AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2343 RENDELETE

(2022. november 23.)

az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) illetékességi területén alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglaltak szerint a közös halászati politika célja annak biztosítása, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból hosszú távon fenntartható módon történjen.

(2)

Az Unió a 98/392/EK tanácsi határozattal (4) jóváhagyta az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményét. Az Unió a 98/414/EK tanácsi határozattal (5) jóváhagyta az említett egyezményben foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodást, amely a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére és kezelésére vonatkozó alapelveket és szabályokat tartalmazza. Szélesebb körű nemzetközi kötelezettségei keretében az Unió részt vesz a halállományok védelme érdekében a nemzetközi vizeken tett erőfeszítésekben.

(3)	A 95/399/EK tanácsi határozat (6) értelmében az Unió az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (a továbbiakban: IOTC) létrehozásáról szóló megállapodás egyik szerződő fele.

(4)

Az IOTC éves állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el az IOTC szerződő és együttműködő nem szerződő feleire – köztük az Unióra – nézve kötelező erejű határozatok útján. Ez a rendelet végrehajtja az IOTC 2000 és 2021 között elfogadott határozatait, azon intézkedések kivételével, amelyek már az uniós jog részét képezik.

(5)

Az (EU) 1380/2013 rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében uniós jogszabályok kerültek elfogadásra egy olyan ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszer létrehozására irányulóan, amely a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem szabályait is magában foglalja. Ezen belül az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (7) a közös halászati politika valamennyi szabályának betartását biztosítandó globális és integrált szemléletű uniós ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszert hozott létre. Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (8) létrehozza a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszert. Az említett rendeletek már jelenleg is magukban foglalnak olyan rendelkezéseket, amelyek több, az IOTC-határozatokban megállapított intézkedésre is kiterjednek. Az említett rendelkezéseket ezért nem szükséges felvenni ebbe a rendeletbe.

(6)

Az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 4. cikkével összhangban az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak (a továbbiakban: EFCA) a Bizottság kérésére segítséget kell nyújtania az Unió és a tagállamok számára a harmadik országokkal, illetve azon nemzetközi regionális halászati szervezetekkel fenntartott kapcsolataik tekintetében, amelyeknek az Unió tagja. Amennyiben az az Unió kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, az EFCA-nak – a Bizottság kérésére – az (EU) 2019/473 rendelet 9. cikkével összhangban nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti programok alapján – amelyek az IOTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései keretében végrehajtott programokat is magukban foglalhatnak – össze kell hangolnia a tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeit. Az EFCA – az érintett tagállamokkal együttműködve – közös operatív ellenőrzési és felügyeleti programokat dolgozhat ki e célból közös alkalmazási tervek kialakításával. Ezért helyénvaló olyan rendelkezéseket elfogadni, amelyek értelmében – a Bizottság általi ez irányú kijelölés esetén – az EFCA kerül kijelölésre olyan szervként, amely a tagállamoktól megkapja, majd az IOTC titkárságának továbbítja az ellenőrzéssel és felügyelettel kapcsolatos információkat, mint például a tengeri ellenőrzési jelentéseket és a megfigyelői programra vonatkozó értesítéseket.

(7)

Figyelembe véve a halállományok helyzetét, valamint azt, hogy az IOTC hatálya alá tartozó területen hatékony ellenőrzési tevékenységeket és minden piaci szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, továbbá az 1380/2013/EU rendelet 28. és 29. cikke értelmében, a nemzetközi halászati szervezetekben folytatott uniós tevékenységeknek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken kell alapulniuk, hogy ezáltal biztosítani lehessen, hogy a halászati erőforrásokkal folytatott gazdálkodás az említett rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzésekkel összhangban történjen, és az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek is az uniós jog szerint alkalmazandókkal azonos elveken és előírásokon alapuljanak, ideértve a halászati tevékenységek ellenőrzésére vonatkozókat is, mindeközben pedig előmozdítva azt, hogy az uniós piaci szereplők a harmadik országbeli piaci szereplőkkel egyenlő versenyfeltételek mellett folytathassák tevékenységüket.

(8)

Az IOTC eljárási szabályzata az IOTC hivatalos nyelveként az angolt és a franciát határozza meg. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a piaci szereplők hatékonyan végezhessék az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeiket, valamint hogy az illetékes kikötői hatóságokkal folytatott kommunikáció ne ütközzön akadályokba, az átrakási nyilatkozatot az IOTC hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani.

(9)	Amikor a tagállamok és a Bizottság kutatásokat végeznek az IOTC hatálya alá tartozó területen élő bizonyos fajokra – mint például a fehérfoltú cápákra, a rókacápákra és a kékcápákra – vonatkozóan, az éghajlatváltozás által a fajok abundanciájára gyakorolt hatást is figyelembe kell venniük.

(10)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. május 23-án hivatalos észrevételeket tett. Az e rendelet keretében kezelt személyes adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), valamint az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban kell kezelni. E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az említett adatokat 10 évig szükséges tárolni. Amennyiben a szóban forgó személyes adatok jogsértés, vizsgálat, illetve bírósági vagy közigazgatási eljárások nyomon követéséhez szükségesek, lehetővé kell tenni ezen adatok 10 évnél hosszabb ideig, de legfeljebb 20 évig történő tárolását.

(11)

Az e rendeletben megállapított határozatokat módosító vagy kiegészítő jövőbeli IOTC-határozatoknak az uniós jogban való mihamarabbi végrehajtása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő módosító rendelkezések tekintetében: a nem összefonódó kialakítású és biológiailag lebomló halcsoportosulást előidéző eszközök (a továbbiakban: FAD-ok) alkalmazása; az IOTC-szabályok értelmében kijelölt kikötők; hajónkénti információ a tonhalra és kardhalra halászó aktív hajók jegyzékére vonatkozóan; a kisüzemi halászati tevékenységek megfigyelői lefedettségének és helyszíni mintavevői lefedettségének aránya; hajóbérleti feltételek; kikötői kirakodások ellenőrzéseinek aránya; jelentéstételi határidők; e rendelet 1–10. melléklete, amelyek kiterjednek a fogások bejelentésére vonatkozó IOTC-követelményekre, a madarakkal kapcsolatos enyhítő intézkedésekre, az adatgyűjtésre, a FAD-okra, a hajóbérletre vonatkozó követelményekre, az átrakási nyilatkozatra és a nagyszemű tonhalra vonatkozó statisztikai dokumentációs program bizonyos dokumentumaira; valamint hivatkozások az IOTC következőkhöz kapcsolódó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseire: a FAD-ok kialakítása és telepítése a belegabalyodás csökkentése érdekében; a FAD-ok bejelentése; a hajók jelölése és azonosítása; a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat bejelentésére szolgáló dokumentumok; a nagyszemű tonhalra vonatkozó statisztikai dokumentációs program dokumentumai; a kikötő szerinti állam belépésről történő értesítése; a kikötő szerinti tagállam általi minimális szabványos ellenőrzési eljárások; a jogsértések bejelentésére szolgáló formanyomtatványok; valamint a fogások és a halászati intézkedések bejelentésére szolgáló sablonok.Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (12) foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(12)

Tekintettel arra, hogy ez a rendelet új és átfogó szabályokról rendelkezik, az IOTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseire vonatkozó, az 1936/2001/EK (13), az 1984/2003/EK (14) és az 520/2007/EK (15) tanácsi rendeletben foglalt rendelkezéseket el kell hagyni. Ezért az említett rendeleteket ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (a továbbiakban: IOTC) által megállapított, az Unióra nézve kötelező erejű állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedéseket hajt végre az uniós jogban.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)	a területen tevékenységeket folytató uniós halászhajók;

b)	uniós halászhajók az IOTC szabályozása alá eső fajoknak a területen kívüli átrakása és kirakodása esetén; és

c)	olyan harmadik országbeli halászhajók, amelyek a tagállamok kikötőit használják, és amelyek az IOTC szabályozása alá eső fajokat vagy ilyen fajokból származó halászati termékeket szállítanak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„megállapodás”: az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodás;

2.	„terület”: az Indiai-óceánnak a megállapodás II. cikkében és A. mellékletében meghatározott részei;

„uniós halászhajó”: a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására felszerelt, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő bármilyen méretű hajó, beleértve a segédhajókat, a halfeldolgozó hajókat, az átrakásban részt vevő hajókat és a halászati termékek szállítására szolgáló felszereléssel rendelkező szállítóhajókat, a konténerhajók kivételével;

4.	„az IOTC szabályozása alá eső fajok”: a megállapodás B. mellékletében felsorolt tonhalfélék és tonhalszerű fajok, valamint cápák, továbbá az e fajokkal együtt kifogott egyéb fajok;

5.	„szerződő felek és együttműködő nem szerződő felek”: a megállapodás szerződő felei, illetve együttműködő nem szerződő felei;

6.	„állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés”: az IOTC által a megállapodás V. cikke (2) bekezdésének c) pontja és IX. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés;

„emberi fogyasztásra alkalmatlan”: azon hal, amely erszényes kerítőhálóban fennakadt vagy összezúzódott, vagy amelyet megcsonkított egy ragadozó, vagy amely a hálóban elpusztult és megromlott, mert az eszköz meghibásodása miatt nem volt lehetőség a háló és a kifogott mennyiség szabályszerű begyűjtésére, és a hal élve történő visszaengedésére irányuló erőfeszítések is meghiúsultak; nem tartozik ide azon hal, amely méret, értékesíthetőség vagy fajösszetétel szempontjából nemkívánatosnak minősül vagy azon hal, amely megromlik vagy beszennyeződik az uniós halászhajó személyzetének cselekedete vagy mulasztása következményeként;

8.	„halcsoportosulást előidéző eszköz” vagy „ FAD”: állandó, félig állandó vagy ideiglenes, bármilyen anyagú, ember által készített vagy természetes tárgy, szerkezet vagy eszköz, amelyet a céltonhalfajok odavonzása, majd azt követő kifogása céljából telepítenek és/vagy követnek nyomon;

9.	„sodródó FAD” vagy „DFAD”: olyan FAD, amely nincs rögzítve az óceánfenékhez;

10.	„lehorgonyzott FAD” vagy „AFAD”: olyan FAD, amely az óceánfenékhez van rögzítve;

11.	„adatgyűjtő bóják”: olyan sodródó vagy lehorgonyzott, vízen úszó eszközök, amelyeket kormányzati vagy elismert tudományos szervezetek vagy jogalanyok környezeti adatok elektronikus gyűjtése és mérése, nem pedig a halászati tevékenységek céljából használnak;

12.	„IOTC átrakási nyilatkozat”: a 7. mellékletében meghatározott dokumentum;

13.	„IMO hajóazonosító szám”: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO) felügyelete alá tartozó hajóhoz rendelt hétjegyű szám;

14.

„hajóbérlet”: olyan megállapodás vagy egyezség, amelynek révén egy adott szerződő fél lobogója alatt közlekedő halászhajó egy másik szerződő fél gazdasági szereplőjével meghatározott időtartamra, lobogóváltás nélkül szerződik; a „bérbeadó szerződő fél” a kiosztott kvótával vagy a halászati lehetőségekkel rendelkező szerződő fél, a „lobogó szerinti szerződő fél” pedig az a szerződő fél, amelynél a bérelt hajót nyilvántartásba vették;

15.	„szállítóhajó”: olyan segédhajó, amely részt vesz az IOTC szabályozása alá eső fajok átrakásában, és azokat átveszi más hajóktól;

16.

„a kikötő szerinti állam intézkedéseinek céljára létrehozott elektronikus alkalmazás” vagy „e-PSM-alkalmazás”: olyan webalapú alkalmazás, amelyet azzal a céllal terveztek és fejlesztettek ki, hogy a szerződő felek számára megkönnyítse a kikötő szerinti állam intézkedéseihez kapcsolódó IOTC-határozatok végrehajtását és segítse őket ebben;

17.	„jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat”: az 1005/2008/EK rendelet 2. cikkének 1–4. pontjában meghatározott halászati tevékenységek.

II. FEJEZET

ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁS ÉS -VÉDELEM

1. SZAKASZ

Trópusi tonhalfélék

4. cikk

Visszadobási tilalom

(1) Az uniós erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk és ki kell rakodniuk a trópusi tonhalfélék – a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) – összes kifogott mennyiségét, kivéve, ha a hajóparancsnok megállapítja, hogy:

a)	a halak emberi fogyasztásra alkalmatlanok; vagy

b)	nem áll rendelkezésre elegendő tárolási kapacitás a halászati út utolsó hálókihelyezése során kifogott trópusi tonhalfélék és nem célfajok elhelyezésére.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett halak csak akkor dobhatók vissza, ha a hajóparancsnok és a személyzet kísérletet tesz a trópusi tonhalfélék és a nem célfajok mielőbbi, élve történő visszaengedésére, szem előtt tartva mindeközben a hajószemélyzet biztonságát; és a visszadobás után nem kerül sor további halászatra a hajó fedélzetén lévő trópusi tonhalfélék és nem célfajok kirakodásáig vagy átrakásáig.

