a)

az IRB-módszer használatára vonatkozó első engedélykérelmek az 575/2013/EU rendelet 144. cikke szerinti elbírálásakor az illetékes hatóságok e rendelet valamennyi rendelkezését alkalmazzák;

b)

az IRB-módszer jóváhagyott fokozatos végrehajtási terv alapján történő kiterjesztésére vonatkozó engedélykérelmek az 575/2013/EU rendelet 148. cikke szerinti elbírálásakor az illetékes hatóságok e rendelet 4., 5., 7. és 8. fejezetét, valamint az adott kérelem szempontjából releváns egyéb részeit alkalmazzák;

c)

az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (3) bekezdésében említett módosítások végrehajtására vonatkozó előzetes engedélykérelmek elbírálásakor az illetékes hatóságok e rendelet minden olyan részét alkalmazzák, amely az említett módosítások szempontjából releváns;

d)

a minősítési rendszerekben és a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, belső modellen alapuló módszerekben az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítés alapján elvégzendő módosítások értékelésekor az illetékes hatóságok e rendelet minden olyan részét alkalmazzák, amely az említett módosítások szempontjából releváns;

e)

az IRB-módszer alkalmazásának a 2013/36/EU irányelv 101. cikke szerinti folyamatos felülvizsgálatakor az illetékes hatóságok e rendelet minden olyan részét alkalmazzák, amely a felülvizsgálat szempontjából releváns;

f)

a kevésbé összetett módszerek alkalmazásához való visszatérésre vonatkozó engedélykérelmek az 575/2013/EU rendelet 149. cikke szerinti elbírálásakor az illetékes hatóságok e rendelet 6–8. cikkét alkalmazzák.

a)

a minősítési rendszerek hatálya alá tartozó kitettségtípusok lényegességét; valamint

b)

a minősítési modellek és kockázati paraméterek összetettségét és azok bevezetését.

a)

az értékelés részben vagy egészben a kötelező módszereken alapult;

b)

az értékelés tárgyát azonos vagy hasonló minősítési rendszer képezte ugyanabban a kitettségi osztályban.

a)

kellően részletes és pontos-e ahhoz, hogy hatékonyan lehessen használni;

b)

rendelkezik-e az intézmény megfelelő szintű vezetői jóváhagyásával;

c)

minden egyes dokumentum tekintetében tartalmazza-e legalább a dokumentum típusát, szerzőjét, felülvizsgálóját, engedélyezőjét, felelősét, a kidolgozás és a jóváhagyás időpontját, a dokumentum verziószámát és módosítási előzményeit;

d)

lehetővé teszi-e harmadik felek számára a minősítési rendszerek működésének vizsgálatát és megerősítését, ezen belül különösen a következők vizsgálatát és megerősítését:

a)

a belső dokumentáció kellően részletes és pontos legyen;

b)

meghatározott személyek vagy egységek feladata legyen, hogy biztosítsák a dokumentáció teljességét, következetességét, pontosságát, frissítését, adott esetben jóváhagyását és biztonságos őrzését;

c)

az intézmény elégséges módon dokumentálja az IRB-módszer alkalmazására vonatkozó szabályzatait, eljárásait és módszereit.

a)

az intézmény 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott felső vezetése (a továbbiakban: felső vezetés), valamint az intézmény vezető testülete vagy az általa kijelölt bizottság aktívan részt vesz a harmadik félre ruházott feladatokkal, tevékenységekkel és funkciókkal, illetve a harmadik felektől beszerzett minősítési rendszerekkel kapcsolatos felügyeletben és döntéshozatalban;

b)

az intézmény személyzete kellően ismeri a harmadik felekre ruházott feladatokat, tevékenységeket vagy funkciókat, valamint a harmadik felektől beszerzett adatok és minősítési rendszerek szerkezetét;

c)

a kiszervezett funkciók vagy folyamatok folytonossága biztosított, többek között megfelelő készenléti tervezés révén;

d)

a harmadik félre átruházott feladatok, tevékenységek és funkciók belső ellenőrzését vagy egyéb kontrollját nem korlátozza vagy akadályozza a harmadik fél bevonása;

e)

az illetékes hatóság teljeskörűen hozzáfér valamennyi releváns információhoz.

a)

az (1) bekezdés a)–e) pontja teljesül-e;

b)

az említett minősítési rendszerekkel és e kockázatbecslésekkel kapcsolatos validálási tevékenységeket a harmadik féltől eltérő fél végzi-e;

c)

a harmadik fél ellátja-e az intézményt az említett validálási tevékenységek elvégzéséhez szükséges információkkal.

a)

felülvizsgálják a harmadik féllel kötött megállapodásokat és a harmadik fél feladatait meghatározó egyéb releváns dokumentumokat;

b)

írásbeli nyilatkozatot szereznek be az intézmény személyzetének érintett tagjaitól vagy azon harmadik féltől, amelyre a feladatot, tevékenységet vagy funkciót átruházták;

c)

írásban nyilatkoztatják vagy szóban meghallgatják az intézmény felső vezetését vagy vezető testületét, a feladattal, tevékenységgel vagy funkcióval megbízott harmadik felet, vagy az intézmény vezető testülete által kijelölt bizottságot;

d)

szükség esetén felülvizsgálják az intézmény vagy a harmadik fél egyéb releváns dokumentumait.

a)

az intézmény kezdeti lefedettsége és az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó terve a 7. cikkel összhangban elégséges;

b)

azok a kitettségi osztályok, kitettségtípusok vagy üzleti egységek, amelyeknél a sztenderd módszert alkalmazzák, jogosultak az IRB-módszer alóli állandó mentességre.

