(1)

Az Európai Bizottság az (EU) 2015/1963 végrehajtási rendelettel (2) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó aceszulfám-kálium (vagy más nyelvterületen „Ace K”) behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálat megnevezése: az eredeti vizsgálat.

(2)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vám mértéke az együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatal esetében 2,64 és 4,58 EUR/kg nettó tömeg közötti, míg az összes többi vállalattól érkező behozatalra 4,58 EUR/kg nettó tömeg mértékű vámtétel alkalmazandó.

(3)

Az intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(4)

A felülvizsgálati kérelmet 2020. július 31-én nyújtotta be a Celanese Sales Germany GmbH (a továbbiakban: a kérelmező), az aceszulfám-kálium egyedüli, és ezáltal a teljes uniós termelést képviselő uniós gyártója. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna (4).

(5)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2020. október 30-án a Bizottság a Kínából származó aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(6)

A dömping és a kár folytatódására vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1. és a felülvizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki (6).

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a kérelmezőt, az aceszulfám-kálium az érintett országban található gyártóit, a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(8)

Az érdekelt feleknek szintén lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(9)

Meghallgatásra egy exportáló gyártóval, az Anhui Jinhe Industrial Co. Ltd-vel (a továbbiakban: az Anhui Jinhe) és a kérelmezővel került sor.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításával kapcsolatban az Anhui Jinhe részéről kapott észrevételeket. Ezenfelül a kérelmező is észrevételeket tett e tekintetben.

(11)

Az Anhui Jinhe a kérelemben foglalt bizonyos adatok közzétételét és érdemi összefoglalását kérte. Különösen azt hangsúlyozta, hogy a kérelmezőnek közzé kellett volna tennie a kérelemben foglalt, a figyelembe vett időszak során Kínából érkező behozatal teljes volumenére és átlagos áraira vonatkozó, kérelmezett adatok nem bizalmas verzióját. Az Anhui Jinhe azt állította, hogy ezek az adatok nem bizalmasak, mivel a Bizottság az eredeti vizsgálatban közzétette azokat. Mi több, az Anhui Jinhe előadta, hogy a vonatkozó adatok nem tényleges kereskedelmi szempontból érzékeny adatokon, hanem a kérelmező becslésén alapultak, és a szerzői jogra való hivatkozás nem indokolhatja ezen adatok visszatartását. Ezenfelül az Anhui Jinhe felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtson be érdemi összefoglalót a releváns kármutatókról, és ezáltal szolgáltasson megfelelő részleteket a bizalmasan benyújtott adatok kielégítő mértékben történő megismeréséhez. Azt állította továbbá, hogy míg a Bizottság az eredeti vizsgálatban indexált formában adta meg ezeket az adatokat, a kérelemben azok vagy bizalmasak voltak, vagy semmitmondó értéktartományok formájában kerültek bemutatásra, amelyek semmilyen tendenciára nem utaltak. Az Anhui Jinhe ezért azt kérte a kérelmezőtől, hogy tegye közzé indexált formában az uniós felhasználásra, a termelési kapacitásra, a kapacitáskihasználásra, a piaci részesedésekre, a termelési költségekre, a jövedelmezőségre, az exportértékesítésekre és a nyersanyagköltségekre vonatkozó adatokat. Az Anhui Jinhe felkérte továbbá a kérelmezőt, hogy nyújtson be érdemi összefoglalót a jelenlegi jövedelmezőségi szintjéről, és adja meg, hogy az a felülvizsgálati referencia-időszakban meghaladta-e az 5 %-ot, valamint 2011-től kezdődően szolgáltasson indexált adatokat, mivel a kérelmező ezt az évet jelölte meg az összehasonlítás szempontjából releváns évként.

(12)

Válaszában a kérelmező azt állította, hogy a legtöbb információ bizalmas jellegű volt, mivel csupán egy vállalattól származó adatokra alapult. Azzal érvelt továbbá, hogy az indextartományokra a mögöttes bizalmas adatok rekonstruálásának megelőzéséhez volt szükség. A kérelmező különösen azt hangsúlyozta, hogy a Kínából érkező behozatal teljes volumenére vonatkozó pontos adatok megadása a piaci részesedések indexálásával együtt lehetővé tenné az egyedüli uniós gyártó értékesítéseinek rekonstruálását. A kérelmező a beadványában felülvizsgálta a nem bizalmas adatokat, és további információkat adott meg. E tekintetben a kérelmező a teljes behozatali mennyiségekre vonatkozó tartományokat, a felhasználás tendenciájára vonatkozó kiegészítő információkat, a termelésre vonatkozó indexálási tartományokat, a piaci részesedésekre vonatkozó információkat, a jövedelmezőség indexálását, valamint egyéb kármutatókat (pl. készletek, foglalkoztatás, pénzforgalom, beruházások, nettó beruházás megtérülése) és az uniós gyártó Unión kívüli értékesítéseinek alakulását is megadta. Az Anhui Jinhe által kért többi adatot illetően a kérelmező azt állította, hogy a kérelem nem bizalmas változata kellően informatív összefoglalót tartalmazott, és további információkat nem lehet a bizalmas információk felfedése nélkül megosztani.

(13)

A kérelmező felülvizsgált adataira válaszul az Anhui Jinhe fenntartotta álláspontját, mely szerint a kérelem továbbra sem tartalmazott kellő információt – például a Kínából érkező behozatal mennyiségét vagy az aceszulfám-kálium iránti uniós és globális keresletet. Az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy a kérelem nem bizalmas változatának érdemi jellegét a védelemhez való jogokat figyelembe véve kell vizsgálni, és előadta, hogy nem voltak adottak a feltételek annak megállapításához, hogy a kérelmező állításai tényleges ténybeli alappal rendelkeznek-e.

(14)

A kérelmező nem értett egyet a fenti állításokkal, és azzal érvelt, hogy a kérelem nyílt változata megadta az állítások ténybeli alapját, az adatokat pedig a kérelmező ott takarta ki, ahol nem lehetett bizalmas információk felfedése nélkül megadni az indexált tendenciák tartományait. A kérelmező különösen azt emelte ki, hogy a kérelem nem bizalmas verziója bemutatta az aceszulfám-kálium Kínából érkező behozatalának alakulását, és lehetőséget biztosított az Anhui Jinhe számára, hogy észrevételt tegyen azzal kapcsolatban. A keresletre vonatkozó adatokkal kapcsolatban a kérelmező azt állította, hogy a Kínából érkező aceszulfám-kálium behozatalára ideiglenes intézkedéseket kivető rendelet (7) nem adta meg a teljes uniós felhasználást abszolút értékben, ezért a kérelmezőnek sem kellett ezt megjelölnie.

(15)

Megjegyzendő, hogy mivel a kérelmező az aceszulfám-kálium egyedüli uniós gyártója, a bizalmas információkat a konkrét üzleti információk felfedésének elkerülése érdekében tartományok és indexek formájában kellett bemutatni. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelem nem bizalmas verziójában szereplő adatok, melyeket a kérelmező a beadványában kiegészítésképpen megadott, kellően részletesek voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a bizalmasan benyújtott információk érdemi részének kielégítő megismerését. A kérelmező érdemi összefoglalót nyújtott be, melyekben a tényleges adatokhoz viszonyítva kellően szűk tartományok szerepeltek, ez pedig lehetővé tette az érdekelt felek számára a behozatal volumenének és tendenciáinak felmérését. A kínai exportáló gyártók ezért gyakorolni tudták a védelemhez való jogukat.

(16)

Az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy a kérelem nem bizonyította az uniós piac vonzerejét, mivel azt mutatta be, hogy a kínai exportőrök az Unióba és más piacokra irányuló exportjainak átlagos árai azonosak voltak. Ez állítása szerint arra utalt, hogy a kínai gyártók számára közömbös, hogy az Unióba vagy harmadik országoknak értékesítenek-e. E tekintetben az Anhui Jinhe a bioetanolra (8) és a karbamidra (9) vonatkozó vizsgálatot idézte, amelyben a Bizottság megállapította, hogy az uniós piac abban az esetben vonzó az exportáló gyártók számára, ha az átlagos exportárak magasabbak az Unióban, mint a harmadik piacokon.

(17)

E tekintetben a kérelmező állítása szerint a kérelem világosan rámutatott, hogy az uniós piac vonzó a kínai exportáló gyártók számára, mivel a dömpingellenes vámok hiányában nagyobb értékesítési volument tudnának elérni az uniós piacon, mint más piacokon. A kérelmező azzal érvelt továbbá, hogy a dömpingellenes vámok kivetése előtt az uniós piac vonzó volt a kínai gyártók számára.

(18)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelem alapján a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűsíthetően jelentős mértékben növelnék az uniós piacra irányuló értékesítési volumenüket.

(19)

Az Anhui Jinhe azzal érvelt továbbá, hogy a kérelmező áron aluli értékesítéssel kapcsolatos állításai nyilvánvalóan hibásak voltak, mivel a kérelmező a kérelem az áron aluli értékesítéssel kapcsolatos számításaiban használt termelési költségei túl magasak voltak az eredeti vizsgálathoz képest, ezért nem voltak megbízhatók. Mi több, az Anhui Jinhe azt is előadta, hogy a kérelmező az eredeti vizsgálat óta jelentős mértékben megemelte az árszintjeit, és a dömpingellenes intézkedések túlzott mértékű, az eredeti vizsgálatban rögzítetteket messze meghaladó nyereséget biztosítottak a számára. E tekintetben az Anhui Jinhe a dicián-diamidra (10) és a karbamidra (11) vonatkozó vizsgálatokra hivatkozott, amelyekben a Bizottság az uniós gazdasági ágazat magas jövedelmezőségének fényében nem akadályozta meg az intézkedések hatályvesztését. Az Anhui Jinhe azzal érvelt továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása teljes mértékben kihasználásra került, és nem volt képes a növekvő uniós kereslet kielégítésére, valamint a ferroszilíciummal kapcsolatos ügyre hivatkozott, amelyben a Bizottság megszüntette az intézkedéseket (12). Ezen túlmenően az Anhui Jinhe azt állította, hogy a kínai gyártók a tiltó rendelkezések ellenére is [28–34 %-os] piaci részesedéssel rendelkeztek az uniós piacon, mivel a felhasználók az ellátási lánc biztonsága érdekében mindig legalább két aceszulfámkálium-beszállítóval működtek együtt, főként a Covid19-járvány miatt a közelmúltban kialakult fennakadások fényében. Végezetül az Anhui Jinhe kiemelte, hogy az uniós gazdasági ágazat az intézkedéseket nem alkalmazó harmadik országok piacán sikeresen felvették a versenyt a kínai behozatallal, és jelentős mennyiségeket értékesített ezeken. Az Anhui Jinhe állítása szerint ez azt igazolta, hogy a kérelmező a dömpingellenes intézkedések nélkül is sikeresen tud versenyezni a kínai behozatallal, ami pedig arra utal, hogy a kár megismétlődése nem valószínű.

(20)

A kérelmező vitatta a fenti állításokat. Mi több, a kérelmező azt állította, hogy a Bizottság által az eredeti vizsgálatban megállapított haszonkulcsot használta a kérelmében szereplő, az áron aluli értékesítésre vonatkozó számításokhoz. A kérelmező érvelése szerint továbbá a dömpingellenes vámok biztosították, hogy a Kínából érkező behozatalok ára kárt nem okozó szinten maradjon. A kérelmező azt állította, hogy a dömpingellenes vámok hatályvesztése esetén a Kínai exportáló gyártók ugyanolyan százalékos arányra növelnék piaci részesedésüket az Unióban, mint amelyet a világ többi részén értek el. A kérelmező részletes forgatókönyveket is benyújtott, melyek segítségével ismertette, milyen hatással lenne üzleti tevékenységére a dömpingellenes vámok hatályvesztése.

(21)

A Bizottság elemzése megerősítette, hogy az Anhui Jinhe által említett elemek egyike sem (függetlenül attól, hogy azok tényszerűen helyesek-e vagy sem) volt elegendő azon következtetés megkérdőjelezéséhez, hogy a kérelem kellően bizonyította, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásához és a kár megismétlődéséhez vezetne. Ezeket a szempontokat az adott időpontban a kérelmező rendelkezésére álló legjobb bizonyítékok alapján határozták meg; e bizonyítékok kellően reprezentatívak és megbízhatóak voltak. Ezenkívül a Bizottság a vizsgálat során részletesen megvizsgálta az Anhui Jinhe állításait és a kérelmező cáfolatait, amelyekkel az alábbiakban foglalkozunk.

(22)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette, hogy a kérelem elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódását és a kár megismétlődését eredményezné, és ezzel eleget tett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt követelményeknek.

(23)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy a kérelemben szereplő információk vagy nem relevánsak (pl. a szulfaminsavval kapcsolatos torzulások bizonyítékai a karbamid állítólagos torzulásaira, valamint a kálium-hidroxidnak a káliumsóra vonatkozó torzulásaira utalnak), vagy nem nyilvánosan hozzáférhető forrásokon alapultak (pl. az ecetsav torzulása a kérelmező által beszerzett jelentésen alapul, amely ugyanakkor nem áll összhangban a kínai országjelentéssel).

(24)

E tekintetben mivel a szulfaminsavat karbamidból, a kálium-hidroxidot pedig káliumsóból állítják elő, a nyersanyagokat érintő esetleges piaci torzulások a végterméket is érintik. Ezenkívül az Anhui állításával ellentétben a kérelmező a kérelemben egy másik bizalmas forrás mellett a kínai országjelentésre is hivatkozik. Amint arra a kérelmező rámutatott, az országjelentésben ellentmondás volt a szöveg és az ecetsav kínai kapacitáskihasználására vonatkozó számadatok között. A kínai országjelentés és a bizalmas forrás között azonban nincs ellentmondás, mivel a kérelmező által szolgáltatott, a kapacitásra vonatkozó aktualizált információk, amelyeket a Bizottság ellenőrzött, összhangban álltak a kínai jelentésben szereplő kapacitáskihasználási adatokkal. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(25)

Figyelembe véve az érintett országban működő gyártók, valamint az uniós független importőrök nyilvánvalóan nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet a gyártók és a független importőrök körében.

