(1)

A Bizottság az (EU) 2015/309 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(2)

Az alaprendelet 19. cikke alapján a valamennyi exportáló termelőnek nyújtott támogatásra vonatkozóan lefolytatott részleges időközi felülvizsgálatot követően (a továbbiakban: az első időközi felülvizsgálat) a Bizottság 2018. június 4-én az (EU) 2018/823 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet) úgy határozott, hogy fenntartja az eredetileg bevezetett intézkedéseket.

(3)

Egy, az alaprendelet 19. cikke alapján lefolytatott részleges időközi felülvizsgálatot (a továbbiakban: második időközi felülvizsgálat) követően a Bizottság 2020. május 15-én az (EU) 2020/658 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: a második időközi felülvizsgálatról szóló rendelet) egy exportáló termelő tekintetében módosította a kiegyenlítő vám mértékét.

(4)

Egy, az alaprendelet 18. cikke alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Bizottság 2021. május 25-én az (EU) 2021/823 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) (a továbbított: a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet) további öt évvel meghosszabbította az eredeti vizsgálat nyomán bevezetett (és az (EU) 2020/658 végrehajtási rendelettel módosított) intézkedéseket.

(5)

A jelenleg hatályban levő végleges kiegyenlítő vámok mértéke 1,5 % és 9,5 % közötti.

(6)

A Bizottság úgy határozott, hogy hivatalból részleges időközi felülvizsgálatot indít, mivel elegendő bizonyíték állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a meglévő intézkedések bevezetésének alapjául szolgáló támogatás tekintetében a körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósak.

(7)

Konkrétabban, 2016 óta jelentős változások történtek a török kormány által a szivárványospisztráng-termelőknek nyújtott támogatások szerkezetében és végrehajtási feltételeiben. Úgy tűnt, hogy ezek a változások a török szivárványospisztráng-termelőknek nyújtott közvetlen támogatások csökkenéséhez vezettek.

(8)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá a támogatás körülményeinek jelentős mértékű megváltozását, valamint e változások tartós jellegét, ezért az intézkedéseket felül kellett vizsgálni valamennyi exportáló termelő tekintetében.

(9)

Miután tájékoztatta a tagállamokat, a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre egy részleges időközi felülvizsgálat megindításához, és 2021. szeptember 20-án a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésnek (6) az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 19. cikke szerinti felülvizsgálat megindítását.

(10)

A támogatás vizsgálata a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az uniós gazdasági ágazatot, az ismert exportáló termelőket és a török kormányt a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(12)

A felek felkérést kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra is, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az exportáló termelők körében.

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Törökországban működő összes exportáló termelőt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(15)

Emellett a Bizottság felkérte a Török Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló termelőket, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(16)

13 törökországi exportáló termelő és exportáló termelői csoport nyújtotta be a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. E vállalatok vizsgálati időszak alatti, Unióba irányuló bejelentett exportjának összvolumene megfelel a Törökországból az Unióba exportált egyes szivárványos pisztrángok teljes mennyiségének.

(17)

Az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság három exportáló termelőből vagy exportáló termelői csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. A minta a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló bejelentett exportértékesítések több mint 60 %-át tette ki.

(18)

Az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett a minta kiválasztásáról valamennyi érintett ismert exportáló termelővel és a török hatóságokkal.

(19)

A Bizottság észrevételeket kapott a Selina Balık İşleme Tesisi İthalat İhracat ve Ticaret A.Ş, (a továbbiakban: Selina Balik) és a Kılıç Deniz Ürünleri Üretimi İhracat İthalat ve Ticaret A.Ş. (a továbbiakban: Kilic Deniz) együttműködő exportőröktől, amelyek kérelmezték a mintába való felvételüket.

(20)

A Bizottság egy feljegyzésben foglalkozott ezekkel a kérelmekkel, amelyet 2021. október 22-én elhelyeztek az ügy nyilvánosan megtekinthető iratai között. Amint azt a feljegyzés kifejti, a Bizottság mindkét kérelmet elutasította, mivel a minta azon legnagyobb reprezentatív exportmennyiség alapján került kiválasztásra, amelyet a rendelkezésre álló időn belül észszerűen meg lehetett vizsgálni.

(21)

A Selina Balik és a Kilic Deniz nem tartozott a legnagyobb exportáló termelők közé, így e vállalatoknak a mintába való felvétele nem is növelte volna jelentős mértékben a minta reprezentativitását, ugyanakkor akadályozhatta volna a vizsgálat megfelelő időben történő lezárását.

(22)

2021. november 11-én a szivárványos pisztráng uniós termelőit képviselő Dán Akvakultúra Szervezet (a továbbiakban: DAO) beadványt nyújtott be, amelyben azt kérte a Bizottságtól, hogy vegyen fel a mintába kisebb törökországi pisztrángtermelőket, mivel a támogatási rendszerek úgy változtak, hogy a kisebb termelőket nagyobb előnyhöz juttatják, mint a nagyobbakat. A DAO ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a közvetlen támogatási rendszerek módosításai, különösen a termelés felső határának bevezetése, ténylegesen növelték a kisebb termelők támogatását.

(23)

A DAO ezért arra kérte a Bizottságot, hogy változtassa meg a minta kiválasztásának módszerét, és az észszerűen megvizsgálható legnagyobb exportmennyiség helyett olyan, statisztikailag érvényes mintát válasszon ki, amely álláspontja szerint pontosan tükrözi a török pisztrángtermelők sokféleségét. A DAO azonban konkrétan nem javasolt egyetlen konkrét együttműködő exportőrt sem, amelyet fel kellene venni a mintába.

(24)

A Bizottság elutasította ezt a kérelmet, mivel az exportőröktől bekért mintavételi információk nem tartalmaztak olyan adatokat, amelyek lehetővé tennék a Bizottság számára a minta ilyen módon történő kiválasztását.

(25)

A gazdasági előny kiszámítása tükrözte a közvetlen támogatási programok módosításait, amelyek az alábbi 4. szakaszban kerülnek ismertetésre.

(26)

Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindítását követően két egyéni kiegyenlíthető támogatási összeg iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz. Ezeket a kérelmeket kitöltött kérdőív formájában nyújtották be.

(27)

Az első kérelem a Selina Balik vállalattól érkezett.

(28)

A Bizottság elfogadta a vállalat egyedi vizsgálat iránti kérelmét, mivel az ugyanazon termékre vonatkozó párhuzamos időközi felülvizsgálat keretében már megkezdte a vállalat helyzetének felülvizsgálatát. Ez az időközi felülvizsgálat 2021. február 5-én indult (7). A Selina Balik azonban visszavonta felülvizsgálati kérelmét, és a Bizottság 2022. március 10-én a felülvizsgálatot megszüntette (8).

(29)

A Selina Balik a jelen időközi felülvizsgálat időszakával (2020. naptári év) megegyező felülvizsgálati időszak megjelölésével nyújtotta be a teljeskörűen kitöltött kérdőívet. A vállalat hozzájárult ahhoz, hogy a Bizottság a benyújtott információkat felhasználja a jelenlegi felülvizsgálat során. A Bizottság már nagyrészt ellenőrizte a benyújtott információkat, és csak az adatok egybevetésével történő távoli egyeztetést nem végezte el.

(30)

Ezért már e vizsgálat megkezdésekor teljeskörű információ állt rendelkezésére, és nem tekinthető úgy, hogy a Selina Balik helyzetének a jelenlegi felülvizsgálat céljából történő kivizsgálása túl megterhelő lett volna számára.

(31)

A második kérelem a Kilic Deniz vállalattól érkezett.

(32)

A Kilic Deniz helyzete eltért a Selina Balikétól. Előzetesen nem állt rendelkezése a kérdőívre adott válasz, ezért a szükséges információk gyűjtését és a szolgáltatott adatok elemzését teljes egészében e vizsgálat során, a mintába felvett exportáló termelőktől származó adatok gyűjtésével és elemzésével párhuzamosan kellett volna elvégezni.

(33)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy e kérelem elfogadása indokolatlanul megterhelő volna, és akadályozná a vizsgálat megfelelő időben történő lezárását. Ezért ezt az egyedi vizsgálat iránti kérelmet a Bizottság nem fogadta el.

(34)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Kilic Deniz észrevételeket nyújtott be, amelyek szerint az egyedi vizsgálat iránti kérelmét el kellett volna fogadni, szerinte ugyanis az ugyanazokon az indokokon alapult, mint a Selina Balik vállalaté. A Kilic Deniz azt is kijelentette, hogy mivel ez diszkriminatív lenne, nem szabad figyelembe venni, hogy a Selina Balik egy folyamatban lévő párhuzamos vizsgálat során már benyújtott információkat, továbbá hogy a jelenlegi részleges időközi felülvizsgálat során a Bizottság egyidejűleg kapta meg a Kılıç Deniz és a Selina Balık által kitöltött kérdőíveket.

(35)

A (32) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a két vállalat helyzete eltérő, ezért indokolt a két vállalat eltérő kezelése is.

(36)

Annak köszönhetően, hogy a Selina Balik egyedi helyzetére vonatkozóan olyan párhuzamos felülvizsgálat volt folyamatban, amely a jelenlegi felülvizsgálatéval azonos felülvizsgálati időszakra terjedt ki, a Bizottság már korai szakaszban birtokában volt az adatkészletnek, amelyet a jelenlegi felülvizsgálat során is be kell volna szereznie.

(37)

Amint a (29) preambulumbekezdésben kifejtettük, a Selina Balik és kapcsolt vállalkozásai már saját időközi felülvizsgálatuk során benyújtották a kitöltött kérdőívet, és a szolgáltatott adatokkal kapcsolatos hiánypótlási eljárás lezárult. A hiánypótlási eljárás jelentős erőforrásokat igényelt, mivel a kitöltött kérdőívet részletesen meg kellett vizsgálni, majd pedig meg kellett határozni és a vállalatokkal közösen orvosolni kellett a hiányosságokat.

(38)

mivel a Selina Balik engedélyezte a Bizottságnak a párhuzamos időközi felülvizsgálat során benyújtott adatok felhasználását, a Bizottság teljes mértékben figyelembe tudta venni ezeket az adatokat e felülvizsgálat során. A Bizottság ezért elutasította a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos állítást.

(39)

A Kilic Deniz továbbá azt állította, hogy a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy vállalatuk már tapasztalatot szerzett a szubvencióellenes vizsgálatokban való együttműködés terén, mivel részt vett az eredeti vizsgálatban, a második időközi felülvizsgálatban és a Törökországból származó farkassügér és tengeri durbincs behozatalára vonatkozó 2015. évi támogatási vizsgálatban, amelyet az érintett támogatási rendszer visszavonása miatt megszüntettek.

(40)

Ami ezt az állítást illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy az egyedi vizsgálat engedélyezése a vizsgálatra rótt teherhez kapcsolódik, nem pedig az ilyen elbánást kérelmező vállalat terheihez vagy tapasztalataihoz.

(41)

A Kilic Deniz azt az észrevételt tette továbbá, hogy a vállalat Törökország negyedik legnagyobb exportáló termelője volt a felülvizsgálati időszak során, az Európai Unióba irányuló exportértékesítése pedig meghaladta a Selina Balıkét, amit a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie az egyedi vizsgálatra vonatkozó döntésében.

(42)

A Bizottság elutasította ezt az észrevételt, mivel az egyedi vizsgálat engedélyezésének nem ez a feltétele, hanem az, hogy egy vállalatot fel kellene-e venni az exportőrök mintájába. A fenti (17) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ezt a mintát korlátozni kellett.

(43)

A Kilic Deniz azt is állította, hogy a rá vonatkozó 1,5 %-os módosított vámmérték időbeli hatálya a módosítás napjától számított öt év, ezért azt a jelenlegi felülvizsgálat nem változtathatja meg.

(44)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a végleges kiegyenlítő intézkedés időbeli hatálya a vám kivetésének napjától számított öt év. A Kilic Deniztől származó behozatalra vonatkozó vámot 2015. február 28-án vetették ki, így az ötéves időszak ettől a naptól kezdődik.

(45)

A második időközi felülvizsgálatról szóló rendelet, amely 9,5 %-ról 1,5 %-ra módosította a Kilic Deniz egyedi vámtételét, egyszerűen az eredeti rendelet 2. cikkében szereplő táblázatot módosította, és nincs hatással az adott szinten változatlanul hatályban lévő intézkedések időtartamára. A Bizottság ezért elutasította ezt a kérelmet.

(46)

A Kilic Deniz azt is megjegyezte, hogy a második időközi felülvizsgálat eredményeként meghatározott 1,5 %-os meglévő egyedi vámtételt a jelenlegi időközi felülvizsgálat eredményeitől függetlenül fenn kell tartani, mivel a két felülvizsgálat megindításának indokai azonosak, és a Bizottság nem bizonyította, hogy a jelenlegi felülvizsgálati időszakban a Kilic Deniz tekintetében megváltozott körülmények tartós jellegűek lennének, ami indokolná a vámszint megváltoztatását.

(47)

A Bizottság elutasítja a Kilic Deniz azon állítását is, hogy az e vizsgálattal kapcsolatos felülvizsgálat indokai megegyeznek a második időközi felülvizsgálatot eredményező felülvizsgálat alapjául szolgáló indokokkal.

(48)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés (9) 4. szakaszában foglaltak szerint a második időközi felülvizsgálat indokai kifejezetten a Kilic Denizre és az általa kapott gazdasági előny szintjére vonatkoznak. A Bizottság a jelenlegi felülvizsgálatot az összes törökországi gyártót érintő változások alapján indította meg.

