2022.6.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/7


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/931 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. március 23.)

az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 19. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg azon hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek tagállami illetékes hatóságok általi végrehajtására vonatkozóan, amelyek célja az élelmiszerekre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése. Az említett rendelet 109. cikke annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy az illetékes hatóságok többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján végezzék el a hatósági ellenőrzéseket. Az (EU) 2017/625 rendelet meghatározza továbbá a többéves nemzeti ellenőrzési terv általános tartalmát, előírja a tagállamok számára, hogy többéves nemzeti ellenőrzési tervükbe foglaljanak bele az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagokra vonatkozó hatósági ellenőrzéseket, és e tekintetben felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó különös követelményeket állapítson meg, beleértve adott esetben a mintavétel körét, valamint az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás azon szakaszát, amelyben mintát kell venni.

(2)

Az (EU) 2017/625 rendelet hatályon kívül helyezte a 96/23/EK tanácsi irányelvet (2), amely intézkedéseket írt elő az egyes élő állatokban és állati eredetű termékekben lévő anyagok, köztük a szennyező anyagok ellenőrzése tekintetében és különösen meghatározta a hatálya alá tartozó maradékanyagok és más anyagok kimutatására szolgáló tagállami maradékanyag- és anyagmegfigyelési tervekre vonatkozó követelményeket. Az (EU) 2017/625 rendelet azonban nem foglalja magában az említett irányelvben vagy a Bizottság által annak alapján elfogadott jogi aktusokban előírt valamennyi intézkedést. E rendelet, valamint az (EU) 2022/932 bizottsági végrehajtási rendelet (3) célja ezért az (EU) 2017/625 rendelet keretében biztosítani a 96/23/EK irányelvben foglalt, a többéves nemzeti ellenőrzési terv tartalmára és elkészítésére, továbbá a minták körére és az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás azon szakaszára vonatkozó szabályok folytonosságát, amelyben az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok tekintetében mintát kell venni.

(3)

Az (EU) 2017/625 rendelet 19. cikkével összhangban azonban, amely átfogó módon hivatkozik az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagokra, helyénvaló, hogy ez a rendelet a 315/93/EGK tanácsi rendelet (4) hatálya alá tartozó valamennyi szennyező anyag jelenlétének kimutatásához szükséges hatósági ellenőrzésekre is alkalmazandó legyen. Ezért ezt a rendeletet alkalmazni kell az olyan szennyező anyagok élelmiszerekben való jelenlétének kimutatásához szükséges hatósági ellenőrzésekre, amelyek tekintetében az uniós jogszabályok határértékeket vagy az illetékes hatóságok intézkedését szükségessé tevő vagy kiváltó egyéb szabályozási szinteket állapítanak meg.

(4)

A higany élelmiszerekben való előfordulása a környezeti szennyezésnek tudható be, mivel a higanyt tartalmazó növényvédő szereket már több mint harminc éve betiltották az Unióban. A 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5), a 2006/125/EK bizottsági irányelvben (6), az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (7) és az (EU) 2016/128 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (8) meghatározott, a higanyvegyületekre vonatkozó határértékek tekintetében végzett hatósági ellenőrzéseknek ezért a növényvédő szerek maradékanyagainak ellenőrzésére vonatkozó különös szabályok helyett szintén e rendelet hatálya alá kell tartozniuk.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy a hatósági ellenőrzéseket valamennyi tagállamban hatékony célirányossággal alakítsák ki, helyénvaló szabályokat megállapítani a szennyező anyagok vagy szennyező anyag-csoportok és a tagállamok által mintavételezendő árucsoportok kombinációira és a mintavételi stratégiára vonatkozóan, beleértve a tagállami tervek tartalmának meghatározása és a kapcsolódó hatósági ellenőrzések elvégzése során alkalmazandó kritériumokat is.

(6)

Ezért az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok tekintetében helyénvaló a hatósági ellenőrzések elvégésére vonatkozó szabályokkal kiegészíteni az (EU) 2017/625 rendelet 19. cikkének (1) bekezdését.