(26)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes kínai gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy ha vannak olyan további gyártók, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, nevezze meg őket és/vagy lépjen kapcsolatba velük.

(27)

Az érintett ország két exportáló gyártója bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. Tekintettel a válaszok alacsony számára, a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre, és az összes érdekelt felet az aktához fűzött feljegyzéssel tájékoztatta. A Bizottság felkérte ezeket a vállalatokat, hogy vegyenek részt a vizsgálatban, és elküldte nekik a kérdőív hivatkozását.

(28)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(29)

Egyetlen független sem importőr nyújtotta be a kért információkat, és nem egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába.

(30)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(31)

A Bizottság elküldte a mintavételi űrlapot visszaküldő két exportáló gyártónak a kérdőív hivatkozását. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (13).

(32)

A kérdőívet egy exportáló gyártó és az egyedüli uniós gyártó küldte vissza kitöltve.

(33)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és az adatok egybevetésével ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. A Covid19-világjárvány kitörése, majd a járvány kezelésére hozott intézkedések (a továbbiakban: Covid19-ről szóló közlemény) (14) miatt a Bizottság azonban nem tudott ellenőrző látogatásokat lefolytatni az együttműködő vállalatok telephelyein. Ehelyett a Bizottság videokonferencia útján távoli egyeztetéseket végzett a következő vállalatok által szolgáltatott információk kapcsán:

—

Celanese Sales Germany GmbH, Celanese Production Germany GmbH & Co. KG Sulzbach, Németország és Principal Operating Company Celanese Europe BV, Amszterdam, Hollandia;

—

Anhui Jinhe Industrial Co., Ltd, Chuzhou, Anhui.

(34)

A Bizottság 2021. október 27-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a dömpingellenes vámokat (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). Minden fél kellő időt kapott arra, hogy e tájékoztatás kapcsán észrevételeket fogalmazzon meg, vagy kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(35)

Észrevételeket az Anhui Jinhe és a kérelmező nyújtott be.

(36)

Meghallgatásra az Anhui Jinhe és a kérelmező részvételével került sor.

(37)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban volt, nevezetesen a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2934 99 90 KN-kód (TARIC-kód: 2934999021) alá tartozó aceszulfám-kálium (a 6-metil-1,2,3-oxatiazin-4(3H)-on-2,2-dioxid káliumsója; CAS-nyilvántartási szám: 55589-62-3) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). Az aceszulfám-kálium aceszulfám-K (vagy más nyelvterületen „Ace-K”) néven is ismert.

(38)

Az aceszulfám-káliumot mesterséges édesítőszerként széles körben alkalmazzák, például élelmiszerekben, italokban és gyógyszerkészítményekben.

(39)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(40)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(41)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(42)

Az aceszulfám-kálium Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (tehát 2013. július 1. és 2014. június 30. között). A tagállamok által a Bizottságnak az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében bejelentett adatok (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) alapján a Kínából származó aceszulfám-kálium behozatalának volumene az uniós piac [31–37 %-át] fedte le a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt [65–80 %] volt a piaci részesedése. Abszolút értékben kifejezve a Kínából érkező behozatal [47–56 %-kal] csökkent az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka óta.

(43)

A (32) preambulumbekezdésben említettek szerint mindössze egyetlen kínai exportőr/gyártó nyújtott be kitöltött kérdőívet, és ezáltal működött együtt a vizsgálat során.

(44)

Mivel a vizsgálat megindításakor Kína vonatkozásában elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az említett országbeli exportáló gyártók tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(45)

Következésképpen a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése céljából a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő valamennyi exportáló gyártót arra, hogy bocsássák rendelkezésre az aceszulfám-kálium előállításához felhasznált inputokra vonatkozóan kért információkat. Egy kínai exportáló gyártó nyújtotta be a releváns adatokat.

(46)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormány nem küldte meg a kért információkat. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán az Anhui Jinhe exportáló gyártó részéről érkezett beadvány.

(48)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(50)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(51)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(52)

Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(53)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”. E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított Kínáról egy országjelentést (a továbbiakban: jelentés) (15), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között.

(54)

A kérelmező a jelentés megállapításait kiegészítő információkat szolgáltatott az aceszulfám-kálium előállításához felhasznált nyersanyagok tekintetében. A kérelmező megbízást adott egy jelentés elkészítésére is, amely beazonosítja az aceszulfám-kálium egyik fő nyersanyagára, a kén-trioxidra vonatkozó jellemzőket és a hozzá kapcsolódó főbb torzulásokat abban a két kínai tartományban, amelyben az aceszulfám-káliumot gyártják (Jiangsu és Anhui tartomány). A releváns bizonyíték magában foglalja a 2016. október 24-én kelt Vegyipari Fejlesztési Tervet, amely a 2018. március 14-én kiadott, A KKP Anhui Tartományi Bizottságának és Anhui Tartomány Népi Kormányhivatalának véleménye a magas színvonalú gazdaságfejlesztés előmozdításáról című dokumentumra hivatkozva a vegyipari ágazat ellátási szintjét befolyásoló célkitűzéseket és termelési célokat határoz meg, többek között a kéntrioxid-szulfonálásra és az aceszulfám-káliumra, valamint Anhui tartományra vonatkozóan. Ez a szakpolitikai dokumentum meghatároz számos, különösen az Anhui tartományra vonatkozó, magas színvonalú gazdaságfejlesztést elősegítő iparpolitikai kezdeményezést – ilyen például a pénzügyi ösztönzők és adókedvezmények a Központi Szerkezetikiigazítási Iránymutatás-gyűjteményben„ösztönzöttként” megjelölt ágazatokkal összhangban működő ipari és logisztikai vállalkozásokra való alkalmazása. A kérelmező kifejtette továbbá, hogy a 2005. december 2-i, Az Államtanács határozata az ipari szerkezetátalakítás támogatásáról szóló ideiglenes rendelkezések közzétételéről és végrehajtásáról című dokumentum meghatározza a gazdasági és ipari szakpolitikai célokat, és minden tartományi kormányt felszólít arra, hogy konkrét intézkedések meghatározásával irányítsa a beruházásokat. Ez kiterjed a földre, a hitelekre, az adózásra, valamint a behozatalra és a kivitelre vonatkozó támogató szakpolitikákra is. Rámutatott továbbá az állami beavatkozás más olyan szakpolitikai eszközeire is, mint például a 2013 januárjában kiadott, Az iparszerkezeti kiigazítás iránymutatás-gyűjteménye című dokumentum, amely az iparági szegmenseket „ösztönzött”, „korlátozott” és „megszűnt” kategóriákba sorolja. Ebben a gyűjteményben a kén-trioxid szulfonálása az „ösztönzött” kategóriában szerepel.

(55)

A kérelem említett továbbá egy, A kén-trioxidra vonatkozó exportadó és héa visszatérítésének visszavonása című dokumentumot is, amely 13 %-os, a kivitelhez kapcsolódó – kiviteli korlátozást eredményező – héaköltséget határoz meg.

(56)

A villamos energiára, a gázra, a gőzre és a vízre vonatkozóan a kérelem ismertette az árképzési felügyelet szerepét Jiangsu és Anhui tartományban, valamint felhívta a figyelmet a szénágazatban eszközölt állami és tartományi beavatkozásokra. A 2016. február 1-jén kiadott, Az Államtanács véleménye a szénipar kapacitásfeleslegének csökkentéséről és fejlesztéséről című dokumentum megerősítette a kapacitásfelesleggel kapcsolatos problémák, valamint az ágazat piacán végrehajtott jelentős állami beavatkozások fennállását.

(57)

Végezetül a kérelem felsorolja a Nantong Acetic Acidra, az aceszulfámkálium-gyártó Nantong Hongxinnal kapcsolatban álló vállalatra vonatkozó egyedi támogatásokat. A Nantong Acetic Acid egy nyilvános bejelentése, valamint a Nantong Acetic Acid 2018. évi éves jelentése alapján a Nantong Acetic Acid vállalatra a Csúcstechnológiát vagy új technológiát alkalmazó vállalkozásokra vonatkozó kedvezményes társaságiadó-program keretében kedvezményes, (25 %-os helyett) 15 %-os társaságiadó-kulcs vonatkozik.

(58)

Ezenfelül a kérelem számos, a jelentésben beazonosított, az aceszulfám-kálium gyártásához használt egyéb nyersanyagokat – például a diketént, a szulfaminsavat, a trietil-amint, a kálium-hidroxidot, az ecetsavat, a diklórmetánt és az ammóniát – érintő torzulást említett. A kérelem valóban bizonyítékot szolgáltatott a vegyipari ágazat kapacitásfeleslegére, valamint rámutatott, hogy a kínai ecetsavgyártás kapacitáskihasználási aránya megközelítőleg 69 % volt 2019 negyedik negyedévében, míg 2020 első negyedévére várhatóan 63 % körüli szintjét, majd 2020 végére mintegy 67 %-ra emelkedését jelezte elő a kérelem. A termelési többletkapacitáson túlmenően a kínai ecetsavgyártásba való beruházás az Orientációs jegyzék az ipari szerkezetátalakításhoz című (2013-ban felülvizsgált) dokumentum szerinti ellenőrzések hatálya alá tartozik. Ez a két elem együttesen torzítja az ecetsav kínai piacát, és következésképpen a diketén továbbfeldolgozásra szánt előállítását is.

(59)

A kérelem továbbá a Hebei tartomány tizenharmadik ötéves petrolkémiai tervében meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel és célokkal kapcsolatos állami beavatkozásokról is beszámolt. A terv bemutatja, hogyan szabályozza a kínai állam a kénbányászatot és korlátozza a kénsavgyártás piacára való belépést. A kénbányászat ellenőrzés alá vonásával és a kénsavtermelésbe való beruházás korlátozásával a kínai kormány nemcsak e két termék piacát, hanem a kéntrioxid-gyártás piacát is torzítja.

(60)

A kérelem továbbá a karbamid piacán eszközölt más típusú állami beavatkozásokra, például a karbamidra vonatkozó szigorú importkvótára és exportadókra is hivatkozott. A karbamid – a kén-trioxiddal és a kénsavval együtt – a szulfaminsav előállításához a feldolgozási lánc magasabb szintjén használt nyersanyag. A kínai kormány 2005. július 1-jével mentesítette a karbamid belföldi értékesítését a héa alól. Végezetül a kínai kormány a 2004 óta működő Állami Műtrágyarendszeren keresztül is beavatkozott a piac működésébe. A jelentés szerint a karbamid gyártói kedvezményes villamosenergia-árakban és vasúti szállítási díjakban részesülnek.

(61)

A jelentésre hivatkozva a kérelem rámutatott, hogy a káliumsó szerepel Az ásványi erőforrásokra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv nyersanyaglistáján, melyen több, az ásványok különböző csoportjaira vonatkozó részletes rendelkezés is megtalálható. A „foszfor” szakaszban a Biztonság jelentése megállapítja, hogy az egyik célkitűzés élelmezésbiztonsági stratégiával összhangban a mezőgazdaságban használt fontos ásványi források – például a foszfor, a kén és a kálium – ellátásának stabilizálása. Mi több, a „kálium-karbonát és más nyers természetes káliumsók” a jelentésben a kiviteli vámok hatálya alá tartozó elemek között is szerepel. A kérelemben említett további állami beavatkozások az ammóniára, egy, a hulladék kénsav újrafeldolgozásához vásárolt további nyersanyagra is kiterjednek.

(62)

A kérelmező rámutatott továbbá, hogy a jelentés szerint a kínai kormány maga is elismerte, még nem jött létre a villamos energia értékesítésének hatékony versenymechanizmusa. Ez arra utal, hogy jelentős torzulások állnak fenn az ipari célú villamosenergia-szolgáltatás kínai piacán. A kérelem végezetül megemlített más olyan területeket is, amelyeken az állami beavatkozás befolyásolja a kínai ipari szereplők költségeit. Ilyen például a földhasználati jogokhoz való hozzáférés (a jelentés 9. fejezete), a tőkéhez és finanszírozáshoz való hozzáférés (a jelentés 11. fejezete) és a munkaerőpiachoz való hozzáférés (a jelentés 13. fejezete).

(63)

A (46) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormány nem fogalmazott meg olyan észrevételeket vagy szolgáltatott olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják vagy cáfolják az ügy iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt, valamint a kérelmező által kiegészítésül szolgáltatott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a jelen ügyre való alkalmazása indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(64)

Ebben a kérdésben az együttműködő exportáló gyártó, az Anhui Jinhe fogalmazott meg észrevételeket, azt állítva, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására indoklásként felhozott érv nem megalapozott, és nem alkalmazható a vállalatra. Az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy a kérelmező által elkészíttetett jelentésben beazonosított, a diketént, a kén-trioxidot és a kénsavat érintő torzulásokra vonatkozó megállapítások az Anhui Jinhe szempontjából nem relevánsak, mivel az Anhui Jinhe saját maga állítja elő ezeket az inputokat. A feldolgozási lánc magasabb szintjén használt releváns nyersanyagok a következők: jégecet, szulfaminsav és kálium-hidroxid.

(65)

E tekintetben az Anhui Jinhe a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jelenlegi – például az extrudált alumíniumtermékekkel (16) kapcsolatos ügyben alkalmazott gyakorlatára hivatkozott, amely szerint az exportáló gyártók kötelesek a torzulásmentes árakra és költségekre vonatkozó bizonyítékot szolgáltatni annak „határozott bizonyítása” érdekében, hogy saját belföldi költségeiket nem érintik jelentős torzulások. A vállalat előadta, hogy a releváns nyersanyagok belföldi árai piacorientáltak, és az uralkodó piaci feltételek alapján, tárgyalások útján kerülnek meghatározásra. A vállalat különösen azzal szolgáltatott bizonyítékot, hogy a COMTRADE alapján összehasonlította saját árait a törökországi árakkal, és bemutatta, hogy a jégecet, a szulfaminsav és a kálium-hidroxid a nemzetközi áraknál alacsonyabb inputárainak fő oka az, hogy a Kínán belüli szállítási költségek jóval alacsonyabbak, mivel a vállalat kizárólag a belföldi ellátásra támaszkodik.

