A BIZOTTSÁG (EU) 2023/498 AJÁNLÁSA

(2023. március 1.)

az Európai Kutatási Térségen belüli szabványosítás gyakorlati kódexéről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A szabványok – azáltal, hogy egységes kritériumokat állapítanak meg, valamint hivatalos dokumentumban nyilvánosan hozzáférhető módszereket, gyakorlatokat és eljárásokat rögzítenek – hozzájárulnak ahhoz, hogy a kutatók és az innovátorok piacra juttassák innovációikat és terjesszék a technológiai vívmányokat. Az európai és nemzetközi szabványok hozzáférést biztosítanak az innovatív új termékek és szolgáltatások nagy globális és regionális piacaihoz.

(2)

A sokrétű technológiák összetett, innovatív rendszerekbe és megoldásokba történő integrálása szabványokon alapul, amelyek lehetővé teszik az alkatrészek, termékek és szolgáltatások közötti interoperabilitást, elkerülve ezáltal a vevőfogvatartást, illetve világszerte több választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára, ami döntő szerepet játszik egy olyan világban, amely valamennyi iparágban és ágazatban digitális átalakuláson megy keresztül.

(3)

A szabványok a technikai akadályok felszámolásával lehetővé teszik az áruk, szolgáltatások és adatok szabad mozgását. Céljuk, hogy biztonsági minimumkövetelményeket határozzanak meg ezen áruk és szolgáltatások fejlesztésére, szállítására és használatára vonatkozóan a lakosság és a munkavállalók védelme érdekében. A szabványok közvetlenül foglalkoznak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, és hozzájárulhatnak az uniós gazdaság rezilienciájának megerősítéséhez. Kulcsszerepet játszanak a klímasemleges, reziliens és körforgásos gazdaságra irányuló uniós törekvésekben, valamint az Unió nyitott stratégiai autonómiájának megerősítésében. Ahhoz, hogy az Unió továbbra is globális szabványalkotó maradjon, alapvető fontosságú, hogy jelentős globális lábnyommal rendelkezzen a szabványosítási tevékenységek terén, és vezető szerepet töltsön be a kulcsfontosságú nemzetközi fórumok és intézmények munkájában.

(4)

A számtalan különböző típusú kutatási és innovációs (K+I) projekt tapasztalatai alátámasztják a szabványosítás szerepét a forgalmazható termékek és megoldások létrehozásában (1). A szabványok kodifikálhatják a felhasználók és más érdekelt felek igényeit a kutatás és a technológiafejlesztés irányítása érdekében. Lehetővé teszik a technológiák, termékek és szolgáltatások interoperabilitását: mivel a szabványok részletesen ismertetik a technológiák vagy termékek használatát és tartalmát, sokkal könnyebb tudni, mikor és hogyan használhatók más technológiákkal vagy termékekkel kombinálva.

(5)

A szabványosítás előnyeinek tudatosítása fontos előfeltétele annak, hogy a kutatási szereplőket sikeresen vonják be a szabványosítási tevékenységekbe. Fontos, hogy a szabványosítási tevékenységeket a kezdeti K+I projekt munkatervében előre megtervezzék, és a projekt kezdetén azonosítsák a szabványosítási igényeket, mielőtt hasznosítható eredményeket érnének el.

(6)

A szabványosítással foglalkozó kutatási projektek bevált gyakorlatainak vannak állandó és visszatérő elemei (2). Ugyanakkor komoly lehetőségek vannak a kutatók szabványosítási folyamatokkal kapcsolatos tudatosságának és know-how-jának növelésére, valamint a technológiaátadási és hasznosítási tevékenységek sikerének nyomon követésére szolgáló elismert teljesítménymutatók kidolgozására. Egyaránt fokozni lehetne a tudatosságot és a know-how-t arra vonatkozóan, hogy a szabványosítási folyamatok hogyan kapcsolódnak a kutatási és innovációs folyamatokhoz, illetve hogyan működnek együtt azokkal. A K+I és a szabványosítási tevékenységek sikeres integrációja jelentős lendületet adhat a K+I tevékenységek elterjedésének.

(7)

A technológiai készenléti szintek (TRL-ek) és az azokban a projekt során bekövetkező változások fontos mutatóknak tekinthetők a K+I projektek relevanciájának és teljesítményének a szabványosítási tevékenységek szempontjából való értékeléséhez. A különböző TRL-ek eltérő igényeket is jelezhetnek a szabványok és a szabványosítás tekintetében: az alacsonyabb TRL-ek jellemzően inkább az elvégzendő munkához, például a terminológiához és koncepciókhoz, a metrológiához és a teszteléshez, a használati esetekhez és a referenciaszerkezetekhez kapcsolódnak, a későbbi szakaszok TRL-jei pedig jellemzően inkább olyan kérdésekhez kapcsolódnak, mint a technológia/innováció interoperabilitása és teljesítménye (például a védelem, a biztonság, a környezeti hatás és a funkcionalitás tekintetében), ezért az összes TRL-re kiterjedő szabványok számos technológiai és alkalmazási területen fontosak a kutatók és innovátorok számára.

(8)

A K+I-szereplők a legújabb technológiák, innovációk és trendek fejlesztésének és nemzetközi alkalmazásának támogatása érdekében vezető szerepet tölthetnek be az új szabványok terén, alkalmazhatják őket vagy új szabványokat fogadhatnak el. Minél korábban vesznek részt a K+I szereplők az átfogó K+I-folyamatukba integrált szabványfejlesztési folyamatban, annál hamarabb tudják a szabványokon alapuló innovációikat a versenyképes globális piacokra vinni, ami nagyobb értéket és hasznot eredményez. A vezetők ezért az új szabványok meghatározásában való korai és aktív részvételük hasznosításával haladnak előre. A szabványok kidolgozásának folyamata során értékes műszaki és piaci ismeretekre is szert tesznek, amelyek felhasználhatók K+I stratégiájukhoz és ütemterveikhez, és az új szabványok kidolgozásában való korai részvételüknek köszönhetően piacra jutási előnyre tesznek szert versenytársaikkal szemben. Ezeknek a vezetőknek (köztük kkv-knak és induló innovatív vállalkozásoknak) lehetőségük nyílik arra is, hogy a segítségükkel kidolgozott alapszabványon felül saját egyedi termék- vagy szolgáltatásinnovációikat is pozicionálják és előtérbe helyezzék.