(49)

A (285) és azt következő preambulumbekezdésekben a Bizottság elemezte az eredeti rendelet vizsgálati időszakához képest megváltozott körülmények tartós jellegét.

(50)

A Bizottság az ország egészére vonatkozóan végezte ezt az elemzést, amely a török kormánytól támogatásban részesülő egyes exportáló termelők helyzetére is kiterjed. A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, hogy nem vette figyelembe a Kilic Deniz egyedi helyzetét.

(51)

A Kilic Deniz azt is állította, hogy a Bizottságnak minden egyes ismert exportáló termelő esetében egyedi támogatáskülönbözetet kell meghatároznia, mivel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás nem tartalmaz mintavételi rendelkezést.

(52)

A Bizottság elutasítja ezt az állítást, mivel az alaprendelet 27. cikke egyértelműen rendelkezik a mintavételről.

(53)

A vizsgálat során a Bizottság azt is egyértelművé tette valamennyi érdekelt fél számára, hogy a mintába fel nem vett minden együttműködő exportőr az átlagvám hatálya alá tartozik, ha nem vonták egyedi vizsgálat alá.

(54)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő három exportáló termelőnek, valamint a török kormánynak. A kérdőívet a mintában szereplő három exportáló termelő és a török kormány is kitöltötte. Az egyedi vizsgálatot kérelmező két exportáló termelőtől is érkeztek kitöltött kérdőívek.

(55)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a támogatás megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt.

(56)

A Covid19-világjárvány kitörése, majd az annak kezelésére hozott intézkedések (10) miatt azonban a Bizottság nem tudta az összes vállalat telephelyén lefolytatni az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokat.

(57)

Ehelyett a Bizottság távoli egyeztetéseket végzett a következő vállalatok és szervezetek által szolgáltatott információk kapcsán:

(58)

A Bizottság 2022. augusztus 25-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján módosítani kívánta a hatályban lévő kiegyenlítő vámot (a továbbiakban: végső tájékoztatás). A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(59)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(60)

Az érdekelt felek észrevételeinek kézhezvételét követően a Bizottság kiigazított bizonyos lényeges tényeket és szempontokat, és 2022. szeptember 23-án újabb végső tájékoztatást küldött valamennyi érdekelt félnek. A felek számára határidőt biztosított észrevételeik megtételére.

(61)

A török kormány az alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésével összhangban konzultációt kért a Bizottság szolgálataitól, amelyre 2022. október 4-én került sor.

(62)

Az újabb végső tájékoztatással kapcsolatban az érdekelt felektől kapott észrevételeket követően a Bizottság két hibát helyesbített a (306) és a (135) preambulumbekezdésben leírtak szerint, és 2022. október 6-án tájékoztatta az érintett érdekelt feleket az ebből eredően a számításokban végrehajtott változtatásokról. A Bizottság további időt biztosított a feleknek arra, hogy megtegyék észrevételeiket a támogatásukra vonatkozó számításokban végrehajtott, említett változtatásokkal kapcsolatban.

(63)

A Gumusdoga, a Fishark Ozpekler és a Selina Balik a második újabb végső tájékoztatáshoz fűzött észrevételeikben megismételték az előző két tájékoztatással kapcsolatban már megfogalmazott állításaikat. Ezen állításokat e rendelet tárgyalja.

(64)

A Gumusdoga emellett az értékesítési forgalmára vonatkozó adatok kisebb mértékű frissítését kérte, amit a Bizottság elfogadott, és a (306) preambulumbekezdésben leírtak szerint korrigált.

(65)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Török Köztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország) származó egyes szivárványos pisztrángok (Oncorhynchus mykiss) alábbi kiszerelései:

(66)

A vizsgálat során a Bizottság tudomást szerzett a Török Köztársaságból származó, borsos fűszerezésű, füstölt pisztrángfilének az EU-ba történő behozataláról. E filé egy részét a felülvizsgálat tárgyát képező termékként importálták, amelyre megfizették a vámot, más részét viszont egy másik vámtarifaszám (1604 19 10 KN-kód) alatt hozták be, amelyre nem vetettek ki vámot.

(67)

A törökországi exportáló termelők és az uniós gazdasági ágazat egyaránt megerősítették, hogy megítélésük szerint a borsos fűszerezésű, füstölt pisztrángfilé beletartozik a jelenlegi és korábbi vizsgálatok termékkörébe.

(68)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a borsos fűszerezés önmagában véve nem fosztja meg a füstölt filét fő jellemzőitől. A fentiek, valamint az exportőrök és az uniós gazdasági ágazat között a termékkörről született megállapodás alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a „borsos fűszerezésű, füstölt filé” valóban beletartozik a termékkörbe.

(69)

Ennek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a „borsos fűszerezésű, füstölt filé” a felülvizsgálat tárgyát képező termék részét képezi „füstölt termékként”. A kétségek elkerülése érdekében a borsos fűszerezésű, füstölt pisztrángfilé behozatalára vámot vetnek ki, ha azt az 1604 19 10 KN-kód (TARIC-kód: 1604191011) alatt jelentik be.

(70)

A Lezita Balık A.Ş elnevezésű exportőr (TARIC-kiegészítő kód: B968) 2021. június 9-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nevét Abalıoglu Balik ve Gıda Ürünleri Anonim Şirketire változtatta.

(71)

A vállalat kérte a Bizottságtól annak megerősítését, hogy a névváltoztatás nem befolyásolja jogát a korábbi nevéhez rendelt kiegyenlítő vámtétel igénybevételére.

(72)

A Bizottság megvizsgálta a benyújtott információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a névváltoztatás bejegyzése megfelelően lezajlott az illetékes hatóságoknál (11) és nem eredményezett új kapcsolatot más vállalatcsoportokkal, amelyeket a Bizottság nem vizsgált meg.

(73)

A Bizottság megállapította, hogy a vállalat együttműködött a jelenlegi felülvizsgálattal azáltal, hogy új nevén (Abalıoglu Balik ve Gıda Ürünleri Anonim Şirketi) mintavételi űrlapot nyújtott be.

(74)

Ennek megfelelően a névváltoztatás nem befolyásolja e vizsgálat ténymegállapításait és különösen a vállalatra alkalmazandó kiegyenlítő vámtételt.

(75)

A névváltoztatásnak 2020. július 7-én kellett hatályossá válnia, azon a napon, amikor a vállalat megváltoztatta nevét.

(76)

A korábbi időközi felülvizsgálat keretében vizsgált támogatások alapján a Bizottság az alábbi, állítólag támogatási programokhoz kapcsolódó intézkedéseket vizsgálta:

(77)

A társadalombiztosítási kiegészítő támogatási program, a földterület-juttatási rendszer és a feldolgozott tengeri eredetű élelmiszer esetében a Bizottság megállapította, hogy ezek a programok a felülvizsgálati időszak során nem nyújtottak gazdasági előnyt a mintában szereplő exportáló termelői csoportoknak, ezért azokat nem vizsgálta tovább.

(78)

2021. november 11-én a DAO észrevételeket nyújtott be a felülvizsgálat tárgyát képező támogatási programokkal kapcsolatban.

(79)

A DAO beadványában megjegyezte, hogy a legutóbbi felülvizsgálat óta a következő támogatási programok változtak vagy frissültek:

(80)

A Bizottság megállapítja, hogy a törökországi programok valóban évről évre változnak. Amennyiben egy ilyen változás a mintában szereplő vállalatok számára biztosított gazdasági előny megváltozásához vezet, a Bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy ez a változás a körülmények tartós változását jelenti-e. Amennyiben igen, a Bizottság a változás figyelembevétele érdekében ennek megfelelően kiigazítja az intézkedéseket.

(81)

Amint azonban az alábbiakban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban kifejtésre kerül, a DAO által felsorolt egyes programok vagy már nem hatályosak, vagy nem biztosítanak gazdasági előnyt a mintába felvett exportáló termelőknek.

(82)

A felülvizsgálati időszak alatt a pisztrángtermelők a 2020/3190. sz. elnöki rendelet (a továbbiakban: 3190. sz. rendelet) (12) alapján közvetlen támogatásban részesültek. A kormányrendelet végrehajtása során követendő elveket és eljárásokat részletesen a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium 2020/39. sz. közleménye (a továbbiakban: 39. sz. közlemény) (13) állapította meg.

(83)

A közvetlen támogatási program a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) fajra terjed ki. A program célja a szivárványos pisztráng tenyésztési költségeinek ellentételezése a termelés felső határáig.

(84)

A Bizottság úgy véli, hogy a közvetlen támogatási program célja a pisztrángok lehalászásának támogatása. A mintában szereplő exportáló termelők a saját maguk által tenyésztett pisztrángot halásszák le, és más törökországi termelőktől vásárolnak pisztrángot, majd feldolgozzák és különböző kiszerelésekben exportálják azt az Európai Unióba. Ezek a kiszerelések – ideértve a kibelezett és filézett pisztrángot is – alkotják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(85)

A (bármely méretű) „pisztráng” termelésére vonatkozóan a támogatás összegét évi 350 000 kg felső határig 0,75 TRY/kg-ban állapították meg.

(86)

A „kilogrammon felüli” pisztráng termelésére vonatkozóan a támogatás összegét évi 350 000 kg felső határig 1,5 TRY/kg-ban állapították meg. A 2020. évi közlemény a „kilogrammon felüli pisztrángot” úgy határozza meg, hogy az egyenként 1,25 kg-nál nagyobb tömegű pisztráng (14).

(87)

A pisztrángtermeléshez nyújtott, említett támogatási mértékek megegyeznek azokkal a mértékekkel, amelyek 2019-ben, a hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka idején voltak hatályban.

(88)

A pisztrángtermelés támogatása a mezőgazdaságról szóló 5488. sz. törvény 19. cikke szerint évente kibocsátott elnöki rendeletek és közlemények alapján történik. Ezek a rendeletek és közlemények évente változtatják a támogatás jellegét:

1. táblázat

A pisztrángtermeléshez nyújtott közvetlen támogatási program

(89)

Az eredeti vizsgálat során a program a pisztrángtermelőknek nyújtott támogatási kifizetésből állt, amely – mérettől függetlenül – a lehalászott pisztráng összmennyiségén alapult, a kilogrammonkénti gazdasági előny pedig az évi 500 tonnát meg nem haladó lehalászott mennyiség alapján fizetett két különálló támogatási mérték szerint alakult.

(90)

A 2017-es termelési év tekintetében a török kormány az 1 kilogrammnál nagyobb tömegű lehalászott pisztrángra, az úgynevezett „kilogrammon felüli pisztrángra” nyújtott támogatást alacsony, 0,25 TRY/kilogramm összegű kifizetéssel egészítette ki. Ez a kiegészítő támogatás a felülvizsgálat tárgyát képező termékre is vonatkozott, amely lehalászáskor legfeljebb 1,2 kilogramm tömegű lehet.

(91)

A török kormány, miután az első időközi felülvizsgálat során egyeztetést folytatott a Bizottsággal a „kilogrammon felüli pisztráng” fogalommeghatározásáról (lásd az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet (40)–(45) preambulumbekezdését), 2018-ban újból meghatározta a „kilogrammon felüli pisztráng” fogalmát, amely szerint ez alatt a lehalászáskor 1,25 kilogrammnál nagyobb tömegű pisztráng értendő.

(92)

2019-ben a török kormány megszüntette a „kilogrammon felüli pisztrángra” fizetett kiegészítő támogatást, és ehelyett két részre bontotta a programot: a (bármely méretű) „pisztrángra” nyújtott 0,75 TRY/kilogramm összegű támogatásra, valamint a „kilogrammon felüli pisztrángra” nyújtott 1,5 TRY/kilogramm összegű támogatásra.

(93)

A török kormány emellett évi 500 tonnáról 350 tonnára csökkentette a támogatott mennyiség felső határát, és régiónként egy engedélyre korlátozta a támogatási kifizetéseket. A 350 tonnás termelési korlát az ugyanazon tenyésztési engedély alapján termelt minden pisztrángra vonatkozik.

(94)

A jelenlegi felülvizsgálati időszakban a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő három vállalat közül kettő minden méretű pisztrángot ugyanazon létesítményekben és ugyanazon tenyésztési engedély alapján termelt, és így mindkét támogatási mérték szerint részesült támogatásban.

(95)

A felülvizsgálati időszak alatt a pisztrángtermelők a lehalászott pisztráng tömegétől függően a (bármely méretű) „pisztrángra” vagy a „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó támogatási mértéket igényelhették. A „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó magasabb támogatási mérték miatt a mintában szereplő, 1,25 kilogrammnál nagyobb tömegű pisztrángot lehalászó exportáló termelők a legtöbb esetben a „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó támogatási mértéket alkalmazták.

(96)

Ennek eredményeként 2019 és 2020 között megkétszereződött a „kilogrammon felüli pisztráng” támogatott termelése (kilogrammban) és az e program alapján a pisztrángtermelőknek kifizetett támogatás összege (TRY-ben), emellett egyértelmű elmozdulás történt a nagyobb méretű pisztráng lehalászása felé.

(97)

Figyelembe véve mind a (bármely méretű) „pisztrángra”, mind a „kilogrammon felüli pisztrángra” kifizetett támogatást, a Bizottság megállapította, hogy a török kormány által nyújtott támogatás ténylegesen 59 százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszakban:

2. táblázat

A mennyiség és a támogatási összegek változása 2017 és 2020 között

(98)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a program kiigazítása nem változtatta meg lényegesen az alapul szolgáló támogatást, és – ha történt egyáltalán változás – növelte annak szintjét. A jelek szerint ennek nincs sem pénzügyi, sem gazdasági indoka.

