A TANÁCS (EU) 2022/922 RENDELETE

(2022. június 9.)

a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről, valamint az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 70. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A belső határellenőrzések nélküli schengeni térség működésének feltétele, hogy a tagállamok hatékonyan és eredményesen alkalmazzák a schengeni vívmányokat. E vívmányok a külső határokkal kapcsolatos intézkedésekből, a belső határellenőrzések megszüntetését ellensúlyozó intézkedésekből, valamint egy erős monitoringkeretből állnak, amelyek együttesen megkönnyítik a szabad mozgást, illetőleg magas szinten biztosítják a biztonságot, a jog érvényesülését és az alapvető jogok védelmét, ezen belül a személyes adatok védelmét is.

(2)

A schengeni vívmányok alkalmazásának kölcsönös szakértői értékelése és monitoringja 1998 óta a schengeni térség központi elemét képezi, és hozzájárul az eredményekkel kapcsolatos magas szintű elszámoltathatóság és felelősségvállalás fenntartásához és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez.

(3)	Az 1053/2013/EU tanácsi rendelet (2) egyedi schengeni értékelési és monitoringmechanizmust hozott létre és 2015-ben lépett működésbe.

(4)

Eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében meg kell erősíteni a schengeni értékelési és monitoringmechanizmust. A felülvizsgált értékelési és monitoringmechanizmusnak a tagállamok közötti magas szintű kölcsönös bizalom fenntartását kell megcéloznia annak biztosítása révén, hogy a tagállamok az elfogadott közös előírásoknak, alapelveknek és normáknak megfelelően, hatékonyan alkalmazzák a schengeni vívmányokat, hozzájárulva ezáltal a schengeni térség megfelelő működéséhez.

(5)

Az értékelési és monitoringmechanizmus céljait olyan objektív és pártatlan értékelések révén kell elérni, amelyek képesek gyorsan feltárni a schengeni vívmányok alkalmazása terén fennálló, a schengeni térség megfelelő működését akadályozni képes hiányosságokat, biztosítják e hiányosságok gyors kiküszöbölését, továbbá alapot nyújtanak a schengeni térség egészének működéséről folytatott párbeszédhez. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 70. cikkével összhangban a tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve el kell végezniük a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos uniós politikák végrehajtásának objektív és pártatlan értékelését. Ehhez a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésre, a közös felelősségi körök kiegyenlített elosztására és a rendszer kölcsönös szakértői értékelési jellegének megőrzésére van szükség. Az említett célok eléréséhez a Tanács szerepének megerősítésére és az Európai Parlament szoros bevonására is szükség van. Tekintettel az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott értékelési és monitoringmechanizmus változtatásainak mértékére, az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és a helyébe új rendeletet kell léptetni.

(6)

Az értékelési és monitoringmechanizmusnak a schengeni vívmányok valamennyi – jelenlegi és jövőbeli – területére ki kell terjednie, különösen a külső határok igazgatására, a belső határellenőrzések hiányára, a vízumpolitikára, a visszaküldésre, a schengeni vívmányok alkalmazását támogató nagyméretű informatikai rendszerekre, a rendőrségi együttműködésre, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre és az adatvédelemre, azon területek kivételével, ahol az uniós jog alapján már létezik egyedi értékelési mechanizmus. Az értékelési és monitoringmechanizmusnak ki kell terjednie minden olyan vonatkozó jogszabályra és operatív tevékenységre, amely részét képezi a schengeni vívmányoknak, és amely elősegíti a schengeni térség működését.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 1–2-i következtetéseivel összhangban az összes értékelés során figyelembe kell venni a schengeni vívmányokat alkalmazó hatóságok megfelelő működését. Az értékelésnek ki kell terjednie a magánszervezetek – például légitársaságok vagy külső szolgáltatók – gyakorlataira is, amennyiben azok a tagállamokkal való együttműködés során részt vesznek vagy érintettek a schengeni vívmányok végrehajtásában.

(8)

mivel az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek egyre nagyobb szerepet játszanak a schengeni vívmányok végrehajtásában, az értékelési és monitoringmechanizmusnak támogatnia kell az említett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenységeinek ellenőrzését, amennyiben azok a tagállamok nevében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek operatív alkalmazását elősegítő feladatokat látnak el. Az említett tevékenységek ilyen irányú ellenőrzését be kell építeni a tagállamok értékelésébe, arra ki kell térni a jelentésben, és azt a Bizottságra, valamint az érintett ügynökségek, hivatalok és szervek irányító szerveire az azokat létrehozó rendeletek által ruházott felelősségi körök és az e rendeletek szerinti saját értékelési és monitoringeljárásaik sérelme nélkül és teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell elvégezni. Amennyiben az értékelések az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által ellátott vagy támogatott feladatokkal kapcsolatban tárnak fel hiányosságokat, a Bizottságnak tájékoztatnia kell azok érintett irányító szerveit, valamint a Tanácsot és az Európai Parlamentet.

(9)

Az értékelési és monitoringtevékenységeknek célirányosnak kell lenniük, figyelembe véve a korábbi értékelések eredményeit, a kockázatelemzéseket, az új jogszabályokat, a Bizottság által e rendelettel összhangban szerzett információkat, valamint adott esetben a nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusok eredményeit. E tevékenységeket egyrészt a schengeni vívmányok végrehajtásában részt vevő uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel az értékelési és monitoringtevékenységek tervezésének és lefolytatásának releváns információkkal és szakértelemmel való segítése céljából folytatott megerősített együttműködés révén, másrészt az ilyen szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek a schengeni értékelésekben való szisztematikus részvétele révén – többek között az értékelésekben részt vevő megfigyelők kijelölésével –, harmadrészt pedig többek között a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos fejlettebb kockázatelemzéssel és jobb információ-megosztással kell támogatni, amennyiben e bűncselekmények veszélyeztethetik a schengeni vívmányok tagállamok általi alkalmazását.

Az ilyen együttműködés és részvétel különösen az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) által szabályozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: Frontex), az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséget (a továbbiakban: eu-LISA), az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségét (a továbbiakban: Europol), az 168/2007/EK tanácsi rendelettel (6) létrehozott Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (FRA) és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott európai adatvédelmi biztost érinti.

Emellett az együttműködést kölcsönösebbé kell tenni oly módon, hogy az ügynökségek ne csupán hozzájárulói szerepet töltsenek be, hanem számukra is előnyös legyen az értékelési és monitoringmechanizmusban való részvételük, ezáltal biztosítva a fokozottabb operatív reagálásukat. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, amennyiben egy tagállam értékelésének részeként egy, a schengeni vívmányok végrehajtásában részt vevő uniós szerv, hivatal vagy ügynökség tevékenységeinek ellenőrzésére kerül sor – amennyiben az a schengeni vívmányok rendelkezéseinek operatív alkalmazását segítendő a tagállamok nevében lát el feladatokat –,az említett uniós szervtől, hivataltól vagy ügynökségtől érkező megfigyelők nem vehetnek részt az érintett uniós szerv, hivatal vagy ügynökség tevékenységével kapcsolatos megállapításokról szóló megbeszélésekben.

(10)

A Frontex által végzett sebezhetőségi értékelés olyan mechanizmus, amely kiegészíti az e rendelet által létrehozott értékelési és monitoringmechanizmust, és célja az uniós szintű minőség-ellenőrzés biztosítása, valamint az uniós és nemzeti szintű folyamatos felkészültség biztosítása a külső határokon jelentkező esetleges kihívásokra való reagálás érdekében. Az említett sebezhetőségi értékelést figyelembe kell venni az értékelési és monitoringtevékenységek előkészítése során, így biztosítva a naprakész helyzetismeretet. Mindkét mechanizmus az európai integrált határigazgatás elemét képezi. Maximalizálni kell a sebezhetőségi értékelés, illetve az értékelési és monitoringmechanizmus közötti szinergiákat a schengeni térség működésére vonatkozó jobb helyzetkép kialakítása, valamint annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten elkerülhetők legyenek a párhuzamos erőfeszítések és az egymásnak ellentmondó ajánlások. E célból biztosítani kell, hogy a Frontex és a Bizottság rendszeres információcserét folytasson a két mechanizmus eredményeiről. A stratégiai fókusz növelése és a célzottabb értékelések keretének előmozdítása érdekében szükséges azon szinergiák további növelése is, amelyek az uniós ügynökségek és a nemzeti közigazgatások által működtetett releváns mechanizmusok és platformok – például az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen, EMPACT –, illetve a tagállamoknak a vonatkozó informatikai rendszerek alkalmazására való felkészülésével kapcsolatos, az eu-LISA támogatásával végrehajtott bizottsági felügyelet és a nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusok megállapításai között állnak fenn.

(11)

A schengeni vívmányok szerinti adatvédelmi követelmények megfelelő végrehajtásának és alkalmazásának értékelésével foglalkozó külön értékelések mellett az értékelés során különös figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a schengeni vívmányok alkalmazása során tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat. Annak érdekében, hogy az értékelési és monitoringmechanizmus keretében több erőforrást lehessen fordítani annak feltárására, hogy az érintett szakpolitikai területeken megsértik-e az alapvető jogokat, kiegészítő intézkedéseket kell bevezetni. A schengeni értékelőket megfelelő képzésben kell részesíteni e tekintetben, jobban ki kell használni az FRA által szolgáltatott releváns információkat, szakértőit pedig jobban be kell vonni az értékelések tervezésébe és végrehajtásába. Ezenkívül lehetővé kell tenni, hogy az értékelések programozása és tervezése során figyelembe vegyék a nyilvánosságra hozott, illetve független monitoringmechanizmusokon keresztül vagy az érintett harmadik felek – például ombudsmanok, az alapvető jogok tiszteletben tartását ellenőrző hatóságok, és nem kormányzati és nemzetközi szervezetek – által saját kezdeményezésre szolgáltatott információkat. Az értékelések végrehajtása – például a látogatások lebonyolítása – tekintetében a tagállamokat támogató szervezetek és harmadik felek alatt olyan szervezetek és harmadik felek értendők, amelyek jogi vagy szerződéses kapcsolatban állnak a tagállamokkal, és amelyek a schengeni vívmányok alkalmazásához tartozó bizonyos feladatokat a tagállamok nevében elvégezhetnek. Az értékelő jelentések elkészítésekor csak az értékelési tevékenység során ellenőrzött információkat lehet figyelembe venni.

(12)	Az értékelési és monitoringmechanizmusnak átlátható, hatékony és egyértelmű szabályokon kell alapulnia az értékelési és monitoringtevékenységek formájával és módszereivel, a magasan képzett szakértők igénybevételével, valamint az értékelések megállapításainak utókövetésével kapcsolatban.

