A BIZOTTSÁG (EU) 2022/804 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. február 16.)

az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes referenciamutató-kezelők Európai Értékpapírpiaci Hatóság általi felügyeletére alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó eljárási szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 48i. cikke (10) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/1011 rendelet 48f. és 48 g. cikkével összhangban az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos feltételek mellett pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat szabjon ki a felügyelete alá tartozó referenciamutató-kezelőkre. Az (EU) 2016/1011 rendelet 48i. cikkének (10) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak meg kell határoznia az e pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat, beleértve a védelemhez való jogot, a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok beszedését, valamint a szankciók kiszabására és végrehajtására vonatkozó elévülési időket.

(2)

Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy komoly jelek utalnak olyan tények esetleges fennállására, amelyek a felügyelete alá tartozó referenciamutató-kezelők tekintetében az (EU) 2016/1011 rendelet 42. cikkében meghatározott követelmények egy vagy több megsértésének minősülhetnek, az ESMA-n belül független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A vizsgálatvezetőnek a munkája befejezését követően teljes ügyiratot kell átadnia az ESMA-nak. Az e megállapításokról való tájékoztatás, valamint az azokra történő válaszadás lehetősége a védelemhez való jog szerves részét képezi. Ezért a vizsgálat alá vont személyt tájékoztatni kell a vizsgálatvezető megállapításairól, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észszerű határidőn belül válaszoljon ezekre a megállapításokra. A vizsgálat által érintett személyek számára lehetővé kell tenni, hogy az általuk választott képviselő segítségét igénybe vegyék. A vizsgálatvezetőnek meg kell vizsgálnia, hogy a vizsgálat által érintett személy beadványai alapján szükséges-e módosítani a megállapításközlést, mielőtt azt benyújtaná az ESMA-nak.

(3)

Az ESMA-nak egy dokumentumjegyzék alapján értékelnie kell a vizsgálatvezető által benyújtott ügyirat teljességét. Annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személy megfelelően fel tudjon készülni a védelemre, az ESMA-nak a pénzbírságokra vagy a felügyeleti intézkedésekre vonatkozó végleges határozat elfogadása előtt biztosítania kell, hogy e személynek lehetősége legyen további írásbeli észrevételeket tenni.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személy együttműködjön a vizsgálat során, az ESMA számára lehetővé kell tenni bizonyos kényszerítő intézkedések meghozatalát. Amennyiben az ESMA olyan határozatot hozott, amely valamely személyt egy jogsértés megszüntetésére szólít fel, vagy teljeskörű információk szolgáltatását vagy hiánytalan nyilvántartások, adatok vagy egyéb anyagok benyújtását írta elő, vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésére vonatkozó határozatot hozott, kényszerítő bírságot szabhat ki annak érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személyt a meghozott határozatnak való megfelelésre kötelezze. A kényszerítő bírság kiszabása előtt az ESMA-nak lehetőséget kell biztosítania az érintett személy számára, hogy írásbeli beadványt nyújtson be.

(5)

Mivel a vizsgálatvezető függetlenül végzi munkáját, az ESMA-t nem kötheti az általa elkészített ügyirat. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a vizsgálat által érintett személy megfelelően felkészülhessen a védelemre, amennyiben az ESMA nem ért egyet, e személyt tájékoztatni kell, és lehetőséget kell biztosítani számára a válaszadásra.

(6)	Annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személy megfelelően felkészülhessen a védekezésre, tájékoztatni kell őt, és lehetőséget kell biztosítani számára a válaszadásra, amennyiben az ESMA egyetért a vizsgálatvezető valamennyi megállapításával vagy azok egy részével.

(7)

A meghallgatáshoz való jogot mérlegelni kell azzal összefüggésben, hogy bizonyos körülmények között az ESMA-nak sürgősen cselekednie kell. Amennyiben az (EU) 2016/1011 rendelet 48e. cikke szerinti sürgős intézkedés indokolt, a vizsgálat által érintett személy meghallgatáshoz való joga nem akadályozhatja az ESMA-t a sürgős intézkedések meghozatalában. Ilyen esetekben a vizsgálat által érintett személy meghallgatáshoz való jogát a határozathozatalt követően a lehető leghamarabb biztosítani kell. Az eljárás keretében mindazonáltal biztosítani kell a vizsgálat által érintett személy azon jogát, hogy őt a vizsgálatvezető meghallgassa.

