hengereltetett, majd a melegen hengerelt tekercseket az Unióba importálta. Ennek megfelelően a Marcegaglia a teljes művelet során a nyersanyag (acéltuskó) és a végtermék (melegen hengerelt rozsdamentesacél termék) tulajdonosa volt, amit a vizsgálat is megerősített. Mivel azonban a tényleges termelési/feldolgozási tevékenységekre a Çolakoğlu törökországi telephelyén került sor (7), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Marcegaglia nem tekinthető mentesség kérelmezésére jogosult exportáló gyártónak.

(52)

Az 1. táblázat bemutatja, hogyan alakult a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Indonéziából és Törökországból érkező behozatala a vizsgálati időszakban.

1. táblázat

A melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatala az Unióba a vizsgálati időszakban (tonna)

(53)

Az 1. táblázat tanúsága szerint a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból az Unióba érkező behozatala a 2018. évi 1 611 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 50 015 tonnára nőtt. A behozatal volumenének legjelentősebb növekedése 2019 és 2020 között következett be, amikor a volumen több mint tízszeresére, a 2019. évi 2 137 tonnáról 2020-ban 21 500 tonnára nőtt. A növekedés időben egybeesett az eredeti vizsgálat 2019. augusztusi megindításával és a végleges intézkedések 2020. októberi bevezetésével. 2020-tól a Törökországból érkező behozatal volumene továbbra is erőteljesen nőtt, és az adatszolgáltatási időszak alatt elérte az 50 015 tonnát. A Törökországból érkező behozatal volumene összességében több mint harmincszorosára nőtt a vizsgálati időszak alatt.

(54)

Ezzel egyidejűleg a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Indonéziából érkező behozatalának volumene a 2018. évi 44 647 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 128 191 tonnára nőtt. A behozatal volumene 2018 és 2019 között 82 %-kal nőtt. 2018 és 2020 között, az eredeti vizsgálat során a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Indonéziából érkező behozatalának volumene jelentősen csökkent. 2020-ban a behozatal volumene a 2019. évi volumen kevesebb mint egyhuszadára esett vissza. 2021-től az adatszolgáltatási időszakig a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Indonéziából érkező behozatalának volumene ismét növekedésnek indult, a 2019-es szinthez képest több mint 50 %-kal nőtt. Összességében a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Indonéziából az Unióba irányuló behozatalának volumene csaknem megháromszorozódott a vizsgálati időszak alatt, e növekedés azonban relatív értelemben sokkal kevésbé volt jelentős, mint a Törökországból érkező behozatal növekedése.

(55)

A 2. táblázat a Globális Kereskedelmi Atlasz adatbázisában (8) található török importstatisztikák alapján mutatja be a rozsdamentesacél lemeztuskók Indonéziából Törökországba érkező importvolumenének alakulását.

2. táblázat

A rozsdamentesacél lemeztuskó Indonéziából Törökországba irányuló behozatala a vizsgálati időszakban (tonna)

(56)

A melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek gyártásának fő alapanyaga rozsdamentesacél lemeztuskó. Ezt az alapanyagot további feldolgozásnak – meleghengerlésnek – vetik alá a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek előállításához. A Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a Törökországból az Unióba exportált melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket főként rozsdamentesacél lemeztuskóból állították elő.

(57)

A 2. táblázat tanúsága szerint a rozsdamentesacél lemeztuskó Indonéziából Törökországba érkező importja jelentősen, a 2018. évi 0 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 40 513 tonnára nőtt. A 2019-től az adatszolgáltatási időszakig tartó időszakban a rozsdamentesacél lemeztuskó Indonéziából Törökországba érkező éves behozatala teljes volumenének mintegy 99,9 %-át tette ki. Emellett a rozsdamentesacél lemeztuskó Indonéziából Törökországba irányuló behozatalának jelentős növekedése időben egybeesett azzal, hogy a Çolakoğlu 2019-től szállítani kezdett a Marcegaglia uniós vevő részére, amelynek eredményeképpen Törökországban megnőtt a rozsdamentesacél lemeztuskó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek gyártására való felhasználása. Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy az Indonéziából Törökországba behozott rozsdamentesacél lemeztuskó teljes volumene a Çolakoğlu telephelyére érkezett.

(58)

A rozsdamentesacél lemeztuskó Indonéziából Törökországba érkező importjának jelentős növekedése arra utal, hogy Törökországban nőtt a kereslet ezen alapanyagok iránt, ami nagyrészt azzal magyarázható, hogy az adatszolgáltatási időszakban nőtt a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek termelése és Törökországból történő kivitele. Ezt a Çolakoğlu által szolgáltatott információk is megerősítették.