(66)

A vállalat azzal érvelt továbbá, hogy nem az exportáló ország hatóságainak ellenőrzése alatt gyakorolja tevékenységét. Ezenfelül a vállalat azt állította, hogy az aceszulfám-kálium árát és a termeléséhez szükséges inputok költségeit nem befolyásolja semmilyen állami beavatkozás. Ezen állítások cáfolatát a 3.2.1.3. és a 3.2.1.4. szakasz tárgyalja.

(67)

Észrevételeiben az exportáló gyártó rámutatott továbbá arra is, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése nem áll összhangban a WTO dömpingellenes megállapodásával. Ennek oka először is, hogy a dömpingellenes megállapodás 2.2. pontja három forgatókönyvet nevesít, amelyek lehetővé teszik a rendes érték kiszámítását: i. az értékesítés a szokásos kereskedelmi forgalom keretében történik, ii. sajátos piaci helyzet áll fenn, vagy iii. a belföldi piacon megvalósuló értékesítés alacsony volumene miatt az ilyen értékesítés nem reprezentatív. Az Anhui Jinhe azt állította, hogy a jelentős torzulások nem teljesítik e három kritérium egyikét sem. Továbbá azt állította, hogy még ha úgy is lehetne tekinteni, ha a jelentős torzulások fogalmára a fenti kritériumok közül a második érvényes, a WTO vizsgálóbizottsága az „Ausztrália – A4-es fénymásolópapírra vonatkozó dömpingellenes intézkedések” (DS529) ügyben megerősítette, hogy az, hogy az érintett termék belföldi árát és a termeléséhez felhasznált inputokat a kormányzati torzulások befolyásolják, nem elegendő ahhoz, hogy úgy tekintsék, hogy a belföldi piacon megvalósuló értékesítés és az exportértékesítés közötti megfelelő összehasonlítás „a sajátos piaci helyzet miatt” érintett. Ezenfelül az Anhui Jinhe megjegyezte, hogy a Bizottság szisztematikusan képezi a rendes értéket, miközben eseti alapon ellenőriznie kellett volna, hogy teljesülnek-e a dömpingellenes megállapodás 2.2. pontjában foglalt feltételek.

(68)

Az Anhui Jinhe továbbá azt állította, hogy a dömpingellenes megállapodás 2.2. pontja értelmében a rendes érték kiszámításának tükröznie kell „a származási országban felmerülő költséget”, amint az az „Ausztrália – A4-es fénymásolópapírra vonatkozó dömpingellenes intézkedések” (DS529), valamint az „Európai Unió – Az Argentínából érkező biodízelre vonatkozó dömpingellenes intézkedések” (DS473) WTO-ügyben megerősítést nyert. Ráadásul az Anhui Jinhe érvelése szerint a rendes érték kiszámításának összhangban kell lennie a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. pontjának követelményeivel, és hozzátette, hogy a „Kína – Az Egyesült Államokból származó brojlertermékekkel szembeni dömpingellenes és a kiegyenlítővám-intézkedések” (DS427) WTO-ügyben tett ténymegállapítások megkövetelték a nyomozó hatóságoktól, hogy vegyék figyelembe az exportáló gyártók nyilvántartott költségeit, kivéve, ha azok nem állnak összhangban az általánosan elfogadott számviteli elvekkel, vagy nem tükrözik megfelelően a szóban forgó termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatos költségeket. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése – az Anhui Jinhe véleménye szerint – összeegyeztethetetlen a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. pontjával, mivel az exportáló gyártó költségeit szisztematikusan figyelmen kívül hagyják, függetlenül attól, hogy a rögzített költségek megfelelnek-e a fenti két feltételnek.

(69)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel. Amint azt a WTO Fellebbezési Testülete kifejezetten egyértelművé tette a DS473. sz. ügyben, a WTO jogszabályai megengedik harmadik országból származó, megfelelően kiigazított adatok felhasználását, ha ez a kiigazítás szükséges és megalapozott. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az „Ausztrália – A4-es fénymásolópapírra vonatkozó dömpingellenes intézkedések” (DS529) és a „Kína – Brojler termékek” (DS427) (21.5. cikk – USA) WTO-ügyek nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének értelmezésére és alkalmazásának feltételeire vonatkoztak. Ezen túlmenően az ezen ügyek alapjául szolgáló tényszerű helyzetek eltértek az alaprendelet szóban forgó – a jelentős torzulásoknak az exportáló országban való fennállására vonatkozó – rendelkezése szerinti módszertan alkalmazásának alapjául szolgáló helyzettől és kritériumoktól. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a rendes érték csak akkor kerül egy reprezentatív országból beszerzett, torzulástól mentes költségek és árak, vagy egy nemzetközi referenciaérték alapján kiszámításra, ha megállapítást nyer, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és azok befolyásolják a költségeket és az árakat. Mindenesetre az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése második albekezdésének harmadik francia bekezdése lehetővé teszi a belső költségek felhasználását, amennyiben megállapítást nyer, hogy azok nem torzultak. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(70)

Az Anhui Jinhe előadta ezenkívül, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nincs összhangban a dömpingellenes megállapodás 2.2.2. pontjával. Rámutatott, hogy az „EK – Csőszerelvények” (DS219) ügyben a Fellebbezési Testület megerősítette, hogy a nyomozó hatóság köteles az exportáló gyártók tényleges SGA-költségeit és nyereségét felhasználni, amennyiben ezen adatok rendelkezésre állnak. Az Anhui Jinhe ezért előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nincs összhangban a dömpingellenes megállapodás 2.2.2. pontjával.

(71)

A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív ország torzulatlan árai vagy referenciaértékei alapján kell képezni minden egyes exportáló gyártóra nézve, az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának megfelelően. A fentiekben kifejtettek szerint az alaprendelet ugyanezen rendelkezése lehetőséget ad belföldi költségek használatára, amennyiben egyértelműen megállapítható torzulástól mentes voltuk. Ebben az összefüggésben az exportáló gyártóknak tehát lehetőségük volt bizonyítékokkal szolgálni arra nézve, hogy SGA-költségeik és/vagy egyéb inputköltségeik valójában torzulatlanok. Azonban, ahogy azt a 3.2.1.2–3.2.1.9. pont bizonyítja, a Bizottság megállapította, hogy Kínában az aceszulfám-kálium ágazatára torzulások jellemzők, és nem állt rendelkezésre olyan egyértelmű bizonyíték, amely alátámasztotta volna, hogy az egyes exportáló gyártók termelési tényezői torzulástól mentesek. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(72)

Végezetül az Anhui Jinhe azt állította, hogy a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései szerint köteles az egyes vállalatokra és költségekre vonatkozó egyedi elemzés elvégzésére. Éppen ezért az Anhui Jinhe vállalatra vonatkozóan külön elemzést kellett volna készíteni az általa benyújtott kérdőív alapján.

(73)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállását országos szinten kell megállapítani. Ha a jelentős torzulások fennállása megállapítást nyer, az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdését minden kínai exportáló gyártóra a priori alkalmazni kell, a termelési tényezőikhez kapcsolódó összes költség vonatkozásában. Mindenesetre az alaprendelet szóban forgó rendelkezése előírja olyan belföldi költségek használatát, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy nem torzultak. Egyik belföldi költségről sem lehetett azonban pontos és megfelelő bizonyítékok alapján megállapítani, hogy az torzulástól mentes lenne, az exportáló gyártók ugyanis nem nyújtottak be a torzulástól mentes árakkal és költségekkel kapcsolatos megfelelő és pontos bizonyítékokat. Az Anhui Jinhe vállalatra vonatkozó számítások mindenesetre a vállalat által megadott adatokat tükrözik – a vállalat által a kérdőívre adott válaszaiban megadott termelési tényezőket és összegeket is beleértve –, ugyanakkor – az alaprendelet rendelkezéseivel, és különösen a 2. cikk (6a) bekezdésével összhangban – kellően figyelembe veszik a Kínában tapasztalható jelentős torzulások fennállását és hatását. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(74)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben az Anhui Jinhe megismételte a (67) és (68) preambulumbekezdésben kifejtett érveit az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Azzal érvelt, hogy az Európai Bizottságnak tartózkodnia kellene a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti módszertan alkalmazásától, vagy pontosan meg kellene magyaráznia, hogy ez a módszertan hogyan alkalmazható a dömpingellenes megállapodás 2.2., 2.2.1.1. és 2.2.2. cikkében meghatározott kötelezettségekkel összhangban. Az Anhui Jinhe azt állította, hogy a Bizottság csak akkor tudja rekonstruálni a rendes értéket, ha a 2.2. cikkben foglalt három feltétel egyike teljesül. Ha a Bizottság a második (vagy harmadik) feltételre hivatkozik, akkor meg kell vizsgálnia, hogy megengedett-e a belföldi és az exportár „megfelelő összehasonlítása”.

(75)

Továbbá azzal az érvvel kapcsolatban, amely szerint a WTO-jog (ahogy azt a DS473-ban pontosították) lehetővé teszi harmadik országból származó adatok felhasználását, „amennyiben az ilyen kiigazítás szükséges és megalapozott”, az Anhui Jinhe kijelentette, hogy ezt a jogi tesztet nem említették a vizsgálóbizottság vagy a Fellebbezési Testület jelentésében. Anhui Jinhe értelmezése szerint a Bizottság a jelentés elfogult és korlátozott értelmezését fogadta el, amely kifejezetten megemlíti, hogy „[a]mennyiben a 2. cikk (2) bekezdése szerinti »származási országban felmerülő előállítási költség« meghatározásához bármely országon kívüli információra támaszkodik, a vizsgálatot végző hatóságnak biztosítania kell, hogy ezeket az információkat a »származási országban felmerülő előállítási költség« eléréséhez felhasználják, és ez megkövetelheti a vizsgálatot végző hatóságtól ezen információk kiigazítását”.

(76)

Ezenkívül az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy a „jelentős torzulás” önmagában nem volt az egyik feltétele annak, hogy a rendes érték megállapításához folyamodjanak. Végül az Anhui Jinhe szerint a belföldi költségek olyan mértékű felhasználásának lehetőségét illetően, amelyről megállapították, hogy nem torzult, a Bizottság élhetett volna a 2. cikk (6a) bekezdésében biztosított lehetőséggel, hogy a vállalat tényleges adatait használja fel.

(77)

Ami az Anhui Jinhe-nek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a dömpingellenes megállapodással és a DSB megállapításaival való összeegyeztethetőségére vonatkozó érveit illeti, azokkal a (69) preambulumbekezdésben már foglalkoztak, beleértve azt a magyarázatot is, hogy a DS473 nem érinti az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását. Ami azt az állítást illeti, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt „jelentős torzulások” fogalma nem jelenik meg a WTO dömpingellenes megállapodása vagy az 1994. évi GATT egyetlen szabályában sem, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a nemzeti jognak nem kell pontosan ugyanazokat a feltételeket használnia, mint az érintett megállapodásoknak ahhoz, hogy megfeleljen ezen megállapodásoknak, és úgy véli, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése teljes mértékben összhangban áll a dömpingellenes megállapodás vonatkozó szabályaival (és különösen a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében a rendes érték képzésére biztosított lehetőségekkel). Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(78)

Ezenkívül az Anhui Jinhe kijelentette, hogy a Bizottság nem adott magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért nem tekintette a (65) és (66) preambulumbekezdésben említett elemeket és a 2. cikk (6a) bekezdése értelmében vett „pozitív bizonyítéknak” arra, hogy költségei nem torzultak. Az Anhui Jinhe megismételte ezt az állítást, és hozzátette, hogy árai nem torzultak a felvásárlási gyakorlata (online platform) és a kínai kormány által ellenőrzött kormányzati hatóságok vagy ügynökségek kormányzati beavatkozásának hiánya miatt.

(79)

Amint az a (65) preambulumbekezdésből kiderül, az Anhui Jinhe által benyújtott bizonyítékok csupán az egyik nyersanyagra vonatkozó saját belföldi beszerzési áraik és a COMTRADE adatbázisból kinyert török importárak, valamint a GTA-adatbázisból kinyert thaiföldi árak összehasonlítását jelentették. Az összehasonlításból kiderült, hogy a belföldi ár alacsonyabb volt, mint a két nyersanyag török és thaiföldi importárai. Az Anhui Jinhe azt állította, hogy ennek oka az alacsonyabb belföldi szállítási költség. Az Anhui Jinhe azt is állította, hogy jégecetet vásárolt a kérelmezőtől.

(80)

A Bizottság megjegyzi, hogy az Anhui Jinhe nem nyújtott be bizonyítékot a szállítási költségekkel kapcsolatos állításának alátámasztására. Ezen túlmenően az ilyen ár-összehasonlítás nem elegendő annak bizonyítására, hogy a kínai belföldi árak nem torzultak. Továbbá az a tény, hogy a belföldi piacon megvalósult vásárlások online történtek, nem jelenti azt, hogy ezek az árak nem torzultak. Ezenkívül a vizsgálat feltárta, hogy az Anhui Jinhe állításával ellentétben az Anhui Jinhe nem vásárolt jégecetet a kérelmezőtől az Ace-K előállításához, ezért az állításokat elutasították.

(81)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak.

(82)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (17). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős kormányzati beavatkozást. Az állami tulajdon magántulajdon feletti felsőbbrendűségének eszméje áthatja a teljes jogrendszert, és valamennyi alapvető jogszabályban általános elvként hangsúlyozott elemként jelenik meg. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (18).

