A TANÁCS (EU) 2022/109 RENDELETE
(2022. január 27.)
bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1)
|
Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, és azokon belül is többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) és egyéb tanácsadó szervek által készített jelentések figyelembevételével, továbbá a tanácsadó testületektől kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.
|
|
(2)
|
A halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedések – ezen belül adott esetben a velük funkcionálisan összefüggő feltételek – elfogadása a Tanács feladata. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése szerint a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell rögzíteni. Ezenkívül a konkrét többéves tervek hatálya alá tartozó állományok esetében a teljes kifogható mennyiségeket (TAC) az említett tervekben meghatározott célokkal és intézkedésekkel összhangban kell megállapítani. A hivatkozott rendelet 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden halállományra vagy halászatra vonatkozóan biztosított legyen az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása.
|
|
(3)
|
A TAC-okat ezért az 1380/2013/EU rendelettel összhangban a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatokkal szembeni, egymáshoz viszonyítottan méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekeltekkel folytatott konzultációk során – különösen a tanácsadó testületek ülésein – megfogalmazott véleményeket is.
|
|
(4)
|
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében a kirakodási kötelezettség 2019. január 1-je óta minden olyan állományra vonatkozik, amelyre fogási korlát van érvényben, noha ez alól vannak bizonyos kivételek. Az említett rendelet 16. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy adott halállomány tekintetében kirakodási kötelezettség kerül bevezetésre, a halászati lehetőségeknek a fogásokat, nem pedig a kirakodásokat kell tükrözniük. A tagállamok által benyújtott közös ajánlások alapján és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottság több felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el, amelyek egyedi visszadobási tervek formájában meghatározzák a kirakodási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait.
|
|
(5)
|
A kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeknek figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a visszadobás gyakorlata elvben többé már nem engedélyezett. Ezért a halászati lehetőségeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által kiadott szakvéleményekben szereplő, a teljes fogásmennyiségre vonatkozó értékek alapján kell meghatározni (a szakvéleményekben szereplő, a szándékos fogásokra vonatkozó értékek helyett). Azokat a mennyiségeket, amelyeket a kirakodási kötelezettség alóli kivételként továbbra is vissza lehet dobni, le kell vonni a szakvéleményekben szereplő, a teljes fogásmennyiségre vonatkozó értékekből.
|
|
(6)
|
Egyes állományokra vonatkozóan az ICES teljes halászati tilalmat javasol tudományos szakvéleményében. Amennyiben azonban az említett állományokra vonatkozó TAC-ok a tudományos szakvéleményekben megjelölt értékek szerint kerülnek megállapításra, az a kötelezettség, amely szerint a vegyes halászatban az összes fogást – ideértve az említett állományokból származó járulékos fogásokat is – ki kell rakodni, ahhoz a jelenséghez vezet, hogy a blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajok esetében a kvóta kimerítése a halászati tevékenység leállítását idézi elő. Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly legyen teremthető egyrészt a halászat folytatása, tekintettel a halászat leállításának potenciálisan súlyos társadalmi-gazdasági következményeire, másrészt pedig az említett állományok vonatkozásában a jó biológiai állapot elérésének szükségessége között, valamint figyelembe véve, hogy a vegyes halászatban nehéz valamennyi állományt a maximális fenntartható hozam (MFH) szintjén halászni, helyénvaló külön TAC-okat megállapítani az említett állományok járulékos fogásaira vonatkozóan. Ezeket a TAC-okat olyan értékekben kell megállapítani, amelyek biztosítják az említett állományok mortalitásának csökkenését, valamint ösztönzik a szelektivitás javítását és a szóban forgó állományok járulékos fogásainak elkerülését. Annak érdekében, hogy csökkenjen a járulékos fogásokra vonatkozó TAC-ok hatálya alá tartozó állományokból kifogott egyedek mennyisége, az említett állományokhoz tartozó halak fogására irányuló halászati tevékenységek esetében a halászati lehetőségeket olyan szinten kell megállapítani, amely elősegíti, hogy a veszélyeztetett állományok biomasszája fenntartható szintekre álljon vissza. Emellett az illegális visszadobás gyakorlatának megakadályozása céljából a halászati lehetőségekhez szorosan kapcsolódó technikai és ellenőrzési intézkedéseket kell megállapítani.
|
|
(7)
|
Annak érdekében, hogy vegyes halászat esetében a lehetséges mértékben biztosítható legyen a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésével összhangban történő felhasználása, indokolt egy kvótacserealapot meghatározni azon tagállamok számára, amelyek nem rendelkeznek az elkerülhetetlen járulékos fogásokat fedező saját kvótával.
|
|
(8)
|
Az (EU) 2019/472 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott, nyugati vizekre vonatkozó többéves tervvel összhangban az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt állományokra vonatkozó halászati mortalitás célértékét az említett rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott MFH-t eredményező halászati mortalitási értékek tartományain (az FMFH tartományokon) belül kell tartani, összhangban a szóban forgó rendelet 4. cikkével. Az ICES 8a és 8b körzetben élő farkassügér (Dicentrarchus labrax) teljes halászati mortalitását ezért az ICES MFH-szakvéleményének és az FMFH pontértéknek megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve a kereskedelmi fogásokat és a rekreációs célú halászat keretében ejtett fogásokat, valamint a visszadobott halakat. Az FMFH pontérték a halászati mortalitásnak az az értéke, amely a hosszú távú MFH-t eredményezi. Az érintett tagállamoknak (Franciaország és Spanyolország) az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikke (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a halászflottáik és a rekreációs halászaik által előidézett halászati mortalitás ne haladja meg az FMFH pontértéket.
|
|
(9)
|
A farkassügér rekreációs célú halászatát szabályozó intézkedéseket fenn kell tartani, figyelembe véve, hogy a rekreációs célú halászat jelentős hatást gyakorol az érintett állományokra. A tudományos szakvéleménynek megfelelően javasolt fenntartani a fogási korlátokat. A rögzített hálók használatát ki kell zárni, mivel nem kellően szelektívek, és így vélhetően több egyed fogható velük, mint amennyit a megállapított határértékek lehetővé tesznek. Figyelembe véve a környezeti, társadalmi és gazdasági körülményeket és különösen azt, hogy a part menti közösségekben a kereskedelmi halászok nagy mértékben függenek ezektől az állományoktól, a farkassügérre vonatkozó említett intézkedések megfelelő egyensúlyt teremtenek a kereskedelmi és a rekreációs célú halászatot folytatók érdekei között. Az intézkedések lehetővé teszik különösen a rekreációs halászok számára a halászatot azzal, hogy figyelembe veszik e halászok állományokra gyakorolt hatását.
|
|
(10)
|
Az (ICES) 2021. november 4-én tudományos szakvéleményt adott ki az európai angolnára (Anguilla anguilla) vonatkozóan, természetes elterjedési területének egésze tekintetében. Az ICES szakvéleménye szerint az elővigyázatossági megközelítés alkalmazása esetén 2022-re a faj valamennyi élőhelye esetében teljes halászati tilalmat kellene elrendelni. Ez vonatkozik mind a rekreációs célú, mind pedig a kereskedelmi fogásokra, valamint magában foglalja az állománypótlásra és az akvakultúrára szánt üvegangolna-fogásokat is. E szakvéleménynek megfelelően helyénvalónak tűnik fenntartani a három összefüggő hónapból álló halászati tilalmi időszakot az angolna vonatkozásában folytatott bármely halászati tevékenység tekintetében, a Bizottság pedig 2022-ben konzultációt folytat az érdekelt felekkel az európai angolnáról. A tilalmat az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott valamennyi halászati tevékenységre alkalmazni kell. A tagállamoknak meg kell határozniuk a három összefüggő hónapból álló halászati tilalmi időszakot, amelynek az európai angolna legintenzívebb vándorlási időszakára kell esnie, és erről 2022. június 1-jéig – az azt alátámasztó információk benyújtásával – jelentést kell tenniük a Bizottságnak.
|
|
(11)
|
Az ICES csak 2021. december 17-én bocsátotta ki az ICES 8 alterületen (Vizcayai-öböl) élő szardella (Engraulis encrasicolus) 2022. évi halászatára vonatkozó tudományos szakvéleményt. Mivel már a halászati idény 2022. január 1-jei kezdetére érvényes TAC-ra van szükség, ideiglenes TAC-ot kell meghatározni. Ezt a TAC-ot – amelynek a 2022. január 1-től 2022. június 30-ig tartó időszakra kell vonatkoznia – 24 000 tonnában kell megállapítani. Ez az érték nagyjából megfelelne a szóban forgó állományt célzó, 2021. január 1. és 2021. június 30. közötti fogásoknak.
|
|
(12)
|
Az ICES 8c, 8d és 8e körzetben, valamint 9 és 10 alterületen, továbbá a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizein egyetlen TAC keretében a nyelvhalak három különböző fajával gazdálkodnak. Mivel az említett állományok egyike, nevezetesen az ICES 8c és 9a körzetben élő közönséges nyelvhal (Solea solea) tekintetében a halászati lehetőségeket az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikkével összhangban kell meghatározni, e faj esetében – az MFH-val kapcsolatos szakvéleménnyel összhangban – külön fogási korlátot kell megállapítani.
|
|
(13)
|
A cápák és ráják alosztályára (cápák és rájaalakúak) vonatkozó tudományos szakvélemény teljes halászati tilalmat javasol, mivel az említett alosztályba tartozó fajoknak rossz a védettségi helyzetük. Emellett a magas túlélési arányok azt jelentik, hogy a visszadobás vélhetően nem növeli a halászati mortalitást és előnyös lenne e fajok védelme szempontjából. Ezért az ilyen fajok halászatát meg kell tiltani. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében a kirakodási kötelezettség nem vonatkozik azokra a fajokra, amelyek vonatkozásában halászati tilalom van érvényben.
|
|
(14)
|
Az Északi-tengerre vonatkozó többéves terv az (EU) 2018/973 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) jött létre és 2018-ban lépett hatályba. A nyugati vizekre vonatkozó többéves terv az (EU) 2019/472 rendelettel jött létre, és 2019-ben lépett hatályba. Az említett rendeletek 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket az említett rendeletekben előírt célértékeknek (FMFH-tartományok) és biztosítékoknak megfelelően kell meghatározni. Az FMFH-tartományokat a vonatkozó ICES-szakvéleményben határozták meg. Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok, a járulékosan kifogott állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket az (EU) 2018/973 és az (EU) 2018/472 rendeletben foglaltak szerinti elővigyázatossági megközelítésnek megfelelően kell meghatározni.
|
|
(15)
|
Az (EU) 2018/973 rendelet 7. cikkének megfelelően, amennyiben a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett bármely állomány szaporodóképes biomasszája a referenciapont-határérték (Blim) alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az állomány gyorsan visszaálljon az MFH-t biztosító szint fölé. Ezek a korrekciós intézkedések magukban foglalhatják különösen az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését, valamint a szóban forgó állományokra vagy más állományokra vonatkozó halászati lehetőségek megfelelő csökkentését a halászatokban.
|
|
(16)
|
A kékúszójú tonhalnak (Thunnus thynnus) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő állományai tekintetében a TAC-okat az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított szabályok szerint kell meghatározni.
|
|
(17)
|
Azon állományok vonatkozásában, amelyekről nem áll rendelkezésre elegendő vagy megbízható adat az állományméret becsléséhez, az állománygazdálkodási intézkedések és a TAC-ok megállapításakor az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítést kell követni, figyelembe véve az állományspecifikus tényezőket és különösen az állomány tendenciáiról rendelkezésre álló információkat és a vegyes halászattal kapcsolatos megfontolásokat.
|
|
(18)
|
A 847/96/EK tanácsi rendelet (5) (3. és 4. cikke) kiegészítő feltételeket vezetett be a TAC-ok éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági, illetve analitikai TAC-ok tekintetében meghatározott rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek meghatározásakor a Tanácsnak – mindenekelőtt az állományok biológiai állapota alapján – határoznia kell arról, hogy az említett rendelet 3. és 4. cikke mely állományok esetében nem alkalmazandó. 2014-ben az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése bevezetett egy újabb, az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikkét csak akkor indokolt alkalmazni az analitikai TAC-okra, ha a tagállamok nem veszik igénybe az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott, egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust.
|
|
(19)
|
Amennyiben egy TAC-ot csak egyetlen tagállamnak osztanak ki, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban az érintett tagállamot helyénvaló felhatalmazni a TAC meghatározására. Gondoskodni kell arról, hogy a szóban forgó TAC meghatározásakor az adott tagállam a közös halászati politika alapelveivel és szabályaival teljes összhangban járjon el.
|
|
(20)
|
Az (EU) 2016/1627 rendelet 5., 6., 7. és 9. cikkével, valamint I. mellékletével összhangban meg kell határozni a 2022. évre vonatkozó halászati erőkifejtés felső határértékeit.
|
|
(21)
|
A halászati lehetőségek teljes körű felhasználásának biztosítása érdekében helyénvaló lehetővé tenni, hogy rugalmas rendszert alkalmazzanak egyes olyan TAC-területek között, amelyek ugyanazon biológiai állományra vonatkoznak.
|
|
(22)
|
Bizonyos fajok, így például egyes cápafajok védelme szempontjából még a korlátozott halászati tevékenység is komoly kockázatot jelenthet. Következésképpen az ilyen fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a kiaknázásukra vonatkozó általános tilalom bevezetése révén teljes mértékben korlátozni kell.
|
|
(23)
|
A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő feleinek 12. konferenciáján (Manila, 2017. október 23–28.) több fajt felvettek a védett fajoknak az említett egyezmény I. és II. függelékében szereplő jegyzékeire. Helyénvaló ezért rendelkezéseket hozni e fajok védelmére a valamennyi vízen halászatot folytató uniós halászhajók és az uniós vizeken halászatot folytató nem uniós halászhajók tekintetében.
|
|
(24)
|
Az uniós halászhajók számára rendelkezésre álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek felhasználása az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (6) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikkének hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság részére teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.
|
|
(25)
|
Az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizeiben élő grönlandi laposhalra (Reinhardtius hippoglossoides) vonatkozó uniós TAC nem érinti az Uniónak az e halászatból való megfelelő részesedésével kapcsolatos álláspontját.
