(1)

A 354/83/EGK, Euratom rendelet célja, hogy amennyiben lehetséges, biztosítsa a történelmi vagy közigazgatási értékkel bíró dokumentumok megőrzését, és a nyilvánosság számára az azokhoz történő hozzáférést. E célból előírja az uniós intézmények számára, ideértve az Európai Központi Bankot (EKB) is, hogy hozzák létre saját levéltárukat, és a rendeletben előírt feltételek szerint a dokumentumok keletkezésének időpontjától számított 30 éves időszak lejártával nyissák meg azt a nyilvánosság számára.

(2)

E határozat elfogadásával az EKB azt a jogát gyakorolja, hogy anélkül tárolja és kezeli a levéltári gyűjteményét, hogy azokat az Európai Egyetemi Intézetben (EUI) elhelyezné, valamint megállapítja a 354/83/EGK, Euratom rendelet alkalmazásához szükséges belső szabályokat. E belső szabályok célja, hogy az EKB intézményi sajátosságainak kellő figyelembevétele mellett megvalósítsák az EKB levéltári gyűjteményének megőrzését és a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételét.

(3)

A 354/83/EGK, Euratom rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja meghatározza az „Európai Közösségek intézményeinek irattára” fogalmát. Tekintettel azon nagymértékben integrált struktúrákra, amelyek keretében az EKB működik, nevezetesen a Központi Bankok Európai Rendszerére (KBER) és az eurorendszerre, valamint arra, hogy a gazdasági és monetáris unió (GMU) megvalósításán munkálkodó szervek funkcióit az EKB-ra ruházták át, az EKB irattári anyagának fogalmát a 354/83/EGK, Euratom rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottnál tágabban kell értelmezni. Először, az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata (2) szerint az típustól és adathordozótól függetlenül azon dokumentumok összességét foglalja magában, amelyeket az EKB vagy valamely nemzeti központi bank (NKB) a KBER és az eurorendszer feladatainak ellátásával összefüggésben készített vagy kapott, függetlenül attól, hogy azok az EKB vagy az NKB-k birtokában vannak-e. Másodszor, az típustól és adathordozótól függetlenül magában foglalja azon dokumentumok összességét, amelyeket a Gazdasági és Monetáris Uniót vizsgáló bizottság (Delors-bizottság), az Európai Gazdasági Közösség tagállamai központi banki elnökeinek bizottsága (nemzeti központi bankok elnökeinek bizottsága), az Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMEA) és az Európai Monetáris Intézet (EMI) készített vagy kapott, és amelyek az EKB birtokában vannak.

(4)

Az EKB/2004/2 európai központi banki határozat (3) 23.3. cikkének második mondata felhatalmazza az EKB döntéshozó szerveit arra, hogy az EKB irattári anyagaihoz tartozó dokumentumokat a 30 éves időszak lejárta előtt hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára. 2019. május 7-én az EKB Kormányzótanácsa úgy döntött, hogy hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára azokat a dokumentumokat, amelyeket a Delors-bizottság készített vagy kapott, és amelyek az e bizottság legtöbb ülésének otthont adó Nemzetközi Fizetések Bankjától 2005-ben kerültek át az EKB-hoz. 2020. január 23-án az EKB Kormányzótanácsa úgy döntött, hogy hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára a nemzeti központi bankok elnökeinek bizottsága, az EMEA és az EMI által készített vagy kapott, az EKB birtokában lévő dokumentumokat. E határozat a Kormányzótanács hivatkozott döntéseit hajtja végre, és az érintett dokumentumok a minősítésük „ECB-PUBLIC” jelzéssel való feloldását követően a nyilvánosság számára hozzáférhetővé válnak, függetlenül a 30 éves időszak lejártától.