(7)

Az (EU) 2017/625 rendelet 150. cikkének (1) bekezdése átmeneti időszakot állapít meg, arra kötelezve a tagállamokat, hogy 2022. december 14-ig végezzék el a 96/23/EK irányelvnek megfelelő hatósági ellenőrzéseket. Az (EU) 2017/625 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az élelmiszerekre és az élelmiszerbiztonságra, valamint a takarmányokra és a takarmánybiztonságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés vizsgálatára irányuló hatósági ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk az azokra a releváns anyagokra – köztük az élelmiszerekkel érintkező anyagokban használandó anyagokra, a szennyező anyagokra, valamint a nem engedélyezett, tiltott vagy nemkívánatos anyagokra – vonatkozóan elvégzendő hatósági ellenőrzéseket, amelyeknek a növényeken vagy állatokon való használata vagy jelenléte, illetve élelmiszer vagy takarmány előállítása vagy feldolgozása céljából történő felhasználása következtében maradékanyagok fordulhatnak elő az élelmiszerekben vagy takarmányokban. Mivel azonban a tagállamok által a 96/23/EK irányelv alapján elfogadott legutóbbi megfigyelési tervek a 2022. év egészében, tehát 2022. december 14-ét követően is alkalmazandók lesznek, helyénvaló, hogy ez a rendelet 2023. január 1-jétől legyen alkalmazandó.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet alkalmazásában a „szennyező anyag” fogalmának a 315/93/EGK tanácsi rendelet 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében szereplő meghatározása alkalmazandó.

2. cikk

A tagállamok az I. melléklettel összhangban ellenőrzik a szennyező anyagok élelmiszerekben való jelenlétét.

A tagállamok a II. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban mintavételi stratégiát fogadnak el.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. március 23-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2)  A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2022/932 végrehajtási rendelete (2022. június 9.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok tekintetében végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezésekről, a többéves nemzeti ellenőrzési tervek további konkrét tartalmáról és az elkészítésükre vonatkozó további különös rendelkezésekről (lásd e Hivatalos Lap 13. oldalát).

(4)  A Tanács 315/93/EGK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(6)  A Bizottság 2006/125/EK irányelve (2006. december 5.) a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről (HL L 339., 2006.12.6., 16. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 25.) a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények, valamint a csecsemők és kisgyermekek táplálásával kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények tekintetében való kiegészítéséről (HL L 25., 2016.2.2., 1. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 25.) a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények tekintetében való kiegészítéséről (HL L 25., 2016.2.2., 30. o.).


I. MELLÉKLET

A szennyező anyagok vagy szennyező anyag-csoportok és árucsoportok meghatározott kombinációinak kiválasztására vonatkozó szabályok

1.   

A tagállamok a szennyező anyagok vagy szennyező anyag-csoportok alábbi kombinációit ellenőrzik a következő árucsoportokban:

Árucsoportok

A környezetben tartósan megmaradó halogénezett szerves szennyező anyagok

Fémek

Mikotoxinok

Egyéb szennyező anyagok

Feldolgozatlan szarvasmarha-, juh- és kecskehús (beleértve az élelmezési célra alkalmas belsőségeket is)

x

x

 

x

Feldolgozatlan sertéshús (beleértve az élelmezési célra alkalmas belsőségeket is)

x

x

 

x

Feldolgozatlan lóhús (beleértve az élelmezési célra alkalmas belsőségeket is)

 

x

 

x

Feldolgozatlan baromfihús (beleértve az élelmezési célra alkalmas belsőségeket is)

x

x

 

x

Egyéb szárazföldi haszonállatokból származó feldolgozatlan hús (*) (beleértve az élelmezési célra alkalmas belsőséget is)

 

x

 

 

Nyers szarvasmarha-, juh- és kecsketej

x

x

x

x

Friss tyúktojás és más tojás

x

x

 

x

Méz

 

x

 

x

Feldolgozatlan halászati termékek (**) (a rákfélék kivételével)

x

x

 

x

Rákfélék és kagylók

x

x

 

x

Állati vagy tengeri szervezetekből származó zsírok és olajok

x

x

 

x

Állati eredetű feldolgozott termékek (***)

x

x

 

x

2.   

A tagállamok figyelembe veszik a szennyező anyagok vagy szennyező anyag-csoportok és a nem állati eredetű élelmiszerek árucsoportjainak minden olyan kombinációját, amelyre vonatkozóan az uniós jogszabályok határértékeket vagy más szabályozási szinteket állapítanak meg.

3.   

