2022.11.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2299 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. november 15.)

az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések szerkezete, formátuma, technikai részletei és benyújtási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1999 rendelet előírja a tagállamok számára, hogy tízéves időszakot felölelő integrált nemzeti energia- és klímaterveket nyújtsanak be a Bizottságnak, valamint hogy olyan kétlépcsős megközelítést alkalmazzanak, amelynek keretében először meghatározzák a nemzeti célkitűzéseket, célokat és hozzájárulásokat az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében, majd ennek megfelelően kialakítják az ezek teljesítéséhez szükséges releváns szakpolitikákat és intézkedéseket. A tagállamoknak 2019. december 31-ig kellett benyújtaniuk a 2021–2030-as időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímaterveik első végleges változatát.

(2)

Az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok kétévente beszámolnak a Bizottságnak integrált nemzeti energia- és klímaterveik végrehajtásának helyzetéről, mégpedig egy olyan integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentés formájában, amely felöleli az energiaunió mind az öt dimenzióját.

(3)

Ezek a kétéves eredményjelentések kulcsfontosságú adatokkal szolgálnak ahhoz az értékeléshez, amelyet a Bizottság az (EU) 2018/1999 rendelet 29. cikke szerint egyrészt az energiaunió céljai és célkitűzései felé uniós szinten tett előrelépésről, másrészt az egyes tagállamok célkitűzéseinek, céljainak és hozzájárulásainak teljesítése, valamint az integrált nemzeti energia- és klímaterveikben meghatározott szakpolitikák és intézkedések végrehajtása terén elért eredményekről készít.

(4)

Az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke értelmében a tagállamoknak tízévente, mégpedig nemzeti energia- és klímaterveik végrehajtásának félidejében aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterveket kell benyújtaniuk. A 2021–2030-as időszakra vonatkozóan a tagállamoknak 2023. június 30-ig kell benyújtaniuk aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterveik tervezetét, majd 2024. június 30-ig azok végleges változatát.

(5)

A kétéves eredményjelentések e rendeletben meghatározott szerkezetének, formátumának, technikai részleteinek és a benyújtásra vonatkozó eljárásnak biztosítania kell a strukturált, teljeskörű jelentéstételt, amely kiterjed az e rendeletben az integrált nemzeti energia- és klímatervekre vonatkozóan meghatározott elemekre, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 17. és 20–25. cikkében említett információkra, ugyanakkor nem jár szükségtelen adminisztratív terhekkel.

(6)

A tagállamoknak be kell számolniuk az integrált nemzeti energia- és klímatervekben kötelezően megadandó információk tekintetében elért eredményekről, kellően figyelembe véve az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése alapján engedélyezett mentességeket vagy eltéréseket (2). Amennyiben a releváns nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások, valamint szakpolitikák és intézkedések a nemzeti energia- és klímatervek részét képezik, a tagállamoknak e tekintetben is információval kell szolgálniuk az elért előrelépésről. Mivel elképzelhető, hogy az első adatszolgáltatás időpontjában, azaz 2023. március 15-ig – és azt követően minden második évben – még nem teljes az adatgyűjtés, bizonyos információkat csak akkor kell megadni a jelentésben, ha azok az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre állnak. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a kötelező elemeken túl önkéntes jelleggel további információkat szolgáltathassanak.

(7)	A tagállamoknak az energiaunió öt dimenziója tekintetében külön-külön kell jelentést tenniük a nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások terén tett előrelépésről.

(8)

Az energiaunió dimenziói közötti összefüggések miatt a szakpolitikák és az intézkedések egynél több olyan nemzeti célkitűzés, cél és hozzájárulás szempontjából is relevánsak lehetnek, amelyeket az integrált nemzeti energia- és klímatervek rögzítenek. A következetesség biztosítása érdekében az e szakpolitikák és intézkedések finanszírozására és végrehajtására, valamint a szóban forgó szakpolitikák és intézkedések levegőminőségre és légszennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt számszerűsíthető hatására vonatkozó jelentéstétel során a tagállamoknak ismertetniük kell az egyéni szakpolitikákat és intézkedéseket, illetve adott esetben szakpolitika- és intézkedéscsoportokat.

(9)

Az integrált nemzeti energia- és klímatervek (EU) 2018/1999 rendelet I. mellékletében meghatározott tartalmával összhangban elő kell írni a tagállamok számára, hogy tegyenek jelentést a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében a nemzeti terveikben szereplő egyéb releváns információkról is.

(10)

Az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikke értelmében a tagállamoknak 2021. március 15-ig, majd azt követően kétévente integrált jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos szakpolitikákról és intézkedésekről, valamint az előrejelzésekről. E jelentések benyújtásával a tagállamok eleget tesznek az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti vonatkozó kötelezettségnek. Emellett a tagállamoknak jelentést kell tenniük az említett szakpolitikák és intézkedések finanszírozása terén tett előrelépésről, és amennyiben lehetséges, számszerűsíteniük kell e szakpolitikák és intézkedések levegőminőségre és légszennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását.

(11)

Az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak 2023. március 15-ig, majd azt követően évente el kell juttatniuk a Bizottságnak az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék végleges adatait és a nemzeti jegyzékről szóló jelentéseket. A tagállamok azzal, hogy az adott jelentéstételi határidőn belül benyújtják az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék végleges adatait és a nemzeti jegyzékről szóló jelentéseket, egyúttal eleget tesznek az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti vonatkozó kötelezettségnek. A Bizottság az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdése szerint benyújtott végleges jelentéseket figyelembe veszi az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzések teljesítése terén elért eredmények jelentéstétele céljából is, szem előtt tartva az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikkének (4) bekezdésében említett előzetes ellenőrzések eredményeit is.

(12)	A tagállamoknak a Bizottság egyablakos ügyintézési pontján keresztül kell benyújtaniuk jelentéseiket az (EU) 2018/1999 rendelet 28. cikkében említett e-platform keretében létrehozott megfelelő jelentéstételi rendszereken útján.

(13)

A tagállami jelentéstétel hatékonyságának növelése érdekében a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések céljára rendelkezésre álló adatok alapján előre kitölt minden olyan információt, amely az energetikát érintő egyéb meglévő jelentéstételi csatornákon – és különösen az 1099/2008/EK rendelet alapján – már bejelentésre került.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Energiaunió-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„adott esetben kötelező”: a tagállamok által benyújtandó információk alábbi kategóriái:

a)	információk a nemzeti célkitűzésekre, célokra és hozzájárulásokra, illetve a nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozóan abban az esetben, ha azokat a tagállamok kitűzték vagy elfogadták;

b)	információk arra vonatkozóan, hogy a tagállamok miként kezelik az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján kiadott ajánlást abban az esetben, ha azt a Bizottság kiadta;

2.	„rendelkezésre állás esetén kötelező”: olyan információk kategóriája, amelyeket a tagállamoknak csak akkor kell benyújtaniuk, ha azok a kétévenkénti eredményjelentések benyújtásakor rendelkezésre állnak.

II. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL A NEMZETI CÉLKITŰZÉSEKRŐL, CÉLOKRÓL ÉS HOZZÁJÁRULÁSOKRÓL

2. cikk

Jelentéstétel a Dekarbonizáció dimenzió tekintetében tett előrelépésről

(1) A tagállamok a célkitűzések – többek között az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott uniós klímasemlegességi célkitűzés –, valamint az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 4. cikke a) pontjának (1) alpontjában említett, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -eltávolítás tekintetében előírt célok teljesítése terén tett előrelépésre vonatkozó információkat az e rendelet I. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

A Bizottság úgy tekinti, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján kétévenként benyújtott jelentések, valamint a rendelet 26. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott éves jelentések – figyelembe véve a rendelet 37. cikkének (4) bekezdésében említett előzetes ellenőrzéseket –, a szóban forgó rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerint kétévente benyújtandó integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésnek minősülnek.

(2) A tagállamok a megújuló energia tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikke a) pontjának (2) alpontjában és 20. cikkének a) pontjában említett célkitűzések, célok és hozzájárulások felé tett előrelépésre vonatkozó információkat az e rendelet II. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(3) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikke a) pontjának (1) alpontjában említett alkalmazkodásra vonatkozó információkat az e rendelet III. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

3. cikk

Jelentéstétel az Energiahatékonyság dimenzió tekintetében tett előrelépésről

A tagállamok az Energiahatékonyság dimenzió tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikkének b) pontjában és 21. cikkének a) pontjában említett célkitűzések, célok és hozzájárulások felé tett előrelépésre vonatkozó információkat az e rendelet IV. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

4. cikk

Jelentéstétel az Energiabiztonság dimenzió tekintetében tett előrelépésről

A tagállamok az Energiabiztonság dimenzió tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikkének c) pontjában és 22. cikkének a)–d) pontjában említett célkitűzések, célok és hozzájárulások felé tett előrelépésre vonatkozó információkat az e rendelet V. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

5. cikk

Jelentéstétel a Belső energiapiac dimenzió tekintetében tett előrelépésről

A tagállamok a Belső energiapiac dimenzió tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikkének d) pontjában és 23. cikke (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett célkitűzések, célok és hozzájárulások felé tett előrelépésre vonatkozó információkat az e rendelet VI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

6. cikk

Jelentéstétel a Kutatás, innováció és versenyképesség dimenzió tekintetében tett előrelépésről

(1) A tagállamok a Kutatás, innováció és versenyképesség dimenzió tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikkének e) pontjában és 25. cikkének a)–c) pontjában említett célkitűzések, célok és hozzájárulások felé tett előrelépésre vonatkozó információkat az e rendelet VII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az energiatámogatások, különösképen a fosszilistüzelőanyag-támogatások (EU) 2018/1999 rendelet 25. cikkének d) pontjában említett kivezetésére vonatkozó nemzeti célkitűzések felé tett előrelépésre vonatkozó információkat az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

III. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL A SZAKPOLITIKÁKRÓL ÉS INTÉZKEDÉSEKRŐL

7. cikk

Jelentéstétel a nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint 20–25. cikkében említett nemzeti szakpolitikák és intézkedések, valamint adott esetben aktualizált vagy új szakpolitikák és intézkedések, illetve szakpolitika- és intézkedéscsomagok végrehajtása terén tett előrelépésre vonatkozó információkat az e rendelet IX. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(2) A Bizottság úgy tekinti, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kétévenként benyújtott jelentések a szóban forgó rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerint kétévente benyújtandó integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésnek minősülnek. A tagállamok a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti jelentéseket kiegészítik az e rendelet 10. és 11. cikkében említett információkkal.

(3) Ezenkívül az (EU) 2018/1999 rendelet 21. cikke b) pontjának (3) alpontjában említett új szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó jelentéstétel során a tagállamok az információkat az e rendelet X. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

8. cikk

Jelentéstétel a 2012/27/EU irányelv 7. cikke alapján elért energiamegtakarítás mennyiségéről

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet IX. melléklete 2. részének b)–d) pontjában említett információkat az e rendelet XI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

9. cikk

Jelentéstétel a 2012/27/EU irányelv 5. cikkével összhangban

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet IX. melléklete 2. részének g) pontjában említett, a központi kormányzatuk tulajdonában és használatában lévő hűtött és/vagy fűtött épületek teljes felújított alapterületét az e rendelet XII. mellékletének 1. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet IX. melléklete 2. részének g) pontjában említett, a központi kormányzatuk tulajdonában és használatában lévő jogosult épületekben megtakarított energia mennyiségét az e rendelet XII. mellékletének 2. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

10. cikk

Jelentéstétel a finanszírozás terén tett előrelépésről

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontjában, 20. cikke b) pontjának (3) alpontjában, 21. cikke b) pontjának (7) alpontjában, 22. cikkének g) pontjában, 23. cikke (1) bekezdésének j) pontjában és 25. cikkének g) pontjában említett, valamint az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban bejelentett szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok finanszírozása terén tett előrelépésre vonatkozó információkat – beleértve a tényleges beruházások áttekintését a beruházásokra vonatkozó eredeti feltételezésekhez képest – az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

11. cikk

Jelentéstétel a levegőminőségre és a légszennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatásról

A tagállamok a 7. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban benyújtott jelentésekben szereplő szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok levegőminőségre és légszennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt számszerűsíthető hatását az e rendelet XIV. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

12. cikk

Jelentéstétel az energetikai támogatások fokozatos kivezetésére irányuló szakpolitikákról és intézkedésekről, különös tekintettel a fosszilis tüzelőanyagokra

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett, az energiatámogatások, különösképpen a fosszilistüzelőanyag-támogatások fokozatos kivezetésére irányuló szakpolitikákat és intézkedéseket az e rendelet XV. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

IV. FEJEZET

TOVÁBBI JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK

13. cikk

További jelentéstételi kötelezettségek a megújuló energia területén

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet IX. mellékletének 1. részében a megújuló energia vonatkozásában említett kiegészítő információkat az e rendelet XVI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

14. cikk

További jelentéstételi kötelezettségek az energiahatékonyság területén

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet IX. melléklete 2. részének e), f) és h)–k) pontjában említett kiegészítő információkat az e rendelet XVII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

15. cikk

Jelentéstétel az energiaszegénységről és az igazságos átmenetről

(1) Amennyiben az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke (3) bekezdése d) pontjának második albekezdése alkalmazandó, a tagállamok a következőket jelentik be:

a)	az (EU) 2018/1999 rendelet 24. cikkének a) pontjában említett információk az energiaszegénységben élő háztartások számának csökkentésére irányuló nemzeti indikatív célkitűzés felé tett előrelépésre vonatkozóan, az e rendelet XVIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően;

b)	az (EU) 2018/1999 rendelet 24. cikkének b) pontjában említett kvantitatív információk az energiaszegénységben élő háztartások számára vonatkozóan, az e rendelet XIX. mellékletének 1. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően.

(2) A tagállamok bejelenthetik az energiaszegénységgel kapcsolatos mutatókat az e rendelet XIX. mellékletének 2. és 3. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően.

(3) A tagállamok bejelenthetik az energiaszegénység nemzeti fogalommeghatározására vonatkozó információkat az e rendelet XIX. mellékletének 4. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően.

(4) A tagállamok jelentést tehetnek arra vonatkozóan, hogy integrált nemzeti energia- és klímaterveik végrehajtása hogyan járul hozzá – többek között az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint az energiaszegénységben mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése révén – az igazságos átmenethez, az e rendelet XX. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően.

16. cikk

Jelentéstétel a regionális együttműködés végrehajtásáról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 12. cikkében, 20. cikke b) pontjának (2) alpontjában, 21. cikke b) pontjának (6) alpontjában, 22. cikkének f) pontjában, 23. cikke (1) bekezdésének i) pontjában és 25. cikkének f) pontjában említett regionális együttműködés végrehajtására vonatkozó információkat az e rendelet II. és III. fejezetében említett célkitűzések, célok és hozzájárulások, valamint szakpolitikák és intézkedések végrehajtásával összefüggésben, az e rendelet XXI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

17. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikkének (1) vagy (2) bekezdésében említett ajánlások végrehajtásáról

Amennyiben a Bizottság az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerint ajánlásokat adott ki, a tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikkének (6) bekezdésében említett ajánlások nyomán elfogadott vagy elfogadni és végrehajtani tervezett szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat az e rendelet XXII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

Ha az érintett tagállamok úgy döntenek, hogy nem tesznek eleget az ajánlásnak vagy az ajánlás egy jelentős részének, azt meg kell indokolniuk, és az indoklást az e rendelet XXII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően be kell nyújtaniuk.

18. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/1999 rendelet 11. cikkében említett többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszédről

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 11. cikkében említett párbeszéd kialakítása terén tett előrelépésre vonatkozó információkat az e rendelet XXIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

V. FEJEZET

BENYÚJTÁSI ELJÁRÁSOK

19. cikk

A jelentések benyújtása

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 28. cikkében említett e-platformot, valamint az ahhoz kapcsolódó eszközöket és sablonokat használják az e rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseik benyújtásához.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 328., 2018.12.21., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

I. MELLÉKLET

DEKARBONIZÁCIÓ: ÜVEGHÁZHATÁSÚGÁZ-KIBOCSÁTÁS ÉS -ELNYELÉS

1. táblázat –

Az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának a klímasemlegesség jegyében történő csökkentésére vonatkozó nemzeti célok felé eddig már megtett és a jövőben még várható előrelépés

Jelentéstételi elem

Azonosító (1)

Előírás

Hatály (2)

Egység

GWP (3)

Év

Klímasemlegességi célév

Beleszámítva a közvetett szén-dioxid-kibocsátást is (igen/nem)? (11)

X–3 (10)

X–2

2030

2040

2050

Klímasemlegesség (4)

Kae

Elnyelés szerepe (5)

Kae

ktCO2e

5. éves jelentés

Nemzeti ÜHG-cél –

2030-ra és az azt követő időszakra kitűzött nemzeti célok, és amennyiben rendelkezésre állnak, a 2040-re és 2050-re vonatkozó indikatív mérföldkövek.

Kae

Összes ÜHG-kibocsátás, a LULUCF-ágazat és a nemzetközi légi közlekedés nélkül (6)

ktCO2e

5. éves jelentés

Kae

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot, a nemzetközi légi közlekedés nélkül (6)

ktCO2e

5. éves jelentés

Kae

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot és a nemzetközi légi közlekedést (6)

ktCO2e

5. éves jelentés

Korábbi kibocsátások

Kae

Összes ÜHG-kibocsátás, a LULUCF-ágazat és a nemzetközi légi közlekedés nélkül (7)

ktCO2e

5. éves jelentés

Kae

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot, a nemzetközi légi közlekedés nélkül (7)

ktCO2e

5. éves jelentés

Kae

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot és a nemzetközi légi közlekedést (7)

ktCO2e

5. éves jelentés

18. cikk, a „meglévő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv

Kae

Összes ÜHG-kibocsátás, a LULUCF-ágazat és a nemzetközi légi közlekedés nélkül (8)

ktCO2e

5. éves jelentés

Kae

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot, a nemzetközi légi közlekedés nélkül (8)

ktCO2e

5. éves jelentés

Kae

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot és a nemzetközi légi közlekedést (8)

ktCO2e

5. éves jelentés

18. cikk, a „kiegészítő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv

Kráe

Összes ÜHG-kibocsátás, a LULUCF-ágazat és a nemzetközi légi közlekedés nélkül (8)

ktCO2e

5. éves jelentés

Kráe

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot, a nemzetközi légi közlekedés nélkül (8)

ktCO2e

5. éves jelentés

Kráe

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot és a nemzetközi légi közlekedést (8)

ktCO2e

5. éves jelentés

Eddig már megtett előrelépés (X–3):

a korábbi adatok és a nemzeti ÜHG-cél felé vezető közbenső értékek közötti különbség

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, a LULUCF-ágazat és a nemzetközi légi közlekedés nélkül

Százalék (9)

5. éves jelentés

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot, a nemzetközi légi közlekedés nélkül

Százalék (9)

5. éves jelentés

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot és a nemzetközi légi közlekedést

Százalék (9)

5. éves jelentés

Eddig már megtett előrelépés (X–2):

a korábbi adatok és a nemzeti ÜHG-cél felé vezető közbenső értékek közötti különbség

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, a LULUCF-ágazat és a nemzetközi légi közlekedés nélkül

Százalék (9)

5. éves jelentés

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot, a nemzetközi légi közlekedés nélkül

Százalék (9)

5. éves jelentés

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot és a nemzetközi légi közlekedést

Százalék (9)

5. éves jelentés

A jövőben még várható előrelépés:

a „meglévő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv és a nemzeti ÜHG-cél felé vezető közbenső értékek közötti különbség

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, a LULUCF-ágazat és a nemzetközi légi közlekedés nélkül

Százalék (9)

5. éves jelentés

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot, a nemzetközi légi közlekedés nélkül

Százalék (9)

5. éves jelentés

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot és a nemzetközi légi közlekedést

Százalék (9)

5. éves jelentés

A jövőben még várható előrelépés:

a „kiegészítő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv és a nemzeti ÜHG-cél felé vezető közbenső értékek közötti különbség

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, a LULUCF-ágazat és a nemzetközi légi közlekedés nélkül

Százalék (9)

5. éves jelentés

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot, a nemzetközi légi közlekedés nélkül

Százalék (9)

5. éves jelentés

n.a.

Összes ÜHG-kibocsátás, beleértve a LULUCF-ágazatot és a nemzetközi légi közlekedést

Százalék (9)

5. éves jelentés

Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező; Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező.

Megjegyzések:

2. táblázat

Az (EU) 2018/842 rendelet szerinti éves kötelező nemzeti határértékek felé eddig már megtett és a jövőben még várható előrelépés, az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésével és 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban bejelentettek alapján

Jelentéstételi elem	Azonosító	Előírás	Egység	GWP (12)	Év
Jelentéstételi elem	Azonosító	Előírás	Egység	GWP (12)	X–3 (20)	X–2	t	t+5	t+10
Éves kibocsátási jogosultság (13)	A	K	ktCO2e	5. éves jelentés
Összes közös kötelezettségvállalási kibocsátás az X–3. és X–2. évben (14)	B	K	ktCO2e	5. éves jelentés
Összes közös kötelezettségvállalási kibocsátás – a „meglévő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv (15)	C	K	ktCO2e	5. éves jelentés
Összes közös kötelezettségvállalási kibocsátás – a „kiegészítő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv (15)	D	Kráe	ktCO2e	5. éves jelentés
Összes közös kötelezettségvállalási kibocsátás – WOM forgatókönyv (15)	E	Kráe	ktCO2e	5. éves jelentés
Eddig már megtett előrelépés: az éves kibocsátási jogosultság és a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó, az X–3. és az X–2. évre vonatkozóan bejelentett összkibocsátás különbsége (16)	F	n.a.	ktCO2e	5. éves jelentés
A jövőben még várható előrelépés: az éves kibocsátási jogosultság és a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó, a WEM forgatókönyv szerinti összkibocsátás különbsége (17)	G	n.a.	ktCO2e	5. éves jelentés
A jövőben még várható előrelépés: az éves kibocsátási jogosultság és a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó, a WAM forgatókönyv szerinti összkibocsátás különbsége (18)	H	n.a.	ktCO2e	5. éves jelentés
A jövőben még várható előrelépés: az éves kibocsátási jogosultság és a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó, a WOM forgatókönyv szerinti összkibocsátás különbsége (19)	I	n.a.	ktCO2e	5. éves jelentés
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező; t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik. Megjegyzések:

3. táblázat

Az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) szerinti kötelezettségvállalások teljesítése felé eddig már megtett és a jövőben még várható előrelépés, az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésével és 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban bejelentettek alapján

Jelentéstételi elem	Azonosító	Előírás	Leírás	Egység	GWP (21)	Év
Jelentéstételi elem	Azonosító	Előírás	Leírás	Egység	GWP (21)	X–3 (25)	X–2	t	t+5	t+10
Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (22)	A	K		ktCO2e	5. éves jelentés
Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás a „meglévő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv szerint (23)	B	K		ktCO2e	5. éves jelentés
Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás a „kiegészítő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv szerint (23)	C	Kráe		ktCO2e	5. éves jelentés
A jelenlegi nemzeti energia- és klímatervben szereplő LULUCF-kötelezettségvállalás (24)	D	Kae
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve, t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik; K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező. Megjegyzések:

4. táblázat

Az integrált nemzeti energia- és klímatervekben az üvegházhatásúgáz-kibocsátással összefüggésben meghatározott egyéb nemzeti célok és célkitűzések, többek között az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikke a) pontjának (1) iii. alpontjában meghatározott ágazati célok felé eddig már megtett és a jövőben még várható előrelépés

Nemzeti cél/célkitűzés (27)

Előírás

Jelentéstételi elem

A nemzeti cél/célkitűzés neve

Érintett ágazat(ok)

Leírás (28)

Egység (29)

Alkalmazott GWP (30)

Év

X–3 (31)

X–2

t+5

t+10

1. nemzeti cél/célkitűzés (27)

Kae

Cél/célkitűzés

Eddig már megtett előrelépés

A jövőben még várható előrelépés a „meglévő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv szerint

A jövőben még várható előrelépés a „kiegészítő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv szerint

2. nemzeti cél/célkitűzés (27)

Kae

Cél/célkitűzés

Eddig már megtett előrelépés

A jövőben még várható előrelépés a „meglévő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv szerint

A jövőben még várható előrelépés a „kiegészítő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv szerint

Szükség esetén illesszen be további nemzeti célt/cél/célkitűzést

Kae

Cél/célkitűzés

Eddig már megtett előrelépés

A jövőben még várható előrelépés a „meglévő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv szerint

A jövőben még várható előrelépés a „kiegészítő intézkedések alkalmazása” forgatókönyv szerint

Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező; t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

Megjegyzések:

(1) Az azonosítók az előrelépés kiszámításának módját jelölik – az azonosítókat használó számítások felsorolása a (9) megjegyzésben található.

(2) Adatokat csak azokban a sorokban kell megadni, amelyek az egyes tagállamok tekintetében alkalmazandók. Az adatokat az ÜHG-jegyzékkel összhangban kell bejelenteni. Az erre az oszlopra vonatkozóan jelentett teljes összegeknek tartalmazniuk kell a közvetett szén-dioxid-kibocsátásokat, amennyiben azok szerepelnek az ÜHG-jegyzékben.

(3) Információ arról, hogy az ÜHG-kibocsátást milyen globális felmelegedési potenciálértékek alapján kell jelenteni. Az ÜHG-jegyzékben szereplő adatok: az a globális felmelegedési potenciál alkalmazandó, amely ugyanabban az évben az üvegházhatást okozó gázok jegyzékére is alkalmazandó. 5. éves jelentés = az IPCC ötödik értékelő jelentésében szereplő globális felmelegedési potenciálértékek.

(4) Ha nemzeti klímasemlegességi célkitűzés van érvényben, a klímasemlegességre vonatkozó célév.

(5) Ha 2030-ra, 2040-re vagy 2050-re kitűzött teljes nemzeti ÜHG-kibocsátási cél van érvényben, a teljes becsült elnyelés a célévre vonatkozóan. Ha nemzeti klímasemlegességi célkitűzés van érvényben, a klímasemlegességi célévre vonatkozó teljes becsült elnyelés ktCO2e-ben kifejezve.

(6) A tagállam által a jelenlegi integrált nemzeti energia- és klímatervben szereplő információk alapján (az I. melléklet 1. része A. szakasz 2. szakasza 2.1.1. pontjának ii. alpontja szerint) megadva. A Párizsi Megállapodással és az (EU) 2018/1999 rendeletben szereplő, meglévő hosszú távú stratégiákkal összhangban lévő célkitűzések és célok, összhangban az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikke szerint bejelentett hosszú távú stratégiával.

(7) A tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdése szerint ugyanabban a jelentéstételi évben benyújtott és az ÜHG-jegyzékre vonatkozó iránymutatásokkal összhangban bejelentett végleges teljes ÜHG-kibocsátás (lásd a tagállamok által az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint bejelentett információk szerkezetéről, formátumáról, benyújtási eljárásairól és felülvizsgálatáról, valamint a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. augusztus 7-i (EU) 2020/1208 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 278., 2020.8.26., 1. o.) 8. cikkét).