(99)

A pisztrángtermelőknek nyújtott közvetlen támogatási kifizetések az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében kiegyenlíthető támogatásnak, azaz a török kormány által a pisztrángtermelőknek juttatott közvetlen pénzátutalásnak minősülnek.

(100)

A közvetlen támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek és kiegyenlíthetők, mivel a támogatást nyújtó hatóság, valamint a működésére vonatkozó jogszabályok kifejezetten az akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásokra korlátozzák az e támogatásokhoz való hozzáférést. Az akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozások kifejezetten nevesítve vannak, a pisztráng pedig egyértelműen a támogatási program keretében támogatásra kijelölt fajok egyike.

(101)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő exportáló termelők mind a 0,75 TRY/kg-os („bármely méretű pisztráng”), mind pedig az 1,5 TRY/kg-os („kilogrammon felüli pisztráng”) áron gazdasági előnyhöz jutottak ebből a rendszerből.

(102)

Az eredeti vizsgálat során nem állapítottak meg külön támogatási mértéket a „kilogrammon felüli pisztráng” lehalászására, és így a kérdés nem merült fel. A Bizottság a későbbi felülvizsgálatok során, így a hatályvesztési felülvizsgálatkor sem tudta megállapítani az 1,25 kg-nál nagyobb tömegű pisztrángok lehalászása során szerzett gazdasági előnyt, mivel a mintában szereplő vállalatok nem halásztak le „kilogrammon felüli pisztrángot” (15).

(103)

A mostani vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő három exportáló termelő közül kettő ugyanazon tenyésztési engedély alapján mérettől függetlenül minden pisztrángot tenyésztett, és így mindkét támogatási mérték alapján gazdasági előnyhöz jutott.

(104)

A Bizottság megállapította, hogy az összes pisztrángot ugyanazon termelőlétesítményekben, szárazföldi tározókban és ketrecekben, tavakban vagy tengerben tenyésztik. Mind a kisebb, mind a nagyobb tömegű pisztrángot ugyanazokban a létesítményekben tenyésztik, ugyanazokban a tavakban válnak éretté, és ugyanazt a tápot kapják. Bármely 1,25 kg-nál kisebb tömegű pisztráng 1,25 kg-ot meghaladó tömegű pisztránggá növekedhet. Az egyetlen különbség az, hogy a nagyobb pisztrángot később halásszák le, hogy a megkívánt méretűre nőhessen.

(105)

Ezenfelül, amint azt az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet (45) preambulumbekezdése említi, „a 2017/38. sz. közlemény 4f. cikke alapján a haltermelők »a lehalászáskor« kapják meg a támogatást. Még ha Törökországnak szándékában állna is, hogy 2018-ban korlátozza az 1,25 kg feletti pisztrángok után járó támogatást, a rendelet jogilag nem zárja ki a más formában értékesített pisztrángok támogatását. A kapott információk szerint az ágazatban általános gyakorlat, hogy a lehalászott nagy méretű pisztrángok egy részét feldolgozzák, és mint érintett terméket – például filé formában – értékesítik”.

(106)

Ezért a nagyobb pisztrángok tenyésztése során szerzett gazdasági előny automatikusan kapcsolódik a kisebb pisztrángok tenyésztéséhez is. Függetlenül attól, hogy a pisztrángtermelés az egyik vagy a másik támogatási mérték alapján részesül-e gazdasági előnyben, a közvetlen támogatást a felülvizsgálat tárgyát képező termékre, azaz a pisztráng lehalászására nyújtják (ideértve az élő vagy nem élő és többféle formában feldolgozott pisztrángot). A pisztrángra nyújtott gazdasági előny akkor is fennáll, ha filé formájában értékesítik, amely esetében nem tesznek különbséget a lehalászott pisztráng mérete alapján.

(107)

Mindkét támogatási mérték a pisztrángtenyésztéstől függ. A tenyésztési engedélyhez kapcsolódó termelési kapacitás mérettől függetlenül miden pisztrángra utal, és a két támogatási mértékből származó gazdasági előnyt egy összegben fizetik ki a termelőnek, és azt a vállalat általános bevételi számláján könyvelik el.

(108)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy 2020-ban a pisztrángtermelőknek teljesített kifizetések összege a pisztrángtermeléssel, többek között a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításával összefüggésben kapott közvetlen támogatás teljes összegének felel meg.

(109)

A vállalatonkénti gazdasági előny a felülvizsgálati időszakban a (bármely méretű) „pisztráng” és a „kilogrammon felüli pisztráng” termelésére vonatkozó két támogatási mérték alapján kapott közvetlen támogatási összeg volt. A vállalatok tájékoztatást adtak a kapott támogatás összegéről, továbbá arról, hogy kitől és mely konkrét termelésre kapták a támogatást.

(110)

A pisztrángra nyújtott kilogrammonkénti támogatás összege (TRY-ban) a két támogatási mérték alapján minden méretű pisztráng termeléséhez kapott közvetlen támogatási összeg és a teljes lehalászott pisztrángmennyiség hányadosaként határozható meg.

(111)

Az eredeti vizsgálat (16) megállapította, hogy az e támogatásokból származó gazdasági előny továbbra is vonatkozott a mintában szereplő termelők által a törökországi független termelőktől feldolgozásra vásárolt pisztrángra, mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék mind a közvetlenül támogatott nyersanyagot, nevezetesen az élő pisztrángot, mind a feldolgozott termékeket, például a friss vagy fagyasztott egész pisztrángot, a filét és a füstölt pisztrángot is magában foglalja.

(112)

A Bizottság a vásárolt pisztrángra jutó gazdasági előny mértékét a török hatóságok által kihelyezett teljes támogatási összeg és a teljes törökországi pisztrángtermelés hányadosából kiindulva számította ki az eredeti vizsgálat során.

(113)

A Bizottság megjegyezte, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat (17) során megerősítést nyert az a megállapítás, hogy a mintában szereplő exportáló termelők a vásárolt pisztráng után gazdasági előnyhöz jutottak. A Bizottság a gazdasági előny mértékét a nyújtott teljes támogatási összeg és a teljes támogatott törökországi pisztrángtermelés hányadosából kiindulva számította ki.

(114)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapításai azonban a török kormány által szolgáltatott általános országos információkon alapultak, és nem vették figyelembe a mintában szereplő exportáló termelők sajátos helyzetét. Egy hatályvesztési felülvizsgálat során nincs szükség ilyen részletes ténymegállapításokra, mivel a hatályvesztési felülvizsgálatnak csak a támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét kell megállapítania, pontos kiegyenlítési hányadokat azonban nem.

(115)

Ebben az időközi felülvizsgálatban egyetlen érdekelt fél sem vitatta, hogy az exportáló termelők továbbra is részesülnek a támogatásban, amikor független termelőktől vásárolnak pisztrángot. A török kormány adatokat szolgáltatott a 0,75 TRY-os (bármely méretű „pisztráng”) és az 1,5 TRY-os (kilogrammon felüli pisztráng) támogatási mérték alapján az egyes pisztrángtermelőknek nyújtott 2020-as támogatás szintjéről. A Bizottság ezeket az adatokat összevetette a mintában szereplő három exportáló termelő beszerzési jegyzékeivel, és a következőket állapította meg:

(116)

A Bizottság számításai szerint a 2020. évi termelés esetében a pisztráng kilogrammonkénti támogatása a teljes termelést figyelembe véve 0,53 TRY/kg-ot, csak a támogatott termelést figyelembe véve pedig 1,02 TRY/kg-ot tett ki.

(117)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a török kormány, a mintában szereplő exportáló termelők, a Selina Balik és a Kilic Deniz egyaránt észrevételeket tettek a pisztrángtermelőknek nyújtott közvetlen támogatásra vonatkozó bizottsági megállapításokkal kapcsolatban.

(118)

Ezek a felek főként azt vitatták, hogy a támogatás kiszámításakor figyelembe vették a mintában szereplő gyártóknak és a Selina Baliknak a „kilogrammon felüli pisztráng” lehalászásáért fizetett juttatást, mivel azt a korábbi vizsgálatok során nem vették figyelembe a támogatás összegének kiszámításakor. Előadták továbbá, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” nem képezi a felülvizsgálat tárgyát képező termék részét, és nem szerepel az exportáló termelők számára összeállított kérdőívben sem.

(119)

Amint a fenti 4.1.3. szakaszban kifejtettük, a Bizottság megerősítette, hogy különösen az eredeti vizsgálat óta, és az előző hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka óta megváltoztak a pisztráng lehalászásáért járó juttatás kifizetésével kapcsolatos körülmények. Míg korábban a közvetlen támogatást a termelés kilogrammja alapján, a pisztráng méretével kapcsolatos megkülönböztetés nélkül ítélték oda, a török kormány fokozatosan a lehalászott pisztráng méretétől függő eltérő támogatási mértékeken alapuló kifizetési rendszerre tért át. Így a felülvizsgálati időszakban érvényesülő körülmények egyértelműen igazolták, hogy a törökországi pisztrángtermelők a felülvizsgálat tárgyát képező termék tenyésztése és lehalászása során egyaránt részesültek az e program alapján járó mindkét támogatási mérték alapján kifizetett támogatásból.

(120)

A Selina Balik érvelése szerint a Bizottság nem volt jogosult arra, hogy a jelenlegi felülvizsgálat termékkörét kiterjessze a „kilogrammon felüli pisztrángra” is.

(121)

A Bizottság megjegyzi, hogy a termékkör ugyanaz maradt, mint a korábbi vizsgálatokban, nevezetesen az élő vagy nem élő és többféle formában feldolgozott pisztráng előállítása. Az, hogy a támogatási mérték a lehalászott pisztráng konkrét méretétől függ-e, nem változtat a támogatás jellegén és működésén abban az értelemben, hogy a pisztráng termelését segíti elő, amelyet azután különböző formákban értékesítenek. Ezért a Bizottság a felvetést elutasította.

(122)

A felek vitatták továbbá a Bizottság azon megállapítását, amely szerint a „kilogrammon felüli pisztráng” további feldolgozása során filé állítható elő, amelyet azután felvett a felülvizsgálat tárgyát képező termékkörbe. Ezek a felek előadták, hogy az első időközi felülvizsgálat során nem tájékoztatták az érdekelt feleket az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet (45) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokról, amelyekre a Bizottság a végső tájékoztatásban hivatkozott, ezért azokkal kapcsolatban a felek nem tehettek észrevételeket. Megismételték, hogy a korábbi vizsgálatok egyikében sem számították ki a „kilogrammon felüli pisztráng” után nyújtott gazdasági előnyt.

(123)

A feleknek a jelenlegi felülvizsgálat során nyújtott végső tájékoztatást követően elegendő idejük volt arra, hogy észrevételeket tegyenek az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet (45) preambulumbekezdésével kapcsolatban. Ezért a Bizottság ezt az érvet elutasította.

(124)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az ebben az ügyben alkalmazott, egészhal-egyenértékben (a továbbiakban: WFE) kifejezett arányok megegyeznek az eredeti vizsgálatban használt arányokkal. Az említett arányok mindig egyértelműen lehetővé tették, hogy a „kilogrammon felüli pisztrángot” a felülvizsgálat tárgyát képező termékké dolgozzák fel, megállapítva, hogy egy halból két filé állítható elő:

(125)

Ezt a Selina Balik exportőr is egyértelműen megállapította, amely a végső tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben azt állította, hogy „tekintettel a [felülvizsgálat tárgyát képező] termék sajátos jellegére, a nagy méretű pisztráng a [felülvizsgálat tárgyát képező] termékkörbe tartozó filévé dolgozható fel.”

(126)

A körülmények megváltozása miatt el kell utasítani azt az állítást, hogy mivel a korábbi vizsgálatok során nem számították ki a „kilogrammon felüli pisztráng” után nyújtott gazdasági előnyt, ezért a jelenlegi felülvizsgálat során sem kell azt kiszámítani. A hatályvesztési felülvizsgálat során a mintában szereplő egyik exportőr sem részesült a lehalászott kilogrammonkénti 1,5 TRY összegű támogatási mértékből. E felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt viszont igen.

(127)

A mintában szereplő két exportáló termelő továbbá azzal érvelt, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem állítottak elő és nem értékesítettek „kilogrammon felüli pisztrángból” készült filét, és ezért arra kérték a Bizottságot, hogy ennek megfelelően vizsgálja felül a számukra nyújtott közvetlen támogatásra vonatkozó számításait, kizárva abból a „kilogrammon felüli pisztrángot”.

(128)

A Bizottság megjegyezte, hogy ezt az állítást nem támasztották alá bizonyítékokkal. Ezzel szemben a vizsgálat megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő említett két exportáló termelő mindkét támogatási mérték alapján részesült kifizetésben a pisztrángtermeléshez nyújtott közvetlen támogatási program keretében. Ezért mindenféle méretű pisztrángot lehalásztak. Tekintettel a (119) bekezdésben foglalt táblázatban szereplő egészhal-egyenérték arányokra, a „kilogrammon felüli pisztráng” olyan formákban is feldolgozható, mint a filé és a kibelezett hal. Ezért a Bizottság ezt az érvet elutasította.