(8)

Az ESMA kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó hatáskörét a védelemhez való jog kellő figyelembevételével kell gyakorolni, és az nem tartható fenn a szükséges időtartamon túl. Amennyiben az ESMA úgy határoz, hogy kényszerítő bírságot szab ki, az érintett személy számára lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra, és a kényszerítő bírság már nem lehet esedékes attól az időponttól kezdve, amikor az érintett személy eleget tesz az ESMA vonatkozó utasításának.

(9)

Az ESMA és a vizsgálatvezető által készített ügyiratok olyan információkat tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek az érintett személy számára a bírósági vagy közigazgatási eljárásokra való felkészüléshez. Miután a vizsgálat által érintett személy a vizsgálatvezetőtől vagy az ESMA-tól megkapta a megállapításközlést, az érintett személynek jogosultnak kell lennie az ügyiratba való betekintésre, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét. Azon ügyiratok, amelyekbe betekintést biztosítottak, kizárólag az (EU) 2016/1011 rendelet 42. cikkének megsértésével kapcsolatos bírósági vagy közigazgatási eljárásokban használhatók fel.

(10)

Mind a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatáskört, mind a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok behajtására vonatkozó hatáskört észszerű időn belül kell gyakorolni, és ezért azokra elévülési időt kell előírni. A következetesség érdekében a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok kiszabására és behajtására vonatkozó elévülési időknek figyelembe kell venniük a felügyelt szervezetekkel szembeni szankciók kiszabására és végrehajtására vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat, valamint az ESMA-nak az ilyen jogszabályok alkalmazása terén szerzett tapasztalatait. Ahhoz, hogy az ESMA biztosítsa a beszedett pénzbírságok és kényszerítő bírságok megőrzését, az ESMA-nak azokat olyan kamatozó számlákon kell elhelyeznie, amelyeket kizárólag egyetlen pénzbírság vagy kényszerítő bírság céljára nyitottak, egy adott jogsértés megszüntetése érdekében. A költségvetési körültekintés jegyében az ESMA csak akkor utalhatja át az összegeket a Bizottságnak, ha a fellebbezéshez való jog kimerülése vagy megszűnése miatt a határozatok jogerősek.

(11)

Az (EU) 2021/168 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően egy 2023-ig meghosszabbított átmeneti időszakban a harmadik országbeli referenciamutatók az Unióban anélkül használhatók fel, hogy az érintett referenciamutató-kezelőknek egyenértékűség, elismerés vagy jóváhagyás iránti kérelmet kellene benyújtaniuk. Ezen átmeneti időszak alatt az Unióban való elismerés egy választható rendszert jelent a harmadik országokban székhellyel rendelkező referenciamutató-kezelők számára, ami azt jelzi, hogy referenciamutatóik az átmeneti időszak lejárta után is rendelkezésre fognak állni az Unióban. Következésképpen ezen időszak alatt a pénzbírságokra vonatkozó rendelkezések csak azokra a harmadik országokban található referenciamutató-kezelőkre alkalmazandók, amelyek önkéntesen kérelmezték az elismerést az (EU) 2021/168 rendelettel bevezetett átmeneti időszak lejárta előtt, és amennyiben az érintett illetékes nemzeti hatóság vagy az ESMA megadta az elismerést.

(12)	Az ESMA-ra ruházott új felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes alkalmazásának biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„kritikus referenciamutató”: az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti kritikus referenciamutató;

2.	„harmadik országbeli referenciamutató”: olyan referenciamutató, amelynek kezelője az Unión kívül található.

2. cikk

A vizsgálatvezető előtt indított jogsértési eljárásokra vonatkozó eljárási szabályok

(1) Az (EU) 2016/1011 rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt potenciális jogsértések kivizsgálását követően és az ügyirat ESMA-hoz való benyújtása előtt az említett rendelet 48i. cikkének (1) bekezdésében említett vizsgálatvezető írásban tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyt a megállapításairól, és lehetőséget biztosít számára, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően írásbeli beadványt nyújtson be. A megállapításközlés tartalmazza azokat a tényeket, amelyek az (EU) 2016/1011 rendelet VI. címében előírt követelményekre vonatkozó egy vagy több jogsértésnek minősülhetnek, beleértve az említett jogsértések jellegének és súlyosságának értékelését, figyelembe véve az említett rendelet 48e. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

(2) A megállapításközlés észszerű határidőt állapít meg arra, hogy a vizsgálat által érintett személy az írásbeli beadványát benyújtsa. Az 5. cikkben említettektől eltérő vizsgálatok esetében ez a határidő legalább négy hét. Az e határidő lejárta után beérkezett írásbeli beadványt a vizsgálatvezető nem köteles figyelembe venni.