a)

felülvizsgálják az intézménynek az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó tervét;

b)

felülvizsgálják az intézmény vonatkozó belső szabályzatait és eljárásait, beleértve az IRB-módszer fokozatos bevezetésének és az IRB-módszer alóli állandó mentességnek a hatálya alá tartozó kitettségek részarányára vonatkozó számítási módszereket;

c)

felülvizsgálják az egyes kitettségeknek az IRB-módszer vagy a sztenderd módszer alkalmazási körébe történő besorolásában részt vevő egységek és vezető testületek szerep- és felelősségi körét;

d)

felülvizsgálják az intézmény belső szervei, köztük a vezető testület vagy bizottságok üléseiről készült releváns jegyzőkönyveket;

e)

felülvizsgálják a belső ellenőrzési funkció vagy az intézmény egyéb kontrollfunkcióinak releváns megállapításait;

f)

felülvizsgálják az intézmény által a hiányosságok kijavítása és az ellenőrzések során feltárt kockázatok csökkentése érdekében tett erőfeszítések előrehaladásáról szóló releváns jelentéseket;

g)

írásban nyilatkoztatják vagy szóban meghallgatják az intézmény személyzetének érintett tagjait és felső vezetését.

a)

felülvizsgálhatják az egyes kitettségeknek az IRB-módszer vagy a sztenderd módszer alkalmazási körébe történő besorolásához használt informatikai rendszerek funkcionális dokumentációját;

b)

mintavételes tesztet végezhetnek és dokumentumokat vizsgálhatnak felül a kötelezettek jellemzőivel, valamint a mintában szereplő kitettségek kezdeményezésével és fenntartásával kapcsolatban;

c)

felülvizsgálhatják az intézmény egyéb releváns dokumentumait.

a)

a fokozatos bevezetési terv tartalmazza legalább a következőket:

b)

a fokozatos bevezetési terv tartalmazza az intézmény és adott esetben anyavállalata összes kitettségét, valamint az intézmény leányvállalatainak valamennyi kitettségét, kivéve, ha a kitettségeket a 8. cikk szerint értékelik;

c)

a bevezetést az 575/2013/EU rendelet 148. cikke (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerint tervezik;

d)

amennyiben az intézmény bármely kitettségi osztályra vonatkozóan engedélyt kapott az IRB-módszer alkalmazására, a részvényjellegű kitettségekre az IRB-módszert alkalmazza, kivéve az 575/2013/EU rendelet 148. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eseteket;

e)

az IRB-módszer bevezetésének sorrendjét és időszakait az intézmény valós kapacitásai alapján, az 575/2013/EU rendelet 145. cikkében említett adatok, minősítési rendszerek és tapasztalati időszakok rendelkezésre állását figyelembe véve határozzák meg, és azokat nem használják szelektív módon a szavatolótőke-követelmények csökkentésére;

f)

az IRB-módszer bevezetésének sorrendje biztosítja, hogy a bevezetés az intézmény főtevékenységéhez kapcsolódó hitelkockázati kitettségek tekintetében elsőbbséget élvezzen;

g)

minden kitettségtípusra és üzleti egységre vonatkozóan meghatároznak egy, az IRB-módszer bevezetésére vonatkozó határidőt, amely az intézmény tevékenységeinek jellege és nagyságrendje alapján észszerű.

a)

az intézmény – beleértve annak anyavállalatát és leányvállalatait is – működésének összetettsége;

b)

az intézményen, valamint adott esetben annak anyavállalatán és leányvállalatain belüli üzleti egységek és üzletágak száma;

c)

a fokozatos bevezetési terv hatálya alá tartozó valamennyi szervezet által bevezetendő minősítési rendszerek száma és összetettsége;

d)

minősítési rendszerek bevezetésére irányuló tervek olyan harmadik országokban található leányvállalatoknál, ahol jelentős jogi vagy egyéb nehézségek állnak fenn az IRB-modellek jóváhagyásával kapcsolatban;

e)

pontos, megfelelő és teljes idősorok rendelkezésre állása;

f)

az intézmény operatív kapacitása a minősítési rendszerek kidolgozására és bevezetésére;

g)

az intézménynek az egyes kitettségtípusok kezelésében szerzett korábbi tapasztalata.

a)

jelentős változások következnek be az üzleti környezetben, különösen a stratégia, valamint a fúziók és felvásárlások terén;

b)

jelentős változások következnek be a releváns szabályozási követelményekben;

c)

az illetékes hatóság, a belső ellenőrzés vagy a validálási funkció lényeges hiányosságokat tárt fel a minősítési rendszerekben;

d)

a (2) bekezdésben említett elemek jelentősen megváltoztak, vagy a (2) bekezdésben említett elemek bármelyikét nem vették elégséges mértékben figyelembe az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó, jóváhagyott tervben.

a)

az intézmény értékeli és figyelembe veszi a reprezentatív partnerekre vonatkozó külső adatok rendelkezésre állását;

b)

az adott kitettségi osztályba tartozó partnerek minősítési rendszerének kidolgozásával kapcsolatban az intézménynél felmerülő költségeket az intézmény méretének, valamint tevékenységei jellegének és nagyságrendjének figyelembevételével értékelik;

c)

az intézmény operatív kapacitását a minősítési rendszer kidolgozására és bevezetésére az intézmény tevékenységének jellegét és nagyságrendjét figyelembe véve értékelik.

a)

azt, hogy a kitettségek – az elkülönítetten kezelt portfóliókat és üzletágakat is beleértve – nem elég homogének ahhoz, hogy lehetővé tegyék egy robusztus és megbízható minősítési rendszer kidolgozását;

b)

azt, hogy a sztenderd módszer szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségérték jelentősen magasabb, mint az IRB-módszer szerint számított várható, kockázattal súlyozott kitettségérték;

c)

azt, hogy a kitettségek az intézmény olyan üzleti egységéhez vagy üzletágához kapcsolódnak, amelynek megszüntetését tervezik;

d)

azt, hogy a kitettségek olyan portfóliókat tartalmaznak, amelyek az 575/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban a részben tulajdonolt leányvállalatok arányos konszolidációjának tárgyát képezik.

