2022.9.26.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 248/46

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1647 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2022. szeptember 23.)

a 2003/90/EK irányelvnek az ökológiai termelésre alkalmas mezőgazdasági növényfajok ökológiai fajtáira vonatkozó eltérés tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,

mivel:

(1)

A 2003/90/EK bizottsági irányelv (2) célja annak biztosítása, hogy a mezőgazdasági növényfajoknak a tagállamok által a nemzeti fajtajegyzékükbe felvett fajtái megfeleljenek a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által megállapított előírásoknak. Ezek az előírások különösen arra irányulnak, hogy biztosítsák a mezőgazdasági növényfajok egyes fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzőkre és a vizsgálat minimumfeltételeire vonatkozó szabályoknak való megfelelést a megkülönböztethetőség, egyöntetűség, állandóság (a továbbiakban: DUS) megállapítása érdekében. Azon fajták esetében, amelyekre nem vonatkoznak CPVO-előírások, a szóban forgó irányelv célja az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi unió (UPOV) iránymutatásainak való megfelelés biztosítása.

(2)

A mezőgazdasági növényfajok fajtáinak többek között meg kell felelniük a 2003/90/EK irányelv III. mellékletében a termesztési és használati érték (a továbbiakban: VCU) vizsgálatára vonatkozóan meghatározott feltételeknek.

(3)

Biztosítani kell, hogy a termelők ökológiai nemesítési tevékenységekből származó, ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtákat használhassanak. Ezek némelyike megfelel az ugyanazon fajhoz tartozó összes többi fajtára vonatkozó DUS-kritériumoknak, de más, ökológiai termelésre szánt fajtákat az egyes reproduktív egységek közötti magas szintű genetikai és fenotípusos sokféleség jellemez.

(4)

Ezért a CPVO és az UPOV meglévő DUS-előírásaiban és iránymutatásaiban meghatározott egyöntetűségi szabványok nem alkalmasak az ökológiai termelésre szánt ökológiai fajták tekintetében, amelyeket magas szintű genetikai és fenotípusos sokféleség jellemez. Ezenkívül olyan elveket kell megállapítani a VCU vizsgálatához, amelyek megfelelnek az ökológiai ágazat igényeinek.

(5)

Ezért lehetőséget kell biztosítani a meglévő DUS-vizsgálati előírásoktól való eltérésre a termesztési és használati érték vizsgálatára vonatkozó olyan követelmények előírásával, amelyek jobban igazodnak az ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtákhoz.

(6)

Lehetővé kell tenni tehát, hogy bizonyos fajok esetében a fajtavizsgálatra vonatkozó jelenlegi előírásokat az ökológiai mezőgazdaság igényeinek megfelelően kiigazítsák. Ezért helyénvaló eltérni a 2003/90/EK bizottsági irányelv 1. cikkének egyes rendelkezéseitől, és egyedi követelményeket megállapítani a VCU-vizsgálatra vonatkozóan.

(7)

A tagállamoknak 2030. december 31-ig minden év december 31-ig jelentést kell tenniük a Bizottságnak és a többi tagállamnak a kérelmek számáról és a DUS- és VCU-vizsgálatok eredményeiről annak érdekében, hogy biztosítsák e követelmények rendszeres felülvizsgálatát, valamint mérlegeljék, hogy szükséges-e azokat módosítani, megszüntetni vagy más fajokra is alkalmazni.

(8)

A 2003/90/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az illetékes hatóságoknak és az érintett vállalkozóknak elegendő időt kell biztosítani a megfelelő felkészülésre, mielőtt az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések hatályba lépnének.

(10)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/90/EK irányelv módosításai

A 2003/90/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A megkülönböztethetőség, egyöntetűség és állandóság tekintetében, a második albekezdés sérelme nélkül:

a)

az I. mellékletben felsorolt fajoknak meg kell felelniük a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) igazgatási tanácsa által kiadott, a megkülönböztethetőség, egyöntetűség, állandóság tekintetében végzett vizsgálatokról szóló és az említett mellékletben felsorolt jegyzőkönyvekben megállapított feltételeknek;

b)

a II. mellékletben felsorolt fajoknak meg kell felelniük az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi unió (UPOV) által a megkülönböztethetőség, egyöntetűség, állandóság tekintetében végzett vizsgálatok végrehajtására vonatkozóan megállapított és az említett mellékletben felsorolt vizsgálati iránymutatásoknak.

Az első albekezdéstől eltérve, az ökológiai termelésre alkalmas, a IV. melléklet A. részében felsorolt fajokhoz tartozó ökológiai fajták az egyöntetűség tekintetében ehelyett az említett melléklet B. részében megállapított feltételeknek is megfelelhetnek.

