A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2404 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. szeptember 14.)

az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a védett zónás zárlati károsítókra vonatkozó felderítésekkel kapcsolatos részletes szabályok megállapítása révén történő kiegészítéséről és a 92/70/EGK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére és 34. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2016/2031 rendelet megállapítja az alapvető uniós növényegészségügyi szabályokat.

(2)

Az említett rendelet 32. cikke (4) bekezdésének b) pontja előírja a tagállamok számára azt a kötelezettséget, hogy egy új védett zónára vonatkozó kérelemhez nyújtsák be legalább három évre visszamenőleg a felderítések eredményeit annak bizonyítására, hogy az adott területen nem volt jelen a védett zónás zárlati károsító (a továbbiakban: károsító).

(3)	Az (EU) 2016/2031 rendelet 34. cikkének (1) bekezdése értelémében a tagállamok kötelesek évente felderítést végezni az egyes védett zónákban a károsítók tekintetében, és e felderítések eredményeiről évente jelentés tenni a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(4)

A felderítések előkészítésére vonatkozó szabályok közt szerepelnie kell az érintett károsító és gazdanövények biológiai jellemzőinek figyelembevételére vonatkozó követelménynek is, valamint annak, hogy a felderítést a károsító kimutatására alkalmas időpontra kell időzíteni. Mindezek fontos elemek ahhoz, hogy a felderítés előkészítése teljeskörű, és az adott felderítésre alkalmas legyen.

(5)

A felderítés tartalmának magában kell foglalnia a térképeken feltüntetett adatokat, a felderítési terület leírását, a vizsgálatokat, a mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot, a célpopulációkat, a kimutatási módszereket és a kockázati tényezőket, azok teljességének, eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében.

(6)

A felderítéseket a védett zónát körülvevő biztonsági sávban is el kell végezni, és azoknak intenzívebbeknek kell lenniük, mint a védett zónában, mivel a károsító nem tiltott a biztonsági sávban, és ott semmilyen intézkedés nem alkalmazható rá. Minderre azért van szükség, hogy megerősítésre kerüljön, hogy a károsító nincs jelen a biztonsági sávban, és jobban megőrizhető legyen a védett zóna károsítómentes státusza. Ez összhangban van a károsítómentes területek kijelölésére szolgáló növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal (2) is, amelyek alapján ennek megfelelően az uniós jog szerinti védett zónákat létrehozták. Ezen nemzetközi szabványok értelmében biztonsági sávokat kell megállapítani a károsítóktól mentes területek kijelölése és fenntartása érdekében ott, ahol a földrajzi elszigeteltség nem tekinthető megfelelőnek ahhoz, hogy megakadályozza a károsítók behurcolását vagy a terület újrafertőződését, illetve ott, ahol más eszközzel nem akadályozható meg a károsítók adott területre történő bekerülése.

(7)	Ugyanezen okokból a védett zónának a zóna határa mentén húzódó belső sávjaiban fokozott felderítéseket kell végezni a védett zóna többi részéhez képest.

(8)

A felderítések tartalmi koherenciája érdekében létre kell hozni egy jelentéstételi sablont. Az (EU) 2020/1231 bizottsági végrehajtási rendelet (3) meghatározta az olyan területeken végzett felderítések eredményeiről szóló éves jelentések formátumát és ezek kitöltési utasításait, ahol az ismeretek szerint nincsenek jelen károsítók. Annak érdekében, hogy az Unión belül harmonizált megközelítés érvényesüljön a felderítési eredmények bejelentésében, hasonló formátumot kell elfogadni a védett zónákban végzett felderítések eredményeinek jelentésére is, figyelembe véve e felderítések specifikus elemeit.