(129)

A mintában szereplő exportáló termelők közül kettő azt is állította, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” nagy részét Oroszországba és Japánba exportálták, ezért a „kilogrammon felüli pisztráng” után kapott támogatást nem szabad kiegyenlíteni a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportértékesítése tekintetében.

(130)

A Bizottság elutasította ezt az érvet. Amint azt korábban kifejtettük, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a pisztráng lehalászásához a két támogatási mérték alapján nyújtott kifizetések az összes pisztrángra vonatkoznak, amelyet a későbbiekben értékesítettek. Az Oroszországba és Japánba exportált bármely méretű pisztrángra nyújtott kilogrammonkénti támogatás összege tehát megegyezik az Európai Unióba exportált bármely méretű pisztrángra nyújtott kilogrammonkénti támogatás összegével.

(131)

Végezetül a mintában szereplő exportáló termelők vitatták a Bizottság (96) preambulumbekezdésben foglalt megállapításait, miszerint a „kilogrammon felüli pisztráng” tenyésztésével összefüggésben kapott bármely gazdasági előny automatikusan kapcsolódik a kisebb pisztrángok tenyésztéséhez is, azzal érvelve, hogy

(132)

A Bizottság megjegyzi, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” előállítási folyamata hosszabb, ezért a támogatás a lehalászáskor 1,5 TRY/kg, nem pedig a szokásos 0,75 TRY/kg. A pisztrángtermelők azonban részesülnek a mindkét támogatási mérték alapján teljesített összes kifizetésből.

(133)

Úgy tűnik, hogy az az állítás, miszerint a „kilogrammon felüli pisztráng” és a kisebb pisztráng előállítása versenyben áll egymással, nem releváns a közvetlen támogatási programból származó gazdasági előnynek a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez való hozzárendelése szempontjából. A verseny mindössze arra ösztönözné a termelőket, hogy halastavaikat egy meghatározott méretű pisztráng lehalászására használják.

(134)

A termelők ugyanazon tenyésztési engedély alapján bármilyen méretű pisztrángot előállíthatnak, és mindkét támogatási mérték alapján egyetlen kifizetésben részesülnek.

(135)

A végső tájékoztatást és az újabb végső tájékoztatást követően a Selina Balik vállalattól kapott észrevételek alapján a Bizottság a távoli egyeztetés megállapításaival összhangban kijavította a vállalat össztermelési adataiban szereplő elírásokat.

(136)

A Selina Balik azonban kifogásolta, hogy a csoport két termelő vállalata közül az egyik esetében a Bizottság a kitöltött kérdőívben bejelentettől eltérő közvetlen támogatási összeget alkalmazott. Ezenkívül a Selina Balik arra kérte a Bizottságot, hogy a közvetlen támogatás összegéből vonja le az ügyletek után fizetett banki díjakat.

(137)

A Bizottság mindkét felvetést elutasította. Először is a Bizottság az e vizsgálat által érintett valamennyi termelő (beleértve a Selina Balikot is) esetében a török kormány által szolgáltatott, a kifizetett támogatási összegekre vonatkozó ellenőrzött adatokat használta fel. A Selina Balik nem szolgáltatott olyan információt vagy bizonyítékot, amely indokolná vagy megmagyarázná a kitöltött kérdőívben bejelentett összeg és a török kormány által megadott összeg közötti különbséget, ezért a Bizottság a török kormány által szolgáltatott adatokra támaszkodott. Ez utóbbiakat a Bizottság ellenőrizte, és azok minden más esetben megfeleltek a mintában szereplő vállalatok által jelentett adatoknak. A Bizottság ezért következetesen ezeket használta a közvetlen támogatási összeg kiszámításának alapjául. Másodszor, a Selina Balik nem bizonyította, hogy a felmerült banki költségeket közvetlenül a török kormánynak fizették ki a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság ezért úgy véli, hogy ezeket a díjakat harmadik feleknek (pl. bankoknak) fizették ki, így azok nem tartoznak az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján megengedett kiigazítás hatálya alá.

(138)

Az újabb végső tájékoztatást követően a török kormány megismételte, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” nem azonos a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel; valamint hogy annak előállítási folyamata eltér a kisebb pisztrángétól; továbbá hogy az más HR- és KN-kódok alá tartozik, mint a kisebb pisztráng. A Bizottság a (113) és azt követő preambulumbekezdésben szereplő indokokból ezeket a felvetéseket is elutasította.

(139)

A Bizottság mindenekelőtt úgy ítéli meg, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” lehalászásához nyújtott kifizetések a felülvizsgálat tárgyát képező termék fogalommeghatározásának hatálya alá tartoznak. A felülvizsgálat tárgyát képező termék az élő vagy nem élő és többféle formában – akár filéként – feldolgozott pisztráng. Ha a „kilogrammon felüli pisztrángra” nyújtott közvetlen támogatásból származó gazdasági előnyöket nem vennék figyelembe, az ebből eredő kiegyenlítő vámok nem vonatkoznának a felülvizsgálat tárgyát képező termék (feldolgozott pisztráng Unióba irányuló kivitele) egészére.

(140)

A végső tájékoztatást követően a török kormány, a mintában szereplő exportáló termelők és a Selina Balik vitatták a mintában szereplő exportáló termelők és a Selina Balik által kapott azon közvetett gazdasági előny kiszámítását, amelyhez a más törökországi pisztrángtermelőktől történő pisztrángfelvásárlás révén jutottak hozzá.

(141)

Ezek az érdekelt felek azt is előadták, hogy a felvásárolt pisztrángért kapott támogatás kiszámításának módszertana eltért a korábbi vizsgálatok során alkalmazott módszertantól, ugyanakkor nem állnak fenn olyan megváltozott körülmények, amelyek indokolnák a módszertan megváltoztatását. Azzal érveltek, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” után kapott támogatásokat ki kell zárni a jelenlegi felülvizsgálati időszakban kapott támogatás összegének kiszámításából.

(142)

A Selina Balik külön megjegyezte, hogy mindig is voltak olyan pisztrángtermelők, amelyek termelése nem érte el a termelési korlátot, de ezt a korábbi vizsgálatok során nem használták fel a felvásárolt pisztránghoz kapcsolódó gazdasági előny kiszámításához.

(143)

A korábbi vizsgálatok során a Bizottság úgy ítélte meg, hogy valamennyi törökországi termelő ugyanazt a kilogrammonkénti támogatási összeget kapta meg azon pisztráng után, amit később a mintában szereplő exportáló termelők vásároltak fel. A fenti 4.1.5. szakaszban kifejtésre került, hogy a körülmények megváltozása miért vezetett a Bizottság módszertanának megváltozásához.

(144)

Az érdekelt felek különösen azt jegyezték meg, hogy jóllehet a Bizottság fel tudta volna használni a török kormánytól kapott, a termelőkre vonatkozó egyedi adatokat, a Bizottság kiszámította a mintában szereplő három gyártóra vonatkozó átlagot, és ezt az egyetlen, török lírában kifejezett számadatot használta fel a mintában szereplő három termelő, valamint a Selina Balik által felvásárolt pisztránghoz kapcsolódó gazdasági előny kiszámításához.

(145)

Felkérték a Bizottságot, hogy ugyanazon adatkészlet alapján számítsa ki a négy vállalatcsoportra vonatkozó egyedi számadatokat ahelyett, hogy az összes vállalatcsoportra vonatkozó átlagos értéket alkalmazná. Mivel a rendelkezésére álltak a szükséges adatok, a Bizottság elfogadta ezt a felvetést.

(146)

Az érdekelt felek, köztük a Selina Balik azt is megjegyezték, hogy az, ahogyan a Bizottság háromfelé osztotta a négy vállalatcsoport felvásárlásait („nem található vagy támogatásban nem részesülő”, „nem éri el a korlátot”, „meghaladja a korlátot”), valamint az e felosztásból eredő számításokban a Bizottság kétszer vett figyelembe egyes olyan támogatási összegeket, amelyeket egész Törökországban nyújtottak a pisztrángtermelők számára.

(147)

A Bizottság elfogadta ezt a felvetést, és a végső tájékoztatást követően ennek megfelelően felülvizsgálta módszertanát.

(148)

A Bizottság elemzését a pisztrángtermelők jegyzékére alapozta, amelyet a török kormány bocsátott a rendelkezésére. E jegyzékből a Bizottság megállapította, hogy egy adott termelő támogatott termelése meghaladta vagy nem érte el a 350 tonnás termelési korlátot. Az említett jegyzék tartalmazza a teljes támogatott pisztrángtermelést és a 2020-ban nyújtott támogatást engedélyenkénti és engedélyes jogi személyenkénti bontásban.

(149)

A török kormány az össztermelést és az egész Törökországra vonatkozóan biztosított gazdasági előnyt 144 283 000 kilogrammban, illetve 76 316 948 török lírában adta meg.

(150)

Először is a Bizottság azonosította a „korlátot el nem érő” termelőket, azaz azokat a termelőket, amelyek 350 tonnánál kisebb mennyiségű termelés után kaptak támogatást, függetlenül a felülvizsgálati időszak alatt kiadott tenyésztési engedélyek számától. A Bizottság ezt követően 0,966 török líra kilogrammonkénti összegben állapította meg a támogatás mértékét a korlátot el nem érő termelők esetében úgy, hogy termelésüket teljes mértékben támogatottnak tekintette, és a kapott támogatás teljes összegét (37 441 048 török líra) elosztotta a támogatott pisztrángtermelés teljes mennyiségével (38 753 671 kilogramm).

(151)

Másodszor, a korlátot el nem érő támogatott termelés és a gazdasági előny összegét levonta a teljes országos szintű termelés és gazdasági előny összegéből, ami 105 529 329 kilogrammot és 38 875 901 TRY összegű támogatást eredményezett. Ebből következően az összes többi termelő – nevezetesen azok a termelők, amelyekről korábban megállapították, hogy a korlátot meghaladó mennyiséget termelnek vagy nem részesültek támogatásban – átlagosan kilogrammonként 0,368 TRY támogatást kapott.

(152)

A Bizottság ezt a két támogatási mértéket (kilogrammonként 0,966 TRY, illetve kilogrammonként 0,368 TRY) alkalmazta a mintában szereplő exportáló vállalatcsoportok egyes beszállítóira és a Selina Balikra, és ennek során a fenti besorolást és az egyes vállalatcsoportokra kiszámított átlagos támogatási mértéket használta.

(153)

Az újabb végső tájékoztatást követően a török kormány azt állította, hogy a kifizetett támogatásnak a „korlátot el nem érő” termelők és a többi termelő közötti felosztása helytelen volt, és újabb támogatásfelosztást nyújtott be, anélkül hogy bizonyítékot szolgáltatott volna arra vonatkozóan, hogy ez a felosztás honnan származik vagy milyen alapon került kiszámításra. Ezért a Bizottság a felvetést elutasította.

(154)

Az érdekelt felek azt állították, hogy a közvetett támogatással kapcsolatos tájékoztatás nem volt elegendő, és hogy a beszállítónként kapott támogatásokat közölni kell velük. Ezt a felvetést a Bizottság a török kormány által szolgáltatott információk bizalmas jellege miatt elutasította. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a módszertan fentiekben szereplő felülvizsgált leírása az együttműködő exportáló termelőknek nyújtott kiegészítő információkkal együtt elegendő tájékoztatást jelent a felek jogainak biztosításához.

(155)

Két exportáló termelő azt állította, hogy esetükben helytelen volt a felvásárolt pisztráng kilogrammjára vetített támogatás kiszámítása, mivel a felülvizsgálati időszak alatt valójában főként vagy teljes mértékben 1,2 kg alatti pisztrángot vásároltak. Felvetették, hogy a Bizottság vegye figyelembe, hogy beszállítóik ezért csak kilogrammonként 0,75 TRY összegű támogatást kaptak, és ennek megfelelően számítsa ki a felvásárolt pisztránggal kapcsolatos gazdasági előnyt.

(156)

A Bizottság ezt a felvetést elutasította, mivel a bizonyítékok egyértelműen arra utaltak, hogy a törökországi pisztrángtermelés támogatása a termelőknek mindkét támogatási mérték szerint kifizetett teljes összegeken alapul. Az exportáló termelők által vásárolt pisztráng méretétől függetlenül az adott termelőtől felvásárolt pisztrángon keresztül nyújtott kilogrammonkénti támogatás mértéke a beszállító termelő helyzetén, nem pedig az exportáló termelő által az adott termelőtől felvásárolt pisztráng méretén alapul. Az, hogy egyes exportáló termelők nem állítanak elő kilogrammon felüli pisztrángot, tehát nem jelenti azt, hogy beszállítói (a termelők) ne részesülnének támogatásban mindkét pisztrángméret alapján. A (160) preambulumbekezdésben részletesebben kifejtettek szerint e tekintetben a török kormánytól nem érkezett észrevétel vagy további bizonyíték.

(157)

A tájékoztatást követően néhány exportáló termelő vitatta a Bizottság által alkalmazott módszerant, és néhány beszállítójukra vonatkozó példákat hozott fel annak bizonyítására, hogy a Bizottság az alkalmazott módszertan alapján nem megfelelően sorolta be az érintett pisztrángtermelőt.

(158)

A Bizottság elutasította ezeket a felvetéseket, mivel a példákat nem tekintette kellően reprezentatívnak, ezért úgy vélte, hogy azok nem bizonyítják, hogy a Bizottság módszertana nem megfelelő.

(159)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy módszertana, amely a török kormány által szolgáltatott adatok matematikai összehasonlításán alapul, a legmegfelelőbb és legészszerűbb módja annak, hogy a pisztrángtermelőket a felvásárolt pisztráng támogatásának helyes meghatározásához szükséges két kategóriára bontsák.