a)

a szavatolótőke kiszámításához használt minősítési rendszerek belső minősítései, valamint nemteljesítési és veszteségbecslései alapvető szerepet játszanak a kockázatkezelésben, a hiteljóváhagyásban és a döntéshozatali folyamatban, a 19. cikk szerint;

b)

a szavatolótőke kiszámításához használt minősítési rendszerek belső minősítései, valamint nemteljesítési és veszteségbecslései alapvető szerepet játszanak a belső tőkeallokáció folyamatában, a 20. cikk szerint;

c)

a szavatolótőke kiszámításához használt minősítési rendszerek belső minősítései, valamint nemteljesítési és veszteségbecslései alapvető szerepet játszanak a vállalatirányítási funkciókban, a 21. cikk szerint;

d)

az intézmény által a szavatolótőke kiszámításához használt adatok és becslések összhangban állnak a belső célokra használtakkal, az esetleges eltérések pedig teljeskörűen dokumentáltak és észszerűek;

e)

a minősítési rendszerek lényegében összhangban állnak az 575/2013/EU rendelet 169–191. cikkében meghatározott követelményekkel, és e rendszereket az intézmény az 575/2013/EU rendelet 145. cikkének megfelelően legalább három évvel az IRB-módszer bevezetése előtt alkalmazta, a 22. cikk szerint.

a)

felülvizsgálják az intézmény vonatkozó belső szabályzatait és eljárásait;

b)

felülvizsgálják az intézmény belső szerveinek, köztük a vezető testületnek vagy a hitelkockázat-kezelés irányításában részt vevő bizottságoknak a vonatkozó jegyzőkönyveit;

c)

felülvizsgálják a hitelezési döntések meghozatalára vonatkozó hatáskörmegosztást, a hitelkezelési kézikönyveket és a kereskedelmi csatornák rendszereit;

d)

felülvizsgálják az intézmény által a hitelbírálatokról készített elemzést és az elutasított hitelkérelmekre vonatkozó adatokat, az alábbiak mindegyikére kiterjedően:

e)

felülvizsgálják az intézmény hitelátstrukturálási szabályzatait;

f)

felülvizsgálják a hitelkockázatra vonatkozó rendszeres, dokumentált beszámolást;

g)

felülvizsgálják az intézmény belső tőkéjének kiszámítására és a belső tőke kockázattípusokhoz, leányvállalatokhoz és portfóliókhoz rendelésére vonatkozó dokumentációt;

h)

felülvizsgálják a belső ellenőrzés vagy az intézmény egyéb kontrollfunkcióinak releváns megállapításait;

i)

felülvizsgálják az intézmény által a hiányosságok kijavítása és a vonatkozó ellenőrzések során feltárt kockázatok csökkentése érdekében tett erőfeszítések előrehaladásáról szóló jelentéseket;

j)

írásban nyilatkoztatják vagy szóban meghallgatják az intézmény személyzetének érintett tagjait és felső vezetését.

a)

felülvizsgálhatják a korai előrejelző rendszerek dokumentációját;

b)

felülvizsgálhatják a hitelkockázati kiigazítások módszertanát és annak a szavatolótőke-követelmények kiszámításával való összhangjára vonatkozó dokumentált elemzést;

c)

felülvizsgálhatják az intézmény kockázattal kiigazított tőkearányos megtérülésének (kockázattal kiigazított jövedelmezőségének) dokumentált elemzését;

d)

felülvizsgálják az intézmény árképzési szabályzatait;

e)

felülvizsgálják a követelés behajtására és megtérülésére vonatkozó eljárásokat;

f)

felülvizsgálják a tervezési kézikönyveket és a kockázati költség költségvetés-tervezéséről szóló jelentéseket;

g)

felülvizsgálják a javadalmazási politikát és a javadalmazási bizottság jegyzőkönyvét;

h)

felülvizsgálhatják az intézmény egyéb releváns dokumentumait.

a)

a nem minősített kitettségek és az elavult minősítések száma elhanyagolható;

b)

a belső minősítések, valamint nemteljesítési és veszteségbecslések fontos szerepet játszanak, különösen a következő esetekben:

a)

az egyes hitelügyletek vagy kötelezettek árazása;

b)

a hitelkockázat kezeléséhez használt korai előrejelző rendszerek;

c)

a behajtási és megtérülési szabályzatok és folyamatok meghatározása és végrehajtása;

d)

a hitelkockázati kiigazítások kiszámítása, amennyiben ez összhangban van az alkalmazandó számviteli szabályozással;

e)

a hitelbírálati folyamatra vonatkozó hatásköröknek a vezető testület által a belső bizottságokhoz, a felső vezetéshez és a személyzethez történő telepítése, vagy átruházása.

a)

annak a belsőtőkeösszegnek az értékelése, amelyet az intézmény elégségesnek tart azon kockázat jellegének és szintjének fedezéséhez, amelynek a 2013/36/EU irányelv 73. cikkében említettek szerint ki van vagy ki lehet téve;

b)

a belső tőke felosztása kockázattípusok, leányvállalatok és portfóliók között.

a)

a vezetés beszámolói;

b)

a hitelkockázat portfóliószintű monitorozása.

a)

a belső ellenőrzés tervezése;

b)

a javadalmazási politikák kialakítása.

a)

ezeket a minősítési rendszereket alkalmazták az intézmény 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kockázatkezelési és döntéshozatali folyamataiban, valamint hitelbírálati folyamataiban;

b)

az említett három évre vonatkozóan elégséges dokumentáció áll rendelkezésre a minősítési rendszerek tényleges működéséről, különös tekintettel a vonatkozó monitorozási, validálási és ellenőrzési jelentésekre.

a)

az intézmény által a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba sorolásához vagy felülvizsgálatához használt fogalommeghatározások, eljárások és kritériumok elégséges volta, ideértve a felülbírálatok kezelését is, a 24. cikk szerint;

b)

az 575/2013/EU rendelet 173. cikkében említett besorolási folyamat integritása, beleértve a besorolási folyamat függetlenségét, valamint a besorolás felülvizsgálatait is, a 25. cikk szerint.