(59)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Çolakoğlu azt állította, hogy a kereskedelem szerkezete nem változott, tekintettel az indonéz behozatal növekedésére, valamint arra, hogy az indonéz melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalát nem helyettesíti a török melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatala. A vállalat azt is állította, hogy a behozatal helyettesítésének hiányában a Bizottság eltért a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás megállapításakor szokásosan alkalmazott gyakorlatától.

(60)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 13. cikke nem írja elő a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás megállapítása feltételeként azt, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó országból érkező behozatalt teljes mértékben más forrásból érkező behozatallal helyettesítsék. Emellett a Bizottságnak a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásra vonatkozó következtetése nem tért el a Bizottság szokásos gyakorlatától, mivel néhány korábbi ügyben a kereskedelem szerkezetének megváltozása annak ellenére is megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó országból érkező behozatal nőtt (9).

(61)

A melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból érkező behozatala nem helyettesítette az Indonéziából érkező behozatalt, ahol szintén növekedés volt tapasztalható, a vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy az Indonéziából importált rozsdamentesacél lemeztuskó jelentős volumenben Törökországban kerül további feldolgozásra, majd az így előállított melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket az Unióba exportálják. A melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból az Unióba irányuló kivitelének az 1. táblázatban látható növekedése, valamint a rozsdamentesacél lemeztuskó Indonéziából Törökországba irányuló kivitelének a vizsgálati időszakban tapasztalt jelentős növekedése (2. táblázat) az Indonézia, Törökország és az Unió közötti kereskedelem szerkezetének az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett változását jelentette.

(62)

A vizsgálat feltárta, hogy a Marcegaglia és a Çolakoğlu között bérmunkaszerződés jött létre, amelynek értelmében a Marcegaglia rozsdamentesacél lemeztuskót vásárolt Indonéziából, azt Törökországba szállította, ahol abból a Çolakoğlu további feldolgozással melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezt és tekercset állított elő, amelyet ezt követően a Marcegaglia az Unióba importált. A bérmunkaszerződést előkészítő tárgyalásokra 2018 végén, az eredeti vizsgálat megindítása előtt került sor.

(63)

A 3. táblázat a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek a Çolakoğlu által a Marcegagliával kötött bérmunkaszerződés keretében az Unióba végzett exportjának alakulását mutatja be.

3. táblázat

A melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Çolakoğlu általi, Unióba irányuló kivitele (tonna)

(64)

A 3. táblázat azt mutatja, hogy a Çolakoğlu kivitele jelentősen, a 2018. évi nulláról az adatszolgáltatási időszakban több mint 40 000 tonnára nőtt.

(65)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a Çolakoğlu az Unióba irányuló szinte teljes kivitelét a Marcegagliával kötött bérmunkaszerződése keretében végezte. Hasonlóképpen az Indonéziából Törökországba importált acéltuskó szinte teljes mennyiségéből a Çolakoğlu a két vállalat között létrejött bérmunkaszerződés alapján további feldolgozással melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezt és tekercset állított elő.

(66)

Annak ellenére, hogy a rendszer létrehozásának a hatályos intézkedéseken kívül más okai is lehettek – a Marcegaglia ellátásbiztonsága és a törökországi rozsdamentesacél-piac ellátása –, más tényezők határozottan a vámok kivetésével való összefüggésre utalnak:

(67)

A Bizottság megállapította, hogy a bérmunkaszerződést nem a török belföldi piac, hanem az uniós piac ellátása céljából hozták létre. A Çolakoğlu ugyanis az Indonéziából importált lemeztuskóból előállított melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek kevesebb mint 2 %-át értékesítette a török belföldi piacon.

(68)

A Bizottság elemezte továbbá a Marcegaglia azon állítását, hogy a bérmunkaszerződést az ellátásbiztonság érdekében hozták létre, mivel a kereslet jelentősen nőtt, és azt az uniós gazdasági ágazat nem tudta kielégíteni. E tekintetben megállapítást nyert, hogy a Törökországban végzett összeállítási (összeszerelési) vagy befejezési műveletek csak az Indonéziával szembeni eredeti vizsgálat megindítását követően kezdődtek meg jelentős volumenben. A szerződés nem pusztán a törökországi ellátás biztosítására irányult, hanem a bérmunka jellegénél fogva kifejezetten arra, hogy az ellátás az Indonéziából – az intézkedések hatálya alá tartozó országból – származó rozsdamentesacél lemeztuskóra támaszkodjon. Emellett a rozsdamentesacél lemeztuskó indonéz gyártója volt egyúttal a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek szállítója is. Általában nem szokás ellátásbiztonsági okokból a vertikálisan integrált szállító értékláncában magasabb szintre lépni. Kivéve természetesen, ha a kezelendő veszélyt éppen az értéklánc alsóbb szakaszát érintő lehetséges intézkedések jelentik – ebben az esetben a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Indonéziából érkező behozatalára kivetett dömpingellenes vám.