(83)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (19). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(84)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (20). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(85)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még az alábbi 3.2.1.7. szakaszt) (21).

(86)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még az alábbi 3.2.1.8. pontot) (22). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen, a bankszektortól különböző szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (23).

(87)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza a piacközpontú elvek érvényesülését e téren. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy a közbeszerzés végrehajtásának célja az állami szakpolitikák által meghatározott célok elérése. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (24). A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat (25).

(88)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (26).

(89)

Kínában az állam tulajdonában, ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt működő vállalkozások a gazdaság alapvető részét képezik.

(90)

A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül (lásd még a 3.2.1.4. szakaszt), valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása (27). Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz) (28). Az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazat vállalkozásai feletti kormányzati ellenőrzés fennállására utaló tényezőket a 3.2.1.4. szakasz elemzi részletesebben.

(91)

Bár az állami tulajdon szintje viszonylag alacsony, az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazatban továbbra is komoly mértékű a kínai kormányzat által gyakorolt szakpolitikai felügyelet. A kérelmezőn kívül valójában mindössze néhány, jelentős termelési kapacitással rendelkező vállalat létezik a világon. Közülük az exportáló gyártó Anhui Jinhe rendelkezik jelenleg a világon a legnagyobb termelési kapacitással.

(92)

Az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazatban érvényesülő kormányzati beavatkozás magas szintje mellett a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között. Olyannyira nem, hogy a 3.2.1.5. pontban foglaltaknak megfelelően az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazatban még a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(93)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg (29), a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (30)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (31). Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (32). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az aceszulfám-kálium gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(94)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én„A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás) (33), amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét. Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; és a III.6. pont a következőket jelenti ki: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak”. Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (34).

(95)

A következő példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazat működésébe.

(96)

Az Anhui Jinhe vállalatra vonatkozóan összegyűjtött információk (35) alapján a felügyelőbizottság elnöke egyúttal az Anhui Jinhe a vállalat pártbizottsági titkári tisztségét is betölti, amelynek célja a vállalat termelési és üzleti céljainak elérésére való törekvés, valamint „a pártbizottságnak a fejlesztéssel és tervezéssel, a főbb reformtervekkel, valamint az irányítási rendszer főbb változásaival kapcsolatos tárgyalási mechanizmusának és döntéshozatali folyamatának kialakítása és fejlesztése […]”. Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.2.1.8. pontot), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (36). Az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazatban és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban – köztük az állami tulajdonú vállalatokban – való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és költségek tekintetében.

(97)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Általában elmondható, hogy a kínai tervrendszer miatt a források a kormány által stratégiainak vagy más szempontból politikailag fontosnak tekintett ágazatokba kerülnek, ahelyett, hogy elosztásuk a piaci erőviszonyoknak megfelelően történne (37).

(98)

A kínai kormány az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazatot kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti. Az elmúlt tíz évben, amikor az aceszulfám-kálium iránti globális kereslet egyensúlyba került a kínálattal, az Anhui Jinhe termelési kapacitása fokozatosan bővült. Mi több, az egyéb édesítőszerek, például a szacharin és a ciklamát termelésének fokozatos kiszorulása miatt aceszulfám-kálium piaca a kormányzati támogatásoknak köszönhetően bővült, és várhatóan továbbra is bővülni fog (38). Ezt támasztja alá az aceszulfám-káliummal és fő nyersanyagaival foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is, például:

(99)

A kínai kormány továbbá a szakpolitikai eszközök és irányelvek széles körét alkalmazza az ágazat irányítása és fejlesztése céljából. A fenti preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az Anhui Jinhe a kormány az aceszulfámkálium-gyártó szektor ipari láncának vertikális integrációját elősegítő támogatásának köszönhetően vitathatatlanul az ágazat világpiaci vezetőjévé vált. A vállalat a pénzügyi beszámolója (41) alapján továbbá nagy összegű, 2020-ban 41 685 378 RMB, 2019-ben pedig 40 900 000 RMB összértékű kormányzati támogatásban részesült (mely a teljes árbevételének 1,2 %-át teszi ki). Nem zárható ki, hogy a többi, a jelen vizsgálat során nem együttműködő, a piac jelentős hányadát képviselő gyártó is hasonló pénzügyi támogatásban részesült. Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány az ágazat fejlesztését és működését annak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(100)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasznált fő nyersanyagokat, többek között karbamidot, diketént és kén-trioxidot előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(101)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is határozott és aktív szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, gyakran közvetlen befolyást gyakorolva az eljárások kimenetelére (42).

(102)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (43). Minden föld a kínai állam tulajdonában áll (a vidéki földterületek kollektív tulajdonban, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok kiosztása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok kiosztása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (44). Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (45).

(103)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az aceszulfám-kálium gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazatra is.

(104)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazatban – az érintett terméket is ideértve – a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(105)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (46). A nemzeti jog szerint csak egy szakszervezet aktív. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (47). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ez általában oda vezet, hogy a háztartás-nyilvántartásban nem szereplő munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek, és a háztartás-nyilvántartásban szereplő munkavállalókhoz képest alacsonyabb bért kapnak (48). Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(106)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazat ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Ennélfogva az aceszulfám-kálium-ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(107)

Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(108)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok (49) erős pozíciója jellemzi, valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (50), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel a bankok teljesítik kifejezett jogi kötelezettségüket, amely szerint üzleti tevékenységüket a nemzetgazdaság és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, az állam iparpolitikáinak iránymutatása mellett kell végezniük (51). Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (52).

(109)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követését és a prudenciális követelmények tiszteletben tartását, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességét írják elő, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy az ilyen szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(110)

Például a kínai kormány a közelmúltban tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Az állam bankok irányításával kapcsolatos három átfogó céljának egyike most a párt vezető szerepének megerősítése a banki és biztosítási ágazatban, egyebek között a vállalatok működési és irányítási kérdéseire vonatkozóan (53). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek „hogyan szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként szolgálják a „stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (54).

(111)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg (55).

(112)

Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (56). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(113)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségesen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(114)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (57). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (58). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(115)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. Következésképpen a rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (pl. összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ami viszont nem feltétlenül oldotta meg az általános hitelproblémát vagy kezelte annak elsődleges okait.

(116)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalatihitel-rendszerre hatással vannak a jelentős torzulások, amelyek abból erednek, hogy az állam továbbra is meghatározó szerepet játszik a tőkepiacokon.

(117)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az aceszulfám-káliummal foglalkozó ágazat mentes lenne a pénzügyi rendszerre irányuló, az előzőekben bemutatott kormányzati beavatkozástól. A Bizottság megállapította azt is, hogy az együttműködő exportáló gyártó 2006 és 2021 között többek között a Lai’an Megyei Pénzügyi Hivatal által folyósított, kedvezményes hosszú távú hitelekben részesült. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(118)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.2.1.2–3.2.1.5. szakaszban és a jelentés A. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.2.1.6–3.2.1.8. szakaszban és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(119)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az aceszulfám-kálium gyártásához sokféle inputra van szükség. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az exportáló gyártó szinte minden inputot Kínában szerzett be. Amikor az aceszulfám-kálium gyártói beszerzik az inputok előállításához szükséges, a feldolgozási lánc magasabb szintjén használt nyersanyagokat vagy szerződést kötnek ezek beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Olyan kölcsönt vehetnek fel, amelyet szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(120)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az aceszulfám-kálium belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(121)

A 3.2.1.2–3.2.1.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az aceszulfám-kálium-ágazatra (és ezen belül az érintett termékre) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(122)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(123)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(124)

Több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottságnak indokolt esetben előnyben kell részesítenie azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(125)

A (127) és a (128) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. Ezek a feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre az elemekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Malajziát szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(126)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(127)

A Bizottság 2021. március 15-én feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. E feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az aceszulfám-kálium előállításához felhasználnak. Ezenkívül a Bizottság Argentínát, Malajziát és Thaiföldet jelölte meg lehetséges reprezentatív országként. Az első feljegyzéssel kapcsolatban csak a kérelmezőtől érkeztek észrevételek a Bizottsághoz. Ezekkel az észrevételekkel a (129)–(147) preambulumbekezdés foglalkozott részletesen.

(128)

A Bizottság 2021. június 11-én egy második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni úgy, hogy Malajziát tekinti reprezentatív országnak. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a releváns gyártó, az Ajinomoto (Malaysia) Berhad rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. A második feljegyzéssel kapcsolatban csak a kérelmezőtől érkeztek észrevételek a Bizottsághoz. Az észrevételekkel a (178)–(192) preambulumbekezdés foglalkozik részletesen.

(129)

A termelési tényezőkkel kapcsolatos első feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy az érintett terméket látszólag nem állítják elő egyetlen olyan országban sem, amelynek gazdasági fejlettségi szintje hasonló Kínához a (123) preambulumbekezdésben említett kritériumok szerint. A terméket kizárólag a Kínai Népköztársaságban és az EU-ban gyártják.

(130)

Ennek eredményeképpen a Bizottság megvizsgálta, hogy megállapítható-e az érintett termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék előállítása. A Bizottság következésképpen jelezte, hogy az aceszulfám-káliummal azonos kategóriába tartozó édesítőszerek, ízesítőanyagok és élelmiszer-adalékanyagok termelését fogja figyelembe venni az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges, megfelelő reprezentatív ország meghatározásához.

(131)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság rögzítette, hogy Argentína, Malajzia és Thaiföld gazdasági fejlettsége potenciális reprezentatív országként a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(132)

A kérelmező megjegyezte, hogy a közepes jövedelmű országok felső sávjában a fejlettségi szintek széles skálája figyelhető meg. Éppen ezért azokat a potenciális „reprezentatív” országokat kell előnyben részesíteni, amelyek az egy főre jutó GNI tekintetében Kínához hasonlóak. Jelezte, hogy a Bizottság által javasolt három ország közül Argentína és Malajzia GNI-szintje hasonló, Thaiföldé azonban jelentősen alacsonyabb, ezért azt ki kell zárni.

(133)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság az exportáló országhoz hasonló gazdasági fejlettségi szintű reprezentatív országot is figyelembe vehet a rendes érték képzéséhez. Az alaprendelet nem tartalmaz olyan további előírást, amely szerint azt az országot kell választani, amelynek gazdasági fejlettségi szintje a legközelebb áll az exportáló országéhoz.

(134)

A megfelelő reprezentatív ország kiválasztásában nem kerül figyelembevételre, hogy valamely ország egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme esetleg Kínáéhoz közelebbi, mint egy másik országé. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(135)

Az első feljegyzésben a Bizottság Argentínában és Malajzián egy-egy, Thaiföldön pedig négy olyan vállalatot azonosított be, amelyekre vonatkozóan könnyen hozzáférhetőek a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó termékekkel kapcsolatos pénzügyi információk a Dun and Bradstreet adatbázisban (61).

(136)

A második feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy tovább vizsgálja a beazonosított országok – azaz Argentína, Malajzia és Thaiföld – vonatkozásában a nyilvános pénzügyi adatok hozzáférhetőségét.

(137)

Argentína esetében a Bizottság egy, az aceszulfám-káliummal azonos általános kategóriába tartozó termékeket gyártó vállalatra vonatkozóan talált könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat a Dun and Bradstreet adatbázisban, közzétett pénzügyi beszámolókat azonban nem talált.

(138)

A kérelmező megjegyezte, hogy a nyereség és az értékesítés ezen argentin gyártóra jellemző 5,3 %-os aránya nem volt észszerűnek tekinthető az aceszulfámkálium-üzletág esetében.

(139)

Malajzia esetében a Bizottság az első feljegyzésben említett, malajziai Ajinomoto (Malaysia) Berhad („Ajinomoto Malaysia”) vállalatra vonatkozóan, a 2017., 2018., 2019. és 2020. március 31-én véget érő pénzügyi évek tekintetében talált könnyen hozzáférhető, közzétett pénzügyi beszámolókat (62), valamint a Dun and Bradstreet adatbázisban könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat.

(140)

A kérelmező a Bizottság által beazonosítottakkal megegyező pénzügyi kimutatásokat nyújtott be. Azzal érvelt továbbá, hogy ezek az éves jelentések – az aceszulfámkálium-üzletág szempontjából állítólag jobban megfelelő – ipari ágazatra és a fogyasztói ágazatra vonatkozóan különböző jövedelmezőségi adatokat mutattak be, és lebontották a bevételt, a költségeket és a ráfordításokat, ami lehetővé tette a megfelelő SGA-költségek és nyereségek megállapítását. A kérelmező ezenfelül előadta, hogy a közzétett pénzügyi beszámolókban szereplő, az értékesítési költségekre vonatkozó adatok megbízhatóbbak voltak, mint a Dun and Bradstreet adatbázisból kinyert, egyenértékű költségadatok. A kérelmező jelezte továbbá, hogy mivel a jövedelmezőség stabil volt a 2017–2020-as pénzügyi években, ez alapján bizonyossággal feltételezhető volt, hogy a 2020-as pénzügyi év jövedelmezősége reprezentatív.

(141)

Thaiföld esetében a Bizottság négy, az aceszulfám-káliummal azonos általános kategóriába tartozó termékeket – azaz ízesítőanyagokat és élelmiszer-adalékanyagokat – gyártó, nyereséges vállalatra vonatkozóan talált könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat a Dun and Bradstreet adatbázisban.

(142)

A kérelmező azzal érvelt, hogy bár a Bizottság négy vállalatra vonatkozóan talált ilyen adatokat, a thaiföldi vállalatok közül kettő – a Shimakyu Co. Ltd. és a Patchara Products Ltd. – a nyereség és az értékesítés alacsony aránya (sorrendben 6,1 % és 2,7 %) miatt nem megfelelő.

