A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2059 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. június 14.)
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az 575/2013/EU rendelet 325bf. és 325bg. cikke szerinti utótesztelési és eredményvizsgálati követelmények technikai részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 325bf. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 325bg. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkének (2) bekezdése előírja az intézmények számára, hogy a napi túllépések számát a kereskedési részleghez rendelt összes pozíciót tartalmazó portfólió hipotetikus és tényleges értékváltozásainak utótesztelése alapján kell kiszámítaniuk. Attól függően, hogy milyen szinten végzik, az utótesztelés célja annak értékelése, hogy a kereskedési részlegen belüli pozíciókra vonatkozóan helyénvaló-e a szavatolótőke-követelményt az alternatív belső modellen alapuló módszer alkalmazásával kiszámítani, és hogy a modellezhető kockázati tényezőkhöz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények megfelelőek-e. Az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkének (4) bekezdése előírja az intézmények számára, hogy az utótesztelés kiindulópontjaként a portfólió nap végi értékét használják, beleértve az összes kiigazítást, például a tartalékokat vagy az értékelési kiigazításokat. |
|
(2) |
A kockáztatott érték utótesztelése során a belső kockázatmérési modell által nem érzékelt egyes piaci kockázati hatásokat mindazonáltal figyelembe kell venni a portfólió értékének tényleges változásaiban. Ennek megfelelően a piaci kockázattal kapcsolatos valamennyi kiigazítást – függetlenül attól, hogy az intézmények milyen gyakorisággal frissítik ezeket – bele kell számítani a portfólió értékének tényleges változásaiba. A kockáztatott értéknek a portfólió értékében bekövetkező hipotetikus változásokkal történő utótesztelését azonban statikus portfólió feltételezése mellett kell elvégezni. Ezért az intézményeknek a portfólió értékében bekövetkező ilyen hipotetikus változások kiszámításakor csak azokat a kiigazításokat kell figyelembe venniük, amelyeket naponta kiszámítanak, és amelyek a belső kockázatmérési modell részét képezik. |
|
(3) |
Egyes esetekben előfordulhat, hogy a kiigazítás jellege és a kiigazításra alkalmazandó belső kockázatkezelés miatt az ilyen kiigazítást több kereskedési részleghez rendelt pozíciócsoportokra vonatkozóan számítják ki. Az uniós szintű harmonizáció biztosítása érdekében az intézmények számára elő kell írni, hogy a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező tényleges és hipotetikus változások kiszámítása során vagy minden egyes kereskedési részleg esetében számítsák újra az ilyen kiigazítást – egyedi alapon, kizárólag a kereskedési részleghez rendelt pozíciókra –, vagy – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – csak az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkének (6) bekezdésében említett utóteszteléssel összefüggésben tükrözzék az ilyen kiigazításból eredő változásokat. Ennek megfelelően, amennyiben az intézmények a kereskedési részlegek nap végi portfólióértékeinek megállapítása céljából nap végi értékelést végeznek, a kereskedési részleg szintjén bekövetkező hipotetikus és tényleges változások kiszámításakor nem engedhető meg számukra, hogy a kiigazítást az egyes kereskedési részlegeknek a kiigazítás értékéhez való hozzájárulásával arányos módon rendeljék hozzá az egyes kereskedési részlegekhez. |
|
(4) |
Az 575/2013/EU rendelet 325bg. cikkében meghatározott eredményvizsgálati követelmény kiemelkedő szerepet játszik annak biztosításában, hogy a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező elméleti változások és hipotetikus változások kellően közel álljanak egymáshoz. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott nemzetközi standardokban foglalt statisztikai mérőszámok, nevezetesen a Spearman korrelációs együttható és a Kolmogorov–Szmirnov-próba mérőszáma megfelelő az eredményvizsgálati követelmény gyakorlati alkalmazásának céljára, ezért ezeket az intézményeknek alkalmazniuk kell. |
|
(5) |
A nemzetközi standardok előírják, hogy az intézményeknek kiegészítő tőkekövetelményt kell teljesíteniük, ha a kereskedési részlegek portfólióinak értékében bekövetkező elméleti és hipotetikus változás nem áll egymáshoz eléggé közel. Ebben az esetben az intézményeknek ki kell számítaniuk és jelenteniük kell az illetékes hatóságoknak az adott kereskedési részlegekre vonatkozó kiegészítő tőkekövetelményt. |
|
(6) |
Az eredményvizsgálat eredményeinek az 575/2013/EU rendelet 325az. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti bejelentésekor az intézményeknek külön jelezniük kell, ha a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások és elméleti változások jelentős mértékben eltérnek egymástól. Ez elő fogja segíteni, hogy az intézmények azonosítsák az elméleti változások kiszámításával kapcsolatos esetleges hiányosságokat. |
|
(7) |
