A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1171 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. március 22.)

az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének a hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagokkal mint az uniós termésnövelő anyagok összetevő-kategóriájával való kiegészítése céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 42. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2019/1009 rendelet szabályokat állapít meg az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozóan. Az uniós termésnövelő anyagok az említett rendelet II. mellékletében felsorolt egy vagy több kategóriába tartozó összetevőket tartalmaznak.

(2)

Az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából. Az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikkének a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 6. cikkével összefüggésben értelmezett (3) bekezdése értelmében a Bizottság az összetevő-kategóriákba olyan anyagokat is felvehet, amelyek hasznosítási műveletet követően már nem minősülnek hulladéknak, ha ezeket az anyagokat meghatározott célokra kívánják felhasználni, meglévő piaccal vagy kereslettel rendelkeznek, és használatuk összességében nincs káros hatással a környezetre vagy az emberi egészségre.

(3)	A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) azonosított bizonyos nagy tisztaságú anyagokat, amelyek hulladékból hasznosíthatók és uniós termésnövelő anyagok összetevőjeként felhasználhatók (3).

(4)

A JRC által azonosított nagy tisztaságú anyagok az ammóniumsók, a szulfátsók, a foszfátsók, az elemi kén, a kalcium-karbonát és a kalcium-oxid. Mindezek az anyagok a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatálya alá tartoznak, jelentős piaci kereslettel rendelkeznek, és agronómiai érték bizonyítottan magas, hiszen felhasználásuk ezen a területen hosszú múltra tekinthet vissza.

(5)

A biztonság és az agronómiai hatékonyság biztosítására szolgáló első intézkedésként meg kell határozni a nagy tisztaságú anyagokra vonatkozó minimális tisztasági követelményt. A JRC értékelő jelentésében rendelkezésre álló információk szerint az anyag szárazanyag-tartalmára vetítve kifejezett 95 %-os tisztaság biztosítja a magas agronómiai hatékonyságot, és alacsony kockázatot jelent a környezetre, az egészségre és a biztonságra nézve. Míg egyes anyagok esetében a szóban forgó nagy tisztaság a 2003/2003/EK rendeletben előírtaknál ambiciózusabb szinten került megállapításra, a becslések szerint ez a nagyobb tisztaság elérhető a meglévő gyakorlatok alapján.

(6)

Ezenkívül helyénvaló meghatározni, hogy a nagy tisztaságú anyagokat kétféle eljárás révén nyerik ki a hulladékból: olyan eljárásokkal, amelyek a sókat vagy más elemeket fejlett tisztítási módszerek (pl. kristályosítás, centrifugálás vagy folyadék-folyadék extrakció) (vagy ezek kombinációja) segítségével izolálják, amelyeket a (petrol)kémiai iparágakban gyakran alkalmaznak; valamint a füstgázokból tápanyagok eltávolítására tervezett gáztisztítási vagy kibocsátásszabályozási eljárásokkal.

(7)

Ezért a JRC értékelő jelentése alapján korlátozni kell az ilyen anyagokra jellemző egyes szennyeződések, kórokozók vagy szennyező anyagok mennyiségét, illetve azok szervesszén-tartalmát. A szóban forgó kritériumokat az (EU) 2019/1009 rendelet I. mellékletében a megfelelő funkció szerinti termékkategóriára vonatkozóan meghatározott biztonsági kritériumokon túl és az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8)