(143)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy valóban az Ajinomoto Malaysia vonatkozásában rendelkezésre álló pénzügyi információk jelentenék a rendes érték számtani képzéséhez szükséges SGA-költségek és nyereség megállapításának legmegfelelőbb forrását. A vizsgálati időszak 9 hónapjára kiterjedő auditált pénzügyi kimutatások könnyen elérhetőek voltak az Ajinomoto Malaysia esetében. Ezenfelül az Ajinomoto Malaysia egy nagyméretű vállalat, amely jelentős mennyiségben állít elő az aceszulfám-káliummal azonos általános kategóriába tartozó termékeket.

(144)

A megfelelő reprezentatív ország kiválasztásához a Bizottság felmérte továbbá az aceszulfám-káliumra és a nyersanyagaira, nevezetesen az aceszulfám-kálium gyártásának legfontosabb költségtételeit jelentő anyagokra vonatkozó export- és/vagy importkorlátozások által okozott piaci torzulások fennállását.

(145)

Az OECD (63) és a Global Trade Alert adatbázisa (64), valamint különösen az ipari nyersanyagokra vonatkozó export-/importkorlátozások listája alapján az első feljegyzés számos korlátozást említett a fő termelési tényezőkre vonatkozóan. Argentína esetében a Bizottság az Egyesült Államokból származó ecetsavra vonatkozó importvámokat (291521), továbbá a Brazíliából, Koreából és az Egyesült Államokból származó kálium-hidroxidra (281520), a Kazahsztánból, Oroszországból, Spanyolországból és az Egyesült Államokból származó kénre (250300), a Paraguayból származó kalcium-karbonátra (251710), valamint az Egyesült Államokból származó ecetsavra (291521) vonatkozó importengedélyezési követelményeket állapított meg. Thaiföld esetében a Bizottság a Vietnámból származó antracitra (270111) és a Laoszból származó kalcium-karbonátra (251710) vonatkozóan azonosított be importvámokat. Végezetül Malajzia esetében a Bizottság a Namíbiából származó szulfaminsavra (281119) vonatkozó importvámokat; az ecetsav (291521) Belgiumba, Indiába, Indonéziába, Japánba, Pakisztánba, Szingapúrba és Thaiföldre irányuló kivitelére vonatkozó exportengedélyezési követelményeket; valamint a kalcium-karbonát (251710) Brunei Darussalam Államba, Indonéziába és Szingapúrba irányuló kivitelére vonatkozó exportengedélyezési követelményeket állapított meg.

(146)

A kérelmező azt állította, hogy Argentína a Bizottság által az első feljegyzésben kiemelt, négy nyersanyagra (kálium-hidroxid, kén, kalcium-karbonát és ecetsav) vonatkozó importengedélyezési követelményei korlátozták a beszerzési forrásokat, és ezáltal magasan tartották a belföldi piac árait. Előadta továbbá, hogy a Malajzia által két nyersanyagra (ecetsav és kalcium-karbonát) alkalmazott exportengedélyezési követelmények a hazai ellátás fenntartásával és a belföldi piaci árak leszorításával ellenkező hatást válthatnak ki. Ezért Malajziát e tekintetben jobb reprezentatív országnak tartotta, mint Argentínát.

(147)

A Malajzia által alkalmazott exportengedélyezési követelmények tekintetében a Bizottság az első feljegyzésben jelezte, hogy ezek csak két nyersanyagra, az ecetsavra és a kalcium-karbonátra vonatkoznak. Az exportengedélyezési követelmények lenyomnák a belföldi árakat, ami valószínűsíthetően a behozatali mennyiségeket és/vagy árakat is leszorítaná a belföldi kínálattal való versenyzés érdekében. Ily módon az importárak e két nyersanyagnak a rendes érték számtani képzéséhez való felhasználása esetében nagy valószínűséggel alacsonyabb szinten kerülnének meghatározásra (65).

(148)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Malajziát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint az Ajinomoto (Malaysia) Berhad vállalat pénzügyi adatait kívánja tekintetbe venni.

(149)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Malajzia mint reprezentatív ország és az Ajinomoto (Malaysia) Berhad mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről.

(150)

A második feljegyzést követően csak a kérelmezőtől érkeztek észrevételek. A kérelmező Malajzia reprezentatív országként való alkalmazására alapozva tett észrevételeket.

(151)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Malajzia megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(152)

A fenti elemzés alapján Malajzia teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(153)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben az Anhui Jinhe azt állította, hogy Malajzia nem megfelelő reprezentatív ország, mivel csak egyetlen vállalat, az Ajinomoto (Malajzia) Berhad működik, amely ugyanabban az általános termékkategóriában működik, mint az Ace-K, és az Ajinomoto pénzügyi adatai torzultak, mivel költségei nagymértékben függnek a kapcsolatban álló vállalatoktól származó beszerzésektől. Azzal érveltek, hogy a vállalatnál felmerülő alacsonyabb nyersanyag- és egyéb közvetlen költségek magyarázták a rendes érték megállapításához használt magas SGA-százalékot.

(154)

A Bizottság megjegyezte, hogy az Ajinomoto (Malajzia) Berhad 2020. március 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaihoz (66) fűzött megjegyzések 29. megjegyzésében az igazgatók nyilatkozata a kapcsolatban álló felekkel folytatott ügyletekre, köztük a vásárlásokra vonatkozóan „az igazgatók azon a véleményen vannak, hogy az összes fenti ügylet a szokásos üzletmenet során jött létre, és olyan tárgyalásos feltételek mellett jött létre, amelyek nem különböznek lényegesen a független felekkel folytatott ügyletek során megszerezhető feltételektől”. Ezenkívül ezt a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben foglalt kimutatást a jog szerinti könyvvizsgálat részeként független könyvvizsgálók ellenőrizték, akik kijelentették (67), hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak a vállalat 2020. március 31-i pénzügyi helyzetéről. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az SGA-költségeket az Ajinomoto (Malajzia) Berhad SGA-költségeinek a termelési költségekhez viszonyított aránya alapján tudja megállapítani, és elutasította az Anhui Jinhe által felhozott érvet.

(155)

Az Anhui Jinhe továbbá azzal érvelt, hogy Argentína megfelelőbb reprezentatív ország, mivel rendelkezésre álltak pénzügyi információk, az 5,3%-os nyereség/értékesítés aránya észszerű volt, és a Bizottság azon érve, hogy Argentína korlátozott beszerzési forrásokra vonatkozó importengedélyezési követelményei nem érvényesek, mivel az importvámokat csak egy országra (USA) és egy termékre alkalmazták.

(156)

A Bizottság nem értett egyet ezekkel az állításokkal. A Bizottság nem azért utasította el Argentínát mint reprezentatív országot, mert az 5,3%-os nyereség/értékesítés aránya nem volt észszerű, hanem más okok miatt. Mindazonáltal a (137) preambulumbekezdésben foglaltak szerint egyetlen argentin vállalatról sem állt rendelkezésre olyan részletes pénzügyi kimutatás, mint Malajzia esetében. Ezenkívül az Anhui Jinhe által említett behozatali vám mellett a Bizottság négy másik nyersanyag esetében is meghatározta az importengedélyezési követelményeket, amelyek korlátozhatják a beszerzési forrásokat, és ezáltal növelhetik az árakat a belföldi piacon. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(157)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta az exportáló gyártók által az érintett termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó, könnyen hozzáférhető információkra nézve.

(158)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA adatai alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. Ezenkívül a Bizottság kijelentette, hogy a torzulásmentes munkaerőköltségek megállapításához a Munkaerőpiaci Információs és Elemző Intézet (ILMIA) (68) adatait, a villamosenergia-költségek megállapításához pedig a Tenaga Nasional Berhad (TNB) villamosenergia-vállalat weboldalán (69) közzétett, villamosenergia-árakra vonatkozó információkat fogja felhasználni.

(159)

A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy bizonyos nyersanyagoknak a teljes előállítási költségekkel kapcsolatos korlátozott jelentősége miatt egyes termelési tényezőket „fogyóeszköznek” minősített. A Bizottság továbbá arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy kiszámítja majd a fogyóeszközöknek a termelés összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív ország megállapított torzulástól mentes referenciaértékeinek használata során ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított termelési költségekre.

(160)

Egy meghallgatás során az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette fel az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. szakaszában foglaltak szerint az első feljegyzést a vizsgálat nem bizalmas jellegű aktájába az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 65 napon belül.

(161)

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a határidő nem terjed ki az aktához fűzött feljegyzésekre. A Bizottság 2021. március 15-én adta ki az első feljegyzését, 2021. június 11-én pedig a második feljegyzését, és mindkét feljegyzésben 10 napot biztosított az érdekelt felek számára, hogy észrevételt tegyenek e szempontokkal kapcsolatban. Az Anhui Jinhe egyik feljegyzéssel kapcsolatban sem nyújtott be észrevételeket.

(162)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben az Anhui Jinhe megismételte a (160) preambulumbekezdésben foglalt állítását. Azzal érvelt továbbá, hogy azáltal, hogy az első feljegyzést a vizsgálat megindítása után 4,5 hónappal, a második feljegyzést pedig 7,5 hónappal később egészítette ki a vizsgálati aktában, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. szakaszának megfelelően nem „röviddel” és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontja alapján „haladéktalanul” nem egészítette ki a feljegyzéseket, ezért azokat figyelmen kívül kell hagyni. Továbbá azt állították, hogy a kérelem nem tartalmazott az Anhui Jinhe által a gyártási folyamat során felhasznált egyes konkrét inputok torzulására vonatkozó elemeket, és a Bizottság nem kapott ilyen bizonyítékot a kérelmező általi eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 37 napon belül. Végül azzal érveltek, hogy Anhui Jinhe megsértette a védelemhez való jogát azzal, hogy az eljárás megindításától számított 37 napot követően benyújtotta az első feljegyzést.

(163)

A Bizottság nem ért egyet ezekkel az állításokkal. Az első és második feljegyzés célja, hogy tájékoztassa a feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján a rendes érték meghatározásához használni kíván. A feljegyzések nem tartalmaznak értékelést az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésének alkalmazásáról. Ezen túlmenően az ügy sajátossága az volt, hogy – a (129) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az aceszulfám-káliumot csak az Unióban és Kínában állították elő. Ezért a reprezentatív ország kiválasztási folyamata a szokásosnál összetettebb volt, mivel a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy gyártottak-e az érintett termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó terméket. Továbbá az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott vizsgálatot – a jelenlegihez hasonlóan – az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 12 hónapon belül, de legkésőbb 15 hónapon belül le kell zárni (az eljárás megindításáról szóló értesítés 6. szakaszában foglaltak szerint), összehasonlítva az alaprendelet 5. cikke alapján lefolytatott vizsgálattal, amikor az ideiglenes intézkedéseket legkésőbb a vizsgálat megindításától számított 8 hónapon belül kell elrendelni. Emellett az Anhui Jinhének elegendő ideje volt a feljegyzésekkel kapcsolatos észrevételek megtételére, azonban nem tett észrevételt az első feljegyzéssel kapcsolatban, amely három lehetséges reprezentatív országot azonosított. A vállalat a második feljegyzéssel kapcsolatban sem tett észrevételeket. A Bizottság ezért elutasította az Anhui Jinhe védelemhez való jogának megsértésére vonatkozó állításokat.

(164)

Ami azt az állítást illeti, hogy a kérelem nem tartalmazott bizonyos konkrét inputok torzulására vonatkozó elemeket, amint az a (22) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott a vizsgálat megindításához. Ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását, a kérelmezőnek nem kell további bizonyítékokat benyújtania kifejezetten bizonyos inputok torzulására vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(165)

Az érdekelt felek által benyújtott összes információ figyelembevételével a Bizottság a távoli ellenőrzések során a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az aceszulfám-kálium termelési tényezői

(166)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe egy, a gyártási általános költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt. Az ennek az értéknek a megállapítása során alkalmazott módszertanról a (186) preambulumbekezdés szolgál magyarázattal.

(167)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (70) 1. mellékletében felsorolt országokból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (121) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából Malajziába, valamint a 2015/755 rendelet 1. mellékletében szereplő országokba irányuló importok kizárását követően a Bizottság úgy találta, hogy a fő nyersanyagok más harmadik országokból érkező behozatala továbbra is reprezentatív volt (a Malajziába irányuló teljes importált mennyiség több mint 75 %-át tette ki).

(168)

Néhány termelési tényező és melléktermék esetében az együttműködő exportáló gyártónál felmerült tényleges költségek vagy általa jóváírt értékek a felülvizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki.

(169)

Mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségek nettó értékét a fogyóeszközökhöz sorolja.

(170)

A gőz tekintetében az exportáló gyártó jelentős költségekről számolt be a fogyóeszközök kategóriájában. Mivel a gőz egyben a termelési folyamat mellékterméke is, a Bizottság mind a gőz költségét, mind a gőzből mint melléktermékből származó jövedelem értékét a fogyóeszközök kategóriájába sorolta.

(171)

A Bizottság kiszámította a fogyóeszközöknek az alapanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megállapított torzítás nélküli árak használata során ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(172)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza a nyersanyagok torzulásmentes árát, a Bizottság a reprezentatív ország releváns importvámját alkalmazta.

(173)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulatlan fuvarozási költségeinek becslésére.

(174)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy a Bizottság nem állapított meg pontos referenciaértéket a kálium-hidroxidra vonatkozóan. Azzal érvelt, hogy a Bizottság e tekintetben a 281520 HR-kódra vonatkozó malajziai árat használta, és ez a módszer nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a kálium-hidroxid behozatala folyékony és szilárd formában is történhet, amelyek ára eltérő.