a)

felülvizsgálják az intézmény vonatkozó belső szabályzatait és eljárásait;

b)

felülvizsgálják a kitettségek kezdeményezéséért és megújításáért felelős, valamint a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba sorolásáért felelős egységek szerep- és felelősségi körét;

c)

felülvizsgálják az intézmény belső szervei, köztük a vezető testület vagy bizottságok üléseiről készült releváns jegyzőkönyveket;

d)

felülvizsgálják az intézmény belső jelentéseit a besorolási folyamat teljesítményéről;

e)

felülvizsgálják a belső ellenőrzés vagy az intézmény egyéb kontrollfunkcióinak releváns megállapításait;

f)

felülvizsgálják az intézmény által a besorolási vagy a felülvizsgálati folyamat hiányosságainak kijavítása, valamint az ellenőrzések során feltárt kockázatok csökkentése érdekében tett erőfeszítések előrehaladásáról szóló jelentéseket;

g)

írásban nyilatkoztatják vagy szóban meghallgatják az intézmény érintett személyzetét és felső vezetését;

h)

felülvizsgálják azokat a kritériumokat, amelyeket az emberi mérlegelésért felelős alkalmazottak figyelembe vesznek a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba sorolásakor.

a)

felülvizsgálhatják a vonatkozó informatikai rendszerek funkcionális dokumentációját;

b)

mintavételes tesztet végezhetnek és dokumentumokat vizsgálhatnak felül a kötelezett jellemzőivel, valamint a kitettségek kezdeményezésével és fenntartásával kapcsolatban;

c)

saját teszteket végezhetnek az intézmény adatain, vagy adott tesztek elvégzésére kötelezhetik az intézményt;

d)

felülvizsgálhatják az intézmény egyéb releváns dokumentumait.

a)

az intézmény elégséges eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezik a kötelezettek vagy ügyletek megfelelő minősítési rendszerhez való következetes hozzárendeléséhez;

b)

az intézmény elégséges eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezik ahhoz, hogy minden egyes általa tartott kitettséget a minősítési rendszernek megfelelően kategóriába vagy halmazba soroljon;

c)

a vállalatokkal, intézményekkel, központi kormányzatokkal és központi bankokkal szembeni kitettségek, valamint az olyan részvényjellegű kitettségek esetében, amelyeknél az intézmény az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (3) bekezdésében meghatározott PD/LGD-módszert alkalmazza, az intézmény elégséges eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezik ahhoz, hogy az ugyanazon kötelezettel szembeni – akár különböző üzletágakhoz, részlegekhez, földrajzi helyszínekhez, csoporton belüli szervezetekhez, informatikai rendszerekhez tartozó – összes kitettséget azonos ügyfélkategóriába sorolja, valamint ahhoz, hogy helyesen alkalmazza a kizárólag az ügyfél speciális hitelezési kitettségekre vonatkozó nemteljesítési kockázatának számszerűsítésére szolgáló ügyfélminősítési skála meglétére vonatkozó követelmény alóli, az 575/2013/EU rendelet 170. cikkének (2) bekezdése szerinti mentességet, valamint az ugyanazon ügyféllel szembeni különálló kitettségek azonos ügyfélkategóriába sorolására vonatkozó követelmény alóli, az említett rendelet 172. cikke (1) bekezdése e) pontja szerinti mentességet;

d)

a besoroláshoz használt fogalommeghatározások és kritériumok kellően részletesek ahhoz, hogy valamennyi üzletágban, szervezeti egységben, földrajzi helyszínen és csoporton belüli szervezetnél – függetlenül attól, hogy melyik informatikai rendszert használják – a felelős munkavállalók egységes értelmezés szerint, következetesen végezhessék el a kategóriákba vagy halmazokba sorolást;

e)

az intézmény elégséges eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezik a kötelezettekre és az ügyletekre vonatkozó valamennyi lényeges információ megszerzéséhez;

f)

az összes releváns, jelenleg rendelkezésre álló, legfrissebb információt figyelembe veszik;

g)

vállalatokkal, intézményekkel, központi kormányzatokkal és központi bankokkal szembeni kitettségek esetében, valamint olyan részvényjellegű kitettségek esetében, amelyeknél az intézmény a PD/LGD-módszert alkalmazza, mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi információkat figyelembe veszik;

h)

amennyiben a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba sorolásához szükséges információk hiányoznak vagy nem naprakészek, az intézmény tűréshatárokat határozott meg a definiált mérőszámokra vonatkozóan, és szabályokat fogadott el e tény megfelelő és konzervatív módon történő figyelembevétele érdekében;

i)

a 24 hónapnál régebbi pénzügyi kimutatásokat elavultnak tekintik és konzervatív módon kezelik;

j)

a kategóriákhoz vagy halmazokhoz való hozzárendelés a 19. cikkel összhangban a hitelbírálati folyamat részét képezi;

k)

a kategóriákba vagy halmazokba való besorolás kritériumai összhangban vannak az intézmény problémás kötelezettek és ügyletek kezelésére vonatkozó hitelezési standardjaival és szabályzataival.

a)

az intézmény dokumentált szabályzatokkal rendelkezik, amelyek meghatározzák a felülbírálatok indokait és maximális mértékét, valamint azt, hogy a felülbírálat a besorolási folyamat mely szakaszaiban megengedett;

b)

a felülbírálatokat kellően indokolják az a) pontban említett szabályzatokban meghatározott indokok, és ezt az indokolást dokumentálják;

c)

az intézmény rendszeresen elemzi azon kitettségek teljesítményét, amelyek minősítését felülbírálták, beleértve a személyzet felülbíráló tagjai általi felülbírálatok elemzését is, és az elemzés eredményeit a megfelelő vezetői szinten figyelembe veszik a döntéshozatali folyamatban;

d)

az intézmény teljeskörű információkat gyűjt a felülbírálatokról, beleértve a felülbírálatok előtti és utáni információkat, rendszeres időközönként monitorozza a felülbírálatok számát és indokolását, és elemzi a felülbírálatok hatását a modell teljesítményére;

e)

a felülbírálatok száma és indokolása nem utal a minősítési modell jelentős hiányosságaira.