(3) Az uniós halászhajó parancsnokának a megfelelő halászati naplóban rögzítenie kell az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kivételeket, a visszadobott halak becsült tömegét és fajösszetételét, valamint az adott hálókihelyezésből megtartott halak becsült tömegét és fajösszetételét is beleértve.

(4) E cikk alkalmazásában a nem célfajok magukban foglalják a nem célzott tonhalfajokat, valamint a szivárványmakrélát (Elagatis bipinnulata), a nagy aranymakrahalat (Coryphaena hippurus), az íjhalféléket (Balistidae család), a vitorláskardoshal-féléket (Xyphiidae és Istiophoridae család), a wahoot (Acanthocybium solandri) és a barrakudaféléket (Sphyraenidae család).

5. cikk

Az adatgyűjtő bóják közelében folytatott halászat tilalma

(1) Uniós halászhajók nem halászhatnak szándékosan az adatgyűjtő bóják egy tengeri mérföldes körzetén belül, és nem kerülhetnek interakcióba a területen lévő adatgyűjtő bójákkal, különös tekintettel a következőkre:

a)	az adatgyűjtő bója bekerítése halászeszközzel;

b)	a hajónak vagy bármely halászeszköznek, illetve a hajó bármely részének vagy szakaszának az adatgyűjtő bójához vagy annak kikötőköteléhez való kikötése vagy rögzítése; vagy

c)	az adatgyűjtő bója horgonykötelének elvágása.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az uniós halászhajók folytathatják tevékenységüket az adatgyűjtő bóják egy tengeri mérföldes körzetén belül, feltéve, hogy az IOTC-nek bejelentett tagállami tudományos kutatási programok keretében folytatják tevékenységüket és nem kerülnek interakcióba az említett adatgyűjtő bójákkal.

(3) Az uniós halászhajók nem vihetnek fel adatgyűjtő bóját a fedélzetükre a területen, kivéve, ha az adott bójáért felelős tulajdonos erre kifejezetten engedélyt adott számukra vagy felkérte őket.

(4) A területen tevékenységet folytató uniós halászhajóknak vigyázniuk kell a kikötött adatgyűjtő bójákra a tengeren, és minden észszerű intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy elkerüljék azoknak a halászeszközökbe való belegabalyodását, illetve hogy elkerüljenek bármilyen közvetlen interakciót az említett adatgyűjtő bójákkal. Amennyiben egy uniós halászhajó eszközei összegabalyodnak egy adatgyűjtő bójával, az uniós halászhajónak el kell távolítania az összegabalyodott halászeszközt olyan módon, hogy az adatgyűjtő bója a lehető legkisebb mértékben károsodjon.

(5) Az uniós halászhajóknak jelentést kell tenniük a lobogójuk szerinti tagállam részére minden olyan adatgyűjtő bójáról, amelyen sérülés nyomait figyelték meg, vagy amelyet egyéb okok miatt működésképtelennek találtak, közölve a megfigyelés részleteit, a bója helyzetét, valamint a rajta látható bármilyen azonosító információt. A tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésével összhangban továbbítják a Bizottságnak ezeket a jelentéseket, valamint az általuk a területen telepített adatgyűjtő bóják elhelyezkedésére vonatkozó információkat.

2. SZAKASZ

Vitorláskardoshal-félék

6. cikk

Vitorláskardoshal-félék

(1) Az uniós halászhajók nem tarthatják a fedélzetükön, nem rakhatják át, illetve nem rakodhatják ki a sávos marlin (Tetrapturus audax), a fekete marlin (Istiompax indica), a kormos marlin (Makaira nigricans) és az amerikai vitorláskardoshal (Istiophorus platypterus) egyetlen olyan példányát sem, amelynek az alsó állkapocstól a farok tövéig mért hossza kevesebb, mint 60 cm. Amennyiben kifognak ilyen halakat, azokat haladéktalanul vissza kell engedniük a tengerbe, mégpedig olyan módon, amely a visszaengedést követően maximális túlélési esélyt biztosít a példányok számára anélkül, hogy veszélyeztetné a hajószemélyzet biztonságát.

(2) Azoknak az uniós halászhajóknak, amelyek sávos marlint, fekete marlint, kormos marlint vagy amerikai vitorláskardoshalat fognak ki, az 1. melléklettel összhangban rögzíteniük kell a vonatkozó fogási és erőkifejtési adatokat.

(3) A tagállamok adatgyűjtési programot hajtanak végre a sávos marlin, a fekete marlin, a kormos marlin és az amerikai vitorláskardoshal fogásaira vonatkozó pontos bejelentések biztosítása érdekében, összhangban az 51. cikk (1) bekezdésével.

(4) Nemzeti tudományos jelentéseikben a tagállamok az 51. cikk (6) bekezdésének megfelelően beszámolnak a sávos marlin, a fekete marlin, a kormos marlin és az amerikai vitorláskardoshal állományainak fenntartható kiaknázása és védelme érdekében a fogások nyomon követése és a halászati tevékenységek irányítása céljából hozott intézkedésekről.

3. SZAKASZ

Kékcápák

7. cikk

Kékcápák

(1) A kékcápa (Prionace glauca) uniós halászhajók által ejtett fogásait az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban rögzíteni kell a halászati naplóban.

(2) A tagállamok adatgyűjtési programokat hajtanak végre a kékcápára vonatkozó pontos fogási, erőkifejtési, méretre vonatkozó és visszadobási adatok bejelentése fejlesztésének biztosítása érdekében. A tagállamok az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban adatokat szolgáltatnak a kékcápákból ejtett fogásokról.

(3) Végrehajtási jelentésükben a tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésével összhangban információt közölnek a kékcápákból ejtett fogások nyomon követése érdekében hozott intézkedésekről.

(4) A tagállamok számára javasolt olyan tudományos kutatásokat végezni a kékcápával kapcsolatban, amelyek információkkal szolgálnának a legfontosabb biológiai, ökológiai és viselkedésbeli jellemzőkkel, az életszakaszokkal, a vándorlásokkal és a visszaengedés utáni túléléssel kapcsolatban, valamint amelyek iránymutatást nyújtanának a biztonságos visszaengedéshez, a halbölcsőhelyek azonosításához és a halászati gyakorlatok javításához. Ezeket az információkat bele kell foglalni a Bizottság részére az 51. cikk (6) bekezdésével összhangban elküldött jelentésekbe.

4. SZAKASZ

Halászat légi járművek, FAD-ok és mesterséges fények igénybevételével

8. cikk

A légi járművek halfogáshoz való igénybevételének tilalma

(1) Az uniós halászhajók – a segédhajókat és az ellátóhajókat is beleértve – nem vehetnek igénybe légi járműveket vagy pilóta nélküli légi járműveket halászati segédeszközként. A területen légi jármű vagy pilóta nélküli légi jármű segítségével végzett bármely halászati műveletet haladéktalanul be kell jelenteni a lobogó szerinti tagállamnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság által kijelölt szervnek. A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv erről késedelem nélkül tájékoztatja az IOTC titkárságát.

(2) Légi járművek és pilóta nélküli légi járművek felhasználhatók tudományos, megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti célokra.

9. cikk

Halcsoportosulást előidéző eszközök

(1) Az uniós halászhajóknak a 2. mellékletben meghatározott egyedi adatelemek felhasználásával külön-külön kell rögzíteniük a sodródó FAD-ok és a lehorgonyzott FAD-ok használatával végzett halászati tevékenységeket. Ezeket az információkat a tagállamok az 51. cikknek megfelelően továbbítják a Bizottságnak.

(2) A Bizottság részére az összes működő FAD-ról napi rendszerességgel a következő információkat kell küldeni: dátum, a műszerezett bója azonosítása, valamint a kijelölt hajó és a napi pozíció, amely információkat havi rendszerességgel össze kell foglalni, és legkorábban az érintett információk havi összefoglalását követő 60, de legkésőbb 90 nappal be kell nyújtani. A Bizottság ezeket az információkat elküldi az IOTC titkárságának.

(3) A tagállamok nemzeti kezelési tervet készítenek a sodródó FAD-oknak az erszényes kerítőhálós hajóik általi használatára vonatkozóan. Az említett kezelési terveknek:

a)	követniük kell legalább a 19/02. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés II. mellékletében foglalt iránymutatásokat;

b)	a nagyszemű tonhal, a sárgaúszójú tonhal és a nem célfajok FAD-okkal ejtett fogásainak felderítésére és lehetőség szerinti csökkentésére irányuló kezdeményezéseket és felméréseket kell tartalmazniuk; és

c)	iránymutatásokat kell tartalmazniuk a FAD-ok elveszítésének vagy hátrahagyásának lehetőség szerinti megakadályozására vonatkozóan.

(4) Legkésőbb 75 nappal az IOTC éves ülése előtt a tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésének megfelelően jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a FAD-okra vonatkozó kezelési tervek végrehajtása terén elért eredményekről, amelynek tartalmaznia kell az eredetileg benyújtott kezelési tervek felülvizsgálatát, valamint a 19/02. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés V. mellékletében foglalt elvek alkalmazásának a felülvizsgálatát. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb az IOTC éves ülése előtt 60 nappal továbbítja az IOTC titkárságának.

10. cikk

Nem összefonódó kialakítású és biológiailag lebomló FAD-ok

(1) Az uniós halászhajóknak nem összefonódó kialakítású és anyagú eszközöket kell használniuk a FAD-ok létrehozása során, és biztosítaniuk kell, hogy a FAD felületi szerkezetét ne fedjék be, vagy hogy azt kizárólag nem hálós anyaggal fedjék le. Felszín alatti elem használata esetén azt nem hálóból, hanem nem hálós anyagokból, például kötelekből vagy vászonlapokból kell előállítani.

(2) Az uniós halászhajóknak törekedniük kell arra, hogy minden körülmények között átálljanak a biológiailag lebomló FAD-ok használatára, kivéve a műszerezett bójákhoz használt anyagok esetében.

(3) A gazdasági szereplőknek törekedniük kell kísérleteket végezni biológiailag lebomló anyagok felhasználásával annak elősegítése érdekében, hogy a flottáik átálljanak arra, hogy kizárólag biológiailag lebomló anyagokat használjanak a sodródó FAD-ok létrehozásához.

11. cikk

Mesterséges fények halak odavonzására való használatának tilalma

(1) Az uniós halászhajók a felségvizeiken kívül nem használhatnak, telepíthetnek vagy üzemeltethetnek felszíni vagy víz alatti mesterséges fényeket tonhalfélék és tonhalszerű fajok csoportosulásának előidézése céljából.

(2) Tilos fények használata sodródó FAD-okon.

(3) Amennyiben az uniós halászhajók mesterséges fényekkel felszerelt sodródó FAD-okat észlelnek a területen, haladéktalanul el kell távolítaniuk és vissza kell vinniük őket a kikötőbe.

(4) Az uniós halászhajók nem folytathatnak halászati tevékenységeket a területen olyan hajó vagy sodródó FAD körül vagy közelében, amelyet mesterséges fénnyel szereltek fel tonhalfélék és tonhalszerű fajok odavonzása céljából.

(5) A navigációs fények, valamint a biztonságos munkafeltételek biztosításához szükséges fények nem tartoznak az (1) bekezdésben megállapított tilalom hatálya alá.

5. SZAKASZ

Átrakás a kikötőkben

12. cikk

Átrakás

Az IOTC szabályozása alá eső fajok tekintetében valamennyi átrakási műveletet az 1005/2008/EK rendelet 5. cikke szerint kijelölt kikötőkben, vagy pedig a szerződő felek által erre a célra kijelölt és közzétett kikötőkben kell végrehajtani, amelyekről értesítik az IOTC titkárságát.

13. cikk

Átrakási műveletek

(1) A kikötőben végzett átrakási műveletek kizárólag az alábbi eljárás szerint végezhetők:

az uniós halászhajó parancsnokának legalább 48 órával az átrakás előtt közölnie kell a kikötő szerinti állam hatóságaival a következő információkat:

—	a halászhajó neve és az IOTC halászhajó-nyilvántartása szerinti száma,

—	a szállítóhajó neve, valamint az átrakni szándékozott termék,

—	az átrakni szándékozott termék mennyisége tonnában,

—	az átrakás napja és helyszíne,

—	a tonhalfélék és tonhalszerű fajok, valamint a cápák fogásának helye szerinti fő halászterületek;

b)	az uniós halászhajó parancsnokának az 1224/2009/EK rendelet 22. cikkének megfelelően elektronikus úton rögzítenie és továbbítania kell az átrakási nyilatkozatot.