(8) Az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti jelentéstétel tekintetében az (EU) 2020/1208 bizottsági végrehajtási rendelet XXV. mellékletének megfelelően a tagállamok által ugyanabban a jelentéstételi évben benyújtott végleges adatok.

(9) Az értékek automatikusan az adott célértékhez viszonyított százalékos különbségként kerülnek kiszámításra kizárólag azon jelentéstételi elemek esetében, amelyeknél a B–D azonosítókat tartalmazó tömb megfelelő sora ki van töltve. Ha nincs lehetőség automatikus számításra, a mezőben az „n.a.”, azaz nem alkalmazandó jelölést kell megadni. A negatív érték azt jelzi, hogy a kibocsátások x %-kal meghaladják az adott célt, míg a pozitív érték azt jelzi, hogy a kibocsátás x %-kal a célérték alatt van.

N1 = (B-E)/B – az X–3. év adatait felhasználva az „E” azonosítóhoz

N2 = (B-E)/B – az X–2. év adatait felhasználva az „E” azonosítóhoz

O1 = (C-F)/C – az X–3. év adatait felhasználva az „F” azonosítóhoz

O2 = (C-F)/C – az X–2. év adatait felhasználva az „F” azonosítóhoz

P1 = (D-G)/D – az X–3. év adatait felhasználva az „G” azonosítóhoz

P2 = (D-G)/D – az X–2. év adatait felhasználva az „G” azonosítóhoz

Q = (B-H)/B

R = (C-I)/C

S = (D-J)/D

T = (B-K)/B

U = (C-L)/C

V = (D-M)/D

(10) Az X–3. év nem alkalmazandó a 2023. évi első eredményjelentésekre.

(11) Jelezze igen/nem megadásával, hogy a célértékbe beleszámítanak-e a közvetett szén-dioxid-kibocsátások.

(12) Információ arról, hogy az ÜHG-kibocsátást milyen globális felmelegedési potenciálértékek alapján kell jelenteni. Az ÜHG-jegyzékben szereplő adatok: az a globális felmelegedési potenciál alkalmazandó, amely ugyanabban az évben az üvegházhatást okozó gázok jegyzékére is alkalmazandó. 5. éves jelentés = az IPCC ötödik értékelő jelentésében szereplő globális felmelegedési potenciálértékek.

(13) Éves kibocsátási jogosultság a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 156., 2018.6.19., 26. O.) 4. cikkének (3) bekezdése szerint, az említett rendelet 10. cikkének megfelelően kiigazítva, illetve e tekintetben elfogadott bármely későbbi éves ÜHG-kibocsátási célok.

(14) A tagállamok által az ÜHG-jegyzékben ugyanarra a jelentéstételi évre vonatkozóan bejelentett végleges teljes ÜHG-kibocsátás az (EU) 2020/1208 végrehajtási rendelet XV. mellékletében meghatározott képlet szerint kiszámítva.

(15) Az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti jelentéstétel tekintetében az (EU) 2020/1208 bizottsági végrehajtási rendelet XXV. mellékletének megfelelően a tagállamok által ugyanabban a jelentéstételi évben benyújtott végleges adatok.

(16) Automatikusan kiszámítva a következők szerint: F = A-B.

(17) Automatikusan kiszámítva a következők szerint: G = A-C.

(18) Automatikusan kiszámítva a következők szerint: H = A-D, és csak akkor, ha a „D” azonosítóhoz tartozó sor megfelelően ki van töltve; ellenkező esetben adja meg a „n.a.”, azaz nem alkalmazandó jelölést.

(19) Automatikusan kiszámítva a következők szerint: I = A-E, és csak akkor, ha a „D” azonosítóhoz tartozó sor megfelelően ki van töltve; ellenkező esetben adja meg a „n.a.”, azaz nem alkalmazandó jelölést.

(20) Az X–3. év nem alkalmazandó a 2023. évi első eredményjelentésekre.

(21) Információ arról, hogy az ÜHG-kibocsátást milyen globális felmelegedési potenciálértékek alapján kell jelenteni. Az ÜHG-jegyzékben szereplő adatok: az a globális felmelegedési potenciál alkalmazandó, amely ugyanabban az évben az üvegházhatást okozó gázok jegyzékére is alkalmazandó. 5. éves jelentés = az IPCC ötödik értékelő jelentésében szereplő globális felmelegedési potenciálértékek.

(22) A tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdése szerint ugyanabban a jelentéstételi évben benyújtott és az ÜHG-jegyzékre vonatkozó iránymutatásokkal összhangban bejelentett végleges teljes ÜHG-kibocsátás (lásd az (EU) 2020/1208 bizottsági végrehajtási rendelet 8. cikkét).

(23) Az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti jelentéstétel tekintetében az (EU) 2020/1208 bizottsági végrehajtási rendelet XXV. mellékletének megfelelően a tagállamok által ugyanabban a jelentéstételi évben benyújtott végleges adatok.

(24) A jelenlegi integrált nemzeti energia- és klímatervben megadott egyedi nemzeti LULUCF-kötelezettségvállalás. A tagállamoknak szöveges leírást kell megadniuk a „Leírás” oszlopban. A tagállamoknak számszerű adatokat kell megadniuk az „Év” oszlopban, és a megfelelő oszlopban fel kell tüntetniük az általuk használt egységet és GWP-t.

(25) Az X–3. év nem alkalmazandó a 2023. évi első eredményjelentésekre.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).

(27) A tagállamoknak további sorokat kell beilleszteniük, amennyiben egyéb nemzeti célok/célkitűzések is alkalmazandók.

(28) Pontosítás céljából szöveges leírást kell adni, továbbá abban az esetben is, ha a célokat/célkitűzéseket és a feléjük tett előrelépést nem lehet a mennyiségi oszlopokat kitöltve kifejezni.

(29) A jövőben még várható előrelépésre vonatkozó adatokhoz használt egységgel összehasonlítható egység.

(30) Információ arról, hogy az ÜHG-kibocsátás milyen globális felmelegedési potenciálértékek alapján lett kiszámítva. 4. éves jelentés = az IPCC negyedik értékelő jelentésében szereplő globális felmelegedési potenciálértékek; 5. éves jelentés = az IPCC ötödik értékelő jelentésében szereplő globális felmelegedési potenciálértékek.

(31) Az X–3. év nem alkalmazandó a 2023. évi első eredményjelentésekre.

II. MELLÉKLET

DEKARBONIZÁCIÓ: MEGÚJULÓ ENERGIA

1. táblázat

A megújuló energiaforrásból előállított energia ágazatonkénti (villamos energia, hűtés és fűtés, közlekedés) és összesített részaránya (1)

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	Év
Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	X–3	X–2
A megújuló forrásokból előállított energia teljes bruttó fogyasztása	K	ktoe
Teljes bruttó energiafogyasztás, a légi közlekedés szerint kiigazítva	K	ktoe
A megújuló energiaforrások (RES) összesített részaránya	K	%
Megújulóenergia-termelés (normalizálást alkalmazva)	K	GWh
Teljes bruttó villamosenergia-fogyasztás	K	GWh
RES-E termelési arány	K	%
RES-T számláló és szorzók	K	ktoe
RES-T nevező és szorzók	K	ktoe
RES-T fogyasztási arány	K	%
RES-H&C számláló	K	ktoe
RES-H&C nevező	K	ktoe
Ebből: a távfűtő/távhűtő hálózatok révén hasznosított hulladékhő és hulladék hűtőenergia	K (2)	ktoe
RES-H&C részarány	K	%
RES-H&C részarány a hulladékhővel és a hulladék hűtőenergiával együtt	K	%
Megújuló forrásokból, valamint hulladékhőből és hulladék hűtőenergiából származó, távfűtéshez és távhűtéshez felhasznált energia	K (2)	ktoe
Valamennyi forrásból származó, távfűtéshez és távhűtéshez felhasznált energia	K (2)	ktoe
Megújuló forrásokból, valamint hulladékhőből és hulladék hűtőenergiából származó, távfűtéshez és távhűtéshez felhasznált energia részaránya	K (2)	%
Statisztikai átruházások/közös projektek/közös támogatási rendszerek – a hozzáadandó teljes összeg	K (2)	ktoe
Statisztikai átruházások/közös projektek/közös támogatási rendszerek – a levonandó teljes összeg	K	ktoe
Belföldi megújuló energiatermelés	Ö	ktoe
Belföldi biogáztermelés	Ö	ktoe
Abban az esetben, ha az X–3. vagy az X–2. évben egy vagy több megújuló energiaforrás (RES) részaránya az integrált nemzeti energia- és klímatervben bejelentett nemzeti ütemterv vagy a 2020-as kiindulási arány alatt van, fejtse ki e fejlemény okait, és nyújtson tájékoztatást a nemzeti referenciaponthoz képesti eltérés orvoslása érdekében tervezett további intézkedésekről.	Kae
Kérjük, adjon tájékoztatást arról, hogy a tagállam szándékában áll-e felhasználni a hulladékhőt és a hulladék hűtőenergiát az átdolgozott megújulóenergia-irányelvben a fűtési és hűtési ágazat (H&C) (23. cikk), valamint a távfűtés- és hűtés (DH&C) (24. cikk) tekintetében meghatározott célkitűzések teljesítésére (az átdolgozott megújulóenergia-irányelv 23. cikkének (1) bekezdése alapján), és ennek megfelelően a tagállam tervezi-e az 1,1 százalékpontos (kizárólag RES), illetve az 1,3 százalékpontos (RES + hulladékhő/hulladék hűtőenergia) célérték alkalmazását.	Kae
Amennyiben az átlagos éves növekedés alacsonyabb, mint az átdolgozott megújulóenergia-irányelv 23. cikke által a H&C tekintetében meghatározott célérték, kérjük, adja meg az elért szintet és az intézkedések választásának indokait is (az átdolgozott megújulóenergia-irányelv 23. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése értelmében).	Kae
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes.

2. táblázat

Az egyes megújulóenergia-technológiák teljes beépített kapacitása (3)

Megújulóenergia-technológia	Előírás	Egység	Év
Megújulóenergia-technológia	Előírás	Egység	X–3	X–2
Vízenergia	K	MW
Ebből: tiszta vízenergia szivattyúzás nélkül	K	MW
Ebből: vegyes vízenergia	K	MW
Ebből: szivattyúzott vízenergia	K	MW
Geotermikus energia	K	MW
Napenergia	K	MW
Ebből: fotovoltaikus	K	MW
Ebből: legfeljebb 30 kW teljesítményű fotovoltaikus	K (7)	MW
Ebből: háztetőre szerelhető	K (7)	MW
Ebből: hálózattól független	K (7)	MW
Ebből: 30 kW–1 000 kW teljesítményű fotovoltaikus	K (7)	MW
Ebből: háztetőre szerelhető	K (7)	MW
Ebből: hálózattól független	K (7)	MW
Ebből: legalább 1 MW teljesítményű fotovoltaikus	K (7)	MW
Ebből: háztetőre szerelhető	K (7)	MW
Ebből: hálózattól független	K (7)	MW
Ebből: koncentrált napenergia	K	MW
Árapály-, hullám-, tengeráram-energia	K	MW
Szélenergia	K	MW
Ebből: szárazföldi	K	MW
Ebből: tengeri	K	MW
Biomassza (4) (5)	K	MW
Ebből: szilárd biomasszából előállított üzemanyagok (6)	K	MW
Ebből: folyékony bio-energiahordozók	K	MW
Ebből: gáznemű biomasszából előállított üzemanyagok (6)	K	MW
Napkollektorok felülete	K	1 000 m2
Folyékony bioüzemanyagot előállító üzemek kapacitása	K	1 000 tonna
Ebből: biobenzin	K	1 000 tonna
Ebből: biodízel	K	1 000 tonna
Ebből: bio sugárhajtómű-kerozin	K	1 000 tonna
Ebből: egyéb folyékony bioüzemanyagok	K	1 000 tonna
Releváns információk abban az esetben, ha a beépített kapacitás alakulása hatással van 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti ütemterveire.	K
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező. Megjegyzések:

3. táblázat

Az egyes megújulóenergia-technológiák teljes tényleges hozzájárulása (bruttó villamosenergia-termelés) a villamosenergia-ágazatban

Megújulóenergia-technológia	Előírás	Egység	Év
Megújulóenergia-technológia	Előírás	Egység	X–3	X–2
Normalizált vízenergia-termelés	K	GWh
Ebből: normalizált tiszta vízenergia szivattyúzás nélkül	K	GWh
Ebből: normalizált vegyes vízenergia (a termelésnek csak a szivattyúzás nélküli része)	K	GWh
Normalizált szélenergia-termelés	K	GWh
Ebből: normalizált szárazföldi szélenergia-termelés	K (8)	GWh
Ebből: normalizált tengeri szélenergia-termelés	K (8)	GWh
Tiszta folyékony bio-energiahordozókból, a követelményeknek megfelelő + nem megfelelő	K	GWh
ebből: a követelményeknek megfelelő tiszta (nem kevert) folyékony bio-energiahordozók	K	GWh
ebből: nem élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (8)	GWh
ebből: élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (8)	GWh
ebből: földhasználat-változás szempontjából NEM nagy kockázatot jelentő	K (8)	GWh
A követelményeknek megfelelő kevert folyékony bio-energiahordozókból, csak a bioüzemanyagból álló rész	K	GWh
ebből: nem élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (8)	GWh
ebből: élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (8)	GWh
ebből: földhasználat-változás szempontjából NEM nagy kockázatot jelentő	K (8)	GWh
A hálózatba bevezetett biogázból	K	GWh
Ebből: a követelményeknek megfelelő	K (8)	GWh
A villamos energiába tanúsítványok alapján beszámított biogázból	K (8)	GWh
Geotermikus energia	K	GWh
Fotovoltaikus napenergia	K	GWh
Ebből: legfeljebb 30 kW teljesítményű fotovoltaikus	K (9)	GWh
Ebből: háztetőre szerelhető	K (9)	GWh
Ebből: hálózattól független	K (9)	GWh
Ebből: 30 kW–1 000 kW teljesítményű fotovoltaikus	K (9)	GWh
Ebből: háztetőre szerelhető	K (9)	GWh
Ebből: hálózattól független	K (9)	GWh
Ebből: legalább 1 MW teljesítményű fotovoltaikus	K (9)	GWh
Ebből: háztetőre szerelhető	K (9)	GWh
Ebből: hálózattól független	K (9)	GWh
Naphőenergia	K	GWh
Árapály-, hullám-, tengeráram-energia	K	GWh
Települési hulladék (megújuló)	K	GWh
Szilárd bioüzemanyagok	K	GWh
Ebből: a követelményeknek megfelelő	K (8)	GWh
Tiszta biogázból	K	GWh
Ebből: a követelményeknek megfelelő	K (8)	GWh
Releváns információk abban az esetben, ha a bruttó villamosenergia-termelés alakulása hatással van 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti ütemterveire.	K
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező.

4. táblázat

Az egyes megújulóenergia-technológiák teljes tényleges hozzájárulása (teljes bruttó energiafogyasztás) a fűtési és hűtési ágazatban

Megújulóenergia-technológia	Előírás	Egység	Év
Megújulóenergia-technológia	Előírás	Egység	X–3	X–2
A megújuló energiaforrásokhoz és üzemanyagokhoz köthető végső energiafogyasztás az iparban és más ágazatokban (háztartások, kereskedelmi és közszolgáltatások, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, halászat és máshol nem szereplő ágazatok) a közlekedés kivételével	K	ktoe
Faszén	K	ktoe
Tiszta biogáz	K	ktoe
A hálózatba bevezetett biogáz	K	ktoe
Ebből: a követelményeknek megfelelő	K (10)	ktoe
Az ipar és más ágazatok végsőenergia-fogyasztásába tanúsítványok alapján beszámított biogáz	K (10)	ktoe
Geotermikus energia (a geotermikus hőszivattyúk kivételével)	K	ktoe
Naphőenergia	K	ktoe
Megújuló települési hulladék	K	ktoe
Szilárd bioüzemanyagok a faszén kivételével	K	ktoe
Ebből: a követelményeknek megfelelő	K (10)	ktoe
valamennyi folyékony bio-energiahordozó, a követelményeknek megfelelő és nem megfelelő	K	ktoe
ebből: csak a követelményeknek megfelelő folyékony bio-energiahordozók	K	ktoe
ebből: nem élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (10)	ktoe
ebből: élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (10)	ktoe
ebből: földhasználat-változás szempontjából NEM nagy kockázatot jelentő	K (10)	ktoe
Hőtermelés megújuló üzemanyagokból	K	ktoe
Geotermikus energia (a geotermikus hőszivattyúk kivételével)	K	ktoe
Naphőenergia	K	ktoe
Települési hulladék – megújuló	K	ktoe
Szilárd bioüzemanyagok	K	ktoe
Ebből: a követelményeknek megfelelő	K (10)	ktoe
Tiszta biogázból	K	ktoe
Ebből: a követelményeknek megfelelő	K (10)	ktoe
A hálózatba bevezetett biogázból	K	ktoe
Ebből: a követelményeknek megfelelő	K (10)	ktoe
A hőtermelésbe tanúsítványok alapján beszámított biogázból	K	ktoe
valamennyi tiszta folyékony bio-energiahordozó, a követelményeknek megfelelő és nem megfelelő	K	ktoe
ebből: csak a követelményeknek megfelelő tiszta folyékony bio-energiahordozók	K	ktoe
ebből: nem élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (10)	ktoe
ebből: élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (10)	ktoe
ebből: földhasználat-változás szempontjából NEM nagy kockázatot jelentő	K (10)	ktoe
kevert folyékony bio-energiahordozók, a követelményeknek megfelelő, csak a bioüzemanyagból álló rész	K	ktoe
ebből: nem élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (10)	ktoe
ebből: élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított	K (10)	ktoe
ebből: földhasználat-változás szempontjából NEM nagy kockázatot jelentő	K (10)	ktoe
Megújuló eredetű hidrogénből	K (10)	ktoe
Nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból	K (10)	ktoe
Környezeti hő (hőszivattyúkból származó, a geotermikus hőszivattyúk kivételével)	K	ktoe
Ebből: levegő-levegő	K	ktoe
Ebből: levegő-víz	K	ktoe
Ebből: levegő-levegő reverzibilis	K	ktoe
Ebből: levegő-víz reverzibilis	K	ktoe
Ebből: használt levegő-levegő	K	ktoe
Ebből: használt levegő-víz	K	ktoe
Ebből: víz-levegő	K	ktoe
Ebből: víz-víz	K	ktoe
Geotermikus energia hőszivattyúk felhasználásával	K	ktoe
Ebből: föld-levegő	K	ktoe
Ebből: föld-víz	K	ktoe
Megújuló hűtés	K (10)	ktoe
Ebből: a legalább 1,5 MW teljesítményű egyedi hűtőrendszerek	K (10)	ktoe
Ebből: a megújuló forrásból származó hővezérelt hűtés (abszorpció és adszorpció)	K (10)	ktoe
Ebből: az 1,5 MW-nál kisebb teljesítményű egyedi hűtőrendszerek	K (10)	ktoe
Helyiséghűtés a lakossági szektorban	K (10)	ktoe
Ebből: a megújuló forrásból származó hővezérelt hűtés (abszorpció és adszorpció)	K (10)	ktoe
Helyiséghűtés a tercier szektorban	K (10)	ktoe
Ebből: a megújuló forrásból származó hővezérelt hűtés (abszorpció és adszorpció)	K (10)	ktoe
Technológiai hűtés	K (10)	ktoe
Ebből: a megújuló forrásból származó hővezérelt hűtés (abszorpció és adszorpció)	K (10)	ktoe
Egyéb egyedi hűtőrendszerek	K (10)	ktoe
Ebből: a megújuló forrásból származó hővezérelt hűtés (abszorpció és adszorpció)	K (10)	ktoe
Távhűtés	K (10)	ktoe
Ebből: a megújuló forrásból származó hővezérelt hűtés (abszorpció és adszorpció)	K (10)	ktoe
Releváns információk abban az esetben, ha a fűtési és hűtési célú végsőenergia-fogyasztás alakulása hatással van 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti ütemterveire.	K
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező.

5. táblázat

Az egyes megújulóenergia-technológiák teljes tényleges hozzájárulása (teljes bruttó energiafogyasztás) a közlekedési ágazatban

		Mennyiségek			Üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási teljesítmény (13)
Megújulóenergia-technológia	Előírás	Egység	X–3	X–2	Egység (14)	X–3	X–2
Bioüzemanyagok a közlekedésben (11)
Folyékony bioüzemanyagok a közúti közlekedésben	K	ktoe
Folyékony bioüzemanyagok a vasúti közlekedésben	K	ktoe
Folyékony bioüzemanyagok más közlekedési módokban	K	ktoe
Gáznemű bioüzemanyagok a közúti közlekedésben	K	ktoe
Gáznemű bioüzemanyagok a vasúti közlekedésben	K	ktoe
Gáznemű bioüzemanyagok más közlekedési módokban	K	ktoe
A közlekedésbe beszámítható, nem biomasszából előállított üzemanyagok
Megújuló eredetű hidrogén	K	ktoe
Ebből: a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja – a tengerhajózási ágazatban	K (15)	ktoe
Ebből: a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja – a légiközlekedési ágazatban	K (15)	ktoe
Nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok	K	ktoe
Ebből: a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja – a tengerhajózási ágazatban	K (15)	ktoe
Ebből: a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja – a légiközlekedési ágazatban	K (15)	ktoe
Újrafeldolgozott szénalapú üzemanyagok	K	ktoe
Ebből: a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja – a tengerhajózási ágazatban	K (15)	ktoe
Ebből: a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja – a légiközlekedési ágazatban	K (15)	ktoe
KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐ bioüzemanyagok a közlekedésben (12)
valamennyi megfelelő bioüzemanyag valamennyi közlekedési mód esetében	K	ktoe
IX. MELLÉKLET (összes közlekedési mód)	K	ktoe
Ebből: a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja – a tengerhajózási ágazatban	K (15)	ktoe
Ebből: a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja – a légiközlekedési ágazatban	K (15)	ktoe
Alapanyag szerint (valamennyi mód)
A. rész
Ebből: A. rész a tengerhajózási ágazatban (a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja)	K (15)	ktoe
Ebből: A. rész a légiközlekedési ágazatban (a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja)	K (15)	ktoe
A. rész alapanyag szerint (valamennyi mód)
a)	K	ktoe
b)	K	ktoe
c)	K	ktoe
d)	K	ktoe
e)	K	ktoe
f)	K	ktoe
g)	K	ktoe
h)	K	ktoe
i)	K	ktoe
j)	K	ktoe
k)	K	ktoe
l)	K	ktoe
m)	K	ktoe
n)	K	ktoe
o)	K	ktoe
p)	K	ktoe
q)	K	ktoe
B. rész	K	ktoe
Ebből: B. rész a tengerhajózási ágazatban (a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja)	K (15)	ktoe
Ebből: B. rész a légiközlekedési ágazatban (a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja)	K (15)	ktoe
B. rész alapanyag szerint (valamennyi mód)	K	ktoe
a)	K	ktoe
b)	K	ktoe
26. cikk (1) bekezdése – élelmiszer- és takarmánynövényekből	K	ktoe
ebből: földhasználat-változás szempontjából NEM nagy kockázatot jelentő	K (15)	ktoe
a követelményeknek megfelelő egyéb bioüzemanyag	K	ktoe
Ebből: a tengerhajózási ágazatban (a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja)	K (15)	ktoe
Ebből: a légiközlekedési ágazatban (a 27. cikk (2) bekezdésének c) pontja)	K (15)	ktoe
Hálózati megújuló villamos energia a közlekedési ágazatban
Összes villamos energia a közlekedésben	K	ktoe
Összes villamos energia a közúti közlekedésben	K	ktoe
Megújuló energia a közúti közlekedésben	K	ktoe
Nem megújuló energia a közúti közlekedésben	K	ktoe
Összes villamos energia a vasúti közlekedésben	K	ktoe
Megújuló energia a vasúti közlekedésben	K	ktoe
Nem megújuló energia a vasúti közlekedésben	K	ktoe
Összes villamos energia egyéb közlekedési módok esetében	K	ktoe
Megújuló energia egyéb közlekedési módok esetében	K	ktoe
Nem megújuló energia egyéb közlekedési módok esetében	K	ktoe
Releváns információk abban az esetben, ha a közlekedési célú végsőenergia-fogyasztás alakulása hatással van 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti ütemterveire.	K
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező. Megjegyzések:

6. táblázat

Energiacélú biomasszaforrások

X–3

X–2

Belföldi termelés 1 000 m3-ben (16)

Behozatal 1 000 m3-ben (16)

Kivitel 1 000 m3-ben (16)

Készletváltozások 1 000 m3-ben (16)

Átlagos nettó fűtőérték (TJ/1 000 m3) (17)

Belföldi termelés 1 000 m3-ben (16)

Behozatal 1 000 m3-ben (16)

Kivitel 1 000 m3-ben (16)

Készletváltozások 1 000 m3-ben (16)

Átlagos nettó fűtőérték (TJ/1 000 m3) (17)

Előírás

K (21)

1.	Energiatermelésre használt erdei biomassza

a)	Erdőkből származó elsődleges biomassza

i.	Ágak és fakoronák

(18)

ii.

Farönkök

(19)

iii.

Gömbfa

I.	Ipari gömbfa

II.

Tűzifa

b)	Erdészeti ipari melléktermékek

Fakéreg

ii.	Faforgács, fűrészpont és egyéb fadarabok

iii.	Feketelúg és nyers tallolaj (tonna)

c)	Fogyasztóktól származó fa

(18)

d)	Feldolgozott faalapú üzemanyagok, amelyeket az 1. a), b) vagy c) pont alapján nem beszámított alapanyagokból állítottak elő:

Faszén

ii.	Fapellet és fabrikett

2.	Mezőgazdasági biomassza

(18)

a)	Villamosenergia- vagy hőenergia-előállításra használt energianövények (a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is beleértve)

(18)

i.	Ebből: Élelmiszer- és takarmányalapanyagokból

(18)

b)	Villamosenergia- vagy hőenergia-előállításra használt mezőgazdasági növényi maradékok

(18)

3.	Szerves hulladék biomassza

(18)

a)	Az ipari hulladék szerves frakciója

(18)

b)	A kommunális hulladék szerves frakciója

(18)

c)	Hulladékiszap

(18)

Az erdei biomassza esetében: Annak ismertetése, hogy ezek hogyan felelnek meg az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (7) bekezdésében foglalt földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) kritériumoknak (20)

Releváns információk abban az esetben, ha a bioenergia-ellátás alakulása hatással van 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti ütemterveire.

Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Ö = önkéntes.