a)

az 575/2013/EU rendeletben meghatározott, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjait azonosítják;

b)

az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportján belüli egyéb érintett szervezetek minősítésére és nemteljesítésére vonatkozó információkat az ügyfélkategóriába soroláskor úgy veszik figyelembe, hogy minden érintett szervezet minősítési kategóriája tükrözze a szervezet egyedi helyzetét és a többi érintett csoporttaggal fennálló kapcsolatát;

c)

az anyavállalataiknál jobb minősítésű kötelezettek eseteit dokumentálják és megindokolják.

a)

a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba sorolásának végleges jóváhagyásáért vagy felülvizsgálatáért felelős személyzeti tagok és vezetők nem vesznek részt a kitettségek kezdeményezésében vagy megújításában, és azzal kapcsolatban felelősségük nincs;

b)

a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba sorolásának végleges jóváhagyásáért vagy felülvizsgálatáért felelős szervezeti egységek felső vezetői, valamint a kitettségek kezdeményezéséért vagy megújításáért felelős egységek felső vezetői a vezető testület vagy az intézmény megfelelő kijelölt bizottsága különböző tagjainak számolnak be;

c)

a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba sorolásának végleges jóváhagyásáért vagy felülvizsgálatáért felelős személyzet és vezetők javadalmazása nem kapcsolódik a kitettségek kezdeményezésével vagy megújításával összefüggő feladatok ellátásához;

d)

az intézmény a lakossággal szembeni kitettségi osztályt érintő felülbírálat esetén is az a), b) és c) pont szerint jár el.

a)

a kötelezettek vagy problémás kitettségek magasabb kockázatára tekintettel elégséges és részletes szabályzatok határozzák meg a felülvizsgálat gyakoriságát, valamint a gyakoribb felülvizsgálatok szükségességére vonatkozó kritériumokat, és e szabályzatokat mindenkor következetesen alkalmazzák;

b)

a besorolást annak jóváhagyását követő tizenkét hónapon belül felülvizsgálják, továbbá a felülvizsgálat megállapítása szerint a besorolásban szükséges kiigazításokat e határidőn belül elvégzik;

c)

a besorolást felülvizsgálják, ha a kötelezettre vagy a kitettségre vonatkozó új lényeges információk válnak elérhetővé, továbbá a felülvizsgálat megállapítása szerint a besorolásban szükséges kiigazításokat indokolatlan késedelem nélkül elvégzik;

d)

az intézmény definiált kritériumokkal és folyamatokkal rendelkezik az új információk lényegességének és az átsorolás szükségességének értékeléséhez, és e kritériumokat és folyamatokat következetesen alkalmazza;

e)

a besorolás felülvizsgálata során a rendelkezésre álló legfrissebb információkat használják fel;

f)

amennyiben gyakorlati okokból a besorolást nem vizsgálták felül az a)–e) pontban foglaltak szerint, az intézmény elégséges szabályzatokkal rendelkezik a helyzet azonosításához, nyomon követéséhez és orvoslásához, és intézkedéseket hoz az a)–e) pontnak való megfelelés helyreállítására;

g)

a felső vezetést rendszeresen tájékoztatják a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba sorolásának felülvizsgálatáról, valamint a besorolás f) pontban említett felülvizsgálatának esetleges késedelméről;

h)

az intézmény elégséges szabályzatokkal rendelkezik a releváns információk eredményes beszerzéséhez és rendszeres frissítésére, és ez megfelelően tükröződik a kötelezettekkel kötött szerződések feltételeiben.

a)

a kötelezett nemteljesítésének azonosítását kiváltó események részletes meghatározása és gyakorlati alkalmazása, a 27. cikk szerint;

b)

az intézmény által a kötelezett nemteljesítésének azonosítására alkalmazott folyamat robusztussága és eredményessége, a 28. cikk szerint;

c)

a nemteljesítő kötelezett teljesítő státuszának helyreállítását kiváltó események és az intézmény által alkalmazott folyamat, a 29. cikk szerint.

a)

felülvizsgálják azokat a belső kritériumokat, szabályzatokat és eljárásokat, amelyekkel az intézmény megállapítja a nemteljesítés bekövetkeztét (a nemteljesítés meghatározása), és kezeli a nemteljesítő kitettségeket;

b)

felülvizsgálják a kötelezett nemteljesítésének azonosításában és a nemteljesítő kitettségek kezelésében részt vevő egységek és vezető testületek szerep- és felelősségi körét;

c)

felülvizsgálják az intézmény belső szervei, köztük a vezető testület vagy bizottságok üléseiről készült releváns jegyzőkönyveket;

d)

felülvizsgálják a belső ellenőrzés vagy az intézmény egyéb kontrollfunkcióinak releváns megállapításait;

e)

felülvizsgálják az intézmény által a hiányosságok kijavítása és a vonatkozó ellenőrzések során feltárt kockázatok csökkentése érdekében tett erőfeszítések előrehaladásáról szóló jelentéseket;

f)

írásban nyilatkoztatják vagy szóban meghallgatják az intézmény érintett személyzetét és felső vezetését;

g)

felülvizsgálják a kötelezett vagy kitettség nemteljesítő státuszának manuális beállításáért, valamint teljesítő státuszának helyreállításáért felelős alkalmazottak által figyelembe vett kritériumokat.

a)

felülvizsgálhatják a kötelezett nemteljesítésének megállapítása során felhasznált informatikai rendszerek funkcionális dokumentációját;

b)

mintavételes tesztet végezhetnek és dokumentumokat vizsgálhatnak felül a kötelezett jellemzőivel, valamint a kitettségek kezdeményezésével és fenntartásával kapcsolatban;

c)

saját teszteket végezhetnek az intézmény adatain, vagy adott tesztek elvégzésére kötelezhetik az intézményt;

d)

felülvizsgálhatják az intézmény egyéb releváns dokumentumait.