Az eredményvizsgálati követelménynek való megfelelés értékelésekor a portfólió értékének elméleti változásait statikus portfólió feltételezése alapján számított hipotetikus változásokkal vetik össze. Ezen összehasonlítás célja annak azonosítása, hogy vannak-e lényeges különbségek az elméleti változások számításához az intézmény kockázatmérési modelljében használt értékelési folyamatok és a hipotetikus változások számításához az intézmény belső rendszereiben használt értékelési folyamatok között. Annak biztosítása érdekében, hogy ezt az összehasonlítást ne befolyásolják a portfólió összetételének változásai, a portfólió értékének az eredményvizsgálati követelmény céljára használt elméleti változásait is statikus portfólió feltételezésével kell kiszámítani. |
|
(8) |
A nemzetközi standardokkal való összhang biztosítása érdekében a portfólió értékének az eredményvizsgálati követelménynek való megfelelés értékelése céljából kiszámított hipotetikus változásait össze kell hangolni a portfólió értékének azon hipotetikus változásaival, amelyeket az intézmény az utótesztelés céljából számít ki. |
|
(9) |
A portfólió értékében bekövetkező hipotetikus és elméleti változások számításához használt értékelési folyamatok közötti különbségek oka lehet bizonyos kockázati tényezőknek a kockázatmérési modellből való kihagyása vagy a kockázatmérési modell egyszerűsítése. Más különbségeket okozhat az, hogy az intézmény nem hangolja össze a portfóliók értékének meghatározásához használt bemeneti adatokat. A bemeneti adatok ilyen eltéréseiből eredő további pontatlanságok elkerülése érdekében az intézmények számára lehetővé kell tenni a bemeneti adatok összehangolását, feltéve, hogy bizonyos konkrét feltételek teljesülnek. |
|
(10) |
Az eredményvizsgálati követelménynek való megfelelésre vonatkozó adatszolgáltatás gyakoriságát hozzá kell igazítani a kockázati tényezők modellezhetőségére vonatkozó értékelés gyakoriságához és a piaci kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményekre vonatkozó adatszolgáltatás gyakoriságához. Ily módon az intézmények a piaci kockázat szavatolótőke-követelményét az utótesztelési követelményekre, az eredményvizsgálati követelményekre és a modellezhetőség értékelésére vonatkozó következetes eredmények alapján határozhatják meg. |
|
(11) |
A piaci kockázatra vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény intézmények általi összesítésének módját össze kell hangolni a nemzetközi standardokkal. Ezért az összesítési képletnek tükröznie kell az eredményvizsgálati követelménynek való megfelelés eredményét, és tartalmaznia kell azt a kiegészítő tőkekövetelményt is, amely akkor alkalmazandó, ha az elméleti és hipotetikus változások nem állnak eléggé közel egymáshoz. Emellett az összesítési képletnek a diverzifikációs előnyök abból fakadó csökkenését is tükröznie kell, hogy a kereskedési részleg szavatolótőke-követelményét az alternatív sztenderd módszerrel, nem pedig az alternatív belső modellen alapuló módszerrel számítják ki. |
|
(12) |
Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok segítséget kapjanak annak ellenőrzésében, hogy az intézmények megfelelnek-e e rendeletnek, az intézményeknek dokumentálniuk kell e rendelet végrehajtását. |
|
(13) |
E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel mindegyikük azokkal az elemekkel foglalkozik, amelyeket a piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelmények alternatív belső modellen alapuló módszer alkalmazásával történő kiszámításakor figyelembe kell venni a kereskedési részleg portfóliójának értékváltozásaiban. Az egy időben hatályba léptetendő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, a rendelkezések átfogó ismeretének elősegítése, valamint annak érdekében, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett személyek könnyen hozzáférhessenek ezekhez, célszerű az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdése és 325bg. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése által előírt valamennyi végrehajtás-technikai standardot egyetlen rendeletbe foglalni. |
|
(14) |
E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik. |
|
(15) |
Az EBH nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport szakvéleményét, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
AZ UTÓTESZTELÉSI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSÁBAN A PORTFÓLIÓ ÉRTÉKÉBEN BEKÖVETKEZŐ TÉNYLEGES ÉS HIPOTETIKUS VÁLTOZÁSOK KÖRÉBEN FIGYELEMBE VEENDŐ TECHNIKAI ELEMEK
1. cikk
A kereskedési részleg szintjén végzett utótesztelésre vonatkozó követelmények alkalmazásában a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező tényleges változások körében figyelembe veendő technikai elemek
(1) Az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkének (3) bekezdésében említett, kereskedési részlegre vonatkozó utótesztelés céljából az intézményeknek a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező tényleges változásokat ugyanazon technikák, köztük árazási módszerek, modellparametrizálás és piaci adatok alkalmazásával kell kiszámítaniuk, mint amelyeket a nap végi értékek kiszámításának folyamata („nap végi értékelési folyamat”) során használtak, beleértve az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (8) bekezdésében említett független árfelülvizsgálat eredményeit is.