(3) A vizsgálat által érintett személy az írásbeli beadványában ismertetheti azokat a tényeket, amelyeket a védelme szempontjából relevánsnak tart, és amennyiben lehetséges, az ismertetett tények bizonyítékaként dokumentumokat csatol. A vizsgálat által érintett személy javasolhatja a vizsgálatvezetőnek, hogy hallgasson meg más személyeket, akik megerősíthetik a vizsgálat által érintett személy beadványában ismertetett tényeket.

(4) A vizsgálatvezető szóbeli meghallgatásra is meghívhatja a megállapításközlés vizsgálattal érintett címzettjét. A vizsgálat által érintett személy igénybe veheti az általa választott képviselő segítségét. A szóbeli meghallgatások nem nyilvánosak.

3. cikk

Az ESMA előtt indított jogsértési eljárásokra vonatkozó eljárási szabályok a pénzbírságok és a felügyeleti intézkedések tekintetében

(1) A vizsgálatvezető által az ESMA-hoz benyújtandó teljes ügyirat a következő dokumentumokat tartalmazza:

—	a megállapításközlés és annak egy, a referenciamutató-kezelőnek vagy a vizsgálat által érintett személynek címzett példánya,

—	a referenciamutató-kezelő vagy a vizsgálat által érintett személy írásbeli beadványának egy példánya,

—	a szóbeli meghallgatások jegyzőkönyve.

(2) Ha egy ügyirat hiányos, az ESMA kiegészítő dokumentumok iránti, indokolással ellátott kérelmet intéz a vizsgálatvezetőhöz.

(3) Amennyiben az ESMA úgy ítéli meg, hogy a vizsgálatvezető megállapításközlésében foglalt tények nem minősülnek az (EU) 2016/1011 rendelet VI. címében előírt követelményekre vonatkozó jogsértéseknek, a vizsgálat lezárásáról határoz, és a határozatról értesíti a vizsgálat által érintett személyt.

(4) Amennyiben az ESMA nem ért egyet a vizsgálatvezető megállapításaival, új megállapításközlést küld a vizsgálat által érintett személynek. E megállapításközlés tartalmazza azt a legalább négyhetes határidőt, amelyen belül a vizsgálat által érintett személy írásbeli beadványt nyújthat be. Az e határidő lejárta után beérkezett írásbeli beadványokat az ESMA nem köteles figyelembe venni azon határozatainak meghozatala során, amelyeket a jogsértés fennállása tekintetében, valamint a felügyeleti intézkedések és pénzbírság kiszabása tekintetében az (EU) 2016/1011 rendelet 48e. és 48f. cikke értelmében hoz.

(5) Amennyiben az ESMA egyetért a vizsgálatvezető összes vagy néhány megállapításával, erről a vizsgálat által érintett személyt értesíti. Ebben az értesítésben meg kell határozni azt a legalább – amennyiben az ESMA egyetért a vizsgálatvezető összes megállapításával – kéthetes, továbbá azt a legalább – amennyiben az ESMA nem ért egyet a vizsgálatvezető összes megállapításával – négyhetes határidőt, amelyen belül a vizsgálat által érintett személy írásbeli beadványt nyújthat be. Az e határidő lejárta után beérkezett írásbeli beadványokat az ESMA nem köteles figyelembe venni azon határozatainak meghozatala során, amelyeket a jogsértés fennállása tekintetében, valamint a felügyeleti intézkedések és pénzbírság kiszabása tekintetében az (EU) 2016/1011 rendelet 48e. és 48f. cikke értelmében hoz.

(6) Az ESMA szóbeli meghallgatásra is meghívhatja a megállapításközlés vizsgálat által érintett címzettjét. A vizsgálat által érintett személy igénybe veheti az általa választott képviselő segítségét. A szóbeli meghallgatások nem nyilvánosak.

(7) Amennyiben az ESMA úgy dönt, hogy a vizsgálat által érintett személy az (EU) 2016/1011 rendelet VI. címében előírt követelményekre vonatkozó jogsértések közül egyet vagy többet elkövetett, továbbá az e rendelet 48f. cikkének megfelelően pénzbírság kiszabásáról határoz, e határozatról a vizsgálat által érintett személyt késedelem nélkül értesíti.