(2) Az érintett uniós halászhajók parancsnokának legkésőbb az átrakást követő 15 napon belül ki kell állítania az IOTC átrakási nyilatkozatot, majd az IOTC hivatalos nyelveinek egyikén továbbítania kell azt a lobogója szerinti tagállamnak a hajónak az IOTC halászhajó-nyilvántartása szerinti számával együtt. Az uniós szállítóhajók parancsnokának az átrakást követő 24 órán belül az IOTC hivatalos nyelveinek egyikén ki kell töltenie az IOTC átrakási nyilatkozatot és továbbítania kell azt a kikötő szerinti állam illetékes hatóságainak.

14. cikk

Az átrakott fogások uniós szállítóhajók általi kirakodása

(1) Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az előzetes értesítést legalább 48 órával a kikötőbe érkezés becsült időpontja előtt kell megküldeni.

(2) Azok a tagállamok, amelyekben az átrakott fogásokat kirakodják, meghozzák a szükséges intézkedéseket a kapott információk pontosságának ellenőrzésére, és együttműködnek a szállítóhajó lobogója szerinti tagállammal, azon kikötő szerinti állammal, amelynek területén az átrakásra sor került, valamint a fogást ejtő érintett halászhajók lobogója szerinti államokkal annak biztosítása érdekében, hogy a kirakodott mennyiségek megfeleljenek az egyes halászhajók vonatkozásában bejelentett fogásmennyiségnek. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a szállítóhajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

(3) A valamely harmadik országban kirakodó uniós szállítóhajó parancsnokának a kikötőbe való belépés előtt legalább 48 órával az (1) bekezdés szerinti előzetes értesítésen túlmenően előzetes értesítést kell küldenie azon harmadik ország nemzeti jogszabályaival összhangban, amelynek a kikötőjében a hajó ki kívánja rakodni az átrakott fogásokat. A hajóparancsnoknak továbbá az IOTC átrakási nyilatkozatot az IOTC hivatalos nyelveinek egyikén el kell küldenie az átrakott fogások tervezett kirakodásának helye szerinti állam illetékes hatóságainak, és nem rakodhat ki, amíg arra engedély nem kap.

(4) Amennyiben a kirakodásra valamely harmadik országban kerül sor, a szállítóhajó parancsnokának együtt kell működnie a kikötő szerinti állam hatóságaival.

(5) Az uniós halászhajók lobogója szerinti tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésével összhangban benyújtott jelentéseikben részletes információkat közölnek a hajóik által végzett átrakásokról.

III. FEJEZET

EGYES TENGERI FAJOK VÉDELME

1. SZAKASZ

Cápák és ráják

15. cikk

A cápákra vonatkozó általános állományvédelmi intézkedések

(1) Az uniós halászhajóknak minden észszerű lépést meg kell tenniük az IOTC azonosítási útmutatóinak és kezelési gyakorlatainak alkalmazása érdekében.

(2) Az uniós halászhajóknak a kékcápák kivételével lehetőség szerint haladéktalanul vissza kell engedniük a hajók fedélzetén lévő, élve kifogott, sértetlen és nem kívánt cápafajokat. Az ilyen fogásokat az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében foglaltaknak megfelelően, a visszaengedéskori állapot feltüntetésével (elpusztult vagy élő) rögzíteni kell a halászati naplóban.

(3) A tagállamok az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban minden cápafogásról adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak, feltüntetve a halászhajóik által fogott cápákra vonatkozóan minden rendelkezésre álló múltbeli adatot, a visszadobásokkal és a visszaengedésekkel kapcsolatos becsléseket, a visszadobott és visszaengedett halak állapotát (elpusztult vagy élő), valamint a méretgyakorisági adatokat.

16. cikk

Fehérfoltú cápák

(1) Az uniós halászhajók számára tilos a fehérfoltú cápák (Carcharhinus longimanus) egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni vagy értékesítésre felkínálni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve tudományos megfigyelők számára megengedett, hogy biológiai mintákat gyűjtsenek a területen kifogott, a háló behúzásakor már elpusztult fehérfoltú cápákból, feltéve, hogy a minták az IOTC Tudományos Bizottsága vagy az IOTC ökoszisztémákkal és járulékos fogásokkal foglalkozó munkacsoportja által jóváhagyott kutatási program részét képezik.

(3) A tagállamok és a Bizottság lehetőség szerint törekszenek arra, hogy kutatást végezzenek a területen kifogott fehérfoltú cápákkal kapcsolatban az esetleges halbölcsőhelyek azonosítása érdekében.

17. cikk

Rókacápák

(1) Az uniós halászhajók számára tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik fajának egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni vagy értékesítésre felkínálni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve tudományos megfigyelők számára megengedett, hogy biológiai mintákat gyűjtsenek a területen kifogott, a háló behúzásakor már elpusztult rókacápákból, feltéve, hogy a mintavétel az IOTC Tudományos Bizottsága vagy az IOTC ökoszisztémákkal és járulékos fogásokkal foglalkozó munkacsoportja által jóváhagyott kutatási program részét képezi.

(3) A rekreációs célú halászatot és sporthorgászatot folytató személyeknek minden rókacápát élve vissza kell engedniük. Azokat semmilyen körülmények között sem tarthatják a fedélzeten, nem rakhatják át, nem rakodhatják ki, nem tárolhatják, nem értékesíthetik és nem kínálhatják fel értékesítésre. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a rekreációs célú halászatot és sporthorgászatot folytató személyek, akik esetében fennáll annak a kockázata, hogy a halászat során rókacápákat fognak ki, rendelkezzenek az állatok élve történő visszaengedésére alkalmas eszközökkel.

(4) A tagállamok és a Bizottság törekszenek arra, hogy kutatást végezzenek a területen kifogott rókacápákkal kapcsolatban az esetleges halbölcsőhelyek azonosítása érdekében.

18. cikk

Ördögrájafélék

(1) Az uniós halászhajók számára tilos ördögrájafélék (a Mobula nemhez tartozó fajok) köré szándékosan bármilyen típusú halászeszközt kihelyezni, ha az adott egyedet a kihelyezés előtt észlelik.

(2) Az uniós halászhajók számára tilos az ördögrájafélék egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni vagy értékesítésre felkínálni.

(3) Az uniós halászhajóknak haladéktalanul, lehetőség szerint élve és sértetlenül vissza kell engedniük a nem szándékosan kifogott ördögrájaféléket, amint észlelik őket a hálóban, a horgon vagy a fedélzeten, úgy, hogy a lehető legkisebb sérülést okozzák a kifogott ráják egyedeinek. Az uniós halászhajóknak minden észszerű lépést meg kell tenniük az ördögrájafélékre vonatkozó kezelési eljárások alkalmazása érdekében, szem előtt tartva a személyzet biztonságát.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy uniós erszényes kerítőhálós hajó a műveletei végzése során nem szándékosan kifog és lefagyaszt valamilyen ördögrájafélét, köteles azt egészében átadni a felelős kormányzati hatóságoknak vagy más illetékes hatóságnak, vagy pedig a kirakodási ponton eltávolítani. Az említett módon átadott ördögrájafélék nem értékesíthetők és barterkereskedelemben keretében sem cserélhetők el, viszont belföldi emberi fogyasztásra eladományozhatók.

(5) Az uniós halászhajóknak megfelelő enyhítő, azonosítási, kezelési és visszaengedési technikákat kell alkalmazniuk, és fedélzetükön kell tartaniuk az ördögrájafélék visszaengedéséhez szükséges valamennyi felszerelést.

19. cikk

Cetcápák

(1) Az uniós halászhajók számára tilos a területen cetcápa (Rhincodon typus) köré szándékosan erszényes kerítőhálót kihelyezni, ha az adott egyedet a kihelyezés előtt észlelik.

(2) Amennyiben egy cetcápát nem szándékosan bekerítenek, vagy az belegabalyodik a halászeszközbe, az uniós halászhajónak:

meg kell tennie minden észszerű lépést annak biztonságos visszaengedése érdekében, az IOTC Tudományos Bizottságának a cetcápák biztonságos visszaengedésére és kezelésére vonatkozó legjobb gyakorlatok vonatkozásában rendelkezésre álló útmutatójával összhangban, a hajószemélyzet biztonságát is figyelembe véve;

jelentenie kell az esetet a hajó lobogója szerinti tagállamnak, az alábbi információk közlésével:

—	az egyedek száma,

—	a történtek rövid leírása, lehetőség szerint részletezve azt, hogy hogyan és miért történhetett meg az eset,

—	a bekerítés helye,

—	a biztonságos visszaengedés érdekében megtett lépések, és

—	a cetcápa visszaengedéskori állapotának értékelése, közölve azt is, ha a cetcápa még élt, amikor visszaengedték, de később elpusztult.

2. SZAKASZ

Egyéb fajok

20. cikk

Cetek

(1) Az uniós halászhajók számára tilos a területen cet köré szándékosan erszényes kerítőhálót kihelyezni, ha az egyedet a kihelyezés előtt észlelik.

(2) Amennyiben egy cetet nem szándékosan bekerítenek erszényes kerítőhálóval, vagy más típusú halászeszközökkel kifognak tonhalfélék és tonhalszerű fajok halászata során, az uniós halászhajónak:

jelentenie kell az esetet a hajó lobogója szerinti tagállamnak, az alábbi információk közlésével:

—	a faj (ha ismert),

—	az egyedek száma,

—	a történtek rövid leírása, lehetőség szerint részletezve azt, hogy hogyan és miért történhetett meg az eset,

—	a bekerítés helye,

—	a biztonságos visszaengedés érdekében megtett lépések, és

—	az állat visszaengedéskori állapotának értékelése, közölve azt is, ha a cet még élt, amikor visszaengedték, de később elpusztult.

(3) Az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt információkat a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban halászati naplók útján jelentik be, feltüntetve a visszaengedéskori állapotot (elpusztult vagy élő), illetve – amennyiben megfigyelő van a fedélzeten – megfigyelői programok útján, és a szóban forgó információkat az 51. cikk (1) és (5) bekezdésének megfelelően elküldik a Bizottságnak.

21. cikk

Tengeri teknősök

(1) Az uniós halászhajóknak a következő enyhítő intézkedéseket kell alkalmazniuk:

a horogsoros hajók kötelesek a fedélzetükön zsinórvágókat és horogszabadítókat tartani, amelyek megkönnyítik a kifogott vagy az eszközbe gabalyodott tengeri teknősök (a Cheloniidae és a Dermochelyidae családba tartozó fajok) megfelelő kezelését és mielőbbi visszaengedését, és meg kell tenniük minden észszerű lépést a biztonságos visszaengedés és kezelés érdekében, követve az IOTC kezelésre vonatkozó iránymutatásait;

az erszényes kerítőhálós hajóknak lehetőség szerint:

—	el kell kerülniük tengeri teknősök bekerítését, és ha bekerítenek egy tengeri teknőst vagy az belegabalyodik az eszközbe, akkor az IOTC kezelésre vonatkozó iránymutatásai szerint észszerű intézkedéseket kell hozniuk a teknős biztonságos visszaengedése érdekében,

—	vissza kell engedniük minden, FAD-okba vagy halászeszközökbe gabalyodott tengeri teknőst,

—

ha egy tengeri teknős belegabalyodik a hálóba, azonnal abba kell hagyniuk a háló összegöngyölítését, amint a teknős előbukkan a vízből; mielőtt a kezelő folytatja a háló összegöngyölítését, ki kell szabadítania a teknőst anélkül, hogy megsértené, és segítenie kell a felépülésben, mielőtt visszaengedi a vízbe, és

—	merítőhálókat kell tartaniuk a fedélzeten és – adott esetben – használniuk a tengeri teknősök kezeléséhez.

(2) Az uniós halászhajóknak lehetőség szerint minél előbb a fedélzetükre kell emelniük minden elfogott tengeri teknőst, amely eszméletlen vagy tehetetlen állapotban van, és segíteniük kell a felépülésüket – az újraélesztést is beleértve –, mielőtt biztonságban visszaengedik őket a vízbe.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az uniós halászhajók megfelelő enyhítő, azonosítási, kezelési és horogeltávolítási technikákat alkalmazzanak, és a fedélzetükön tartsanak minden olyan felszerelést, amelyre szükség lehet a tengeri teknősök visszaengedéséhez, valamint megtegyenek minden észszerű lépést az (1) bekezdés a) pontjában említett, az IOTC által kidolgozott kezelési iránymutatásokban rendelkezésre bocsátott, tengeri teknősök azonosító kártyáin szereplő kezelési iránymutatásokkal összhangban.