(160)

A módszertant a termelők szintjén végzett összes számítással együtt a török kormány is megkapta, és a török kormány nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amely indokolná a Bizottság által alkalmazott módszertan kiigazítását.

(161)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy még ha elfogadná is ezeket a példákat, ellenőrzés vagy az érintett beszállító alátámasztó nyilatkozatai nélkül nem fogadhatja el az exportáló termelőknek a beszállítóik állapotára vonatkozó puszta kijelentéseit.

(162)

A Fishark továbbá azt állította, hogy a Bizottság helytelenül használta a teljes felvásárolt mennyiséget a közvetett támogatás kiszámításához, mivel nem vette figyelembe a független vevőknek visszaküldött, teljes felvásárolt mennyiségeket.

(163)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést, mivel a távoli egyeztetések során a vállalat tisztázta, hogy a „Visszatérített értékesítések” kategória alatt nyilvántartott ügyletek a tévesen kiszámított felvásárlási értékek számviteli korrekciójára vonatkoztak, tehát nem a felülvizsgálat tárgyát képező termék fizikai visszaküldésére utalnak. A Fishark a távoli egyeztetésekre vonatkozó jelentés kézhezvételét követően nem tett észrevételt ezzel a megállapítással kapcsolatban, és a végső tájékoztatást megelőzően nem nyújtott be további bizonyítékot, ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(164)

Az újabb végső tájékoztatást követően a Gumusdoga és a Fishark azt állította, hogy a Bizottságnak ismét be kellene vezetnie a „nem található vagy támogatásban nem részesülő” termelők kategóriáját, és az e termelőktől történő felvásárlásokhoz nem lenne szabad gazdasági előnyt rendelnie.

(165)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést azzal az indokkal, hogy minden korábbi vizsgálat megállapította, hogy valamennyi felvásárolt pisztráng után nyújtanak bizonyos mértékű támogatást, és hogy a legújabb módszertan ezt az általános megállapítást tükrözi.

(166)

A Selina Balik azt állította, hogy a közvetett támogatás kiszámításának módszere helytelen, mivel nem veszi figyelembe az egyes tenyésztési engedélyekben feltüntetett névleges kapacitást. A Bizottság mindenekelőtt figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a támogatható termelési volument nemcsak a 350 000 kilogrammos WFE-plafon korlátozza, hanem az egyes termelők vonatkozó tenyésztési engedélyében feltüntetett névleges kapacitás is.

(167)

A Bizottság az országos szinten bejelentett 244 000 tonna névleges kapacitás és a 144 000 tonna tényleges termelés közötti eltérés miatt alkalmazta a támogatott termelést alapul vevő módszertant. A Bizottság tehát úgy ítélte meg, hogy a támogatott termelés alapul vétele észszerűbb módszert biztosít az exportáló termelőkhöz rendelendő közvetett támogatási mértékek kiszámításához. A Bizottság a részletes megállapításokat – így a vállalatok besorolását is – eljuttatta a török kormányhoz, amely a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben nem tett megjegyzéseket sem azok pontosságára, sem pedig az alternatív módszerekre vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította az exportáló termelők által javasolt alternatív módszereket.

(168)

A fentiek alapján a számítások a következők voltak:

3. táblázat

A 2020-ban felvásárolt pisztrángra nyújtott vállalatonkénti gazdasági előny

4. táblázat

A pisztrángtermelés támogatása

(169)

A 2012/3305. sz. rendelet (18) és a 2012/1. sz. végrehajtási közlemény (19) képezi az akvakultúra-ágazati beruházások állami támogatásának (20) alapját, valamint ezekre épül a törökországi beruházásösztönzési program is. Ez utóbbi két ösztönzőrendszert foglal magában:

(170)

Azok a vállalatok, amelyek a regionális beruházásösztönzési rendszer keretében nem tudnak megfelelni a minimális beruházási összegre vonatkozó kritériumoknak, az általános beruházásösztönzési rendszert vehetik igénybe, amely a 2012/3305. sz. rendeletben meghatározott mind a hat régió számára elérhető. A hat régió gazdasági fejlettségi szintje alapján a támogatási intenzitás változhat.

(171)

Mind a rendelet, mind a közlemény jelenleg is érvényes, és a hat régió sem változott az eredeti vizsgálat óta.

(172)

A felülvizsgálati időszak alatt a Gumusdoga jövedelemadó-csökkentésben részesült.

(173)

A mintában szereplő mindhárom vállalat héa- és vámmentességben részesült a regionális beruházási ösztönzők keretében.

(174)

Amint azt az eredeti vizsgálat (21) és a hatályvesztési felülvizsgálat (22) megerősítette, a beruházások állami támogatása az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősül, ahol a támogatás adókedvezmény formáját ölti, azaz egyébként megfizetendő kormányzati bevételt elengednek vagy nem szednek be.

(175)

A támogatás egyedi és kiegyenlíthető, mivel a támogatás által nyújtott előny a tételesen felsorolt régiók egyikében működő vállalatokra korlátozódik. A támogatáshoz való hozzáférés emellett meghatározott ágazatokban működő egyes vállalkozások körére korlátozódik. Ezenfelül a bizonyos ágazatokra alkalmazandó korlátozások száma és jellege miatt, és mindenekelőtt a támogatáshoz való hozzáférést bizonyos vállalkozástípusokra szűkítő, vagy a bizonyos ágazatokat teljesen kizáró korlátozások miatt a támogatás nem felel meg az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az egyediség kizárására vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(176)

A 2012/3305. sz. rendelet 2/A. mellékletében az akvakultúra-ágazat nevesítve szerepel azon tevékenységek között, amelyek jogosultak az ilyen típusú adómentességekre. A rendelet 4. melléklete tételesen felsorolja azokat az ágazatokat, amelyek nem jogosultak semmilyen ösztönzési támogatásra e program keretében.

(177)

Az adómentességre nyújtott kiegyenlíthető támogatás összegének megállapításához a Bizottság kiszámította a felülvizsgálati időszak alatt a kedvezményezetteknek juttatott gazdasági előnyt a rendes adókulcs szerint fizetendő teljes adó és a csökkentett adókulcs alapján fizetendő adó teljes összegének különbségeként.

(178)

A héa- és vámmentességeket illetően, a Bizottság azonosította a felülvizsgálati időszak alatt megvásárolt eszközöket, valamint a héa- vagy vámmentesség összegét. A felülvizsgálati időszakban érvényes rövid távú kamatláb felhasználásával kiszámította a kéthónapos cashflow-juttatást.

(179)

A tájékoztatást követően Gumusdoga és a török kormány egyaránt kérte, hogy a Bizottság ne egyenlítse ki a héamentességeket.

(180)

A török kormány azt állította, hogy az amerikai vizsgálati hatóságok nem találták kiegyenlíthetőnek a törökországi beruházásösztönző tanúsítvány rendszerének héamentességét, és hivatkozott az Egyesült Államok „A Török Köztársaságól származó közönséges ötvözött alumíniumlemezekre vonatkozó szubvencióellenes vizsgálat” című határozatára (23).

(181)

A Bizottság megjegyzi, hogy e dokumentum 17. oldalán az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma megjegyzi, hogy bár megállapítása szerint ez a rendszer nem nyújt gazdasági előnyt, de folyamatban van a török kormány héarendszerének működésével kapcsolatos további tények összegyűjtése.

(182)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma egyetért a Bizottsággal abban, hogy a vámfizetés alóli mentesítések e rendszer keretében nyújtott gazdasági előnynek minősülnek.

(183)

A török kormány azzal érvelt, hogy bár a gyártók a beszállítóktól történő felvásárlásaik után megfizetik az előzetesen felszámított héát, a vevőiknek történő értékesítések után áthárított héát szednek be; ezért a végső adóteher a vevőket terheli, így a héamentességek nem kiegyenlíthetők.

(184)

Hasonlóképpen, a Gumusdoga vállalat azt állította, hogy a fizetendő héát beszámíthatja az általa visszaigényelhető héa összegébe, és ezért a rendszerben való részvétel egyetlen előnye az, hogy elkerüli az előzetes héafizetéseket, és így a héatartozásoknak a visszaigényelhető héába való beszámításával járó adminisztratív terhet. Ezért azt kérte, hogy a Bizottság az előző vizsgálatokhoz hasonlóan ne számítson ki gazdasági előnyt.

(185)

A Gumusdoga észrevételeivel ellentétben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezeket a héa- és vámmentességeket ki kell egyenlíteni.

(186)

A (148)–(150) preambulumbekezdésben ismertetett okokból a Bizottság a korábbi vizsgálatokkal összhangban megállapította, hogy a törökországi héamentességi rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében kiegyenlíthető támogatásnak minősül. Az a tény, hogy számviteli szempontból a fizetendő héát beszámítják a visszaigényelhető összegbe, nem szünteti meg a pénzforgalomból származó előnyt, amely abból ered, hogy az exportáló termelőknek nem kell előre kifizetniük a készpénzt, majd megvárniuk, hogy havi héabevallásaik feldolgozása alapján visszatérítést kapjanak az adóhatóságoktól, amint az a rendszerből nem részesülő vállalatok esetében történik.

(187)

Az újabb végső tájékoztatást követően a török kormány megismételte, hogy a törökországi héamentességi rendszer nem minősül kiegyenlíthető támogatásnak. A fenti preambulumbekezdésekben kifejtett okok miatt ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(188)

A Gumusdoga vállalatnak nyújtott héamentességek tekintetében a Bizottság két hónapnyi időkedvezményt számított ki. A végső tájékoztatást követően a vállalat felvilágosítást kért arról, hogy a Bizottság hogyan határozta meg a két hónapos időszakot, azt állítva, hogy csak egy hónapos időszak állt rendelkezésre a héafizetés beszámítására. Amint azt az ideiglenes rendelet (42) preambulumbekezdése leszögezte, „a vizsgálati időszakban szerzett előnyök arra a két hónapnyi időkedvezményre korlátozódtak, amíg az adóhatóságok visszatérítették a héá-t a vállalatok részére”. Az eredeti vizsgálat során nem tettek észrevételt ezzel a megállapítással kapcsolatban, és a Bizottság aktájában nem szerepel olyan bizonyíték, hogy a törökországi héarendszer azóta megváltozott volna.

(189)

A végső tájékoztatást követően a Gumusdoga azt állította, hogy a Bizottságnak az adókedvezményt az annak alapjául szolgáló beruházástámogatási tanúsítványokban említett különböző termékekhez kellene hozzárendelnie.

(190)

A Bizottság elutasított ezt az érvet, mivel a jövedelemadó-csökkentések a vállalat jövedelmének minősülnek, és ezért a csoport teljes forgalmához rendeli hozzá azokat.

(191)

A héa- és vámmentségre nyújtott kiegyenlíthető támogatás tekintetében a gazdasági előny a felülvizsgálati időszak során történő vásárlásokhoz biztosított cashflow-juttatásként került kiszámításra.

5. táblázat

Elmaradt költségvetési bevételek

(192)

A mezőgazdasági biztosításról szóló 5363. sz. törvény (24), valamint a Mezőgazdasági Biztosítási Alap fedezeti körébe tartozó kockázatokról, terményekről és régiókról, és a felülvizsgálati időszakra vonatkozó biztosításidíj-támogatás mértékéről szóló 2018/380. sz. rendelet (25) szerint az akvakultúra-termékek termelői csökkentett biztosítási díj fizetésére jogosultak, amely fedezi a halállományokban és a lehalászott pisztrángmennyiségben számos lehetséges betegség, természeti katasztrófa, baleset stb. miatt keletkezett veszteségeket. A török kormány a biztosítási díj 50 %-ának megfelelő támogatást nyújt.

(193)

Amint azt az eredeti vizsgálat (26) és a hatályvesztési felülvizsgálat (27) megerősítette, a támogatási program által biztosított gazdasági előny az akvakultúra-állomány életbiztosítási fedezete kapcsán felmerülő pénzügyi költségek csökkenésében nyilvánul meg.

(194)

Ez a támogatási program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásnak minősül, amely a pisztrángtermelőknek a török kormány által nyújtott közvetlen támogatás és „pénzügyi hozzájárulás” formáját ölti, mivel a támogatás kedvezményezettjei olyan kedvező biztosítási díjban részesülnek, amely lényegesen alacsonyabb a hasonló kockázatokra vonatkozóan piaci feltételek szerint kínált biztosítási díjaknál.

(195)

A támogatási program az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében gazdasági előnyt biztosít. Az előny mértéke a rendes üzleti feltételek szerint kínált biztosítási díjak és a támogatott biztosítási díj közötti különbséggel egyenlő.

(196)

A szóban forgó támogatás egyedi, mivel a támogatást nyújtó hatóság, és a támogatást nyújtó hatóság működését meghatározó szabályozás egyértelműen a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások körére korlátozza az alacsonyabb biztosítási díjakhoz hoz való hozzáférést, sőt kifejezetten az akvakultúra-ágazatban tevékenykedő termelők által viselt kockázatokra irányul.

(197)

A felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő Gumusdoga exportáló termelő közvetlen pénzátutalásokban részesült a török kormánytól, amelyeket bevételként könyvelt el a számláin.