(13)

Az értékelési és monitoringmechanizmus hatékonyságának, valamint az új körülményekhez és jogalkotási fejleményekhez való alkalmazkodási képességének növelése, illetőleg a tagállamok, a Bizottság és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek erőforrásainak észszerűbb felhasználása érdekében rugalmasabbá kell tenni az értékelési formákat és a módszereket. Az értékeléseket elsődlegesen látogatások révén végzett időszakos értékeléseken keresztül kell végrehajtani. Az előre be nem jelentett értékeléseket és a tematikus értékeléseket kiegyensúlyozott módon kell bevetni, kockázatelemzésekre támaszkodva, új jogszabályok elfogadását követően vagy a Bizottság által e rendelettel összhangban szerzett információk alapján. Az értékelés formáit egyértelműen meg kell határozni. A szakpolitikai területtől, valamint az értékelési és monitoringtevékenység jellegétől függően az értékelési és monitoringmechanizmusnak lehetővé kell tennie több tagállam egyidejű értékelését, valamint kivételes esetekben az értékelés – teljes egészében vagy részben – távolról történő elvégezését és a szakpolitikai területek értékelésének összevonását. Az értékelési és monitoringmechanizmus keretében lehetővé kell tenni olyan átfogó tagállami értékelő jelentések elkészítését, amelyek az adott tagállamnak a schengeni vívmányok alkalmazása terén mutatott általános teljesítményét értékelik.

(14)

A schengeni vívmányok végrehajtása során alkalmazott tagállami gyakorlatok elemzése céljából tematikus értékeléseket kell végezni. Ilyen értékeléseket a jelentős jogszabályi változások alkalmazásának kezdetekor azok végrehajtásának és az új kezdeményezések végrehajtásának értékelése, illetve a több szakpolitikai területet érintő kérdések vagy a hasonló kihívásokkal szembesülő tagállamok gyakorlatainak értékelése céljából kell végezni.

(15)

Az előre be nem jelentett látogatásokat – a céljuktól függően – úgy kell lefolytatni, hogy azokról az érintett tagállam csak röviddel az értékelést megelőzően értesüljön, vagy egyáltalán ne kapjon értesítést, továbbá azoknak kockázatelemzésekre vagy adott esetben más releváns alapokra kell épülniük. Lehetővé kell tenni előre be nem jelentett látogatások szervezését a schengeni vívmányok belső határokon történő alkalmazásának, továbbá az olyan felmerülő vagy rendszerszintű problémáknak az értékelése céljából, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a schengeni térség működésére, vagy ha okkal feltételezhető, hogy valamely tagállam súlyosan elhanyagolja a schengeni vívmányok szerinti kötelezettségeit. Az előre be nem jelentett látogatások előtt általában legalább 24 órás előzetes értesítést kell küldeni. Előzetes értesítés nélküli, előre be nem jelentett látogatásokat a schengeni vívmányok szerinti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése céljából kell tenni, különösen a belső határoknál alkalmazandó kötelezettségek betartásának ellenőrzése érdekében, valamint válaszul az olyan megalapozott jelzésekre, melyek szerint súlyosan megsértik az alapvető jogokat a schengeni vívmányok alkalmazása során. Ilyen esetekben az előzetes értesítés meghiúsítaná a látogatás céljának elérését. Lehetővé kell tenni a belső határokon alkalmazandó schengeni vívmányok alkalmazásának értékelésére irányuló be nem jelentett látogatások keretében mindenekelőtt annak ellenőrzését, hogy megszüntették-e a határellenőrzést a belső határokon, és ezen belül például azt, hogy a belső határ menti területen gyakorolt rendőrségi hatáskörök vagy bármely más közhatalmi jogosítvány gyakorlása hatását tekintve nem egyenértékű-e a határforgalom-ellenőrzéssel.

(16)

Az e rendelet alapján végzett tevékenységek többéves és éves értékelési programokon keresztül megvalósuló programozása már bizonyította hozzáadott értékét a kiszámíthatóság és a bizonyosság biztosítása terén. Ezért a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve többéves és éves értékelési programokat kell elfogadnia. Emellett az említett programoknak kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy az idő előrehaladtával alkalmazkodni tudjanak a schengeni vívmányok dinamikus jellegéhez. Vis maior esetén az említett programok kiigazítását az érintett tagállamokkal egyetértésben kell elvégezni anélkül, hogy szükséges lenne a programok formális módosítása. A hét évre elfogadott többéves értékelési programnak adott esetben meg kell határoznia a szakpolitikai területeken belüli azon konkrét kiemelt területeket, amelyekre az időszakos értékeléseknek ki kell terjedniük. Ez a megközelítés várhatóan nagyobb rugalmasságot, a prioritások hatékonyabb felállítását, valamint a rendelkezésre álló összes eszköz kiegyensúlyozottabb és stratégikusabb jellegű használatát teszi lehetővé. A többéves értékelési program öt évről hét évre történő meghosszabbítása várhatóan a tagállamok fokozottabb, szorosabb és célzottabb monitoringját is eredményezi, anélkül, hogy csökkenne az ellenőrzés szintje.

(17)

Az értékelési és monitoringtevékenységeket a Bizottság képviselőiből és a tagállamok által kijelölt szakértőkből álló csoportoknak kell végezniük. Az említett képviselőknek és szakértőknek megfelelő képesítéssel, többek között alapos elméleti tudással és tapasztalattal kell rendelkezniük, valamint részt kell venniük a rendelkezésre álló megfelelő képzéseken. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a schengeni értékelők az összes érintett szakpolitikai területen képzésben részesüljenek, ideértve az alapjogi elemeknek és a hatóságok megfelelő működésének a területét is. A schengeni értékelővé válás előfeltételeként kapott szakértői képzésnek lehetővé kell tennie a szakértők ilyen képzés során szerzett készségeinek, ismereteinek és képességeinek nemzeti szintű elismerését. Ha egy adott szakpolitikai területre vonatkozóan nem indul képzés, és ez a képzett szakértők hiányát eredményezi, lehetővé kell tenni, hogy az értékelő kiküldetést egy olyan szakértő kísérje szakértő-gyakornokként, aki schengeni értékelővé kíván válni.

(18)

A kellő számú tapasztalt szakértő részvételének gyorsabb és kevesebb terhet jelentő biztosítása érdekében a Bizottságnak – a tagállamokkal szoros együttműködésben – szakértői állományt kell létrehoznia és fenntartania. A szakértői állománynak kell képeznie az elsődleges forrást az értékelési és monitoringtevékenységekhez szükséges szakértőkhöz. Minden tagállamnak szakpolitikai területenként legalább egy szakértőt kell kijelölnie, azokon a terület(ek)en, amely(ek)en az adott tagállamot értékelik, kivéve, ha a kijelölés jelentősen megnehezítené a nemzeti feladatok ellátását.

(19)

A hatékonyság növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében nagyobb rugalmasságot kell biztosítani az értékelési és monitoringcsoportok méretét illetően. A Bizottságnak ezért az egyes értékelési és monitoringtevékenységekhez kapcsolódó igények és kihívások függvényében kell meghatároznia és kiigazítania a csoportok méretét, egyúttal megőrizve a bizottsági képviselők és a tagállami szakértők száma közötti egyensúlyt annak érdekében, hogy az tükrözze a partneri viszonyra és a megosztott felelősségre vonatkozó elveket. A szakértők kiválasztási folyamata során meg kell találni az egyensúlyt a megosztott felelősség elve és a kiszámíthatóság és a rugalmasság iránti igény között. Ezért a csoportok összeállításakor a Bizottságnak lehetőség szerint biztosítania kell a földrajzi egyensúlyról, a szükséges különböző profilokról és a rotációról. Különös figyelmet kell fordítani a nemzeti közigazgatások kapacitására annak érdekében, hogy az értékelési és monitoringtevékenységekben részt vevő szakértők kijelölése ne rójon túlzott terhet sem a tagállamokra, sem a szakértők egyéni helyzetére. Helyénvaló, hogy a konkrét értékelésekre felkért szakértők és nemzeti hatóságaik kedvező választ adjanak a felkérésekre; a felkérések visszautasítása kizárólag kellően indokolt esetekben, komoly szakmai vagy személyes okok alapján lehetséges.

(20)

Az értékelési és monitoringtevékenységekkel kapcsolatos működési költségeket, mint például utazás, szállás és étkezés, az uniós költségvetésből kell fedezni. Az értékelő és monitoringkiküldetésekben részt vevő nemzeti szakértők kiegészítő napidíjait, valamint az az említett szakértőket távollétük idején helyettesítő személyek személyzeti költségeit a vonatkozó uniós alapok keretein belül a tagállami nemzeti programok fedezhetik, az említett alapok célkitűzéseivel és alkalmazandó szabályaival összhangban.

(21)

Az értékelő jelentéseknek tömörnek és lényegre törőnek kell lenniük. A jelentős hatással bíró hiányosságokra kell összpontosítaniuk, és ki kell emelniük azokat a területeket, ahol jelentős javulás érhető el. Kisebb jelentőségű megállapítások nem képezhetik a jelentések részét. A csoportnak az értékelési tevékenység végén azonban meg kell osztania az említett megállapításokat az értékelt tagállammal, a vonatkozó nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusért felelős hatóságokat is ideértve. A csoportnak aktívan törekednie kell a bevált módszerek azonosítására, és azokat bele kell foglalnia a jelentésekbe. Különösen azokat az új és innovatív intézkedéseket kell bevált módszerként kiemelni a jelentésekben, amelyek jelentősen javítják a közös szabályok végrehajtását, és amelyeket más tagállamok is átültethetnek a gyakorlatba.

(22)

Az értékelő jelentéseknek főszabályként ajánlásokat kell megfogalmazniuk arra vonatkozóan, hogy miként kell orvosolni a feltárt hiányosságokat, ideértve az alapvető jogok megsértését, és ezen ajánlásokat a Bizottságnak az 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 5. cikke szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében, végrehajtási jogi aktusok révén egyetlen jogi aktusban kell késedelem nélkül elfogadnia. A jelentés és az ajánlások egyetlen dokumentumban és egyetlen elfogadási eljárás keretében történő egységes szerkezetbe foglalása megerősíti az értékelés megállapításai és az ajánlások közötti szerves kapcsolatot. Emellett az ajánlások és a jelentés egyidejű közzétételének köszönhetően a tagállamok várhatóan gyorsabban és hatékonyabban tudják kiküszöbölni a hiányosságokat. Ezzel egy időben a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazásával biztosítható a tagállamok részvétele az ajánlások elfogadásához vezető döntéshozatali folyamatban.

(23)

Mindazonáltal bizonyos esetekben a Tanácsra kell ruházni a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése, intézkedéseik jobb uniós szintű összehangolása, valamint a tagállamok által egymásra gyakorolt nyomás hatásának megerősítése érdekében a hiányosságok orvoslását célzó intézkedésekre vonatkozó ajánlások elfogadásának, valamint a cselekvési tervek lezárásának végrehajtási hatáskörét, tekintettel a Tanács politikai szerepére az említett egymásra gyakorolt nyomás kifejtésében. Ezt a végrehajtási hatáskört indokolttá teszi az a tény, hogy az EUMSZ 70. cikke egyedi hatásköröket ruházott a Tanácsra a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos uniós politikák végrehajtása kölcsönös értékelésének a területén. E végrehajtási hatáskör továbbá megfelelően tükrözi az említett különös szabályon alapuló értékelési mechanizmus célját, amely e konkrét területen kiegészítő szerepet hivatott betölteni az uniós szakpolitikák gyakorlati végrehajtási hatékonyságának kölcsönös szakértői értékeléssel történő monitoringjában. A Tanácsnak ezért a nagy politikai jelentőséggel bíró, valamint a schengeni térség működése szempontjából általános érdekű esetekben kell ajánlásokat elfogadnia. Ilyen esetek akkor merülnek fel, ha az értékelt tagállam érdemben vitatja a értékelő jelentéstervezet tartalmát vagy valamely megállapítás jellegét, ezáltal bizonyítva, hogy az értékelés során problémák merülhettek fel. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az értékelés súlyos hiányosságot állapít meg, illetve a tematikus értékelésekre és az első alkalommal végzett értékelésekre. Hasonlóképpen, a Tanácsnak – az értékelési és monitoringmechanizmus monitoring-szakaszában betöltött szerepének részeként – végrehajtási határozatokat kell elfogadnia a cselekvési tervek súlyos hiányosságok és első alkalommal végzett értékelések esetén való lezárásának jóváhagyásáról.