(4) A tagállamok jelentést tesznek az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (a továbbiakban: FAO) tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentésére irányuló iránymutatásainak végrehajtásáról.

(5) A tagállamok az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően elküldik a Bizottságnak a hajóik tengeri teknősökkel való interakcióira vonatkozó összes adatot. Az említett adatoknak tartalmazniuk kell a halászati napló általi vagy a megfigyelői lefedettség szintjét, valamint a halászati tevékenységeik során járulékosan kifogott tengeri teknősök teljes mortalitására vonatkozó becslést.

(6) Az uniós halászhajóknak az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően rögzíteniük kell a halászati naplókban minden, a halászati műveleteik során előforduló, tengeri teknősöket érintő eseményt, feltüntetve a tengeri teknősök visszaengedéskori állapotát (elpusztult vagy élő). Az ilyen eseményeket be kell jelenteniük a lobogójuk szerinti tagállamnak, adott esetben a fajra, a fogás helyére, a körülményekre, a fedélzeten hozott intézkedésekre és a visszaengedés helyére vonatkozó információkkal együtt. A tagállamok az említett információkat az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbítják a Bizottságnak.

22. cikk

Tengeri madarak

(1) Az uniós halászhajóknak enyhítő intézkedéseket kell alkalmazniuk a tengeri madarak járulékos befogásának visszaszorítása érdekében minden halászterületen, halászati idényben és halászati tevékenység során. A d. sz. 25°-tól délre eső területen minden horogsoros hajónak alkalmaznia kell a 4. mellékletben meghatározott három enyhítő intézkedés közül legalább kettőt, és meg kell felelnie az adott intézkedésekre vonatkozóan előírt minimális követelményeknek. A madárriasztó zsinórok kialakításának és telepítésének meg kell felelnie az 5. mellékletben meghatározott kiegészítő követelményeknek.

(2) Az uniós halászhajóknak fajok szerinti bontásban rögzíteniük kell a tengeri madarak járulékos befogására vonatkozó adatokat, különösen a 30. cikkben leírt regionális megfigyelői program keretében, és ezeket az adatokat az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban be kell nyújtaniuk a Bizottságnak. A megfigyelőknek lehetőség szerint le kell fényképezniük az uniós halászhajók által befogott tengeri madarakat, és a fényképeket az azonosítás megerősítése érdekében továbbítaniuk kell nemzeti tengerimadár-szakértőknek vagy az IOTC titkárságának.

(3) A tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatják a Bizottságot vagy egy általa kijelölt szervet a 30. cikk szerinti regionális megfigyelői program megvalósításának módjáról.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Általános feltételek

23. cikk

Az uniós halászhajók fedélzetén tartandó dokumentumok

(1) Az uniós halászhajóknak halászati naplót kell vezetniük e rendelettel összhangban. A halászati naplókban szereplő eredeti bejegyzéseket legalább 12 hónapig a halászhajó fedélzetén kell tartani.

(2) Az uniós halászhajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk a lobogó szerinti tagállam illetékes hatósága által kiadott érvényes dokumentumokat, ideértve a következőket:

a)	halászati jogosítvány, felhatalmazás vagy engedély, valamint a jogosítványban, felhatalmazásban vagy engedélyben foglalt feltételek;

b)	a hajó neve;

c)	a kikötő, ahol a hajót lajstromozták, és a lajstromszám(ok);

d)	nemzetközi rádióhívójel;

e)	a tulajdonos(ok) és – adott esetben – a hajóbérlő neve és címe;

f)	teljes hosszúság; és

g)	motorteljesítmény, adott esetben kW-ban/lóerőben megadva.

(3) A tagállamok rendszeresen és legalább évente ellenőrzik a halászhajók fedélzetén tartandó dokumentumok érvényességét.

(4) A tagállamok gondoskodnak a fedélzeten tartandó valamennyi dokumentum és azok bármely további módosításai illetékes hatóság általi kiadásáról és hitelesítéséről, valamint a halászhajók olyan módon történő megjelöléséről, hogy azok könnyen azonosíthatók legyenek olyan általánosan elfogadott nemzetközi előírásokkal összhangban, mint például a FAO halászhajók megjelölésére és azonosítására vonatkozó alapvető előírásai.

2. SZAKASZ

Hajók nyilvántartása

24. cikk

Engedéllyel rendelkező halászhajók nyilvántartása

(1) A következő uniós halászhajókat be kell jegyezni a halászhajók IOTC-nyilvántartásába:

a)	a legalább 24 méter teljes hosszúságú hajók;

b)	a 24 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók, ha azok valamely tagállam kizárólagos gazdasági övezetén kívül folytatnak halászatot.

(2) Az (1) bekezdésben említett IOTC-nyilvántartásban nem szereplő uniós halászhajók számára nem engedélyezett az IOTC szabályozása alá eső fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása vagy kirakodása, vagy bármilyen halászati tevékenység támogatása vagy sodródó FAD-ok kihelyezése a területen.

E bekezdés nem alkalmazandó azokra a 24 méter teljes hosszúságot el nem érő hajókra, amelyek valamely tagállam kizárólagos gazdasági övezetében folytatnak tevékenységet.

(3) A tagállamok benyújtják a Bizottságnak azoknak az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő hajóknak a jegyzékét, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy a területen tevékenységet folytassanak. E jegyzéknek az egyes hajókra vonatkozóan tartalmaznia kell a következő információkat:

a)	a hajó(k) neve és lajstromszáma;

b)	IMO hajóazonosító szám;

c)	korábbi név (nevek) (ha volt ilyen), vagy annak feltüntetése, hogy nem áll rendelkezésre ilyen adat;

d)	korábbi zászló(k) (ha volt ilyen), vagy annak feltüntetése, hogy nem áll rendelkezésre ilyen adat;

e)	más nyilvántartásokból való korábbi törlésre vonatkozó részletek (ha volt ilyen), vagy annak feltüntetése, hogy nem áll rendelkezésre ilyen adat;

f)	nemzetközi rádióhívójel(ek) (ha van ilyen), vagy annak feltüntetése, hogy nem áll rendelkezésre ilyen adat;

g)	lajstromozás szerinti kikötő;

h)	a hajó(k) típusa, teljes hosszúsága (m) és bruttó tonnatartalma (BT);

i)	a halraktár(ak) teljes térfogata köbméterben;

j)	a tulajdonos(ok) és üzemeltető(k) neve és címe;

k)	a tényleges tulajdonos(ok) neve és címe, ha ismert és nem egyezik meg a hajótulajdonossal/-üzemeltetővel, vagy annak feltüntetése, hogy nem áll rendelkezésre ilyen adat;

l)	a hajót üzemeltető vállalat (ha van ilyen) neve, címe és nyilvántartási száma;

m)	használt felszerelés;

n)	a halászatra és/vagy átrakásra engedélyezett időszak(ok);

színes fényképek a hajóról, amelyeken a következők láthatók:

—	a hajó jobb és bal oldala, mindkét esetben a teljes szerkezet ábrázolásával,

—	a hajóorr;

p)	legalább egy színes fénykép, amelyen tisztán látható az a) pontban meghatározott külső jelzések legalább egyike.

(4) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az IOTC-nyilvántartás bármely kiegészítéséről, módosításáról, illetve az abból történő törlésről. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az IOTC titkárságának.

(5) A Bizottság minden évben szükség esetén naprakész információkat nyújt az IOTC titkárságának az (1) bekezdésben említett IOTC-nyilvántartásba bejegyzett uniós halászhajókról.

25. cikk

Adatközlés

A tagállamok által az e rendelet 24. cikkével összhangban a Bizottság részére továbbítandó adatokat elektronikus formában kell benyújtani, az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 39. cikkében foglaltak szerint.

26. cikk

Halászhajók engedélyezése

(1) A tagállamok az (EU) 2017/2403 rendelet 21. cikkének megfelelően engedélyt állítanak ki a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóknak az IOTC szabályozása alá eső fajok halászatára vonatkozóan.

(2) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a nemzeti joghatóságukon kívül eső vizeken folytatott halászatra vonatkozó hivatalos engedély naprakésszé tett sablonját, és szükség esetén frissítik a sablonban szereplő információkat. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az IOTC titkárságának. A sablonnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)	az illetékes hatóság megnevezése;

b)	az illetékes hatóság személyzetének neve és kapcsolattartási adatai;

c)	az illetékes hatóság személyzetének aláírása; és

d)	az illetékes hatóság hivatalos bélyegzője.

(3) A (2) bekezdésben említett sablon kizárólag megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti célokra használható. A sablon és a hajó fedélzetén található engedély közötti bármely eltérés nem minősül jogsértésnek, azonban az eltérésnek arra kell sarkallnia az ellenőrzést végző államot, hogy a kérdést tisztázza a szóban forgó hajó lobogója szerinti állam azonosított illetékes hatóságával.

27. cikk

A halászati engedélyeket kiadó tagállamok kötelezettségei

(1) A tagállamok:

a)	csak akkor engedélyezik hajóik számára, hogy tevékenységet folytassanak a területen, ha azok képesek teljesíteni az IOTC-megállapodásban, ebben a rendeletben és az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekben meghatározott követelményeket és kötelezettségeket;

b)	megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy halászhajóik megfeleljenek e rendeletnek és az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek;

c)	megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy kisegítő halászhajóik rendelkezzenek a fedélzetükön a lajstromozást igazoló érvényes bizonyítványokkal és érvényes halászati vagy átrakási engedélyekkel;

meggyőződnek arról, hogy engedéllyel rendelkező halászhajóik korábban nem folytattak jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot, illetve amennyiben egy adott hajó esetében előfordult ilyen, akkor megbizonyosodnak arról, hogy az új tulajdonos elégséges bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy:

—	az előző tulajdonosok és üzemeltetők már nem rendelkeznek jogi, tényleges tulajdonosi vagy pénzügyi érdekeltséggel az adott hajó tekintetében, és nem gyakorolnak felette ellenőrzést,

—	a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő felek hivatalosan rendezték az ügyet, és szankciók alkalmazására került sor, és

—	az összes vonatkozó tényre figyelemmel kisegítő halászhajóik nem vesznek részt jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban, és nem is hozhatók azzal összefüggésbe;

a nemzeti jogszabályaikban biztosított lehetőségek szerinti mértékben meggyőződnek arról, hogy kisegítő halászhajóik tulajdonosai és üzemeltetői nem vesznek részt a 24. cikk (1) bekezdésben említett IOTC-nyilvántartásban nem szereplő hajók által folytatott tonhalhalászati tevékenységekben, és nem is hozhatók ilyenekkel összefüggésbe; és

meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzeti jogszabályaikban biztosított lehetőségek szerinti mértékben megbizonyosodjanak arról, hogy a 24. cikk (1) bekezdésében említett IOTC-nyilvántartásban szereplő kisegítő halászhajók tulajdonosai a lobogó szerinti tagállam állampolgárai vagy ott bejegyzett jogi személyek, és így szükség esetén bármilyen ellenőrzési vagy büntető intézkedésre sor kerülhet velük szemben.

(2) A tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésével összhangban jelentést tesznek a Bizottságnak vagy egy általa kijelölt szervnek az e cikk (1) bekezdése alapján végrehajtott fellépések és intézkedések felülvizsgálatának eredményeiről.

(3) Azok a tagállamok, amelyek engedéllyel rendelkező halászhajóik számára jogosítványokat állítanak ki, e rendelet 51. cikkének megfelelően évente jelentést tesznek a Bizottságnak vagy egy általa kijelölt szervnek a 05/07. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. melléklete értelmében meghozott intézkedésekről az említett intézkedés II. mellékletében foglalt formanyomtatvány használatával.

28. cikk

Az IOTC hajónyilvántartásába nem bejegyzett hajókkal szembeni intézkedések

(1) A 24. cikk (1) bekezdésében említett IOTC-nyilvántartásban nem szereplő uniós halászhajók a területen nem halászhatnak, nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakhatnak át és nem rakodhatnak ki az IOTC szabályozása alá eső fajokat.

(2) E rendeletnek a statisztikai dokumentációs programokban szereplő fajokkal kapcsolatos hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamok:

a)	csak az IOTC-nyilvántartásban szereplő uniós hajókra vonatkozó statisztikai dokumentumokat hitelesítik;

b)	előírják, hogy a statisztikai dokumentációs programok hatálya alá tartozó, a területen uniós halászhajók által kifogott fajoknak valamely szerződő fél területére való bevitele során a szóban forgó fajok rakományához mellékelni kell a statisztikai dokumentumokat; és

a statisztikai dokumentációs programok hatálya alá tartozó fajok fogásainak importálása során együttműködnek az ilyen fajokat kifogó hajók lobogója szerinti tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a statisztikai dokumentumokat ne hamisítsák meg és azok ne tartalmazzanak félrevezető információkat.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot vagy egy általa kijelölt szervet minden olyan, tényeken alapuló információról, amely alapján okkal feltételezhető, hogy az IOTC-nyilvántartásban nem szereplő hajók az IOTC szabályozása alá eső fajok halászatában vagy átrakásában vesznek részt a területen. A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv haladéktalanul értesíti az IOTC titkárságát az említett információkról.

