A BIZOTTSÁG (EU) 2022/125 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. november 19.)

az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I-V. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló, 2011. július 6-i 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Szerződések szerinti, különösen a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatainak ellátásához a Bizottságnak teljeskörű, naprakész és megbízható információkra van szüksége. A 691/2011/EU rendelet létrehozza az európai környezeti-gazdasági számlák közös keretét, ezen belül azon mutatók jegyzékét, amelyekre vonatkozóan adatokat kell összeállítani és továbbítani, valamint a számlák összeállításának gyakoriságára és továbbítási határidejére vonatkozó szabályokat.

(2)

A környezeti számlák mutatóinak jegyzéke alapvető fontosságú a statisztikai adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében. E mutatók jegyzékét most frissíteni kell, hogy igazodjanak a számlák adatforrásainak frissítéseihez, és hogy továbbra is relevánsak maradjanak a felhasználók számára.

(3)	A környezet és a gazdaság közötti kapcsolatokra vonatkozó további adatokra van szükség a zöld, versenyképes és reziliens körforgásos gazdaság irányába történő előrelépés (2) és az EU számára releváns fenntartható fejlődési célok irányába történő előrelépés jobb nyomon követése érdekében.

(4)	A környezeti számlák mutatóinak jegyzéke alapvető fontosságú a statisztikai adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.

(5)

A 691/2011/EU rendelet I. mellékletében szereplő légszennyező anyagok jegyzékét naprakésszé kell tenni, hogy az megfeleljen az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) alapján jelentett üvegházhatású gázok jegyzékének, amelyet a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka után felülvizsgáltak, valamint a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény (CLRTAP) szerinti kibocsátási jegyzékekre vonatkozó iránymutatásoknak és az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) (nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv) fogalommeghatározásainak.

(6)

Az éghajlat-politikák jobb kiszolgálása érdekében a tagállamokat fel kell kérni, hogy megadják az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (EU ETS) és más CO2-adókból származó kormányzati bevételek tekintetében nyilvántartott adók bontását. Ezeket az adókat ezért fel kell venni a 691/2011/EU rendelet II. mellékletében szereplő mutatók jegyzékébe.

(7)	A 691/2011/EU rendelet III. mellékletének C. és E. táblázatában szereplő információkra már nincs szükség az uniós összesített adatok előállításához, mivel az Eurostat a már rendelkezésre álló adatokon alapuló új módszert dolgozott ki. Ezeket a táblázatokat ezért törölni indokolt.

(8)

Az európai zöld megállapodás tematikus környezetvédelmi politikáinak jobb kiszolgálása érdekében a környezetvédelmi kiadási számlákban valamennyi ágazat esetében meg kell különböztetni a következő környezetvédelmi célokat: a környezeti levegő és az éghajlat védelme (a környezetvédelmi tevékenységek osztályozása (CEPA) 1), szennyvízgazdálkodás (CEPA 2), hulladékgazdálkodás (CEPA 3), talaj, felszín alatti víz, felszíni víz védelme és rehabilitációja (CEPA 4), zaj és vibráció mérséklése (CEPA 5), a biodiverzitás és tájak védelme (CEPA 6), sugárzás elleni védelem, környezetvédelmi kutatás és fejlesztés és egyéb környezetvédelmi tevékenység (CEPA 7–9). E változások tükrözése érdekében a 691/2011/EU rendelet IV. mellékletét ezért frissíteni kell.

(9)

A környezetvédelmi ipar piaci kibocsátására vonatkozó információk nem elegendőek a környezetvédelmi szakpolitikák kiszolgálásához. A 691/2011/EU rendelet V. mellékletét ezért naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok számára előírják az ágazat teljes méretére vonatkozó információk szolgáltatását.