|
|
(26)
|
Az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) a 2021-es éves ülésén állományvédelmi intézkedést fogadott el az Irminger-tengerben és a szomszédos vizekben élő két vörösálsügér-állomány (Sebastes marinus és Sebastes mentella) vonatkozásában, amely intézkedéssel megtiltotta a szóban forgó állományok célzott halászatát. Ezenkívül a járulékos fogások minimálisra csökkentése érdekében a NEAFC megtiltotta a halászati tevékenységeket a vörösálsügér-aggregátumok területén. Az ICES teljes halászati tilalomra vonatkozó szakvéleményén alapuló említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. A NEAFC nem tudott ajánlást elfogadni az ICES 1 és 2 alterületen élő vörös álsügérre vonatkozóan. Az említett állomány tekintetében a vonatkozó TAC-ot a NEAFC keretében képviselt uniós állásponttal összhangban kell megállapítani.
|
|
(27)
|
Az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizeiben élő grönlandi laposhal tekintetében – az ICES 2022-re vonatkozó tudományos szakvéleményét figyelembe véve – a TAC-ot 1 766 tonnában kell meghatározni.
|
|
(28)
|
2021-es éves ülésén az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) úgy határozott, hogy 2022-ben fenntartja a kékúszójú tonhalra, a kardhalra (Xiphias gladius), a kormos marlinra (Makaira nigricans), a fehér marlinra (Tetrapturus albidus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a kékcápára (Prionace glauca) vonatkozó jelenlegi TAC-okat. Az ICCAT emellett 2022-re 62 000 tonnában állapította meg a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) vonatkozó TAC-ot. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(29)
|
A növendék nagyszemű és sárgaúszójú tonhal halászati mortalitásának csökkentése érdekében az ICCAT a 2022. év vonatkozásában a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD) számát hajónként legfeljebb 300-ban korlátozta, használatukra vonatkozóan pedig tilalmi időszakot állapított meg. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(30)
|
Az ICCAT ezenfelül a 2022 és 2036 közötti időszakra szóló,15 éves helyreállítási tervet fogadott el a germon (Thunnus alalunga) földközi-tengeri állományára vonatkozóan. Az ICCAT a germon földközi-tengeri állománya esetében a TAC-ot 2022-re 2 500 tonnában állapította meg. Ezen túlmenően az ICCAT a germon észak-atlanti állományára vonatkozóan – a lehalászási szabály alapján – 37 801 tonnás TAC-ot fogadott el a 2022 és 2023 közötti időszakra, az ezen állományra vonatkozó hosszú távú gazdálkodási eljárás elfogadása céljából. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(31)
|
Az ICCAT a 2021-es éves ülésén továbbá helyreállítási tervet fogadott el a lándzsafogú cápának (Isurus oxyrinchus) az ICCAT által szabályozott egyéb halászati tevékenységek során kifogott észak-atlanti állományára vonatkozóan, a túlhalászás megszüntetése és annak érdekében, hogy 2070-re fokozatosan el lehessen érni az MFH támogatásához elegendő biomasszaszintet. A helyreállítási terv része a 2022-vel kezdődő kétéves időszakra szóló, fedélzeten tartásra vonatkozó tilalom is. A teljes halászati mortalitást az újabb tudományos szakvélemény rendelkezésre állásáig legfeljebb 250 tonnában határozták meg. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(32)
|
Az Unió – az ICCAT több ajánlása alapján – kérésre 2020-ról 2022-re átviheti a halászati lehetőségei fel nem használt kvótájának egy meghatározott százalékát. Ezen ICCAT-ajánlásoknak az uniós jogba való átültetéséig az egyes tagállamok bizonyos állományokra vonatkozó kvótáit a fel nem használt kvóták átvitele és/vagy a túlhalászott mennyiségek kapcsán az ICCAT által végrehajtott levonások előtt az ICCAT által meghatározott 2022. évi teljes uniós kvóta alapján kell megállapítani. Az egyes tagállamok 2022. évi kvótáinak az átviteleket és a levonásokat tükröző kiigazításait egy későbbi szakaszban kell elvégezni az átvitelekre és a levonásokra vonatkozó uniós szabályok, így például a 847/96/EK rendelet, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése vagy az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke alapján.
|
|
(33)
|
A germon északi állományait egyes tagállamok 2019-ben túlhalászták, ami a teljes uniós kvóta túlhalászását és az ICCAT általi levonás alkalmazását eredményezte, annak ellenére, hogy más tagállamok ugyanabban az évben nem merítették ki egyéni kvótájukat. E sajátos helyzet kezelése érdekében az (EU) 2021/92 tanácsi rendeletet (7) módosítani kell oly módon, hogy – a viszonylagos stabilitás elvével összhangban és az ICCAT által 2021-re meghatározott teljes uniós kvóta alapján – a germon északi állományára vonatkozó egyes tagállami kvóták megállapítása a tagállamok általi túlhalászás vagy alulhalászás miatti kiigazítások elvégzése előtt történjen. Ezt követően a kvótakiigazításokat az átvitelre és a levonásra vonatkozó uniós szabályok, így például a 847/96/EK rendelet, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése vagy az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke alapján kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a germon északi állományaira vonatkozó teljes uniós kvóta számításba vegye az ICCAT által végrehajtott kiigazításokat.
|
|
(34)
|
2021-es éves ülésén az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság (CCAMLR) a 2021. december 1-től 2022. november 30-ig terjedő időszakra fogási korlátokat fogadott el a célfajokra és a járulékos fogásként kifogott fajokra vonatkozóan. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(35)
|
2021-es éves ülésén az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) felülvizsgálta a korábban elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. A sárgaúszójú tonhalra vonatkozó felülvizsgált fogási korlátokat az IOTC titkársága csak a 2021. december 17-én lezáruló hivatalos kifogásolási időszakot követően erősítette meg. A sárgaúszójú tonhalra vonatkozó megerősített felülvizsgált fogási korlátokat a későbbekben kell végrehajtani az uniós jogban.
|
|
(36)
|
A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) éves ülését 2022. január 24-től 28-ig fogják megtartani. Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a TAC-okhoz funkcionálisan kapcsolódó jelenlegi intézkedéseket ezért az éves ülés megtartásáig és a 2022. évi TAC-ok meghatározásáig ideiglenesen fenn kell tartani.
|
|
(37)
|
2021-es éves ülésén az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) a trópusi tonhalakra vonatkozóan a 2022–2024-es időszak tekintetében új állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogadott el, amelyek magukban foglalták az aktív FAD-ok számának felülvizsgálatát. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(38)
|
2021-es éves ülésén a déli kékúszójú tonhal (Thunnus maccoyii) védelmével foglalkozó bizottság (CCSBT) a déli kékúszójú tonhalra vonatkozó éves TAC-ot a 2021-től 2023-ig tartó hároméves időszakra, az előző hároméves időszakkal megegyező szinten állapította meg. Az említett intézkedést végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(39)
|
A Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) a 2021-es éves ülésén úgy határozott, hogy az illetékességi körébe tartozó főbb fajokra vonatkozó jelenlegi TAC-ok többségét a következő, 2023-as éves üléséig fenntartja. A chilei tengeri sügérre (Dissostichus eleginoides) és a mélytengeri vörös tarisznyarákokra (Chaceon spp.) vonatkozó TAC-okat a tudományos szakvéleménynek megfelelően kis mértékben csökkentették. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(40)
|
2021-es éves ülésén a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) úgy határozott, hogy fenntartja a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területeken jelenleg alkalmazandó intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(41)
|
2021-ben megtartott 43. éves ülésén az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) halászati lehetőségeket fogadott el 2022-re vonatkozóan egyes, a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület 1–4 alterületein előforduló állományok tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(42)
|
2021-ben megtartott 8. ülésén az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) részes felei fenntartották az említett megállapodás hatálya alá tartozó állományokra vonatkozóan 2020-ben elfogadott TAC-okat. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(43)
|
A jeges-tengeri pók (Chionoecetes spp.) Svalbard területe körüli halászati lehetőségeinek tekintetében a Spitzbergákról (Svalbard) szóló, 1920. február 9-i szerződés (az 1920. évi Párizsi Szerződés) valamennyi részes fele számára egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít a Svalbardot övező vizek erőforrásaihoz, többek között a halászat tekintetében is. A Svalbard körüli kontinentális talapzaton folytatott jegestengeripók-halászat kapcsán az Unió számos szóbeli jegyzékben – legutóbb 2021. február 26-án, illetve 2021. június 28-án – tájékoztatta Norvégiát az e hozzáférésre vonatkozó álláspontjáról. Annak biztosítása érdekében, hogy a jeges-tengeri pók állományának a Svalbardot övező vizekben történő kiaknázása összhangba kerüljön azokkal a megkülönböztetésmentes állománygazdálkodási szabályokkal, amelyeket az e terület fölött szuverenitással és joghatósággal rendelkező Norvégia állapíthat meg az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, valamint az 1920. évi Párizsi Szerződés keretein belül, helyénvaló rögzíteni az ilyen halászat végzésére engedéllyel rendelkező hajók számát. E halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztása kizárólag a 2022. évre szól. Emlékeztetni kell arra, hogy az Unióban az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásának biztosítása elsődlegesen a lobogó szerinti tagállamok felelőssége.
|
|
(44)
|
Mivel az említett területen közönséges tőkehalra (Gadus morhua) halászó uniós flották Svalbard vizeihez való egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáféréséről Norvégiával folytatott megbeszélések folyamatban vannak, lezárásukra pedig várhatóan 2022 elején kerül sor, helyénvaló, hogy az Unió 2022 első negyedévére ideiglenes uniós kvótát állapítson meg. A szóban forgó ideiglenes uniós kvóta szintjét – a halászati tevékenység szezonális jellegére tekintettel – 4 500 tonnában kell megállapítani. A kvótákat a tagállamok között a 87/277/EGK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elosztani az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt szükséges kiigazításokra, valamint az ideiglenes uniós kvóta szintjének az állomány uniós részarányhoz viszonyított arányára figyelemmel.
|
|
(45)
|
A Venezuela lobogója alatt közlekedő hajók részére a Francia Guyana partjainál húzódó kizárólagos gazdasági övezet uniós vizein halászati lehetőségek engedélyezéséről szóló, az Unió által a Venezuelai Bolivári Köztársaságnak címzett nyilatkozatnak (9) megfelelően indokolt meghatározni az uniós vizeken a csattogóhalak tekintetében Venezuela számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.
|
|
(46)
|
Tekintettel arra, hogy bizonyos rendelkezések folyamatos jelleggel alkalmazandók, valamint azért, hogy elkerülhető legyen a jogbizonytalanság a 2022 vége és a halászati lehetőségeket 2023-ra meghatározó rendelet hatálybalépésének időpontja közötti időszakban, a tilalmakra és tilalmi időszakokra vonatkozó, e rendeletben megállapított rendelkezéseknek 2023 elején is hatályban kell maradniuk addig, amíg a halászati lehetőségeket 2023-ra meghatározó rendelet hatályba nem lép.
|
|
(47)
|
Annak biztosítására, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni annak érdekében, hogy egyes tagállamok számára engedélyezhesse a számukra kiosztott halászatierőkifejtés-mennyiségek kilowattnapok szerinti rendszerben történő kezelését; többletnapokat engedélyezhessen a tengeren töltött halászati tevékenység végleges beszüntetése esetén, illetve a kiterjesztett tudományos megfigyelési program idejére vonatkozóan; valamint meghatározhassa azon táblázatok formátumát, amelyek a tengeren töltött napoknak az ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók közötti átadására vonatkozó adatok összegyűjtésére és megküldésére szolgálnak. A Bizottságnak e hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) rendelkezéseivel összhangban kell gyakorolnia.
|
|
(48)
|
A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni, a halászati erőkifejtési korlátokra vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket 2022. február 1-jétől kell alkalmazni, valamint egyes meghatározott régiókra vonatkozó bizonyos rendelkezések kivételével, amelyek tekintetében külön alkalmazási kezdőnapot kell megállapítani. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.
|
|
(49)
|
Az Unió számára halászati lehetőségeket létrehozó vagy korlátozó bizonyos nemzetközi intézkedéseket az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet fogadta el a 2021. év végén, és azok e rendelet hatálybalépése előtt váltak alkalmazandóvá. Az ilyen intézkedéseket az uniós jogban végrehajtó rendelkezéseket ezért indokolt visszaható hatállyal alkalmazni. Ezen belül is, mivel a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászati idény december 1-jétől a következő év november 30-ig tart, és így a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó bizonyos halászati lehetőségek, illetve tilalmak a 2021. december 1-jével kezdődő időszak vonatkozásában kerülnek meghatározásra, indokolt előírni, hogy e rendelet vonatkozó rendelkezései az említett időponttól kezdődő hatállyal legyenek alkalmazandók. Ez a visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogos elvárások védelmének elvét, mivel a CCAMLR-tagoknak tilos engedély nélkül halászniuk a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen. Ezen túlmenően a tagállamoknak – az ICCAT szabályaival összhangban – biztosítaniuk kell, hogy hajóik a tilalmi időszak kezdetét megelőző 15 napban, azaz 2021. december 17-től ne telepítsenek halcsoportosulást előidéző eszközöket.
|
|
(50)
|
Az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland kormánya és Dánia kormánya közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásban és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvben (11) meghatározott eljárással összhangban a vegyes bizottság megállapította az Unió részére a grönlandi vizeken 2022-ben rendelkezésre álló halászati lehetőségeket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.
|
|
(51)
|
2021-ben az Unió az Egyesült Királysággal és Norvégiával hat, az Északi-tenger térségében élő közös és közösen kezelt állományról folytatott háromoldalú konzultációt azzal a céllal, hogy megállapodjanak az említett állományokkal való gazdálkodásról, beleértve a következő évre vonatkozó halászati lehetőségeket is. E konzultációkra a Tanács által jóváhagyott uniós álláspont alapján 2021. október 28. és december 10. között került sor. A konzultációk eredményét az uniós, az egyesült királysági és a norvég küldöttség vezetője által 2021. december 10-én aláírt kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben rögzítették. Ezért javasolt, hogy a vonatkozó halászati lehetőségeket az Egyesült Királysággal és Norvégiával – a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv egyéb rendelkezéseivel együtt – elfogadott szinten állapítsák meg.
|
|
(52)
|
2021-ben az Unió Norvégiával két, a Skagerrak területén élő közös és közösen kezelt állományról folytatott kétoldalú konzultációt azzal a céllal, hogy megállapodjanak az említett állományokkal való gazdálkodásról – beleértve a következő évre vonatkozó halászati lehetőségeket is –, valamint a halászati lehetőségek cseréiről. E konzultációkra a Tanács által jóváhagyott uniós álláspont alapján 2021. november 8. és december 10. között került sor. A konzultációk eredményét három kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben rögzítették, amelyeket az uniós és a norvég küldöttség vezetője 2021. december 10-én írt alá. Ezért javasolt, hogy a vonatkozó halászati lehetőségeket a Norvégiával kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvnek –és az abban foglalt egyéb rendelkezéseknek – a végrehajtása útján állapítsák meg.