a)

az intézmény elégséges szabályzattal rendelkezik a késedelmes napok számának meghatározására, ezen belül a hitelek korosítása, a lejárat-hosszabbítás, a módosítás vagy a fizetési halasztás biztosítása, a megújítás és a meglévő számlák nettósítása tekintetében;

b)

a nemteljesítés intézmény által alkalmazott meghatározása magában foglalja legalább az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének (1) és (3) bekezdésében meghatározott, nemteljesítést kiváltó eseményeket;

c)

amennyiben egy intézmény a szervezeteinél többféle nemteljesítési meghatározást alkalmaz, az egyes meghatározások alkalmazási körét egyértelműen kijelölték, és a meghatározások közötti eltérések indokoltak.

a)

be nem folyt státusz;

b)

a hitelminőség jelentős észlelt romlásából eredő egyedi hitelkockázati kiigazításoknak minősülő események;

c)

hitelkötelezettségek olyan értékesítése, amely a hitelhez kapcsolódó lényeges gazdasági veszteséggel jár;

d)

kényszerű átstrukturálásnak minősülő események;

e)

a csődhöz hasonló védelmet biztosító események;

f)

a nemfizetés valószínűségére utaló egyéb körülmények.

a)

az intézmény elégséges eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezik ahhoz, hogy valamennyi nemteljesítést időben azonosíthasson, különös tekintettel arra, hogy a vonatkozó információk összegyűjtése és frissítése eredményes legyen és kellő gyakorisággal történjen;

b)

amennyiben a kötelezett nemteljesítésének azonosítása automatikus folyamatokon alapul, tesztek útján ellenőrzik, hogy az informatikai rendszer megfelelően azonosította-e a nemteljesítéseket;

c)

a kötelezett nemteljesítésének emberi mérlegeléssel történő azonosítása kapcsán a belső dokumentáció kellő részletességgel meghatározza a kötelezettek és a nemteljesítést kiváltó események értékelésére vonatkozó kritériumokat ahhoz, hogy az azonosításban részt vevő személyzet valamennyi tagja egységesen azonosíthassa a nemteljesítéseket;

d)

amennyiben az intézmény a nemteljesítést a kötelezett szintjén határozza meg, az intézmény elégséges eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezik ahhoz, hogy a kötelezett nemteljesítésének megállapítását követően az adott kötelezettel szembeni összes kitettséget az intézmény és leányvállalatai, valamint adott esetben anyavállalata és annak leányvállalatai valamennyi releváns rendszerében, üzletágában és földrajzi helyszínén nemteljesítőként tartsák nyilván;

e)

ha egy kötelezettel szembeni valamennyi kitettség nemteljesítő státuszának a d) pontban említett beállítása késedelmet szenved a kötelezett egy vagy több kitettségének nemteljesítését követően, ez a késedelem nem vezet hibákhoz vagy következetlenséghez a kockázatkezelésben, a kockázati jelentésekben, a szavatolótőke-követelmények számításában, vagy az adatoknak a kockázat számszerűsítéséhez történő felhasználásában.

a)

az intézmény elégséges eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezik ahhoz, hogy a nemteljesítő státuszt az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban, az említett rendelet 178. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott értékelés alapján állítsa be, és az összhangban legyen az illetékes hatóságok által az (EU) 2018/171 felhatalmazáson alapuló rendelet alapján a késedelmes hitelkötelezettségre vonatkozóan meghatározott lényegességi küszöbbel;

b)

a késedelmes napok számának meghatározására szolgáló folyamat összhangban van a kötelezett szerződéses vagy jogi kötelezettségeivel, megfelelően tükrözi a részfizetéseket, és alkalmazása következetes.

a)

az intézmény egyértelmű szabályzattal rendelkezik a nemteljesítés meghatározásának a lakossággal szembeni kitettségekre való alkalmazása tekintetében akár az ügyfél, akár az egyedi hitelügylet szintjén;

b)

az a) pontban említett szabályzat összhangban van az intézmény kockázatkezelésével, és alkalmazása következetes;

c)

amennyiben az intézmény a nemteljesítés meghatározását az egyedi hitelügylet szintjén alkalmazza:

a)

a helyreállítást kiváltó eseményeket minden egyes nemteljesítést kiváltó eseményre vonatkozóan meghatározzák, továbbá egyértelműen meghatározzák a kényszerű átstrukturálással érintett hitelkötelezettségek azonosítását és kezelését;

b)

a státusz helyreállítására csak az összes nemteljesítést kiváltó esemény elhárítását és a helyreállítási feltételek maradéktalan teljesülését követően kerülhet sor;

c)

a státusz-helyreállítást kiváltó eseményeket és annak folyamatát prudens módon határozzák meg és különösen a teljesítő státusz beállítására nem kerülhet sor akkor, ha az intézmény arra számít, hogy a hitelkötelezettséget nem fizetik ki teljes egészében, és az intézmény nem folyamodik a biztosíték érvényesítéséhez vagy egyéb intézkedésekhez.

a)

az intézmény besorolási módszertana és annak alkalmazása, a 60. cikk szerint;

b)

a kitettségek kitettségi osztályba sorolásának sorrendje, a 61. cikk szerint;

c)

az intézmény figyelembe vette-e a lakossággal szembeni kitettségi osztályra vonatkozó konkrét megfontolások, a 62. cikk szerint.

a)

felülvizsgálják az intézmény vonatkozó belső szabályzatait, eljárásait és besorolási módszertanát;

b)

felülvizsgálják az intézmény belső szervei, köztük a vezető testület vagy bizottságok üléseiről készült releváns jegyzőkönyveket;

c)

felülvizsgálják a belső ellenőrzés vagy az intézmény egyéb kontrollfunkcióinak releváns megállapításait;

d)

felülvizsgálják az intézmény által a hiányosságok kijavítása és a vonatkozó ellenőrzések során feltárt kockázatok csökkentése érdekében tett erőfeszítések előrehaladásáról szóló jelentéseket;

e)