(198)

A Bizottság tájékoztatást kért a 2020-ban e bevételi számlára érkező valamennyi tételről, és a vállalat megadta az egyes tételekre vonatkozó adatokat. A Bizottság a következő három tétel esetében állapította meg, hogy az exportőrökre korlátozódó közvetlen pénzátutalásról van szó:

(199)

Először is pénzátutalások érkeztek a vállalat „Aegean Exporters’ Association Support” elnevezésű számlára, ami a vállalat állítása szerint a légi szállítás tekintetében nyújtott támogatással függ össze. Ezt a 2020. május–július közötti időszak vonatkozásában „a légi fuvarozási költségek támogatásáról szóló, 2020. május 16-i 2552. sz. elnöki rendelet” (28) szabályozza.

(200)

Másodszor pénzátutalások érkeztek a vállalat „Ministry of Economy Export Incentives” („exportösztönző támogatás”) elnevezésű számlájára. A vállalat kijelentette, hogy „a 2014/8. sz. rendelet (29) célja, hogy támogassa a Törökországban ipari és/vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatokat a piacra jutási tanúsítványok megszerzésében és abban, hogy biztosítsák a globális ellátási láncban való részvételüket”.

(201)

Harmadszor pénzátutalások érkeztek a vállalat „Exhibition Support Income” elnevezésű számlájára. A vállalat kijelentette, hogy ezt a támogatást a Hivatalos Közlönyben 2017. április 7-én 30031. számon közzétett, „a külföldi vásárokon való részvétel támogatásáról szóló 2017/4. számú rendelet” szabályozza. E rendelet értelmében a külföldi kereskedelmi vásárokon történő, a Kereskedelmi Minisztérium által támogatásra jogosultnak minősített részvétel esetében az exportőrök visszatérítést igényelhetnek a Kereskedelmi Minisztérium Exportügyi Főigazgatóságától.

(202)

Az első vissza nem térítendő támogatást a Bizottság exportfüggőnek tekinti, mivel az az exporthoz kapcsolódó szállítási költségeket téríti vissza. Ezenkívül az exportőrnek exportkötelezettség-vállalást kell aláírnia, és vissza kell fizetnie a támogatást, ha az exportált árukat visszaküldik Törökországba. Emellett a támogatási program kifejezetten bizonyos ágazatokban, így az akvakultúra-ágazatban működő exportőrökre vonatkozik.

(203)

A második vissza nem térítendő támogatást a Bizottság ugyancsak exportfüggőnek tekinti, mivel az a külföldi piacokra való belépés érdekében az exportügyletekkel kapcsolatban felmerült költségeket, például a tanúsítási és minőség-ellenőrzési költségeket téríti meg.

(204)

A harmadik vissza nem térítendő támogatást a Bizottság szintén exportfüggőnek tekinti, mivel annak az a célja, hogy a külföldi kereskedelmi vásárokon való részvétel elősegítésével ösztönözze az exportforgalmat.

(205)

Ez a támogatási program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásnak minősül, amely a török kormány által a török exportőröknek nyújtott közvetlen támogatás formáját ölti. A támogatási program az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében gazdasági előnyt biztosít.

(206)

Ezek a vissza nem térítendő támogatások az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében az exportteljesítménytől függenek. Egy részük az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedi is, mivel az együttműködő exportáló termelő által benyújtott dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy bizonyos iparágakra, például az akvakultúra-ágazatra korlátozódnak. A Bizottság szerint ezért a szóban forgó vissza nem térítendő támogatások kiegyenlíthetők és egyediek.

(207)

A gazdasági előny a felülvizsgálati időszakban befolyt és könyvelt bevétel összege.

(208)

A tájékoztatást követően a Gumusdoga vitatta a Bizottság e három vissza nem térítendő támogatás kiegyenlíthetőségével kapcsolatos döntését.

(209)

Az „Aegean Exporters’ Association Support” elnevezésű számla (az első vissza nem térítendő támogatás) tekintetében a Gumusdoga azt állította, hogy a program nem kapcsolódik a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez, mivel a 0302, 0303 és 0304 HR-kód alá tartozó termékeknek az Európai Unióba irányuló exportja nem tartozik a támogatás hatálya alá.

(210)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel a támogatás kiterjedhet a jelenlegi vizsgálat termékkörébe tartozó egyéb HR-kódok, nevezetesen a 0301 és 0305 HR-kódok alá tartozó termékekre is. A vállalat továbbá nem szolgáltatott elegendő információt ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa, mely termékcsoportokra terjedt ki a felülvizsgálati időszak alatt kapott támogatás.

(211)

A Gumusdoga azt is állította, hogy ez az első vissza nem térítendő támogatás nem kapcsolódik az uniós piacra irányuló exportértékesítésekhez.

(212)

A Bizottság nem vitatja, hogy ez a program nem kizárólag a felülvizsgálat tárgyát képező termékre terjed ki, ezért a vállalat által kapott gazdasági előnyt átvitték a csoport teljes exportforgalmába, majd részben hozzárendelték a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez.

(213)

Az exportösztönző támogatás (a második vissza nem térítendő támogatás) tekintetében Gumusdoga azt állította, hogy a gazdasági előny kiszámításánál figyelembe vett nyolc kérelem közül csak egy vonatkozik a felülvizsgálat tárgyát képező termékre és a felülvizsgálati időszakra. Következésképpen arra kérte a Bizottságot, hogy ennek megfelelően vizsgálja felül a gazdasági előny kiszámítását, és hagyja figyelmen kívül azt a hét kérelmet, amelyek nem a felülvizsgálat tárgyát képező termékre és a felülvizsgálati időszakra vonatkoznak.

(214)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést, mivel a gazdasági előnyt a felülvizsgálati időszakban könyvelt bevételként vették figyelembe, és átvitték a csoport teljes exportforgalmába, majd részben hozzárendelték a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez.

(215)

A Gumusdoga arra is kérte a Bizottságot, hogy hagyja figyelmen kívül az „Exhibition Support Income” elnevezésű számláról eredő származó gazdasági előnyt (harmadik vissza nem térítendő támogatás), mivel ez a program nem ágazat- vagy vállalatspecifikus, és nem kapcsolódik a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez vagy a felülvizsgálati időszakhoz.

(216)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést, mivel a támogatás exportfüggő és a felülvizsgálati időszakban kapott gazdasági előnyt átvitték a csoport teljes exportforgalmába, majd részben hozzárendelték a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez.

6. táblázat

Közvetlen pénzátutalás

(217)

Az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a pisztrángtermelők kedvezményes hitelt kaptak, többek között:

(218)

A Bizottság megvizsgálta a mintában szereplő exportáló termelőknek 2020 folyamán nyújtott kedvezményes hiteleket, többek között a mezőgazdasági hiteleket, az exporthiteleket és más hitelprogramokat, köztük a török kormány által a Covid19-világjárványra válaszul 2020-ban kialakított hitelprogramokat.

(219)

Egyrészt a 2020/2015. sz. rendelet arról rendelkezik, hogy a mezőgazdasági hitelszövetkezetek és a Ziraat Bankası A.Ș. (a továbbiakban: Ziraat Bankasi) alacsony kamatú kölcsönöket és üzleti hiteleket nyújthatnak az akvakultúra-ágazat termelőinek. A pisztrángtermelők 10 % és 80 % közötti kedvezményben részesülhetnek az alkalmazandó kamatlábakból. A maximális hitelösszeg 10 000 000 TRY. A rendelet a 2020. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakot fedi le.

(220)

A mezőgazdasági hitelszövetkezetek olyan törökországi magánjogi szervezetek, amelyeket mezőgazdasági termelők (magánszemélyek vagy mezőgazdasági termeléssel foglalkozó jogi személyek) hoztak létre pénzügyi, üzleti igényeik támogatása céljából.

(221)

A Ziraat Bankası kizárólagos állami tulajdonban lévő bank, a Török Köztársaság mezőgazdasági bankja. Az eredeti vizsgálat időpontjában a Pénzügyminisztérium helyettes titkársága volt a tulajdonosa. 2018-tól azonban tőkéje átkerült a Török Vagyonalaphoz, és amint azt a hatályvesztési felülvizsgálat megállapította, továbbra is teljes mértékben a Török Vagyonalap tulajdonában áll (30).

(222)

A török vagyonalap-kezelő társaság alapításáról és egyes törvények módosításairól szóló 6741. sz. törvény 2. cikkével összhangban a Török Vagyonalap az elnökséghez tartozó intézmény (31).

(223)

A 2016/9429. sz. minisztertanácsi rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében a Vagyonalap igazgatótanácsának elnöke a köztársasági elnök. Az Igazgatótanács egyik tagját a köztársasági elnök nevezheti ki elnökhelyettesnek (32).

(224)

Amint azt az eredeti vizsgálat megállapította (33), a Ziraat Bankasi kedvezményes hiteleket nyújt az akvakultúra-ágazat számára a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági vállalkozások támogatása céljából. Ezzel összefüggésben a Minisztertanács évente meghatározza a program időtartamát, eljárási szabályait és elveit, a Kincstár pedig átutalja a kamat fennmaradó, a diszkontált kamatrátának megfelelő összegét a Ziraat Bankasi számára.

(225)

Az eredeti vizsgálat ezért megállapította, hogy a 2013/4271. sz. rendelet és az azt felváltó 2020/2015. sz. rendelet alapján a Ziraat Bankasi kormányzati hatáskört gyakorol.

(226)

Következésképpen a Ziraat Bankası A.Ș. továbbra is kormányzati hatáskörrel rendelkezik, és ezért Bizottság a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan továbbra is közjogi szervnek tekinti.

(227)

A felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő, együttműködő exportáló termelőknek alacsony kamatú hiteltartozásuk állt fenn a Ziraat Bankasi felé.

(228)

A tájékoztatást követően a Gumusdoga megjegyezte, hogy a Bizottságnak nem kellene a Ziraat Bankasi által nyújtott mezőgazdasági hiteleket kiegyenlíthetőnek tekintenie, mivel azok a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől eltérő termékek előállításával összefüggő biztosítási kötvény megvásárlásához kapcsolódtak.

(229)

A Bizottság elutasította ezt az érvet, mivel a hitelt a vállalatnak nyújtották, és nincs bizonyíték arra, hogy a törökországi vállalatok általában hasonló hitelekhez juthattak volna. Ezenkívül a hitel nem függött más termékek előállításától, csak egy adott mezőgazdasági üzem biztosítási kötvényének megvásárlásától.

(230)

Amint azt az eredeti vizsgálat (34) és a hatályvesztési felülvizsgálat (35) megállapította, a Türkiye İhracat Kredi Bankası A.Ș. (a továbbiakban: Eximbank) 1987. augusztus 21-én az exporthitelekről szóló 3332. sz. törvény (36) alapján hozott 87/11914. sz. rendelettel jött létre. A kizárólagos állami tulajdonban lévő bank a török kormány exportösztönző eszköze Törökország exportstratégiája keretében.

(231)

A török kormány azzal bízta meg az Eximbankot, hogy támogassa a külkereskedelmet és a külkereskedelmi tevékenységet folytató török szállítókat/befektetőket a török vállalkozások exportjának növelése és a nemzetközi versenyképességük erősítése érdekében.

(232)

A Bizottság továbbra is úgy tekinti, hogy az Eximbank kormányzati hatáskört gyakorol, következésképpen közjogi szervezet.

(233)

Az Eximbankon keresztül nyújtott exporthitelek jogalapját a 3332. sz. törvény (37) és az Eximbank létrehozásáról szóló 2013/4286. sz. határozat képezi.

(234)

Az Eximbank (közvetlenül vagy jutalékrendszerben közreműködő levelező bankokon keresztül) pénzügyi támogatást, például exportfüggő, szállítás előtti vagy utáni exporthiteleket és exportorientált beruházási hiteleket nyújt az exportőröknek azzal a céllal, hogy növelje a török exportőrök versenyképességét a külföldi piacokon.

(235)

Ezenkívül ún. „visszleszámítolt hitelek” formájában készpénzelőleget nyújt az exportőröknek az exportértékesítéshez kapcsolódó váltók és okmányok leszámítolása alapján (38). E hitelek jogalapja „az áru- és szolgáltatásexportot támogató visszleszámítolt hitelekre (visszleszámítolt hitelprogram) vonatkozó végrehajtási elvek és körlevél” (39) és a központi bankról szóló törvény 45. cikke.

(236)

Türkiye Központi Bankjának (a továbbiakban: TCMB) 2020. évi éves jelentése megállapította, hogy a hitelek visszleszámítolásának az volt a célja, „hogy az exportvállalatok kedvező költségek mellett férjenek hozzá a hitelekhez, és hogy megerősítsék a Török Köztársaság Központi Bankjának tartalékait” (40).

(237)

A visszleszámítolt hiteleket a Török Központi Bank finanszírozza, de azokat a TCMB levelező bankjaként eljáró török pénzügyi intézményeken (állami és magánbankokon) keresztül folyósítják. A kamatlábakat a TCMB határozza meg, a levelező bankok díjazása a pedig kedvezményezetteknek felszámított jutalékon keresztül történik.

(238)

A felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő együttműködő exportáló termelőknek alacsony kamatú exporthitel-tartozása állt fenn közvetlenül az Eximbankkal, vagy az annak levelező bankjaként eljáró más állami vagy magánbankokkal szemben. A vállalatok az Eximbank által, illetve más állami vagy magánbankokon keresztül a részükre nyújtott, visszleszámítolt hitelek révén is gazdasági előnyhöz jutottak.