(9)

Kezelni kell a képzés és oktatás terén fennálló készséghiányt (3). Lényeges a kutatási folyamatok, az innovációs folyamatok és a szabványosítási folyamatok jellemzőinek és kapcsolatainak, valamint annak alapvető megértése, hogy ezek hogyan erősíthetik egymást a tudás fokozott hasznosítása érdekében (4).

(10)	A felsőoktatási intézmények vagy a kutatószervezetek szabványokkal és szabványosítással kapcsolatos kutatáshasznosítási politikájának egyik fő kérdése a kutatóik szabványosítási tevékenységeinek ösztönzése és e tevékenységek beszámítása a szakmai előmenetelbe.

(11)

Az Unióban az évek során számos felsőoktatási intézményben és kutatószervezetben jöttek létre technológiatranszfer-irodák olyan szolgáltatási pontként, amelyek nemcsak a szellemi tulajdonnal kapcsolatban benyújtott bejelentésekkel és azok kezelésével, illetve az induló innovatív vállalkozások létrehozásának támogatásával foglalkoznak, hanem általános támogatást is nyújtanak a szerződéses kutatáshoz és az együttműködésen alapuló kutatási projektek kezeléséhez. A technológiatranszferrel foglalkozó szervezetek ezért további, a szabványosítás támogatására kijelölt intézményi támpontot jelentenek, és részvételük logikusan következik a tudás-/technológiatranszferben játszott szerepükből. A szabadalmakkal és a tudományos publikációkkal ellentétben úgy tűnik, hogy a szerzőség fogalmát nem alkalmazzák széles körben, ami megnehezíti a hatás hivatkozásmérési technikákkal történő nyomon követését.

(12)

Számos K+I projekt esetében előfordulhat, hogy egy új szabvány létrehozásában való részvétel nem a legjobb alternatíva vagy nem is valósítható meg. Ugyanakkor nagy lehetőségek rejlenek abban, hogy a kutatók részt vesznek a K+I programokon belüli szabványosítási tevékenységek korai szakaszában, amikor is a kutatók fontos tudásra és kapcsolatokra tesznek szert, miközben egyúttal hozzájárulnak a kulcsfontosságú új vagy továbbfejlesztett nemzetközi és európai szabványok kidolgozásához az ipar és a társadalom számára kritikus fontosságú témákban.

(13)

Amikor egy projekt a hatókörét, időtartamát és erőforrásait tekintve felismeri korlátait, törekedhet arra, hogy megállapításait és inputjait más hasonló projektekkel egyesítse. A különböző ágazatokban már számos tematikus platform és klaszter létezik, amelyek célja az egyes ágazatok teljesítményének javítása és az előrehaladás maximalizálása.

(14)

Az Európai Kutatási Térség (EKT) szakpolitikai menetrendjével (5) összhangban, amely magában foglalja „A tudás jobb hasznosítására vonatkozó uniós iránymutatások továbbfejlesztése” fellépést, a Bizottság az (EU) 2022/2415 tanácsi ajánlás (6) végrehajtása érdekében javaslatot tesz erre az Európai Kutatási Térségen belüli szabványosítás gyakorlati kódexéről szóló ajánlásra. Az erre az ajánlásra vonatkozó felhívást az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című bizottsági közlemény (7), valamint az EKT irányításáról és az európai kutatási és innovációs paktumról szóló, 2021. november 26-i tanácsi következtetések (8) határozták meg. Az EU szabványosítási stratégiája (9) hangsúlyozza továbbá a stratégiai tudatosság növelésének és a K+I közösség szabványosításba való korai bevonásának fontosságát, és megállapítja, hogy szükség van erre az ajánlásra.

(15)

Ez az ajánlás tükrözi az (EU) 2022/2415 tanácsi ajánlás által bevezetett új irányokat, mivel fel kívánja hívni a kutatók és innovátorok stratégiai figyelmét a K+I és a szabványosítás integrálásával járó igen jelentős előnyökre, valamint a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos tanácsokat kíván adni arra vonatkozóan, miként lehet ezt az integrációt sikeresen megvalósítani a K+I tevékenységeik során a maximális értékteremtés és hatás érdekében.

(16)

Az ajánlás megfogalmazására a felsőoktatási intézmények, a magán és állami kutatási és innovációs szervezetek, a kutatási és innovációs projektpartnerek, valamint a szakpolitikai és szélesebb körű érdekelt felek szintjén kerül sor. Ezt az ajánlást nemzeti vagy regionális szinten, valamint uniós szinten a vonatkozó szabályokkal összhangban kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(1)	„szellemi tulajdon”: jogvédelemre jogosult szellemi tevékenység eredménye, beleértve a találmányokat, irodalmi és művészeti alkotásokat, valamint szimbólumokat, neveket, képeket és formatervezési mintákat;

(2)	„szabvány”: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára nemzetközi, európai vagy nemzeti szinten elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező (10);

(3)	„szabványfejlesztési szervezet”: olyan testület, amely szabványok konszenzusos eljárás révén történő kidolgozására szakosodott, és lehetővé teszi a szakértők számára a szabványosítási folyamatban való részvételt;

(4)

„szabványosítás”: olyan folyamat, amelynek célja olyan önkéntes műszaki vagy minőségi előírások meghatározása, amelyek jelenlegi vagy jövőbeli termékek, gyártási folyamatok vagy szolgáltatások megfelelését biztosíthatják. A szabványosítás különböző kérdésekre terjedhet ki, például egy bizonyos termék különböző fokozatainak vagy méreteinek szabványosítására, vagy műszaki előírások meghatározására olyan termék- vagy szolgáltatáspiacokon, ahol a más termékekkel vagy rendszerekkel való kompatibilitás és interoperabilitás alapvető követelmény (11);

(5)	„műszaki bizottság”: különböző szakértők olyan érdekképviseleti csoportja, amely egy szabványügyi testület által a későbbiekben elismert szabványok kidolgozásával és megszövegezésével foglalkozik;

(6)

„műszaki előírás”: olyan dokumentum, amely meghatározza a termék, eljárás, szolgáltatás vagy rendszer által teljesítendő műszaki követelményeket, illetve meghatározza a termék vagy szolgáltatás előírt jellemzőit, például a minőséget és teljesítményt, az alkalmazott gyártási módszereket és eljárásokat, valamint az építési termékek teljesítményértékelésének módszereit és követelményeit (12).

2. FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, VALAMINT MAGÁN ÉS ÁLLAMI KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS SZERVEZETEK

2.1. Ajánlott önállóan vagy a szellemi tulajdonra vagy a kutatási eredményekre vonatkozó hasznosítási politika részeként szabványosítási politikát kidolgozni.

(7)

A felsőoktatási intézményeknek, valamint a magán és állami K+I szervezeteknek meg kell vizsgálniuk, mely kutatási területeket lehet potenciálisan bevonni a szabványosításba, illetve a szabványosítás hogyan segítheti elő a kutatási eredmények hasznosítását. Ez azt jelenti, hogy a szabványokkal és szabványosítással kapcsolatos igényfelmérést szervezeti szinten kell elvégezni. A felsőoktatási intézményeknek és a K+I szervezeteknek együttműködési kultúrát kell kialakítaniuk, és elő kell mozdítaniuk a szervezet és az érdekelt felek – többek között az ipar, a politikai döntéshozók, a szabványosítási szakértők, a szabványügyi testületek és a felhasználók képviselői – közötti együttműködést. A szabványok tesztkörnyezetekben betöltött szerepét is meg kell vizsgálni, hogy a jobb szabványok gyorsabb kidolgozása érdekében kétirányú visszacsatolási hurkok jöjjenek létre a K+I és a szabványosítási tevékenységek között. Az Európai Szabványügyi Bizottság, az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CEN-CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) elősegíti a felsőoktatási intézmények, a K+I és a szabványfejlesztési szervezetek közötti közvetlen kapcsolattartást a szabványosítással kapcsolatos információkhoz és szakértelemhez való hozzáférés biztosítása érdekében. Ezért a CEN-CENELEC és az ETSI segítséget nyújthat a felsőoktatási intézményeknek és a K+I szervezeteknek ahhoz, hogy új szakpolitikákat dolgozzanak ki a K+I és szabványosítási tevékenységeik integrálására (13).

(8)

A szabványosítási politika kidolgozása során kettős megközelítést kell alkalmazni. Először is információt kell gyűjteni a felsőoktatási intézmények és a K+I szervezetek valamennyi belső kutatóegységéhez intézett megkereséssel, amely a szabványokat és szabványosítási tevékenységeket érintő tényleges és lehetséges részvételük szintjére, valamint az e tevékenységekkel kapcsolatos ismereteik szintjére irányul. Másodszor, a végrehajtást a szabványfejlesztési szervezetekkel, különösen a CEN-CENELEC-kel és az ETSI-vel, valamint a nemzeti szabványügyi testületekkel való kapcsolattartás révén kell biztosítani, amelyek a kutatási projektek egyik feladataként támogathatják a felsőoktatási intézményeket és a K+I szervezeteket a szabványosításban.

2.2. Ajánlott megfelelően figyelembe venni a szabványosítási tevékenységeket és eredményeket a kutatók karrierfejlesztési terveiben és kutatásértékelési gyakorlatában.

(9)

A felsőoktatási intézmények, valamint a kutatási és innovációs szervezetek szabványokra és szabványosításra vonatkozó politikájának arra kell ösztönöznie a kutatókat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az érintett szabványügyi testületek műszaki bizottságaival, és aktívan vegyenek részt azok munkájában, hogy hasznosíthassák a szabványosítás terén szerzett szakértelmüket. A kutatók szakmai előmenetele tekintetében el kell ismerni a szabványosításhoz való hozzájárulásukat.

(10)

Az érdekelt felek által kezdeményezett, a kutatásértékelés reformjára irányuló európai kezdeményezéssel összefüggésben, amely az EKT 2022–2024-es időszakra szóló szakpolitikai menetrendjének és a párizsi kutatásértékelési felhívásnak (14) a részét képezi, a szabványosítási tevékenységeket olyan értékes hozzájárulásoknak kell tekinteni, amelyek jelentős tudományos, technológiai, gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásokkal járhatnak.

2.3. Ajánlott szabványosítással kapcsolatos oktatást és képzést biztosítani.

(11)

Célzott képzést kell nyújtani először a felsőoktatási intézmények és a K+I szervezetek vonalbeli vezetésének, például a kutatási dékánhelyetteseknek, az innovációs főtisztviselőknek és a hasznosítási főtisztviselőknek, biztosítva támogatásukat a szabványosítási politika intézményükben történő továbbfejlesztéséhez. Ezt követően képzést kell biztosítani azoknak az innovátoroknak, kutatóknak, osztályvezetőknek és egyetemi tanároknak, akiket a legnagyobb valószínűséggel érintenek a szabványosítás témái. A szabványfejlesztési szervezetek és az ipar oktatóit be kell vonni a képzési és oktatási programokba. Adott esetben a felhasználók képviselőit is be kell vonni.

(12)

A szabványosítási stratégiák részeként a szabványosítást is oktatási témának kell tekinteni a megfelelő üzleti, innovációs, vállalkozói, technológiai és tudományos programokban, például az innovációmenedzsmenttel foglalkozó oktatási programokban.