(10)

Annak érdekében, hogy a felhasználók számára megkönnyítsék az adatok értelmezését, és hogy a tagállamok az adatok összeállítása során biztosítani tudják a minőséget, a tagállamoknak információt kell szolgáltatniuk a nemzeti környezetvédelmi kiadások valamennyi összetevőjéről. Ez magában foglalja a környezetvédelmi szolgáltatások folyó termelőfelhasználására vonatkozó becsléseket és információkat. Az Eurostatnak a tagállamok adatainak validálásával kapcsolatos tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyéb kötelező adatszolgáltatási kategóriák közötti számviteli kapcsolatok alapján az Eurostat nem tudja minden tagállam esetében megfelelő minőségben levezetni a környezetvédelmi szolgáltatások folyó termelőfelhasználására, például a vállalatoknál felmerülő hulladékártalmatlanítási vagy szennyvízkezelési szolgáltatási költségekre vonatkozó adatokat. A 691/2011/EU rendelet IV. mellékletét ezért naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok összeállítsák és jelentsék az erre vonatkozó adatokat, az ezzel kapcsolatos valamennyi minőségbiztosítási intézkedés megtétele mellett.

(11)

A környezetvédelemre fordított összes tagállami kiadás pontos méréséhez azonosítani kell a környezetvédelmi szolgáltatásokra fordított összes olyan kiadást, amely más környezetvédelmi szolgáltatások előállítása céljából merült fel, és így a vonatkozó végtermékek értékében már szerepel. Ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamok a környezetvédelmi szolgáltatások minden olyan folyó termelőfelhasználását jelentsék, amely a környezetvédelmi szolgáltatások előállítását célozta, függetlenül attól, hogy a közbenső környezetvédelmi szolgáltatást szakosodott termelők állították-e elő.

(12)	Az európai környezeti-gazdasági számlákra vonatkozó adatszolgáltatási határidőket csökkenteni kell annak érdekében, hogy az elszámolások hasznosabbá váljanak a politikai döntéshozatal számára.

(13)

A tagállamok adatszolgáltatási terheinek csökkentése érdekében csökkenteni kell a NACE osztályozási rendszer előírt részletességi szintjét a környezetvédelmi ipar számlái, valamint a „Feldolgozóipar” NACE-kategória környezetvédelmi kiadási számlái tekintetében. Ez költséghatékonysági intézkedés, amely az adatok hozzáférhetőségét is javítja a felhasználók számára azáltal, hogy csökkenti a bizalmas státuszú adatok és az adatközlési korlátozások számát. A 691/2011/EU rendelet IV. és V. mellékletét ezért frissíteni kell.

(14)	A rövidebb adatszolgáltatási határidők és a mutatók frissített jegyzéke által okozott többletterhek ellensúlyozására a terhek csökkentését kell bevezetni a környezetvédelmi kiadási számlán a gazdasági tevékenységek szerinti bontásokra vonatkozó 1 %-os küszöbérték formájában.

(15)	Meg kell határozni a naprakésszé tett adatok első referenciaévét.

(16)	A 691/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 691/2011/EU rendelet I–V. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. november 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 192., 2011.7.22., 1. o.

(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020) 98 final.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 691/2011 rendelet I–IV. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a 3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a következő légszennyező anyagok kibocsátásáról kell statisztikákat készíteniük:

Elnevezés	Jelölés	Adatszolgáltatás egysége
Szén-dioxid a biomasszából származó kibocsátás nélkül	CO2	1 000 tonna (Gg)
Szén-dioxid biomasszából	Biomassza CO2	1 000 tonna (Gg)
Dinitrogén-oxid	N2O	tonna (Mg)
Metán	CO4	tonna (Mg)
Perfluor-szénhidrogén	PFC	tonna (Mg) CO2-egyenérték
Hidro-fluor-szénhidrogének	HFC	tonna (Mg) CO2-egyenérték
Kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid	SF6 NF3	tonna (Mg) CO2-egyenérték
Nitrogén-oxidok	NOX	tonna (Mg) NO2-egyenérték
Nem metán illékony szerves vegyületek	NMVOC-k	tonna (Mg)
Szén-monoxid	CO	tonna (Mg)
Szálló por < 10 μm	PM10	tonna (Mg)
Szálló por < 2,5 μm	PM2,5	tonna (Mg)
Kén-oxidok	SOX	tonna (Mg) SO2-egyenérték
Ammónia	NH3	tonna (Mg)