(175)

A kálium-hidroxid referenciaértékének kiszámításához a Bizottság az Anhui Jinhe által benyújtott HR-kódot használta, amely mind a folyékony, mind a szilárd formák esetében azonos volt. Az e termékre vonatkozó nyolcjegyű malajziai árukód nem tesz különbséget a folyékony és a szilárd termékek között. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(176)

Az Anhui Jinhe azzal is érvelt, hogy a behozatali vámok fogalmának alapjául szolgáló alapfeltétel az volt, hogy ha a nyersanyagokat a belföldi piacon szerezték be, a beszerzési ár a hozzáadottérték-adó (héa) alá tartozott, míg ha a nyersanyagokat külföldi piacokon szerezték be, a nyersanyagot exportáló országok általában nem vetettek ki héát. Ezért a behozatali szakaszban behozatali vámokat vetettek ki az adó kiegyenlítése érdekében, hogy a belföldi ár összehasonlítható legyen az importárral. Ha azonban egy vállalat nyersanyagokat vásárol, a megfizetett héa az előzetesen felszámított héa, amely nem képezte részét a termelési költségnek, mivel az áthárított héát ellentételezte. Így az Anhui Jinhe azt állította, hogy a rendes érték kiszámításához nem kell hozzáadni a behozatali vámot.

(177)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. A héarendszer eltér a behozatali vámok rendszerétől. Míg a héa esetében az előzetesen felszámított és az áthárított héa az importált nyersanyagok esetében is beszámításra kerül, ez a beszámítás nem vonatkozik a behozatali vámokra. Az importvámok hozzáadásának célja a belföldi piacon érvényes végső importár elérése. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(178)

A második feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy a malajziai Munkaerőpiaci Információs és Elemző Intézet (Institute of Labour Market Information and Analysis, ILMIA) (71) által közzétett statisztikákat szándékozza felhasználni a malajziai munkabérek meghatározásához, a feldolgozóipari ágazat a vizsgálati időszakban érvényes alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltségére vonatkozó információkat alapul véve.

(179)

A második feljegyzést követően a kérelmező megjegyezte, hogy a Bizottság által az Ajinomoto (Malaysia) Berhad tekintetében meghatározott nem ügyvezetői munkaerőköltség (38 791 005 RM) alapján, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy ez az összeg 452 főre vonatkozott, következtethető, hogy az Ajinomoto (Malaysia) Berhad minden nem ügyvezetői posztot betöltő munkavállalójának átlagosan évi 85 820,81 RM, azaz havi 7 151,73 RM (havi 11 952,8 CNY) összeget fizetett. A kérelmező rámutatott, hogy mivel az Ajinomoto (Malaysia) Berhad az aceszulfámkálium-gyártókkal azonos üzleti szektorban folytat tevékenységet, észszerű lenne a munkaköltség referenciaértékét az Ajinomoto (Malaysia) Berhad pénzügyi kimutatásaiból megállapított óránkénti nem ügyvezetői munkaköltség alapján kiszámítani.

(180)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Munkaerőpiaci Információs és Elemző Intézet (ILMIA) adatai a 2016-os évre vonatkoznak. Mivel a kérelmező által javasolt, a nem ügyvezetői munkaerőköltségre vonatkozó adatok a 2020. március 31-én véget érő pénzügyi évhez kapcsolódnak, és egy, az aceszulfámkálium-gyártókkal azonos üzleti szektorban tevékenységet folytató vállalattól származnak, a Bizottság megfelelőnek ítélte a kérelmező arra vonatkozó kérését, hogy ez alapján állapítsa meg a munkaerőköltségeket.

(181)

A villamos energiának a vállalatokra (ipari felhasználók) vonatkozó malajziai árai megtekinthetők a Tenaga Nasional Berhad (TNB) villamosenergia-vállalat weboldalán (72). A legfrissebb árak 2014. január 1-jén kerültek közzétételre, és a felülvizsgálati időszak során még érvényesek voltak. A Bizottság a TNB „E2 díjszabás – Középfeszültségű csúcsidőn belüli/csúcsidőn kívüli ipari tarifa” ipari fogyasztási sávhoz tartozó villamosenergia-árait vette figyelembe a villamos energia kilowattóránkénti költségének megállapításához.

(182)

A maximális igényre vonatkozó elemet illetően az exportáló gyártó nem adta meg a számítás részét képező félóránkénti maximális igény részleteit. Ezért a Bizottság a legnagyobb igényű hónap félóránkénti átlagos igénye alapján, konzervatív módon állapította meg ezt az elemet.

(183)

A Bizottság ezután megállapította az exportáló kínai gyártó csúcsidőn belüli és kívüli időszakokra vonatkozó fogyasztását a malajziai díjszabási rendszerben, amely egybeesett a kínai díjszabási rendszer csúcs- és sík időszakával (malajziai csúcsidőszak) és völgyidőszakával (malajziai csúcsidőn kívüli időszak).

(184)

Ezután a Bizottság a malajziai egységárakat alkalmazta a kínai exportáló gyártó csúcsidőn belüli és csúcsidőn kívüli, kWh-ban meghatározott fogyasztására, és hozzáadta a fent megállapított maximális igényre vonatkozó díjat, valamint az 1,6 %-os átvételi árat, és így állapította meg a villamos energia egy kWh-ra jutó költségét.

(185)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(186)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál felmerült általános gyártási költségeket kifejezte az exportáló gyártó tényleges gyártási költségeinek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulatlan gyártási költségekre.

(187)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes, észszerű összegének megállapításakor a Bizottság az Ajinomoto (Malaysia) Berhad a 2020. március 31-ével végződő időszakra vonatkozó pénzügyi adataira támaszkodott. A Bizottság a második feljegyzésben az érdekelt felek számára is elérhetővé tette ezeket az adatokat.

(188)

A második feljegyzésben kifejtettek szerint a Bizottság elsőként az Ajinomoto (Malaysia) Berhad a 2020. március 31-én véget érő évre vonatkozó auditált eredménykimutatását és a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzéseket elemezte az értékesítési költségek és az SGA-költségek megállapításához. Bizonyos költségtípusokat közvetlenül – értelemszerűen – az értékesítési költségekhez (pl. üzemek, gépek és berendezések értékcsökkenése) vagy az SGA-költségekhez (pl. az igazgatók fizetése) sorolt be. Az egyéb költségeket a Bizottság arányosan felosztotta az értékesítési költségek és az SGA-költségek között a nem ügyvezető (az értékesítési költségekhez rendelt) és az egyéb (az SGA-költségekhez rendelt) munkavállalók száma alapján. Ezen elemzés alapján a Bizottság kifejezte az SGA-költségeket az értékesítési költségek százalékos arányában.

(189)

Továbbá a második feljegyzésben a kérelmező megjegyezte, hogy a 2 894 308 MR értékű kamatbevételt nem kellene negatív SGA-költségként kezelni.

(190)

A Bizottság egyetértett azzal, hogy mivel az Ajinomoto (Malaysia) Berhad jelentős mértékű, ilyen bevételek forrásaként szolgáló pénzbeli eszközökkel rendelkezett, a kapott kamatot nem kell befoglalni a felülvizsgálat tárgyát képező termék termeléséhez kapcsolódó, az SGA-költségeket csökkentő tételek körébe. A Bizottság ezért ennek megfelelően módosította az SGA-költségeket.

(191)

A kérelmező továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottságnak az Ajinomoto (Malaysia) Berhad ipari értékesítései, nem pedig fogyasztói értékesítései alapján kell megállapítania a jövedelmezőségi szintjét, mivel mind a kérelmező, mind az Anhui Jinhe „vállalkozások közötti” ügyletek keretében értékesíti az aceszulfám-káliumot. Jelezte, hogy az ipari ágazat jövedelmezősége kiszámítható a 2020. évi éves jelentés 89. oldalán található ágazati információk felhasználásával.

(192)

A Bizottság megjegyezte, hogy bár az éves jelentésben szereplő számadatok lehetővé tették volna az ipari értékesítésekhez tartozó nyereség százalékos értékének meghatározását, az ipari értékesítésekhez tartozó megfelelő SGA-költségek százalékos értékének meghatározását azonban nem. A Bizottság ezért elutasította ezt az érvet, és a nyereséget, valamint az SGA-költséget az Ajinomoto (Malaysia) Berhad teljes vállalati adatai alapján állapította meg.

(193)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben az Anhui Jinhe azzal érvelt továbbá, hogy a Bizottság túlbecsülte az Ajinomoto SGA-költségeit azáltal, hogy az „egyéb működési költségek” egészét az SGA-költségekhez rendelte. Az „egyéb működési költségek” egyes részei szükségszerűen értékesítési költségeket jelentenek, nem pedig SGA-költségeket, mivel úgy tűnik, hogy az „egyéb működési költségeknek” nem minősülő költségek egyike sem tartalmaz energiaköltségeket, amelyeket legalábbis részben termelési költségnek, nem pedig SGA-költségnek kell tekinteni.

(194)

A Bizottság megjegyzi, hogy az Ajinomoto éves jelentése nem tartalmaz egyértelmű utalást vagy bontást a kategóriában szereplő költségekre vonatkozóan. Az SGA-költségek meghatározásához szükséges költségfelosztás részletes közzétételére a második feljegyzés részeként került sor, és az érdekelt feleknek 10 nap állt rendelkezésükre észrevételeik megtételére. Az Anhui Jinhe akkoriban nem tett észrevételt ezzel kapcsolatban. Mindazonáltal még ha a Bizottság el is fogadná ezt az állítást, ez nem változtatná meg a vizsgálat következtetéseit, miszerint a dömping (nagy mértékben) folytatódott a vizsgálati időszak alatt.

(195)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(196)

Elsőként megállapította a torzulástól mentes gyártási költségeket (a nyersanyag-felhasználás, a munkaerő és az energia költségeit figyelembe véve). Ennek keretében a Bizottság az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulástól mentes egységköltségekkel. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel.

(197)

Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek meghatározásához hozzáadta a kapott eredményhez a gyártási általános költségeket. A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál felmerült gyártási általános költségeket megnövelte a (168)–(171) preambulumbekezdésben említett nyersanyagok és fogyóeszközök költségével, majd az így kapott értéket kifejezte az exportáló gyártónál ténylegesen felmerült gyártási költségek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulatlan gyártási költségekre.

(198)

A torzulástól mentes gyártási költség megállapítását követően a Bizottság a (188)–(192) preambulumbekezdésben említett módon meghatározott SGA-költségeket és a nyereséget alkalmazta. Ezeket az Ajinomoto (Malaysia) Berhad pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg, a (187) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(199)

Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 32,7 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 22,8 % volt.

(200)

Ez alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként számtanilag képezte a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(201)

Az együttműködő exportáló gyártó közvetlenül az uniós piac független vevőinek exportálta.

(202)

Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(203)

A Bizottság a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(204)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Az exportárakat kiigazította a Kínán belüli szállítási, kezelési, rakodási és járulékos költségek, az óceáni szállítás és a biztosítás, a hitelköltségek, a banki költségek, valamint a csomagolási költségek tekintetében.

(205)

Az együttműködő exportáló gyártó, az Anhui Jinhe esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék rendes értékét az érintett termék megfelelő típusához tartozó exportárral.

(206)

Ez alapján a dömpingkülönbözet súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 67,6 % volt.

(207)

A Kínából származó behozatal átlagos árai a hivatalos statisztikák alapján összhangban állnak az Anhui Jinhe áraival. Tekintettel a jelentős dömpingkülönbözetre és más exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy más vállalatok is dömpingáron exportáltak.

(208)

Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(209)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, valamint az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető árakat és dömpingkülönbözeteket.

(210)

A Bizottság a kérelemben szereplő információk, a kínai exportáló gyártók által benyújtott mintavételi formanyomtatványok, az együttműködő exportáló gyártó által kitöltött kérdőív, a beérkező beadványok és a kínai gyártók weboldalai alapján elemezte a termelési kapacitás és a szabad kapacitás helyzetét.

(211)

A kérelemben a kérelmező azt állította, hogy a Kínában fennálló kapacitás elérte a 39 500 tonnát, és a kapacitáskihasználás a globális értékesítések alapján 50 %-nál alacsonyabb volt (73).

(212)

Az Anhui Jinhe azt állította, hogy csak három vállalat, az Anhui Jinhe, a Vitasweet és a Yabang gyárt aceszulfám-káliumot Kínában, és bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a kérelemben megnevezett kínai gyártók egy része nem gyárt azt.

(213)

A Bizottság elfogadta az Anhui Jinhe által benyújtott bizonyítékot (74), amely azt sugallta, hogy a Shandong MinghuiFood Co., Ltd, a Suzhou PeacockFood Additive Co., Ltd és a Suzhou Hope Technology Co., Ltd. már nem gyárt aceszulfám-káliumot. Ettől függetlenül nem állt rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy a kapacitásuk már nem állt fenn, sem pedig arra vonatkozó információ, hogy a kapacitásuk rövid távon helyreállítható-e.

(214)

A Hangzhou SanheFood Co., Ltd. vállalatot illetően ellentmondó bizonyíték hiányában a Bizottság továbbra is úgy ítélte meg, hogy az gyártónak tekintendő, és a vállalat weboldalának (75) segítségével megállapította, hogy az legalább 5 000 tonna, de adott esetben akár még ennél is nagyobb kapacitással rendelkezik.

(215)

A kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a Nantong Hongxin nevű vállalat összesen 15 000 tonnát kitevő, kiépítés alatt álló aceszulfámkálium-termelő kapacitással rendelkezik, mely várhatóan 2021-re készül el (76), valamint arra, hogy egy Ningxia Wanxiangyuan nevű vállalat új, 5 000 tonna éves kapacitású aceszulfámkálium-gyártóüzemet tervezett építeni, amely 2020 októberében túljutott a környezeti vizsgálat fázisán (77). A kérelmező továbbá az Anhui Jinhe egy 2017-es, a termelési kapacitás potenciális növelésére utaló bejelentésére hivatkozott, azonban nem szolgáltatott bizonyítékot a bővülés megvalósulására vagy az érintett termelési kapacitás volumenére vonatkozóan.

(216)

Az Anhui Jinhe nem vitatta ezt a bizonyítékot.