(239)

A mintában szereplő egyes exportáló termelők 2020-ban felvett egyéb hitelekről számoltak be. A Bizottság három olyan programot azonosított, amelyeket a mintába felvett exportáló termelők igénybe vettek, és tájékoztatást kért a török kormánytól a következőkről:

(240)

A Can Suyu (Élet Víz) program általános hitelprogram, amely minden olyan vállalkozás előtt nyitva áll, amely kötelezettséget vállal arra, hogy 2020. február végéig folytatja működését és fenntartja (és nem csökkenti) a társadalombiztosítási intézménynél regisztrált munkavállalói számát. A program a török kormány által a Kredi Garanti Fonu és az abban részesedéssel rendelkező öt állami bank számára nyújtott üzletmenet-folytonossági hitel.

(241)

Az Isse Devam (Üzletmenet-folyamatosság) program egy másik általános hitelprogram, amely a Can Suyu (Élet Víz) programhoz hasonlóan a folyamatos üzleti tevékenységhez kapcsolódik. A program a török kormány által a Kredi Garanti Fonu és az abban részesedéssel rendelkező öt állami bank számára nyújtott üzletmenet-folytonossági hitel.

(242)

Az IVME Credit (Mozgás Hitel) program bizonyos gazdasági ágazatokra irányuló, speciálisabb program. A programot a Pénzügyminisztérium három állami bankkal, a Ziraat Bankasi, a Halkbank és a Vakifbank pénzintézettel együtt 2019. május 23-án jelentette be az IVME (Gyorsítás) finanszírozási csomag részeként (41). A Gyorsítás elnevezésű finanszírozási csomag pedig a török kormány hosszú távú gazdaságpolitikájának részét képezi, amelyet az új gazdasági programban („Yeni Ekonomi Programi”) fejtett ki.

(243)

A hivatalos bejelentés szerint a program célja „a nagymértékben importfüggő ágazatok, a külkereskedelmi hiány elleni küzdelem, a foglalkoztatáshoz való magas hozzáárulási arány és a magas export- vagy devizajövedelmek elősegítése”. A pénzügyminiszter a programot bejelentő beszédében a következőképpen fogalmazott: „a pénzügyi csomag termékorientált finanszírozási megközelítést alkalmaz. Nem csupán az ágazatonkénti értékelés révén, hanem olyan finanszírozási termékek által is, amelyek hozzájárulhatnak a külkereskedelmi hiány csökkentéséhez. Ily módon a cél az érintett termékek versenyképességének növelése a nemzetközi piacokon, és így a stratégiai termékekben rejlő exportpotenciál feltárása (42).”

(244)

A fő támogatandó tevékenységek a következők: „nyersanyagok és közbenső termékek előállítása, gépgyártás és mezőgazdaság”. A nyersanyagok és az importált áruk területén az alábbi 4 fő ágazat került meghatározásra: vegyi/egészségügyi (gyógyszerészeti) termékek, műanyag- és gumitermékek; mesterséges és szintetikus fonalak; valamint a papír- és kartonpapír ágazat (43).

(245)

A gépgyártás területén létrehozták az egyes NACE-kódok alá tartozó gépgyártók jegyzékét. A pénzügyi csomag magában foglalja a NACE-kódlistán szereplő olyan belföldi gépgyártóknak nyújtott hiteleket, amelyek új gyártási kapacitás kialakításába vagy kapacitásnövelésbe fektetnek be, valamint az ugyanazon gyártók által előállított új gépekbe befektető belföldi vevőknek nyújtott hiteleket. A csomag a következő ágazatokra irányul:

(246)

A mezőgazdaság magában foglalja az „állattenyésztést és takarmánynövény-termelést”, és a felülvizsgálati időszak során a mintában szereplő egyetlen exportáló termelőnek nyújtottak ilyen hiteleket az akvakultúra-ágazat tekintetében. A hitelfeltételek a kínált kamatláb tekintetében egyértelműen kedvezményesek.

(247)

A vállalatok 2020. februári foglalkoztatási szintje alapján biztosított két általános hitelprogram – a Can Suyu (Élet Víz) és az Ise Devam (Üzletmenet-folyamatosság) – esetében a Bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy ezek a hitelprogramok egyediek vagy kiegyenlíthetők lennének.

(248)

Az IVME hitelprogram esetében azonban a Bizottság arra utaló jeleket talált, hogy az meghatározott ágazatokra és tevékenységekre korlátozódik (lásd fent), és hogy a hitelcsomag a Ziraat Bank, a Halkbank és a Vakifbank pénzintézetekhez kötődik.

(249)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatok csak a Ziraat Bank és a Halkbank által nyújtott IVME hiteleket vették igénybe. A Bizottság ezért ebben a vizsgálatban nem vizsgálta a Vakifbank helyzetét.

(250)

A Bizottság a fenti 4.5.1. szakaszban megerősítette, hogy a Ziraat Bank közjogi szerv és kormányzati hatáskörrel rendelkezik.

(251)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Türkiye Halk Bankası A.Ş (a továbbiakban: Halkbank) kormányzati hatáskörrel rendelkező közjogi szerv. Ez az értékelés nyilvános információkra épül, valamint azokon információkon alapul, amelyeket maga a bank szolgáltatott a 2019. és 2020. évi éves jelentések másolatait tartalmazó kormányzati kérdőívre adott válasza keretében.

(252)

A Halkbankot a török kormány hozta létre 1933-ban. Mustafa Kemal Atatürk alábbi kijelentése nyitotta meg az utat a Halkbank létrehozása előtt: „rendkívül fontos egy olyan szervezet létrehozása, amely biztosítja a kisvállalkozók és a nagy iparvállalatok számára égetően szükséges, könnyen hozzáférhető és megfizethető árú hiteleket, és rendes körülmények között csökkenti a hitelköltségeket”.

(253)

A Halkbank a Török Vagyonalapon keresztül 77,9 %-ban a kormány tulajdonában áll (45). A Bizottság megállapította, hogy a Bank irányító testületének valamennyi tagja kormánytisztviselő, vagy más állami szerv tisztviselője (46).

(254)

A Bizottság például megállapította, hogy az igazgatótanács tagja Maksut Serim, aki 2020-ban a Török Köztársaság elnökének vezető tanácsadója, 2003 és 2016 között pedig a Török Köztársaság miniszterelnökének főtanácsadója volt.

(255)

A Bizottság azt is megállapította, hogy az igazgatótanács tagja Sezai Uçarmak, aki 2020-ban a Kereskedelmi Minisztérium miniszterhelyettesi tisztségét töltötte be.

(256)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a Halkbank alapszabálya egyértelműen a Bank konkrét célkitűzéseként említi, hogy a Török Köztársaság Minisztertanácsának bevonásával olcsó finanszírozást biztosítson a kkv-k, a kereskedők és a kisüzemek számára (4. cikk (4) bekezdés).

(257)

A 4. cikk (5) bekezdése foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a Bankon belül az állami részesedés 50 % alá csökken: „Amennyiben a Bank állami tulajdonban lévő részvényeinek százalékos aránya 50 % alá csökken, a Minisztertanács által meghatározott módszerekkel és elvekkel összhangban folytatni kell a Bank kereskedőknek, valamint kis- és közepes iparvállalatoknak biztosított hitelkeretek nyújtásával kapcsolatos tevékenységét.” (47).

(258)

A török kormány által létrehozott Bank prioritásként kezeli a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a kereskedők és a kisüzemek szükségleteit.

(259)

Amint maga a Halkbank állítja: „mivel a Halkbank számára mindig kiemelt fontosságú volt, hogy a legkedvezőbb feltételek mellett kínáljon hiteleket a célközönségének, a Bank méltán tett szert különös megbecsültségre a kereskedők, a kisüzemek és a kkv-k körében.” (48) A Halbank 2020. és 2021. évi éves jelentéseiben többször is utal arra, hogy a közpolitikát szolgáló bankként szerepet játszik a kormányzati prioritások megvalósításában.

(260)

A Halkbank éves jelentéseiben szereplő hivatalos küldetésnyilatkozat szerint a Bank szerepe az, hogy „a társadalmi felelősségvállalás tudatában támogassa Törökország fejlődését és gazdasági növekedését; és a nép bankjává váljon, amely jelentős hozzáadott értéket teremt valamennyi érdekelt fél számára.”

(261)

Ezt a küldetést a gyakorlatban az alábbiak szerint hajtják végre: „Erőforrásainkat a török gazdaság prioritásaira fordítottuk azon küldetésünk szerint, hogy »Elsődlegesen a népet szolgáljuk, és csak másodlagosan működünk bankként«, emellett arra törekedtünk, hogy az embereket, a társadalmat és a környezetet tiszteletben tartó szemléletmód jegyében végezzük üzleti tevékenységünket”.

(262)

Például a 2021. évi jelentés 52. oldalán az olvasható, hogy „a Bank 500 ezer kereskedő és kisüzem számára tette elérhetővé a Pénzügyminisztérium 12,1 milliárd TRY-s támogatott kamatozású hitelkeretét. Ezenfelül a Halbank egy elnöki rendeletnek megfelelően továbbra is hiteltörlesztési moratóriumot biztosított azoknak a kereskedőknek és kisüzemeknek, amelyek vállalkozásai veszteségeket szenvedtek el a világjárvány következtében.” (49).

(263)

Konkrétabban az IVME-hitelekkel kapcsolatban Osman Arslan vezérigazgató méltatta „a gazdaságirányítással kapcsolatos intézmények között a sikeres eredmények elérése érdekében létrejött harmóniát és szoros koordinációt”, hozzáfűzve, hogy „az Új Gazdasági Program céljainak elérése iránti eltökéltségünk jegyében az idei évben intenzíven növelni fogjuk ráfordításainkat, és nagy erőfeszítéseket teszünk majd annak érdekében, hogy az ügyfeleink igényeinek leginkább megfelelő megoldásokat kínáljuk. Az innovatív termékeink – például a Gyorsítás pénzügyi csomag, a foglalkoztatásorientált üzleti hitel, a gazdaság értékéhez kapcsolódó hitel, a lakáscélúhitel-kampány, a fogyasztásihitel-kampány, a TLREF-hez indexált hitel és a hazai gyártású gépjárművek vásárlásához nyújtott hitel – keretében történő hitelkihelyezéseink 2019-ben elérték a 30 milliárd TRY-t (50)”.

(264)

Az IVME-hitel feltételei tőketörlesztési moratóriumot, valamint az alacsony kockázatú belföldi állampapírokra (DIBS) vonatkozó, százalékban (1–3 %, a hitel futamideje alapján) meghatározott kedvezményes kamatlábat foglalnak magukban.

(265)

Az IVME-hitelek kamatlábát a kormány bankoknak szóló utasításai határozzák meg, és azt a bank tőkeköltség-szerkezetétől, a hitelfelvevő körülményeitől vagy hitelképességétől függetlenül határozzák meg. Ezért úgy kell tekinteni, hogy a bankok a kormány utasításait hajtják végre, és a kormány nevében járnak el.

(266)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy az IVME hitelprogram kiegyenlíthető.

(267)

Amint azt az eredeti vizsgálat (51) és a hatályvesztési felülvizsgálat (52) megerősítette, a kedvezményes finanszírozás az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül.

(268)

A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményes finanszírozási programok előnyöket biztosítanak a kedvezményezetteknek, mivel az ilyen finanszírozást a piacinál alacsonyabb kamatlábakkal nyújtják, vagyis olyan feltételek mellett, amelyek a hasonló futamidejű finanszírozás tekintetében nem tükrözik a piaci viszonyokat.

(269)

Ezek a kedvezményes finanszírozási programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a mezőgazdasági hitelek tekintetében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóságok vagy a támogatást nyújtó hatóságok működésének alapjául szolgáló jogszabályok kifejezetten bizonyos vállalkozásokra korlátozzák a hozzáférést.

(270)

Az exporthitelek az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel exportteljesítménytől függenek.

(271)

A tájékoztatást követően a török kormány és a Gumusdoga vitatta az exporthitelek esetében kiszámított, az exportteljesítménytől függő gazdasági előny kiegyenlítését, amennyiben a hitelt magánbank nyújtotta.

(272)

Ezt az érvet az előző hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben a (87) preambulumbekezdésben is megfogalmazták, és a Bizottság a (88) és (89) preambulumbekezdésben elutasította az említett felevetést (53).

(273)

A Bizottság gondosan elemezte a vállalat által benyújtott dokumentációt arra utaló bizonyítékot keresve, hogy ezeket a hiteleket magánbank nyújtotta az Eximbank vagy más állami szervek beavatkozása nélkül, mivel a vállalat ezeket a forrásokat a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportja céljából a TCMB által euróban nyújtott hitelek esetében közzétett kamatlábaknál jóval alacsonyabb kamatlábakon vette fel.

(274)

A vállalat által benyújtott dokumentáció nem tartalmazott az érintett banktól származó hitelmegállapodást, sem arra utaló bizonyítékot, hogy az érintett bank egy adott okból konkrét kamatlábat ajánlott volna fel a vállalatnak.

(275)

Tehát a Bizottság nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezeket a hiteleket piaci alapon nyújtották volna, és az érvet elutasította.

(276)

Ezenkívül a Gumusdoga vállalat azzal érvelt, hogy a Bizottság nem volt következetes az exporthitelekből származó gazdasági előny kiszámításához használt módszertanban, mivel néhány hitelt nem vett figyelembe a teljes gazdasági előny kiszámításakor.

(277)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést. A Bizottság kizárólag amiatt nem vette figyelembe a magánbankok által kibocsátott egyes exportfüggő hiteleket a teljes gazdasági előny kiszámításakor, mivel ezeket a hiteleket török lírában bocsátották ki.