29. cikk

Tonhalra és kardhalra halászó aktív hajók nyilvántartása

(1) A területen tonhalra és kardhalra halászó hajókkal rendelkező tagállamok minden év február 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az előző évben a területen tevékenységet folytató olyan halászhajók jegyzékét az IOTC megfelelő adatszolgáltatási sablonjának használatával, amelyek:

a)	teljes hosszúsága legalább 24 méter, vagy

b)	a 24 méternél rövidebb teljes hosszúságú hajók közül azok, amelyek a tagállamuk kizárólagos gazdasági övezetén kívüli vizeken folytattak tevékenységet.

(2) A területen sárgaúszójú tonhalra halászó hajókkal rendelkező tagállamok minden év február 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az előző évben a területen sárgaúszójú tonhalra halászó valamennyi halászhajó jegyzékét az IOTC megfelelő adatszolgáltatási sablonjának használatával.

(3) A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben említett információkat minden év február 15-ig továbbítja az IOTC titkárságának.

(4) A hajók (1) bekezdésben említett jegyzékének az egyes hajók vonatkozásában tartalmaznia kell a következő információkat:

a)	IOTC nyilvántartási szám;

b)	név és lajstromszám;

c)	IMO hajóazonosító szám, ha van;

d)	korábbi lobogó (ha volt ilyen);

e)	nemzetközi rádiós hívójel (ha van);

f)	a hajó típusa, hossza és bruttó tonnatartalma (BT);

g)	a tulajdonos, bérlő vagy üzemeltető (adott esetben) neve;

h)	főbb célfajok; és

i)	engedélyezési időszak.

3. SZAKASZ

Regionális megfigyelői program

30. cikk

Regionális megfigyelői program

(1) A tudományos adatgyűjtés javítása érdekében a legalább 24 méter teljes hosszúságú, valamint a 24 méternél rövidebb teljes hosszúságú, de a tagállamok kizárólagos gazdasági övezetén kívül halászó uniós halászhajóknak biztosítaniuk kell, hogy a területen folytatott halászati tevékenységük során a halászeszközök minden egyes típusa tekintetében az összes végrehajtott művelet vagy kihelyezés legalább 5 %-ára a regionális megfigyelői program által jóváhagyott megfigyelők jelenlétében kerüljön sor.

(2) Ha egy erszényes kerítőhálós hajó fedélzetén az (1) bekezdésben említett megfigyelő tartózkodik, e megfigyelőnek a kirakodás során ellenőriznie kell a fogásokat annak érdekében, hogy meghatározza a nagyszeműtonhal-fogások összetételét.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó azon tagállamok esetében, amelyek már rendelkeznek olyan mintavételi programmal, amelynek kiterjedése kielégíti az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket.

31. cikk

A megfigyelők kötelezettségei

(1) Az uniós halászhajók fedélzetén tartózkodó megfigyelőknek:

a)	rögzíteniük kell és be kell jelenteniük halászati tevékenységeiket, és ellenőrizniük kell a hajó földrajzi helyzetét;

b)	lehetőség szerint meg kell figyelniük a fogásokat és meg kell becsülniük azok mennyiségét a fogások összetételének meghatározása, valamint a visszadobások, a járulékos fogások és a méretgyakoriság nyomon követése érdekében;

c)	rögzíteniük kell az eszköz típusát, a hálószembőséget és a parancsnok által használt tartozékokat;

d)	információkat kell gyűjteniük a halászati naplókban rögzített bejegyzések keresztellenőrzésének lehetővé tétele érdekében (fajösszetétel és mennyiségek, élő- és feldolgozott tömeg, valamint hely, amennyiben rendelkezésre áll); és

e)	tudományos munkát kell végezniük az IOTC Tudományos Bizottságának igényei szerint.

(2) A megfigyelőnek minden egyes halászati út végeztével 30 napon belül jelentést kell benyújtania a lobogó szerinti tagállamnak. A jelentést 1° széles és 1° hosszú területekre bontva kell megtenni. A tagállamok minden jelentést elküldenek a Bizottságnak vagy egy általa kijelölt szervnek a kézhezvételüket követő 140 napon belül, és gondoskodnak arról, hogy a horogsoros flottával utazó megfigyelő által tett jelentések küldésére egész évben rendszeresen sor kerüljön. A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv a jelentéseket a kézhezvételüket követő 10 napon belül továbbítja az IOTC titkárságának.

32. cikk

Helyszíni mintavevők

(1) A helyszíni mintavevőknek figyelemmel kell kísérniük az uniós kisüzemi halászhajók által a kirakodás helyén végzett kirakodások számát. A kisüzemi halászhajókat illetően a mintavevőknek le kell fedniük az ilyen hajók által megtett halászati utak összes számának vagy az aktív halászhajók összes számának legalább 5 %-át.

(2) A helyszíni mintavevőknek információkat kell gyűjteniük a szárazföldön a halászhajókról történő kirakodás során. A helyszíni mintavételi programok felhasználhatók a fogás és a megtartott járulékos fogás mennyiségének számszerű meghatározására, valamint a kifogott haljelek begyűjtésére.

(3) A helyszíni mintavevőknek ellenőrizniük kell a fogásokat a kirakodás helyén a méret szerinti egyedszám hajótípus, eszköz és faj szerinti becslése érdekében, valamint tudományos munkát kell végezniük az IOTC Tudományos Bizottságának igényei szerint.

33. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1) A tagállamok képzett megfigyelőket alkalmaznak a lobogójuk alatt közlekedő hajók fedélzetén.

(2) A tagállamok:

a)	megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a megfigyelők szakszerűen és biztonságosan láthassák el feladataikat;

b)	biztosítják, hogy megbízatásaik során a megfigyelőket mindig más és más hajókra rendeljék ki;

c)	gondoskodnak arról, hogy az a hajó, amelyen megfigyelőt helyeznek el, megfelelő – lehetőség szerint a hajó fedélzetén tartózkodó tisztekével megegyező szintű – étkezést és szállást biztosítson a megfigyelő kiküldetése során;

d)	biztosítják, hogy a hajó parancsnoka együttműködjön a megfigyelőkkel annak érdekében, hogy biztonságosan láthassák el feladataikat, ideértve a megtartott fogáshoz és a visszadobni kívánt fogáshoz való szükség szerinti hozzáférés biztosítását; és

e)	viselik a megfigyelői program költségeit.

(3) A tagállamok az 51. cikk (6) bekezdésével összhangban jelentést tesznek a Bizottságnak a megfigyelt hajók számáról és az egyes eszköztípusok tekintetében elért lefedettségről.

4. SZAKASZ

Nyomon követés és felügyelet

34. cikk

Hajómegfigyelési rendszer (VMS)

(1) A tagállamok legkésőbb két munkanappal az uniós halászhajó fedélzetén lévő hajómegfigyelési eszköz műszaki meghibásodásának vagy működésképtelenségének észlelését vagy bejelentését követően továbbítják a hajó földrajzi helyzetét az IOTC titkárságának, vagy gondoskodnak arról, hogy a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa vagy azok képviselője továbbítsa a hajó földrajzi helyzetét az IOTC titkárságának.

(2) Ha egy tagállam úgy véli, hogy egy másik lobogó szerinti tagállam vagy valamely más szerződő fél hajója fedélzetén lévő egy vagy több hajómegfigyelési eszköz nem felel meg az előírt működési feltételeknek vagy bebizonyosodik róla, hogy manipulálták, erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot vagy egy általa kijelölt szervet. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv továbbítja az értesítést az IOTC titkárságának és a hajó lobogója szerinti államnak.

35. cikk

Hajóbérlet

(1) A hajóbérlet feltételei a következők:

a)	a lobogó szerinti szerződő fél írásban hozzájárult a hajóbérleti szerződéshez;

b)	a hajóbérleti szerződés keretében végzett halászati művelet időtartama egyik naptári évben sem haladhatja meg a 12 hónapot;

a bérelhető halászhajókat nyilvántartásba kell vennie a felelős szerződő félnek, amelynek kifejezetten vállalnia kell, hogy eleget tesz az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek és végrehajtja azokat a hajóin; valamennyi lobogó szerinti szerződő félnek hatékony módon eleget kell tennie azon kötelezettségének, hogy ellenőrizze halászhajóit annak biztosítása érdekében, hogy azok betartsák az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket;

d)	a bérelhető halászhajóknak szerepelniük kell a 24. cikkben említett IOTC-nyilvántartásban, és engedéllyel kell rendelkezniük arra, hogy a területen tevékenységet folytassanak;

e)	ha a bérbeadó szerződő fél engedélyezi a bérelt hajó számára, hogy tevékenységet folytasson a nyílt tengeren, a lobogó szerinti szerződő fél felel a nyílt tengeri halászat hajóbérleti megállapodással összhangban történő végzésének ellenőrzéséért;

f)	a VMS adatait és a fogási adatokat a bérelt hajóknak a 6. mellékletben meghatározott hajóbérleti értesítési rendszerben meghatározottak szerint el kell juttatniuk a bérbeadó szerződő félnek és a lobogó szerinti szerződő félnek, valamint az IOTC titkárságának;

a hajóbérleti szerződés alapján ejtett valamennyi fogást – beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobott halakat is – bele kell számítani a bérbeadó szerződő fél kvótájába vagy halászati lehetőségeibe; a megfigyelői lefedettségnek az ilyen bérelt hajók fedélzetén a hajóbérleti szerződés keretében folytatott halászati tevékenység időtartama alatt bele kell számítania a bérbeadó szerződő fél lefedettségi arányába;

h)	a bérbeadó szerződő félnek jelentést kell tennie az IOTC-nek minden fogásról – beleértve a járulékos fogásokat és a visszadobott halakat is –, valamint az IOTC által előírt egyéb információkról;

i)	a bérelt hajóknak megfelelő VMS-sel kell rendelkezniük, és a halászeszközöket jelzéssel kell ellátni a halászati gazdálkodás hatékonyságának biztosítása érdekében;

j)	a halászati erőkifejtés megfigyelői lefedettségének legalább 5 %-nak kell lennie;

k)	a bérelt hajóknak rendelkezniük kell a bérbeadó szerződő fél által kibocsátott halászati engedéllyel, és nem szerepelhetnek az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listáján, vagy bármely más regionális halászati gazdálkodási szervezet (a továbbiakban: RFMO) vagy az Unió IUU-hajókat tartalmazó listáján;

l)	a bérelt hajók nem vehetik igénybe a lobogó szerinti szerződő fél kvótáját, és semmilyen körülmények között nem kaphatnak engedélyt arra, hogy egyszerre több hajóbérleti szerződés keretében folytasson halászatot;

m)	a kirakodást a szerződő fél kikötőiben vagy a szerződő fél közvetlen felügyelete alatt kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a bérelt hajók tevékenységei ne csökkentsék az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések hatékonyságát.

36. cikk

Hajóbérleti értesítési rendszer

(1) A bérbeadó tagállam 15 napon belül haladéktalanul, de legkésőbb 72 órával a hajóbérleti szerződés keretében folytatott halászati tevékenységek megkezdése előtt értesíti a Bizottságot az e cikk értelmében bérelt hajóként azonosítandó hajókról oly módon, hogy elektronikus úton minden egyes bérelt hajó vonatkozásában benyújtja a következő információkat:

a)	a bérelt hajó neve (a lajstromozás eredeti nyelvén és a latin ábécé betűivel is leírva), lajstromszáma, valamint az IMO hajóazonosító szám;

b)	a hajó tényleges tulajdonosának neve és kapcsolattartási adatai;

c)	a hajó leírása, beleértve annak teljes hosszúságát, valamint a hajó típusa és a hajóbérleti szerződés keretében alkalmazni kívánt halászati módszer(ek) típusa;

d)	a hajóbérleti szerződés egy példánya, valamint az általa a hajó számára kiadott bármely halászati engedély vagy jogosítvány, ideértve a hajó számára kiosztott kvótát vagy halászati lehetőséget, valamint a hajóbérleti megállapodás időtartama;

e)	a hajóbérleti szerződéshez való hozzájárulása; és

f)	a hajóbérleti szerződésben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések.