7. táblázat

Egyéb nemzeti ütemtervek és célkitűzések

Ütemterv vagy célkitűzés	Leírás	Cél (22)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépést mérő mutató (adott esetben) (23)
Ütemterv vagy célkitűzés	Leírás	Cél (22)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépés nyomon követésére szolgáló mutató neve (24)	Egység	X–3	X–2
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
A megújuló energia felhasználása a távfűtésben
A megújuló energia felhasználása az épületekben
A városok által előállított megújuló energia
Megújulóenergia-közösségek
Termelő-fogyasztók
A szennyvízkezelésből származó iszapból visszanyert energia
Egyéb nemzeti célkitűzés és ütemterv, beleértve a hosszú távú és az ágazati ütemterveket és célkitűzéseket is
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező. Megjegyzések

8. táblázat

A megújuló forrásokból előállított villamos energia (EU) 2018/2001 irányelv 6. cikkének (4) bekezdése szerinti támogatásának értékelése

Adott esetben adjon tájékoztatást a megújuló forrásokból előállított villamos energia azon támogatásának értékelésére vonatkozóan, amelyet a tagállamoknak az (EU) 2018/2001 irányelv 6. cikkének (4) bekezdése értelmében kell biztosítaniuk (25)

Kae

Jelmagyarázat: Kae = adott esetben kötelező.

Megjegyzések:

(1) Az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott valamennyi számítási előírás alkalmazandó a teljes számlálóra és a teljes nevezőre.

(2) Ezeket az értékeket 2021-től kezdődően kell jelenteni.

(3) Az e táblázatban jelentendő kategóriák az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK rendelettel összhangban az Eurostat megújuló energiaforrásokra és hulladékokra vonatkozó éves energiaügyi kérdőívein alapulnak.

(4) Az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározottak szerint: „biomassza”: a mezőgazdaságból, a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint a hulladék, többek között a biológiai eredetű ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része.

(5) Szilárd vagy gáznemű biomasszából előállított kevert üzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók esetében csak a bioüzemanyagból álló résznek megfelelő kapacitást kell figyelembe venni. Ha nem állnak rendelkezésre a kapacitásra vonatkozó adatok, akkor mind a fosszilis, mind a megújuló energiaforrásokból előállított üzemanyagok tekintetében a bemenő teljesítmény, a hatékonyság, a termelés és a kihasználási időtartam alapján kell becslést adni.

(6) Az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke 27. pontjának meghatározása szerint a „biomasszából előállított üzemanyagok”: biomasszából előállított szilárd és gáz halmazállapotú üzemanyagok.

(7) Ezeket az értékeket 2022-től kezdődően kell jelenteni.

(8) Ezeket az értékeket 2021-től kezdődően kell jelenteni.

(9) Ezeket az értékeket 2022-től kezdődően kell jelenteni.

(10) Ezeket az értékeket 2021-től kezdődően kell jelenteni.

(11) Idetartozik a közlekedési ágazatban felhasznált valamennyi bioüzemanyag: a követelményeknek megfelelő és nem megfelelő, a tiszta bioüzemanyagok és a kevert bioüzemanyagok megújuló hányada, az egyéb megújuló üzemanyagok, a hidrogén és a megújuló eredetű szintetikus üzemanyagok.

(12) Ide kizárólag a követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok és a biomasszából előállított üzemanyagok (az (EU) 2018/2001 irányelv 29. és 30. cikke), valamint a közlekedésben használt tiszta üzemanyagok és a kevert üzemanyagok megújuló hányada tartoznak.

(13) Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási teljesítményt az összes fenntartható bioüzemanyag esetében jelenteni kell. Részletesebb adatokat is meg lehet adni; ebben az esetben, ha az adatok bizalmas jellege miatt nem adható meg információ, a tagállamoknak a „C” betűt kell feltüntetniük az adott kategória tekintetében.

(14) Adja meg azt az egységet, amely az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási teljesítmény kifejezésére szolgál.

(15) Ezeket az értékeket 2021-től kezdődően kell jelenteni.

(16) Kivéve az (1) b) iii. pontot, ahol tonnában

(17) Kivéve az (1) b) iii. pontot, ahol TJ/tonnában

(18) Rendelkezésre állás esetén kötelező jelentéstétel

(19) Adott esetben kötelező jelentéstétel

(20) Az erdei biomassza származási országa vagy regionális gazdasági integrációs szervezete szerinti bontásban, részletezve, hogy az adott ország vagy szervezet részes fele-e a Párizsi Megállapodásnak, és:

nyújtott-e be nemzetileg meghatározott hozzájárulást (NDC), amely kiterjed a LULUCF-ágazatra;

tesz-e jelentést az UNFCCC-nek a LULUCF-ágazatot is magában foglaló nemzeti ÜHG-kibocsátási jegyzékről, vagy legkésőbb 2025-ig megkezdi ezt; vagy

a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályokat alkalmaz-e a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását, valamint bizonyítékkal szolgál arra nézve, hogy a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási ágazat bejelentett kibocsátása nem haladja meg az elnyelés mértékét.

(21) Ezeket az értékeket 2021-től kezdődően kell jelenteni.

(22) Lehet mennyiségi vagy minőségi.

(23) Ha a cél/célkitűzés számszerűsíthető, a tagállamoknak a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján kell ismertetniük az előrelépést. A jelentéstételhez használt mutatókat a nemzeti célkitűzések vagy célok alapján kell meghatározni.

(24) Az előrelépés jobb szemléltetése érdekében a tagállamoknak adott esetben referenciaévet és -értéket kell alapul venniük.

(25) A tagállamoknak hivatkozniuk kell az érintett szakpolitikákra és intézkedésekre.

III. MELLÉKLET

DEKARBONIZÁCIÓ: ALKALMAZKODÁS

1. táblázat

Az integrált nemzeti energia- és klímatervekben szereplő alkalmazkodási célok

Az integrált nemzeti energia- és klímatervekben szereplő alkalmazkodási célok	Előírás	Válasz
Szerepelnek alkalmazkodási célok az integrált nemzeti energia- és klímatervben a 4. cikkben előírtaknak megfelelően? (1)	K
Szerepelnek alkalmazkodási célok a következő alkalommal benyújtásra kerülő integrált nemzeti energia- és klímatervben? (1)	Ö
Amennyiben az integrált nemzeti energia- és klímaterv vagy a benyújtani tervezett integrált nemzeti energia- és klímaterv tartalmaz alkalmazkodási célokat, kérjük, adjon áttekintést ezekről a célokról.	Ö
Amennyiben rendelkezésre állnak, kérjük, adjon meg más olyan dokumentumokat, amelyek tartalmaznak az energiauniós célkitűzések és célok, valamint a Párizsi Megállapodással összhangban lévő, az üvegházhatásúgáz- kibocsátásra vonatkozó hosszú távú uniós kötelezettségvállalások teljesítése szempontjából releváns alkalmazkodási célokat, beleértve az elfogadás időpontját és a dokumentumra mutató hivatkozást.	Ö
Megjegyzések: K = kötelező; Ö = önkéntes

2. táblázat

Információ az energiaunió célkitűzéseinek és céljainak, valamint a Párizsi Megállapodás szerinti hosszú távú uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalásoknak a teljesítését esetlegesen érintő alkalmazkodásról

Dimenzió

Előírás

Válasz

Nemzeti körülmények

1.	Az energiaunió kiválasztott dimenziója szempontjából releváns sérülékenységek, beleértve az (integrált nemzeti energia- és klímatervben és/vagy az 1. táblázatban megjelölt egyéb dokumentumokban – kérjük, adja meg a hivatkozásokat – azonosított) alkalmazkodóképességet is.

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Kae

Energiahatékonyság

Kae

Energiabiztonság

Kae

Belső energiapiac

Kae

Kutatás, innováció és versenyképesség

Kae

1. a)

Amennyiben relevánsak és rendelkezésre állnak, kérjük, adja meg a fenti 1. mezőben említett sérülékenységekre vonatkozó információkat, beleértve az alkalmazkodóképességet is, kiszolgáltatott csoportok szerinti bontásban. (2)

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Energiahatékonyság

Energiabiztonság

Belső energiapiac

Kutatás, innováció és versenyképesség

2.	Az energiaunió kiválasztott dimenziója szempontjából releváns (az integrált nemzeti energia- és klímatervben és/vagy az 1. táblázatban megjelölt egyéb dokumentumokban – kérjük, adja meg a hivatkozásokat – azonosított) lehetséges jövőbeli hatások kockázata

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Kae

Energiahatékonyság

Kae

Energiabiztonság

Kae

Belső energiapiac

Kae

Kutatás, innováció és versenyképesség

Kae

Stratégiák és tervek

3.	Az energiaunió kiválasztott dimenziója szempontjából releváns (az integrált nemzeti energia- és klímatervben és/vagy az 1. táblázatban megjelölt egyéb dokumentumokban – kérjük, adja meg a hivatkozásokat – azonosított) alkalmazkodási célok.

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Kae

Energiahatékonyság

Kae

Energiabiztonság

Kae

Belső energiapiac

Kae

Kutatás, innováció és versenyképesség

Kae

4.	Az energiaunió kiválasztott dimenziója szempontjából releváns (az integrált nemzeti energia- és klímatervben és/vagy az 1. táblázatban megjelölt egyéb dokumentumokban – kérjük, adja meg a hivatkozásokat – azonosított) kihívások, hiányosságok és akadályok.

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Energiahatékonyság

Energiabiztonság

Belső energiapiac

Kutatás, innováció és versenyképesség

5.	A 3. mezőben megadott alkalmazkodási célokhoz kapcsolódó tervezett intézkedések, költségvetés és ütemterv

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Energiahatékonyság

Energiabiztonság

Belső energiapiac

Kutatás, innováció és versenyképesség

6.	A 3. mezőben megadott alkalmazkodási célokhoz kapcsolódó szubnacionális stratégiák, szakpolitikák, tervek és erőfeszítések tartalmának áttekintése.

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Energiahatékonyság

Energiabiztonság

Belső energiapiac

Kutatás, innováció és versenyképesség

Nyomon követés és értékelés

Az energiaunió kiválasztott dimenziója szempontjából releváns (az integrált nemzeti energia- és klímatervben és/vagy az 1. táblázatban megjelölt egyéb dokumentumokban – kérjük, adja meg a hivatkozásokat – azonosított) éghajlati hatások, sérülékenységek és kockázatok csökkentése terén tett előrelépés.

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Energiahatékonyság

Energiabiztonság

Belső energiapiac

Kutatás, innováció és versenyképesség

7. a)

Amennyiben relevánsak és rendelkezésre állnak, kérjük, adja meg a fenti 7. mezőben említett éghajlati hatások, sérülékenységek és kockázatok csökkentése felé tett előrelépésre vonatkozó információkat, kiszolgáltatott csoportok szerinti bontásban. (2)

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Energiahatékonyság

Energiabiztonság

Belső energiapiac

Kutatás, innováció és versenyképesség

8.	Az energiaunió kiválasztott dimenziója szempontjából releváns (az integrált nemzeti energia- és klímatervben és/vagy az 1. táblázatban megjelölt egyéb dokumentumokban – kérjük, adja meg a hivatkozásokat – azonosított) alkalmazkodóképesség növelése felé tett előrelépés.

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Energiahatékonyság

Energiabiztonság

Belső energiapiac

Kutatás, innováció és versenyképesség

9.	A 3. mezőben megadott alkalmazkodási célok teljesítése felé tett előrelépés.

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Kae

Energiahatékonyság

Kae

Energiabiztonság

Kae

Belső energiapiac

Kae

Kutatás, innováció és versenyképesség

Kae

10.	Az energiaunió kiválasztott dimenziója szempontjából releváns (az integrált nemzeti energia- és klímatervben és/vagy az 1. táblázatban megjelölt egyéb dokumentumokban – kérjük, adja meg a hivatkozásokat – azonosított) akadályok felszámolása felé tett előrelépés.

Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátás és -elnyelés

Dekarbonizáció: megújuló energia

Energiahatékonyság

Energiabiztonság

Belső energiapiac

Kutatás, innováció és versenyképesség

Megjegyzések:

K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

(1) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak: yes (igen); no (nem).

(2) Kiszolgáltatott csoport a népesség azon szegmense, amely hajlamos vagy fogékony arra, hogy hátrányosan érintse az éghajlat változékonysága vagy változása.

IV. MELLÉKLET

ENERGIAHATÉKONYSÁG

1. táblázat

A primer- és végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó nemzeti hozzájárulás és ütemterv-előirányzat

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	Mutató
A 2030-ig elérendő megtakarításhoz való hozzájárulás meghatározása (1)	K	n.a.
A 2030-as hozzájárulás és a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzat ismertetése	K	n.a.
A 2030-ig elérendő megtakarításhoz való hozzájárulás értéke	K
A primerenergia-fogyasztás abszolút értékben kifejezett szintjére való átszámítás	K	ktoe
A végsőenergia-fogyasztás abszolút értékben kifejezett szintjére való átszámítás	K	ktoe
			X–3 (4)	X–2
A 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzat felé tett előrelépés a primerenergia-fogyasztás esetében (2)	K	ktoe
A 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzat felé tett előrelépés a végsőenergia-fogyasztás esetében (2)	K	ktoe
A GDP alapszintje, ha a hozzájárulás intenzitási célkitűzésként került meghatározásra	Kae	millió EUR, láncindexált volumen (3)
Általános megjegyzések a primer- és végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó nemzeti hozzájárulással és ütemterv-előirányzattal összefüggésben (5)	Ö
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes Megjegyzések:

2. táblázat

A lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására vonatkozó hosszú távú stratégia indikatív mérföldkövei és az előrelépés mutatói – épületállomány

Az épületek száma (6)

Összes alapterület (m2) (7)

Az épületek primerenergia-fogyasztása (TJ) (8)

Az épületek végsőenergia-fogyasztása (TJ) (8)

Az épületek közvetlen ÜHG-kibocsátása (tCO2e)

Az épületek teljes ÜHG-kibocsátása (tCO2e)

Egyéb (9)

2020

X–3

X–2

2020

X–3

X–2

2020

X–3

X–2

2020

X–3

X–2

2020

X–3

X–2

2020

X–3

X–2

2020

X–3

X–2

Előírás

Kráe

Lakóépületek

Ebből: a legrosszabb teljesítményű épületek (10)

Nem lakáscélú épületek

Ebből: a legrosszabb teljesítményű épületek

Középületek (11)

Ebből: a legrosszabb teljesítményű épületek

Jelmagyarázat: Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező;

Megjegyzések:

3. táblázat

A lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására vonatkozó hosszú távú stratégia indikatív mérföldkövei és az előrelépés mutatói – épületfelújítási arány (12)

		A felújított épületek száma		Összes felújított alapterület (m2) (13)		Épületfelújítási arány (14)		Mélyfelújítási ekvivalens arány (16)
		X–3	X–2	X–3	X–2	X–3	X–2	X–3	X–2
Előírás		Kráe	Kráe	Kráe	Kráe	Kráe	Kráe	Ö	Ö
Lakóépületek	Könnyű
	Közepes
	Mély
	Összesen
Lakóépületek – legrosszabb teljesítményű	Könnyű
	Közepes
	Mély
	Összesen
Nem lakáscélú épületek	Könnyű
	Közepes
	Mély
	Összesen
Nem lakáscélú épületek – legrosszabb teljesítményű	Könnyű
	Közepes
	Mély
	Összesen
Középületek (15)	Könnyű
	Közepes
	Mély
	Összesen
Középületek – legrosszabb teljesítményű	Könnyű
	Közepes
	Mély
	Összesen
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező; Ö = önkéntes Megjegyzések:

4. táblázat

A lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására vonatkozó hosszú távú stratégia indikatív mérföldkövei és az előrelépés mutatói – egyéb mutatók

A lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására vonatkozó hosszú távú stratégia indikatív mérföldkövei és az előrelépés mutatói	Leírás	Cél (17)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépést mérő mutató (adott esetben) (18)
	Leírás	Cél (17)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépés nyomon követésére szolgáló mutató neve (19)	Egység	X–3	X–2
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
1. mérföldkő/előrelépést mérő mutató
2. mérföldkő/előrelépést mérő mutató
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező. Megjegyzések

5. táblázat

A lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására vonatkozó hosszú távú stratégia indikatív mérföldkövei és az előrelépés mutatói – az Unió energiahatékonysági célkitűzéséhez való hozzájárulás

	Előírás	Leírás
Kérjük, ismertesse, hogy a hosszú távú felújítási stratégia mérföldkövei felé tett előrelépés hogyan járult hozzá az Unió 2012/27/EU irányelv szerinti energiahatékonysági célkitűzéseinek eléréséhez.	K
Jelmagyarázat: K = kötelező.

6. táblázat

Az integrált nemzeti energia- és klímatervben bejelentett energiahatékonyságra vonatkozó egyéb nemzeti célkitűzések aktualizálása

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés (20)	A kitűzött cél várható hatásai (21)
Kae	Kae	Kae	Kae
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Megjegyzések: Kae = adott esetben kötelező

(1) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak: primary energy consumption (primerenergia-fogyasztás); final energy consumption (végsőenergia-fogyasztás); primary energy savings (primerenergia-megtakarítás); final energy savings (végsőenergia-megtakarítás); energy intensity (energiaintenzitás).

(2) Primer- és végső energiafogyasztás az Eurostat teljes energiamérlegekre vonatkozó mutatói szerint [nrg_bal_c] – Primary and Final energy consumption (Europe 2020-2030). A primer- és a végsőenergiafogyasztás (mint az energiahatékonyságról szóló irányelv nyomon követésére szolgáló mutatók) definícióját lásd az energiamérlegről szóló útmutató legfrissebb változatában („Kiegészítő mutatók” című fejezet) az Eurostat honlapján.

(3) 2015-ös referenciaév (a 2015. évi átváltási árfolyamokon).

(4) Az X–3. év nem alkalmazandó a 2023. évi első eredményjelentésekre.

(5) A tagállamok kiegészítő információkat is adhatnak a primer- és a végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó nemzeti hozzájárulással és ütemterv-előirányzattal kapcsolatban, beleértve az azok alapjául szolgáló módszertant is.

(6) „Épület”: falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri klíma szabályozására (a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 1. pontja), míg az említett irányelv I. melléklete az épületek energiahatékonyságának kiszámítása céljából a következő kategóriákba való besorolást határozza meg: a) különböző típusú egylakásos családi házak; b) lakótömbök; c) irodák; d) oktatási épületek; e) kórházak; f) szállodák és éttermek; g) sportlétesítmények; h) nagykereskedelmi és kiskereskedelmi szolgáltató épületek; i) egyéb típusú energiafogyasztó épületek (a 2010/31/EU irányelv I. mellékletének 5. pontja).

(7) Az épület energiahatékonyságának értékeléséhez referenciaméretként használt alapterület, amelyet az energiahatékonyság értékelésére meghatározott, a külső térelhatárolókon belüli terek hasznos alapterületeinek összegeként kerül kiszámításra.

(8) Az épületek 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiateljesítmény-számításánál figyelembe vettek szerint.

(9) A hosszú távú felújítási stratégiában bemutatottak szerint. Egyéb mutatók tükrözhetik az épületek számát és/vagy a teljes alapterületet (m2) energiahatékonysági osztályonként, építési periódusonként, épületméretenként, éghajlati zónánként; az energetikai tanúsítványok számát épülettípusonként és/vagy energiahatékonysági osztályonként; az építési kapacitások áttekintését, a fűtési rendszer arányát az építőiparban fűtésrendszer-típusonként stb. Olyan egyéb externáliákat is fel lehet használni az építőipari ágazat minél teljesebb bemutatása érdekében, mint például a meglévő állomány felújítására irányuló beruházások, az építőipar GDP-n belüli részesedése, egészségügyi vonzatú kérdések stb.

(10) A hosszú távú felújítási stratégiában meghatározottak szerint. Az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 BIZOTTSÁGI AJÁNLÁS példákkal szolgál a nemzeti épületállomány legrosszabbul teljesítő szegmenseinek meghatározására: a) konkrét küszöb meghatározása, például energiahatékonysági kategória formájában (például „D” alatti); b) primerenergia-fogyasztási adatok használata (kWh/m2/év); vagy akár c) az egy adott dátumot (például 1980-at) megelőzően épült épületeket megcélzása.

(11) Az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 BIZOTTSÁGI AJÁNLÁS egyértelművé teszi, hogy a 2010/31/EU irányelv 2a. cikke (1) bekezdésének e) pontja valamennyi középületre vonatkozik (és nem kizárólag a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő közintézményekre). A 2010/31/EU irányelv 2a. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében vett szakpolitikáknak és intézkedéseknek ki kell térniük például a helyi vagy regionális hatóságok használatában lévő (például lízingelt vagy bérelt) épületekre és a központi kormányzat, illetve a regionális vagy helyi hatóságok tulajdonában, de nem feltétlenül használatában lévő épületekre.

(12) Az energetikai felújítás egy vagy több épületelem (az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2. cikkének 9. pontja szerinti épületgépészeti rendszer, illetve valamely külső térelhatároló elem) olyan mértékű megváltoztatását jelenti, amely jelentősen befolyásolhatja az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított vagy mért mennyisége, amely többek között magában foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a melegvíz-ellátáshoz és a világításhoz szükséges energiát.

(13) Az épület energiahatékonyságának értékeléséhez referenciaméretként használt alapterület, amelyet az energiahatékonyság értékelésére meghatározott, a külső térelhatárolókon belüli terek hasznos alapterületeinek összegeként kerül kiszámításra.

(14) A felújítási arány az X–3. vagy X–2. naptári évben energetikai felújításon átesett összes épület halmozott érintett alapterülete [m2] a különböző felújítási mélységek tekintetében, elosztva az épületállomány teljes alapterületével [m2] ugyanabban az időszakban.

A felújítás mélysége a következőképpen határozható meg: „könnyű” (3 % ≤ x ≤ 30 % megtakarítás), „közepes” (30 % < x ≤ 60 % megtakarítás) és „mély” (olyan felújítás, amely az épületet vagy az önálló rendeltetési egységet a) 2030. január 1-je előtt közel nulla energiaigényű épületté, b) 2030. január 1-jétől kibocsátásmentes épületté alakítja át).

A teljes energetikai felújítási arány az érintett mélységek összes felújítási arányának összege.

A közel nulla energiaigényű épületek meghatározása megfelel a 2010/31/EU irányelv 9. cikkét átültető hivatalos nemzeti fogalommeghatározásoknak, a 2010/31/EU irányelv 2. cikkében szereplő keretmeghatározást követve: „»közel nulla energiaigényű épület«: az I. melléklettel összhangban meghatározott, igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.”

(15) Az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 BIZOTTSÁGI AJÁNLÁS egyértelművé teszi, hogy a 2010/31/EU irányelv 2a. cikke (1) bekezdésének e) pontja valamennyi középületre vonatkozik (és nem kizárólag a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő közintézményekre). A 2010/31/EU irányelv 2a. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében vett szakpolitikáknak és intézkedéseknek ki kell térniük például a helyi vagy regionális hatóságok használatában lévő (például lízingelt vagy bérelt) épületekre és a központi kormányzat, illetve a regionális vagy helyi hatóságok tulajdonában, de nem feltétlenül használatában lévő épületekre.

(16) A mélyfelújítási ekvivalens arány egy adott felújítási mélység felújítási arányait egyenlíti ki/súlyozza, és a következő képlettel számítható ki: egyenértékű mélyfelújítási arány = [(könnyű felújítási mélysége)*(könnyű felújítási arány) + (közepes felújítási mélység)*(közepes felújítási arány) + (mélyfelújítási mélység)*(mélyfelújítási arány)]/(mélyfelújítási mélység)]; a képlet valamennyi eleme %-ban kifejezve.

A felújítási mélység a megtakarított primer energia és a teljes primer energia aránya az épületállomány megfelelő részének felújítása előtt.

(17) Lehet mennyiségi vagy minőségi.

(18) Ha a cél/célkitűzés számszerűsíthető, a tagállamoknak a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján kell ismertetniük az előrelépést. A jelentéstételhez használt mutatókat a nemzeti célkitűzések vagy célok alapján kell meghatározni.

(19) Az előrelépés jobb szemléltetése érdekében a tagállamoknak adott esetben referenciaévet és -értéket kell alapul venniük.

(20) A tagállamok naprakész tájékoztatást nyújtanak az aktuális helyzet eléréséhez vezető eredményekről. Amennyiben meghatároztak célokat, áttekintést kell adni a főbb intézkedésekről és az elért mérföldkövekről. Amennyiben nem határoztak meg célokat, naprakész tájékoztatást kell adni arról, hogy időközben meghatároztak-e célokat, és ismertetni kell ezeket.

(21) A tagállamok ismertetik a kitűzött célok várható hatásait és azok időkeretét.

V. MELLÉKLET

ENERGIABIZTONSÁG

1. táblázat

A nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások részletes ismertetése

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Jelentőség a 22. cikk szempontjából (1)	Célév	Státusz (2)	A célkitűzést meghatározó szakpolitika (ha van ilyen)		A célkitűzés teljesítéséért felelős szervezet	Az érintett energiaforrások és tüzelőanyagok (5)
A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Jelentőség a 22. cikk szempontjából (1)	Célév	Státusz (2)	Uniós szakpolitika (3)	Nemzeti szakpolitika (Jogi hivatkozás) (4)	A célkitűzés teljesítéséért felelős szervezet	Az érintett energiaforrások és tüzelőanyagok (5)
K	K	Kae	Kae	K	Kae	Kae	K	K
1.nemzeti cél/célkitűzés
2.nemzeti cél/célkitűzés
3.nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Megjegyzések: K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező

2. táblázat

Számszerűsíthető nemzeti célkitűzések és célok végrehajtása felé tett előrelépés

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Mutató(k)	Egység	Kategória		Év			Célérték/Év (8)	Módszertani megjegyzések (9)
A nemzeti cél/célkitűzés neve	Mutató(k)	Egység	Kategória		X–3	X–2	X–1 (7)	Célérték/Év (8)	Módszertani megjegyzések (9)
					Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
Általános célkitűzések és célok
Az energiaforrások és az energiaellátás diverzifikálása	Elsődleges termelés	TJ	Szén
			Földgáz
			Egyéb fosszilis tüzelőanyagok és hulladékok
			Olaj- és kőolajtermékek
			Megújuló energiaforrások és bio-tüzelőanyagok
			Nukleáris hő
	Behozatal (6)		Behozatal (6)
	Kivitel (6)		Kivitel (6)
A harmadik országoktól való energiafüggőség csökkentése	A harmadik országoktól való energiafüggőség tüzelőanyag-típus szerint (10)	Százalék	Összesen
			Tüzelőanyag-típus szerint	Szén
				Földgáz
				Egyéb fosszilis tüzelőanyagok és hulladékok
				Olaj- és kőolajtermékek
				Éghető megújuló energiaforrások (bio-tüzelőanyagok)
				Villamos és hőenergia (beleértve a nukleáris energiát is)
A korlátozott vagy megszakított energiaellátás kezelésére való képesség fejlesztése (11)	Az energiarendszer rezilienciája	Óra	LOLE (várt terhelésvesztés) (12)
	Az energiarendszer rezilienciája	MWh	EENS (várhatóan nem szolgáltatott villamos energia) (12)
	A gázrendszer rezilienciája	Százalék	Az N–1 képlet eredménye (13)
Nemzeti szinten meghatározott célkitűzések és célok
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
3. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

3. táblázat

Nem számszerűsíthető nemzeti célkitűzések és célok végrehajtása felé tett előrelépés

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Mutató(k)/Mérföldkő (mérföldkövek)	Célév	A mutató/mérföldkő leírása (14)	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés (15)	A nyomonkövetési stratégiával kapcsolatos részletek (16)	Hivatkozás az értékelésekre és az azokat alátámasztó műszaki jelentésekre
K	K	Kae	K	K	Ö	Ö
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
3. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Megjegyzések: K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

(1) A tagállamok a következő célkitűzések közül választhatnak (az „egyéb” lehetőség választásával további célkitűzések is megadhatók): diversification of energy sources and supply (az energiaforrások és az energiaellátás diverzifikálása), reducing energy import dependency from third countries (a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentése), development of the ability to cope with constrained or interrupted supply (a korlátozott vagy megszakított energiaellátás kezelésére való képesség fejlesztése), flexibility of the national energy system (a nemzeti energiarendszer rugalmassága), other (egyéb).