(5)

A 354/83/EGK, Euratom rendelet 2. cikke elismeri, hogy kivételek alkalmazhatóak azon szabály alól, amely szerint, amennyiben ez lehetséges, a történelmi vagy közigazgatási értékkel bíró dokumentumokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, és ebben az összefüggésben hivatkozik az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4). Mivel az 1049/2001/EK rendelet nem alkalmazandó az EKB-ra, a történelmi vagy közigazgatási értékkel bíró dokumentumok nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételét biztosító szabály alóli kivételek az EKB/2004/3 európai központi banki határozatból (5) következnek. Az EKB/2004/3 határozat 4. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy a magánszférára vagy a kereskedelmi érdekekre vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok esetében a kivételek a legfeljebb 30 éves időtartam elteltét követően is alkalmazhatók. Az EKB/2004/3 határozat 4. cikkében megállapított egyéb kivételek hatálya alá eső dokumentumok esetében a kivételek legfeljebb egy 30 éves időtartam alatt érvényesek, kivéve ha az EKB Kormányzótanácsa kifejezetten másképp rendelkezik.

(6)

Mivel az NKB-k is birtokolnak az EKB irattári anyagához tartozó és a KBER és az eurorendszer feladatainak ellátásához kapcsolódó dokumentumokat, és lehet, hogy saját levéltáruk részeként a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kívánják tenni az ilyen dokumentumokat vagy ezek harmadik félnek – például nemzeti levéltárnak – való továbbítását kérik az NKB-któl, a 354/83/EGK, Euratom rendelet alkalmazásához szükséges belső szabályok címzetti körének ki kell terjednie az NKB-kra is. Mivel az NKB-k a KBER és az eurorendszer szerves részét képezik, nem minősülnek a 354/83/EGK, Euratom rendelet 6. cikke értelmében vett tagállamnak, sem pedig az e határozat értelmében vett harmadik félnek. Helyénvaló, hogy az EKB és az NKB-k szorosan együttműködjenek annak biztosítása érdekében, hogy az EKB levéltári gyűjteményét a KBER és az eurorendszer keretében következetesen és megfelelő gondossággal kezeljék.

(7)

Lehetséges, hogy az NKB-k e határozat hatálybalépése előtt az EKB irattári anyagaihoz tartozó dokumentumokat továbbítottak harmadik félnek, például nemzeti levéltárnak. Ilyen esetekben helyénvaló, hogy az NKB-k biztosítsák, hogy e harmadik felek a 30 éves időszak lejárta előtt ne tegyék hozzáférhetővé a nyilvánosság számára az ilyen dokumentumokat. Továbbá, ha az EKB birtokolja ugyanazokat a dokumentumokat, amelyeket e harmadik feleknek továbbítottak, az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy e harmadik felek csak azon dokumentumokat teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé 30 év elteltével, amelyek minősítését az EKB az „ECB-PUBLIC” jelzéssel feloldotta. A nemzeti levéltárak és más nemzeti hatóságok az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 18. cikkében foglalt lojális együttműködés elve alapján kötelesek jóhiszeműen eljárni annak kizárása érdekében, hogy az EKB irattári anyagához tartozó dokumentumokat idő előtt kiadják vagy hogy minősített dokumentumokat adjanak ki.

(8)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében az EKB-nak tájékoztatnia kell az érintetteket a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséről, és tiszteletben kell tartania az érintettként őket megillető jogokat. Az EKB-nak mindazonáltal egyensúlyt kell teremtenie e jogok és a közérdekű archiválás céljai között, az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban.

(9)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 16. cikke (5) bekezdésének b) pontja és 19. cikke (3) bekezdésének d) pontja kivételeket ír elő az érintettek tájékoztatáshoz és törléshez való joga alól a közérdekű archiválás céljából végzett adatkezelés tekintetében, amennyiben e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné tennék vagy súlyosan veszélyeztetnék ezen adatkezelés céljának elérését. A tájékoztatáshoz való jog elvben nem alkalmazható az EKB levéltári gyűjteményének sajátos összefüggésében, mivel az EKB-nak aránytalanul nagy erőfeszítést kellene tennie az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, amint levéltári gyűjteménye hozzáférhetővé válik a nyilvánosság számára. Ugyanakkor helyénvaló, hogy azzal egyidejűleg, hogy tájékoztatást kapnak a személyes adataiknak a gyűjtés eredeti céljából való kezelésére irányuló műveletekről, az érintetteket tájékoztassák annak lehetőségéről, hogy személyes adataik nyilvánosan hozzáférhetővé válhatnak az EKB levéltári gyűjteményének részeként. Az EKB levéltári gyűjteményének sajátos összefüggésében elvben nem alkalmazandó a törléshez való jog sem, figyelembe véve az EKB irattári anyagának méretét és részben fizikai jellegét, valamint a közérdekű archiválás jellegét, amennyiben az EKB irattári anyagaiban található személyes adatok törlése aláásná az EKB levéltári gyűjteményének érvényességét, sértetlenségét és hitelességét, és ezért valószínűleg súlyosan veszélyeztetné a közérdekű archiválás céljának elérését.