Minden adatot egy tizedesjegy pontossággal kell szolgáltatni.”;

az 5. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

A 3. szakaszban említett minden mutató esetében az adatokat a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása szerint, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint), az ESA 95-tel teljes mértékben összeegyeztethetően kell előállítani. Ezen túlmenően adatokat kell előállítani a következőkről:

—	a háztartások levegőkibocsátásai,

—	összekötő elemek, amelyek alatt olyan adatszolgáltatási elemeket kell érteni, amelyek egyértelműen kiegyenlítik az e rendelet szerint szolgáltatott levegőkibocsátási számlák és a hivatalos nemzeti levegőkibocsátás-nyilvántartási jegyzékekben szolgáltatott adatok közti különbségeket.

Az 1. pontban említett hierarchikus osztályozás a következő:

Levegőkibocsátás iparáganként – NACE Rev.2 (A*64)

A háztartások levegőkibocsátásai

—	Közlekedés

—	Fűtés/hűtés

—

Egyéb

Összekötő elemek

A levegőkibocsátási számlák összesen (termelési tevékenységek + háztartások) a 3. szakaszban említett mutatók mindegyike esetében

A nemzeti rezidensek alábbi külföldi tevékenységei nélkül:

—	Külföldön üzemeltetett nemzeti halászhajók

—	Szárazföldi közlekedés

—	Vízi közlekedés

—	Légi közlekedés

A nem rezidensek alábbi, az adott ország területén végzett tevékenységeivel együtt:

+	Szárazföldi közlekedés

+	Vízi közlekedés

+	Légi közlekedés

(+ vagy –)

Egyéb kiigazítások és statisztikai eltérések

=	Az X szennyező anyag teljes kibocsátása, az UNFCCC (1)/CLRTAP (2) részére történt bejelentés szerint”.

A II. melléklet 3. és 4. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

„3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a környezetvédelmi vonatkozású adókról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:

—	energiaadók,

—	közlekedési adók,

—	szennyezési adók,

—	erőforrásadók.

A tagállamoknak külön mutatóként kell jelenteniük az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében való részvételükkel összefüggő, az európai számlarendszerben nyilvántartott kormányzati adóbevételeket is.

A tagállamoknak külön mutatóként kell jelenteniük azokat az egyéb, környezetvédelemmel kapcsolatos adókat is, amelyeket az összes energia-, közlekedési, szennyezési vagy erőforrásadóba beszámítottak, és amelyeket a tüzelőanyagok széntartalmára vetnek ki (egyéb CO2-adók).

Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.

A statisztikát a tárgyév végétől számított 16 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.

Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

Az első referenciaév 2020.

Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2016-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.”.

A III. melléklet 4. és 5. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.

A statisztikát a referenciaév végétől számított 16 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2021-es referenciaévtől alkalmazandó.

Az első referenciaév 2021.

Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2017-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

Az adatokat tömegegységben kifejezve, a következő táblázatokban felsorolt mutatókra vonatkozóan kell szolgáltatni.

A. táblázat – Belföldi kitermelés

MF.1.

Biomassza

MF1.1.

Termények (a takarmánycélú növények kivételével)

MF.1.1.1.

Gabonafélék

MF.1.1.2.

Gyökerek és gumók

MF.1.1.3.

Cukortartalmú növények

MF.1.1.4.

Hüvelyesek

MF.1.1.5.

Diófélék

MF.1.1.6.

Olajnövények

MF.1.1.7

Zöldségfélék

MF.1.1.8

Gyümölcsfélék

MF.1.1.9

Rostok

MF1.1.A.

Máshova nem sorolt, egyéb termények (a takarmánycélú növények kivételével)

MF.1.2.

Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza

MF.1.2.1.

Növényi maradékok (felhasznált)

MF.1.2.1.1.

Szalma

MF.1.2.1.2.

Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele stb.)

MF.1.2.2.

Takarmánycélú növények és legelt biomassza

MF.1.2.2.1.

Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát)

MF.1.2.2.2.

Legelt biomassza

MF.1.3.

MF.1.3.1.

Faanyag (ipari gömbfa)

MF.1.3.2.