|
|
(53)
|
Az uniós piaci szereplők számára az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint az Északi-tengerben élő közönségestőkehal-állomány helyreállításának elősegítése érdekében meg kell állapítani a szóban forgó állományra vonatkozó halászati lehetőségeket. Az állománnyal való gazdálkodás hosszú távú fenntarthatósága érdekében fenn kell tartani a fentiekhez funkcionálisan kapcsolódó, az Egyesült Királysággal és Norvégiával közösen elfogadott intézkedéseket.
|
|
(54)
|
Az ICES 2019-ben megjegyezte, hogy a 3a körzetben élő hering (Clupea harengus)fogásait a nullához legközelebbi szinten kell tartani, mivel a hering halászatára vonatkozó további területi és/vagy időbeli korlátozás nélkül elkerülhetetlen lenne a Balti-tenger nyugati részében élő, tavasszal ívó heringállomány halászása. Az ICES-től származó legfrissebb információk szerint a Balti-tenger nyugati részében élő, tavasszal ívó heringállomány egyre nagyobb mértékben keveredik a Skagerrakban és az Északi-tengerben élő északi-tengeri heringállománnyal: az utóbbi két terület esetében a Balti-tenger nyugati részében élő, tavasszal ívó állomány fogásainak többsége jelenleg a Skagerrakban, kisebb része pedig az Északi-tenger keleti részén történik.
|
|
(55)
|
Az Unió és Norvégia között a Skagerrak vonatkozásában folytatott kétoldalú konzultációk kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvében az Unió kötelezettséget vállal arra, hogy a Skagerrakban ejtett tényleges fogásait 969 tonnára korlátozza, míg Norvégia beleegyezett abba, hogy – a Balti-tenger nyugati részében élő, tavasszal ívó heringállomány védelme érdekében – kvótájának legalább 95 %-át átviszi az Északi-tengerre. Ennek megfelelően az érintett tagállamok tekintetében javasolt a C (HER/03A.) és a D (HER/03A-BC) flották összfogásának korlátozása oly módon, hogy az említett kvóták TAC-táblázatait egy különleges feltételre vonatkozó lábjegyzettel egészítik ki, miközben a táblázatokban szereplő kvóták szintje – a viszonylagos stabilitás tükrözése és a kapcsolódó, területek közötti rugalmasság szabályozása érdekében – változatlan marad. Norvégia esetében az ICES 3a körzet uniós vizein ejtett tényleges fogások maximális mennyisége 167 tonnának felelne meg (Norvégia kvótájának 5 %-a).
|
|
(56)
|
Az Unió és Norvégia között a Skagerrak vonatkozásában folytatott kétoldalú konzultációk kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvének 13.11. pontja szerint a Balti-tenger nyugati részében élő, tavasszal ívó heringállomány védelme érdekében Norvégia és az Unió számára lehetővé kell tenni, hogy a Skagerrakban élő heringre vonatkozó kvótájuk akár 100 %-át az Északi-tengeren halászhassák le. Az Egyesült Királysággal 2022 tekintetében folytatott kétoldalú konzultációk lezárásáig december 20-ig nem lehetett megerősíteni, hogy a HER/03A állományra vonatkozóan 2022-ben az Egyesült Királyság vizeinek irányában fenn fogják-e tartani a területek közötti rugalmasságot. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a C flották tekintetében a vonatkozó lábjegyzetekben mindaddig nem alkalmazandó az Egyesült Királyság vizeire irányuló területek közötti rugalmasság, amíg arról az Unió és az Egyesült Királyság közötti kétoldalú konzultációk során megállapodás nem született.
|
|
(57)
|
Az Unió és Norvégia között a Skagerrak vonatkozásában folytatott kétoldalú konzultációk kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvének 13.12. pontjában az Unió bejelentette, hogy bizonyos rugalmasságot kíván alkalmazni az északi-tengeri 4a és 4b övezetben, amely megegyezik az A flottára vonatkozó szint 5,7 %-át, azaz 21 038 tonnát kitevő uniós részaránnyal
|
|
(58)
|
Az Unió a Feröer-szigetekkel évente kétoldalú konzultációt folytatott a kvótacseréről és a 2022-re vonatkozó kölcsönös hozzáférésről. Az említett konzultációk nem eredményezték megállapodás megkötését 2021-ben.
|
|
(59)
|
Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (12) (a továbbiakban: kereskedelmi és együttműködési megállapodás) 498. cikkének (2) bekezdése értelmében az Unió és az Egyesült Királyságnak évente konzultációt kell folytatnia annak érdekében, hogy minden év december 10-ig megegyezzenek a következő évre vonatkozó TAC-okról a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 35. mellékletében felsorolt állományok tekintetében. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 499. cikkének (2) bekezdése értelmében, amennyiben az említett konzultációk december 20-ig nem zárulnak le, a felek jogosultak ideiglenes TCA-t meghatározni.
|
|
(60)
|
Az Egyesült Királysággal folytatott kétoldalú konzultációk 2021. december 21-én zárultak le. Ez az időpont túlságosan késői volt ahhoz, hogy az említett konzultációk eredményét e rendelet tartalmazhassa, tekintettel arra, hogy e rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni. A Tanácsnak – az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének és a parti államok jogainak és kötelezettségeinek, valamint szuverenitásának és joghatóságának teljes körű tiszteletben tartása mellett – ideiglenes TAC-okat kell meghatároznia az uniós és nemzetközi vizeken, valamint azon vizeken folytatandó halászatra vonatkozóan, amelyekhez harmadik országok hozzáférést biztosítanak az uniós halászhajók számára. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke szerinti konzultációk eredményét – a 2021. december 21-én aláírt írásos jegyzőkönyvben kinyilvánítottaknak megfelelően – tükröznie kell e rendelet módosításnak, amely módosítást mielőbb el kell fogadni.
|
|
(61)
|
Az ideiglenes TAC-oknak azt kell célozniuk, hogy biztosítsák a jogbiztonságot az uniós piaci szereplők számára, továbbá a fenntartható halászati tevékenységek folytatását mindaddig, amíg az említett módosítások elfogadásra kerülnek.
|
|
(62)
|
Ez a megközelítés a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 499. cikke (2) bekezdésén alapul, amely arról rendelkezik, hogy ha az említett megállapodás 35. mellékletében vagy az említett megállapodás 36. mellékletének A. és B. táblázatában szereplő bármely állomány esetében nem állapítanak meg TAC-ot, mindegyik fél az ICES által ajánlott szintnek megfelelő, január 1-jétől alkalmazandó ideiglenes TAC-ot határoz meg. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 499. cikke (3), (4) és (5) bekezdése alapján – az említett cikk (2) bekezdésétől eltérve – a különleges állományokra vonatkozó TAC-okat a halászati szakbizottság által 2021. július 1-jéig elfogadni tervezett iránymutatásokkal összhangban kell meghatározni.
|
|
(63)
|
Ezért – általános megközelítésként – az Unióra érvényes ideiglenes halászati lehetőségeknek az ICES 2022-re vonatkozó szakvéleményén kell alapulniuk. Ezeknek meg kell felelniük a kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében az Uniót megillető részesedésnek.
|
|
(64)
|
A különleges állományokra vonatkozó iránymutatások sérelme nélkül, és figyelemmel azok hiányára, az érintett állományokra vonatkozó TAC-oknak összhangban kell lenniük a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 499. cikkével.
|
|
(65)
|
Az ideiglenes TAC-oknak meg kell továbbá felelniük az alkalmazandó uniós jogi keretnek, különösen az (EU) 2019/472 4. cikkének, 5. cikke (3) bekezdésének és 8. cikkének, valamint az (EU) 2018/973 4. cikkének, 5. cikke (3) bekezdésének és 7. cikkének.
|
|
(66)
|
Egyes állományokra vonatkozóan az ICES teljes halászati tilalmat szorgalmazó tudományos szakvéleményt bocsátott ki. Ha az említett állományokra vonatkozó ideiglenes TAC-ok a tudományos szakvéleményekben megjelölt értékek szerint kerülnének megállapításra, az a kötelezettség, amely szerint a vegyes halászatban az összes fogást – ideértve az említett állományokból származó járulékos fogásokat is – ki kell rakodni, ahhoz a jelenséghez vezetne, hogy a blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajok esetében a kvóta kimerítése a halászati tevékenység leállítását idézi elő. Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly legyen teremthető egyrészt a halászat folytatása (tekintettel a potenciálisan súlyos társadalmi-gazdasági következményekre), másrészt pedig az említett állományok vonatkozásában a jó biológiai állapot elérésének szükségessége között, valamint figyelembe véve, hogy a vegyes halászatban nehéz valamennyi állományt az (MFH) szintjén egyidejűleg halászni, helyénvaló ideiglenes TAC-okat megállapítani az említett állományok járulékos fogásaira vonatkozóan. E TAC-ok értékét úgy kell meghatározni, hogy csökkenjen az említett állományok mortalitása, valamint hogy ösztönözhető legyen a szelektivitás fokozása és az érintett állományokból ejtett fogások elkerülése. Annak érdekében, hogy csökkenjen a járulékos fogásokra vonatkozó ideiglenes TAC-ok hatálya alá tartozó állományokból kifogott egyedek mennyisége, az említett állományokhoz tartozó halak fogására irányuló halászati tevékenységek esetében a halászati lehetőségeket olyan szinten kell megállapítani, amely elősegíti, hogy a veszélyeztetett állományok biomasszaszintje fenntartható szintekre álljon vissza.
|
|
(67)
|
Általános megközelítésként a 2021-re vonatkozó ideiglenes TAC-okat a Tanács által elfogadott TAC-ok változatlan szinten tartása alapján kell megállapítani oly módon, hogy e 2021. évi TAC-szintekre – 2022 első negyedévének lefedése céljából – 25 %-os arányt alkalmaznak. Az említett a megközelítés nem érintené a végleges TAC-ot.
|
|
(68)
|
Azon állományok jegyzékét, amelyekre vonatkozóan 25 %-nál magasabb százalékos arányt kell alkalmazni, azon elemzés alapján kell meghatározni, amely azt vizsgálja, hogy miként alakult a tagállamok kvótafelhasználása az utolsó négy év (2018–2021) első negyedévében. Az ideiglenes TAC-ok értékelésére a tudományos szakvéleményeknek megfelelően és a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban megállapított uniós részesedések figyelembevételével került sor és azok nem haladhatják meg az Egyesült Királysággal történt megállapodással elfogadott végleges TAC-okat. Az ideiglenes TAC-ok említett növeléseinek összhangban kell lenniük az ICES szakvéleményével, az alkalmazandó uniós jogi kerettel és a kereskedelmi és együttműködési megállapodással. E növelések lehetővé fogják tenni az uniós halászhajók számára, hogy kihasználják azon halászati lehetőségeket, amelyek őket megilletik, és amelyektől az érintett állományok halászatának szezonális jellege miatt máskülönben elesnének.
|
|
(69)
|
Ez a szint elvben legalább 2022. március 31-ig elegendőnek tekinthető az uniós halászhajók számára.
|
|
(70)
|
Az Unió konzultált az Egyesült Királysággal az ideiglenes TAC-ok meghatározására vonatkozó megközelítésről.
|
|
(71)
|
A farkassügér északi állománya az Egyesült Királysággal közös állomány, ezért 2022 első negyedévére – az Egyesült Királysággal folytatott konzultációk eredményének végrehajtásától függően – erre az állományra vonatkozóan ideiglenes intézkedéseket kell megállapítani.
|
|
(72)
|
A kirakodási kötelezettség alkalmazását figyelembe veendő, továbbá annak érdekében, hogy egyes járulékos fogásokra vonatkozó kvóták a kvótákkal nem rendelkező tagállamok számára is elérhetővé váljanak, több állomány tekintetében kvótacsere-mechanizmust kell létrehozni.
|
|
(73)
|
Az ICES 2a és 3a körzetben és az ICES 4 alterületen élő homoki angolna (Ammodytes spp.) bizonyos vontatott halászfelszerelésekkel folytatott halászata tekintetében – az ívóhelyek védelme és a fiatal egyedek kifogásának korlátozása érdekében – továbbra is fenn kell tartani a halászati tilalmi időszakokat,
|
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
1. cikk
(1) Ez a rendelet meghatározza az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók számára egyes nem uniós vizeken bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.