(24)

Ezen túlmenően, amennyiben az értékelések súlyos hiányosságot tárnak fel, különös rendelkezéseket kell előírni a korrekciós intézkedések haladéktalan elfogadásának biztosítása érdekében. Tekintettel a súlyos hiányosság jelentette kockázatra, az értékelt tagállamnak, amint értesült a súlyos hiányosságról, haladéktalanul meg kell kezdenie a hiányosság orvoslását célzó intézkedések végrehajtását, beleértve szükség esetén az összes megfelelő operatív és pénzügyi eszköz igénybevételét. A korrekciós intézkedéseket szigorúbb időkorlátokhoz kell kötni, valamint szorosabb politikai ellenőrzésnek és monitoringnak kell alávetni. E tekintetben a Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Tanácsot, ha az értékelés súlyos hiányosságot állapít meg, ideértve azt az esetet is, amikor a súlyos hiányosság a schengeni térségen belül kockázatot jelent a közrendre vagy a közbiztonságra nézve. A Bizottságnak meg kell küldenie a jelentést a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, és az értékelés napjától számított egy éven belül ismételt látogatást kell szerveznie annak ellenőrzése céljából, hogy a tagállam orvosolta-e az érintett hiányosságokat. A Bizottságnak az ismételt látogatást követően ismételt látogatásról szóló jelentést kell benyújtania a Tanácsnak.

(25)

A súlyos hiányosságokat a problémák jellegével, nagyságrendjével és lehetséges hatásával kapcsolatos egyértelmű – az egyes szakpolitikai területek esetében akár eltérő – kritériumokon nyugvó alapos eseti értékelések alapján lehetséges feltárni. A schengeni vívmányok hatékony végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú különböző elemek és bizonyos tényezők különféle kombinációja vezethet ahhoz, hogy valamely megállapítás súlyos hiányosságnak minősüljön. Ha azonban megállapítást nyer, hogy valamely feltárt hiányosság az alapvető jogok megsértésének minősül, vagy jelentős negatív hatást gyakorolhat egy vagy több tagállamra vagy a belső határellenőrzések nélküli térség működésére, az ilyen hiányosságot súlyos hiányosságnak kell tekinteni. Amennyiben egy értékelő jelentés súlyos hiányosságot tár fel a külső határok ellenőrzésének végrehajtását illetően, az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 21. és 29. cikke alkalmazható.

(26)

Az értékelési és monitoringmechanizmusnak szilárd utókövető és monitoringkomponenst kell magában foglalnia. Az említett komponenst a Bizottságnak a Tanáccsal és adott esetben az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben kell biztosítania anélkül, hogy aránytalan terhet róna az érintett szereplőkre. Az értékeléseket cselekvési tervekkel kell utókövetni. A cselekvési tervek kidolgozása során az értékelt tagállamoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük az Unió által biztosított finanszírozási lehetőségeket, és a lehető legjobban ki kell használniuk az említett a forrásokat. A folyamat felgyorsítása érdekében a Bizottságnak felülvizsgálatot kell végeznie – például levél formájában – a cselekvési tervek megfelelőségével kapcsolatban. Az időben történő utókövetés biztosítása érdekében, ha a Bizottság szolgálatai úgy ítélik meg, hogy a cselekvési terv nem megfelelő, az érintett tagállamnak a felülvizsgálat kézhezvételétől számított egy hónapon belül módosított cselekvési tervet kell benyújtania. A tagállamoknak főszabály szerint hathavonta kell utókövető jelentést benyújtaniuk a Bizottságnak és a Tanácsnak a cselekvési tervek végrehajtásáról. A Bizottság számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy ettől eltérő jelentéstételi gyakoriságot adjon meg, akár ennél sűrűbb gyakoriságot, például olyan esetekben, amikor a jelentésben kizárólag a „fejlesztésre szorul” megállapítások szerepelnek.

(27)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy monitoringtevékenységei részeként ismételt látogatásokat és ellenőrző látogatásokat szervezzen. Ismételt látogatást kell szervezni a cselekvési terv végrehajtása terén elért előrehaladás figyelemmel kísérésére olyan értékelést követően, amely súlyos hiányosságot tárt fel, vagy első alkalommal végzett értékelés után készült és azt állapította meg, hogy az értékelt tagállam nem teljesítette az értékelt szakpolitikai területre vonatkozó schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket. Az ismételt látogatásról szóló jelentésnek be kell mutatnia az ajánlások végrehajtása terén elért előrehaladást, és meg kell állapítania, hogy a tagállam orvosolta-e a súlyos hiányosságot. A jelentést szükség szerint kísérhetik ajánlások is. A Tanács számára lehetővé kell tenni, hogy a kölcsönös nyomásgyakorlás eszközeként kifejtse álláspontját a jelentéssel kapcsolatban, és felkérje a Bizottságot ajánlások megtételére.

(28)

Ha szükségesnek minősül, ellenőrző látogatást lehet lefolytatni a cselekvési terv végrehajtása alakulásának figyelemmel kísérésére olyan értékelést követően, amely nem tárt fel súlyos hiányosságot. Az első alkalommal végzett értékelést vagy egy olyan értékelést követően készült cselekvési terv lezárása előtt, amely súlyos hiányosságot tárt fel, mindig kell ellenőrző látogatást szervezni. A szervezési és jelentéstételi követelmények szempontjából ezeknek az ellenőrző látogatásoknak az értékelő látogatásoknál egyszerűbbnek kell lenniük. Mindenekelőtt kisebb csoportoknak kell azokat végezniük, és nem vezethetnek újabb megállapításokhoz, illetve nem tehetik szükségessé jelentés elfogadását. A Tanácsnak – amelyet a Bizottságnak írásban, például levél formájában tájékoztatnia kell az ellenőrző látogatások eredményéről – aktívabban be kell kapcsolódnia a monitoringszakaszba, és a Bizottság javaslata alapján jóvá kell hagynia a súlyos hiányosságok feltárását követően, illetve az első alkalommal végzett értékeléseket követően készült cselekvési tervek lezárását.

(29)

Alapvető fontosságú, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendszeresen megbeszéléseket folytasson annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a schengeni vívmányok hatékony végrehajtásának fontosságára, és hogy a tagállamokat adott esetben a feltárt hiányosságok orvoslására ösztönözze. Konkrétan a Tanácsnak úgy kell gyakorolnia a schengeni térség irányításával kapcsolatos politikai szerepét, hogy megvitatja a Bizottság által benyújtott jelentéseket, és politikai megbeszéléseket folytat a schengeni vívmányok hatékony végrehajtásáról és a belső határellenőrzés nélküli térség megfelelő működéséről. A Bizottságnak megfelelő hozzájárulást kell nyújtania az említett megbeszélések elősegítéséhez, többek között az előző évben elvégzett értékelésekről és az ajánlások végrehajtásának állásáról szóló átfogó éves jelentés elfogadása révén. Az említett jelentés és az említett eredmények alapján a Tanácsnak horizontális megbeszéléseket kell tartania azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az ajánlások és a hozzájuk kapcsolódó korrekciós intézkedések hatékonyabb és gyorsabb végrehajtásához.

(30)

Az e rendelettel létrehozott értékelési és monitoringmechanizmusnak kiegészítő funkciót kell ellátnia azáltal, hogy kölcsönös szakértői értékelések révén kíséri figyelemmel az uniós szakpolitikák gyakorlati végrehajtásának eredményességét. Ez nem érintheti a Bizottság azon általános hatáskörét, hogy az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett kötelezettségszegési eljárások révén felügyelje az uniós jog alkalmazását.

(31)

Az értékelő és az ismételt látogatásról szóló jelentések minősítési státuszát az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban (10) foglalt alkalmazandó biztonsági szabályokkal összhangban „nem minősített érzékeny adat”-ként kell meghatározni. A jelentéseket az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat (11) szerinti „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” minősítéssel kell ellátni, amennyiben az említett határozat 5. cikkének (3) bekezdése értelmében ilyen minősítés szükséges, vagy ha az értékelt tagállam erre irányuló, kellően indokolt kérést nyújt be.

(32)

Az EUMSZ 70. cikkének utolsó mondatában az Európai Parlamentre és a nemzeti parlamentekre ruházott különleges szerepre tekintettel, amelyet a nemzeti parlamentek tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 12. cikkének c) pontja is kiemel, a Tanácsnak és a Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket az értékelések tartalmáról és eredményeiről. Ezen túlmenően, amennyiben a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására vonatkozóan, a Tanácsnak – eljárási szabályzata (12) 19. cikke (7) bekezdésének h) pontjával összhangban – konzultálnia kell az Európai Parlamenttel, hogy a végső szöveg elfogadását megelőzően a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vehesse az Európai Parlament véleményét.

(33)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2021. július 27-én véleményt (13) nyilvánított.

(34)

Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) alkalmazandó a személyes adatok tagállamok általi, az e rendelet szerinti feladataik ellátása során történő kezelésére. Az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi, az e rendelet szerinti feladataik ellátása során történő kezelésére.

(35)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a többéves és az éves értékelési programok létrehozása, a szabványkérdőív összeállítása és naprakésszé tétele, valamint az értékelő és az ismételt látogatásokról szóló jelentések elfogadása céljából. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(36)	A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha valamilyen súlyos hiányossággal összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(37)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(38)	Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (15) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(39)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (16) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (17) 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(40)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (18) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (19) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(41)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz (20) való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (21) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(42)

Ciprus, Bulgária és Románia és Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(43)

mivel Bulgária, Románia és Horvátország tekintetében a vonatkozó csatlakozási okmányoknak megfelelően az alkalmazandó schengeni értékelési eljárások szerinti ellenőrzés lezárult, az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzéseket nem kell újraindítani e tagállamok vonatkozásában,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet értékelési és monitoringmechanizmust hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan, eredményesen és szabályszerűen alkalmazzák a schengeni vívmányokat, ezáltal hozzájárul a tagállamok közötti kölcsönös bizalom fenntartásához és a belső határellenőrzés nélküli, jól működő térség kialakításához.