Tűzifa és egyéb kitermelt anyag

MF.1.4.

Vadon élő halak kifogása, vízinövények és víziállatok, vadászat és gyűjtögetés

MF.1.4.1.

Vadon élő halak kifogása

MF.1.4.2.

Minden egyéb víziállat és vízinövény

MF.1.4.3

Vadászat és gyűjtögetés

MF.2.

Fémtartalmú ércek

MF.2.1.

Vas

MF.2.2.

Nemvasfém

MF.2.2.1.

Réz

MF.2.2.2.

Nikkel

MF.2.2.3.

Ólom

MF.2.2.4.

Cink

MF.2.2.5.

Ón

MF.2.2.6.

Arany, ezüst, platina és más nemesfémek

MF.2.2.7.

Bauxit és egyéb alumínium

MF.2.2.8.

Urán és tórium

MF.2.2.9.

Egyéb nemvasfém

MF.3.

Nemfém ásványok

MF.3.1.

Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)

MF.3.2

Kréta és dolomit

MF.3.3.

Pala

MF.3.4.

Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok

MF.3.5.

Só

MF.3.6.

Mészkő és gipsz

MF.3.7.

Agyag és kaolin

MF.3.8.

Homok és kavics

MF.3.9.

Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványok

MF.3.A.

Kiásott földes anyagok (a talajt is ideértve), csak ha felhasználják (fakultatív adatszolgáltatás)

MF.4.

Fosszilis energiaforrások/-hordozók

MF.4.1.

Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók

MF.4.1.1.

Lignit (barnaszén)

MF.4.1.2.

Feketeszén

MF.4.1.3.

Olajpala és olajhomok

MF.4.1.4.

Tőzeg

MF.4.2.

Folyékony és gáz-halmazállapotú energiaforrások/-hordozók

MF.4.2.1.

Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)

MF.4.2.2.

Földgáz

B táblázat (Import – Összkereskedelem) és D táblázat (Export – Összkereskedelem)

MF.1.

Biomassza

MF1.1.

Termények (a takarmánycélú növények kivételével)

MF.1.1.1.

Gabonafélék

MF.1.1.2.

Gyökerek és gumók

MF.1.1.3.

Cukortartalmú növények

MF.1.1.4.

Hüvelyesek

MF.1.1.5.

Diófélék

MF.1.1.6.

Olajnövények

MF.1.1.7.

Zöldségfélék

MF.1.1.8.

Gyümölcsfélék

MF.1.1.9.

Rostok

MF1.1.A.

Máshova nem sorolt, egyéb termények (a takarmánycélú növények kivételével)

MF.1.2.

Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza

MF.1.2.1.

Növényi maradékok (felhasznált)

MF.1.2.1.1.

Szalma

MF.1.2.1.2.

Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele stb.)

MF.1.2.2.

Takarmánycélú növények és legelt biomassza

MF.1.2.2.1.

Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát)

MF.1.3.

MF.1.3.1.

Faanyag (ipari gömbfa)

MF.1.3.2.

Tűzifa és egyéb kitermelt anyag

MF.1.4.

Vadon élő halak kifogása, vízinövények és víziállatok, vadászat és gyűjtögetés

MF.1.4.1.

Vadon élő halak kifogása

MF.1.4.2.

Minden egyéb víziállat és vízinövény

MF.1.5.

Élő állatok és állati termékek (kivéve vadon élő halak, vízinövények és állatok, vadászott és begyűjtött állatok)

MF.1.5.1.

Élő állatok (kivéve vadon élő halak, vízinövények és állatok, vadászott és begyűjtött állatok)

MF.1.5.2.

Hús és húskészítmények

MF.1.5.3.

Tejtermékek, madártojás és méz

MF.1.5.4.

Egyéb állati eredetű termékek (állati rostok, állatbőrök, bundák, bőr stb.)

MF.1.6.

Főként biomassza-eredetű termékek

MF.2.

Fémtartalmú ércek

MF.2.1.

Vas

MF.2.2.

Nemvasfém

MF.2.2.1.

Réz

MF.2.2.2.

Nikkel

MF.2.2.3.

Ólom

MF.2.2.4.