(9)	A 92/70/EGK bizottsági irányelv (4) szintén megállapít részletes szabályokat a védett övezetek elismeréséhez végzendő vizsgálatokhoz. Mivel az irányelvet a korábbi uniós növényegészségügyi jogi aktusok alapján fogadták el, időközben elavult, és hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)	az (EU) 2016/2031 rendelet 32. cikkének (3) vagy (6) bekezdése szerinti új védett zónák kijelölésére irányuló felderítések; valamint

b)	az (EU) 2016/2031 rendelet 34. cikkének (1) bekezdése szerinti éves felderítések előkészítése és tartalma.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„biztonsági sáv”: a védett zónát körülvevő, a károsító védett zónába való behurcolása és elterjedése valószínűségének a lehető legkisebbre csökkentése érdekében kijelölt terület;

b)	„belső sáv”: a védett zónán belüli, a biztonsági sáv szélességével megegyező szélességű, a védett zónát annak külső határa mentén belülről határoló terület;

c)	„felderítés”: a károsító észlelésére irányuló felderítő vizsgálat egy védett zónában, és adott esetben egy biztonsági sávban;

d)	„körülhatárolt terület”: az (EU) 2016/2031 rendelet 18. cikkében leírt, a károsítónak a védett zónában való észlelését követően kijelölt körülhatárolt terület;

e)	„statisztikai alapú felderítés”: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatása (5) alapján végzett felderítés.

3. cikk

A felderítések előkészítése

(1) Az érintett tagállam illetékes hatósága, vagy más személyek az illetékes hatóság hatósági felügyelete mellett a (2)–(6) bekezdéssel összhangban előkészítik az 1. cikkben említett felderítéseket (a továbbiakban: felderítések).

(2) A felderítések megfelelnek a következőknek:

a)	kockázatalapúak;

b)	megalapozott tudományos és szakmai elveken alapulnak;

c)	a károsító biológiai jellemzőinek és a gazdanövények védett zónában való jelenlétének figyelembevételével készülnek; valamint

d)	a károsító kimutatása szempontjából legmegfelelőbb időpontokban végzik őket.

(3) A felderítéseket ki kell terjeszteni a védett zónát körülvevő biztonsági sávra is.

A biztonsági sávokban végzett felderítéseknek a védett zónában végzetteknél intenzívebbeknek kell lenniük, és több felderítési tevékenységet kell tartalmazniuk (vizuális vizsgálatok, minták, és adott esetben csapdázás és laboratóriumi vizsgálatok).

A biztonsági sáv szélességét a károsító biológiai jellemzői és potenciális terjedési képessége alapján kell meghatározni.

Nem kell felméréseket végezni a biztonsági sávban, ha a károsító biológiai jellemzői, a gazdanövények hiánya, a védett zóna földrajzi elhelyezkedése vagy területi elszigeteltségének jellege miatt nem áll fenn annak a kockázata, hogy a károsító a szomszédos területekről természetes módon átterjedve bejusson a védett zónába.

(4) Ha a védett zónával szomszédos területen nincs lehetőség biztonsági sáv létrehozására, a védett zónán belül ki kell alakítani egy belső sávot.

Nem kell kialakítani belső sávot, ha a károsító biológiai jellemzői, a gazdanövények hiánya, a védett zóna földrajzi elhelyezkedése vagy területi elszigeteltségének jellege miatt nem áll fenn annak a kockázata, hogy a károsító a szomszédos területekről természetes módon átterjedve bejusson a védett zónába.

A belső sávokban végzett felderítéseknek a védett zóna egyéb területein végzetteknél intenzívebbeknek kell lenniük, és több felderítési tevékenységet kell tartalmazniuk (vizuális vizsgálatok, minták, és adott esetben csapdázás és laboratóriumi vizsgálatok).

(5) Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy statisztikai alapú felderítést végez, az alkalmazott felderítési tervnek és az alkalmazott mintavételi rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az adott védett zónán belül kellő megbízhatósággal azonosítsa a károsító által fertőzött növények alacsony szintű jelenlétét.