(2) A létrehozott értékelési és monitoringmechanizmus keretében olyan objektív és pártatlan értékelésekről és monitoringtevékenységekről kell rendelkezni, amelyek célja a következő:

a)	a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzése azon tagállamokban, amelyekre a schengeni vívmányok teljeskörűen alkalmazandók, valamint azokban a tagállamokban, amelyekben az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt vonatkozó jegyzőkönyvek értelmében a schengeni vívmányok részben alkalmazandók;

annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e a schengeni vívmányok valamennyi vonatkozó részének alkalmazásához szükséges feltételek azokban a tagállamokban, amelyek tekintetében nem született tanácsi határozat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek teljeskörű vagy részleges alkalmazásáról, kivéve azokat a tagállamokat, amelyek esetében e rendelet hatálybalépésének időpontjában ez az értékelés már lezárult.

(3) Az értékelések kiterjedhetnek a schengeni vívmányok valamennyi vonatkozására, és figyelembe veszik a schengeni vívmányokat alkalmazó hatóságok működését. Az értékelések különösen a következő szakpolitikai területekre terjedhetnek ki: a külső határok igazgatása, a belső határellenőrzés mellőzése, vízumpolitika, visszaküldés, a schengeni vívmányok alkalmazását támogató nagyméretű információs rendszerek, rendőrségi együttműködés, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, valamint adatvédelem.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„schengeni vívmányok”: a schengeni vívmányoknak az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyvvel összhangban az Unió keretébe beillesztett rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusok;

„első alkalommal végzett értékelés”: annak ellenőrzése céljából végzett értékelés, hogy valamely tagállam, amelyre nézve a schengeni vívmányok kötelező erejűek, és amelynek tekintetében a belső határellenőrzést nem szüntették meg, teljesíti-e a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazásához szükséges feltételeket, illetve az annak ellenőrzése céljából végzett értékelés, hogy egy olyan tagállam, amely nem vesz részt a schengeni vívmányokban és amelyet a Tanács felhatalmazott a schengeni vívmányok egyes részeinek alkalmazására, teljesíti-e a schengeni vívmányok részben történő alkalmazásához szükséges feltételeket;

„időszakos értékelés”: a többéves értékelési programban és az éves értékelési programokban foglalt értékelés, amelynek célja a schengeni vívmányok valamely tagállam általi alkalmazásának ellenőrzése azzal a céllal, hogy értékeljék a tagállamnak a schengeni vívmányok alkalmazása terén elért általános teljesítményét;

4.	„előre be nem jelentett értékelés”: a többéves értékelési programban és az éves értékelési programokban nem szereplő értékelés, amelynek célja a schengeni vívmányok egy vagy több tagállam általi alkalmazásának ellenőrzése egy vagy több szakpolitikai területen;

5.	„tematikus értékelés”: az éves értékelési programban szereplő, több tagállamra kiterjedő értékelés, amelynek célja elemzés készítése a schengeni vívmányok, illetve azok meghatározott részei alkalmazásának keretébe tartozó tagállami jogszabályokról és gyakorlatokról;

6.	„látogatás”: valamely tagállamban vagy annak konzulátusain értékelési vagy monitoringtevékenység végzése céljából tett látogatás;

„ismételt látogatás”: súlyos hiányosságot feltáró valamely értékelést követően tett kiegészítő látogatás, vagy olyan első alkalommal végzett értékelést követően tett látogatás, amely megállapította, hogy az értékelt tagállam nem teljesítette a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket;

8.	„ellenőrző látogatás”: valamely cselekvési terv végrehajtása terén elért előrehaladás figyelemmel kísérése céljából tett kiegészítő látogatás, az ismételt látogatás kivételével;

9.	„meg nem felelés megállapítása”: olyan értékelő megállapítás, amely értelmében valamely tagállam nemzeti törvényei, rendeletei és közigazgatási intézkedései – illetve azok végrehajtása – nem felelnek meg a schengeni vívmányok jogilag kötelező erejű rendelkezéseinek;

10.

„súlyos hiányosság”: általános helyzetértékelés, amely egy vagy több olyan meg nem felelés megállapításán alapul, amelyek a schengeni vívmányok hatékony alkalmazásával kapcsolatosak, és amelyek azzal a kockázattal járnak, hogy önmagukban vagy együttesen az alapvető jogok súlyos megsértésének minősülnek, vagy amelyek jelentős negatív hatást gyakorolnak, illetve amelyek esetében fennáll annak a veszélye, hogy idővel jelentős negatív hatást fognak gyakorolni egy vagy több tagállamra, illetve a belső határellenőrzés nélküli térség működésére;

11.	„csoport”: a tagállamok által kijelölt szakértőkből és a Bizottság képviselőiből álló, értékelési és monitoringtevékenységeket végző csoport;

12.	„megfigyelő”: a 7. cikkben említett uniós szerv, hivatal vagy ügynökség által kijelölt, értékelési vagy monitoringtevékenységben részt vevő szakértő;

13.	„szakértő-gyakornok”: valamely tagállam vagy a Bizottság képviselője által a schengeni értékelővé váláshoz szükséges képzésre kijelölt szakértő.

3. cikk

Felelősségi körök és együttműködési kötelezettség

(1) A tagállamok és a Bizottság együttesen felelnek az értékelési és monitoringmechanizmus végrehajtásáért, amelyhez a 7. cikkben említett érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek saját megbízatásuknak megfelelően támogatást nyújtanak.

(2) A Bizottság általános koordinátori szerepel lát el az éves értékelési programok és a többéves értékelési program összeállítása, a kérdőívek megszövegezése, a látogatások ütemezésének meghatározása, a látogatások lebonyolítása, valamint az értékelő jelentések elkészítése és az ajánlások megfogalmazása tekintetében. Biztosítja továbbá az utókövetési és monitoringtevékenységek végrehajtását.

(3) A Tanács ajánlásokat fogad el súlyos hiányosságok, első alkalommal végzett értékelések és tematikus értékelések esetén, valamint abban az esetben, ha az értékelt tagállam érdemben vitatja az ajánlástervezeteket tartalmazó értékelőjelentés-tervezetet. A Tanács – az értékelési és monitoringmechanizmus monitoring-szakaszában betöltött szerepének részeként – végrehajtási határozatokat fogad el a cselekvési tervek súlyos hiányosságok és első alkalommal végzett értékelések esetén való lezárásáról.

A Tanács úgy gyakorolja a schengeni térség irányításával kapcsolatos politikai szerepét, hogy egyrészt megvitatja a Bizottság által a 25. cikkel összhangban benyújtott, többek között a cselekvési tervek végrehajtásának állásáról szóló jelentéseket, másrészt pedig politikai megbeszéléseket folytat a schengeni vívmányok hatékony végrehajtásáról és a belső határellenőrzés nélküli térség megfelelő működéséről. E célból a Bizottság és a Tanács teljes mértékben együttműködik az e rendelet alapján végrehajtott értékelési és monitoringmechanizmus valamennyi szakaszában. Ennek keretében a Bizottság releváns és időszerű tájékoztatást nyújt a Tanácsnak az értékelési és monitoringtevékenységek programozásával és végrehajtásával kapcsolatban.

(4) A tagállamok és a Bizottság e rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében teljeskörűen együttműködnek az értékelés valamennyi szakaszában.

(5) A tagállamok minden általános, illetve különös intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy támogassák és segítsék a Bizottságot és a csoportokat az értékelési és monitoringtevékenységek végrehajtásában.

A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság és az értékelési és monitoringtevékenységeket végző csoportok hatékonyan el tudják látni feladataikat, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik a Bizottság és a csoportok számára a megfelelő személyekkel való közvetlen kapcsolatfelvételt, valamint teljeskörű és akadálytalan hozzáférést biztosítanak minden olyan területhez, helyiséghez és dokumentumhoz – például a nemzeti és belső iránymutatásokhoz és utasításokhoz –, amely az értékelési és monitoringtevékenységhez szükséges. Az illetékes hatóság által kibocsátott megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező csoporttagok és megfigyelők számára hozzáférést kell biztosítani a releváns minősített adatokhoz.

(6) A Bizottság feladata megszervezni a csoportokban részt vevő bizottsági képviselőknek és tagállami szakértőknek a felkeresett tagállamba való beutazását és onnan való kiutazását.

A Bizottság viseli a látogatásokon részt vevő szakértők és a 16. cikk (2) bekezdésében említett szakértő-gyakornokok utazási és szállásköltségét.

Az előre be nem jelentett látogatások kivételével a felkeresett tagállam felelős a helyszínen szükséges közlekedés biztosításáért.

4. cikk

Az értékelések formái

(1) Az értékelések a következő formák bármelyikét ölthetik:

a)	első alkalommal végzett értékelések;

b)	időszakos értékelések;

c)	előre be nem jelentett értékelések;

d)	tematikus értékelések.

(2) A Bizottság az értékelésre való felkészültségről szóló tagállami nyilatkozatot követően megszervezi az első alkalommal végzett értékeléseket.

(3) A Bizottság előre be nem jelentett értékeléseket szervezhet különösen:

a)	a belső határokra vonatkozó schengeni vívmányok alkalmazásának értékelése céljából;

b)	amikor olyan újonnan felmerülő vagy rendszerszintű problémákról szerez tudomást, amelyek jelentős negatív hatást gyakorolhatnak a belső határellenőrzés nélküli térség működésére, ideértve az e térségen belül a közrendet vagy a belső biztonságot veszélyeztető fenyegetésnek minősülő körülményeket;

c)	amikor okkal feltételezi, hogy valamely tagállam súlyosan elhanyagolja a schengeni vívmányok szerinti kötelezettségeit, például ha okkal feltételezi, hogy az alapvető jogok súlyos megsértésére kerül sor.

(4) A Bizottság tematikus értékeléseket szervezhet különösen a jelentős jogszabályi változások alkalmazásának kezdetekor azok végrehajtásának és az új kezdeményezések végrehajtásának értékelése, illetve a több szakpolitikai területet érintő kérdések vagy a hasonló kihívásokkal szembesülő tagállamok gyakorlatainak értékelése céljából.

5. cikk

A monitoringtevékenységek formái

A monitoringtevékenységek a következők bármelyikét magukban foglalhatják:

a)	az értékelt tagállamok által benyújtott cselekvési tervek és utókövetési jelentések felülvizsgálata;

b)	ismételt látogatások;

c)	ellenőrző látogatások.

6. cikk

Értékelési és monitoringmódszerek

A 4. és 5. cikkben említett értékelési és monitoringtevékenységek látogatások, kérdőívek vagy kivételes jelleggel egyéb távmódszerek segítségével végezhetők el.

Minden értékelési és monitoringmódszer alkalmazható egymástól függetlenül vagy adott esetben együttesen is.

7. cikk

Együttműködés uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel

(1) A Bizottság együttműködik a schengeni vívmányok végrehajtásában részt vevő érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA).

A Bizottság e rendelet végrehajtását illetően az együttműködés elősegítése érdekében megállapodásokat köthet az említett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel.

(2) A Bizottság felkérheti az (1) bekezdésben említett uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, hogy saját megbízatásuknak megfelelően szolgáltassanak információkat, statisztikai adatokat vagy kockázatelemzéseket – többek között a korrupcióról és a szervezett bűnözésről is, amennyiben ezek alááshatják a schengeni vívmányok tagállamok általi alkalmazását –, hogy ezáltal javuljon az (EU) 2019/1896 rendelet szerinti helyzetismeret a schengeni vívmányok tagállamok általi végrehajtása tekintetében.

Az értékelt tagállam észrevételeket tehet az első albekezdés alapján benyújtott információkkal kapcsolatban.