(2) A tagállamok a következő kategóriák közül választhatnak: planned (tervezett); adopted (elfogadott); implemented (végrehajtott); expired (lejárt).

(3) A tagállamok a táblázat elektronikus változatában található listából kiválaszthatnak egy vagy több szakpolitikát, vagy az „egyéb” lehetőség választásával megadhatják egy uniós szakpolitika nevét.

(4) A célkitűzést meghatározó nemzeti jogszabály vagy dokumentum.

(5) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (egynél több opció is választható, az „egyéb tüzelőanyagok” lehetőség választásával további energiaforrások és tüzelőanyagok is megadhatók): whole system (teljes rendszer), electricity (villamos energia), gas (gáz), petroleum products (kőolajtermékek), nuclear (nukleáris) és other fuels (egyéb tüzelőanyagok).

(6) Az energiamérlegben szereplő valamennyi tüzelőanyag összes behozatala és kivitele.

(7) Az X–1. évre vonatkozóan a tagállamoknak azokról az elemekről kell jelentést tenniük, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.

(8) A mérőszámokhoz kapcsolódó számszerűsített célok esetében a tagállamoknak meg kell adniuk a célértéket és azt az évet, amikorra a célt teljesíteni kell.

(9) A tagállamoknak további módszertani információkat kell szolgáltatniuk a mutatóval kapcsolatban.

(10) Csak a harmadik országokból (nem uniós államokból) származó behozatal tartozik ide.

(11) A tagállamoknak az adott évre vonatkozó legutóbbi megfelelőségi értékelésből származó adatokat kell feltüntetniük a jelentésben. Például az X–1. évre vonatkozó LOLE értékét az X–1., az X–2. vagy korábbi évek becslése szerint kell jelenteni. Az erőforrás-megfelelőségi értékelés elvégzésének évét a Módszertani megjegyzések oszlopban kell jelenteni. Lásd a 5. megjegyzést is.

(12) A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészültségről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 158., 2019.6.14., 1. o.) és a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 158., 2019.6.14., 54. o.) szerinti követelményekkel összhangban kell kiszámítani. A konkrét módszertant az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége határozza meg a terheléskiesés értékének, az új belépés költségének és a megbízhatósági standardnak a kiszámítására vonatkozó módszertanról szóló határozatának I. mellékletében.

(13) A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1938 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (HL L 280., 2017.10.28., 1. o.) II. melléklete szerinti követelményekkel összhangban kell kiszámítani. Az N–1 szabály a fennmaradó infrastruktúra azon műszaki kapacitását számolja ki, hogy a gázinfrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének kiesése esetén maradéktalanul ki tudja-e elégíteni a gázkeresletet olyan napon, amelyet rendkívül magas, statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló gázkereslet jellemez.

(14) A tagállamoknak részletesen ismertetniük kell a mutatókat/mérföldköveket, és indokolniuk kell, hogy miért ezekre esett a választás a célkitűzés teljesítése felé tett előrelépés szemléltetéséhez.

(15) A tagállamoknak minőségi információkat kell szolgáltatniuk a mutatóval jelzett aktuális állapot összefoglalásához (például hogy az előrelépés megfelelő ütemben halad-e, már megvalósult-e vagy elmaradt, illetve késik-e a cél/célkitűzés teljesítés stb.).

(16) A mutató nyomon követésére vonatkozó részletek, például mutatók sorozata, szakértői felülvizsgálat, testület, konkrét módszertan stb. révén.

VI. MELLÉKLET

BELSŐ ENERGIAPIAC

1. táblázat

A villamosenergia-hálózati összeköttetéshez kapcsolódó nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Egység	Év		2030-as célérték
A nemzeti cél/célkitűzés neve	Egység	X–3	X–2	2030-as célérték
		K	K	Kae
Névleges átviteli kapacitás a telepített termelési kapacitáshoz viszonyítva	%
Névleges átviteli kapacitás a csúcsterheléshez viszonyítva	%
Névleges átviteli kapacitás a telepített megújulóenergia-termelési kapacitáshoz viszonyítva	%
Átlagos vagy abszolút óránkénti árkülönbségek a másnapi piacokon (külön-külön minden egyes EU-n belüli határ esetében (1)	EUR/MWh
1. határ	EUR/MWh
2. határ	EUR/MWh
Szükség esetén illesszen be további sorokat	EUR/MWh
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

2. táblázat

Az átviteli közös érdekű projektekre vonatkozó információk

Kérjük, tegyen jelentést a közös érdekű projektekről szóló legutóbbi nyomonkövetési jelentés óta e projektekkel összefüggésben bekövetkezett minden olyan fontosabb fejleményről, amely hatással lehet a nemzeti energia- és klímatervben meghatározott célkitűzésekre és célokra.	K
Jelmagyarázat: K = kötelező

3. táblázat

Egyéb főbb infrastrukturális projektekre vonatkozó információk

A projekt leírása

A projekt végrehajtása

A projekt neve (2)

A tízéves hálózatfejlesztési terv azonosítója

Energiahordozó (3)

A projekt típusa (4)

A projekt leírása

Az üzembe helyezés tervezett éve

Átviteli kapacitás (MW a villamos energia esetében, GWh/nap a földgáz, a hidrogén és egyéb gázok/folyadékok esetében)

Annak ismertetése, hogy a projekt hogyan járul hozzá a 23. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően bejelentett, tervezett szintek eléréséhez (3)

Annak ismertetése, hogy a projekt hogyan járul hozzá az energiaunió egyes dimenzióihoz

A projekt állása

Az előrelépés leírása

Végrehajtási késedelem

(évek)

Átütemezés

(évek)

A végrehajtási késedelmek, illetve a projektterv átütemezésének oka

Kae

1. projekt

2. projekt

Szükség esetén illesszen be további sorokat

Megjegyzések:

Kae = adott esetben kötelező

4. táblázat

Az energiarendszer rugalmasságával, többek között a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Energiahordozó (5)	A rendszer rugalmasságának érintett eleme(i) (6)	Cél (7)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépést mérő mutató(k) (adott esetben) (8)
A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Energiahordozó (5)	A rendszer rugalmasságának érintett eleme(i) (6)	Cél (7)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépés nyomon követésére szolgáló mutató neve (9)	Egység	X–3	X–2
K	Kae	K	K	K	K	K	Kae	Kae	Kae	Kae
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
3. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

5. táblázat

Az energiapiacokon való megkülönböztetésmentes részvételre vonatkozó nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Energiahordozó (10)	A megkülönböztetésmentes fogyasztói részvétel érintett eleme(i) (11)	Cél (12)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés (13)
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
3. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Megjegyzések: Kae = adott esetben kötelező

6. táblázat

A fogyasztók energiarendszerekben történő részvételére, valamint a saját termelésből és az új technológiákból, többek között az okos mérőeszközökből származó fogyasztói előnyök biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Energiahordozó (14)	A fogyasztói részvétel érintett eleme(i) (15)	Cél (16)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépést mérő mutató(k) (adott esetben) (17)
A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Energiahordozó (14)	A fogyasztói részvétel érintett eleme(i) (15)	Cél (16)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépés nyomon követésére szolgáló mutató neve (18)	Egység	X–3	X–2
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
3. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

7. táblázat

A villamosenergia-rendszer megfelelőségéhez kapcsolódó nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Az érintett elem(ek) (19)	Cél (20)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépést mérő mutató(k) (adott esetben) (21)
A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Az érintett elem(ek) (19)	Cél (20)	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépés nyomon követésére szolgáló mutató neve (22)	Egység	X–3	X–2
K	Kae	K	K	K	K	Kae	Kae	Kae	Kae
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
3. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

(1) Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) által az éves piacfigyelési jelentésben kiszámított és közzétett, másnapi piacok árkülönbségei használhatók.

(2) A tagállamoknak ebben a táblázatban a határokon átnyúló átviteli projektektől eltérő közös érdekű projekteket is fel kell tüntetniük, amennyiben azok közvetve hozzájárulnak a határokon átnyúló összeköttetés növeléséhez. A táblázatban ismertetni kell a határokon átnyúló összeköttetés növeléséhez való hozzájárulást.

(3) A tagállamok a következő energiahordozók közül választhatnak (az „egyéb” lehetőség választásával további energiahordozók is megadhatók): electricity (villamos energia); natural gas (földgáz); hydrogen (hidrogén); other (egyéb).

(4) A tagállamoknak meg kell adniuk az infrastruktúra általános kategóriáit (például LNG-terminál; tárolási létesítmény; harmadik országbeli rendszerösszekötők).

(5) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak: electricity (villamos energia); natural gas (földgáz); hydrogen (hidrogén).

(6) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (egynél több opció is választható, az „egyéb” lehetőség választásával további opciók is megadhatók): market integration and coupling aiming to increase the tradeable capacity and efficient use of interconnectors (piaci integráció és piac-összekapcsolás az értékesíthető kapacitás növelése és a rendszerösszekötők hatékony használata céljából); smart metering/grids (intelligens fogyasztásmérés/hálózatok); aggregation (aggregálás); demand response (keresletoldali válasz); storage (tárolás); distributed generation (elosztott energiatermelés); mechanisms for dispatching, re-dispatching and curtailment (teherelosztási, teher-újraelosztási és tehercsökkentési mechanizmusok); real-time price signals (valós idejű árjelzések); other (egyéb).

(7) Lehet mennyiségi vagy minőségi.

(8) Ha a cél/célkitűzés számszerűsíthető, a tagállamoknak a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján kell ismertetniük az előrelépést. A jelentéstételhez használt mutatókat a nemzeti célkitűzések vagy célok alapján kell meghatározni.

(9) Az előrelépés jobb szemléltetése érdekében a tagállamoknak adott esetben bázisévet és -értéket kell alapul venniük.

(10) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak: electricity (villamos energia); natural gas (földgáz); hydrogen (hidrogén).

(11) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (egynél több opció is választható, az „egyéb” lehetőség választásával további opciók is megadhatók): renewable energy (megújuló energia); demand response (keresletoldali válasz); storage (tárolás); other (egyéb).

(12) Lehet mennyiségi vagy minőségi.

(13) Az előrelépés szemléltetésekor a tagállamoknak részletesen ismertetniük kell a megkülönböztetésmentes részvétel terén elért eredményeket, adott esetben a következő elemek figyelembevételével. Ez a felsorolás nem kimerítő jellegű, a tagállamok megadhatnak további elemeket:

A piaccal összefüggésben: például a kiegyenlítő piacok, a kapacitáspiacok (adott esetben), a nagykereskedelmi energiapiacok, a kiskereskedelmi piacok.

A technológiákkal összefüggésben: például a keresletoldali válasz, az energiatárolás, az aggregálás, a helyi energiaközösségek/megújulóenergia-közösségek, a termelő-fogyasztók.

A fogyasztói részvétellel összefüggésben: például a piaci részvétel, a díjszabás elérhetősége (elektromos közlekedési töltőállomások esetében is); valamint az energiatárolás, pl. kettős díjszámítás elkerülése betáplálás és vételezés esetén, dinamikus áralapú szerződések elérhetősége, több szolgáltatás/termék egyidejű részvétele.

(14) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak: electricity (villamos energia); natural gas (földgáz); hydrogen (hidrogén).

(15) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (egynél több opció is választható, az „egyéb” lehetőség választásával további opciók is megadhatók): self generation (saját termelés); new technologies (including smart meters) (új technológiák, beleértve az okos mérőeszközöket); other (egyéb).

(16) Lehet mennyiségi vagy minőségi.

(17) Ha a cél/célkitűzés számszerűsíthető, a tagállamoknak a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján kell ismertetniük az előrelépést. A jelentéstételhez használt mutatókat a nemzeti célkitűzések vagy célok alapján kell meghatározni.

(18) Az előrelépés jobb szemléltetése érdekében a tagállamoknak adott esetben bázisévet és -értéket kell alapul venniük.

(19) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak egyet vagy többet: flexibility of energy system – renewable energy production (az energiarendszer rugalmassága – megújulóenergia-termelés); roll-out of intraday market coupling (napon belüli piac-összekapcsolás kiépítése); roll-out of cross-border balancing markets (kiegyenlítő szabályozási piacok kiépítése); other (egyéb).

(20) Lehet mennyiségi vagy minőségi.

(21) Ha a cél/célkitűzés számszerűsíthető, a tagállamoknak a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján kell ismertetniük az előrelépést. A jelentéstételhez használt mutatókat a nemzeti célkitűzések vagy célok alapján kell meghatározni.

(22) Az előrelépés jobb szemléltetése érdekében a tagállamoknak adott esetben referenciaévet és -értéket kell alapul venniük.

VII. MELLÉKLET

KUTATÁS, INNOVÁCIÓ ÉS VERSENYKÉPESSÉG

1. táblázat

A SET-terv célkitűzéseit és szakpolitikáit nemzeti kontextusba átültető nemzeti célkitűzések megvalósítása felé tett előrelépés

A nemzeti cél/célkitűzés neve (1)	Leírás	A támogatott energiauniós K+I-prioritás (2)	A támogatott tisztaenergia-/karbonszegény technológiák (3) (4)	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépést mérő mutató(k) (adott esetben)				Általános megjegyzések
A nemzeti cél/célkitűzés neve (1)	Leírás	A támogatott energiauniós K+I-prioritás (2)		A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépés nyomon követésére szolgáló mutató neve	A mutató értéke	Referenciaév	Egység	Általános megjegyzések
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Ö
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Megjegyzések: Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

2. táblázat

A tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos kutatásra és innovációra ráfordított összesített állami és – amennyiben léteznek – magánkiadásokra, valamint a technológiaköltségekre és a teljesítmény fejlesztésére vonatkozó számszerűsíthető nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés (5)

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Egység	Előírás	Év		Célérték/-év
A nemzeti cél/célkitűzés neve	Egység	Előírás	X–3	X–2	Célérték/-év	Általános megjegyzések
K+I közkiadások
A tisztaenergia- és a karbonszegény technológiákra fordított teljes éves K+I közkiadások	Millió EUR	Kae
A tisztaenergia- és a karbonszegény technológiákra fordított teljes éves K+I közkiadások az összes K+I kiadás százalékában kifejezve	%	Kae
A tisztaenergia- és a karbonszegény technológiákra fordított teljes éves K+I közkiadások az éves GDP százalékában kifejezve	%	Kae
K+I magánkiadások
A tisztaenergia- és a karbonszegény technológiákra fordított teljes éves K+I magánkiadások	Millió EUR	Ö
A tisztaenergia- és a karbonszegény technológiákra fordított teljes éves K+I magánkiadások az összes K+I kiadás százalékában kifejezve	%	Ö
A tisztaenergia- és a karbonszegény technológiákra fordított teljes éves K+I magánkiadások az éves GDP százalékában kifejezve	%	Ö
Nemzeti szinten meghatározott egyéb célkitűzések és célok
1. nemzeti cél/célkitűzés		Kae
2. nemzeti cél/célkitűzés		Kae
Szükség esetén illesszen be további sorokat		Kae
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

3. táblázat

A tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos kutatásra és innovációra ráfordított összesített köz- és – amennyiben léteznek – magánkiadásra, valamint a technológiaköltségekre és a teljesítmény fejlesztésére vonatkozó nem számszerűsíthető nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés (6)

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	A támogatott energiauniós K+I-prioritás (7)	A támogatott tisztaenergia-/karbonszegény technológiák (8)	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés (9)	A kitűzött cél várható hatásai (10)
Kae	Kae	Ö	Ö	Kae	Kae
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Megjegyzések: Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

4. táblázat

Az energiaigényes és a nagyobb mértékű szén-dioxid-kibocsátást okozó ipari ágazatok dekarbonizálására szolgáló technológiák bevezetése és adott esetben a kapcsolódó szén-dioxid-szállítási, -felhasználási és -tárolási infrastruktúra tekintetében 2050-re meghatározott hosszú távú célokat tartalmazó nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés (11)

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépést mérő mutató(k) (adott esetben)				Általános megjegyzések
A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés	Az előrelépés nyomon követésére szolgáló mutató neve	A mutató értéke	Referenciaév	Egység	Általános megjegyzések
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Ö
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Megjegyzések: Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

5. táblázat

A versenyképességre vonatkozó nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés

A nemzeti cél/célkitűzés neve

Leírás

A cél/célkitűzés felé tett előrelépés

Az előrelépést mérő mutató(k) (adott esetben)

Általános megjegyzések

Az előrelépés nyomon követésére szolgáló mutató neve

A mutató értéke

Referenciaév

Egység

Kae

1. nemzeti cél/célkitűzés

2. nemzeti cél/célkitűzés

Szükség esetén illesszen be további sorokat

Megjegyzések:

Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

(1)

A tagállamoknak ismertetniük kell a versenyképesség területére vonatkozó célokat vagy célkitűzéseket. Idetartozhatnak az alábbiakkal összefüggő célkitűzések:

—	Szabadalmak és kutatási publikációk

—	Az értéklánc szempontjai, például mérföldkövek és célok az új munkahelyek, induló vállalkozások és az egyes energiaágazatokban megfigyelhető növekedés tekintetében.

—	A globális vagy belső/belföldi piac, például a technológiák nemzetközi/nemzeti piaci térhódítása és a kereskedelmi volumen (a behozatal/vagy a kivitel változása) mind európai, mind globális szinten.

(1) A tagállamoknak ismertetniük kell a SET-terv végrehajtását és átültetését támogató valamennyi nemzeti célkitűzést.

(2) A tagállamoknak egy vagy több prioritást kell választaniuk a táblázat elektronikus változatában felsorolt lehetőségek közül.

(3) A tagállamoknak egy vagy több technológiát kell választaniuk a táblázat elektronikus változatában felsorolt lehetőségek közül.

(4) A „tisztaenergia- és karbonszegény technológiák” a SET-terv hatálya alá tartozó összes technológiát magukban foglalják.

(5) A „tisztaenergia- és a karbonszegény technológiák” a SET-terv hatálya alá tartozó összes technológiát magukban foglalják.

A tagállamoknak ismertetniük kell a tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos kutatásra és innovációra fordított összes köz- és – amennyiben léteznek – magánkiadásra, valamint a technológiaköltségekre és a teljesítmény fejlesztésére vonatkozó nemzeti célkitűzéseket. A tagállamoknak szükség szerint külön célkitűzéseket kell megadniuk a köz- és magánkiadásokra, a technológiaközpontúságra, a teljesítményfejlesztésre stb. vonatkozóan.

(6) A „tisztaenergia- és a karbonszegény technológiák” a SET-terv hatálya alá tartozó összes technológiát magukban foglalják.

(7) A tagállamok egy vagy több prioritást választhatnak a táblázat elektronikus változatában felsorolt lehetőségek közül.

(8) A tagállamok egy vagy több technológiát választhatnak a táblázat elektronikus változatában felsorolt lehetőségek közül.

(9) A tagállamoknak naprakész tájékoztatást kell nyújtaniuk az aktuális helyzet eléréséhez vezető eredményekről. Amennyiben meghatároztak célokat, áttekintést kell adni a főbb intézkedésekről és az elért mérföldkövekről. Amennyiben nem határoztak meg célokat, naprakész tájékoztatást kell adni arról, hogy időközben meghatároztak-e célokat, és ismertetni kell ezeket.

(10) A tagállamoknak ismertetniük kell a kitűzött célok várható hatásait és azok időkeretét.

(11) A tagállamoknak ismertetniük kell az ipari ágazat dekarbonizálására szolgáló intézkedések hosszú távú terveit. A jelentésbe kell foglalni olyan elemeket, mint az energiahatékonyság, a szén-dioxid-leválasztás és -elnyelés, a villamosítás és minden más olyan technológia, amely hozzájárul a dekarbonizációhoz. Meg kell adni a mérföldköveket, a célkitűzéseket és az időkeretet, valamint jelezni kell a felhasználni tervezett technológiákat és azok várható bevezetését.

VIII. MELLÉKLET

AZ ENERGIATÁMOGATÁSOK KIVEZETÉSÉRE IRÁNYULÓ NEMZETI CÉLKITŰZÉSEK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FOSSZILIS ÜZEMANYAGOKRA

1. táblázat

Az energiatámogatások kivezetésére irányuló nemzeti célkitűzések felé tett előrelépés, különös tekintettel a fosszilis üzemanyagokra (1)

Az energiatámogatások kivezetésére irányuló nemzeti célkitűzés(ek) vagy terv(ek), különös tekintettel a fosszilis üzemanyagokra	Leírás	Célév (2)	Mérföldkövek (3)	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés (4)	Intézkedések annak biztosítására, hogy a kivezetés nem érinti az energiaszegénység csökkentésére irányuló erőfeszítéseket (5)	Általános megjegyzések
K	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Ö
1. nemzeti célkitűzés/terv
2. nemzeti célkitűzés/terv
3. nemzeti célkitűzés/terv
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Megjegyzések: K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

(1) A tagállamoknak jelentést kell tenniük a fosszilistüzelőanyag- és egyéb energiatámogatások fokozatos kivezetésére irányuló célkitűzésekről. A tagállamoknak a „Leírás” oszlopban jelezniük kell, hogy jogszabályban meghatározott célkitűzésről van-e szó, és adott esetben meg kell adniuk a vonatkozó jogszabályra mutató hivatkozást.

Amennyiben nem kerültek meghatározásra az energiatámogatások fokozatos kivezetésére vonatkozó célkitűzések, a tagállamoknak a kivezetésre irányuló kötelezettségvállalás vagy célkitűzés meghatározására irányuló terveikről kell jelentést tenniük. A tagállamoknak a „Leírás” oszlopban rövid ismertetést kell adniuk ezekről a tervekről, és egyértelműen fel kell tüntetniük, hogy a kötelezettségvállalások várhatóan mikor lépnek hatályba.

(2) A tagállamoknak meg kell adniuk azt a célévet, amelyre a célkitűzést teljesíteni kell.

(3) A tagállamoknak számszerűsíthető mérföldköveket kell meghatározniuk. Például: 50 %-os kivezetés 2024-ig, 100 %-os kivezetés 2026-ig.

(4) A tagállamoknak jelentést kell tenniük a célkitűzés megvalósítása felé tett előrelépésről és adott esetben a mérföldkövekről.

(5) A tagállamoknak jelentést kell tenniük az annak biztosítása érdekében hozott intézkedésekről, hogy a kivezetések ne befolyásolják az energiaszegénység csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. A tagállamoknak be kell számolniuk arról, hogy készültek-e becslések a fosszilistüzelőanyag-támogatás fokozatos kivezetésének az energiaszegény háztartásokra gyakorolt gazdasági és egyéb hatásairól, és milyen szakpolitikákat vagy intézkedéseket léptettek életbe, illetve javasoltak e hatások enyhítésére (például az otthonok energetikai felújítására és a nagy energiahatékonyságú technológiákra, úgy mint elektromos hőszivattyúkra és az otthonok szigetelésére nyújtott támogatás).