(2) A kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező tényleges változások kiszámításakor az intézményeknek az adott portfólió értékében az idő múlása miatt bekövetkezett változásokat kell tükrözniük.
(3) A kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező tényleges változások kiszámításakor az intézményeknek figyelembe kell venniük mindazokat a piaci kockázathoz kapcsolódó kiigazításokat, amelyeket az (1) bekezdésben említett nap végi értékelési folyamat során figyelembe vettek, a következő kiigazítások mindegyikének kivételével:
|
a) |
az intézmény partnereivel szembeni hitelkockázatának aktuális piaci értékét tükröző hitelértékelési korrekciók; |
|
b) |
az intézmény saját hitelkockázatának tulajdonított azon kiigazítások, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjával összhangban kizártak a szavatolótőkéből; |
|
c) |
az elsődleges alapvető tőkéből az 575/2013/EU rendelet 34. cikkével összhangban levont kiegészítő értékelési korrekció. |
(4) Az intézményeknek a (3) bekezdésben említett kiigazítások értékét az ugyanazon kereskedési részleghez rendelt összes pozíció alapján kell kiszámítaniuk. Az intézmények a kiigazítás értékében bekövetkező változásokat csak a kiigazítás kiszámításának napján vehetik figyelembe.
(5) A (3) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kizárásokon túlmenően az intézmények kizárhatják a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező tényleges változások számításából a nap végi értékelési folyamat során az egynél több kereskedési részleghez rendelt pozíciócsoportokra nettó alapon kiszámított kiigazítást, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
a) |
a kiigazítás jellegéből adódóan nettó alapon kerül kiszámításra az egynél több kereskedési részleghez rendelt pozíciócsoportokra vonatkozóan; |
|
b) |
a kiigazítás belső kockázatkezelése összhangban van azzal a szinttel, amelyen a kiigazítást kiszámítják; |
|
c) |
az érintett intézmény az alábbiak mindegyikét dokumentálja:
|
2. cikk
Az intézmény szintjén végzett utótesztelésre vonatkozó követelmények alkalmazásában a portfólió értékében bekövetkező tényleges változások körében figyelembe veendő technikai elemek
(1) Az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkének (6) bekezdésében említett utótesztelés céljából az intézményeknek a portfólió értékében bekövetkező tényleges változásokat ugyanazon technikák, köztük árazási módszerek, modellparametrizálás és piaci adatok alkalmazásával kell kiszámítaniuk, mint amelyeket a nap végi értékelési folyamat során használtak, beleértve az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (8) bekezdésében említett független árfelülvizsgálat eredményeit is.
(2) A portfólió értékében bekövetkező tényleges változások kiszámításakor az intézményeknek az adott portfólió értékében az idő múlása miatt bekövetkezett változást kell tükrözniük.