(217)

A Bizottság tudomást szerzett továbbá egy másik, Jiangxi Beiyang nevű potenciális kínai aceszulfámkálium-gyártóról, azonban nem talált a potenciális termelésére vagy termelési kapacitására vonatkozó részletes információkat.

(218)

Valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot figyelembe véve a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi kínai kapacitás valószínűleg 32 000–40 500 tonna között mozog, és valószínűsíthetően rövid távon 20 000 tonnával fog nőni, elérve az 52 000–60 500 tonna közötti sávot.

(219)

Az Anhui Jinhe az aceszulfám-kálium iránti éves globális igényt a 18 000–20 000 tonna közötti sávra becsülte, és előadta, hogy 2,3–4,5 % közötti éves növekedési rátával számolva (melyre a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott) ez gyorsan kimerítene minden Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást.

(220)

A jelenlegi 32 000–40 500 tonna közötti kínai kapacitás alapján azonban világos volt, hogy Kína önmagában is könnyedén ki tudná elégíteni a globális keresletet, és ezt legalább a következő 10 évben fenn tudná tartani.

(221)

A Bizottság a szabad kapacitás helyzetét is megvizsgálta.

(222)

Az Anhui Jinhe állítása szerint a terméket jelenleg gyártó három vállalatra, valamint a Hangzhou SanheFood Co. Ltd. vállalatra vonatkozóan rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság megállapította, hogy ez a négy vállalat valószínűsíthetően mintegy 5 200 tonna szabad kapacitással rendelkezik (78). Ez megközelítőleg a felülvizsgálati időszak során megfigyelt uniós felhasználás duplájával egyenértékű (lásd a (239) preambulumbekezdést).

(223)

Az 5 200 tonnás becsült jelenlegi szabad kapacitás a Kínában rövid távon létesítendő 20 000 tonnás további kapacitással együtt meghaladja az Anhui Jinhe a jelenlegi globális keresletre vonatkozó becslését, és a teljes uniós felhasználásnak több mint nyolcszorosát teszi ki.

(224)

Ezért Kína kellő termelési kapacitással és szabad kapacitással fog rendelkezni ahhoz, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén jelentős mértékben növelni tudja az uniós piacra irányuló értékesítéseit.

(225)

Nyilvánvaló volt, hogy az uniós piac vonzó a kínai export számára, tekintettel a felülvizsgálati időszak során a (242) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint [31–37 %-os] uniós piaci részesedést elérő, folyamatos és tömeges jelenlétre a dömpingellenes intézkedések ellenére is.

(226)

A kínai kapacitásfelesleg jelentős ösztönzőként szolgál az exportálásra ebben az alapvetően exportorientált szektorban, mivel csak egy tengerentúli versenytárs van (a kérelmező). A kínai exportőrök már kimerítették az Unión kívüli exportpiacokban rejlő lehetőségeket, hiszen azokat már átlagosan több mint 70 %-os piaci részesedéssel uralják (79).

(227)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az Anhui Jinhe azt állította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy az Unió vonzó piac lenne az aceszulfám-kálium kínai gyártói számára. E tekintetben az Anhui Jinhe azt állította, hogy a kérelmező termelésének egyre nagyobb részét harmadik piacokra értékesítette, ami azt sugallta, hogy az uniós piac még csak nem is vonzó az uniós gyártó számára. Ezenkívül az Anhui Jinhe azt állította, hogy a kínai gyártók Unióba irányuló exportára azonos vagy valamivel alacsonyabb volt, mint a nem uniós piacokra irányuló exportáruk. A fentiek alapján az Anhui Jinhe arra a következtetésre jutott, hogy egy helyi versenytárs jelenléte miatt az uniós piac kevésbé vonzó a kínai gyártók számára, mint bármely más harmadik piac.

(228)

Az Anhui Jinhe beadványára vonatkozó észrevételeiben a kérelmező azt állította, hogy a dömpingellenes vámok nem zárták ki a kínai exportáló gyártókat az uniós piacról. A kérelmező továbbá azzal érvelt, hogy az uniós piac a hatályos dömpingellenes vámok miatt kevésbé vonzó lehet a kínai gyártók számára, de e vámok hatályon kívül helyezése esetén a kínai gyártók vonzónak tartanák az uniós piacot.

(229)

E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a kínai exportáló gyártók nagyon jelentős piaci részesedést tartottak fenn az uniós piacon még a dömpingellenes vámok kivetését követően is, a (242) preambulumbekezdésben leírtak szerint. Ha a piac nem lenne vonzó, akkor a piaci jelenlét sem lenne ilyen számottevő. Ez még inkább így van abban az esetben, ha kiegészítő dömpingellenes vámokat kell kivetni, mivel a kirakodott termékek importárai magasabbak, és költségesebbé teszik az EU-ba irányuló exportot. Ilyen árfeltételek mellett az exportőrök nem értékesítenék továbbra is jelentős mennyiségeket egy nem vonzó piacon. Ezért a (234) preambulumbekezdésben összefoglalt megállapítások alapján a Bizottság elutasítja a fenti érvet. Ha a dömpingellenes vámok hatályukat vesztenék, a kínai gyártóknak lehetőségük nyílna arra, hogy növeljék értékesítéseiket és piaci részesedésüket az Unióban.

(230)

Az uniós piac vonzerejét megerősítették a (232) és (233) preambulumbekezdésben ismertetett ártényezők is.

(231)

Az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy az aceszulfám-kálium harmadik országokba irányuló kínai értékesítésének árai magasabbak volt, mint az Unióba irányuló kivitel árai. Ezenkívül azzal érvelt, hogy nem állt fenn az aceszulfám-kálium harmadik országokba való értékesítésére vonatkozó korlátozás.

(232)

A Bizottság megállapította, hogy a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai megközelítőleg megegyeztek az Unióba irányuló kivitel áraival. Ez azt jelzi, hogy a dömping a harmadik országok piacára való betörést célzó strukturális stratégia, amely tehát folytatódni fog.

(233)

A kínai gyártók a meglévő vámok hatályvesztése esetén magasabb áron tudnak értékesíteni az Unióba, mint más harmadik országokba, de a jelentős kínai túlkínálat valószínűsíthetően az uniós piac meglévő árszintjei alá szorítaná az árszinteket. Ezért a dömpingkülönbözetek valószínűleg tovább fognak növekedni.

(234)

A Bizottság megállapította, hogy Kínában jelentős a kapacitásfelesleg, amely valószínűleg rövid távon még tovább fog növekedni. Az uniós piac vonzereje világosan kiderült a kínai gyártóknak a jelentős dömpingellenes vámok ellenére is fennálló nagy piaci részesedéséből. Továbbá az uniós piacra vonatkozó árak vonzóak voltak, és bár a kínai gyártóknak megvan a potenciáljuk arra, hogy emeljék a jelenlegi áraikat, az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai felesleges szabad kapacitás a várhatóan mérsékelt globális piaci növekedés ütemmel együtt valószínűsíthetően még inkább leszorított volna az árakat az intézkedések hiányában.

(235)

Ezenfelül a megállapított dömping mértéke számottevő volt.

(236)

A Bizottság elemzése tehát dömpinget mutatott ki a felülvizsgálati időszakban, és megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén tovább folytatódna a dömpingre jelentős mennyiségben, dömpingáron való behozatal.

(237)

A figyelembe vett időszakban egyetlen uniós gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ez a gyártó alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(238)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált szabadpiaci értékesítési volumene, valamint a Kínából és az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene alapján állapította meg, amely adatokat a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó importstatisztikákból szerzett be.

(239)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(240)

A cukormentes termékek uniós keresletének növekedése miatt az aceszulfám-kálium felhasználása 6 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak kezdetéhez képest.

(241)

A Bizottság a behozatal volumenét a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis, valamint az uniós gazdasági ágazat által megadott adatok alapján állapította meg.

(242)

Az érintett országból érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(243)

A Kínából érkező behozatal volumene 2018-ban ingadozott, és 4 %-kal nőtt, amit 2019-ben csökkenés követett. A felülvizsgálati időszak során a behozatal volumene jelentős mértékben, 18 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak kezdetéhez viszonyítva. Ez a 2019 óta tartó növekedés egybeesett az uniós felhasználás ugyanebben az időszakban bekövetkező enyhe csökkenésével.

(244)

A Kínából érkező behozatal piaci részesedése hasonlóan alakult, mint a behozatal volumene, azaz 2018-ban 3 %-kal növekedett, melyet 2019-ben csökkenés követett. Ez a csökkenés a felülvizsgálati időszak során a figyelembe vett időszak kezdetéhez viszonyított 11 %-os növekedésnek köszönhetően helyreállt. A Bizottság megfigyelte, hogy a felülvizsgálati időszak során az uniós fogyasztás csökkenése ellenére a Kínából érkező behozatal piaci részesedése a (257) és a (258) preambulumbekezdésekben leírtak szerint az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségének és piaci részesedésének rovására növekedett.

(245)

A Bizottság a behozatal árait a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis adatai alapján határozta meg.

(246)

Az érintett országból érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(247)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal átlagos ára összességében erőteljesen, 19 %-kal növekedett. A Kínából származó behozatal árai lényegesen az uniós árak alatt maradtak, amint azt a 8. táblázat is tükrözi.

(248)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(249)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét az uniós gyártó felülvizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. Ennek alapján a súlyozott átlagú alákínálási különbözet meghaladta a 10 %-ot. A dömpingellenes vámok figyelmen kívül hagyásával a súlyozott átlagú alákínálási különbözet meghaladta a 45 %-ot.

(250)

Az aceszulfám-kálium Kínától eltérő egyéb harmadik országokból érkező behozatalának piaci részesedése a figyelembe vett időszakban mindössze 1–4 % között alakult. Mivel az aceszulfám-káliumot kizárólag Kínában és az Unióban gyártják, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezeket a behozatalokat tévesen minősítették aceszulfám-káliumnak, vagy tévesen állapították meg a származási helyüket. Ezért a Bizottság a továbbiakban nem vette figyelembe ezeket a behozatalokat a kárelemzésben.

(251)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(252)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Uniós termelési volumen, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(253)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 14 %-kal nőtt. Ez a növekedés elsősorban az aceszulfám-kálium iránti kereslet általános növekedésének, és másodsorban a dömpingellenes vámok – az ágazat számára a felépülést és a termelési volumen növelését lehetővé tevő – hatásának tudható be.

(254)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása állandó szinten maradt. Bár a dömpingellenes vámok lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat felépülését, a piac értékelése nem indokolta a kapacitásbővítést.

(255)

A kapacitáskihasználás a (253) preambulumbekezdésben ismertetett, és a dömpingellenes vámok, valamint az aceszulfám-kálium iránti kereslet általános növekedése miatt 14 %-kal nőtt éves termelési volumennel összhangban növekedett.

(256)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Uniós értékesítési volumen és piaci részesedés

(257)

Az uniós gyártó értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban ingadozott. Az értékesítési volumen a figyelembe vett időszak kezdetéhez viszonyítva 2018-ban 3 %-kal csökkent, melyet 2019-ben erős, 11 %-os emelkedés követett. A felülvizsgálati időszak során az értékesítési volumen visszatért a figyelembe vett időszak kezdetekor fennálló szintre.

(258)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt ingadozott, a felülvizsgálati időszak alatt pedig 5 %-kal csökkent.

(259)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult az Unióban a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Uniós foglalkoztatás és termelékenység

(260)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma 2017-től a vizsgálati időszak végéig az uniós gazdasági ágazat 14 %-kal nőtt, a termelés növekedésével összhangban.

(261)

Ugyanezen időszak alatt a termelékenység 10 %-kal nőtt.

(262)

Az együttműködő exportáló gyártó a (206) preambulumbekezdésben bemutatott dömpingkülönbözete jelentősen meghaladta a de minimis szintet, és a Kínából érkező behozatal a (243) és (244) preambulumbekezdésben ismertetett volumene, valamint piaci részesedése továbbra is jelentős volt a figyelembe vett időszak során.

(263)

Azonban annak ellenére, hogy a Kínából érkező dömping továbbra is folytatódott, az uniós gazdasági ágazat sikeresen felépült a korábbi dömping hatásaiból.

(264)

Az egyetlen uniós gyártó uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(265)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőkre irányuló átlagos értékesítési egységárai a tárgyidőszak során 35 %-kal csökkentek a dömpingellenes intézkedések kivetését követően.

(266)

Az előállítási költség változatlan maradt a figyelembe vett időszakban.

(267)

Az uniós gyártó átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(268)

Az uniós gazdasági ágazat alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége a tárgyidőszak során 11 %-kal nőtt.

(269)

Az egyetlen uniós gyártó készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

10. táblázat

Készletek

(270)

A figyelembe vett időszak alatt a készletek 11 %-kal nőttek.

(271)

Az uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(272)

A Bizottság az uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak alatt a jövedelmezőség erőteljesen, 93 %-kal nőtt. A dömpingellenes vámok lehetővé tették az uniós gyártók számára, hogy újra magas szintű jövedelmezőséget érjenek el.

(273)

A vizsgálat alapján a felülvizsgálati időszakot a Covid19-világjárvány kitörésével kapcsolatos kivételes körülmények jellemezték. A nagyméretű élelmiszeripari és gyógyszeripari vevők nagyobb mennyiségű aceszulfám-káliumot vásároltak az uniós gazdasági ágazattól 2020. első felében annak érdekében, hogy gondoskodjanak ennek az összetevőnek az ellátásáról. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat éves karbantartását, amelybe beletartozik egy, a termelés leállásával járó időszak, 2020-ban a szokásos időponthoz képest elhalasztották, amely a felülvizsgálati időszakban fokozott termelést eredményezett. Ezek a kivételes piaci fejlemények 2019-hez viszonyítva az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak növekedését és a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat nyereségének növekedését váltották ki. A vizsgálat megállapította, hogy az ilyen egyszeri hatások kizárása esetén az uniós gazdasági ágazat nyeresége nagységrendileg megegyezne a kivételes körülmények bekövetkezése előtt – azaz 2019-ben – elért jövedelmezőséggel.