(69)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Marcegaglia és a Çolakoğlu azt állította, hogy üzleti kapcsolatuk nem függ az Indonéziából származó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám meglététől. Mindkét vállalat azzal érvelt, hogy a Marcegaglia és a Çolakoğlu közötti bérmunkaszerződést az eredeti vizsgálat megindítása előtt tárgyalták meg, és hogy a két vállalat régóta – több mint tíz éve – áll üzleti kapcsolatban. Állításuk szerint a bérmunkaszerződés egy átfogóbb megállapodás része, amelynek értelmében a Çolakoğlu rozsdamentes- és szénacél termékeket egyaránt feldolgoz.

(70)

A Bizottság megjegyezte, hogy ha figyelembe vesz is azt, hogy a Marcegaglia és a Çolakoğlu több mint tíz éve üzleti kapcsolatban áll, a bérmunkaszerződés pedig a fenti (66) preambulumbekezdésben foglaltak szerint állítólag egy átfogóbb megállapodás része, a jelen vizsgálat tárgyát képező gyakorlat – az Indonéziából származó rozsdamentesacél lemeztuskó feldolgozásával Törökországban melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek előállítása, majd ezeknek az Unióba történő exportja – nem valósult meg teljes mértékben az eredeti vizsgálat megindítása előtt. Az említett gyakorlat az eredeti vizsgálat kezdete után bővült, a végleges intézkedések bevezetését pedig további jelentős bővülés követte. Másképpen fogalmazva: a szóban forgó gyakorlat kezdete – a régóta fennálló kapcsolat ellenére – időben egybeesett az eredeti vizsgálat megindításával és az intézkedések későbbi bevezetésével, korábban viszont nem valósult meg. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(71)

A Çolakoğlu azt állította, hogy mind az EU-ban, mind Törökországban gazdaságilag indokolt a Törökországban előállított melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek iránti kereslet. A vállalat szerint ez a kereslet indokolja a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek törökországi gyártásának fejlesztésére irányuló, az eredeti vizsgálat megindítása előtt végrehajtott beruházásokat.

(72)

A Bizottság először is megjegyezte, hogy önmagában nem a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek törökországi gyártásáról állapította meg, hogy az a hatályban lévő dömpingellenes vámok kijátszására irányuló gyakorlat. A megállapítás arra vonatkozott, hogy Indonéziából rozsdamentesacél lemeztuskót importálnak Törökországba, ahol abból melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket állítanak elő, majd az Uniós piacon értékesítik. Ezért a Bizottság kijátszásra vonatkozó ténymegállapításai szempontjából lényegtelen, hogy a kapacitásfejlesztési beruházások gazdaságilag indokoltak voltak-e. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a Çolakoğlu ugyan fejlesztette a rozsdamentesacél lemeztuskó gyártásához szükséges saját kapacitását, annak termelése meglehetősen csekély volumenben zajlott. Az alábbi (91) preambulumbekezdésben említett módon ugyanis az adatszolgáltatási időszakban a Törökországból származó lemeztuskók az Unióba exportált melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek gyártásához a Çolakoğlu által felhasznált lemeztuskók volumenének kevesebb mint 0,5 %-át tették ki. Ezért függetlenül attól, hogy a Çolakoğlu rozsdamentesacél-gyártó létesítményekbe történő beruházásainak az intézkedések kijátszásán túlmenően voltak-e más indokai vagy sem, a szóban forgó beruházásokat nem arra használták fel, hogy Törökországból származó lemeztuskóból gyártott melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket szállítsanak az Unióba, mivel az adatszolgáltatási időszakban a Çolakoğlu szinte teljes kivitelét az indonéz lemeztuskóból gyártott melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek adták. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(73)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Marcegaglia azt állította, hogy üzleti modelljére tekintettel gazdasági indok áll fenn egyrészt a beszerzési források diverzifikálása, másrészt annak alapján, hogy a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek piaci elérhetősége a továbbfeldolgozott termékek iránti kereslet ingadozásától függően ingadozik, ennek kezelése pedig rugalmasságot igényel. A Marcegaglia állítása szerint a vállalat arra irányuló stratégiáját, hogy Indonéziából vásárolt rozsdamentesacél lemeztuskó felhasználásával bérmunkaszerződés keretében gyártasson fekete melegen hengerelt rozsdamentesacél termékeket, az indokolta, hogy a fekete melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek a harmadik országokból érkező behozatallal együtt is csak korlátozottan állnak rendelkezésre az uniós piacon. A Marcegaglia szerint továbbá a Bizottság nem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy a világon Indonézia rendelkezik a legnagyobb kapacitással a rozsdamentesacél lemeztuskó előállítására, és – más országoktól eltérően – hajlandó is szállítani a Marcegaglia számára szükséges minőségű és mennyiségű terméket. Állítólag más országok vagy a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezekre és tekercsekre összpontosítanak, vagy azok iránt a továbbfeldolgozott termékek kapcsán rendelkeznek jelentős kereslettel.