8. cikk

Együttműködés a Frontexszel

(1) A Frontex minden év augusztus 31-ig kockázatelemzést nyújt be a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak a 13. cikkben említett éves értékelési program létrehozása céljából.

Az első albekezdésben említett kockázatelemzésnek ki kell terjednie az európai integrált határigazgatás valamennyi releváns szempontjára, és ajánlásokat kell tartalmaznia a külső határok egyes szakaszaira, konkrét határátkelőhelyekre, valamint a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (22) való megfelelés értékelése szempontjából releváns, a következő évben értékelendő tagállamokban található konkrét helyszínekre vonatkozóan a 12. cikk szerint létrehozott többéves értékelési programmal összhangban.

(2) A Frontex minden évben augusztus 31-ig külön kockázatelemzést nyújt be a Bizottságnak, amelynek – függetlenül az egyes években értékelendő tagállamoknak a 12. cikk szerint létrehozott többéves értékelési programmal összhangban meghatározott sorrendjétől – a következő évi előre be nem jelentett értékelésekre vonatkozó ajánlásokat kell tartalmaznia.

Az első albekezdésben említett ajánlások bármely régióra vagy konkrét területre vonatkozhatnak, és fel kell sorolniuk legalább 10 konkrét külső határszakaszt és legalább 10 konkrét határátkelőhelyet, a 2008/115/EK irányelvnek való megfelelés értékelésének szempontjából releváns konkrét helyszíneket, valamint egyéb releváns információkat.

9. cikk

Együttműködés az Europollal

Az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének u) pontjával összhangban az Europol e rendelet végrehajtásának támogatása érdekében szakértelmet, elemzést, jelentéseket és egyéb releváns információkat bocsát rendelkezésre.

10. cikk

Szinergiák más értékelési és monitoringtevékenységekkel

(1) A Bizottság az értékelési és monitoringtevékenységek előkészítése során felhasználja a vonatkozó mechanizmusoknak és eszközöknek, többek között a schengeni vívmányok végrehajtásában részt vevő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek értékelési és monitoringtevékenységeinek – különösen a sebezhetőségi értékeléseknek – az eredményeit, valamint az FRA és a független nemzeti monitoringmechanizmusok és -szervek értékelési és monitoringtevékenységeinek az eredményeit, hogy növelje a belső határellenőrzés nélküli térség működésével kapcsolatos ismereteket, és elkerülje a párhuzamos erőfeszítéseket és az egymásnak ellentmondó intézkedéseket. A Bizottság az értékelt tagállammal egyetértésben felhasználhatja a nemzeti minőségellenőrzési mechanizmusok eredményeit, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

(2) Az e rendelet szerinti ajánlásoknak ki kell egészíteniük az (EU) 2019/1896 rendelet 32. cikkének (7) bekezdése alapján a sebezhetőségi értékelés keretében tett ajánlásokat.

(3) A Bizottság biztonságos módon és kellő időben megoszthatja az (1) bekezdésben említett érintett nemzeti és uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel az értékelő jelentéseknek, a cselekvési terveknek, valamint a cselekvési tervek végrehajtására vonatkozó naprakész információknak a részleteit.

Az első albekezdésben említett információmegosztást az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek megbízatásával összhangban kell elvégezni.

11. cikk

Harmadik felektől származó információk

A 20. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az értékelési és monitoringtevékenységek programozása és végrehajtása során a Bizottság figyelembe veheti a harmadik felek – többek között független hatóságok, nem kormányzati szervezetek és nemzetközi szervezetek – által szolgáltatott, a schengeni vívmányok végrehajtásával kapcsolatos információkat.

A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a harmadik felek által szolgáltatott információkról, amelyek az értékelési és monitoringtevékenységek programozása szempontjából relevánsnak minősülnek. A tagállamok számára ezt követően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeket tegyenek az említett információk tartalmával kapcsolatban.

II. FEJEZET

PROGRAMOZÁS

12. cikk

Többéves értékelési program

(1) A Bizottság – adott esetben a 7. cikkben említett érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott konzultációt követően – hétéves időszakra szóló többéves értékelési programot állít össze a következő hétéves időszak kezdete előtt legalább nyolc hónappal.

Minden többéves értékelési ciklusban valamennyi tagállamban egy alkalommal időszakos értékelést kell végezni, továbbá adott esetben egy vagy több tematikus értékelést vagy előre be nem jelentett értékelést lehet végrehajtani, mégpedig kockázatelemzések, új jogszabályok vagy a Bizottság által a 7-11. cikkel összhangban szerzett információk alapján.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktus révén létrehozza a többéves értékelési programot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság a többéves értékelési programot továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) A többéves értékelési programban egyrészt adott esetben meg lehet határozni azokat az 1. cikk (3) bekezdésében említett szakpolitikai területekhez tartozó konkrét kiemelt területeket, amelyekre az időszakos értékeléseknek ki kell terjedniük, másrészt meg kell adni az értékelések előzetes ütemtervét.

A többéves értékelési programban meg kell határozni azon tagállamok ideiglenes jegyzékét is, amelyeket egy adott évben – az e cikk (4) bekezdése alapján végrehajtott kiigazítások sérelme nélkül – időszakos értékelésnek kell alávetni. Az időszakos értékelésnek alávetendő tagállamok ideiglenes sorrendjének megállapításakor figyelembe kell venni az előző időszakos értékelés óta eltelt időt. Figyelembe kell továbbá venni a korábbi értékelések eredményeit, a cselekvési tervek végrehajtásának ütemét, valamint a schengeni vívmányok tagállami alkalmazási gyakorlatával kapcsolatban a 7-11. cikkel összhangban begyűjtött, a Bizottság rendelkezésére álló egyéb releváns információkat.

(4) Amennyiben az értékeléseknek a (3) bekezdés szerint megállapított előzetes ütemterv szerinti lefolytatását vis maior akadályozza, a Bizottság az érintett tagállamokkal egyetértésben kiigazíthatja az érintett értékelések ütemezését.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az első albekezdésben említett eseményekről és azoknak a többéves értékelési program szerinti értékelések ütemezésére gyakorolt várható hatásáról.

13. cikk

Éves értékelési program

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktus révén a program évét megelőző év november 15-ig éves értékelési programot állít össze. Az éves értékelési programnak különösen a Bizottság által a 7-11. cikkel összhangban kapott kockázatelemzéseken és egyéb információkon kell alapulnia. A végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az éves értékelési programnak tartalmaznia kell az alábbi értékelések előzetes ütemtervét:

a)	a tagállamok időszakos értékelése a többéves értékelési programban meghatározottak szerint;

b)	a valamely tagállamra vonatkozóan első alkalommal végzett értékelések;

c)	adott esetben a tematikus értékelések, beleértve azok témáját, az értékelendő tagállamokat és a tervezett módszereket.

(3) A Bizottság az éves értékelési programot haladéktalanul továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Amennyiben az értékeléseknek a (2) bekezdés szerint megállapított előzetes ütemterv szerinti lefolytatását vis maior akadályozza, a Bizottság az érintett tagállamokkal egyetértésben kiigazíthatja az érintett értékelések ütemezését.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az első albekezdésben említett eseményekről és azoknak az éves értékelési program szerinti értékelések ütemezésére gyakorolt várható hatásáról.

14. cikk

Szabványkérdőív

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktus révén szabványkérdőívet állít össze és azt naprakésszé teszi. A végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A kérdőív összeállítása során a Bizottság konzultálhat a 7. cikkben említett érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel.

(2) A szabványkérdőívnek ki kell terjednie a vonatkozó jogszabályok végrehajtására, valamint a schengeni vívmányok végrehajtásához rendelkezésre álló szervezeti és technikai eszközökre, beleértve a kézikönyvekben, a schengeni katalógusokban és a vonatkozó statisztikai adatokban említetteket is.

(3) A Bizottság minden év július 1-jéig megküldi a szabványkérdőívet az éves értékelési program alapján a következő évben időszakos értékelésnek alávetendő tagállamok részére.

Az első albekezdésben említett tagállamok legkésőbb ugyanazon év október 31-ig benyújtják a Bizottságnak a válaszaikat.

A Bizottság hozzáférhetővé teszi a második albekezdésben említett válaszokat a többi tagállam számára.

(4) A Bizottság kérésére az értékelt tagállamok naprakésszé teszik a szabványkérdőíven adott válaszaikat, és kérés esetén az egyes értékelések előtt válaszolnak a kiegészítő kérdésekre. A tagállamok ezen túlmenően benyújthatják a nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusok és belső ellenőrzések megállapításait is, amennyiben azok relevánsak.

III. FEJEZET

AZ ÉRTÉKELÉSI ÉS MONITORINGTEVÉKENYSÉGEK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Csoporttagok és megfigyelők

(1) Az értékelési és monitoringtevékenységekben részt vevő csoporttagoknak és megfigyelőknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, ideértve az értékelési és monitoringmechanizmus által érintett területeken meglévő megalapozott elméleti tudást és tapasztalatot, valamint az értékelési elvek, eljárások és technikák alapos ismeretét, továbbá képesnek kell lenniük hatékonyan kommunikálni egy közös nyelven.

(2) Azon tagállamok szakértőinek, amelyekre nézve a schengeni vívmányok kötelező erejűek a vonatkozó csatlakozási okmány értelmében, de azokat még nem alkalmazzák teljeskörűen, a schengeni vívmányok összes részét illetően részt kell venniük az értékelési és monitoringtevékenységekben.

16. cikk

A szakértők, a megfigyelők és a szakértő-gyakornokok képzése

(1) A tagállamok és a Bizottság a 7. cikkben említett, érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel együttműködve biztosítják, hogy a tagállami szakértők és a Bizottság képviselői megfelelő képzésben részesüljenek ahhoz, hogy schengeni értékelőkké váljanak.

A Bizottság biztosítja, hogy a schengeni értékelőknek szóló képzéseket minden releváns szakpolitikai területre vonatkozóan megszervezzék, és azok kiterjedjenek a hatóságok helyes működésére, valamint az FRA részvételével kidolgozott alapjogi komponensekre is.

A Bizottság a tagállamokkal, valamint a 7. cikkben említett releváns uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel szorosan együttműködve naprakészen tartja az alapképzési tanterveket, és szükség esetén továbbképzést és frissítő képzést biztosít.

(2) Kellően indokolt esetben minden időszakos értékelést végző csoport magában foglalhat egy tagállami vagy bizottsági szakértő-gyakornokot.

(3) A megfigyelőknek megfelelő képzésben kell részesülniük.

17. cikk

Tagállami szakértői állomány

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve minden évben olyan szakértői állományt hoz létre, amelynek szakmai háttere kiterjed a többéves értékelési programban meghatározott szakpolitikai területekre vagy adott esetben konkrét kiemelt területekre.

(2) Az éves értékelési programnak a 13. cikk (1) bekezdésével összhangban történő összeállításával párhuzamosan a tagállamok a Bizottság felkérésére minden szakpolitikai területen egy vagy több képzett szakértőt jelölnek ki a következő évi szakértői állományba. Minden tagállam biztosítja, hogy egy adott naptári év során minden egyes szakpolitikai területen legalább egy kijelölt szakértő rendelkezésre álljon. A tagállamok megjelölhetik azt a féléves időszakot, amelynek során egy kijelölt szakértő rendelkezésre áll, valamint a meghatározott értékelésekre vonatkozó preferenciákat. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az említett a preferenciákat.