írásban nyilatkoztatják vagy szóban meghallgatják az intézmény érintett személyzetét és felső vezetését;

f)

felülvizsgálják azokat a kritériumokat, amelyeket a kitettségek kitettségi osztályba sorolásáért felelős alkalmazottak figyelembe vesznek.

a)

mintavételes tesztet végezhetnek és dokumentumokat vizsgálhatnak felül a kötelezett jellemzőivel, valamint a kitettségek kezdeményezésével és fenntartásával kapcsolatban;

b)

felülvizsgálhatják a vonatkozó informatikai rendszerek funkcionális dokumentációját;

c)

összehasonlíthatják az intézmény adatait a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal, beleértve az EBH által az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének (2) bekezdésével összhangban vezetett adatbázisban vagy az illetékes hatóságok által vezetett adatbázisokban rögzített adatokat is;

d)

ellenőrizhetik, hogy az intézmény megfelel-e a kitettségek 575/2013/EU rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről szóló 2014/908/EU bizottsági végrehajtási határozatnak (7);

e)

saját teszteket végezhetnek az intézmény adatain, vagy felkérhetik az intézményt, hogy végezze el az illetékes hatóságok által javasolt teszteket;

f)

felülvizsgálhatják az intézmény egyéb releváns dokumentumait.

a)

a módszertan teljeskörűen dokumentált, és megfelel az 575/2013/EU rendelet 147. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek;

b)

a módszertan tükrözi a 61. cikkben meghatározott besorolási sorrendet;

c)

a módszertan tartalmazza a harmadik országok azon szabályozási és felügyeleti rendszereinek jegyzékét, amelyek az 575/2013/EU rendelet 107. cikkének (4) bekezdésében, 114. cikkének (7) bekezdésében, 115. cikkének (4) bekezdésében és 116. cikkének (5) bekezdésében említett módon egyenértékűnek tekinthetők a 2014/908/EU végrehajtási határozatnak megfelelően az Unióban alkalmazott szabályozási és felügyeleti rendszerekkel, amennyiben egy adott kitettségosztály esetében ilyen egyenértékűség szükséges.

a)

az adatok IT-rendszerekbe történő bevitelét és átalakítását szabályozó eljárások kellően robusztusak ahhoz, hogy biztosítsák az egyes kitettségek helyes kitettségi osztályba sorolását;

b)

kellően részletes kritériumok állnak rendelkezésre a kitettségek besorolásáért felelős személyzet számára a következetes besorolásához;

c)

a részvényjellegű kitettségek, értékpapírosítási pozíciókat képviselő tételek és az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (8) bekezdése szerint speciális hitelezési kitettségként azonosított kitettségek besorolását végző személyzet ismeri az ügylet feltételeit és azon releváns részleteit, amelyek meghatározzák az említett kitettségek azonosítását;

d)

a besorolást a rendelkezésre álló legfrissebb adatok felhasználásával végzik.

a)

az intézmény egyértelmű kritériumok alapján következetesen megkülönbözteti a természetes személyekkel és kkv-kkal szembeni kitettségeket;

b)

az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (5) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában meghatározott határérték betartásának monitorozásához az intézmény megfelelő eljárásokkal és mechanizmusokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:

a)

marketing és értékesítési tevékenységek;

b)

terméktípus;

c)

minősítési folyamat;

d)

minősítési rendszer;

e)

hiteldöntési folyamat;

f)

hitelkockázat-mérséklési módszerek;

g)

monitorozási folyamatok;

h)

a behajtási és megtérülési folyamat.

a)

az 575/2013/EU rendelet 154. cikke (4) bekezdése d) és e) pontjának való megfelelés ellenőrzésekor az illetékes hatóságok ellenőrzik az alábbiak teljesülését:

b)

az 575/2013/EU rendelet 154. cikke (3) bekezdésének való megfelelés ellenőrzése során az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy minden olyan kitettséghez, amelynél az ingatlanbiztosítékot az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti saját LGD-becslésekben használják, hozzárendelték-e az 575/2013/EU rendelet 154. cikkének (3) bekezdésében meghatározott korrelációs együtthatót.

a)

a stressztesztek kialakítása során alkalmazott módszerek elégséges voltát, a 64. cikk szerint;

b)

a stressztesztelési eljárás szervezésének robusztusságát, a 65. cikk szerint;

c)

a stressztesztek kockázat- és tőkekezelési folyamatokba való integrálását, a 66. cikk szerint.

a)

felülvizsgálják az intézmény stresszteszt kialakítására és végrehajtására vonatkozó belső szabályzatait, módszereit és eljárásait;

b)

felülvizsgálják a stresszteszt eredményeit az intézménynél;

c)

felülvizsgálják a stresszteszt kialakításában, jóváhagyásában és végrehajtásában részt vevő egységek és vezető testületek szerep- és felelősségi körét;

d)

felülvizsgálják az intézmény belső szervei, köztük a vezető testület vagy bizottságok üléseiről készült releváns jegyzőkönyveket;

e)

felülvizsgálják a belső ellenőrzés vagy az intézmény egyéb kontrollfunkcióinak releváns megállapításait;

f)

felülvizsgálják az intézmény által a hiányosságok kijavítása és a vonatkozó ellenőrzések során feltárt kockázatok csökkentése érdekében tett erőfeszítések előrehaladásáról szóló jelentéseket;

g)

írásban nyilatkoztatják vagy szóban meghallgatják az intézmény személyzetének érintett tagjait és felső vezetését.

a)

felülvizsgálhatják a stresszteszthez használt informatikai rendszerek funkcionális dokumentációját;

b)

felkérhetik az intézményt, hogy alternatív feltételezések alapján végezze el a stresszteszt számítását;

c)

saját stresszteszt-számításokat végezhetnek az intézmény bizonyos kitettségtípusokra vonatkozó adatai alapján;

d)

felülvizsgálhatják az intézmény egyéb releváns dokumentumait.