(2) A lobogó szerinti állam 17 napon belül haladéktalanul, de legkésőbb 96 órával a hajóbérleti szerződés keretében folytatott halászati tevékenységek megkezdése előtt értesíti a Bizottságot az e cikk értelmében bérelt hajóként azonosítandó hajókról oly módon, hogy elektronikus úton minden egyes bérelt hajó vonatkozásában benyújtja az (1) bekezdésben említett információkat.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott tagállamok által szolgáltatott információk beérkezésekor a Bizottság a következő információkat továbbítja az IOTC titkárságának:

a)	a hajóbérleti szerződéshez való hozzájárulása;

b)	a hajóbérleti szerződésben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések; és

c)	beleegyezése abba, hogy eleget tesz az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a hajóbérleti szerződés keretében végzett halászati műveletek megkezdéséről, felfüggesztéséről, folytatásáról és befejezéséről.

(5) A halászhajókat bérlő tagállamok minden év február 10-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az előző naptári évben kötött hajóbérleti szerződések részleteiről, beleértve a bérelt hajók által ejtett fogásokat és alkalmazott halászati erőkifejtést, valamint a bérelt hajókon a 35. cikk (1) bekezdésének j) pontjával összhangban elért megfigyelői lefedettségi szintet. A Bizottság ezeket az információkat minden év február 28-ig továbbítja az IOTC titkárságának.

37. cikk

Honosság nélküli hajók

Amennyiben egy tagállam hajója vagy légi járműve olyan halászhajókat észlel, amelyek gyaníthatóan vagy bizonyítottan nem rendelkeznek honossággal, és feltételezhetően halászatot folytatnak a területhez tartozó nyílt tengeren, az adott tagállam jelentést tesz erről a megfigyelésről a Bizottságnak vagy egy általa kijelölt szervnek. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv haladéktalanul továbbítja az információkat az IOTC titkárságának.

38. cikk

Olcsó lobogó alatt közlekedő hajók

A tagállamok az olcsó lobogó alatt közlekedő, tonhalra halászó, nagy méretű horogsoros hajók vonatkozásában:

a)	megtagadják a kirakodást és az átrakást olyan, olcsó lobogó alatt közlekedő hajók számára, amelyek halászati tevékenységei csökkentik az ebben a rendeletben megállapított, illetve az IOTC által elfogadott intézkedések hatékonyságát;

minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy importőreiket, szállítmányozóikat és más érintett gazdasági szereplőket arra ösztönözzék, hogy ne vegyenek részt az olcsó lobogó alatt halászati tevékenységeket végző hajók által kifogott tonhalfélékkel és tonhalszerű fajokkal kapcsolatos gazdasági műveletekben, illetve az ilyen halak átrakásában;

tájékoztatják a lakosságot az olcsó lobogó alatt közlekedő, tonhalra halászó, nagy méretű horogsoros hajók által végzett olyan halászati tevékenységekről, amelyek csökkentik az IOTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek hatékonyságát, továbbá arra ösztönzik a lakosságot, hogy ne vásároljanak az ilyen hajók által fogott halakból;

d)	arra ösztönzik gyártóikat és más érintett üzletembereket, hogy ne engedjék, hogy hajóikat és felszereléseiket vagy eszközeiket felhasználják olcsó lobogó alatt végzett horogsoros halászati műveletekhez; és

e)	nyomon követik az olcsó lobogó alatt közlekedő halászhajók tevékenységeit és információkat cserélnek róluk, ideértve az IOTC titkársága által végzett kikötői mintavételi tevékenységeket is.

V. FEJEZET

FOGÁSI ADATOK

39. cikk

A fogási és erőkifejtési adatok nyilvántartása

(1) Az uniós halászhajóknak az adatrögzítés érdekében elektronikus halászati naplót kell vezetniük, amelynek minimumkövetelményként tartalmaznia kell az 1. mellékletben meghatározott információkat és adatokat.

(2) A halászati naplót a halászhajó parancsnokának kell vezetnie, és azt be kell nyújtani a lobogó szerinti tagállamnak, valamint annak a parti államnak, amelynek a kizárólagos gazdasági övezetében az uniós halászhajó halászatot folytatott. A parti állam részére a halászati naplónak csak azt a részét kell benyújtani, amely a parti állam kizárólagos gazdasági övezetében végzett tevékenységre vonatkozik.

(3) A tagállamok az adott évre vonatkozó adatokat éves jelentéseikben összesítve a Bizottság rendelkezésére bocsátják, összhangban az 51. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal.

40. cikk

Nagyszemű tonhalra vonatkozó fogási tanúsítvány

(1) Egy adott tagállamba importált nagyszemű tonhalakat minden esetben az IOTC nagyszemű tonhalakra vonatkozó, a 8. mellékletben szereplő statisztikai dokumentumának vagy pedig az IOTC nagyszemű tonhalak újrakivitelére vonatkozó, a 9. mellékletben foglalt követelményeknek eleget tévő bizonyítványának kell kísérnie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve ez a statisztikai követelmény nem vonatkozik az erszényes kerítőhálós hajóval vagy horgászbotos halászhajóval kifogott és elsősorban a területen található konzervgyáraknak szánt nagyszemű tonhalakra.

(3) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a 03/03. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés IV. mellékletében meghatározott formátumnak és a következő szabályoknak megfelelően hitelesíteni kell:

a)	az IOTC nagyszemű tonhalakra vonatkozó statisztikai dokumentumát a tonhalat kifogó hajó lobogója szerinti tagállam hitelesíti, ha pedig a hajóbérleti megállapodás keretében folytat tevékenységet, akkor a tonhalat exportáló állam;

b)	az IOTC nagyszemű tonhalak újrakivitelére vonatkozó bizonyítványát a tonhal újrakivitelét végző állam hitelesíti;

c)	az uniós hajók által kifogott nagyszemű tonhalakra vonatkozó statisztikai dokumentumokat az a tagállam hitelesítheti, ahol a termékeket kirakodják, amennyiben a nagyszemű tonhal ennek megfelelő mennyiségeit a kirakodás helye szerinti tagállamok területéről az Unión kívülre exportálják.

(4) Minden év március 15-ig – az előző év július 1-jétől december 31-ig tartó időszakára vonatkozóan – és minden év szeptember 15-ig – a folyó év január 1-jétől június 30-ig tartó időszakára vonatkozóan – a nagyszemű tonhalat importáló tagállamok a 03/03. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés III. mellékletében meghatározott formátumban bejelentik a Bizottságnak a nagyszemű tonhalakra vonatkozó statisztikai dokumentációs program keretében gyűjtött adatokat. A Bizottság áttekinti az információkat, majd április 1-jéig, illetve október 1-jéig továbbítja őket az IOTC titkárságának.

(5) A nagyszemű tonhalat importáló tagállamok az e cikk (4) bekezdésében említett behozatali adatok kézhezvételét követően áttekintik a kiviteli adatokat, és az eredményekről az 51. cikk (5) bekezdésének megfelelően évente jelentést tesznek a Bizottságnak.

VI. FEJEZET

A KIKÖTŐ SZERINTI ÁLLAMOK INTÉZKEDÉSEI, ELLENŐRZŐ VIZSGÁLAT, VÉGREHAJTÁS, VALAMINT A JOGELLENES, BE NEM JELENTETT ÉS SZABÁLYOZATLAN HALÁSZAT

1. SZAKASZ

A kikötő szerinti államok intézkedései

41. cikk

Kapcsolattartó pontok és kijelölt kikötők

(1) Az a tagállam, amely a kikötőibe olyan harmadik országbeli halászhajókat kíván beengedni, amelyek fedélzetükön a területen fogott és az IOTC szabályozása alá eső olyan fajokat vagy az IOTC szabályozása alá eső fajokból készült olyan halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át, az alábbiak szerint jár el:

a)	az 1005/2008/EK rendelet 5. cikke alapján kijelöli azt a kikötőt, amelybe a harmadik országbeli halászhajók belépési engedélyt kérhetnek;

b)	kijelöl egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 6. cikke szerinti előzetes értesítés fogadása céljából;

c)	kijelöl egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentés átvétele céljából.

(2) A tagállamok a kijelölt kapcsolattartó pontok és a kijelölt kikötők listáját érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 30 nappal megküldik a Bizottságnak vagy egy általa kijelölt szervnek. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 15 nappal továbbítja az IOTC titkárságának.

42. cikk

Előzetes értesítés

(1) Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az előzetes értesítést legalább 24 órával a kikötőbe érkezés becsült időpontja előtt vagy – amennyiben a kikötőtől számított időbeli távolság kevesebb mint 24 óra – közvetlenül a halászati műveletek befejezése után kell megküldeni.

(2) Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a harmadik országbeli halászhajók parancsnokai vagy azok képviselői által benyújtandó információk az e rendelet 10. mellékletében előírt információk, amelyekhez csatolni kell az 1005/2008/EK rendelet III. fejezetével összhangban hitelesített fogási tanúsítványt, ha az említett harmadik országbeli halászhajók az IOTC által szabályozott halászati termékeket szállítanak a fedélzeten.

(3) Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkében említett előzetes értesítés, valamint az e cikk (2) bekezdésében előírt információk elektronikus úton továbbíthatók az e-PSM-alkalmazáson keresztül.

(4) A kikötő szerinti tagállamok további információkat is kérhetnek, hogy megállapíthassák, részt vettek-e az (1) bekezdésben említett halászhajók jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban vagy kapcsolódó tevékenységekben.

43. cikk

Kikötőkbe való belépés, illetve kikötőkben történő kirakodás és átrakás engedélyezése

(1) A 42. cikk szerinti megfelelő információk kézhezvételét követően a kikötő szerinti tagállam dönt arról, hogy engedélyezi vagy megtagadja a harmadik országbeli halászhajó számára a kikötőibe való belépést és a kikötők használatát. Amennyiben egy harmadik országbeli halászhajó nem kap engedélyt a kikötőbe való belépésre, a kikötő szerinti tagállam tájékoztatja erről a hajó lobogója szerinti államot és a Bizottságot vagy egy a Bizottság által kijelölt szervet. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv haladéktalanul továbbítja az információt az IOTC titkárságának. A kikötő szerinti tagállamok az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listáján, bármely más RFMO ilyen listáján, illetve az Unió IUU-hajókat tartalmazó listáján szereplő halászhajók számára nem engedélyezik a kikötőbe való belépést.

(2) Amennyiben az e-PSM-alkalmazás útján érkezik előzetes értesítés, a kikötő szerinti tagállam ugyanezen alkalmazás útján közli a kikötőbe való belépés engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntését.

(3) Az 1005/2008/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében szállítóhajók esetében szükséges az IOTC által előírt átrakási nyilatkozat, és azt legalább 48 órával a kirakodás tervezett időpontja előtt be kell nyújtani. Annak biztosítása érdekében, hogy a kirakodott mennyiségek megfeleljenek az egyes, fogást ejtő halászhajók vonatkozásában bejelentett fogásmennyiségeknek, azok a tagállamok, amelyekben az átrakott fogásokat ki akarják rakodni, meghozzák a szükséges intézkedéseket a kapott információk pontosságának ellenőrzésére, és együttműködnek a szállítóhajó lobogója szerinti tagállammal, minden olyan kikötő szerinti tagállammal, amely részt vett a kirakodásra szánt átrakásokban, valamint a fogást ejtő érintett halászhajók lobogója szerinti államokkal. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a szállítóhajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

(4) Amennyiben a kikötő szerinti tagállam az 1005/2008/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban megkapja a kirakodási vagy átrakási nyilatkozatot a fogást ejtő halászhajótól, a kikötő szerinti tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket a kapott információk pontosságának ellenőrzésére, és együttműködik a szerződő fél lobogója szerinti állammal annak biztosítása érdekében, hogy a kirakodott és/vagy átrakott mennyiségek megfeleljenek az egyes fogóhajók vonatkozásában bejelentett fogásmennyiségeknek.

(5) A kikötő szerinti tagállamok minden év június 15-ig benyújtják a Bizottságnak azon halászhajók listáját, amelyek nem a lobogójuk alatt közlekednek, és amelyek az előző naptári év során a területen fogott tonhalféléket és tonhalszerű fajokat rakodtak ki a kikötőikben. Ezeket az információkat fel kell tüntetni az IOTC megfelelő adatszolgáltatási sablonján, és a fajösszetételt kirakodott tömeg és fajok szerinti bontásban részletezni kell. A Bizottság megvizsgálja ezeket a jelentéseket, majd minden év június 30-ig továbbítja őket az IOTC titkárságának.

2. SZAKASZ

Helyszíni ellenőrzés

44. cikk

Kikötői ellenőrzések

(1) Minden kikötő szerinti tagállam a kijelölt kikötőiben minden évben ellenőrzi a nem a lobogója alatt közlekedő halászhajók által az IOTC szabályozása alá eső fajok vonatkozásában végzett összes kirakodási és átrakási művelet legalább 5 %-át.