(278)

A Gumusdoga azt állította, hogy kiváló hitelképessége miatt képes kedvező, alacsony kamatlábakon felvenni a magánbankok által kibocsátott exportfüggő hiteleit, ezért a Bizottságnak a számításaiban nem kellene figyelembe vennie az ilyen hitelekből származó gazdasági előnyt.

(279)

A Bizottság elutasította ezt az érvet, mivel a gazdasági előny kiszámításához használt referencia-kamatlábak megfelelnek az adott időszakban és egy adott pénznemben nyújtott valamennyi török hitel átlagos kamatlábának. Ez az átlag valamennyi típusú hitelképességet felölelte.

(280)

A Gumusdoga a hatályvesztési felülvizsgálat során is megfogalmazta azt az állítást, hogy egyes exportfüggő hitelek a vállalat saját specifikus helyzete miatt alacsony kamatozásúak, és a Bizottság a fentiekkel azonos okokból elutasította a felvetést. A Gumusdoga nem tudta bizonyítani, hogy hitelminősítése vagy egy bankkal folytatott tárgyalások alapján jutott volna alacsony kamatozású exportfüggő hitelhez.

(281)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy nincs kapcsolat a hitel kiegyenlíthetősége és a vállalat hitelképességének szintje között. A Bizottság a referencia-kamatlábakat csak a hitelekből származó gazdasági előny összegének meghatározására használta, nem pedig annak eldöntésére, hogy a hitel kiegyenlíthetőnek tekinthető-e vagy sem.

(282)

Ezért valamennyi kedvezményes finanszírozási program kiegyenlíthető támogatásnak minősül.

(283)

Az alaprendelet 6. cikkének b) pontjával összhangban a Bizottság a kedvezményes finanszírozásból származó előnyt a fizetett kamat és az összehasonlítható kereskedelmi hitelért fizetendő összeg különbségeként számította ki. Viszonyítási alapként a Bizottság ismét a török belföldi piacon nyújtott kereskedelmi hitelek kamatlábának súlyozott átlagát alkalmazta, amelyet a TCMB-től származó adatok alapján számított ki (54). Ez ugyanaz a referenciaérték, amelyet az eredeti vizsgálat és valamennyi korábbi felülvizsgálat során használt A Bizottság az exporthitelekkel kapcsolatos előnyt az exportértékesítésekhez, míg a mezőgazdasági hiteleket a teljes értékesítéshez rendelte.

(284)

A tájékoztatást követően a Gumusdoga megkérdőjelezte az exportfüggő hitelekhez kapcsolódó gazdasági előny hozzárendelésére használt módszertant. A tájékoztatásban a Bizottság a következőképpen végezte el a gazdasági előny hozzárendelését:

(285)

A tájékoztatást követően a Gumusdoga azt állította, hogy valójában a b) pont alá tartozó valamennyi hitelt a teljes exportforgalomhoz kellene hozzárendelni, mivel e hitelek mindegyike függött más termékek exportjától is. Ez a felvetés a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet (55) (92) preambulumbekezdésében szereplő, ugyanezen gyártó által megfogalmazott hasonló állításhoz kapcsolódik.

(286)

A hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság akkor tudta az egyes exportfüggő hitelekből származó gazdasági előnyt a teljes exportforgalomhoz hozzárendelni, ha ennek alátámasztására szolgáló bizonyíték állt rendelkezésre (56). Mivel e hitelek némelyikének futamideje a jelenlegi felülvizsgálat idején még nem járt le, a Bizottság hasonló következtetésre jutott.

(287)

A hatályvesztési felülvizsgálat során nem vizsgált hitelek esetében a Bizottság elemezte a Gumusdoga által a kitöltött kérdőívhez és az azt követő beadványokhoz csatoltan benyújtott dokumentumokat.

(288)

Amennyiben ez a dokumentáció azt igazolta, hogy a hitelt az összes termék exportjától függött, a gazdasági előnyt a csoport teljes exportforgalmához rendelte hozzá. Ellenkező esetben a gazdasági előnyt továbbra is a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportforgalmához rendelte. A Gumusdoga által a tájékoztatást követően benyújtott, nem ellenőrizhető dokumentumokat a Bizottság nem tudta figyelembe venni.

(289)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a mintában szereplő két exportáló termelő elírásokat talált a gazdasági előnyre vonatkozó számításban, és a Bizottság ezeket kijavította. A Bizottság biztosította továbbá, hogy a péntekenként közzétételre kerülő referencia-kamatláb a tárgyhetet követő héten kezdődő futamidejű hitelekre is alkalmazandó legyen, amint azt a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet (93) preambulumbekezdése is alkalmazta.

(290)

A mintában szereplő exportáló termelőkre vonatkozó, a kedvezményes hitelnyújtás tekintetében kiszámított támogatási mértékek az alábbiak:

7. táblázat

Finanszírozás

(291)

A Bizottság megállapította, hogy az alaprendelet rendelkezései értelmében a kiegyenlíthető támogatások teljes összege a következő volt:

8. táblázat

A megállapított teljes támogatás

(292)

A vizsgálat megállapította, hogy az eredeti vizsgálathoz képest jelentős változások történtek a török kormány által a pisztrángtermelőknek nyújtott közvetlen támogatások szerkezetében és végrehajtási feltételeiben. Amint azt a (2) és a (3) preambulumbekezdésben említett korábbi felülvizsgálatok is megállapították, a török kormány a 2016/8791. sz. rendelettel (57) jogszabályi módosítást vezetett be a 2016-ban nyújtandó mezőgazdasági támogatások tekintetében. A támogatásnyújtás feltételeit az akvakultúra támogatásáról szóló 2016/33. sz. közlemény (58) határozta meg részletesen.

(293)

Lényegében véve és az eredeti vizsgálattal szemben, ha egy pisztrángtermelő, azaz egyetlen személy vagy vállalkozás/vállalat több termelési engedéllyel („haltenyésztési egységgel”) rendelkezett egy adott, a minisztérium által kijelölt potenciális tengerterületre, egy adott víztározóra vagy egy adott régió víztározóira vonatkozóan, akkor ezek az engedélyek vagy haltenyésztési egységek a szóban forgó vállalat esetében egyetlen engedélynek, illetve egységnek minősültek, és a közvetlen támogatást ennek megfelelően kellett kifizetni.

(294)

Ezt a jogszabályi módosítást fenntartották a következő évek rendeleteiben, valamint az (57) preambulumbekezdésben említettek szerint a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a 3190. sz. rendeletben is. Ez arra enged következtetni, hogy a török kormány által nyújtott közvetlen támogatások szerkezetében és végrehajtásában bekövetkezett változás évek óta érvényben maradt, és semmi sem utal arra, hogy a török kormány további változtatásokat kíván végrehajtani.

(295)

Emellett a közvetlen támogatási rendszer 2019. évi módosítása (59) 350 ezer tonnára korlátozta a közvetlen támogatásokkal támogatható mennyiséget, azaz csökkentette a felső határt az eredeti vizsgálati időszakhoz képest. A 3190. sz. rendelet 2020-ban megtartotta ugyanezt a felső határt. Amint a fentiekben említettük, a vizsgálat nem találta jelét annak, hogy ez a gyakorlat ne folytatódna.

(296)

A vizsgálat az (57)–(72) preambulumbekezdésben foglaltak szerint azt is feltárta, hogy a török kormány a támogatási mértékeket kettéosztva egyre nagyobb mértékben támogatta a pisztrángtermelőket. A mindegyik méretű pisztrángot termelő vállalatok ugyanazon tenyésztési engedély alapján, mind a „pisztrángra”, mind a „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó támogatási mérték szerint gazdasági előnyben részesültek.

(297)

Tartós jellegűnek tekinthető, hogy a török kormány a valamennyi pisztráng egyetlen támogatási mérték szerinti támogatása felől elmozdult a minden pisztrángra, illetve a „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó kettős támogatási mérték alkalmazása felé. Az elmúlt években gyorsan erősödött ez a tendencia, és a török kormány nem jelezte, hogy ez nem folytatódna a jövőben. A „kilogrammon felüli pisztrángra” nyújtott támogatási mértékek alapján eszközölt kifizetések révén növekvő gazdasági előny részben ellensúlyozta a „pisztráng” után kapott gazdasági előny csökkenését. A pisztrángtermelők összességében véve továbbra is közvetlen támogatásban részesülnek a török kormánytól.

(298)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék EU-ba irányuló exportjának kilogrammjára vetített, török lírában számított teljes támogatási szintje nem csökkent ugyanolyan mértékben, mint a felülvizsgálati időszak alatt kiszámított kiegyenlítő vámok. Ez annak tudható be, hogy az eredeti vizsgálat óta a török líra gyengült az euróval szemben, továbbá hogy a vámot a török lírában kifejezett kilogrammonkénti támogatás és a török lírában kifejezett CIF-érték hányadosaként számítják ki.

(299)

A Bizottság azonban azt is megállapította, hogy a török líra euróval szembeni gyengülésével egyidejűleg Törökországban is magas volt az infláció. Tehát a török líra értéke az országon belül is csökkent, és a török lírában kifizetett, változatlan támogatási összegek reálértéke csökkent. A Bizottság ezért a körülmények tartós megváltozásának tekintette az eredeti vizsgálatban szereplő kiegyenlítő vám csökkentését.

(300)

2021. november 11-i beadványában a DAO megjegyezte, hogy a törökországi támogatási programok folyamatosan és rendszeresen változnak, ezért a támogatási összegek semmilyen változása sem tekinthető tartósnak. A Törökországból származó pisztrángexport továbbra is alákínál az uniós gazdasági ágazat árainak, és még mindig jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. Ezért a jelenlegi felülvizsgálatot meg kell szüntetni, és a hatályban lévő intézkedések szintjét változatlanul kell hagyni.

(301)

A DAO érvei nem vették figyelembe a közvetlen támogatási programok szerkezetében és végrehajtásában bekövetkezett, e vizsgálat során megállapított jelentős változásokat. A támogatási mértékek esetleges éves változásai nem befolyásolták azt a következtetést, hogy az eredeti vizsgálat körülményei lényegesen eltérőek voltak, és hogy a bekövetkezett változások tartósak. A Bizottság ezért ebben a tekintetben elutasította a DAO érveit.

(302)

A Bizottság tehát úgy ítélte meg, hogy a körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósak. A Bizottsághoz nem érkeztek erre vonatkozó észrevételek a tájékoztatást követően.

(303)

A Bizottság által levont következtetések alapján a Török Köztársaságból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára vonatkozó szubvencióellenes intézkedéseket a megváltozott körülmények figyelembevétele érdekében módosítani kell.

(304)

A szubvencióellenes intézkedéseket a felülvizsgálat tárgyát képező termék felülvizsgálati időszak alatti, az Európai Unióba irányuló exportja CIF-értékének százalékában számították ki.

(305)

Az újabb tájékoztatást követően a Gumusdoga arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a vizsgált vállalatcsoport teljes forgalmára vonatkozó számítást annak érdekében, hogy abba belefoglalja azon kapcsolt vállalatok forgalmát is, amelyek nem tartoznak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban álló öt vállalkozás közé, de a Gumusdoga csoport részét képezik.

(306)

A Bizottság elfogadta ezt a kérelmet, és kiegészítette a csoport teljes forgalmát az érintett vállalatok forgalmával.

(307)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a mintában szereplő három exportáló termelő azt állította, hogy a Bizottság helytelenül számította ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportértékesítésének CIF-értékét. Előadták, hogy a Bizottságnak a DAP-számlák értékét kellene ezen értékesítések CIF-értékének tekintenie, és azt állították, hogy a Bizottság a korábbi vizsgálatok során így járt el.

(308)

A Bizottság elutasította ezeket a kérelmeket. A Bizottság az Unióba irányuló értékesítések CIF-értékét használta (a fenti (297) preambulumbekezdésben foglaltak szerint) annak a százalékos aránynak a meghatározásához, amellyel a támogatás hatásának kiküszöbölése érdekében növelni kellene az importárat. Ehhez CIF-értékre van szükség, mivel az EU-ba történő behozatalkor ezt az értéket jelentik be a vámhatóságnak.

(309)

A Bizottság bevett gyakorlata szerint abban az esetben, ha ezt a CIF-értéket nem jelentették be, vagy ha a szállítás uniós határparitáson számított CIF-áron történik, a CIF-érték meghatározásának alapja a számlaérték. Ha a számla értéke tartalmazza a behozatal utáni költségeket (például a DAP- és DDP-alapon történő értékesítések esetében), a Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok felhasználásával megbecsüli ezen ügyletek CIF-értékét. A DDP-értékesítések és DAP-értékesítések egy része esetében a CIF-érték ismert volt, és külön szerepelt a kérdőívre adott válaszokban, ezért a Bizottság azt használta. Az összes felhasznált CIF-érték szerepelt a felek által benyújtott információkban, és a Bizottság a távoli egyeztetések során ellenőrizte azokat.

(310)

Tekintettel a vizsgálat során kialakított magas szintű együttműködésre, a Bizottság helyénvalónak találta, hogy az országos vámot a mintában szereplő exportáló termelőkre vonatkozó legmagasabb egyéni vámtétel szintjén állapítsa meg.

(311)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus kiegyenlítő vámtételek kizárólag a Törökországból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak.

(312)

Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi kiegyenlítő vámtételek nem alkalmazhatók.

(313)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi kiegyenlítő vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a Bizottság közzéteszi a névváltoztatást az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(314)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (60)109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(315)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1037 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,