(6) Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy statisztikai alapú felderítést végez a biztonsági sávban vagy a belső sávban, az alkalmazott felderítési tervnek és mintavételi rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a védett zónához képest nagyobb megbízhatósággal azonosítsa a károsító alacsony szintű jelenlétét.

4. cikk

A felderítések tartalma

A felderítéseknek a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a védett zóna és adott esetben a biztonsági sáv vagy a belső sáv földrajzi határait feltüntető térkép, amelyen részletesen fel van tüntetve az elvégzett felderítési tevékenységek helye, jelölve vannak a felderítési pontok, a jelenlétek, illetve a kitörések, valamint a kijelölt körülhatárolt területek;

a következők leírása:

i.	a felderítési terület, beleértve a felderítési helyeket is;

ii.	a növényi anyag vagy áru, valamint

iii.	adott esetben a biztonsági zóna vagy a belső sáv;

c)	a gazdanövények jegyzéke;

d)	azon veszélyeztetett területek azonosítása, ahol a károsító jelen lehet;

e)	információ arra vonatkozóan, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor;

adott esetben:

i.	a károsító jelenlétére utaló tünetek vagy jelek kimutatására elvégzett vizuális vizsgálatok száma,

ii.	a minták száma, a laboratóriumi vizsgálatok típusa és száma, valamint a károsítót vonzó csapdák száma;

iii.	bármely egyéb olyan intézkedés, amely alkalmas a károsító kimutatásának biztosítására;

statisztikai alapú felderítések esetében a felderítési terv alapjául szolgáló feltételezések károsítónként, beleértve a következők leírását:

i.	a célpopuláció, a járványügyi egység és az ellenőrzési egységek;

ii.	a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége;

iii.	bármely kockázati tényező, jelezve a kockázati szinteket és a vonatkozó relatív kockázatokat és a gazdanövények arányát; valamint

iv.	károsító észlelése esetén a meghozott intézkedések vagy az EUROPHYT-kitörésekre való hivatkozás.

5. cikk

A felderítési eredmények jelentése

A tagállamok jelentést tesznek minden egyes védett övezetre vonatkozóan az általános információkról és a felderítések eredményeiről az I. mellékletben szereplő sablon felhasználásával.

A tagállamok az e rendelet II. mellékletében meghatározott sablonok valamelyikét használják az alábbiak szerinti felderítések eredményeinek jelentéséhez:

a)	az (EU) 2016/2031 rendelet 32. cikke (4) bekezdésének b) pontja; vagy

b)	az (EU) 2016/2031 rendelet 34. cikkének (2) bekezdése.

6. cikk

A 92/70/EGK irányelv hatályon kívül helyezése

A 92/70/EGK irányelv hatályát veszti.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2) ISPM 4 – A károsítómentes területek megállapítására vonatkozó követelmények és ISPM 26 – Károsítómentes területek létrehozása a gyümölcslegyek (Tephritidae) tekintetében.

(3) A Bizottság (EU) 2020/1231 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 27.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkében előírt felderítések eredményeiről szóló éves jelentések formátumáról és az azokra vonatkozó útmutatásokról, illetve a 23. cikkében előírt többéves felderítési programok formátumáról és a gyakorlati szabályokról (HL L 280., 2020.8.28., 1. o.).

(4) A Bizottság 92/70/EGK irányelve (1992. július 30.) a Közösségben található védett övezetek elismeréséhez végzendő vizsgálatok részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 250., 1992.8.29., 37. o.).

(5) EFSA, Általános iránymutatás a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéséhez, 2020. szeptember 8., doi:10.2903/sp.efsa.2020.EN-1919.

II. MELLÉKLET

Sablonok az éves felderítések vagy felderítések eredményeinek jelentéséhez új védett zónás zárlati károsítóra irányuló kérelem esetén

A. rész

1. Sablon az éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

2. Útmutató a sablon kitöltéséhez

Ha a sablont egy védett zónás zárlati károsítóra vonatkozóan töltik ki, a melléklet B. részében található sablont nem kell kitölteni ugyanazon károsítóra vonatkozóan.