(274)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom tendenciája a jövedelmezőséghez hasonlóan 80 %-kal nőtt, ismét tükrözve a dömpingellenes vámok és a felülvizsgálati időszakban a (273) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint fennálló kivételes körülmények pozitív hatását.

(275)

A beruházás szintje 13 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A (272) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a dömpingellenes vámok lehetővé tették az egészséges üzleti tevékenységekhez való visszatérést, azonban nem indokolták a további termelési kapacitások kiépítésébe való beruházást.

(276)

A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése jelentős mértékben, 124 %-kal nőtt.

(277)

A kármutatók többsége – úgymint a termelés, a foglalkoztatás, a kapacitáskihasználás, a termelékenység és a pénzforgalom – pozitívan alakult. Miközben az olyan pénzügyi mutatók, mint a beruházások mértéke és megtérülése csökkenő tendenciát mutat, azok abszolút értékei kielégítő szintűek és nem utalnak jelentős kárra.

(278)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi kár hatásaiból, és azt a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(279)

A Bizottságnak a (278) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a kínai behozatallal szembeni intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(280)

A Bizottság megvizsgálta az egyesült államokbeli termelési kapacitást és szabad kapacitást, a dömpingellenes intézkedések hiányában a Kínából érkező behozatal valószínűsíthető árszintjét, valamint a dömpingellenes intézkedések hiányában ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását – beleértve a dömpingellenes intézkedések hiányában bekövetkező áralákínálást is.

(281)

A (210)–(223) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint Kína jelentős termelési kapacitással és kapacitásfelesleggel rendelkezik, melynek segítségével a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növelni tudja az uniós piacra irányuló kivitelt.

(282)

Ez a jelentős kapacitásfelesleg, valamint az uniós piac a (225)–(229) preambulumbekezdésben részletesen ismertetett vonzereje valószínűsíthetően jelentős mértékű további, az Unióba dömpingáron érkező exporthoz vezetne, amely könnyen fedezni tudná a teljes uniós felhasználást.

(283)

Az Unión kívüli világpiacon, ahol nem alkalmaznak kereskedelmi védelmi intézkedéseket, a kínai gyártók domináns (átlagosan több mint 70 %-os) piaci részesedéssel rendelkeznek.

(284)

Valószínűsíthető, hogy intézkedések hiányában a kínai gyártók piaci részesedése elérné legalább a globális piaci részesedésük szintjét.

(285)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy Kína nincs erőfölényben a harmadik piacokon, mivel a kínai gyártók állítólagos 70%-os piaci részesedése a harmadik országok piacain megfelelt a világ teljes termelési kapacitásából való részesedésüknek, és ezért ez a piaci részesedés a világpiacnak a versenytárs gyártók közötti kiegyensúlyozott megoszlását tükrözte.

(286)

Az Anhui Jinhe beadványára vonatkozó észrevételeiben a kérelmező azt állította, hogy az Anhui Jinhe érvelése a teljes kínai termelési kapacitásnak a kérelmező teljes termelési kapacitásával való összehasonlításán alapult, és hogy ez az érv érvénytelen, mivel Kínában jelentős többletkapacitás van.

(287)

Anhui Jinhe érvelése Kína fokozatos iparpolitikai megközelítését tükrözi: az állam által irányított torzulásokon alapuló hatalmas kapacitásfelesleg jön létre; e többletkapacitás nagy részét világszerte exportálják; a versenytársak megtévesztése az EU-ban (és máshol), nem a valódi versenyképesség, hanem a tisztességtelen kereskedelem alapján; A kínai vállalatok világszerte jelentős, sőt domináns pozíciót szereznek. Ezt követően azt állítják, hogy „rendes felosztásról” van szó. A piacokat azonban nem a versenytársak mérete, hanem az a képességük vezérli, hogy tisztességes alapon, egyenlő versenyfeltételek mellett versenyezhessenek. Ez az érvelés kínai narratívát ad Kína tömeges globális jelenléte mögött meghúzódó okokról. Tény azonban, hogy az ilyen tömeges jelenlét jelentős hatást gyakorol a versenyre, és a Bizottság azon ténymegállapításaihoz vezet, hogy dömpingellenes intézkedések hiányában a kínai gyártók uniós piaci részesedése nagy valószínűséggel jelentősen növekedne, és ez az uniós gyártó piaci részesedésének jelentős csökkenéséhez vezetne. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(288)

A dömpingellenes vámok hiányában a Kínából származó aceszulfám-kálium vámkezelés utáni árai kb. 6,2 és 6,75 EUR/kg között alakulnának. Ezen árakat az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak során megfigyelt termelési egységköltségével, nettó szállítási és raktározási költségeivel, valamint az élelmiszeripari aceszulfám-kálium a felhasználóknak és kereskedőknek felszámított átlagos gyártelepi szintű (EXW) értékesítési egységárával összehasonlítva az elemzés kimutatta, hogy a Kínából érkező behozatal ára több mint 45 %-kal alákínálna az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak.

(289)

Intézkedések hiányában egy olyan forgatókönyv esetében, ahol a kínai exportáló gyártók az Unióban a világpiaccal megegyező (átlagosan kb. 70 %-os) (80) piaci térnyerésre tennének szert, az értékelés visszaesése és az uniós gazdasági ágazat költségeinek ebből következő növekedése a valószínűsíthető árszinteket figyelembe véve jelentős pénzügyi veszteségekkel járna, ezáltal pedig a jövedelmezőség negatívvá válna. A kár ezért rövid időn belül jelentőssé válna, és veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat fennmaradását.

(290)

Ezt a valószínű forgatókönyvet alátámasztja a kérelmező által a brexitet és az aceszulfám-káliumra vonatkozó dömpingellenes intézkedések ebből következő hatályon kívül helyezését követően az Egyesült Királyságban bekövetkező értékesítési veszteséggel és piacvesztéssel kapcsolatban benyújtott bizonyíték. Valóban valószínűsíthető, hogy az intézkedések hiányában az uniós piacon is hasonló helyzet alakulna ki.

(291)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy a kérelmező a dömpingellenes vámok brexit miatti eltörlését követően nem szenvedett el jelentős értékesítési veszteséget és piaci részesedést az Egyesült Királyságban. Az Anhui Jinhe azt állította továbbá, hogy a nyilvános aktában nincs bizonyíték a kérelmező egyesült királyságbeli értékesítésére és az Egyesült Királyságba irányuló kínai export növekedésére vonatkozóan.

(292)

Az Anhui Jinhe beadványára vonatkozó észrevételeiben a kérelmező azt állította, hogy az Anhui Jinhe hozzáfért a kínai exportstatisztikákhoz, és hogy a vizsgálat során a kérelmező is szolgáltatott ilyen kiviteli adatokat. Ezenkívül a kérelmező rámutatott arra, hogy az üzleti tevékenysége már a dömpingellenes vámok Egyesült Királyságban történő eltörlését megelőzően veszteséges volt.

(293)

E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a kérelmező a kérdőívre adott válaszát először az Egyesült Királyság uniós értékesítéseire vonatkozó adatokkal, majd az Egyesült Királyságot nem tartalmazó új változattal nyújtotta be. A kérdőívre adott két válasz betekinthető változata a nyilvános aktában található. A Bizottság elemezte a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából az Egyesült Királyságba irányuló behozatalára vonatkozó statisztikákat is. Az Anhui Jinhe beadványára válaszul feljegyzést csatoltak az ezzel kapcsolatos vizsgálat nem bizalmas aktájához. Mind a kérdőívre adott válaszok, mind a statisztikák megerősítették a kérelmező piaci részesedésének csökkenésére vonatkozó megállapításokat, már a dömpingellenes vámok brexit miatti eltörlését megelőzően. Ezért Anhui Jinhe fenti állítása megalapozatlan.

(294)

A fenti elemzés bemutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat számára előnyös volt a vámok kivetése, és az intézkedések bevezetése után sikeresen felépült a kárhelyzet hatásaiból. Azonban az intézkedések hiányában a Kínából érkező, kárt okozó árú behozatal várhatóan jelentős mértékű növekedése gyorsan az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlásához vezetne, ezáltal pedig jelentős kárt okozna.

(295)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint az érintett országból származó, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és valószínűsíthető, hogy megismétlődne a jelentős kár.

(296)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(297)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(298)

Ez alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(299)

A (278) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi dömping okozta kárból, és a tevékenyége életképes, ha nincs kitéve a dömpingelt behozatal által támasztott tisztességtelen versenynek.

(300)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete a (279)–(294) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint valószínűsíthetően gyorsan romlana.

(301)

Következtetésként levonható tehát, hogy a Kínai Népköztársasággal szembeni hatályos intézkedések meghosszabbítása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(302)

A (29) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint egyetlen független importőr sem működött együtt a vizsgálat során.

(303)

A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan jelentős mértékű kedvezőtlen hatást, amely a hatályos intézkedések következtében érte volna az importőröket.

(304)

A korábbi vizsgálat során megállapításra került, hogy az intézkedések negatív hatást gyakorolhatnak az importőrökre, ám csak nagyon korlátozott mértékben. Az aceszulfám-kálium az egyébként szélesebb termékportfólióval rendelkező importőrök tevékenységének csupán kis részét képezi.

(305)

Ezért a rendelkezésre álló információkból egyértelműen kiderül, hogy az importőrökre kivetett intézkedések elenyésző hatást gyakorolnának, és e hatást egyértelműen ellensúlyozná az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatása.

(306)

Az aceszulfám-káliumot főként cukorhelyettesítőként használják az élelmiszer- és italágazatban, például üdítőitalokban és tejtermékekben. Az aceszulfám-káliumot kisebb mértékben a gyógyszeriparban is használják.

(307)

A vizsgálat során egyetlen felhasználó sem működött együtt.

(308)

A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan jelentős mértékű kedvezőtlen hatást, amely a hatályos intézkedések következtében merült volna fel. A Kínával szemben indítottak korábbi vizsgálat felfedte, hogy költségek szempontjából az aceszulfám-káliumnak a késztermékekre gyakorolt hatása minimális. Azt is felfedte azonban, hogy az aceszulfám-kálium használata létfontosságú a már forgalomban lévő termékek gyártásához. Ki lehet ugyan alternatív édesítőszerekkel új termékeket is fejleszteni, de a már meglévő termékek összetételét megváltoztatni kockázatos és költséges lenne. Ezért fontos a felhasználók alternatív aceszulfámkálium-források való hozzáférése.

(309)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések meghosszabbítása valószínűleg nem lesz jelentős hatással e felhasználók gazdasági helyzetére.

(310)

Az uniós gyártó azt állította, hogy az aceszulfámkálium-ellátás biztonsága létfontosságú az élelmiszerek és italok gyártói számára, és az Uniónak nem áll érdekében egyetlen ország termékellátásától függővé válni. A gyártó továbbá úgy véli, hogy miután egy élelmiszer- vagy italgyártó úgy dönt, az aceszulfám-káliumot használja alacsony kalóriatartalmú édesítőszerként, a továbbiakban már nem tud áttérni másik édesítőszer használatára az íz jelentős mértékű megváltoztatása és a termék fogyasztók általi megítélésének jelentős befolyásolása nélkül.

(311)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó jelenlegi intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(312)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az Anhui Jinhe azzal érvelt, hogy az intézkedések fenntartása nem szolgálja az Unió érdekeit. E tekintetben az Anhui Jinhe azt állította, hogy a kérelmező korlátozott termelési kapacitással és magas kapacitáskihasználási aránnyal rendelkezett, és ezért az exportpiacokról való kivonulás nélkül nem képes az egész piacot ellátni. Az Anhui Jinhe továbbá úgy ítélte meg, hogy az Ace-K felhasználói más beszerzési forrásokra támaszkodtak, és ezért nem volt más választásuk, mint a dömpingellenes vámokat megfizetni, és azokat áthárítani a fogyasztókra, ami megdrágította az élelmiszerárakat. Végezetül az Anhui Jinhe fenntartotta, hogy a felhasználók többszörös beszerzési stratégiája mindenképpen elegendő védelmet nyújtana a kérelmező számára, mivel megakadályozná, hogy a kínai behozatal jelentős piaci részesedést szerezzen az uniós gyártótól.

(313)

Az Anhui Jinhe beadványára vonatkozó észrevételeiben a kérelmező azt állította, hogy elegendő termelési kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy az uniós piac egészét, valamint a harmadik országokba irányuló jelenlegi kivitelét ellássa. A kérelmező azzal is érvelt, hogy az italokban és élelmiszerekben használt aceszulfám-kálium nagyon alacsony adagolása miatt a dömpingellenes vámoknak a késztermékek költségeire gyakorolt hatása elhanyagolható volt. A kérelmező továbbá azt állította, hogy az Anhui Jinhe állításával ellentétben az aceszulfám-kálium felhasználóinak kettős beszerzési stratégiája nem akadályozta meg, hogy a kínai behozatal jelentős piaci részesedést szerezzen az uniós gyártó kárára az eredeti vizsgálatot megelőző időszakban

(314)

Ezen érvek tekintetében a Bizottság emlékeztet arra, hogy egyetlen importőr, felhasználó vagy fogyasztói szervezet sem működött együtt a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban. A vizsgálatból valójában kiderült, hogy az EU-ban az aceszulfám-kálium termelési kapacitása a (239) és (252) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően elegendő a felhasználás fedezésére, a (210)–(223) preambulumbekezdésben ismertetett kínai szabad kapacitáson felül, és ezért nem állt fenn a felülvizsgálat tárgyát képező termék elégtelen kínálatának kockázata. A Bizottság azt is megállapította, hogy a (308) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a költségek szempontjából az aceszulfám-káliumnak a késztermékekre gyakorolt hatása minimális. A Bizottság ezért elutasította a fenti érveket.

(315)

A dömping folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó aceszulfám-káliumra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(316)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (81) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(317)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,