(74)

A Bizottság megállapította, hogy ez az állítás az előzőekben bemutatott üzleti modellt figyelembe véve sem érvényteleníti a fenti (66)–(68) preambulumbekezdésben kifejtett érveket. Emellett a dömpingellenes vámok megfizetését követően indonéziai melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek is rendelkezésre álltak az uniós piacon, amit az Indonéziából érkező behozatal növekedése is bizonyít. Arra sem volt bizonyíték, hogy a továbbfeldolgozott termékek elérhetőségének állítólagos ingadozásai csak a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek rendelkezésre állását érintenék, azok közvetlen upstream inputját, a rozsdamentesacél lemeztuskót viszont nem, ami a lemeztuskók esetében bőséget, a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek esetében szűkösséget eredményezne az indonéz kínálatban. Ezenkívül semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá azt az állítást, hogy Indonézia kivételével más ország ne lett volna képes vagy hajlandó elegendő mennyiségű minőségi lemeztuskót szállítani a Marcegagliának. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(75)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Marcegaglia azzal érvelt, hogy a Çolakoğluval kötött bérmunkaszerződés gazdasági indokát a Marcegaglia által a közelmúltban végrehajtott jelentős beruházások is megerősítették. 2023 januárjában a Marcegaglia acélművet vásárolt az Egyesült Királyságban. A Marcegaglia azt állította, hogy a rozsdamentesacél lemeztuskó gyártására szolgáló üzem megvásárlását az az igény vezérelte, hogy a vállalat biztosítsa a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek megbízható és stabil saját beszerzési forrását. Mivel azonban a megvásárolt acélmű rozsdamentesacél lemeztuskót gyárt, meleghengerlő berendezéssel viszont nem rendelkezik, a Marcegaglia azzal érvelt, hogy a jövőben egy másik üzem partnerségére lenne szüksége ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban gyártott rozsdamentesacél lemeztuskó feldolgozásával akár az Unióban, akár azon kívül melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezt és tekercset állíthasson elő. E tekintetben a Çolakoğlu megbízható és hatékony partnernek bizonyult, amely alkalmas lehet az Egyesült Királyságban előállított lemeztuskó melegen hengerelt rozsdamentesacél termékké történő további feldolgozására is. A Marcegaglia továbbá rámutatott arra, hogy mivel az Egyesült Királyságban végzett gyártás révén hamarosan képes lesz kielégíteni a rozsdamentesacél lemeztuskó iránti keresletét, a jövőben nem várható a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek további behozatala Indonéziából.

(76)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az újabb fejlemény a közeljövőben valóban változást eredményezhet a rozsdamentesacél lemeztuskó beszerzési forrásaiban. Az említett vásárlásra azonban 2023 januárjában, tehát az adatszolgáltatási időszakot követően került sor arra vonatkozó garancia nélkül, hogy a megállapított kijátszási gyakorlat megszűnik-e, és ha igen, mikor.

(77)

A körülmények állítólagos jövőbeli megváltozását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az intézkedések meghosszabbításától számított egy év elteltével a Marcegaglia vagy a Çolakoğlu kérheti a kijátszásellenes intézkedésnek az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatát, amennyiben a változás tartós jellegű. A változás valóban kapcsolódhat az Egyesült Királyságban gyártott rozsdamentesacél lemeztuskó beszerzéséhez, amely az Indonéziából származó lemeztuskó beszerzését váltja fel, feltéve, hogy a változás tartós jellege bizonyítható.

(78)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vám kivetésén kívül nincs más megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok a Çolakoğlu által végzett befejezési műveletre. A kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás annak a ténynek tudható be, hogy a műveletek az eredeti vizsgálat megindítását követően kezdődtek, majd jelentősen fokozódtak.

(79)

Az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az összeállítási műveleteknek a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azt megelőzően kellett megkezdődniük vagy jelentősen megnövekedniük, és az érintett részeknek főként a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó országból kellett származniuk.

(80)

A fenti 2.4. szakaszban leírtak szerint a vizsgálati időszak alatt a Çolakoğlu jelentősen növelte exportértékesítését, éspedig úgy, hogy a fő alapanyag, a rozsdamentesacél lemeztuskó szinte teljes mennyiségét indonéz importból szerezte be.