(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:
|
a)
|
a 2022. évre és – amennyiben arról e rendelet rendelkezik – a 2023. évre szóló fogási korlátok;
|
|
b)
|
a 2022. évre szóló halászati erőkifejtési korlátok, kivéve a II. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtési korlátokat, amelyeket 2022. február 1-jétől 2023. január 31-ig kell alkalmazni;
|
|
c)
|
a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2021. december 1. és 2022. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek.
|
2. cikk
(1) Ez a rendelet az alábbi hajókra alkalmazandó:
|
b)
|
uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.
|
(2) Ez a rendelet az alábbiakra is alkalmazandó:
|
a)
|
egyes rekreációs célú halászati tevékenységek, amennyiben azokat kifejezetten említik e rendelet vonatkozó rendelkezései; valamint
|
|
b)
|
a partról folytatott kereskedelmi halászat.
|
3. cikk
E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében foglalt fogalommeghatározások érvényesek. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
a)
|
„harmadik országbeli hajó”: harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;
|
|
b)
|
„rekreációs célú halászat”: a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló – például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú – halászati tevékenység;
|
|
c)
|
„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;
|
|
d)
|
„teljes kifogható mennyiség” (TAC):
|
i.
|
az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;
|
|
ii.
|
minden más halászatban az egyes állományokból évente kifogható halmennyiség;
|
|
|
e)
|
„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;
|
|
f)
|
„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő színvonalú ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;
|
|
g)
|
„szembőség”: a halászhálóknak az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 6. cikkének 34. pontjában foglaltak szerint megállapított szembősége;
|
|
h)
|
„uniós halászflotta-nyilvántartás”: az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;
|
|
i)
|
„halászati napló”: az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett napló;
|
|
j)
|
„műszerezett bója”: a tulajdonosának azonosítását lehetővé tevő egyedi hivatkozási számmal jól láthatóan megjelölt és a helyzetének nyomon követésére szolgáló műholdas nyomkövető rendszerrel ellátott bója;
|
|
k)
|
„működő bója”: olyan előzetesen aktivált, bekapcsolt és halcsoportosulást előidéző sodródó eszközön vagy farönkön a tengerre telepített, műszerezett bója, amely a helyzetére vonatkozó adatokat és más rendelkezésre álló információkat, például hangradar-becsléseket továbbít;
|
|
l)
|
„FMFH pontérték”: a becsült halászati mortalitás azon értéke, amely egy adott halászati gyakorlat esetén, a jelenlegi átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távon maximális fenntartható hozamot eredményez.
|
4. cikk
E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások alkalmazandók:
|
a)
|
„ICES-övezetek” (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) III. mellékletének meghatározása szerinti földrajzi területek;
|
|
b)
|
„Skagerrak”: a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;
|
|
c)
|
„Kattegat”: északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøre-től Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;
|
|
d)
|
„az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:
|
—
|
é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 53° 30′, ny. h. 11° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 51° 30′, ny. h. 11° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 51° 30′, ny. h. 13° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 51° 00′, ny. h. 13° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 51° 00′, ny. h. 15° 00′;
|
|
|
e)
|
„az ICES 8c körzet 25. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:
|
—
|
é. sz. 43° 00′, ny. h. 9° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 43° 30′, ny. h. 10° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 43° 30′, ny. h. 9° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 44° 00′, ny. h. 9° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 44° 00′, ny. h. 8° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 43° 30′, ny. h. 8° 00′;
|
|
|
f)
|
„az ICES 9a körzet 26. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:
|
—
|
é. sz. 43° 00′, ny. h. 8° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′;
|
|
|
g)
|
„az ICES 9a körzet 27. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:
|
—
|
é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 38° 30′, ny. h. 10° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 38° 30′, ny. h. 9° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 40° 00′, ny. h. 9° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 40° 00′, ny. h. 8° 00′;
|
|
|
h)
|
„az ICES 9a körzet 30. funkcionális egysége”: az a földrajzi terület, amely a Cádizi-öbölben Spanyolország joghatósága alá tartozik, és az ICES 9a körzettel szomszédos;
|
|
i)
|
„az ICES 8c körzet 31. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:
|
—
|
é. sz. 43° 30′, ny. h. 6° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 44° 00′, ny. h. 6° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 44° 00′, ny. h. 2° 00′,
|
|
—
|
é. sz. 43° 30′, ny. h. 2° 00′;
|
|
|
j)
|
„Cádizi-öböl”: az ICES 9a körzetnek a ny. h. 7° 23′ 48″-től keletre eső része;
|
|
k)
|
„a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (CCAMLR, az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság): a 601/2004/EK tanácsi rendelet (15) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;
|
|
l)
|
„CECAF-övezetek” (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság): a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek;
|
|
m)
|
„az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (IATTC, Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben (17) (Antiguai Egyezmény) meghatározott földrajzi terület;
|
|
n)
|
„az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (ICCAT, az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben (18) meghatározott földrajzi terület;
|
|
o)
|
„az IOTC illetékességi területe” (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság): az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban (19) meghatározott földrajzi terület;
|
|
p)
|
„NAFO-övezetek” (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;
|
|
q)
|
„a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben (21) meghatározott földrajzi terület;
|
|
r)
|
„a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület” (SIOFA, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás): az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban (22) meghatározott földrajzi terület;
|
|
s)
|
„az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet): a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben (23) meghatározott földrajzi terület;
|
|
t)
|
„a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (WCPFC, Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság): a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben (24) meghatározott földrajzi terület;
|
|
u)
|
„a Bering-tenger nyílt tengeri része”: a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;
|
|
v)
|
„az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része”: a következő vonalakkal határolt terület:
|
II. CÍM
AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI
I. FEJEZET
5. cikk
(1) Az uniós vizeken, illetve bizonyos nem uniós vizeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó TAC-okat, azoknak a tagállamok közötti elosztását és – adott esetben – a TAC-okhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.
(2) Az uniós halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott TAC-ok erejéig, valamint az e rendelet 20. cikkében és V. mellékletének A. részében, illetve az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett engedélyezhető a halászat a Feröer szigetek, Grönland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben.
(3) Az uniós halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében szereplő TAC-ok erejéig, valamint az e rendelet 20. cikkében, illetve az (EU) 2017/2403 rendeletben és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett engedélyezhető a halászat az Egyesült Királyság halászati joghatósága alá tartozó vizeken.
6. cikk
A tagállamok által meghatározandó TAC-ok
(1) Egyes, az I. mellékletben meghatározott halállományok vonatkozásában a TAC-okat az érintett tagállamok állapítják meg.
(2) A tagállamok által meghatározandó TAC-oknak:
|
a)
|
összhangban kell lenniük a közös halászati politika alapelveivel és szabályaival, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével; valamint
|
|
b)
|
az állományok olyan kiaknázását kell eredményezniük, amely:
|
i.
|
amennyiben rendelkezésre áll analitikai értékelés, a lehető legnagyobb valószínűséggel összhangban van a maximális fenntartható hozammal; vagy
|
|
ii.
|
amennyiben nem vagy csak hiányos formában áll rendelkezésre analitikai értékelés, összhangban áll a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítéssel.
|
|
(3)
2022. március 15-ig minden érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:
|
a)
|
az általa meghatározott TAC-ok;
|
|
b)
|
a TAC-ok meghatározásának alapjául szolgáló, az adott tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok;
|
|
c)
|
annak részletes bemutatása, hogy a rögzített TAC-ok miként felelnek meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.
|
7. cikk
Az ideiglenes TAC-ok alkalmazása
(1) Amennyiben az IA. vagy az IB. mellékletében található, halászati lehetőségeket ismertető valamely táblázatban az e bekezdésre való hivatkozás szerepel, az érintett táblázatban meghatározott halászati lehetőségeket ideiglenesen, 2022. január 1-jétől március 31-ig kell alkalmazni. Ezek az ideiglenes halászati lehetőségek nem sértik annak lehetőségét, hogy 2022-re vonatkozóan a nemzetközi tárgyalások és/vagy konzultációk eredményeinek megfelelően, a tudományos szakvéleményekkel és az 1380/2013/EU rendelet alkalmazandó rendelkezéseivel, továbbá a kapcsolódó többéves tervekkel összhangban végleges halászati lehetőségek megállapítására kerüljön sor.
(2) Az uniós hajók számára engedélyezett az (1) bekezdésben említett ideiglenes halászati lehetőségek hatálya alá tartozó állományok halászata az uniós és nemzetközi vizeken, valamint azon harmadik országok vizein, amelyek az uniós hajók számára hozzáférést biztosítottak saját vizeikhez.
8. cikk
A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei
(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogások csak akkor tarthatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:
|
a)
|
azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő hajók ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy
|
|
b)
|
azok olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el a tagállamok között, és amely nincs kimerítve.
|
(2) Annak érdekében, hogy el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdésében előírt kötelezettségtől, a nem célfajoknak a szóban forgó cikkben említett, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait e rendelet I. melléklete határozza meg.
9. cikk
Az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében alkalmazandó TAC-okra vonatkozó kvótacsere-mechanizmus
(1) A kirakodási kötelezettségot figyelembe veendő, továbbá annak érdekében, hogy egyes járulékos fogásokra vonatkozó kvóták a kvótákkal nem rendelkező tagállamok számára is elérhetővé váljanak, az IA. mellékletben felsorolt TAC-okra a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kvótacsere-mechanizmus alkalmazandó.
(2) A TAC-ból a közönséges tőkehal (Gadus morhua) kelta-tengeri, a közönséges tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő, a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri és a sima lepényhal ICES 7h, 7j és 7k övezetben élő állományai tekintetében valamely tagállamnak megítélt kvóta 6 %-át, valamint a vékonybajszú tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő állományai tekintetében e kvóta 3 %-át rendelkezésre kell bocsátani egy kvótacserealap (a továbbiakban: a cserealap) létrehozásának céljából, amelyet 2022. január 1-jétől lehet igénybe venni. A kvótával nem rendelkező tagállamok 2022. március 31-ig kizárólagos hozzáférést kapnak ehhez az alaphoz.
(3) Az alapból felhasznált mennyiségek nem cserélhetők, illetve nem csoportosíthatók át a következő évre. A fel nem használt mennyiségeket 2022. március 31. után azon tagállamok részére kell visszautalni, amelyek hozzájárultak a kvótacserealaphoz.
(4) A kvótával nem rendelkező tagállamok cserébe kvótákat biztosítanak az IA. melléklet függelékében felsorolt állományokra vonatkozóan, kivéve, ha a kvótával nem rendelkező tagállam és a kvótacserealaphoz hozzájáruló tagállam másként állapodik meg.
(5) A (4) bekezdésben említett kvótáknak – a piaci árfolyam vagy más kölcsönösen elfogadható árfolyam alapján – kereskedelmileg egyenértékűeknek kell lenniük. Egyéb alternatívák hiányában a kereskedelmileg egyenértékű értéket a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja által meghatározott előző évi uniós átlagárak alapján kell megállapítani.
(6) Amennyiben a tagállamok a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kvótacsere-mechanizmus keretében nem tudják hasonló mértékben fedezni elkerülhetetlen járulékos fogásaikat, törekedniük kell arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint olyan kvótacsere-megállapodásra jussanak, amely biztosítja az azonos kereskedelmi értéken történő kvótacserét.
10. cikk
Halászati erőkifejtési korlátok az ICES 7e körzetben
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti időszakban az ICES 7e körzetben élő nyelvhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a fennálló jogok és kötelezettségek technikai vonatkozásait a II. melléklet határozza meg.
(2) Valamely tagállam által a II. melléklet 7.4. pontjának megfelelően benyújtott kérelem alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely útján a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül olyan további, tengeren tölthető napokat oszt ki az adott tagállamnak, amelyeken az adott tagállam a lobogója alatt közlekedő, szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító hajói számára engedélyezheti, hogy az ICES 7e körzeten belül tartózkodjanak. A Bizottság ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el. Az említett végrehajtási jogi aktust az 58. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(3) Valamely tagállam által benyújtott kérelem alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely útján a II. melléklet 8.1. pontjában foglaltak értelmében kiterjesztett tudományos megfigyelési program alapján 2022. február 1. és 2023. január 31. között a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül legfeljebb három olyan többletnapot oszt ki az említett tagállamnak, amelyeken hajói az ICES 7e körzeten belül tartózkodhatnak. A szóban forgó többletnapkiosztás az említett tagállam által a II. melléklet 8.3. pontjának megfelelően benyújtott ismertetés alapján, valamint a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően történik. A Bizottság ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el. Az említett végrehajtási jogi aktust az 58. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
11. cikk
Az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések
(1) Az uniós halászhajók és a partról halászatot folytató kereskedelmi halászatok számára tilos a farkassügér (Dicentrarchus labrax) halászata az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen, és az említett területen kifogott farkassügért tilos megtartani, átrakni, áthelyezni és kirakodni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a farkassügér parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek keretében ejtett járulékos fogásaira. Ez a mentesség kizárólag a parti hálók múltbeli, 2017 előtti szinten rögzített számára vonatkozik. A parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek nem irányulhatnak a farkassügérre, és kizárólag a farkassügér elkerülhetetlen, járulékos fogásai rakodhatók ki.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, 2022 januárjában az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül az e területeken kifogott farkassügéreket halászhatják, fedélzeten tarthatják, átrakodhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:
|
a)
|
fenékvonóhálóval (26) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege kéthavonta ne haladja meg a 380 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;
|
|
b)
|
kerítőhálóval (27) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege kéthavonta ne haladja meg a 380 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;
|
|
c)
|
horoggal és horogsorral (28)
, hajónként legfeljebb 1,43 tonna mennyiségig;
|
|
d)
|
rögzített kopoltyúhálóval (29) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege hajónként ne haladja meg a 0,35 tonnát.
|
Az első albekezdés c) pontjában meghatározott eltérés azokra az uniós halászhajókra vonatkozik, amelyek a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban horoggal és horogsorral dokumentáltan fogtak farkassügért.
Az első albekezdés d) pontjában meghatározott eltérés azokra az uniós halászhajókra vonatkozik, amelyek a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban rögzített kopoltyúhálóval dokumentáltan fogtak farkassügért.
Egy adott uniós halászhajó helyettesítése esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az említett eltérések egy másik uniós halászhajóra vonatkozzanak, feltéve, hogy az eltérések egyikének hatálya alá tartozó uniós halászhajók száma és teljes halászati kapacitása nem növekszik.
(4) A (3) bekezdésben foglalt fogási korlátok nem vihetők át egyik hajóról a másikra, továbbá azokban az esetekben, amikor kéthónapos korlátok alkalmazandók, nem vihetők át az egyik kéthónapos időszakról a másikra.
A két naptári hónapban egynél több halászeszközt használó uniós halászhajók esetében a (3) bekezdésben bármely halászeszköz tekintetében meghatározott legalacsonyabb fogási korlát alkalmazandó.
A tagállamok minden hónap vége után legkésőbb 15 nappal jelentést tesznek a Bizottságnak farkassügér-fogásaikról, az alkalmazott halászeszköz típusa szerinti bontásban.
(5) Az ICES 4b, 4c, 6a és 7a–7k körzetben – többek között a partról – folytatott rekreációs célú halászat keretében:
|
a)
|
január 1. és február 28. között :
|
i.
|
a farkassügér esetében kizárólag a horgászbottal vagy a kézi horogsorral történő, „fogd ki és engedd vissza” horgászat engedélyezhető.
|
|
ii.
|
az adott területen kifogott farkassügéreket tilos a fedélzeten tartani, áthelyezni, átrakni vagy kirakodni;
|
|
|
b)
|
március 1. és 31. között :
|
i.
|
minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből;
|
|
ii.
|
a megtartott farkassügér minimális méretének el kell érnie a 42 cm-t.
|
|
iii.
|
rögzített hálókkal nem fogható, és azokban nem tartható meg farkassügér.
|
|
(6) Az (5) bekezdés nem érinti a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedéseket.
(7) Ezt a cikket 2022. január 1. és március 31. között kell alkalmazni.
12. cikk
Az ICES 8a és 8b körzetben folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések
(1) Franciaország és Spanyolország biztosítja, hogy az ICES 8a és 8b körzetben a farkassügér állományának a kereskedelmi és rekreációs célú halászatra visszavezethető halászati mortalitása – az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint – ne haladja meg az FMFH pontértéket.