2.4. A technológiatranszfer-irodákat ajánlott alkalmassá tenni a szabványosításra.

(13)

A technológiatranszfer-irodáknak kapacitást kell építeniük – például képzés és intézményi felhatalmazás révén – annak érdekében, hogy olyan, szabványosítással kapcsolatos szolgáltatásokat kínáljanak, mint például

a)	a szabványosítás előnyeinek tudatosítása;

b)	tanácsadás az érintett szabvány jellegű dokumentumokkal (például európai szabványokkal, nemzetközi szabványokkal, műszaki előírásokkal, előszabványokkal, az Európai Szabványügyi Bizottság munkaértekezleten kötött megállapodásaival, a Nemzetközi Szabványügyi Csoport előírásaival) kapcsolatban;

c)	a szabványfejlesztési szervezetekhez, valamint azok képzéseihez és szolgáltatásaihoz való kapcsolódás képessége;

d)	iránymutatás a nemzeti szabványügyi testületekkel és az európai szabványügyi szervezetekkel való kapcsolat, valamint a szabványfejlesztési szervezetek technikai bizottságaihoz való csatlakozás módjáról;

e)	a projektjavaslatok kidolgozása során alapvető támogatás a szabványokra és a szabványosításra való hivatkozás beillesztése érdekében;

f)	a szabványosítási folyamat során alapvető támogatás az űrlapok kitöltése és/vagy e célból a szabványfejlesztési szervezetekhez való áttétel tekintetében;

g)	támogatás a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések kezelése során a szabványosítási eljárásokban;

h)	a K+I projektek szabványosítással kapcsolatos kimeneteinek nyomon követése és jelentése;

i)	képzések szervezése felsőoktatási intézmények, K+I szervezetek, kutatási és innovációs központok (például európai digitális innovációs központok, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs társulásai) és ipari partnereik kutatói és innovátorai számára.

2.5. Ajánlott kidolgozni egy mutató- és értékelési rendszert.

(14)

A K+I szervezeteknek kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján nyomon kell követniük szabványosítási tevékenységeiket. Ajánlott szorosan együttműködni más felsőoktatási intézményekkel, K+I szervezetekkel és technológiatranszfer-irodákkal az adatgyűjtés és adatértelmezés közös és összehasonlítható módszereinek kialakítása érdekében. E tekintetben fontos szerepet játszhatnak a kutatási és technológiai szervezetek, valamint az egyetemi szövetségek. Vegyes megközelítést, többek között minőségi és mennyiségi paramétereket kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy ne csak mennyiségi mutatókra vonatkozó adatokat határozzanak meg és gyűjtsenek össze. Szükség van arra, hogy a kutatók és/vagy technológiatranszfer-irodák önértékelési jelentéseket készítsenek vagy egyéb minőségi módszereket dolgozzanak ki, amelyek részletezik a szabványosítási tevékenységek hátterét. Ez segítene a mennyiségi mutatók értelmezésében, és tényeken alapuló javulást biztosítana a nyomonkövetési és mutatórendszerekben. Tanácsos lenne a technológiatranszfer-irodák meglévő hálózatait hasznosítani a nyomonkövetési rendszer végrehajtóiként.

(15)

Törekedni kell a tudományos adattárakkal való együttműködésre, nevezetesen az európai nyílt tudományosadat-felhőn keresztül, lehetővé téve, hogy a konkrét metaadatok összekapcsolják a szabványosítási tevékenységeket a támogató adatokkal és kiadványokkal. E tekintetben ösztönözni kell az európai szabványügyi szervezetekkel és más szabványügyi szervezetekkel való együttműködést. Összességében a következő igényeket kell meghatározni: először is azt, hogy tudományos alapot hozzanak létre a szabványosítással kapcsolatos egyes mutatók előnyeiről és hátrányairól az ismeretek hasznosításának nyomon követése érdekében, másodszor pedig azt, hogy önálló mutatók helyett több mutatóra támaszkodjanak.

3. PROJEKTPARTNEREK

3.1. Ajánlott elemezni a meglévő szabványügyi helyzetet, és értékelni, hogyan járulhat hozzá a szabványosítás a kutatási és innovációs projekthez.

(16)

A projektjavaslatok megszövegezési folyamatának kezdetén a következő lépések megtétele ajánlott:

a)	a tudomány jelenlegi állásának megértése érdekében a kutatási témához kapcsolódó, folyamatban lévő szabványosítási tevékenységek vizsgálata;

b)	annak értékelése, hogy a K+I eredményeit be lehet-e építeni új szabványokba, illetve fel lehet-e használni őket a meglévő szabványok frissítésére, és ha igen, hogyan.

(17)

A szabványosításra eszközként, nem pedig önmagában kitűzött célként kell tekinteni. Annak eldöntésekor, hogy a szabványok és a szabványosítás belefoglalhatók-e a projektjavaslatba, a következőket kell figyelembe venni:

a)	a pályázati felhívás kifejezetten megemlíti a szabványosítást és szabványokat a szövegben és/vagy az értékelési kritériumokban;

b)	a kutatási vagy technológiai területen különböző technológiai alkotóelemek, eszközök, rendszerek és adatok interoperabilitására van szükség;

c)	vannak olyan biztonsági, védelmi, környezeti, teljesítménnyel kapcsolatos, mérési vagy egészségügyi kérdések, amelyeket meg kell határozni és kezelni kell;

d)	közös terminológiát, koncepciókat, módszereket és innovatív felhasználási eseteket kell kidolgozni, amelyeket a különböző érdekelt feleknek figyelembe kell venniük és használniuk kell;

e)	egyértelműen meghatározott módszerekre van szükség a problémák számszerűsítéséhez, vizsgálatához és méréséhez, valamint a műszaki vagy szabályozási követelményeknek való megfelelés igazolásához;

f)	a technológiai terület fejlődik, és új vagy módosított szabványokra van szükség;

a meglévő szabványok felhasználhatók az új módszertanok összehasonlító teljesítményértékeléséhez és a meglévő referenciamutató szabványok aktualizálására vonatkozó javaslatokhoz. A szabványosítási hiányelemzést az egyik első feladatnak kell tekinteni a projekt végrehajtása során. Ezt a szabványkörnyezetet ismerő szervezetnek kell elvégeznie, például egy olyan szabványfejlesztési szervezetnek, amely támogathatja a szabványosítási hiányelemzés elkészítését, és hasznosak lehetnek számára az olyan támogatási eszközök, mint a StandICT.eu (15) és a StandardPlusInnovation.eu (16).