(2) Az ellenőrzésnek magában kell foglalnia a teljes kirakodási vagy átrakási művelet figyelemmel kísérését, valamint az előzetes értesítésben rögzített fajonkénti mennyiségek és a ténylegesen kirakodott vagy átrakott fajonkénti mennyiségek közötti keresztellenőrzéseket. Amikor a kirakodás vagy az átrakás befejeződik, az ellenőr megvizsgálja és feljegyzi a fedélzeten maradt fajonkénti halmennyiségeket.

45. cikk

Ellenőrzési eljárás

(1) E cikket az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkében meghatározott ellenőrzési eljárásra vonatkozó szabályokon túlmenően kell alkalmazni.

(2) A kikötő szerinti tagállamok ellenőreinek megfelelő képesítéssel rendelkező, erre a célra felhatalmazott ellenőröknek kell lenniük, valamint érvényes személyazonosító okmánnyal kell rendelkezniük, amelyet be kell mutatniuk az ellenőrizendő hajó parancsnokának.

(3) Minimumszabályként a kikötő szerinti tagállamok biztosítják, hogy ellenőreik elvégezzék a 16/11. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés II. mellékletében előírt feladatokat. A kikötő szerinti tagállamok a kikötőikben végzett ellenőrzések során megkövetelik a hajóparancsnoktól, hogy az ellenőrök részére adjon meg minden szükséges segítséget és információt, valamint szükség esetén mutassa be a vonatkozó anyagokat és dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatát.

(4) Az egyes ellenőrzések eredményeiről készített írásbeli jelentésben minden kikötő szerinti tagállam feltünteti legalább a 16/11. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés III. mellékletében meghatározott információkat. Az ellenőrzés befejezését követő három munkanapon belül a kikötő szerinti tagállam továbbítja az ellenőrzési jelentés másolatát, valamint – kérésre – annak egy eredeti példányát vagy hitelesített másolatát az ellenőrzött hajó parancsnokának, a lobogó szerinti államnak és a Bizottságnak vagy egy általa kijelölt szervnek. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv továbbítja a jelentést az IOTC titkárságának.

(5) Minden kikötő szerinti tagállam minden év június 15-ig benyújtja a Bizottságnak azon halászhajók listáját, amelyek nem a lobogójak alatt közlekednek, és amelyek az előző naptári évben az IOTC illetékességi területén fogott tonhalféléket és tonhalszerű fajokat rakodtak ki a kikötőiben. Az említett információkban részletezni kell a fajösszetételt kirakodott tömeg és fajok szerinti bontásban. A Bizottság az említett információkat minden év július 1-jéig továbbítja az IOTC titkárságának.

3. SZAKASZ

Végrehajtás

46. cikk

Az IOTC intézkedéseinek a kikötői ellenőrzések során igazolt megsértése esetén követendő eljárás

(1) Amennyiben az ellenőrzés során gyűjtött információk alapján bizonyított, hogy egy halászhajó megsértette az IOTC intézkedéseit, az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkén túlmenően e cikket kell alkalmazni.

(2) A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságainak az ellenőrzési jelentés egy példányát a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül el kell juttatniuk a Bizottsághoz vagy egy általa kijelölt szervhez. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv a jelentést haladéktalanul továbbítja az IOTC titkárságának és a lobogó szerinti szerződő fél kapcsolattartó pontjának.

(3) Jogsértés esetén a kikötő szerinti tagállamok azonnal értesítik a lobogó szerinti szerződő fél illetékes hatóságát és a Bizottságot vagy egy általa kijelölt szervet a megtett intézkedésről. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv továbbítja az információkat az IOTC titkárságának.

47. cikk

A tagállamok által bejelentett feltételezett jogsértések

(1) A tagállamok a 18/03. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés I. mellékletében található jelentéstételi formanyomtatvány felhasználásával az IOTC éves ülése előtt legalább 80 nappal benyújtanak a Bizottságnak minden olyan dokumentált információt, amely olyan lehetséges esetekre utal, amikor valamely halászhajó az elmúlt két év során nem tartotta be a területen az IOTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit. A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat, és amennyiben indokoltnak látja, a Megfelelési Bizottság ülése előtt legalább 70 nappal továbbítja őket az IOTC titkárságának.

(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentált információkhoz csatolni kell a listában szereplő minden egyes hajó vonatkozásában a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységre vonatkozó információkat, beleértve a következőket:

a)	a hatályos állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket érintő, a feltételezett jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységre vonatkozó jelentések;

b)	a vonatkozó kereskedelmi statisztikákból – például statisztikai dokumentumokból és más ellenőrizhető nemzeti vagy nemzetközi statisztikákból – nyert kereskedelmi információk;

más forrásokból nyert vagy halászterületekről gyűjtött információk, így például:

—	a kikötőben vagy a tengeren végzett ellenőrzések során gyűjtött információk,

—	a parti államoktól származó információk, ideértve a VMS válaszjeladójától vagy az automatikus azonosító rendszerből (AIS) származó adatokat, valamint a műholdakról, légi vagy tengeri eszközökről származó ellenőrzési adatokat,

—	IOTC-programok, kivéve, ha egy ilyen program előírja, hogy a gyűjtött információt bizalmasan kell kezelni, vagy

—	harmadik felek által gyűjtött információk és értesülések.

48. cikk

A szerződő felek és az IOTC titkársága által bejelentett feltételezett jogsértések

(1) Amennyiben a Bizottság valamely szerződő féltől vagy az IOTC titkárságától olyan információt kap, amely arra utal, hogy egy uniós halászhajó feltételezhetően jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytat, ezt az információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.

(2) Az érintett tagállam az IOTC éves ülése előtt legalább 45 nappal a Bizottság rendelkezésére bocsátja a lobogója alatt közlekedő halászhajók feltételezett meg nem felelésével összefüggésben elvégzett esetleges vizsgálatok eredményeit, és ismerteti a megfelelési problémák kezelése érdekében meghozott intézkedéseket. A Bizottság ezeket az információkat az éves ülés előtt legalább 15 nappal továbbítja az IOTC titkárságának.

49. cikk

Az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezete

(1) Amennyiben a Bizottság hivatalos értesítést kap az IOTC titkárságától arról, hogy egy uniós halászhajó felkerült az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezetére, ezt az értesítést az IOTC titkársága által rendelkezésre bocsátott alátámasztó bizonyítékokkal és minden egyéb dokumentált információval együtt továbbítja az érintett lobogó szerinti tagállamnak.

(2) Az érintett tagállam az észrevételeit legkésőbb 30 nappal az IOTC Megfelelési Bizottságának éves ülése előtt nyújtja be. A Bizottság megvizsgálja az információkat, majd legalább 15 nappal az IOTC Megfelelési Bizottságának éves ülése előtt továbbítja őket az IOTC titkárságának.

(3) A Bizottság általi értesítést követően az érintett lobogó szerint tagállam hatóságainak:

értesíteniük kell a halászhajó tulajdonosát és üzemeltetőit arról, hogy a halászhajó felvételre került az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezetébe, valamint annak esetleges következményeiről, ha a lista tervezetébe történő felvétel megerősítésre kerül az IUU-hajók IOTC által elfogadott listáján; és

b)	szorosan nyomon kell követniük az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezetébe felvett hajókat tevékenységeik meghatározása, valamint az ilyen hajók nevét, lobogóját vagy bejegyzett tulajdonosát érintő esetleges változások megállapítása érdekében.

50. cikk

Az IOTC IUU-hajókat tartalmazó ideiglenes listája

(1) Annak megakadályozása érdekében, hogy az IOTC IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezetére a 49. cikkben foglaltak szerint felvett uniós halászhajó felvételre kerüljön az IOTC IUU-hajókat tartalmazó ideiglenes listájára, a lobogó szerinti tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsátja a következőket igazoló információkat:

a hajó valamennyi érintett időpontban megfelelt az engedélyében foglalt feltételeknek, és:

—	az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekkel összhangban végzett halászati tevékenységeket,

—	a parti állam joghatósága alá tartozó vizeken a parti állam jogszabályaival és előírásaival összhangban végzett halászati tevékenységeket, vagy

—	kizárólag olyan fajokra halászott, amelyek nem tartoznak a megállapodás hatálya alá; vagy

azt, hogy a szóban forgó jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységekre adott válaszul hatékony büntető intézkedésre került sor, beleértve a büntetőeljárás alá vonást, valamint olyan szankciók kiszabását, amelyek kellően szigorúak ahhoz, hogy hatékonyan biztosítsák a megfelelést és a további jogsértésektől való elrettentést.

(2) A Bizottság megvizsgálja az (1) bekezdésben említett információkat, majd haladéktalanul továbbítja őket az IOTC titkárságának.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. cikk

Adatszolgáltatás

(1) A tagállamok az előző naptári évre vonatkozóan – a 18/07. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés II. mellékletében foglalt táblázat felhasználásával – minden év június 15-ig adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak a következő elemek tekintetében:

az IOTC által folytatott állománygazdálkodás tárgyát képező összes faj tekintetében, valamint a cápák és ráják – a fogások és események nyilvántartása szerint – leggyakrabban kifogott fajai vonatkozásában a teljes kifogott mennyiségre vonatkozó becslések fajonként és eszközönként, lehetőség szerint negyedévente, amikor csak lehetséges elkülönítve az élőtömegben kifejezett megtartott fogásokat és az élőtömegben vagy egyedszámban kifejezett visszadobásokat;

b)	a cetek és a tengeri teknősök tekintetében a teljes kifogott mennyiségre vonatkozó adatok és a tengeri madarakra vonatkozó adatok a 20., a 21., illetve a 22. cikkben említettek szerint;

erszényes kerítőhálós és horgászbotos halászat esetén a fogási és erőkifejtési adatokat rétegezni kell a halászat módja szerint, és extrapolálni kell a nemzeti szinten havonta kifogott teljes mennyiségre minden egyes eszközre vonatkozóan; az extrapolációs eljárásokat leíró dokumentumokat is rendszeresen be kell nyújtani;

horogsoros halászat esetén a fogási adatokat fajonkénti bontásban, egyedszámban vagy tömegben kifejezve, valamint az erőkifejtési adatokat a kihelyezett horgok számában kifejezve, havonta 5°-os hálóban mért területekre kell megadni; rendszeresen be kell nyújtani az extrapolációs eljárásokat leíró dokumentumokat is;

e)	a legutóbbi sárgaúszójútonhal-fogások a 39. cikkben foglaltakkal összhangban;

f)	a 18/07. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés II. mellékletében foglalt táblázat felhasználásával kell bejelenteni, ha nem történt fogás.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkon kívül a tagállamok megadják az ellátóhajókat és FAD-okat alkalmazó erszényes kerítőhálós flotta által szolgáltatott következő halászati erőkifejtési adatokat:

a következő hajók száma és jellemzői: a lobogójuk alatt tevékenykedő erszényes kerítőhálós ellátóhajók, vagy a lobogójuk alatt tevékenykedő erszényes kerítőhálós hajók segítői, vagy a kizárólagos gazdasági övezetükben való tevékenykedésre jogosult hajók, amelyek a területen folytattak tevékenységet;

b)	az erszényes kerítőhálós hajók és az erszényes kerítőhálós hajók ellátóhajóinak száma és az általuk tengeren töltött napok száma 1°-os hálóban mért területenként, havonta, amely adatokat az ellátóhajó lobogója szerinti tagállamnak kell bejelentenie;

c)	a kihelyezések földrajzi helye, dátuma és időpontja, a FAD azonosítója és típusa, és az egyes FAD-ok tervezési jellemzői.

(3) Az (1) bekezdésben említett információkat a hajók típusára vonatkozóan, valamint az ideiglenes és a végleges adatok tekintetében a következő időpontokban kell benyújtani a Bizottságnak:

a)	a nyílt tengeren tevékenykedő horogsoros flották esetében az előző évre vonatkozó ideiglenes adatokat minden évben legkésőbb június 15-ig kell benyújtani; a végleges adatokat minden évben legkésőbb december 15-ig kell benyújtani;

b)	minden egyéb flotta esetében, beleértve az ellátóhajókat is, a végleges adatokat minden évben legkésőbb június 15-ig kell benyújtani.

(4) A Bizottság elemzi az információkat, majd az e rendeletben előírt konkrét határidőkön belül elküldi őket az IOTC titkárságának.

(5) A tagállamok az IOTC éves ülése előtt 75 nappal benyújtják a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozó információkat, amelyeknek tartalmazniuk kell a jelentéstételi kötelezettségeik teljesítése érdekében hozott intézkedéseket az IOTC által szabályozott valamennyi halászati tevékenység – többek között az IOTC által szabályozott halászat keretében kifogott cápafajok – vonatkozásában, különös tekintettel a közvetlen és járulékos fogásokra vonatkozó adatgyűjtés javítása érdekében tett lépésekre. A Bizottság az adatokat uniós végrehajtási jelentésben foglalja össze, amelyet elküld az IOTC titkárságának.