(10)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi az EKB számára, hogy eltéréseket állapítson meg a rendelet 17., 18., 20., 21. és 23. cikkében említett jogoktól, amennyiben e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné teszik vagy súlyosan hátráltatják a közérdekű archiválási célok elérését, és e célok eléréséhez eltérésekre van szükség. E határozat elfogadásával az EKB eltéréseket állapít meg az (EU) 2018/1725 rendelet 17., 18., 20., 21. és 23. cikkében említett jogokat illetően, a rendelet 13. cikkében előírt technikai és szervezési garanciákra figyelemmel. A személyes adatokhoz való hozzáférés biztosítása az érintett olyan kérelme esetén, amely nem tartalmaz a kérelem tárgyát képező adatkezelésre vonatkozó konkrét információt, aránytalan erőfeszítést igényelhet vagy gyakorlatilag kivitelezhetetlen lehet, tekintettel az EKB levéltári gyűjteményének méretére. A személyes adatok helyesbítése, törlése vagy kezelésének korlátozása aláásná az EKB levéltári gyűjteményének sértetlenségét és hitelességét, és meghiúsítaná a közérdekű archiválás célját. Kellően indokolt, pontatlan személyes adatokat érintő esetekben azonban az EKB dönthet úgy, hogy a vonatkozó dokumentumhoz kiegészítő nyilatkozatot vagy magyarázatot csatol. A személyes adatok helyesbítésének, törlésének vagy kezelése bármilyen korlátozásának közlése aránytalan erőfeszítést tehet szükségessé vagy gyakorlatilag kivitelezhetetlen lehet. Mivel a személyes adatok az EKB levéltári gyűjteményének szerves és nélkülözhetetlen részét képezik, az EKB irattári anyagaiban szereplő személyes adatok kezelése elleni tiltakozáshoz való jog biztosítása lehetetlenné tenné a közérdekű archiválás céljának elérését.

(11)

Az EKB nem teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a személyes adatok (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkében említett különleges kategóriáit tartalmazó dokumentumokat, az (EU) 2018/1725 rendelet 11. cikkében említett, a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat, valamint a 13. életévét be nem töltött gyermek személyes adatait tartalmazó dokumentumokat. Tekintettel a dokumentumok nagy mennyiségére és annak valószínűtlenségére, hogy az érzékeny személyes adatokat tartalmazó dokumentumok közigazgatási vagy történelmi értékkel bírnak, az ilyen dokumentumok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele jelentős késedelmet okozna, és ezáltal súlyosan akadályozná az archiválási folyamatot. Az (EU) 2018/1725 rendelet (6) preambulumbekezdése kimondja, hogy a rendelet nem alkalmazandó az elhunyt személyek személyes adatainak kezelésére. Mivel a legtöbb esetben az EKB nem tudja megállapítani, hogy elhunyt-e az érintett, helyénvaló további biztosítékként előírni azt, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 10. és 11. cikke szerinti ilyen érzékeny személyes adatokat vagy az EKB/2004/3 határozat 4. cikke szerinti, az egyén magánszférájával és becsületével kapcsolatos adatokat tartalmazó, az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó dokumentum hozzáférhetővé tételénél figyelembe vett időszak a dokumentum keletkezését követő száz év legyen.

(12)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki 2022. október 5-én véleményt nyilvánított. Az EKB végrehajtotta az európai adatvédelmi biztos ajánlásait.