4. cikk

Az ESMA előtt indított jogsértési eljárásokra vonatkozó eljárási szabályok a kényszerítő bírságok tekintetében

(1) Az ESMA az (EU) 2016/1011 rendelet 48 g. cikke szerinti kényszerítő bírság kiszabásáról való határozathozatal előtt megállapításközlést küld az eljárás alá vont személynek, amelyben tájékoztatást ad a kényszerítő bírság kiszabásának okairól és a kényszerítő bírság mulasztási naponkénti összegéről. A megállapításközlés tartalmazza azt a legalább négyhetes határidőt, amelyen belül az eljárás alá vont személy írásbeli beadványt nyújthat be. Az e határidő lejárta után beérkezett írásbeli beadványokat az ESMA nem köteles figyelembe venni azon határozatainak meghozatala során, amelyeket a kényszerítő bírság tekintetében hoz.

(2) Kényszerítő bírság nem szabható ki azt követően, hogy a referenciamutató-kezelő vagy az (EU) 2016/1011 rendelet 48b. cikkének (1) bekezdésében említett eljárás alá vont személy megfelel az (EU) 2016/1011 rendelet 48 g. cikkének (1) bekezdésében említett vonatkozó határozatnak.

(3) Az ESMA kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó határozata megjelöli a határozat jogalapját és indokait, valamint a kényszerítő bírság összegét és kezdőnapját.

(4) Az ESMA szóbeli meghallgatásra hívhatja az eljárás alá vont személyeket. Az eljárás alá vont személy igénybe veheti az általa választott képviselő segítségét. A szóbeli meghallgatások nem nyilvánosak.

5. cikk

A felügyeleti intézkedésekkel kapcsolatos ideiglenes határozatokra vonatkozó eljárási szabályok

(1) A 3. cikk (4), (5) és (6) bekezdésétől, valamint a 4. cikk (1) és (4) bekezdésétől eltérve az e cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni, ha az ESMA az (EU) 2016/1011 rendelet 48j. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti ideiglenes határozatokat fogad el.

(2) Amennyiben az ESMA azt állapítja meg, hogy a vizsgálat által érintett személy az (EU) 2016/1011 rendelet VI. címében előírt valamely követelményre vonatkozó jogsértést követett el, és ideiglenes határozatot fogad el az (EU) 2016/1011 rendelet 48e. cikke szerinti felügyeleti intézkedések alkalmazásáról, haladéktalanul értesíti az ideiglenes határozat által érintett személyt ezen ideiglenes határozatról.

Az ESMA legalább négyhetes határidőt állapít meg, amelyen belül az ideiglenes határozat által érintett személy az ideiglenes határozattal kapcsolatban írásbeli beadványt nyújthat be. Az említett határidő lejárta után beérkezett írásbeli beadványt az ESMA nem köteles figyelembe venni.

Az ESMA kérésre biztosítja az ügyiratba történő betekintés lehetőségét az ideiglenes határozat által érintett személy számára. Azok az ügyiratok, amelyekbe betekintést biztosítottak, kizárólag az (EU) 2016/1011 rendelet alkalmazását érintő bírósági és közigazgatási eljárásokban használhatók fel.

Az ESMA szóbeli meghallgatásra hívhatja az ideiglenes határozat által érintett személyeket. Az ideiglenes határozat által érintett személy igénybe veheti az általa választott képviselő segítségét. A szóbeli meghallgatások nem nyilvánosak.

(3) Az ESMA az ideiglenes határozat elfogadását követően a lehető leghamarabb végleges határozatot hoz.

Amennyiben az ESMA az ideiglenes határozat által érintett személy meghallgatását követően úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes határozat által érintett személy az (EU) 2016/1011 rendelet VI. címében előírt követelményre vonatkozó jogsértést követett el, megerősítő határozatot fogad el az (EU) 2016/1011 rendelet 48e. cikkében meghatározott felügyeleti intézkedések közül egy vagy több alkalmazásáról. Az ESMA haladéktalanul értesíti az ideiglenes határozat által érintett személyt e határozatról.

(4) Amennyiben az ESMA jogerős határozata nem erősíti meg az ideiglenes határozatot, az ideiglenes határozatot hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni.

6. cikk

Az ügyiratba való betekintés és a dokumentumok felhasználása

(1) Kérésre az ESMA az ügyiratba való betekintést engedélyez a vizsgálat által érintett azon személy számára, akinek a vizsgálatvezető vagy az ESMA megállapításközlést küldött. Az iratbetekintés engedélyezésére a megállapításközlésről történő értesítést követően kerül sor.