(2) Az ICES 8a és 8b körzetben – többek között a partról – folytatott rekreációs célú halászat keretében
|
a)
|
minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből.
|
|
b)
|
rögzített hálókkal nem fogható, és azokban nem tartható meg farkassügér.
|
(3) A (2) bekezdés a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.
13. cikk
Az ICES területének uniós vizein az európai angolna halászatára vonatkozó intézkedések
Három összefüggő hónapból álló időszakban tilos az európai angolnára (Anguilla anguilla) irányuló, az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott, bármiféle célzott és járulékos halászati tevékenység vagy rekreációs célú halászati tevékenység végzése az ICES területének uniós vizein, valamint az olyan brakkvizeken, mint például a torkolatok, a parti lagúnák és az átmeneti vizek.
Minden érintett tagállam meghatározza az említett időszakot, amelynek 2022. augusztus 1. és 2023. február 28. közé kell esnie annak biztosítása érdekében, hogy a tilalom kiterjedjen az európai angolna legnagyobb vándorlási időszakaira.
A tagállamok legkésőbb 2022. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a kijelölt időszakról, a választott tilalmi időszak indokolásául szolgáló alátámasztó információkkal együtt.
14. cikk
A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések
(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:
|
a)
|
az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;
|
|
b)
|
az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;
|
|
c)
|
az (EU) 2017/2403 rendelet 12. és 47. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;
|
|
d)
|
a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;
|
|
e)
|
a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek;
|
|
f)
|
az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások;
|
|
g)
|
az e rendelet 21. cikke szerint végrehajtott kvótaátadások és -cserék.
|
(2) Az elővigyázatossági vagy analitikai szempontból kifogható TAC-ok hatálya alá tartozó állományokat e rendelet I. melléklete állapítja meg a TAC-oknak és a kvótáknak a 847/96/EK rendeletben előírt éves kezelése céljából.
(3) Amennyiben e rendelet I. melléklete ettől eltérően nem rendelkezik, a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági szempontból kifogható TAC-ok hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai szempontból kifogható TAC-ok hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.
(4) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.
15. cikk
A homoki angolnák halászatára vonatkozó tilalmi időszakok
2022. január 1. és március 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval homoki angolnákra (Ammodytes spp.) irányuló kereskedelmi halászatot folytatni az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen.
16. cikk
Az Északi-tengerben élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések
(1) Azon területek felsorolása, amelyeken a nyílt vízi halászeszközök (erszényes kerítőhálók és vonóhálók) kivételével valamennyi halászeszközzel tilos a halászat, valamint a tilalmi időszakok meghatározása a IV. mellékletben található.
(2) Az ICES 4a és 4b körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval, valamint a horogsorral (30) halászó hajók számára tilos a halászat az ICES 4a körzetnek az é. sz. 58° 30′ 00″-től északra és az é. sz. 61° 30′ 00″-től délre eső uniós vizein, valamint az ICES 3a.20 (Skagerrak), 4a és 4b körzetnek az é. sz. 57° 00′ 00″-től északra és k. h. 5° 00′ 00″-től keletre eső uniós vizein.
(3) A (2) bekezdéstől eltérve azon bekezdésben említett halászhajók abban az esetben halászhatnak a szóban forgó bekezdésben említett területeken, ha az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelelnek:
|
a)
|
közönségestőkehal-fogásaik halászati utanként nem haladják meg a teljes fogás 5 %-át; azon hajókról, amelyek esetében a közönségestőkehal-fogások 2017–2019-ben nem haladták meg a teljes fogás 5 %-át, feltételezni kell, hogy megfelelnek ennek a kritériumnak, feltéve, hogy továbbra is ugyanazt a halászeszközt használják, mint az említett időszakban; ez a feltételezés megcáfolható;
|
|
b)
|
olyan szabályozott és rendkívül szelektív fenékvonóhálót vagy kerítőhálót használnak, amely tudományos tanulmányok szerint a közönségestőkehal-fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményezi az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete B. részének 1.1. pontjában a vontatott halászeszközök tekintetében alapméretként meghatározott szembőségű halászeszközzel halászó hajókhoz képest; az ilyen tanulmányokat a HTMGB értékelheti, és negatív értékelés esetén az említett halászeszközök a továbbiakban nem tekinthetők megfelelőnek az e cikk (2) bekezdésében említett területeken való használatra;
|
|
c)
|
a 100 mm vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR1) halászó hajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:
|
i.
|
a hasrészen legalább 600 mm szembőségű hasas vonóhálók;
|
|
ii.
|
megemelt halászkötél (0,6 m);
|
|
iii.
|
vízszintes elválasztó hálópanel nagy szembőségű szelektálóablakkal;
|
|
|
d)
|
az ICES 4a körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR2) halászó hajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:
|
i.
|
a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;
|
|
ii.
|
300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;
|
|
iii.
|
menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;
|
|
|
e)
|
a hajók olyan, a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv hatálya alá tartoznak, amelynek célja, hogy – térbeli vagy technikai intézkedések vagy ezek kombinációja révén – a közönséges tőkehal fogásait a tudományos szakvélemények alapján meghatározott halászati lehetőségeknek megfelelő halászati mortalitással összhangban lévő szinten tartsák; az ilyen terveket legkésőbb a végrehajtás időpontjától számított két hónapon belül értékelnie kell a tagállamok esetében a HTMGB-nek, harmadik országok esetében pedig a megfelelő nemzeti tudományos testületnek; ezek a tervek szükség esetén további felülvizsgálatnak vethetők alá, amennyiben az értékelések szerint a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv célkitűzése nem fog teljesülni.
|
(4) A tagállamok a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából fokozzák a (2) bekezdésben említett hajók megfigyelését, ellenőrzését és felügyeletét.
(5) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy az említett vizsgálatok lefolytatása során eleget tesznek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének.
17. cikk
A Kattegatban élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések
(1) A Kattegatban legalább 70 mm szembőségű fenékvonóhálóval (31) halászó uniós halászhajóknak az alábbi szelektív halászeszközök egyikét kell használniuk:
|
a)
|
menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;
|
|
b)
|
a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;
|
|
c)
|
300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;
|
|
d)
|
olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszköz, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fogás összetételének kevesebb, mint 1,5 %-át teszi ki a közönséges tőkehal, feltéve, hogy ez az egyetlen eszköz a halászhajó fedélzetén.
|
(2) Azok az uniós hajók, amelyek részt vesznek valamely tagállam valamely projektjében, és rendelkeznek a teljeskörűen dokumentált halászathoz szükséges működőképes felszereléssel, az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletének B. részével összhangban használhatnak halászeszközöket. Az érintett tagállam eljuttatja a Bizottságnak az ilyen hajók listáját.
(3) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy a vizsgálatok lefolytatása során eleget tesznek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének.
18. cikk
Tilalom hatálya alá tartozó fajok
(1) Az uniós halászhajók számára tilos az alábbi fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása, illetve kirakodása:
|
a)
|
csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;
|
|
b)
|
díszes nyálkásfejű hal (Beryx splendens) a NAFO 6 alterületen;
|
|
c)
|
érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;
|
|
d)
|
portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;
|
|
e)
|
búvárcápa (Dalatias licha) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;
|
|
f)
|
madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;
|
|
g)
|
a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;
|
|
h)
|
nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;
|
|
i)
|
közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;
|
|
j)
|
heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen;
|
|
k)
|
tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;
|
|
l)
|
cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 és 10 alterület uniós vizein;
|
|
m)
|
cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;
|
|
n)
|
közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;
|
|
o)
|
tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein, az IA. mellékletben szereplő, a fogások elkerülésére irányuló programok kivételével.
|
(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.
19. cikk
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottsághoz a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében foglalt állománykódokat használják.
II. FEJEZET
Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek
20. cikk
(1) A harmadik országok vizein hajózó uniós halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát – amennyiben alkalmazandó – az V. melléklet A. része határozza meg.
(2) Amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban valamelyik tagállam az e rendelet V. mellékletének A. részében foglalt halászati területek vonatkozásában kvótát ad át egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászati területekre vonatkozó engedélyeknek az e rendelet V. mellékletének A. részében foglaltak szerinti teljes számát nem lehet túllépni.
III. FEJEZET
Halászati lehetőségek regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken
1. szakasz
21. cikk
(1) Amennyiben egy regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai megengedik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, egy adott tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megbeszélést folytathat valamely másik szerződő féllel a szándékolt kvótaátadásról vagy -cseréről, és adott esetben elkészítheti annak lehetséges tervezetét. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot erről a tervezetről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után a Bizottság jóváhagyhatja a szándékolt kvótaátadás vagy -csere tervezetét. Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a tervezetet, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy a szándékolt kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismerje el. A kvótaátadásról vagy -cseréről a regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően értesíti az említett szervezet titkárságát.
(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti bármilyen kvótaátadásról vagy -cseréről.
(4) A kvótaátadás vagy -csere keretében az érintett tagállamtól kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket hozzá kell adni az említett tagállam számára kiosztott kvótához vagy le kell belőle vonni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy – adott esetben – a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szabályainak megfelelően hatályba lép. Az ilyen kvótaátadások vagy -cserék nem befolyásolják a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.
(5) Ez a cikk a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szerződő feleitől az Unió részére történő kvótaátadások, illetve az átadott kvóták tagállamok közötti elosztása tekintetében 2023. január 31-ig alkalmazandó.
2. szakasz
A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület
22. cikk
Az Irminger-tengerben élő vörös álsügérre vonatkozó tilalmak
Meg kell tiltani minden halászati tevékenységet a WGS84-koordinátarendszerben megadott következő koordinátákkal kijelölt területen:
|
Földrajzi szélesség
|
Földrajzi hosszúság
|
|
63° 00′
|
–30° 00′
|
|
61 ° 30′
|
–27° 35′
|
|
60° 45′
|
–28° 45′
|
|
62° 00′
|
–31° 35′
|
|
63° 00′
|
–30° 00′
|
3. szakasz
Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület
23. cikk
A halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása
(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a VI. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.
(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a VI. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.
(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 3. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.
(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező halászhajók számát a VI. melléklet 4. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.
(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a VI. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.
(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a teljes kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitást, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a VI. melléklet 6. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.
(7) Az 520/2007/EK tanácsi rendelet (32) 12. cikkének megfelelően az észak-atlanti germon (Thunnus alalunga) célfajként való halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát az e rendelet VI. mellékletének 7. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.
(8) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) halászó, legalább 20 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók maximális számát a VI. melléklet 8. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.
24. cikk
A tagállamok az ID. mellékletben foglaltak szerint a részükre kiosztott kvóták egy részét adott esetben rekreációs célú halászatra osztják ki.
25. cikk
(1) Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus).
(2) Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.
(3) Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott, a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat (a Sphyrna tiburo kivételével).
(4) Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus).
(5) Tilos a fedélzeten tartani bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis).
(6) Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott észak-atlanti lándzsafogú cápákat (Isurus oxyrinchus).
26. cikk
A trópusi tonhalfélékre vonatkozó, halcsoportosulást előidéző eszközök
(1) 2022. január 1. és március 13. között tilos a halcsoportosulást előidéző eszközök használata az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett tilalmi időszak kezdetét megelőző 15 napban hajóik ne telepítsenek halcsoportosulást előidéző eszközöket. Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen mindegyik hajó egyszerre legfeljebb 300 működő bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközzel rendelkezhet.
(3) A tagállamok az erszényes kerítőhálós hajóik útján 2022. június 30-ra jelentik a Bizottságnak a halcsoportosulást előidéző eszközök köré telepített halászeszközre vonatkozó múltbeli adatokat. Amennyiben egy adott tagállam nem jelenti le az említett adatokat, a lobogója alatt közlekedő hajóknak mindaddig tilos halcsoportosulást előidéző eszközök köré telepített halászeszközt alkalmazniuk, amíg a Bizottság – az ICCAT-nak történő további jelentéstétel céljából – meg nem kapja az adott tagállamtól az említett adatokat.
4. szakasz
A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület
27. cikk
A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó értesítések
A FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint a FAO 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein a tagállamok 2022-ben részt vehetnek a fogashalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában. Amennyiben valamely tagállam részt kíván venni ilyen halászatban, arról a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2022. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát.
28. cikk
A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó korlátozások
(1) A fogashalak halászata a 2021–2022-es halászati idényben a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott tagállamokra, alterületekre és hajószámra korlátozódik, valamint az említett melléklet B. táblázatában meghatározott TAC-ok és járulékos fogási korlátok alkalmazandók.
(2) Tilos a cápafajok tudományos kutatástól eltérő célú közvetlen halászata. A cápáknak, különösen a fiatal és a nőivarú egyedeknek a fogashalak halászatában véletlenül kifogott járulékos fogásait élve vissza kell engedni a tengerbe.
(3) Adott esetben a halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott TAC-ot, és az említett kisléptékű kutatási egységben a halászati idény hátralévő részére be kell tiltani a halászatot.
(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése, valamint a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Mindazonáltal a FAO 48.6 és 88.1 alterületen, valamint a FAO 58.4.3a körzetben tilos – a 27. cikkel összhangban megengedett – halászat 550 méternél kisebb mélységben.
29. cikk
Krillhalászat a 2021–2022-es halászati idényben
(1) Amennyiben valamely tagállam a 2021–2022-es halászati idényben krillre (Euphausia superba) kíván halászni a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, erről a VII. melléklet függelékének B. részében foglalt formanyomtatványon legkésőbb 2022. május 1-jéig értesíti a Bizottságot. A tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottság legkésőbb 2022. május 30-ig eljuttatja az értesítéseket a CCAMLR titkárságához.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára engedélyezett a krillhalászatban való részvétel.
(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillhalászatot folytatni kívánó valamely tagállam csak az engedéllyel rendelkező azon hajók tekintetében jelenti be erre irányuló szándékát, amelyek az értesítés időpontjában:
|
a)
|
az adott tagállam lobogója alatt közlekednek; vagy
|
|
b)
|
egy másik CCAMLR-tag lobogója alatt hajóznak, de a halászat idején várhatóan az említett tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.
|
(4) Amennyiben egy engedéllyel rendelkező hajó, amelyről az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően értesítették a CCAMLR titkárságát, indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt a krillhalászatban, az adott tagállam jogosult engedélyezni az említett hajónak egy másik hajóval történő helyettesítését. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:
|
a)
|
a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is; és
|
|
b)
|
a helyettesítést indokló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.
|
(5) A tagállamok nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára, amely szerepel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajókról készített valamely CCAMLR-jegyzékben.
