A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2300 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. augusztus 30.)

az (EU) 2021/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az adóügyi együttműködést szolgáló Fiscalis program monitoring- és értékelési keretének létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról és az 1286/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/847 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén az említett rendelettel létrehozott Fiscalis program (a továbbiakban: a program) által elért haladásra vonatkozó jelentéstétel céljaira szolgáló mutatók listája a rendelet II. mellékletében található.

(2)

Az (EU) 2021/847 rendelet II. mellékletében felsorolt mutatók alkalmasak a teljesítmény éves nyomon követésére, ám nem elegendőek ahhoz, hogy a program egyedi célkitűzéseinek teljesítése tekintetében lehetővé tegyék a programhoz kapcsolódó tevékenységek és eredmények átfogó monitoringját és értékelését. Ezért a monitoring- és értékelési keret részeként kiegészítő mutatókat kell meghatározni. Az említett kiegészítő mutatók a program outputját, eredményeit és hatásait hivatottak mérni.

(3)

Annak érdekében, hogy a program monitoringjára és értékelésére szolgáló adatok gyűjtése hatékonyan, eredményesen és megfelelő időben történjen, arányos jelentéstételi követelményeket kell előírni, amelyek révén elkerülhető a kettős jelentéstétel és a lehető legkisebb mértékűre korlátozhatók az adminisztratív terhek.

(4)	A program monitoring- és értékelési keretéhez kapcsolódó jelentéstételi időszak kezdetével való összhang biztosítása érdekében ezt a felhatalmazáson alapuló rendeletet visszamenőleges hatállyal, 2022. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A monitoring- és értékelési keret mutatói és a jelentéstételi követelmények

(1) A programnak az (EU) 2021/847 rendelet 14. és 15. cikke szerinti monitoringja és értékelése során a következő mutatókat kell alkalmazni a monitoring- és értékelési keret részeként:

a)	az (EU) 2021/847 rendelet II. mellékletében meghatározott mutatók;

b)	az e rendelet mellékletében meghatározott mutatók, amelyek a program outputját, eredményeit és hatásait mérik.

(2) Az (1) bekezdésben említett mutatókat évente kell mérni, kivéve az e rendelet mellékletének 1. a) és 3. pontjában említett hatásmutatókat, amelyeket az (EU) 2021/847 rendelet 15. cikkével összhangban kétévente, az időközi és a végső értékelések részeként kell mérni.

(3) A Bizottság kérésére a program forrásainak címzettjei a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett mutatókkal kapcsolatos, a monitoring- és értékelési kerethez való hozzájárulás szempontjából releváns adatokat és információkat.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. augusztus 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 188., 2021.5.28., 1. o.

MELLÉKLET

A Fiscalis programnak az (EU) 2021/847 rendelet 14. és 15. cikkében említett monitoring- és értékelési keretével kapcsolatos kiegészítő mutatók jegyzéke

A. Output-mutatók

Az európai elektronikus rendszerek (EES) közös komponenseinek fejlesztése:

a)	a kezdeti szakaszban lévő információtechnológiai (IT) projektek száma;

b)	a végrehajtási szakaszban lévő IT projektek száma;

c)	azon IT projektek aránya, amelyek tényleges költsége a tervezettnek megfelelően alakul;

d)	a többéves adóügyi stratégiai tervben (MASP-T) előírt követelményekkel összhangban „zöld” státuszú IT projektek aránya.

Az európai elektronikus rendszerek közös komponenseinek megvalósítása:

a)	az uniós jog előírásainak megfelelően megkezdett IT projektek száma;

b)	az MASP-T ütemterve szerint megvalósított európai elektronikus rendszerek közös komponenseinek aránya;

c)	az európai elektronikus rendszerek közös komponenseinek megvalósítására vonatkozó határidőket érintő felülvizsgálatok száma.

3.	Az európai elektronikus rendszerek megbízhatósága (a közös kommunikációs hálózat kapacitása).

Az informatikai támogatási szolgáltatások megbízhatósága:

a)	az időben megoldott hibajegyek aránya;

b)	a felhasználók elégedettsége a nyújtott támogatási szolgáltatásokkal.

5.	Az együttműködésen alapuló fellépések révén nyújtott kapacitásépítési támogatás szintje (az együttműködésen alapuló fellépések minősége).

6.	A programok ismertségének mértéke.

B. Eredménymutatók

1.	Az adójogszabályok és az adópolitika, valamint az azok végrehajtása közötti koherencia szintje (az európai elektronikus rendszerek új közös komponenseinek hozzájárulása az uniós jog és szakpolitikák koherens végrehajtásának előmozdításához).

2.	Az összekapcsolhatóság és az információcsere javítását célzó kulcsfontosságú európai elektronikus rendszerek használata (a rendszerek közötti üzenetváltások száma).

A nemzeti hatóságok közötti operatív együttműködés szintje:

a)	az európai elektronikus rendszerek új közös komponenseinek hozzájárulása a nemzeti hatóságok közötti operatív együttműködés előmozdításához;

b)	az online együttműködési platform aktív felhasználóinak száma;

c)	az együttműködési platformon folytatott interakciók száma;

d)	a felhasználók elégedettsége az online együttműködési platformmal.

A nemzeti hatóságok operatív teljesítménye:

a)	az európai elektronikus rendszerek új közös komponenseinek hozzájárulása a nemzeti hatóságok operatív teljesítményének javításához;

b)	az együttműködésen alapuló és humán kompetenciákkal kapcsolatos fellépések eredményeinek hozzájárulása a nemzeti hatóságok operatív outputjának javításához.

C. Hatásmutatók:

Az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme terén elért fejlődés:

a)	a hozzáadottérték-adót értintő kiesés becsült mértéke;

b)	az igazgatási együttműködés hozzájárulása a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelméhez.

2.	Hozzájárulás a belső piac működésének javításához (az adózással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás indítását megelőző fázisban lévő ügyek és kötelezettségszegési ügyek száma).

3.	Az Unió versenyképességének fejlődése és az Unión belüli tisztességes verseny alakulása (adóbevallások vagy adómegállapítások automatikus kitöltése).