(3) A portfólió értékében bekövetkező tényleges változások kiszámításakor az intézményeknek figyelembe kell venniük mindazokat a piaci kockázathoz kapcsolódó kiigazításokat, amelyeket az (1) bekezdésben említett nap végi értékelési folyamat során figyelembe vettek, a következő kiigazítások mindegyikének kivételével:
|
a) |
az intézmény partnereivel szembeni hitelkockázatának aktuális piaci értékét tükröző hitelértékelési korrekciók; |
|
b) |
az intézmény saját hitelkockázatának tulajdonított azon kiigazítások, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjával összhangban kizártak a szavatolótőkéből; |
|
c) |
az elsődleges alapvető tőkéből az 575/2013/EU rendelet 34. cikkével összhangban levont kiegészítő értékelési korrekció. |
(4) Az intézményeknek a (3) bekezdésben említett kiigazítások értékváltozását a következők valamelyike alapján kell kiszámítaniuk:
|
a) |
minden olyan kereskedési részleghez rendelt pozíció, amelyre vonatkozóan az intézmények a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítják ki. |
|
b) |
a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó valamennyi pozíció. |
(5) Az intézmények a kiigazítás értékében bekövetkező változásokat csak a kiigazítás kiszámításának napján vehetik figyelembe.
3. cikk
A kereskedési részleg szintjén végzett utótesztelésre vonatkozó követelmények alkalmazásában a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások körében figyelembe veendő technikai elemek
(1) Az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkének (3) bekezdésében említett, kereskedési részlegre vonatkozó utótesztelés céljából az intézményeknek a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változásokat ugyanazon technikák, köztük árazási módszerek, modellparametrizálás és piaci adatok alkalmazásával kell kiszámítaniuk, mint amelyeket a nap végi értékelési folyamat során használtak, a díjak és jutalékok figyelembevétele nélkül.
(2) A kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások kiszámításakor az intézményeknek az adott portfólió értékében az idő múlása miatt bekövetkező változásokat ugyanolyan módon kell tükrözniük, mint a következők kiszámítása során:
|
a) |
az 575/2013/EU rendelet 325ba. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett várható többletveszteség-kockázati mérték; |
|
b) |
az 575/2013/EU rendelet 325bk. cikkében említett stresszforgatókönyvi kockázati mérték. |
(3) A kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások kiszámításakor az intézményeknek figyelembe kell venniük mindazokat a piaci kockázathoz kapcsolódó, napi alapon számított kiigazításokat, amelyeket az (1) bekezdésben említett nap végi értékelési folyamat során figyelembe vettek, és amelyek részét képezik az intézmény kockázatmérési modelljének, a következő kiigazítások mindegyikének kivételével:
|
a) |
az intézmény partnereivel szembeni hitelkockázatának aktuális piaci értékét tükröző hitelértékelési korrekciók; |
|
b) |
az intézmény saját hitelkockázatának tulajdonított azon kiigazítások, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjával összhangban kizártak a szavatolótőkéből; |
|
c) |
az elsődleges alapvető tőkéből az 575/2013/EU rendelet 34. cikkével összhangban levont kiegészítő értékelési korrekció. |
(4) Az intézményeknek a (3) bekezdésben említett kiigazítások értékét az adott kereskedési részleghez rendelt összes pozíció alapján kell kiszámítaniuk. Az intézményeknek a kiigazítás értékváltozásait a kiigazítás nap végi értékének és – a kereskedési részleg portfóliójában lévő változatlan pozíciókat feltételezve – a kiigazítás következő nap végi értékének összehasonlítása alapján kell figyelembe venniük.
(5) A (3) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kizárásokon túlmenően az intézmények kizárhatják a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások számításából a nap végi értékelési folyamat során az egynél több kereskedési részleghez rendelt pozíciócsoportokra nettó alapon kiszámított kiigazítást is, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
a) |
a kiigazítás jellegéből adódóan nettó alapon kerül kiszámításra az egynél több kereskedési részleghez rendelt pozíciócsoportokra vonatkozóan; |
|
b) |
a kiigazítás belső kockázatkezelése összhangban van azzal a szinttel, amelyen a kiigazítást kiszámítják; |
|
c) |
az intézmény az alábbiak mindegyikét dokumentálja:
|
4. cikk
Az intézmény szintjén végzett utótesztelésre vonatkozó követelmények alkalmazásában a portfólió értékében bekövetkező hipotetikus változások körében figyelembe veendő technikai elemek
(1) Az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkének (6) bekezdésében említett utótesztelés céljából az intézményeknek a portfólió értékében bekövetkező hipotetikus változásokat ugyanazon technikák, köztük árazási módszerek, modellparametrizálás és piaci adatok alkalmazásával kell kiszámítaniuk, mint amelyeket a nap végi értékelési folyamat során használtak, a díjak és jutalékok figyelembevétele nélkül.