A tagállamok 2030. december 31-ig minden év december 31-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az említett ökológiai fajták tekintetében a fajtabejegyzési kérelmek számáról, valamint a megkülönböztethetőség, egyöntetűség és állandóság (DUS) vizsgálatának eredményeiről.”

b)

A (3) bekezdés a következő második és harmadik albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve, a termesztési és használati érték tekintetében az ökológiai termelésre alkalmas, a IV. melléklet A. részében felsorolt fajokhoz tartozó ökológiai fajták ehelyett az említett melléklet B. részében megállapított feltételeknek is megfelelhetnek.

A tagállamok 2030. december 31-ig minden év december 31-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az említett ökológiai fajták tekintetében a kérelmek számáról, valamint a termesztési és használati érték (VCU) vizsgálatának eredményeiről.”

2.

Az ezen irányelv mellékletében meghatározott szöveg IV. és V. mellékletként kerül beillesztésre.

2. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok legkésőbb 2023. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2023. július 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 23-án.

a Bizottság részéről

Stella KYRIAKIDES

a Bizottság tagja

(1)   HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(2)  A Bizottság 2003/90/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról (HL L 254., 2003.10.8., 7. o.).

MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Az 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett fajok felsorolása:

Árpa

Kukorica

Rozs

Búza

B. RÉSZ

Az ökológiai termelésre alkalmas mezőgazdasági növényfajok megkülönböztethetőségének, egyöntetűségének és állandóságának vizsgálatára vonatkozó egyedi rendelkezések

1.   Általános szabály

Az ökológiai termelésre alkalmas mezőgazdasági növényfajok ökológiai fajtáira a következők vonatkoznak:

1.1.

 A megkülönböztethetőség és az állandóság tekintetében az I. és II. mellékletben említett előírásokban és iránymutatásokban foglalt valamennyi jellemzőt meg kell figyelni és le kell írni.

1.2.

 Az egyöntetűség tekintetében az I. és II. mellékletben említett előírásokban és iránymutatásokban foglalt valamennyi jellemzőt meg kell figyelni és le kell írni, a 2. pontban felsorolt jellemzőkre pedig a következőket kell alkalmazni:

a)

ezek a jellemzők értékelhetők kevésbé szigorú módon;

b)

amennyiben e jellemzők tekintetében a szóban forgó 2. pont eltérést ír elő a vonatkozó technikai előírástól, a fajtán belüli egyöntetűség szintjének hasonlónak kell lennie az Unióban közismert, összehasonlítható fajták egyöntetűségének szintjéhez.

2.   A technikai előírásoktól való eltérés

2.1.   Árpa

Az árpa (Hordeum vulgare L.) fajhoz tartozó fajták esetében a vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO/TP-019/5. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

CPVO 5. –

—

Zászlóslevél: a fülecskék antociános elszíneződése

CPVO 8. –

—

Zászlóslevél: a levélhüvely viaszossága

CPVO 9. –

—

Szálkák: a csúcsok antociános színeződése

CPVO 10. –

—

Kalász: viaszosság

CPVO 12. –

—

Szemtermés a külső toklász erezetének antociános színeződése

CPVO 16. –

—

Steril füzérke: növekedési jelleg

CPVO 17. –

—

Kalász: alak

CPVO 20. –

—

Szálka: hosszúság

CPVO 21. –

—

Kalászorsó: az első tag hossza

CPVO 22. –

—

Kalászorsó: az első tag görbülete

CPVO 23. –

—

Középső füzérke: a kalászpelyva és a hozzá tartozó szálka hossza a szemterméshez viszonyítva

CPVO 25. –

—

Szemtermés a külső toklász háti oldalán a belső oldalsó erek tüskézettsége

2.2.   Kukorica

A kukorica (Zea mays L.) fajhoz tartozó fajták esetében a vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/002/3. számú CPVO-előírásban foglalt DUS jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

CPVO 1. –

—

Első levél: a levélhüvely antociános színeződése

CPVO 2. –

—

Első levél: a csúcs alakja

CPVO 8. –

—

Címer: a kalászpelyva antociános színeződése, az alap kivételével

CPVO 9. –

—

Címer: a portokok antociános színeződése

CPVO 10. –

—

Címer: a főtengely és az oldalágak közötti szög

CPVO 11. –

—

Címer: az oldalágak görbülete

CPVO 15. –

—

Szár: a harmatgyökerek antociános színeződése

CPVO 16. –

—

Címer: a füzérkék tömöttsége

CPVO 17. –

—

Levél a levélhüvely antociános színeződése

CPVO 18. –

—

Szár: a szártagok antociános színeződése

CPVO 19. –

—

Címer: a főtengely hossza a legalsó oldalág felett

CPVO 20. –

—

Címer: a főtengely hossza a legfelső oldalág felett

CPVO 21. –

—

Címer: az oldalág hossza

2.3.   Rozs

A rozs (Secale cereale L.) fajhoz tartozó fajták esetében a vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/058/1. számú CPVO-előírásban foglalt DUS jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

