(1)

A Bizottsághoz 2022. november 14-én benyújtották a „4. cikk: Szálljunk szembe a kínzással és az embertelen bánásmóddal az EU határain” elnevezésű európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelmet.

(2)

A kezdeményezés általános célja a szervezők megfogalmazásában a következő: „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó – az EUMSZ határellenőrzéssel, menekültüggyel és bevándorlással kapcsolatos politikákról szóló 78. cikkében meghatározott – uniós hatáskörökkel összefüggésben szorgalmazzuk, hogy megfelelő szabályozás biztosítsa az Alapjogi Charta 4. cikkének hatékony alkalmazását, valamint az erőszak, a kínzás és az embertelen és megalázó bánásmód alkalmazásának tilalmát az Unió határain és azon nem uniós országokban, amelyekkel az európai intézmények vagy egy vagy több tagállam megállapodást kötött a migránsok vagy menedékkérők Európába való belépésének korlátozásáról, akárcsak magukban a tagállamokban a befogadás kezelése során, és azt, hogy a megállapított kötelezettségek be nem tartása esetén kerüljön sor szankciók kiszabására.”

(3)

A kezdeményezéshez csatolt melléklet további részleteket tartalmaz a kezdeményezés tárgyáról, célkitűzéseiről és hátteréről. A szervezők szerint az elmúlt években egyre több esetben alkalmaztak erőszakot a migránsokkal szemben, amelyekről olyan nemzetközi szervezetek számoltak be, mint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR), az Amnesty International és a Human Rights Watch. A szervezők sürgetik az Uniót, hogy éljen hatáskörével és vessen véget az Alapjogi Charta 4. cikkének állítólagos megsértésének, különösen azáltal, hogy 1) a közös európai térségbe való belépéskor szabályozza a határellenőrzést, és szankciókat szab ki azokra az országokra, amelyek nyíltan megsértik az erőszak, a kínzás és az embertelen és megalázó bánásmód alkalmazásának tilalmát; 2) a nem uniós országokban, az EU határőrizetének kiszervezésére irányuló műveletekkel összefüggésben szankciókat szab ki az olyan megállapodást kötő tagállamokra, amelyek nem rendelkeznek a 4. cikknek való megfelelés ellenőrzéséről; 3) megállapítja az EU-ban való tartózkodás teljes időtartamára vonatkozó befogadási szabályokat, szankciókat szabva ki azokra az országokra, amelyek hatóságai és/vagy bűnüldöző szervei megsértik a migránsok vagy menedékkérők jogait”.

(4)

Úgy tűnik, hogy a kezdeményezés fő célja egy olyan szabályozási keret létrehozása, amely biztosítja az erőszak alkalmazása tilalmának, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkében rögzített, az embertelen és megalázó bánásmód tilalmának tiszteletben tartását a határellenőrzésre, a menekültügyre és a bevándorlásra vonatkozó uniós politikák tekintetében. Amennyiben a kezdeményezés ezt a célt a határellenőrzéssel kapcsolatban kívánja megvalósítani, a Bizottság az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdése alapján rendelkezik hatáskörrel jogi aktusokra irányuló javaslatok előterjesztésére. Amennyiben a kezdeményezés ezt a célt a közös menekültügyi, kiegészítő védelmi és átmeneti védelmi politikával kapcsolatban kívánja megvalósítani, a Bizottság az EUMSZ 78. cikkének (2) bekezdése alapján rendelkezik hatáskörrel jogi aktusokra irányuló javaslatok előterjesztésére. Amennyiben a kezdeményezés ezt célt a közös bevándorlási politikával kapcsolatban kívánja megvalósítani, a Bizottság az EUMSZ 79. cikkének (2) bekezdése alapján rendelkezik hatáskörrel jogi aktusokra irányuló javaslatok előterjesztésére.

(5)

A fenti okokból a kezdeményezés egyetlen része sem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő.

(6)

Ez a következtetés nem érinti annak vizsgálatát, hogy a Bizottság fellépéséhez szükséges konkrét érdemi feltételek – beleértve az arányosság és a szubszidiaritás elvének való megfelelést, továbbá az alapvető jogokkal való összeegyeztethetőséget – ebben az esetben teljesülnének-e.

(7)

A szervezői csoport megfelelő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a kezdeményezés megfelel az (EU) 2019/788 rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az említett rendelet 5. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban kijelölte a kapcsolattartó személyeket. Jogi személyt hoztak létre kifejezetten a kezdeményezés kezelése céljából.

(8)

A kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, illetve nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékeivel és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokkal.

(9)

Ezért a „4. cikk: Szálljunk szembe a kínzással és az embertelen bánásmóddal az EU határain” című kezdeményezést nyilvántartásba kell venni.

(10)

Az a következtetés, hogy a nyilvántartásba vételnek az (EU) 2019/788 rendelet 6. cikke (3) bekezdése szerinti feltételei teljesülnek, nem jelenti azt, hogy a Bizottság bármilyen módon megerősítené a kezdeményezés tartalmának ténybeli helytállóságát, ami a kezdeményezés szervezői csoportjának kizárólagos felelőssége. A kezdeményezés tartalma csak a szervezői csoport véleményét fejezi ki, és semmilyen módon nem tükrözi a Bizottság álláspontját,