Az egyes tagállamok a következő kritériumokat veszik figyelembe az ellenőrizendő szennyező anyagok vagy szennyező anyag-csoportok és árucsoportok meghatározott kombinációinak kiválasztása során:

a)

a meg nem felelés észlelésének gyakorisága a tagállam mintáiban, más tagállamok mintáiban vagy harmadik országbeli mintákban, különösen, ha azokat az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer vagy az igazgatási segítségnyújtási és együttműködési rendszer keretében jelentették;

b)

megfelelő laboratóriumi módszerek és analitikai szabványok rendelkezésre állása;

c)

az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok fogyasztásából eredő, a fogyasztókat vagy bizonyos lakossági csoportokat érintő lehetséges kockázatok, figyelembe véve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által rendelkezésre bocsátott releváns információkat, vagy ilyen információk hiányában más információforrásokat, például tudományos publikációkat vagy nemzeti kockázatértékeléseket;

d)

fogyasztási adatok (étrendi expozíciós minták);

e)

az (EU) 2022/932 rendelet 5. cikkében leírt, az Unióba beléptetett állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó élelmiszerek tekintetében a következő kritériumokat is figyelembe kell venni, amennyiben rendelkezésre állnak:

i.

a Bizottság harmadik országokban végzett ellenőrzéseinek eredményei;

ii.

minden olyan információ, amely megkérdőjelezi az importált élelmiszerek uniós szabályoknak való megfelelésére vonatkozó garanciák megbízhatóságát;

iii.

a fokozott éberségre vonatkozó információk.


(*)  A 396/2005/EK rendelet I. melléklete A. részének 1017000. bejegyzésében meghatározottak szerinti egyéb szárazföldi haszonállatok.

(**)  Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.) meghatározottak szerinti halászati termékek.

(***)  Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.) meghatározottak szerinti feldolgozott termékek.


II. MELLÉKLET

A mintavételi stratégiára vonatkozó kritériumok

1.   

A tagállamok az ellenőrizendő élelmiszer-vállalkozók mindegyike esetében a következő kritériumokat veszik figyelembe az ellenőrizendő élelmiszertípus kiválasztásakor:

a)

a meg nem felelés korábbi esetei;

b)

a veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok rendszerének, valamint a kapcsolódó automatikus ellenőrzéseknek az alkalmazásával kapcsolatos hiányosságok;

c)

a 852/2004/EK rendelet I. melléklete III. szakaszának A. részében meghatározott követelményekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetésének hiányosságai;

d)

reprezentatív mintavétel alkalmazása az élelmiszer-vállalkozó méretétől függetlenül;

e)

kialakulóban lévő helyzetek (a fogyasztási szokások változásai, természeti katasztrófák vagy az élelmiszer-kereskedelmi láncokban változásokat előidéző gazdasági problémák stb.).

2.   

A vágóhidak, darabolóüzemek, tejtermelő létesítmények, halászati és akvakultúra-termékeket előállító és forgalomba hozó létesítmények, méz- és tojástermelő létesítmények, valamint tojáscsomagoló központok kiválasztásakor minden tagállam figyelembe veszi a következő kritériumokat:

a)

az I. melléklet 3. pontjában és e melléklet 1. pontjában felsorolt kritériumok;

b)

az adott létesítmény részesedése a tagállam vágóhídjainak, darabolóüzemeinek, tejtermelő létesítményeinek, halászati és akvakultúra-termékeket előállító és forgalomba hozó létesítményeinek, méz- és tojástermelő létesítményeinek, valamint tojáscsomagoló központjainak teljes termeléséből;

c)

a levágott állatok, a tej, az akvakultúra-termékek, a méz és a tojás eredetének releváns adatai.

3.   

A mintavétel során törekedni kell annak elkerülésére, hogy egyetlen élelmiszer-vállalkozónál többszöri mintavételt végezzenek, kivéve, ha a vállalkozót az 1. pontban foglalt kritériumok alapján azonosították, vagy ha a többszöri mintavételt az ellenőrzési tervben megfelelően megindokolták. Biztosítani kell az ellenőrzések tervezett gyakoriságának betartását.

4.   

Az (EU) 2022/932 rendelet 4. cikkében meghatározott, az uniós piacon forgalomba hozott élelmiszerekre vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó élelmiszerek esetében a mintavételt a forgalomba hozott élelmiszerek és a forgalomba hozatalra szánt élelmiszerek tekintetében kell elvégezni (elsődleges szakasz, szabadtartás, vágóhidak, az élelmiszer-feldolgozás, -tárolás vagy -értékesítés során stb.).