(81)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összeállítási vagy befejezési műveletek az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumnak megfelelően az eredeti vizsgálat megindítása óta jelentősen növekedtek.

(82)

Az összeállítási vagy befejezési műveleteket illetően az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja a kijátszás megállapításának további feltételeként szabja, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó országokból származó részek értéke legalább az összeállított terméket alkotó részek összértékének 60 %-a legyen, és a felhasznált részekhez az összeállítási vagy befejezési művelet során hozzáadott érték kisebb legyen a gyártási költség 25 %-ánál.

(83)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Çolakoğlu megismételte azt az állítását, hogy a gyakorlat, eljárás vagy munka nem értelmezhető az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint, mivel a vizsgált termék, a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemez és tekercs az alapanyagától, a rozsdamentesacél lemeztuskótól eltérő termék. A lemeztuskók a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezektől és tekercsektől eltérő vámtarifaszámok alá tartoznak, mivel a feldolgozási műveletek jelentősek, és biztosítják a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek nem preferenciális török származását. A Çolakoğlu azzal is érvelt, hogy míg a származási szabályokat a WTO szintjén szabályozzák, a kijátszásra vonatkozóan nem született ugyanilyen szintű megállapodás. Ezért az a döntés, hogy a meglévő intézkedéseket kiterjesztik a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból érkező behozatalára, aláásná az Uniónak a globális kereskedelmi konvergencia vezető támogatójaként betöltött pozícióját. Ezenkívül a Çolakoğlu hivatkozott az „Acél drótkötelek és kábelek (India)” ügyre (10), amelyben a Bizottság relevánsnak ítélte a nem preferenciális származásra vonatkozó szabályokat annak meghatározása során, hogy a dömpingellenes vámokat alkalmazandók-e vagy sem.

(84)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vizsgált termék vagy fő alapanyagainak tarifális besorolása és származása, vagy annak változása irreleváns annak meghatározása szempontjából, hogy az összeállítási (összeszerelési) vagy befejezési művelet kijátszásnak minősül-e. A kijátszásellenes vizsgálat jogalapja az alaprendelet 13. cikke, nem pedig a származásra vonatkozó vámjogszabályok. Az Európai Unió Bírósága ugyanis megállapította, hogy a dömpingellenes vám kiterjesztéséről szóló rendelet egyetlen célja e vám hatékonyságának biztosítása és kijátszásának megakadályozása (11). A (82) preambulumbekezdésben ismertetett lehetséges kijátszás értékelése céljából a Bizottság ezért megvizsgálta, hogy teljesülnek-e az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kritériumok, különösen az, hogy az alkotórészek az összeállított (összeszerelt) termék alkotórészei összértékének legalább 60 %-át képviselik-e, és a felhasznált részekhez az összeállítási (összeszerelési) vagy befejezési művelet során hozzáadott érték nagyobb volt-e a gyártási költség 25 %-ánál. Emellett, bár a WTO-tagok kifejezetten elismerték a dömpingellenes intézkedések kijátszásának problémáját (12), a WTO szintjén nincsenek olyan egységes szabályok a kijátszásra vonatkozóan, amelyek e tekintetben összeegyeztethetetlenné tennék az uniós szabályokat. Végül a Çolakoğlu által hivatkozott bizottsági határozat nem magának a 13. cikknek az alkalmazására vonatkozott, hanem a dömpingellenes vámok beszedésére a kötelezettségvállalás feltételeinek be nem tartása esetén. Az ítélkezési gyakorlat egyértelművé tette továbbá, hogy az alaprendelet 13. cikkében az „érkező” kifejezés használata a „származó” helyett azt jelenti, hogy „az uniós jogalkotó szándékosan amellett döntött, hogy elhatárolódik a vámjogi származási szabályoktól, […] a »kiindulási hely« fogalma […] a »származásnak« a vámjogi értelemben vett fogalmától független, önálló tartalommal rendelkezik (13)”. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(85)

A melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek előállításának fő alapanyaga a rozsdamentesacél lemeztuskó. A Çolakoğlu által feldolgozott rozsdamentesacél lemeztuskó közel 100 %-át Indonéziából importálták. A Törökországban befejezési műveletként végzett meleghengerlési eljárás során a rozsdamentesacél lemeztuskó további feldolgozásával melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezt és tekercset állítottak elő. A Çolakoğlu által benyújtott, ellenőrzött információk szerint a rozsdamentesacél lemeztuskó az összeállított (összeszerelt) vagy befejezett termék alkotórészei összértékének közel 100 %-át tette ki az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében.