Cink

MF.2.2.5.

Ón

MF.2.2.6.

Arany, ezüst, platina és más nemesfémek

MF.2.2.7.

Bauxit és egyéb alumínium

MF.2.2.8.

Urán és tórium

MF.2.2.9.

Egyéb nemvasfém

MF.2.3.

Főként fémeredetű termékek

MF.3.

Nemfém ásványok

MF.3.1.

Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)

MF.3.2.

Kréta és dolomit

MF.3.3.

Pala

MF.3.4.

Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok

MF.3.5.

Só

MF.3.6.

Mészkő és gipsz

MF.3.7.

Agyag és kaolin

MF.3.8.

Homok és kavics

MF.3.9.

Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványok

MF.3.B.

Főként nemfémásvány-eredetű termékek

MF.4.

Fosszilis energiaforrások/-hordozók

MF.4.1.

Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók

MF.4.1.1.

Lignit (barnaszén)

MF.4.1.2.

Feketeszén

MF.4.1.3.

Olajpala és olajhomok

MF.4.1.4.

Tőzeg

MF.4.2.

Folyékony és gáz-halmazállapotú energiaforrások/-hordozók

MF.4.2.1.

Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)

MF.4.2.2.

Földgáz

MF.4.2.3.

Vásárolt üzemanyag (Import: rezidens egységek által külföldön; Export: nem rezidens egységek által belföldön)

MF.4.2.3.1.

Szárazföldi közlekedési üzemanyag

MF.4.2.3.2.

Vízi közlekedési üzemanyag

MF.4.2.3.3.

Légi közlekedési üzemanyag

MF.4.3.

Főként fosszilisenergia-termékekből származó termékek

MF.5.

Egyéb termékek

MF.6.

Végső kezelésre és ártalmatlanításra szánt hulladék”.

A IV. melléklet 3., 4. és 5. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamok a környezetvédelmi kiadási számlákat az alábbi mutatók alapján állítják elő, amelyek meghatározására az ESA-val összhangban került sor:

—	a környezetvédelmi szolgáltatások kibocsátása. A piaci kibocsátást, a nem piaci kibocsátást és a kiegészítő tevékenységek kibocsátását elkülönítik egymástól,

—	környezetvédelmi szolgáltatások folyó termelőfelhasználása

—	környezetvédelmi szolgáltatások folyó termelőfelhasználása környezetvédelmi szolgáltatások előállításához,

—	környezetvédelmi szolgáltatások importja és exportja,

—	a hozzáadottérték-adó (héa) és más adók összege, a környezetvédelmi szolgáltatások során felhasznált termékekre adott támogatással csökkentve,

—	bruttó állóeszköz-felhalmozás, valamint a környezetvédelmi szolgáltatások előállítására szolgáló, nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege,

—	környezetvédelmi szolgáltatások végső fogyasztása,

—	környezetvédelmi transzferek (kapott/fizetett).

Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.

A statisztikát a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.

Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

Az első referenciaév 2020.

Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2018-as évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi bontásban kell megadni:

—	a környezetvédelmi szolgáltatások termelője/fogyasztója a 2. szakasz meghatározása szerint,

—

a környezetvédelmi tevékenységek osztályozási rendszerének osztályai (CEPA) az alábbi csoportosítás szerint:

—

CEPA 1

—

CEPA 2

—

CEPA 3

—

CEPA 4

—

CEPA 5

—

CEPA 6

—	A CEPA 7, CEPA 8 és CEPA 9 összege

—

A környezetvédelmi szolgáltatások kiegészítő tevékenységkénti nyújtására az alábbi NACE lebontásban: NACE Rev. 2 B, C, D nemzetgazdasági ágazat, 36. ágazat. A C nemzetgazdasági ágazat adatait az alábbi módon kell megadni:

—	NACE C10–C12 – Élelmiszer-, ital- és dohányáru gyártása

—	NACE C17 – Papír, papírtermék gyártása

—	NACE C19–20 – Kokszgyártás, vegyi anyagok és finomított kőolaj és vegyipari termékek gyártása