3.2. Együttműködésen alapuló projekt esetén ajánlott a konzorciumon belül közös értelmezést és közös stratégiai álláspontot kialakítani a szabványosítással, illetve a szabványosítással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban.

(18)

A projektpartnereknek ismerniük kell, illetve meg kell ismerniük a hivatalos szabványosítási eljárásokat, beleértve azt is, hogy a szabványosítási munkában részt vevő számos érdekelt félnek konszenzusra kell jutnia, elemezniük kell a szabványosítással kapcsolatos különböző leszállítandó anyagok, például a referencia- és specifikációs dokumentumok (például a CEN munkaértekezleten között megállapodások) lehetőségeit és korlátait, valamint elemezniük kell az ezen leszállítandó anyagokhoz vezető folyamatokat, beleértve az azokra vonatkozó követelményeket, konzultációkat és ütemtervet.

(19)

A projektpartnereknek közös stratégiai álláspontot kell kialakítaniuk a tervezett szabványokkal és szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatban. Amikor a partnerek a projekt nevében járnak el a különböző munkacsoportokban és szabványosítási fórumokon, rendelkezniük kell a többi partner támogatásával, és kerülniük kell az olyan helyzeteket, amikor a különböző partnerek ellentmondanak egymásnak. Közös nevezőre kell jutniuk a szabványosítási tevékenységek során továbbfejlesztendő műszaki jellemzők tekintetében.

(20)

A projektpartnerek felkérést kapnak arra, hogy vegyék fel a kapcsolatot a CEN-CENELEC-kel és az ETSI-vel, illetve a nemzeti tagok hálózatával annak érdekében, hogy tisztában legyenek a rendelkezésükre álló szabvány és előszabvány jellegű dokumentumokkal, például a CEN-CENELEC munkaértekezleten kötött megállapodásokkal, az ETSI nemzetközi szabványügyi csoport leszállítandó anyagaival, a műszaki előírásokkal vagy a műszaki jelentésekkel.

3.3. Együttműködésen alapuló projekt esetén ajánlott bevonni a csapatba a szabványosítási tapasztalattal rendelkező partnereket, akik jó kapcsolatban vannak a szabványügyi közösséggel.

(21)

A szabványfejlesztési szervezeteket be kell vonni a konzorciumba, vagy legalább bizonyos kapcsolatot kell kialakítani velük (például támogató levelek, szándéknyilatkozatok, a projekttel foglalkozó tanácsadó testületben való tagság révén). A szabványfejlesztési szervezetekkel való kapcsolattartást a technológiatranszfer-irodák, valamint a felsőoktatási intézmények, a K+I szervezetek és a szabványfejlesztési szervezetek kutatási irodái közötti intézményközi kapcsolatok révén is meg kell erősíteni.

(22)

Amennyiben a projekt kezdetétől fogva nincs mód a projektpartnerek és a műszaki bizottságok közötti közvetlen kapcsolatok kiépítésére, a műszaki bizottság tagjait (vagy aktív szabványosítási szakértőket) be lehet vonni a projekt véleményező testületeként. Ajánlott bevonni a konzorciumba olyan, szabványosítási tapasztalattal rendelkező partnereket, akik jó kapcsolatokkal rendelkeznek a szabványügyi közösségben is (például korábbi tapasztalatok egy releváns műszaki bizottságban való részvételnek köszönhetően). Ideális esetben az ilyen partnereknek már a projekt kezdetétől fogva részt kell venniük a folyamatban. A projektpartnereknek szoros kapcsolatot kell kialakítaniuk a szabványfejlesztési szervezetek műszaki bizottságaival, mivel a műszaki bizottságok hozzák meg a folyamatban lévő szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatos döntéseket. Ezért ideális esetben a konzorcium kutatóinak és innovátorainak egyben az érintett műszaki bizottságok tagjának kell lenniük. Abban az esetben, ha nem létezik a szóban forgó témával foglalkozó műszaki bizottság, különböző olyan előszabványosítási eljárások állnak rendelkezésre a különböző szabványfejlesztési szervezeteken keresztül, amelyeket a projektpartnerek alkalmazhatnak, például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezeten és a CEN-CENELEC-en keresztül a munkaértekezletek és munkaértekezleten kötött megállapodások, valamint az ETSI-n keresztül a Nemzetközi Szabványügyi Csoport eljárásai.

(23)

Minden olyan projektpartner (17) számára, aki nem ismeri a szabványokat és a szabványosítást, képzést kell biztosítani, és fokozni kell a tudatosságát. A szabványfejlesztési szervezetek a projekttevékenységek részeként kifejezetten a partnereknek is kínálhatnának tudatosságnövelést és képzést.

3.4. Ajánlott a szabványokat a projekt kézzelfogható elemévé tenni.

(24)

Ajánlott, hogy a szabványosítás a projektjavaslat kézzelfogható eleme legyen, bár a partnereknek nem szabad túl ambiciózusnak lenniük azzal kapcsolatban, hogy a projektjük milyen mértékben járulhat hozzá a szabványosításhoz, hogy elkerülhető legyen az úgynevezett „standards washing”.

(25)

A projekt keretében szabványosítási stratégiát kell meghatározni, a vonatkozó tevékenységeket pedig munkacsomagokba vagy feladatokba kell átültetni. A végrehajtásuk biztosítása érdekében a tervezett tevékenységekhez megfelelő költségvetést, időbeli erőforrásokat és felelősségi köröket kell hozzárendelni.