(86)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Çolakoğlu megismételte azt az állítását, hogy a rozsdamentesacél lemeztuskóból készült melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek gyártása nem minősül az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, „alkatrészek […] összeszerelésére irányuló összeszerelési tevékenységnek”, mivel a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek gyártásában egyetlen alkotórész található. Azzal érvelt továbbá, hogy az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében a „befejezési műveletekre” való hivatkozást az összeszerelést követően hozzáadott érték összefüggésében kell értelmezni. Ezért, valamint tekintettel arra, hogy a Çolakoğlu által végzett műveletek nem minősülnek összeszerelési tevékenységnek, a Çolakoğlu szerint az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek nem teljesültek.

(87)

A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. A (82) preambulumbekezdésben bemutatott gyakorlat olyan befejezési műveletnek volt tekinthető, amely – a (44) preambulumbekezdésben már említett módon – az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában összeállítási (összeszerelési) műveletnek minősült. Emellett a Bizottságot további megfontolások is vezérelték az alábbiak szerint.

(88)

Az alaprendelet nem határozza meg az „összeállítási (összeszerelési) művelet” és a „befejezési művelet” fogalmát. Az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének felépítése ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontjában az „összeállítási (összeszerelési) művelet” kifejezés a „befejezési műveletet” is kifejezetten magában foglalja. Ebből következően a 13. cikk (2) bekezdésében található „összeállítási (összeszerelési) művelet” kifejezésbe nemcsak azokat a műveleteket kell beleérteni, amelyek keretében egy összetett termék alkotórészeit egymáshoz erősítik, hanem azokat is, amelyek esetleg további feldolgozási műveleteket is tartalmaznak, például egy termék késztermékké formálását is magukban foglalják.

(89)

A (84) preambulumbekezdésnek megfelelően az alaprendelet 13. cikke alapján lefolytatott vizsgálatok célja a dömpingellenes vámok eredményességének biztosítása és a kijátszásuk megakadályozása. Ebből következően az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének célja azon gyakorlat, feldolgozás vagy munka azonosítása, amelynek keretében a döntően az intézkedés hatálya tartozó országból eredő alkotórészeket korlátozott hozzáadott érték előállításával összeállítják és késztermékké formálják.

(90)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Çolakoğlu azt állította, hogy a Törökországból származó lemeztuskóból gyártott melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek nem tartoznak a vizsgálat hatálya alá. Ezért az intézkedések kiterjesztése csak az indonéz lemeztuskóból előállított melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezekre és tekercsekre vonatkozhat, a török származású lemeztuskóból készült melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezekre és tekercsekre nem. A Çolakoğlu azt is állította, hogy a származást a nemzeti vámhatóságok ellenőrizhetik, mivel a török származás ellenőrzésének megvalósítható és kivitelezhető módja van. Konkrétan a preferenciális származást igazoló EUR.1 tanúsítvány beszerzésének megfelelő biztosítékot kell nyújtania arra vonatkozóan, hogy a vonatkozó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket török származású lemeztuskó feldolgozásával állították elő.

(91)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja a vámok kiterjesztését a hasonló termék harmadik országokból érkező behozatalára, amennyiben a feltételek teljesülnek. A 13. cikk (4) bekezdése értelmében mentesség adható az intézkedések kiterjesztése alól az érintett termék azon gyártói számára, amelyekről megállapítást nyert, hogy nem vesznek részt az intézkedések kijátszásában. Elemzésében a Bizottságnak figyelembe kellett vennie a vizsgált terméknek a szóban forgó exportáló gyártó által az Unióba végzett teljes értékesítését, beleértve a török származású lemeztuskóból gyártottakat is, és nem szorítkozhatott az indonéz lemeztuskóból előállított termékekre. Ennek kapcsán a vizsgálat megerősítette, hogy a Çolakoğlu túlnyomórészt indonéz lemeztuskóból gyártott melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket exportált az Unióba. A vizsgálat különösen azt állapította meg, hogy az adatszolgáltatási időszakban a Çolakoğlu által az Unióba exportált [40 000–50 000] tonna melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezből és tekercsből csak [20–200] tonnát gyártottak török származású lemezekből, ami az alkotórészek legfeljebb 0,5 %-át tette ki. Ennek megfelelően az Indonéziából importált alkotórész, a rozsdamentesacél lemeztuskó a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek teljes gyártásában felhasznált összes alkotórész több mint 99,5 %-át tette ki az adatszolgáltatási időszakban. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(92)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Çolakoğlu azzal érvelt, hogy megsértették a védelemhez való jogát, különös tekintettel az alaprendelet 6. cikkének (7) bekezdésére és az EUMSZ 296. cikkére, mivel az eredeti mentesség iránti kérelme nemcsak az indonéz lemeztuskóból gyártott melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezekre és tekercsekre vonatkozott, hanem külön a török származású lemeztuskóból gyártott melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezekre is. A Çolakoğlu szerint a felek tájékoztatása erre nem terjed ki.