5. szakasz
Az IOTC illetékességi területe
30. cikk
Az IOTC illetékességi területén halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása
(1) Az IOTC illetékességi területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 1. pontja határozza meg.
(2) Az IOTC illetékességi területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 2. pontja határozza meg.
(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett halászati tevékenységek egyikéhez kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem eredményezi az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtés növekedését.
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásátcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó hajók szerepeljenek az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban vagy valamely másik regionális tonhalhalászatot irányitó szervezet hajólajstromában. Nem csoportosíthatók át azok a hajók, amelyek szerepelnek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek IUU-halászati tevékenységet folytató hajóinak jegyzékében.
(5) A tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett felső határértékeket meghaladóan csak az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervekben megszabott keretek között bővíthetik.
31. cikk
Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök és ellátóhajók
(1) A halcsoportosulást előidéző sodródó eszközöket műszerezett bójákkal kell ellátni. Más bóják, például rádióbóják használata tilos.
(2) Az erszényes kerítőhálós hajók egyszerre legfeljebb 300 működő bóját követhetnek.
(3) Erszényes kerítőhálós hajónként évente legfeljebb 500 műszeres bója szerezhető be. Egyetlen erszényes kerítőhálós hajón sem lehet egyidejűleg 500-nál több műszerezett bója (készleten lévő bója és működő bója).
(4) Legfeljebb két, tagállami lobogó alatt közlekedő ellátóhajó támogathat legalább öt, szintén tagállami lobogó alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajót. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek csak egy ellátóhajót használnak.
(5) Egy erszényes kerítőhálós hajót mindenkor legfeljebb egy, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajó támogathat.
(6) Az Unió nem regisztrálhat új vagy kiegészítő ellátóhajókat az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban.
32. cikk
(1) Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.
(2) Minden halászatban tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 m teljes hosszúságot el nem érő olyan hajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.
33. cikk
(1) Uniós halászhajók nem halászhatnak ördögrájaféléket (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) és nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem raktározhatnak, nem kínálhatnak eladásra, illetve nem adhatnak el – akár egészben, akár daraboltan – ördögrájaféléket, kivéve akkor, ha a kifogott halakat közvetlenül a halászok családja fogyasztja (ún. megélhetési halászat).
A kisüzemi halászat (a felszíni halászattól eltérő halászat, azaz az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásba bejegyzett erszényes kerítőhálós hajók, horgászbotos hajók, kopoltyúhálós hajók, valamint kézi horogsoros és pergetett horogsoros hajók, illetve horogsoros halászatot végző hajók által folytatott halászat) keretében nem szándékosan kifogott ördögrájafélék azonban helyi fogyasztás céljából kirakodhatók.
(2) A megélhetési halászatot folytató hajók kivételével minden halászhajónak haladéktalanul, amennyire lehetséges, élve és sértetlenül vissza kell engednie az ördögrájákat a tengerbe, amint azok a hálóban, a horogban vagy a fedélzeten megjelennek, és ezt oly módon kell megtennie, hogy az említett egyedeket a lehető legkisebb mértékben károsítsa.
6. szakasz
Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület
34. cikk
(1) Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív nyílt vízi halászati tevékenységet folytató tagállamok halászhatnak nyílt vízi állományokra az adott területen, az IH. mellékletben meghatározott TAC-okkal összhangban.
(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2022-ben nyílt vízi állományokra halászó hajók teljes bruttó tonnatartalmát az adott terület vonatkozásában uniós szinten összesen 78 600 BT-re kell korlátozniuk.
(3) Az (1) bekezdésben említett tagállamok csak akkor használhatják fel az IH. mellékletben meghatározott halászati lehetőségeket, ha a következő hónap tizenötödik napjáig megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat annak érdekében, hogy azokat a Bizottság továbbíthassa az SPRFMO titkárságának:
|
a)
|
az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen aktívan halászó vagy átrakásban részt vevő hajók jegyzéke;
|
|
b)
|
havi fogási jelentések.
|
7. szakasz
Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület
35. cikk
Erszényes kerítőhálós halászat
(1) Az erszényes kerítőhálós hajók nem halászhatnak sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares), nagyszemű tonhalra vagy bonitóra (Katsuwonus pelamis):
|
a)
|
2022. július 29-én 0.00-tól 2022. október 8-án 24.00-ig vagy 2022. november 9-én 0.00-tól 2023. január 19-én 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:
|
—
|
az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala;
|
|
|
b)
|
2022. október 9-én 0.00-tól 2022. november 8-án 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:
|
(2) Az (1) bekezdésben említett, valamely tagállam lobogója szerinti minden egyes hajó tekintetében az adott tagállam 2022. április 1-je előtt tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti tilalmi időszakok közül a hajó melyiket választotta ki.
(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalra halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ezt követően át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk az összes általuk kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:
|
a)
|
a hal – a méretével össze nem függő okok miatt – emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül;
|
|
b)
|
a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.
|
36. cikk
Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök
(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen egy adott erszényes kerítőhálós hajó egyszerre legfeljebb 400 aktív, halcsoportosulást előidéző eszközzel rendelkezhet. Egy halcsoportosulást előidéző eszköz akkor tekinthető aktívnak, ha már a tengerben található, megkezdte a tartózkodási helyére vonatkozó adatok továbbítását, és helyzetét nyomon követi a hajó, annak tulajdonosa vagy üzemeltetője. A halcsoportosulást előidéző eszközök csak erszényes kerítőhálós hajók fedélzetén aktiválhatók.
(2) A 35. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiválasztott halászati tilalmi időszak kezdetét megelőző 15 nap során az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen erszényes kerítőhálós hajók:
|
a)
|
tartózkodnak a halcsoportosulást előidéző eszközök telepítésétől;
|
|
b)
|
begyűjtik a halcsoportosulást előidéző eszközök eredetileg telepített számát.
|
37. cikk
A nagyszemű tonhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok
Az egyes tagállamok horogsoros hajói által az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogható nagyszemű tonhal összmennyiségét az IL. melléklet határozza meg.
38. cikk
A fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom
(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá az e területen kifogott fehérfoltú cápát tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni.
(2) A fehérfoltú cápa véletlenül kifogott egyedeit a hajó üzemeltetőjének meg kell óvnia az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engednie a tengerbe.
(3) A hajó üzemeltetője köteles rögzíteni a visszaengedések számát, megjelölve az egyedek állapotát (élő vagy elpusztult) és bejelenteni az említett információkat az állampolgársága szerinti tagállamnak.
Az előző évben gyűjtött információkat a tagállamok január 31-ig megküldik a Bizottságnak.
39. cikk
Az ördögrájafélék halászatának tilalma
Uniós halászhajók az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem halászhatnak ördögrájaféléket (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) és nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem raktározhatnak, nem kínálhatnak eladásra, illetve nem adhatnak el – akár egészben, akár daraboltan – ördögrájaféléket. Amennyiben ördögrájafélék kifogását észlelik, azokat haladéktalanul – lehetőség szerint élve és sértetlenül – vissza kell engedniük a tengerbe.
8. szakasz
A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület
40. cikk
A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom
A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:
|
a)
|
fantomcápa (Apristurus manis);
|
|
b)
|
halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi);
|
|
c)
|
rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus);
|
|
d)
|
nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps);
|
|
e)
|
sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);
|
|
f)
|
valódirája-félék (Rajidae);
|
|
g)
|
bársonyos tüskéscápa (Scymnodon squamulosus);
|
|
h)
|
a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok;
|
|
i)
|
tüskéscápa (Squalus acanthias).
|
9. szakasz
A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület
41. cikk
A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) halászó erszényes kerítőhálós hajók számára legfeljebb 403 halászati nap legyen kiosztva.
(2) Az uniós halászhajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a horogsoros hajók által 2022-ben kifogott nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) mennyisége ne haladja meg az IG. mellékletben található táblázatban foglalt határértékeket.
42. cikk
A halcsoportosulást előidéző eszközökkel folytatott halászat szabályozása
(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2022. július 1-jén 0.00-tól 2022. szeptember 30-án 24.00-ig az erszényes kerítőhálós hajók nem telepíthetnek, nem kezelhetnek, illetve nem vethetnek ki hálót halcsoportosulást előidéző eszközök közelében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom mellett a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri övezeteinek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén további két hónapig tilos hálókat rögzíteni a halcsoportosulást előidéző eszközökre: vagy 2022. április 1-jén 0.00-tól 2022. május 31-én 24.00-ig, vagy pedig 2022. november 1-jén 0.00-tól 2022. december 31-én 24.00-ig.
(3) Valamennyi tagállam biztosítja, hogy egyik erszényes kerítőhálós hajójuk se telepítsen soha a tengerbe 350-nél több, aktivált műszerezett bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközt. A bójákat kizárólag a hajó fedélzetén szabad aktiválni.
43. cikk
Erszényes kerítőhálós hajók által kifogott trópusi tonhalfélékre vonatkozó visszadobási tilalom
(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk minden általuk kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.
(2) A (1) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:
|
a)
|
a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhaltartálytér valamennyi hal elhelyezésére;
|
|
b)
|
ha a hal – a méretével össze nem függő okok miatt – emberi fogyasztásra alkalmatlan;
|
|
c)
|
a fagyasztóberendezés súlyos meghibásodása esetén.
|
44. cikk
A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális száma
A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a IX. melléklet határozza meg.
45. cikk
A kardhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok a d. sz. 20°-tól délre
A tagállamok biztosítják, hogy a d. sz. 20°-tól délre horogsoros halászhajókkal kifogott kardhalak (Xiphias gladius) mennyisége 2022-ben ne haladja meg az IG. mellékletben megállapított határértéket. Továbbá gondoskodnak arról, hogy ezen intézkedés eredményeként a kardhalra vonatkozó halászati erőkifejtés ne tolódjon el a d. sz. 20°-tól északra található területek irányába.
46. cikk
A selyemcápa és a fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom
(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni vagy raktározni a következő fajok egyedeit:
|
a)
|
selyemcápa (Carcharhinus falciformis);
|
|
b)
|
fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus).
|
(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.
47. cikk
Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része
(1) Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a kizárólag a WCPFC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni az ebben a szakaszban foglalt intézkedéseket.
(2) Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a mind a WCPFC nyilvántartásában, mind az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók, valamint a kizárólag az IATTC nyilvántartásban szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 35. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 35. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 36., 37. és 38. cikkben foglalt intézkedéseket.
10. szakasz
48. cikk
Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén
A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Gadus chalcogrammus) halászata.
11. szakasz
A SIOFA-MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET
49. cikk
A fenékhalászatra vonatkozó korlátozások
A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászó hajók:
|
a)
|
éves fenékhalászati erőkifejtésüket és fogásukat azon reprezentatív időszak átlagos éves szintjére korlátozzák, amely során hajóik a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen tevékenykedtek, és amelyre vonatkozóan a Bizottságnak bejelentett adatok állnak rendelkezésére;
|
|
b)
|
a fenékhalászati erőkifejtés térbeli eloszlását – a horogsoros és csapdás módszerek kivételével – ne terjesszék ki az elmúlt években halászott területeken túlra;
|
|
c)
|
ne kapjanak engedélyt az IK. mellékletben meghatározott Atlantis Bank, Coral, Fools Flat, Middle of What és Walter’s Shoal ideiglenes védett területeken való halászatra, kivéve a horogsoros és csapdás módszerekkel folytatott halászatot, amelyre az a feltétel is vonatkozik, hogy az említett területeken történő halászat idején folyamatosan a fedélzeten kell tartózkodnia egy tudományos megfigyelőnek.
|
III. CÍM
HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN
50. cikk
A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók
A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott TAC-ok keretein belül engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat, és az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében meghatározott feltételek vonatkoznak rájuk.
51. cikk
Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók
Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott TAC-ok keretein belül engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat, és az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendeletben meghatározott feltételek vonatkoznak rájuk.
52. cikk
Kvótaátadások és -cserék az Egyesült Királysággal
(1) Az Unió és az Egyesült Királyság közötti kvótaátadásra vagy -cserére e cikkel összhangban kerül sor.
(2) Az a tagállam, amely az Egyesült Királysággal kvótaátadást vagy -cserét kíván lebonyolítani, megbeszélést folytathat az Egyesült Királysággal a kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetéről. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot erről a tervezetről.
(3) Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a (2) bekezdésben említett, az érintett tagállam által bejelentett kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetét, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy az adott kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Bizottság értesíti az Egyesült Királyságot és a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.
(4) A megállapodás szerinti kvótaátadás vagy -csere keretében az Egyesült Királyságtól kapott vagy az Egyesült Királyságnak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni attól a pillanattól kezdve, amikor a kvótaátadásról vagy -cseréről szóló értesítés a (3) bekezdéssel összhangban megtörtént. Az ilyen kvótaátadás és -csere nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.
53. cikk
A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók
A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajókra az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében meghatározott feltételek vonatkoznak.
54. cikk
Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet B. része határozza meg.
55. cikk
A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei
Az 54. cikkben említett engedélyek alapján halászó harmadik országbeli hajók fogásaira és járulékos fogásaira a 8. cikkben meghatározott feltételek alkalmazandók.
56. cikk
Tilalom hatálya alá tartozó fajok
(1) Az uniós vizeken való tartózkodások során a harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:
|
a)
|
csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;
|
|
b)
|
a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;
|
|
c)
|
közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós vizein;
|
|
d)
|
búvárcápa (Dalatias licha), madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea), érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus), nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) és portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4 és 14 alterület uniós vizein;
|
|
e)
|
heringcápa (Lamna nasus) valamennyi uniós vizen;
|
|
f)
|
tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;
|
|
g)
|
cifra rája (Raja undulata) az ICES 6, 9 és 10 alterület uniós vizein;
|
|
h)
|
közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;
|
|
i)
|
cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;
|
|
j)
|
tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein.
|
(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.