Következésképpen az összes krómra és a talliumra mint szennyező anyagokra vonatkozóan további határértékeket kell megállapítani. A nagy tisztaságú anyagok némelyike tartalmazhat ilyen szennyező anyagokat a bemeneti anyagok és azon eljárások eredményeként, amelyekkel kinyerik őket. Az említett szennyező anyagokra vonatkozóan javasolt határértékeknek biztosítaniuk kell, hogy az ilyen anyagokkal szennyezett, nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó uniós termésnövelő anyagok használata ne vezessen azok talajban történő felhalmozódásához. Emellett követelményeket kell bevezetni a kórokozó-tartalomra vonatkozóan minden olyan uniós termésnövelő anyag tekintetében, amely nagy tisztaságú anyagokat tartalmaz vagy azokból áll, tekintettel az ezen anyagok kinyerésére szolgáló eljárások és a bemeneti anyagként engedélyezett hulladékáramok széles körére. Az ilyen szennyező anyagokra és kórokozókra vonatkozó határértékeket az (EU) 2019/1009 rendelet I. mellékletében megállapított követelményekhez hasonlóan a végtermékben megengedett koncentrációként kell meghatározni. Ezt az indokolja, hogy az azonosított konkrét kockázatokra válaszul bevezetett biztonsági kritériumok általános szabályként a végtermékre, nem pedig az egyes összetevőkre vonatkoznak. Ez várhatóan megkönnyíti majd az ilyen termékekkel kapcsolatos piacfelügyeletet, mivel a vizsgálatokat csak a végterméken kell elvégezni.

(9)

Ezenkívül további biztonsági kritériumokat kell meghatározni 16 többgyűrűs aromás szénhidrogén (PAH16) (6), valamint a poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok (PCDD/PCDF) (7) mennyiségére vonatkozóan. Az (EU) 2019/1021 rendelet rendelkezik ugyan a PAH16 és a PCDD/PCDF mint a gyártási folyamatok során nem szándékosan előállított anyagok kibocsátásának csökkentéséről, ám esetükben nem állapít meg határértéket. Tekintettel arra, hogy az ilyen szennyező anyagok termésnövelő termékekben való jelenléte komoly kockázatot jelent, helyénvaló az említett rendeletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket bevezetni. Az (EU) 2019/1021 rendelettel való összhang biztosítása érdekében ezeket a határértékeket nem a végtermékben megengedett koncentrációként, hanem az összetevők szintjén kell meghatározni

(10)

Ezek a határértékek nem feltétlenül relevánsak minden olyan nagy tisztaságú anyag esetében, amelyet új összetevő-kategóriaként fel kell venni. Ezért a gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzés – például vizsgálat – nélkül vélelmezhessék, hogy a termésnövelő anyag megfelel egy adott követelménynek, amennyiben az említett követelménynek való megfelelés biztosan és vitathatatlanul következik az adott nagy tisztaságú anyag természetéből vagy hasznosítási folyamatából vagy az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatából.

(11)

Kiegészítő biztonsági intézkedésként a nagy tisztaságú anyagokat az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján regisztrálni kell az (EU) 2019/1009 rendeletben az egyéb összetevő-kategóriákba tartozó vegyi anyagokra vonatkozóan már meghatározott kiterjedt feltételek mellett. Ezzel biztosítható, hogy a gyártók az említett rendelet szerinti kockázatértékelés elvégzésekor figyelembe vegyék a termésnövelő termékként való felhasználást, és hogy regisztrációt a kis mennyiségű anyagok esetében is elvégezzék.

(12)

A nagy tisztaságú anyagok némelyike a helyi piacokon a keresletet meghaladó mennyiségben is beszerezhető. A nagy tisztaságú anyagok iránti piaci kereslet fennállásának biztosítása és az optimálistól elmaradó feltételek mellett történő hosszú távú tárolásuk káros környezeti hatásainak megelőzése érdekében helyénvaló korlátozni azt az időtartamot, ameddig előállításukat követően az uniós termésnövelő anyagok összetevőjeként felhasználhatók. A gyártók számára elő kell írni, hogy az említett időszakon belül aláírják az említett anyagot tartalmazó uniós termésnövelő anyagra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