(26)

A projekteredmények felülvizsgálata során a felülvizsgálóknak azonosítaniuk kell azokat a lehetséges projekteredményeket, amelyek hozzájárulhatnak a szabványosításhoz, és ennek érdekében forrásokat különítenek el. Az uniós innovációs radar (18) is azok közé az eszközök közé tartozik, amelyek hozzájárulhatnak ehhez.

3.5. A projekt teljes időtartama alatt ajánlott beruházni az érdekelt felek bevonásába, és gondoskodni arról.

(27)

A szabványosítási tevékenységek nagy része a gyakorlatban az érdekelt felek, köztük a potenciális felhasználók bevonását eredményezi. A partnereknek a projektjeik támogatása érdekében ajánlott igénybe venniük az európai szabványügyi szervezetek meglévő partnerségeit és kapcsolatait. E tekintetben négy cselekvési terület határozható meg:

az ágazat bevonásának biztosítása: a szabványosításhoz való hozzájárulás típusától (új szabvány vagy műszaki előírás kidolgozása vagy módosítása, vagy közbenső lépés, például CEN munkaértekezleten kötött megállapodás) függetlenül a lehető legnagyobb mértékű ágazati támogatásra és közvetlen részvételre van szükség. Ez elengedhetetlen a szabványosítási tevékenységek sikeréhez és a kifejlesztett innovációk piaci elterjedésének biztosításához;

b)	egy jó terjesztési és kommunikációs terv végrehajtása: a szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatban tanácsos célzott terjesztési és kommunikációs tervet kidolgozni. E tekintetben külön erre a célra létrehozott honlapokat, levelezési listákat vagy webináriumsorozatokat lehetne használni;

a tárgyalási készségekkel és a szakpolitikai munkával kapcsolatos képzés: ösztönözni kell az érdekelt felek bevonásával és a szabványfejlesztési bizottságokban való részvétellel kapcsolatos képzést. A partnerek a HSBooster.eu portálon (19) találhatnak releváns információkat a támogatással kapcsolatban;

d)	erőforrások: elegendő időt és erőforrást kell elkülöníteni az érdekelt felek bevonására irányuló tevékenységekre.

3.6. Ajánlott reálisnak lenni a kimenetek, eredmények és hatások tekintetében, és ajánlott mérlegelni a megfelelő fő teljesítménymutatókat.

(28)

Projektportfóliók, -sorozatok vagy -klaszterek esetében: Amennyiben a projektsorozatok, -klaszterek és -portfóliók megvalósítása reális és lehetséges, a szabványok projektsorozatok vagy projektklaszterek révén történő kidolgozása stratégiailag úgy irányítható, hogy a K+I finanszírozás segítségével új szabványokat dolgozzanak ki. Egyes esetekben ezeket a tevékenységeket a köz- és magánszféra olyan partnerségei is megerősíthetik, amelyek a partnerek érdeklődésére számot tartó témákra összpontosítanak (20).

(29)

Referenciadokumentumokhoz és műszaki előírásokhoz való hozzájárulás esetén: ha egy új szabvány egészének kidolgozása nem megvalósítható, a műszaki bizottságoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a projektekre a teljes konszenzust nem igénylő szabványosítási dokumentumok kidolgozása érdekében, például olyan referenciadokumentumok és előírások kidolgozásával, mint a CEN munkaértekezleten kötött megállapodások, a referenciaszerkezetek, fehér könyvek és műszaki jelentések. A projektpartnereknek tisztában kell lenniük ezen eszközök előnyeivel és hátrányaival, és a lehető legnagyobb mértékű ágazati támogatást kell megszerezniük ezen előírások tekintetében.

(30)

A projektpartnereknek mérlegelniük kell az olyan fő teljesítménymutatók kidolgozását, amelyek a 14. ponttal összhangban reális kimenetek, eredmények és hatások.

3.7. Ajánlott kombinált minőségi és mennyiségi teljesítményjelentésre törekedni az értékelések és a nyomon követés céljára.

(31)

A hasznosítási teljesítmény értékeléséhez a projektnek kombinált minőségi és mennyiségi mutatókat kell jelentenie. A partnereknek mindenekelőtt mutatókat kell meghatározniuk, és össze kell gyűjteniük a megfelelő adatokat. Hangsúlyt kell fektetni a minőségi jelentéstételre és a mutatók értelmezésére, például (ön)értékelő jelentések formájában.

(32)

A kutatók felkérést kapnak a CEN-CENELEC-kel és az ETSI-vel vagy azok nemzeti tagjaival való kapcsolatfelvételre annak érdekében, hogy a lehető legjobban hasznosítsák projektjeik eredményeit – például a CEN munkaértekezleten kötött megállapodásokat –, mivel a CEN munkaértekezleten kötött megállapodás elfogadásához nincs szükség teljes konszenzusra (ezért nincs szükség teljeskörű szavazásra a CEN CENELEC tagjai körében), ellentétben az európai szabványokkal, amelyek esetében teljeskörű konszenzusra van szükség a tagok között. A melléklet felsorolja a lehetséges mutatókat, és javaslatot tesz arra, hogy a hatásútvonal mely szintjét érdemes használni a mutató mérésére a további fejlesztés, kiigazítás és specifikáció alapjaként.

3.8. Az innováció és a szellemi vagyon kezelése során (és fordítva) ajánlott figyelembe venni a szabványosítási megfontolásokat.

(33)

A szabványosítás mértékének és hatásainak meghatározása általában nem végezhető el a K+I eredmények kereskedelmi hasznosítására irányuló egyéb tevékenységektől elkülönítve. A kereskedelmi hasznosítási tevékenységek, például a különböző hasznosítási modellek (beleértve a nyílt forráskódú hasznosítási engedélyeket) és az induló innovatív vállalkozások létrehozása stratégiai megfontolásokat tesz szükségessé a szellemi tulajdon használatával kapcsolatban. Ezért a megfelelő kereskedelmi hasznosítási stratégia meghatározásakor a szabványosítással összefüggésben figyelembe kell venni a szellemi vagyon kezelését.