IV. CÍM
57. cikk
Az (EU) 2021/92 rendelet módosításai
Az (EU) 2021/92 rendelet a következőképpen módosul:
|
1.
|
Az IB. mellékletben az 5 és 14 övezet grönlandi vizein (CAP/514GRN) folytatott kapellánhalászatra vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:
|
„Faj:
|
Kapellán
Mallotus villosus
|
Övezet:
|
az 5 és 14 övezet grönlandi vizei
(CAP/514GRN)
|
|
Dánia
|
0
|
|
Analitikai TAC
A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó
A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó
|
|
Németország
|
0
|
|
|
Svédország
|
0
|
|
|
Összes tagállam
|
0
|
(1)
|
|
Unió
|
0
|
(2)
|
|
Norvégia
|
69 623
|
(2)
|
|
|
|
|
|
TAC
|
Nem releváns
|
|
|
(1)
|
Dánia, Németország és Svédország csak akkor veheti igénybe az „Összes tagállam” kvótát, ha saját kvótáját már kimerítette. Azok a tagállamok azonban, amelyek az uniós kvóta több mint 10 %-ával rendelkeznek, egyáltalán nem vehetik igénybe az „Összes tagállam” kvótát. Az e közös kvótába beszámítandó fogásokat külön kell bejelenteni (CAP/514 GRN_AMS).
|
|
(2)
|
A 2021. október 15-től 2022. április 15-ig terjedő halászati időszakban.”
|
|
|
2.
|
Az ID. mellékletben a germonra (északi állomány) (ALB/AN05N) vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:
|
„Faj:
|
germon (északi állomány)
Thunnus alalunga
|
Övezet:
|
Atlanti-óceán az é. sz. 5°-tól északra
(ALB/AN05N)
|
|
Írország
|
|
3 174,03
|
|
Analitikai TAC
A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó
A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó
|
|
Spanyolország
|
|
17 890,00
|
|
|
Franciaország
|
|
5 626,69
|
|
|
Portugália
|
|
1 962,13
|
|
|
Unió
|
|
28 652,85
|
(1)
|
|
|
|
|
|
|
TAC
|
|
37 801
|
|
|
(1)
|
A germon északi állományára halászó uniós halászhajók száma – az 520/2007/EK rendelet 12. cikkével összhangban –1 253 . Ezeket a kvótákat az 1224/2009/EU rendelet 105. cikke alapján megfelelő mértékben csökkenteni kell annak érdekében, hogy az ICCAT szintjén megállapított teljes uniós kvótát tiszteletben tartó kiigazításokkal meg lehessen valósítani az e rendelet alapján a tagállamok számára kiosztott kvótákat.”
|
|
58. cikk
(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet által létrehozott, halászattal és akvakultúrával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
59. cikk
A 11., 16., 17., 18., 25., 32., 33., 38., 39., 40., 46., 48. és 56. cikk 2023-ban továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2023-ra meghatározó rendelet hatálybalépéséig.
60. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni. Azonban:
|
a)
|
a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében a VII. mellékletben említett állományokra vonatkozóan a 27., 28. és 29. cikkben, valamint az említett mellékletben megállapított, halászati lehetőségekre vonatkozó rendelkezéseket 2021. december 1-jétől kell alkalmazni;
|
|
b)
|
a 26. cikk (2) bekezdését 2021. december 17-től kell alkalmazni;
|
|
c)
|
az 57. cikk (1) bekezdését 2021. október 15-étől 2022. április 15-ig kell alkalmazni;
|
|
d)
|
a 57. cikk (2) bekezdését 2021. január 1-jétől kell alkalmazni;
|
|
e)
|
a halászati erőkifejtési korlátokra vonatkozóan a II. mellékletben megállapított rendelkezéseket 2022. február 1-jétől 2023. január 31-ig kell alkalmazni.
|
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. január 27-én.
a Tanács részéről
az elnök
J.-Y. LE DRIAN
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).
(5) A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).
(6) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(7) A Tanács (EU) 2021/92 rendelete (2021. január 28.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 31. o.).
(8) A Tanács 87/277/EGK határozata (1987. május 18.) a Spitzbergák és a Medve-sziget térségében, továbbá a NAFO Egyezmény [helyesen: NAFO-egyezmény] szerinti 3M körzetben a tőkehalfogási lehetőségek megosztásáról (HL L 135., 1987.5.23., 29. o.).
(9) A Tanács (EU) 2015/1565 határozata (2015. szeptember 14.) a Venezuelai Bolivári Köztársaság lobogója alatt közlekedő hajók részére a Francia Guyana partjainál húzódó kizárólagos gazdasági övezet uniós vizein halászati lehetőségek engedélyezéséről szóló nyilatkozatnak az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (HL L 244., 2015.9.19., 55. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(11)
HL L 175., 2021.5.18., 3. o.
(12)
HL L 149., 2021.4.30., 10. o.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 218/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.).
(15) A Tanács 601/2004/EK rendelete (2004. március 22.) az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról, valamint a 3943/90/EGK, a 66/98/EK és az 1721/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2004.4.1., 16. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 216/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.).
(17)
HL L 224., 2006.8.16., 24. o. Az Unió az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2006. május 22-i 2006/539/EK tanácsi határozattal (HL L 224., 2006.8.16., 22. o.) jóváhagyta az IATTC megerősítéséről szóló egyezményt.
(18)
HL L 162., 1986.6.18., 34. o. Az Unió a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1986. június 9-i 86/238/EGK tanácsi határozattal (HL L 162., 1986.6.18., 33. o.) csatlakozott az ICCAT-hoz.
(19)
HL L 236., 1995.10.5., 25. o. Az Unió a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 1995. szeptember 18-i 95/399/EK tanácsi határozattal (HL L 236., 1995.10.5., 24. o.) csatlakozott az IOTC-hoz.
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 217/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 42. o.).
(21)
HL L 234., 2002.8.31., 40. o. Az Unió az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2002. július 22-i 2002/738/EK tanácsi határozattal (HL L 234., 2002.8.31., 39. o.) jóváhagyta a SEAFO-egyezményt.
(22)
HL L 196., 2006.7.18., 15. o. Az Unió az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 2008/780/EK tanácsi határozattal (HL L 268., 2008.10.9., 27. o.) jóváhagyta a SIOFA-t.
(23)
HL L 67., 2012.3.6., 3. o. Az Unió a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról szóló, 2011. október 3-i 2012/130/EU tanácsi határozattal (HL L 67., 2012.3.6., 1. o.) jóváhagyta az SPRFMO-egyezményt.
(24)
HL L 32., 2005.2.4., 3. o. Az Unió a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 2004. április 26-i 2005/75/EK tanácsi határozattal (HL L 32., 2005.2.4., 1. o.) csatlakozott a WCPFC-hez.
(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).
(26) A fenékvonóhálók valamennyi típusa (OTB, OTT, PTB, TBB, TBN, TBS és TB).
(27) A kerítőhálók valamennyi típusa (SSC, SDN, SPR, SV, SB és SX).
(28) A horogsoros és horgászbotos halászat valamennyi formája (LHP, LHM, LLD, LL, LTL, LX és LLS).
(29) Minden rögzített kopoltyúháló és csapda (GTR, GNS, GNC, FYK, FPN és FIX).
(30) Halászeszközkódok: OTB, OTT, OT, TBN, TBS, TB, TX, PTB, SDN, SSC, SX, LL, LLS.
(31) Halászeszközkódok: OTB, OTT, OT, TBN, TBS, TB, TX, PTB.
(32) A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).
II. MELLÉKLET
A LA MANCHE CSATORNA NYUGATI RÉSZÉNEK NYELVHALÁLLOMÁNYAIVAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN AZ ICES 7e KÖRZETBEN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ HAJÓK HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSE
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. HATÁLY
|
1.1.
|
Ez a melléklet azokra a legalább 10 méter teljes hosszúságú uniós halászhajókra alkalmazandó, amelyek legalább 80 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót, illetve legfeljebb 220 mm szembőségű rögzített hálókat, többek között kopoltyúhálókat, tükörhálókat és nyaklóhálókat szállítanak vagy alkalmaznak az (EU) 2019/472 rendelettel összhangban, és az ICES 7e körzetben tartózkodnak.
|
|
1.2.
|
Azok a legalább 120 mm szembőségű rögzített hálókkal halászó hajók, amelyek a rögzített adatok alapján az előző három évben – élőtömegben kifejezve – kevesebb mint 300 kg nyelvhalat fogtak évente, mentesülnek e melléklet alkalmazása alól, a következő feltételek mellett:
|
a)
|
a 2020-es állománygazdálkodási időszakban – élőtömegben kifejezve – kevesebb mint 300 kg nyelvhalat fogtak;
|
|
b)
|
a tengeren nem végeznek átrakást más hajókra;
|
|
c)
|
valamennyi érintett tagállam 2022. július 31-ig, illetve 2023. január 31-ig jelentést készít a Bizottság számára e hajók előző három évi, nyelvhalakra vonatkozó fogási adatairól és 2022. évi nyelvhalfogásáról.
|
Amennyiben egy hajó az említett feltételek valamelyikét nem teljesíti, azonnali hatállyal elveszíti mentességét e melléklet alkalmazása alól.
|
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
E melléklet alkalmazásában:
|
a)
|
„eszközcsoport”: az alábbi két eszközkategóriát magában foglaló eszközcsoport:
|
i.
|
legalább 80 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálók; és
|
|
ii.
|
legfeljebb 220 mm szembőségű rögzített hálók, beleértve a kopoltyúhálókat, tükörhálókat és nyaklóhálókat is;
|
|
|
b)
|
„szabályozott halászeszközök”: az eszközcsoportba tartozó két eszközkategória bármelyike;
|
|
c)
|
„terület”: az ICES 7e körzet;
|
|
d)
|
„aktuális állománygazdálkodási időszak” a 2022. február 1-jétől 2023. január 31-ig tartó időszak.
|
3. TEVÉKENYSÉGEK KORLÁTOZÁSA
Az 1224/2009/EK rendelet 29. cikkének sérelme nélkül az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, az Unióban lajstromozott és a szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító uniós halászhajók legfeljebb az e melléklet III. fejezetében meghatározott számú napig tartózkodjanak a területen.
II. FEJEZET
Engedélyek
4. ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ HAJÓK
|
4.1.
|
A tagállamok nem engedélyezik a szabályozott halászeszközökkel a területen folytatott halászati tevékenységet azoknak a saját lobogójuk alatt közlekedő hajóknak az esetében, amelyek – a napok hajók közötti átadása nyomán végzett halászati tevékenységek kivételével – a naplóadatok szerint az említett területen a 2002-től 2018-ig tartó időszakban nem végeztek ilyen tevékenységet, hacsak a tagállamok nem biztosítják, hogy az adott területen folytatott halászatból azonos értékű, kilowattban mért teljesítményt vonnak ki.
|
|
4.2.
|
A feljegyzett adatok szerint szabályozott halászeszközöket használó hajók számára azonban engedélyezhető más halászeszközök használata, amennyiben a más halászeszköz vonatkozásában kiosztott napok száma nagyobb, mint a szabályozott halászeszköz tekintetében kiosztott napok száma, vagy egyenlő azzal.
|
|
4.3.
|
Egy olyan tagállam lobogója alatt közlekedő hajó, amely nem rendelkezik a területre vonatkozó kvótával, nem halászhat szabályozott halászeszközzel a szóban forgó területen, kivéve, ha a hajó az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint elvégzett átadást követően kvótában részesült, és e melléklet 10. vagy 11. pontjának megfelelően tengeren tölthető napokat osztottak ki számára.
|
III. FEJEZET
Az uniós halászhajók részére kiosztott, adott területen tölthető napok száma
5. A NAPOK MAXIMÁLIS SZÁMA
Az I. táblázat az aktuális állománygazdálkodási időszakra vonatkozóan megadja azoknak a tengeren tölthető napoknak a maximális számát, amelyeket a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, a szabályozott halászeszközök bármelyikét szállító hajóik számára engedélyezhetnek az adott területen való tartózkodásra.
I. táblázat
A hajók által az aktuális állománygazdálkodási időszakban az adott területen tölthető napok maximális száma a szabályozott halászeszközök kategóriánkénti bontásában
|
Szabályozott halászeszköz
|
A napok maximális száma
|
|
legalább 80 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálók
|
Belgium
|
44
|
|
Franciaország
|
47
|
|
legfeljebb 220 mm szembőségű rögzített hálók
|
Belgium
|
44
|
|
Franciaország
|
48
|
6. KILOWATTNAP SZERINTI RENDSZER
|
6.1.
|
Az aktuális állománygazdálkodási időszakban a tagállamok a számukra kiosztott halászati erőkifejtést a kilowattnap szerinti rendszer alapján is kezelhetik. A rendszer keretében egy tagállam engedélyezheti az I. táblázatban foglaltak szerinti szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító bármely hajója számára, hogy a területen az említett táblázatban feltüntetett maximális számú naptól eltérő számú napig tartózkodjon, feltéve, hogy ezzel nem lépi túl az adott szabályozott halászeszköznek megfelelő kilowattnap-összértéket.
|
|
6.2.
|
A kilowattnapok összértéke a szabályozott halászeszközök használatára engedéllyel rendelkező, az érintett tagállam lobogója alatt közlekedő hajók számára egyenként kiosztott halászati erőkifejtési értékek összege. Az egyéni halászati erőkifejtés értékeit kilowattnapban kell kiszámolni oly módon, hogy minden egyes hajó motorteljesítményét meg kell szorozni a tengeren tölthető azon napok számával, amelyekből az adott hajó az I. táblázat szerint részesülne, ha a 6.1. pontot nem alkalmaznák.
|
|
6.3.
|
Azon tagállamok, amelyek használni kívánják a 6.1. pontban említett rendszert, az I. táblázatban foglaltak szerinti szabályozott halászeszközökre vonatkozó kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz olyan elektronikus formátumú jelentésekkel együtt, amelyek a következőkön alapuló számítás részleteit tartalmazzák:
|
a)
|
a halászatra engedéllyel rendelkező hajók jegyzéke, amelyben feltüntetik a hajók uniós halászflotta-nyilvántartási számát (CFR-szám) és motorteljesítményét;
|
|
b)
|
a tengeren tölthető azon napok száma, amelyekre az I. táblázat szerint eredetileg valamennyi hajó jogosult volna, valamint a tengeren tölthető azon napok száma, amelyekből a 6.1. pont alapján az egyes hajók részesülhetnének.
|
|
|
6.4.
|
Az említett kérelem alapján a Bizottság értékeli, hogy az ezen 6. pontban említett feltételek teljesülnek-e, és amennyiben teljesülnek engedélyezheti, hogy az érintett tagállam használja a 6.1. pontban említett rendszert.
|
7. A HALÁSZATI TEVÉKENYSÉG VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE ALAPJÁN ODAÍTÉLT TÖBBLETNAPOK
|
7.1.