(13)

Az EKB/2004/2 határozat 23.3. cikkének második mondata annak egyértelműsítése érdekében kerül módosításra, hogy az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó dokumentumok csak a 30 éves időszak lejárta után, e határozattal összhangban szabadon hozzáférhetőek, kivéve, ha a döntéshozó szervek ezen időszak rövidítéséről döntenek, minit például azon dokumentumok esetében, amelyeket a Delors-bizottság, a nemzeti központi bankok elnökeinek bizottsága, az EMEA és az EMI készített vagy kapott, és amelyek az EKB birtokában vannak, vagy ha ezen időszak meghosszabbításáról döntenek, mint esetlegesen a Kormányzótanács üléseinek önálló eljárásai esetében, amennyiben az egyedi értékelés elveti azt a vélelmet, hogy 30 év elteltével már nem veszélyeztetett a Kormányzótanács döntéshozatali eljárásának függetlensége,

1.

„az EKB jogelődjei”: a Gazdasági és Monetáris Uniót vizsgáló bizottság, az Európai Gazdasági Közösség tagállamai központi banki elnökeinek bizottsága, az Európai Monetáris Együttműködési Alap és az Európai Monetáris Intézet;

2.

„az EKB irattári anyagai”:

3.

„az EKB levéltári gyűjteménye”: a történelmi vagy közigazgatási értékkel bíró dokumentumok összessége, amelyek az EKB irattári anyagának részét képezik, és amelyeket tartós megőrzésre választottak ki;

4.

„a létrehozás időpontja”:

5.

„nemzeti központi bank” vagy „NKB”: valamely tagállam központi bankja;

6.

„harmadik fél”: természetes vagy jogi személy, vagy az EKB-n kívüli szervezet;

7.

„értékelés”: az EKB irattári anyagainak folyamatos válogatási eljárása azon dokumentumok azonosítása érdekében, amelyeket archiválási célból meg kell őrizni;

8.

„megőrzés”: az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozóként kiválasztott dokumentumokhoz való folyamatos hozzáférés biztosításához és az azokban található információtartalom elvesztésének minimalizálásához szükséges tevékenységek összessége;

9.

„minősített dokumentum”: az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó olyan dokumentum, amelyhez az EKB titoktartási szabályozása (7) alapján az alábbi négy, a dokumentum nyilvánosságra hozatalát nem engedélyező minősítés valamelyikét rendelték: „ECB-SECRET”, „ECB-CONFIDENTIAL”, „ECB-RESTRICTED” és „ECB-UNRESTRICTED”;

10.

„feloldott minősítésű dokumentum”: az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó olyan dokumentum, amelyet az EKB titoktartási szabályozása alapján az „ECB-PUBLIC” minősítéssel láttak el;

11.

„személyes adat”: az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 1. pontja szerinti személyes adat;

12.

„gyermekek személyes adata”: 13. életévét be nem töltött gyermekek személyes adata;

13.

„érzékeny személyes adat”: a személyes adatoknak az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkében említett különleges kategóriái, az (EU) 2018/1725 rendelet 11. cikkében említett, a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok, valamint a gyermekek személyes adatai;

14.

„adatkezelő”: az (EU) 2020/655 európai központi banki határozat (EKB/2020/28) (8) 2. cikkének 1. pontja szerinti adatkezelő.

a)

amennyiben az EKB rendelkezik ugyanazokkal a dokumentumokkal, amelyeket harmadik félnek továbbítottak, és e harmadik fél elvégzi e dokumentumok értékelését, úgy e harmadik fél értékelését az EKB által a 3. cikk alapján végzett értékelés eredményéhez kell igazítani;

b)

amennyiben az EKB rendelkezik ugyanazokkal a dokumentumokkal, amelyeket harmadik félnek továbbítottak, és e harmadik fél megvizsgálja e dokumentumok minősítését, úgy e harmadik félnek a minősítés feloldásáról szóló döntését a minősítés feloldásáról az EKB által a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozott döntés eredményéhez kell igazítani;

c)

a harmadik fél a dokumentumok létrejöttének időpontjától számított 30 éves időszak lejárta előtt nem tesz hozzáférhetővé a nyilvánosság számára feloldott minősítésű dokumentumokat.