(13)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a nagy tisztaságú anyagok – amennyiben azokat a JRC értékelő jelentésében javasolt hasznosítási szabályokkal összhangban nyerik ki – az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében biztosítják az agronómiai hatékonyságot. Továbbá megfelelnek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkében meghatározott kritériumoknak. Végezetül, ha általában megfelelnek az (EU) 2019/1009 rendeletben és különösen az említett rendelet I. mellékletében meghatározott egyéb követelményeknek, akkor nem jelentenek kockázatot az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikke (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának i. alpontja szerint. Az ilyen anyagok hasznos célt szolgálnának a tekintetben is, hogy az uniós termésnövelő anyagok gyártása során felhasznált egyéb nyersanyagok helyébe lépnének. Ezért a hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagokat fel kell venni az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletébe.

(14)

Továbbá tekintettel arra, hogy a nagy tisztaságú anyagok a 2008/98/EK irányelv szerinti hasznosított hulladéknak tekinthetők, ezeket az anyagokat az említett rendelet 42. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében ki kell zárni az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 1. és 11. összetevő-kategóriájából.

(15)

Egyes nagy tisztaságú anyagok szelént tartalmazhatnak, amely magas koncentrációban mérgező lehet. A melléktermékek némelyike kloridot is tartalmazhat, ami a talaj sótartalma szempontjából adhat okot aggodalomra. Amennyiben ezek az anyagok egy bizonyos határértéket meghaladó koncentrációban vannak jelen, mennyiségüket – a termésnövelő anyag használóinak megfelelő tájékoztatása céljából – fel kell tüntetni a termék címkéjén. A (EU) 2019/1009 rendelet III. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Fontos biztosítani, hogy amennyiben a termésnövelő anyagok nagy tisztaságú anyagokat tartalmaznak, azokat megfelelő megfelelőségértékelési eljárásnak vessék alá, amelynek részét képezi egy bejelentett szervezet által értékelt és jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer is. Ezért az (EU) 2019/1009 rendelet IV. mellékletét módosítani kell az ilyen termésnövelő anyagokra vonatkozó megfelelőségértékelés biztosítása érdekében.

(17)	Mivel az (EU) 2019/1009 rendelet II. és III. mellékletében meghatározott követelményeket és az említett rendelet IV. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat 2022. július 16-tól kell alkalmazni, e rendelet alkalmazását ugyanerre az időpontra kell halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1009 rendelet a következőképpen módosul:

1.	A II. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.	A III. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3.	A IV. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. március 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 170., 2019.6.25., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(3) Huygens D, Saveyn HGM, Technical proposals for by-products and high purity materials as component materials for EU Fertilising Products (A melléktermékekre és a nagy tisztaságú anyagokra mint az uniós termésnövelő termékek összetevőire vonatkozó technikai javaslatok), JRC128459, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2022.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról (HL L 304., 2003.11.21., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).

(6) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén.

(7) Az összes 2,3,7,8-TCDD, 1,2,3,7,8-PeCDD; 1,2,3,4,7,8-HxCDD; 1,2,3,6,7,8-HxCDD; 1,2,3,7,8,9-HxCDD; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDD; OCDD; 2,3,7,8-TCDF; 1,2,3,7,8-PeCDF; 2,3,4,7,8-PeCDF; 1,2,3,4,7,8-HxCDF; 1,2,3,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,7,8,9-HxCDF; 2,3,4,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDF; 1,2,3,4,7,8,9-HpCDF; valamint OCDF.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

1.	Az I. rész a következő ponttal egészül ki: „15. összetevő-kategória: Hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagok”.

A II. rész a következőképpen módosul:

Az 1. összetevő-kategória 1. pontja a következőképpen módosul:

i.	a j) alpont végén a „vagy” szót el kell hagyni;

ii.	a k) alpontban a „.” szövegrész helyébe a „, vagy” szövegrész lép;

iii.

a szöveg a következő l) alponttal egészül ki:

„l)	ammóniumsók, szulfátsók, foszfátsók, elemi kén, kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid, amelyek a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékból származnak.”