Az 1. oszlopban:

Adja meg a felderítés évét. Védett zóna iránti kérelem esetén a felderítési jelentésben legalább három évre visszamenőleg meg kell adni az adatokat, minden évet külön sorban feltüntetve.

A 2. oszlopban:

Adja meg a védett zónás zárlati károsító tudományos megnevezését (az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet III. mellékletében felsoroltak szerint, vagy amennyiben a károsító ott nem szerepel, annak legelfogadottabb tudományos megnevezését), károsítónként külön sorban.

A 3. oszlopban:

Adja meg a védett zóna nevét; amennyiben a tagállam területén ugyanazon károsító tekintetében egynél több védett zóna van, a zónákat külön-külön sorban megadva, az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletében felsoroltak szerint.

A 4. oszlopban:

Adja meg a zónát/sávot: PZ (védett zóna), BZ (biztonsági sáv) vagy IB (belső sáv), külön sorokat használva.

Az 5. oszlopban:

Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy vagy több kiválasztásával és az elvégzett felderítések számának feltüntetésével:

1.	Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. faiskola; 1.4. erdő.

Szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános terület; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.).

3.	Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 6., 7. és 8. oszlop:

Nem kötelező.

A 6. oszlopban:

Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

A 7. oszlopban:

Adja meg, hogy mekkora a védett zónában a célpopuláció által lefedett teljes terület (ha).

A 8. oszlopban:

Adja meg a célpopuláció és a felderített terület százalékos arányát (felderített terület/célpopulációs terület).

A 9. oszlopban:

Adja meg a növényeket, a terméseket, a vetőmagokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a fát, a gépeket, a járműveket, a vektort, a vizet, az egyéb tényezőket, megadva a konkrét esetet, szükség szerinti számú sort használva.

A 10. oszlopban:

Adja meg a felderítés tárgyát képező növényfajok/-nemzetségek jegyzékét növényfajonként/-nemzetségenként külön sorban.

A 11. oszlopban:

Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 12. oszlopban:

Adja meg a felderítés részleteit, az adott károsító biológiai sajátosságaira figyelemmel. Ha az adott károsítóra nem relevánsak bizonyos oszlopok információi, tüntesse fel az „N/A” szöveget. Használjon külön sorokat (pl. a különböző típusú vizsgálatoknak és azok számának jelentéséhez).

A 13. oszlopban:

Adja meg a pozitív eredmények számát. Ez a szám eltérhet a kitörések számától, ha több pozitív eredmény összevontan szerepel egy kitörési értesítésben.

A 14. oszlopban:

Adja meg a felderítés elvégzésének évéhez tartozó kitörési értesítéseket. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 15. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel annak okát, hogy miért nem adja meg ezt az információt.

A 15. oszlopban:

Itt adhatók meg az egyéb releváns információk és – adott esetben – a tünetmentes növények pozitív eredményű felderítéseire vonatkozó információk.

B. rész

1. Sablon a statisztikai alapú felderítések eredményeinek jelentéséhez

2. Útmutató a sablon kitöltéséhez

Ha a sablont egy védett zónás zárlati károsítóra vonatkozóan töltik ki, a melléklet B. részében található sablont nem kell kitölteni ugyanazon károsítóra vonatkozóan.

Kérjük károsítónként fejtse ki a felderítés kialakításához alapul vett feltételezéseket. Összegezze és indokolja a következőket:

—	a célpopuláció, a járványügyi egység és a vizsgált egységek,

—	a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége,

—	a kockázati tényező(k), a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával.

Az 1. oszlopban:

A 2. oszlopban:

A 3. oszlopban:

A 4. oszlopban:

Adja meg a zónát/sávot: PZ (védett zóna), BZ (biztonsági sáv) vagy IB (belső sáv), külön sorokat használva.