(2) A portfólió értékében bekövetkező hipotetikus változások kiszámításakor az intézményeknek a portfólió értékében az idő múlása miatt bekövetkező változást ugyanolyan módon kell tükrözniük, mint a következők kiszámítása során:
|
a) |
az 575/2013/EU rendelet 325ba. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett várható többletveszteség-kockázati mérték; |
|
b) |
az 575/2013/EU rendelet 325bk. cikkében említett stresszforgatókönyvi kockázati mérték. |
(3) A portfólió értékében bekövetkező hipotetikus változások kiszámításakor az intézményeknek figyelembe kell venniük mindazokat a piaci kockázathoz kapcsolódó, napi alapon számított kiigazításokat, amelyeket az (1) bekezdésben említett nap végi értékelési folyamat során figyelembe vettek, és amelyek részét képezik az intézmény kockázatmérési modelljének, a következő kiigazítások mindegyikének kivételével:
|
a) |
az intézmény partnereivel szembeni hitelkockázatának aktuális piaci értékét tükröző hitelértékelési korrekciók; |
|
b) |
az intézmény saját hitelkockázatának tulajdonított azon kiigazítások, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjával összhangban kizártak a szavatolótőkéből; |
|
c) |
az elsődleges alapvető tőkéből az 575/2013/EU rendelet 34. cikkével összhangban levont kiegészítő értékelési korrekció. |
(4) Az intézményeknek a (3) bekezdésben említett kiigazítások értékváltozását a következők valamelyike alapján kell kiszámítaniuk:
|
a) |
minden olyan kereskedési részleghez rendelt pozíció, amelyre vonatkozóan az intézmények a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítják ki. |
|
b) |
a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó valamennyi pozíció. |
5. cikk
Dokumentációs követelmények
Az intézményeknek szabályzatokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek meghatározzák, hogy az intézmények e rendelet 1–4. cikkével összhangban hogyan számítják ki a kereskedési részleg portfóliója értékének vagy a portfólió értékének tényleges és hipotetikus változásait. E szabályzatoknak és eljárásoknak tartalmazniuk kell a következő elemek mindegyikét:
|
a) |
az érintett portfólió tényleges értékváltozásai kiszámítási módjának leírásakor annak ismertetése, hogy milyen különbségek vannak a nap végi értékelési folyamat során a portfólió nap végi értékeiben a nap végi értékelés hatására bekövetkező változások és az érintett portfólió értékének tényleges változásai között; |
|
b) |
a díjak és jutalékok, valamint az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett kizárás alkalmazásának módja; |
|
c) |
az összes kiigazítás felsorolása, minden egyes kiigazítás esetében megadva a következők mindegyikét:
|
2. FEJEZET
AZ EREDMÉNYVIZSGÁLATI KÖVETELMÉNY TECHNIKAI LEÍRÁSA
6. cikk
Általános követelmények
(1) Az 575/2013/EU rendelet 325bg. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az intézményeknek egy adott kereskedési részleg portfóliójára vonatkozóan ki kell számítaniuk az e rendelet 7. cikkében meghatározott Spearman korrelációs együtthatót és az e rendelet 8. cikkében meghatározott Kolmogorov–Szmirnov-próba mérőszámát, és e számítások eredményei alapján alkalmazniuk kell az e rendelet 9. cikkében említett kritériumokat. Amennyiben e kritériumok szerint a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező elméleti változások és hipotetikus változások nem állnak eléggé közel egymáshoz, az intézményekre az e rendelet 10. cikkében meghatározott következményt kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az intézmények a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező elméleti változások kiszámítási/vonatkozási időpontját összehangolhatják a hipotetikus változások kiszámítási/vonatkozási időpontjával.