CPVO 3. –

—

Csírahüvely: antociános színeződés

CPVO 4. –

—

Csírahüvely: hosszúság

CPVO 5. –

—

Első levél: a levélhüvely hossza

CPVO 6. –

—

Első levél: a lemez hossza

CPVO 8. –

—

Zászlóslevél: a levélhüvely viaszossága

CPVO 10. –

—

A zászlóslevél melletti levél: a lemez hossza

CPVO 11. –

—

A zászlóslevél melletti levél: a lemez szélessége

CPVO 12. –

—

Kalász: viaszosság

CPVO 13. –

—

Szár: a kalász alatti szőrözöttség

2.4.   Búza

A búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum.) fajhoz tartozó fajták esetében a vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/003/5. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

CPVO 3. –

—

Csírahüvely: antociános színeződés

CPVO 6. –

—

Zászlóslevél: a fülecskék antociános színeződése

CPVO 8. –

—

Zászlóslevél: a levélhüvely viaszossága

CPVO 9. –

—

Zászlóslevél: a lemez viaszossága

CPVO 10. –

—

Kalász: viaszosság

CPVO 11. –

—

Szár: a kalásztartó szártag viaszossága

CPVO 20. –

—

Kalász: alak profilból

CPVO 21. –

—

Legfelső orsótag: a szőrözöttség kiterjedése a domború felületen

CPVO 22. –

—

Alsó kalászpelyva: a váll szélessége

CPVO 23. –

—

Alsó kalászpelyva: a váll alakja

CPVO 24. –

—

Alsó kalászpelyva: a fog hossza

CPVO 25. –

—

Alsó kalászpelyva: a fog alakja

CPVO 26. –

—

Alsó kalászpelyva: a szőrözöttség kiterjedése a belső felületen

V. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Az 1. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett fajok felsorolása:

Árpa

Kukorica

Rozs

Búza

B. RÉSZ

Teljesítendő feltételek – Az ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták termesztési és használati értéke

1.

 A termesztési és használati érték vizsgálatát ökológiai feltételek mellett kell elvégezni az (EU) 2018/848 rendelet rendelkezéseivel és különösen az 5. cikk d), e), f) és g) pontjában foglalt általános elvekkel, valamint a 12. cikk szerinti növénytermesztési szabályokkal összhangban.

2.

 A fajtavizsgálat és a vizsgálati eredmények értékelése során figyelembe kell venni az ökológiai mezőgazdaság sajátos igényeit és célkitűzéseit. Vizsgálni kell a betegségekkel szembeni ellenálló képességet vagy toleranciát, valamint a különböző helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodást.

3.

 Amennyiben az illetékes hatóságok nem tudják biztosítani az ökológiai feltételek melletti vizsgálatot vagy bizonyos jellemzők – többek között a betegségekre való fogékonyság – vizsgálatát, a vizsgálatokat az alábbi pontok egyike szerint lehet elvégezni:

a.

az illetékes hatóság felügyelete alatt ökológiai tenyésztők telepein vagy ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságokban;

b.

alacsony inputanyag-felhasználás mellett és minimális kezelésekkel;

c.

egy másik tagállamban, ha a tagállamok között kétoldalú megállapodások jöttek létre az ökológiai feltételek melletti vizsgálatok lehetővé tétele érdekében.

Egy fajta termesztési és használati értéke akkor tekinthető kielégítőnek, ha az érintett tagállam jegyzékében elismert, más ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtákkal összehasonlítva tulajdonságai összességében véve – legalább a bármely régióban folyó termesztés tekintetében – a termény vagy az abból származó termékek termesztésének, illetve használatának egyértelmű javulását teszik lehetővé. A mezőgazdasági termelésben a gazdálkodási gyakorlatok, valamint az élelmiszer- vagy takarmánytermelés tekintetében az ökológiai gazdálkodás számára előnyösebb jellemzőket a termesztési és használati érték vizsgálata szempontjából különösen értékesnek kell tekinteni.

4.

 Az illetékes hatóságnak az ökológiai gazdálkodás sajátos igényeihez igazított különböző vizsgálati feltételeket kell előírnia, és a kérelmező kérésére – lehetőségein belül – specifikus tulajdonságokat és jellemzőket is vizsgálnia kell, amennyiben megismételhető módszerek állnak rendelkezésre.
”