(34)

A szellemi vagyon kezelésére vonatkozó stratégiában figyelembe kell venni a szabványosítási megfontolásokat. Ezt a megközelítést nemcsak a felsőoktatási intézmények vagy a K+I szervezetek szellemi vagyonkezelési és szabványosítási gyakorlataiban kell meghatározni, hanem projektszinten is tükröződnie kell.

(35)

Az új technológiákkal kapcsolatos szabványosítási tevékenységek megkezdése előtt a partnereknek fontolóra kell venniük szabadalmi bejelentés benyújtását.

3.9. Ajánlott a fenntarthatóságot a projekt futamidején túl is biztosítani.

(36)

A hatás elérése érdekében – különösen a projekt futamidején túlnyúló szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatban – az eredményeket a projekt futamidején túl is fenn kell tartani. A következő lehetőségeket javasoljuk:

a)	az eredmények műszaki előírásokba és referenciadokumentumokba, például a CEN munkaértekezleten kötött megállapodásokba vagy a műszaki jelentésekbe való beépítése növelheti a szabványosítással kapcsolatos eredmények fenntarthatóságát;

b)	biztosítani kell, hogy az eredmények a projekt lezárását követően is láthatóak és hozzáférhetők maradjanak azáltal, hogy benyújtják őket olyan adattáraknak, mint a Horizont Eredményplatform (21), hogy biztosítsák az ágazati érdekekre és a potenciális felhasználók érdekeire való reagálást;

c)	mérlegelni kell a nyomonkövetési projekteket, hogy biztosítani lehessen a fenntarthatóságot a szabványok kidolgozási folyamata során.

3.10. Ajánlott foglalkozni a szabványosítással az ágazati platformokon, a köz- és magánszféra partnerségeiben, a projektklaszterekben, a K+I központokban vagy más közös fórumokon.

(37)

A projektpartnereknek az ágazati platformokon, a köz- és magánszféra közötti partnerségekben, a projektklaszterekben, a K+I központokban vagy más közös fórumokon népszerűsíteniük kell a szabványosítást mint hatékony eszközt. Az említett szervezetekkel való összefogás szélesebb és fenntarthatóbb teret fog biztosítani az ágazati szintű adatgyűjtéshez. Az Unió által finanszírozott kutatási tevékenységekhez kapcsolódó, köz- és magánszféra közötti partnerségek megfelelő platformot jelenthetnek annak biztosításához, hogy a projektek hozzájáruljanak a szabványosításhoz. Az európai szabványügyi szervezetek és az ágazati fórumok közötti partnerségek és kapcsolatok, valamint az intézményi érdekelt felek támogathatják ezt az intézkedést. A partnereknek az európai szabványosítási hálózaton keresztül kapcsolatba kell lépniük ezekkel a csoportokkal. Az európai szabványügyi szervezetek kezdeményezései, például a STAIR vagy a RISE támogathatnák ezt.

4. SZAKPOLITIKA ÉS ÉRDEKELT FELEK

4.1. A szabványosítási fejlesztési szervezetekkel, a felsőoktatási intézményekkel, valamint a K+I szervezetek és technológiatranszfer-irodák szövetségeivel való együttműködés révén ajánlott nemzeti és regionális szinten előmozdítani a szabványosítást mint a tudás hasznosítását.

(38)

A tagállamoknak kapcsolatot kell tartaniuk a szabványosítási fejlesztési szervezetekkel, a felsőoktatási intézmények szövetségeivel, a kutatási szervezetekkel, valamint a technológiatranszfer-irodák és a szakemberek szövetségeivel.

(39)

Az együttműködés révén kezelhető konkrét tevékenységek a következők:

a)	közös munkacsoportok létrehozása a tudás szabványosítás révén történő hasznosításának nyomon követésére szolgáló mutatók harmonizált kidolgozása érdekében;

b)	adatgyűjtés és jelentéstétel;

c)	olyan elvek kidolgozása, amelyek alapján az innovációs és szellemieszköz-kezelési stratégiák összehangolhatók a szabványosítási tevékenységekkel (22);

d)	képzési és figyelemfelkeltő tevékenységek kínálata (innovátorok, kutatók és technológiatranszfer-irodák számára);

e)	a technológiatranszfer-irodák által a kutatók és az innovátorok számára nyújtandó egyedi támogatási szolgáltatások kidolgozása (beleértve a meghatározott típusú szolgáltatások esetében a szabványosítási fejlesztési szervezetekhez való áttételt);

annak kidolgozása, hogy a kutatási teljesítmény értékelése során hogyan vehetők figyelembe a szabványosítási tevékenységek; valamint annak értékelése, hogy megvalósítható-e a szellemi tulajdonnal foglalkozó európai információs szolgálathoz (23) hasonló szabványosítási információs szolgálat létrehozása;

g)	a kutatók és innovátorok konkrét szabványosítási tevékenységekben való részvételének támogatása, például olyan támogatási intézkedésekkel, mint a StandICT és a jövőbeli „K+I + Szabványok” fellépések a tagállamokban.

4.2. A tagállamoknak ajánlott megvizsgálniuk az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k igényeit a K+I projektekben a szabványokkal és a szabványosítással kapcsolatban.

(40)

A tagállamoknak ajánlott megvizsgálniuk az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k szerepét a K+I projektekben, különös tekintettel a használatukra, valamint a szabványoknak és szabványosítási témáknak való kitettségükre. Ebben az összefüggésben javasoljuk, hogy a tagállamok és a szabványosítási fejlesztési szervezetek törekedjenek a kkv-k vezető szövetségeivel és az induló innovatív vállalkozások inkubátoraival való együttműködésre. Összességében ez konkrét intézkedésekhez, például kkv-kra szabott vagy kkv-specifikus szabványosítási ösztönzőhöz vezethet.