7. cikk
A Spearman korrelációs együttható kiszámítása
(1) Az intézmények az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett Spearman korrelációs együtthatót a következő lépések következő sorrendben történő végrehajtásával számítják ki:
|
a) |
meghatározzák a kereskedési részleg portfóliója értékének hipotetikus és elméleti változásaira vonatkozó megfigyelések idősorait a legutóbbi 250 munkanapra vonatkozóan; |
|
b) |
az a) pontban említett hipotetikus és elméleti változások idősoraiból az intézmények a (2) bekezdésnek megfelelően előállítják a rangok megfelelő idősorait, a hipotetikus és elméleti változások idősorait kezelve kiinduló idősorokként; |
|
c) |
a következő képletnek megfelelően kiszámítják a Spearman korrelációs együtthatót: 
ahol:
|
(2) Az intézmények az (1) bekezdés b) pontjában említett idősorokat a kiinduló idősorokból állítják össze a következő lépések következő sorrendben történő végrehajtásával:
|
a) |
a kiinduló idősorokon belüli minden egyes megfigyelésre az intézmények összeszámolják az adott idősorban szereplő, annál alacsonyabb értékű megfigyelések számát; |
|
b) |
az intézmények minden megfigyelést megcímkéznek az a) pontban meghatározott számítás eredményeként kapott szám eggyel megnövelt értékével; |
|
c) |
amennyiben a b) pont szerinti címkézés eredményeként két vagy több megfigyelés azonos számértéket kap, az intézmények e címkék számértékét megnövelik a következő tört értékével: 
ahol N az ugyanolyan számértékkel bíró címkék száma; |
|
d) |
az intézmények a b) és c) pontnak megfelelően kapott címkék idősorait veszik figyelembe a rangok idősoraiként. |
(3) Az intézmények a rangok RHPL idősorának szórását az a) pontban megadott képlet szerint, a rangok RRTPL idősorának szórását a b) pontban megadott képlet szerint, az e két idősor közötti kovarianciát pedig a c) pontban megadott képlet szerint számítják ki:
|
a) |
|
|
b) |
|
|
c) |
ahol:
|
8. cikk
A Kolmogorov-Szmirnov-próba mérőszámának kiszámítása
(1) Az intézmények az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett Kolmogorov–Szmirnov-próba mérőszámát a következő lépések következő sorrendben történő végrehajtásával számítják ki:
|
a) |
meghatározzák a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus és elméleti változásokra vonatkozó megfigyelések idősorait a legutóbbi 250 munkanapra vonatkozóan; |
|
b) |
az a) pontban említett hipotetikus változások idősorából kiszámítják a kereskedési részleg portfóliójában bekövetkező hipotetikus változások empirikus kumulatív eloszlási függvényét; |
|
c) |
az a) pontban említett elméleti változások idősorából kiszámítják a kereskedési részleg portfóliójában bekövetkező elméleti változások empirikus kumulatív eloszlási függvényét; |
|
d) |
a Kolmogorov–Szmirnov-próba mérőszáma a b) és c) pont szerint számított két empirikus kumulatív eloszlás közötti maximális különbség az eredmény bármely lehetséges értékén. |
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az egy idősorból kapott empirikus eloszlási függvény az a függvény, amely bármely bemeneti változóra az idősoron belüli, a bemeneti változónál kisebb vagy azzal egyenlő értékű megfigyelések számának és az idősoron belüli megfigyelések teljes számának arányát adja eredményül.
9. cikk
Azon kritériumok meghatározása, amelyek biztosítják, hogy a kereskedési részleg portfólióértékének elméleti és hipotetikus változásai kellően közel álljanak egymáshoz
(1) Az 575/2013/EU rendelet 325bg. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az intézményeknek a (2)–(5) bekezdésnek megfelelően minden kereskedési részleget zöld, narancssárga, sárga vagy piros zónába kell sorolniuk.
Amennyiben egy kereskedési részleget a zöld zónába sorolnak, a kereskedési részleg portfólióértékének elméleti és hipotetikus változásait kellően közel állónak kell tekinteni.
Amennyiben egy kereskedési részleget narancssárga, sárga vagy piros zónába sorolnak, az adott kereskedési részleg portfólióértékének elméleti és hipotetikus változásai nem tekinthetők kellően közel állónak.