A tagállamoknak nem kell szakértőt jelölniük azokra a területekre vonatkozóan, amelyeken objektív okoknál fogva nem értékelik őket, vagy ha, kivételes helyzetekben, a kijelölés jelentősen megnehezítené a tagállami feladatok ellátását. Ha egy tagállam az utóbbira hivatkozik, írásban közölnie kell a Bizottsággal a rendkívüli helyzet okait és az arra vonatkozó információkat.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a szakértők kiküldésével kapcsolatos kommunikáció tekintetében kijelölt tagállami kapcsolattartó pontról.

(3) Az éves értékelési programban szereplő értékelésektől függően a Bizottság a felkérésben tovább pontosítja a kijelölendő szakértőkre vonatkozó szakmai követelményeket.

(4) A tagállamok a (2) bekezdésben említett felkérés kézhezvételétől számított hat héten belül szakértőket jelölnek ki.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt szakértők megfeleljenek a 15. cikkben említett feltételeknek és a szakértői állomány létrehozására vonatkozó felkérésben meghatározott egyedi követelményeknek.

(6) A 16. cikkben említett megfelelő képzésben részesült szakértőket lehetőség szerint az adott képzésen való részvétel évét követő évre vonatkozóan létrehozott szakértői állományba kell kijelölni.

(7) A Bizottság felkérheti továbbá a 7. cikkben említett releváns uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, hogy jelöljenek ki megfigyelőket a szakértői állományba.

(8) A Bizottság értékeli a kijelölt szakértőket, és a kijelölésüktől számított egy héten belül megerősíti a szakértőknek az állományba történő kiválasztását. A Bizottság a szakértői állomány létrehozásától számított egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamokat a következő évre tervezett értékelésekhez kiválasztott szakértőkről, figyelembe véve az egyes értékelések vonatkozásában kifejezett rendelkezésre állást és preferenciákat.

(9) Amennyiben a szakpolitikai területek szakértői közül egyik sem felel meg a (3) bekezdésben említett követelményeknek, a Bizottság felkéri az érintett tagállamot, hogy jelöljön ki új szakértőt a szakpolitikai területre vonatkozóan.

(10) A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt szakértők rendelkezésre álljanak az értékelésekhez, kivéve, ha olyan rendkívüli helyzettel szembesülnek, mint amilyenek a nemzeti feladatok ellátását vagy a személyes körülményeket jelentősen megnehezítő helyzetek. Ha egy tagállam az említett rendkívüli helyzetre hivatkozik, írásban közölnie kell a Bizottsággal a helyzet okait és a helyzetre vonatkozó információkat.

Amennyiben valamely szakértő már nem áll rendelkezésre a szakértői állomány számára, az érintett tagállam észszerű időn belül másik személyt jelöl ki helyette.

(11) A Bizottság naprakészen tartja az állomány szakértőinek jegyzékét, és tájékoztatja a tagállamokat a tagállamonként kijelölt szakértők számáról és profiljairól.

18. cikk

A csoportok létrehozása

(1) A Bizottság az értékelési vagy monitoringtevékenység sajátosságai és igényei alapján meghatározza a csoportban részt vevő tagállami szakértők és bizottsági képviselők számát. Egy csoportban legfeljebb két bizottsági képviselő vehet részt. Egy előre bejelentett, illetve előre be nem jelentett látogatást végző csoportban legalább három tagállami szakértőnek kell részt vennie. A Bizottság a szakértői állományból kiválasztja a szakértői csoport tagjaivá váló szakértőket.

Az egy adott tagállamban ismételt látogatást, illetve ellenőrző látogatást végző csoportok összeállításakor a Bizottság és a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy a csoport tagállami szakértőinek legalább a fele olyan személy legyen, aki részt vett az értékelésben.

(2) A szakértők kiválasztásakor a Bizottság figyelembe veszi az adott értékelési vagy monitoringtevékenységhez szükséges profilokat, tekintettel a földrajzi egyensúly és a szakmai tapasztalatot érintő egyensúly szükségességére, valamint a nemzeti közigazgatások kapacitására.

A tagállami szakértők nem vehetnek részt az alkalmazási helyük szerinti tagállamra vonatkozó értékelési vagy monitoringtevékenységet végző csoportban.

(3) A Bizottság közvetlenül az értékelési vagy monitoringtevékenység napjának meghatározását követően, de legkésőbb 10 héttel az értékelési vagy monitoringtevékenység tervezett megkezdése előtt felkéri a kiválasztott szakértőket. A meghívott szakértőknek – a kijelölésért felelős hatóságaikkal egyetértésben – a felkérés kézhezvételétől számított egy héten belül választ kell adniuk.

Az első albekezdésben említett felkérést a kijelölt tagállami kapcsolattartó pontokon keresztül kell elküldeni.

(4) Az előre be nem jelentett látogatások esetében a Bizottság a látogatás kezdetének tervezett időpontja előtt legkésőbb két héttel megküldi a felkérést a kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül. A felkért szakértőknek a kijelölésért felelős hatóságaikkal egyetértésben a felkérés kézhezvételétől számított 72 órán belül választ kell adniuk.

(5) A Bizottság felkérheti a 7. cikkben említett releváns uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, hogy jelöljenek ki egy megfelelő szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelkező képviselőt, hogy megfigyelőként részt vegyen valamely, az adott szerv, hivatal vagy ügynökség megbízatásához tartozó területet érintő értékelési vagy monitoringtevékenységben. A felkérésre és a válaszra az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott időkorlátok alkalmazandók.

(6) Amennyiben egy tagállam a 16. cikk (2) bekezdése szerinti szakértő-gyakornokot kíván kijelölni, erről az értékelés tervezett megkezdése előtt legalább hat héttel tájékoztatja a Bizottságot.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben említett megfigyelőknek a vezető szakértők kérésének megfelelően támogatniuk kell a csoportot, de nem vehetnek részt a csoport belső döntéshozatali folyamatában.

A (6) bekezdésben említett szakértő-gyakornokok nem vehetnek aktívan részt az értékelési tevékenységben.

(8) Amennyiben a Bizottság az értékelési vagy monitoringtevékenység tervezett megkezdése előtt legalább hat héttel – illetve előre be nem jelentett látogatások esetén legalább egy héttel – nem kapja meg a szakértői állományba tartozó, szükséges számú szakértő részvételének megerősítését, a Bizottság haladéktalanul felkéri az összes tagállamot, hogy a hiányzó helyekre jelöljenek ki a szakértői állományon kívüli képzett szakértőket. A tagállamok az említett felkérés kézhezvételétől számított 72 órán belül választ adnak.(9)

(9) A Bizottság kijelöli a saját vezető szakértőjét, és javaslatot tesz a tagállami vezető szakértőre. A csoport tagjainak a csoport létrehozását követően a lehető leghamarabb ki kell nevezniük a tagállami vezető szakértőt.

A vezető szakértők felelnek különösen az átfogó tervezésért, az előkészítő tevékenységekért, a csoport megszervezéséért, az értékelés elvégzéséért, az értékelő jelentés elkészítésének koordinálásáért, az értékelő jelentés és az ajánlások benyújtásáért, a minőség-ellenőrzésért és az utókövetésért, valamint adott esetben a vonatkozó monitoringtevékenységekért.

19. cikk

A látogatások lebonyolítása

(1) A csoportoknak minden szükséges előkészítő tevékenységet el kell végezniük annak biztosítása érdekében, hogy a látogatások hatékonyak, pontosak és következetesek legyenek.

(2) A Bizottság a vezető szakértőkkel és az érintett tagállammal szoros együttműködésben összeállítja az adott tagállamban vagy annak konzulátusain lebonyolítandó látogatások részletes programját.

Az első albekezdésben emített részletes program magában foglalhatja a nemzeti hatóságoknál és szerveknél, valamint az olyan nem kormányzati és nemzetközi szervezeteknél, illetve egyéb szervezeteknél, ügynökségeknél és szerveknél tett látogatásokat, amelyek támogatást nyújtanak a tagállamoknak a schengeni vívmányok végrehajtása terén, továbbá az említettekkel való találkozókat.

(3) Az előre bejelentett látogatások esetében a Bizottság legalább hat héttel a látogatás tervezett időpontja előtt konzultál az érintett tagállammal, és értesíti azt az ütemezésről és a részletes programról. A Bizottság előzetesen megadja a csoport tagjainak és a megfigyelőknek a nevét. Az érintett tagállam kapcsolattartó pontot jelöl ki a látogatás gyakorlati lebonyolításához.

(4) Az előre be nem jelentett látogatásokat az érintett tagállam legalább 24 órával korábban történő előzetes értesítése mellett kell lebonyolítani. A belső határokon tett, előre be nem jelentett látogatásokat az érintett tagállam előzetes értesítése nélkül kell lebonyolítani. Előre be nem jelentett látogatásra az érintett tagállam előzetes értesítése nélkül is sor kerülhet, amennyiben a Bizottság alapos okkal feltételezi az alapvető jogok súlyos megsértését a schengeni vívmányok alkalmazása terén. Az ellenőrző látogatások szintén lebonyolíthatók az érintett tagállam előzetes értesítése nélkül.

A Bizottság összeállítja az előre be nem jelentett látogatásokra vonatkozó részletes programot. Amennyiben valamely tagállamok előre be nem jelentett látogatásról szóló értesítést kapott, a Bizottság konzultálhat az érintett tagállammal az ütemezésről és a részletes programról.

20. cikk

Értékelő jelentések és ajánlások

(1) A csoportnak minden értékelést követően értékelő jelentést kell készítenie.

Az értékelő jelentés elkészítése során a csoportoknak figyelembe kell venniük a szabványkérdőívre adott válaszokat, a 7-11. cikkel összhangban kapott, az értékelési tevékenység során ellenőrzött kiegészítő információkat, és az értékelési tevékenység eredményeit. Az értékelő jelentések a megállapításokat alátámasztó dokumentumokat és digitális anyagokat is tartalmazhatnak. Amennyiben az értékelésre látogatás útján kerül sor, a csoportnak a látogatás során kell elkészítenie az értékelő jelentést.

A csoportokat terhel minden felelősség az értékelő jelentés elkészítéséért, valamint annak helytállóságáért és minőségéért. Véleménykülönbség esetén a csoportnak törekednie kell a kompromisszum kialakítására.

A Bizottság az értékelő jelentésnek az ajánlástervezeteket is tartalmazó tervezetét az értékelési tevékenység befejezését követő négy héten belül továbbítja az értékelt tagállamnak. Az értékelt tagállam az értékelő jelentés tervezetének kézhezvételétől számított két héten belül benyújtja a vonatkozó észrevételeit. Az értékelt tagállam kérésére legkésőbb az értékelt tagállam észrevételeinek kézhezvételétől számított öt munkanapon belül találkozót kell tartani a jelentés megszövegezésével kapcsolatban. Az értékelő jelentés tervezetének adott esetben tükröznie kell az értékelt tagállam által tett észrevételeket.