(2) Azokat az ügyiratokat, amelyekbe betekintést biztosítottak, az (1) bekezdésben említett személy kizárólag az (EU) 2016/1011 rendelet alkalmazását érintő bírósági és közigazgatási eljárásokban használhatja fel.

7. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési idők

(1) A referenciamutató-kezelőkkel és a vizsgálat által érintett más személyekkel szemben kiszabott pénzbírságokra és kényszerítő bírságokra ötéves elévülési idő vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdésben említett elévülési idő a jogsértés elkövetésének napját követő napon kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetében ez az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3) Az ESMA vagy az ESMA kérésére az (EU) 2016/1011 rendelet 48 m. cikkével összhangban eljáró illetékes nemzeti hatóság bármely olyan fellépése, amelyre az (EU) 2016/1011 rendelet VI. címe szerinti jogsértéssel kapcsolatos vizsgálat vagy eljárás céljából kerül sor, megszakítja a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési időt. Az elévülési idő azon a napon szakad félbe, amelyen a fellépésről a referenciamutató-kezelőt vagy az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti jogsértéssel kapcsolatos vizsgálat által érintett személyt értesítik.

(4) Az elévülési idő a (3) bekezdésben említett minden egyes félbeszakadást követően újrakezdődik. Az elévülési idő legkésőbb azon a napon jár le, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időtartam anélkül telt el, hogy az ESMA pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azzal az időszakkal, amely alatt az elévülés az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(5) A pénzbírság és kényszerítő bírság kiszabása tekintetében az elévülés mindaddig nyugszik, ameddig az ESMA határozatáról az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 60. cikkében említett fellebbviteli tanács előtti vagy az (EU) 2016/1011 rendelet 48k. cikkének megfelelően az Európai Unió Bírósága előtti eljárás folyamatban van.

8. cikk

A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idők

(1) Az ESMA-nak az (EU) 2016/1011 rendelet 48e. és 48 g. cikke értelmében hozott határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköre öt év alatt évül el.

(2) Az (1) bekezdésben említett elévülési időt a határozat jogerőssé válásának napját követő naptól kell számítani.

(3) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időt félbeszakítja:

a)	az ESMA által az eljárás alá vont személynek küldött, a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató határozatról szóló értesítés;

b)	az ESMA-nak vagy az ESMA kérésére az (EU) 2016/1011 rendelet 48 m. cikkével összhangban eljáró illetékes nemzeti hatóságnak a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság kifizetésének vagy kifizetési feltételeinek érvényesítésére irányuló fellépése.

(4) Az elévülési idő a (3) bekezdésben említett minden egyes félbeszakadást követően újrakezdődik.

(5) A szankciók végrehajtása tekintetében alkalmazandó elévülés mindaddig nyugszik, amíg:

a)	a kötelezett fizetési haladékot kapott;

b)	a kifizetés végrehajtását felfüggesztették az ESMA-nak az 1095/2010/EU rendelet 60. cikke szerinti fellebbviteli tanácsa vagy az (EU) 2016/1011 rendelet 48k. cikkének megfelelően az Európai Unió Bírósága határozatának meghozataláig.

9. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedése

(1) Jogerőssé válásukig az ESMA által beszedett pénzbírságok és kényszerítő bírságok az ESMA által nyitott kamatozó számlán kerülnek elhelyezésre. Amennyiben az ESMA egyidejűleg több pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szed be, az ESMA gondoskodik az egyes bírságok külön számlán vagy alszámlán történő elhelyezéséről. A befizetett pénzbírságok és kényszerítő bírságok nem számolhatók el az ESMA költségvetésében, és nem tarthatók nyilván költségvetési összegként.

(2) Miután az ESMA megállapította, hogy a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok az összes fellebbezési jog kimerítését követően jogerőssé váltak, a számvitelért felelős tisztviselő átutalja ezeket az összegeket és az esetlegesen felhalmozódó kamatokat a Bizottságnak. Ezeket az összegeket ezt követően az uniós költségvetési bevételben kell elszámolni.

(3) Az ESMA rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak a kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok összegéről és azok státuszáról.

10. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. február 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 171., 2016.6.29., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/168 rendelete (2021. február 10.) az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli azonnali referencia-árfolyamok mentessége és egyes megszűnő referenciamutatók helyettesítőinek kijelölése tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 49., 2021.2.12., 6. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).