(2) A kereskedési részleg akkor minősül „zöld részlegnek”, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
a) |
a kereskedési részlegre vonatkozó, e rendelet 7. cikkével összhangban számított Spearman korrelációs együttható nagyobb, mint 0,8; |
|
b) |
a kereskedési részlegre vonatkozó, e rendelet 8. cikkével összhangban számított Kolmogorov–Szmirnov-próba mérőszáma kisebb, mint 0,09. |
(3) A kereskedési részleg akkor minősül „piros részlegnek”, ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül:
|
a) |
a kereskedési részlegre vonatkozó, e rendelet 7. cikkével összhangban számított Spearman korrelációs együttható kisebb, mint 0,7; |
|
b) |
a kereskedési részlegre vonatkozó, az e rendelet 8. cikkével összhangban számított Kolmogorov–Szmirnov-próba mérőszáma nagyobb, mint 0,12. |
(4) A kereskedési részleg akkor minősül „narancssárga részlegnek”, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
a) |
a kereskedési részleg nem minősül sem zöld, sem piros zónás részlegnek; |
|
b) |
az előző negyedévben az adott kereskedési részleghez rendelt valamennyi pozíció szavatolótőke-követelményét az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszer alapján számították ki. |
(5) Azokat a kereskedési részlegeket, amelyek nem minősülnek zöld, narancssárga vagy piros részlegnek, „sárga részlegnek” kell minősíteni.
10. cikk
A sárga, narancssárga vagy piros zónába sorolt kereskedési részlegek tekintetében alkalmazandó következmények
(1) Azon intézményeknek, amelyek az e rendelet 9. cikkével összhangban piros, narancssárga vagy sárga zónába sorolt kereskedési részlegekhez rendelt pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményt az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítják ki, az említett pozíciókra vonatkozóan többlettőke-követelményt kell számítaniuk a következő képlet szerint:
ahol:
|
k |
= |
a (2) bekezdésnek megfelelően; |
|
SAima |
= |
az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszer szerint számított, piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelmény minden olyan kereskedési részleghez rendelt pozíció portfóliójára vonatkozóan, amelyre az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítja ki a piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelményt; |
|
IMAima |
= |
az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint kiszámított, piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelmény minden olyan kereskedési részleghez rendelt pozíció portfóliójára vonatkozóan, amelyre az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetével összhangban kiszámítja a szavatolótőke-követelményt. |
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a k együtthatót a következő képlet szerint kell kiszámítani:
ahol:
|
SA i |
= |
az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszer szerint számított, piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény az „i” kereskedési részleghez rendelt valamennyi pozíció tekintetében; |
|
|
= |
azon kereskedési részlegek indexei, amelyeket e rendelet 9. cikkével összhangban piros, narancssárga vagy sárga részlegként soroltak be azon kereskedési részlegek közül, amelyekre vonatkozóan a piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelményt az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítják ki; |
|
|
= |
azon kereskedési részlegek indexei, amelyekre vonatkozóan az intézmények a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítják ki. |
(3) Azon intézményeknek, amelyek az e rendelet 9. cikkével összhangban piros, narancssárga vagy sárga zónába sorolt kereskedési részlegekhez rendelt pozíciókra vonatkozóan a piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelményt az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítják ki, erről tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot, amikor az 575/2013/EU rendelet 325az. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint adatot szolgáltatnak az eredményvizsgálati követelménynek való megfelelés eredményéről.
11. cikk
Az eredményvizsgálati követelménynek való megfelelés értékelésének gyakorisága
Az intézményeknek negyedévente kell értékelniük az eredményvizsgálati követelménynek való megfelelést mindazon kereskedési részlegek esetében, amelyek az 575/2013/EU rendelet 325az. cikkének (2) bekezdése értelmében engedélyt kaptak a szavatolótőke-követelmények belső modellek alkalmazásával történő kiszámítására.
12. cikk
A kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező elméleti változások körében figyelembe veendő technikai elemek
(1) Az 575/2013/EU rendelet 325bg. cikkének alkalmazásában az intézményeknek a kereskedési részleg portfóliója értékének elméleti változásait a portfólió nap végi értékének és – változatlan pozíciókat feltételezve a kereskedési részleg portfóliójában – a következő nap végi értékének az összehasonlítása alapján kell kiszámítaniuk.
(2) Az intézményeknek a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező elméleti változásokat ugyanazon technikák, köztük árazási módszerek, modellparametrizálás és piaci adatok alkalmazásával kell kiszámítaniuk, mint amelyeket a kockázatmérési modellben használnak.
(3) A kereskedési részleg portfóliója értékének elméleti változásai körében csak a kockázatértékelési modell részét képező azon kockázati tényezők értékváltozásait kell figyelembe venni, amelyekre az intézmények a jövőbeli sokkokra vonatkozó forgatókönyveket alkalmaznak.