a)

a tesztek értelmezhetők, észszerűen konzervatívak és képesek azonosítani az intézmény hitelkockázatra vonatkozó teljes tőkekövetelményére gyakorolt hatásokat súlyos, de valószerű recessziós forgatókönyvek esetén;

b)

a tesztek legalább az összes lényeges IRB-portfólióra kiterjednek;

c)

a módszerek a megfelelő mértékben konzisztensek az intézmény által a belső tőkeallokációs stressztesztek során használt módszerekkel;

d)

a stressztesztek módszertanának dokumentációja, beleértve a belső és külső adatokat, valamint a szakértői véleményeket is, kellően részletes ahhoz, hogy harmadik felek megérthessék a kiválasztott forgatókönyvek indokolását, és megismételhessék a stressztesztet.

a)

a forgatókönyvek azonosítását, beleértve a súlyos, de valószerű recessziós forgatókönyveket, valamint a fedezetnyújtók hitelminőségének romlását feltételező forgatókönyv kapcsán az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (3) bekezdése szerinti kiigazítást;

b)

az azonosított forgatókönyveknek az intézmény kockázati paramétereire, a minősítések átsorolására, a várható veszteségekre és a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítására gyakorolt hatásának értékelését;

c)

a szavatolótőke-követelmények elégséges voltának értékelését.

a)

a gazdasági tényezők csoportjának azonosítására szolgáló módszertan;

b)

a stresszforgatókönyvek kidolgozásának módszertana, beleértve azok súlyosságát, időtartamát és előfordulásának valószínűségét;

c)

az egyes forgatókönyvek releváns kockázati paraméterekre gyakorolt hatásának kivetítésére szolgáló módszertan.

a)

a szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt rendszer megbízhatóságát, a 68. cikk szerint;

b)

az adatminőséget, a 69. cikk szerint;

c)

a különböző kitettségi osztályokra vonatkozó módszertan és eljárások helyes alkalmazását, a 70. cikk szerint;

d)

a szavatolótőke-követelmények kiszámítására szolgáló folyamat megszervezését, a 71. cikk szerint.

a)

felülvizsgálják az intézmény belső szabályzatait és eljárásait a szavatolótőke-követelmények számítási folyamata tekintetében, beleértve az adatforrásokat, a számítási módszereket és az alkalmazott kontrollokat;

b)

felülvizsgálják a szavatolótőke-követelmények kiszámításában részt vevő különböző egységek és belső szervek vonatkozó szerep- és felelősségi körét;

c)

felülvizsgálják az intézmény belső szervei, köztük a vezető testület vagy bizottságok üléseiről készült releváns jegyzőkönyveket;

d)

felülvizsgálják a számítási rendszer tesztjeinek dokumentációját a tesztelt forgatókönyvekkel együtt, valamint a tesztek eredményeit és jóváhagyását;

e)

felülvizsgálják a vonatkozó kontrolljelentéseket, beleértve a különböző forrásokból származó adatok egyeztetésének eredményeit;

f)

felülvizsgálják a belső ellenőrzés vagy az intézmény egyéb kontrollfunkcióinak releváns megállapításait;

g)

felülvizsgálják az intézmény által a hiányosságok kijavítása és a vonatkozó ellenőrzések során feltárt kockázatok csökkentése érdekében tett erőfeszítések előrehaladásáról szóló jelentéseket;

h)

írásban nyilatkoztatják vagy szóban meghallgatják az intézmény személyzetének érintett tagjait és felső vezetését.

a)

felülvizsgálhatják a szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt informatikai rendszerek funkcionális dokumentációját;

b)

felkérhetik az intézményt, hogy bizonyos típusú kitettségek esetében végezze el a szavatolótőke-követelmények élő számítását;

c)

az intézmény bizonyos kitettségtípusokra vonatkozó adatain saját mintavétellel tesztelhetik a szavatolótőke-követelmények kiszámítását;

d)

saját teszteket végezhetnek az intézmény adatain, vagy felkérhetik az intézményt, hogy végezze el az illetékes hatóságok által javasolt teszteket;

e)

felülvizsgálhatják az intézmény egyéb releváns dokumentumait.

a)

a kockázati paraméterek teljesek, beleértve azokat az eseteket is, amikor a hiányzó paramétereket alapértelmezett értékekkel helyettesítik, és ilyen helyettesítés esetén az konzervatív, indokolt és dokumentált;

b)

a paraméterértékek tartománya megfelel az 575/2013/EU rendelet 160–164. cikkében meghatározott szabályozási és minimumértékeknek;

c)

a szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt adatok összhangban vannak az egyéb belső folyamatokban használt adatokkal;

d)

a kockázati paraméterek alkalmazása összhangban van a kitettség jellemzőivel és különösen a hozzárendelt LGD pontos és összhangban van a kitettség és az 575/2013/EU rendelet 164. cikke és 230. cikkének (2) bekezdése szerint a kitettség fedezéséhez használt biztosíték típusával;

e)

a kitettségérték kiszámítása helyes és különösen a nettósítási megállapodásokat és a mérlegen kívüli tételek besorolását az 575/2013/EU rendelet 166. cikkével összhangban használják;

f)

amennyiben részvényjellegű kitettségekre a PD/LGD-módszert alkalmazzák, a kitettségek besorolása és a kockázati paraméterek alkalmazása az 575/2013/EU rendelet 165. cikkével összhangban helyes.

a)

az intézmény elégséges kontroll- és egyeztetési mechanizmusokkal rendelkezik annak biztosításához, hogy a szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt kockázati paraméterek értékei összhangban legyenek a belső célokra használt paraméterek értékével;

b)

az intézmény elégséges kontroll- és egyeztetési mechanizmusokkal rendelkezik annak biztosításához, hogy azoknak a kitettségeknek az értéke, amelyekre a szavatolótőke-követelményt számítják, összhangban álljon a számviteli adatokkal;

c)

az intézmény főkönyvében nyilvántartott valamennyi kitettségre vonatkozó szavatolótőke-követelmény kiszámítása teljes, és a kitettségek az 575/2013/EU rendelet 148. és 150. cikkének megfelelően oszlanak meg az IRB-módszer és sztenderd módszer között.