|
Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 34. cikkének vagy a 744/2008/EK tanácsi rendeletnek (2) megfelelően az előző állománygazdálkodási időszakban történt végleges tevékenységbeszüntetések alapján a Bizottság olyan többletnapokat oszthat ki a tagállamoknak, amelyek vonatkozásában a lobogó szerinti tagállam a szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító hajói számára engedélyezheti, hogy egy adott földrajzi területen tartózkodjanak. Az egyéb körülményekből adódó végleges tevékenységbeszüntetéseket a Bizottság az érintett tagállam írásbeli és megfelelően megindokolt kérésére eseti alapon vizsgálhatja. A kérelemben meg kell jelölni az érintett hajókat és mindegyikük tekintetében igazolni kell, hogy soha többé nem fog halászati tevékenységet végezni.
|
|
7.2.
|
Az adott eszközcsoportot használó, forgalomból kivont hajók 2003-as, kilowattnapban mért erőkifejtését el kell osztani az eszközcsoportot használó valamennyi hajó 2003-as erőkifejtésével. A tengeren tölthető többletnapok számát ezután az így kapott hányados és azon napok számának összeszorzásával kell kiszámítani, amelyeket az I. táblázat alapján osztottak volna ki. A számítás eredményeként kapott töredéknapot fel kell kerekíteni a legközelebbi egész napra.
|
|
7.3.
|
A 7.1. és 7.2. pont nem alkalmazható abban az esetben, ha a hajót a 4.2. pontnak megfelelően lecserélték, vagy ha a hajó forgalomból való kivonását a korábbi években már felhasználták többletnapok szerzésére.
|
|
7.4.
|
A 7.1. pont szerint kiosztott többletnapokból részesülni kívánó tagállamok legkésőbb 2022. június 15-ig erre vonatkozó kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz; a kérelemhez elektronikus formátumú jelentést mellékelnek, amely az I. táblázatban foglaltak szerinti eszközcsoportok tekintetében tartalmazza a következőkön alapuló számítás részleteit:
|
a)
|
a forgalomból kivont hajók jegyzéke, amelyben feltüntetik a hajók uniós halászflotta-nyilvántartási számát (CFR-szám) és motorteljesítményét;
|
|
b)
|
az ilyen hajók által 2003-ban végzett halászati tevékenység, amelyet az adott halászeszköz-csoport szerinti, tengeren tölthető napok számában kell megadni.
|
|
|
7.5.
|
Az aktuális állománygazdálkodási időszakban a tagállamok a flottában maradt és a szabályozott halászeszközök használatára engedéllyel rendelkező hajóik vagy azok egy része között újraoszthatják a rendelkezésre álló, tengeren tölthető többletnapokat.
|
|
7.6.
|
Amennyiben a Bizottság a halászati tevékenységnek az előző állománygazdálkodási időszakban történő végleges beszüntetése miatt további tengeren tölthető napokat oszt ki, a napok I. táblázatban foglalt tagállamonkénti maximális számát és az eszközöket megfelelően ki kell igazítani az aktuális állománygazdálkodási időszakra vonatkozóan.
|
8. A KITERJESZTETT TUDOMÁNYOS MEGFIGYELÉSI PROGRAM ALAPJÁN ODAÍTÉLT TÖBBLETNAPOK
|
8.1.
|
A Bizottság a kutatók és a halászati ágazat közötti partnerség keretében végzett fokozott tudományos megfigyelési program alapján 2022. február 1. és 2023. január 31. között három olyan többletnapot oszthat ki a tagállamoknak, amelyeken a szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító hajó egy adott területen tartózkodhat. Az említett programnak különösen a visszadobott halak arányára és a fogás összetételére kell összpontosítania, és túl kell mutatnia az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) és annak végrehajtási szabályaiban a nemzeti programok tekintetében meghatározott, adatgyűjtésre vonatkozó követelményeken.
|
|
8.2.
|
A tudományos megfigyelők a halászhajó tulajdonosával, parancsnokával és a legénység egyetlen tagjával sem állhatnak kapcsolatban.
|
|
8.3.
|
A 8.1. pont szerint kiosztott többletnapokból részesülni kívánó tagállamok jóváhagyásra benyújtják a Bizottságnak kiterjesztett tudományos megfigyelési programjuk ismertetését.
|
|
8.4.
|
Ha a tagállam által benyújtott kiterjesztett tudományos megfigyelési programot a Bizottság korábban már elfogadta és az érintett tagállam a kérelemben ismertetett program végrehajtását változatlan formában folytatni kívánja, a program alkalmazási időszakának kezdete előtt négy héttel tájékoztatja a Bizottságot a program folytatására irányuló szándékáról.
|
IV. FEJEZET
Állománygazdálkodás
9. ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉG
A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.
10. ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI IDŐSZAKOK
|
10.1.
|
A tagállamok az I. táblázatban meghatározott, adott területen tölthető napokat egy vagy több naptári hónapból álló állománygazdálkodási időszakokra oszthatják fel.
|
|
10.2.
|
Azon napok vagy órák számát, amelyeken valamely hajó az állománygazdálkodási időszakban a területen tartózkodhat, az érintett tagállam határozza meg.
|
|
10.3.
|
Amennyiben egy tagállam a lobogója alatt közlekedő hajók által az adott területen tölthető időt órákban határozza meg, a szóban forgó tagállam a 9. pontban foglaltak szerint továbbra is nyilvántartja a felhasznált napok számát. Az érintett tagállamnak a Bizottság kérésére bizonyítania kell, hogy a területen tölthető napok túlzott mértékű felhasználásának elkerülésére elővigyázatossági intézkedéseket hozott olyan esetekben, amikor valamely hajó a területen való tartózkodását a 24 órás időszak lejárta előtt megszüntette.
|
V. FEJEZET
A halászati erőkifejtés kiosztott kvótáinak cseréje
11. NAPOK ÁTADÁSA UGYANAZON TAGÁLLAM LOBOGÓJA ALATT KÖZLEKEDŐ HALÁSZHAJÓK KÖZÖTT
|
11.1.
|
A tagállamok engedélyezhetik, hogy a lobogójuk alatt közlekedő bármely halászhajó átadja a számára az adott területen belüli tartózkodásra engedélyezett napokat egy másik, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő hajónak, feltéve, hogy az utóbbi hajó által átvett napok számának és a hajó kilowattban kifejezett motorteljesítményének (kilowattnap) szorzata nem haladja meg az első hajó által átadott napok számának és e hajó kilowattban kifejezett motorteljesítményének szorzatát. A hajók kilowattban kifejezett motorteljesítménye azonos az egyes hajókra vonatkozóan az uniós halászhajóflotta-nyilvántartásban feljegyzett motorteljesítménnyel.
|
|
11.2.
|
A 11.1. ponttal összhangban az adott területen tölthető átvett napok teljes számának és az átadó hajó kilowattban kifejezett motorteljesítményének szorzata nem haladhatja meg az átadó hajó által a halászati napló szerint a 2001., 2002., 2003., 2004. és 2005. évben az adott területen halászattal töltött napok éves átlagának és a hajó kilowattban kifejezett motorteljesítményének szorzatát.
|
|
11.3.
|
A napok 11.1. ponttal összhangban történő átadása a szabályozott halászeszközök bármelyikét alkalmazó és az ugyanabban az állománygazdálkodási időszakban tevékenységet folytató hajók között engedélyezett.
|
|
11.4.
|
A tagállamok a Bizottság kérésére tájékoztatást nyújtanak a végrehajtott átadásokról. A Bizottság az említett adatok összegyűjtésére és megküldésére szolgáló táblázatok formátumát meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
|
12. NAPOK ÁTADÁSA KÜLÖNBÖZŐ TAGÁLLAMOK LOBOGÓJA ALATT KÖZLEKEDŐ HALÁSZHAJÓK KÖZÖTT
A tagállamok ugyanarra az állománygazdálkodási időszakra és területre vonatkozóan engedélyezhetik a területen tölthető napok átadását a lobogóik alatt közlekedő halászhajók között, feltéve, hogy azokra alkalmazandó a 4.1., a 4.3., az 5., a 6. és a 10. pont. Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy engedélyezik az ilyen átadást, annak lebonyolítása előtt értesítik a Bizottságot az átadás részleteiről, többek között az átadandó napok számáról, a halászati erőkifejtésről és adott esetben a kapcsolódó halászati kvótákról.
VI. FEJEZET
Jelentéstételi kötelezettségek
13. JELENTÉS A HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSRŐL
Az e melléklet hatálya alá tartozó hajókra az 1224/2009/EK rendelet 28. cikke alkalmazandó. A szóban forgó cikkben említett földrajzi területnek az e melléklet 2. pontjában meghatározott földrajzi terület tekintendő.
14. A VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE
A tagállamok az e mellékletben meghatározott területen tölthető napokkal való gazdálkodáshoz használt információk alapján minden negyedévre vonatkozóan összegyűjtik a vontatott és rögzített halászeszközöket használó hajók által a területen végzett teljes halászati erőkifejtésre, a különböző típusú halászeszközöket használó hajók által a területen végzett erőkifejtésre, valamint az említett hajók kilowattnapban kifejezett motorteljesítményére vonatkozó információkat.
15. A VONATKOZÓ ADATOK KÖZLÉSE
A Bizottság kérésére a tagállamok a II. és III. táblázat szerinti formátumban a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 14. pontban meghatározott adatokat tartalmazó táblázatot oly módon, hogy azt elküldik a Bizottság által a számukra megadott megfelelő elektronikus címre. A Bizottság kérésére a tagállamok a IV. és V. táblázat szerinti adatformátumban részletes tájékoztatást küldenek a Bizottságnak a 2020-as és a 2021-es állománygazdálkodási időszak vagy azok egyes részei vonatkozásában a kiosztott és a felhasznált halászati erőkifejtés értékeiről.
II. táblázat
Jelentéstételi formátum: kilowattnapadatok állománygazdálkodási időszak szerinti bontásban
|
Tagállam
|
Halászeszköz
|
Állománygazdálkodási időszak
|
Összesített erőkifejtési nyilatkozat
|
|
(1)
|
(2)
|
(3)
|
(4)
|
II. Táblázat
Adatformátum: kilowattnapadatok állománygazdálkodási időszak szerinti bontásban
|
Rovat neve
|
Karakterek/számjegyek maximális száma
|
Igazítás (4)
Balra(B)/Jobbra(J)
|
Fogalommeghatározás és megjegyzések
|
|
|
3
|
|
A lajstromozás szerinti tagállam (hárombetűs ISO-kód)
|
|
|
2
|
|
Az alábbi eszköztípusok egyike:
BT = merevítőrudas vonóhálók ≥ 80 mm
GN = kopoltyúhálók < 220 mm
TN = tükörhálók vagy nyaklóhálók < 220 mm
|
|
(3)
|
Állománygazdálkodási időszak
|
|
4
|
|
Egyetlen év a 2006-os állománygazdálkodási időszak és az aktuális állománygazdálkodási időszak közötti időszakból
|
|
(4)
|
Összesített erőkifejtési nyilatkozat
|
|
7
|
J
|
A vonatkozó állománygazdálkodási időszakban február 1-jétől január 31-ig végzett, kilowattnapban kifejezett halászati erőkifejtés összesített mennyisége
|
III. Táblázat
Jelentéstételi formátum: a hajóra vonatkozó adatok
|
Tagállam
|
CFR-szám
|
Külső jelölés
|
Az állománygazdálkodási időszak hossza
|
Bejelentett halászeszközök
|
A bejelentett halászeszköz(ök) használatára engedélyezett napok száma
|
A bejelentett halászeszköz(ök) használatával töltött napok száma
|
Napok átadása
|
|
1. sz.
|
2. sz.
|
3. sz.
|
…
|
1. sz.
|
2. sz.
|
3. sz.
|
…
|
1. sz.
|
2. sz.
|
3. sz.
|
…
|
|
(1)
|
(2)
|
(3)
|
(4)
|
(5)
|
(5)
|
(5)
|
(5)
|
(6)
|
(6)
|
(6)
|
(6)
|
(7)
|
(7)
|
(7)
|
(7)
|
(8)
|
IV. Táblázat
Adatformátum: a hajóra vonatkozó adatok
|
Rovat neve
|
Karakterek/számjegyek maximális száma
|
Igazítás (5)
Balra(B)/Jobbra(J)
|
Fogalommeghatározás és megjegyzések
|
|
|
3
|
|
A lajstromozás szerinti tagállam (hárombetűs ISO-kód).
|
|
|
12
|
|
Uniós halászhajóflotta-nyilvántartási szám (CFR-szám)
A halászhajó egyedi azonosító száma
A tagállam (hárombetűs ISO-kód), majd azt követően egy azonosító sor (kilenc karakter). A kilencnél kevesebb karakterből álló sorokat balról kezdve nullákkal kell kiegészíteni.
|
|
|
14
|
B
|
A 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint. (6)
|
|
(4)
|
Az állománygazdálkodási időszak hossza
|
|
2
|
B
|
Az állománygazdálkodási időszak hossza hónapokban megadva.
|
|
(5)
|
Bejelentett halászeszközök
|
|
2
|
B
|
Az alábbi eszköztípusok egyike:
|
|
BT = merevítőrudas vonóhálók ≥ 80 mm
|
|
|
GN = kopoltyúhálók < 220 mm
|
|
|
TN = tükörhálók vagy nyaklóhálók < 220 mm
|
|
|
(6)
|
A bejelentett halászeszköz(ök)re vonatkozó különleges feltételek
|
|
3
|
B
|
Azon napok száma, amelyeken a hajó a II. melléklet szerint a bejelentett halászeszközök használatára jogosult, valamint a bejelentett állománygazdálkodási tárgyidőszak hossza
|
|
(7)
|
A bejelentett halászeszköz(ök) használatával töltött napok száma
|
|
3
|
B
|
Azon napok száma, amelyeken a hajó ténylegesen az adott területen tartózkodott, és amelyeken az állománygazdálkodási tárgyidőszak során bejelentett halászeszközt használt.
|
|
|
4
|
B
|
Az átadott napok feltüntetése: „– az átadott napok száma”; az átvett napok feltüntetése: „+ az átadott napok száma”
|
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).
(2) A Tanács 744/2008/EK rendelete (2008. július 24.) a gazdasági válság által érintett európai közösségi halászati flották szerkezetátalakításának ösztönzését célzó különleges átmeneti intézkedésről (HL L 202., 2008.7.31., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).
(4) Az adatok meghatározott hosszúságú adatsorokat tartalmazó formátumban történő küldésére vonatkozó információ.
(5) Az adatok meghatározott hosszúságú adatsorokat tartalmazó formátumban történő küldésére vonatkozó információ.
(6) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).