IX. MELLÉKLET

A NEMZETI SZAKPOLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA FELÉ TETT ELŐRELÉPÉS

1. táblázat

A szakpolitikák és intézkedések kulcsfontosságú jellemzői és azok végrehajtása felé tett előrelépés

Szakpolitika/intézkedés száma	A szakpolitika/intézkedés nemzeti energia- és klímatervben szereplő száma, ha eltérő	A szakpolitika vagy intézkedés neve	Egyedi szakpolitika/intézkedés vagy szakpolitika-/intézkedéscsomag	Szakpolitika- vagy intézkedéscsomag esetében az annak keretébe tartozó egyedi szakpolitikák vagy intézkedések	Releváns célkitűzés(ek), cél(ok) vagy hozzájárulás(ok), amelyekhez a szakpolitika vagy intézkedés hozzájárul (1)	Földrajzi hatókör (2)	Érintett ágazat(ok) (3)	Célkitűzés (4)	Számszerűsített célkitűzés (5)	Rövid leírás
K	Kae	K	K	K	K	K	K	K	Kae	K
1. szakpolitika/intézkedés
2. szakpolitika/intézkedés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Megjegyzések: K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező

A szakpolitika vagy intézkedés által az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott uniós klímasemlegességi célkitűzés eléréséhez, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikkében említett hosszú távú stratégia megvalósításához nyújtott hozzájárulás értékelése

A szakpolitikai eszköz típusa ((6))

Uniós politikák, amelyek a szakpolitika/intézkedés végrehajtását eredményezték

A végrehajtás állása ((9))

Végrehajtási időszak

A szakpolitika végrehajtásáért felelős szervek ((10))

Az előrelépés nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatók ((11))

Uniós politika ((7))

Egyéb

Vonatkozó rendelkezés ((8))

Kezdete

Vége

Típus

Név

Leírás

Év

Érték

Kae

1. szakpolitika/intézkedés

2. szakpolitika/intézkedés

Szükség esetén illesszen be további sorokat

Megjegyzések (folyt.):

Frissítés az utolsó benyújtás óta ((12))	A frissítés magyarázata vagy egy további/kiegészítő dokumentumra mutató hivatkozás	Előrelépés a szakpolitikai célkitűzéshez képest ((13))	Előrelépés a szakpolitikai mutatókhoz képest ((14))				Hivatkozás az értékelésekre és az azokat alátámasztó műszaki jelentésekre	Általános megjegyzések
Frissítés az utolsó benyújtás óta ((12))		Előrelépés a szakpolitikai célkitűzéshez képest ((13))	Mutató	Érték	Év	Egység		Általános megjegyzések
K	Kae	K	Kae				K	K



Megjegyzések (folyt.):

Dimenzióspecifikus jelentéstétel
Érintett vektor(ok) ((15))	A támogatott energiauniós K+I-prioritás ((16))	A támogatott tisztaenergia-/karbonszegény technológiák ((17))	A támogatott ágazatok ((18))
Kae	K	K	Kae



Megjegyzések (folyt.):

2. táblázat

A megújulóenergia-termelésre irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy illetve szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatásaira vonatkozó előzetes és utólagos értékelések rendelkezésre álló eredményei (6)

Szakpolitika/intézkedés száma	Előzetes értékelés						Utólagos értékelés
	Megújulóenergia-termelés (ktoe/év)				A becslések alapjára vonatkozó magyarázat	Dokumentáció/a becslés forrása, ha rendelkezésre áll (adja meg a jelentés internetes hivatkozását)	A termelés tárgyéve (7)	Megújulóenergia-termelés (ktoe/év) (8)	A becslések alapjára vonatkozó magyarázat	Dokumentáció/a becslés forrása, ha rendelkezésre áll (adja meg a jelentés internetes hivatkozását)
	t	t + 5	t + 10	t + 15	A becslések alapjára vonatkozó magyarázat		A termelés tárgyéve (7)	Megújulóenergia-termelés (ktoe/év) (8)	A becslések alapjára vonatkozó magyarázat
Ö
1. szakpolitika/intézkedés
2. szakpolitika/intézkedés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: Ö = önkéntes; t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik. Megjegyzések:

3. táblázat

Az energiahatékonyságra irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatásaira vonatkozó előzetes és utólagos értékelések rendelkezésre álló eredményei (9)

Szakpolitika/intézkedés száma	Előzetes értékelés						Utólagos értékelés
	Energiacsökkentés (ktoe/év, végső energia)				A becslések alapjára vonatkozó magyarázat	Dokumentáció/a becslés forrása, ha rendelkezésre áll (adja meg a jelentés internetes hivatkozását)	A csökkenés tárgyéve (10)	Energiacsökkentés (ktoe/év, végső energia) (11)	A becslések alapjára vonatkozó magyarázat	Dokumentáció/a becslés forrása, ha rendelkezésre áll (adja meg a jelentés internetes hivatkozását)
	t	t + 5	t +10	t + 15	A becslések alapjára vonatkozó magyarázat		A csökkenés tárgyéve (10)	Energiacsökkentés (ktoe/év, végső energia) (11)	A becslések alapjára vonatkozó magyarázat
Ö
1. szakpolitika/intézkedés
2. szakpolitika/intézkedés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: Ö = önkéntes; t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik. Megjegyzések:

4. táblázat

A megújulóenergia-termelésre irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok várható és tényleges költségére és hasznára vonatkozó, rendelkezésre álló adatok (12)

Szakpolitika/intézkedés száma

Várható költség és haszon (előzetes értékelés)

Tényleges költség és haszon (utólagos értékelés)

Azon év(ek), amely(ek)re vonatkozóan a költséget kiszámították

Bruttó költség (EUR/toe megújulóenergia-termelés)

Abszolút éves bruttó költség (EUR)

Abszolút éves haszon (13) (EUR)

Haszon (13) (EUR/toe megújulóenergia-termelés)

Nettó költség (EUR/toe megújulóenergia-termelés)

Abszolút éves nettó költség (EUR)

Az árak tekintetében alapul vett év

Költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában, módszertana) (14)

Dokumentáció/a becslés forrása (adja meg a számadatokat tartalmazó jelentés internetes hivatkozását)

Egyéb haszon leírása

Azon év(ek), amely(ek)re vonatkozóan a költséget kiszámították

Bruttó költség (EUR/toe megújulóenergia-termelés)

Abszolút éves bruttó költség (EUR)

Haszon (13) (EUR/toe megújulóenergia-termelés)

Abszolút éves haszon (13) (EUR)

Nettó költség (EUR/toe megújulóenergia-termelés)

Abszolút éves nettó költség (EUR)

Az árak tekintetében alapul vett év

Költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában, módszertana) (14)

Dokumentáció/a becslés forrása (adja meg a számadatokat tartalmazó jelentés internetes hivatkozását)

Egyéb haszon leírása

1. szakpolitika/intézkedés

2. szakpolitika/intézkedés

Szükség esetén illesszen be további sorokat

Megjegyzések:

Ö = önkéntes

5. táblázat

Az energiahatékonyságra irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok várható és tényleges költségére és hasznára vonatkozó, rendelkezésre álló adatok (15)

Szakpolitika/intézkedés száma

Várható költség és haszon (előzetes értékelés)

Tényleges költség és haszon (utólagos értékelés)

Azon év(ek), amely(ek)re vonatkozóan a költséget kiszámították

Bruttó költség (EUR/toe végsőenergia-csökkentés)

Abszolút éves bruttó költség (EUR)

Abszolút éves haszon (16) (EUR)

Haszon (16) (EUR/toe végsőenergia-csökkentés)

Nettó költség (EUR/toe végsőenergia-csökkentés)

Abszolút éves nettó költség (EUR)

Az árak tekintetében alapul vett év

Költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában, módszertana) (17)

Dokumentáció/a becslés forrása (adja meg a számadatokat tartalmazó jelentés internetes hivatkozását)

Egyéb haszon leírása

Azon év(ek), amely(ek)re vonatkozóan a költséget kiszámították

Bruttó költség (EUR/toe végsőenergia-csökkentés)

Abszolút éves bruttó költség (EUR)

Haszon (16) (EUR/toe végsőenergia-csökkentés)

Abszolút éves haszon (16) (EUR)

Nettó költség (EUR/toe végsőenergia-csökkentés)

Abszolút éves nettó költség (EUR)

Az árak tekintetében alapul vett év

Költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában, módszertana) (17)

Dokumentáció/a becslés forrása (adja meg a számadatokat tartalmazó jelentés internetes hivatkozását)

Egyéb haszon leírása

1. szakpolitika/intézkedés

2. szakpolitika/intézkedés

Szükség esetén illesszen be további sorokat

Megjegyzések:

Ö = önkéntes

(1) A tagállamok az integrált nemzeti energia- és klímatervben szereplő következő célkitűzések, célok és hozzájárulások közül választhatnak (egynél több célkitűzés, cél vagy hozzájárulás is választható):

In dimension Decarbonisation: GHG emissions and removals (a Dekarbonizáció: ÜHG-kibocsátások és -elnyelések dimenzió tekintetében) – Member State’s binding national target for greenhouse gas emissions and the annual binding national limits pursuant to Regulation (EU) 2018/842 (a tagállamoknak az üvegházhatású-gáz kibocsátásra vonatkozó kötelező nemzeti célja és az éves kötelező nemzeti határértékek az (EU) 2018/842 rendelet alapján); Member State’s commitments pursuant to Regulation (EU) 2018/841 (a tagállamok kötelezettségvállalásai az (EU) 2018/841 rendelet alapján); Other objectives and targets, including sector targets and adaptation goals (egyéb célkitűzések és célok, beleértve az ágazati célokat és az alkalmazkodási célokat is).

In dimension Decarbonisation: Renewable energy (a Dekarbonizáció: megújuló energia dimenzió tekintetében) – A contribution to the Union’s binding target of at least 32 % renewable energy in 2030 as referred to in Article 3 of Directive (EU) 2018/2001 (hozzájárulás az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkében említett, 2030-ra a megújuló energia legalább 32 %-os részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzéshez); Estimated trajectories for the sectoral share of renewable energy in final energy consumption from 2021 to 2030 in the electricity, heating and cooling and transport sector (a megújuló energiának a végsőenergia-fogyasztásban 2021 és 2030 között elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó becsült ütemtervek a villamosenergia-, fűtési és hűtési ágazatban és a közlekedési ágazatban); Estimated trajectories per renewable energy technology (becsült ütemtervek a megújulóenergia-technológiák szerinti bontásban); Estimated trajectories on bioenergy demand, disaggregated between heat, electricity and transport, and on biomass supply, by feedstock and origin (a bioenergia iránti keresletre vonatkozó becsült ütemtervek, hőenergia, villamos energia és közlekedés szerinti bontásban, valamint a biomassza kínálatára vonatkozó becsült ütemtervek, alapanyagok és származás szerinti bontásban); Other national trajectories and objectives, including those that are long-term or sectoral (e.g. share of renewable energy in district heating, renewable energy use in buildings, renewable energy produced by cities, renewable energy communities and renewables self-consumers, energy recovered from the sludge acquired through the treatment of wastewater) (más nemzeti ütemtervek és célkitűzések, beleértve a hosszú távú és ágazati pályákat és célkitűzéseket is (például a megújuló energia részaránya a távfűtésben, a megújuló energia felhasználása az épületekben, a városok, megújulóenergia-közösségek és a termelő-fogyasztók által előállított megújuló energia, a szennyvízkezelésből származó iszapból visszanyert energia)).

In dimension Energy efficiency (az Energiahatékonyság dimenzió tekintetében) – The indicative national energy efficiency contribution to achieving the Union’s energy efficiency targets of at least 32,5 % in 2030 as referred to in Article 1(1) and Article 3(5) of Directive 2012/27/EU (a 2012/27/EU irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (5) bekezdésében említett, a 2030-ra legalább 32,5 %-os energiahatékonyság-javulást előíró uniós célok eléréséhez nyújtott indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás); The cumulative amount of end-use energy savings to be achieved over the period 2021-2030 under point (b) of Article 7(1) on the energy saving obligations pursuant to Directive 2012/27/EU (a 2012/27/EU irányelv energiamegtakarítási kötelezettségekről szóló 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban elérendő végfelhasználási energiamegtakarítás halmozott mennyisége); The indicative milestones of the long-term strategy for the renovation of the national stock of residential and non-residential buildings (a lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására vonatkozó hosszú távú stratégia indikatív mérföldkövei); The total floor area to be renovated or equivalent annual energy savings to be achieved from 2021 to 2030 under Article 5 of Directive 2012/27/EU on the exemplary role of public bodies’ buildings (a 2012/27/EU irányelvnek a közintézmények példamutató szerepéről szóló 5. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban felújítandó teljes alapterület vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítás); Other national objectives, including long-term targets or strategies and sectoral targets, and national objectives in areas such as energy efficiency in the transport sector and with regard to heating and cooling (egyéb nemzeti célkitűzések, beleértve a hosszú távú célokat és stratégiákat és az ágazati célokat is, továbbá nemzeti célkitűzések például olyan területeken, mint a közlekedési ágazat vagy a fűtés és hűtés energiahatékonysága).

In dimension Energy security (az Energiabiztonság dimenzió tekintetében) – National objectives with regard to increasing the diversification of energy sources and supply from third countries, the purpose of which may be to reduce energy import dependency (az energiaforrások és a harmadik országokból származó energiaellátás fokozottabb diverzifikálására vonatkozó nemzeti célkitűzések, amelyek irányulhatnak az energiaimporttól való függőség csökkentésére); National objectives with regard to reducing energy import dependency from third countries, for the purpose of increasing the resilience of regional and national energy systems (a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések a regionális és nemzeti energiarendszerek ellenállóképességének erősítése érdekében); National objectives with regard to increasing the flexibility of the national energy system, in particular by means of deploying domestic energy sources, demand response and energy storage (nemzeti célkitűzések a nemzeti energiarendszer rugalmasságának elsősorban hazai megújuló energiaforrásokkal, keresletoldali válaszintézkedésekkel és energiatárolással történő növelése érdekében); National objectives with regard to addressing constrained or interrupted supply of an energy source, for the purpose of improving the resilience of regional and national energy systems (a korlátozott vagy megszakított energiaellátás kezelésére irányuló nemzeti intézkedések a regionális és nemzeti energiarendszerek rezilienciájának javítása érdekében).

In dimension Internal energy market (a Belső energiapiac dimenzió tekintetében) – The level of electricity interconnectivity that the Member State aims for in 2030 in consideration of the electricity interconnection target for 2030 of at least 15 % (a villamosenergia-hálózati összeköttetésnek az a szintje, amelyet a tagállam 2030-ra el kíván érni a villamosenergia-hálózatok összeköttetésére vonatkozó, 2030-ig szóló legalább 15 %-os cél figyelembevételével); Key electricity and gas transmission infrastructure projects, and, where relevant, modernisation projects, that are necessary for the achievement of objectives and targets under the five dimensions of the Energy Union (a villamosenergia-átviteli és földgázszállító infrastruktúrával és adott esetben azok modernizálásával kapcsolatos fő projektek, amelyek az energiaunió öt dimenziója szerinti célkitűzések és célok eléréséhez szükségesek); Main infrastructure projects envisaged other than Projects of Common Interest (PCIs) (az előirányzott fő infrastrukturális projektek, a közös érdekű projekteken kívül); National objectives related to other aspects of the internal energy market such as increasing system flexibility, in particular related to the promotion of competitively determined electricity prices in line with relevant sectoral law, market integration and coupling, aimed at increasing the tradeable capacity of existing interconnectors, smart grids, aggregation, demand response, storage, distributed generation, mechanisms for dispatching, re-dispatching and curtailment, and real-time price signals (a belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, például a rendszer rugalmasságának növelése, különösen a kompetitív módon meghatározott villamosenergia-áraknak a vonatkozó ágazati joggal összhangban történő előmozdítása kapcsán, a piaci integráció és a piac-összekapcsolás a meglévő összeköttetések értékesíthető kapacitásának növelése érdekében, az intelligens hálózatok, az aggregálás, a keresletoldali válaszintézkedések, a tárolás, az elosztott energiatermelés, a teherelosztási, teher-újraelosztási és tehercsökkentési mechanizmusok és a valós idejű árjelzések); National objectives related to the non-discriminatory participation of renewable energy, demand response and storage, including via aggregation, in all energy markets (valamennyi energiapiac tekintetében a megújuló energia megkülönböztetésmentes részvétele, a keresletoldali válaszintézkedések és a – többek között aggregáláson keresztüli – tárolás biztosítására irányuló nemzeti célkitűzések); National objectives with regard to ensuring that consumers participate in the energy system and benefit from self-generation and new technologies, including smart meters (az energiarendszerekben történő fogyasztói részvétel, továbbá annak biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések, hogy a saját termelés és az új technológiák – beleértve az okos mérőeszközöket – a fogyasztók javát szolgálják); National objectives with regard to ensuring electricity system adequacy, as well as for the flexibility of the energy system with regard to renewable energy production (a villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására, valamint az energiarendszerek megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos rugalmasságára vonatkozó nemzeti célkitűzések); National objectives to protect energy consumers and improve the competitiveness of the retail energy sector (az energiafogyasztók védelmére és a kiskereskedelmi energiaszektor versenyképességének javítására vonatkozó nemzeti célkitűzések); National objectives with regard to energy poverty (az energiaszegénységre vonatkozó nemzeti célkitűzések).

In dimension Research, innovation and competitiveness (a Kutatás, innováció és versenyképesség dimenzió tekintetében) – National objectives and funding targets for public and, where available, private research and innovation relating to the Energy Union (az energiaunióval kapcsolatos állami és – amennyiben létezik – magánkutatásra és innovációra vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok); National 2050 objectives related to the promotion of clean energy technologies and, where appropriate, national objectives, including long-term targets (2050) for deployment of low-carbon technologies, including for decarbonising energy and carbon-intensive industrial sectors and, where applicable, for related carbon transport and storage infrastructure (a tiszta energiát használó technológiák előmozdításával kapcsolatos, 2050-re vonatkozó nemzeti célkitűzések, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, köztük az energiaigényes és a nagyobb mértékű szén-dioxid-kibocsátást okozó ipari ágazatok dekarbonizálására szolgáló technológiák bevezetése és adott esetben a kapcsolódó szén-dioxid-szállítási és -tárolási infrastruktúra tekintetében (2050-re) meghatározott hosszú távú célokat is tartalmazó nemzeti célkitűzések); National objectives with regard to competitiveness (a versenyképességre vonatkozó nemzeti célkitűzések).

(2) A tagállamok a következő kategóriák közül választhatnak: covering two or more countries (két vagy több országra kiterjedő), national (nemzeti), regional (regionális), local (helyi).

(3) A tagállamok a következő ágazatok közül választhatnak (egynél több ágazat is választható ágazatközi szakpolitikák és intézkedések esetében): energy supply (comprising extraction, transmission, distribution and storage of fuels as well as the transformation of energy for heating and cooling and electricity production) (energiaellátás: tüzelőanyagok kitermelése, szállítása, elosztása és tárolása, valamint az energia átalakítása hűtés, fűtés és villamosenergia-termelés céljából); energy consumption (comprising consumption of fuels and electricity by end users such as households, public administration, services, industry and agriculture) (energiafogyasztás: tüzelőanyagok és villamos energia végfelhasználók, pl. háztartások, közigazgatási szervekszolgáltatások, ipar, mezőgazdaság általi felhasználása); transport (közlekedés); industrial processes (comprising industrial activities that chemically or physically transform materials leading to greenhouse gas emissions, use of greenhouse gases in products and non-energy uses of fossil fuel carbon) (ipari eljárások: anyagok kémiai vagy fizikai tulajdonságait átalakító ipari tevékenységek, amelyek során ÜHG-kibocsátás történik, az ÜHG-k termékekben való felhasználása, fosszilis tüzelőanyagok nem energiacélú felhasználása); agriculture (mezőgazdaság); LULUCF; waste management/waste (hulladékgazdálkodás/hulladék); other sectors (egyéb szektorok).

(4) „Célkitűzés”: a beavatkozás által elérendő végeredmények kezdeti meghatározása (beleértve az eredményeket és hatásokat is). A tagállamok a következő célkitűzések közül választhatnak (egynél több célkitűzés is választható, az „egyéb” lehetőség választásával további célkitűzések is megadhatók):

For energy supply (az energiaellátás tekintetében) – increase in renewable energy sources in the electricity sector (a megújuló energiaforrások arányának növelése a villamosenergia-ágazatban); increase in renewable energy in the heating and cooling sector (a megújuló energia arányának növelése a fűtési és hűtési ágazatban); switch to less carbon-intensive fuels (alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra való áttérés); enhanced non-renewable low carbon generation (nuclear) (a nem megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású (nukleáris) energiatermelés növelése); reduction of losses (a veszteségek csökkentése); efficiency improvement in the energy and transformation sector (a hatékonyság javítása az energiaiparban és a közlekedési ágazatban); carbon capture and storage or carbon capture and utilisation (szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, illetve szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás alkalmazása); control of fugitive emissions from energy production (az energiatermelésből származó illékony kibocsátások korlátozása); increase the number of sources used in primary energy generation (a primerenergia-termelésben felhasznált források számának növelése); reduce energy dependency from third countries (a harmadik országoktól való energiafüggőség csökkentése); improve the resilience of energy supply infrastructure, including ensuring energy supply in case of major disruptions to the network (az energiaellátási infrastruktúra rezilienciájának javítása, beleértve az energiaellátás biztosítását a hálózat jelentős zavarainak esetére); increase the ability of the power network to absorb increased share of renewable generation (a villamosenergia-hálózat azon képességének növelése, hogy felvegye a megújulóenergia-termelés megnövekedett részarányát); increase electricity interconnectivity (a villamosenergia-hálózati összeköttetés növelése); increase price convergence of electricity markets (a villamosenergia-piacok árkonvergenciájának fokozása); increase consumer participation in energy markets (a fogyasztók energiapiacokon való részvételének növelése); increase electricity system flexibility and adequacy (a villamosenergia-rendszer rugalmasságának és megfelelőségének növelése); research and innovation in energy supply (kutatás és innováció az energiaellátás területén); other energy supply (egyéb energiaellátási célok).

For energy consumption (az energiafogyasztás tekintetében) – efficiency improvements of buildings (az épületek energiahatékonyságának növelése); efficiency improvement of appliances (a készülékek energiahatékonyságának növelése); efficiency improvement in services/tertiary sector (a szolgáltatási/tercier ágazat energiahatékonyságának növelése); efficiency improvement in industrial end-use sectors (az ipari végfelhasználói ágazat energiahatékonyságának növelése); demand management/reduction (keresletszabályozás/keresletcsökkentés); research and innovation in technologies, processes and materials, which will contribute to reduction in energy consumption (kutatás és innováció az energiafogyasztás csökkentéséhez hozzájáruló technológiák, eljárások és anyagok terén); other energy consumption (egyéb energiafogyasztási célok).

For transport (a közlekedés tekintetében) – efficiency improvements of vehicles (a járművek hatékonyságának növelése); modal shift to public transport or non-motorized transport (modális átállás tömegközlekedésre vagy nem motorizált közlekedési eszközökre); low carbon fuels (alacsony kibocsátású tüzelőanyagok); electric road transport (elektromos közúti közlekedés); demand management/reduction (keresletszabályozás/keresletcsökkentés); improved behaviour (a fogyasztói attitűd javítása); improved transport infrastructure (a közlekedési infrastruktúra fejlesztése); reduce emissions from international air or maritime transport (a nemzetközi légi vagy tengeri közlekedésből származó kibocsátások csökkentése); research and innovation to reduce emissions from the transport sector (kutatás és innováció a közlekedési ágazatból származó kibocsátások csökkentése érdekében); innovation in digitalisation of transport (innováció a közlekedés digitalizációja terén); other transport (egyéb közlekedési célok).

For industrial processes (az ipari eljárások tekintetében) – installation of abatement technologies (megfelelő kibocsátáscsökkentési technológiák bevezetése); improved control of fugitive emissions from industrial processes (az ipari eljárásokból származó illékony kibocsátások hatékonyabb korlátozása); improved control of manufacturing, fugitive and disposal emissions of fluorinated gases (a gyártási és ártalmatlanítási eljárásokból származó fluortartalmú gázok kibocsátásának korlátozása, valamint a fluortartalmú gázok illékony kibocsátásának korlátozása); replacement of fluorinated gases by gases with a lower GWP value (a fluortartalmú gázok alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokkal való helyettesítése); research and innovation in making EU industry less energy intensive (az uniós ipar energiaintenzitásának csökkentésére irányuló kutatás és innováció); other industrial processes (ipari eljárásokkal kapcsolatos egyéb célok).

For waste management/waste (a hulladékgazdálkodás/hulladék tekintetében) – demand management/reduction (keresletszabályozás, keresletcsökkentés); enhanced recycling (fokozottabb újrahasznosítás); enhanced CH4 collection and use (fokozottabb CH4-gyűjtés és -felhasználás); improved treatment technologies (jobb hulladékkezelési technológiák); improved landfill management (hatékonyabb hulladéklerakó-üzemeltetés); waste incineration with energy use (energiahasznosítással járó hulladékégetés); improved wastewater management systems (a szennyvízgazdálkodási rendszerek javítása); reduced landfilling (a lerakott hulladékmennyiség csökkentése); other waste (egyéb hulladékgazdálkodási célok).

For agriculture (a mezőgazdaság tekintetében) – reduction of fertilizer/manure use on cropland (a szántóföldi műtrágyázás/trágyázás mértékének csökkentése); other activities improving cropland management (a szántóföldi gazdálkodást javító egyéb intézkedések); improved livestock management (az állattenyésztés fejlesztése); improved animal waste management systems (az állati eredetű hulladékok hatékonyabb kezelése); activities improving grazing land or grassland management (a legelőgazdálkodás minőségét javító tevékenységek); improved management of organic soils (a szerves talajok hatékonyabb kezelése); other agriculture (egyéb mezőgazdasági célok).

For LULUCF (a LULUCF-ágazat tekintetében) – afforestation and reforestation (erdősítés és újraerdősítés); conservation of carbon in existing forests (a meglévő erdők széntartalmának megőrzése); enhancing production in existing forests (a meglévő erdők termőképességének fokozása); increasing the harvested wood products pool (a faipari termékek széntárolójának növelése); enhanced forest management (hatékonyabb erdőgazdálkodás); prevention of deforestation (az erdőirtás megelőzése); strengthening protection against natural disturbances (a természetes bolygatásokkal szembeni védelem megerősítése); substitution of GHG intensive feedstocks and materials with harvested wood products (az ÜHG-intenzív alapanyagok faipari termékekkel való helyettesítése); prevention of drainage or rewetting of wetlands (a vizes élőhelyek lecsapolásának és elárasztásának megakadályozása); restoration of degraded lands (a leromlott talajok helyreállítása); other LULUCF (egyéb LULUFC-ágazati célok).

For Other (az egyéb ágazatok tekintetében) – Member States shall provide a brief description of the objective (a tagállamoknak röviden ismertetniük kell a célkitűzéseket).

(5) Ha a célkitűzés(ek) számszerűsített(ek), a tagállamoknak fel kell tüntetniük legalább a számo(ka)t, az egység(ek)et, a záró évet és a bázisévet. A számszerűsített célkitűzéseknek konkrétaknak, mérhetőknek, teljesíthetőknek, relevánsaknak és határidőhöz kötötteknek kell lenniük.

((6)) A tagállamok a következő szakpolitika-típusok közül választhatnak: economic (gazdasági); fiscal (adóügyi); voluntary/negotiated agreements (önkéntes/tárgyalásos megállapodások); regulatory (szabályozás); information (tájékoztatás); education (oktatás); research (kutatás); planning (tervezés); other (egyéb).

((7)) Itt csak a nemzeti politikával végrehajtott uniós szakpolitikát/szakpolitikákat vagy olyan eseteket soroljon fel, amikor a nemzeti politikák közvetlen célja az uniós szakpolitikai célkitűzések elérése. A tagállamok a táblázat elektronikus változatában található listából kiválaszthatnak egy vagy több szakpolitikát, vagy az „egyéb” lehetőség választásával megadhatják egy uniós szakpolitika nevét.

((8)) A tagállamoknak jelentést kell tenniük azokról a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokról, amelyek hozzájárulnak a Dekarbonizáció: megújuló energia és az Energiahatékonyság dimenzióhoz. A tagállamok a táblázat elektronikus változatában található listából kiválaszthatnak egy vagy több releváns rendelkezést, vagy az „egyéb” lehetőség választásával megadhatják a rendelkezés nevét.

((9)) A tagállamok a következő kategóriák közül választhatnak: planned (tervezett); adopted (elfogadott); implemented (végrehajtott); expired (lejárt).

((10)) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak, és meg kell adniuk a szakpolitika vagy intézkedés végrehajtásáért felelős szervezet(ek) nevét (egynél több szervezet is választható): national government (nemzeti kormány); regional entities (regionális szervek); local government (helyi önkormányzat); companies/businesses/industrial associations (társaságok/vállalkozások/ipartestületek); research institutions (kutatóintézetek); others not listed (egyéb, nem szerepel a listán).

((11)) A tagállamoknak meg kell adniuk a szakpolitikák és intézkedések eredményeinek nyomon követéséhez és értékeléséhez (előzetesen) alkalmazott mutatókat (mértékegységgel együtt) és értékeket. A tagállamoknak meg kell adniuk, hogy az érték mely évre vagy évekre vonatkozik. A jelentésben több mutató és év is megadható. A tagállamok által meghatározott teljesítménymutatóknak relevánsaknak, elfogadottaknak, hiteleseknek, egyszerűeknek és megbízhatóknak kell lenniük.

((12)) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (az „egyéb” lehetőség választásával további opciók is megadhatók): adoption of a new measure, conclusion of agreement, publication of legislation (új intézkedés elfogadása, megállapodás megkötése, jogszabályok közzététele); commencement/enforcement of a measure/programme (az intézkedés/program megindítása/végrehajtása); abolition/termination/completion of measure (az intézkedés eltörlése/megszüntetése/teljesítése); amendments, implementation or design changes and extension of an on-going measure (folyamatban lévő intézkedés módosítása, a végrehajtásában vagy kialakításában bekövetkező változások, illetve az intézkedés kiterjesztése); monitoring information, update on progress or impact assessment results (a nyomon követéssel kapcsolatos információk, az előrelépésre vonatkozó információk vagy a hatásvizsgálatok eredményeinek naprakésszé tétele); continuation of existing measures/no significant updates (a meglévő intézkedések folytatása/nem jelentős naprakésszé tétele); drafts, announcements, commitments, planned measures, discussions for a new measure (tervezetek, bejelentések, kötelezettségvállalások, tervezett intézkedések, új intézkedésről folytatott megbeszélések); other (egyéb).

((13)) A tagállamoknak minőségi leírást kell adniuk a szakpolitikai célkitűzéshez képest elért eredményekről.