(93)

A fenti (85) preambulumbekezdésben jelzett módon az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a kiterjesztés a hasonló termék harmadik országokból történő behozatalára vonatkozik, a 13. cikk (4) bekezdése szerint pedig „mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának/termelőjének, aki bizonyítani tudja, hogy […] nem vesz részt az intézkedések kijátszásában”. A Bizottság a tájékoztatóban kifejtette, hogy a 60 %-os kritérium értékelésekor figyelembe vette a Çolakoğlu által feldolgozott teljes lemeztuskó-mennyiséget, és hogy a vállalat által feldolgozott rozsdamentesacél lemeztuskók közel 100 %-át Indonéziából importálták. Ennélfogva a lemeztuskók az összeállított (összeszerelt) vagy befejezett termék alkotórészei összértékének közel 100 %-át tették ki az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében. Az értékelés alapján megállapítást nyert, hogy a Çolakoğlu az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése értelmében részt vett az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatban, ezért az említett rendelkezés alapján nem részesülhetett mentességben. Továbbá az érdekelt felek tájékoztatását követően a Bizottság a fenti (91) preambulumbekezdésben megerősítette, hogy a török származású lemeztuskóból gyártott melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket figyelembe kell venni elemzésében, azok a vizsgálat hatálya alól nem zárhatók ki. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a Çolakoğlu védelemhez való jogát teljes mértékben tiszteletben tartotta, és elutasította az állítást.

(94)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott 60 %-os kritérium teljesül.

(95)

Megállapítást nyert, hogy az adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan meghatározott átlagos hozzáadott érték kevesebb mint 5 %, tehát jóval az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti 25 %-os küszöbérték alatt van. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összeállítási vagy befejezési műveletek során a felhasznált részekhez hozzáadott érték kisebb volt az előállítási költség 25 %-ánál, tehát teljesítette az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az ilyen jellegű műveletek tekintetében a kijátszás megállapításának feltételéül szabott kritériumot.

(96)

A Bizottság az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a vizsgált termék behozatala a mennyiségek és az árak tekintetében aláásta-e a jelenleg hatályban lévő intézkedések javító hatását.

(97)

A Çolakoğlu és a Marcegaglia benyújtott és ellenőrzött adatai alapján a Çolakoğlu az adatszolgáltatási időszakban 40 000–50 000 tonnát exportált. Ugyanakkor a kérelmező becslése szerint a szabadpiaci értékesítésből származó uniós felhasználás az adatszolgáltatási időszakban mintegy 1 200 000 tonna volt. Ezért a Törökországból érkező behozatal piaci részesedése a szabadpiaci értékesítésből származó uniós felhasználásnak az adatszolgáltatási időszakban mintegy 4 %-át, az eredeti vizsgálati időszakban több mint 3 %-át tette ki. Továbbá, mivel a Bizottság jelentős szabad kapacitást állapított meg a Çolakoğlu meleghengerművében, a vállalat a jövőben jelentősen növelheti exportvolumenét.

(98)

Az árakat illetően a Bizottság az eredeti vizsgálatban megállapított kárt nem okozó átlagárat összehasonlította az Eurostat statisztikái alapján megállapított, a vámkezelés utáni költségek figyelembevétel megfelelő módon kiigazított CIF szintű exportárak súlyozott átlagával. A Bizottság az Eurostat statisztikáira támaszkodott, mivel a Çolakoğlu és a Marcegaglia közötti tranzakciók bérmunkaszerződésen alapultak, így szolgáltatási díjnak minősülnek, amelyek nem tükrözik a piaci árat. Az ár-összehasonlítás azt mutatta, hogy a Çolakoğlu-tól érkező behozatal több mint 13 %-kal alákínált az uniós áraknak.

(99)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Marcegaglia, a Çolakoğlu és a Török Köztársaság kormánya azt állította, hogy tekintettel az indonéz behozatal növekedésére, az indonéz behozatalra vonatkozó meglévő intézkedéseknek nem volt olyan javító hatása, amelyet a Törökországból érkező, abszolút értékben jelentősen alacsonyabb behozatal alááshatna.

(100)

A Çolakoğlu azt is állította, hogy ha van olyan behozatal, amely alááshatja a javító hatásokat, akkor az nem a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból érkező behozatala, hanem – tekintettel lényegesen nagyobb volumenére – a lemeztuskó behozatala, amelynek feldolgozásával állítólag az Unióban melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket állítanak elő.