Az 5. oszlopban:

1.	Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. faiskola; 1.4. erdő.

3.	Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 6. oszlopban:

Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 7. oszlopban:

Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja az alapfeltevéseken nyugvó választását. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak. Ha a célpopulációs terület nem áll rendelkezésre, tüntesse fel az „N/A” szöveget, és adja meg a célpopulációt alkotó vizsgált egységek számát.

A 8. oszlopban:

Adja meg a felderítés tárgyát képező járványügyi egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Járványügyi egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. A járványügyi egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben járványügyi egységnek minősíthető az adott régió/terület/ország teljes gazdanövény-populációja. Ezek lehetnek NUTS (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok, vagy hektárok. A járványügyi egységek kiválasztását az alapfeltevéseknél indokolni kell.

A 9. oszlopban:

Adja meg a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, tüntesse fel az „NA” szöveget.

A 10. oszlopban:

Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavételi hatékonyság a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonysága alatt a felderítési területen jelenlévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.

A 11. oszlopban:

A „módszer érzékenysége” annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenysége meghatározás szerint azt jelenti, hogy a módszer milyen valószínűséggel észlel és erősít meg pozitívként egy valóban pozitív gazdanövényt, és nem azonosítja azt tévesen. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység (amelyet az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálat és/vagy laboratóriumi vizsgálat jellemez) szorzata.

A 12. oszlopban:

Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden egyes kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a vonatkozó relatív kockázatot, valamint a gazdanövény-populáció arányát.

A B. oszlopban:

Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítók felderítésére vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem alkalmazható, tüntesse fel az „N/A” szöveget. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 9. oszlopban („Kimutatási módszerek”) szereplő információkra vonatkoznak.

A 18. oszlopban:

Adja meg a csapdázó helyek számát, amennyiben a szám eltér a 16. oszlopban („Csapdák száma”) megadott számtól (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken is használják).

A 20. oszlopban:

Tüntesse fel a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb. minta).

A 21. oszlopban:

Adja meg a felderítés elvégzésének évéhez tartozó kitörési értesítéseket. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 24. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

A 22. oszlopban:

Adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31: „A szállítmányokból való mintavétel módszerei”) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.

A 23. oszlopban:

Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték: 1 %.

A 24. oszlopban:

Itt adhatók meg az egyéb releváns információk és – adott esetben – a tünetmentes növények pozitív eredményű felderítéseire vonatkozó információk.

Tagállam
Illetékes hatóság
Kapcsolattartó személy (teljes név, illetékes hatóságnál betöltött munkakör, szervezet neve, telefonszám és aktív e-mail-fiók)
A felderítésben részt vevő szervezetek
A felderítésben részt vevő laboratóriumok
Védett zónás zárlati károsító
A védett zóna neve/leírása az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletében felsoroltak szerint
A védett zóna kijelölésének éve
A felderítés elvégzésének éve(i). Új védett zóna iránti kérelem esetén kérjük, adja meg, hogy mely évekre vonatkozik a felderítés.
A védett zóna mérete (ha)
Biztonsági sáv vagy belső sáv kijelölése (igen/nem). Kérjük, indokolja, ha nem hoztak létre ilyen sávot.
A biztonsági sáv, vagy adott esetben a belső sáv szélessége (m)
A védett zóna határait feltüntető térkép, beleértve a biztonsági sávot, vagy adott esetben a belső sávot is. Kérjük, tüntesse fel a felderítési pontokat, a jelenléteket/kitöréseket és adott esetben a kijelölt körülhatárolt területeket.
Statisztikai alapú felmérés (igen/nem)
Jelenlétek/kitörések a legutóbbi felmérés során (igen/nem)
A jelenlétek/kitörések (1) és a meghozott intézkedések leírása, vagy hivatkozás egy EUROPHYT-kitörésre