A 11. összetevő-kategória 1. pontja a következőképpen módosul:

i.	az f) alpont végén a „vagy” szót el kell hagyni;

ii.	a g) alpontban a „.” szövegrész helyébe a „, vagy” szövegrész lép;

iii.

a szöveg a következő h) alponttal egészül ki:

„h)	ammóniumsók, szulfátsók, foszfátsók, elemi kén, kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid, amelyek a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékból származnak.”

A szöveg az alábbi 15. összetevő-kategóriával egészül ki:

„15. összetevő-kategória: HASZNOSÍTÁSBÓL NYERT NAGY TISZTASÁGÚ ANYAGOK

Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagot, azaz ammóniumsót, szulfátsót, foszfátsót, elemi ként, kalcium-karbonátot vagy kalcium-oxidot vagy ezek keverékeit, amelyek tisztasága az anyag szárazanyag-tartalmára vetítve legalább 95 %.

A nagy tisztaságú anyagot az alábbiakból származó hulladékból lehet kinyerni:

a)	olyan termelési folyamat, amely bemeneti anyagként az 1069/2009/EK rendelet (1) hatálya alá tartozó állati melléktermékektől és a belőlük származó termékektől eltérő anyagokat és keverékeket használ fel, vagy

olyan gáztisztítási vagy kibocsátásszabályozási eljárás, amelyet tápanyagoknak a következő bemeneti anyagok és létesítmények közül egyből vagy többől származó füstgázokból történő eltávolítására terveztek:

i.	anyagok és keverékek, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladék kivételével;

ii.	növények vagy növényi részek;

iii.	a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtéséből származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontja szerinti biohulladék;

iv.	települési és háztartási szennyvíz a 91/271/EGK irányelv 2. cikkének 1. és 2. pontja értelmében (2);

v.	a 86/278/EGK irányelv (3) 2. cikkének a) pontja szerinti olyan iszap, amely nem rendelkezik a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokkal;

vi.

a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladék, valamint a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott és az említett irányelv feltételei szerint üzemeltetett hulladék-együttégető mű tüzelőanyag-bevitele, feltéve, hogy ezek a bemeneti anyagok nem rendelkeznek a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokkal;

vii.

a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok vagy az azokból származó termékek az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételeknek megfelelően, feltéve, hogy a füstgázok az e rendelet II. mellékletében szereplő 3., illetve 5. összetevő-kategóriának megfelelő komposztálási vagy lebontási folyamatból származnak;

viii.

az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 20. pontja szerinti trágya vagy az abból származó termékek; vagy

ix.	állatállomány elhelyezésére szolgáló létesítmények.

Az i–vi. pontban említett bemeneti anyagok nem tartalmazhatnak az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket.

A nagy tisztaságú anyag az anyag szárazanyag-mennyiségére vonatkoztatva legfeljebb 0,5 % szerves szenet (Corg) tartalmazhat.

A nagy tisztaságú anyag:

a)	szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 6 mg/kg többgyűrűs aromás szénhidrogén (PAH16) (5);

b)	szárazanyagra vonatkoztatva kg-onként legfeljebb 20 ng WHO-toxicitásiegyenérték (6) poliklórozott dibenzo-p-dioxinokat és dibenzofuránokat (PCDD/PCDF) (7) tartalmazhat.

A nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagok:

a)	szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 400 mg/kg összes krómot (Cr); és

b)	szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 2 mg/kg talliumot (Tl) tartalmazhatnak.

Ha a 4. és 5. pontban meghatározott valamely követelménynek való megfelelés (mint például egy adott szennyező anyag hiánya) biztosan és vitathatatlanul következik a nagy tisztaságú anyag természetéből vagy hasznosítási folyamatából vagy az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatából, a gyártó felelősségére vélelmezhető a megfelelés ellenőrzés (például vizsgálatok) nélküli megfelelőségértékelési eljárás alapján.