13. cikk
Az eredményvizsgálati követelmény alkalmazásában a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások körében figyelembe veendő technikai elemek
Az 575/2013/EU rendelet 325bg. cikkének alkalmazásában az intézményeknek a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változásokat e rendelet 3. cikkének megfelelően kell kiszámítaniuk.
14. cikk
Az adatok összehangolása az eredményvizsgálati követelmény alkalmazásában
(1) Az 575/2013/EU rendelet 325bg. cikkének alkalmazásában az intézmények a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező elméleti változások kiszámításához használt, egy adott kockázati tényezőre vonatkozó bemeneti adatok értékét helyettesíthetik a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások kiszámításához használt, ugyanazon kockázati tényezőre vonatkozó, azonos jellegű bemeneti adatok értékével, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
|
a) |
a bemeneti adatok közötti különbségek annak tudhatók be, hogy az adatok különböző adatszolgáltatóktól származnak; |
|
b) |
a bemeneti adatok közötti különbségek annak tudhatók be, hogy a bemeneti adatokat ugyanazon munkanap során különböző időpontokban nyerik ki a piaci adatforrásból. |
(2) Az 575/2013/EU rendelet 325bg. cikkének alkalmazásában az intézmények a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező elméleti változások kiszámításához használt kockázati tényező értékét helyettesíthetik a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások kiszámításához használt ugyanazon kockázati tényező értékével, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
a) |
a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások kiszámításához használt kockázati tényező nem felel meg közvetlenül a bemeneti adatoknak; |
|
b) |
a kockázati tényezőt a bemeneti adatokból származtatták a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező hipotetikus változások értékeléséhez használt rendszerek technikáinak felhasználásával; |
|
c) |
a b) pontban említett értékelési rendszerek egyik technikáját sem használják a kockázatmérési modellben használt értékelési rendszerekben arra, hogy levezessék a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező elméleti változások kiszámításához használt kockázati tényező értékét. |
15. cikk
Dokumentációs követelmények
(1) Az intézményeknek szabályzatokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek meghatározzák, hogy az intézmények e rendelet 12. és 14. cikkével összhangban hogyan számítják ki az elméleti változásokat, és amelyek tartalmazzák annak magyarázatát, hogy az intézmények hogyan számítják ki a kereskedési részleg portfóliójának értékében bekövetkező elméleti változásokat a modellezhető és nem modellezhető kockázati tényezők tekintetében.
(2) Az adatok e rendelet 14. cikkében említett összehangolására szolgáló eljárások kialakításakor az intézményeknek elvégzik a következők mindegyikét:
|
a) |
összehasonlítják a kereskedési részleg portfóliójának értékében az e rendelet 14. cikkében említett kiigazítások nélkül bekövetkező elméleti változásokat a kereskedési részleg portfóliójának értékében az e rendelet 14. cikkében említett kiigazítások figyelembevételével bekövetkezett elméleti változásokkal, és dokumentálják ezen összehasonlítást; |
|
b) |
értékelik az összehangolásnak az e rendelet 7. és 8. cikkében említett, az eredményvizsgálati követelménynek való megfelelés értékeléséhez használt mérőszámokra gyakorolt hatását, és dokumentálják ezen értékelést. |
(3) Az intézményeknek dokumentálniuk kell a kereskedési részleg portfóliójában bekövetkezett elméleti változások kiszámítása során a kockázati tényezőkre vonatkozó bemeneti adatok e rendelet 14. cikkével összhangban elvégzett bármilyen kiigazítását, valamint az ilyen kiigazítások indokolását.
16. cikk
A piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása az alternatív belső modellen alapuló módszer szerint a kereskedési részlegeket működtető intézmények esetében
Azok az intézmények, amelyek a piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelményt az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítják ki egyes kereskedési részlegeikhez rendelt pozíciók tekintetében, a szavatolótőke-követelményt az összes kereskedési könyvi pozíciójukra és az összes devizaárfolyam- vagy árukockázatot generáló nem kereskedési könyvi pozíciójukra az a) és b) pontban meghatározott képletek eredményének összegeként számítják ki:
|
a) |
|
|
b) |
ahol:
|
17. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).