(2) Az értékelő jelentésben elemezni kell a minőségi, mennyiségi, működési, igazgatási és szervezeti szempontokat, és fel kell sorolni az értékelés során feltárt hiányosságokat, fejlesztésre szoruló területeket és bevált gyakorlatokat.

(3) A megállapítások a következők egyikeként értékelhetők:

a)	bevált gyakorlat;

b)	fejlesztésre szorul;

c)	nem felel meg az előírásoknak.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján elfogadja az értékelő jelentést. Az említett végrehajtási jogi aktust a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az értékelő jelentést legkésőbb az értékelési tevékenység befejezését követő négy hónapon belül el kell fogadni.

Az értékelő jelentésnek ajánlásokat kell tartalmaznia az értékelés során feltárt hiányosságokra és fejlesztésre szoruló területekre irányuló korrekciós intézkedésekre vonatkozóan, és utalnia kell az azok végrehajtásával kapcsolatos prioritásokra. Az értékelő jelentésben az érintett tagállammal együttműködésben meghatározott észszerű időkorlátokat lehet megállapítani az ajánlások végrehajtására vonatkozóan. Amennyiben az értékelés súlyos hiányosságot tár fel, a 22. cikkben meghatározott különös rendelkezések alkalmazandók.

A Bizottság az értékelésről szóló jelentést annak elfogadását követően 14 napon belül megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5) Amennyiben az értékelt tagállam a jelentés megszövegezésével kapcsolatos találkozótól számított 10 munkanapon belül érdemben vitatja az értékelő jelentéstervezet tartalmát vagy valamely megállapítás jellegét, a Bizottság által elfogadandó jelentésnek a megállapításokra kell korlátozódnia, és nem tartalmazhat ajánlásokat. Ilyen esetekben – a 22. cikk sérelme nélkül – a Bizottság legkésőbb az értékelési tevékenység befejezését követő négy hónapon belül külön javaslatot nyújt be a Tanácsnak ajánlások végrehajtási határozat útján történő elfogadására. A javaslatban – a tagállammal együttműködésben – észszerű időkorlátok állapíthatók meg az ajánlások végrehajtására vonatkozóan, és meg kell jelölni az ajánlások végrehajtásával kapcsolatos prioritásokat.

Az ajánlásokat a Tanács fogadja el, majd továbbítja azokat az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részére.

21. cikk

Utókövetés és monitoring

(1) Az ajánlásokat is tartalmazó értékelő jelentésnek a Bizottság általi, a 20. cikk (4) bekezdésével összhangban történő elfogadásától, illetve a tanácsi ajánlásoknak a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban történő elfogadásától számított két hónapon belül az értékelt tagállam cselekvési tervet nyújt be a Bizottságnak és a Tanácsnak az összes ajánlás végrehajtása céljából. A többi tagállamot fel kell kérni, hogy tegyenek észrevételeket a cselekvési tervre vonatkozóan.

(2) Az értékelési tevékenységet végző csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság megvizsgálja a cselekvési terv megfelelőségét, és a cselekvési terv benyújtásától számított egy hónapon belül tájékoztatja az értékelt tagállamot a felülvizsgálatról.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a cselekvési terv nem megfelelő, az értékelt tagállam a felülvizsgálat kézhezvételétől számított egy hónapon belül módosított cselekvési tervet nyújt be. A Bizottság a cselekvési terv felülvizsgálatát a Tanácsnak is benyújtja.

(3) Az értékelt tagállam a cselekvési terv felülvizsgálatának kézhezvételéről szóló értesítés napjától számítva hathavonta jelentést tesz a cselekvési terve végrehajtásáról a Bizottságnak és a Tanácsnak mindaddig, amíg a Bizottság a cselekvési tervet teljes mértékben végrehajtottnak nem tekinti. A hiányosságok jellegétől és az ajánlások végrehajtásának állásától függően a Bizottság – az értékelt tagállammal egyeztetve – eltérő jelentéstételi gyakoriságot is előírhat az értékelt tagállam számára.

Ha az értékelt tagállam nem tesz rendszeresen jelentést a cselekvési terv végrehajtásáról, akkor a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet arról, hogy az értékelt tagállam nem teljesíti a kötelezettségeit.

A Bizottság ellenőrző látogatásokat tehet a cselekvési terv végrehajtásának monitoringja érdekében.

Amennyiben a Bizottság a cselekvési tervet teljes mértékben végrehajtottnak tekinti, tájékoztatja a tagállamokat a cselekvési terv lezárásáról.

III. FEJEZET

SÚLYOS HIÁNYOSSÁG ÉS AZ ÉRTÉKELÉS KÜLÖNÖS FORMÁI

22. cikk

Az értékelő jelentésben feltárt súlyos hiányosságokra vonatkozó különös rendelkezések

(1) Az értékelési tevékenység befejezésekor a bizottsági és a tagállami vezető szakértőknek a csoport nevében írásban tájékoztatniuk kell az értékelt tagállamot arról, hogy súlyos hiányosságot tártak fel. Erről a Tanácsot is haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az értékelt tagállam azonnali korrekciós intézkedéseket hoz, beleértve szükség esetén minden megfelelő operatív és pénzügyi eszköz igénybevételét. Az értékelt tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamokat a meghozott vagy tervezett azonnali korrekciós intézkedésekről. Ezzel párhuzamosan a Bizottság tájékoztatja a súlyos hiányosságról a 7. cikkben említett releváns uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, hogy azok az értékelt tagállamnak esetlegesen támogatást nyújthassanak.

(2) A 20. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban elkészített értékelő jelentésnek tartalmaznia kell mindenekelőtt azokat a megállapításokat, amelyek súlyos hiányosság megállapítását eredményezték. Az értékelő jelentés címének és záró megállapításainak egyértelműen jelezniük kell a súlyos hiányosság vagy a súlyos hiányosságok jelenlétét. Az értékelő jelentéshez ajánlástervezeteket kell csatolni, többek között azonnali korrekciós intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság az értékelő jelentés tervezetét az értékelési tevékenység befejezését követő két héten belül továbbítja az értékelt tagállamnak.

Az értékelt tagállam az értékelő jelentés tervezetének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül benyújtja a vonatkozó észrevételeit. Az értékelt tagállam kérésére legkésőbb az értékelt tagállam észrevételeinek kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a jelentés megszövegezésével kapcsolatos találkozót kell tartani.

(3) A súlyos hiányossággal kapcsolatos, kellően indokolt rendkívül sürgős esetben a Bizottság az értékelési tevékenység befejezését követő hat héten belül a 30. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktus révén elfogadja az értékelő jelentést. A Bizottság az értékelő jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek.

(4) A megállapítások alapján a csoportnak ajánlásokat kell megfogalmaznia az értékelő jelentésben feltárt súlyos hiányosság kiküszöbölését célzó korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

A Bizottság az értékelő jelentést az elfogadásától számított hat héten belül benyújtja a Tanácsnak, együtt az értékelés során feltárt hiányosságokra és fejlesztésre szoruló területekre irányuló korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal, valamint az azok végrehajtására vonatkozó prioritásokkal.

A Tanács a javaslat kézhezvételétől számított egy hónapon belül ajánlásokat fogad el.

A Tanács továbbítja az ajánlásokat az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek.

A Tanács arányos határidőket állapít meg a súlyos hiányossággal kapcsolatos ajánlások végrehajtására vonatkozóan, és meghatározza az értékelt tagállam által a Bizottság és a Tanács felé teljesítendő, a cselekvési terv végrehajtására vonatkozó jelentéstétel gyakoriságát.

(5) Ha valamely látogatás olyan súlyos hiányosságot tár fel, amely a belső határellenőrzés nélküli térségben a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszélynek minősül, illetve ha a súlyos hiányosság az alapvető jogok szisztematikus megsértésének kockázata alapján került megállapításra, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

A Tanács sürgősen megvitatja a kérdést, és arra törekszik, hogy a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási jogi aktus útján, a javaslat kézhezvételétől számított két héten belül olyan ajánlásokat fogadjon el, amelyben meghatározza a súlyos hiányosság által a belső határellenőrzés nélküli térségben a közrendre vagy a belső biztonságra gyakorolt hatásnak, illetve az alapvető jogok szisztematikus megsértése által gyakorolt hatásnak az orvoslását vagy mérséklését célzó megfelelő intézkedéseket. Az ajánlásokról szóló tanácsi határozat nem érinti az (EU) 2016/399 rendelet 29. cikkét, valamint az (EU) 2019/1896 rendelet 42. cikkének (1) bekezdését.

A Tanács továbbítja az ajánlásokat az Európai Parlamentnek.

(6) Az értékelt tagállam az ajánlások elfogadásától számított egy hónapon belül benyújtja cselekvési tervét a Bizottságnak és a Tanácsnak. A többi tagállamot fel kell kérni, hogy tegyenek észrevételeket a cselekvési tervre vonatkozóan. A Bizottság a cselekvési tervet továbbítja az Európai Parlamentnek.

Az értékelési tevékenységet végző csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság a cselekvési terv benyújtásától számított két héten belül az értékelt tagállam rendelkezésére bocsátja a cselekvési terv megfelelőségének felülvizsgálatát. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a cselekvési terv nem megfelelő, az értékelt tagállam a felülvizsgálat kézhezvételétől számított két héten belül módosított cselekvési tervet nyújt be.

A Bizottság a cselekvési tervre vonatkozó felülvizsgálatát benyújtja a Tanácsnak, és továbbítja azt az Európai Parlamentnek.

Az értékelt tagállam jelentést tesz cselekvési tervének végrehajtásáról a Bizottságnak és a Tanácsnak mindaddig, amíg a Bizottság a cselekvési tervet teljes mértékben végrehajtottnak nem tekinti.

(7) A súlyos hiányossággal kapcsolatos ajánlások végrehajtása terén elért előrehaladás ellenőrzése érdekében a Bizottság az értékelési tevékenység napjától számított egy éven belül ismételt látogatást szervez.

A csoportnak a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban jelentést kell készítenie az ismételt látogatásról, amelyben értékelnie kell a tanácsi ajánlások végrehajtása terén elért előrehaladást, és meg kell állapítania, hogy a tagállam orvosolta-e a súlyos hiányosságot.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján elfogadja az ismételt látogatásról szóló jelentést. Az említett végrehajtási jogi aktust a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság az ismételt látogatásról szóló jelentést benyújtja a Tanácsnak.

(8) A Tanács véleményt nyilváníthat az ismételt látogatásról szóló jelentésről, és adott esetben felkérheti a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot olyan ajánlásokra vonatkozóan, amelyek az ismételt látogatásról szóló jelentésben azonosított, tartósan fennálló súlyos hiányosságra irányuló korrekciós intézkedéseket irányoznak elő. Ebben az esetben a (6) és (7) bekezdést kell alkalmazni.

(9) A Bizottság a cselekvési terv lezárásának mérlegelésekor ellenőrző látogatást szervez, és tájékoztatja a Tanácsot az ellenőrző látogatás eredményéről. A Bizottság emellett tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy a cselekvési terv lezárható.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, az ellenőrző látogatás eredményének figyelembevételével végrehajtási határozatot fogad el a cselekvési terv lezárásának jóváhagyásáról.