4.3. A szabványosítási fejlesztési szervezeteknek ajánlott továbbfejleszteniük szolgáltatási portfólióikat a K+I-szereplők számára, és ajánlott megvizsgálniuk annak új módjait, hogyan lehetne tevékenységeiket összehangolni a K+I-vel.

(41)

A szabványosítási fejlesztési szervezeteknek ajánlott kiterjeszteniük tájékoztatási és szolgáltatási tevékenységeiket a felsőoktatási intézményeken és K+I szervezeteken belüli más egységekre és érdekelt felekre is. Ez különösen a felsőoktatási intézmények kutatásért felelős aldékáni hivatalaira, a technológiatranszfer-irodákra és a K+I szervezetek egyenértékű egységeire vonatkozik.

(42)

A szabványosítási fejlesztési szervezeteknek továbbá ajánlott értékelniük, hogy – különösen a szabványosítás korai szakaszaiban – van-e mód a szabványosítási folyamatok rugalmasabbá tételére, és ezáltal a K+I tevékenységekkel való szinkronizálás megkönnyítésére. Ajánlott felmérni, miként lehetne jobban nyomon követni a szerzőséget és a szabványok létrehozásához való hozzájárulást (ami fontos a kutatási teljesítmény méréséhez). Végezetül, továbbra is képzést kell biztosítani a kutatók és innovátorok számára, illetve növelni kell a tudatosságukat, és részletesebben ki kell fejteni többek között azt, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak az úgynevezett „standards light” jellegű/előszabványhoz kapcsolódó kimenetek (beleértve a CEN munkaértekezleten kötött megállapodásokat, a műszaki jelentéseket és a műszaki előírásokat).

4.4. A tagállamok számára ajánlott a nemzeti támogatási struktúrákat alkalmazni a szabványosításnak a K+I eredmények hasznosításában betöltött szerepével kapcsolatban.

(43)

Az oktatásért, illetve a kutatásért és innovációért felelős nemzeti minisztériumoknak támogatniuk kell a szabványosítás és a szabványok témáját a K+I tevékenységekkel kapcsolatban, például amikor teljesítményszerződésekről tárgyalnak a felsőoktatási intézményekkel. A nagyobb szerepvállalás és hatékonyság elérése érdekében a helyi sajátosságok figyelembevételével elő kell mozdítani a nemzeti érdekelt felekkel való kapcsolatot és együttműködést.

(44)

A nemzeti támogatási struktúráknak arra kell törekedniük, hogy segítsék a kutatókat a K+I projektekben való sikeres részvételre irányuló erőfeszítéseikben. Összességében mérlegelni lehetne egy szabványokkal és szabványosítással foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pont létrehozását, hasonlóan a Horizont Európa tematikus területein már működő nemzeti kapcsolattartó pontokhoz (24). A nemzeti támogatási struktúráknak emellett arra kellene ösztönözniük az induló innovatív vállalkozásokat és a kkv-kat, hogy osszák meg a szabványosítási tevékenységek terén szerzett sikeres tapasztalataikat.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 1-jén.

a Bizottság részéről

Mariya GABRIEL

a Bizottság tagja

(1) Scoping study for supporting the development of a code of practice for researchers on standardisation - Publications Office of the EU (europa.eu).

(2) Ugyanott.

(3) Amint azt az érdekelt feleknek az EU szabványosítási stratégiájával kapcsolatos visszajelzései hangsúlyozták, „Nem létezik sem formális oktatás, sem szakképzés a szabványosítás területén. Számos – akár nagy, akár kis – uniós vállalat nem rendelkezik olyan strukturált és stratégiai szabványosítási megközelítéssel, amely figyelembe venné a szabványosítás jelentőségét a különböző gazdasági műveletek szempontjából, legyen szó a jogszabályoknak való megfelelésről, a piacra jutásról vagy az általános üzleti stratégiáról.”

(4) EN ISO 56002:2019 – Innovációmenedzsment – Innovációmenedzsment-rendszer – Iránymutatás.

(5) Az Európai Kutatási Térség szakpolitikai menetrendje (europa.eu).

(6) A Tanács (EU) 2022/2415 ajánlása (2022. december 2.) a tudás hasznosítására vonatkozó vezérelvekről (HL L 317., 2022.12.9., 141. o.).

(7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában (COM(2020) 628 final).

(8) Az Európai Kutatási Térség (EKT) jövőbeli irányítása – A Tanács következtetései.

(9) COM(2022) 31 final.

(10) Az 1025/2012/EU rendelettel összhangban.

(11) Az 1025/2012/EU rendelettel összhangban.

(12) Az 1025/2012/EU rendelettel összhangban.

(13) Mind a CEN-CENELEC, mind az ETSI rendelkezik programokkal (Szabványosítás, innováció és kutatás, STAIR, valamint Kutatási, innovációs és szabványosítási ökoszisztéma, RISE) a K+I és a szabványosítási tevékenységek összekapcsolására.

(14) Párizsi felhívás a kutatás értékelésére.

(15) StandICT.eu

(16) StandardPlusInnovation.eu

(17) Learn more about the European Standards + Innovation initiative (standardsplusinnovation.eu).

(18) Innovation Radar > Discover great EU-funded innovations (innoradar.eu).

(19) HSBooster.eu

(20) Például az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás, az Alliance for IoT and Edge Computing Innovation, a Big Data Value Association, a European Factories of the Future Research Association, valamint a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás szabályozásokkal, kódexekkel és szabványokkal foglalkozó stratégiai koordinációs csoportja (RCSSC).

(21) Horizon Results Platform (Horizont Eredményplatform).

(22) EN ISO 56002:2019 Innovációmenedzsment – Innovációmenedzsment-rendszer – Útmutató, EN ISO 56005:2020 Innovációmenedzsment – A szellemi tulajdon kezelésének eszközei és módszerei – Útmutató.

(23) European IP Helpdesk (europa.eu).

(24) Funding & tenders (europa.eu).