((14)) A tagállamoknak meg kell adniuk a szakpolitikák és intézkedések eredményeinek nyomon követéséhez és értékeléséhez (utólagosan) alkalmazott mutatókat (mértékegységgel együtt) és értékeket. A tagállamoknak meg kell adniuk, hogy az érték mely évre vagy évekre vonatkozik. A jelentésben több mutató és év is megadható. A tagállamok által meghatározott teljesítménymutatóknak relevánsaknak, elfogadottaknak, hiteleseknek, egyszerűeknek és megbízhatóknak kell lenniük.

((15)) A tagállamoknak jelentést kell tenniük azokról a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokról, amelyek hozzájárulnak az Energiabiztonság dimenzióhoz. A tagállamok a következő vektorok közül választhatnak (egynél több vektor is választható, az „egyéb” lehetőség választásával további vektorok is megadhatók: whole system (teljes rendszer); electricity (villamos energia); gas (gáz); petroleum products (kőolajtermékek); nuclear (nukleáris energia); heat (hőenergia); other fuels (egyéb tüzelőanyagok).

((16)) A tagállamoknak jelentést kell tenniük azokról a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokról, amelyek hozzájárulnak a Kutatás, innováció és versenyképesség dimenzióhoz. A tagállamoknak egy vagy több prioritást kell választaniuk a táblázat elektronikus változatában felsorolt lehetőségek közül.

((17)) A tagállamoknak jelentést kell tenniük azokról a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokról, amelyek hozzájárulnak a Kutatás, innováció és versenyképesség dimenzióhoz. A „tisztaenergia- és karbonszegény technológiák” a SET-terv hatálya alá tartozó összes technológiát magukban foglalják. A tagállamoknak egy vagy több technológiát kell választaniuk a táblázat elektronikus változatában felsorolt lehetőségek közül.

((18)) A tagállamoknak jelentést kell tenniük azokról a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokról, amelyek hozzájárulnak a Kutatás, innováció és versenyképesség dimenzióhoz. A tagállamoknak ismertetniük kell, hogy az adott szakpolitika mely ágazatokat támogatja.

(6) A tagállamoknak jelentést kell tenniük azokról a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokról, amelyek hozzájárulnak a Dekarbonizáció: megújuló energia dimenzióhoz. A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.

(7) A tagállamok egynél több évre vonatkozóan is bejelenthetnek utólagos értékeléseket; amennyiben lehetséges, a jelentéseknek olyan évekre kell vonatkozniuk, amelyek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

(8) Az utólagos értékelések magukban foglalnak minden olyan értékelést, amely a végrehajtási időszak részeiből vagy a teljes a végrehajtási időszakból származó eredményeken alapul.

(9) A tagállamoknak jelentést kell tenniük azokról a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokról, amelyek hozzájárulnak az Energiahatékonyság dimenzióhoz. A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.

(10) A tagállamok egynél több évre vonatkozóan is bejelenthetnek utólagos értékeléseket; amennyiben lehetséges, a jelentéseknek olyan évekre kell vonatkozniuk, amelyek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

(11) Az utólagos értékelések magukban foglalnak minden olyan értékelést, amely a végrehajtási időszak részeiből vagy a teljes a végrehajtási időszakból származó eredményeken alapul.

(12) A tagállamoknak jelentést kell tenniük azokról a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokról, amelyek hozzájárulnak a Dekarbonizáció: megújuló energia dimenzióhoz. A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.

(13) A hasznot negatív értékként kell feltüntetni.

(14) A leírásnak tartalmaznia kell a figyelembe vett költségek és hasznok típusát, a költségek és hasznok értékelése során figyelembe vett érdekelt feleket, a költségek és hasznok viszonyítási alapját, valamint a módszertant.

(15) A tagállamoknak jelentést kell tenniük azokról a szakpolitikákról és intézkedésekről vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokról, amelyek hozzájárulnak az Energiahatékonyság dimenzióhoz. A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.

(16) Az űrlapon negatív értékként kell feltüntetni a hasznot.

(17) A leírásnak tartalmaznia kell a figyelembe vett költségek és hasznok típusát, a költségek és hasznok értékelése során figyelembe vett érdekelt feleket, a költségek és hasznok viszonyítási alapját, valamint a módszertant.

X. MELLÉKLET

Az (EU) 2018/1999 rendelet 21. cikke b) pontjának (3) alpontja szerinti új szakpolitikák és intézkedések

1. táblázat

A 2012/27/EU irányelv 7a. cikkében említett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

Szakpolitika/intézkedés száma	K
Információforrás(ok) (beleértve a vonatkozó jogszabály vagy más jogi szöveg(ek)re való hivatkozást)	K
A 2021 és 2030 közötti időszakban várható energiamegtakarítás és a kötelezettségi időszak(ok) időtartama (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. d) és 5. e) pontja)
A 2021 és 2030 közötti időszakban várható végfelhasználási energiamegtakarítás halmozott mennyisége (ktoe)	K
Várható új éves végfelhasználási energiamegtakarítás (ktoe/év) (1)	Kae
2021	Kae
2022	Kae
2023	Kae
2024	Kae
2025	Kae
2026	Kae
2027	Kae
2028	Kae
2029	Kae
2030	Kae
A kötelezettségi időszak(ok) hossza	K
Főbb tervezési jellemzők
A kötelezett felek és felelősségi köreik (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. b) pontja)	K
Célzott ágazatok (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. c) pontja) (2)	K
Azon ágazatok, ahol az egyéni fellépés támogatható az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében (ha eltérnek a fent felsorolt célzott ágazatoktól) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. c) pontja)	K
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében támogatható egyéni fellépések (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. f) pontja) és a kapcsolódó élettartamok (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. i) és 5. h) pontja) (3)	K
Az energiahatékonysági irányelv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó információk:
Adott esetben a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, többek között az energiaszegénység által sújtott háztartások és adott esetben a szociális bérlakások tekintetében teljesítendő egyedi fellépések és/vagy energiamegtakarítási arány (a 2012/27/EU irányelv 7. cikkének (11) bekezdése)	Kae
Az energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek által elért energiamegtakarítások (a 2012/27/EU irányelv 7a. cikke (6) bekezdésének a) pontja) (4)	Kae
A tartalékolásra és átvételre vonatkozó szabályok (a 2012/27/EU irányelv 7a. cikke (6) bekezdésének b) pontja)	Kae
Energiamegtakarításokkal folytatott kereskedés (ha van ilyen)	Kae
A nemzeti energiahatékonysági alappal való kölcsönhatások a 2012/27/EU irányelv 20. cikkének (6) bekezdésével összhangban (az említett irányelv 7a. cikkének (1) bekezdése szerint) (5)	Kae
A számítási módszertanra vonatkozó általános információk
Alkalmazott mérési módszer(ek) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 1. pontja) (6)	K
Az energiamegtakarítás (elsődleges vagy végsőenergia-megtakarítás) kifejezésére használt mérőszám(ok) (a 2012/27/EU irányelv 7a. cikkének (4) bekezdése és V. melléklete 3. d) pontja)	K
Annak ismertetése, hogy miként veszik figyelembe az élettartamot (és az energiamegtakarítás lehetséges időbeli változásait) az energiamegtakarítás kiszámítása során (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. i) és 5. h) pontja) (7)	K
Egyéb információforrások vagy hivatkozások (pl. tanulmányok, értékelő jelentések), ahol további magyarázatok és részletek találhatók az energiamegtakarítás kiszámításáról	Ö
Addicionalitás és lényegesség (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. és 5. g) pontjához kapcsolódó követelmények)
A számítási módszer leírása; beleértve az addicionalitás figyelembevételének módját a számítási módszertanban (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. a) pontja) (8)	K
Támogatja-e az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer a korai lecserélést? Ha igen, miként veszik ezt figyelembe az energiamegtakarítás kiszámítása során? (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. f) pontja)	K
A várható és a nagyságrendi energiamegtakarítás tekintetében alkalmazott referenciaértékek (várható vagy nagyságrendi energiamegtakarítás alkalmazása esetén) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 1. c) pontja)	K
Miként biztosított az energiamegtakarítás érdemi jellege? (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 3. h) pontja)	K
Lehetséges átfedések (a szakpolitikai intézkedések és az egyéni fellépések között) és kettős beszámítás
Lehetséges átfedések az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében támogatható egyéni fellépések között (9)	Kae
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer és a 2012/27/EU irányelv 7. cikkének megfelelően bejelentett alternatív szakpolitikai intézkedés(ek) közötti lehetséges átfedések	Kae
Hogyan kezelik a lehetséges átfedéseket (az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer és az alternatív szakpolitikai intézkedések között) az energiamegtakarítás kettős beszámításának elkerülése érdekében? (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 3. g) pontja)	K
Éghajlati eltérések (ha van ilyen) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. h) és 5. i) pontja)
Megfigyelhetők éghajlati eltérések a régiók között? Érinthetik ezek az eltérések az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében támogatható fellépéseket?	Kae
Adott esetben miként kezelik az éghajlati változásokat az energiamegtakarítás kiszámítása során?	Kae
Az energiamegtakarítás nyomon követése és ellenőrzése (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. j) pontja)
A nyomonkövetési és hitelesítési rendszer és a hitelesítési folyamat tömör leírása	K
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomon követéséért és ellenőrzéséért felelős hatóságok	K
A nyomon követés és az ellenőrzés kötelezett felektől való függetlensége (a 2012/27/EU irányelv 7a. cikkének (5) bekezdése)	K
A statisztikailag reprezentatív minták ellenőrzése (a 2012/27/EU irányelv 7a. cikkének (5) bekezdése) (10)	K
A kötelezett felekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek (a rendszer keretében az egyes kötelezett felek vagy a kötelezett fél egyes alkategóriái által elért energiamegtakarítás mértéke, valamint az összesített adatok)	K
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer alapján évente elért energiamegtakarítás közzététele (a 2012/27/EU irányelv 7a. cikkének (7) bekezdése)	K
A meg nem felelés esetén alkalmazott szankciók (és a kapcsolódó hivatkozások, beleértve a szankciókat és a kapcsolódó feltételeket meghatározó jogszabályokat vagy egyéb jogi szövegeket)	K
Rendelkezés(ek) arra az esetre, ha az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer szerinti előrelépés nem kielégítő (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 3. f) pontja)	K
Információ a minőségi előírásokról (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. g) pontja)
Miként segíti vagy írja elő az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer a minőségi előírásokat (a termékekre, a szolgáltatásokra és az intézkedések végrehajtására vonatkozóan)?	Kae
Kiegészítő információk vagy magyarázatok
Itt említsen meg bármely olyan további információt vagy magyarázatot, amely hasznos lehet a tapasztalatcsere szempontjából	Ö
Megjegyzések: K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

2. táblázat

A 2012/27/EU irányelv 7b. cikkében és 20. cikkének (6) bekezdésében említett alternatív szakpolitikai intézkedések (az adózási intézkedések kivételével)

Szakpolitika/intézkedés száma	K
Információforrás(ok) (beleértve a vonatkozó jogszabály vagy más jogi szöveg(ek)re való hivatkozást)	K
Tervezett vagy becsült költségvetés, valamint a megfelelő végrehajtási időszak(ok)	Ö
A 2021 és 2030 közötti időszakban várható energiamegtakarítás és a kötelezettségi időszak(ok) időtartama (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. d) és 5. e) pontja)
A 2021 és 2030 közötti időszakban várható végfelhasználási energiamegtakarítás halmozott mennyisége (ktoe)	K
Várható új éves végfelhasználási energiamegtakarítás (ktoe/év) (11)	Kae
2021	Kae
2022	Kae
2023	Kae
2024	Kae
2025	Kae
2026	Kae
2027	Kae
2028	Kae
2029	Kae
2030	Kae
Adott esetben köztes időszak(ok) (12)	Kae
Főbb tervezési jellemzők
A végrehajtó állami hatóságok, részt vevő vagy megbízott felek és a szakpolitikai intézkedés végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köreik (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 3. b) és 5. b) pontja)	K
Célzott ágazatok (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. c) pontja) (13)	K
Az alternatív szakpolitikai intézkedés által támogatható egyéni fellépések (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. f) pontja) és a kapcsolódó élettartamok (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. i) és 5. h) pontja) (14)	K
Ismertesse az energiaszegénységet célzó konkrét szakpolitikai intézkedéseket vagy egyéni fellépéseket (ha alkalmazható)	Kae
A számítási módszertanra vonatkozó általános információk
Az alkalmazott mérési módszer(ek) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 1. pontja) (15)	K
Az energiamegtakarítás (elsődleges vagy végsőenergia-megtakarítás) kifejezésére használt mérőszám(ok) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 3. d) pontja)	K
Annak ismertetése, hogy miként veszik figyelembe az élettartamot (és a megtakarítások lehetséges időbeli változásait) az energiamegtakarítás kiszámítása során (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. i) és 5. h) pontja) (16)	K
Egyéb információforrások vagy hivatkozások (pl. tanulmányok, értékelő jelentések), ahol további magyarázatok és részletek találhatók az energiamegtakarítás kiszámításáról	Ö
Addicionalitás és lényegesség (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. és 5. g) pontjához kapcsolódó követelmények)
A számítási módszer leírása; beleértve az addicionalitás figyelembevételének módját a számítási módszertanban (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. a) pontja) (17)	K
Támogatja-e a szakpolitikai intézkedés a korai lecserélést? Ha igen, miként veszik ezt figyelembe az energiamegtakarítás kiszámítása során? (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. f) pontja)	K
A várható és a nagyságrendi megtakarítás tekintetében alkalmazott referenciaértékek (ha várható vagy nagyságrendi megtakarítást alkalmaznak) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 1. c) pontja)	K
Miként biztosított az energiamegtakarítás érdemi jellege? (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 3. h) pontja)	K
Lehetséges átfedések (a szakpolitikai intézkedések és az egyéni fellépések között) és kettős beszámítás
Lehetséges átfedések a szakpolitikai intézkedés keretében támogatható egyéni fellépések között (18)	Kae
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ha van) és a 7. cikknek megfelelően bejelentett alternatív szakpolitikai intézkedés(ek) közötti lehetséges átfedések	Kae
Miként kezelik (az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ha van) és az alternatív szakpolitikai intézkedések közötti) lehetséges átfedéseket, hogy el lehessen kerülni az energiamegtakarítás kettős beszámítását? (V. melléklet 3.g) pont)	K
Éghajlati eltérések (ha van ilyen) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. h) és 5. i) pontja)
Megfigyelhetők éghajlati eltérések a régiók között? Érinthetik ezek az eltérések a szakpolitikai intézkedés által támogatható fellépéseket?	Kae
Adott esetben miként kezelik az éghajlati változásokat az energiamegtakarítás kiszámítása során?	Kae
Az energiamegtakarítás nyomon követése és ellenőrzése (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. j) pontja)
A nyomonkövetési és hitelesítési rendszer és a hitelesítési folyamat tömör leírása	K
A szakpolitikai intézkedés nyomon követéséért és ellenőrzéséért felelős hatóságok	K
A nyomon követés és az ellenőrzés részt vevő vagy megbízott felektől való függetlensége (a 2012/27/EU irányelv 7b. cikkének (2) bekezdése)	K
A statisztikailag reprezentatív minták ellenőrzése (a 2012/27/EU irányelv 7b. cikkének (2) bekezdése) (19)	K
A szakpolitikai intézkedés alapján évente elért energiamegtakarítás közzététele (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 3. e) bekezdése)	K
A meg nem felelés esetén alkalmazott szankciók (és a kapcsolódó hivatkozások, beleértve a szankciókat és a kapcsolódó feltételeket meghatározó jogszabályokat vagy egyéb jogi szövegeket)	K
Rendelkezés(ek) arra az esetre, ha a szakpolitikai intézkedés szerinti előrelépés nem kielégítő (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 3. f) pontja)	K
Információ a minőségi előírásokról (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. g) pontja)
Miként segíti vagy írja elő a szakpolitikai intézkedés a minőségi előírásokat (a termékekre, a szolgáltatásokra és az intézkedések végrehajtására vonatkozóan)?	Kae
Kiegészítő információk vagy magyarázatok
Bármely olyan további információ vagy magyarázat, amely hasznos lehet a tapasztalatcsere szempontjából	Ö
Megjegyzések: K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

3. táblázat

Információk az adózási intézkedésekről

Szakpolitika/intézkedés száma	K
Az adózási intézkedés időtartama (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. k) iv. pontja)	K
A végrehajtó állami hatóság (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. k) ii. pontja)	K
A célzott ágazatok és az adózók célzott rétege (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. k) i. pontja) (20)	K
Információforrás(ok) (beleértve a vonatkozó jogszabály vagy más jogi szöveg(ek)re való hivatkozást)	K
A 2021 és 2030 közötti időszakban várható energiamegtakarítás és a kötelezettségi időszak(ok) időtartama (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 5. d) és 5. e) pontja)
A 2021 és 2030 közötti időszakban várható végfelhasználási energiamegtakarítás halmozott mennyisége (ktoe)	K
Várható új éves végfelhasználási energiamegtakarítás (ktoe/év) (21)	Kae
2021	Kae
2022	Kae
2023	Kae
2024	Kae
2025	Kae
2026	Kae
2027	Kae
2028	Kae
2029	Kae
2030	Kae
Kiegészítő magyarázat (adott esetben)	Ö
A számítási módszertanra vonatkozó általános információk
Az alkalmazott számítási módszer(ek) (22)	K
Az energiamegtakarítás kiszámítása során alkalmazott megközelítés (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 4. a) pontja) (23)	K
Árrugalmasság (rövid távú) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 4. b) pontja) (24)	Kae
Árrugalmasság (hosszú távú) (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 4. b) pontja) (25)	Kae
Az élettartam figyelembevétele az energiamegtakarítás kiszámítása során (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 2. e) pontja) (26)	K
Hogyan kerülhető el a más szakpolitikai intézkedés(ek)kel való kettős beszámítás? (a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének 4. c) pontja)	K
A végrehajtó állami hatóságtól való függetlenség (27)	K
Kiegészítő magyarázat és információforrás(ok)	Ö
K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes

4. táblázat

A 2012/27/EU irányelv 7. cikke szerint bejelentett szakpolitikák és intézkedések keretében támogatható egyéni fellépések élettartamára vonatkozó információk

Támogatható fellépés	Végfelhasználói ágazat	Az élettartam feltételezett értéke (év)	Az energiamegtakarítás lehetséges időbeli változásaira vonatkozó feltételezések	Az élettartam és a kapcsolódó feltételezések becsléséhez alkalmazott forrás vagy módszertan
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
1. fellépés
2. fellépés
3. fellépés
Megjegyzések: Kae = adott esetben kötelező

(1) A tagállamoknak akkor kell kitölteniük ezt a mezőt, ha a várható éves végfelhasználási energiamegtakarítás stabil. Ha az új éves végfelhasználási energiamegtakarítás idővel várhatóan változik, a tagállamoknak évekre lebontva ki kell tölteniük a mezőket.

(2) A tagállamoknak ismertetniük kell az ágazatokat (lakossági; szolgáltatások; ipar; közlekedés; az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer céljának/céljainak kiszámítása és a kötelezett felek meghatározása során figyelembe vett egyéb ágazatok. Ha az egyéni fellépésekre jogosult ágazatok különbözőek, a következő mezőben kell ismertetést adni.

(3) A tagállamoknak itt a támogatható fellépéseket kell ismertetniük. Ha az intézkedések listája túl hosszú, a tagállamoknak itt a fő támogathatósági kritériumokat kell feltüntetniük, és a listát külön fájlként kell megadni. A tagállamoknak e melléklet 4. táblázatát felhasználva kell meghatározniuk a különböző fellépéstípusok vagy -kategóriák élettartamára vonatkozóan feltételezett értékeket.

(4) Abban az esetben, ha a kötelezett felek kötelezettségük terhére elszámolhatják azt a tanúsított energiamegtakarítást, amelyet energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek értek el, a tagállamoknak ismertetniük kell az e harmadik felekre vonatkozó jogosultsági kritériumokat, valamint azt, hogy miként biztosított a jóváhagyási folyamat egyértelműsége és átláthatósága az energiamegtakarítás tanúsítása során.

(5) A tagállamoknak ismertetniük kell, hogy a kötelezett felek a nemzeti energiahatékonysági alaphoz való hozzájárulással teljesítik-e energiamegtakarítási kötelezettségük egészét vagy annak egy részét.

(6) A tagállamoknak ismertetniük kell az V. melléklet 1. pontjában meghatározott tipológia szerint alkalmazott módszereket: a) várható energiamegtakarítás/b) mért megtakarítás/c) nagyságrendi megtakarítás/d) felmérésen alapuló megtakarítás. A tagállamoknak ki kell fejteniük, ha más típusú módszert alkalmaznak.

(7) A tagállamoknak különösen abban az esetben kell magyarázattal szolgálniuk, ha az V. melléklet 2. i) pontjában ismertetett módszertől eltérő módszert alkalmaznak.

(8) A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy a számítási módszer miként felel meg az V. melléklet 2. a)–c) pontjában foglaltaknak, beleértve azt is, hogy az V. melléklet 2. b) és 2. c) pontjában előírtak szerint hogyan veszik figyelembe az uniós jogszabályok és rendeletek hatásait.

(9) A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy ezeket az átfedéseket, például a falak szigetelése és a fűtési rendszerek cseréje közötti kölcsönhatásokat, hogyan veszik figyelembe az energiamegtakarítás kiszámítása során. A tagállamoknak ismertetniük kell továbbá, hogy a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszer miként biztosítja, hogy ugyanazt az egyéni fellépést ne tudja több kötelezett fél is bejelenteni (így elkerülve az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében történő kettős beszámítást).

(10) A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogyan biztosítják a fellépések statisztikailag reprezentatív mintáinak ellenőrzését, és ismertetniük kell a reprezentatív minták meghatározására és kiválasztására alkalmazott kritériumokat.

(11) A tagállamoknak akkor kell kitölteniük ezt a mezőt, ha a várható éves végfelhasználási energiamegtakarítás stabil. Ha az új éves végfelhasználási energiamegtakarítás idővel várhatóan változik, a tagállamoknak évekre lebontva ki kell tölteniük a mezőket.

(12) A tagállamoknak itt az alternatív szakpolitikai intézkedés szerinti előrelépés értékelését lehetővé tevő köztes célkitűzések meghatározásához használt időszakokat vagy időpontokat kell feltüntetniük.

(13) A tagállamoknak ismertetniük kell az ágazatokat (lakossági; szolgáltatások; ipar; közlekedés; egyéb figyelembe vett ágazat.

(14) A tagállamoknak ismertetniük kell az egyéni fellépések azon kategóriáit, amelyek az alternatív szakpolitikai intézkedés révén pénzügyi ösztönzőkben vagy más típusú támogatásban részesülhetnek, vagy amelyeket az alternatív szakpolitikai intézkedés rendeletek, tájékoztatás vagy bármilyen típusú szakpolitikai eszköz révén támogat. Ha az intézkedések listája túl hosszú, a tagállamoknak itt a fő támogathatósági kritériumokat kell feltüntetniük, és a listát külön fájlként kell megadni. A tagállamoknak e melléklet 4. táblázatát felhasználva kell meghatározniuk a különböző fellépéstípusok vagy -kategóriák élettartamára vonatkozóan feltételezett értékeket.

(15) A tagállamoknak ismertetniük kell az V. melléklet 1. pontjában meghatározott tipológia szerint alkalmazott módszereket: a) várható energiamegtakarítás/b) mért megtakarítás/c) nagyságrendi megtakarítás/d) felmérésen alapuló megtakarítás. A tagállamoknak ki kell fejteniük, ha más típusú módszert alkalmaznak.

(16) A tagállamoknak különösen abban az esetben kell magyarázattal szolgálniuk, ha az V. melléklet 2. i) pontjában ismertetett módszertől eltérő módszert alkalmaznak.

(17) A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy a számítási módszer miként felel meg az V. melléklet 2. a)–c) pontjában foglaltaknak, beleértve azt is, hogy az V. melléklet 2. b) és 2. c) pontjában előírtak szerint hogyan veszik figyelembe az uniós jogszabályok és rendeletek hatásait.

(18) A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy ezeket az átfedéseket, például a falak szigetelése és a fűtési rendszerek cseréje közötti kölcsönhatásokat, hogyan veszik figyelembe az energiamegtakarítás kiszámítása során.

(19) A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogyan biztosítják a fellépések statisztikailag reprezentatív mintáinak ellenőrzését, és ismertetniük kell a reprezentatív minták meghatározására és kiválasztására alkalmazott kritériumokat.

(20) A tagállamoknak ismertetniük kell az ágazatokat (lakossági; szolgáltatások; ipar; közlekedés; egyéb figyelembe vett ágazat.

(21) A tagállamoknak akkor kell kitölteniük ezt a mezőt, ha a várható éves végfelhasználási energiamegtakarítás stabil. Ha az új éves végfelhasználási energiamegtakarítás idővel várhatóan változik, a tagállamoknak évekre lebontva ki kell tölteniük a mezőket.

(22) A tagállamoknak ismertetniük kell az energiamegtakarítás kiszámításához használt modellt, hogy figyelembe veszik-e a rövid és/vagy hosszú távú árrugalmasságot és miért, valamint a modell által figyelembe vett változókat és azok kiválasztásának módját.

(23) A tagállamoknak ismertetniük kell az energiafogyasztásra gyakorolt hatások adóügyi intézkedéssel és anélkül történő (kontrafaktuális) elemzésének módszerét; hogyan határozzák meg a kontrafaktuális forgatókönyvet, és hogyan biztosítják legalább a minimális uniós adómértékek figyelembevételét.

(24) Adott esetben a tagállamoknak ki kell fejteniük, hogyan történik a rövid távú árrugalmasság meghatározása, biztosítva, hogy az tükrözi az energia iránti kereslet alkalmazkodóképességét az árváltozásokhoz. A tagállamoknak fel kell tüntetniük az árrugalmasság meghatározásához használandó adatforrásokat.

(25) Adott esetben a tagállamoknak ki kell fejteniük, hogyan történik a hosszú távú árrugalmasság meghatározása, biztosítva, hogy az tükrözi az energia iránti kereslet alkalmazkodóképességét az árváltozásokhoz. A tagállamoknak fel kell tüntetniük az árrugalmasság meghatározásához használandó adatforrásokat.

(26) A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogyan biztosítja a számítási módszertan azt, hogy csak a 2020. december 31. után és 2030. december 31. előtt végrehajtott egyéni fellépésekből származó energiamegtakarításokat lehessen figyelembe venni.

(27) (8) A tagállamoknak ki kell fejteniük, hogyan biztosítják az energiamegtakarítás értékelőjének/értékelőinek az adózási intézkedéstől való függetlenségét.