23. cikk

Az első alkalommal végzett értékelésekre vonatkozó különös rendelkezések

(1) A 20. cikk (1)–(4) bekezdésével összhangban elkészített első alkalommal végzett értékelést követő értékelő jelentéshez a megállapítások fényében korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlások tervezetét kell csatolni.

A Bizottság az említett ajánlások elfogadása céljából, legkésőbb az értékelési tevékenység befejezésétől számított négy hónapon belül javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

(2) A Tanács ajánlásokat fogad el. A Tanács határidőket állapíthat meg a konkrét ajánlások végrehajtására vonatkozóan.

A Tanács az ajánlásokat továbbítja az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek.

(3) Az értékelt tagállam az összes ajánlás végrehajtására vonatkozó cselekvési tervet nyújt be a Bizottságnak és a Tanácsnak.

Az értékelési tevékenységet végző csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság megvizsgálja a cselekvési terv megfelelőségét, és a cselekvési terv benyújtásától számított egy hónapon belül tájékoztatja az értékelt tagállamot a felülvizsgálatról.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a cselekvési terv nem megfelelő, az értékelt tagállam módosított cselekvési tervet nyújt be.

Az értékelt tagállam a felülvizsgálat kézhezvételéről szóló értesítés napjától számítva hathavonta jelentést tesz a cselekvési terv végrehajtásáról a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(4) Amennyiben az értékelő jelentés megállapította, hogy az értékelt tagállam nem teljesíti a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket, a Bizottság egy vagy több ismételt látogatást szervez.

A csoportnak a 20. cikk (1)–(4) bekezdésével összhangban jelentést kell készítenie az ismételt látogatásról, amelyben értékelnie kell a tanácsi ajánlások végrehajtása terén elért előrehaladást.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján elfogadja az ismételt látogatásról szóló jelentést. Az említett végrehajtási jogi aktust a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság végrehajtási határozat útján való elfogadás céljából benyújtja a Tanácsnak az ismételt látogatásról szóló jelentést, valamint adott esetben a tanácsi ajánlásokra irányuló javaslatot.

(5) A cselekvési terv lezárásának mérlegelésekor a Bizottság ellenőrző látogatást szervez a cselekvési terv lezárását megelőzően.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ellenőrző látogatás eredményéről. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a cselekvési terv lezárható.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, az ellenőrző látogatás eredményének figyelembevételével végrehajtási határozatot fogad el a cselekvési terv lezárásának jóváhagyásáról.

(6) Azon tagállamokat, amelyek tekintetében a Tanács határozatot fogadott el arról, hogy a schengeni vívmányok rendelkezéseit teljeskörűen alkalmazni kell, a schengeni vívmányok adott tagállamban való teljeskörű alkalmazásának kezdőnapját követő egy éven belül értékelni kell az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban. Az éves értékelési programot e célból aktualizálni kell.

24. cikk

A tematikus értékelésekre vonatkozó különös rendelkezés

A tematikus értékelésekre a 23. cikk (1), (2) és (3) bekezdése alkalmazandó.

Amennyiben a tematikus értékelés súlyos hiányosságot tár fel, a 22. cikk alkalmazandó.

IV. FEJEZET

SCHENGENI KORMÁNYZÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

A Bizottság évente átfogó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alapján az előző évben végrehajtott értékelésekről. Az említett jelentést közzé kell tenni.

Az első bekezdésben említett jelentésnek tartalmaznia kell az előző évben végzett értékelésekre, a szakértői állomány működésére – többek között a tagállami szakértők rendelkezésre állására –, az említett értékelésekből levont következtetésekre, valamint a tagállamok által meghozott korrekciós intézkedések aktuális állására vonatkozó információkat. A jelentésben a schengeni vívmányok végrehajtásának javítása érdekében meg kell határozni a közös problémákat, valamint meg kell osztani a bevált gyakorlatokat és az innovatív megoldásokat az e rendelet alapján végzett értékelési és monitoringtevékenységek eredményei alapján. A jelentésben figyelembe kell venni az egyéb monitoringeszközökkel és -mechanizmusokkal való szinergiákat a belső határellenőrzés nélküli térség működésével kapcsolatos ismeretterjesztés érdekében.

A Bizottság az első bekezdésben említett jelentést továbbítja a nemzeti parlamenteknek. A Tanács megvitatja a jelentést, figyelembe véve az értékelések által a belső határellenőrzés nélküli térség működéséhez való hozzájárulást.

A Bizottság évente legalább kétszer tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tagállamok által készített cselekvési tervek végrehajtásának állásáról. Ennek keretében a Bizottság tájékoztatást nyújt különösen a cselekvési tervek megfelelőségére vonatkozó felülvizsgálatairól és az ismételt látogatások és az ellenőrző látogatások eredményéről, valamint az azon esetekre vonatkozó észrevételeiről, amikor úgy véli, hogy a cselekvési terv végrehajtása terén jelentős lemaradás volt tapasztalható.

26. cikk

Schengeni értékelési útmutató

A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben iránymutatásokat dolgoz ki – és szükség esetén naprakésszé teszi azokat –, különösen az alábbiak tekintetében:

a)	a szakértőknek, a Bizottság képviselőinek és a megfigyelőknek a képzési feladatai;

b)	az értékeléseket előkészítő tevékenységek;

c)	a látogatások lebonyolítása, beleértve az előre be nem jelentett látogatásokat is;

d)	az értékelési és monitoringtevékenységek lebonyolítása kérdőívek, illetve kivételes esetben egyéb távmódszerek révén is;

e)	a szövegezési folyamat, valamint dokumentumok és digitális anyagok belefoglalása az értékelő jelentésekbe;

f)	utókövetési eljárás; különösen az ismételt látogatásokat és az ellenőrző látogatásokat illetően;

g)	szinergiák más értékelési és monitoringtevékenységekkel;

h)	az értékelési és monitoringtevékenységek megszervezésével kapcsolatos logisztikai és pénzügyi kérdések;

i)	az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenységeinek ellenőrzése annyiban, amennyiben azok a tagállamok nevében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek operatív alkalmazását elősegítő feladatokat látnak el.

27. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és az összes értékelő jelentés elfogadását követő hat hónapon belül jelentést nyújt be a Tanácsnak az e rendelettel összhangban elfogadott első többéves értékelési program hatálya alá tartozó értékelésekről. Az említett felülvizsgálatnak ki kell térnie e rendelet összes elemére, beleértve a jogi aktusoknak az értékelési mechanizmus keretében történő elfogadására irányuló eljárások működését is. A Bizottság az említett jelentést késedelem nélkül benyújtja az Európai Parlamentnek.

28. cikk

Érzékeny információk

(1) A csoporttagoknak, a megfigyelőknek és a szakértő-gyakornokoknak a feladatuk teljesítése során szerzett minden információt bizalmasan kell kezelniük.

(2) A jelentéseket az (EU, Euratom) 2015/443 határozat szerinti „nem minősített érzékeny adat” minősítéssel kell ellátni. A jelentéseket az (EU, Euratom) 2015/444 határozat szerinti „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” minősítéssel kell ellátni, amennyiben az említett határozat 5. cikkének (3) bekezdése értelmében ilyen minősítés szükséges, vagy ha az értékelt tagállam erre irányuló, indokolt kérést nyújt be.

A Bizottság az érintett tagállammal való konzultációt követően döntést hoz arról, hogy az értékelő jelentés mely részei tehetők közzé.

(3) A minősített adatok és dokumentumok e rendelet keretében történő továbbításának és kezelésének az alkalmazandó biztonsági szabályokkal összhangban kell történnie. Ezek a szabályok nem zárhatják ki az említett adatoknak az Európai Parlament, valamint a 7. cikkben említett érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek rendelkezésére bocsátását.

29. cikk

Írország részvételének feltételei

(1) Írország szakértői kizárólag a schengeni vívmányok azon részének értékelésében vehetnek részt, amely esetében Írország felhatalmazást kapott a részvételre.

(2) Az értékelések kizárólag a schengeni vívmányok azon része kapcsán vizsgálhatják az Írország általi hatékony és eredményes alkalmazást, amely esetében Írország felhatalmazást kapott a részvételre.

(3) Írország az ajánlásoknak a Tanács általi elfogadásában kizárólag a schengeni vívmányok azon része tekintetében vesz részt, amely esetében felhatalmazást kapott a részvételre.

30. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

31. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az e rendelet szerinti első többéves értékelési programot és első éves értékelési programot 2022. december 1-ig kell összeállítani, és 2023. február 1-től kell alkalmazni.

Az e rendelet szerinti első többéves értékelési programnak figyelembe kell vennie az 1053/2013/EU rendelet alapján elfogadott második többéves program keretében már elvégzett értékeléseket, és azt az említett második többéves program folytatásaként kell kidolgozni.

(2) Az e rendelet 14. cikkében előírt szabványkérdőív összeállításáig az 1053/2013/EU rendelet szerint elfogadott szabványkérdőívet kell használni.

(3) A 2023. február 1. előtt végrehajtott értékelések esetében az értékelő jelentéseket és az ajánlásokat az 1053/2013/EU rendelettel összhangban kell elfogadni. Az ezen értékelésekkel kapcsolatos utókövetési és monitoringtevékenységeket – amelyek a cselekvési tervek benyújtásával veszik kezdetüket – e rendelettel összhangban kell végrehajtani.

32. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1053/2013/EU rendelet 2022. október 1-jével hatályát veszti, az értékelő jelentések és az ajánlások elfogadására vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket az e rendelet 31. cikkének (3) bekezdésében említett értékelő jelentések és ajánlások elfogadásáig kell alkalmazni.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

33. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. október 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Luxembourgban, 2022. június 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

É. DUPOND-MORETTI

(1) 2022. április 7-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

(2) A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(6) A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.)

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(10) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(11) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(12) A Tanács 2009/937/EU határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., 2009.12.11., 35. o.).

(13) HL C 337., 2021.8.23., 2. o.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(15) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(16) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(17) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(18) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(19) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(20) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(21) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

EU (No) 1053/2013 rendelet	E rendelet
1. cikk, (1) és (2) bekezdés	1. cikk, (1) és (2) bekezdés
1. cikk, (3) bekezdés	15. cikk, (2) bekezdés
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
–	4. cikk
–	5. cikk
4. cikk, (1) bekezdés	1. cikk, (3) bekezdés
4. cikk, (2) és (3) bekezdés	6. cikk
8. cikk	7. cikk
7. cikk	8. cikk
–	9. cikk
–	10. cikk
–	11. cikk
5. cikk	12. cikk
6. cikk	13. cikk
9. cikk	14. cikk
12. cikk	15. cikk, (1) bekezdés
12. cikk	16. cikk
–	17. cikk
10. és 11. cikk	18. cikk
13. cikk	19. cikk
14. és 15. cikk	20. cikk
16. cikk	21. cikk
–	22. cikk
–	23. cikk
–	24. cikk
20. cikk	25. cikk
–	26. cikk
22. cikk	27. cikk
19. cikk	–
17. cikk	28. cikk
18. cikk	29. cikk
21. cikk	30. cikk
23. cikk	31. cikk
23. cikk	32. cikk
24. cikk	33. cikk