(101)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy bár az Indonéziából az Unióba behozott lemeztuskó-mennyiség valóban meghaladta melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból érkező importvolumenét, ez nem változtatta meg a vizsgálat azon ténymegállapításait, amelyek szerint a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból érkező behozatala aláásta az intézkedések javító hatásait, nevezetesen, hogy ezek a behozatalok az adatszolgáltatási időszakban a teljes uniós felhasználás több mint 4 %-át tették ki, és több mint 13 %-kal az uniós árak alá kínáltak. Továbbá az indonéz melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalának folytatódása nem jelenti azt, hogy az eredeti intézkedések ne lettek volna hatékonyak. Az intézkedések célja ugyanis nem a behozatal megszüntetése volt, hanem az egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Az Indonéziából származó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Unióba irányuló behozatala folytatódott, sőt növekedett, de olyan vám vonatkozik rá, amelynek célja a kárt okozó dömping hatásainak megszüntetése.

(102)

Az indonéz lemeztuskó Unióba történő behozatalát illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a szóban forgó ügyben tett ténymegállapítások szempontjából irreleváns, hogy vannak-e olyan egyéb tényezők, amelyek alááshatják az intézkedések javító hatását. Továbbá az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése nem írja elő a Bizottság számára, hogy elemezze azokat az esetleges egyéb tényezőket, amelyek szintén alááshatják a vám javító hatásait.

(103)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Marcegaglia azt állította, hogy a fekete melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek Törökországból érkező behozatala – annak korlátozott piacára tekintettel – nem ássa alá az indonéz melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések javító hatásait.

(104)

A (12) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság megjegyezte, hogy az eredeti vizsgálatban megállapítást nyert, hogy a fekete és a fehér tekercsek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, egymással versenyeznek, és egyaránt a termékkörbe tartoznak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(105)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat tárgyát képező törökországi behozatal a mennyiségek és az árak tekintetében aláásta a meglévő intézkedéseket.

(106)

A Bizottság az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy van-e bizonyíték a dömpingre a hasonló termékre korábban megállapított rendes értékek vonatkozásában.

(107)

E célból a Bizottság az Eurostat statisztikái alapján összehasonlította az átlagos török exportárakat az eredeti vizsgálat során megállapított rendes értékekkel, amelyeket a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek nyilvános adatbázisokban szereplő indonéziai áremelkedésének megfelelően kiigazított (14). A rendes értékek és az exportárak összehasonlítása azt mutatta, hogy az adatszolgáltatási időszakban a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezeket és tekercseket dömpingáron exportálták.

(108)

A fenti ténymegállapítások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Indonéziából származó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára kivetett dömpingellenes vámot a Çolakoğlu a Törökországban feladott vizsgált termék behozatalával kijátssza.

(109)

Tekintettel arra, hogy az együttműködés szintje magas volt, mivel a Çolakoğlu bejelentett exportértékesítése a Törökországból az Unióba irányuló behozatal teljes volumenének [88–93] %-át tette ki az adatszolgáltatási időszakban, valamint arra, hogy az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése értelmében egyetlen más török gyártó sem nyújtott be mentesség iránti kérelmet, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Çolakoğlu tekintetében az intézkedések kijátszására vonatkozóan tett ténymegállapítások a Törökországból érkező teljes behozatalra nézve reprezentatívak.

(110)

Ennek megfelelően az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Indonéziából származó melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára vonatkozó, hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára.

(111)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a kiterjesztendő intézkedésnek meg kell egyeznie az (EU) 2020/1408 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a „minden más vállalatra” megállapított intézkedéssel, amely a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó 17,3 %-os mértékű végleges dömpingellenes vám.

(112)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint a kiterjesztett intézkedés a vizsgálatot megindító rendelettel bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettség mellett az Unióba érkező behozatalokra is alkalmazandó, ezért a vámot a vizsgált termék nyilvántartásba vett behozatalai tekintetében is be kell szedni.

(113)

A fentiekben bemutatott módon megállapítást nyert, hogy a Çolakoğlu kijátszást megvalósító gyakorlatot folytatott. Ezért a vállalat az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján nem részesülhetett mentességben.

(114)

A fenti 2.2. szakaszban említett módon a Saritas, az UCAS és az AST nem minősült exportáló gyártónak, ennélfogva nem volt jogosult mentesség kérelmezésére. Hasonlóképpen a Poyraz hiányos válasza miatt a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a vállalat valódi gyártó-e, és így jogosult-e mentességre.

(115)

A fentiekre tekintettel egyik vállalat sem mentesíthető az intézkedések kiterjesztése alól.

(116)

2023. január 30-án a Bizottság az összes érintett felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérte őket észrevételeik megtételére. A Çolakoğlu, a Marcegaglia és a Török Köztársaság kormánya észrevételeket nyújtott be, amelyeket a Bizottság megfelelően figyelembe vett.

(117)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,