XI. MELLÉKLET

A 2012/27/EU IRÁNYELV 7. CIKKE RÉVÉN ELÉRT ENERGIAMEGTAKARÍTÁSRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (1)

1. táblázat

A 2012/27/EU irányelv 7. cikke révén elért energiamegtakarítás az X–2. évben

Szakpolitika/intézkedés száma	Egység	A kiszolgáltatott helyzetben lévő, érintett háztartások (2)	A 2012/27/EU irányelv 7a. cikkében említett nemzeti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek vagy az említett irányelv 7b. cikkének alkalmazásában elfogadott alternatív szakpolitikai intézkedések révén elért végsőenergia-megtakarítás (az említett irányelv 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja kivételével)			Ebből: a 2012/27/EU irányelv 7. cikkének (11) bekezdésével összhangban az energiaszegénység enyhítését célzó szakpolitikai intézkedésekkel elért végsőenergia-megtakarítás			A 2012/27/EU irányelv 7. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban elért végsőenergia-megtakarítás összege
Szakpolitika/intézkedés száma	Egység	A kiszolgáltatott helyzetben lévő, érintett háztartások (2)	Teljes éves végfelhasználási energiamegtakarítás az X–2. évben (3)	Ebből: csak az X–2. évben végrehajtott új fellépések révén elért energiamegtakarítás az X–2. évben	A 2021-től az X–2. évig elért összes halmozott végfelhasználási megtakarítás	Teljes éves végfelhasználási energiamegtakarítás az X–2. évben (3)	Ebből: csak az X–2. évben végrehajtott új fellépések révén elért energiamegtakarítás az X–2. évben	A 2021-től az X–2. évig elért összes halmozott végfelhasználási megtakarítás	Teljes éves végfelhasználási energiamegtakarítás az X–2. évben (3)	Ebből: csak az X–2. évben végrehajtott új fellépések révén elért energiamegtakarítás az X–2. évben	A 2021-től az X–2. évig elért összes halmozott végfelhasználási megtakarítás
K		K	K	K	K	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
1. szakpolitika/intézkedés	ktoe
2. szakpolitika/intézkedés	ktoe
Szükség esetén illesszen be további sorokat	ktoe
Jelmagyarázat: Az X–2. naptári évre vonatkozó jelentéstétel, ahol X = a jelentés tárgyéve, M = kötelező; Kae = adott esetben kötelező. Megjegyzések:

2. táblázat

A 2012/27/EU irányelv 7. cikke révén elért energiamegtakarítás az X–3. évben (4)

Szakpolitika/intézkedés száma	Egység	A kiszolgáltatott helyzetben lévő, érintett háztartások (5)	A 2012/27/EU irányelv 7a. cikkében említett nemzeti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek vagy az említett irányelv 7b. cikkének alkalmazásában elfogadott alternatív szakpolitikai intézkedések révén elért végsőenergia-megtakarítás (az említett irányelv 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja kivételével)			Ebből: a 2012/27/EU irányelv 7. cikkének (11) bekezdésével összhangban az energiaszegénység enyhítését célzó szakpolitikai intézkedésekkel elért végsőenergia-megtakarítás			A 2012/27/EU irányelv 7. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban elért végsőenergia-megtakarítás összege
Szakpolitika/intézkedés száma	Egység	A kiszolgáltatott helyzetben lévő, érintett háztartások (5)	Teljes éves végfelhasználási energiamegtakarítás az X–3. évben (6)	Ebből: csak az X–3. évben végrehajtott új fellépések révén elért energiamegtakarítás az X–3. évben	A 2021-től az X–3. évig elért összes halmozott végfelhasználási megtakarítás	Teljes éves végfelhasználási energiamegtakarítás az X–3. évben (5)	Ebből: csak az X–3. évben végrehajtott új fellépések révén elért energiamegtakarítás az X–3. évben	A 2021-től az X–3. évig elért összes halmozott végfelhasználási megtakarítás	Teljes éves végfelhasználási energiamegtakarítás az X–3. évben (5)	Ebből: csak az X–3. évben végrehajtott új fellépések révén elért energiamegtakarítás az X–3. évben	A 2021-től az X–3. évig elért összes halmozott végfelhasználási megtakarítás
K		K	K	K	K	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
1. szakpolitika/intézkedés	ktoe
2. szakpolitika/intézkedés	ktoe
Szükség esetén illesszen be további sorokat	ktoe
Jelmagyarázat: Az X–3. naptári évre vonatkozó jelentéstétel, ahol X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező; Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak jelentést kell tenniük a 2012/27/EU irányelv 7a. és 7b. cikke szerinti nemzeti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerekről és alternatív szakpolitikai intézkedésekről.

(2) A tagállamoknak a következő lehetőségek egyikét kiválasztva kell megjelölniük, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő, köztük az energiaszegénység által sújtott háztartások, és adott esetben a szociális bérlakások is idetartoznak-e: yes (igen); no (nem). A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások fogalommeghatározásához az (EU) 2019/944 irányelv 28. cikke és az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja nyújt útmutatást.

(3) Az X–2. évben elért teljes éves végfelhasználási megtakarítás, azaz a 2021-es és az X–3. év között végrehajtott, az X–2. évben is hatással bíró új fellépésekből eredő energiamegtakarítások összege, figyelembe véve a megtakarítások élettartamát.

(4) Az X–3. év nem alkalmazandó a 2023. évi első eredményjelentésekre.

(5) A tagállamoknak a következő lehetőségek egyikét kiválasztva kell megjelölniük, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő, köztük az energiaszegénység által sújtott háztartások, és adott esetben a szociális bérlakások is idetartoznak-e: yes (igen); no (nem). A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások fogalommeghatározásához az (EU) 2019/944 irányelv 28. cikke és az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja nyújt útmutatást.

(6) Az X–3. évben elért teljes éves végfelhasználási megtakarítás, azaz a 2021-es és az X–4. év között végrehajtott, az X–3. évben is hatással bíró új fellépésekből eredő energiamegtakarítások összege, figyelembe véve a megtakarítások élettartamát.

XII. MELLÉKLET

A 2012/27/EU irányelv 5. cikke szerinti jelentéstétel

1. táblázat

A 2012/27/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésében említett, az érintett tagállam központi kormányzatának tulajdonában és használatában lévő hűtött és/vagy fűtött épületek teljes felújított alapterülete (1)

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	X–3. év		X–2. év		Kiegészítő információk
Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	Primerenergia-fogyasztás	és/vagy végsőenergia-fogyasztás	Primerenergia-fogyasztás	és/vagy végsőenergia-fogyasztás	Kiegészítő információk
Szakpolitika/intézkedés száma	Kae	n.a.
A felújított épületek teljes alapterülete	Kae	m2
Az épületek felújítása révén elért energiamegtakarítás összege az X–3. és az X–2. évben (2)	Ö	ktoe
Az épületek felújítása révén elért új energiamegtakarítás összege a 2021 és az X–3. év közötti időszakban (X–2) (azaz 3 %-nak megfelelő felújítási aránnyal számolva)	Kae	ktoe
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező; Ö = önkéntes Megjegyzések:

2. táblázat

A 2012/27/EU irányelv 5. cikke (6) bekezdésében említett, az érintett tagállam központi kormányzatának tulajdonában és használatában lévő, jogosult épületek energiamegtakarításának mértéke (3) (4)

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	X–3. év		X–2. év		Kiegészítő információk
Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	Primerenergia-fogyasztás	és/vagy végsőenergia-fogyasztás	Primerenergia-fogyasztás	és/vagy végsőenergia-fogyasztás	Kiegészítő információk
Szakpolitika/intézkedés száma	Kae	n.a.
Az adott központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő, jogosult épületekben elért energiamegtakarítás mértéke az X–3. és az X–2. évben (5)	Kae	ktoe
Az adott központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő, jogosult épületekben elért új energiamegtakarítás összege a 2021 és az X–3. év közötti időszakban (X–2) (azaz 3 %-nak megfelelő felújítási aránnyal számolva)	Kae	ktoe
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak jelentést kell tenniük a 2012/27/EU irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett szakpolitikákról és intézkedésekről.

(2) Az energiamegtakarítás mértékét meg lehet becsülni: várható, mért, nagyságrendi, illetve felmérésen alapuló energiamegtakarítást lehet a jelentésbe foglalni.

(3) A tagállamoknak jelentést kell tenniük a 2012/27/EU irányelv 5. cikkének (6) bekezdésében említett szakpolitikákról és intézkedésekről.

(4) A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok választhatják azt, hogy a 2012/27/EU irányelv 5. cikke (1)–(5) bekezdésének alternatív megközelítéseként egyéb költséghatékony intézkedéseket is tesznek – beleértve a mélyfelújításokat és az épülethasználók magatartásának megváltoztatását célzó intézkedéseket is – annak érdekében, hogy a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő, jogosult épületek energiamegtakarításának mértéke legalább egyenértékű.

(5) Az energiamegtakarítás mértékét meg lehet becsülni: várható, mért, nagyságrendi, illetve felmérésen alapuló energiamegtakarítást lehet a jelentésbe foglalni.

XIII. MELLÉKLET

A FINANSZÍROZÁS FELÉ TETT ELŐRELÉPÉS

1. táblázat

A finanszírozás felé tett előrelépés

A jelentéstétel tárgyát képező szakpolitika/intézkedés száma (1)

Jogosult technológiák/megoldások

A beruházásokra vonatkozó eredeti feltételezések (EUR)

Tényleges beruházások az X–2. évvel bezárólag (EUR)

A még megvalósítandó tényleges beruházások (EUR)

Érték

Az árak tekintetében alapul vett év

Nemzeti közfinanszírozás

Összesen Uniós finanszírozás

Ebből: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás

Ebből: az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és/vagy a Kohéziós Alapból származó finanszírozás

Magánfinanszírozás (ha rendelkezésre áll)

Az árak tekintetében alapul vett év

A forrás leírása

Érték

Az árak tekintetében alapul vett év

Kráe

1. szakpolitika/intézkedés vagy szakpolitika-/intézkedéscsomag

2. szakpolitika/intézkedés vagy szakpolitika-/intézkedéscsomag

Szükség esetén illesszen be további sorokat

Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező; Ö = önkéntes

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak meg kell adniuk a jelentés tárgyát képező valamennyi szakpolitika/intézkedés számát. Az egyes szakpolitikákra/intézkedésekre vagy azok csoportjaira vonatkozó jelentéstételhez külön sorokat kell használni.

XIV. MELLÉKLET

A LEVEGŐMINŐSÉGRE ÉS A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOKRA GYAKOROLT HATÁSOK

1. táblázat

A levegőminőségre és a légszennyező anyagokra gyakorolt hatás(ok) (1)

A jelentéstétel tárgyát képező szakpolitika/intézkedés száma (2)

Referenciaév (3)

Az érintett szennyező anyag(ok) (4)

A kibocsátásra gyakorolt számszerűsített várható hatások (5) (kt/év)

A kibocsátásra gyakorolt várható hatások minőségi értékelése (6)

Az elemzéshez alkalmazott módszerek részletes ismertetése (7)

A bizonytalanságok minőségi bemutatása (ha rendelkezésre áll)

Dokumentáció/a módszerek forrása

Általános megjegyzések

t+5

t+10

t+15

t+20

t+25

Kráe

Ö/K

Kráe

1. szakpolitika/intézkedés vagy szakpolitika-/intézkedéscsomag

2. szakpolitika/intézkedés vagy szakpolitika-/intézkedéscsomag

Szükség esetén illesszen be további sorokat

Jelmagyarázat: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik; K = kötelező; Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező; Ö = önkéntes.

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak lehetőség szerint jelentést kell tenniük a szakpolitikák és intézkedések, illetve a szakpolitika- és intézkedéscsomagok számszerűsített hatásáról.

(2) A tagállamoknak meg kell adniuk a jelentés tárgyát képező valamennyi szakpolitika/intézkedés számát. Az egyes szakpolitikákra/intézkedésekre vagy azok csoportjaira vonatkozó jelentéstételhez külön sorokat kell használni.

(3) A referenciaév a kibocsátások előrejelzéséhez használt bázisév.

(4) A tagállamok a következő szennyező anyagok közül választhatnak (az „egyéb” lehetőség választásával további szennyező anyagok is megadhatók): SO2, NOx, nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC), NH3, PM2,5, egyéb.

(5) A tagállamoknak a várható kibocsátásnövekedést pozitív számként vagy tartományként, míg a várható kibocsátáscsökkentést negatív számként vagy tartományként kell feltüntetniük a jelentésben.

(6) Amennyiben nem áll rendelkezésre mennyiségi adat a hatásokra vonatkozóan, kötelező minőségi értékelést végezni (K). Ha a hatások számszerűsített formában szerepelnek a jelentésben, a minőségi értékelés önkéntes (Ö).

(7) A leírásnak tartalmaznia kell a módszertanra, például az alkalmazott modellekre, a hatások összehasonlításának alapjául szolgáló kiindulási értékekre és az alátámasztó adatokra vonatkozó információkat.

XV. MELLÉKLET

Az energetikai támogatások fokozatos kivezetésére irányuló szakpolitikák és intézkedések, különös tekintettel a fosszilis tüzelőanyagokra

1. táblázat

Az energiatámogatások kivezetésére irányuló szakpolitikák és intézkedések, különös tekintettel a fosszilis tüzelőanyagokra

Többek között fosszilis tüzelőanyagra nyújtott támogatás (1)	A szakpolitika neve (angol)	A szakpolitika neve (helyi nyelv)	Ágazat (2)	Felhasználási cél (3)	Energiahordozó (4)	Kategória (5)	Végrehajtási időszak		Támogatási volumen
	A szakpolitika neve (angol)	A szakpolitika neve (helyi nyelv)	Ágazat (2)	Felhasználási cél (3)	Energiahordozó (4)	Kategória (5)	Kezdete (6)	Vége (7)	X–3 (8)	X–2 (8)	Pénznem (9)
K	K	K	K	K	K	K	K	K	Kráe	K	K
1. támogatás
2. támogatás
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező Megjegyzések:

(1) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (az „egyéb” lehetőség választásával további opciók is megadhatók): fossil fuel (fosszilis üzemanyag); other (egyéb) (including subsidies for electricity, nuclear, renewables, and energy efficiency) (beleértve a villamos energia, a nukleáris energia, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság támogatását). A fosszilis tüzelőanyagokból történő villamosenergia-termeléshez nyújtott támogatások esetében ezeket a fosszilis tüzelőanyagok kategóriájában kell feltüntetni.

(2) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak: Energy sector (energiaágazat) (if possible, select from the following sub-sectors: ENER-Fossil fuel extraction (fosszilis tüzelőanyagok kitermelése); ENER-Energy crops (energianövények); ENER-Conversion (átalakítás); ENER-Conversion-Refining (átalakítás: finomítás); ENER-Conversion-LNG (átalakítás: LNG); ENER-Conversion-CHP (átalakítás: kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés); ENER-Conversion-Electricity production (átalakítás: villamosenergia-termelés); ENER-Conversion-Heating & Cooling (átalakítás: fűtés és hűtés); ENER-Conversion-Liquid biofuels (átalakítás: folyékony bioüzemanyagok); ENER-Conversion-Biogas production (átalakítás: biogáztermelés); ENER-Conversion-Hydrogen production (átalakítás: hidrogéntermelés); ENER-Infrastructure (infrastruktúra); ENER-Infra-Transmission (infrastruktúra: átvitel); ENER-Infra-Distribution (infrastruktúra: elosztás); ENER-Infra-T&D (infrastruktúra: átvitel-elosztás); ENER-Infra-Storage (infrastruktúra: tárolás); ENER-Assets decommissioning (eszközleszerelés); ENER-Waste management (hulladékgazdálkodás); ENER-Retail (kiskereskedem)); Agriculture (mezőgazdaság) (if possible, select from the following sub-sectors: AGRI-Crop, animal production, hunting (növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás); AGRI-Forestry and logging (erdészet és fakitermelés); AGRI-Fishing and aquaculture (halászat és akvakultúra)); Construction (építőipar); Mining (bányászat); Industry (ipar) (if possible, select from the following sub-sectors: INDU-Energy-intensive industry (industrial sectors that are covered by the EU Emissions Trading System) (energiaigényes iparág: az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó iparágak); INDU-Non energy intensive-industry (nem energiaigényes iparágak)); Transport (közlekedés) (TRANS-Air transport (légiközlekedés); TRANS-Rail transport (vasúti közlekedés); TRANS-Road transport (közúti közlekedés); TRANS-Water transport (vízi közlekedés); TRANS-Public transport (tömegközlekedés); Services (tertiary sector) (szolgáltatások: tercier ágazat); Households (háztartások) (if possible, select from the following sub-sectors: Households (háztartások); HH-Low income (alacsony jövedelmű háztartások)); Public (közszféra); Cross sectors (ágazatokon átívelő) (multiple sectors) (több ágazatot érintő); Economic sectors (gazdasági ágazatok).

(3) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (az „egyéb” lehetőség választásával további opciók is megadhatók): Support to energy demand (energiakereslet támogatása); Support to energy efficiency (energiahatékonyság támogatása); Support to industry restructuring (ipari szerkezetátalakítás támogatása); Support to infrastructure (infrastruktúra támogatása); Support to production (termelés támogatása); Other (egyéb).

(4) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak egyet vagy többet: Fossil fuels (fosszilis tüzelőanyagok) (if possible, select from the following sub-carriers: FF-All fossil fuels (valamennyi fosszilis tüzelőanyag); FF-Several fossil fuels (néhány fosszilis tüzelőanyag); FF-Coal/Lignite (szén/lignit); FF-Natural gas (földgáz); FF-Mine gas (bányagáz); FF-Shale gas (palagáz); FF-Crude oil & NGL (nyersolaj és cseppfolyósított földgáz); FF-Oil & Gas (kőolaj és földgáz); FF-Petroleum products (kőolajtermékek); FF-PP-Gasoil (kőolajtermékek: gázolaj); FF-PP-Blended gasoil (kőolajtermékek: kevert gázolaj); FF-PP-Gasoline (kőolajtermékek: motorbenzin); FF-PP-Leaded Gasoline (kőolajtermékek: ólmozott motorbenzin); FF-PP-Unleaded Gasoline (kőolajtermékek: ólmozatlan motorbenzin); FF-PP-Blended gasoline (kőolajtermékek: kevert motorbenzin); FF-PP-LPG (kőolajtermékek: cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG)); FF-PP-Kerosene (kőolajtermékek: kerozin); FF-PP-Fossil-based marine fuels (kőolajtermékek: tengeri hajózásban használatos, fosszilis alapú tüzelőanyag); FF-PP-Heavy fuel oil (HFO) (kőolajtermékek: nehéz fűtőolaj); FF-Peat (tőzeg); All energies (valamennyi energia); Heat (hőenergia); Electricity (villamos energia); Nuclear (nukleáris energia); Bioenergy (bioenergia) (if possible, select from the following sub-carriers: RES-Biogas (biogáz); RES-Biomass & biogas (biomassza és biogáz); RES-Biomass (solid) (biomassza: szilárd); RES-Biomass MSW (biomassza: települési szilárd hulladék); RES-Liquid biofuels (folyékony bioüzemanyagok); RES-Liquid biofuels-Biodiesel (folyékony bioüzemanyagok: biodízel); RES-Liquid biofuels-Bioethanol (folyékony bioüzemanyagok: bioetanol)); RES (megújuló energiaforrások) (if possible, select from the following sub-carriers: RES-All (összes); RES-Several (néhány); RES-Geothermal (geotermikus energia); RES-Heat (hőenergia); RES-Hydro (vízenergia); RES-Marine energy (tengeri energia); RES-Solar (napenergia); RES-Wind (szélenergia); RES-Wind offshore (tengeri szélenergia); RES-Wind onshore (szárazföldi szélenergia)); Hydrogen (hidrogén) (if possible, select from the following sub-carriers: FF-All fossil fuels (valamennyi fosszilis tüzelőanyag); RES-Biogas (biogáz).

(5) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (az „egyéb” lehetőség választásával további opciók is megadhatók): Direct transfers (közvetlen támogatás) (if possible, select from the following sub-categories: Soft loans (kedvezményes kamatozású kölcsönök); Grants (vissza nem térítendő támogatások); Others (egyéb); Tax expenditures (adókiadások) (Tax reduction (adócsökkentés); Tax exemption (adómentesség); Tax refund (adó-visszatérítés); Tax credits (adójóváírások); Tax allowance (adókedvezmény); Others (egyéb); Under-pricing of goods/services (termékek/szolgáltatások alulárazása) (if possible, select from the following sub-categories: Under-pricing of government-owned resources or land (kormányzati tulajdonban lévő erőforrások vagy földterületek alulárazása); Under-pricing of government-owned infrastructure (kormányzati tulajdonban lévő infrastruktúra alulárazása); Under-pricing of other government-provided goods or services (kormányzat által biztosított egyéb áruk vagy szolgáltatások)); Income or price supports (jövedelem- vagy ártámogatás) (if possible, select from the following sub-categories: Capacity payments (electricity capacity mechanisms) (kapacitáskifizetések: villamosenergia-kapacitási mechanizmusok); Biofuels blending mandate (bioüzemanyagokra vonatkozó keverési követelmény); RES quotas with tradable certificates (megújuló energiaforrásokra vonatkozó kvóták értékesíthető tanúsítványokkal); Differentiated grid connection charges (differenciált hálózati kapcsolódási díjak); Energy efficiency obligations (energiahatékonysági kötelezettségek); Interruptible load schemes (megszakítható terhelési tervek); Contract for Difference (CfD) (különbözeti ügylet); Feed-in premiums (átvételi prémiumok); Feed-in tariffs (átvételi árak); Consumer price guarantees (cost support) (fogyasztói árgaranciák: költségtámogatás); Consumer price guarantees (price regulation) (fogyasztói árgaranciák: árszabályozás); Producer price guarantees (price regulation) (termelői árgaranciák: árszabályozás); Others (egyéb).

(6) Az az év, amikor a támogatást lehetővé tévő szakpolitikát először végrehajtották.

(7) Az az év, amikor a támogató szakpolitika megszűnik (hatályát veszti vagy nem kerül végrehajtásra), és a támogatásokat már nem lehet kifizetni.

(8) A névértéken kifizetett támogatások volumene.

(9) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (egynél több opció is választható): EUR; BGN; HRK; CZK; DKK; HUF; PLN; RON; SEK.

XVI. MELLÉKLET

További jelentéstételi kötelezettségek a megújuló energia területén

1. táblázat

A származási garanciák rendszerének működése a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia, gáz, fűtés és hűtés tekintetében

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	Év
Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	X–3	X–2
Villamos energia
Származási garanciák – kiadott (1)	Kae	Szám
Származási garanciák – törölt (2)	Kae	Szám
Származási garanciák – az ebből adódó nemzeti megújulóenergia-fogyasztás (3)	Kae	GWh
Gáz
Származási garanciák – kiadott	Kae	Szám
Származási garanciák – törölt	Kae	Szám
Származási garanciák – az ebből adódó nemzeti megújulóenergia-fogyasztás (4)	Kae	GWh
Fűtés/hűtés
Származási garanciák – kiadott	Kae	Szám
Származási garanciák – törölt	Kae	Szám
Származási garanciák – az ebből adódó nemzeti megújulóenergia-fogyasztás (4)	Kae	GWh

A megbízhatóság érdekében hozott intézkedések	Kae	n.a.
A rendszer csalásokkal szembeni védelme érdekében hozott intézkedések	Kae	n.a.
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

2. táblázat

A biomassza és a megújuló energiaforrásból előállított energia egyéb formáinak használatából eredően a nyersanyagárak és a földhasználat tekintetében bekövetkezett változások

Kérjük, ismertesse a biomassza és a megújuló energiaforrásból előállított energia egyéb formáinak fokozott használatából eredően a nyersanyagárak és a földhasználat tekintetében bekövetkezett változásokat az Ön tagállamában (5) (6)	Kae
Kae = adott esetben kötelező

3. táblázat

A megújuló forrásokból előállított energia becsült többlete a 2030-as cél felé vezető nemzeti ütemtervhez képest

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2028	2029	2030
Belföldi megújuló forrásokból származó energiatermelés becsült többlete (A)	Kae	ktoe
A tagállamok közötti közös projektekhez vagy a tagállamok és harmadik országok közötti közös projektekhez köthető becsült termelés, amely beleszámít a 2030-as célhoz való nemzeti hozzájárulásba (B)	Kae	ktoe
A közös támogatási rendszerekhez köthető becsült termelés, amely beleszámít a 2030-as célhoz való nemzeti hozzájárulásba (C)	Kae	ktoe
Teljes becsült termelési többlet (a jövőbeli statisztikai átruházások nélkül) (= A+B+C)	Kae	ktoe
Belföldi megújuló forrásokból származó energiatermelés becsült hiánya (D)	Kae	ktoe
Kae = adott esetben kötelező

4. táblázat

Az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok technológiai fejlődése és használata

Kérjük, ismertesse az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok technológiai fejlődését és használatukat az Ön tagállamában (7)

Megjegyzések:

K = kötelező

5. táblázat

A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok előállítása és felhasználása által a biodiverzitásra, a vízforrásokra, a víz elérhetőségére és minőségére, a talajra és a levegőminőségre gyakorolt becsült hatás

Jelentéstételi elem	Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok előállítása				Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok felhasználása
Jelentéstételi elem	A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok előállításának becsült hatása (8)	Egység	Időtartam	A hatás becslésére szolgáló módszerek leírása (8)	A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok felhasználásának becsült hatása (8)	Egység	Időtartam	A hatás becslésére szolgáló módszerek leírása (8)
	Kráe	Kráe	Kráe	Kráe	Kráe	Kráe	Kráe	Kráe
Biodiverzitás
Vízkészlet (felszín alatti vizek, felszíni vizek) és a víz elérhetősége
Talajok
Levegőminőség
Megjegyzések: Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező

6. táblázat

A csalás megfigyelt esetei a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok felügyeleti láncában

Kérjük, tegyen jelentést a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok felügyeleti láncában észlelt csalásokról	Kae
Kae = adott esetben kötelező

7. táblázat

A biológiailag lebomló hulladékok aránya a hulladék energetikai hasznosítását végző üzemekben

		Év
		X–3	X–2
Üzemben vannak a hulladék energetikai hasznosítását végző üzemek? (9)	Kae
Amennyiben igen
A felhasznált biológiailag lebomló hulladékok aránya (%)	Kae
Az arány becslésére szolgáló módszertan	Kae
A becslések pontosítására és ellenőrzésére irányuló intézkedések	Kae
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

8. táblázat

A megújuló energiából származó villamosenergia- és hőenergia-termelés az épületekben, beleértve – amennyiben rendelkezésre állnak – az előállított, felhasznált és a hálózatba visszatáplált energiára vonatkozó lebontott adatok (10)

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	Év
Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	X–3	X–2
Megújuló energiaforrásokból fedezett, fűtési célú teljes végsőenergia-fogyasztás az épületekben	Kráe	ktoe
Naphőenergia-rendszerek	Kráe	ktoe
Biomassza (11)	Kráe	ktoe
Hőszivattyúk	Kráe	ktoe
Geotermikus rendszerek	Kráe	ktoe
Egyéb decentralizált megújulóenergia-források	Kráe	ktoe
Teljes megújulóhő-fogyasztás az épületekben	Kráe	ktoe
Naphőenergia-rendszerek	Kráe	ktoe
Biomassza (11)	Kráe	ktoe
Hőszivattyúk	Kráe	ktoe
Geotermikus rendszerek	Kráe	ktoe
Egyéb decentralizált megújulóenergia-források	Kráe	ktoe
Az előállított és a hálózatba táplált összes megújuló hőenergia (távfűtés)	Kráe	ktoe
Naphőenergia-rendszerek	Kráe	ktoe
Biomassza (11)	Kráe	ktoe
Hőszivattyúk	Kráe	ktoe
Geotermikus rendszerek	Kráe	ktoe
Egyéb decentralizált megújulóenergia-források	Kráe	ktoe
Teljes megújuló villamosenergia-termelés az épületekben	Kráe	ktoe
Fotovoltaikus napelemrendszerek	Kráe	ktoe
Biomassza (11)	Kráe	ktoe
Geotermikus rendszerek	Kráe	ktoe
Egyéb decentralizált megújulóenergia-források	Kráe	ktoe
Az épületek összes megújuló villamosenergia-fogyasztása	Kráe	ktoe
Fotovoltaikus napelemrendszerek	Kráe	ktoe
Biomassza (11)	Kráe	ktoe
Geotermikus rendszerek	Kráe	ktoe
Egyéb decentralizált megújulóenergia-források	Kráe	ktoe
A hálózatba táplált összes megújuló villamos energia	Kráe	ktoe
Fotovoltaikus napelemrendszerek	Kráe	ktoe
Biomassza (11)	Kráe	ktoe
Geotermikus rendszerek	Kráe	ktoe
Egyéb decentralizált megújulóenergia-források	Kráe	ktoe
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező. Megjegyzések:

9. táblázat

Az energiatermelésre használt szilárd biomassza mennyisége

Jelentéstételi elem

Előírás

Egység

Év

X–3

X–2

1)	Energiaágazat (összesen) (12)

TJ NCV

a)	Villamos energia (12)

TJ NCV

b)	Kapcsolt hő- és villamos energia (12)

TJ NCV

c)	Hőenergia (12)

TJ NCV

2)	Átalakítási ágazat (kivéve a energia) (12)

TJ NCV

3)	Belső ipari ágazat (felhasznált és saját felhasználásra termelt villamos energia, kapcsolt hő- és villamos energia, hőenergia) (12)

TJ NCV

4)	Közvetlen lakossági végső fogyasztás (12)

TJ NCV

5)	Egyéb (12) (13)

TJ NCV

Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező

Megjegyzések:

(1) A jelentéstételi időszak során a megújuló energiaforrásokból előállított energia tekintetében kiadott származási garanciák száma a tagállamban, az energia előállításának ideje alapján.