—	NACE C 21–23 – Gyógyszer-, gumi- műanyag és egyéb nemfém termék gyártása

—	NACE C 24 – Fémalapanyag gyártása

—	NACE C 25–30 – Fémfeldolgozási termék gyártása, beleértve a gép, gépi berendezés gyártását is

—	NACE C13–16, 18, 31–33 – egyéb feldolgozóipari tevékenységek

Azoknak a tagállamoknak, amelyekben a forgalom teljes összege vagy a foglalkoztatottak száma egy vagy több ilyen NACE-bontásban az uniós összérték kevesebb mint 1 %-át teszi ki, nem kell adatokat szolgáltatniuk az említett NACE-bontásokra vonatkozóan.

Az 1. pontban említett CEPA-osztályok a következők:

CEPA 1 – A környezeti levegő és az éghajlat védelme

CEPA 2 – Szennyvízgazdálkodás

CEPA 3 – Hulladékgazdálkodás

CEPA 4 – Talaj, felszín alatti víz, felszíni víz védelme és rehabilitációja

CEPA 5 – Zaj és vibráció mérséklése

CEPA 6 – A biodiverzitás és tájak védelme

CEPA 7 – Sugárzás elleni védelem

CEPA 8 – Környezetvédelmi kutatás és fejlesztés

CEPA 9 – Egyéb környezetvédelmi tevékenység.”.

Az V. melléklet 3., 4. és 5. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatáról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:

—	a teljes környezeti áruk és szolgáltatások ágazat és a piaci tevékenységek kibocsátása,

—	a teljes környezeti áruk és szolgáltatások ágazat exportja,

—	a teljes környezeti áruk és szolgáltatások ágazat és a piaci tevékenységek hozzáadott értéke,

—	foglalkoztatottság a teljes környezeti áruk és szolgáltatások ágazatban és a piaci tevékenységek területén.

Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni, a „foglalkoztatottság” mutatója kivételével, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltatás egysége a „teljes munkaidős egyenérték”.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.

A statisztikát a referenciaév végétől számított 22 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.

Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

Az első referenciaév 2020.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi kombinált osztályozásban kell megadni:

—

a NACE Rev. 2 gazdasági tevékenységek osztályozása az alábbiak szerint csoportosítva:

—

NACE A

—

NACE B

—

NACE C

—

NACE D

—

NACE E

—

NACE F

—

NACE J

—

NACE M

—

NACE O

—

NACE P

—	A NACE G+NACE H+NACE I+NACE K+NACE L+NACE N+NACE Q+NACE R+NACE S+ NACE T+NACE U összesen.

—

a környezetvédelmi tevékenységek osztályozási rendszerének osztályai (CEPA) és az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszere (CReMA) az alábbi csoportosításban:

—

CEPA 1

—

CEPA 2

—

CEPA 3

—

CEPA 4

—

CEPA 5

—

CEPA 6

—	A CEPA 7, CEPA 8 és CEPA 9 összege

—

CReMA 10

—

CReMA 11

—

CReMA 13

—

CReMA 13A

—

CReMA 13B

—

CReMA 13C

—

CReMA 14

—	A CReMA 12, CReMA 15 és CReMA 16 összege

Az 1. pontban említett CEPA osztályok a IV. mellékletben találhatók. Az 1. pontban említett CReMA osztályok az alábbiak:

CReMA 10 – Vízgazdálkodás

CReMA 11 – Erdészeti erőforrásokkal való gazdálkodás

CReMA 12 – Vadon élő állat- és növénygazdálkodás

CReMA 13 – Energiaforrásokkal való gazdálkodás

CReMA 13A – Megújuló energiaforrásból származó energiatermelés

CReMA 13B – Hő/energiamegtakarítás és -gazdálkodás

CReMA 13C – A fosszilis energiaforrások nyersanyagként való felhasználásának minimálisra csökkentése

CReMA 14 – Ásványgazdálkodás

CReMA 15 – Az erőforrás-gazdálkodás céljából folytatott kutatási és fejlesztési tevékenység

CReMA 16 – Egyéb erőforrás-gazdálkodási tevékenységek.”.

(1) Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC)

(2) Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről (CLRTAP).