Ha a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyag funkció szerinti termékkategóriája esetében nincs követelmény a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben, a kórokozók mennyisége nem lépheti túl a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Vizsgálandó mikroorganizmusok	Mintavételi tervek			Határérték
Vizsgálandó mikroorganizmusok	n	c	m	M
Salmonella spp.	5	0	0	25 g-os vagy 25 ml-es mintában nincs jelen
Escherichia coli vagy Enterococcaceae	5	5	0	1 000 1 g-ban vagy 1 ml-ben

ahol:

n	=	a vizsgálandó minták száma,
c	=	azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,
m	=	a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,
M	=	a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.

Azt, hogy a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagok megfelelnek-e a 7. pont követelményeinek, illetve a Salmonella spp.-re, az Escherichia colira vagy az Enterococcaceae-re vonatkozóan az I. mellékletben az uniós termésnövelő anyag megfelelő funkció szerinti termékkategóriája tekintetében meghatározott követelményeknek, a IV. melléklet II. részében a D1. modul – „A gyártási folyamat minőségbiztosítása” – 5.1.3.1. pontja szerint végzett vizsgálatokkal kell ellenőrizni.

A 7. pontban meghatározott követelmények, valamint a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokból álló uniós termésnövelő megfelelő funkció szerinti termékkategóriájában meghatározott követelmények nem alkalmazandók, ha a nagy tisztaságú anyagok vagy az összes biogenikus bemeneti anyag átesett az alábbi eljárások egyikén:

a)	nyomással történő sterilizálás, legalább 3 bar abszolút nyomáson legalább 20 percen keresztül 133 °C feletti maghőmérsékletre hevítve, amelynek során a nyomást a sterilizáló kamrában lévő összes levegő kiürítésével és a levegő gőzzel való helyettesítésével kell előidézni („telített gőz”);

b)	feldolgozás pasztőröző vagy higienizáló egységben, amely legalább egy órán keresztül eléri a 70 °C-os hőmérsékletet.

A 7. pontban meghatározott követelmények, valamint a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokból álló uniós termésnövelő megfelelő funkció szerinti termékkategóriájában meghatározott követelmények nem alkalmazandók, amennyiben a füstgázok a 2010/75/EU irányelvben meghatározott égetési folyamatból származnak.

A kicsapatás és a közvetlen napfény elleni védelmet nem biztosító módon tárolt nagy tisztaságú anyagok csak akkor adhatók hozzá uniós termésnövelő anyaghoz, ha azokat az adott uniós termésnövelő anyagra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat aláírása előtt legfeljebb 36 hónappal gyártották.

10.

A nagy tisztaságú anyagnak az 1907/2006/EK rendeletben előírtak szerint olyan dokumentációban regisztrált nagy tisztaságú anyagnak kell lennie, amely tartalmazza:

a)	az 1907/2006/EK rendelet VI., VII. és VIII. mellékletében előírt információkat, és

b)	az 1907/2006/EK rendelet 14. cikkében előírt kémiai biztonsági jelentést, amely kiterjed a termésnövelő anyagként való felhasználására,

kivéve, ha kifejezetten alkalmazandó rájuk az 1907/2006/EK rendelet IV. mellékletében vagy V. mellékletének 6., 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott, regisztrálási kötelezettség alóli mentességek valamelyike.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.)."

(2) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.)."

(3) A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.)."

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.)."

(5) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén."

(6) van den Berg M., L.S. Birnbaum, M. Denison, M. De Vito, W. Farland, et al. (2006) The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi humán és emlős toxicitási egyenérték-tényezőinek újraértékelése a dioxinok és dioxin jellegű vegyületek tekintetében). Toxikológiai tudományok: a Toxikológiai Társaság hivatalos lapja 93:223-241. doi:10.1093/toxsci/kfl055."

(2) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(3) A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.).