(2) A megújuló energiaforrásokra vonatkozóan kiadott azon garanciák száma, amelyeket töröltek az elfogyasztott energia tekintetében a jelentéstételi időszak során az adott tagállamban.

(3) Azon elfogyasztott energia mennyisége, amely bizonyítottan megújuló energiaforrásokból származik, a következők alapján meghatározva: törölt származási garanciák a megújulóenergia-fogyasztás tekintetében a jelentéstételi időszakban + a megújuló energia részaránya a maradékenergiamixben, megszorozva azon teljes energiafogyasztással a jelentéstételi időszak során, amelyre nem vonatkozik törölt származási garancia.

(4) Azon elfogyasztott energia mennyisége, amely bizonyítottan megújuló energiaforrásokból származik, a következők alapján meghatározva: törölt származási garanciák a megújulóenergia-fogyasztás tekintetében a jelentéstételi időszakban + a megújulóenergia-fogyasztás más, a kettős beszámítást elkerülő, megbízható nyomonkövetési mechanizmusok alapján (idetartozhat „a megújuló energia részaránya a maradékenergiamixben, megszorozva azon teljes energiafogyasztással a jelentéstételi időszak során, amelyre nem vonatkozik törölt származási garancia” opció is).

(5) A nyersanyagárak változásait nemzeti szinten (vagy adott esetben szubnacionális szinten) kell jelenteni. Idetartoznak az élelmiszer- és takarmánynövényekhez kapcsolódó árváltozások (az élelmiszer/takarmány árának emelkedése az alapanyagok növekvő energiafelhasználása miatt). Itt lehet megemlíteni az energetikai felhasználásra szánt erdei biomassza iránti megnövekedett kereslethez kapcsolódó árváltozásokat is, azaz a hulladékból és a maradékanyagokból előállított anyagi termékek árának a megnövekedett energiafelhasználás és az alapanyagokért folytatott verseny miatt bekövetkező változását.

(6) Földhasználat-változás esetén kérjük, csak az energetikai célú biomassza előállításához használt földterület tényleges változását adja meg, ne pedig az összes mezőgazdasági földterületét.

(7) A használat kifejezhető beépített kapacitásban és a különböző technológiákon alapuló fejlett bioüzemanyagok tényleges termelésében. Meg lehet adni továbbá az üzemek számát és az alapanyag típusát. A fejlődés tekintetében fel lehet sorolni a különböző technológiai megoldásokat, és minőségi szempontból rövid ismertetést lehet adni azok helyzetéről (fejlesztési szakasz, a piaci elterjedés közelsége, közelmúltbeli fejlemények, beruházások).

(8) A becsült hatások és az alkalmazott módszerek mennyiségi és minőségi szempontból is leírhatók. Mennyiségi hatások leírása esetén, kérjük, adja meg a hozzájuk kapcsolódó mértékegységet és az időtartamot.

(9) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak: Yes (igen); No (nem).

(10) „Épület”: falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri klíma szabályozására (a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 1. pontja), míg az említett irányelv I. melléklete az épületek energiahatékonyságának kiszámítása céljából a következő kategóriákba való besorolást határozza meg: a) különböző típusú egylakásos családi házak; b) lakótömbök; c) irodák; d) oktatási épületek; e) kórházak; f) szállodák és éttermek; g) sportlétesítmények; h) nagykereskedelmi és kiskereskedelmi szolgáltató épületek; i) egyéb típusú energiafogyasztó épületek (a 2010/31/EU irányelv I. mellékletének 5. pontja).

(11) Az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében meghatározott, bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően előállított biomassza.

(12) A kapcsolódó ágazatban felhasznált biomassza mennyisége, az átalakulási veszteségekre is kiterjedően.

(13) Idetartozik többek között a mezőgazdaság, az erdészet, a kereskedelem és a szolgáltatói szektor.

XVII. MELLÉKLET

TOVÁBBI JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG TERÜLETÉN

1. táblázat

Az egyes ágazatokban történt előrelépés és annak indokai, hogy az energiafogyasztás miért maradt állandó, illetve miért növekedett a végsőenergia-fogyasztó ágazatokban

Ágazat	Előírás	A növekvő/állandó végsőenergia-fogyasztás indokai az X–3. évben (3)	A növekvő/állandó végsőenergia-fogyasztás indokai az X–2. évben
Ipar	K	Adjon meg egy vagy több elemet (1)	Adjon meg egy vagy több elemet (1)
Közlekedés	K	Adjon meg egy vagy több elemet (1)	Adjon meg egy vagy több elemet (1)
Háztartások	K	Adjon meg egy vagy több elemet (1)	Adjon meg egy vagy több elemet (1)
Szolgáltatások	K	Adjon meg egy vagy több elemet (1)	Adjon meg egy vagy több elemet (1)
Mezőgazdaság	K	Adjon meg egy vagy több elemet (1)	Adjon meg egy vagy több elemet (1)
Egyéb (2)	Kae
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező. Megjegyzések:

2. táblázat

A tagállam központi kormányzatának tulajdonában és használatában lévő, 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek teljes olyan alapterülete, amely az X–2. és X–1. év január 1-jén nem felelt meg a 2012/27/EU irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett, energiahatékonyságra vonatkozó követelményeknek

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	Az X–2. év január 1-jére vonatkozó mutatók	Az X–1. év január 1-jére vonatkozó mutatók	Kiegészítő információk
A tagállam központi kormányzatának tulajdonában és használatában lévő, 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek teljes alapterülete	Ö	m2
Az energiahatékonysági követelményeknek meg nem felelő épületek teljes alapterülete	K	m2
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező; Ö = önkéntes.

3. táblázat

Az X–3. és X–2. évben elvégzett energetikai auditok száma. Ezen túlmenően a területükön működő azon nagyvállalatok becsült száma, amelyekre a 2012/27/EU irányelv 8. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó, valamint az ezeknél a vállalkozásoknál az X–3. és X–2. évben elvégzett energetikai auditok száma

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	Év
Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	X–3 (5)	X–2
Az elvégzett energetikai auditok száma teljes száma	K	szám
Azon nagyvállalatok (4) száma, amelyekre a 2012/27/EU irányelv 8. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó	K	szám
Az azon nagyvállalatoknál elvégzett energetikai auditok száma, amelyekre a 2012/27/EU irányelv 8. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó	K	szám
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; K = kötelező. Megjegyzések:

4. táblázat

A villamos energiára alkalmazott nemzeti primerenergia-tényező és annak indoklása, ha az eltér a 2012/27/EU irányelv IV. mellékletének 3. lábjegyzetében említett alapértelmezett tényezőtől

A villamos energiára alkalmazott nemzeti primerenergia-tényező (számadat)	K
Annak indoklása, ha a tényező eltér a 2012/27/EU irányelv IV. mellékletének 3. lábjegyzetében említett alapértelmezett tényezőtől	K
K = kötelező

5. táblázat

Az új és felújított közel nulla energiaigényű épületek (6) száma és alapterülete az X–2. és X–1. évben a 2010/31/EU irányelv 9. cikkével összhangban, szükség esetén statisztikai mintavétel alapján

Jelentéstételi elem	Előírás	Szám		Összes alapterület (m2)
Jelentéstételi elem	Előírás	Az X–2. év január 1-je	Az X–1. év január 1-je	Az X–2. év január 1-je	Az X–1. év január 1-je
Lakóépületek: Összesen	Kráe
Lakóépületek: Új közel nulla energiaigényű épületek	Ö
Lakóépületek: Felújítás	Ö
Nem lakáscélú (magántulajdonban lévő) épületek: Összesen	Kráe
Nem lakáscélú (magántulajdonban lévő) épületek: Új közel nulla energiaigényű épületek	Ö
Nem lakáscélú (magántulajdonban lévő) épületek: Felújítás	Ö
Nem lakáscélú (köztulajdonban lévő (7)) épületek: Összesen	Kráe
Nem lakáscélú (köztulajdonban lévő) épületek: Új közel nulla energiaigényű épületek	Ö
Nem lakáscélú (köztulajdonban lévő) épületek: Felújítás	Ö

A közel nulla energiaigényű épületek fogalommeghatározása (8)	Ö
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kráe = rendelkezésre állás esetén kötelező; Ö = önkéntes. Megjegyzések:

6. táblázat

Internetes hivatkozás arra a honlapra, ahol elérhető a 2012/27/EU irányelv 18. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, az energiahatékonysági szolgáltatókkal kapcsolatos jegyzék vagy felület

Internetes hivatkozás arra a honlapra, ahol elérhető a 2012/27/EU irányelv 18. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, az energiahatákonysági szolgáltatókkal kapcsolatos jegyzék vagy felület	K
További részletek vagy megjegyzések az adatokra vonatkozóan	Ö
K = kötelező; Ö = önkéntes

(1) A tagállamok a következő indokok közül választhatnak (egynél több indok is választható, az „egyéb” lehetőség választásával további indokok is megadhatók): gazdasági növekedés; az üzemanyagárak csökkenése; a hozzáadott érték növekedése; a foglalkoztatottság növekedése; az áruszállítás növekedése; a személyszállítás növekedése; a lakosság és/vagy háztartások növekedése; a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése; a téli éghajlati viszonyok romlása; a nyári éghajlati viszonyok romlása; rendkívüli esemény; az energiafogyasztás mérésének vagy kiszámításának módszertanában bekövetkezett változás; egyéb.

(2) Az „egyéb” lehetőség választásával további ágazatok is megadhatók.

(3) Az X–3. év nem alkalmazandó a 2023. évi első eredményjelentésekre.

(4) A 2012/27/EU irányelv 8. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozások fogalommeghatározása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.) szereplő, a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) vonatkozó bizottsági fogalommeghatározást követi.

(5) Az X–3. év nem alkalmazandó a 2023. évi első eredményjelentésekre.

(6) A közel nulla energiaigényű épületek meghatározása megfelel a 2010/31/EU irányelv 9. cikkét átültető hivatalos nemzeti fogalommeghatározásoknak, a 2010/31/EU irányelv 2. cikkében szereplő keretmeghatározást követve: „»közel nulla energiaigényű épület«: az I. melléklettel összhangban meghatározott, igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is”.

(7) Az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 BIZOTTSÁGI AJÁNLÁS egyértelművé teszi, hogy a 2010/31/EU irányelv 2a. cikke (1) bekezdésének e) pontja valamennyi középületre vonatkozik (és nem kizárólag a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő közintézményekre). A 2010/31/EU irányelv 2a. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében vett szakpolitikáknak és intézkedéseknek ki kell térniük például a helyi vagy regionális hatóságok használatában lévő (például lízingelt vagy bérelt) épületekre és a központi kormányzat, illetve a regionális vagy helyi hatóságok tulajdonában, de nem feltétlenül használatában lévő épületekre.

(8) A tagállamok hivatkozhatnak a közel nulla energiaigényű épületek nemzeti fogalommeghatározásaira, illetve röviden ismertethetik azokat.

XVIII. MELLÉKLET

Energiaszegénység

1. táblázat

Információk az energiaszegénységben élő háztartások számának csökkentésére irányuló nemzeti indikatív célkitűzések felé tett előrelépésről

A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés (1)	Az előrelépést mérő mutató(k) (adott esetben)						A nyomonkövetési stratégiával kapcsolatos részletek	Hivatkozás az értékelésekre és az azokat alátámasztó műszaki jelentésekre
A nemzeti cél/célkitűzés neve	Leírás	Célév	A cél/célkitűzés felé tett előrelépés (1)	Az előrelépés nyomon követésére szolgáló mutató neve	Bázisév	Bázisévi érték	Egység	X–3	X–2	A nyomonkövetési stratégiával kapcsolatos részletek
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
1. nemzeti cél/célkitűzés
2. nemzeti cél/célkitűzés
3. nemzeti cél/célkitűzés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak ismertetniük kell az energiaszegénységben élő háztartások számának csökkentésére irányuló nemzeti indikatív célkitűzés/cél felé tett előrelépést. Adott esetben a tagállamoknak információval kell szolgálniuk azokról az egyéb programokhoz/szakpolitikákhoz köthető általános tendenciákról vagy hatásokról, amelyek befolyásolhatják az előrelépést.

XIX. MELLÉKLET

ENERGIASZEGÉNYSÉG

1. táblázat

Mennyiségi információk az energiaszegénységben élő háztartások számáról

Energiaszegénységben élő háztartások száma	Egység (1)	Referenciaév (2)	A közzététel éve	Az energiaszegénységben élő háztartások számának meghatározására szolgáló módszertan	Az energiaszegénységben élő háztartások számának értékelését alátámasztó kritériumok és adatok (a forrással együtt)
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae

Megjegyzések: Kae = adott esetben kötelező

2. táblázat

Jelentéstétel az energiaszegénységgel összefüggő mutatókról

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	X–3	X–2
A szegénység kockázatának kitett lakosság azon hányada, amely nem tudja kellően fűteni otthonát	Ö	A medián ekvivalens jövedelem 60 %-a alatti népesség (%)
A lakosság azon hányada, amely nem tudja kellően fűteni otthonát	Ö	Lakosság (%)
A szegénység kockázatának kitett lakosság azon hányada, amely közüzemiszámla-hátralékkal rendelkezik	Ö	A medián ekvivalens jövedelem 60 %-a alatti népesség (%)
A lakosság azon hányada, amely közüzemiszámla-hátralékkal rendelkezik	Ö	Lakosság (%)
A szegénység kockázatának kitett lakosság azon hányada, amely szivárgással, nyirkossággal vagy rothadással küzd otthonában (3)	Ö	A medián ekvivalens jövedelem 60 %-a alatti népesség (%)
A lakosság azon hányada, amely szivárgással, nyirkossággal vagy rothadással küzd otthonában (3)	Ö	Lakosság (%)
Ö = önkéntes Megjegyzés:

Jelentéstételi elem	Előírás	Egység	X–3 Első félév	X–3 Második félév	X–2 Első félév	X–2 Második félév
Háztartási villamosenergia-árak	Ö	ct/kWh
Háztartási gázárak	Ö	ct/kWh
Háztartási villamosenergia-árak, legalacsonyabb fogyasztási sáv	Ö	ct/kWh
Háztartási gázárak, legalacsonyabb fogyasztási sáv	Ö	ct/kWh

3. táblázat

Jelentéstétel az energiaszegénységgel összefüggő nemzeti mutatókról

A mutató neve (4)	Adatforrás	Egység	Év		Adatgyűjtési időszak (5)	Rövid leírás
A mutató neve (4)	Adatforrás	Egység	X–3	X–2	Adatgyűjtési időszak (5)	Rövid leírás
Ö	Ö	Ö	Ö	Ö	Ö	Ö
1. mutató
2. mutató
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Jelmagyarázat: X = a jelentés tárgyéve; Ö = önkéntes Megjegyzések:

4. táblázat

Információ az energiaszegénység nemzeti meghatározásáról

Az energiaszegénység nemzeti meghatározása	A közzététel éve	A legutóbbi módosítás éve	Általános megjegyzések (6)
Ö	Ö	Ö	Ö

Megjegyzések: Ö = önkéntes

(1) A tagállamok a következő opciók közül választhatnak (az „egyéb” lehetőség választásával további egységek is megadhatók): absolute numbers (abszolút számadatok); %; other (egyéb).

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy (pl. három év átlagát megadva) egy adott referenciaidőszakról tesznek jelentést.

(3) Ezek az adatok nem képezik az Eurostat éves felméréseinek részét, de nemzeti szinten rendelkezésre állhatnak.

(4) A 2. táblázatban szereplő mutatók kiegészítéseként a tagállamok nemzeti szintű mutatókat is feltüntethetnek a jelentésben. Ezek közé tartozhat: a háztartások jövedelme, az energetikai szolgáltatások megfizethetősége, a lakhatási helyzet és az otthonok felszereltsége, valamint az energiaszegénység lehetséges kiváltó okainak mélyebb elemzéséhez hasznos kiegészítő/közvetett mutatók. A mutatók származhatnak az uniós épületállomány megfigyelőközpontjának adatbázisából.

(5) A tagállamok megadhatják az adatgyűjtési időszakot, valamint hogy az adatgyűjtés rendszeres jelleggel történik-e.

(6) A tagállamok benyújthatnak információkat a státuszra, például arra vonatkozóan, hogy jogi vagy munkadefinícióról van-e szó (mely utóbbinak nincs jogi státusza, de közös alapot teremt az energiaszegénység jellemzőinek meghatározásához, és segíti a célkitűzés folyamatát, az intézkedések végrehajtását és a tendenciák nyomon követését). A tagállamok megadhatnak továbbá a másodlagos mutatókra vonatkozó információkat is.

XX. MELLÉKLET

Információk arról, hogy az integrált nemzeti energia- és klímaterv végrehajtása hogyan járul hozzá az igazságos átmenethez, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség előmozdításához, valamint az energiaszegénységben mutatkozó egyenlőtlenségek kezeléséhez

1. táblázat

A nemzeti energia- és klímaterv végrehajtásának hatása a munkahelyekre, a munkavállalókra és a régiókra

A munkahelyekre, a munkaerőpiacra és a készségekre gyakorolt várható hatások (1)	Ö
Várható eloszlási hatások a lakosságon belül (2)	Ö
A leginkább érintett régiókra gyakorolt várható hatás (3)	Ö
Az életminőségre és a jóllétre gyakorolt várható hatás (4)	Ö
A költségekre gyakorolt várható hatások (5)	Ö
Inkluzivitás és részvételi folyamatok (6)	Ö
Megjegyzések: Ö = önkéntes

2. táblázat

A nemzeti energia- és klímaterv végrehajtásának hatása az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint az energiaszegénységben mutatkozó egyenlőtlenségek kezelésére

Az emberi jogok előmozdítása (7)	Ö
A nemek közötti egyenlőség előmozdítása (8)	Ö
Az energiaszegénységben mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése	Ö
Megjegyzések: Ö = önkéntes

(1) A tagállamok mennyiségi információkat szolgáltathatnak a szakpolitikák munkaerőpiacra gyakorolt várható hatására vonatkozóan (pl. mely ágazatok fognak növekedni, illetve zsugorodni, milyen mértékben), és ismertethetik az átmenethez kapcsolódóan elfogadott/elfogadni tervezett intézkedéseket, többek között az oktatási és képzési politikák, valamint a szociális védelem tekintetében.

(2) A tagállamok bemutathatják, hogy a szakpolitikák várhatóan milyen hatást gyakorolnak majd a teljes lakosságra és annak egyes – különösen a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő – csoportjaira, kitérve arra is, hogy lesznek-e olyan csoportok, amelyek előnyösebb helyzetbe kerülnek, mint mások. A tagállamok ismertethetik továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek célja méltányosságot és egyenlő tehermegosztást biztosítani e tekintetben.

(3) A tagállamok bemutathatják, hogy a szakpolitikák várhatóan milyen hatást gyakorolnak majd az átmenet által leginkább érintett – különösen a szén-, tőzeg- vagy olajpala-kitermelést folytató, illetve a karbonintenzív – régiókra, valamint ismertethetik a szóban forgó területeken jelentkező társadalmi-gazdasági következmények mérséklését célzó intézkedéseket. A tagállamoknak lehetőség szerint olyan mennyiségi mutatókat kell megadniuk, mint például a munkahelyek száma, a gazdasági teljesítmény és a helyi adóbevételek mértéke.

(4) A tagállamok bemutathatják a környezeti veszélyek, a környezetkárosodás és a környezetszennyezés csökkentésére, a biztonságosabb termékekhez, az érintetlen ökoszisztémákhoz és szolgáltatásaikhoz (élelmiszer, tiszta levegő, víz, éghajlati stabilitás stb.) való hozzáférés javítására, a megélhetés biztosítására, valamint az egészségre és a jóllétre – többek között az egészségesebb munkakörülményekre – gyakorolt várható hatásokat, pl. a kibocsátások csökkentése és jobb levegőminőségi előírások a munkahelyekre vonatkozóan.

(5) A tagállamok bemutathatják az éghajlat-, az energia- és a környezetvédelmi politikáknak a költségekre gyakorolt várható hatásait mind a vállalkozások, mind a fogyasztók szempontjából (pl. alacsonyabb energiaköltségek az energiamegtakarításnak köszönhetően; a termékek pótlásának alacsonyabb költségei tartósabb termékek révén; a környezeti rehabilitáció és a közegészségügy költségeinek csökkentése).

(6) A tagállamok bemutathatják az éghajlat-, az energia- és a környezetvédelmi politikák inkluzivitását biztosító intézkedések várható hatásait, különös tekintettel az alacsony jövedelmű háztartásokra és az átmenet által közvetlenül érintett közösségekre, például a zöld infrastruktúra és a közszolgáltatások leginkább érintett régiókban történő megvalósítása, részvételi folyamatok stb. révén.

(7) Az éghajlati igazságosság és az igazságos átmenet az éghajlatváltozásból származó előnyök és terhek emberi jogi szempontból történő megosztásának kérdésével is foglalkozik. Az éghajlatváltozás számos emberi jog tényleges érvényesülését fenyegeti, beleértve az élethez, a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez, az élelemhez, az egészséghez, a lakhatáshoz, az önrendelkezéshez, a kultúrához és a fejlődéshez fűződő jogokat. A tagállamok bemutathatják, hogy integrált nemzeti energia- és klímaterveik végrehajtása miként járul hozzá azon kötelezettségük teljesítéséhez, hogy megelőzzék az éghajlatváltozásból eredő előrelátható káros hatásokat, és biztosítsák, hogy az éghajlatváltozás által érintettek – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők – hozzáféréssel rendelkezzenek a hatékony jogorvoslathoz és az alkalmazkodást segítő eszközökhöz annak érdekében, hogy emberi méltósággal élhessenek.

(8) A tagállamok bemutathatják, hogyan történik integrált nemzeti energia- és klímaterveik keretében az igazságos átmenet végrehajtása, ismertetve az átalakuló régiókban élő férfiak, nők és nemi nonkonformista személyek lehetőségeire gyakorolt különböző hatásokat, a fennálló akadályokat, valamint azt, hogy milyen terveket dolgoztak ki és hajtottak végre az előrelépés érdekében.

XXI. MELLÉKLET

A REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS VÉGREHAJTÁSA

1. táblázat

Jelentéstétel a regionális együttműködés végrehajtására vonatkozó információkról

A célkitűzések és szakpolitikák végrehajtása terén más tagállamokkal folytatott regionális együttműködési kezdeményezés neve	Az érintett releváns uniós dimenzió(k) (1)	Végrehajtási időszak	Leírás	Érintett tagállamok	A célkitűzések és szakpolitikák végrehajtásához való várható hozzájárulás	A regionális együttműködés felé tett előrelépés
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
1. együttműködés
2. együttműködés
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Kae = adott esetben kötelező

(1) A tagállamok a következő lehetőségek közül választhatnak egyet vagy többet: Decarbonisation – GHG emissions and removals (dekarbonizáció – ÜHG-kibocsátás és -elnyelés); Decarbonisation – Renewable energy (dekarbonizáció – megújuló energia); Energy efficiency (energiahatékonyság); Energy security (energiabiztonság); Internal energy market – Electricity interconnectivity (belső energiapiac – villamosenergia-hálózati összeköttetés); Internal energy market – Energy transmission infrastructure (belső energiapiac – energiaátviteli infrastruktúra); Internal energy market – Market integration (belső energiapiac – piacintegráció); Research, innovation and competitiveness (kutatás, innováció és versenyképesség); Phase out of energy subsidies (energiatámogatások kivezetése).

XXII. MELLÉKLET

JELENTÉSTÉTEL AZ (EU) 2018/1999 RENDELET 32. CIKKÉNEK (1) VAGY (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

1. táblázat

Jelentéstétel az ajánlások végrehajtásáról

Ajánlás	Az ajánlás kategóriája (1)	Az ajánlás nyomán elfogadott vagy elfogadni és végrehajtani tervezett szakpolitikák és intézkedések	A végrehajtás részletes menetrendje	Az ajánlás vagy annak egy jelentős része figyelmen kívül hagyásának indokai
Kae	Kae	Kae	Kae	Kae
1. ajánlás
2. ajánlás
Szükség esetén illesszen be további sorokat
Kae = adott esetben kötelező Megjegyzések:

(1) A tagállamok a táblázat elektronikus változatában felsorolt kategóriák közül választhatnak

XXIII. MELLÉKLET

JELENTÉSTÉTEL AZ (EU) 2018/1999 RENDELET 11. CIKKÉBEN EMLÍTETT TÖBBSZINTŰ ÉGHAJLAT- ÉS ENERGIAPOLITIKAI PÁRBESZÉDRŐL

1. táblázat

Az (EU) 2018/1999 rendelet 11. cikkében említett többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszéd kialakítása terén történt előrelépés (1)

A többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszéd részletei

A többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszéd kialakítása terén történt előrelépés

Kae

Megjegyzések:

K = kötelező; Kae = adott esetben kötelező

(1) A tagállamoknak részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk a nemzeti szabályok szerint kialakított többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszédről, amelyben a helyi hatóságok, a civil társadalmi szervezetek, az üzleti közösség, a befektetők és más érdekelt felek, valamint a lakosság is aktívan részt vehetnek és megvitathatják a különböző előirányzott energia- és éghajlat-politikai forgatókönyveket, a hosszú távúakat is beleértve.