(6) A lobogó szerinti tagállamok évente, legkésőbb 45 nappal az IOTC Tudományos Bizottságának a Bizottság által közölt időpontban megszervezett ülése előtt nemzeti tudományos jelentést küldenek a Bizottságnak, amelynek tartalmaznia kell a következő információkat:

a)	általános halászati statisztikák;

b)	a bizottsági ajánlások végrehajtásáról szóló jelentés;

c)	a 15. cikk (3) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (4) bekezdésében és a 18. cikk (5) bekezdésében említett kutatás során elért eredmények; és

d)	az IOTC által folytatott állománygazdálkodás tárgyát képező fajokra irányuló halászati tevékenységekkel, valamint a cápákkal, továbbá más megtartott és járulékosan fogott fajokkal kapcsolatos egyéb releváns információk.

(7) A (6) bekezdésben említett jelentést az IOTC Tudományos Bizottsága által előírt sablon szerint kell elkészíteni. A Bizottság az előírt sablont elküldi a lobogó szerinti tagállamoknak. A Bizottság elemzi a jelentésben szereplő információkat, majd összefoglalja azokat egy uniós jelentésben, amelyet elküld az IOTC titkárságának.

52. cikk

Titoktartás és adatvédelem

(1) Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(2) Az adatok e rendelet szerinti gyűjtését, továbbítását, tárolását vagy egyéb módon történő kezelését az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni.

(3) Az e rendelet alapján kezelt személyes adatok 10 évnél hosszabb ideig nem tárolhatók, kivéve, ha a személyes adatok jogsértés, vizsgálat, illetve bírósági vagy közigazgatási eljárások nyomon követéséhez szükségesek. Ilyen esetben a személyes adatok 20 évig tárolhatók. Amennyiben a személyes adatokat hosszabb ideig őrzik meg, az említett adatokat anonimizálni kell.

53. cikk

Iránymutatások

A Bizottság az IOTC által irányított halászatokban halászati lehetőségekkel rendelkező tagállamok rendelkezésére bocsátja az IOTC által kidolgozott iránymutatásokat, különös tekintettel a következőkre:

a)	a cápákra vonatkozó azonosítási útmutatók és kezelési gyakorlatok;

b)	az ördögrájafélékre vonatkozó kezelési eljárások;

c)	az IOTC Tudományos Bizottságának a cetcápák biztonságos visszaengedésére és kezelésére vonatkozó bevált gyakorlati iránymutatásai;

d)	az IOTC Tudományos Bizottságának a cetek biztonságos visszaengedésére és kezelésére vonatkozó bevált gyakorlati iránymutatásai; és

e)	a tengeri teknősök kezelésére vonatkozó iránymutatások.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy az említett halászatokban részt vevő hajóik parancsnokai megkapják ezeket az iránymutatásokat. Az említett parancsnokoknak minden észszerű lépést meg kell tenniük ezen iránymutatások alkalmazása érdekében.

54. cikk

Módosítási eljárás

(1) Amennyiben az a hatályos IOTC-határozatokat érintő, az Unióra nézve kötelező erejűvé váló módosításoknak vagy kiegészítéseknek az uniós jogban történő végrehajtásához szükséges, és amennyiben az uniós jogot érintő módosítások nem lépnek túl az IOTC-határozatokban foglaltakon, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak módosítása céljából:

a)	a FAD-ok 10. cikkben szereplő leírása;

b)	a 12. cikkben említett, a szerződő felek által kijelölt, átrakáshoz használt kikötők;

c)	a 24. cikk (3) bekezdésében meghatározott hajónkénti információk a tonhalra és kardhalra halászó aktív hajók tekintetében;

d)	a megfigyelői lefedettségnek a 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott aránya;

e)	a kisüzemi halászatok helyszíni mintavevői lefedettségének a 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott aránya;

f)	a 35. cikk (1) bekezdésében meghatározott hajóbérleti feltételek;

g)	a kikötői kirakodások ellenőrzéseinek a 44. cikk (1) bekezdésében meghatározott aránya;

h)	a 29. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 45. cikk (5) bekezdésében és az 51. cikkben meghatározott jelentéstételi határidők;

i)	az 1–10. melléklet;

hivatkozások a 9. cikk (3) bekezdésének a) pontjában, a 9. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (4) bekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 42. cikk (3) bekezdésében, a 45. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 47. cikk (1) bekezdésében, valamint az 51. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzetközi jogi aktusokra.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott módosításoknak szigorúan az adott IOTC-határozatokat érintő, az Unióra nézve kötelező módosítások és kiegészítések uniós jogban történő végrehajtására kell korlátozódniuk.

55. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 54. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2022. december 22-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 54. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 54. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

56. cikk

Az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK rendelet módosításai

(1) Az 1936/2001/EK rendelet 2. cikkének b) pontját és a 20–21a. cikkét el kell hagyni.

(2) Az 1984/2003/EK rendelet 1. cikkének b) pontját, 8. cikkének b) pontját, valamint VII., XII., XIV. és XVIII. mellékletét el kell hagyni.

(3) Az 520/2007/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdését és a 18–20. cikkét el kell hagyni.

57. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. november 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 341., 2021.8.24., 106. o.

(2) Az Európai Parlament 2022. október 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. október 24-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4) A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(5) A Tanács 98/414/EK határozata (1998. június 8.) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség részéről való megerősítéséről (HL L 189., 1998.7.3., 14. o.).

(6) A Tanács 95/399/EK határozata (1995. szeptember 18.) a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról (HL L 236., 1995.10.5., 24. o.).

(7) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(8) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/473 rendelete (2019. március 19.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (HL L 83., 2019.3.25., 18. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) A Tanács 1936/2001/EK rendelete (2001. szeptember 27.) a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról (HL L 263., 2001.10.3., 1. o.).

(14) A Tanács 1984/2003/EK rendelete (2003. április 8.) a kékúszójú tonhal, a kardhal, valamint a nagyszemű tonhal Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó statisztikai ellenőrzési rendszer bevezetéséről (HL L 295., 2003.11.13., 1. o.).

(15) A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

Elsődleges fajok	FAO-kód	Egyéb fajok	FAO-kód
Déli kékúszójú tonhal (Thunnus maccoyii)	SBF	Lándzsáshal (Tetrapturus angustirostris)	SSP
Germon (Thunnus alalunga)	ALB	Kékcápa (Prionace glauca)	BSH
Nagyszemű tonhal (Thunnus obesus)	BET	Makócápák (Isurus spp.)	MAK
Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares)	YFT	Heringcápa (Lamna nasus)	POR
Bonitó (Katsuwonus pelamis)	SKJ	Pörölycápák (Sphyrna spp.)	SPN
Kardhal (Xiphias gladius)	SWO	Selyemcápa (Carcharhinus falciformis)	FAL
Sávos marlin (Tetrapturus audax)	MLS	Egyéb csontos halak	MZZ
Kormos marlin (Makaira nigricans)	BUM	Egyéb cápák	SKH
Fekete marlin (Istiompax indica)	BLM	Tengeri madarak (egyedszámban) (1)
Amerikai vitorláskardoshal (Istiophorus platypterus)	SFA	Tengeri emlősök (egyedszámban)	MAM
		Tengeri teknősök (egyedszámban)	TTX
		Rókacápák (Alopias spp.)	THR
		Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus)	OCS
		Opcionálisan rögzítendő fajok
		Tigriscápa (Galeocerdo cuvier)	TIG
		Krokodilcápa (Pseudocarcharias kamoharai)	PSK
		Fehér cápa (Carcharodon carcharias)	WSH
		Ördögrájafélék (Mobulidae)	MAN
		Nyílt-tengeri tüskésrája (Pteroplatytrygon violacea)	PLS
		Egyéb ráják

Elsődleges fajok	FAO-kód	Egyéb fajok	FAO-kód
Germon (Thunnus alalunga)	ALB	Tengeri teknősök (egyedszámban)	TTX
Nagyszemű tonhal (Thunnus obesus)	BET	Tengeri emlősök (egyedszámban)	MAM
Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares)	YFT	Cetcápák (Rhincodon typus) (egyedszámban)	RHN
Bonitó (Katsuwonus pelamis)	SKJ	Rókacápák (Alopias spp.)	THR
Az IOTC szabályozása alá eső egyéb fajok		Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus)	OCS
		Selyemcápa (Carcharhinus falciformis)	FAL
		Opcionálisan rögzítendő fajok	FAO-kód
		Ördögrájafélék (Mobulidae)	MAN
		Egyéb cápák	SKH
		Egyéb ráják
		Egyéb csontos halak	MZZ

Elsődleges fajok	FAO-kód	Egyéb fajok	FAO-kód
Germon (Thunnus alalunga)	ALB	Lándzsáshal (Tetrapturus angustirostris)	SSP
Nagyszemű tonhal (Thunnus obesus)	BET	Kékcápa (Prionace glauca)	BSH
Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares)	YFT	Makócápák (Isurus spp.)	MAK
Bonitó (Katsuwonus pelamis)	SKJ	Heringcápa (Lamna nasus)	POR
Hosszúfarkú tonhal (Thunnus tonggol)	LOT	Pörölycápák (Sphyrna spp.)	SPN
Tonmakréla (Auxis thazard)	FRI	Egyéb cápák	SKH
Páncélos makréla (Auxis rochei)	BLT	Egyéb csontos halak	MZZ
Keleti kis tonhal (Euthynnus affinis)	KAW	Tengeri teknősök (egyedszámban)	TTX
Keskenycsíkos spanyol makréla (Scomberomorus commerson)	COM	Tengeri emlősök (egyedszámban)	MAM
Déli királymakréla (Scomberomorus guttatus)	GUT	Cetcápák (Rhincodon typus) (egyedszámban)	RHN
Kardhal (Xiphias gladius)	SWO	Tengeri madarak (egyedszámban) (2)
Amerikai vitorláskardoshal (Istiophorus platypterus)	SFA	Rókacápák (Alopias spp.)	THR
Vitorláskardoshal-félék (Tetrapturus spp, Makaira spp.)	BIL	Fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus)	OCS
Déli kékúszójú tonhal (Thunnus maccoyii)	SBF	Opcionálisan rögzítendő fajok
		Tigriscápa (Galeocerdo cuvier)	TIG
		Krokodilcápa (Pseudocarcharias kamoharai)	PSK
		Ördögrájafélék (Mobulidae)	MAN
		Nyílt-tengeri tüskésrája (Pteroplatytrygon violacea)	PLS
		Egyéb ráják

Elsődleges fajok	FAO-kód	Egyéb fajok	FAO-kód
Germon (Thunnus alalunga)	ALB	Egyéb csontos halak	MZZ
Nagyszemű tonhal (Thunnus obesus)	BET	Cápák	SKH
Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares)	YFT	Ráják
Bonitó (Katsuwonus pelamis)	SKJ	Tengeri teknősök (egyedszámban)	TTX
Tonmakréla és páncélos makréla (Auxis spp.)	FRZ
Keleti kis tonhal (Euthynnus affinis)	KAW
Hosszúfarkú tonhal (Thunnus tonggol)	LOT
Keskenycsíkos spanyol makréla (Scomberomorus commerson)	COM
Az IOTC szabályozása alá eső egyéb fajok

	Nap	Hónap	Óra	Év	Az ügynök neve:	A nagy tonhalhalászhajó parancsnokának neve:	A szállítóhajó parancsnokának neve:
Indulás				honnan
Érkezés				hová	Aláírás:	Aláírás:	Aláírás:
Átrakás

Fajok	Kikötő	Tenger	A termék típusa
			Egész	Kizsigerelt	Fej nélkül	Filézett

HALÁSZESZKÖZKÓD	HALÁSZESZKÖZTÍPUS
BB	ETETŐHAJÓ
GILL	KOPOLTYÚHÁLÓ
HAND	KÉZI HOROGSOR
HARP	SZIGONY
LL	HOROGSOR
MWT	VÍZKÖZI VONÓHÁLÓ
PS	ERSZÉNYES KERÍTŐHÁLÓ
RR	HORGÁSZBOT ÉS ORSÓ
SPHL	SPORT KÉZI HOROGSOR
SPOR	OSZTÁLYOZATLAN SPORTHORGÁSZAT
SURF	OSZTÁLYOZATLAN FELSZÍNI HALÁSZAT
TL	HORGÁSZZSINEG
TRAP	HALCSAPDA
TROL	PERGETETT HOROGSOR
UNCL	MEGHATÁROZATLAN MÓDSZEREK
OT	EGYÉB TÍPUS