(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok – köztük a több élelmiszerben is jelen lévő szervetlen arzén – felső határértékeit.

(2)

Az arzén a kőzetekben, a talajban és a természetes talajvízben alacsony koncentrációban mindenütt előforduló félfém. Emellett az antropogén tevékenységek – az ipari kibocsátások (a nemvasfémek bányászata, olvasztása, valamint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése), továbbá az arzén műtrágyában, faanyagvédő, rovarölő vagy gyomirtó szerekben történő felhasználása révén – szintén hozzájárultak a környezet arzénszintjének növekedéséhez. Bár a bőrön át és a belélegzéssel történő expozíció is lehetséges, az arzénnak való expozíció elsősorban az élelmiszereken és az ivóvízen keresztül történik.

(3)

2009. október 12-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (a továbbiakban: CONTAM testület) szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben előforduló arzénről (3). A szakvéleményben a CONTAM testület kifejti, hogy az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (JEFCA) által korábban ideiglenesen megállapított 15 μg/testtömeg kg tolerálható heti beviteli érték (PTWI) ma már nem tekinthető megfelelőnek, ugyanis adatok bizonyítják, hogy a szervetlen arzén a bőrrák mellett tüdőrákot és hólyagrákot is okoz, és kutatásokban a JEFCA által javasoltnál alacsonyabb bevitel mellett is számos káros hatásról számolnak be.

(4)

A CONTAM testület a tüdőrák, a bőrrák és a hólyagrák, valamint a bőrsérülések tekintetében a benchmarkdózis alsó megbízhatósági határának (BMDL01) 0,3 és 8 μg/testtömeg kg közötti tartományát állapította meg. A szakvéleményben a CONTAM testület megállapította, hogy a szervetlen arzén Európában átlagosnak, illetve magasnak tekinthető fogyasztása mellett a lakosság becsült étrendi kitettsége az azonosított BMDL01 értéktartományon belül marad, vagyis egyes fogyasztók esetében nem zárható ki a kockázat.

(5)

A szakvélemény azonosította a sok rizst fogyasztó, így az étrendjük révén a szervetlen arzénnak leginkább kitett európai fogyasztói csoportokat, köztük bizonyos etnikai közösségeket és a három év alatti gyermekeket. A három év alatti gyermekek esetében a szervetlen arzénnak való becsült kitettség – többek között a rizsalapú élelmiszerek fogyasztása révén – két- vagy háromszor akkora, mint a felnőtteké.

(6)

Az európai népesség szervetlen arzénnak való étrendi expozíciójáról szóló 2014. évi tudományos jelentésében (4) a Hatóság a gabonaalapú termékeket jelölte meg az expozíció fő okozójaként, a rizst, a tejet és a tejtermékeket pedig fontos tényezőként. Ugyanakkor az élelmiszer-fogyasztási adatok heterogenitása, a teljes arzén szervetlen arzénná való átalakulása és a részlegesen ismert adatok kezelése jelentős bizonytalanságokat okozott az expozíciós értékelésben.

(7)

Ezen információk fényében az (EU) 2015/1006 bizottsági rendelet (5) kizárólag a rizsben és a rizsalapú termékekben előforduló szervetlen arzén vonatkozásában állapított meg felső határértékeket, és az (EU) 2015/1381 bizottsági ajánlással (6) összhangban a Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban kísérjék figyelemmel az arzén élelmiszerekben való előfordulását, lehetőleg a szervetlen és teljes arzéntartalom, valamint – lehetőség szerint – más releváns arzéntípusok számos különböző élelmiszerben való jelenlétének meghatározásával.

(8)

2021. évi tudományos jelentésében (7) a Hatóság értékelte a szervetlen arzénnak való krónikus étrendi kitettséget, figyelembe véve a szervetlen arzén élelmiszerekben való előfordulására vonatkozó legfrissebb adatokat. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a különböző korcsoportokban a szervetlen arzénnak való étrendi kitettség fő okozói a rizs, a rizsalapú termékek, a gabonák és a rizst nem tartalmazó gabonaalapú termékek, valamint az ivóvíz. A Hatóság ezenkívül megállapította, hogy a fiatal népességnek szánt egyes élelmiszerek (pl. a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt gabonaalapú élelmiszerek, valamint a gyermekeknek szánt kekszek, kétszersültek és aprósütemények, az anyatej-helyettesítő tápszerek, az anyatej-kiegészítő tápszerek, a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek, valamint a kisgyermekeknek szánt tápszerek, a bébiételek és a gyümölcslevek) jelentős mértékben hozzájárultak e népességcsoport szervetlen arzénnek való étrendi kitettségéhez.

(9)

Az élelmiszerekben található arzénnak való jelenlegi átlagos és 95. percentilis értékű expozíció továbbra is a CONTAM testület 2009. évi tudományos véleményében meghatározott BMDL01 értékek tartományán belül van. Ezért helyénvaló új felső határértékeket megállapítani az arzénnak való kitettséghez hozzájáruló árukra vonatkozóan, és csökkenteni a meglévő felső határértékeket, amennyiben ez az előfordulási adatok alapján megvalósítható.

(10)

A Codex Alimentarius a sóban lévő összes arzén felső határértékét 0,5 mg/kg-ban határozza meg (8). Helyénvaló, hogy az uniós jogszabályokban ugyanez a felső határérték szerepeljen.

(11)

Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Figyelembe véve, hogy egyes, e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek hosszú eltarthatósági idejű termékek, lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek továbbra is forgalomban maradjanak.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,