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet IV. mellékletének II. részében a D1. modul (A gyártási folyamat minőségbiztosítása) a következőképpen módosul:

A 2.2. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatának megértéséhez szükséges rajzok, modellek, leírások és magyarázatok, valamint – a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. vagy 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan – a gyártási vagy visszanyerési folyamat olyan írásba foglalt bemutatása és ábrája, amelyen minden kezelés, tároló tartály és terület egyértelműen azonosítva van,”.

Az 5.1.1.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.1.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártó felső vezetésének:”.

Az 5.1.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.2.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell az említett mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.”

Az 5.1.3.1. pont a következőképpen módosul:

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.3.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan az ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak a következő elemeket kell tartalmazniuk:”.

A b) és a c) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Szakképzett személyzetnek kell szemrevételeznie a bemeneti anyagok minden egyes szállítmányát, és ellenőriznie azt, hogy az megfelel a II. melléklet 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriájába tartozó bemeneti anyagokra vonatkozó előírásoknak [VAGY: a II. mellékletben meghatározottak szerint].

A gyártónak bármely adott bemeneti anyag bármely szállítmányát el kell utasítania, amennyiben a szemrevételezés során gyanú merül fel a következők bármelyikére vonatkozóan:

—	a végső uniós termésnövelő anyag előállítására vagy minőségére nézve veszélyes vagy káros anyagok jelenléte,

—	a II. melléklet 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriájára vonatkozó előírásokkal való [VAGY: a II. mellékletben meghatározottak szerinti] összeférhetetlenség, különösen műanyagoknak a makroszkopikus szennyeződésekre vonatkozó határérték túllépéséhez vezető jelenléte.”

Az e) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

A kimeneti anyagokból mintát kell venni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok megfelelnek-e a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriára vonatkozó előírásoknak, valamint hogy a kimeneti anyag tulajdonságai nem veszélyeztetik-e az uniós termésnövelő anyagnak az I. mellékletben foglalt alkalmazandó követelményeknek való megfelelését.”

Az fa) alpontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„fa)	A 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan legalább a következő alapértelmezett gyakorisággal vagy az uniós termésnövelő anyag minőségét esetlegesen befolyásoló jelentős változás esetén a tervezettnél korábbi gyakorisággal kell mintát venni:”.

Az fb) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„fb)

A 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében minden egyes gyártási tételt vagy gyártási részt minőségirányítási célból egyedi kóddal kell ellátni. Ezen anyagokból 3 000 tonnánként legalább egy mintát vagy két hónaponként egy mintát – attól függően, hogy melyik következik be előbb – legalább két évig jó állapotban kell tárolni.”

A g) alpont iv. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iv.	a 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében az fb) alpontban említett mintákat megmérni, és a szükséges korrekciós intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy megakadályozza az anyag esetleges továbbszállítását és felhasználását.”

Az 5.1.4.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.4.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében a minőségbiztosítási feljegyzésekből ki kell tűnnie, hogy megtörtént a bemeneti anyagok, a gyártás, a raktározás, valamint a be- és a kimeneti anyagok e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelése tényleges ellenőrzése. Mindegyik dokumentumnak olvashatónak és a megfelelő használati helyén (helyein) elérhetőnek kell lennie, és valamennyi elavult változatot azonnal el kell távolítani mindenhonnan, ahol használják, vagy legalábbis elavultként kell megjelölni. A minőségirányítási dokumentációnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:”.

Az 5.1.5.1. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.5.1.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártónak éves belső ellenőrzési programot kell létrehoznia a minőségbiztosítási rendszernek való megfelelés ellenőrzésére, amely program során:”.

A 6.3.2. pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„6.3.2.

A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a bejelentett szervezetnek minden egyes ellenőrzés során mintát kell vennie a kimeneti anyagból, és azt elemeznie kell, az ellenőrzéseket pedig a következő gyakorisággal kell elvégezni:”.